magyarország számokban, 2013

2013

Mag

yaro

rszá

g sz

ámok

ban

MAGYARORSZÁG SZÁMOKBAN

2013

Központi Statisztikai Hivatal, 2014

Általános jelzőszámok, 2013. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2

1. Népesség, népmozgalom. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4

2. Foglalkoztatottság, munkanélküliség. . . . . . . . . . . . . . . . 8

3. Jövedelem, fogyasztás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .10

4. Egészségügy. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .14

5. Oktatás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .16

6. Tudomány . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .18

7. Kultúra, sport . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .20

8. Gazdasági növekedés, beruházások. . . . . . . . . . . . . . . . . 22

9. Egyensúly. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .24

10. Árak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .26

11. Mezőgazdaság, ipar, szolgáltatások . . . . . . . . . . . . . . . . . 28

12. Környezet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .40

Kiemelt téma

Tíz éve történt: keleti nyitás az Európai Unióban. . . . . . . 42

Jelmagyarázat– A megfi gyelt statisztikai jelenség nem fordult elő... Az adat nem ismeretes.+ Előzetes adat.

Tartalom

UJ_Mo_szamokban_2013.indd 1UJ Mo szamokban 2013.indd 1 2014.11.03. 10:31:212014.11.03. 10:31:21

Magyarország számokban, 20132

Országlista

Hivatalos megnevezés Magyarország

Főváros Budapest

Hivatalos nyelv magyar

Pénznem forint (HUF)

Terület, km2 93 024

Népesség, ezer fő 9 877

Népsűrűség, fő/km2 106,2

Megyék száma 19

Települések száma 3 154

Ebből város 346

Országgyűlési képviselők száma 386

Európai parlamenti képviselők száma 22

Autópályák hossza, km 1 132

Működtetett vasúthálózat hossza, km 7 107

Legnagyobb légikikötőBudapest Liszt

Ferenc Nemzet-közi Repülőtér

Legmagasabb pont, m Kékes, 1014

Leghosszabb folyók, km Tisza, 596Duna, 417

Legnagyobb tó, km2 Balaton, 594

Világörökségi helyszínek száma 8

Védett természeti területek száma 2 232

területe, ezer hektár 897

Erdőterület összesen, ezer hektár 1 934

Éghajlat kontinentális

Évi középhőmérséklet (Budapest), ºC 12,4

Lehullott csapadék (Budapest), mm 588

Általános jelzőszámok, 2013

AT Ausztria

BE Belgium

BG Bulgária

CY Ciprus

CZ Csehország

DE Németország

DK Dánia

EE Észtország

ES Spanyolország

FI Finnország

FR Franciaország

GR Görögország

HU Magyarország

IE Írország

IT Olaszország

LT Litvánia

LU Luxemburg

LV Lettország

MT Málta

NL Hollandia

PL Lengyelország

PT Portugália

RO Románia

SE Svédország

SI Szlovénia

SK Szlovákia

UKEgyesült

Királyság


Központi Statisztikai Hivatal, 2014 3

Általános jelzőszámok

AthénAthéAtAthéAthéAthéAthéAthéAtAthéAtthththéhéhAthéAthAtAAthAththéhAthéAtthhhéthhéAthéAthétththétthhthhéAthétthhthhhhhéttthhhhhhéAtthththhhhéhhhhéhéééththéthéhhéhhéAthAthhhhéhhhééééhhhhhhééééAtAthhhhhéhéhhééééhhhhéééééhééét éénnnnnnnnnnnnnnnnnnnnnnnn

Budapest

Belgrád Bukarest

Berlin

Prága

Bécs

Zágráb

Pozsony

Ljubljana

VarsóLondon

Madrid

Párizs

HágaBrüsszel

Koppenhága

Stockholm

Helsinki

Róma

Athén

Kijev

Moszkva

(km)

Athén 1 570 London 1 670

Belgrád 400 Madrid 2620

Berlin 910 Moszkva 1 980

Bécs 250 Párizs 1 460

Brüsszel 1 370 Pozsony 194

Bukarest 830 Prága 570

Hága 1 450 Róma 1 250

Helsinki 2 570 Stockholm 1 920

Kijev 1 155 Varsó 680

Koppenhága 1 290 Zágráb 342

Ljubljana 432

Budapest és néhány európai nagyváros közötti távolság közúton



23,3

18,2

9,59,3

6,66,3

4,54,44,23,83,53,23,02,8

1,10,9

–0,4–1,0

–3,0–3,3–3,9

–4,7–5,4–5,7–6,3

–9,1–9,6

–11,1

LU

IT

MTSE

ATUK

FIDKFRBE

EU-27DENLIE

SISK

CZPL

HUEERO

ESBGPTGR

CYLT

LV

1. Népesség, népmozgalom

1. Az ezer lakosra jutó tényleges szaporodás, fogyás, 2013 (ezrelék)

1.

1.1. tábla Főbb népesedési adatok az év elején

Megnevezés 2001 2011 2012 2013 2014

Lakónépességa)

Férfi ak, ezer fő 4 851 4 744 4 725 4 716 4 703Nők, ezer fő 5 349 5 242 5 207 5 193 5 174Összesen, ezer fő 10 200 9 986 9 932 9 909 9 877Ezer férfi ra jutó nő 1 103 1 105 1 102 1 101 1 100

Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárokc)

száma, ezer fő 110 207 143 141 141

Ebből: állampolgárság szerinti megoszlás, %

román 38 37 29 25 22ukrán 8 8 8 8 6német 7 10 11 12 13szerbd) 12 8 6 3 2kínai 5 6 7 8 9szlovák 1 4 5 5 6

A népesség megoszlása a település jellegeb) szerint, %

Budapest 17,2 17,4 17,4 17,5 17,7Többi város 52,8 53,2 52,9 52,8 52,7Község 29,9 29,4 29,7 29,7 29,6

a) A 2001–2011 közötti népességszámok a 2001. február 1-jei, a 2012–2014. évi ada-tok pedig a 2011. október 1-jei népszámlálás bázisán számított adatok.

b) A 2014. január 1-jei közigazgatási besorolás szerint.c) A 2012-es adatok a 2011. október 1-jei népszámlálás alapján korrigálásra kerültek.

2012-től a menekült- és oltalmazott státusszal rendelkezők számát is tartalmazza.d) Montenegróiakkal együtt 2011-ig.




1.1. ábra Magyarország legnagyobb városainak lakossága és a régiók népsűrűsége, 2014. január 1.

1. N

épes

ség,

nép

moz

galo

m

Debrecen203 914

Miskolc161 921

Győr128 902

Székesfehérvár99 060

Pécs146 581

Szeged161 265

Kecskemét112 071

Nyíregyháza118 164

Budapest1 744 665

– 70

Népsűrűség, fő/km2

71– 80

Lakosság, fő

81– 90

91–100

101–

Megnevezés 2001 2010 2011 2012 2013

Ezer lakosra jutóélveszületés 9,5 9,0 8,8 9,1 9,0halálozás 13,0 13,0 12,9 13,0 12,8házasságkötés 4,3 3,6 3,6 3,6 3,7válás 2,4 2,4 2,3 2,2 2,0

Csecsemőhalandóság (ezer élveszülöttre) 8,1 5,3 4,9 4,9 5,1

Házasságon kívül született gyermekek aránya, %

30,3 40,8 42,3 44,5 46,2

Teljes termékenységi arányszám 1,31 1,26 1,24 1,34 1,34

Születéskor várható átlagos élettartam, év 72,3 74,4 74,7 75,0 75,5

férfi ak 68,2 70,5 70,9 71,5 72,0nők 76,5 78,1 78,2 78,4 78,7

1.2. tábla Főbb népmozgalmi adatok



2,01

1,921,91

1,801,79

1,731,72

1,60

1,581,571,56

1,53

1,50

1,451,441,43

1,391,38

1,34

1,321,301,28

IE, FR

UKSE

FIBE

DKNL

LT

EU-27, SI LUEE

RO

BG

CZAT, LVMT, IT

CYDE

SK, GR, HU

ESPLPT

2.

2. Teljes termékenységi arányszám, 2012

1.2. ábra A népességszámot formáló tényezők*

20

30

–50

–40

–30

–20

–10

0

10

2011

2012

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

Ezer fő

Természetes népességfogyás

Nemzetközi vándorlási nyereség

Tényleges népességfogyás

–40,7–39,2

–35,1–36,0

–41,2–37,4–38,2

–31,7–35,3

–30,9–34,0

–40,1–38,1

16,0

9,73,5

15,618,2 17,3

21,3

14,6 16,5 17,3

11,5 12,8

6,7

2013

* A mutató kiszámításához felhasznált népességszámok 2001–2011 között a 2001. február 1-jei, 2012. és 2013. évre pedig a 2011. október 1-jei népszámlálás bázisán számított adatok.

1.3. tábla A népesség korösszetétele, eltartottsági ráta az év elején

(%)

Megnevezés 2001 2011 2012 2013 2014

Idősek a gyermek-korúak százalékában 91,3 114,7 116,4 118,9 121,5

Korösszetétel

14 évesek és fi atalabbak 16,6 14,6 14,5 14,4 14,4 15–64 évesek 68,3 68,7 68,6 68,4 68,0 65 évesek és idősebbek 15,1 16,7 16,9 17,2 17,5

A 15–64 évesekhez viszonyítva

Gyermeknépesség 24,3 21,3 21,1 21,1 21,2Idős népesség 22,2 24,4 24,6 25,1 25,8




1.3. ábra A népesség száma nem, életkor és családi állapot szerint, 2014. január 1.*

Nőtlen, hajadon Elvált ÖzvegyHázas

020406080 1030507090100

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

0 20 40 60 8010 30 50 70 90 100

Ezer lakos Ezer lakos Korév

Férfi Nő

* Az azonos neműek között 2009. július 1. óta létesített bejegyzett élettársi kapcsolatban élők adatait a házas, az özvegy és az elvált bejegyzett élettársakét az özvegy, illetve elvált családi állapot kategóriák tartalmazzák. 1.

Nép

essé

g, n

épm

ozga

lom

0

20

40

60

80

100

1980 1990 2001 2011

%

Párkapcsolaton alapuló háztartás

Egyszülős családból álló háztartás

Két- vagy több családból álló háztartás

-

Nem családháztartás

57,0 50,8

10,712,9

3,21,2

64,7

8,14,3

23,0

58,7

10,62,6

28,2 29,135,2

1.4. ábra A háztartások megoszlása háztartás-összetétel szerint



27,5

26,2

17,0

16,1

14,3

13,313,0

12,412,112,0

10,910,5

10,39,9

8,98,58,38,27,77,67,27,06,76,5

5,95,45,0

GR

ES

PT

CY

SK

IEBG

ITLVLT

EU-27PL

SI, HUFR

EEBEFI

SEUKRODKCZNLMT

LUDEAT

3. 2. Foglalkoztatottság, munkanélküliség

2.1. tábla A foglalkoztatottság és a munkanélküliség jellemzői (a 15–64 éves népességen belül)

2.1. ábra A 15–64 éves népesség foglalkoztatási aránya és munkanélküliségi rátája

3. A munkanélküliségi ráta, 2013 (a 15–64 éves népességen belül) (%)

18,4

16,2

16,1

Megnevezés 2011 2012 2013

Foglalkoztatottság

Foglalkoztatottak száma, ezer fő 3 779,0 3 842,8 3 906,3

Foglalkoztatási arány, % 55,8 57,2 58,4férfi ak 61,2 62,5 64,3nők 50,6 52,1 52,8

Részmunkaidőben fog-lalkoztatottak aránya, % 6,4 6,6 6,3

Határozott idejű munka-szerződéssel rendel-kezők aránya az alkal-mazottakon belül, %

8,9 9,4 10,8

Munkanélküliség

Munkanélküliek száma, ezer 467,6 474,8 448,4

Munkanélküliségi ráta, % 11,0 11,0 10,3

férfi ak 11,0 11,3 10,3nők 11,0 10,7 10,3

55,858,4

62,1 62,5 62,4 62,7 62,8 63,4 64,4 65,3 65,8 64,5 64,1 64,3 64,2

56,0 56,2 56,2 57,0 56,8 56,9 57,3 57,3 56,7

55,4 55,4

05

1015202530354045505560657075

2000

2005

2011

Foglalkoztatási arány, %

0123456789

1011121314

Munkanélküliségi ráta, %

Foglalkoztatási arány, EU-27

Foglalkoztatási arány,

Magyarország

Munkanélküliségi ráta, EU-27

Munkanélküliségi ráta,

Magyarország

64,2

57,2

2001

2002

2003

2010

2013

2004

2006

2007

2008

2009

2012




2. F

ogla

lkoz

tato

ttság

, mun

kané

lkül

iség

2.2. ábra Foglalkoztatási arány és munkanélküliségi ráta a legmagasabb iskolai végzettség szerint, 2013

(a 15–64 éves népességen belül)

2.2. tábla A foglalkoztatottak száma néhány kiemelt nemzetgazdasági ágban, 2013 (a 15–64 éves népességen belül)

Ágazat Ezer főVáltozás az előző évhez képest, %

A nők aránya, %

Mezőgazdaság 188,9 –4,3 25,5Ipar 925,4 +2,2 35,3Ebből:

feldolgozóipar 823,6 +3,2 36,9energiaipar 32,1 –8,4 26,5

Építőipar 247,8 +2,0 7,4Kereskedelem, gépjárműjavítás 532,4 –1,5 54,6Szállítás, raktározás 262,5 +0,7 24,8Szálláshely-szolgáltatás,

vendéglátás 159,2 –2,3 58,4

Információ, kommunikáció 109,8 +6,3 33,0Pénzügyi, biztosítási tevékenység 97,0 +3,6 61,0Ingatlanügyletek 20,3 –12,0 44,2Közigazgatás, oktatás,

egészségügyi szolgáltatás 937,2 +4,4 67,3

Nemzetgazdaság összesen 3 906,3 +1,7 46,0

131 235 171

67,9

43,9

78,9

63,7

27,2

81,7

9,9

19,6

4,1

10,0

24,2

6,4

Foglalkoztatási arány

0%20406080100

EU-27

Munkanélküliségi ráta

0 5 10 15 20 25 30%

Egyetem,

főiskola

Középfok

8 általánosvagy annál

alacsonyabb

Magyarország



16,1

14,914,8

14,514,3

13,012,9

12,512,4

11,811,611,511,4

11,1

9,79,59,39,2

8,78,6

8,38,0

7,7

7,1

IT

GRAT, PT

FRDK

NLEU-27

FIBE, DE

UKPLSE

ES, SI

HU

CZLU

MTRO

BG, CYLV

SKEE

LT

IE4. Nyugdíjra fordított kiadások a GDP százalékában, 2011 (%)

3. Jövedelem, fogyasztás

Jövedelem

3.1. tábla Jövedelemalakulás

(előző év =100,0)

Megnevezés 2010 2011 2012 2013

Egy főre jutó reáljövedelem 97,1 102,6 96,6 ..

Egy keresőre jutó reálkereset 101,8 102,4 96,6 103,1

Egy ellátottra jutó nyugdíja) reálértéke 99,1 101,2 100,1 104,2

Természetbeni társadalmi juttatások volumene

94,3 100,3 98,2 99,2+

a) Nyugdíj alatt 2011-ig a nyugdíjakat és nyugdíjszerű ellátásokat, 2012-től a nyug-díjakat, ellátásokat, járadékokat és egyéb járandóságokat értjük.

4.

0

20

40

60

80

100

120

140

160

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 20102011 2012

Ezer forint

0

5

10

15

20

25

30

35

40

45

%

Havi nettó átlagkereset, ezer forint

Reálkereset-növekedés 2000-hez képest, %

141 144

5665

78

8994

103111 114

122 124133

151

2013

3.1. ábra Keresetek




88,5 93,9 107,3

3.2. ábra A nyugdíj összegének alakulása

3. Jö

vede

lem

, fog

yasz

tás

3.2. tábla Havi átlagkereset állományfőcsoportok szerint


Bruttó átlagkereset, forint

Fizikai foglalkozásúak 144 233 154 008 159 421Szellemi foglalkozásúak 284 061 296 363 307 388Nemzetgazdaság összesen 213 094 223 060 230 664

Nettó átlagkereset, forint

Fizikai foglalkozásúak 100 352 100 373 104 421Szellemi foglalkozásúak 183 199 190 487 201 340Nemzetgazdaság összesen 141 151 144 085 151 085

54

56

58

60

62

64

66

68

70

2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012

Ellátás,%

0

1

2

3

4

5

6

7

8

9

Változás, %

2013

61,1

62,3

66,9

69,1

67,2

65,1 64,7

67,167,6

Ellátás a nettó nominális átlagkereset százalékában

Reálnyugdíj változása, 2005. évhez képest

0



70,7

68,3

64,063,462,662,561,561,160,0

58,2

56,956,655,855,354,153,6

52,151,9

50,649,9

48,047,046,7

44,5

29,3

GR

CY

UKLT

BGPTLVRO

IT, PL

ES

EU-27a), MT

SKDE

FR, SIFI

AT

HUBE

EECZ

DKSE

IEa)

NL

LU5. A háztartások végső fogyasztási kiadása a GDP százalékában, 2013 (%)

Fogyasztás

5.

11,1

11,9

17,6

13,0

21,6

24,1

4,2

5,6

16,1

15,6

2,7

5,2

4,5

3,7

22,2

20,8

Magyarország

EU-27

Élelmiszerek és alkoholmentes italok Lakásfenntartás, háztartási energia

Lakberendezés, háztartásvitel Közlekedés, hírközlés

Ruházat és lábbeli Egészségügy

Élvezeti cikkek, szabadidő, vendéglátás Oktatás és egyéb

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100%

3.3. tábla A háztartások tényleges fogyasztásának alakulása

Megnevezés

2011 2012 2013

volumen, előző év=100,0meg-

oszlás, %

Háztartások fogyasztási kiadása 100,3 98,3 100,2 81,0

Természetbeni tár-sadalmi juttatás, kormányzattól

100,0 97,5 98,6 16,3

Természetbeni társadalmi juttatás, nonprofi t intézményektől

102,1 103,4 103,4 2,7

Összesen 100,3 98,3 100,0 100,0

3.3. ábra A háztartások kiadásainak szerkezete Magyarországon és az Európai Unióban, 2012

a) 2012-es adat.




88,5 93,9 107,3

3. Jö

vede

lem

, fog

yasz

tás

3.4. tábla Száz háztartásra jutó tartós fogyasztási cikk, 2012

Tartós fogyasztási cikk

Gyer-

mektelen

háztartá-

sok

Gyerme-

kes ház-

tartásoka)

Legalsó

jövedelmi

tized

Legfelső

jövedelmi

tized

Összesen

Mosogatógép 11 20 4 25 13Mikrohullámú sütő 87 93 77 91 89Mosógép, automata

és félautomata 84 89 64 94 86

Légkondicionáló 4 7 2 12 5Televízió, színes 165 194 149 184 173Ebből: plazma, LCD 21 29 10 41 23

Digitális fényképezőgép 35 58 18 67 42

DVD 49 77 53 65 57Házimozi-

berendezés 7 15 9 13 10

Asztali számítógép (PC) 44 78 47 65 54

Hordozható számítógép 26 36 14 51 29

Mobiltelefon 161 262 187 176 191Személygépkocsi 53 73 32 81 59

a) 20 év alatti gyermeket nevelők.

33,6

81,0

27,5

99,8

62,3

74,3

59,967,1

36,5

91,2

31,2

112,1

66,8

82,7

0 20 40 60 80 100 120kilogramm

Hús és hal

Zsiradék

Liszt

Cukor

Zöldség

Burgonya

Gyümölcs

2005 2012

3.4. ábra Az egy főre jutó éves élelmiszer-fogyasztás alakulása



82,582,4

82,1

81,8

81,5

81,281,181,080,980,780,680,5

80,380,2

78,1

76,9

76,7

76,3

75,3

74,574,474,1

ESIT

FR

SE

LU

NLCY, AT

DE, UKIE, MTGR, FI

PTBE

EU-27, SIDK

CZ

PL

EE

SK

HU

ROBG

LV, LT6. Születéskor várható átlagos élettartam, 2012 (év)

4. Egészségügy

4.1. tábla Egészségügyi alapellátás, fekvőbeteg-ellátás


Alapellátás

Egy háziorvosra, házi gyermekorvosra jutó lakos, fő 1 546 1 545 1557

Egy háziorvos rendelésén évente megjelent beteg 11 129 11 211 11 294

Egy háziorvos által évente lakáson meglátogatott beteg 547 510 463

Egy háziorvosra jutó szakrendelésre irányítás 2 279 2 244 2 341

Egy háziorvosra jutó kórházba utalás 92 91 83

Egy ápolóra jutó látogatások évente 323 293 269

Munkahelyi foglalkozás-egészség-ügyi vizsgálatok száma, ezer 37 43 39

Egy gyógyszertárra jutó lakos 3 979 4 137 4 213Fekvőbeteg-ellátás

Működő kórházi ágyak, tízezer lakosra 71 70 70

Az aktív ágyak aránya, % 62 61 61Ápolási napok száma, millió 19,7 19,1 19,1Ápolás átlagos tartama, aktív

osztályon, nap 5,2 5,2 5,2

Ápolás átlagos tartama, krónikus osztályon, nap 28,5 28,5 28,7

Elbocsátott betegek száma, ezer 2 489 2 372 2 385Egynapos kórházi ellátás, ezer eset 181,6 205,9 215,9

6.

4.1. ábra A kórházak ágyszáma és kihasználtságuk a főbb fenntartóknál, 2013

0

10

20

30

40

50

70

Központi intézmény

Egyetem Vállalkozás Egyházi

Ezer darab

0

20

40

60

80

120%

Ágyszám, ezer darab Ágykihasználás, %

58 7 2 1

75 72

100

7760 100




4. E

gész

ségü

gy

4.2. ábra Az új és felülvizsgált nem rehabilitálható személyek vezető diagnózisai, 2012

4.2. tábla A járóbeteg-szakellátás leglátogatottabb rendeléseinek száz lakosra jutó száma, 2013

SzakmafőcsoportMegjelenési

esetek

Beavat-

kozások

Teljesített

szakorvosi

munkaórák

Laboratóriumi diagnosztika 145,0 1 713,9 6,5

Fizioterápia 70,0 411,3 0,4

Fogászat 72,0 208,8 43,7

Szemészet 23,6 127,9 7,0

Reumatológia 29,8 154,3 7,5

Belgyógyászat 40,8 114,4 14,4

Fül-, orr-, gégegyógyászat 22,4 83,0 6,1

Neurológia 13,3 80,4 6,1Csecsemő- és gyermek-

gyógyászat 16,1 69,5 7,7

Sebészet 26,2 73,7 7,2

0 20 40 60 80 100

Felülvizsgált

Új 10 26 26 2910 29

22 25 19 259 25

%

Daganatok Keringési rendszer betegségei

Mentális és viselkedészavarok Csont-és izomrendszer,

Egyébkötőszövet betegségei



100,099,699,299,1

98,398,097,897,497,3

96,595,9

95,094,594,293,893,493,3

90,0

87,1

86,1

85,584,884,383,8

77,1

75,275,1

FR, MTNLITIE

DKBELUESUK

DESE

PTHU

EU-27ATSILV

EE

BG

CZ

ROLTPLCY

SK

ELFI

7.

7. Köznevelésben való részvétel az iskolaelőkészítő évfolyamokon 4 éves kor felett, 2012(%)

5. Oktatás

5.1. tábla A 2013/2014. tanév adatai+

Megnevezés ÓvodaÁlta-lános iskola

Szak-iskola

Közép-iskola Felsőfok

Nappali oktatásban, képzésben részt vevők száma, ezer

330,2 747,7 113,5 389,0 223,6

Ebből: leányok aránya, % 48,3 48,3 37,5 52,4 52,2állami, önkor-

mányzati intéz-ményben tanu-lók aránya, %

90,8 85,6 79,0 74,7 89,4

Egy csoportra/osztályra jutó gyermek/tanuló

22,3 20,2 20,6 26,4 –

Egy pedagógusra jutó tanuló 10,7 10,1 11,2 10,7 15,1a)

5.1. ábra A nappali tagozaton tanulók aránya a megfelelő korúak százalékában

a) Az összes hallgatóhoz viszonyítva.

93,0

54,8

89,5

100,0

100,0

92,6

51,0

89,1

98,9

100,0

98,3

57,8

89,3

98,6

98,6

94,3

58,2

89,1

97,9

99,1

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100%

3–6 évesek

7–14 évesek

14–15 évesek

16–17 évesek

18–22 évesek

2005/2006 2010/2011 2011/2012 2012/2013

5.2. tábla Érettségizettek, oklevelesek


Érettségizettek a 18 évesek százalékában 61,7 62,0 58,8Oklevelet szerzettek a 22 évesek százalékában 25,1 28,4 28,6A 20–24 évesek közül legalább középfokú

végzettségű, % 83,4 83,5 84,3

A 25–64 évesek iskolai végzettség szerint, % legfeljebb alapfokú végzettségű 23,6 17,9 17,5 legalább középfokú végzettségű 76,4 82,1 82,5 felsőfokú végzettségű 17,1 22,0 22,5




5. O

ktat

ás

5.3. tábla A felsőfokú alap- és mesterképzésben részt vevő nappali képzésben tanulók száma ISCED képzési területenként*

5.2. ábra A költségvetés oktatási kiadásai a GDP százalékában

(%)

Megnevezés 2001/2002 2013/2014+

Tanárképzés, oktatástudomány 14,1 5,4Művészetek 2,2 3,2Humán tudományok 10,4 7,5Társadalomtudományok 11,0 9,2Gazdaság és irányítás 13,9 16,6Jog 5,0 3,6Természettudományok 2,9 5,1Informatika 3,9 3,6Műszaki tudományok 15,6 20,9Mezőgazdaság 3,6 2,5Egészségügy, szociális gondoskodás 9,1 12,4Szolgáltatás 8,3 7,9Képzési terület szerint nem besorolható – 2,1Összesen 100,0 100,0

* Az egyetemi, főiskolai és osztatlan képzésben részt vevőkkel együtt.

5.4. tábla Oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások

a) Az egyetemi, főiskolai és osztatlan képzésben résztvevőkkel együtt.

(%)

Megnevezés 2011/2012 2012/2013 2013/2014

Az általános iskolások közül napköziotthoni ellátásban részesül 46,5 47,6 50,9 étkeztetésben részesül 73,0 73,9 76,8

A szakiskolások közül kollégiumban lakik 7,8 7,7 8,2

A középiskolásokból kollégiumban lakik 8,9 8,7 8,9 étkeztetésben részesül 19,7 19,0 20,3 ösztöndíjas 1,4 1,5 1,3

A felsőfokú alap- és mesterképzésben tanulók közüla) kollégiumban lakik 18,7 18,9 18,6

0

1

2

3

4

5

6

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 20112010

%

Összes oktatási kiadásÓvoda

Alap- és középfokú oktatásFelsőfokú oktatás

2012



3,55

3,41

2,98

2,842,80

2,292,242,182,16

2,08

1,88

1,50

1,461,30

1,301,27

0,900,840,82

0,690,660,64

0,490,46

FI

SE

DK, DE

ATSI

FRBEEENL

EU-27

CZ

IE, UK

PTLU

ES, HUIT

LT, PLMTSK

GRLVBG

ROCY

8.

8. Összes K+F-ráfordítás a GDP százalékában, 2012 (%)

6. Tudomány

6.1. tábla A kutatás-fejlesztés adatai szektorok szerint, 2013

6.1. ábra A K+F-ráfordításokból a vállalkozások által fi nanszírozott hányad

1,05

MegnevezésÁllam-

háztartási szektor

Felső-oktatási szektor

Vállal-kozási

szektorÖsszesen

Ráfordítások, millió forint 62 572 60 464 291 679 420 100b)

Dolgozók tényleges létszáma, fő 9 309 23 112 25 816 58 237

Kutatók tényleges létszáma, fő 5 770 16 023 16 010 37 803

Nők aránya a kuta-tók között, % 41,6 38,7 17,9 30,3

Száz kutatóra jutó magyar nyelvű cikk,a) darab

47 154 5 48

Száz kutatóra jutó idegen nyelvű cikk, a) darab

92 175 3 61

a) A jelzett mutatók az ún. számított létszám – a kutató-fejlesztő munkára fordí-tott idő arányában a teljes munkaidejű dolgozókra átszámított létszám – alapján készültek.

b) Tartalmazza a tudományos fokozattal rendelkezők tiszteletdíjára, illetmény-kiegészítésére, valamint az ösztöndíjasok illetményére költségvetési forrásból kifi zetett összegeket is.

2000 2002 2004 2006 2008 2010 2013

0

10

20

30

40

50

60

70%

2012




6. T

udom

ány

6.2. ábra A K+F ráfordítások felhasználásának alakulása

6.2. tábla Kutatók* megoszlása tudományági besorolás szerint, 2013

Tudományág Megoszlás, %

Természettudományok 28,5Műszaki tudományok 33,8Orvostudományok 10,3Agrártudományok 5,1Társadalomtudományok 12,3Bölcsészettudományok 10,0Összesen 100,0

*A kutatók tényleges létszáma alapján számítva.

78 77 88 74 84

0 20 40 60 80 100%

2013

2012

2011

2005

Alapkutatás Alkalmazott kutatás Kísérleti fejlesztés

27,9 33,3

20,0

21,3

35,8

34,1

44,2

44,6

19,7 31,1 49,2

38,8



63

54535251

49

46

43

41403938373635

31

27

19

1413

LV

SK, SIROBG

HU

LT

SE, DE, CZ

FI, AT

EEUKDKBEPL

EU-28, CYNL, LU

GR

IE, FR

MT

ES, PTIT

9.

9. Sporttevékenységet otthonukban űzők aránya, 2013 (%)

7. Kultúra, sport

7.1. tábla A kulturális élet néhány mutatója


Kiadott könyvek, füzetek száma 13 599 12 080 11 957

Kiadott könyvek, füzetek példányszáma, ezer 42 624 30 649 27 590

Színházlátogatás ezer lakosra 437 515 588Hangverseny-látogató

ezer lakosra 50 111 96

Múzeumlátogatás ezer lakosra 1 139 840 836

7.2. tábla Könyvek a szerző nemzetisége szerint

Megnevezés

2005 2012 2013

mennyiség, darab előző év = 100,0

Összes kiadott könyv 12 898 11 645 11 388 97,8Ebből:

magyar 9 412 8 081 8 100 100,2amerikai (USA) 1 483 1 795 1 700 94,7angol 557 502 365 72,7német 601 479 452 94,4francia 203 163 114 69,9

Ebből: ifj úsági- és gyermek-irodalom összesen

775 1 244 1 185 95,3

Ebből: magyar 351 532 542 101,9amerikai (USA) 146 290 230 79,3angol 127 96 75 78,1német 77 157 147 93,6francia 11 44 19 43,2




7. K

ultú

ra, s

port

Megnevezés Hazai színházak külföldön

Külföldi színházak Magyarországon

Országok száma 40 33Előadások száma 875 395Látogatók száma, ezer 863 72Egy előadásra jutó látogató 986 182

7.1. ábra Közművelődési intézményekben rendezett kiállítások adatai

0

2

4

6

8

10

12

14

16

0

1

2

3

4

5

6

8

2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012

Kiállítások száma, ezer Látogatók száma, millió

MillióEzer

14,7 14,913,4 13,2 12,4 12,8

11,5

14,5

6,3 5,9 5,75,5 5,4 5,0

4,4 4,7

7

2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012

74

62

50 4754

4237

32

44

1

11

21

31

41

51

61

71

81

2013

Forrás: FIFA honlapja.

7.2. ábra A magyar férfi labdarúgó-válogatott helyezése a FIFA-világranglistán (év végén)

7.3. tábla A színházak vendégszereplése, 2013



264

129127126125124119112108106100

9895

87868380

767574726867

54

47

LU

ATSE, NL

IEDKDEBEFI

FRUK

EU-28IT

ES

MTCYSI

CZ

SKPT, GR

LTEEPL

LV, HU

RO

BG

10.

10. Az egy főre jutó GDP, 2013 (vásárlóerő-paritáson számolva, EU-28=100) (%)

8. Gazdasági növekedés, beruházások

8.1. tábla A bruttó hazai termék alakulása

8.1. ábra A GDP és fő felhasználási tételeinek alakulása (2005 = 100)

(%)

Nemzetgazdasági ág

Meg-oszlás,

%, 2013a)

Volumenváltozás

2011 2012 2013

GDP összesen 100,0 1,6 –1,7 1,1Ebből:

Mezőgazdaság, erdőgazdál-kodás, halászat 4,8 11,8 –18,9 22,0

Ipar 26,0 0,1 –1,3 –0,2Építőipar 4,1 2,0 –6,3 7,4Kereskedelem, gépjármű-

javítás, szálláshely-szolgál-tatás, vendéglátás

11,2 2,4 –1,7 –0,4

Szállítás, raktározás 6,3 –0,4 –1,5 1,8Információ, kommunikáció 5,1 5,3 3,3 0,4Pénzügyi, biztosítási

tevékenység 4,9 –4,4 –3,6 –1,5Ingatlanügyletek 8,6 2,5 –1,9 –3,1Közigazgatás, védelem;

kötelező TB; oktatás, humán egészségügyi, szociális ellátás

17,6 1,7 1,6 1,2

GDP belföldi felhasználása összesen 92,0 –0,5 –3,5 0,8

Végső fogyasztás összesen 74,4 0,3 –1,5 0,5Ebből:

háztartások tényleges fogyasztása 64,4 0,3 –1,7 0,0

közösségi fogyasztás 10,0 –0,1 0,1 4,0Bruttó állóeszköz-felhalmozás 18,1 –5,9 –3,7 5,8

a) A termelés esetében ágazatok összesen, alapáron = 100,0; a felhasználás esetében GDP összesen = 100,0.

2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012

70

80

90

100

110

GDP Háztartások tényleges fogyasztása

Bruttó állóeszköz-felhalmozás

%

2013

75

85

95

105




8. G

azda

sági

növ

eked

ések

, ber

uház

ások

8.2. ábra Kiviteli (+), illetve behozatali (–) többlet a GDP arányában

8.3. ábra A beruházási ráfordítások*

%

–6

–4

–2

0

2

4

6

8

10

2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2013

5,7 6,5

–2,1–0,9

0,9 0,5

4,9

7,3

2012

8,0

784

1384

574

692

406

285259148

2011 2012 2013

0

1 000

2 000

3 000

4 000

5 000Milliárd forint

Feldolgozóipar

Többi nemzetgazdasági ág

Mezőgazdaság,erdőgazdálkodás, halászat

Nem piaci jellegűszolgáltatások

Kereskedelem,gépjárműjavítás

Ingatlanügyletek

Szállítás, raktározás

Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás

698

1229

663

574

357

304

239235

649

1333

638

573

305

282240148

* Negyedéves adatok alapján.



175,1

132,6

129,0123,7

111,7

101,5

93,993,590,6

87,4

79,278,474,573,573,071,7

57,055,4

46,044,5

40,639,438,438,1

23,118,9

10,0

GR

IT

PTIE

CY

BE

ESFRUK

EU-27

HUDEATNLMT

SI

PL, FISK

CZDK

SILT

ROLV

LUBG

EE

11.

11. A kormányzati szektor „maastrichti” adóssága a GDP százalékában, 2013 vége (%)

9. Egyensúly

9.1. ábra Éves átlagos devizaárfolyamok alakulása

Forrás: Magyar Nemzeti Bank

9.1. tábla A folyó fi zetési mérleg és részmérlegeinek egyenlege

(millió euró)


A folyó fi zetési mérleg egyenlege 419 826 2 941Ebből:

Áruk 3 112 3 469 4 313Szolgáltatások 3 173 3 363 3 498Jövedelmek –6 412 –6 408 –5 933Viszonzatlan folyó átutalások 547 403 1 062

9.2. tábla Az államháztartás és alrendszereinek egyenlege (A nemzeti számlák európai rendszere szerint)

(milliárd forint)


Államháztartás 1 170 –605 –688Ebből:

Központi kormányzat 976 –742 –1 595Társadalombiztosítási alapok 25 –4 141Helyi önkormányzatok 169 140 766

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 20132011

100

150

200

250

300Forint

Euró Amerikai dollár Svájci frank

2012




9.2. ábra A kormányzati szektor maastrichti kritérium szerinti hiánya a bruttó hazai termékhez viszonyítva

a) A magánnyugdíjpénztári vagyon állam részére történő átadásával együtt.

9.3. tábla A termékek és szolgáltatások külkereskedelmi forgalma, 2013

9. E

gyen

súly

(millió euró)

Megnevezés Import Export Egyenleg

Termékek

Élelmiszerek, italok, dohány 3 822 6 605 2 783Nyersanyagok 1 768 2 519 750Energiahordozók 9 389 2 944 –6 445Feldolgozott termékek 25 569 26 075 506Gépek és szállítóeszközök 34 163 43 576 9 413Összesen 74 710 81 719 7 009

Szolgáltatások

Turizmus 1 464 3 848 2 384Szállítási szolgáltatások 2 596 4 030 1 434Üzleti szolgáltatások 8 130 8 273 143Kormányzati szolgáltatás 156 95 –61Összesen 12 347 16 245 3 898

9.3. ábra A termékimport és -export volumenének alakulása (előző év = 100)

%

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012–12

–10

–8

–6

–4

–2

0

2

4

6

Maastrichti kritérium

–3,0 –4,1

–9,0–7,3

–6,5–7,9

–5,1

–3,7

–4,6 –4,3

4,3

–9,4

–2,1 –2,2

2013a)

2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

80

85

90

95

100

105

110

115

120

Import Export

%

20132012



139,4

129,5

123,3123,0

117,9

113,3

110,0109,1108,9106,7

103,1101,3

100,0

94,7

89,3

86,085,9

83,2

79,779,4

71,170,570,4

64,5

59,657,456,4

48,3

DK

SE

FILU

IE

UK

NLBEFRAT

ITDE

EU-27

ES

GR

CYPT

SI

EEMT

LVSKCZ

LT

HUROPL

BG

12. 10. Árak

12. Relatív fogyasztóiár-színvonal, 2013 (EU-27=100,0) (%)

10.1. tábla A fogyasztói árak alakulása(előző év =100,0)


Élelmiszerek és alkoholmentes italok 107,3 106,0 102,7Szeszes italok, dohányáruk 100,2 114,6 112,4Ruházat és lábbeli 103,0 102,5 99,6Lakásszolgáltatás, víz, villamos

energia, gáz és egyéb tüzelőanyagok 104,6 105,8 94,7

Lakberendezés, lakásfelszerelés, rendszeres lakáskarbantartás 100,3 103,4 100,9

Egészségügy 102,9 103,6 103,4Közlekedés és szállítás 107,1 106,1 99,9Távközlés 100,7 104,6 102,0Szabadidő és kultúra 100,6 101,4 100,7Oktatás 99,7 101,8 103,0Vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás 102,7 104,6 103,1Egyéb termékek és szolgáltatások 100,9 106,7 107,9Összesen 103,9 105,7 101,7

10.2. tábla Külkereskedelmiár-indexek és cserearány-mutatók

(előző év =100,0)


Behozataliár-index 105,0 104,3 99,4Kiviteliár-index 103,3 102,9 100,0Cserearány-mutató 98,4 98,7 100,6




10.3. tábla Egyes termékek és szolgáltatások fogyasztói átlagára

10.1. ábra Termelői és fogyasztói árak alakulása(2005 = 100%)

10. Á

rak

(forint)


Sertéshús, comb, csont és csülök nélkül, kilogramm 1 150 1 280 1 350

Kenyér, házi jellegű, kilogramm 321 326 313

Tej, 2,8%, liter 226 231 234

Finomliszt, kilogramm 172 165 167

Kristálycukor, kilogramm 300 300 275

Burgonya, kilogramm 161 108 173

Világos sör, 0,5 literes 176 185 192

LCD televízió, 76–82 cm, darab 110 680 98 250 85 490

Múzeumi belépőjegy, darab 666 708 740

Általános közlekedési havibérlet, darab 6 810 6 940 8 550

Autóbenzin, ólommentes, 95 oktánszámú, liter 383 426 418

Gázolaj, liter 380 435 428

Villamos energia, általános, 10 kWh 468 485 437

Vezetékes gáz, m3 127 136 122

Vízdíj, m3 316 331 316

110

120

130

140

150

160

170

180

190

200

2005 2006 2007 2008 2009 2010

%

Mezőgazdasági termelői árakIpari termelői árakFogyasztói árak

2011 2012 2013

100



998

811

753

608

581

404

366335

274263254241236223209

168165154152151141129111

9278

276

LT

DK

LV

BG

FR

HU

EECZ

DEEU-27

ROSESKPLUK

FIBEIE

ATLUELIT

ESSI

NL

CYPT

13.

13. Egy főre jutó búza termésmennyisége, 2012 (kilogramm)

11.1. ábra A mezőgazdaság bruttó termelése (2000=100%)

11. Mezőgazdaság, ipar, szolgáltatások

Mezőgazdaság

Megnevezés2011 2012 2013+

ezer tonna

Búza 4 107 4 011 5 058Kukorica 7 992 4 763 6 756Napraforgó 1 375 1 317 1 484Cukorrépa 856 882 991Zöldség 1 475 1 363 1 423Gyümölcs 513 822 850Szőlő 450 356 451

11.1. tábla Alapvető növényi termékek termelése

60

80

100

120

140

160

180

2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2013+

%

Növénytermesztés Állattenyésztés Mezőgazdaság összesen

2012




11.2. ábra A mezőgazdasági termékek termelési szerkezete

11.2. tábla Állatállomány (december 1.)

Megnevezés2011 2012 2013+

természetes mértékegységbenVágóállat, ezer tonna 1 333 1 354 1 311Tehéntej, millió liter 1 667 1 765 1 712Tyúktojás, millió darab 2 458 2 411 2 507Gyapjú, tonna 3 820 3 834 4 033Méz, tonna 24 500 17 500 18 500

11. M

ezőg

azda

ság,

ipar

, szo

lgál

tatá

sok

(ezer darab)

Megnevezés 2011 2012 2013Szarvasmarha 697 760 772Sertés 3 044 2 989 2 935

Juh 1 120 1 185 1 238Baromfi 41 477 38 546 37 189Ló 74 76 59

11.3. tábla Fontosabb állati termékek termelése

0

20

40

60

80

100%

Állati termékekÁllatokEgyéb növényi termékekGyümölcsfélékKertészeti termékek, burgonyaIpari növényekGabonafélék

22,7

5,2

7,83,1

30,2

30,7

11,6

6,25,4

23,0

2000 2013

18,0

13,0

10,5

12,6


34,3

31,8

26,726,3

26,025,725,525,224,724,5

21,721,4

19,719,118,918,818,718,317,516,9

15,6

14,614,3

12,912,8

8,7

5,9

RO

CZ

SKIE

HUSI

DEBGPLLT

ATEE

NLEU-27

PTSE

LV, FIIT

ESDK

BE

GRUK

MTFR

CY

LU

14.

14. Az ipar aránya a bruttó hozzáadott értékben, 2013 (%)

Ipar, építőipar, lakás

11.3. ábra Az ipari termelés és értékesítés vállalatnagyság szerinti megoszlása, 2013

Ágazat, ágazatcsoport

Főbb ágazatcsoportok részesedése

az ipari termelésbőla)

2001 2005 2013

Bányászat 0,6 0,5 0,4Feldolgozóipar 93,2 92,7 94,0Gépipar 46,2 50,7 49,2

ebből: járműgyártás 17,6 18,4 24,5Vegyipar 16,1 18,1 22,3Élelmiszeri-ipar 16,4 12,4 11,8Kohászat, fémfeldolgozás 8,2 8,3 7,3Egyéb 13,0 10,4 9,4Energiaipar 6,2 6,8 5,7Ipar összesen 100,0 100,0 100,0

11.4. tábla Az ipari termelés megoszlása*

* Víz és hulladékgazdálkodás nélkül.a) Folyó áron, a legalább 5 főt foglalkoztató gazdálkodói kör = 100,0.

11.4. ábra Az ipari termelés és értékesítés volumenváltozása (2005. évhez képest)

0

20

40

60

80

100

Termelés Belföldi értékesítés

Export-értékesítés

250 fő és afelett

50–249 fő

5–49 fő

4 fő és kevesebb

%

40,3

78,8

4,7 9,48,6

22,0

5,40,2

18,1

28,3

15,6

68,6

2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2013

%

Ipari termelés Belföldi értékesítés Exportértékesítés

2012

–30–20–10

01020304050




11. M

ezőg

azda

ság,

ipar

, szo

lgál

tatá

sok

11.5. ábra Az építőipari termelés megoszlása létszám-kategóriák szerint, 2013

11.5. tábla Az építőipari termelés volumenindexei ágazatonként(előző év=100,0)


Épületek építése 85,0 87,3 117,6Egyéb építmények építése 99,9 97,4 115,1Speciális szaképítés 99,1 94,1 101,9Építőipari szervezetek összesen 98,8 93,4 109,6

11.6. tábla Lakásépítés, -megszűnés


Épített lakások száma 12 655 10 560 7 293Megszűnt lakások száma 2 752 2 183 1 251Épített lakások átlagos alapterülete, m2 103 107 101

11.7. tábla Lakásállomány, laksűrűség, 2014. január 1.

Település-

típus

Lakások

száma,

ezer darab

Száz

lakásra jutó

népesség, fő

Átlagos

lakás-

alapterület,

m2

Száz szobára

jutó lakó,

fő

Budapest 908 192 64,2 78Többi város 2 242 228 76,4 83Községek 1 258 240 88,2 83Összesen 4 408 224 77,2 82

4 és kevesebb

5–9

10–19

20–49

50–249

250 és több

29,2%

9,9%

12,3%13,8%

20,6%

14,1%



64,2

47,0

40,839,7

37,7

26,6

24,223,121,8

20,519,8

18,218,017,917,5

15,214,012,112,0

8,9

6,8

5,14,83,4

1,30,90,0

LV

EE

ATSE

LT

FI

RODECZ

HUSK

EU-27PLSI

BE

FRIT

UKDK

BG

PT

NLESLU

GRIE

CY, MT

15.

15. A vasúti szállítás részesedése a szárazföldi áruszállítási teljesítményből, 2012 (%)

Szállítás

Megnevezés

Teljesítmény,

milliárd

árutonna-

kilométer

A teljesítmény

alakulása,

előző év

= 100,0

A nemzetközi

forgalom

részaránya, %

Vasúti 9,7 105,3 83,5Közúti 35,1 103,9 75,8Belvízi 1,9 97,1 99,8Csővezetékes 5,7 98,1 70,7Összesen 52,3 103,1 77,5

11.8. tábla Áruszállítási teljesítmények, 2013

11.6. ábra A helyközi személyszállítási teljesítmények 2013. évi megoszlása

Hajó,

0,1%

A szállított utasok száma szerint

(100% = 672,9 millió fő)

Az utaskilométer-teljesítmény szerint

(100% = 23,8 milliárd utaskilométer)

Autóbusz,

77,5%

Vasút,

22,1%

Repülőgép,

13,7%

Vasút,

33,0%

Repülőgép,

0,3%

Hajó,

0,0%

Autóbusz,

53,3%




11. M

ezőg

azda

ság,

ipar

, szo

lgál

tatá

sok

11.9. tábla A helyi közösségi közlekedés keretében szállított utasok száma

11.7. ábra A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér legnagyobb utasforgalmú viszonylatai, 2013*

(összesen = 8 millió 521 ezer fő)

(millió fő)


Autóbusz 1 139 1 114 1 113Villamos 453 442 441Trolibusz 94 89 90Metró, földalatti 303 306 310Helyiérdekű vasút 70 70 74Összesen 2 059 2 021 2 028

0 200 400 600 800 1 2001 000 1 400

323

336

423

441

448

598

714

1 265

1 387

Spanyolország

Svédország

Belgium

Svájc

Franciaország

Hollandia

Olaszország

Egyesült Királyság

Németország

ezer fő

* Az egyes viszonylatok kizárólag a kereskedelmi célú utasforgalmat, míg az „összesen” adat a repülőtéri forgalom 0,9%-át kitevő, nem kereskedelmi célú forgalmat is magában foglalja.



71

65

6059

57

55

49

46

44

383736

30

25

23212019

17161514

8

5

UK

DK

DELU

SE

NL

FI

AT

FR

EU-27, MTIE

BE

SK

SI

ES, PLCZ, LV

CYLT

HU, GREEPTIT

BG

RO

16.

16. Az e-kereskedelemben rendszeresen (legalább 3 havonta) résztvevő lakosság aránya, 2013 (%)

Internet, telefon

11.8. ábra Az internet-előfi zetések kapcsolattípusonként

11.9. ábra A napi rendszereséggel internetezők aránya korcsoportok szerint

0

1 000

2 000

3 000

4 000

7 000

2011 2012 2013

Ezer

Egyéb (pl. LAN, bérelt vonal)Kapcsolt vonalon (modemmel)+ISDN

Vezeték nélküli (mobilinternet nélkül)

KábeltelevízióxDSL

Mobilinternet

2 155

100

970

801

381

4 072

104

1 144

766

292 14

126 000

5 000335

3 177

101

1 055

774

13

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100%

55–74 évesek

45–54 évesek

35–44 évesek

25–34 évesek

16–24 évesek

2005 2011 2012 2013

82

88

24

27

74

81

79

82

7368

6624

8

24

26

57

28

59

32

61




11. M

ezőg

azda

ság,

ipar

, szo

lgál

tatá

sok

11.10. tábla A telefonálás főbb adatai, 2013

MegnevezésVezetékes telefónia

Mobiltelefónia

Vezetékes fővonalak, illetve mobil-előfi zetések száma, ezer 2 991 11 676

Száz lakosra jutó vezetékes fővonalak, illetve mobil-előfi zetések száma 30,3 118,2

Kiinduló hívások száma, millió 1 345 8 080Egy vonalra, illetve előfi zetésre jutó

beszélgetések száma 437 692

Egy vonalra, illetve előfi zetésre jutó beszélgetések időtartama, perc 1 670 1 568

A kiinduló hívások átlagos ideje, perc 3,8 2,3

11.11. tábla A háztartások ellátottsága információs és kommunikációs eszközökkel

(a háztartások arányában, %)


Mobiltelefon 94,7 95,4 96,0Asztali számítógép 59,5 59,1 58,3Hordozható számítógép (laptop) 31,0 35,1 41,6Kézi számítógép (palmtop) 4,7 4,5 4,8Internetkapcsolat 65,2 68,6 71,5Ezen belül: szélessávú internet-

kapcsolat 60,8 68,0 71,0



5,935,83

5,30

4,264,23

3,83

3,703,68

3,36

3,17

2,982,932,872,842,832,82

2,692,68

2,622,552,442,38

2,22

2,052,001,911,87

CYMT

IE

GRDK

ES

BGIT

AT

PT

EU-27UKFRNL

SK, SICZ

PLLU

HULT

RODE

BE

LVSEEEFI

17.

17. Átlagos tartózkodási idő a kereskedelmi szálláshelyeken, 2013 (éjszaka)

Turizmus

11.12. tábla Magyarországra érkező külföldi látogatók főbb országok szerint

(ezer fő)

Ország 2011 2012 2013Szlovákia 8 825 9 971 10 016Románia 7 575 7 901 7 274Ausztria 6 649 7 233 7 118Szerbia, Montenegró, Koszovó 2 964 2 658 3 343Németország 3 026 3 188 2 859Ukrajna 1 831 1 863 1 902Lengyelország 1 331 1 603 1 827Csehország 916 1 041 1 188Bulgária 1 380 1 443 1 178Horvátország 934 756 824

11.13. tábla A Magyarországra látogató külföldiek száma és kiadása az utazás célja szerint, 2013

Motiváció

Látogatók Látogatók kiadása

száma, ezer fő

meg- oszlása,

%

milliárd forint

meg- oszlása,

%Szabadidős turizmus 13 546 31,0 750 59,2 ebből: rokon-, barátlátogatás 4 414 10,1 165 13,0

gyógy- és egészség- turizmus 1 968 4,5 127 10,0

Üzleti turizmus 1 341 3,1 144 10,2ebből: konferenciaturizmus 76 0,2 11 0,8Turisztikai motiváció összesen 14 887 34,1 895 70,6Tanulás 286 0,7 34 2,7Vásárlás 10 497 24,0 131 10,3Munkavégzés 2 145 4,9 112 8,8Átutazás 15 563 35,6 92 7,2Egyéb 288 0,7 5 0,4Nem turisztikai motiváció

összesen 28 778 65,9 373 29,4

Mindösszesen 43 665 100,0 1 268 100,0



11. M

ezőg

azda

ság,

ipar

, szo

lgál

tatá

sok

11.14. tábla A vendéglátóhelyek eladási forgalma

Év Kereskedelmi Munkahelyi Összesen

Megoszlás, %

2011 86,0 14,0 100,02012 86,2 13,8 100,02013 86,9 13,1 100,0

Volumenindex, az előző év = 100,0

2011 97,5 86,4 95,82012 100,3 97,1 99,82013 100,8 94,3 99,9

11.10. ábra A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak területi megoszlása, 2013

8%

27%

65%

58%

15%

27%

Belföldivendég-éjszakák

Külföldivendég-éjszakák

Budapest

Balaton

Többi országrész



111,9

104,6104,5103,9

103,0102,5

102,0101,9101,4101,2101,0100,6100,5100,3100,2

100,299,599,098,898,5

97,6

96,796,2

94,994,5

91,9

LU

PLLTLV

BGSE

EEHUUKFRIE

ROMTDE

CZ, SKAT, EU-27

BEDKFI

PT

IT

SINL

ESCY

GR

18.

18. Kiskereskedelmi forgalom volumenindexe, 2013 (előző év=100,0) (%)

Kiskereskedelem

11.11. ábra A kiskereskedelmi forgalom volumene(2005 = 100%)

11.15. tábla A kiskereskedelmi forgalom alakulása, 2013

(%)

MegnevezésA forgalom megoszlása

A forgalom változása az előző évhez

képest

Élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes 46,5 +2,5

Ebből:élelmiszer jellegű vegyes 39,4 –2,7élelmiszer-, ital-, dohányáru 7,1 +50,9

Nem élelmiszer 35,1 +0,7Ebből:

iparcikk jellegű vegyes 2,9 –0,9textil, ruházati és lábbeli 5,0 +5,0bútor, műszaki cikk 11,2 –1,8könyv, számítástechnika, és

egyéb iparcikk 8,0 –3,5

gyógyszer, gyógyászati termék, illatszer 6,1 +1,6

csomagküldő és internetes 1,5 +39,4Üzemanyag 18,5 +2,3Kiskereskedelem összesen 100,0 +1,8

85

90

95

100

105

110

115

20132005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

%

Élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes

Üzemanyag Összesen

Nem élelmiszertermék

2012

80




11. M

ezőg

azda

ság,

ipar

, szo

lgál

tatá

sok

11.12. ábra Az üzemanyagok fogyasztói árának és forgalmának alakulása (előző év azonos időszaka = 100%)

11.13. ábra A bevásárlóközpontok és hipermarketek számának alakulása

80

85

90

95

100

105

110

115

120

125

130

135

2010.január

2011.január

2012.január

2013.január

2013.december

%

Üzemanyag-kiskereskedelem Járműüzemanyagok fogyasztóiár-indexe

40

65

114120

44

91

166 169

0

25

50

75

100

125

150

175

200

2001 2005 2010 2013

Darab

Bevásárlóközpont Hipermarket



58

39

36

3433

3231

29

27

25

23

21

1817

1312

BG

PL, RO

CY

SKHU

ITSI

CZ

EU-27, BEAT, PT

FR, NL

DE, ESLV, LT

UK

IE, LUSE

EEDKa), FI

19. 12. Környezet

19. A városok egy köbméter levegőjében fellelhető 10 μm átmérőnél kisebb szilárdanyag (PM10), 2011 (mikrogramm)

12.1. tábla Környezeti adatok


Erdőterület, ezer hektár 1 922 1 928 1 933Az összes települési, közüzemileg

tisztított szennyvíz, millió m3 558,5 469,4 438,0

A legalább biológiailag tisztított települési szennyvíz aránya, % 96,8 98,1 99,8

Települési szilárd hulladék, kilogramm/fő 403 382 402

Hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya, % 92,3 91,3 91,0

Szén-dioxid (bruttó) kibocsátás, kilogramm/fő 5 174 5 020 4 650

Nem metán illékony szerves vegyüle-tek (NMVOC), kilogramm/fő 11 10 10

Kén-dioxid kibocsátás, kilogramm/fő 3 4 310 μm átmérőnél kisebb szilárdanyag

(PM10) kibocsátása, kilogramm/fő 4 4 4

12.1. ábra A települési szilárd hulladék gyűjtése és kezelése, 2012

a) 2010-es adat.

65,4%

9,1%

25,5%

Lerakással

Energiahasznosítással

történő égetés

Újrafeldolgozással

Kezelés

74,5%

25,5%

Gyűjtés

Hagyományos módon

Szelektív gyűjtéssel




12.2. tábla Energiafelhasználás

12.2. ábra Az unió és tagországainak energiafüggősége, 2012*(a nettó import aránya a bruttó belföldi fogyasztáson belül)

12. K

örny

ezet

ÉvÖsszesen Egységnyi GDP-re

jutó felhasználás, előző év = 100,0petajoule előző év =100,0

2011 1 053,3 96,9 95,32012 990,3 94,0 95,62013 945,0 95,4 94,4

0 10 20 30 100

EU-átlag: 53

40 50 60 70 80 90 110%

Málta

Luxemburg

Ciprus

Írország

Olaszország

Litvánia

Portugália

Belgium

Spanyolország

Görögország

Ausztria

Németország

Szlovákia

Lettország

Finnország

Magyarország

Franciaország

Szlovénia

Svédország

Bulgária


Lengyelország

Hollandia

Csehország

Románia

Észtország 17,2

22,7

25,2

28,7

30,7

30,7

36,1

42,2

51,6

45,5

48,1

52,3

56,4

60,0

61,1

63,6

65,6

73,3

74,0

79,5

80,3

80,8

84,8

97,0

97,4

100,4

* Dánia nettó exportőr.Forrás: Eurostat.



Tíz éve történt: keleti nyitás az Európai Unióban

„Nem államokat tömörítünk, hanem embereket egyesítünk.”

Jean Monnet

Big Bangnek, vagyis ősrobba-násnak is nevezik az Európai Unió történetében a 2004. május 1-jén végbement bőví-tést. Az eseményt nem hiába illették ilyen hangzatos névvel, a közösség történetének legjelen-tősebb csatlakozási hullámát hajtották végre. Összesen tíz ország, Málta és Ciprus mellett nyolc kelet- és közép-európai állam (Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvá-nia, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia) lépett be a közösségbe.

Az unió először nyitott az egykori vasfüggönyön túlra, a földrajzilag és sokáig ideológiailag egyaránt elkülönülő, valamint gazdasági fejlettség tekintetében is számottevően elmaradó régió felé. „A tíz évvel ezelőtti bővítés olyan történelmi esemény volt, ami Európát a végleges újraegyesülés és megbékélés felé vitte a hidegháború végét követően” – áll Martin Schulznak, az Európai Parlament elnökének az évforduló kapcsán kiadott közleményében. A régió új demokráciái már jó másfél évtizeddel a csatlakozás előtt az egyik legfontosabb külpolitikai célnak tekintették az európai integrációt. A bővítés több volt puszta politikai gesztusnál, hiszen megteremtette az esélyt a csatlakozó országok gazdasági felzárkózására.

Mindmáig kérdés, hogy a kelet- és közép-európai régió „újoncai” miként aknázták ki a feltáruló lehetőségeket. A tízéves uniós tagság hozadékainak számbavételekor nem feledkezhetünk meg az elmúlt időszakot meghatározó gazdasági válságról, amelyhez minden ország eltérően alkalmazkodott. Magyarország esete speciális, fejlődését már 2006-tól befolyásolta a megbomlott belső egyensúly.


Kiemelt témák

43Központi Statisztikai Hivatal, 2014

A keleti bővítés kronológiája1988: Magyarország a szocialista blokk tagjai közül elsőként kötött

gazdasági és tudományos együttműködési megállapodást az Európai Gazdasági Közösséggel, az EU jogelődjével.

1989: Elindult a PHARE-program, amelynek keretében Lengyelország és Magyarország vissza nem térítendő támogatást kapott a gazdaság újjáépítéséhez és a demokrácia kibontakoztatásához. A programot később további kelet- és közép európai országokra is kiterjesztették.

1990. június 25–26.: A dublini EU-csúcson az uniós tagállamok kezdeményezték egy „új típusú kapcsolat” kialakítását a kelet- és közép-európai államokkal.

1991. december 16.: Az Európai Közösség az akkori Csehszlovákiá-val, Lengyelországgal és Magyarországgal megkötötte az Európai Megállapodásnak nevezett társulási szerződést, amely 1994. február 1-jén lépett hatályba. Később Románia, Bulgária, Litvánia, Észtország, Lettország és Szlovénia is aláírta a megállapodást.

1993: A Koppenhágában rendezett csúcstalálkozón deklarálták a keleti bővítés szándékát, és feltételeket szabtak a volt szocialista országok csatlakozásához. Az úgynevezett koppenhágai kritériumok teljesülése egyebek között garantálta a demokrácia stabil működését, az emberi és kisebbségi jogok védelmét, a működő piacgazdaságot és a közösségi vívmányok alkalmazására való felkészülést.

1994. április 1.: A társult országok között elsőként Magyarország benyújtotta Athénban hivatalos csatlakozási kérelmét. A követ-kező két évben a többi társult ország is követte a példáját.

1994. december 9–10.: Az esseni csúcson a társult országok részvételével zajlott az Európai Tanács találkozója. A tanács-kozáson szűntek meg a kelet-közép-európai államok belépésével kapcsolatos fenntartások, ezért a nyitás jelképévé vált ez a csúcs.

1995: A Cannes-i Fehér Könyv több mint ezer intézkedést ajánlott a társult országok felkészüléséhez.

1997: Az Európai Bizottság országjelentéseket készített a csatlakozni szándékozó országokról. A jelentést előkészítő kérdőívekre adott magyar válaszok összesen 4481 oldalt tettek ki, csaknem 14 és fél kilót nyomtak.

1998: Megindultak a csatlakozási tárgyalások Ciprussal, Csehország-gal, Észtországgal, Lengyelországgal, Magyarországgal és Szlovéniával, azaz az úgynevezett „luxemburgi csoporttal”.

1999: Elkezdődött az egyeztetés az úgynevezett „helsinki csoporttal,” amelyet Bulgária, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia és Málta alkotott.

2002. december 12–13.: A koppenhágai csúcson lezárultak a csatlakozási tárgyalások.

2003. április 16.: Athénban a tíz ország aláírja a csatlakozási szerződést: Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia. Az eseményt valamennyi országban népszavazás előzte meg, ami mindenhol a csatlakozást támogató eredménnyel zárult.



Nagy várakozások

Az új tagállamok fokozott várakozásokkal tekintettek a csatlakozás elé. Magyarország a legbizakodóbbak közé tartozott. A 2004 tavaszán végzett Eurobarometer-vizsgálat során Szlovénia után a második legnagyobb arányban (58%-kal) a magyarok és a litvánok adtak hangot azon véleménynek, hogy az uniós tagság előnyöket hoz majd országuk számára. A tízek válaszadóinak 52%-a gondolta ugyanezt. A taggá válás pozitív hozadékát a reménybeli uniós polgárok leginkább az unión belüli utazás, a tanulás, a munkavállalás szabadságában és az euró bevezetésében látták. Minden harmadik válaszadó ezen kívül a béke, a demokrácia, a kulturális sokszínűség

1. ábra Mit jelent az Európai Unió?A bővítés várható pozitív és negatív hatásai, 2004

0 10 20 30 40 50 60 70%

A kulturális identitás

elvesztése

Kidobott pénz

Elégtelen ellenőrzés

a külső határoknál

Bürokrácia

Magasabb bűnözés

Munkanélküliség

Szociális védelem

Nagyobb beleszólás

a világ dolgaiba

Gazdasági jólét

Demokrácia

Kulturális sokszínűség

Euró

Béke

Az utazás, tanulás, munkavállalás

szabadsága az EU országaiban

10 új tagállam EU-15Magyarország



Kiemelt témák

és a gazdasági jólét fogalmával azonosította a közösséget. Ugyanakkor félelmeiknek is hangot adtak: 70%-uk tartott tőle, hogy a helyi gazdálkodók megsínylik a tagságot. A tízek lakói közül leginkább a magyarok aggodalmaskodtak amiatt, hogy a csatlakozás hatására munkaadójuk olyan országokba helyezi át a termelést, ahol alacsonyabbak a költségek.

A bővítés előtti hónapokban hasonló aggályok fogal-mazódtak meg azokban az állampolgárokban, akik régi uniós tagországokban éltek. Az unióval kapcsolatos félelmeik között leginkább a munkaadók költözését említették. Aggodalmaik között – a növekvő bűnözés mellett – második helyen szerepelt,

* Több válasz is megjelölhető.a) Az EU-15 tagállamok közül kizárólag Dániában, Svédországban és az Egyesült Királyságban

válaszható lehetőség.Forrás: Standard Eurobarometer 61, 2004. tavasz

2. ábra A tagsággal kapcsolatos félelmek, 2004*

0 10 20 30 40 50 60 80%

10 új tagállam EU-15Magyarország

70

A nemzeti azonosságtudat és

kultúra elvesztése

A nyelvünket kevesebbet

használjuk

A jóléti szolgáltatások elvesztése

Gazdasági válság

A hazai valuta megszűnésea)

A kisebb tagállamok veszítenek

a hatalmukból

Országunk egyre többet fog fizetni

az Európai Uniónak

Növekvő szervezett bűnözés és

drogkereskedelem

A munkahelyek áthelyezése olyan

országokba, ahol alacsonyabbak

a termelés költségei

Nagyobb nehézségek a hazai

gazdálkodók számára



hogy országuknak ezentúl többet kell majd fi zetnie az uniós kasszába. Mindezek tükrében nem meglepő, hogy 2004 tavaszán az EU-15 polgárait erősen megosztotta a küszöbön álló Big Bang: 42%-uk támogatta, 39%-uk ellenezte a bővítést. A legjelentősebb arányban a németek (56%) és az osztrákok (52%) fejezték ki nemtetszésüket a közelgő eseményekkel kapcsolatban. Ebben minden bizonnyal nem kis szerepet játszott ebben földrajzi és gazdasági közelségük a csatlakozó régióhoz.

Nyitott kapuk

Nyugat-Európa kapui fokozatosan nyíltak meg az új tagállamok előtt. Az állampolgárok szabad mozgása tekintetében a schengeni övezethez való csatlakozás jelentett mérföldkövet. A térségbe Ciprus kivételével a többi kilenc tagállam belépett 2007-ben. A kelet-közép-európai munkavállalók fogadása azonban meg-osztotta a tizenötöket. A bővítést követően azonnal csupán az Egyesült Királyság, Írország és Svédország várta feltételek nélkül az újonnan csatlakozott államok polgárait. A nyitás nyomán egyes államokból, főként Lengyelországból csakugyan megindult a munkavállalók beözönlése (a lengyel statisztikai hivatal adatai szerint 2004 és 2008 között több mint 150 ezer honfi társuk hagyta el az országot), Magyarországról azonban a csatlakozást követő két évben csak mintegy 10 ezer fő ment el az előbbi országokba a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének adatai szerint. A többi tagország fokozatosan szüntette meg a korlátozásokat: Finnország, Olaszország, Spanyolország, Portugália és Görög-ország 2006-ban, Franciaország, Hollandia és Luxemburg 2007-ben, Belgium és Dánia 2009-ben. A legóvatosabban Ausztria és Németország járt el: náluk 7 évvel a bővítés után vállalhattak szabadon állást a nyolc kelet-közép-európai ország lakói. Ekkor már a magyarok számára is jóval nagyobb vonzerővel bírtak a határ túloldalán kínálkozó lehetőségek. Bár pontos adatok nem állnak rendelkezésre, a változást mutatja, hogy 2010 és 2013 között csaknem kétszeresére, 98 ezer főre emelkedett a külföldön, döntően az Európai Unióban foglalkoztatott magyarok száma. A migrációs folyamatokra időközben jelentős hatást gyakorolt a gazdasági világválság is.

A recesszió számottevő mértékben átrendezte az Európai Unió munkaerő-piaci térképét. A 15–64 éves korosztály munkanélküliségi rátája 2004 és 2007 között Magyarország kivételével még minden 2004-ben csatlakozott volt szocialista



Kiemelt témák

tagállamban csökkent, ám 2008 és 2010 között kivétel nélkül emelkedett az állástalanok aránya mind a nyolc új kelet-közép-európai tagállamban, és a válság előtti, 2007-es szintet azóta sem közelítette meg. Ezzel párhuzamosan 2009 és 2010 Lengyelország kivételével mindenhol a foglalkoztatás mérséklődését hozta. 2013-ig csak Magyarországon, Csehországban és Lengyelországban érte el a recesszió előtti állapotot a foglalkoztatás mértéke. A 2013. évi 58,4%-os foglalkoztatási aránnyal azonban hazánk továbbra is a rangsor végén áll.

Európai életminőség?

A válság az életkörülményekre is rányomta a bélyegét, ennek ellenére az újonnan csatlakozott országok látványos fejlődési pályát jártak be. A születéskor várható átlagos élettartam mind a nyolc új kelet-közép-európai tagállamban az uniós átlagot (1,9 év) meghaladó mértékben emelkedett 2004 és 2012 között. A rangsort továbbra is Szlovénia vezeti 80 évvel. A csatlakozáskor 72 évvel rangsor végén levő észtek érték el a legkiemelkedőbb változást, átlagos élettartamuk 2004 óta 4,3 évvel nőtt. A magyarok életkilátásai 73-ról 75 évre javultak. E folyamatok ugyanakkor kivétel nélkül mindenhol a lakosság elöregedésével párhuzamosan mentek végbe.

A vásárlóerő-paritáson számolt egy főre jutó fogyasztás tekintetében a volt szocialista országok többsége szintén közeledett az uniós átlaghoz. A régiós rangsort élén álló Litvánia mutatója 2004 és 2013 között 20 százalékponttal javult. Hasonló Lengyelország, Lettország és Szlovákia teljesítménye is. Csehország és Magyarország megtartotta az uniós átlagtól a csatlakozáskor fennálló távolságot, ezzel azonban hazánk Észtországgal holtversenyben utolsó helyre került a kelet-közép-európai országok között. A vásárlóerő-paritáson számolt egy főre jutó fogyasztás a régióból egyedül Szlovéniában csökkent.

A 2004-ben csatlakozott kelet-közép-európai országok és az EU-15 között gazdasági tekintetben is zárult az olló. A volt szocialista államok vásárlóerő-paritáson számított egy főre jutó GDP-je 2004 és 2013 között közeledett az uniós átlaghoz, miközben az EU-15 átlaga 113-ról 109%-ra csökkent. A legfejlettebb Szlovénia kivételével minden újonnan csatlakozott ország mutatója közeledett az uniós átlaghoz. Az előnyös pozícióból induló magyar gazdaságot fokozatosan érték be, illetve előzték meg a fejlettségben hirtelen megugró régiós országok. Miközben Magyarországon az



egy főre jutó GDP a 2004. évi uniós átlag 63%-áról a 2013. évi átlag 67%-ára emelkedett, addig Szlovákiában 57-ról 76%-ra, és a lengyelek beérték hazánkat (51-ról 68%-ra gyarapodva), a csehek pedig mindössze 2 százalékponttal, 80%-ra emelték a térségben magasnak számító fejlettségüket. A szintén 2004-ben csatlakozott Málta és Ciprus egy főre jutó GDP-je 2013-ban az uniós átlag 83, illetve 92%-át érte el, így az újonnan csatlakozott államok között a legfejlettebbnek számítanak.

A válság alatt a magyar gazdaság jelentős recessziót élt meg, de szinte minden régiós országban megtört a lendület. Lengyelországban, egyedüliként a növekedés a válság alatt sem fordult negatívba. A recesszió elkerülésében jelentős szerepet játszott a 39 milliós piac saját belső – kormányzati intézkedésekkel

3. ábra Egy főre jutó fogyasztás, EU-28=100%(Vásárlóerő-paritáson számolt adatok alapján)

20132004

Bulgária

Románia

Horvátország

Észtország

Magyarország

Lettország

Csehország

Szlovákia

Lengyelország

Portugália

Szlovénia

Litvánia

Görögország

Málta

Spanyolország

Ciprus

Írország

Olaszország

Hollandia

EU-15

Franciaország


Belgium

Finnország

Dánia

Svédország

Ausztria

Németország

Luxemburg

0 20 40 80 120 160 180%60 100 140

EU-28



Kiemelt témák

is ösztönzött – fogyasztásának meglódulása, továbbá nem elhanyagolhatóak a 2012-es, Ukrajnával közösen megrendezett futball-Európa-bajnokság fejlesztései sem. Ez a fejlődés a lakosság erőteljes elvándorlását is megfékezte.

Az exporttevékenység mind a nyolc országban jelentősen hozzájárult a gazdaság élénküléséhez. A visegrádi négyek (V4: Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) esetében ez a tendencia különösen szembeszökő. Az export GDP-hez viszonyított értéke Luxemburg után Szlovákiában és Magyarországon a legmagasabb, 98 és 96%. Különösen az autógyártás kapcsolt nagysebességre: a V4-ek Németország után az EU második legnagyobb gépkocsigyártói lettek.

A fejlettség szintje azonban az egyes államokon belül korántsem azonos. A vásárlóerő-paritáson számolt egy főre jutó GDP tekintetében a fővárosok szárnyaltak: Varsó, Prága és Pozsony a csatlakozást követő években megelőzte – a Kelet-Közép-Európa számára hosszú ideje referenciapontnak tekintett – Bécset. A valamikori császárváros szintjét Budapest is megközelítette, ugyanis 2011-ben mindössze 10%-kal maradt el tőle.

Egyes hátrányos helyzetű régiók ugyanakkor stabilan az uniós rangsor végén kullognak. A húsz legszegényebb régió kivétel nélkül a volt szocialista államokból került ki 2011-ben. A nyolc legrosszabb helyzetű régió a 2007-ben csatlakozott Bulgáriában és Romániában található. A 9. legfejletlenebb azonban Észak-Magyarország, egyben a 2004-ben csatlakozott országok régiói közül a legszegényebb. 2004 és 2011 között Észak-Magyarország és a főváros között tovább mélyült a szakadék, az egy főre jutó GDP tekintetében 2011-ben már négyszeres volt különbség. A szomszédos Szlovákiában is hasonló a különbség Pozsony és Kelet-Szlovákia (Vyhodne Slovenska) régió között.

A tízek fejlődésében az uniós források mindazonáltal jelentős szerepet játszottak. 2004 óta összességében mindegyik ország kevesebbet fi zetett az uniós kasszába, mint amennyit onnan visszakapott. Magyarország a támogatások egyik legnagyobb haszonélvezője. Alig 8 milliárd eurós befi zetés mellett 2004 és 2012 között hazánk 25 milliárd euró forrást kapott az uniótól. A legutóbbi, 2007–2013-as költségvetési időszakot, Csehország használta ki a legkisebb mértékben, 2013. decemberig ugyanis mindössze a támogatások felét hívta le. (Hazánk esetében ez az arány 59%-ot tett ki.) Az Európai Bizottság által is kifogásolt, túladminisztrált, korrupciótól terhes forráselosztási rendszer jelentősen felkorbácsolta a cseheknél az unióellenes indulatokat.



Új törésvonalak

A nyolc volt szocialista tagállam fele már része az euróövezetnek. Elsőként, 2007-ben Szlovénia vezette be az eurót, majd Szlovákia 2009-ben, két évvel később Észtország, 2014-ben pedig Lettország. Litvánia számára az Európai Bizottság javasolta, hogy 2015. január 1-jén lépjen be az euróövezetbe. (A szintén 2004-ben csatlakozott Máltán és Cipruon egyaránt 2008-ban vezették be az eurót.) A V4-ek közül egyedül Szlovákiának sikerült a közös pénzre váltania, Csehország, Lengyelország és Magyarország esetében még nem tűzték ki az euróövezethez való csatlakozás céldátumát.

4. ábra Egy főre jutó GDP, EU-28=100%(Vásárlóerő-paritáson számolt adatok alapján)

20132004

Luxemburg

0 50 150 250 300%100 200

Bulgária

Románia

Horvátország

Magyarország

Lettország

Lengyelország

Észtország

Litvánia

Portugália

Görögország

Szlovákia

Csehország

Szlovénia

Ciprus

Málta

Spanyolország

Olaszország


Franciaország

EU-15

Finnország

Belgium

Németország

Dánia

Írország

Hollandia

Svédország

Ausztria

EU-28



Kiemelt témák

A közös valuta bevezetése azonban nem kevés áldozattal járt. Szlovákiában áremelkedést hozott az euró. A balti államok fejlődésében is sajátos szerepet játszott az euróhoz vezető út, melynek teljesítése mindhárom országban prioritást élvezett. Rögtön a csatlakozást követően beléptek – a hazai valuta mozgását az euróhoz rögzítő –

az ERM II rendszerbe, amely a közös pénz bevezetésének előszobája. A válság során viszont a lakossági hitelekkel táplált belső fogyasztás és a külföldi tőkeberuházások által gerjesztett növekedés megtört, a túlfűtött balti gazdaságok teljesítménye 2009-ben 14–18%-kal esett vissza. A krízis kezelését nehezítette az ERM II rendszerbeli tagság, ami akadályozta a deviza leértékelését. Vilnius, Riga és Tallinn csak radikális megszorítások árán tudták stabilizálni gazdaságukat, például csökkentették a közszférában dolgozók bérét. Erőfeszítéseik a GDP változásában is mérhető sikerrel jártak, ám többek között hozzájárultak a szegénység elmélyüléséhez és a lakosság nagymértékű kivándorlásához is. Mindeközben a mediterrán országok gazdasági recessziója nyomán az unió régi tagjai között észak-déli törésvonal alakult ki, ami a közös valuta rendszerének megingásában, azaz az euróválság kialakulásában is jelentős szerepet játszott.

Heterogén közösség

Az integrációs erőfeszítések dacára az elmúlt évtizedben rendkívül heterogén közösséggé vált az unió, amit a Világgazdasági Fórum 2013–2014-es versenyképességi rangsora is kifejez. Öt ország, Finnország (3.), Németország (4.), Svédország (6.), Hollandia (8.) és az Egyesült Királyság (10.) bejutott a világ gazdasági elitjét tömörítő Top10-be. A 2004-ben csatlakozott uniós tagok közül azonban többen zártak a 148 ország rangsorának második harmadában, mégpedig Lettország (52.), Ciprus (58.), Szlovénia (62.), Magyarország (63.), valamint Szlovákia (78). (Az uniós tagok közül Görög-országot sorolták leghátrébb, a 91. helyre e rangsorban.)



A tagállamok különböző haladási üteme bizonytalanná teszi az egységes program, például az intelligens, fenntartható és befogadó növekedésért létrehozott Európa 2020 stratégia megvalósíthatóságát is. Ezzel is összefüggésbe hozható, hogy az elmúlt években felmerült a „kétsebességes” unió gondolata, melynek értelmében más fejlődési modellt, eltérő szabályozást kellene követniük azoknak a térségeknek, amelyek nem képesek felvenni a ritmust az élvonallal.

A kihívásokkal teli évtized után nem csodálkozhatunk azon, hogy az unió polgárait sok tekintetben megosztja a közösség intézménye. A 2013. őszén végzett Eurobarometer-felvétel szerint a valaha mért legkevesebb, mindössze minden harmadik válaszadó bízott az Európai Unióban. A válság által megtépázott déli tagállamokban – ideértve Ciprust is –, valamint a köztudottan euroszkeptikus Egyesült Királyságban még ennél is jóval alacsonyabb értéket mértek. A volt szocialista országok közül leginkább Csehországban és Szlovéniában volt mélyponton az unióba vetett bizalom. Ugyanakkor a balti államokban, továbbá Magyarországon, Szlovákiában és Lengyelországban a válaszadók mintegy fele még mindig pozitívan tekint az EU-ra. Az uniós állampolgárok többsége (56%) úgy vélekedik, hogy országa az EU-n kívül nem tudna könnyebben megbirkózni a jövő kihívásaival, és minden nehézség ellenére optimista a közösség jövőjét illetően.


Források:

Az Európai Parlament honlapja

Európai Bizottság (2004): Standard Eurobarometer 61.

Európai Bizottság (2013): Standard Eurobarometer 80.

Európa-politikai kormányzati honlap

Darvas Zs.: 10 years EU enlargement anniversary: Waltzing past Vienna. 2014. május 1.

Földházi E. (2011): Az osztrák és a német munkaerőpiac megnyitásának várható hatása Magyarország népességére. Demográfi a, XI. évf., 4. szám.Jedlicka J. – Rzentarzewska K. (2014): Cohesion Policy and other EU assistance programmes in 2014–2020. EU Offi ce, Prága.

Lengyel Központi Statisztikai Hivatal (2010): Concise Statistical Yearbook of Poland 2010. Varsó.

Lengyel Központi Statisztikai Hivatal (2014): Poland in the European Union, 2004–2014. Varsó.

Meisel S. (2014): A válságkezelés balti modellje. VGI Műhelytanulmányok (101), MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, Világgazdasági Intézet, Budapest.

Pupek E. (2010): Az Európai Unió integrációtörténete és szakpolitikái: a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola tankönyve. Századvég Kiadó, Budapest.


© Központi Statisztikai Hivatal, 2013ISSN 2063-0190

A kézirat lezárásának időpontja: 2014. július 24.

Felelős kiadó:Dr. Vukovich Gabriella elnök

A kiadványban szereplő adatok elsődleges forrása a Központi Statisztikai Hivatal, a nemzetközi adatok pedig

elsősorban az Eurostat adatbázisából és kiadványaiból származnak.

Minden egyéb forrást a felmerülés helyén lábjegyzetben jelöltünk.A „Tíz éve történt: keleti nyitás az Európai Unióban”

című kiemelt téma esetében a felhasznált források az elemzés végén találhatóak.

Készült a Tájékoztatási főosztályon, a szakstatisztikai főosztályokközreműködésével.

Felelős szerkesztő:Freid Mónika

Szerzők:Andrejcsik Linda, Bakos Norbert, Deák Tiborné, Freid Mónika, Herzog Tamás, Jávorszkyné Nagy Anikó, Kelemen Nóra, Kovács Benedek, Kovács Krisztián, Majoros Marcella, Molnár Beatrix,

Nagyné Pakula Urszula, Dr. Oparin-Salamon Melinda, Zeisler Judit

A kéziratot gondozta:Polónyi Katalin

Tördelőszerkesztő:Gyulai Katalin, Simonné Horváth Gabriella

Internet: http://www.ksh.hu

Borítóterv: Lounge Kft .

Nyomdai kivitelezés: Xerox Magyarország Kft . – 2014.079


magyarország számokban, 2013

Documents