1. A finnugor nyelvrokonságkutatástörténete

2. A magyarság eredettudatánakkialakulása, változásai

3. A finnugor nyelvrokonság elméleténekhazai fogadtatása

Magyar őstörténet2012/2013, 2. félév

A hun–magyar rokonság eszméjének születése

• Anonymus: Ezért akkor a hét fejedelmi személy … haddal igyekezett módját ejteni, hogy szülőföldjét elhagyja, s olyan földet foglaljon el magának, amelyen laknia lehet. Akkor a választásuk arra esett, hogy majd Pannónia földjét keresik fel. Erről ugyanis a szállongó hírből azt hallották, hogy az Attila király földje, akinek az ivadékából Álmos vezér, Árpád apja származott. (Pais Dezső fordítása)

• Kézai Simon: Hatodik évre tehát kimenvén véletlenül, a pusztában Belár fiainak nejeire, kik férjeik nélkül sátrakban tanyázának, s gyermekeikre bukkanának, kiket is vagyonostól sebes nyargalva a Meotis ingoványaiba vivének. Történt pedig, hogy azon gyermekek közt az alánok fejedelmének Dulának két leányát is elfogták, kiknek egyikét Hunor, másikát Mogor vevé nejül. S ezen nőktől vették eredetöket minden hunok és magyarok. (Szabó Károly fordítása)

Keletről jöttünk/1

• Bíborbanszületett Konstantín: Amikor a türkök és az akkor kangarnak nevezett besenyők közt háború ütött ki, a türkök hadserege vereséget szenvedett és két részre szakadt. Az egyik rész kelet felé, Perzsia vidékén telepedett le…

• Julianus: Megtalálta pedig őket a nagy Etil folyó mellett. Kik látván őt, s megértvén, hogy keresztény magyar, nagyon örvendeztek megérkezése felett. … Bármit mondott nekik a hitről vagy egyebekről, a legfigyelmesebben hallgatták, mivel teljesen magyar a nyelvük; megértették őt, és ő is azokat.

Keletről jöttünk/2• Bonfini: Pius pápa azonban, aki, szavamra, kiválóan művelt volt, nem

egyezik bele a magyaroknak hunoktól való származtatásába … egy veronai ember tanúságát hozza fel, aki azt mondta, hogy mikor a Tanais forrásvidékéig hatolt, ott magyar nyelven beszélő népre akadt. A mi felséges Mátyásunk is tudott affélékről: szarmata kereskedőktől hallott róla, és követeket meg kutatókat küldött oda, hogy ha lehetséges, csalogassák Pannóniába a rokon népet, melyet az állandó háborúk nem kis mértékben megapasztottak. Mindeddig ugyan nem tudta ezt elérni, de ha él, talán véghezviszi.

• Werbőczi István: A scytha népektől szakadt vagy származott magyarok ugyanis, elhagyván őshazájukat, a Dunán innen és túl elterülő felső Pannóniában telepedtek le és Attila vezérük alatt országuk határait messze mindenfelé kiterjesztvén, győzedelmes fegyvereikkel Német-, Olasz- és Spanyolországok határaiba nyomultak be.…a nemesség … eredetileg a hunnok és magyarok közt keletkezett, miután ezek Scythiából Pannoniába nyomultak…

Hogyan jutott el Európa a finnugor nyelvrokonság megsejtéséhez?

• Szenczi Molnár Albert: a magyar egyetlen európai nyelvvel sem rokon

Az első nyelvi megfigyelések a 17. század 2. felében, a 18. század elején: • Fogel: finn–magyar összevetés: közös szavak és közös

nyelvtani elemek (kéziratban maradt)• Stiernhielm, Rudbeck: finn–magyar közös szavak

A finnugor nyelvek és népek megismerése

• Diplomaták és kereskedelmi utazók Oroszország finnugor népeiről – Herberstein, Zalánkeméni Kakas István, Olearius, Witsen stb.

• Strahlenberg – összeáll a finnugor családfa (1730)

• Orosz expedíciók a 18. században európai tudósokkal – néprajzi megfigyelések, soknyelvű szótárak összeállítása)

• Schlözer – a finnugor népek történetének kutatása

A finnugor nyelvrokonság első alapműveiés hazai fogadtatásuk

• Sajnovics János: Demonstratio• Gyarmathi Sámuel: Affinitas

• Tiltakozók: Orczy LőrincTe pedig Tsillagász! bár akár ki lehetsz,Kedves rokonidhozz töstént viszsza mehetsz,Vélek száraz halból készült málét ehetsz,Mert lám ítéletet Nyelvünkről nem tehetsz.

• Rajongók: Dugonics András (Etelka, Jólánka, Etelkának leánya a finnek, észtek, hunok egykor mind magyarok voltak)

A történeti nyelvészet kialakulása a 19. század 1. felében, a módszerek kidolgozása/1

A történeti nyelvészet célja a rokon nyelvek alapnyelvének rekonstruálása

Rasmus Rask (1787–1832)• Grammatikai megfelelések• „Betűátmenetek”• Alapszókincs

A történeti nyelvészet kialakulása a 19. század 1. felében, a módszerek kidolgozása/2

Franz Bopp (1791–1867)• 1816: a szanszkrit nyelv konjugációs

rendszeréről, összehasonlítva a görög, latin, perzsa és germán nyelvekével

• A hangtani törvényszerűségek nem érdekelték, inkább a grammatikai formák

• Az ősi nyelvi állapotokhoz képest a mait romlásnak látta

A történeti nyelvészet kialakulása a 19. század 1. felében, a módszerek kidolgozása/3

Jakob Grimm (1785–1863)• A történeti módszer megteremtője,

jogtörténetet hallgatva jutott eszébe a nyelvtörténet mint tudomány

• 1819-től több kötetben: Deutsche Grammatik• Az írott források szólnak a régi nyelvállapotról• A mai nyelvből feltárhatók a régi nyelvi

jelenségek• Hangtörvények

Hogyan lehet a nyelvrokonságot felismerni?

• a) alapszókincs → szabályos hangváltozások → alapnyelv hangrendszerének rekonstrukciója → alapnyelvi alaktani elemek rekoknstrukciója (ragok, jelek, névmások stb.)

• b) a magyar nyelv finnugor eredetű szavai: jelentéstani csoportok, mennyiség, jelentőség → történeti következtetések

Új expedíciók nyelvi anyag gyűjtése céljából

• M. A. Castrén: Baltikum, Skandinávia, Belső-Ázsia → balti finn nyelvek tanulmányozása, finnugor–szamojéd nyelvrokonság felfedezése, ázsiai őshaza elmélete

• Reguly Antal: Nyugat-Szibéria → északi hantik (manysik, mordvinok, marik), nyelvi anyag gyűjtése és térképezés

A 19. század 2. fele mint a történeti nyelvészet nagy korszaka

Nyelvrokonság-elméletek• családfa: Schleicher• hullám: Schmidt• szívárvány: Schuchardt

A történeti nyelvészet mellékszálakon is nyomoz (sumer, dravida rokonság: nem magyar kutatók találták ki)

A nyelvrokonságtól az őshazáig

Az alapnyelvet az őshazában beszélték → hol volt az őshaza? (a legjobb módszer: nyelvészeti paleontológia)

Őshazaelméletek:• Ázsiai: Wiedemann–Castrén)• Volga–kámai: Köppen• Baltikum–okai: László Gyula• Urál–nyugat-szibériai: Hajdú PéterÉs most?

Nyelvrokonság=néprokonság?

• Eredetileg a finnugristák is úgy gondolták, hogy a kettő azonos

• 19. sz. 2. fele: a nyelvészek mellett néprajzosok is kutattak a rokon népeknél (Pápai Károly, Jankó János), antropológiai méréseket is végeztek

• A kettő nem ugyanaz, a felismeréshez kellett egy antifinnugrista is (Vámbéry Ármin)

Az ugor–török háború(az 1870-es évektől a századfordulóig)

• A finnugor nyelvrokonság győz (Budenz József: Vámbéry csalt)

• A közvélemény a törökök és a régi magyar dicsőség oldalán (Arany J., Jókai)

A korszakhoz tartozó antifinnugrista városi legendák:• A finnugristák Habsburg-ügynökök (Vámbéry találta ki)• Trefort Ágoston parancsba adta, hogy a

finnugristáknak van igazuk (az 1970-es években született álhír)

A 19–20. sz. fordulóján

• Tudományos expedíciók a finnugor népek és nyelvek tanulmányozására

• Új irányzatok a nyelvészetben (a történeti nyelvészet háttérbe szorulása)

• Új irányzat Magyarországon: a turanizmus – tudomány?, politika?

A finnugor nyelvrokonság a 2 világháború között Magyarországon

• Turanizmus és irredentizmus összefonódása• Naiv turanizmus: szeretjük a finnugorokat is

(finnugor kultúrkonferenciák, a lívek támogatása)

• A Horthy-korszakban élvezte a legnagyobb támogatást a finnugor kapcsolatok ápolása (nagyhatalmi ábrándok miatt?)

• Magyar önkéntesek a szovjetek ellen a finnek oldalán a 2. világháborúban

Finnugor népek a Szovjetunióban

• 1920-as évek: minden szépen indul, a finnugor autonómiák kezdeti lépései

• 1930-as évek: egyre rosszabb, 1937: a finnugor értelmiség likvidálása

• 1950-es évektől: az egykor üldözöttek rehabilitációja nem teljes

• 1964-tól: A brezsnyevi pangás idején tudatosan sorvasztják a nemzetiségi kultúrát és az anyanyelvi oktatást

Finnugrisztika és „antifinnugrizmus” a 2. világháború után Magyarországon

és az emigrációban• Új tanszékek, a nyelvészek mellett régészek,

antropológusok is bekapcsolódnak a kutatásokba• Kibontakozik a sumer–magyarológia az emigrációban →

az ellenzékiek körében mint eltagadott igazság jelenik meg. Ez táplálja a finnugristák szovjet ügynökök c. új városi legendát

• Magyar tudósok nem jutnak be a Szovjetunió finnugor területeire (kivétel Bereczki Gábor és Vikár László, de ők is csak a török autonómiákba!)

• Példa a nemzeti identitás keresésének továbbélésére: az Arvisura mint naiv szintézis

A finnugrisztika háttérbe szorulása a rendszerváltás utáni Magyarországon

• Cenzúrázatlanul törnek fel a butaságok (sumer rokonság, a Marsról jöttünk, Jézus magyar, Arvisura kiadása)

• Elemi igény van a magyar identitás újrafogalmazására, feléled a nemzeti kultúra spontán ápolása (hagyományőrzés, rovásírás)

• Új városi legenda: az akadémia akadályozza az új elméletek érvényesülést a tudományban

• A finnugristák szovjet ügynökök című városi legenda továbbélése

• A finnugor rokonságot Finnországban már nem tanítják című városi legenda megjelenése (külföldi tudósokra hivatkozás: Alinei, Marcantonio)