208

LUKÁCS GYULAntcriLök.

bánya-ter menyek-raktáraPest, Lipótváros, váczi-ut 33. szám,

ajánlja készletét mindennemü nyers érozokbol, hengerezett és mélyí-tett réz áruit minden nagyságban és sulyban, kutakhoz, vizvezeté-

sekhez szükséges tárgyakat.Árjegyzékkel kivánatra szolgáink. 100 (t —3)

magán mérnök,iroda: váczi ut 33. szám alatt Pesten,

elfogul műiden mérnöki munkálatokat.

Elöfizetési felhívás

GAZDAgazdaság / és kertészeti hetilap 8-ik évfolyamára (1868).

Elöfizetési leltételek:6 ft. —3 , -

kr.Egész évre (január—decemberre)Félévre (januf r- : :u ia?r ;) .Negyedévre (jt •'•• -márcziusra) , 1 ,JT>0 „

9<F* Teljesríamu példányokkal januártól kezdve iné ir, foJyvás^" olgái-hatniik. — A pénzes levelek bermentes küldése kéretik,

A „Falusi fia/irta" kiadó-hivíktt<«(2 — 3) (Pest, egyetem utejsa 4. si. a.)

Ol

.rs

oOS

I"2

J 1

•so£>Bo

C3ta

»

KLEMM ISTVÁNkir. kizár, szabadulni.

kolompér-, tengeri- s répamag-vető-gépeegyszerü, czélirányos s szilárd szerkezetű.

BJ^T" Bövebb tudósitást ad gyártója: H á c s e k H ó r , sza-badalom-tulajdonos, irodája: Pesten, nádor-utcza, 19. sz. 71 (4—4)

Elöfizetési felhívás

KACHELMANN KAROLYselmecz- és vihnyeí gépgyárnok

ajánlja elismert kitünőségü és több elsö érmekkel kitüntetett

ARATÓ-, KASZÁLÓ-és országos szabadalmazott

NYOMTATÓ-GÉPEIT,melyek egyszerűségüknél és kitünő hatásuknál fogva, átalános elisme-

rést és nagy kiterjedést nyertek.g^g* Kaphatók Pesten: Koczó Pál, — Debreczenben: Tóth

Lajos és Társa, — Aradon Andrényi Károly uraknál. 98 (2—8)

Heckenast Gusztav könyvkiadó-hivatalában Pestért (egyetem-nteza, 4. sz.) megjelen-tek és kaphatók :

Nélkülözhetlen segédkönyvek; különösen hirlapolvasók számára.

(Conversations-Lexikon magyar kiadásban.)Teljesen megjelent:

ISMERETTÁR.NÉLKÜIÖZHETLEN SEGÉDKÖNYV,

mi'íy a történelem, természet s egyéb tndományok és művészetek körébőllehetőleg minél több érdekes tárgyat és egyéniséget betúsorozates rendben

megismertet

teljes tiz kötetben.8-sdfít. A tiz kötet magában foglal 263 nyomtatott ivet, vagyis 8100 hasábot (15,278

f 10 f i t l k l ő f i t é i á a lt é étiz kö g g y , gy

<:7.is.ket). — A tiz kötet ára fűzve 10 forint, mely a munka előfizetési ára volt és mégegy ideig a vevők számára is fennmarad. Angol vászonba Öt kötetbe kötve

l t forint.Azon t. cz. előfizetők, kik már eddig a munka elsö köteteit birják, a hiányzó

köteteket 1 forintjával vehetik meg.Nem mindenkinek van módjában, hogy a tudományos és művészeti szakkönyvek-

böl ti ljes könyvtárt szerezzen — és senki sem képes arra, hogy minden tudományról,inűvéízetröl, kimeritő ismeretet szerezzen. Mindazáltal minden müvelt egyénnek szükségesráiu< ••-\ tudományról, művészetről, legalább fogalmi, átnézeti ismerettel birnia. Ez isme-rettár sok szakférfi közreműködésével összeállitva, megismertet röviden mindenkit min-den tudomány, művészet, fogalmával, átnézetével, betűrendben felsorolván s leírvánmindent, a mit e tekintetben minden ,,müvelt" névre szert tenni óhajtó egyénnek tudniaizükséges.

JÓ BARÁTmásodik félévi folyamára.

A „Jó Barát" megjelenik minden hónapban kétszer 1-én és 16- an két-két íven.

ELÖFIZETÉSI ÁRA:Egész évre 2 forint.

Babos Kálmán. Közhasznu m a g y a r á z ó s z ó t á r a magyar irodalmi művek-ben, magán és hivatilos iratokban, hírlapokban, folyóiratokban és társalgásinyelvben gyakrabban előforduló idegen szavak megértésére és helyes kiejtésére.(VIII és 328 lap, 8-rét), füzve 1 ft. 80 kr.

Weber György. A világtörténet tankönyve. Tekintettel a miveltségre,irodalomra és vallásra. A tizedik kiadás után magyarítva.

Elsö kötet. Az ó világtörténete. 1865. (506 lap, nagy 8-adrét.) Fűzve 2 ft. 40 kr.Második kötet. A népvándorlás s az egyistenhivés megalapítása. A középkor.

(400 lap) 2 ft. 40 kr.Harmadik kötet. Az ujkor története — a franczia forradalomig (879 lap) 2 ft.Negyedik kötet. Az uj és legujabb kor története a franczia forradalomtól a mi

időnkig (1865). (392 lap) 2 ft.ö t ö d i k kötet, (utolsó). A német és magyar irodalom története vázlatban. (Sajtó

alatt.)Hornyánszky, Viktor. Geographisches Lexikon des Königreichs Un-

garn. Ein Hilfsbuch für Behörden, Postamter, Advokaten und GeschaftsmSnner.Nach amtlichen Quellén und den bestén Hilfswerken bearbeitet. Zweite unver-Snderte Auflage. (420 S. gr. 8.) Geh. 2 fl.

Uj magyar-f ranczia és f rancz ia-magyar szótar . A legjobb kútfők sze-rint szerkesztve. Harmadik tetemesen bövüett és javított kiadás. Két kötet. 1865.•Füzve 3 ft. 20 kr., fél franczia kötésben 4 ft.

Első kötet: Franczia-magyar rész. D'aprus les meilleurs ouvrages pnbüées jusqu'ace iour et speoialement d'apríís le dictionnaire franpais de Mólé. (27 iv «-rét).Füzve . l f t . 60kr.

Második kötet: Magyar-franczia resz. Irta Babos Kálmán. (33 iv 8-rét.)Fűzve . 1 ft. 60 kr.

FélévreA legpontosabb szétküldés biztosittatik.

1

9 V Tiz előfizető után tiazteletpéldány. — A ki 30 előfizetőt küld, annak tisz-teletpéldányon kivül Kossnth LAJOS diszes nagy arczképével szolgálandunk.

A „Jó Barát" kiadé-kivatala(1 — 8) Pesten, egyetem-uteza 4-ik szám.

Hunfalvy János. Magyar kézi atlasz, mely 26 nagy földképen egész földünkegyes részeit ábrázatja, az államok jelen területi viszonyai szerint. Ára 12 ft.

1. A föld két féltekéje.2. Európa.

l l . Német szövetség(K.-Eu-rópa).

3! Spanyolország és Portu- 12. Bajorország és Würtem-galia.

4. Francziaorszá -.5. Svajczország(Helvéczia)6. Nagybritania.7. Svéd- és Norvégország.8. Belgium és Hollandia.9. Lombard-Velencze.

10. Olaszország

berg.13. Poroszország.\i. Ausztria birodalom.15. Ausztriai főherczegség.16. Tirolis és Stájerország.17. Cseh- és Morvaország.18 Magyarorsz, Erdély, Ga-

liczia.

19. és 20. Az európai és ázsiaiOrosz birodalom és Len-gyelország.

21. Török- és Görögország.22. Ázsia.23. Afrika.24. Északamerika.25. Délamerika.26. Ausztrália.

Minden térkép tetszés szerint 50 krjával egyenkint is adatik.Hornyáiiszky Viktor. Geschichte des österreichischen Kaiserataa-

tes Dritte Auflage in einem Bande. 3 chronol. Tabellen und 4 Stammtafeln in" S 8) G h 2 fltes Dr g

Fől". 5, (630 S. gr. 8.) GehFarkas Elek. Latin-magyar szótár, a legujabb s legjobb források nyomán

ezerkesztve. Dictionarium latino-hungaricnm. (520 lap, 8-ret.) Füzve 2 ft.Minden a kiadó-hivatalnál legalább % ft. értékig történt meg-rendelés bérmentve küldetik meg. 1665 (1-12)

Kiadó-tulajdonos Heckenast Gnsztáv. — Nyomatott saját nyomdájában Pesten 1868 (egyetem-uteza 4-dik szám alatt).

18-ik szám. Tizenötödik évfolyam.

Pest, május 3-án 1868.

Gá s p á r A n d r á s .

Gáspár András honvéd-tábornok, sza-badság-harezunk egyik jelese, kinek arczké-pét s rövid életrajzát mutatjuk be maolvasóinknak, Kecskeméten 1804. november23-dikán született; atyja szintén András,édesanyja Vasvári Zsuzsanna volt.

Már gyenge ifjuságában kiváló előszere-tetet tanusitott a katonai pálya iránt. Azonpálya iránt, mely reá oly dicsőséges volt ésutóbb oly gyászossá lett.

Mint 16 éves ifju, 1821 tavaszán szülőitudta és akarata nélkül Pestre ment, s azott állomásozó báro Frirnont-féle 9-ikhuszár-ezredbe állott. Atyja, kinek fiával egészenmás tervei voltak, utána ment srábeszéléssel és nagy költséggelkiváltván öt, magával vitte Kecs-kemétre. Azonban az ifju nemmaradhatott nyugton a szülei ,háznál, vágyainak ellent nemállhatván, még ugyanazon évőszén Pestre visszament s a márnevezett huszár-ezredbe ujra be-állott,

1825-ben Nápolyban tize-dessé, 1830 ban őrmesterré,1831-ben alhadnagygyá, 1836-ban pedig főhadnagygyá lőn elő-léptetve, 1843-ban al-, 1846 banszázados-kapitány lön. Ezen év-ben az akkori ezred-tuiajdonosI. Miklós orosz czár által a szent

' Yladimir-rend 4-dik osztályávaldiszitietett föl; — az utóbbi éve-ket a bécsi udvari szolgálatbantöltvén, mindenkor tanusitottrendszeretete és pontosságaértszámtalan kitüntetésekben része-sült. Fokonkénti, de az akkorikörülményekhez képest gyorsemelkedése a nyert kitüntetéseimutatják, hogy ösztöne valóbanazon pályát választatá vele,melyre benső természeti hivatásavolt, s hogy ö azon ép annyi ki-tartással s képességgel haladt, a mily elö-szeretettel lépett vala reá.

1847. májusban Bécsben egy hadgya-korlat alkalmával jobb lába ló-rúgás általigen megsérült, mihez régibb köszvényesbaj is járulván, miután a nagyváradi gyógy-fürdőt is csekély eredménynyel használta,kénytelen volt kitüntetésekben gazdag pá-

lyájától fölmentését kérni, de hasztalan,mert ezredese — felsőbb parancs folytán is— öt az ezrednél visszatartotta.

Az 1848-diki év e szerint szolgálatbantalálta Morvában. Égő vágya volt minden-kor tehetségével és vérével hazájának szol-gálni; örömmel üdvözölte tehát a napot,melyen tudtára lön, hogy ezrede hazájábatétetik át, és pedig az ö százada gr. BubnaKároly örnagy alatt a Muraközbe Perlakrarendeltetett.

Jellasics 1848. szeptember 11-kén had-csapataival Varasdat elhagyván, Magyar-országba tört. A Muraközben elhelyezett

G Á S P Á R A N D R Á S .

magyar hadcsapatok parancsnokai, fópa-rancínokuk gr. Teleki Adam tábornoktólrancsnoKUK gi. . ^ ^ ^ ^ — -oly rendeletet vettek, hogy a Varasdról be-tört cs. k. hadsereggel minden összeütközéstkerüljenek s húzódjanak vissza, minek követ-keztében a muraközi kis magyar sereg egészSz Fehérvárig hátrált tétlenül, hol azutánMóga altábornagy rendelkezése alá került.

Innen mint osztály-parancsnok küldetettGáspár, osztályával együtt Dunaföldvárra

j Görgeihez, kinek vezérlete alatt történt ai táczi csata, honnan az oda magokat befész-

kelt horvát csapatok szétrobbantattak, —másnap pedig Roth tábornok előcsapatát,

• 1500 embert fegyvereztek le. E lefegyvere-zés alkalmával találkozott elöször GáspárPerczel Mór akkori ezredessel, kivel későbbtöbb csatát vívott ki, nevezetesen: az ozorai,kotorii, légrádi, domborói és fridaui csatá-kat; deczember 30-kán részt vett a szeren-

i esetlen moori ütközetben is, hol a tulnyomó! ellen |által szétvert magyar sereg me-

nekülését huszáraival fedezte.Az ozorai csatában szerzett

érdemeért Gáspár az országgyü-lés által őrnagygyá, hat hétmulva pedig az alezredesi rangmellőzésével ezredessé s a 9-dikhuszár-ezred parancsnokává lönelöléptetve. Ezenkivül a fegyve-rét letett horvát sereg főparancs-noka Roth tábornok kardjávaltiszteltetett meg Perczel Mórezredes által, ki is a nemzet ne-vében, hálás elismerése mellettadta azt át Gáspárnak, melykard máig is birtokában van.

A Görgei által vezényelt 7-ikhadtestnél, Aulich hadosztályá-nál, már mint dandárparancsnokmüködött s Verebélynél Simu-nics előőrseit üzte szét; 1849-ikjanuár 11-kén Körmöczön állo-másozott, s részt vett a Turcsekalatti csatában, hol Aulich ve-zénylete alatt erős puskatüz ésszuronyharez után az ellenségvissza veretett; majd az ellenségáltal bekerittetés veszélyétől fe-nyegetve, január 23- és 24-dikeközötti éjjel 16 órai szakadatlanmenet után Körmöczröl a Skalkahegyen keresztül a legborzasz-

tóbb időben s járatlan uton Beszterczebá-n y á n , s innen Rózsahegyen át Liptóbavonult.

A kápolnai csatában Aulich parancsnok-sága alatt az ellen jobb szárnyát foglalkod-tatá s másnap a sereg visszavonulásátfedezte. Az üldöző ellenség hátráló seregün-ket nyomban követvén, ezt Mezőkövesdnél

Elöfizetési föltételek: a VasárnapiCsupán Vasárnapi Ujság: Egész évre 6 ft. — 1

i Ujság és Polliikat Újdonságok együtt: Egész évre 10 ft. - Fél évre 5 ftFél évre 3 ft. - Csupán Politikai Újdonságok: Egész évre 5 ft. - Fel évre 2 ft. 50 kr.

Hirdetési dijak, a Vasárnapi Uj.*« é. Politikai Újdonságokat illetőleg: Egy )igtatásnSTsak 7 krba számittatik. _ Kiadó-hivatalunk számára hirdetményeket elfogad Becsben:minden igtatás után 30 ujkrajczár.

"négyszer hasitott petit sor, vagy annak helye egyszeri igtatásnál 10 krba, háromszori vagy töbteöriOp^lik Alajos Woltaeile Nro. 22. é. Haasenstein é. Vogler, Wollzeile Nro. 9. - Belyeg-dy kulon

210

•.ja.

W 1

,1im

heves ágyutüzzel támadta meg. Gáspárazonban az ellenséges ágyu-fedezetet a 9-ikhuszár-ezreddel megrohanja, szétveri s attólhárom ágyút foglal el.

Ápril 1-én a Pöltenberg-dandár Hortrarendeltetvén előőrsre, ott az ellenség általmegtámadtatott. Görgei a megtámadottaksegitségére küldé Gáspárt, ki másnap reggelSchlick hadteste által megtámadtatván, aztheves ellentállás után szétverte s naplemen-tével a Zagyván át vetette.

Ápríl 3-án egy dzsidás és egy Kress-chevauxlegers kémszernlélő lovas osztálytMarkovics 9-ik huszár ezredbeli alezredes ésGörgei Kornél örnagy al parancsnokok általmegrohantatott Az előreküldött két huszárosztály, daczára a folytonos röppentyű tüze-lésnek, az ellenséget a legnagyobb lelkese-déssel támadta meg s-nyomta vissza; azon-ban a közeli erdőben elrejtett ellenségeslovasságról mit sem gyanítva, ennek rögtönielőtörése által a csata megzavartatott s több itiszt megsebesülése után huszáraink hátrálni |kezdenek. Gáspár a Zagyva partjáról aveszélyt látva, személyesen közibök vágtat,a hátrálókat összeszedi, visszafordítja snehány percz mulva az ellenséget számoshalott hátrahagyásával visszaüzi Ez érdemeielismeréseül tábornokká s egyszersmind a7-dik hadtest parancsnokává neveztetett ki.

Ápril 6-án az isaszegi csatában részt vettmagyar hadsereg jobb szárnyát képezte, sAszódról az ellent elűzvén, másnap a főse-reggel Gödöllőn egyesült.

Ápril 19-én a nagy-sarlói ütközetnél azellenség jobb szárnya ellen harczolt s annakutó-hadát Fámádnál szétvervén, számos fog-lyot ejtett.

Ápril 20-án az Esztergomból Párkányonát elönyomuló ellenséges csapatokat vertevissza, azokat aDuna jobb partjára át űzvén.

Ez időben azonban a már emlitett meg-rögzött köszvényes bajok, mel\ek a táboro-zás fáradalmai által növekedtek, kényszeri-ték Gáspárt, hogy gyógyíttatása végett

- ideiglenesen szabadságot kérjen, mit meg isnyert. Az orosz sereg beütésének hire ötmár a nagy-váradi fürdőben találta. E hirrefeledvén minden baját, a csatatérre a Szeged-nél összegyűjtött hadcsoportozathoz sietett,d< már csak arra érkezett elég korán, hogymajdnem 30 évig, a haza szent ügyénekszentelt s tiszteletben viselt fegvverét a <ryő-zelmes ellenségnek átadja — Világosnál.

A mi ezután következett a nemzetre ugymint egyesekre, sötét betükkel van bevésvea történelem érez táblájába. Azok, kik ahazáért, a szabadságért annyi hősiességgel,annyi önfeláldozással küzdöttek — halállalvagy sötét börtönnel jutalmaztattak. Ezutóbbiak közé tartozott Gáspár is, ki az aradihadi törvényszék által 10 évi várfogságraitéltetett el. Szent, emlékü bajtársainak mégvégzetteljesebb sorsát egyedül azon okbólkerülte ki, mert megroncsolt egészségenaponta roazabbá váltával a vezetésére bizottkitünő 7-dik hadtest vezényletét kénytelenvolt másnak átengedni, s forrón szeretettbajtársaitól, kiknek köz-szeretetét birta, ide-iglenes biícsut venni épen a gyászos kime-netelü harcz végszakában. Ez az oka egyedül,hogy Gáspár a rá nézve is előre czélba vetthalál-itéletet kikerülte, mint a hadbírónak azegész hadi törvényszék elött tett, azon nyi-latkozatából világos, miszerint ezen véletlenközbejötte nélkül a bizonyos halált Gáspársemmi esetre nem kerülte volna ki.

Börtönéből több év mulva történt kisza-badulása után is csak félig visszanyert sza-badságnak örülhetett, huzamosb ideig mégbelebbezve levén.

Végre azonban visszanyerte teljes sza-

badságát s most, a még teljes erejében levöférfiu, családja körében csöndes elvonult-ságban él Biharon, Nagy-Várad közelében,UA - - : - - -i' ' - . . .készen mindig a haza szolgálatára.

Szegény Pistii.Veréb, szarka azt csevegte,Meg az egész falu szinte,Hogy mást szeret Hajnal Maris —Csupán ő nem tudta, hitte.

„Arany függőt, gyöngy kaláristHozz énnekem a nyakamra;És a lakzit egybe tartjukRózsám, ahoz harmad napra!"

Hol vegye a szegény legény ?De ha Mariska kivánja — !Mért szereti olyan nagyon?Elmegy értté vizbe, lángba!

Alig ment el, hát MarisnálOtt terem egy másik legény;Mulatoznak nagy éjfélig —Kuvik szól a ház tetején.

Mért bujkálsz az erdőn Pista?, Ne lássák, hogy kincset hozok!"Patyolat ing ujja véres„Csakhogy immár nála vagyok!"— Zörgetnek az ajtón Maris!„Hogy nyitnám azt ki mostan én!'1

— Betörték az ajtót Maris!— Kuvik szól a ház tetején.„itt az arany, itt van a gyöngy.Minden a mit csak kivánái!'1

Hát meglátta mindjárt őketA kelő hold világánál.

Megvillan a véres baltaS azután még véresebb lesz —,,Hajnal Maris nem csalsz többet,Te meg nem jársz ke.Ívesemhez!"Sötét lesz az éj, haragos;Hová, hová szegény legény?Mért szerette olyan nagyon?Kuvik szól a ház tetején . . .

Pásztói.

Perczel Mór~Em XXX1 é> 15L1 IT d , "t £t 1TO <í> 1 .

III. A katonaságnál. *)

Igy kei le oda hagynom az egyetemet;tanulásom erőszakosan szakittatott félbe**).

Atyám azt mondá: te a béke lakhelyé-ben is háborút csinálsz; katonának valóvagy; Sándornak is ahoz van kedve; én isvoltam katona, ti is azok legyetek.

S mindkettőnket mint kadetokat adott beaz 5-ik számu tüzérezredbe, mely Pesten, azújépületben mint tüzérkaszárnyában, szál-lásolt.

Tisztán magyar és hazafias elemek köztélve, nevekedve, fejlődve eddig, most egy-szerre oly emberek társaságába érzem átül-tetve magamat, kik nem ismernek más tör- jvényt, mint a császár akaratát, nem máskötelességet, mint annak engedelmeskedni.Az osztrák katona hazája, nemzete: a hadse-reg; vallása, hite: vak engedelmesség s határ-talan hüség az osztrák ház iránt; azértAusztria nem létezik igazában máshol: minta hadseregben. A bécsi költőnek igaza volt,bár akaratja elleni értelemben, midőn Ra-deczkyhez irt versében'aztmondja:„Ausztriaa te táborodban van."

•r J Íl T k°t ,mény k i e ^ e s z i t i a táboruok gyermek- siflu-korábol vett előbbi két közleményünket, melyekXie'„Eben Görögország" lap„„k e z é v i ^ 4'„ J Í_8.,SLsod.ka: Az eskü '4. szádban jelent meg. Szerk.

••) Egyetemi eletet egy előbbi szakaszban beszéli el aszerző; mikép alakított ott több társával irodalmi s nyelv-miTeló társulatot, mikép feleltek magyarul az előadásokon,mi azelőtt hallatlan volt, mikép küzdöttek nemzetiségi stelszabaditási eszmékkel; mikép szenvedett ezekért bezá-ratást elöbb, majd -mikor ellenszegüléseik tettlegességigmentsk s egész kis forradalmat rögtönöztek, mikép utasit-tatott ki az egyetemből stb. - Erre van itt, a jelen sza-kasz kezdő soraiban czélzás.

Mindenki megértheti, hogy oly erős ma-gyar érzelmü, szabad, sőt forradalmi elvek-kel szaturált, oly heves vérü s :iz erőszaknakengedelmeskedni nem szerető -fiatal emberhelyzete, ;• ..milyen én voltam, nem tarto-zott seui a legkellemesebbek, sem a legköny-nyebbek közé a katonai laktanyában. De énmeghághatlan akadályokat akkor sem akar-tam ismerni. A mellett bizonyos ösztön, mely-hez meg nem mondhatnám mennyi öntudatosszámitás járult, hatalmasan vonzott a kato-nai pályához s különösen a tüzérséghez.Termés etem volt különben is: nem tennisemmit, nem lenni semmi félig; s nagy szen-vedélylyel és fáradhatlan szorgalommal ve-tettem magamat a katonai gyakorlatokra éstanulmányokra. Az előleges tanulmányokonhamar túl voltam; s azonnal beléphettem atüzériskolába, melynek három évfolyamát,mik fő fantárgyaikról nyerték nevöket: azalgebrait, geometriait és mechanikait 1827—1829-ig végeztem.

Egy körülmény, melyben a vér- s családibüszkeség szólalt meg bennem, még tiizeléigyekezetemet. Egyik nagy - nagybátyám,bonyhádi Perczel Károly tüzér-őrnagy s fő-tűzmester (Oberf ;uerwerksmeister) volt va-laha az osztrák hadseregben, s a marengóicsatában esett el, Bonaparte borzasztó ágyú-tüze alatt; egy ágyúgolyó elsodorta mind akét lábát. Szakában rendkivül képzett embervolt; s a nagy mathematikus Wéga, felsőbbszámtani műveinek előszavában különösmagasztalással emlékezik felőle. Nekünk ekönyv mint tankönyv forgott kezünkön; deén katonai családfám egy dicső levelét talál-tam az élőbeszéd ama levelén S e körülménysokat tett a tüzéri tanulmányok iránti lel-kesültségem emelésére, s ez időben már nemegyszer álmadoztam hadi dicsőségről. Szó-

i vál: katona voltam testestöl-lelkestől, a nél-kül, hogy csak egy izecskét is éreztesn volnamagamban az — osztrák katonából.

Gyakran részesültem, kadétka és tanulólétemre azon szerencsében, hogy Radeczky,a később oly hires tábornagy asztaláhozhivattam, ki akkoriban tábornok volt, s mintfőparancsnok Budán székelt. Radeczky régifegyvertársa volt atyámnak s jó barátja;nem egyszer meglátogatta őt, mint már em-liteni is, Bonyhádon; és Sándort saját ezre-débe vette föl s had nagygyá nevezte. Radeczkyekkor 50 és 60 év közt volf, katonai láng-esze már átalánosan ismeretes volt s jelleme-ért a magyarok közt is népszerűséggel birt;szókimondó ember létére gyakran nyiltansem átallott panaszkodni az osztrák katonais kormányzati rendszer ellen. A slendriánsehogy sem tetszett neki; s nem egyszertörtént, hogy midőn asztalánál voltam, amagasb rangu tisztek nem kis bámulatáraszóba ereszkedett velem, s emlékszem sza-vaira, midőn felkiáltott: „Móricz, te az én .emberem vagy; csak folytasd szorgalmasantanulmányaidat, légy kitartó a gyakorlatok-ban; te tán szerencsésebb lészsz nálam, kitmegfojt és rtK-göl a Hofkriegsrath slendri-ánja. De ne essünk kétségbe! talán szebbidőket is érünk még, mint a mostani, mikorlesz valami tenni való!" Szavaiban csakugyanvolt egy kis proféczia; nagyobb időket értünkmind a ketten, s volt is egy kis tenni valónk.

A közben szorgalmasan folytattam tanu-lásomat. Kitünőnek mondtak iskolatársaimközött, s ugy emlegettek, mint a legjobbmathematikusok egyikét a tanodában. Ezred-beli társaim is mind szerettek, kivált a ma-gyarok, olaszok és lengyelek, kikkel jófor-mán közös nemzeti érzelmeink s törekvéseinkvoltak, s lassanként némileg középponttá vál-tam közöttük. Bizonyos szövetséget kötöt-tünk magunk közt, mely mind inkább politi-

211

kai irányzatúvá fejlődött, s melyben egészenelememben érezhettem magamat.

Időmet szakmunkákkal foglaltam el. Atüzérségi utasitást magyarra fordítottam.Azonkivül az erődítésről s várvédelemrölegy egész munkát ir.am össze, a rendelke-zésem alatti legjobb forrásokból Irodal-munkban talán ez volt a legelső kisérlet enemben, s én azt késöbb (1834-ben) be isnyújtottam a magyar tudomán)os akademiához, melytől elismerő nyilatkozatot isnyertem érette. A magyar kifejezések ésműszók tárgyában a legelső nyelvészi tekin-télyhez Vörösmartyhoz fordulhattam; mert,kedves volt nevelöm társaságát ez időszak-ban sem hanyagoltam el; gyakran,majdnemnaponként fölkerestem őt s akármi tüzeléföl heves véremet vagy képzelödésemet, csakhozzá szaladtam vele; a politikai eseménye-ket együtt vitattuk meg, előmeneteleimettanulmányaim rendén elébe terjesztettem, sa nehézséget és olykori kellemetlenségeimetneki panaszoltam el. Az osztrák tisztek sközvetlen elöljáróim ellen, mint gondolható,legtöbb panaszom volt, a magyar nemzetitörekvések ellen következetesen folytatotthadviselésükért. Nem egyszer sejtelmesenmondáin neki: ,,Meglátod, barátom, elsajátí-tom tudományukat s katonai titkaikat, hogyképes legyek egykor magunk kezére kapniágyúikat s erősségeiket. Az ellenséget saját-fegyvereivel kell megverni, s én épen aztakarom." S valóban azt hiszem, a mi sikertaz 1848/9-diki hadjáratban kivívtam, azt leg-inkább tüzérségem helyes fölállításának sannak köszönöm, hogy a Neugebaul-banszerzett ismereteimet erélyesen igyekeztemfölhasználni.

Egy pár esetet jegyzek föl katonakorom-ból, melyek helyzetemet s viszonyaimat kel-lőleg fölvilágosítják s jellemzik, és melyekegyszersmind előkészítették azon okokat,melyek összemüködése katonai pályámtólvaló idejekoráni megválásomat vonta magaután, valamint azon rázkódást is, mely eztnemsokára követte, s drámai (csaknem tra-gikailag végződő) bonyolulatot adott sorsomnak A sors nem akarta, hogy hosszasanmaradjak az osztrák hadseregben, s talán amodern Benedekek vagy Gyulayak sorát sza-porítsam; ugy volt elvégezve, hogy midőnanrivi készültséget szereztem, a mennyi máso-dik katonai pályámnak alapul szolgálhasson,kilépjek az osztrák katonaságból s a polgáripályán, a reformok terén játszam le szere-pem elsö föszakászát.

Az egyenruha soha egy perczig sem hide-gité el szivemet hazáin iránt s bármily szoro-san volt i* nyakig gombolva, nem szoríthattavissza belém a szabad szót és nyilatkozást;az osztrák tisztek elött is meleg védője sszószólója voltam mindig hazám ügyének ésjogainak; a minek elmaradhatlan következ-ménye volt, hogy vastag osztrák főnökeimelött igen roszul voltam felírva, s ök mindenalkalmat mohón megragadtak boszantá-somra, s egész gyönyörrel éreztették velemaz áldott aubordinácziót. Az is szúrta márszemöket, hogy katonai könyveket magyarrafordítottam, a katonaság kizárólagos nyelvea német levén, de az ellen nem szólhattak,hanem a helyett aprólékos okokat kerestekboszujok kitöltésére.

Egy alkalommal a Budán fekvő Geppert jolasz ezred kadétjai bált rendeztek, hovatöbb bajtársammal együtt én is hivatalosvoltam. Engedélyünk ezredesünktől csakéjfélig szólott. A kiszabott időre el is voltamhatározva visszatérni a kaszárnyába, daezára 'a bajtársak sürgető marasztásainak. Azon-ban egy saját ezredünkbeli kapitány, ki szin-tén jelen volt, s úgy látszik, a szubordiná-czióról kissé tágasabb fogalmakkal birt,

biztatott a maradásra, azon igérettel külö-nösen, hogy az ezredesnél, ha az szót találnatenni, kimentend. Rá engedtem beszéltetnimagamat s a bál végeig, azaz hajnalig ma-radtam. A kapitány közbenjárására csak-ugyan szükség is lett, mert az ezredes ka-pott az alkalmon, hogy nagy lármát csap-hasson; a kapitány meg is tartotta szavát,de hiába, a szigoru és hajthatlan ezredes,különben is pique-je levén rám, mindnyá-junkra nyolcz napi szoba-börtönt szabott.

Máskor, de még azon télen, mi adtunkbált, s én voltam a főrendező. Azon hallat-lan vakmerőséget követtem el, hogy az elö-írt bőrnadrág helyett Cáino-i és fesh panta-lont húztam s rendezői minőségemben abbansürgülődtem a bálban. Az ezredes rögtönészrevette bűnömet, de nem szólt; elvártaazon perczet, m'dőn az első tánczra, melyetszintén magam rendeztem, tánczosnömmela colonne-ba épen fölállottam; — a hölgy,kinek karomat nyujtani, báró Splényi tábor-nok kisasszonyai egyike volt, ugyanaz, kikésöbb Guyon tábornoktársam neje lőn. Azezredesnek kétségkivül nagy öröme teltbenne, hogy engem épen ily kisasszony elöttalázhatott meg, éreztetve alárendeltségemet.A bál színén rám szólott, a tánczot abbahagynom és a tánezteremböl rögtön haza-mennem parancsolt, kimondva egyszersmindítéletemet is, mely hat heti szobabörtönreszólt. Dühös voltam e gyalázatért; melyiktánczos, melyik bálrendező ne lenne az, kiváltha kadét, s kivált ha lángoló magyar létéreegy inegcsökönyösödött német ezredestől kellazt szenvednie. De bármily dühös voltam,a határozott parancsnak engedelmeskednikellé, s minden a mit tehettem, hogy boszut<;skiivérn a kismérvű zsarnok ellen. S önér-zettel mondhatom, valahányszor alkalmamvolt öt s hasonlóit büntetlenül boszanthat-nom, bizony nem hagytam az alkalmat hasz-nálatlanul én sem. Családom befolyásosvolta s a magas pártfogás, melyben a pa-rancsoló tábornok is részesített, bátorí-tott, hogy néha nyiltan is ellenszegüljekelöljáróimnak, s nem egyszer megtörtem,büntetlenül, a katonai fegyelem szorosságát.

ményekkel van ellátva; közepén fodros szalaggaikörnyezett körlapon egy ágaskodó egyszarvúlátható; a zászló széleit köröskörül ismeretlen ésolvashatlan — török bejükhöz leginkább hasonló— jelek veszik körül.

, A főalak két oldalán keresztekkel és rózsák-í kai diszitett stólákkal ellátott angyalok gazdagon

diszitett szőnyeget tartanak kifeszitve, melynekalsó széleit rojtozat veszi körül.

Valamivel lejebb, az előbbiekhez hasonlóalaku két angyal áll, kezeikben czimertáblákkal.Ezek közül a baloldalin a következö felírás ol-vasható :

QVI DVXIT SINE HONORÉ SV-OS INGLOR1US ANNOS

ILLE SIBI MORTEM SENTIATESSE GRAVEM

AST EGO QVI FASTOS IMPLEVINGENTIBVS ACTIS

QVIVE PALATINEO CVLMINECLARUS ERAM _ _

LAETVS EO QVO FAS ANIMAS VIRTVE SVPBSCANDERE MAGNANIMOS QVO DECE

IRE VIROSNAM LICET HIC STEPHANI IACEAT SVB

MARMORE VIRTVSATAMEN HUNGARICO CLARA

SVB AXE VIGETMCCCCXC.

(Vége fcövetk.)

Zápolya István nádor síremléke és aszepesi káptalui régi pecsétje.A szepesi káptalan ódon székesegyháza régi-

ségét és szép épitészeti izlését tekintve, hazánknevezetesebb templomai közé tartozik. A székes-egyház a várszerüen ineíferősiíett .káptalan nyu-gati részén fekszik. Épitési ideje adatok hiányá-ban egész biztossággal meg nem határozható, egy1209-dik évi okmányban azonban már mint káp-talan (Collegiat Capitel) emíittetik. B templomonhárom korszak építészi izlését vehetni ki, ugy-mint románt, átmenetit és a kifejlett gót vagyhelyesebbon mondva, csucsives izlést.

Legrégibb része a nyugati, tornyaival együtt;ezen még egészen a kifejlett román izlés szemlél-hető. A főhajó ea szentélye XIV. századi kezdetle-ges (primitív) gót izlésü. Legujabb, de egyszers-mind legcsinosabb a templom déli oldalán levő sz.Mária kápolnája, mely a Zápolya-család által 1498.körül épittetett, s melynek déli oldalfalán van Zá-polya István nádornak, a János király apjánakvörös márványból művészileg dolgozott síremléke.A síremlék lapjának magassága 9, szélessége 5láb; közép mezején Zápolya István kissé zömök,széles vállú, pánczélba öltözött alakja oroszlánonállva látható; fején liliom-virágokkal diszitettsisak, egész teste vaspánczélba foglalva, melynekegyes lemezein még kivehetni a régi aranyozásnyomait. Jobb kezévé! egy zászló rudját átka-rolva tartja, bal keze a derekán szíjjal megerősi-tett egyenes paÜ03 keresztforrna markolatjánnyugszik, lábain szintén szíjakkal megerősitetthosszu csillag-sarkantyú (éperons).

A zászló, melynek lobogója szép és természe-tes hajlásokban a kőlaphoz simul, nagy szorga-lommal készitett és szép izlésü, bevésett diszit-

(Kitisztesség nélkül folytatta dicstelen éveit,az súlyosnak érezheti magára nézve a halált. Deén, ki időmet nagy tettekkel töltöttem be, ki ná-dori magaslaton fénylettem, örömmel megyekoda, hova a magas erényü lelkeknek s nagy szivüférfiaknak menniök illik. Mert nyugodjék bár emárvány alatt Istvánnak erénye, de virul az dics-ben a magyar égkor alatt.)

A jobb oldalon levőn pedig ez áll:CONTEGITVR STEPHANVS COM. HAC SCEPVSIVS VRNA

QVI DECVS 015 PATRIVM MILLE TROHABA TVLIT. QVT DBSTIRPE FVIT REGALI CONIVGE DIGNVS, DIGNVS REGNI-

COLISET PALATINVS ERAT. VNA SALVS REG.Nl FVERAT TVTELA

DECVS QUE VIKTVTIS CVIVS FÁMA PBRENN1S ERIT.VIII. KAL. IAN.

(E hamvveder a szepesi grófot Istvánt födi,ki a hon díszére ezer diadalt nyert. Ki méltó voltkirályi törzsbül eredt nejéhez s a hazának méltónádora vala. A hon üdve volt egyedüli gondja,dicsősége, erényének hire örökéltü maradand.)

, A főalak teste tetemesen kidomborodik aI sikból (haut-relief), mig a négy angyal alakja in-

kább mély domborműben (basrelief) van tartva.A főalak szakáltalan és bajussitalan arcza teteme-sen meg van rongálva; a/, orr egészen hiányzik aaz arezvonásokat' nem lehet már elég tisztán ki-venni.

Az egésznek izlése nem tiszta gót, hanemvegyüléke a XV-dik század vége felé és XVI-dikszázad elején mindinkább divni kezdett, ugy ne-vezett renaissance-izlésnek, mit bizonyítani lát-szik a háttért képző oszlopos és ives architectura,mely már a renaissance jellegét viseli.

Régiségénél fogva megemlitendőnek vélem aszepesi káptalan régi pecsétjét is, körirata széplapidáris betükből, a következő:

+ S. CAPITVLI ECCESE. BEA.TI MARTINIDE SCEPVS. azaz:

Sigilium Capituli Ecelesiae beati Martini de Scepus.A pecsét köriratos szegélye belső mezejétől

o-yöngysor vonal (Perlenlinie) által van elvá-rasztva. Sz. Márton lovonülő alakját ábrázolja,baljával lengő palástját tartva, s abból a jobbkezében levö egyenes pallossal egy darabot le-vágva. A főalak fedetlen fejét dicsfény (nimbus)köríti, ruházatja térdig érő, tunica-forma felöl-tönyből áll. A ló alatt egy ülő koldus alakjavehető ki, mely kezével az elvágott köpenydarabután nyul. A ló fel van kantározva. A egész műcompositióra és kiviltelre nézve igen kezdetlegesmű, de régiségénél fogva érdekes. A pecsét alakjaköridőmül 1" l l vonal átmérőjü.

Myskovszky Viktor.

Szent-királyi várkastély.Gömörmegyében Tornallyáról Putnok felé

menvén az országut mellett Recské és Abafalvaközött lapos helyen terül el Szentkirály ^helysége.Eredetét ugy, régi egyházénak is építtetését néme-lyek I. István királynak tulajdonitják, a kiről

212

nevezetét is vette, azelőtt — mint oklevél mutatja— Obon nevet viselt. Már az Árpádok korszaká-ban a keresztes barátoknak tulajdona volt, midőnIII. Béla király alatt a nevezett barátok szent-ki-rályi jobbágyai emlitett király által minden vám-fizetéstől felmentettek, és ugyan akkor a szent-királyi templom a Sajón tizenkét rávi hajót nyert.(Katona, Hist. crit. V. 333.) A XIV. és XV.században az 1372- és 1426. év kö-zött e helység birtoka fölött a ke-resztesek Conventje és a fehérvárikáptalan perlekedett. (Fejér Cod.dipl. X. 6. 837.)

E helység mostani nevezetességea falu szélén üditő park közepetteemelkedő ódon várkastély, mit ké-pünk ábrázol. Első alapjait a XV.században egy Pe<ó'-nek tulajdonit-ják; annyi bizonyos, hogy a Gömörvármegyében a XVI. század óta is-mert Pletrich, (némelyek szerintmásként Borbély) család ösei már aXVII. században birták Szentki-rályt. Ez volt birtokaik főhelye, ésadományleveleik folytán e helységrőlirták magokat szent-királyi Pletrich-eknek. Monda szerint a régi birtokoscsalád egy ivadéka, egy gazdag öz-végynő lakott a romladozó várkas-télyban, álmodozva és rettegve aképzelt kisérteti rémektől, melyek-től az özvegyet egy vitéz katonamenté meg, kihez aztán az özvegynőül ment. Ez lett volna itt az elsőbirtokos Pletrich. Bizonyos, hogy azegykor virágzott Pletrich család ke-zei által emelkedett a várkastélytornyokkal ellátott ujabb diszes épü-lete, mely a XVII. század végétől acsalád tagjainak e század elejéig fé-nyes lakhelyül szolgált. A Szentki-rályi Pletrich-ek nemzetsége alispá-nokat és más főbb tisztviselőket ésjeles vitézeket növelt Gömörmegyé-nek és a hazának, mig végre egyikágán grófi rangra is emelkedett.Első, ki a megye alkotmányos törté-netében nevet szerzett, PletrichJános volt, ki a Caraffák korábanMurány-vár börtönében szenvedett,és ezenkori szenvedéseit és kárait amegye kárpótolván, 1714-ben másod-alispánjául választá, utána I. László1745—1757-ben, II. László 1776 —1786-ban ültek az ehő alispáni szek-ben, még amaz itélőmesteri, emez kir.helytartósági tanácsosi méltóságraemelkedett. A katonai pályán egyikLászló mint tábornok, János mintezredes stb. tüntek föl, kiknek ham-vai az itteni családi sírboltban por-lanak. Végre e század első negyedé-ben a család egyik utóda megválnikényszerült az ősi birtoktól és régi várkastélytól,mely vétel utján jeszeniczei Jankovich Antal egy-kor Nógrádmegye alispán, utóbb gömörmegyeiadministrator kezeibe ment át, és halála után örö-köseinek lőn tulajdona.

A várkastély most is jól lakható állapotbanáll, és egyik szárnyában van a r. kath. egyház is.A kastély egykori szép kertje azonban a bérletikezelés alatt elhagyatva, vadult, pusztulásnak in-dult. A várkastély körül terülő kis magyar hely-ség 423 lelket számlál. N—n.

egyenlő magasságból tekintesz rajta végig éskeresztül, alig különböztethetve meg tulsó part-ján az összeborult füzek ágait egymástól s nemtudva: kardos sás vagy selyem-fű szegi-e be szé-leit, akkor azt mondod: „mégis csak szép, tekin-télyes folyó ez a mi Tiszánk /•'

Az ám, a mi Tiszánk/ semmiféle nemzetnekrajtunk kivül, nincs hozzá egy mákszemnyi, aka-

Zápolya István nádor síremléke Szepes-Váralján.

Képek a hazai népeiéiből.III. Tiszai komp.

Ha Szolnokon túl, kivált száraz nyári időben,mikor a folyók mélyen huzódtak vissza medreik-be, a vasuti magas hidon átrobogunk a Tiszafölött s félve kitekintünk a szük ablakon le a szé-dítő mélybe,̂ mely fölött a gőz ereje gyorsan ragadtova, csak igen kicsinylő fogalmat alkothatunkmagunknak tiszta magyar folyóink e legnagyob-bikáról. A magasból alá pillantva majdnem patak-nak tünik föl előttünk, mely tágas medrét be nemtöltve, fogyatkozott árral lejt, kigyózik tova.

De jőj tavaszszal, az egyenes alföld sikján,lassan hajtva felé, mikor feltűnik előtted a messzitávolban mint a délibáb, de nem lebben tova kö-zeledtedre, sőt jobban és jobban láthatóvá leszszabálytalan folyása, s mikor partjához, vagy azonmesszi túllépett kiöntéseinek széléhez érkezel és

A szepesi káptalan régi pecsétje.

rom mondani egy vizcsöppnyi joga is. S nemcsakazért, mert földünkön ered, fut végig s végzi befolyását, nemcsak mert legmagyarabb vidékeinketöntözi (s önti ki néha, mint az ürgét), hanem azértis , mert jellemre, szokásra édes testvér-atyánk-fia. Oly csöndes, oly méltóságos, oly komoly, olyünnepélyes — mint mi magunk néha;s oly rakon-czátlan, oly veszett-dühös, oly határt és gátatnem ismerő, oly erős haragjában s félelmes föl-duzzadásában, mint jó magunk néha; — s ha is-

mét visszatér medrébe s elvégezte haragos fel-fortyanását, oly szelid és jámbor megint, mint miis, ha egyszer kitomboltuk magunkat.

A porfelleg, melyet utazó kocsink sebesgördülése s szilaj lovaink patája fölvert, — vagytán ellenkezőleg a lassu nyikorgás, melylyel kere-keink a barátságos fekete föld sarában tova ván-szorognak, igen jó alkalmat s háttért képez e gon-

dolatokhoz ; ráérünk elmélkedni, mig__ _. a messziről megpillantott Tiszához

elérünk. A mint közeledünk , több-több utast érünk be, hagyunk el,vagy találunk már a part közelében,kik ugyanazon czélra törekednek,mint mi. Mindenik siet, hogy előbb ér-kezzék a többinél, nehogy az első át-szállásnál be nc férjen a kompba, vagytán épen nehogy előbb el találjon in-dulni, mint ö a révhez érne.

Ne féljetek jámbor emberek! atiszai komp nem- oly kis teknőféleladikocska ám, hogy, ha még ennyienvolnánk is, bele ne férjünk vala-mennyien. Attól még kevésbbé tart-satok, hogy révész uraimék oly igensiessenek az átkeléssel, s itt hagy-janak valakit! Révész gazda még shasán feküdt s az ártatlanok álmátaludta, mikor az a bátyus zsidóbeült a kompba, nehogy elkéssék, avilágért le nem tette hátáról a czók-mókját, nehogy a révész legények,ha hirtelen betoppannak a kompba,fitymálva vagy pajkosságból ide-odatalálják lökdösni vagy rugdosni. Azaz alsó falusi atyafi is megérkezettkét ökrös szekérkéjével jó korán;de okos volt, jól felrakott a kasba aszénából, mert tudta, hogy a vára-kozásban könnyen rákerül arra is asor. Be is állitott a szekeréből; demég a révésznek hire-hamva semvolt; talán akkor fordult a hasárólaz oldalára s tovább aludt. Gazd'-uram aztán jó módba hagyta a sze-kerét, könnyített a járom-szegen,megmondta az asszonynak, hogy lene szálljon az ülésből. Avval kimenta partra s tenyerét homloka aljáhozillesztve szétpillantott a határtalanláthatáron. Bezzeg megörült, hogykét-három kocsit is látott közeledni;van legalább oka felkölteni s meg-sürgetni a révészeket. Dejsz', pró-bálhatod azt, földi! Nem szokottJános ba az első szóra hajtani, nemazért magyar ember.

— Mit akar kend? kiált rá; hí-szen tán a kakas se kukorékolt volnamég, ha kakas volna itt a ré-háznál.Az ördög hurczolja kendteket pity-mallat előtt.

— Pitymallat a ménküt, Jánosgazda, felel szerényen a másik; kenyér-ebéd leszmingyár!

— No hát falatászszék kend, mordul rá arévész s dünnyögve befordul.

De már fele se tréfa. Ismét koczogatnak azablakon.

— Héj, itt vannak-e révészek? kiált be egyhang, mely ugy látszik bátrabb torokból eredt,mint a szegény két-üszős gazdáé. Az ám, egésztelkes gazda, becsületes nevén Fehér János, azapja is biró volt, maga is beválnék kékbeli ember-nek, ha nem a tanyán, hanem benn Szeghalmontöltené az év nagyobb részét; három jó lovon jött,egész kocsi-teher gabonát visz eladni a vásárra.

— Jőjenek ki kendtek, kiált be még éleseb-ben; teherrel vagyok, szilajak a csikóim, be nemhajthatok, mig a kompot jól meg nem fogják.

— Eredj hát no, te, nem hallod, mamiasz;dörmög János bácsi. S a padka mellől fölemelke-dik a gazda öcscse, a ki révész bojtár, a Pesta.János ba pedig tovább folytatja dörmögését, asok nyughatatlan leiekről, a ki nem tud pihenni,mikor ő még pihenni szeretne.

Sebaj. A komp jól ki van kötve lánczczal, amásik sarkán pedig ugyan csak erősen tartja aPesta, behajthat kend bátran Fehér János gazd-uram ! Nem esik baja sem lova lábának, sem ko-csija kerekének.

Hahói amott ozammog még egy jól megra-kott szénás szekér két kis lovacskával, most érföl a mart tetejére; ne félj, nem késel el te sem;sem az a kanász, a ki két rideg sertését hajtogatjaa vásárra; de még az a bojtár sem, a ki amoda fö-

213

lebb itatja még a tulkát, s jobban ismeri az öregrévész természetét, mintsem valami nagyon sies-sen. S azt hiszitek, csupa lustaságból nyújtózko-dik még most is János ba a vaczkon? nem az!tudja jól, hogy négy kocsinak legalább bele kellmenni a kompba s eddig még csak három mutat-kozik. A gyalogosokat nem is számitja semmibe.Furfangos ember azöreg; potyára dolgoz-ni nem szeret. .^rTSS=yM^~1-^^=

Mikor végre televan a komp, s lapos |fa-feneke jól elült a viz- jjr-ben, széles orrát aligemeli magasra a viz- ^szin fölött, s már W ^csakugyan indulni kell: & ,<*. %/fiimegjelenik az öreg * é̂sSJftfesrévéíZ is, jó napot kí-ván kurta szóval azutasainak,rendre járjaőket, beszedi tőlük aré-pénzt, ingerkedikegy kissé a bátyusIcziggel, hogy mikoréri ő már meg, hogyegyszer zsidó nélkülmehessen át a komp,mert e kóborló jebu-zeusokból minden át-szállásra jut legalábbegy, a Jehováját! smikor már azt hiszi atársaság, hogy indul-nak, János gazda leüla komp farára, kihúzzacsizmája szárából kur-ta száru debreczeni pi-páját, kiveregeti nagytempóra,leakasztja ga-tyája korczáról a pisz-kos kostököt, melyneksallangjára van kötve— kis zacskóban — az aczél, kova, tapló, jó zsi-ros fris dohánynyal keményen meggyümöszöli akis pipát s nagy csaholással rágyújt. Szija is, fujjais, mig meggyúl az átkozott nyers dohány, dehiába, pipa nélkül kormányozni sem tudna becsü-letesen.

Végre megoldják a lánczot, a révész-legény8 az utazók

közül is a _ _fegyverfogha- __j=ü|gr-- . ^JÜJ^tó az evezők- Jpü=np^ H H lhez kap, mig § ; , / -fiBHfaz öreg nagy |^B:"" *- : ' " ^^^v-=áKUlerővel elta- 'Ufi; • ; l lP l I i l l l I I I iszitja a kom- HH;" ;" , j ' . ''^SIB/Smpot a parttól. JPP"'" •,• :*'f 'flHBllP^Lengő lesz a ; -:-'-" < > ;^~.hajó, indul- f'nak. ^.. .. •\-"v

Aki pedigmég a benülőtársaságnál isjobban örülennek,— azokkik a tulsóparton két ál-ló'óra ótakur-jásznak, ha-hóznak máraz innenfelőlszorult kompután,de akik-nek kárhoz-kodására azöreg János bamég a fülebotját sem

mozdította.—Minek is? ottis van 2 ökrösszekér, megbátyus zsidó,de ha mindcsupa négy lo-vas hintó vol-na is, mit bán-ja ő? ki parancsol neki, hogy jobban siessen? Aztugyan nem teszi. A Tisza Í3 lassu, az is szünetlenmormogó, ő pedig mi egyéb mint annak a csősze!Természetük oly hasonló: nem csuda, mindkettentiszta magyarok, bölcsőtől sirjokig. —á—r —

Egykoru leírás a Hóravilágról.Nemes Hunyadvárniegye folyamodása nemes

Magyarországhoz — 1190-ben.

Az iszonyatosságokkal bélyegzett Hóra-félelázadás lejárta után Hunyadmegye 1790-ben tartá

Szentkirályi kastély (Gömörmegyében).

első közgyülését. E megye szenvedett legtöbbet alázadástól; alig lehetett a gyülekezet tagjai közöttvalaki, a ki ne veszitett volna néhányat azokból,a kik szivéhez közel álltak. Nem volt olyan, akinek vagyonát sok időre semmivé ne tette volnaa féktelen áradat.

Ez a gyülekezet szólamlott meg, méltatlan

Tiszai komp. - (Greguss János eredeti raj .a.)

szenvedéseinek elpanaszolására; és panasza való-ban megható, kitünőleg ékesen szoló, mint mindenio-az fájdalom őszinte elpanaszlása.° Hunyadmegye Erdélyhez tartozott ugyan,

mindamellett Magyarország rendéihez fordult,mert ott több erőt látott, inkább remélt elégtételt.

Történészek és szépirodalmi irók sokan leir-

ták már aHóravilágot. Élénkebb leirását azonbannem láttam sehol, a minő ez a fölterjesztés.

Természetes, hogy e föliratban a dolog egé-szen magyar nemesi szempontból van tekintve, amely, mostani fogalmaink szerint, ép ugy távoláll a feltétlenül helyestől, mint a föllázadt népszempontja.

Ritkán is történikaz életben, hogy vala-mely nagy bán t alomegészen méltatlaft 5 in-

dokolatlan legyen:mégis ha halljuk abántalmazott siralmaspanaszát, csak szen-vedéseit látjuk és rész-vétre kelünk iránta.

Ha oláh iró irná leily meginditólag nem-zeteszenvedéseit és lá-zadása okait, az is épugy fölkeltené rész-vétünket.

Azért jegyeztükmeg ezeket, hogy méga gyanut is eltávolít-suk, mintha a törté-nelmi értékességen ki-vül más czélunk isvolna ez okmány köz-lésével.

Isten ne adjon töb-bé oly viszonyokat, amelyek közt együttlakó népeknek okuk le-gyen egymással szem-ben méltatlankodni !

Itt következik afölirat, szóról-szóra, a

megye nyomtatottjegyzőkönyvéből irvaki:

„Hallatlan viszon-tagságaink között ez volt a legnagyobb, hogy ed-dig, ki előtt keserves panaszainknak árjait ki-öntsük, és ezzel legalább sebeinknek sérelmeitenyhítsük, se hely, se személy nem volt, ezenszegény végső vármegyénk ámbár elnyomorodott,sokféleképen elpusztít tátott, de mégis mint sz.koronánknak és nemes Magyar- és Erdélyország-

nak, ha szinteboldogtalan

"""""-•~'"S!-~-'-"' -v-~"-*~"-";""'*!||m is, fetrengő=l|jj! hamvában is,

•áÜK dicsekedhetikavval, hogyeredetire néz-ve nemes Ma-gyarország-

nak valaha gu-bernátort

adott ; ugy-mint örök em-lékezetű Hu-nyadi Jánost,sőt annak utá-na elfelejthe-tetlen királytis Mátyást, demár most utol-só gyászban

borulva, másfelekezeteinekkeresztényi ir-galmasságárajutott sérel-meit , fájdal-mait , kínzá-sait, pusztítá-sait és végreutolsó romlá-sait ezen sze-gény várme-gye, ki eleibejobbanvihessenem látja, ha-nem mint tag,

maga tulajdon testéhez, nemzeténél, atyafiainálnemcsak szánakozást, hanem törvényes segedel-met is méltán várhatván.

1784-ik esztendőben az oláhoktól inditotttámadás által mely iszonyu történetek estének raj-tunk, áztat a Méltóságos ésTekintetes Státusok nemkételkedünk benne, mint keresztények, hazánk-

fe

214

s atyánk fi;«í, nemzetünkből valók, szánakodó, éskönyörületes szivvel értették. Akkor a véletlenülegybecsoportozott oláh dühösség azt mondván,hogy a császár parancsolatjából cselekszi, hazánkrareá ütött, öreg atyáinkat kikeresett mesterségeskinzó halállal megölte, apró csecs-szopó gyerme-keinket, mint a gyermekek a laptát kézről kézreszokták játszani, ők ugy ezen ártatlanokat vas-villáról vasvillára hányogatták, a meddig ezer

k k l l k Ö b b

birodalom] alatt, a mely mindennek igazságot . tusok ily iszonyu példátlan vérengezésnek,akart szolgáltatni és a mely minden rendbéli t é t ö é k k l k b

] , y gakart szolgáltatni, és a mely minden rendbéliembernek boldogságát követte, ilyen Commissio,vagy investigitatio esett közöttünk; ennek mun-káj F l é

„ , ennyiszentségtörésnek ezek voltak büntetései és mielnyomattottak keserves szemmel nézzük, és mielőttünk szemléljük azokat, a kik atyánkfiait,

215

lyukakra keresztül szurdalvá, megholtak. Öregebb I hamvai egybe hányattak, mind ezeknek mi vol-' '--" -' '' ' " " ' tünk okai. Boldog Isten! egy törvény alatt élö

embernek illendő igazságtétele é ez?Már mostan panaszaink árjait a Méltóságos

és Tekintetes Statusok eleibe terjesztvén, a kikbenmint atyánkfiaiban, és tulajdon véreinkben elnyo-morodottaknak minden bizodalmunk vagyon, ezenszomoru történetünknek kezdetét leírjuk, igenalázatos és törekedő szivvel kérvén, hogy a Nemesországnak több dolgai kozott, nyomorult és eddigmindenektől elhagyattatott siralmainkat sziveikrevenni méltóztassanak.

A támadás kezdete előtt bizonyos idővel,erdélyi Commenderozó General Preisz ezen sze-gény vármegyénkbe lejövén (mi okból, nem tud-iuk) minden látható ok n-ilkül Piski nevü falubanegynéhány hetekig mulatott, ottan Hunyad-Vár-megyei szélybéli katonatisztekkel, és nevezetesenfőstrázsamester.Xarp/>a£ sokat tanácskozott;annak-utána történt, hogy az egész paraszt nép várme-gyénkben a Gubernium, avagy a Fő KormányozóTanácsnak hire nélkül arra lázzasztatott, hogy

kaja a Felséges udvarhoz felküldetett, mi eztet | rokonainkat csufos halállal megölték, jovainkatsoha sem láttuk, benne meg nem hallgattattunk; ! "'"-•<'' ; u-'- '- -' -• • • • ' - . ' , •>és mégis az a válasz jött reá, hogy mindezen cse-lekedeteknek: hogy atyánkfiai megölettek, leá-nyaink, templomaink megfertéztették, holtaink

asszonyainkat oly csufos halállal ölték meg sokhelyeken, hogy a tisztelet, a melylyel oly nagyméltóságoknak tartozunk, leirni áztat nem engedi,és a mely iszonyodást okozó fertelmes cselekedetetnemcsak leirni nem lehet, de még csak a mikoreszünkben jut is, az utálatossággal egyben köt-tetett borzasztó indulat egészen elragad; jobb-forma és- ifjabb asszonyainkat, ártatlun szüzleányainkat, minekutána megfertéztették volna,és az oláh vallásra az oláh papok által erőveleskettették volna, feleségeikül elvették. Voltakolyan iszonyu történetek is, a melye'ret még his-tóriákban sem lehet olvasni, hogy pogány vagytatár ellenségtől Béla király idejében is megestekvolna, hogy tudniillik: minekutána a zűrzavar-ban némely leányokat megsértettek volna, látvánhogy azok sebesek lévén, feleségeikül nem vehe-tik, fajtalan kívánságaikat rajtok kitöltvén, azokatelevenen eltemették; a többiek között Krisztsornevü faluban a reíbrmátus pap paraszt köntösbenöltözvén, hogy leányát megszabadíthassa, annaka föld alól hallotta szavát, miként nagy kinjábana föld alól vizet kért, de az ottan állott oláh strá-zsáktól nem engedtetett, hogy segitsen.

Nem szünt meg itten ezen dühös parasztság-nak iszonyusága, a császári parancsolatokat min-denütt kiáltván, reá ment minden vallásbelitemplomainkra, ottan képjeinket, oltárainkat egy-bevagdalták, az oltári szentséget (iszonyodás!) aföldre kihányták, lábaikkal tapodták, mind kétreligión lévő poharakat, (irtóztató dolog) belega-zolva, megfertéztették., azt mondván, ez a magya-rok urvacsorája; eztet istentelenül véghez vivén:a kriptákat felsznggatták, a koporsókat egybe-rontották: holtak testeit egybevagdalták. Ugyvolt tudniillik ez alatt a tiz esztendei birodalomalatt, hogy még a holtaknak sem lehetett magokhamvában nyugodni. Boldog Isten! mely nemzet,mely század-esztendő ért vala ilyen iszonyu tör-téneteket? és a mi keservesebb, nem ellenség által,hanem föld népének kegyetlenségével, egy olyanuialkodó alatt, a kinek, a külső és belső bátor-ságnak megtartásaira háromszázezer katonája fegy-verben volt — hallatlan és iszonyu történet! Márha személyeinkkel, templomainkkal, halottainkkaligy bánt ezen dühös parasztság, kegyesen, éskönnyen észrevehetik a Méltóságos és TekintetesStatusok kevés javainkban mit kövotett légyen e!,kivévén két mezővárosainkat, Hunyadot, Dévát,és egynéhány helységeinket, a hova a gyors ifju-ság összevonta magát; csak tulajdon erejével,kardjával védelmezte. A több helységeinkbeniházaink elprédáltattak, pusztítattak, vagyonain-kat elvitti k, amelyeket nem lehetett vinni,eléget-ték, egy fillérig semmivé tették; már most, a kikmég dühösségektől Isteni gondviselés és magunktulajdon védelmünk által megmaradtak, egy olyanbirodalom alatt, a mely a mondás szerént mindenembert boldoggá akart tenni, hollóktól lakó kőfa-lainkat megnumerizálva, siralmas szemmel néztük.

Ezen siralmas panaszainknak megorvoslásavégett felküldöttük vala követeinket a felségesudvarhoz, de általok benyujtott kérésünkre csak

elprédalták, házainkat elégették.Mi utolsó szegénységre jutottak nézzük keser-

vesen fényes hivatalokban, bőv fizetésekben, nagytitulusokkal megékesitve, aranyas házakban lakniazokat, a kik vagy hivatalokat ezen iszonyu dolog-nak elkerülésében elmulatták, vagy okai voltának,és ők a mi puszta kőfalainkon, s halottainknaksírjain épitették magok dicsőségeket.

Kegyes Uraink és Atyánkfiai! emlékezzenekmeg arról, hoi/y mióta ezen iszonyu történet esett,tudniillik 1784-től fogva sem Magyar-, semErdélyországban a földnek termésében Isteniáldás nem volt; valójában ha egy Ábelnek ártat-lan vére az egekbe kiáltott, lehetetlen, hogy ilysok ártatlan kisdedeknek és naivoknak is vérek

1 „1 L!/U-,. 1 . °*az égbe ne kiáltott volna."Közli Réthi Lajos.

KU a u g á l l a t o k .

azután kezdették nagyé k i k

sokasággalké

gmagokat a

f j á i

yjleve a válasz, hogy ő Felsége nem haragszik a

nemességre, és azt maga kegyelmébe vészi.Küldettetett azután vármegyénkbe egy Com-

missio. Méltóságos és Tekintetes Statusok! ilyenCommissiót emberi nemzet, miótu a közönségeitársaság fennáll, soha nem hallott, inert mindentörvényben, még a pogányok között is, először asérelmesnek panaszait hallgatják meg, és azutánáztat, ki felebarátját megsértette; de itten nálunka kirendeltek egész Commissiója abból állott, hog

német katonatisztek által, de főképen a fejérváriCommendáns és fennevezett Karp főstrázsamesteráltal katonáknak felirattatni és mind a vármegyetisztségeihez, mind a földes urasághoz való enge-delmességeket levetkezni, ezt egy nehány rend-ben ezen nyomorult vármegye a főigazgató tanács-nak hathatósan jelenteni el nem mulatta.

Ez alatt a topánfalvi Fiscalis jószágban, ugyanfiskális jobbágyok között és a korcsmáknak aren-dátora között bizonyos egyenetlenség forogvánfenn, a megnevezett fiskális jószág Hóra és Klóskanevezetü parasztokat Deputatusoknak Bécsbs fel-küldötték, ezek Bécsből visszajővén, a nép ugynézte őket, mint Uralkodónál megfordult követje-ket, a kik is a zenebonát meginditották, mely ismindenütt avval gerjesztetett, hogy a Felségescsászártól arra nekiek különös parancsolatjukvolna. Ezen fiskális jobbágyok egybecsatolvánmagokat Karp főstrázsamester és fejérvári Com-mendáns által katonaságra feliratott parasztokkala feljebb alázatosan megirt iszonyu és hallatlangyilkosságokat vitték véghez. Már csak ezen kevésleírásból a Méltóságos és Tekintetes Statusokkegyesen megtekinteni méltóztatnak: fiskális jó-szágban lév>>n kezdete a dolognak, lehetett-é anemesség, a császári Resolutio szerént, oka ezeniszonyu történeteknek? Szegény boldogtalan elha-gyatott vármegyénk! nem elég az, hogy atyánk-fiai méltatlanul megölettek, utolsó szegénységreés Ínségre jutottunk, de még mind ezen iszonyu-ságainknak mi vagyunk okai.

Hérának az volt Sententidja, hogy alólrólkezdve, kerékkel megtörettessék: mégis az elsőütés után, (addig az halálát épen nem hivén,) midőnszólani, és talán okait cselekedeteinek elő akartavolna hozni, azonnal a katonatiszt a hóhérral amellben ugy megüttette, hogy többet ne szólhas-son. Midőn eztet az ottan lévő vármegyetisztje akatonatisztnek szemére hányta volna, hogy a tör-vény végzése ellen cselekedett, azért a Commissioáltal hivatalából letétetett, és az emlitett Com-missiótól érdemes emberek nehezen nyerhettékmeg, hogy az előbbeni hivatalát folytathassa.

Érdemes Főispánunk B. Bornemiszsza János,a ki nem egy versben a Fő-Igazgató Tanácsnakezen veszedelmet előre megjelentette, és a vesze-delem után is sebeinket orvosolni kivánta, hivata-lából kitétetett és helyette egy olyan rendeltetettvármegyénk Admin:strátorává, a ki törvényesensoha legalábbvaló tisztnek is vármegyénkben nemtétethetett volna, hogy az akkori plánumok^t

^-dik ábra.

gyilkos parasztot kérdezte meg, ha ő olyan esz^ ' folytatván, és az istentelen pártosoknak p irtjokat

r

telén volt, i>ogy istentelenségét megvallotta, akkora tömlöczbpn tartatott, azután az által, ki a Com-missio után vármegye administrátorává lett, agyilkosságért, erőszaktételért, szentségtörésért,elevenek eltemettetéseért, holtaknak (gybrvag-daltatásokért 50 pálczaütéssel büntettetett meg,és szabadon bocsáttatott; ha pedig esze volt ésminden gonoszságát tagadta, a nélkül, hogy asértődött Nemesség meghallgattatott volna, mindenbüntetés nélkül elbocsáttaíott.

Méltóságos Statusok és Tekintetes Rendek!ilyen tudós, megvilágosittatott században, ilyen

fogván, nagyobb lépéseket tehessen.Kommendérozó Preisz hivatalából ugyan ki-gy

téteiett; de mivel a győzedelmes katonák keresz-tet szoktak nyerni, azért hogy az oláhokat katonáknak conserib áltatta, és azok a magyarokatmegölték, Sz.-Ersébeth rendét, egyéb más nagypensiova,] kapta.

Főstrázsamester Karp büntetésül holtig azóbestert fizetést huzza, a fejérvári Commendáns,hogy szemünk előtt ne légyen, szép fizetésétmásutt veszi.

Nagy-Méltóságu, Méltóságos, Tekintetes Std-

A magasb állatoknak és az embernek is nagyostorául szolgálnak a galandóczok, melyek a bei-csatornában tartózkodnak. Alkotásuk majdnemmindenütt egyforma. A keskeny galandócz (7. ábra)az emberben lakik. Előrészen van a fej (8. ábra),melynek közepén a horogkoszoruvalellátott szájnyílás szélein négy szi-vótárcsa foglal helyet, melyeknélfogva az állat odaragad. A többitest egy keskeny szalaghoz hason-lit, mely izekre van osztva és hátra-felé mindig szélesbedik. Az izekszáma határozatlan, de annyira meg-szaporodhatnak , hogy az állat 30rőf hosszát is megüti.

A milyen egyszerü a féreg kü>-alaka, épen olyan annak belseje is.A béícsatorna a szájon kezdődik,s az öd9zes gyül ükön keresztülvo-nul, de hátulsó nyilasa hiányzik, amennyiben az utolsó gyürü be vanzárva. A nemi szervek oly meny-nyiségben vannak jelen, miként egyállatnál sem. Ugyanis mindenik iz-ben hím és nőstény nemi szerve-ket, s ezer meg ezer petét talál-hatni.

• A galandócznál e szerint világosa szaporodás. Kinek egyszer galan-dócza volt, az biztositva van annak 8-dik ábra.utódairól.

Sajátságos a galandóczok növekedése. Tulaj-donképen azt lehet mondani, hogy csak a fej azállat, mely magából folytonosanképoz; mert a fejhez legközelebba hátulsó gyűrűk váljanak öl vagy sem, a fej sar-jadzása'szakadatlanul tart. A hátulsó izek sokszorcész lánczokban el is szakadnak, s a rendes utonkiürittetnek.

De hát hogyan jönnek össze a hólyagférgek agalandóozokkal? Feleletet nyerandők menjünk is-mét a juhlegelőre. A juhászkutyát galandócz kí-nozza, melynek fölös izeiből egész lánczot ürítettki. Ezen láncznak darabig még önálló élete ésszabad mozgása van. De a láncz nemsokára el-hal, bőre elrothad, a peték a/.onban sértetlenülmaradnak. Az ostoba juh a fűvel együtt megeszia petéket, minek következtében elvész a juh,mert gyomrában a petékből apró és hegyes hor-o-okkaí ellátott állatok fejlenek ki.o

Ezen állatkák nagyon nyugtalan vérüek, sörökösen vándorlási vágytól űzetnek. De hát hovamenjenek? Mindenütt zárt falakkal kövittetnek —s mit csinálnak? keresztültörik azokat. A hö,törőrudakká válnak nálok. Ha a bélfalakon átua,-toltak, ajuhnak egész belseje egy regényes vidék-hez hasonlit, melyet az utasok mindenfelé beba-rangolnak. De a mi kis utazóink nem terv nélkülbolyongnak, utazásuk mekkája az agy. De vajjoneléri-e minden zarándok azt? Sokat eltemet apuszták homokja, némelyek a szomj miatt vesznekel, másokat a hőség tesz tönkre, ismét másokat abetegség ragad el, s csak kevesen részesülnekazon szerencsében, hogy életök legrnagasb czéljátelérjék.

Igy van a mi állatainkkal is a dolog a juhtestében: mindenfelé veszik ők utjokat, a vérbenmint sebes folyamban uszkálnak, elterjednek az

gyürüt gyűrűreiz a legifjabb, s

izmokban, s a testnek minden lágy szöveteit meg-vájják, — de hányan érik el az agyat? Mindazok,melyek másfelé tévedtek, utjokban elhalnak, scsak azok töltik be rendeltetésöket, melyek azagyba jutnak. Elhányják ekkor törő műszereiket,a horgokat, s testöket hólyaggá alakítják, melybőlegy fej nő ki, a kutya galandóezaéhoz hasonló, —egy szóval, a kerge készen van. A galandócz csakkergéket nemz. magához hasanlót soha sem.

Ebből már nyilván foly a kérdés, hogy a ga-landócz mikép származik a kutya bélében. Ua egykissé követjük a kergés juhot, ezen kérdésre meg-találjuk a feleletet. A kinzott állat csakhamarmegdöglik, ha már előbb le nem vágták. Fejételvetik, s az éhes kutya megeszi a fejjel együtt azagyat, midőn a kerge is észrevétlenül lenyeletik.A gyomorba elevenen megérkezve, igen kényel-mesen érzi magát, elveti a vizhóly;igot. s a fej ésa többi megmaradt állat odatapad a falazathoz.Nemsokára gyürüt gyürü követ, s a fölebbi kér-dés meg van oldva, mert a g ilandócz létre jön.A kutya belében a galandócz nem szaporodhatik,mert az váltakozó nemzés által áll elő a juh agyikergéiéiből.

De másutt is így megy a dolog. A nyul hó-lyagíergeiből a kopó kap galandóczokat, az egérés patkány hólyagférgei a macskában változnakát, az orvmadarak és falánk csukák oly galandó-czokat nyernek, melyek prédájukból fej lenek ki.És ha ez mindenütt igy van, nálunk sem lehetmáskép : a sertés habonczából vagy borsókájábólfejtőzik ki a mi galandférgünk.

Egy pirinyó utálatos teremtmény két ma-gasb szervezetű lényt kinoz halálra, hogy élet-pályáját bevégezhesse. Ezen fölötte érdekes, gya-korlatilag pedig nagyon fontos fölfedezéseket abelférgek életfolyamáról Siebold, Steentrup ésKüchenmeister fáradhatlan észleleteinek és fürké-szeteinek köszönjük.

Oly nagy érdekkel birnak ránk nézve ezenkísérletek, melyeket mások is ismételtek, miszerintméltónak tartjuk, néhányat azokból napfényre hoz-ni. Siebold egy kutyának kiképződött hólyagférgetadott be a juh agyából, mely számtalan fejjelvolt ellátva, 20 nap mulva 640 galandócz jött lét-re, melyeknek hossza nehány vonaltól 23 hüvely-kig terjedt; 6 — 8 hét alatt a galandóczok tökéle-tes érettségre jutottak.

Megforditva, ha a báránynak takarmányábakifejlett galandócz-izeket keverünk, 14 nap mulvabizonyoa kórjelek mutatkoznak: a szemek megve-resednek, a fej mérséklete emelkedik, tomoultságés bódulás áll be, a fülek reszketnek, a szemekfelfordulnak, a száj tajtékzik, a fogak csikorognak,a tagok ránganak, mig végre agyszélhüdés végetvet az életnek. Azon állatok izmaiban és máslágy részeiben, melyek a megbetegü'és után ne-hány napra elhalnak, tömérdek fehér fonalattalálunk hólyagvéggel, de legjobban meg vanilyekkel rakva az agy. Ha az állat 4 hétig kitartja,a húsban már semmi nyoma a fonaloknak, —mindnyája elhalt. Azon állatkák, melyek a bőrsejtszöveteig előhatoltak, borsónagyságu és márkívülről is érezhető hólyaggal birnak ; az agybankevesebb hólyagféreg van, mint az első bárány-nál volt, de fejlődésben tovább haladtak. Ha atudomány érdekében kinzott állat két hónapigkitartja, az agyban létező kevés hólyagféreg töké-letesen kifejlett, azok ellenben, melyek az elsőnégy hét alatt a bőr alá nyomultak, teljesen tönk-re mentek.

Hogy a húsba hatolt hólyagférgek hamarábbelhalnak, mint azok, melyek a bőr környékén ütöt-tek tábort, nem lehet felötlő, a mennyiben a sejt-réteg puhaságára nézve az agyhoz hasonló; mind-amellett nem nekik való levén a talaj, előbb-későbbel kell halniok, mialatt azon szerencsések, melyekaz agyba jutottak vigan tenyésznek. Ha a pálmamagvát nálunk elvetjük a szabadban, rövid csirá-zas után lesujtja azt az égalj befolyása; üvegház-ban tenyésztve nyomorán tengődik és csak kisfacska vahk bel ,le, m ig a forró földövön óriásialakot nyer Avagy n e i n i g y v a n . e a k e r g é k k e l a

dolog a iuh különböző testrészeiben?«n emlitett kísérletek csak a báránynál

^kerültek; nem ellenben vénebb juhoknál, mert itta test részei nem birnak azon gyeugédséggel, melya z átvándorlást megengedhetné.

A gyakorlati gazdászatra ezen eredménybőln agy előny háramlik, mert általok a juhbirto-f°8 eszközöket nyer, miszerint juhait egy neholigenis pusztitó betegség ellen megvédelmezze.Bárányait akolban kell tartania, s meg vannakvédve a kergéktől. De ezzel még nincs egészen®egitve a bajon, nem lehet minden kutyát gyógyi-l aai vagy kiirtani, s ez esetben rókák és farkasok .

''• lépnének annak .helyére. Mit csináljunk hát? Aféregkór megelőzéséről kell gondoskodni azáltal,hogy a juhfejhez semmiféle husevő állat ne köze-

| üthessen, miért is el kell azt ásni vagy megégetni,vagy ugy megfőzni, hogy a kergék benne szörnyethaljanak.

Lássuk már a sertés és emberekkel tett kí-sérleteket. Haubner érett ember galandóczizüle-tekkel tartott malaczokat: 32 nap mulva a borsó-kák kendermag, 46 nap mulva borsónagyságuakvoltak, kőt hón\p alatt tökéletesen kifejlet-tek. Küchenmeister pedig egy halálra itélt go-nosztevőnek kivégeztetése előtt 6 nappal tetemesadag borsókákat adott be vajas kenyéren, s ahulla felbontásakor mit talált? 8—10 élő galan-dóczot.

Sieboldt végre keresztezte a kísérleteket.Egy kutyának borsókákat adott be sertéséből, smidőn 50 nap mulva a hatást észlelni akara,17 — 50 hüvelyk hosszu galandóczokra talált,melyek sem az eb, sem az ember galandóczáhoxnem hasonlítottak, hanem középdolgot alkottak,hol a petéknek nyoma sem volt.

Ezen kísérletekből kiviláglik, hogy a hólyag-férgek kedvező körülmények közt s alkalmas t-i-lajban galandóczokká fejlenek, de melyek a kifej-lés alsóbb fokán megállapodnak.

A váltakozó nemzésnek nem épen ily meg-lepő példáját észlelhetni a rovaroknál. A cseresz-nyelégy a c-seresznyafa, az almatokász az almafavirágba tojja petéit, midőn aztán a kikelt lábatlanállatok (pondrók) a gyümölcs húsában élőködnekmindaddig, mig rájuk nézve a bábulás korszakabe nem következik, mely végett előbbi lakhelyö-ket sokszor el kell hagyniok. A marhabögöly fia-tal mirhákra szokta rakni petéit, s a kukaczok aző ingerlésök által okozott galambtojásnyi genyda-ganatban élnek huzamosb ideig, midőn aztán ki-hullnak s a földben bábuinak, hol nehány hétmulva a szülékéhez hasonló alakban lépnek föl.

Helyén lesz itt olvasóink előtt egy babonáshiedelmet fölvilágosítani, mely nemcsak a köznép,hanem még tiszteletreméltó egyéniségek közt isel van terjedve. Sokan ugyanis azt hiszik, hogy abögöly vagy más rovar-alakok eltávolítása az ál-latok különböző helyeken létező fekélyeibő! leg-bizonyosabban eszközöltethetik, ha az ember abodzafát megkerüli. Ilyen badarságot hinni mármagában véve is nevetséges, az ok és okozat köztlegkisebb viszonyt sem fedezhetvén föl. De min- |den kétséget eloszlatunk, ha a természet átalakí-tási folyamát szemmel kísérjük, s ha tudjuk, hogyminden ilynemü változásra bizonyos és meghatá-rozott idő kivántatik. Ha péld. a bodzafa körülakkor fordul meg valaki, midőn már az alakáliapotvége felé jár, s midőn a kukacznak bábulás végetteddigi lakhelyétel kell hagyni, nincs bizonyosabb,minthogy a kukaczok egytől egyig ki fognakhullni; mig, ha az érintett megkerülése a bodzafá-nak idő előtt történik, minden ugyanazon állapot-ban marad.

A galandóczokra vonatko?.ó fölebb elősorolteredmények a természettudomány legí'énylőbbvívmányai közé tartoznak, s az elfogulatlan emberbámulattal telik el, nem tudván, mit csodáljon in-kább : a természetet-e, mely czélját ily különösutakon éri el, vagy az emberi szollemet, melyezen utakat fölfedezi!!

Végül feleljünk meg azon kérdésre, hogymikép lehetne az embernek magát a galandóczokellen biztositani ? Ha a borsókás sertéseket kiirt-hatnók, a galandócz önként elveszne. De épen azember oka, hogy borsókás disznók léteznek. Mertegyetlen galandócz-kórban sinlő ember az egészgazdaság sertéseit elláthatja borsókákkal, és csakugy lesznek ezektől megóva, ha elveszszük a ser-téstől az alkalmat, hogy mindenfele sárfertőbenne turkáljon, tehát ha azt ólban tartjuk. A ta-pasztalat ugyanis azt tanitotta, hogy a vásárokrahajtatni szokott disznók leggyakrabban szenved-nek borsókáktól.

Amint a dolgok most állanak, nem tehetünkegyebet, mint vigyázni és tartózkodni a nyersdisznóhus használásától, mert főve vagy sülvenem lehet attól tartani, a mennyiben a naag-isabbmérséklet tönkre teszi a borsókákat. Azon népek,melyek sok nyers hust esznek, igen sokat vesződ-nek a gaUndóczokkal. A borsókás hus kikerülésehát nem a sertések kiirtásában áll, hanem abban,hogy nem bocsátjuk azokat ocsmány helyekre,sárpocsolyákba, ganajgödrökbe sat. Igy nieg foga borsókás disznók száma kevesbedni; az orvospedig, ha egyszer kiüzte a galandóczot, nem fogazzal minduntalan küzdeni, mert a borsókás \disznók megkevesedtek. !

Jelen körülmények közt sem oly nagy a ve-

szély, mint azt a túlzott képzelés rajzolja. Azilyen bitangállatoktól legjobban megvéd a biztos,szilárd hajlék. A hólyagférgek alkalmas talajtkeresnek, hogy tenyészhessenek; ahonnan gyengeegyedek, kiknél az emésztési folyamat lassu,gyakrabban gyötörteinek azoktól, mint az erős,egészséges emberek, kiknél a szervek gyors mun-kássága csakhamar kiutasítja azokat a testből.

Dr. S. J.

A f ű z f á r ó l .A „Kertészgazda és Népkertéíze" a fűzfáról

két érdekes czikket közöl. Olvasóink különösfigyelmére méltónak tartjuk, főleg azt, a mit FukszEmilműkertésza,,hajlófűz"-ró'l ir,melynek lénye-gesb részét mi is közöljük:

Falusi fiatal népünknek mig nyár elejére ját-szi, könnyüded foglalkozásul szolgál a selyemte-nyésztés: (iddig télre, a gyakran unalmas napokraés esteli időkre a fűz vessző megszedése, tisztogatásaés annak könnyedén megtanulható fonása kínál-koznék. A megtisztogatott vagy csak egyszerüencsomagokba kötött vesszők évtizedig is eltartha-tok padláson vagy ehhez hasonló száraz helyen,csak mielőtt feldolgoztatnak, forró vagy langyosvizben kell megáztatni, hogy hajlékonyságukatismét visszanyerjék.

Igyekezzünk mentői inkább terjeszteni e be-csületes uj kenyérkereseti módot, mely kiváltgyárilag nagyban űzve, temérdek éhező munkás-nak nyujthat kenyeret.

Lássuk a gyakorlati eljárást: hogyan lehetévenként elég fűzvesszőre legczélszerübben szerttennünk?

A fűzfafelék, valamint ezeknek legközelebbirokonfajai, a nyárfifélék, inkább kedvelik a ho-mokosabb, mint a kötőt-ebb talajt; de a ligetes,nedves iszap vagy folyópart legkedvezőbb helyök,sőt csekély mélységü tó- vagy folyóvízben is meg-élnek.

A kötőfűzek közt a piros, sárga és feketeértékesebbek, mert hajlékonyságuknál fogva leg-alkalmasabbak fonadékokra.

Őszkor, télben vagy legfeljebb koratavaszszalaz erre szánt földet, mint bármely faiskolánakvagí' szőlőnek földjét, 1 és fél, s ha kötöttebb, 2—3 láb mélyen fel kell forgatni. E kész táblátazután koratavaazszal 1—2, sőt 3—4 éves, de kö-véren nőtt, 1 — 2 láb hosszura vágott galy du»• vá-

ci o J Onyokkal, egy hegyesre faragott karó segitségévelbeültetjük, és pedig oly mélyen, hogy csak 1, leg-feljebb 2 rügy maradjon ki a földből. A dugvá-nyok is, a sorok is egymástól 4 —4 lábnyira esse-nek, ennyi a helye jövőre a tőkéknek. Kinek erejeengedi, mint minden dugványnál szokás, ezeketis jól iszapoltassa be vizzel. Tán nem is kellenemondanom, hogy nyáron át, a mennyire csak lehet,a gyomtól tisztán és porhanyón kell tartani aföidet, ha azt akarja gazdája, hogy tőkéi évenkénterőteljesen hajtsanak.

Ha dugványainkat tó vagy folyóvíz mellészándékunk ültetni, hol a föld már magában ned-veseb') és porhanyóbb, ugy az imént elmondottkellékek nem szükségesek.

A ftizvesszöt adó tökéket igy kezdd: Miutánfűztőkéink vesszői évenként lenyesendőkké vál-nak, bánjunk velök ugy, mint bármely szőlőtőké-nél szokás, mert jól tudjuk, hogy ha valamelynövény sarjait évenkéot le.iyessük, mint a szőlő-tőke vesszőit, a tő feje akaratunk ellenére ismindinkább emelkedik; e miatt a növény veszterőteljesééből, mert a nap sugarai több nedv-es táperőtől fosztják meg, mint a törpe tőkét.

Ha a sarjakat évenként egy, legfeljebb kétrügyre nyesed, a totej fenntartja simaságát s nemakadályozza a nyesést.

Hogy a kövér sarjak kelleténél izmosabbakkáne váljanak, és hogy minél számosabb és véko-nyabb sarjak jöhessenek létre: a tavaszi, vasta-gabbnak mutatkozó, egy-egy ujjnyi magas sarja-kat egyszerüen tövük gyűrűjéig le kell csípni;mely gyűrűkből aztán köröskörül egy-egy sarjad-zás helyett 8 — 10 vékonyabb vessző támad. Ké-sőbb azonban, midőn a tőkék vénülnek, e munkamár nem szükséges."

E g y v e l e g .© (Hajótörések.) A mult év deczemberének

30-án a londoni kereskedelmi társulatoknál nemkevesebb, mint 2917 hajótörést jelentettek be;deczember utolsó hetében 44-et. A távol vidékek-ről még csak ezután várják a tengeri szerencsét-lenségek bejelentését. Az is elég sok, a mennyimár tudva van.

f i

216

Irodalom és müvészet.— (Benedek Aladár) tehetséges ifju költőnk

előfizetési fölhívást bocsátott ki „Mécsvilágok"czimü munkára, mely különösen női olvasmányulszolgáló irányczikkeket fog tartalmazni. Követ-kező czikkek lesznek benne: „Nemzeti és társa-dalmi önállóságunkról, különösen a nőket illető-leg." „Mivel hóditnak a nők?" ,,A divat és azegyéni izlés." „A háziasságról." „Érzés és érzel-gés." „A férfi jellem tűzpróbái." „A képzelődésmint angyal és daemon." „Rokoni levél egy ujasszonynak." (Életbölcselet.) , ;A türelemről."„Az alázatosság fogalmairól." ,,A kísértetekről."„A szerelemről." (Költői dicsbeszéd.) „Szüksé-geinkről." „Üdvös intézmény-e a polgári házas-ság?" „Az indulatokról." „A szeretet, mint min-denható." — „A mit e czikkekben elmondok,— irja a szerző előfizetési fölhívásában — aztnagyrészt saját tapasztalataim s az emberiségtársadalmi fejlődésének szorgos tanulmánya utánmondom el. Ajánlásul csak annyit, hogy e czikkekmindenike könnyü, mulattató s mégis tanulságosolvasmányul szolgál, a mennyiben mindenikneklegfőbb alapja a tiszta, természeti erkölcs, melykorunk haladási szellemével lépést tart, de hamis,tévesztett szélsőségeknek nem barátja." — A csi-nos kis 16-od rétü kötet ékes, kemény boritékkal,finom papiron május végén jelenik meg. Az előfi-zetési dijak májas 25-ig Benedek Aladárhoz(Pest, bástya-utcza 2. sz.) bérmentve küldendők.Előfizetési dij 1 ft., aranyos díszkötésben 2 forint.Gyüjtőknek hat előfizető után tiszteletpéldány-nyal szolgál.

** („Egy munkácsi rab története") czim alattSzana Tamás mint kiadó előfizetést hirdet Kar-lovszky M. Ida két kötetes regényes korrajzára.E mű tárgyát az ötvenes évek korából merítettea szerző. Junius hó végén jelenik meg. Az előfize-tési pénzek 2 ftjával Pfeiffer Ferdinánd könyvke-reskedésébe küldendők. Gyüjtők 8 előfizető utáneo-y tiszteletpéldányban részesülnek.

** (Megjelent és szerkesztöségünkhez bekülde-tett:) Kecskemét város emlékirata a Tiszát a Du-nával öeszecsatolandó pest-csongrádi hajózásicsatorna ügyében.

** (A képzőmüvészeti társulat) idei háromalbumlapjára nézve határozatot hoztak. Elsőlesz: „Szent László harcza a kunokkal," tollrajza turnicsei falfestvény nyomán, melyet még a 15-dik században készitettek. Másiknak ifj. MarkóKároly „nápolyi kecskepásztorát," fogadták el.A harmadikra nézve még nem állapodtak meg.

Közintézetek, egyletek.^J: (Magyar tud. akadémia.) Április 27-ikén

nyelv és széptudományi osztálygyülés volt Hor-váth Cyrill elnöklése mellett; utóbb összes ülésséalakult át. Az elsö értekezést Szepesy Imre leve-lező tag tartotta a „Jelen kor viszonyáról az óklassikai irodalomhoz." A klassikai irodalomnemesítő hatásáról beszélt, s azon óhajtást fejezé ki,vajha a latin nyelv tanítására nagyobb gond fordit-tatnék. Utána Vámbéry Armin mutatott be „ A kha-zarok földje" czim alatt egy X I vagy XII . század-beli persa ut-leirást, melynek kéziratát a bécsiudvari könyvtár őrzi, s melyet a bemutatónakegyik ifju tanítványa, Bálint Gábor forditott ma-gyarra. Wenzel Gusztáv alkalmat vesz beszélgetnia khazar birodalom történetéről, elmondván, hogyez csak a X. századig állott fenn; következőleg abemutatott kézirat, ha XII . századbeli, vagy nemkhazar birodalomról szól, vagy egyátalában hamis.Az összes ülésből Szabó József inditványára kül-döttséget jelöltek ki a magyar miniszteriumhoz,megkérni azt, hogy a keletazsiai expediczióhozcsatlakozhassák 3 magyar tudós is. — Vadnai La-jos azon 15 aranyat, melylyel az akadémia egynyelvtudományi értekezésétjutalmazá, visszaaján-dékozza, hogy a jövő évi Sámuel-dijjal együttadassék ki az akkor megjutalmazandó nyelvtudo-mányi münek. Kelecsényi József, népköltészetünk-nek egy régóta ismert nevü szorgalmas gyüjtője,három kötet népdalt küld be, hogy vagy az aka-démia, vagy a Kisfaludy-társaság használja fölazokat kiadványaiban. Át fog adatni a Kisfaludy-társaságnak, mely a népköltészeti kiadásokat je-lenleg vezeti

hatá** (A pesti honvédegylet) ápr. 28-án nem tart-

imeg ülését, mivel kevés tag jelent meg. A ki-tört viszály igen sok volt honvédre kedvetlenitőleghat, s nem kiván részt venni többé az ülésekben.

T Á R H Á Z .Egyház és iskola.

^ (Egyházi tilalom.) Érdekes jelenség ko-runkban a mult időknek egy efféle maradványa.Itt következik hiteles fordításban a tilalom, me-lyet az erdélyi gör. vallásu érsek brassói híveirekimondott: „Cons. 326. —1868. Nagyon tisztelendőesperes ur ! A püspöki egyházi-tanács tegnap,márczius 21-kén ó, vagy április 2-kán uj szerinttartott ülésébenkövetkező határozatot hozta, hogya brassói Szt.-Háromságról nevezett templomhoztartozó görög és bolgár keresztyének, minekutánaők azon bűntényben, miszerint a bibliai s egyházitörvényi tanításokat megvetik, 8 azon áthágásban,hogy ők az egyházi tanács atyai szeretetét s gon-doskodását kevésre becsülik, bűnösöknek, illető-leg hibásoknak találtattak, heterodoxiába (azigaztól, orthodoxiától különböző hitbe) estek, smint ilyeneknek orthodox (egyedül ignzhivő)pap-jok nem lehetvén, az igazhivők templomába sembocsáttathatnak, sem pedig papi szolgálat- és szent-ségekben nem részesülhetnek, következve, az or-thodox templom vagyona is a heterodoxok kezei-ből kivétetvén zárlat alá teendő, az egyházi tanácsrendeli, hogy Brassóban a Szt.-Háromsághozczimzett templom ezen heterodoxok előtt zárassékbe s papjoknak tiltassék meg ezek számára bár-minő papi szolgálatot tenni, hogy Johann Alexi,Sotic Mancsu, Haggi Gaor kárpitos és AnastasSáfránó, mint ezen megye gondnokai és Constan-tin Manuel pénztárnok, hivataluktól függesztesse-nek fel, a templom és iskola vagyona, valamint ajótékonysági alapítványok is, mindaddig zárlatalá tétessenek, valameddig nevezettek az ortho-doxiára és törvényes egyházi elöljáróságuk irántiengedelmességre visszatérnek. Mi is önnek azonmeghagyással adatik tudtára, hogy ön ezen hatá-rozat vételével azt a nevezett templom göröghallgatóinak rögtön hirdesse ki, s haladéktalanulvegye is elégtételbe. Nagy-Szeben, az egyház-tanács üléséből, márczius 21-én, 1868. Püspök ésérsek Andrei m. pr."

** (A pesti birósági államvizsgálati bizott-mány) részéről közhirré tétetik, hogy a biróságiállamvizsgák ezen bizottmánynál a folyó tanévIL felében ápril hó 25 én kezdődtek és rendsze-rint szombaton az egész tanféléven át a jogvég-zettekre nézve szakadatlanul tartatnak, az utolsóhat hetet (azaz jún. 15-től kezdve julius végéig)kivéve, mely idő az egyetemi tanulók számáravan fenntartva; a folyamodások a vizsgára bocsát-tatás végett Szabó Imre kir. hétszemélynök urnál,mint a birósági államvizsgálati bizottmány elnö-kénél Pesten, bécsi-utcza 1. sz. a. nyujtandók be.

Közlekedés.•f (Az europai dunai bizottság) jelenleg Ga-

laczon ülésezik. E bizottságban képviselve vannakAusztria, Angol-, Olasz-, Porosz-, Orosz- ésTörökország. Tudvalevőleg e bizottságot az1856-ki párisi egyesség alapitotta meg, s czélja aDunát és a Duna torkolatait megtisztitani a hajó-zás akadályaitól, s szabályozni a hajózási rendőr-séget. 12 év óta él tehát e bizottság és összeseredménye munkálkodásának eddig: asz.-györgyivilágitó-torony, a sulinai kikötő átalakítása s egydunahajózási reglement. Felhatalmazása még csak3 évig tart, de feladatát koránt sem teljesité; —most ujabb erővel kezd a munkához, melynek-folytatására másfél millió kölcsönt kért az álla-moktól. Előtte azonban roppant teendők vannakmég s a 3 év ezek teljesitésére alig elégséges;eddigi munkálkodása pedig a hozzákötött vérmesreményeket koránt sem elégiti ki.

£ (A m. kir. ipar- és kereskedelmi) minisz-terium szabályzatot tett közzé az u. n. „express"vagyis sürgős levelek iránt. Május l-töl követ,kező szabályok állanak: A levél czim-oldalánszembeötlő alávonással irassék „express", pecsét-oldalán a feladó neve és lakhelye; a postai feladásajánlat mellett, vagy a nélkül, sőt a levél szek-rénybe dobása által is történhetik; dijak s a tarif-szerü portó, és a gyors küldöncz (express) ille-téke, mely ha a levél a posta helyén átadandó 15,ha pedig vidéken mértföldenként 58 krt tesz. Edijak levéljegyekben a levélre ragasztandók. Ha aportó és illeték ekként fedezve nincs, a levélközönséges gyanánt tekintetik.

Mi ujság?±j; (A képviselö házban) ápr. 29-én jelentette

be az elnök Kossuth Lajos lemondását. A szélső

baloldaliak a mellett szónokoltak, hogy fől kellolvasni a lemondási nyilatkozatot. A többség el-lenezte ezt, miután a házszabályok egyszerű be-jelentést rendelnek. Végül a többség győzött,habár a balközép is a felolvasásra szavazott.Ugyanezen ülésben az iránt interpellálta Somossya belügyminisztert, igaz-e, hogy engedélyt adottkatonák toborzására a magyar királyságban, apápa számára. A belügyminiszter határozottanállitja, hogy nem igaz.

— (A baranyai honvédegylet) ápr. 26-án tar-tott ülésében elhatározta, hogy a központi hon-védegylet kebelében fölmerült viszályt kiegyen-lítésére Klapka, Vetter, és Gáspár tábornoko-kat kéri föl. A máj. 4-kére összehivott, országoshonvédgyülésre nem küldőnek képviselőket.

^f. (Királyné ö Felsége) folytonosan a legjobbegészségnek örvend, a körülményekhez mérve.Már föl is kelne, ha orvosai megengednék. Föl-erősödése és az egyházi áldás megnyerése utánGödöllőre teszi át lakását és ott ismarad, migIschlben megkezdődik a fürdői idény.

** (A budai gazdasági bizottság) a tanácsegyik közelebbi ülésében azt határozta, hogy ki-rálynénk Budán történt szerencsés szülését egyszobor által fogji megörökiteni.

** (Király 0Felsége)ápr. 30-ánazestivonfittalBécsbe utazott; egy hét mulva azonban visszatér,s jelen lesz a máj. 10-ki lóversenyen,

** (A kir. föherczegnö kcreszteltetése) emlé-kéül, király ő Felsége Simor herczegprimásnakegy aranyból művészileg készitett és gyémántok-kal ékitett mellkeresztet adott emlékbe. E keresztdrága aranylánczon csüng. A primás papi segéd-lete 50 aranyat kapott.

** (A királyné ö Felségének) a pesti lakosokegy díszalbummal szándékoznak kedveskedni, s eczélból tartott magánértekezleten SzentkirályiMór főpolgármester elnöksége és Havas Ignáczalelnöksége alatt Sztupa György, Vécsey, Pfeifer,Rottenbiller, Sárkány, Schossberger Henrik, Be-liczay és Herzfelder Zsigmond urakból álló vá-lasztmány bizatott meg az album szövege, alakjaéi kiállitási módjára való terv elkészitésére. Azalbum azon időben fog átadatni, midőn a királynéa gyermekágyat elhagyandja. Az albumot alá-írhatja minden pesti lakos.

-j-j- (Kegyelmi tény.) A hivatalos lap követ-kező legmagasabb kéziratot hozott: „Kedves báróKuhn! Tekintettel 1867-dik évi junius 9-kén ésaugusztus 3-án kelt határozványaimra, mindazonvolt cs. kir. katonatiszteket, kik az 1848—49-dikiesemények következtében ellátási igényeiktőlelestek, a nélkül, hogy időközben állami javadal-mazást nyertek volna, az átalános katonai nyugdij-alapból megfelelő ellátásban részeltetni szándé-kozván, megbízom önt, miszerint erre vonatkozó-lag a beérkező beadványok alapján magyar mi-niszterelnökömmel egyetértőleg részletes előter-jesztést, egyszersmind pedig a fölmerülendőköltségek alkotmányszerü fedezése iránt javasla-tot tegyen. Budán, 1868-dik évi ápril hó 25-kén.Ferencz József, s. k." — Örömmel veszszük eztmindnyájan, mert azon honfitársaink sebét he-geszti be, a kik valóban méltatlanul és terhesenszenvedtek; a kiknek ama nehéz napokban hon-szerelmök és a lobogó iránti hűség között kelléválasztaniuk. A rendes katonaságnak nyugalma-zott és a honvédseregbe átállt tisztjei nyerikvissza elveszitett nyugdijaikat.

** (Péchy Manó gróf,) erdélyi kir. biztos ápr.27-kén tette meg Kolozsvártt az első ünnepélyeskapavágást a n.-várad-kolozsvári vasut munkála-tainak megkezdése czéljából. Az esemény emlé-kezetessége miatt a hatóságok testületileg jelen-tek meg a helyszinén.

** (A kolozsvári vasut munkálatait) megnyitóünnepélyességeket a „K. Közlöny" igy irja le:„Vasutunkon megtörtént az első, ünnepélyes ka-pavágás, s ezzel a Kolozsvár s Nagy-Várad köztivasútvonalon megkezdődtek a földmunkálatok.

1 Kolozsvár, az ev. ref. főiskola, ugy a katonaságj zenekara által is vonatva, kiköltözni látszott hiva-' talos testületeivel együtt a Nádas terére az ünne-

pély színhelyére, hová a fiatalság zászlókat lobog-tatva vonult ki, s hol elannyira egymás hátántolongott a nép, hogy szerencsésnek érezhettemagát, kinek füléig csak egy^ hang is elhatott aszónokok beszédéből. Először városunk polgármes-tere szónokolt, örömét fejezte ki a rég várt időeljöttén. Királyi biztos úr zajos éljenekkel foga-dott beszédét ő Felségeik éltetésével végezvén,fogta az ez alkalomra készült ezüst kapát s folyto-

217

Melléklet a Vasárnapi Ujság 18-ik számához 1868.nos éljenzések közt tette meg az első kapavágást;példáját többen követték s ezek közt az itt állo-másozó katonaság fölött parancsnokló tábornokis. Az ünnepélyen a hivatalok testületileg voltakképviselve."

** (A horvát országos küldöttség) megalakult,elnökül Vakanovics, jegyzőül Czár urakat vá-lasztván. Legközelebb közös ülés lesz, mely szin-tén csak megalakulással és kölcsönös üdvözlésselfog foglalkozni. A két deputáczió mindenike sajátnyelvét használandja, csakhogy a horvátok ira-taikhoz magyar fordítást is meilékelendnek.

** (A miniszterelnök termeiben) ma egy hete estefényes estély tartatott, melyre a főrangu és polgárikörökből egyaránt sokan voltak hivatalosak. Atermek már 10 órakor telve voltak a fényes ven-dégkoszoruval, midőn ennek körében megjelentekKároly Lajoa, Lajos Viktor főhg., Ferdinánd tos-kanai nagyhg., és később Albrecht főhg., ki aháziasszony, gr. Andrássy Gyuláné karján lépetta termekbe. A társaság, mely köröskörül össze-csoportosult, rendkivül érdekes képet nyujtott.Ott voltak a magyar miniszterek közül b. Wenk-heim, Festetics, Lónyay, b. Eötvös, a „közös"miniszterek: b. Beust, b. Becke, Kuhn; — ottDeschamps a volt belga miniszter, gr. Potocky,Klapka tbnok, Vetter altábornagy, Kiss Miklóshonvédezredes, számos képviselő a jobb s balol-dalról egyaránt; b. Saguna és Stojkovics püspö-kök, Masierevics patriarcha, a váczi, veszprémipüspökök, számos főur: Waldstein, CzirákyCsekonics, Königsegg, Zichyek, Károlyiak, Sen-nyey stb., a horvát regnicoláris küldöttség tagjaközül b. Rauch, Suhaj stb., — a reichsrath képvi-selőházából Kaiserfeld több más képviselővel. —A legtöbb szem Albrecht főhg. úron csüggött. Afőhg. ur, ki huszár egyenruhában jelent meg, de-rült kedvvel beszélgetett el a társaság több tag-jával két órán át, és derült kedvvel mulatott minta magyar miniszterelnök vendége ugyanazon ter-mekben, melyek még néhány évvel ezelőtt a főhg,ur, mint helytartónak termei voltak. A sok ér-demjel, csillag, s érdemjeles szalag, a hölgyek fé-nyes toilettei igen tarkává tették az estély képét

** (Thaisz ügyében) a delegált megye-biró-ság 20 napot tüzött ki Csengey főügyésznek aválasz benyujtására azon megjegyzéssel, hogytöbb határidőre semmi szin alatt ne számítson.

** (Derék régészünk) Rómer Flóris Csanádrutazott, hogy az uj kéttornyú templom épitésealkalmából az ásatásoknál archeológiái nyomozá-sokat tehessen. Tudvalevőleg az uj templom a sz.Gellért idejében épitett bazilika romjai felet épü-lend. A Csanádi püspök késznek nyilatkozott,

í tudomány érdekében, bármily terjedelmes ásatásköltségeit viselni.

** (Ebergényi Julia) ápril 27-én megkezdtebüntetését. A felebbezést határozattan elutasitot-ta, mindamellett is ezt dr. Neuda a nő atyjánakkivánatára megtette. Ebergényi Julia fellengzőszavakban köszönte dr. Neudánaka védelme körülkifejtett segélyt; 1500 ftot utalványozott nekittagánvagyonából, és csaknem sértve érezte ma-gát ez összeg határozott viszautasittatására. Cho-rinszky sorsán nagyon aggódik.

-\f (A hétszemélyes tábla) Böszörményi Lászlóés Mészáros Károly folyamodásaikat részint ujesküdtszéki tárgyalás, részint aemnisités iránt —elvetette.

' * (B. Wenkheim Béla) belügyminiszter hiva-talosan figyelmeztet a Londonban „foreigu mone-tary and credit agent office" czim alatt fennállócsalárd üzletre, melynek már Magyarországon issikerült egy nagykereskedőt hálójába vonni hamisváltóival, miután az egész czég egyedül csalásokelkövetése czéljából áll fenn, s a felfedeztetés el-kerülése végett czimét és helyét idönkint változ-

! tatja. A cultura e szülöttjénél nem kevésbbé fur-csa bizonyos John Tomken állitólagos óragyáros,kire szintén figyelmeztet a belügyminiszter, s ki 2frt beküldése mellett legujabb szerkezetű zsebórá-kat szállitani igér; legfurcsább az, hogy ez általegy magyar adóhivatalnok is kizsebeltetni engedtemagát.

X$- (Báró Reviczky Jozsef) ügynökséget álli-tott, melynek czélja: a vidéki közönséget pontosanés lelkiismeretesen értesiteni mindazon ügyekről,a melyekben hozzá fordulnak. Fél napi időnéltöbbet nem igénylő eljárásért nem kiván többet

j 1—2 ft. díjnál. Lakása Budán, országut, tavaez-utcza 152. sz. alatt.

** (Napoleon császár) pályázatot hirdetettvolt dalműszövegre. A határidőre beérkezett 168pályamű, melyek közül 17 figyelemre méltónaktaláltatván, a dijat a „Thulei király kelyhe" czimünyerte.

""(Rózsa Sándor) legujabban szintén kegyel-met nyert. A mint Pétervárad sötét börtönfalaitelhagyva a várost megszemlélte, roppant sokaságukiváncsi tömeg kisérte. Vasárnap templombanvolt, s ott hosszu ideig áhitattal imádkozott.Rózsa Sándor alakja kissé már megtörött, de mégmindig belerőt tüntet elő. Arczvonásain a szenve-dés némi nyomokat hagyott, haja erősen meg-szürkült, bajsza, mely álláig leér, inkább szőke,Pórias öltönye kékposztó dolmány, és csizmábahuzott nadrágból áll. A pétervári külvárosokatlakó magyarok részéről különös szivélyességbenrészesül. Mit szándékozik jövőben tenni, eddigbizonytalan. Igy irják ezt Péterváradról.

— (Halálozás.) Szeniléleki Sándor Ignácz,szorgalmas publiczistánknak és az „Unio" szerkesz-tőjének, Sándor Józsefnek atyja meghalt ápril 25-én75 évea korában. — Gasser Hanns, a jeles bécsiszobrász, meghalt Pesten, s mult vasárnap temet-ték el a,,Bethesda" gyógyházból. E jeles müvész,ki egykor Széchenyiről is mellszobrot készite,kézbaját jött hónapok előtt gyógyitani a budaifürdőkbe. Csak 57 éves volt még.

** (Uj-katholikusok.) Már évek óta lappangBécsben nehány ezer uj-katholikus. A hatóságnem igen bátorkodott sem ellenök, sem mellettökföllépni. Most, hogy az alkotmányosság elsősugara beköszöntött, az uj-katholikusok felekeze-tének tizenhat papja kérvényt nyujtott be Hasnerminiszterhez, hogy pártolja vallásuk törvényeselismerését, s a miniszter ezt meg is igérte. Azuj-katholikusok vallása szerint a pap csak addigpap, mig maga akarja; ha kilép, rögtön nősülhet.Az uj-katholikusok nem is gyónnak, s a pápafelsőségét nem ismerik el. A vegyes házasságotbármily vallásuval megtűrik; a házasságot becsü-letbeli köteléknek tekintik, melynek fölbontásaaz adott szó szentségét sérti.

** (Névváltoztatások.) A következő pannon-hegyi benczések változtattak nevet: Cucania Le-ander Vértesi-re, Franschitz Anzelm Öcsényi-re,Klein Modest Kis-re, Koronits Tóbiás Kisfaludi-ra,Kratantsik Gerő Pázmdndi-xa., Lafors GusztávErödi-re, Meri Ágost Mérei-r'e, Paulicsek FerenczPálfi-ra, Prohaszka Rezső Gyulai-ra, Pukli AlbinFüredi-re, Rumpler Rupert Hollósi-xa, SchmidtKelemen Kovács-ra, Schummel Teodorik/SomZai-ra,Stier Márton Szentimrei-re, Vanicsek SzaniszlóVillányi-ra., Velecz Benaventura Hunfalvi-ra,,Brandl József Kozmási-ra,, Pazaunek FerenczKörömi-re, mindnyájan egyszerre. — Ezenkivülngedélyeztettek a következő névváltoztatások:

Morbiczer Gyula Mohári-ra,, Nikolaus JánosMiklósi-ra, HenfnerÁg. Kenderi-re, Östereicher A.Keleti-re.

Nemzeti szinház.Péntek, ápr. 24-én. Boér Emma k. a. follépteül: „A tű-

tök." Színmü 5 felv. Irta Birchpfeiffer Sarolta.

Szombat, ápr. 25-én. „Az afrikai nó'." Opera 5 felv.Irta Scribe, zenéjét szerzette Meyerbeer.

Vasárnap, ápr. 26-án. „A peleskei nótárius." Bohózat 3felv. Irta Gaál József.

HetfS, ápr. 27-én. „Romeo és Julia." Szomorúját. 5 felv.Irta Shakespeare.

Kedd, ápr. 28-án. Hajós Zsigmond képezdei növendékelsö follépteül: „Norma.-" Opera2felv. IrtaRomani, zenéjétszerzette Bellini.

Szerda, ápr. 29-én. „A cydoni alma." Eredeti vigjáték8 felv. Irta Északi Károly.

Csütörtök, ápr. 30-án. „A fekete dominó." Vig opera 8felv. Scribe után ford. Lengyel Dániel. Zenéjét szereetteAuber.

Szerkesztői mondanivaló.— Debreczen. B. E. A tévedés nem a mi hibánkból

történt; de már helyre rán hozva. A kivánt kéziratot kike-ressük, sZ.I költeményeivel együtt el fogjuk küldeni. PákhAlbert munkái a Kisfaludy-társaság pártolói illetményeiközt fognak megjelenni, de valószinüleg csak az öszszel.P. A. gypsz -mellszobrát elküldöttük.

— CJsik. Hegyalji. A nyilvános köszönet közöltetnifog Mi a Sánta és Sántha név közti különbséget illeti:hadd irja minden ember ugy a nevét, a mint akarja. Hir-lapi közleményekben pedig nem azt kell nézni: ki, hanemmit ir. További tudósításait elvárjuk.

— Ladháza. T. I. A kivánt 13-ik számot Í3tnét elkül-dettük. Valóban sajaos, hogy egyik-másik postahivatalellen annyi panasz érkezik a szerkesztőségekhez, a lapokrendetlen kezelése miatt.Fájdalom, a miskolczi postahivatalis épen azok közé tartozik, melyek ellen leggyakoribb azérdeklett hirlapolvasók s előfizetők panasza!

— G.-IIalász. B. I. Az eladó lapokra vonatkozó hir-detést világosan följegyezve: mely évfolyamok s teljesek-e,szükséges beküldeni; szivesen közöljük. A régibb megbí-zásról sem feledkeztünk meg. de akkor már későn jött volta tavalyi évre; ha most ismét előkerülend ideje, utána já-runk s értesitni fogjuk önt.

Szerkesztőségi szállás május 1-jeóta : Magyar-utcza 21-ik szám, 2-dik emelet.

SAKKJÁTÉK.440-dik számu feladvány.— K l a r k D.-től,

(Smeinogarksban, Szibériában).Sötét.

a b o d e I gVilágos.

Világos indul és 2-ik lépésre matot mond.

A 435-dik számu feladvány megfejtése.(Meyer Henriktől, Londonban.)

Világos. Sötét.1. Va2—f2 tetsz. szer.2. V, H, vagy g2 - g4finat.

Helyesen fejtették meg: Veizpr em ben .-Fülöp József.— Miskolczon: Czenthe József. — Harasztiban: Gr. Feste-tics Benno- — Jászkiséren: Galambos István. — Pesten:Rakovszky Aladár. - F..Ny arádon: Gérecz Károly. —Qelsén: Glesinger Zsigmond. — Csákváron: Kling Iván. —A pesti sakk-kör

Bo napi- éshetinap

a456V8y

Vasár.HétfőKeddSzerdaCsőt.PéntekSzóm.

Katholikus ésH

protestáns

MájusD 3 Sz.ker.fólf.Flóra, AmáliaPius pápaJános ol. főz.SzaniszlóMihály jelenésNizíazi Gergely

DSJubilateMónikaJámborÁldorGizelaÁkosGergely

ETI-NAPTÁR.Gorög-orosz

naptarÁprilis (ó)

21 V 3 Janár22 Paraclitus23 György24 Vízkereszt.25 Márk er.26 Basileus27 Simon p.

Hold változásai. © Holdtölte 6

Izraelitáknaptára

Ijár Ros.U B . Illés h.12 Félböjt1314 Kis husv.15 Félböjt16 Szem.U S . 4.per.

Nhossza

f.

4344454fi474849

P-1513l l

9753

an, 6 óra 6 perczkor

1ó.4444444

»Pcél

P.39383634833230,

este.

••1

nyüg.

0.

7777777

•

P-14151618192022!

•1

hossza

f.181195208222235248260

•i

P-17

441

5161248

H« Id| kél

<5.S45689

10

P28394959

473

1 nyüg.

6.

3344556

•1

P-18471547175434

TARTALOM.Gáspár András (arczkép.) — Szegény Pista. — Per-

czel Mór emlékirataiból. — Zápolya István nádor sírem-léke és a szepesi káptalan pecsétje (két képpel). — Szent-királyi várkastély (képpel). — Képek a hazai népéletből(képpel). — Egykori leírás a Hóravilágról. — BHangálla-tok (ábrával). — A fűzfáról. - Egyveleg. — Tárház.- Iro-dalom és müvészet. — Közintézetek, egyletek. — Egyházés iskola. — Közlekedés. — Mi ujság ? — Nemzeti szinház— Szerkesztői mondanivaló. — Sakkjáték — Heti-naptár.

Felelős szerkesztő: Nagy Miklós. (Lak. magy.-utcza21. sz.(

fát;

. * » * - •

218

HIRDETÉSEK.Különös figyelmeztetés

a szülék számára.Gyakran ielmerült, eseteknél alkal-

mam lévén sajnosan tapasztalni, misze-rint „GÍÜHzta csokoládé" név alattismert, kitünő hatásu szeleteim üzér-kedő csalók által utánoztatnak, s azál-szer sajátomról vett minta szerintiutasitás mellett terjesztetik; van sze-rencsém a tisztelt közönséget ezennelfigyelmeztetni, hogy valódi általam ké-szitett gilisztact.oEoládénak csak azt is-merje el, melynél a mellékelt utasításonnevem ntim n\omtatva, hanem sajátke-züleg aláírva van, mint itt alább látható.

Egyébiránt legczélszerübb a meg-rendeléseket közvetlenül nálam, vagya könyvecskémben megnevezett t. bizo-mányosoknál eszkbiölni. 99 (2 — 12)

Dr. GROSSMANN,szem- és fülorvos

1»KSTE\,József-tér 11-ikszám alatt, Grosz féle

halban.I P ^ * Rendel hétköznapokon dél-

előtti l t —12 és délután 2-4 óráig. —Szegények számára ingyen minden va-sárnap délelőtti órákban. 7rt (7 — 12)

Ötödik kiadás,(magyar nyelven második.)

A nemi élet

titkai s veszélyeiÉrtekezések nemzés-,terhesség-, ön-

fertőzés-, magömlés-, sápkór-, fehér-folyás-, közbsülési tehetetlenség-, nőimagtalanságról stb., ez utóbbi beteg-ségek óv- és gyógymódjaival.

Függelékkel a bujakóri ragályzásróléi Dr. Rodet, lyoni orvos

ragályelleni legbiztosb óv-szeréről,

a férfi és női ivarszerek boncztani ibrAival.Ára : 1 ujforint.

Postán megküldve 10 krral többutó vétellel 40 kr. több.

Megrendelhető szerzőtől következőczim alatt:

Dr. Eiber V PPesten József-utcza 66-ik számu

06 (8-12) saját házában.

Rock Isívisn gépgyára Pesten.Ferenczváros, soroksári ut 20. sz.

Ajánlom a t. cz. gazdaközönség figyelmébe, minden a tavaszi idényre szükségeltető gazdaságigépeimet, nevezetesen mindennemü szántásra alkalmas vasekéimet, taligával vagy anélkül, fa- és vasboro-nákat, rögtörő és vetőgépeket, valamint kukoriczamorzsoló, szecskavágó, zuzó-gépeket.

>bá elösmeri jelességü 1tógépeket (Göppel), kisellóerejü gőzgép vagy Locomobílhez alkalmazott őrlőmalmaimat, bel- vagy ,

külföldi kövekkel. Készülnek s nagyrészben készen is kaphatók gyáramban mindenféle nagyságu gőzgé- Ipek, kazánnal vagy anélkül, olaj- és borsajtók, vasesztergák és kisebb vagy nagyobb szivatyuk; |elvállalok bármily nagyságu gőzmalmok akár egyszerü, akár egész finom őrlésrei berendezését. I

A fent elősorolt gépek gyáramban többnyire készen kaphatók, s azoknak czélszerüsége |és szilárdsága valamint czélnak megfelelő munkaképességéről kezeskedem. \'

Tisztelettel felkérem azon t. cz. földbirtokos urakat, kik a bekövetkező cséplési idényre akár gőz, akár ipedig lóerejü cséplőket szándékoznak tőlem venni, avagy ha már ily fajta gépeknek birtokukban vannak, becsesmegrendeléseiket ugy ez utóbbiaknál szükséges javitási intézkedéseiket, mielőbb megtenni sziveskedjenek,hogy én azoknak a kellő ülőre megfelelhessek. Egyuttal kérem figyelembe veani, miszerint gépjavítás végettutazó gépész-segédek közül csupán azok megbizhatók, kiknek gyáramból irásbeli meghatalmazásuk, s ezévben 1868. jegyzett s gyári pecséttel ellátott könyvecskéik vannak.

81 (4—6) gépgyártulajdonos.

Képes árjegyzékekkel faérmentve ingyen szolgálok.

s.

Érczkoporsód;sírboltokba és rainden közönséges sirba valók,

mind szilárdságra, mind Ízletes kiállításra, és kiváltképen mégarra nézve is, hogy arányszerüleg jutányosabbak a fakoporsók-nál; ugymint: 30, 40, 50, 60, 80, 100, 150 egész 300 forintig

kaphatók

Beschorner A. III. és Társak. szab. érczkoporsó gyáruk-raktárában Pesten,

kis hid-uteza, a „Vadászkűrt" szálloda mellett._J5T Megrendelések vidékekről azonnal teljesittetnek, éspedig

az ideje korán tett távirati megrendeléseknél a koporsó-küldemény méga megrendelési napon 30 mérföldön túl nem eső gőzhajózási- vagy vas-

78 (7—84)uti állomásokra is megérkezik.

BETEGSÉGEKés sulyos níóbajai ellen, sok évi tapasz-talás s a világhirü Ricord (egykori pá-risi tanárának) módszere után, siker

biztositása mellett, rendels«s «LJ m.a 4 BL*L_ IBSS-..

orvostudor.Lakás* Pesten, váczi-utcza 15. sz., a

korona kávéház mellett.U W Elfogad naponkint ll órá-

tól l-ig. 83(11 — 12)JPJT* Megkereshető levéi által is

Kedalíle de la société des soieno««ln>dustrieHes de Paris.

Semmi ősi haj többe!

MELAXOGÉNE.DIcquemare-töl Rouenböl.

• j á r : Bouenbea , rue Saint-Nicolas, 39.

A haj- ea szakáinak pillanat*nyi tfyors, bármely árnyazatu akörre nézve minden kártékonyha'ás nélküli festésére.

Ezea festSszer legjobb T»1I-nnji eddig hasrntltak költ.Főraktár : P « s t e n Tördk

J o z s e f gyógyst. omal, kirAly-meza 7. >zam.

j frt SO kr, postán N krnd ttbk.

34 (10—12)

KíilsÖ és titkos betegségekés

katonai és polgári kórhazakban siker-rel használt egyszerü módszerrel bámu-latos gyorsan és alaposan gyógyit WeiszJ. gyak. orvos és szülész, az itteni cs.kir. KnrniHonfókorhnzbnn kiszolgáltosztályorvos, minden alkalmatossággalugy a titoktartás, mint n gyógyczélok-hoz jól beosztott rendeló-lntézetebenPest, kis mezó-utcz.a 83 sz. 1. emelet,bemenet a lépcsőn, naponkint reggeli7 órától 1O-ig és délután 1-4 óráig.

Férfia L és hölgyek részére különbemenet és külön várszoba.

Díjjal ellátott levelekre leggyorsab-ban válasz, és kívánatra gyógyszerről isgondoskodik. 62(11-12)

Viz által légzárolt

SZOBA-ÜRSZÉKEK,melyek által a búz tökéletesen elzáratik, darabja 5 ft., lakkozott 8 ft., csinos szer-kezetű s finoman lakkozva 15 ft.

Készületek, melyek minden árnyékozékhez alkalmazhatók, s mely által a lég-vonal és büz tökéletesen eltávolittatik , darubja 8 ft. Mindkét tárgyat illetőleg egykir. szabadalommal ruháztattam fel.

Egeszén télies és diszes Angles-ek viztartóval, porczellán-csészével erős hor-gany érczból szilárd gépezettel, famunkálattal együtt, minden házi árnyékszékhezkönnyen alkalmazható, helyben általam fólállivva egyévi jótállás mellett 30 ft.

| Mustrák mindenkor készen tartatnak.Ezerszeresen megpróbált, általam feltalált és szabadalmazott

KÉMÉNY-FEDÉLZETEK,I gömbölyűk vagy négyszögüek, melynek alkalmazása által a füst a konyhából s lak-helyiségekból nyomtalanul eltünik, egy darab ára 10 ft

A pakolásért darabonkint ládával együtt 1 foirnt számittatik.Továbbá folytonosan készen kaphatók fürdó- és ülökádak a legerősebb

borganyórczböl. , .IMT Modcrateur és petroleum lámpák nagy választékban, valamint nagy

készlet a legfinomabb amerikai petróleumból, a lehetó legjutányosb árért.

45 (6-6)MIKSITS KAROLY,

bádogos-mester.Raktár: rózsitter %. sz. a., a városháza mögött.

SZORULÁSés

IDEGES FÉLFEJFÁJÁSCON8TIPATION ET MIGRAIXK.

E két bajt, melyeknek egyike a má-sikból származik, csalhatatlanul meg-gyógyítják a Favrot Életlapdacsaí,vagy Favrot által tökéletesített Bon-tius labdacsok. Sikerök el van ismerveaz orvosi sajtó, s számos megtisztelőbizonyitvány által, melyek a gyógy-szerhez mellékelt utasításokban olvas-hatók. — Éjjel, az álmát meg nem za-varva müködnek, hascsikarást nemokoznak, s hatásuk másnap reggel állbe. — Egy SO labdacsot tartalmazóüvegcsének ára 1 ft 10 kr.

Favrot párisi gyógyszerész Élet-labdacsai találhatók csaknem mindengyógyszertárban, de különösen PestenTörö'k József gyógyszertárában, ki-rály-utcza 7-dik szám alatt.

Aradon: Szarka. Debreczenben:Borsos. M.-Váradon: Molnár. M.-Be-rényben: Nárcisz. Kolozsváron:Wolf és Eszeken: Dettáthy, gyógy-szerész uraknál. 74 (6 -12)

Kereszteiö-vánkosokminden kivánt szinnel bélelve és ékitve

12, 16, 20, 30 ftig.

Pesten, 1 llPSC'll \ • váczi-utcza.§(F^ Menyasszonyi készletek, ár-

jegyzék bérmentve. "3PH 41(3 — 3)

ni áj il* 2-tól.

A b u d a i

császár fürdőTéli fiiniőitíéiiyoktober l-töl.

s 22°—52" R. foku ásványfürdői a tapasztalás által igazolt sikerrel használhatók:

Titkos 38(io-l2)|

betegségeketmég makacs és üdült bajokat is ugykoródában, mint magángyakorlat foly-tán több eaer betegen legjobbnakbizonyult mód szerint, sokszor a nél-kül. b.ogy a bete^ hivatásában va^yéletmódjában gátoltatnék, gyöke-resen, biztosan és gyorsan gyógyit gj j

Meű. dr. Heller VilmosPest, király-utcza 27. sz. Medetz-házban, I-ső emelet, délelött 1 - 9-ig,

délután 1—4 óráig$JSF~ Dijnzott levelekre nzoi.nnl!

valaszoltatik, sklvnnatra a syo>szerek is megküldetnek.

a) a syomorbclhuzam és hólyag bántalmainál,b) a máj- és lép-bajoknál, #

c) a csúzok, köszvényes ezek kortermenyei ellen,d) a bőrbetegségeinél,

e) a vérkeringés alhasi bántalmaknál,f) a gfirvélykór minden alakjainál,g) s a női bántalmak legkellemetlenebb félesé-

geinél.

közvetlen Francziaországból behoxvn,vámmentesitve,ládákban 6palaezkj?iva'ts feljebb a Champagne )eghir;seve*b

gyáraiból, u m.Moét áChandon a F-pernay crémant

rosé 3 ft. 50 kr.Napoleon grand vin á Ay cré ->ant

rosé 2 ft. 50 kr.A fentebbi fajokból Vi palaczkok-

ban 1 ft. 50 kr.A pénzösszeg beküldése vagy utánvét

mellett alulírottnál megrendelhető.A pakolás ingyen. 20 palaczk vétel-nél 5% engedtetik. á289 (26—50)

Alexander Floch,in Wien, Ober-Döbling Nr. 28.

KANYAJ3ZSEI(elöbb Böhm és Kánya)

Pesten, József-tér 10-ik sz. a.,ajánlja

minden évszakradusan ellátott

legujabb bel- és külföldi

női-divatárutárát.

52 (5-6)

Egy csinos mezővárosban egy 4000 ft.forgalmazó tözsjogu 97 (3—6)

gyógytár eladó.8^"* Bővebb tudósitást t.cz. Thallmayer

B. és társ uraknál Pesten kapható

Mint rendelő fürdőorvos ez idény alatt is dr. Patrubány Gerő egyetem! m. tanár ur mukodend.Gvóffyeszközei: 200 kényelmes, tiszta B jól bútorozott vendégszoba, - UO kulonfurdo, kad-, k o ?

márvány- és török fürdők, mindenütt, ásványvízzel mérsékelhető hőfokban, - szappan-, sö-, vas- és fenyo-vonlttaí készitett fürdők, - iszapfürdők, helybelileg alkalmazva. A gőzfürdő medencze,- es zuhanyaival aleXéízerüebben van berendezve és megnagyobbitva. - A 21" R. nöi és uri uszdak ügyes úszómesterek-ke1i - és ujonnan berendezett malátafürdők. A nagy gyógyudvar és sétány ezokokuttal, a társalgó ujzongorával láttatott el.

A vendéglőt és kávéházat Fuchs Jozsef vette at.Az állandó zenéről Bunkó s fiai zenekara által van gondoskodva.A kedvelt zárkörü bálok minden két hétben egyszer fognak tartatni, ezenfolul minden szombaton

Rpiinin katonai és nemzeti zenekarral. .. „ „ . , .A fürdőintézetben létező távirda és levélszekrény a vidéki, - a z óránként k.koto gőzhajók 8 tarsasko-

csik és a most megnyíló közuti vaspálya, a Pesttel, Budával és a zughgetteh közlekedést élénken fenntartják.

103 (1-3) 4 bmhú császárfílrdöi igazgatóság.

Központi szállitási rakhely a „gólyához" czimzett gyógyszertár Bécsben.ÓVAS. Azt tapasztalván, miszerint a SeidMtí-porok oly használati utasitványokkal adatnak el, melyek saját utasit-

Tányaimmal szóról szóra azonosok és saját nevem aláirásával vannak hamisitva, s igy külalakra nézve gyártmányaimmal könnyenösszetéveszthetők,— minélfogva azon észrevétellel óvok mindenkit ezon hamisítványok megvételétől: llOKV «z általam készített3eidlitEporok mindenegyes skaíalái, valamint az adagok papírjai hivatalosan jctéteménye«eít védmárkkal vannak eliátva.

Ára e^y bepecsételt eredeti katulyának 1 ft. 25 kr. — Használati utasitás minden nyelven.E porok, rendkivüli s a legkülönbözőbb esetekben bebizonyult gyógyhatásúk által minden eddig ismert han-szerek között

tagadhatatlanul az elsö helyet foglalják et; — mint azt sok ezer, a nagy császári birodalom minden résseiböl kíírült s kezeinknéllevö hálairatok a legrészletesebben tanusítják, hogy e porok rfigzőt*. szorulásoknál, emésztésMány és gyomorhévnél;továbbá: görcsSk, vese- és ideges bajokban, szivdohogáauá!, Idegesség okozta főfájásnál, vértóduiásnál, esúzos fogfájda-lomnál, végül hysteriára, búkorra és hnzamos hányásra hajlamnál stb. a legjobb sikerrel alkalmaztattak, s a legtartósbgvógyhatást eredményezték. — Az ez értelembeni igen is kiterjedt levelezés számos bizonyitványt tartalmaz oly betegek részéről,kik, miután nálok minden, gyakran allopathikus és hydropathikus gyógymód eredménytelenül kimerittetett, ez egyszerü házi-szerhezfolyamodtak, és ebben rongált egésaségöknek helyreállitására oly soká eredménytelenül keresett gyógyszert meglelek. — Ez elismerő-iratok szerzői között a társadalomnak csaknem minden osztályai, u. m. munkások, tanitók, kereskedők, iparosok, müvészek, mezeigazdák, tanárok és hivatalnokok, sőt gyógyszerészek és orvosok, valamint mindkét nembeli oly egyének is képviselvék, kiknekazelőtt még a leghirhedtebb gyógyforrások sem okoztak legkisebb könnyebbülést, és kiknek egészségük csupán csak a Seidlitz-poroknak rendes használata által állittatott helyre.

A főraktár létezik: " WÓ5ESS2F gyógyszerész urnál, király-utcza 7-ik szám alatt.

UHIi J Ó Z S E F ur kereskedésében, gránátos-utezában.Ezen czégek alatt szintén megrendelhető :

a norvégiai Bergen városból való valódi Dorsch-májhalzstrolaj is.Ára egy nagyobb üvegnek 1 ft. 80 kr., egy kisebbnek 1 ft. «• »•egy

Az üvegcsék el vannak látva védmárkommal és kimeritő használati utasítással.•lo*t vegvtanilae megvizsgáltatik és czinkupakkal elzárt üvegekben küldetik el. — Ezen 1Do'rsch-ha laknak gondosabb egybegyűjtése és kiválogatása által van ™W™<%*l££?ntonatott hanem a bepecsételt üvegekben levó folyadék egeszén epén e» azon a l l ?P o t P""természet X T n y u j L o t t . - E vala li Dor8ch-májhalzs>rolaj Európának minden orvosi^kmte,

Ez az egyetlen faj, mely minden töltésés leghatályosbb májhalzsir-faj asemmi vegytani kezelés alá nem

van, miként az közvetlenül alye által mint legjelesb

bajokban alkalmaztatik.2345(14-S0>

.zum Storch", Tuchlauben.

LUKÁCS GYULAmagán mérnök.

bánya-termények-raktáraPest, Lipótváros, váczi-ut 33. szám,

ajánlja készletét mindennemü nyers érczekböl, hengerezett és mélyí-tett réz áruit minden nagyságban és sulyban, kutakhoz, vizvezeté-

sekhez szükséges tárgyakat.jfPHT" Árjegyzékkel kívánatra szolgálunk. K]0 (2—3)

Heckenast Gusztáv kőnyvkiádóTbivatalában Pesten (egyetem-uteza 4. sz.)megjelent és minden könyvárusnál kapható:

Óvodai és iskolai

VERSEK ÉS DALOK.Kis gyermekek használatára

összeállitotta PáSZtOFÍ LípÓt, oki. óvá.(J47 lap, 16 rét) tarka borítékba füzve 3 0 krajczár.

magán mérnök,iroda: váczi-ut 33. szám alatt Pesten,

elfogad minden mérnöki munkálatokat.

A számolás és kimyvvitel tudományában,kapcsolatban a kereskedelmi levelezés s váltójogban a legrövidebb idő alatt alaposoktatást ad, egy, évek hossiu során gyakorlatilag képzett s megpróbált szakférfiú.

Mindazok, kik a tanfolyamot sikerrel bevégzik, érvényes b.zonyitványo-I kat nyernek. 92 (3—3)

l(

Felvállaltatnak egyszersmind tanuló ifjak kosztba és szállásraBővebbet: Pest, íövész-utcza 10-dik sz. alatt, földszint 8-dik ajtó.

220

Mindenkinek különös figyelmébe ajánltatik a

Forty orvos-féle áíalános

SEB-TAPASZ,mely rendkivüli gyógyereje, elválasztó, érlelő s fájdalmat csillapító hatása általleggyorsabb, legbiztosabb,a egvszersminri gyökeres gyógyulást eszközöl különnemü

bajokban.— íly ba-jok a torokgyula-

a das, légesóhurut,- bórkés, barnaság,

háriyáfgy»k(Croup,angina) mindenne-mü meg sértések,ha-rapás, szúrás, vágásvagy égés által tá-madható s e b e k ,megforrózások, da-ra?s- vagy méhszu-ras,ok, konok-leké-nek, zúzátok (con-tusiók) — meglepőgyors fájdalomcsil-lapítással— rögzöttdaganatok, gumók,tályogok, pokolvar

(carbunculus, pustu'a maligna), megkeményedések genyedések, verkelések, min-den mirigybetegségek, gö>vélyes fekélyek, fagydaganat, ujjtéreg, kórömméreg,vadhús, tagszivacs, csontszu, kificzamitás és megrándulások, helyi csúz, továbbá aszülés folytánilábfelfakadások és sebek, fájós fekélyezett vagy márgenyes női mell. —Sok m'imár csirában volt emlőráktól,— a különben elkerülhetlen, életveszélyessebésziműtétnek mellözésével — egyedül ezen jeles sebtapasz használataálta! menekült meg.: Végre a testbe teljesen bemélyedt bárminemű szálka, vagy darázs és méh-fulánkja csupán ezen tapasznak rövid idei használata folytán annyira előtűnik,hogy azután a testből közönségesen szabad k'éczel, sebészi műtét és fájdalom nél-kül, könnyen kihúzható, mire a seb gyógyulása nem sokára bekövetkezik.

Ezen megbecsülhetlen gyógyszer, melynek jelessége leghitelesebb egyáneknekszámos s különös kivánatra bármikor felmutatható bizonyítványai által már régen alegfényesebben elismertetett — rendkivüli, s legkülönnemúl'b esetekben meg-próbált hatásánál és feltünö sikerdus eredményeinél fogva, melyek használata általmég elavult bajokban is eléretnek, jól megalapított és elterjedett hirét kétségbe-vonhatlanul igazolja. .•

A csomagok ára 50 kr. és 1 frt, használati utasítással együtt.Központi küideményezó raktár: Pesten TftRAK JÓASKF gj ógyszerész

urnál, király-utcza 7. sz a. Scholtz Janus városi gysztár és JrzoviN M. gysz. urnál.Kolosvarott: RIXDKR K., gyógyszerésznélZágrábban: H K C K D C H <iY.. a „fekt-te sasho^" czimzett városi gyógyszert.Továbbá kapható P«-t*<en: Pfeifer J.-nil, a/ uri-utczában a „két matrózhoz",

n cs Mészáros 1$. nál, a Kristóf-téren 5. sz. a. — Budán: az udvari gyógyszertárban,és a Krisztina-városban Wlaschek E gysz. — Ar«don: Szarka J. — B.-Csabán:Bienw B. — Brailan: Ur. C. C Hepitesnél. — C'zernowitzban: Schnirch J. —Debreczenben: dr.Róthschnfik V. E. — Duna-Ffildvaron: Nádhera P. — Eger-ben: Plank Gy. — Eperjesen: Isépy Gy Érsekújvárott: Conlegner J . —GiurRevóban: Pabini E. I,. — GyOnityösfin: Kocianovich J. — Győrött: LehnerF, — Jassyban: Jasoinszky A. — Kassán: Koregtkó A. — Késmárkon: Gener-»ich C. A. - Komaromban: Grötschel Zs. — KArmöczön : Nemtsek J. — Léván:Boleman Ede. — Makón: WVil M. — Mohácson: Kreitl G. — Miskolczon:Dr. Csátbi Szabó J. — MHrowltzon- Kerstonoschitz E. fiainál. Nagyvá-radon : Husella M. — Bínicybecwkereken: Kleszky J. — N.-Karolyon: Jeli-nek J . — Nagyszombaton ;PántotsekR. — JVyitran: Dr. Láng E.-nél. — Pakson:Malatinszky S — Pecm-tt: Sipőcz J. — Pozsonyban: Pieztóry B — Rimaszom-batban: Hamaliár K. — Rozsnyón: Hirsch J N. - Selmeczen: Vitkovics János.— Szabadkan: Szentiványi Joó J. — Szailunnron Juracskó Dániel. — Sz.-Fehérvárott: Braun J.-nél. — Sz.-Gy«rfcyfiti: Mersits J. — Szombathelyen:Pillich F. TcmttHvarott: Pecher J. E. és Jaromiss M. — Tétsón: KarácsonyiA. — Unglivárt: Münster Gy. és társánál. — Verschetzeu: GuistM. — Veszprém-ben: Ferenczy K.

A t. cz. gyógyszerész és kereskedő urak, kik raktárt elvállalni hajlandóklennénik, felszólit tatnak, miszerint e rétzbeni ajánlataikat ezen gyógyszer készitő-jéh'"z czimezve: Budára a Krisztinavárosban, János-uicza 40 sz a. beküldeni szives-kedjenek, ki megrendeléseket is pontosan teljesit.

C3"" Vidéki bérmentes levelek általi megrendelések bármelyik raktár által azárnak készpénzbeni beküldése, vagy postai utánvét mellett tüstént és legponto-sabban teljesittetnek 87 (8 6)

Elsö magyar által, gyógyintézetBudán, városmajor 318. szám.

Ezen, az igé'ó szépségü budai hegyi-k és árnyékos parfc ot képező városmajorközt épült gyógyintézetben a következő természetéé gyógymódok alkalmaztatnak:

1. Vizgyogyinód. mindennemü fürdővel é» zubanynyal.2. Llun-féle teKt*;ynkorlat, tökéletes gyógykésaülékkel.S. IMaifan Kozrordók, egyes személyre készült gözszekrénynyel.4. Schrott és Hahn módosított tapnyógymódjai.5. A villam drlejesseK folyamai. Továbbá tavaszias nyári gyógyok ásvány,

vizekkel, tejjel és sóval; öszszel szőllő*el.Kirándulások torténnek az intézetet övedző lombos erdőkkel, szőlőkkel és

számtalan nyaralóval diszlő budai hegyekbe, séták a városmajor árnyas fasoraialatt. Szórakozást nyujt továbbá az elegáns gj ógyterem tekfatztala, zongorája,újságai, társalgás, táncz, hangverseny.

Közlekfdés: Buda-Pesttel egyelőre csinos társaskocsikkal, később a léte-sülő közuti vaspálya által; a hazával és a külfölddel minden irányba menő vasutak-kal, gőzösökkel, postával és távírókkal

Azon betegüéKek, melyekben a mondott gyógyhatányok a legnagyobbsikerrel alkalmaztatnak, a következők: A vérképző tápszervek bajai; a légzőszer-vek hurutos és ideges bántalmai; a nemzórészek és idegrendszer rendetlenségei;nóbajok; vérsenyvek ; bujakor; görvély; köszvény; alhasi patgások; elhízás;aranyér; húgyszervi bántaimak ; a törzs és tagok ferdülései és zsugorai; általánosgyengeség; makacs bórbajok.

g ^ ~ Bővebb tudósitást az intézet orvosa Vajda J. orvos- és sebésztn-dor ur készséggel ad. . , , . ( . . , ,tt

io2 (i) A gyógyintézeti igazgatóság.

VALÓDI PAGLIANO-SYRUP.Pagliano Girolamo flórenczi professortól egyenesen ideszállitva, különböző

mennyiségben kapható:

T ö r ö k J o z s e fgyógyszerész urnál Pesten, király-utcza 7. sz. alatt. — Elty ttveg ára 1 ft. 50 kr.

Etty tuczat ara 14 lt., % tuczat J ft.fPflF" Az ismételadók igen kedvezö engedményben részesülnek. "VQ9

E szörp tisztítja * vért, eloszlatja » megromlott nedveket, mefjritkitja és meg-javítja azokat, következésképen mindazok, kik e szörpöt havonkint két napon áthasználják, jo egészségnek örveadnek. E szörp sok oly betegséget meggyógyít,melyeknél az orvosi szer csekély javulást eszközölt. 104 (i 12)

Épenmost érkezett meg egy' frffiszállitmány, melynek valódiságáért kezeskedtetik.

LILTí)M-VIZ.Franczia- és Angolorazág legelsí orvosai által ajánlott bámulatos sikerü

szépiíö- és mosdó-viz,mely a hölgyek öszhangzó véleménye szerint páratlan, és a melyről föl'alálója kezeski'dik, hogy a rap-égetést, sz>-plőt, kiütéseket, pattanásokat, sárgi bőr-, májfol-tokat, szóval minden bórtisztát,iilaiisá>>ot eltávolit, az arczot, nyakat, vállakat ka-rokat, kezeket hófehérré, puhává, finommá teszi, s a/oknak friss ifju kinézéstkölcsönöz. - Ára Ilia KJ pnlaczknak 2 u. 50 kr. Ara 1 kitt palánkunk tft. 30 kr

L O H S E szakáll és szemöldök növesztő-szere.(Cydonia Créme.)

Ezen szer egy év slatt európai hirre vergődött, miután ezer meg ezer férfiutömött szakállát, s számtalan hölgy szép tömött, sötét szemöldökét nyrrt tőle.

A szakállnak a kivánt állást lehet vele. adni. s a vöröses vagy szinthagyottselyemfinomak, s a hajhoz hasonlók les'.nek általa.

M ' Ety eredeti tégely ára 2 ft. 50 kr., egy kisebb tégely ára 1 ft. 30 kr.Középponti raktár: LOIISE-nal Berlinben, Jiigerstrasse 46.

A porosz kormányzó herczeg, a sachsen-meiningeni hg , Schwarzen-burg, Sondershausen és Lippe herczegek udvari 3zátlitója.

Pesten kapható a főraktárban: Török J.syÓKytárában, király-utcza 2-ik szám. 105 (1—12)

KACHELMANN KAROLTselmecz- és vilmyei ppgyárnok

ajánlja elismert kitünöségii és több elsö érmekkel kitüntetett

ARATÓ-, KASZÁLÓ-és országos szabadalmazott

NYOMTATÓ-GÉPEIT,melyek egyszerűségüknél és kitünő hatásuknál fogva, átalános elisme-

rést és nagy kiterjedést nyertek.jg^g" Kaphatók Pesten: Koczó Pál, — Debreczenben: Tóih

Lajos és Társa, — Aradon Andrényi Károly uraknál. 98 (8—8)

Heckenast Gusztáv könyvkiadó-hivatalában Pesten (egyetem-uteza 4. sz.)megjelent és minden könyvárusnál kaphatók:

Magyarország történeténekkézikönyve.

Prai, Katona, Engel, Fessler, Horváth, Szalay, Barta], Szabó Károly,Ipolyi Arnold, gróf Teleki József stb. nagy művei nyomán - ")

KERÉKGYÁRTÓ ÁRPÁD,magyar királyi egyetemi tanár által.

I. resz. A magyarok beköltözésé- j ll. resz. 111. Endre király halálától ?ltól 111. Endre király haláláig.889-1301. (VII. és 168 lap,8-rét, fűzve . . . . 80 kr.

a mohácsi csatáig. 1301 — 1526.(VII. és li>8 lap, nyolezadrét,tűzve 80 kr.

111. rész. A mohácsi csatától a Linczi békekötésig s 111. Ferdinándkirály haláláig. 1526-1657. (VIII., 224 lap, 8-rét,) füzve 80 kr.

Akarlsbádi természetes ásványvizek szállitása.A karlsbadi ásványvíznek nem ritkán a csodálkozással határos gyógyereje

sokkal ismeretesebb, hogysem szükségessé válnék annak íeldicsérgetése. Az, szá-zadok ótai tapasztalatok nyomán bebizonyi'Ott tényállás. A szállitott karlsbadiásványviz épen azon a módon használtatik a háznál, mint magánál a forrásnál. Aközönséges adag minden reggel e^v palaczk ásványviz, mely 20 percznyi időközthidegen vagy lílinelegitve, vagyha lehetséges a szabadban séta alatt vagy oda-haza, s ba a szükség ugy hozná migával — az ágyban is éldelhető. Hogy a szálli-tott karlsbadi ásványvíznek a székelődhez megísivántató ereje elóidéztethessék.egytheakanálnyi bnzgarsó (Sprudelsalz) adatik hozzá. Minden megrendelésekásványvízre, buzKarttó s buzjcai-Nzappanra a legpontosabban eszközöltetnek araktáruk által minden nagyobb városban, s közvetlen a forrás-szallltó iicazgató-taga MattODf Henrik által Karlsbadba!! (Csehország). 95 (2-6)

Kiadtí-tulajdonos II< ckenast Gusztáv. — Nyomatott saját nyomdájában Pesten 1868 (egyetem-uteza 4-dik szám alatt).

Tizenötödik évfolyam.

Pest, május 10-én 1868.

^minden igtatás után 30 ujkrajezár.

Fővárosunk lakói közt számtalanok le-hetnek, kik az egészevet a szük falak szorultlegében töltve, vagy ha zöldbe rándulnakis, csak a városerdőig vagy legfölebb aSváb-hegy innenső oldaláig hatolva el, semmitudomással sein birnak a természet azongyönyörü pontjáról, melyet mai képünkbenbemutatunk, s mely méltó volna a világ

A mária-tölgyi romok.fi-ági utódainak örökösen, leány-ági utódai-nak pedig visszaválthatólag adományozvána komáromvári jószágokat, ezek közé szá-míttatott Ó-Buda, Buda-Kesz stb. is. Neve-zett Zichy István után annak egyik unokája,a költöi kedélyü Péter birtokába kerültÓ-Buda és környéke. Gróf Zichy Péter ésmásodik neje gr. Bercsényi Zsuzsanna, abemutatunk, s mely meito voina a vnag m^uum ^^ ö i . M,^~W~J* _ -~~-,~

legszebb tájképei egyikéül szolgálni, - pedig hires kurucz vezér leánya alapitották O-Budafővárosunk egész közelében fekszik s hosz- fölött a kis-máriaczelh bucsuhelyet, hovaszabb zarándokolás nélkül is feltalálható Zichy Péter halála után özvegye BercsényiPest és Buda lakóinak. I Zsuzsanna, fiával gr. Zichy Miklóssal zardat

A Sváb-hegy és a János-hegy által ké-! és kápolnát építtetvén, azt 1738-ban a ln-pezett mélyvölgykatlan-nak Buda Ke-szi felé ki-nyiló torká-ban fekszik aMária - tölgy(Mar.-Eichel)nevet viselő

gyönyörüpont. Hogykönnyebben

oda találhas-sunk, a Sváb-hegy észak-nyugati ge-rinczén végighaladva meg-ritkitott aggtölgyek ár-nyékában, az.odavezető vo-nalon a fákderekát gon-dos kéztől fe-hér mészszeljegyezve ta-láljuk s az igykijelölt vona-lon egyenejsen ama gyö-nyörü mélyvölgybe ju-tunk, mely-nek ölén egy-

Mária-tölgyi romok, a budai Svábhegy mögött. - (Keleti Gusztáv eredeti rajza.)

kor templom és zárda díszlett, most pedigcsak romjaik omladoznak.

E terület az ó-budai uradalommal együtthajdan a gr. Zichyek birtoka volt, I. Leopoldkirály 1659-ben gróf Zichy Istvánnak és

nitarius szerzetnek adományozták, özvegyBercsényi Zsuzsanna grófnőnek 1745-bentörtént halála után, fia gróf Zichy Miklós azuradalom birtokosa, nejével gr. BerényiErzsébettel folytatták az ájtatos építkezése-

ket, annál is inkább, mivel gyermekeik nemvoltak; Zichy Miklós 17á8-ban mag nélkülhalt meg, özvegye 1766-ban épitteté föl amária-tölgyi egyházat és kolostort, melyszintén a Trinitarius szerzet gondjaira bíza-tott, és mintegy fiókegyházát képezte a kis-mária-czelli zárdának. Ezen évben azonbanözvegy gr. Berényi Erzsébet a kir. kincstár-ral egyezségre lépvén, az ó-budai koronáiuradalmat kárpótlás mellett átadta az ál-lamnak.

A mária-tölgyi zárda és templom semállhatott sokáig, 1782-ben a Trinitarius szer-

-. zet is eltö-rültetvén, amária - tölgyizárda is pusz-tán maradt,és részben le-bontatott. —A templombontásakor atorony felsőkupolájábanegy bádogte-kercsbe rej-tett kettős fa-

keresztbenegy régi per-gamen irattaláltatott,

mely az egy-ház épitésé-nek korát ésa szerzet] ak-kori tagjai-nak névsoráttartalmazta.A harang- áll-vány, köoltárNagy-Maros-ra szállítta-tott. A ke-gyelem-kép(Madonna)

a buda-ke-szi templomélett.

Ekképen elhagyatva templom és zárda,lassanként az idö őrlő fogai alatt rommálön, de szenthelyi jellegét azért megtartotta,s máig búcsujáró helyül szolgál az ájtatoshíveknek s valószinü, hogy a bemeszelt fák.

19-ik szám.

Flöftzetési föltételek: a Vasárnapi Ujság és Politikai Újdonságok együtt: Egész évre 10 ft. - Fél évre 5 ftCsupán V , S U j S % » * , . 6 ft. - V U 3 ft. - C.apá^^oUtikaiJJjdon^gok: Egész évre 5 ft. - Fel évre 2 í, 50 k ,