lukács lívia

31

Upload: dora-balla

Post on 10-Mar-2016

240 views

Category:

Documents


2 download

DESCRIPTION

Konstruktivizmus hatása és aktualitása a tervezőgrafikában

TRANSCRIPT

Page 1: Lukács Lívia
Page 2: Lukács Lívia

MOME 2011

Page 3: Lukács Lívia

v

v

Tartalom

I.Konstruktivista hagyomány1. Bevezeto2. Távolodás a képzomuvészettol - redukció, jel, szimbólum 3. Liszickij tipográfiája 4. Kassák gondolatai a képarchitektúráról 5. A címlap fontos

II.Kortárs tendenciák

1. Tanítványok vagy divat követok 2. League Studio munkái3. Összegzés

Képjegyzék

1. League Studio 2. Gyujtés több kortárs tervezo munkáiból 3. El Liszickij 4. Kassák Lajos

Bibliográfia

Page 4: Lukács Lívia

Konstruktivizmus hatása és aktualitása a tervezőgrafikában

Bevezető

A XX. század első évtizedeiben annyi új gondolat, korszakalkotó, küldetéssel bíró művészeti és szellemi irányzat született, mely hosszú időre táptalajt szolgáltatott a jövő nemzedékeinek. A kultúra ilyen intenzív, pezsgő időszaka, az avantgarde első és második felvonása. Egy-egy életművet nézve is megfigyelhetjük, azt a kísérletező, innovatív kedvet ami problémáról problémára hajtotta őket. Sokan olyan nagy ívű utat jártak be ami több hosszabb - rövidebb időszakot átölelve, a természet leképzése, vizuális benyomásokból építkezés után eljutott az absztrakció, redukció akár teljes nihilizmus szférájába is. Ebben az időszakban számos művészcsoport, iskola, alkotóhely jött létre. A főbb vezéregyéni-ségek és teoretikusok, folyóirataikban tartották életben és segítették az eszmék folyamatos áramlását. Egymástól távol élő és alkotó művészek közt is létrehozva párbeszédeket, re-flexiókat. Közülük sokan fotográfia megjelenése óta nem láttak értelmet a valósághű ábrá-zolásban, olyan megoldásokat keres amit egy objektív lencséje sosem láthat, meghagyva neki a perceptuális világot. Inkább általános kérdéseket tesz fel amivel a színt, formát és anyagot meg tudja határozni. Rengeteg különböző válasz született, képi kísérletektől, teljesen egyéni irányzatok kidolgozásáig. Ebből a nagy tömegből azonban kétségtelenül kimagaslik azon réteg aki minden igyekezetével távolodni kíván az eddigi művészeti hagyománytól, az ábrázolás szűklátókörűségéből és kötöttségeiből. A forma, szín és vonal új valóságot teremtve, saját szabályrendszerében nyer értelmet és épül fel konstrukcióvá. Dolgozatomban azzal a kérdéskörrel foglalkozom majd, hogyan kerültek át a konstruk-tivista elképzelések a tervezőgrafika műfajába. Hogyan tudták a kor művészei megvaló-sítani koncepcióikat kilépve a kiállítótermekből, új médiumokat a kezükbe ragadva. A korszak két kirívó egyénisége, az orosz El Liszickij és a magyar Kassák Lajos példáján keresztül. Miben rejlik jelentőségük? Egyáltalán miért relevánsak üzeneteik mintegy ki-lencven évvel később? Változott annyit a világ, hogy feledésbe merülhessenek? Vannak tervezők akikben a mai napig tovább él koncepciózusságuk? Többek közt ezekre a kér-désekre kerestem a választ.

I. Konstruktivista hagyomány

Távolodás a képzőművészettől - redukció, jel, szimbólum

Ahhoz, hogy megértsük a konstruktivista grafika erőteljes, tiszta és szuggesztív szerkesztését, meg kell vizsgálnunk a képzőművészeti gyökereit. Ugyanis elsősorban az orosz avantgárd festészet legradikálisabb irányzatából eredeztethető. Az orosz kon-struktivizmus egész Európára kapitális befolyással bírt, ami az addigi gyakorlatban elég szokatlannak számított. Rendszerint Nyugateurópából, főleg francia és német területről indultak hódító útjukra a hangadó művészeti impulzusok. A most kialakult helyzet annak volt köszönhető, hogy az orosz képzőművészek az 1920 évek elejére a társadalomban a for-radalom hatására végbement változásokat felismerve új szerepet tölthettek be. Több teret kapott a kultúrpolitika mint eddig, és megnyílt a lehetőség a népművelés kiterjesztésére. Itt két, egymásnak ellentmondó tábor jött létre. Az egyik oldal Kazimir Maleviccsel az élen meg kívánta őrizni a képzőművészet elszigetelt, önálló mivoltát, hogy szabad kísérleteit

Page 5: Lukács Lívia

ne kelljen a funkcionalitás alá rendelnie. A másik, több követővel bíró oldalon azok az alko-tók foglaltak állást akik nem elégedtek meg a saját berkeiken belül elért eredmé-nyekkel. Ki kívánták terjeszteni a konstruktivista eszmét az emberek mindennapjaira. Kiváltképp Vlagyimir Tatlin és El Liszickij hittek eszméik társadalomformáló erejében, átörökítve a képzőművészet elefántcsont tornyából az alkalmazott művészetbe. Valójában az irányzat megkerülhetetlen alapköve a Kazimir Malevics által megalko-tott művészetfilozófiai, festészeti és építészeti tendencia volt, amit szuprematizmusnak nevezett el. Manifesztumában1 a teljes tárgyiatlanság állapotának elérését tűzte ki célul, hogy eljuthasson a művészet rejtett szubsztanciáihoz. Leépítve festészeti nyelvéből mind-ent ami a külső világ bármilyen percepciós lenyomataként jelentkezhet. Beleértve a teret adó perspektívát is. Saját megfogalmazása szerint csakis „metafizikai térszerkesztés”-el érhetjük el ezt az új szférát ahol a szuprematista kép születik. Formavilágát szintén addig redukálta amíg el nem érte a legtökéletesebb alakzatot. A fekete négyzetet. Mely magába sűríti és sugározza azt az energiát amit minden kétdimenziós műtárgy eredendően bir-tokol. Elméletében ez egyenlő minden elem eszenciájával, a tiszta plasztikus érzékenysé-ggel. Érthetőbben magával a semmivel2. A négyzet tehát a szuprematista festészet ősmagja. Színek terén általában csak a vöröset tűrte meg a fekete és a fehér mellett. Később bővíti formai eszköztárát a kereszttel és a körrel. Kompozícióiban ezek a formák alkottak egyen-súlyon, harmónián alapuló szintézist, az egyre hangsúlyosabbá váló vég-telen fehér térben. Festői és főleg teoretikus munkásságának elmélyültsége a fő oka annak, hogy nem kívánt az alkalmazott művészet kereteibe lépni. Hidegen hagyta a társadalmi felelősségvállalás vágya, ami kortársainak többségét az építészet, a grafika vagy az ipari formatervezés világába vezette. Ez súlyos ellentmondást eredményez, hiszen mindezek ellenére az euró-pai kultúrtörténet a konstruktivista alkotók, sőt alapítói közé helyezi. Tulajdonképp nem sorolható az irányzathoz, de követőinek köszönhetően elválaszthatatlan tőle. Mindezt egy olyan tanítványa segítségével érthetjük meg, akire talán a legnagyobb ha-tással bírt Malevics mester, és aki legtöbbet tett azért, hogy túllépjen rajta. Ez a személy El Liszickij a szintén orosz festő, grafikus, építész volt. Malevics képeit 1919-ben látta először és a találkozás gyökeresen felforgatta életét és gondolkodását. Olyan erőt látott bennük ami képes megújítani a művészetet és megtisztítani a társadalmi morált. A geo-metrikus formák egyszerű tiszta rendszerében az új, szocialista társadalmi berendezkedés utópiáját látta meg. Egy jól működő, racionalista gépezetet ami konszolidált jólétet hozhat. Kezdetben teljes mellszélességgel választott mestere mellé állt ugyan, de később erősen bírálni kezdte. Egyrészt nem érezte befejezettnek a szuprematista törekvéseket amíg az, a szerinte elavult, táblakép műfajában marad és nem hódítja meg gyakorlatban is a teret. Térprojekciós kísérletekbe kezdett, és külön irányzatot hozott létre3. Amivel újból jelezni kívánta, hogy művészete meghaladta Malevicsét. Másrészt, alkalmazott grafikai munkái a szuprematista formakincsből építkeznek. Idővel elhagyja belőlük a misztériumot és a metafizikai tartalmakat. Ez kétségkívül tuda-tos formálódás eredménye, át tudta hidalni azt a szakadékot amit Malevics okozott maga és kortársai között. Liszickij első legjellemzőbb ilyen munkája az 1922-ben kiadásra kerülő: Szuprematista mese két négyzetről. A hat képből álló sorozatban narratív kontextusba helyezi a már ismert alap idomokat. Főszereplői a fekete négyzet, a múlt negatív alakja, illetve a vörös négyzet a pozitív, szép reményekkel kecsegtető jövő. Ezzel a gesztussal végleg elhatárolja magát a Malevicsi hagyományoktól, minden transzcendentális pátosztól men-tesen, jelekké fokozza le négyzeteit.

1 szuprematista manifesztum 1915.2 Szombathy Bálint - Művészek és művészetek 1987.3 Saját szuprematista irányzata: Poun, vagyis az új megszilárdításának tevei. 1920.

Page 6: Lukács Lívia

Liszickij tipográfiája

El Liszickij döbbenetesen sokoldalú életművet hagyott hátra maga után, bármilyen műfajhoz nyúlt, térinstalláció, fotó, építészet vagy,tipográfia, megtalálta benne saját hangját. Grafikái beleillenek az orosz konstruktivista szellemiségbe. Védjegyként kíséri végig a fekete és a vörös szín kontrasztja. Plakátjain, könyvborítóin építményszerű logi-kus konstruálást láthatunk. Egyenlő arányban használ nagyon stabil vízszintes, függőle-ges, és feszes diagonális elrendezést. Visszaköszönnek futurista és dadaista megoldások is. A futuristák nagy újítása volt a monoton vízszintes- függőeges rendszer megbontása átlós tengellyel. Majd a dadaisták kezdték szabad játékkal egyre merészebb irányokba kitolni a határokat az olvashatóság rovására. A konstruktivistáknál már sokkal higgadtabb hozzáállás mutatkozik. Liszickijnél nem sok esélyt kap a véletlenszerűség. Precíz és dina-mikus vizuális nyelvet alkot. Egyik legfontosabb alakja az új tipográfia alapkő letétemé-nyesei-nek. Moholy-Nagy, Doesburg, Hans Arp, és Kurt Schwitters mellett. Kassákhoz hasonló-an benne is megvan a vágy, hogy teoretikusként is nyomot hagyjon és értelmez-hesse saját korát. Hans Arppal közösen publikálják a „Die Kunstismen” (Művészeti izmu-sok) című könyvet Zürichben, ami forradalmi újító erővel hatott Svájcra. Három nyelven íródott, németül, franciául és angolul. Liszickij tervezte és szerkesztette. A több nyelvűség-ből fakadóan konzekvens tagolásra volt szükség, amit tiszta lénia rendszere tökéletesen átte-kinthetővé tett. A hasábokat erős fekete sávok osztották fel, és a kenyérszöveget is gro-teszk betűvel szedte. A könyv oldalpárjait több svájci tervező is abszolút követendő mint-ának tartotta. A képeknél is nagy levegős fehér tereket hagyott, és Kassákhoz hasonlóan ő is hangsúlyos oldal és kép számozást dolgozott ki. Ebben is elsődleges szempontja volt az asszimmetria. Bátor, egyedi stílusának egyre több lehetőség kínálkozott a kibonta-kozásra. Több folyóirat híressé vált borítója is az ő nevéhez kötődik. Többek közt a hol-land Wendingen és a Kurt Schwitters által szerkesztett Merz magazin is. Sok szempontból hasonlít pályája és gondolkodás módja is Kassákéra, ugyanis elkezd egyre többet a keresk-edelmi szférában dolgozni grafikusként. Legtöbbet csodált munká-ja a német Pelikan cég megbízásával készült. Az irodaszereket és művészeti eszközöket forgalmazó vállalt hird-etését egy különleges fotóval oldja meg illetve az árnyékként megjelenő tipográfia Moho-ly-Nagy László szellemiségével4 mutat rokonságot. Egy újabb, Mart Stammal közösen írt és az ABC folyóiratban5 megjelent értekezésében kifejti a jó reklámról alkotott gondolatait. Letisztult, egyszerű és lényegre törő. Mindent ami elterelheti a figyelmet például asszoci-atív illusztráció, díszítés, hangulati elemek, teljesen feleslegesnek tart. Nem akar semmit pluszban hozzá rendelni a termékhez. Ezért is legfőbb elve, hogy amiről az adott hirdetés szól, legyen is rajta a képen. Ezek az elvek nagyon hasonlítanak Kassákéihoz, sőt reklám-grafikában gyakorlatilag ugyanúgy gondolkodott a két művész. Talán azzal a különb-séggel, hogy Kassáknál gyakran konkurál a tipográfia a fotóval, míg Liszickij alárendelt viszony teremtett köztük. Nem akart túl sokáig mestere árnyékában maradni, sokat is tett azért, hogy megismertesse a világgal szuverén látásmódját.

Kassák gondolatai a képarchitektúráról

4 Moholy Nagy László - Typophoto című tanulmány 1925.5 Bázel-i székhelyű építészeti folyóirat, 1924. 2.sz.

Page 7: Lukács Lívia

Oroszországtól nyugat felé távolodva láthatjuk, hogy egész Európát megterméke-nyítette a konstruktivizmus eszmerendszere. Többek között holland, német, belga, osz-trák, magyar tervezőknek adott inspirációt és vitaalapot egy új, modern vizuális látásmód és szerkesztés kialakításához. Persze korántsem arról van szó, hogy egyszerűen másolni kezdték volna a szovjet mintát. Hollandiában a De Stijl csoport, Németországban a Bau-haus iskola képviselői teljesen önálló tábort képeztek, de kimutatható a rokonság az orosz kortársakkal. Fontos eltérés azonban, hogy keleten az új alkotói gondolkodás összefonó-dott a kommunista ideológiával. Magyarország sem maradt ki a nemzetközi hatás alól, ezt mutatja az aktivizmus néven alakult csoport. Élén az emblematikus alakká vált Kassák Lajossal. Nemhiába, lett pont ő a hazánkban alkotó, és a modernizmusra fogékony művészek vezéregyénisége. Festőként több manifesztumban foglalja össze az új törekvések lényegét. Képarchitektúra6 címmel közölt írásában először a művészt teremti újra. Egy messianisztikus személyiség, aki arra hivatott, hogy világra segítse az „abszolút képet” a képarchitektúrát. Alkotási folyamatát ahhoz hasonlítja ahogyan egy anya életet ad magzatának. Ez disszo-nanciát keltő, mert az új művészetfelfogásban valójában háttérbe szorul az individum, és a korábbi gyakorlatban megszokott önkifejezést, univerzalista alkotói szemléletnek kell átvennie. Mégis minden jelző és fogalom amit használ elsöprő és abszolút egyedur-alomra törő művészi habitust ír le. „A mai művész, mint világszemléletes ember ismét mint kinyilatkoztatást hozza magával a művészetét. Nem a világ képét, hanem a világ lényegét. Architektúrát. Az új rend szintézisét.”A síkgeometriai formákból építkezés célja a természettől minél messzebb jutás, mert a külső világ natúrjának megörökítését a régi korokban élt festők kényszerbetegségének tartotta. Ez a fajta agresszív múlt tagadó gesztus a legtöbb XX. századi irányzatra jellemző. Az új létrejötte csak a régi bukásának fényében nyer értelmet. Kassák ennek törvény-szerűségét roppant egyszerűen fogalmazza meg: „Le a művészettel! Éljen a művészet!”. Egymás után kétszer használja a „művészet” szót de egész más értelemben. Első alkalommal az antik időktől az impresszionizmus végéig tartó klasszikus értelemben vett ábrázoló alkotásra használja. Másodszor már az újjászül-etett, tiszta, geometrikus építkezésre. A formavilág egyszerűsége abból fakad, hogy merőben új, de máshoz nem hasonlítható konstrukciókat kívánt létrehozni, már létező formák felhasználásával. Több írásában is elítélően nyilatkozik7 az absztrakciónak azon irányairól amit például Vaszilij Kandinszkij képviselt, akinél a líraiság és az érzelmek legalább olyan prioritást élveztek mint maga a redukció. Kassáknál ezek elképzelhetetlen és értelmetlen adalékok lennének. Ő abban hitt hogy közvetlen hatást tud gyakorolni az emberek etikai fejlődésére ha tökélyre fejleszti racionális, tiszta formarendjét. Amiben a logika, és a síkgeometriai felületek egymás közti kölcsönhatása adja a kompozíció alapját.

A címlap fontos

Idővel azonban belátta, hogy a festészetnek nincs olyan direkt formáló hatása a tár-sadalomra mint szeretné. A képei nem érhettek széles társadalmi rétegekhez el, nem jár-tak tömegesen kiállításra az emberek akkoriban sem. De felismerte, hogy ha ki tud menni az utcára - plakát, fel tud költözni a polcra - könyv, akkor nagyobb esélye van sokakhoz szólni. A MA-ban8 jelentette meg programadó cikkét: „A plakát és az új festészet”. Ahol közli, hogy az új művészet lehetőségei a plakát műfajában rejlenek. Forradalmi gondolkodók szócsövei lehetnek a tömegekhez. Azok az elvek amit festészetében hasz-6 Kassák Lajos: Képarchitektúra 1922. Bécs7 Kassák Lajos: Képarchitektúra 1922. Bécs8 Kassák Lajos által szerkesztett irodalmi és művészeti folyóirat 1916-1925.

Page 8: Lukács Lívia

nált, szerkesztésben, kompozícióban, színben, nagy százalékban átvihetők voltak az alkalmazott grafika nyelvére. Felismerte, hogy egy új tömegművészet lehetőségét adja ez a műfaj. Azon túl, hogy teljesíti rendeltetés szerinti célját, tehát információt közöl, ön-álló művészeti produktumként is megállhatja a helyét. Ehhez interpretálnia kellett addigi módszertanát. Könnyebb dolga volt Liszickijnél, mert a képzőművészetben kialakított stílusból, eszme- és filozófia rendszerből az új rend, az egyensúly és harmónia teljes mér-tékben átmenthető volt. Így a redukált színvilág, a hangsúlyos fekete fehér kontrasztossága és a forradalmi szimbolikával bíró vörös lett a gerince az új esztétikának. Elvetette a szim-metriát, és vizuális egyensúlyt ültette a helyére. Ez persze nem kötelező asszimmetriát jelentett, hanem a befogadó tekintetének tudatos vezetését. Ügyelt arra, hogy a felületen belül milyen a sötét és világos részek folt-hatása. Különböző vastagságú léniáival, néhol szinte gerendákkal érte el a világos tagolást. A tipográfia szeretete és magas szintű művelése a MA folyóirat címlapjain figyelhető meg leginkább. 1921-től ugyanis már maga tervezi a borítót, amik színvilágukon kívül nem tartalmaznak állandó elemeket. Bátran kísérletezik, változtat számról számra. Külön-leges, hogy még a címbetűkkel, a MA felirattal is ennyire szabadon bánik. Zömével teljesen geometrikus, derékszögű elemekből építi fel őket, néhol meg egész vékony légies sávok-ból, de készült vaskos talpas betűkből is. Később már a belíveket, belső szerkezeti rész-ereket, hirdetéseket is ő tipografálja. Hierarchiája nem hagyományos logikát követ, extrém méret váltásokat használ egy mondaton vagy akár egy szavon belül is. Jó példával szolgál erre A tisztaság könyve9. Hangsúlyos, a szöveghez képest nagy méretű oldalszámozást használ, amit ráadásul a szövegtükör alsó széle mellé zár. Alul széles margót hagy, ezzel jellegzetes Kassáki súlyozást ad az oldalaknak. Fejezetcímei akár az egész lapot elfoglalják, fél tenyérnyi betűméretekkel, és ráépülő lénia rendszerrel. Közben természetesen teoreti-kusként is részt vesz az újonnan formálódó grafika közegében. Írásában10 az új tervezői gondolkodás kialakítása, és az ideális grafikus képe már nem egy művészkedő, dekoráló, öncélú embert írt körbe. Erős küldetés tudattal rendelkezik, meg akarja változtatni a köz-morált, az emberek gondolkodását, esztétikai érzékenységét. A tervezés tehát ettől kezdve a tudatosságról, érdekérvényesítésről és komoly társadalmi szerepvállalásról szól. A szép-ség igényét részben felülírja a hasznosság. Illetve nem mint esztétikai fogalom, hanem mint minőségi szint használatos. „Az, hogy szép, előttünk nem absztrakt fogalom... A szép nem elvonatkoztatott abszolútum, hanem a tökéletesnek a függvénye.”11

A könyv és folyóirat-borítók csak egy részét, sőt kisebbik részét képezik Kassák tervezőgrafikai munkásságának. Nagyobb hányadban a kereskedelmi grafika területén dolgozott és kamatoztatta elképzeléseit. Magához híven nem csak gyakorlatban, elmélet-ben is foglalkoztatta a témakör. Reklám és tipográfia 12című értekezésében kifejti a jó hirdetés ismérveit és jóval komplexebb feladatot ró ki rá, minthogy a vevő megvegye a terméket. Persze ez az elsőrendű cél, hogy hasson a járókelőre és vásárlóvá csábítsa. De ezt ne egy szemfényvesztésnek is beillő akcióval, vagy hazugságokkal tegye. Hiszen egysz-er be tudja csapni az illetőt, csakhogy belőle sosem lesz rendszeres fogyasztó. A jó hirdetés meggyőző ereje sokkal inkább lendületes, szuggesztív öszmegjelenéséből és gondolati tar-talmának frappáns közléséből fakad. Az így létrejövő egység erőt és igényességet sugároz.

II. Kortárs tendenciák9 Kassák Lajos: A tisztaság könyve Budapest:Helikon 1987.10 Kassák Lajos: Reklám és modern tipográfia. Reklámélet, 1évf. 3.sz. 1928.11 Kassák Lajos: A korszerű művészet él. 1925.12 Kassák Lajos: Reklám és modern tipográfia. Reklámélet, 1évf. 3.sz. 1928.

Page 9: Lukács Lívia

Tanítványok vagy a divatkövetők

Az előzőekben tehát láthattuk, hogy a konstruktivista tervezői alapvetések jól működ-tek a grafikában. A mai napig használható lenne, az a szabályrendszer amit kialakítottak. Miért látható mégis annyi rossz grafikai megoldás? Kassák halála óta negyvennégy év telt el, ami lássuk be épp elég idő ahhoz, hogy rengeteget változzon az általános utcakép és tervezőgrafika. A mai Magyarországra jellemző sajnos, hogy az igényesebb munkák, ha egyáltalán elkészülhetnek, főleg kulturális szférában maradnak. Maximum egy-egy zenei - művészeti fesztivál arculatában és plakátjain köszönnek vissza. Ugyanis kikezd-hetetlenül beépült az a gondolat a közvélekedésbe, hogy a jó, minőségi megjelenés csak drága árucikk, vagy szolgáltatás kiváltsága lehet. Azért merem ezt így általánosságban kijelenteni, mert mindegy hogy könyvről, újságról vagy termék csomagolásról beszélünk, a marketing részét képzi az ízléstelen megjelenés, hogy az áru biztosan tudassa magáról pénztárca kímélő árát. Az igénytelenség biztos jele a megbízható olcsóságnak, a minőség pedig annyira alacsony prioritású, hogy ha két áru között kell dönteni, szinte szóhoz sem juthat. Számtalanszor látunk olyan reklámot, ami nyíltan dicséri a terméket, esetleg külön felhívja a figyelmet, hogy mennyire kedvező ár ellenében hozzájuthatunk. Ebben az eset-ben az olcsóság nem csupán az árura de sokkal inkább a hirdetésre érvényesül. A városképet jelentősen lerontják a harsány egymással rivalizálni próbáló hirdetések, de az óriási vizuális zajban törvényszerűen kioltják egymást. Így logikusan, ez ellen szem-be szegülve, tiszta, egyszerű és hatásos képi elemekkel lehet előnyhöz jutni, természetesen csak akkor ha a mondanivalónk is megvan hozzá. Ha kevés elemből épül fel valami, vagy csupán néhány színt használ attól nem válik jó design-á. A geometrikus elemek, a hangsú-lyos fekete fehér plusz egy-két szín ugyanúgy teremthetnek gyenge, divatos világot mint a harsány koncepciómentes kavalkád. Az egyszerű alakzatokból épített grafikák, egyre népszerűbbé váltak a közelmúltban. Mind grafikákban mind betűtervezésben. Szimplán dekoratív minta készítésére is használják. A tömbszerű mértani formákból épülő betű-családok is reneszánszukat élik. Viszont, azzal ,hogy ennyire közkeletűvé vált a haszná-latuk, felmerül a kérdés, hogy mennyire tudta megőrizni maga mellett azokat fontos elveket amik régen forradalmi erővel bírtak és biztos sikerre segítették azt amit éppen képviselniük kellett. Ha Kassák tervezői ars poeticája mindössze annyiból állt volna, hogy minden mellé-beszélést elvetve hagyatkozzunk csakis primer geometria formák játékára és miénk a hatékony kommunikáció kulcsa, nem ért el volna túl sok eredményt. Kassák nem volt puritán tervező. Érzékenyen tudott viszonyulni a felülethez, és nem félt a nagy bátor, hangsúlyos gesztusoktól sem. Ebben rejlik igazi játékossága. Lényeges továbbá az a tömörség, mellyel rendkívül tudatosan bánik. Nem kedveli a hosszú szavakat minél több információ tartalommal vagy érzelemmel töltött rövid kifejezéseket, szókapcsolatokat keres. Ezzel is a hasznosság törvényét szolgálja, nem vesz el feleslegesen a felületből, így a rövidebb elemeknek jut elég tér, így sokkal könnyebb a rendezett, vagy dinamikus atmo-szféra teremtés, nem fecseg, hanem szól hozzánk. Különben a divattökvetés nem negatív jelenség, ha van egy stabil, független réteg aki meg tud újulni, inspirációt szerez időről időre, akár külföldi pályatársaitól, akár teljesen más forrásból, a többség pedig követik őket. Így van egy progresszív szféra akik képesek hangadóként jelen lenni. A szakma kevésbé ambiciózus, de felkészült és jó minőségben dolgozó tagjai pedig kézhez kapják tőlük az új tendenciákat. A folyamat akkor reked meg, vagy be sem képes indulni igazán, ha a megrendelői szféra a végletekig konzervatív és rugalmatlan. A konzervatív jelző ironikussá válik ebben a kontextusban, hiszen alap-

Page 10: Lukács Lívia

jelentése az értékmegőrzés. De azzal, hogy ugyanazt a profán, együgyű, harsány stílust követelik meg a pénzükért amit az utcán látnak, nem őriznek semmilyen értéket. Az ördö-gi kör ott záródik be sajnos, hogy csak akkor fogadnák el a letisztultabb vizuális kommu-nikációt ha ezt látnák a piacon, és nem kellene félniük a financiális kockázattól.

League Studio munkái

Ha példát szeretnénk venni valakiktől, nem is kell messzire tekintenünk. Svájcban az 1920 as évek elején indult megújulás, átformálódás olyan stabil alapokat hozott létre ami máig megmaradt. Földrajzilag igen kedvező az ország fekvése, Európa csaknem közepén helyezkedik el, kulturális és nyelvi sokszínűségéből fakadóan nyitott volt az új impulzu-sokra. Svájci, vagy Internacionális stílusnak is nevezik az általuk képviselt grafikai világot. Kialakulásánál erősen hatottak rá a körülötte alakuló mozgalmak, a Deutscher Werkbund 13, a Bauhaus 14, és a konstruktivista szellemiség. A felsoroltakban sok közös elvi elem található, amik progresszív erejükkel segítették a svájci tervezőket. Jellemző lesz rájuk is az asszimmetria, talpnélküli betűk, a monokrómia, illetve egy- két szín használata. Továb-bi jellegzetesség a javarészt fekete-fehér fotók alkalmazása. Mindezt precizitással, nagyon magas szintű technikai, nyomdászati tudással kivitelezve. Tekintsük meg napjainkban itt, milyen követőkkel találkozhatunk. A League Studio 2007 - ben három svájci grafikus alapításával jött létre, Genf városában. A munkáikat el-nézve úgy gondoltam tökéletes példák arra, hogyan tud ma érvényesülni a tradicionálissá vált svájci stílus. Még messzebbre visszanyúlva az időben, pedig a konstruktivista hagy-omány. Első gondolatom az volt portfóliójukról, hogy egységes minőségű, erős munkák. A weboldalukon található bemutatkozó szövegből kiderül, hogy alapvetően csapat-ban dolgoznak. Minden új projektnél átgondolják esetleg milyen új, friss inspirációt adó munkatársat lehetne bevonni. Így fotós, író, web programozó vagy illusztrátor is belefolyik a munkába. Huzamosabb ideje co-produkcióban dolgoznak például a Sigma615, mozgókép-pel és audiovizuális megoldásokkal foglalkozó csoporttal is. Izgalmas az folyamat mely során feldolgozták, illetve újratervezték Paul Ren-ner 1927-ben készített méltán népszerű Futura betűtípusát. Az eredeti attól vált megkülönböztethetővé a többi talpnélküli fonttól, hogy gyakorlatilag teljesen szabályos mértani vonásai vannak. Legjellemzőbb az „O” , mert egyszerűen egy kör forma, azonos vonalvastagsággal. A League csapata által újragondolt változat specifikusan rock zenéhez készült. Nem változtattak meg minden egyes betűt, így alapvető karaktere kivehető. Szembeötlő különbség több kurrens elemen van, lecsapják az íveket, helyette puritán derékszöget használnak. Ezt láthatjuk többek közt a kis „m”, „n”, és „r” karakternél. A betűkészlet további egyediséget adó eleme az „A” és a „Z”. Utóbbit szimplán vízszin-tesen tükrözve alkalmazzák, ami nem ront az olvashatóságon, csak meg kell szoknia a szemnek ha folyószövegben találkozik vele. Az „A” betűnél elhagyták a keresztvonalat, így egy rendkívül letisztult formát kaptak, a verzál és kurrens változat egyforma, csupán méretükben van különbség. A készletet egyedi ligatúrák teszik teljessé, a klasszikus „Fi” kapcsolat mellett, a sajátos vonalvezetést kihasználva az „Et” és „ZZ” is figyelemre mé-ltó. Az ABC-t bemutató füzet borítójára egy élére állított fekete négyzetet helyeztek, ami tükrözi a jelsor szellemiségét, ez a gesztus biztosan nem a véletlen műve. A modern, ge-ometrikus, és sok éles, hegyes végződéssel gazdagított betűtípus egy genfi szórakozóhely 13 Németországban, 1907-ben alakult modern gondolkodású csoport, építészek, iparművészek a tagjai14 Weimarban alakult konstruktív szemléletű művészeti iskola, mely a legsikeresebb lett a XX. században, alapítója Walter Gropius15 http://www.sigma6.ch

Page 11: Lukács Lívia

rock koncertjeit hirdető plakátsorozat apropójából született meg. A plakátokon a jól ismert fekete-fehér-vörös színtriász uralkodik, részleteiben nézve akár egy konstruktivista darab is lehetne. A betűméretek nagy kontraszttal váltakoznak, és minden alkotó elem pontosan meghatározott helyen van, mégsem merev az összkép. Egy-egy nagyméretű betű feltűnő textúrát kap, és bátran belevisznek manuális gesztusokat is, a firka a képanyagban szereplő plakáton, passzol a képviselt zenei irányhoz. Az előbbiekben írt genfi szórakozóhely, (Le Kab) több koncertjére is készítettek plaká-tokat, különböző stílusú zenékhez (blues, beat, akusztik, folk). Itt is monokrómia jellemző, de a vörösnél lágyabb színek is teret kapnak. Az egyszerű groteszk betűknek méretükkel adnak hangsúlyt. A koncepció mindegyiknél az adott műfaj zeneiségét, ritmikáját lekövető absztrakt formavilágból állt, esetenként fotóval kombinálva. A repetitív kép részletek, koncentrikus körök, hullám ábrák mind az adott fellépőt képviselik, csak mélyebb intelle-ktussal teszik ezt mint az a hasonló posztereknél megszokott. Nincsenek felesleges elemek, effektek, manírok. Letisztult, koncepciózus világával teremt egységet, és minimális esz-közökkel kommunikál. Még egy általuk tervezett plakátot tárgyalnék, amely Rimus Michels legendás hol-land labdarúgó és edző 2005-ben bekövetkezett halála után született, és állít neki em-léket. Michels egész karrierjét a holland focicsapat, Ajax színeiben játszva töltötte, majd edzőjükként ért el számos sikert. A poszteren a „Totaler F” feliratot olvashatjuk ki, a gigan-tikus fekete betűkből. A fekete-fehér mellett ismét csupán egy színt iktatnak be, egy hideg élénk zöldet. Az elrendezésben külön plusz, hogy egy stilizált futballpálya adja a szim-metrikus alapot, és középtengelyt. Felül és jobb oldalon csupa hatalmas betű, a „Total” szó második betűjét egy focilabda fotójával helyettesítik. A látvány tisztasága, a jól meg-választott szín mind hűen tükrözik a svájci stílus eleganciáját és erejét. A grandiózus, széles betűket vékony léniákkal ellenpontozzák. Az izgalmas képi ritmushoz az is hozzátesz, hogy helyenként a két tenyérnyi betűket altnyomattá fokozzák le, és felülírják egy huszad akkora sorral. Végezetül, hogy ne csak a nyomtatott anyagaikat vegyük szemügyre, érdekesnek találtam azt a weboldalt, amit a Sunn-o, napelemes hátizsákokat forgalmazó cég számára terveztek. (Sajnos az oldal még nem aktív, így csak látványterveket tudtam mellékelni a képanyagban.) Az általuk forgalmazott termék lényege, hogy környezet szen-nyezés vagy plusz kiadás nélkül fel tudjuk tölteni kis, kézi elektronikai tárgyainkat (mp3 lejátszó, kamera, ipod) az egész nap magunkkal vitt hátizsák napelemének energiájával. A webes felületet ennek szimbolikájával játszva alakították ki. A kezdőkép egy tiszta élénk-sárga kör, ami animálódik a szürke panelek csatornái közt feloldódva. Olyan finom vonal-vastagságokkal játszanak a látványban, hogy nincs benne semmi monotonitás, a kialakult rács csomópontjain még azzal az optikai játékkal is szembesülünk, melytől szürke foltot érzékel a szemünk a sárga tartományban. Itt kétségtelenül visszaköszön a konstruktivisták vizuális tömörsége, bravúros egyszerűsége. Nyilván számos más grafikai stúdió munkáit kiemelhettem volna, kapcsolatot keresve a tárgyalt kor hagyományaival. Amiatt mégis rájuk esett a választásom az volt, hogy ezek kisebb nagyobb párhuzamok a teljes portfóliójukon végig követhetőek. Számos olyan tervezőre akadtam a világhálón akinek egy egy munkájában kétségtelenül felismerhetőek a jellegzetes jegyek, de gyanítom ezt az adott szituáció, probléma felvetés kívánta meg. Ez alól is találnánk kivételt persze. A League csapatánál azonban következetességet láttam és ezidáig látszólag kompromisszum mentesen egységes szellemiségben tudtak dolgozni. Remélhetőleg ez a jövőben sem kényszerül változásra.

Összegzés

Page 12: Lukács Lívia

Láthattuk, hogy Kassák Lajos és El Liszickij milyen izgalmas, impulzív, közeben tevé-kenykedett, és milyen fontosnak érezték saját munkájukat. Elhivatottan és meggyőződéssel voltak jelen a kor művészeti közegében és a társadalom egészében is. Mindkettőjüknek komoly része volt a modern tipográfia és reklámgrafika kialakításában. Liszickij az alkotás steril, filozofikus szférájából eljutott egy olyan alkalmazott grafikai és építészeti stílus-nyelvhez ami sokkal inkább életépítés mint puszta művészet. Életművében szintézist ter-emtett a szerteágazó érdeklődésében és művész-mérnök-konstruktőr lett. Kassák karaktert tudott adni a hazai grafikának, és elismerést szerzett szerte Európában. Az akkor kortárs lapok, Secession, Der Sturm, Das Werk mind tárgyalták aktuális munkáit. Szerkesztőként, tipográfusként és könyvtervezőként is figyelemre méltónak tartották, és nyomon követték.Még a bevezetőben fogalmaztam meg azt a kérdést, miszerint változott e annyit a világ, hogy feledésbe merülhessenek e. Egyszerű választ adva, nem. Sok szempontból átalakult a világ az ő idejük óta. Formálódott a társadalom, megjelent számos olyan kommunikációs mód és eszköz aminek akkor még nyoma sem volt. Például a Kassák által éltetett plakát már nem tud hatni az emberekre. Pont azért olyan harsány sok helyen az utcai kommu-nikáció mert kétségbeesetten próbálja magára hívni a figyelmet,a járókelők szeme mégis átsiklik rajtuk. Köszönhető ez részben annak, hogy elképesztően magas az ingerküszöb, az állandó vizuális impulzusok következtében. Másrészt a reklámozás módját gyökere-sen megváltoztatta az internet. Segítségével sokkal könnyebb eljutni egy egy adott cél-csoporthoz. Különösen mióta már a mobiltelefonokon is elérhető a háló, általánossá vált a csaknem folyamatos online jelenlét. A webes reklám ott jut igazi előnyéhez a hagyomá-nyossal (pl. plakát) szemben, hogy egyre többször sarkalja interakcióra a felhasználót. Sza-vazunk rá, megosztjuk, továbbküldjük. A közösségi portálok révén egy egy ügyes reklám saját életet kezd élni, és már plusz befektetés nélkül, tovább gerjeszti önmagát. Csakhogy Kassák azért tulajdonított nagy jelentőséget a plakátnak mert akkor valóban az volt a di-rekt kommunikáció leghatékonyabb eszköze. Ha most élne, akkor a jelenlegi viszonyokban keresné meg ugyanezt, és használná tiszta formanyelvét az új felületeken. Mert a megvál-tozott körülmények nem indokolják a nívó hanyatlását, ahogy azt a kortárs svájci példánál is tárgyaltuk. Az értelmezhetőség, tömörség, szuggesztív megjelenés nem veszti fölényét egy kidekorált kusza látvánnyal szemben, bármilyen megjelenési módról vagy felületről legyen is szó. Mindkettőjük munkái bármikor, ma is elővehetőek anélkül, hogy réginek vagy elavult-nak éreznénk őket. Ezt az állandóságot csak ritkán érezheti az ember. A jó design ebből is látszik csak igazán, túléli a divatot, és a politikát, de konzerválja saját értékét.

Page 13: Lukács Lívia

League Studio

Genf, Svájc alapítva: 2007

Alex Wall Dujet Aurélie VogtTony Casimo

Page 14: Lukács Lívia

01 02

03

0405

1. Minta szöveg a Futura V Custom fontból2. Futura V Custom mintafüzet és ligatúra3. Futura V Custom mintafüzet és ligatúra4. Futura V Custom font teljes ABC-je5. Az eredeti, Paul Renner tervezte Futura font készlet

Page 15: Lukács Lívia

06

07

6. Futura V Custom betukészletét bemutató kiadvány7. Futura V Custom poszter

Page 16: Lukács Lívia

08 09

10

8. Ulver & Attila Csihar koncertje a Le Kab-ban, Genfben9. Jello Biafra & theGuantanamo School of Medicine koncertje a Le Kab-ban, Genfben10. Futura V Custom poszter

Page 17: Lukács Lívia

11 12

13 14

11. No neck blues band koncertje a Le Kab-ban, Genfben12. Peter Walker koncertje a Le Kab-ban, Genfben13. Qui Valina koncertje a Le Kab-ban, Genfben14. Rinus Michels emlék poszter

Page 18: Lukács Lívia

15

15. Sunn-O napelemes hátizsákokat forgalmazó cégnek készült weboldal

Page 19: Lukács Lívia

Gyujtés más tervezok munkáiból

Page 20: Lukács Lívia
Page 21: Lukács Lívia
Page 22: Lukács Lívia
Page 23: Lukács Lívia

El Liszickij

Page 24: Lukács Lívia
Page 25: Lukács Lívia
Page 26: Lukács Lívia
Page 27: Lukács Lívia

Kassák Lajos

Page 28: Lukács Lívia
Page 29: Lukács Lívia
Page 30: Lukács Lívia
Page 31: Lukács Lívia

Bibliográfia

Szombathy Bálint. 1987. Művészek és művészetek . Újvidék: Fórum Könyvkiadó

Forgács Éva. 2001. „Fekete négyzet és vörös négyzet” . In Holmi, 485-497, 13.évf. 4.sz.

Kassák Lajos 1916. „A plakát és az új festészet” In. Szabó Júlia. 1981. A magyar aktivizmus művészete Budapest:Corvina, 166-168.

Kassák Lajos 1922. „Képarchitektúra” In. Szabó Júlia. 1981. A magyar aktivizmus művészete Budapest:Corvina, 182-186.

Kassák Lajos. 1999. Reklám és modern tipográfia. Csaplár Ferenc (szerk.) Budapest: Kassák Múzeum

Kassák Lajos. 1987. Kassák Lajos, 1887-1967 : A Magyar Nemzeti Galéria és a Petőfi Irodalmi Múzeum emlékkiállítása. . Gergely Mariann, György Péter, Pataki Gábor (szerk.) Budapest: Magyar Nemzeti Galéria, 51-63.

Richard Hollis. 2006. Swiss Graphic Design. London:Laurence King Publishing

v

v