lotman: a szüzsé eredete
TRANSCRIPT
8/3/2019 Lotman: A szüzsé eredete
http://slidepdf.com/reader/full/lotman-a-szuezse-eredete 1/19
Ju. Lo tman
A szuzse eredete tipol6giai aspektusbol
A szuzse keletkezese felvethet6 torteneti es tipol6giai problemakent
is. Az el6bbi nezopontbol mar sokszor vizsgaltak a kerdest, ezen a teru-
leten igy rendelkezesunkre all nehany szeles korben elisrnert, alapvetc fel-
f ed ez es e s n eh an y valoszfmisitheto h ip ote zi s is . A m as ik n ez op on to t te-
kintve a dolog j6val bonyolultabb.
A szuzse e re de te ne k k er de se k or an ts em csak a rruiveszetet erlnto
problema, bar eppen a mtlveszi cselekmenyes szoveg egyike azoknak a
dolgoknak, melyek az emberi civilizacio jelensegei kozul a leginkabb
rnagyarazatra szorulnak, Valoszfmileg egy foldi kulniran kivuli megfigye-
16 szamara a legnagyobb nehezseget az okozna, hogy megmagyarazza,
miert is letezik az az oriasi szovegrnennyiseg, amely olyan esernenyeket
beszel el, ahol a helyszln tudatosan nines jelolve. Az ilyen tlpusu
alkotasok nyilvanvalo ellentrnondasban vannak barmifele - altalunk elvar-
hato > tarsadalmi funkci6val. A kutat6i ovatossag arra int tehat, hogy
okosabban tesszuk, ha nem a rntiveszi szovegek szuksegszenisegeben
ketelkedunk, hanern sajat kepessegeinkben, hogy meg tudjuk-e hatarozni
e szuksegszeniseg lenyeget,
A szuzss EREDETE 83
* * *
A tipologiai vizsgalat kiindulo pontjakent tetelezzuk fel ket, elvben
ellentetes tipusu szoveg letezeset.
A kulturalis bazis kozeppontjaban helyezkedik el a mitikus szovegek
szuleteset e16segft6 rendszer. Az itt keletkez6 szovegek legfontosabb saja-
tossaga, hogy ciklikus id6beli mozgasnak' rendelodnek ala. Az By medon
letrejott szovegek nem cselekrnenyesek a mai ertelernben, es altalaban
esak nagy nehezsegek aran tudjuk lefrni oket szokasos kategoriainkkal. Az
elsa dolog, ami jellemzi 6ket, a kezdet es veg kategoriajanak hianya: a
szoveg egy szunteleruil ismet16d6 mozgast vegz6 mechanizmuskent gon-
dolhat6 el, amely a termeszeti fclyamatokkal -az evszakok, napszakok,
csi llagkepek valtakozasaval szinkronban rmikodik. Az embed elet nem
linearis id6metszetben ertelmezodik, amelyet a halal es a szuletes fog
kozre, hanemallandoan ismetlfidc cikluskent (ld. A. Bloknal: "rneghalsz
s mindent el61r61 kezdesz"). Ez esetben a mese barrnelyik ponton elkez-
dodhet, s ez a pont az adott elbeszelesben, amely a kezdet- es vegnelkuli
Szoveg reszleges manifesztacioja, a kezdet szerepet fogja betolteni . Az
ilyen tipusu elbeszelesnek egyaltalan nem az a celja, hogy a hallgato
szamara ismeretlen dolgokat beszeljen el, hanem hogy demonstral ja azt
a mechanizrnust, amely a terrneszetben a ciklikus folyamatok megszakit-
hatatlansagat biztosftja. Ezert a Szoveg egyik vagy masik - mai erte-
lemben vett kezd6ponttal es tartalommal rendelkez6 szuzse-epizodjanak
kivalasztasa nem az elbeszeki hataskorebe tartozik - ez az epizod az idok
folyarnan kronologikusan rnegszilardult es a terrneszeti folyamatok ciklu-sahoz igazod6 ritus reszet kepezi.
A masik sajatossag, ami a . cikIikus felepitessel hozhat6 ossze-
fuggesbe, a kulonbozo szereplok feltetel nelktrl: azonositasanak tenden-
8/3/2019 Lotman: A szüzsé eredete
http://slidepdf.com/reader/full/lotman-a-szuezse-eredete 2/19
84 JU. LOTMAN A SZOZSE EREDETE 85
ciaja. A mitologikus szovegek ciklikus vilagkepe tobbretegfi rendszer,
amely a topol6giai s zervezodes ny il vanva lo jegyeit hordja magan. Ez azt
jelenti, hogy a napok, evek valtakozasa, iIletve az ember vagy isten
halalanak es szuletesenek ciklikus lancolata kolcsonosen homeomorf jelen-
segnek tekinthet6. Ezert az ejszaka, a tel , a halal egymashoz kozelftese -
bar nehany vonatkozasban kulonboznek - nem metaforikus kapcsolatot
eredmenyez, mint ahogy ezt a modern tudat ertelmezi. E jelensegek azo-
nosak egymassal (pontosabban egy dolognak a transzformacioi), A cikli-
kus szerkezeni mitologikus rendszer kulonbozo szintjein megnevezett
szerepl6k, targyak, egyetlen dolog lenyegi tulajdonsagainak kulonbozo
hordoz6i. A mitologikus szoveg, mivel sajatos m6don kepes topol6giai
transzformaciokra, megdobbento rnereszseggel nyi lvanft azonosnak olyan
dolgokat, amelyeknek egymashoz kozelitese szamunkra jelent6s nehezse-
geket okozna.
A mftosz topologikus vilaga tagolatJan rendszer. E tanulrnanybanmegprobaljuk bernutatni, hogy a tagoltsag a nem mitologikus tfpusu,
diszkret rendszenl metanyelvre val6, nem adekvat atultetesek soran jott
letre.
Ez a kozponti szovegalkoto rendszer latja el a legfontosabb feladatot
- felrajzolja vilagkepet , egymastol tavoli szferak egyseget teremti meg,
tulajdonkeppen tudomanyos funkciok sorat realizalja a tudomany eldtti
kulturalis kepzodmenyekben, Az izo- es homeomorfizmusok letrehozasara
iIletve a vilag sokfelesegenek invarians kepekke alakitasara iranyulo
tendencia lehetove tet te hogy az ilyen tipusti szovegek nemesak a tudo-
many funkciojat toltsek be, hanem osztonozzek egy sor tudornanyos jelle-
gtl kulturalis vivmany letrejottet is, peldaul a csillagaszati idoszarnitas
teruleten, E szisztemak funkcionalis rokonsaga szemleletesen nyomon ko-
vethet6 az antik-gorog tudomany forrasainak kutatasa soran.
A kozponti szovegalkoto rendszer altal Ietrehozott szovegeknek
osztalyozo, retegezo, rendszerezo szerepuk volt . Az embert korulvevo
rendellenessegek, anornaliak vilagat normakhoz igazitottak, rendszerbe
illesztettek. Meg ha e szovegek ami nyelvunkon elbeszelve cselekrnenyes
szovegeknek ninnek is, eredetileg nem tekinthet6k annak. Nem egyszeri,
torvenyszenlsegekhez nem illeszkedo jelensegeket beszeltek el, hanem az
ida kategoriajat nelkulozd, vegtelen reprodukacios folyamatr61, bizonyos
ertelernben tehat az allandosagro] sz61tak. Amikor a halalrol beszelnek es
isten testenek feldarabolasarol , majd feltamadasarol esik sz6, e16tti ink
nem egy mai ertelemben vett cselekmenyes elbeszeles all , - ezek az ese-
menyek az 6si ismetlodo eiklus egy-egy stadiumakent ertelmezendck. Az
ismetlddes szabalyossaga az egyszeri eltereseket az egyes eseteket a vilag
immanens sajatossagait hordoz6 torvenyszenisegekke valtoztatja.
Amennyiben tipol6giai szempontb6J vizsgaljuk, a kozponti ciklikus
szerkezeni szovegkepzd rendszer nem lehetett az egyetlen. Egyellenme-chanizmus rnindsegeben szuksege volt egy olyan tfpusu szovegalkoto
rendszerre, melyet linearis id6beli mozgas szervez, s amely nem a tor-
venyszenisegeker, hanem az anomaliakat rogziti. I1yenek voltak a "kulo-
nos esemenyekrol", "ujdonsagokrol", a kiilonfele szerencses illetve baI-
szerencses kimenetehl kihagasokrol szolc eibeszelesek, Az eI6bbi tipusban
az elv rogzult, i tt az eset. Arnennyiben tortenetileg az elsa npusu mecha-
nizmusbol a - szakralis es tudomanyos jel legu - torveny- es normaalkoto
szovegek fejlodtek ki, ugy a masodik tfpusb61 a torteneti szovegek, kr6-
nikak, evkonyvek szulettek meg.
Az egyszeri, velet len esemenyek - biintettek, csapasok - es minden
olyan eset rogzitesevel, amely egy bizonyos osi rend rnegbontasakent
ertelmezheto, a cselekrnenyes elbeszeles torteneti magva jott letre ..Nem
veletlen, hogy az irodalmi elbeszelo mUfaj legalapvet6bb fcrmajanak neve
8/3/2019 Lotman: A szüzsé eredete
http://slidepdf.com/reader/full/lotman-a-szuezse-eredete 3/19
86 JU. LOTMAN A SZOZSE EREDETE 87
* * *
nyelvere (ilyen forditasokhoz soroland6k a rnitikus-rftusok es a mitikus-
misz teriumok irodalmi va ltozatai), tovabba olyan novel li sz tikus pszeudo-
mftoszok keletkeztek, amelyek mindenekelott akkor remlenek fel ben-
nunk, amikor a mitologiarol esik szo,
Az else l eginkabb erzeke lheto hatasa az i lyen t ipusu atult eteseknek
a szoveg kulonbozo sz int jei kozti izomorfizmus e lvesz tese , amelyek ered-
rnenyekeppen ~_kU~nb6z6 szintek szereploit mar nem ugy fogjak fel,
min~ egyazon alak mas-mas megnevezeseit, a szerep figurak sokasagara
esik_~et. Letrejon az a sokszereplos szerkezet, amely az eredeti mito-
logikus tipusu szovegek eseteben e1vileg volt kizart. Mivel az atrnenet a
ciklikus szerkezetbol a linearisba olyannyira mely atalakulast hozott a
szoveg struknirajaban, hogyehhez kepest a cselekmenyes irodalom torte-
_Qeti fejlodese soran lejatszodott kulonbozo valtozasok mar nem voltak
annyira jelent6sek, nem olyan lenyeges, hogy a szoveg osi, mitologikus
gyokereinek rekonstrua lasahoz egy ant ik mi tosz-va ltozatot vagy egy xrx.
szazadi regenyt hasznalunk feI.
A ciklikus szovegek linearis vonalu kibontakozasanak legszernbe-
tunobb eredmenye a hasonmas-alakok megjelenese. Menandroszt61 az
alexandriai dramatol es Plautustol Cervantesig es Shakespeare-ig, majd
Dosz tojevszkij en keresz tul a XX. szazadi regenyig (ld. a hasonmas alakok
rendszeret a Klim Szamgin cfmti regenyben) mindvegig jellemzo az a ten-
dencia, hogy a szerz6k utitars-hasonmassal, s6t neha utitarsak egesz
parad igrna-halmazaval lat jak e l a host. Shakespeare egyik kornediajaban
tTevedesek vigjdteka) egy negy polusu viszonyrendszerrel van dolgunk:
a nul ket ikerhosrol es szolgaikrol szol , akik szinten ikrek.
"novella" azaz "novum" (ujdonsag), amelynek - S ezt mar nem egyszer
megal lapi tot tak - anekdotikus gyokere i vannak.
Emellett szeretnenk rairanyitani a figyelmet a ket alapvetoen
kulonbozf szovegtipus eredendoen mas pragrnatikai termeszetere. A
mitologikus szovegek vilagaban felepftesuk te rbeli -topo logikus tor-
venyeibcl kovetkezoleg elsosorban a homeomorfizrnus strukturalis tor-
venyei ervenyesulnek: az egitestek es az emberi tes treszek elhelyezkedese,
a naptari eves az eletkor strukturaja stb. kolcsonosen megfelelterheto
egymasnak, Ez egy alapveto szemiotikai szituaciot eredrnenyez: minden
uzenet ertelmezendo, Ieforditando egy rnasik szint jeleire val6 transz-
formacioja soran, Mivelhogy az emberi belso vilag mikrokozmosza, es
az 5t korulvevo mindenseg makrokozmosza azonosithato egymassal , bar-
mely idegen tortenesrol szolo elbesze les e rte lrnezhetd ugy, hogy azt a
hallgatosagbol barkihez intim, szemelyes viszony fiizi. A mitosz rnindig
rolam beszel, A "hir", az anekdota pedig a masikrol. Az elsa a hallgat6vilagat szervezi, a masodik erdekes reszletekkel egesziti ki tudasat errol
a vilagrol,
A modern cselekmenyes szoveg e ke t tipologiai szernpontbol 5si szo-
vegfa jt a kolcsonha tasanak, imerfe renc iaj anak a termeke. Ugyanakkor egy-
masrahatasuk folyamata, mar csak annal fogva is, hogy a valosagos torte-
nelmi ter orias] idotartamara terjed ki, nem lehetett egyszeni es egyer-
telmti jelenseg.
A szoveg ciklikus idoszerkezenl mechanizmusanak szetesese (vagy
legalabbis rmikodesi teruletenek hirtelen besztikulese) ahhoz vezetett,
hogy a szovegeket tomegesen forditottak le tagolt, linearis rendszerek
8/3/2019 Lotman: A szüzsé eredete
http://slidepdf.com/reader/full/lotman-a-szuezse-eredete 4/19
88 1U. LOTMAN
Ephesusi --------- Syracusai
Antipholus Antipholus
I IEphesusi Syracusai
Dromio Dromio
Vilagos, hogy itt egy olyan esettel van dolgunk, amikor is a l inear is
szoveg negy szerepl6je a ciklikus szerkezetfi rendszerbe rranszformalas
soran egy szernellye kellene hogy osszeforrjon: egyreszt az ikrek azono-
sithatosaga, masreszt komikus illetve "jclelkti'' mivoltuk egyertelrmien ezt
sugallja. A hasonmas alakok a kolcsonosen ekvivalens nevhalmaz feldara-
holodasanak eredmenyekeppen jelennek meg. Ez a keseobtekben nyelvve
lett, amely a kulonfele eszmei-mfiveszi modellekben teljesen kulonbozo
medon interpretalodhatott - szolgalhatott a bonyodalom alapanyagaul",
tovabba elosegithette az ellentetes jellemek kombinaciojanak, vagy a
belsoleg osszetett emberi szemelyiseg modelljenek a megalkotasat Doszto-
jevszkij regenyeiben.
Peldakent e folyamat bonyodalmat eloidezf hatasanak bemutatasara
vizsgaljuk meg Shakespeare Ahogy tetszik cfrrui komediajat.
A komedia szerep16i nyilvanvaloan ekvivalens parokra oszthatok,
amelyek a ciklikus idobe val6 (felteteles) visszahelyezesuk soran egye-
sulnek, vegul is egyetlen alakot letrehozva. A szerepl6k Iistajanak elejen
egy herceg-testverpar talalharo, az egyik kozuluk az "erdoberi' e l, a rna-
sik uralkodik, magahoz ragadva a hatalmat. A szerepl6k az "udvarban"
es az "erdoben" elok kozt kiegeszlto disztributfv viszony ill fenn: az
egyikuk bekerulese az erd6b61 az udvarba azonnal maga utan vonja parjuk
erd6be val6 kikeruleset. Ugyanakkor nyilvanvalo, hogy ugyanabban a
A SZOZSE EREDETE 89
kornyezetben nem talalkozhatnak. Ha az erd6be val6 kerules es a vissza-
teres a meghalas es a feltamadas altalanos mitol6giai (kesobb mesei) for-
rnulaja, akkor vilagos, hogy a mitologikus terben a hasonmasok egyetlen
kepet alkotnak, A ket herceg-fiver szembeallitasa egy masik szinten
Roland de Bois id6sebb es fiatalabb fia, Oliver es Orlando antiteziseben
ismetlodik meg. Mint ahogy az uralkod6 herceg, Oliver is testvere
oroksegenek bitorl6ja, es fiveret az erd6be szarmizi (a Frigyes es Oliver
kozti parhuzam a komedia szovege alapjan vilagosan kimutathat6). A vo-
nal , mely az udvart az erdotdl elvalasztja olyan hatar, amelyen nil mito-
logikus iij jasziiletesek jatszodnak le: ezt tarnasztja ala, hogy mindket
gazember, at lepve ezt a hatart, nemeslelkil hesse valtozik.
" ... Frigyes herceg, hallvan, hogy napra nap
Hany erdernes ur sereglik ide,
Nagy hadat gyujton, a sereg elinduJt,
A herceg vezette, s a celja az volt,Hogy batyjat elfogja s rnegolje.
E vad erdo szelen azonban egy
Dreg remetevel talalkozott,
Aki nehany sz6val elterftette
szandekatol es a foldi vilagtol:
Tronjat szamkivetett batyjara hagyta ... ,,3 145.0.
I lyen valtozas tortenik Oliverrel is:
Az voltam; de mar nem vagyok; nem is fajBevallani , mi voltam: olyan edes
A megertes es ami most vagyok..; ,,4 120.0.
(ford. Szabo L6rine)
I I
) I
8/3/2019 Lotman: A szüzsé eredete
http://slidepdf.com/reader/full/lotman-a-szuezse-eredete 5/19
90 JU. LOTMAN
Ily modon egy olyan negyszog keletkezik, ahol azok a szereplok, akik
horizontalisan egy sikban helyezkednek el - egyetlen h6s allapotai
szuzsebeli mozgasuk kiilonbbz6 pillanataiban (ha a szuzset a linearis
tengely menten bontjuk), a vertikalis tengelyen pedig egyazon szerep16
kulonbozo projekcioi helyezkednek el:
Udvar Erd6
Frigyes herceg ----- a szarmlzott oreg herceg
Oliver de Bois ----- Orlando de Bois
Ezzel a parhuzamos kepek sora meg nem zarult le: a n6i szerepl6k
egyertelmiien a f6h6sok hiposztazisainak tekinthet6k: a hercegek lanyai -Rozalinda es Celia, akik a szuzse ciklikus szerkezetfive alakitasaval
szemmel lathatoan egy kozponti kepben egyesulnek, es e kepnek mintegy
nev-hiposztazisait alkotjak. Alapvet6 szuzsebeli elrendez6destiket illet6en
ezen a szinten jelent6s transzformacio jatszodik le - mindket lany az er-
dobe tavozik (az egyikiiket szarmizik, a rnasik onkent), ahol viszont atala-
kulason mennek keresztul: atoltoznek (Rozalinda meg nemet is valt , f iu-
nak oltozik), nevet valtoztatnak - ezek tipikus mozzanatai a mito16giai
atlenyegulesnek.
Rozalinda Celia
Ganymedes Aleina
A SZUZSE EREDETE 91
Az ekvivalenciak uj rendszerebe a szerelmi intrikakba val6 bele-
bonyolodassal lepunk a t: elfittunk a parhuzamok pontos vaza, ahol is
Ganymedes kettos termeszete - fiti es lany egyszerre (amit nevenek
ketertelmusege is hangsulyoz) - uj mitologikus azonosftasok alapjaul
szolgal, amelyek a shakespeare-i szovegben komikus tevedesekkent ertel-
rnez6dnek.
Orlando
Oliver
RozaJinda
Celia
Ganymedes
Silvius
Phoebe
Phoebe
Pr6bak6
ViIi
Juci
Juci
Mindezek a szereploparok ugyanazt a szituaciot, es ugyanazt a tipusti
viszonyt ismetlik kulonbozo szinteken, kolcsonosenmegkettozve egyrnast.
Meg az udvari bolondnak is megvan a parja egy meg alacsonyabb rendti
szereplo - a falu felkegyelrruije szemelyeben. Az "Oliver-Celia" kettos
aJacsonyabb rendfi masa az "Orlando-Rozalinda" parosnak (az invariansok
sernajaban az eldbbiek a szamtizott baty alakjahoz kapcsolhat6k), a
"Ganymedes-Phoebe-Phoebe-Silvius" negyes mindezek variansa lefele
haladva a kovetkezo szinten, es "Pr6bak6-Juci-Juci-Vili" negyese pedig
az elobbiekhez viszonyul a mar emlitett m6don. Vegeredrnenyben a
kornedianak meg a legkisebb jelentosegf szereploje is a ciklikus ter
egyazon centralis kepere (obraz) vezetheto vissza.
8/3/2019 Lotman: A szüzsé eredete
http://slidepdf.com/reader/full/lotman-a-szuezse-eredete 6/19
92 JV. LOTMAN
Meg egy alakr6l kell emlitest tennunk, a rnelabus J aques-r61, aki
ellentetben al l a komedia minden szereplojevel. 6 az egyetlen, aki kivul
marad a szerelmi bonyodalmakon, es nem ter vissza az oreg herceggel az
erd6b61, hanem ott marad, ezutta l a szarmize test onkent val lalo Frigyes-
sel. 6 rendelkezik a legelesebben kidolgozott jel lemmel: szuntelenul
kritizalja az erd6n tuli vilagot. Mivel az "udvar" es az "erdo" aszim-
metrikus teret kepeznek a "foldi-sirontuli" (a mitoszban), il.letvea "realis
_ idealisztikus-mesei" (Shakespeare-nell vilaghoz hasonloan, a Jaques
tipusu figura nelkulozhetetlen, hiszen 0 jeloli ki a rmiveszi ter dimenzi6it.
Nem olvad ossze a cselekmeny terenek rnozgekony szerep16ivel , hanern
egyfajta perszonifikalt terkategoriat kepvisel, az egyik vilag masikhoz
val6 viszonya olt benne testet. Nem veletlen, hogy 0 az egyetlen szerep16,
aki nem lepi at a ket vilag - az "erdo" es a "kiralyi udvar" - hatarat.
* * *
Peltetelezheto, hogy a hasonmas alakok csak a legegyszenibb, leg-
szembeotlobb terrnekei a ciklikus szerkezeni szovegbeli hOs linearis
szovegbeli atalakulasanak, Tulajdonkeppen az is, hogy ku Ion b 0 z a
szereplok jelennek meg, ugyanennek a folyamatnak az eredmenye. Nem
nehez eszrevenni, hogy az alakok egyreszt mozgekony, a szuzse teret
tekintve szabad, a rmiveszi terszerkezetben konnyen helyet valtoztato, es
a terek hatarat atlepni kepes figurakra bomlanak - s eppen ez a leg-
fontosabb topologikus sajatossaga az ilyen tipusu ternek; rnasreszt olyan
figurakra esnek szet, amelyek nem valtoztatjak a helyuket, s akiknek
szerepe e ter funkciojanak rmlkodtetese."
Tipol6giai szempontbol a kiindul6 szituacio vaza a kovetkezo: egy
bizonyos szuzsebeli ter ke t reszet, a kiilso es belso szferat eg y hatarvonal
A SZOZSE EREDETE 93
valasztja szet, es e g y szerepl6 lehetoseget kap a cselekmenyben, bogy
atlepje ezt a hatart - ez a szituacio azutan mind bonyolultabb, modosult
val toza tban el tovabb. A valtozekony alak kulonbozo, de hasonl6 tipusu
szereplok paradigrna-halmazara bomlik szet , es az akadaly (a hatarvonal)
hasonl6 m6don megszaporodva perszonifikalt akadalyok alcsoportjat , a
szuzse terenek rneghatarozott pontjaihoz kapcsolodo, merev ellenlabas-
figurakat teremt (Y. J. Propp terrninologiajaval az antagonistakat). Vegul
isa szuzsebeli teret nagyszarrni, a legkulonbozobb m6don egyrnashoz kap-
cso16d6 es egyrnassal ellentetben aH6 hos lakja be. Ehb61 egy reszko-
vetkeztetes ad6dik: rninel nyilvanvalobb, hogy a szerepl6k vilaga vala-
rnifele egyseges kepre (egy hosre, egy akadalyra) vezetheto vissza, annal
kozelebb al l az adott szovegstruktura a szovegszervezddes oSI, mitolo-
gikus tfpusahoz. Nem kerulheti el a figyelmunket, hogy ebb61 a szem-
pontb61 az "en-d' vagy az "en-te" semara visszavezetheto Ifrai szuzse a
leginkabb mitologikus jellegil a modern irodalom rminemei kozul. Ezt afeltetelezest mas sajatsagok is alatarnasztjak, peldaul a mitologikus
szovegnek az e16zoekben mar ernlitett pragmatikai jellemz6i. Nem szorul
rnagyarazatra, hogy a lirat - az epikai rrnifajokkal szemben - melyebben
atelve es rnagatol ertetodfien sajat szemelyisege modelljekent fogadja be
az olvas6.
A masik alapvet6 eredmenye ennek a folyamatnak a sz6vegben a
kezdet es a veg kategoriajanak elkulonulese, es modellalo funkciojanak
hangsiilyossa valasa.
A ritusbol forrnalodott es onallo irodalmi letre jutott szoveg linear is
szerkezetenel fogva automatikusan hozta felszinre a kezdet es a veg hang-
sulyos szerepet . Ebben az ertelemben az eschatologikus szovegek tamis-
kodnak elsdkent a mitosz szeteseserol es az elbeszelo szuzse kiala-
kulasarol,
8/3/2019 Lotman: A szüzsé eredete
http://slidepdf.com/reader/full/lotman-a-szuezse-eredete 7/19
94 IU. LOTMAN A SZUZSE EREDETE 95
Az esemenyek elemi sorjazasa a mitoszokban lancszerkezetet mutat:
belepes egy zart terbe - kijuuis onnan (a lane rnindket iranyban nyitott, es
elemei a vegtelensegig szaporodhatnak). Mivel a zart teret megjelenitheti
egy "barlang", "sir", "haz" vagy egy asszony (annak megfelel6en ezek-
nek jellegzetes sajatassagaik vannak, peldaul: sotet , meleg, nedves)", az
e terbe vale belepes aktusa a kulonbozd szinteken a "halal", "fogarnzas",
"hazateres" esemenyekent interpretalodhat, es tulajdonkeppen egymassal
azanos jelensegeknek ertelmezheto. A halal-fogamzas esernenyet k6vet6
teltamadas-szuletes azzal a felfogassal hozhato osszefuggesbe, amely
szerint a szuletes nem valami 11j,addig nern letezett szemely megjelenese,
hanem valamely mar letezf szernely minosegi megujulasa. Ilyen ertelern-
ben a fogarnzas az apa halalaval, a szuletes pedig visszateresevel azo-
nosithat6. Leginkabb ezzel fugg ossze az az evidencia, hogy nemesak a
szinkr6n hasonmas alakok, hanem a diakron "apa-fiu" t lpusu parosok is
az egyseges vagy ciklikus szerkezenl szoveg-kep felbomlasat demonst-ral jak, A Karamazov fiverek hasonlosaga es viszonyuk Pjodor Karama-
zovhoz a "degradaci6-ujjaszOietes" semaj.at tekintve a teljes azonossag
vagy az eles szembenallas kifejezodese, ami meggy6z6 bizonyiteka e
mitologikus modell tartos fennmaradasanak.
A szuzsebeli hasonmas-elv mitologikus eredete nyilvanvaloan
osszefugg a szbvegszegmentaci6 kepzete hatarok 11jrarendezesevel, es a
kozponti alak tulajdonsagainak szetosztasaval a hasonlosagot es kulon-
bozdseget hordozo szereplok kozott.
Az effajta strukturan alapulo eiklikus mitoszokban meg lehet
hatarozni az esemenyek sorrendjet, az elbeszeles id6beli hatarai viszont
nem allapithatok meg: minden halal utan ujjaszuletes, megfiatalodas
kovetkezik, ezek utan pedig az oregedeses a halal. Az eschatologikus
elbeszelesek fele val6 atmenet soran kezdtek a szuzset linearisan
kibontani. Ezaltal a szoveg azonnaI a szamunkra megszokott kategoriakba
rendezodott at. A cselekmeny, amelyet linearis idobeli mozgas szabalyo-
zott, a vilag fokozatos megoregedesenek elbeszeleseraepult (az isten
oregedese), ezutan kovetkezett a vilag halala (feldarabolas, szenvedes, a
darabok megevese, temetes - ez utobbi kettd szinonfrnak, a lehatarolt rer-
be valo bezartsagot jelkepezik), majd a feltamadas, arnely a gonosz pusz-
tulasat es a felette aratott gyozelrnet jelenti. l ly m6don a rossz fejlddese
az ida rmilasaval all osszefuggesben, elninese pedig az ida rnozgasanak
megsziinesehez, az a lt al an o s o ro k megallapodottsaghoz kotheto. Az 65 1
mitologikus struknira szethullasat ebben az esetben is azIzomorf viszo-
nyok szetesese jelzi , Ig y peldaul a temetesi szertartassal azonositot t
esemeny -vagy ehhez hason16an a szenvedessel, illetve a feldarabolassal
kapcsolatos tortenes, (amihez egyreszt az etel megragasanak es szetosz-
tasanak rltusa, masreszt peldaul a mindsegeben uj halalt jelent6 beavatasi
szertartasok soran elszenvedett kinzarasok tartoztak) - ,eucb~ris.ztiajaj eli e valtozott.
A mitosz maradvanyanak tekinrheto az eschatologikus legendakban
az a jelenseg, hogy a szoveg vilagosan jelzett vege meg nines osszekotve
a hos eletenek biol6giai befejezcdesevel - a halal lal. A halal (vagy a vele
ekvivalens jelensegek: az eltavozas, elnines az ismeretlenbe, ami utan a
hos ujabb felninesenek kell kovetkeznie, a csodas Mom valamilyen titok-
zatos helyen - sziklan, barlangban, amely ebredessel es visszateressel
vegzodik) az elbeszeles kozepen helyezkedik el, es nem ez lesz a lezaro
mozzanat . Ide kivankozik meg egy fut6lagos megjegyzes: ha elfogadjuk
azt a feltevest, hogy az ~hatolog~k!!s__l(~g~nda a ll tipologiailag legko-- --------. ---- .-
zelebb a!!l itoszhoz, s a mitosz linearis ( torteneti leg valcszinfileg a leg-.- ..____ - _ - -korabbi) ~tkQdol.!sanak tekinthet6 akkor hozza kell tennunk, hogy a fel-
tetlenul szerencses vegkifejlet, amellyel a varazsmesekben talalkozunk,
8/3/2019 Lotman: A szüzsé eredete
http://slidepdf.com/reader/full/lotman-a-szuezse-eredete 8/19
96 nr. LOTMANA SZDZSE EREDETE 97
nemcsak hogy az elbeszelo rmifaj elsa olyan forrnaja, ahol valoban ki_9ol-
gozott a veg kategoriaja, de az -a~oiCkorszakban abban is egyedii lall6,
hogy i-ti~s t~agikus kifejleta struktu-;:-alisalt_ern~tf'y~ja.Az eschatologlkUS-
~egkif~i;;"t,W~'u~;zeteb61 fakadoan csak a j6 vegleges gyozelme es a go-
nosz elitelese, megbuntetese lehet. Az altalunk megszokott "jo" es "rossz"
befejezesek ehhez kepest masodlagos megval6sulasai vagy meg nem valo-
sulasai az 6si sernanak.
A kezd6pont kategoriaja az eschatologikus legendakban nem volt
ennyire kidolgozott, bar meghatarozott kezd6 formulak, rogzult szituaciok
jeleztek, s ezek valamifele idealis kiindulo allapot megleterol alkotott
elkepzeleseket sejtettek, amelyet erne allapot lerornbolasa, rnajd vegleges
visszaallitasa kovetett.
Markansabban volt jelolve a "kezdet" az evkonyv jellegti kulturalisan
periferikus szovegekben. Valamilyen kihagas leirasakor annak bemutata-
sat, hogy "ki kezdte", vagy "miert kezdodott el", a kortars olvaso isokozati osszefuggesek feltarasakent ertelmezhette. A kezdet kategoriaja-
nak jelentos modellalo funkcioja nyilvanvalova lesz az Oskronikaban,
melyben tulajdonkeppen a kezdetekr61 szolo elbeszelesek let tek ossze-
gytijtve - az orosz fold, a fejedelmek hatalma, a keresztenyhit orosz
kezdeteirol. A btintett is elsosorban ebb61 a szempontb61 erdekli a kro-
nikast. Az esemenyek lenyegere annak megmutatasaval derul feny, hogy
ki kovette el elsokent az adott tettet (ide tartozik peldaul a testver-
gyilkossag elitelese Kain tet tere val6 utalassal). Az Igor enekben Igor
herceg onkenyes hadjarata val kapcso latban kialakltott allaspontot meghata-
rozza a viszaly kezdemenyezo Oleg Goreszlavics alakjanak felidezese (ez
azzal is melyul, hogy Oleg verszerinti 6se Igor nemzetsegenek).
A mitoiogikus szoveg linearis elbeszelesre val6 atultetese lehetove
tette, hogy ket ellentetes tipusu - az esemenyek torvenyszeni menetet
koveto es az ettaI val6 esetleges eltereseket leiro - szoveg kolcsonhatasba
lephessen egyrnassal. Ez az, ami jelent6s mertekben meghatarozza az
elbeszelo rrnifajok tovabbi sorsat.
Az ideiglenes halah. mely egy bizonyos allapotbol egy masikba val6
atlepes forrnajat olti - ld. fentebb - rftusok es szovegek kulonlegesen
szeles koreben bukkan fel. A ritusok eseteben az iniciacios szertartasok
teljes korere kell gondolnunk," olyan vallasi el jarasokra, mint a szerze-
tesek rnegborotvalasa vagy a fogalomtetel, illetve a samanna avatas. Alta-
laban a halal esemenyehez itt a test szetmarcangolasa, feldarabolasa,
temetes, vagy a darabok elfogyasztasa es az elkovetkezo feltarnadas kap-
csol6dik. V. l. Propp tobbfele forrasra hivatkozva, leginkabb N. P.
Diirjenkova: A sdman kepessegek megszerzese torok torzsek koreben cimfi
konyve nyoman megjegyzi: A "feldarabolas, a szetszabdalas, a bels6
szervek megerintesenek tapasztalata elmulaszthatatlan feltetele a saman-
sagnak, annak a pillanatnak az elozmenye, mikor az ember samanna va-
lik".8 Ugyanott talalhato meg szamos esetnek a leirasa arr61, hogy a
profetai kepessegek megjeleneset mege16zi a nyelv es a fulek atfi irasa,
egy kigyo bevezetese a testbe stb.
Olyan korulmenyek kozott , amikor a fenti r itusok mar szeles mito-
16giai kontextusba agyazva tekinthetck at (Propp, Eliade stb.), nemjelent
kulonosebb gondot tartalmi osszefuggeseket talalni az "elet - halal -
feltamadas (rnegujulas)" egyseges mitol6giai invariansaval vagy egy
elvontabb szinten a "belepes~gy zart terbe - onnan valo kijutas" forrnu-
lajaval, Inkabb a stma-i-dota1l6saganak-magyarazata okoz nehezseget
olyan esetekben, amikor a mitosz vilagaval va16kozvetlen kapcsolat mar
megszakadt. Amikor Puskin a Profeta cirrui verseben kivetelesen pontos,
reszletes, s az6ta szovegek sokasagaval alatamaszrott Ieirasat adta a
samanna (azaz profetava) avatasnak, egeszen olyan reszletekbe menoen,
,I '
8/3/2019 Lotman: A szüzsé eredete
http://slidepdf.com/reader/full/lotman-a-szuezse-eredete 9/19
98 JU. LOTMAN A SZ0ZSE EREDETE 99
mint a "magikus kepessegekkel bfr6 kis kigy6 szajbavetele",? nem ismer-
te azokat a forrasokat, amelyekre egy mai etnogra~~ tamaszkodhat. A
vers megertesehez ugyanigy nekunk sem feltetlenul szukseges emlekez-
nunk Esaias profe ta konyvebol es a Koranbol vet t parhuzamokra, amelyek
valoszintileg a Iegkozvetlenebb forrasai lehettek a Profeta cimf versben
a beavatasi szertartas Ieirasanak.'?
Ahhoz, hogy ertelmezhessuk Puskin szoveget, nem szukseges tud-
nunk avers kepeinek es a beavatasi szertartasoknak (vagy a s~manna.-
avatasnak) az osszefuggeserol, mint ahogy a nyelv hasznalatahoz sines
szuksegunk a grammatikai kategoriak eredetenek i smeretere . Az ilyenfajta
tudas hasznos, de a szoveg megertesenek nem ez a minirnali s fel tetele, A
rejtett mito-ritualis viz reven Puskin visszatalalt az "archaikus ido"
embere halalarol s a latnok szuleteserol szolo szovegek szerkezetenek
formalis grarnmatikai alapjahoz.
E kett6s folyamat meg erzekletesebben szemleltetheto A. Moravia
Engedetlenseg cfrmi regenyevel, melyben egyreszt a beavatasi szertar-
tasrendszer tartalmi reszenek feledesbe meruleserol teljesen formalissa
valasarol van 8z6, minek kovetkezteben ez a rendszer az olvaso szamara
s l ehet, hogy a szerz6 szamara is valamifele tudatosan nem eszlelheto
dologga a lakul; masresz t e tudatalat tiva valt rendszer jelenlete megis
meghatarozo mar ad.
A cselekmeny lenyegeben egy mai fiatal fiu ferfiva valasanak tor-
t enete . A regenyben felvet6dnek a fia talsag lazadasanak modernkori prob-
lemai, a vilag elutasitasa, s a kinzo atrnenet a lazado egocentrizmus esonmegsemmisit es kultusza tol a vi lag fete nyi tott ember rnegszule teseig.
Ugyanakkor a cselekmeny rnozgasa 6si. seman alapul:~~e~or vege
(az e I s 6 elet ve~e) a halal egyre novekvo vonzasaval jelolt, s ez a hOs
vilaghoz fUz6d6 kapcsolatainak tudatos szetszakitasat jelenti (a szulok- a
polgari vil ag ell eni lazadas az_cleLminLoly-aJLell_eni l,azqQ_assa alakul).-- - _ -
E zu ta n h os sz u bet:gseg kovetkezik, arnely a hOst a halal gelere laszitja,
s maga a betegseg egyertelrmien a halal helyettesft6je (a haldok16 fiu
lazalrnarol sz616 leiras a rnitologikus szovegben e16fordul6 a "masvilagba
tcrteno Ieereszkedes" megfe leloj e). Az els6 kapcsolata (a betege t gondozoapolonovel) az eletbe val6 visszateres kezdetet jelkepezi, az atmenetet a
nihilizrnustol es a lazadastol a vilag, az uj szuletes elfogadasahoz. Ez a
ki fejezetten mitologikus sema a beavatas klasszikus konnirj ait ke lti e letre ,
s a regeny vegen egy igen sokatmond6 kepben teljesedik ki: a vonat,
amelyiken a fi(i egy hegyi szanat6riumba utazik, elninik az alagut s o r e r
bejaratanal, majd onnan egy szeles sfksagra jut ki. Az alagut ket vege
meglehetosen pontosan rnegfelel az 6si mitol6giai elkepzelesnek, amely
szerint a sotet~egbe, homalyba, barlangba valo b_elep¢~ a halalt, es a
fe~'yre val6 I s . ! j ~ t ~ az ezt kovetd szi.ilete~jelkep~~.
Mint emlitettern, a gondolkodas archaikus s truknirai a modern tudat-
ban elvesztettek tartalmi vonatkozasaikat, s Ieven hogy a szoveg nagy
elbeszelo egysegeiben a szintaxis alapjat kepezik, teljes joggal ossze-
ve thet6k a nye lv grammatikai kategoria ival. Ugyanakkor, mint koztudott ,
a rmiveszi szoveg egyfajta helycseret produkal: ami a nyelvben mar el-
vesztette onall» szemantikai jelenteset, az rnasodlagos szemantizacionak
rendelcdik ala es rnegforditva. Ezzel egyi.itt kovetkezik be az elbeszeles
mitologikus sorainak masodlagos ujraeledese, amelyek mar nem csupan
formalis szervezdi a szoveg folyamatossaganak; uj jelentesekkel b6vii lnek,
s ezek gyakran - tudatosan vagy ontudatlanul - visszateritenek bennunket
a mitoszhoz. L I Ennek szemleletes peldajat lattuk a fentebb jellernzett
Moravia regeny kapcsan. A kep, arnit a modern technika ihletet t ("vonat-
alagut" ), a . Iegarchaikusabb mitol6giai komplexum kifejezodesenek tekint-
hetc (a halal es az ujjaszuletes aktusa mint atmenet egy uj allapotba; a
I
I
8/3/2019 Lotman: A szüzsé eredete
http://slidepdf.com/reader/full/lotman-a-szuezse-eredete 10/19
100 JV. LOTMAN A SZOZSE EREDETE 101
* * *
A kultura torvenyalkoto centruma, amelynek genezise a kezdetek
mitologikus ~ybkerere vezethet6 vissza, egy teljesen rendszerezett,
egyseges szuzsevel es magasabbrendti ertelernmel biro vilagot rekonstrual .
Bar ezt a centrumot szoveg vagy szovegek csoportja alkotja, a kulnira
a lt a lanos r end s ze reben ezek egyfajta norrnalizalo apparatus kent rrnikod-
nek, s az adott kultura minden mas s zovegehez kepes t me ta s zi nt en he lyez-
kednek el. E csoport szovegei organikus kapcsolatban allnak egymassal,
ami abban nyilvanul meg, hogy minden tovabbi nelkul kepesek ana, hogy
valamiJyen egyseges mondatalakzatta egyesiiljenek. Mivel ez az alakzat
ta rtalmaban az eschatologikus kepze tekhez kotodik, az a lta la let rehozott
szovegek vilagkepe kett6s: a szuzse tragikus feszultseget a vegso megbe-
kelessel valtakoztatja,
A periferikus szovegek rendszere olyan vilagmodellt rekonstrual,- -
ha lal - nemi kapcsola t -ujjaszuletes esernenyenek lancolata, s e transz-
forrnaciok invarians modellje: sotet terbe jutas es kikerules onnan) -:::s..~~igenjellernzc peldaja a mitologikus reteg aktivizalodasi mechani;musanak
a modern rmiveszet vi lagaban .
Ha a kulnira kozponti es perifer ikus szferait egynemely szerkesztett
szoveg tukreben rnegvizsga ljuk , belso felepftesuk szerint kulonbozo szer-
keze tt ipusokat kuloni the tunk e l.
A kulnira kozponti mftoszalkot6 mechanizmusa ugy szervez6dik,
mint a topologikus ter. Ez a mechanizmus a l in ear is i dot engely re val6
kivetites soran es a ritualis jatek-szertartas mozzanatainak irodalmi
szovegbe keru lese folyaman je lent6s va ltozasokon megy keresztul: l inearis
es tagolt szerkezenive valik, s ennelfogva a ter a valamely rnondat-e1venszervez6d6 irodalmi szoveg tulajdonsagait olti magara. A rnitoszalkot6
mechanizmus ebben az ertelemben vetheto egybe a kulnira periferiajan
keletkeze tt t isztan iroda lmi szovegekkel. Ugyanez az egybevetes teszi
lehetove, hogy egeszen mel ye n gyokerezo eltereseket fedezzunk fel: a
kulnira kozponti szferaja az integralo strukturalo egesz, a mondat saja-
tossagai szerint epul fel; a periferikus resze pedig egyfajta kumulatfv
lancet alkot, amely a strukturalisan onallo egysegek egyszenl ossze-
kapcsolodasaval keletkezik. Ez a fajta szervezddesi m6d felel meg
leginkabb mind a v ila g s tr uk tu ra lis m od ellj ek en t funkcionalo els6
tlpusnak, mind a kihagasok sajatos archivumat kepezo rnasodiknak,
Mindket fentebb emlltetr szovegcsoport rendelkezik az univerzumrol
mint egeszrol alkotott sajat elkepzelessel .
ahol a veletlen, a rendezetlen~eg_ d_omin!I. A szovegek e csoportja is
a ttevodhet valami lyen metaszin tre, de semmife le egyseges, rendszerezettszovegbe nem olvad bele. Mivel ezt a szovegcsoportot a szuzse anornali-
akkal, kihagasokkal kapcsolatos elemei epitik fel, a vilag altalanos kepe
bizonyos szervezetlenseget fog mutatni, A negativ polust ebb en a modell-
t ipusban kul@nbibzQ t r_agikus esetekrol" sz6le elbesze lesek rea lizal jak,
amelyek k@zul mindegyik a rend valamilyen tipusu megszegeset mutatja
IDe: vagyis essen a vilagban egy paradoxon ervenyesul: az a legvaloszi-
mibb, ami . a legkevesbe ninik annak. Ayozitiv polust a csoda manifesz-
tal ja a t ragikus konfliktusok varat lan es va loszi ruit lennek tunc rnegoldasa-
kent. Mivel azonban a szoveg altalanos rendszerezettsege hianyzik, a cso-
da j ote ternenye a szovegek e tipusaban sohasem vegervenyes. Kovetkezes-
keppen az it t le tre jovo vi lagkep_lenyegeben kaotikus e s tragikus.
Annak ellenere, hogy minden konkret kulnira eseteben eldontheto,
hogy melyik szovegalkoto mechanizmusra, szovegcsoportra orientalodott ,
8/3/2019 Lotman: A szüzsé eredete
http://slidepdf.com/reader/full/lotman-a-szuezse-eredete 11/19
102 IU. LOTMAN A SZDZSE EREDETE 103
eziittal csak egyfajta bels6 iranyultsagrol lehet szo, hiszen a kultura valodi
mechanizmusaban jelen kell lennie mindket centrumtfpusnak, kolcsonos
egymasrahatasukkal es szoros kapcsolatukkal egyutt Az adott kulniraban
a szovegcsopottok hatassal vannak a veluk ellentetes (kontragens) cso-
portokra, s a hierarchiaban elfoglalt iranyito funkciojukert kuzdve -
mikozben sajat magukat a magasabbrendti szoveg rangjara helyezik -
ellenfehik szamara egy alacsonyabb szovegszinten vain reszleges mani-
fesztaciot biztosi tanak. Mig a kultura magasabb strukturalis s~!.p.rei t~-rendszerezett sz6vegek sorozata alkotja, ami trivialis peldakkal illuszt-
ralhato Platontol kezdve Hegelig filozofiai rendszerek egesz sora'va:r;-a-
Az oksagi meghatarozottsagon es a valoszintisegi szamftason alapul6
megkozelitesek kozti vitaval az el6z6ekben jellemzett konfliktus jelent
meg a tudornany teruleten, a XX. szazadi elrnelet i fizikaban,
* * *
(Tyutcsev: Versek 118. o.
Budapest 1954. ford. Szabo Lorino)
E ker 6S1eredend6 s~oveges~ort dialogikus konfliktusa uj jelentest
hozott a rrulveszet k~!etke~esinek pi~anatat61 (ezuttal a pillanat szonak
nincsen semrnifele kronologikus jelentese, mivel a szovegek letezesenek
rmiveszet el6tti periodusat a rmlveszitol esak logikai uton, nem pedig
tortenetileg tudjuk elkuloniteni).
A rmlveszi szovegben valik Iehetsegesse annak az optimalis viszony-
nak a megvalositasa, amikor is az ellentetes strukturak nem hierarchi-
.kusan, azaz kulonbozf szinteken, hanem dialogikusan, vagyis egy szinten
hel_yezked~ek el. _Ezert a rruiveszi elbeszeles a legrugalmasabb es a leg-
hatekonyabb modellalo rendszer, amely igen bonyolult struknirak es
szituaciok leirasara kepes.
Az ellentetes sziszternak nem hatastalanitjak egymast, hanem
strukturalis viszonyba lepnek, es egy uj tfpusii rendezettseget hoznak
letre. Bogy ez a tipusu elbeszeles hogyan valosul meg, azt Dosztojevszkij
regenyeivel probaljuk majd illusztralni, amelyek M. M. Bahty in altai
reszletesen elernzett dialogikus szerkezetuk folytan erre nagyon is megfe-
Ielnek. Egyebkent - ahogy ezt Bahtyin be is bizonyitotta - a dialogikus
struknira nem kizarolag Dosztojevszkij regenyeire jellemzo, hanem a re-
genyforma mint olyan sajatossaga. Azt mondhatnank, hogy tagabb erte-
lemben a rmiveszi szovegek egy bizonyos tipusanak ez a jel lemz6je. Sza-
munkra azonban ez esetben nem erdekes a dialogikussag elve annak ta-
gabb vonatkozasaival, joval kisebb feladatra kell koncentralnunk: a ket
tudornanyelmelet teruleten pedig Saussure koncepcioja a pelda erre;-adciIg
az ellentetes tipusu szervezodesekct tobbek kozott N,Winner vilagrnodell-
j~ -az-egyetemese-~ f~~y~g"~t6entropia teoriaja sze~I~TteiI amely szerint
az informacio csak veletlenszeni, Iokalis epizod. Amikor a haldokI6 Tyut-
csev azt kerte, hogy csinaljanak korulotte egy kis fenyt, azt az egeszeleteben magaban hordozott meggyozodest mondta ki, hogy a vilag kaoti-
kus, rendezetlen, es hogy a feny, a j6zan esz es a t6rve~y lokal~s- ,_yelet-
len es instabil forrnak, csupan a "rendetlenseg" jatekai. Az ember Tyut-
.csevszerint e ket ellenseges vilag hataran e1, termeszeti lenyegevel a
kaosz, a gondolataivaI pedig az el6bbit61 idegen vilag, a logosz biro-
dalmahoz tartozik:
"Hoi a hiba? Ha zeng lobog
az egyetemes karenek,
mert nem zug tengerkent a lelek,
ahogy a lelkes nad susog"
8/3/2019 Lotman: A szüzsé eredete
http://slidepdf.com/reader/full/lotman-a-szuezse-eredete 12/19
104 JU. LOTMAN
ellentetes szuzsealkoto ely integraciojat kell nyomon kovetnunk a regeny
elbeszelo forrnajaban.
Dosztojevszkij regenyeiben mindjart szembeotlik - amit egyebkent
mar a kutat6k is nem egyszer leirtak - a ke t szfera: a hetkoznapi tor-
tenesek tere es az ideologiai konfliktusok vilaga kozti ellentet.
Az elsa, a cselekmeny kibontakozasanak a szintje egyfelol a
mindennapi esemenyek, masfelol egy btinugyi - detektiv tortenet szfe-
rajara bomlik.
Mar regen megallapltottak, hogy Dosztojevszkijnel a hetkoznapi
esernenyek a "botranyok logikajat" kovetik, aminek egyik torvenyszerti
kovetkezrnenye, -hogy az epizodok kozotti kapcsolat formal is kifejezo-
eszkoze a "hirtelen" 12 sz6cska lesz. Ezt a megfigyelest tovabbgondolva
azt lehet mondani, hogy a hetkoznapi esernenyek egyrnasutanisagat Dosz-
tojevszkij regenyeiben a legkisebb valoszimlseg torvenye hatarozza meg.
Sajat elettapasztalatara hagyatkozva az olvaso kigondol magaban nehanyvarhato lehetoseget , amelyek kozul az egyik a leginkabb valoszirulnek
ninik, a masik csak lehetseges, a harmadik kevesbe, vagy egyaltalan nem
va16szinCi. A regeny szovegenek egyik-rnasik esemenyevel szembesulve,
az olvaso termeszeteseu valtoztatja sajat elvarasai skalajat (e skalara
raepul egy masik, amelyet a szoveg olvasojanak irodalmi tapasztalata
hataroz meg: konnyen lehetseges egy olyan tudatalatti elvarasrendszer,
amely kulonvalasztja a Iegvaloszimibben hekovetkezo tortenest az eletben,
illetve egy bizonyos tipusu nniveszi szovegben). Ez Iehetoseget ad szama-
ra megkonstrualni a szuzse kovetkezc, legvaloszirnibbnek latszo lane-
szernet Dosztojevszkij szovegeiben az olvas6 altal legkevesbe vart (azaz,
ami a legkevesbe valosztnti az elettapasztalatok alapjan, s ugyanugy az
irodalmi alkotasban is) bizonyul az egyetlen lehetseges fordulatnak az iro
szamara.
A SZUZSE EREDETE 105
Nezzuk meg az Okos kfgyo fejezetet az Ord6g6k cimf regenybol.
Mar a kiindulo szituacio is a legvaloszirnlbb tortenes felnigasara epul:
Sztyepan Trofimovics, aki Varvara Petrovnahoz hivatalos egy fontos es
bizalmas beszelgetesre, megerkezve hozza senkit sem talal otthon. Egy-
idoben ezzel zajl ik Ie egy masik furcsa eserneny: a templomban Varvara
Petrovnahoz odamegy egy ismeretlen, furcsan viselked6 holgy (a kesobbi-
ekben kiderul, hogy 6 Marja Tyimofejevna Lebjadkina), es Varvara Pet-
rovna aj6zan e sz ne k e s legbens6bb terrneszetenek ellentmondva, meghiv-
ja a t magahoz, A dologba beleavatkozik Liza is, akinek viselkedese
teljesen erthetetlen, saki mindennek ellenere kieroszakolja Varvara
Petrovnatol, hogy 6t is vigye magaval. \3
Sztyepan Trofimovics es a s ze rz o e gy ed ul csak Varvara Petrovnat
varja, de tobb lepes zajat halljak, "ami mar eleg furesa volt" . Lepesek
hallatszanak, vegul hallani lehet , hogy valaki meghokkentoen gyorsan
bejon, "ez nem lehet Varvara Petrovna". S eppen ezert aki belep, az
maga Varvara Petrovna lesz (a fiatal n6k mogotte mennek, egy "kicsit
lemaradva e s j ov al c so nd es eb be n" ). E zu ta n M a rj a Tyimofejevna furesa,
botranyos viselkedese kovetkezik. Ahogy ez az incidens veget er, varat-
lanul megjelenik Praszkovja Ivanovna (Liza anyja), kozte es Varvara
Petrovna kozt varatlan es botranyos jelenet jatszodik I e (a szelid es
elfelejtett Praszkovja Ivanovna agresszivan viselkedik). A jelenet Varvara
Petrovna a ju la sa va l e s kibekulessel er veget Most egy uj szemely ninik
fel a szfnen - Darja Pavlovna. Nem Sztyepan Trofimoviccsal kotendd
hazassagarol beszelgetnek, amiert tulajdonkeppen Sztyepan Trofimovies
ott van (errol minden valoszintiseg ellenere mindenki megfeledkezett),hanem egeszen mas dologrol -Lijabb bonyodalom kenil felszinre: Darja
Pavlovna bejelenti, hogy Nyikolaj Vszevolodovics keresere penzt adott fel
Lebjadkin kapitanynak, s ezzel valamifele t itkos viszonyokra derul feny
8/3/2019 Lotman: A szüzsé eredete
http://slidepdf.com/reader/full/lotman-a-szuezse-eredete 13/19
106 IU. LOTMAN
olyan emberek kozott, akikrol eddig nem is volt feltetelezheto. hogy
ismerik egyrnast.
Kesobb bejelentik maganak Lebjadkin kapitanynak az erkezeset, a
jelenlevok azon meggy6z6dese ellenere, hogy ez nem olyan ember, aki
tarsasagban megjelenhet, a meghivasa tehat kizart, megis ott terern es
belep, Ezalatt Varvara Petrovna kikuldi Lizat a szobabol ("kiilonosen
Lizanak nem lesz itt semmi dolga"), aminek utan Liza persze ott marad.
Ezutan bejon Lebjadkin kapitany, akinek megjelenese egyreszt uj
lancszem az ossze-nem-il lc dolgok soraban, masreszt pedig - varatlanul -
nem elegge elkepeszto: jol oltozott, s6t nil j61 oltozott es nem reszeg,
(Ezert idezcdik fel Liputyin mondasa: "Vannak emberek, akiken a tiszta
ing szinte illetlenul hat"; Lebjadkin viselkedese illetlennek, azaz nem
elegge elkepesztonek bizonyul) . Amikor csongetnek a szolgaert, bogy az
kivezesse Lebjadkint , a belepo inas jelenti , hogy "Nyikolaj Vszevolo-
dovics megerkezett, es ide fog jonni, kerem". Ezek utan azonban nemNyikolaj Vszevolodovics jelenik meg, hanem egy mindenki szamara isme-
retlen fiatalember, akirol kideri il, hogy Sztyepan Trofimovics fia . Majd
belep Nyikolaj Vszevolodovics, akinek Varvara Petrovna rogon feltesz
egy varatlan kerdest: "Igaz, hogy ez a szerencsetlen santa no - az ni, ott
n i, n ez ze csak meg - igaz, hogy az ... a maga t nrv enyes fe le s ege?'
Nyikolaj Vszevolodovics semmit sem valaszol, tisztelet te1jesen kezet
cs6kol anyjanak es gy6ngeden kivezetei a teremb6! Marja Tyimofejevnat.
Tavozasuk utan Pjotr Sztyepanovics ad helyes16 magyarazatot Nyikolaj
Vszevolodovics viselkedesere ("A szokasos modort61 elutd, tehat elegge
furcsa volt ennek az egbdl idepottyant iirnak ez a tolakod6 kivansaga,
hogy elmondja masok historiajat"). Pjotr Sztyepanovics elbeszelesevel
megkinozza Lebjadkin kapitanyt, aki rnegszegyenulten tavozik, es elko-
vetkezik NyikoJaj Vszevolodovics igazi apote6zisa. Ekkor azonban Liza
A SZUZSE EREDETE 107 ivaratlanul hiszterias rohamot kap. Alighogy sikeri il t ot megnyugtatni ,
Pjotr Sztyepanovics varatlanul leleplezi apja helyzetet, ami utan Sztyepan
Trofimovics szegyenkezve elmenekul. Bzutan a mindeddig csondben a
sarokban iila Satov okollel Nyikolaj Vszevolodovicsra tarnad, Liza pedig
elajul.
Eleg, ha az epiz6dok erne Iajstroman vegigtekintunk, es meggy6z6d-
hetunk arrol, hogy sorrendjuk alapjaul nem valamifele bels6 osszefugges
szolgal. A kulonallo, izolalodott cselekmenydarabkak tokeletesen veletlen-
szerti, elemi r e szecskeke t s o rj azo egyrnasu tan is aga t az is meger6siti, hogy
az esemenysor egeszet tekintve az epiz6dok tulajdonkeppen elore megj6-
solhat6ak; ugyanakkor azonban itt egy forditott logika ervenyesul: az
epizodok egymast nem a legnagyobb, hanem a legkisebb valoszfrniseg
elve alapjan kovetik.
Azepizodok varatlansaganak merteke kozott az adott szinteken - a- - - - . ~- --
~apisag
e~.~detektivtortenet szintjen - jelent6s kulonbsegek
vannak. Az elszigetel tseg es a veletlen a detektivtortenet epiz6djainak
sorjazasaban csak latszolagos. Az oIvas6 ertelmezi velet lenkent, leven a--- --- -~ . - -szuzse titka szamara megfejthetetlen, eZ~Tt.bizonyos ideig a.lenyegtelen
dcifgorIuszrIenyegesnek e~fu;dit~a~-ivel az~lyas6t ~.ameddig lehet -_. _ . . . . . . . . . . .__ ..- ~ _ .
tudatiarisigban illik tartani, felteveseink hibas volta is rejtve marad elotte,
-Ateves elgondohis-nagyonlogikus -es meggyozo kulsf format kap. A ku-
lonbozd epiz6dok kozotti osszefuggestelenseg csak ritkan keriil felszinre
abbol a celbol, hogy az olvas6 altal feltetelezett kapcsolatok teves
mivoltara fenyt deritsen.
I lyen rejtet t logikaja van az Ordogok btinugyi tortenetenek es tobbek
ko~!: az el6z6ekben felide~ett~1ne~JS~Az esemenyek egy r e s z ecsak Iatszolag tekintheto ertelmetlen veletlenek halmozodasanak, a
titokban elkovetett bfintettek feltarasaval sorjazasuk logikusnak es
8/3/2019 Lotman: A szüzsé eredete
http://slidepdf.com/reader/full/lotman-a-szuezse-eredete 14/19
108 JU, LOTMAN
organikusnak bizonyul. Ez persze nem mondnato el a fejezet epiz6djainak
minden egyes darabjarol: nagyobb reszukre az erthetetlenseg, a veletlen
egymasutanisag marad jellemzo. Tovabba, mig a derektlvregenyben a ha-
mis osszefiiggesek ertelrnetlensege (szabatytalansaga) azok szamara, aklf
ezeket felal li tot tak, s akik nem ismerik a cselekmeny titkos mozgatorn-
gait, egy meghararozott pontig rejtve marad, a bennunket erdeklf fejezet-
ben (ahogy mas, ehhez hason16kban is) Dosztojevszkij igyekszik az olva-
sot elore figyelmeztetni, mintegy attol felve, hogy az nem veszi eszre a
szoveg szerkesztesi elvet ("meglepetesek napja" ; "minden megold6dik,
megpedig ugy, ahogy senki sem gondolta volna" stb.).
Minden emlftett szintnek megvan a sajat, csak ra [ellemzo
szintagmatikus szervezcdese, es ez biztosftjaa k61csonbatasok ossze-
tettseget.
Oosztojevszkij regenyeinek gondolati magva kapcsan megallapitast
nyert, hogy ezek a szuzse mozgasanak kozvetlen alakft6i (B. M. Engel-gardt). Meg Ienyegesebbnck ninik az a bahtyini alli tas, hogy a monolo-
gikus felepitest , ami termeszetes kovetkezmenye a mftosz linearis szer-
- K eZ e tl f - !I~~rmalizala" szovegge (tYekszt-norm~lizator) alakulasanak,
Dosz£ojevszkijnel a regeny magstruknirajaban dialogus hely~~~siti: ' '. ..-
a gondolkod6 Dosztojevszkij eszmei bekerulve polifonikus regenyeibe,
letforrnat valtanak . .. , megszabadulnak monologikus zartsaguktol es
befejezettseguktol, teljes mertekben dialogizaI6dnak, es bekapcso16dnak
a regeny nagy dialogusaba". 14
Ily rn6don a gondolati mag magaba olvasztja a periferikus szovegek
strukmralis sajatossagait. Ezzel parhuzamosan egy ellentetes iranyu
folyamat is kjatszodik, arnelynek sajatossagai konnyen megfigyelhet6k a
h e tk o zn api s zf er a j e Jl eg zet es dosztojevszkiji. abrazolasaban, - a botranyok,
keptelensegek sorozatanak Ieirasaban. Azt gondolhatnank, hogy Doszto-
A SZOZSE EREDETE 109
jevszkijnel a veIetlenekkeL~eJetuzdeit es minden lehetseges, torvenyszeni
~arast meghazudtolo mindennapi .~letter osszes epiz6dja az, anyagi vilag
"bolcsessegenek" es ertelmetlensegenek forrnaba ontese, Ez igaz is meg
nem is':mivel az elar~ _~eg nemjosolhato es az ertelmetlen Dosztojevsz-
kijnel nemcsak a botrany egyik jel legzetessege, hanem a csodae is. E - k f u '
~Cinely -a vegso pusztulast es a menekulest jelenti kozos vonasa,hogy mindketto motivalatlan es nem torvenyszerti. Ily m6don az elet min-
~en tragikus ellentmondasat felold6 eschatologikus'fnozzanat, mc lY v a ra t-
.Ian pil lanatban erkezik es vegleges megoldast hoz ma r nem kivulrf il , az
eszmek terillete~~!._ke~1 _ebbea.z_e]everbe, hanern bnmag~b9I .vetetik,
A csoda es a botrany ilyesfajta osszeolvasasanak Iehetseges rnodellje,
mely rokon voltukat demonstral ja a kartyajatek vagy a rulet t is,
A jatek egyreszt magaban foglalja a keptelen elet keptelen lenyeget:
11 A mai nap nevetseges, ertelmetlen es felhaborfto volt. "15 Masreszt
minden konflikrus megoldasanak eschatologikus csodajat testesiti meg. A
jatekos cimf regeny kozeppontjaban a csoda szomjuhozasa all. Nyeres
ese te n - "csoda tortent. Ez ugyan a matematika segitsegevel tokeletesen
rnegm agyarazhato, de azert enelottem m indrnaig csoda m aradt" .16
Ugy an ak ko r n em eg ys ze r h an gs uly oz od ik , h og y nem a penzrdl van 5z6,
hanem a hirtelen es vegleges menekules vagyarol. Nem veletlen, hogy a
nyeremenyhez kapcsolodik egy tisztan mitologikus elkepzeles a feltama-
dasrol, ami befejezese lehetne a regi banos eletnek, es kezdete egy uj
tetezesenek:"Mi vagyok en most? Nulla, Mi lehetek holnap?" (egyer-
telrml parafrazisa Sieyes abbe szavainak: "Mi a harmadik rend? Semrni,
E s mi lehet holnap? Minden. ") Ez a csoda-vagyasnak egy uj arnyalatotad, egy politikai ertelmezesi lehetoseget, ami Raszkolnyikov alakjat vetiti
el6re. "Holnap feltamadhatok halottaimb61, es ujra elni kezdhetek". 17 E s
kesobb: "Ujra ujjaszuletni es feltamadni, II
8/3/2019 Lotman: A szüzsé eredete
http://slidepdf.com/reader/full/lotman-a-szuezse-eredete 15/19
110 JU. LOTMAN
Ebben az ertelernben jeBemza Astley megallapitasa. hogy a "rulett -
mindenekeI6tt - orosz jatek'' tovabba az az antitezis, melynek egyik
oldala a nemet fokozatossag, a masik pedig az orosz rohanas az azonnali
pusztulas fele ("elpazarolja la penzt - J. Lotmanl valahogy hiaba es
ertelmetlenct "), vagy az azonnali megmenekves a csoda fele ("hir telen
meggazdagodru, ket orara, faradtsag nelkul"). Il y m6don A jatekosban
mar ott van Raszkolnyikov figuraja, aki egy pillanat alatt akat elpusztulni
vagy mindenkit megmenteni. E.s Szonyecska Raszkolnyikov lelkenek ugy-
szinten az azonnali megrnenekules csodaja: hozza, lgy tehat mikozben a
dialogikussaggal az elet sokfelesege a teoriak rendezett vilagaba hatol ,
egyuttal a mitologizmus is heszivarog a kihagasok hirodalmaba.
Dosztojevszkij regenyei markansan illusztral jak mindazt, amit az
elbeszelo szovegek altalanos sajatossaganak tekinthetiink.
* ' * ; ;: :
Lanuk, hogy a mitologikus szoveg Iinearis kibontasanak eredrnenye-
keppen az eredeti leg egyseges alakok hogyan valnak szet parokra ~~cso-
portokra. Ugyanakkor lejatszodik itt egy ellentetes iranytl folyamat is, Azt
kovetcen ugyanis, hogy a mitosz linearis szisztemara val6 atultetesenek
eredmenyekent megjelentek a kezdetes veg kategoriai, e fogalmaknak az
ernberj elet biologiai hataraival valo azonositasara viszonylag keson kerult
sor . Az esehatologikus legendakban es azokizomorf variansalban az em-
bed letezes szakaszolasa, megszakitatlan egysegekre bontasa a mal tudat
szamara teljesen varatlan medon tortenhet. lgy peldaul a kovetkezo jelen-
segek: az e1tem~es_(elnyeles), fogantatas , szuletes es ujja!_zyletes
izomorfizmusa azt eredmenyezheti, hogy a haS-sorsaT61 si616-elb_:sze.le.s
aMs -halabh~al ke~dodik, es ; ;: ;zi iletes-ujjisziiletes pedig -a tortenet
A SZUZSE EREDETE 111
kozepere kerul. A teljes eschatologikus ciklus a hos elete (al talaban nem
a szuletesevel kezdodik), oregedese, eltevelyedese (helytelen viselkedes,
bfinbeeses) vagy eredendo fogyatekossaga (pl.: nyornorek, bolond, beteg),
ezutan a halal , az ujjaszuletes es az uj, a most mar idealis letezes
(al talaban nem a halallal, hanem apoteozlssal er veget) - egyetlen alakrol
sz616 elbeszelesnek ertelmezhetd. Az, hogy a tortenet kozepen zajIik lea halal, a nevcsere, a teljes jellemvaltozas, a viselkedes abszo16t-~ter-
tekel~e'la-vegletesen blinDsen1b~~gy~nlgy vegletes~n igazlelkil lesz)
nem feltetlenul koveteli meg. hogy itt kt~thosr61 sz6I6 elbeszelest lassunk,
ahogy ez egy kortars elbeszelo eseteben jellemzo lenne.
Pelda lehet erre az Apostolok cselekedeteinek ismert epiz6dja. A
Saul-Paltcs sz6I6 t o rt ene t n e rn a hOs s zul et es eve l k ezdodi k , hanern annak
emlitesevel, hogy 6 is reszt vett az elsa vertanu, Istvan kivegzesen.
Kesobb megtudjuk rota, hogy "fenyegetestol es bldokkst61 Iihegve az
Urnak tanltvanyai ellen" a keresztenyek buzgo u.ldoz6je volt. A damasz-
kuszi uton "nagy hirtelenseggel feny sugarza 6t korul a mennybol". Egi
sz6zatot hallott, elvesztette Iarasat, s mikor csodalatos medon vissza-
nyerte, isten "valaszrott edenye" let t belole (ApCseJ IX.l.2.14.) es a Pal
nevet viselte.
Az elbeszeles nagyon is figyelernre melto mint az emlitett serna
realizacioja: a szuleteses a halal nem foglaljak keretbe a hds tortenetet,
hanem annak kozepere kerulnek, hiszen a darnaszkuszi iiton lejatszodott
esemeny terrneszetesen a halal, S az azt kovetd esemenyek az ujjasztiletes
- szuletes. Nem veletlen a nev megvaltozasa sem. Az elbeszeles kezdeten
es vegen nem talalunk ilyen hatarokat: nem szuletessel kezdodik, es nernhalallal vegzodik. Nem kevesbe erdekes a kovetkezd: nines semmifele jo-
gosultsaga annak, hogy a klasszicista kovetelmenyek, "acselekmeny egy-
sege" vagy egy realisztikus kriterium, IT a jellem logikaja" alapjan Sault
8/3/2019 Lotman: A szüzsé eredete
http://slidepdf.com/reader/full/lotman-a-szuezse-eredete 16/19
112 JV. LOTMAN
Pallal azonositsuk, s hogy egyetlen alaknak tekintsuk. Azonban az emlitett
szovegben ez nem k et e gy rn as t k ov eto en letez6 Ms, hanem egyetlen sze-
mely.
A jellemalakitasnak ez a semaja a rnitologikus legendai hagyo-
manyok hatasara beszivarog a kesobbi irodalmi nuivekbe, nyelvve valik,
amin a ho s "felnovekedeserol" vagy l en y eg enek e sz rev et le n megva lt oz a -saro! sz616 szovegek realizalodnak. Ilyenek peldaul a varazsmesek, ahol
a bolondb6l car lesz (utazas az erdobe a Vasorru babahoz; "egyikfulen
be a masik fulen ki, es megfiatalodott" jellegii kifejezesek alapertelrnuket
tekintve a halalt es feltamadast jelentik). E sema egy az egyben kerul a t
kesobbi alkotasokba is, megtalaljuk olyan nagy bfinosokrol sz616 elbesze-
lesekben, ak:ik vegul szent eletu ernberekke valtak (Andrej Kritszk:i j,
Gergely papa"); - ennek egyik jellemzo peldaja Vlasz figuraja Nyekra-
szov kolternenyeben.
A rmielejen a hos nagy btinos:
Govorjat, velikim gresnyikom
bil on prezsgye. V rnuzsike
boga nye bilo, pobojami
V grob zsenu szvoju vognal,
Promisljajuscsih razbojami
Konokradov ukrival ...
Ezu tan betegsegenek leirasa kovetkezik. A pokol kifejez6 abrazolasa
arrol tamiskodik, hogy ez lenyegeben a halal esemenyenek felel meg:
Govorjat, jemu vigyenyije
Vszjo merescsilosz v bredu;
A SZOZSE EREDETE 113
Vigyel szvjeta predsztavlenyije,
Vigyel gresnyikov vadu:
Mucsat bjeszi ih provornije,
Zsalit vegyma-egoza,
Efiopi - vidom csjomijeIkak uglije glaza ...
Az eletbe val6 visszateresegynn ja r a ho s teljesujjis.ztiietesevel:
Rozdal Vlasz szvojo
Szam osztalszja hosz i. gol, ..
... Polon szkorbju nyeutyesnoju,
Szrnuglolic, viszoki prj am,
Hogyit on sztopoj nyeszpjesnoju
Po szelenyjam, gorodam,
Az ujjasziHetes kritrkus, halallal azonasithat6 mozzanatar gyakran az
is hangsulyozza, hogy a hOs kap maga melle egy hasonmast (arrol mar
volt szo, hogy a hasonmas Ienyegeben egyetJen alak megkettozcdesc), aki
azonban nem tamad fel (vagy nem fiatalodik meg), hanem elpasztul. Ilyen
epiz6dokat szovegek egesz soraban talalunk, a Medeiarol sz616 mitoszt61
kezdve (az aldozati barany varazslatos megitjodasa a farr6 katlanban, e s
Peleusz kiraly pusztulasa ugyanekkor), Jersov Pupas haIti. lovacska cimfmesejeig:
8/3/2019 Lotman: A szüzsé eredete
http://slidepdf.com/reader/full/lotman-a-szuezse-eredete 17/19
114 JU. LOTMAN
"Ivan tudta , mi t tegyen,
megmartozott hirtelen,
"Csoda ese ttl " - k iaba lt ak
az emberek. Sose lattak
i lyen ekes daliatl"
No, a car: Le a ruhatl
Keresztet is vetett, kettdt,
Zsupsz a bogracsba - es megfott!" (ford. Rab Zsuzsa)
A valamibe "beleeses-ujjasziiletes" semaja szeles korben elterjedt az
ujkori irodalomban. Ez szervezi peldaul Puskin k61temenyeinek egesz
sorat , ilyen peldaul az UjjaszUletes cimfi is. De idezhe tjuk Mihalj evics
ismert verset is, a Nemesi ! e sz ekbo l:
"Eleget tem, mire tisztelve neztem,
s tisztelem, amit elegettem en ...
uj erzesnek adtarn szivem egeszen,
Gyerekkent all tam uj let kuszoben. " (ford. Aprily Lajos)
Elottunk ket ellentetes p6lusb61 osszetevodo jellem all, az atmenet
egyikb61 a rnasikba a megujulast jelenti. A gyerekkor nem a kep idcbeli
kifejlesenek kezdeten, hanem annak kozepen - a magyar forditasban a
vegen (K. I.) - talalhato: "Gyerekkent alltam ... " Ezen a sernan alapszik
Tolsztoj Feltamadas cirmi regenye is. Az adott szuzse-mechanizmus altai
kozvetitett konkret tortenelmi eszmek, meg ha kulonboznek is, az "Ujja-
sridetes"; "Peitamadas" c imek ismet lese nem lehe t. vele tlen.
li
I
A SZOZSE EREDETE 115
Az iroda lmi alak es az ember koznapi szinten t6rten6 azonosit asanak
eschatoLogikus sfkra helyezese lehetoseget ad arra, hogy az emberi bel s a
vilag a makrokozmosz rnintajat kovetve legyen rnodellalhato, es hogy az
egyes emberben egy egesz embercsoport konfl iktusokon alapulo szervezd-
deset lassuk.
* * *
A szuzse hatalmas erejfi eszkoz az elet rnegertesehez. Az ember csak
az elbeszel f formt tk keletkezesenyornan tanulta meg, miben is all a val6-
sag szuzses aspektusa; azaz hogy mikent kell felbontani az esemenyek
tagolat lan folyamat diszkret egysegekre, S azokat valamifele jelentessel
osszekapcsolni (szemantikail ag ertelmezni); tovabba rendezet t lancokba
szervezni (szintagrnatikailag ertelmezni), Az esemenyek, a szuzse diszkret
elemeinek elkulonitese es azok ertelemmel val6 felruhazasa, illetve meg-
hatarozott id6beli, ok-okozati, vagy valamifele mas rendezoelv szerinti
sze rvezese adj a a szuzse lenyege t.
Mine l fugge tlenebbe valik az ember vi se lkedese a genetikai progranl
autornatizmusatol , annal fontosabb sza rnara az esemenyek, viselkedesek
szuzsej enek megalkotasa . A megfe lelo sernak epitesehez azonban szukseg
van valamilyen nyelvre. Ezt a szerepet a rmiveszi szuzse elscdleges nyel-
ve tolti be, arnely fokozatosan egyre bonyolultabba valik eltavolodva
azokt61 az elemi semaktol , amelyekre jelen tanulrnanyunkban koncentral-
tunk. Mint minden nyelvnek, a sziizse nyelvenek is ahhoz, hogy vala-
milyen tartal rnat kozve tit eni es mode lla lni tudj on, e ta rta lomt61 messzire
el kell tavolodnia. Az archaikus korban keletkezett modellek. ravelrel-sern
_kpnkre t uzenetek, ugyanakkor azok a lapanyagaul szolga lha tnak . E kerdes
I
8/3/2019 Lotman: A szüzsé eredete
http://slidepdf.com/reader/full/lotman-a-szuezse-eredete 18/19
116 lV. LOTMAN
kapcsan sosem szabad megfeJedkezniink arro l, hogy a rmiveszetben a
nyelv es a szoveg folytonosan helyet es szerepet cserel.
A szuzsere epul6 szovegek megalkotasaval az ember megtanulta,
hogyan ismerheti fel az ele tben a szuzseket, s hogy azok segitsegevel az
eletet a maga szamara mikent ertelmezheti.
Porras: Pro is zh oz sg ye ny ij e s lj uz se ta v t yi po {o g ic se sz kom o sz ve sc se ny ij i.
In : Ju . M. Lotman: Szta tyji po tyipologiji kulyturi. Tartu, 1971, t. 2. 9-
41.0.
Forditotta Klausz lldiko es
Palfi Agnes
JEGYZETEK
1. CI . Lev i-Strauss, Mithologiques J I J . L ' o ri gi ne d es m an ie re s d e t ab le . P I on , 1 .9 60 . 1 0 2 -
106.0.
2. O . M . F re jd en be rg : Proiszhozsgyenyije tityeraturnoj intrigi. [ Az i ro da lm i i nt ri ka
e re de te .] - I n: " Tr ud i p o z na ko vi m s zi sz ty em am V I. " T ar tu 1973.
3. W. Sh akespea re : Ahogy t e ts z lk . S z ep ir od alm i K ia d6 B p . 1982. 145.0. Forditotta Szabo
Lorinc
4. uo . 120.0.
A SZOZSE EREDETE 117
5. S z . J u . N y ek lj ud ov : K voproszu 0 s zv ja zi p r as zt ra n sz tv en n o- vr em e nn ih o tn o se n yi j s z
szjuzsetnoj sztrukturoj bilini. [A ter-iddv iszonyok es a s zu zs es ze rk ez et k ap cs ola ta a
h il in ab an .] - " Te zi sz i d ok la do v p o v to ro j l et ny ej s ko lj e p o v to ri cs ni rn m od el ir uj us cs im
s zi sz ry em am ", T ar tu 1 96 6. In: J u. L ot ma n: S z tr uk tu ra h ud oz se sz tv en no go t ye ks zt a M .
1970_ 280-289.0.
6. Vjacs. V. Ivanov - V . N_ Toporov: Stlavjansskije jazikovije modelirujuscsijeszemiotyicseszkije szisttyemi (Drevnyij period). [A s zl av n ye lv i m o de ll al o s ze rn io ti ka i
re nd sz er ek (K or ai id 6s za k) .J M os zk va 1 96 5.
7. V. J a. P rop p: Isuoricseszki je kornyi volsjebnoj szkazki . [A v a razsmese tu rt ene t i
gyokerei.] L. 1946.
8. Uo. 80.0.
9. Uo. 79.0.
10. Oszovetseg, Izajas k on yv e: K . S z . K as ta lj ev a: Podrazsanyije Koranu Puskina j ih
i sz to cs ny ik . [ A K or an uUi /l za sa Puskinna! es forrasaik.] - Zapiszki Kollegiji
v os zt ok ov ed ov , N . 1. Csernyajev: Prorok P us kin a v s zvja zi s z j eg o z se PodrazsanyijamiKoranu. [Puskin Profetaja es a Ko ra n u ta n za sa kapcsolatarol.] Moszkva 1898.
11. A Mo ravi a regeny t ud a to s rn it o sz r a o r ien ta l ts agan ak j e le az o nmeg semmisi te s re v agy6
fiu a l ta l v a la szro tt h a la lnem : n em i :i n gy i lk o ssagra g o ndo l, h anem tudataban kepekjelennek
m eg t es te ne k d ar ab ok ra s za gg at as ar ol , s anal, hogy a d a rabo ka t v ada l la t ok fa lj ak tel. A
re ge ny be n e zt le le kta nila g is a la ta rn as ztja k a g ye re kk or ba n h alle tt to rte ne te k e gy
f ia ta le mb er r6 1, a ki t m eg gy il ko lt ak , s ak i a f iu s ze ri nt a V ad as ke rt m el le n v an e lt er ne tv e:
a k er es zt en y v er ta ru ik ro l 5 z 61 .6 ki :i ny ve k s tb . I tt k U l6 n os eb b n eh ez se g n el ku l f el fe de zh et 6
a mitol6giai univerzalis halalrnotivum (feldarabolas, a darabok felfalasa).: ..A z emb er i t es t
fe lda rab olasa sok m ltoszb an es vallasba n nagy sz ere pe t jatsz ik, s nagyon fonros a
m es ek be n is " (V . J. P ro pp : i d. m il ). A z emo gr af ia i a ny ag ok ba n g ya kr an v an s z6 a rr ol ,
hogy a test darabokra szaggatasat a foldbe tem etes koveti (az eltemetes, vetes is
egyidej til eg - pI. R. Burns egyik isrnert balladajaban az "Arpa Jank6" cirntiben, ahol ak ln za ta so k, a fotdbe t er ne te s, a z u st be n f 6z et es - c sa k m eg el 51 eg ez i a z u jj as zu le te st .
H ar or ns zi nt es s zu zs es tr uk ni ra j on l et re : a rc ha ik us - m it ol og ik us r et eg , a r ne se i - h ar em
k ir al y h ab on ij a J a nk 6 e ll en ; e s a h ar rn ad ik , am i f dl drm lv es i r nu nk a k i: il to is eg et je le ni ti m eg
- a m e z6 b e ve te s e, a va gy a z e ln ye le te s ). M i nd ez ek a m egf cg ar nz as i zomor f k if ej ez dd es ei .
E zt tor ve nys ze rf en k ove ti a n ov ek ed es , v ag y a k iok le nd es a ktus a, a mi u j e s te lje se bb
8/3/2019 Lotman: A szüzsé eredete
http://slidepdf.com/reader/full/lotman-a-szuezse-eredete 19/19
118 IU. LOTMAN
szilletest jelent. Eliade egy afr ikai miroszt hoz fel peldanak egy Ngahol nevii ~m\sr61,.a~
felfalta es aztan kioklendezte az embereke!.. ~z a mitosz eg~es ~ttaJ11 torzse.~nel'l_
beavata si szer ta rtasok a lapja. Figyelernre me lto, hogy Moravia t~ose , mlko~ ongy,l
kossagra, gyerekkoranak, szuleinek elhagyasara keszul bal~kJegye~ett~p daraboki a, eZ:k_~
foldbe assa (ennek az a ldoza ti sze rtartasnak az a fe lfedeze s azeloz~n~nye, h~g~ ~.szulo .
obajaban a madonna kep 1TI6g6tt,arnely el6tt 6t gyerekkenr hO.sSZU eveken at lI11a~k~znlsz , " .' " . .. " egdontesenekkenysze rl te ttek , van a rej te tt penzze l tell s~el). Igy a r~gl Ist~n,s~g ,m.,. ,
chaikus szuzseje - a testenek szetszaggatasa esH darabok foldbe as~~a. arrut az Isten,e~ar b " " I'~ 'sa tovabba az o J ' elet kezdete kovei - nyelvve valik , amelyen az iroz em. er megujuia .,
nagy on is modern ellentmondasokrol beszel,
12. A. Szlonyimszkij: "Vdmg" u Dosrtojevszkogo, [A "hirtelen" Dosztojevszkijnel.] In:
"Knyiga irevo ljuc ija" 1922 . N. 8 .
13. Dosztojevszkij h6sei egyebkent rel1dszerese~ tes~l1ek olyal~ ~olgokat, a~lelyek nern
illeszlhet6k jellernuk koordinataihoz, s ame ly ek f ur cs an ak , m ou va la tl ar ma k tunnek.
14. M. Bahtyin, Problem! poetyiki DoszlOjevszkog~.. [Magyarul: Dosztojevszkij
poe tika jinak prob le rna i, In : M. Bahtyin: A szo esz te rika ja . Bp . Gondolat 1976. FOld.
K6ncz61 Csaba.] izd. 2 . Moszkva 1963 . 122.0.
15. F. M..Dosztojevszkij: Elbeszelesek es kisregenyek Il, J(w?k()s, ford. Devecserine
Guth i Erz sebe t. He likon 1973. 330. o.
16. uo. 429. o.
17, UD. 457. O.
18. Ny. K. Gudzij: K is'l.toriji l egend! 0 p a pe G r ig o ri ji . [Gergely papa_ legend:ijanak
kerdesehez.] - "Izvesztyija ORJASZ za 1914g. T. XIX., ~ny. I" Pg:, ,191) , ~47-2.~~~O.,~
K legendam 0 Jugye-predatyelje iAndreje Kritszkom. [ J u. d as , a z arulo es AndleJKlltsZDklJ. ." FY 19·15 N ] Sz II 18 Adolf Seetisch, ieKn! :ta .i Szen t Andras) legenda ihoz .] - R , .. , ., ' .. ,.. . .
Gregorlegende -Zeitschrift fur deutsche Phil~lo~i~ Hall,e, Ed. 19. 1887. 385-440.0.
Vo. Afanaszjevnel: legendak a sikertelen gyogyltasokrol.
Iu. Lorman
A muveszi ter problemaja Gogolprozajaban
A z e ib es ze lo iro da lm i a lk or as ok s zu zs ej e a ita la ba n e gy m eg ha ta ro zo tt
helyi kontinuum hatarain b elul alakul ki. A naiv oIvas6i kepzel6 er6 arra
to re ksz ik, h og y a h ~te z6 helyi v is zo ny ok ka l a zo no sits a a z e piz 6d ok at (pel-
daul fcldrajzilag). A sajatos mtiveszi ter rneglete azonban t el je s me rU !k b en
n em v ez eth et6 v is sz a a le te z6 ta je gy se g v ala me ly h ely i j elle gz ete ss eg en sj
egyszeni fel idezesere Ez nyilvanvalo, hiszen rni csak osszevetjuk a szu-
z se e gy es rnegjeleneseit a kt i15nboz6 rmiveszeti agak eszkozervel A mas
rm lfa jb a v alta s m e gv aI to zta tja a rm fv es zi te r " pa ly aj it" . B u lg ak ov Szinhcizi
regenyeben f ig ye le mm e l k is erh eto a re ge ny s zin da ra bb a to rte na a tv alta sa ,
nevezetesen a cselekmeny rneghatarozatlan terebol a jelenet korulhatarolt
te re be v al6 at aU as : " ." regenyemet megiscssk do kellett vennern az a sz -
ta lfi6 kb 61 . E ste nk enr n eha ug y re rn letr, ho gy a fe he r lap rol v al a m i sz ine s
villant elibem. H uny oro gv a, a la po sa bb an sz em ugy re y ette m, es ug y la t-
tam , az a szines valam i: kep. M egpedig nem is slk, hanem harom dim en-
zi6s. Olyasfele, mint egy kis doboz, es a sorokon at is I ats zik , h og ye g
a Iampa, es a skatulyaban ugyanazok a figunlk m ozognak, am elyek a
regenyben le vannak trva. Szavarnra, m ulartato jatek volt, es neha saj-n alta m, ho gy c ic arn mar nem el, es nines kinek megmutatnom , hogy a
keziratlapon, a csepp szobacskaban hogyan m ozognak az em berek. Azt
h isz em , a zalla tk a k in yiijto tta v oln a rn anc sa t, e s ka pa rg atn i ke zd te v oln a
a l ap o t. Kep ze le rn , milyen k iv an cs is ag e ge tt v oln a macskaszemeben, bogy