logika 6. előadás
DESCRIPTION
LOGIKA 6. Előadás. Kocsisné Dr. Szilágyi Gyöngyi. Elérehetőség : aszt.inf.elte.hu /~szilagyi / szilagyi@ aszt.inf.elte.hu Fogadó óra: hétfő 10-12 2.620 szoba Jegyzet: Pásztorné Varga Katalin, Várterész Magda: A MATEMATIKAI LOGIKA ALKALMAZÁSSZEMLÉLETŰ TÁRGYALÁSA - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
![Page 1: LOGIKA 6. Előadás](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022062315/56815b5a550346895dc940f7/html5/thumbnails/1.jpg)
Kocsisné Dr. Szilágyi Gyöngyi
LOGIKA
6. Előadás
![Page 2: LOGIKA 6. Előadás](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022062315/56815b5a550346895dc940f7/html5/thumbnails/2.jpg)
TECHNIKAI ADATOK
Elérehetőség:• aszt.inf.elte.hu/~szilagyi/• [email protected]
Fogadó óra: hétfő 10-12 2.620 szobaJegyzet:
Pásztorné Varga Katalin, Várterész Magda:A MATEMATIKAI LOGIKA ALKALMAZÁSSZEMLÉLETŰ
TÁRGYALÁSA
http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0046_a_matematikai_logika_alkalmazasszemleletu_targyalasa/adatok.html
![Page 3: LOGIKA 6. Előadás](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022062315/56815b5a550346895dc940f7/html5/thumbnails/3.jpg)
TEMATIKA
BevezetésA 0. rendű logika (Itéletkalkulus)
• Szintaxis• Szemantika• 0. rendű logikai törvények (kielégíthető, kielégíthetetlen, azonosan igaz)• Szemantikus következmény• Normálformák• Automatikus tételbizonyítás (szemantikus, szintaktikus)
Az 1. rendű logika (Predikátumkalkulus)• Szintaxis• Szemantika• 1. rendű logikai törvények (kielégíthető, kielégíthetetlen, azonosan igaz)• Szemantikus következmény• Szintaktikus megközelítés ( Rezolúció)
![Page 4: LOGIKA 6. Előadás](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022062315/56815b5a550346895dc940f7/html5/thumbnails/4.jpg)
FEJTÖRŐ
Ἀριστοτέλης Πλάτων Εὐκλείδης(i.e. 384-322) (i.e 427.) (i.e 300.) szillogizmus) ideatan, filozófus geometria axiomatizálás
![Page 5: LOGIKA 6. Előadás](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022062315/56815b5a550346895dc940f7/html5/thumbnails/5.jpg)
TEMATIKA
Az 1. rendű logika (Predikátumkalkulus) Szintaxis
• abc, term, formula, szintaktikai definíció,
• egyértelmű elemzés, szerkezeti indukció és rekurzió
• Műveletek hatásköre, változó előfordulás-változó-formula minősítése
• Logikai összettetség
• Alapkifejezés, prímformula, prímkomponens
• Változó átnevezés, Termhelyettesítés
Szemantika• Interpretáció (abc elemei: logikán kívüli rész)
• változó kiértékelés( )
• L-értékelés (term és formula)
• Term és formula értéktáblája
• Quine-féle táblázat
• Kielégíthetőség: kielégíthető, kielégíthetetlen, logikailag igaz, tautológia
• 1. rendű logikai törvények
• Szemantikus következmény
• Szintaktikus megközelítés ( Rezolúció)
![Page 6: LOGIKA 6. Előadás](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022062315/56815b5a550346895dc940f7/html5/thumbnails/6.jpg)
Abc
NYELV = ABC + SZINTAXIS + SZEMANTIKA
Abc
Logikai rész: • , , , , , , • Indivídum változók (X, Y, …) – megszámlálhatóan
végtelen, adott fajtájúak
• Elválasztó jelek („(„ „)”)
• (ítélet változók)
Logikán kívüli rész:•Függvény, predikátum és konstans szimbólumok•Elemfajták halmaza
![Page 7: LOGIKA 6. Előadás](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022062315/56815b5a550346895dc940f7/html5/thumbnails/7.jpg)
Abc
![Page 8: LOGIKA 6. Előadás](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022062315/56815b5a550346895dc940f7/html5/thumbnails/8.jpg)
FEJTÖRŐHogyan nézne ki az a azonos b -vel formalizálása másodrendű logikai nyelvén?
![Page 9: LOGIKA 6. Előadás](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022062315/56815b5a550346895dc940f7/html5/thumbnails/9.jpg)
Abc, szignatúra
![Page 10: LOGIKA 6. Előadás](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022062315/56815b5a550346895dc940f7/html5/thumbnails/10.jpg)
Abc, term, formula
Példa:Term: f(x,f(c,y))
• f: függvényszimbólum : U x U U• c: konstansszimbólum: c ϵ U• x: indivíduum változó: U elemeit futja be
Formula: x(H(x) S(x,f(y1,y2,y3))
• f: függvényszimbólum: U x U x U U• c: konstansszimbólum
• x, y1,y2,y3: indivíduum változók: U elemeit futják be
• H: predikátum szimbólum: U {i,h}• S: predikátum szimbólum: U x U {i,h}
![Page 11: LOGIKA 6. Előadás](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022062315/56815b5a550346895dc940f7/html5/thumbnails/11.jpg)
SZEMANTIKA: Zérusrendben
• A nyelv ábécéjének értelmezése (interpretációja - modellezése). • Az ítéletlogika ábécéjében csak az ítéletváltozókat kell interpretálni. • Az ítéletváltozók befutják az állítások halmazát. • Ha megmondjuk melyik ítéletváltozó melyik állítást jelenti, akkor a változó igazságértékét
megadtuk. • Ennek rögzítését interpretációnak nevezzük:
Emlékeztető: Formula
• minden ítéletváltozó ( Vv) JFF
• ha AJFF akkor AJFF• ha A,BJFF akkor (A○B)JFFminden formula előáll az előző három eset véges sokszori alkalmazásával. Egyszerű állítás Összetett állítás interpretáció Boole-értékelés { i , h } { i , h } Formula jelentése mindig igazságérték!
![Page 12: LOGIKA 6. Előadás](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022062315/56815b5a550346895dc940f7/html5/thumbnails/12.jpg)
Szemantika: 1 rendben1. Interpretáció (I)
+ 2. változó kiértékelés ( )
+ 3. L-értékelés (I + -n alapuló)
![Page 13: LOGIKA 6. Előadás](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022062315/56815b5a550346895dc940f7/html5/thumbnails/13.jpg)
1. Interpretáció: 1. rendbenA leíró nyelv ábécéje (Vv)
A logikai jelkészlet:• az indivíduumváltozók, • az egyenlőségreláció neve (=), • a logikai összekötőjelek és a • kvantorok • kiegészítő elemek az elválasztójelek. A nem logikai jelkészlet a relációk, műveletek és a konstansok nevei. Az = <Tp, Pr,, Fn, Kn > struktúra egy logikai nyelv megadását jelenti, ahol • Tp: típusok halmaza• Pr: Predikátum szimbólumok halmaza• Fn: függvényszimbólumok halmaza• Kn: konstansok halmaza (kitüntetett U-beli elemek) (1,2,3): a struktúra szignatúrája
Mindezeket interpretálni kell!
Itt nem csak a változókat kell interpretálni!
![Page 14: LOGIKA 6. Előadás](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022062315/56815b5a550346895dc940f7/html5/thumbnails/14.jpg)
1. Interpretáció: 1. rendbenAz Interpretáció első rendben a következők megadását
jelenti:1. Individuum változók milyen individuum halmazt (univerzum) futnak be2. Konstans szimbólumok: melyik individuumokat jelölik3. Függvényszimbólumok: milyen matematikai műveleteket (függvényeket) jelentenek4. Predikátumszimbólumok: milyen matematikai relációkat (predikátumokat / logikai függvényeket) jelentenek
Kell hozzá keresni egy megfelelő matematikai struktúrát!
![Page 15: LOGIKA 6. Előadás](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022062315/56815b5a550346895dc940f7/html5/thumbnails/15.jpg)
1. Interpretáció : matematikai struktúra
Matematikai struktúraAz (U; R; M; C) négyes matematikai struktúra vagy modell, ahol:• U nem üres halmaz, az értelmezési tartomány,
univerzum, vagy individuumhalmaz,• R az U-n értelmezett (alap) relációk (logikai
függvények/leképezések) halmaza: Un{i,h} • M az U-n értelmezett (alap)műveletek (matematikai
függvények/leképezések) halmaza: UnU.• C pedig U-beli elemek halmaza
![Page 16: LOGIKA 6. Előadás](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022062315/56815b5a550346895dc940f7/html5/thumbnails/16.jpg)
1. Interpretáció : matematikai struktúra
Definíció: A struktúra szignatúrájaAz (U; R; M; C) matematikai struktúra szignatúrája a 1,2,3 hármassal jellemezhető, ahol:
• ha R R és R: Un{i,h}, akkor 1(R)=n
• ha FF és F: UnU, akkor 2(F)=n
• a 3 megadja C elemeinek számát.
Definíció: A struktúra típusaA struktúra típusa- a szignatúra egy másik megadási módja.A típus megadásának az a módja, hogy az univerzum megadása után az alaprelációk , és az alapműveletek aritásának, majd pedig a konstansoknak a felsorolása történik meg: <U; r1, r2, …, rn; m1, m2, …, ms; c1, c2, …, cq>
![Page 17: LOGIKA 6. Előadás](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022062315/56815b5a550346895dc940f7/html5/thumbnails/17.jpg)
1. Interpretáció : logikán kívüli rész
Definíció: Interpretáció
Az L(Vv ) = <Tp, Pr , Fn, Kn, > = elsőrendű logikai nyelvnek egy az L nyelvvel azonos szignatúrájú S = <U, R, M, C>
matematikai struktúrával történő I interpretációja az: I= <ISrt, IPr. IFn, ICnst> függvénynégyes, ahol
- ISrt: U Ha Srt egyelemű, akkor az interpretáció U univerzuma egyfajtájú elemekből áll.- IPr: P PI , ahol PI a struktúra R halmaza
- IFn: ffI , ahol fI a struktúra M halmaza
- ICnst: ccI , ahol cI a struktúra K halmaza
![Page 18: LOGIKA 6. Előadás](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022062315/56815b5a550346895dc940f7/html5/thumbnails/18.jpg)
1. Interpretáció: logikán kívüli rész
A formalizált egyfajtájú nyelv abc-je és a matematikai struktúra közötti kapcsolat.
Megjegyezzük, hogy ha egy elsőrendű logikai nyelvben az egyenlőség (=) predikátumszimbólum is szerepel, szokás a nyelvet egyenlőségjeles elsőrendű nyelvnek is nevezni.
![Page 19: LOGIKA 6. Előadás](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022062315/56815b5a550346895dc940f7/html5/thumbnails/19.jpg)
1. Interpretáció: logikán kívüli rész
A formalizált többfajtájú nyelv abc-je és a matematikai struktúra közötti kapcsolat.
struktúra
struktúraábécé
L mat. log. nyelvábécé
jelölés minőség
összefoglaló jel
az U univerzum elemei és a fajták halmaza (k-féle)
individuum változók
individuum változók az egyes fajtákhoz rendelve
xf1,yf1, ...,...xfk,yfk, ...,
logikai Tp
alapműveletek.arg. szám (0,1...) és fajták.
Alapműveletek nevei.
függvény szimbólumok (a konstansok is)arg. szám (0,1...) és fajták.
f (ti1, ..., tin, tf), g(tj1, ..., tjn, tg),
logikán
Fn
alaprelációkarg. szám.(1,2...)
alaprelációk nevei
predikátum szimbólumokarg. szám.(1,2...) és fajták
P (tk1, ..., tkn), Q(ts1, ..., tsn,), ...
kívüli Pr
egyenlőség reláció
= az egyenlőségpredikátum
= logikai
![Page 20: LOGIKA 6. Előadás](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022062315/56815b5a550346895dc940f7/html5/thumbnails/20.jpg)
1. Interpretáció : szignaturák
Nyelv szignaturája:
<P1, P2, …, Pn; F1, F2, …, Fk; m1,…, mn ; mn+1 …, mn+k , k1, k2, …, kq>
I
Struktúra szignaturája:<U, R1, R2, …, Rn; M1, M2, …, Mk; m1,…, mn ; mn+1 …, mn+k c1, c2, …, cq>
x,y, ... Individum változók
A formalizált egyyfajtájú nyelv szignaturája és a matematikai struktúra szignaturája közötti kapcsolat.
![Page 21: LOGIKA 6. Előadás](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022062315/56815b5a550346895dc940f7/html5/thumbnails/21.jpg)
Szemantika: 1 rendben1. Interpretáció (I)
+ 2. változó kiértékelés ( )
+ 3. L-értékelés (I + -n alapuló)
![Page 22: LOGIKA 6. Előadás](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022062315/56815b5a550346895dc940f7/html5/thumbnails/22.jpg)
2. Változó kiértékelés: indivíduum változók
Definíció: : változó kiértékelés( ): VU, ahol V: indivíduum változók halmaza,
U: univerzum|x|I, jelöli: az U univerzumbeli (x) individuumot
x
u1
V U
y
u2
![Page 23: LOGIKA 6. Előadás](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022062315/56815b5a550346895dc940f7/html5/thumbnails/23.jpg)
Szemantika: 1 rendben1. Interpretáció (I)
+ 2. változó kiértékelés ( )
+ 3. L-értékelés (I + -n alapuló)
![Page 24: LOGIKA 6. Előadás](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022062315/56815b5a550346895dc940f7/html5/thumbnails/24.jpg)
L-értékelés: Informális (I, )
A L-értékelésEgy olyan leképezés, amely egy formulához hozzárendeli annak jelentését: {i,h}.A formula valamely L(Vv) = <Tp, Pr , Fn, Kn, > formalizált nyelven íródott
1. lépés. Választunk egy S = <U, R, M, C> matematikai struktúrát, amelynek a típusa megegyezik az L nyelv típusával
2. lépés. a logikán kívüli szimbólumokat a megfelelő relációkkal illetve műveletekkel azonosítjuk (I)
3. lépés. Kiértékeljük a formulában szereplő termeket, a nem kötött változóinak az összes lehetséges változókiértékelése mellett
4. lépés. Kiértékeljük a formulát a nem kötött változóinak az összes lehetséges változókiértékelése mellett
![Page 25: LOGIKA 6. Előadás](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022062315/56815b5a550346895dc940f7/html5/thumbnails/25.jpg)
L-értékelés (term)Definíció: Termek = I, L-értékelése
1. xs individuumváltozó: |xs|I, a (x)U ( egy változókiértékelés)
c konstansszimbólum: |c|I, az U-beli cI elem.2. |f(t1, t2, ..., tn)| I, = fI (|t1| I, , |t2| I, , ..., |tn| I, )
![Page 26: LOGIKA 6. Előadás](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022062315/56815b5a550346895dc940f7/html5/thumbnails/26.jpg)
L-értékelés (Példa: term)
(x) (y) x+ x*y
1 1 2
2 3 8
0 4 0
Példa:logikai nyelv struktúra nyelve
I: L= (=, P1, P2 ; a, b, f1, f2) S= N ( =, <, > ; 0, 1, +, * ) (2, 2, 2 ; 0, 0, 2, 2 ) (2, 2, 2 ; 0, 0, 2, 2 )
= I,
Term interpretációja:t = (f1(x, f2(x,y))) = f1
(x, f2 (x,y)) = + ( x, * (x ,y)) = x+ x*y
![Page 27: LOGIKA 6. Előadás](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022062315/56815b5a550346895dc940f7/html5/thumbnails/27.jpg)
L-értékelés (variáns)
Példa: U = {1, 2, 3, 4} : x y z 2 3 4* x variánsai: x y z 1 3 4 3 3 4 4 3 4
![Page 28: LOGIKA 6. Előadás](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022062315/56815b5a550346895dc940f7/html5/thumbnails/28.jpg)
L-értékelés (formula)Definíció: Formulák =I, L-értékelése
1. |P(t1, t2, ..., tn))|I, = i, ha (|t1|I, , |t2|I, , ..., |tn|I,)PI , ahol
PI jelöli a PI reláció igazhalmazát. 2. |A|I, =|A|I, |AB|I, = |A|I, |B|I, |AB|I, = |A|I, |B|I, |AB|I, = |A|I, |B|I, 3. |xA|I, = i, ha |A|I,* = i minden * x variánsára |xA|I, = i, ha |A|I,* = i legalább egy * x variánsára
(A a formula törzse/mátrixa)
![Page 29: LOGIKA 6. Előadás](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022062315/56815b5a550346895dc940f7/html5/thumbnails/29.jpg)
L-értékelés (variáns)Példa: |xA|I, = i, ha |A|I,* = i minden * x variánsára
Legyen U={a,b,c}
|xP(x,y)|I, = |xP(x,a)|I = P(a,a) P(b,a) P(c,a)(y)=a|xP(x,y)|I, = |xP(x,b)|I = P(a,b) P(b,b) P(c,b)(y)=b|xP(x,y)|I, = |xP(x,c)|I = P(a,c) P(b,c) P(c,c)(y)=c
![Page 30: LOGIKA 6. Előadás](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022062315/56815b5a550346895dc940f7/html5/thumbnails/30.jpg)
L-értékelés (kvantormentes formula)
Egy kvantormentes formula kiértékelése
(x) (y) (x+ x*y)<( y+ x*y)
A formula minden alap előfordulását generáljuk
1 1 h
és így minden állítás előáll
2 3 i
Példa: Kvantormentes formula interpretációja: =I,
(P1(t, f1(y, f2(x,y)))) = P1 (t, (f1(y, f2(x,y))) )=
P1 (t, f1
(y, f2 (x,y))) =
< (+ (x,* (x,y)),+(y,*(x,y)) = < ( x+ x*y, y+ x*y) = (x+ x*y)<( y+ x*y)
![Page 31: LOGIKA 6. Előadás](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022062315/56815b5a550346895dc940f7/html5/thumbnails/31.jpg)
L-értékelés (kvantált formula)
Nézzük meg az értéktábláját (x) 0<(x+x)
0 h
1 i
Nézzük meg az értéktábláját (x) 0<(1+x)
0 i
1 i
Univerzális formula interpretálása: =I,
(x P1(a, f1(b,x))) = i, ha (P1(a, f1(b,x))) (x/u)=i minden uUMivel minden egészre a formula törzse i, ezért a x(0<(1+x)) formula értéke i.
Egzisztenciális formula interpretálása: =I,
(x P1(a, f1(x,x))) =i, ha (P1(a, f1(x,x))) (x/u)=i legalább egy uUebben az interpretációban, ha 0<(x+x) = i legalább egy uNMivel az x=1-re a formula törzse i, ezért a x(0<(x+x)) formula is i.
![Page 32: LOGIKA 6. Előadás](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022062315/56815b5a550346895dc940f7/html5/thumbnails/32.jpg)
FEJTÖRŐKit ábrázol? Miről híres?
Marie Curie Isaac Newton 1867-1934 1642- 1727
Fizikus, rádió aktivitás fizikus, csillagász, tömegvonzás törvénye
![Page 33: LOGIKA 6. Előadás](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022062315/56815b5a550346895dc940f7/html5/thumbnails/33.jpg)
Az elemi aritmetika logikai nyelve: az Ar nyelvAz AR nyelv az elemi aritmetika struktúrájának leírására alkalmas nyelv.
Az elemi aritmetikát leíró matematikai struktúra a következő:
![Page 34: LOGIKA 6. Előadás](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022062315/56815b5a550346895dc940f7/html5/thumbnails/34.jpg)
Az elemi aritmetika logikai nyelve: az Ar nyelvAz elemi aritmetika struktúráját leíró logikai nyelvet nevezzük AR
nyelvnek. Azaz az elemi aritmetika matematikai struktúra egy interpretációja az AR nyelvnek. NYELV = ABC + SZINTAXIS + SZEMANTIKAAz AR nyelv ábécéje:
![Page 35: LOGIKA 6. Előadás](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022062315/56815b5a550346895dc940f7/html5/thumbnails/35.jpg)
Az elemi aritmetika logikai nyelve: az Ar nyelv
Az AR nyelv szintaxisa:
![Page 36: LOGIKA 6. Előadás](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022062315/56815b5a550346895dc940f7/html5/thumbnails/36.jpg)
Az elemi aritmetika logikai nyelve: az Ar nyelv
Az AR nyelv szemantikája:
Példa: xy =def z(y+z)=x
![Page 37: LOGIKA 6. Előadás](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022062315/56815b5a550346895dc940f7/html5/thumbnails/37.jpg)
A RÉSZH nyelv
Egy halmaz részhalmazait leíró logikai nyelvet nevezzük RÉSZH nyelvnek. Azaz a részhalmazt leíró matematikai struktúra egy interpretációja az RÉSZH nyelvnek.
![Page 38: LOGIKA 6. Előadás](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022062315/56815b5a550346895dc940f7/html5/thumbnails/38.jpg)
A RÉSZH nyelv
A RÉSZH nyelvnek abc-je és szintaxisa
![Page 39: LOGIKA 6. Előadás](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022062315/56815b5a550346895dc940f7/html5/thumbnails/39.jpg)
A RÉSZH nyelv
A RÉSZH nyelv szemantikájaAz Ar nyelvéhez hasonlóan határozható meg.
Term• Konstans: nincs• Változók: x ϵ P(H)Formula• Atomi formula : P(H) P(H)• Összetett állítások
Néhány fontosabb reláció formalizálása:X = y =def (x y) (y x)
![Page 40: LOGIKA 6. Előadás](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022062315/56815b5a550346895dc940f7/html5/thumbnails/40.jpg)
A háromdimenziós euklideszi geometria logikai nyelve: a Geom nyelv
A háromdimenziós euklideszi geometria struktúráját leíró logikai nyelvet nevezzük GEOM nyelvnek. Azaz háromdimenziós euklideszi geometria matematikai struktúra egy interpretációja az GEOM nyelvnek. A háromdimenziós euklideszi geometria matematikai struktúrája:
![Page 41: LOGIKA 6. Előadás](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022062315/56815b5a550346895dc940f7/html5/thumbnails/41.jpg)
A háromdimenziós euklideszi geometria logikai nyelve: a Geom nyelv
A háromdimenziós euklideszi geometria struktúráját leíró logikai nyelvet nevezzük GEOM nyelvnek. A GEOM nyelv ábécéje:
![Page 42: LOGIKA 6. Előadás](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022062315/56815b5a550346895dc940f7/html5/thumbnails/42.jpg)
A háromdimenziós euklideszi geometria logikai nyelve: a Geom nyelv
A GEOM nyelv szintaxisa:
e
![Page 43: LOGIKA 6. Előadás](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022062315/56815b5a550346895dc940f7/html5/thumbnails/43.jpg)
A háromdimenziós euklideszi geometria logikai nyelve: a Geom nyelv
A GEOM nyelv szemantikája:
Hasonló az AR nyelvnél elmondottakhoz, figyelembe véve a fajtákat.
![Page 44: LOGIKA 6. Előadás](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022062315/56815b5a550346895dc940f7/html5/thumbnails/44.jpg)
AR, RÉSZH GEOM nyelvek: összefoglalás
![Page 45: LOGIKA 6. Előadás](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022062315/56815b5a550346895dc940f7/html5/thumbnails/45.jpg)
FEJTÖRŐHogyan nézne ki a teljes indukció formalizálása az elemi aritmetika másodrendű logikai nyelvén?
![Page 46: LOGIKA 6. Előadás](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022062315/56815b5a550346895dc940f7/html5/thumbnails/46.jpg)
Term és formula értéktáblája: Ismétlés
X Y Z (ZXYZ)
i i i i
i i h i
i h i i
Egy 1. rendű formula primformulái • az atomi formulák ( p(t1, ..., tn) ) és a • kvantált formulák
Egy 1. rendű formula primkomponensei a formula azon primformulái, amelyekből a formula logikai összekötőjelek segítségével épül fel.
Példa:P(X) prímformula, de csak akkor prímkomponens, ha magában szerepel a formulában:P(X) Q(X) -ben: P(X) prímkomponens isxP(x) Q(X) -ben: P(X) nem prímkomponens, csak prímformula
Az igazságtáblában (0. rendű logika) az első sorba az állításváltozók (ezek a formula prímkomponensei) és a formula kerülnek. A változók alá igazságértékeiket írjuk. A formula alatt a megfelelő helyettesítési értékek találhatók.
![Page 47: LOGIKA 6. Előadás](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022062315/56815b5a550346895dc940f7/html5/thumbnails/47.jpg)
Term és formula értéktáblájaEgy 1. rendű formula értéktáblájában az első sorba
• a szabad indivíduum változók • a primkomponensek és a • formula kerülne.
Mivel a primformulák több esetben paraméteres állítások, ezért az interpretációban az indivíduum változók kiértékelése után válnak állításokká. Ezért az értéktábla első sorába még a formulában lévő indivíduum változókat is felsoroljuk a primformulák elé.
• Az indivíduum változók alá azok lehetséges kiértékelései kerülnek• A primformulák alá a megfelelő helyettesítési értékek kerülnek • A formula alatt a prímformulák értékeinek megfelelő helyettesítési
értékek találhatók.
![Page 48: LOGIKA 6. Előadás](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022062315/56815b5a550346895dc940f7/html5/thumbnails/48.jpg)
Term és formula értéktáblájaPéldaA formula xP(x)yQ(w,y)P(v)zQ(w,z)A primkomponensek: xP(x), y(Q(w,y), P(v), zQ(w,z)). A szabad indivíduum változók: v, w.Legyen az interpretáló struktúra: U={1, 2, 3}, P={1,3} Q={(1,2),(1,3), (2,1), (2,2), 2,3)},Ekkor (xP(x)) = h, a többiek paraméteres állításokAz értéktábla:
(V)
(w) (xP(x))
(y(Q(w,y))
P(v) (zQ(w,z))) (xP(x)yQ(w,y)P(v)zQ(w,z))
1 1….
h y(Q(1,y))=i
P(1)=i zQ(1,z)=h i mivel a feltételrész hamis ….