Kutatási és innovációs politika

K Ö Z É R T H E T Ő E N A Z E U R Ó P A I U N I Ó

S Z A K P O L I T I K Á I R Ó L

A kutatás és az innováció közvet lenül hozzájárul ahhoz , hogy Európa lakossága minél jobb körülmények között é lhessen.

Látókörünk bővítéséért,

életminőségünk javításáért

2K Ö Z É R T H E T Ő E N A Z E U R Ó P A I U N I Ó S Z A K P O L I T I K Á I R Ó L

TARTALOM

Miért van szükség európai kutatási és innovációs politikára? . . 3

Hogyan támogatja az EU a kutatást és az innovációt? . . . . . . . 5

Kilátások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12

További információk . . . . . . . . . . . . . 12

KÖZÉRTHETŐEN AZ EURÓPAI UNIÓ

SZAKPOLITIKÁIRÓL

Közérthetően az Európai Unió szakpolitikáiról Kutatási és innovációs politika

Európai Bizottság Kommunikációs Főigazgatóság Polgárok tájékoztatása 1049 Brüsszel BELGIUM

Kézirat frissítve: 2014 novemberében

Fénykép a fedőlapon és a 2. oldalon © Glowimages RF/F1online

12 o. – 21 × 29,7 cm ISBN 978-92-79-42391-8 doi:10.2775/74283

Luxembourg: az Európai Unió Kiadóhivatala, 2014

© Európai Unió, 2014 A kiadvány a forrás feltüntetésével szabadon másolható. A fényképeket a szerzői jog tulajdonosának előzetes engedélyével lehet csak felhasználni vagy sokszorosítani. Engedélyért közvetlenül a jogtulajdonosokhoz kell fordulni.

Ez a tájékoztató füzet a „Közérthetően az Európai Unió szakpolitikáiról” című sorozat része. A sorozat

azt hivatott bemutatni, mit tesz az EU a hatáskörébe tartozó szakpolitikai területeken, miért van szükség a tevékenységére, és munkája milyen eredménnyel jár.

A sorozatot alkotó kiadványokat a következő internetcímen lehet letölteni: http://europa.eu/pol/index_hu.htm

http://europa.eu/!Uj47Mc

Hogyan működik az Európai Unió?Európa 12 leckében

Európa 2020 stratégia: Európa növekedési stratégiájaAz EU alapító atyái

AdópolitikaBankok és pénzügy

Belső piacBővítési politika

Csalás elleni küzdelemDigitális menetrend és információs társadalom

EgészségpolitikaÉghajlat-politika

Élelmiszer-biztonsági politikaEnergiapolitika

Foglalkoztatási és szociális politikaFogyasztói ügyek

Gazdasági és monetáris unió és az euróHatárok és biztonság

Humanitárius segítségnyújtás és polgári védelemJogérvényesülés, alapvető jogok és egyenlőség

KereskedelempolitikaKöltségvetés

Környezetvédelmi politikaKözlekedéspolitika

Kulturális és audiovizuális politikaKutatási és innovációs politika

Kül- és biztonságpolitikaMezőgazdasági politika

Migrációs és menekültügyi politikaNemzetközi együttműködés és fejlesztésOktatási, képzési, ifjúsági és sportpolitika

Regionális politikaTengerügy és halászat

VállalkozáspolitikaVámpolitika

Versenypolitika

3K U T A T Á S I É S I N N O V Á C I Ó S P O L I T I K A

A kutatás és az innováció hozzájárul ahhoz, hogy Európában jobb legyen élni és dolgozni, elősegíti, hogy kontinensünk versenyképesebbé váljon, lendületet ad a növekedésnek és munkahelyeket teremt. A kutatásnak és az innovációnak köszönhetően javul az emberek életminősége, mert színvo-nalasabbá válik az egészségügyi ellátás és a közlekedés, továbbá bővül az új termékek és szolgáltatások, köztük a digitális szolgáltatások köre.

Az Európai Unió fontos szereplője a nemzetközi tudományos és technológiai életnek, és számos területen – például a meg-újuló energia és a környezetvédelem terén – vitathatatlanul vezető szerepet tölt be.

Európa jövője nagyban függ attól, hogy tud-e újítani – képes-e arra, hogy a tudósok és kutatók nagyszerű elgondolásait termékek és szolgáltatások formájában társadalmunk szolgálatába állítsa, és ezzel lendületet adjon a gazdasági növekedésnek és a munkahelyteremtésnek. Az EU stratégiát dolgozott ki annak érdekében, hogy előmozdítsa ezt a folya-matot. Az „Innovatív Unió” néven ismert kezdeményezés olyan környezetet hivatott teremteni, amely ösztönzi új ötletek és innovatív eszmék születését. Az „Innovatív Unió” szerves része a gazdasági növekedést szolgáló „Európa 2020” uniós stratégiának, melynek 2020-ra kitűzött céljai között szerepel, hogy a köz- és a magánszektor a bruttó hazai termék (GDP) 3%-ának megfelelő összeget fordítson kutatási és innovációs beruházásokra.

Az EU a világ fő „tudásgyára”, a világon létrehozott tudomá-nyos és technológiai termékek csaknem harmadát itt állítják elő. Az elmúlt évek gazdasági válsága ellenére az EU és tagál-lamai sikeresen megőrizték versenyelőnyüket ezen a téren.

Nem szabad azonban megfeledkeznünk arról, hogy az EU-nak egyre kiélezettebb globális versenyben kell helytállnia a kutatás és a technológiai termelés területén, ezért gondoskodnunk

kell arról, hogy innovatív ötleteink sikeres új termékeket és technológiákat eredményezzenek. A tagállamok saját kutatási szakpolitikával és kutatásfinanszírozási rendszerrel rendelkeznek, de több olyan fontos kérdés is van, amelyre közös munkával lehet a legjobban megoldást találni – ezért van szük-ség a kutatás és az innováció uniós szintű finanszírozására is.

Az EU új kutatási keretprogramja, a Horizont 2020 program meg fogja szilárdítani Európa vezető pozícióját az innováció területén, ugyanis elő fogja segíteni az innovatív technológiák fejlődését és azt, hogy az uniós kutatás kimagasló eredmé-nyeket érjen el. Az EU a 2014–2020-as időszakban csaknem 80 milliárd eurót kíván kutatási és innovációs projektekbe beruházni. A finanszírozás elő fogja segíteni, hogy az EU olyan új termékeket és szolgáltatásokat tudjon piacra dobni, amelyek megállják helyüket a nemzetközi versenyben.

De ez még nem minden. A világ népessége 2050-re akár 9 milliárd főre gyarapodhat, és öt emberből kettő 50 év feletti lesz. A teljes népesség háromnegyede városokban, több mint 60%-a egy- vagy kétszemélyes háztartásban fog élni. Ezek a komoly demográfiai változások nagyon rövid idő alatt, csupán néhány évtized, fognak lezajlani. A Horizont 2020 program jelentős része ezért olyan feladatokra összpontosul, amelyeket e változások tesznek szükségessé, például az energia-, a víz- és az élelmiszer-ellátás biztosítására, a globális felmelegedés elleni küzdelemre, az egészségügyi rendszerek fenntartására, a biztonság megőrzésére stb. Az erőforrás-hatékonyságot és -sokféleséget, a környezetvédelmet, a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelmet – vagyis egy élhetőbb társadalom kialakulását – csak úgy lehet támogatni, ha beruhá-zunk a kutatásba és a technológiafejlesztésbe.

Ahhoz, hogy Európának sikerüljön a társadalmi kihívásoknak megfelelni, a növekedést fellendíteni és versenyképesebbé válni, jól működő, kiemelkedő színvonalú kutatási hálózatra van szüksége. Gondoskodnunk kell arról, hogy ugyanazt a kutatási tevékenységet ne finanszírozzuk közpénzekből Európa-szerte 28-szor, hanem csak egyszer, az arra legalkalmasabb kutatóközpontban. A kutatások eredményét pedig meg kell osztani. Európának nagy szüksége van kiváló kutatókra, ezért fontos, hogy könnyebb legyen a kutatóknak Európán belül állást találni, mint a tengerentúlon elhelyez-kedni. Fontos, hogy a felvételi rendszer nyitott és átlátható legyen, továbbá biztosítani kell a kutatásban a nemek közötti esélyegyenlőséget. Az EU-nak egységes piacra van szüksége a tudás területén, mivel így lehet megalapozni, hogy a kutatók könnyen vállalhassanak munkát bárhol az Unióban, illetve hogy az általuk felhalmozott tudás és a kutatások eredménye Európa-szerte szabadon áramolhasson és szabadon felhasz-nálható legyen. Az uniós országok ezért megállapodtak abban, hogy felszámolják az akadályokat, megteremtik az Európai Kutatási Térséget, és együttműködnek a Horizont 2020

Miért van szükség európai kutatási és innovációs politikára?

A kutatási és innovációs beruházások élhetőbb társadalmat teremtenek a polgárok számára

© European U

nion

4K Ö Z É R T H E T Ő E N A Z E U R Ó P A I U N I Ó S Z A K P O L I T I K Á I R Ó L

keretében annak érdekében, hogy minden egyes euró, melyet a kutatásra fordítanak, a lehető legnagyobb hatást váltsa ki.

Röviden az EU kutatási politikájának történetérőlAz 1950-es évek: hat európai ország aláírja az Európai Szén- és Acélközösséget (ESZAK, 1951) és az Európai Atomenergia-Közösséget (EURATOM, 1957) létrehozó szerződést, melyek a kutatásra vonatkozóan is tartalmaznak rendelkezéseket.

1957: az Európai Gazdasági Közösséget (EGT) létrehozó szerződés létrejöttének köszönhetően több kutatási program is indul az akkoriban legfontosabbnak tartott területeken, így az energia, a környezetvédelem és a biotechnológia területén.

1983: az információtechnológiai kutatásra irányuló európai stratégiai program (ESPRIT) keretében egy sor integrált kutatási program, fejlesztési projekt és ipari technológiaátadási kezdeményezés indul útjára az információs technológia területén.

1984: megszületik az első „kutatási keret-program”. Ettől kezdve a kutatás közösségi finanszírozása elsősorban a keretprogramokon keresztül történik. Az első keretprogramban a támogatások a biotechnológiára, a távközlésre és az ipari technológiára összpontosulnak.

1986: A kutatást a Közösség hivatalosan szakpo-litikái közé emeli. Az Egységes Európai Okmány külön fejezetet szentel a területnek. A cél „az európai ipar tudományos és technológiai alapjainak megerősítése, valamint annak ösztönzése, hogy az nemzetközi szinten versenyképesebbé váljon”.

2000: Az EU úgy határoz, hogy elkezdi a világra nyitott és a belső piac elvein alapuló egységes Európai Kutatási Térség kiépítését, amelyben a kutatók, a tudományos ismeretek és a tech-nológiai fejlesztések szabadon mozoghatnak.

2007: Az EU hetedik kutatási és technológia-fejlesztési keretprogramja keretében létrejön az Európai Kutatási Tanács. Küldetése az, hogy a tudományos kiválóság alapján támogassa a felderítő kutatást az összes tudományos területen.

2008: Létrejön az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT), melynek székhelyéül Budapestet választják. Az intézet létrehozása az EU első kezdeményezése annak érdekében, hogy az ún. tudásháromszöget alkotó három tevékenységi területet, azaz a felsőoktatás, a kutatás és a vállalatok világát tudományos és innovációs társulások támogatása révén egybefogja. Az EIT 2010-ben válik teljesen működőképessé.

2010: Az EU az Innovatív Unió elnevezésű kezdeményezésében több mint 30 cselekvési pontot fogalmaz meg azzal a céllal, hogy javítsa a kutatás és az innováció finanszírozási lehetőségeit és feltételeit Európában. Az Innovatív Unió az Európa 2020 stratégia központi elemét képezi annak érdekében, hogy az innovatív ötletek termékek és szolgáltatások formájában megvalósulva a növekedést és a munkahelyteremtést szolgálják.

2014: Az EU Horizont 2020 néven elindítja eddigi legnagyobb kutatási és innovációs keretprogramját. Az Innovatív Unió megvalósításában fontos szerepet játszó pénzügyi eszköz a 2014 és 2020 közötti időszakra szól, költségvetése pedig megközelíti a 80 milliárd eurót. A Horizont 2020 része azoknak az erőfeszítéseknek, amelyek új növekedési és munkahelyteremtési lehető-ségeket hivatottak életre hívni Európában.

5K U T A T Á S I É S I N N O V Á C I Ó S P O L I T I K A

Hogyan támogatja az EU a kutatást és az innovációt?

Az Európai Unió 1984 óta többéves keretprogramok alapján működteti kutatási és innovációs politikáját és az ezzel kap-csolatos finanszírozást. Az 1984 és 2013 közötti időszakban 7 keretprogram megvalósítására került sor. A Horizont 2020 néven ismert legújabb uniós kutatási és innovációs keretprog-ram 2014 elején indult.

Horizont 2020: Az EU kutatási és innovációs keretprogramja a kiváló kutatás támogatásáért

A Horizont 2020 az EU eddigi legnagyobb kutatási és innovációs programja. A program azáltal, hogy lehetővé teszi a rendkívüli ötletek piaci megvalósítását, áttörő eredményekhez, rendkívüli felfedezésekhez fog vezetni, és biztosítani fogja, hogy Európa élen járjon a kutatás és az innováció területén. A 7 évre (2014–2020) szóló, csaknem 80 milliárd eurós költségvetés elsősorban a program három pillére, „a kiváló tudomány”, „az ipari vezető szerep” és „a társadalmi kihívások kezelése” célkitűzés között fog megoszlani. Az uniós beruházás magán- és állami beruházásokat is magával von majd.

A Horizont 2020 programot az EU-tagállamok kormányai és az Európai Parlament képviselői is jóváhagyták. Az EU döntéshozói között teljes egyetértés alakult ki abban a tekintetben, hogy a kutatási és innovációs beruházások elengedhetetlenek Európa jövője szempontjából, ezért a programot az Európa 2020 stratégia középpontjába állították. A cél az, hogy Európa világ-színvonalú tudományos és technológiai eredményeket mutasson fel, amelyek lendületet adnak a gazdasági növekedésnek.

A korábbi kutatási keretprogramok révén az uniós finanszírozás elősegítette az együttműködést a tudományos élet és az ipar

szereplői között nemcsak Európában, hanem a világ minden táján abból a célból, hogy megoldásokat keressenek az aktuális kihívások széles körére. Az együttműködésnek köszönhetően létrejött újítások és találmányok sokak életét megkönnyí-tették, előmozdították a környezetvédelem ügyét, továbbá fenntarthatóbbá és versenyképesebbé tették az európai ipart. A Horizont 2020 program a világ összes kutatója előtt nyitva áll.

Hogyan fogja segíteni a Horizont 2020 az EU kutatóit és iparát?

Folytatni kell a kiválóságon alapuló felderítő kutatás támo-gatását. Sokszor a felderítő kutatás alapozza meg ugyanis az innovációt és a technológiai fejlődést, új ipari találmányok és új piacok csíráját hordva magában.

Az Európai Kutatási Tanács által támogatott felderítő kuta-tási projektek kiválasztásának alapját kizárólag a kiválóság képezi. Ha azonban a kutatás váratlan technológiai áttöréshez vezet, a Horizont 2020 is támogatást nyújt a felfedezés továbbfejlesztésének következő szakaszaihoz.

A képzés és a szakmai előmenetel támogatása elősegíti, hogy minél több élenjáró kutató legyen Európában. Pályakezdő és tapasztalt kutatók egyaránt kaphatnak támogatást ahhoz, hogy pályafutásukat és szakmai felkészültségüket fejlesszék akár képzés, akár külföldi vagy magánszektorbeli időszakos kutatói állások révén. A Marie Skłodowska‑Curie‑cselekvések lehetőségeket nyújtanak számukra új ismeretek és tapasztalatok megszerzéséhez, hogy teljes mértékben kibontakoztathassák képességeiket.

A képzés és a szakmai előmenetel támogatása

elősegíti, hogy élvonalbeli kutatógárda jöjjön létre

© European U

nion

6K Ö Z É R T H E T Ő E N A Z E U R Ó P A I U N I Ó S Z A K P O L I T I K Á I R Ó L

A gazdasági válság rávilágított arra, hogy az EU ipari bázisa központi szerepet játszik a gazdaság stabilitása szempont-jából, és hogy nagy szükség van a megújítására. A piaci hiányosságok azonban megakadályozhatják a magánszektort abban, hogy előteremtse az ipari bázis korszerűsítéséhez szükséges pénzügyi forrásokat és tudásanyagot.

Az európai növekedés és jólét helyreállításához nagyobb hangsúlyt kell helyeznünk az ipari versenyképességre, melynek alapját a globális értéklánc valamennyi szakaszában a csúcstechnológiai termékek és eljárások képezik. A Hori-zont 2020 az eddigi uniós kutatási és innovációs programok mindegyikénél több figyelmet szentel a vállalkozások támo-gatásának. Számos olyan célzott intézkedést foglal magában, amely általánosságban az ipart, ezen belül pedig különösen a kis- és középvállalkozásokat hivatott támogatni, többek között a finanszírozáshoz jutás megkönnyítése által.

Az Uniónak új gazdasági növekedési forrásokat kell létre-hoznia, melyek korszerű és dinamikus üzleti környezetben alkalmazott, fejlett gyártási technológiákon alapulnak. Egyes stratégiai fontosságú területeken a magánszektor önmagában nem képes ilyen gyökeres változtatásokra, mivel a legkorsze-rűbb kutatási eredményekhez kellene hozzáférnie ahhoz, hogy úttörő technológiákat tudjon kifejleszteni. A Horizont 2020 innovációs beruházási csomagot is tartalmaz, mely a beruházásokkal erős köz-magán társulások kialakulását ösztönzi többek között a gyógyszeripar, a repüléstechnikai ipar és a bioalapú termékek előállításával foglalkozó iparágak területén. Ezenkívül más partnerségek és a kulcsfontosságú alaptechnológiákra irányuló kutatási tevékenységek további támogatást fognak biztosítani az európai iparnak ahhoz, hogy kifejlessze a szükséges tudás- és készségbázist.

A jövőbeni és kialakulóban lévő technológiák támogatásával a program lehetővé teszi a kutatók számára, hogy az

alapkutatás eredményeit felhasználva új technológiákat dolgozzanak ki, melyek révén a vállalatok és a csúcstechno-lógiát alkalmazó kkv-k megőrizhetik versenyképességüket a világpiacon. A Horizont 2020 olyan világszínvonalú kutatási infrastruktúrák létrehozását is támogatni fogja, amelyekhez Európa valamennyi kutatója hozzáférhet annak érdekében, hogy teljes mértékben kibontakoztassa képességeit a tudomá-nyos fejlődés és az innováció szolgálatában.

Melyek a Horizont 2020 előnyei az emberek szempontjából?

Ahhoz, hogy új tehetségeket lehessen megnyerni a tudo-mánynak, és hogy a tudományos kiválóság társadalmi tudatossággal és felelősségtudattal párosuljon, tényleges együttműködésre van szükség a tudományos világ és a társadalom között. Ez azt jelenti, hogy a problémákat körbe kell járni. A Horizont 2020 ezért olyan projekteket is támogat, amelyek a polgárok részvételével határozzák meg az ő mindennapi életükre hatást gyakorló kutatás jellegét. Ha a szakemberek és a laikusok között szélesebb körű egyetértés alakul ki a célokat és a célok elérését szolgáló eszközöket illetően, az elősegíti a tudományos kiválóság megőrzését, és lehetővé teszi, hogy a társadalom az eredmények társtulajdo-nosává váljon.

A társadalomtudományok és a bölcsészettudomány területe igen fontos multidiszciplináris kutatási terület, mely a Hori-zont 2020 program általános célkitűzéseinek mindegyikébe be van építve. Ennek a kutatási területnek a Horizont 2020 keretprogramba történő integrálása fel fogja erősíteni a prog-ram hatását, és elengedhetetlen ahhoz, hogy a tudományos és technológiai beruházások a lehető leghasznosabbnak bizonyuljanak a társadalom számára. A társadalmi-gazdasági

A HORIZONT 2020 KÖLTSÉGVETÉSE

Beruházások olyan kutatási és innovációs projektekbe, amelyek tényleges előnyöket biztosítanak a polgárok számára

Tudomány a társadalommal, a társadalomért, a kiválóság térnyerésének előmozdítása és a minél szélesebb körű részvétel elősegítése, a Közös Kutatóközpont nem nukleáris közvetlen cselekvései

Az atommag-hasadási és atommagfúziós uniós kutatások finanszírozása; biztonsági és védelmi kérdések, orvosi kutatás, sugárvédelem, hulladék-

gazdálkodás, a radioaktivitás ipari hasznosítása, energiatermelés

Az EU versenyképességének megerősítése, munkahelyteremtés,

az életszínvonal emelése

Beruházások ígéretes és stratégiai fontosságú technológiákba, illetve annak ösztönzése, hogy

a vállalkozások többet ruházzanak be a kutatásba, és működjenek együtt a közszektorral az innováció

fellendítése céljából

Euratom (2014–2018): 1,6 milliárd euró

Kiváló tudomány: 24,4 milliárd euró

Ipari vezető szerep: 17 milliárd euró

További 3,2 milliárd euró

Az Európában rendelkezésre álló tehetség kamatoztatása, az innováció előnyeinek maximális kihasználása és az előnyökből való minél szélesebb körű részesülés biztosítása az Unió egészében

Európai Innovációs és Technológiai Intézet: 2,7 milliárd euró

Társadalmi kihívások: 29,7 milliárd euró

7K U T A T Á S I É S I N N O V Á C I Ó S P O L I T I K A

vetületnek a kutatás, illetve az új technológiák tervezési, fejlesztési és végrehajtási folyamatába való beépítése elősegítheti, hogy a tudományos közösség megoldást találjon a társadalmi problémákra.

Ezt a közelítésmódot részesítette előnyben az EU akkor is, amikor a Horizont 2020 kidolgozásakor a hangsúlyt a kutatási szakterületek megnevezése helyett a „Kihívások” célkitűzésre helyezte. A társadalmi kihívások – például az egészségügy, a környezetvédelem és a közlekedés területén jelentkező aktuális problémák – kezelése mindannyiunk számára fontos. A Horizont 2020 program az alábbiakban ismertetett hét társadalmi kihívással foglalkozik, célzott beruházással ösztönözve az ezekre irányuló kutatást és innovációt. Mindez tényleges előnyöket fog biztosítani az emberek számára.

EGÉSZSÉG ÉS JÓLLÉTMindenki szeretne hosszú ideig, boldogan és egészségben élni, a tudósok pedig mindent megtesznek azért, hogy ezt lehetővé tegyék. A kutatások a legsúlyosabb egészségügyi gondok mellett a legújabb veszélyekkel, például az Alzheimer-kór, a cukorbetegség és az antibiotikumokkal szemben rezisztens „szuperbaktériumok” egyre nagyobb méreteket öltő problémá-jával is foglalkoznak.

Az ezen a területen megvalósuló uniós kutatás és innováció beruházás az egészségünkbe, ugyanis megalapozza, hogy az idős emberek hosszabb ideig maradjanak tevékenyek és önellátóak, támogatja új, biztonságosabb és hatásosabb beavatkozások kifejlesztését, és elősegíti, hogy egészségügyi és ellátórendszereink fenntarthatóak maradjanak. Az EU által finanszírozott kutatás és innováció eszközt ad az orvosok kezébe ahhoz, hogy személyre szabottabb orvosi ellátást tudjanak nyújtani, előmozdítja a krónikus és fertőző betegségek megelőzésének és kezelésének ügyét, és segíti az antimikrobiális rezisztencia visszaszorítására irányuló küzdelmet.

A beruházások eredményeként új betegségmegelőzési módszerek, pontosabb diagnosztikát biztosító eljárások és hatásosabb gyógymódok állnak majd rendelkezésre, továbbá új betegellátási modellek és új egészségmegőrző és jólléti technológiák fognak teret nyerni. Ezek az eljárások és tech-nológiák az egészség és a betegség alapvető természetének, valamint az előbbi megőrzését és az utóbbi megelőzését, illetve kezelését szolgáló eszközöknek a mélyrehatóbb megértésén fognak alapulni.

SIKERTÖRTÉNET: nanorészecskék az Alzheimer‑kór diagnosztizálásában és kezelésébenAz uniós finanszírozással megvaló-suló NAD projekt keretében a tudósok innovatív nanorészecske-terápiákat dolgoznak ki az Alzheimer-kór kezelésére. A projektcsapat olyan nanorészecskéket fejlesztett ki, amelyek képesek áthatolni a vér-agy gáton, lehetővé téve, hogy az agyról mágnesesrezonancia-vizsgálattal (MRI) vagy pozitronemissziós tomográfiával (PET) nyert képek segítségével észlelni lehessen a betegséget. A projektnek köszönhetően a hordozó nanorészecskék terápiás potenciálja is bizonyítást nyert. A hordozó nanorészecskéket úgy alakítják ki, hogy a terápiás hatóanyagokat elszál-lítsák a vér-agy gáthoz, megelőzve a béta-amiloid peptideknek a betegséget okozó aggregációját.

ÉLELMEZÉSBIZTONSÁG ÉS A BIOLÓGIAI ERŐFORRÁ-SOK FENNTARTHATÓ HASZNÁLATAAz európai lakosokat foglalkoztatja a helyes táplálkozás kér-dése, de az is, hogy minél kevesebb ételt dobjanak ki, és hogy tudják, honnan származik az élelmiszer, amelyet maguknak és családjuknak megvásárolnak. A Föld népessége 2050-re várhatóan eléri a kilenc milliárdot, ezért gyökeresen meg kell változtatnunk a termeléshez, a fogyasztáshoz, a feldolgozáshoz, a tároláshoz, az újrahasznosításhoz és a hulladékkezeléshez való hozzáállásunkat, és meg kell találnunk a módját, hogy mindeközben a lehető legkevésbé terheljük a környezetet.

Ez azt jelenti, hogy meg kell teremtenünk az egyensúlyt a meg-újuló és a nem megújuló szárazföldi és tengeri erőforrások felhasználásában, a hulladékot értékes erőforrássá kell átalakí-tanunk, az élelmiszert, a takarmányt, a bioalapú termékeket és a bioenergiát pedig fenntartható módon kell előállítanunk.

© iS

tock

phot

o.co

m/a

nned

de

8K Ö Z É R T H E T Ő E N A Z E U R Ó P A I U N I Ó S Z A K P O L I T I K Á I R Ó L

A biogazdaság kulcsfontosságú szerepet játszik az új, nem kőolajalapú társadalommá való átalakulásban, ami óriási életmódbeli és erőforrás-felhasználási változásokat követel meg a társadalom minden rétegében és a gazdaságban egyaránt. Az európai polgárok és a leendő generációk jólléte és boldogulása függ attól, hogyan sikerül a szükséges változ-tatásokat megvalósítani.

SIKERTÖRTÉNET: nyomtatott élelmiszerek a rágási, illetve nyelési nehézségekkel küzdő emberek számáraA rágási és a nyelési nehézséggel küzdők gyakran elvesztik étvágyukat és nem esznek eleget amiatt, hogy csak jellegtelen pürével tudnak táplálkozni. Ez komoly veszélyt jelenthet testi és lelki egészségükre egyaránt. A probléma megoldása érdekében az uniós finanszírozású Performance projekt munkatársai arra törekednek, hogy innovatív 3D-technológiás nyomtatással megfizethető áron változatos táplálkozást lehetővé tevő rekonstruált lágy élelmiszercikkeket állítsanak elő azok számára, akiknek ilyen nehézségekkel kell szembenézniük.

FENNTARTHATÓ ENERGIAAz energia a modern gazdaság hajtómotorja – de már ahhoz is óriási mennyiségű energiára van szükségünk, hogy életszín-vonalunkat fenntartsuk.

A világ második legnagyobb gazdaságaként az EU az energiaellátás tekintetében túlságosan függ a világ többi részétől. Energiaszükségletét ráadásul nagy részben fosszilis tüzelőanyagokból nyert energiával fedezi, az pedig felgyorsítja az éghajlatváltozást. Az EU ezért nagyra törő éghajlat- és energiapolitikai célokat tűzött maga elé.

© D

e Grood Innovations

Jóval több energiát fogyasztunk, mint amennyit meg-engedhetünk magunknak, ezzel pedig biztonságunkat, versenyképességünket és munkahelyeinket veszélyeztetjük.

Életbevágó, hogy az EU új ipari forradalmat indítson, amely oly módon teremti meg az alacsony energiaigényű gazdaság kialakulásának feltételeit, hogy az életszínvonalunk és korszerű életvitelünk fenntartásához szükséges energia biztonságosabb, versenyképesebb, megfizethetőbb és fenntarthatóbb legyen.

SIKERTÖRTÉNET: új anyagokból új akkumulátorokA lítiumionakkumulátor-technológia megalapozta az elektromos járművek egy új generációjának térnye-rését, ezenkívül megoldotta egy sor energiaigényes hordozható eszköz árammal való ellátásának problé-máját is. A kutatók új utakat keresnek a technológia hatékonyságának növelésére, és több olyan uniós projekt van folyamatban (köztük a Somabat), amely ígéretes új változatok kidolgozását célozza. Tudni kell azonban, hogy a szakértők egyöntetű véleménye szerint 250 Wh/kg – a litiumionakkumulátor-tech-nológia feltételezett felső határa – feletti eredményt csak a litiumion-akkumulátorok utáni új generációs akkumulátorokkal lehet elérni, melyek kifejlesztéséhez új anyagokra van szükség. A Labohr projekt munkatársai új litium-levegő akkumulátort dolgoztak ki, amely most az értékelési szakaszban van, az Orion projekt keretében pedig a kutatók 5–10 évre előre terveznek, amikor olyan új szerves-szervetlen hibrid alternatívákat keresnek az energiaátalakításra és -tárolásra, amelyek révén az EU piacvezetővé válhat ezen a területen.

© iS

tock

phot

o.co

m/a

pom

ares

9K U T A T Á S I É S I N N O V Á C I Ó S P O L I T I K A

KÖZLEKEDÉSA hatékony közlekedés a fenntartható jólét alapvető feltétele Európában. A mobilitás a foglalkoztatás, a gazdasági növekedés, az életszínvonal, valamint a világkereskedelem szempontjából egyaránt rendkívül fontos. Ezenkívül létfontos-ságú összeköttetést biztosít az emberek, illetve közösségek között. Közlekedési rendszereink és szokásaink azonban nem fenntarthatóak.

Jelenleg túlzottan függünk a kőolajtól – pedig a kőolaj egyike a legszennyezőbb anyagoknak, ráadásul kifogyóban van. A közlekedéssel kapcsolatos problémák – a közlekedési torlódások, a közlekedési balesetek, a légszennyezés stb. – kedvezőtlen hatást gyakorolnak mindennapi életünkre és egészségünkre.

A közlekedési torlódások gazdasági költsége 2050-re mintegy 50%-kal megemelkedik, a központi és a peremterületek közötti összeköttetés egyre rosszabb lesz, a balesetek és a zajszeny-nyezés társadalmi költsége pedig folyamatosan nőni fog.

A 21. század olyan kihívások elé állít minket, amelyeket európai szinten, közösen kell megválaszolnunk.

Ha nem foglalkozunk ezekkel a problémákkal, az meglehetősen leszűkítheti utazási – és egyúttal gazda-sági – lehetőségeinket, és életminőségünk rovására mehet. A közlekedési ágazatban a kutatás központi szerepet játszik azoknak az innovatív technológiáknak és munkamódszereknek a kifejlesztésében, amelyek révén el lehet érni, hogy mobilitá-sunk fenntartása csekély társadalmi költségekkel járjon.

SIKERTÖRTÉNET: új technológiákkal a repülőgépek szennyezőanyag‑ és zajkibocsátásának csökkentéséértA Tiszta Égbolt partnerség első szakasza több úttörő technológia kifejlesztéséhez vezetett. Ezek már a további fejlesztésekhez elengedhetetlen szélcsatorna-vizsgálaton is átestek. Az újítások egyike a természetes lamináris áramlású szárny. Az új szárnyprofil jelentősen lecsökkenti az ellenállást, és akár 4%-os üzemanyag-meg-takarítást is lehetővé tehet. Két másik, a Tiszta Égbolt keretében kifejlesztett innovatív technológia, a nyitott rotoros hajtóműtípus és a szárny jege-sedését gátló, illetve a szárnyat jégtelenítő rendszer szintén jól teljesített a szélcsatorna-vizsgálaton, bizonyítva, hogy kiforrott technológiákról van szó. Az innovatív hajtóműtípus-terv a Rolls Royce, valamint a repülőgép- és rakétahajtóműveket gyártó francia multinacionális cég, az SNECMA által végzett értékelésen is sikeresnek bizonyult.

© d

utch

pilo

t22

10K Ö Z É R T H E T Ő E N A Z E U R Ó P A I U N I Ó S Z A K P O L I T I K Á I R Ó L

ÉGHAJLATVéget ért az az időszak, amikor úgy tűnt, bővelkedünk az olcsó erőforrásokban – függetlenítenünk kell tehát a gazdasági növekedést az erőforrás-felhasználástól. Az éghajlatváltozás és a jelenlegi termelési, illetve fogyasztási minták együttes hatása károsítja ökoszisztémáinkat, és csökkenti a biológiai sokféleséget.

A problémát úgy oldhatjuk meg, ha beruházunk olyan innová-ciós fejlesztésekbe, amelyek a természettel összhangban álló, környezetbarát gazdaság kiépítését szolgálják.

A természeti erőforrások egyre szűkösebbé válnak, ezért mind jólétünk, mind Európa gazdasági fejlődése szempontjából elengedhetetlen, hogy nagyobb hangsúlyt fektessünk a természeti erőforrások fenntarthatóbb felhasználására. Ennek egyik módja az, hogy a lehető legjobban csökkentjük a hulladéktermelést, illetve a hulladékot erőforrásként újra-hasznosítjuk. Bizonyított tény, hogy Európa szakértelemmel rendelkezik a hulladékkezelés és -feldolgozás terén, és az innováció élvonalában jár ebben az ágazatban.

Ha tőkét kovácsolunk ebből, akkor új lendületet adhatunk a hulladékkeletkezés megelőzését szolgáló, illetve a hulladékgazdálkodást ésszerűsítő innovatív megol-dások kidolgozásának, hogy Európa kevésbé függjön a nyersanyag-importtól, és megerősítse vezető pozícióját a világpiacon.

A víz alapvető szerepet játszik az emberi egészség, az élelmezésbiztonság, a fenntartható fejlődés és a környezet szempontjából. Ezenkívül egyre nagyobb jelentőségű gazdasági ágazat Európa számára, kb. 80 milliárd eurós évi forgalommal – tehát felbecsülhetetlen értékű növekedési és munkahely-teremtési forrás. A vízkészletek megőrzését azonban számos tényező nehezíti: az éghajlatváltozás, az urbanizáció, a szennyezés, az édesvizek túlzott gazdasági hasznosítása mellett a különböző felhasználói csoportok közötti, egyre fokozódó versengés is fenyegeti. Ha nem tesszük hatékonyabbá a vízgazdálkodást, a víz iránti kereslet 20 év múlva becslések szerint 40%-kal túllépi a rendelkezésre álló készletek mennyiségét.

Ahhoz tehát, hogy a gazdaság alkalmazkodni tudjon az éghaj-latváltozáshoz, és kevésbé legyen annak kiszolgáltatva, illetve hogy az erőforrásokkal hatékonyabban tudjon gazdálkodni, és eközben versenyképességét se veszítse el, magas színvonalú társadalmi és technológiai ökoinnovációra van szükség.

SIKERTÖRTÉNET: kevesebb bizonytalanság a tengerszint‑emelkedés kérdésébenBolygónk kétharmadát víz fedi. A tengerszint kis vál-tozásai is komoly következményekkel járhatnak, ezért nagyon fontos, hogy képesek legyünk mérni, nyomon követni és előre jelezni az óceánok esetleges válto-zásait, ami sürgető feladatot jelent ma tudósainknak. Az Európai Bizottság által finanszírozott Ice2sea projektben 13 ország tudósai – gleccserszakértők, éghajlat-kutatók és oceanológusok – dolgoznak azon, hogy világosabb képet adjanak a politikai döntésho-zóknak arról, mekkora tengerszint-emelkedés várható az éghajlatváltozás miatt. Munkájuk elősegíti, hogy társadalmunk infrastruktúráit hozzáigazíthassuk a változásokhoz. Az Ice2sea projekt, melyet a jövőbeli tengerszint-emelkedés becslésének pontatlanságával kapcsolatos aggályok hívtak életre, csökkentette a bizonytalanságot e rendkívül fontos kutatási területen, és megbízhatóbb ada-tokkal látta el az Éghajlat-változási Kormányközi Testületet a 2013 októberében megjelent ötödik értékelő jelentés kidolgozásához.

TÁRSADALMI BEFOGADÁSEurópa jövője szempontjából elengedhetetlen, hogy csökkent-sük az egyenlőtlenségeket, és visszaszorítsuk a társadalmi kirekesztést.

A társadalomtudományokat és a bölcsészettudományt is felölelő multidiszciplináris szemléletmódon alapuló uniós kutatás segíthet ezeknek a problémáknak a kezelésében azáltal, hogy új innovációs formákat térképez fel, és bővíti az uniós és tagállami szakpolitikai intézkedések alapjául szolgáló ismeretanyagot. Ezenkívül elősegíti, hogy az EU következetesen és eredményesen együttműködjön harmadik országokkal, továbbá az emlékezés, az identitás, a tolerancia és a kulturális örökség szerepével és más hasonlóan fontos kérdéssel is foglalkozik.

© d

oeth

ion

11K U T A T Á S I É S I N N O V Á C I Ó S P O L I T I K A

SIKERTÖRTÉNET: új európai szintű innovációs hálózat az idősbarát környezetértAz Egészségügyi Világszervezet szerint a fizikai és társadalmi környezet meghatározó jelentőségű a tekintetben, hogy az emberek idős korukban mennyire maradnak egészségesek, függetlenek és önellátóak. A demográfiai változásokhoz ezért többek között úgy alkalmazkodhatunk a legered-ményesebben, ha megfelelő környezetet alakítunk ki az idősek számára. Ennek a szemléletmódnak a térnyerését ösztönzi az AFE‑Innovnet, az idősbarát környezet megteremtését szolgáló innovációval foglalkozó tematikus hálózat. Az európai versenyképességi és innovációs keretprogram ikt-politikai programja által támogatott hálózat két évig fog működni.

BIZTONSÁGMinden ország elsődleges kötelezettségei közé tartozik, hogy gondoskodjon állampolgárainak biztonságáról. Védelem és biztonság nélkül a társadalom nem prosperálhat. A kormányok az állampolgárok biztonsága érdekében fellépnek a bűnözés és a terrorizmus ellen, védelmet nyújtanak a természeti és ember okozta katasztrófákkal szemben, gondoskodnak a kiberbiztonságról, és határaik ellenőrzésével küzdenek a csempészet ellen.

© C

omug

nero

Silv

ana

Jóllehet minden államigazgatás fő feladatainak egyike, hogy az állampolgárok biztonságáról gondoskodjon, nem szabad elfeledkezni arról, hogy nagyon kényes intézkedési területről van szó, ahol a magánélet és az alapvető emberi jogok védelmét is szem előtt kell tartani. A magánélet és az egyéni szabadság védelme ezért az uniós biztonsági kutatások középpontjában áll.

A versenyképes uniós biztonsági ágazatok jelentős mértékben hozzájárulhatnak az európai társadalmak életminőségének fenntartásához. Az európai cégek jó technológiai innovációs teljesítményüknek köszönhetően a legtöbb biztonsági ágazat-ban a világ élvonalához tartoznak.

A biztonsági ipar ígéretes terület, mely növekedést és munka-helyeket teremthet az EU-ban.

SIKERTÖRTÉNET: Uniós finanszírozású projekt a biometrikus biztonsági rendszerek továbbfejlesztéséértA biometrikus rendszerek a ma rendelkezésre álló leghatékonyabb biztonsági megoldások közé tartoznak. Egyes biometrikus érzékelőknek azonban még vannak gyenge pontjaik, és a problémák közül néhány nagy visszhangot kapott a nemzetközi sajtóban. A Tabula rasa konzorcium, melyben 7 ország 12 szervezete vesz részt, három éve dolgozik azon, hogy minél több gyenge pontot azonosítson és megfelelő ellenintézkedéseket dolgozzon ki, azzal a végső céllal, hogy a biometrikus rendszerek új, biztonságosabb generációját fejlessze ki.

© E

urop

ean

Uni

on

12K Ö Z É R T H E T Ő E N A Z E U R Ó P A I U N I Ó S Z A K P O L I T I K Á I R Ó L

NA-0

6-14

-047-H

U-C

További információk

ISBN 978-92-79-42391-8doi:10.2775/74283

X Európai Bizottság, Kutatási és Innovációs Főigazgatóság: http://ec.europa.eu/research/index.cfm?pg=home&lg=en

X A Horizont 2020 programról röviden (csak angolul): http://ec.europa.eu/programmes/horizon2020/en/news/horizon-2020-brief-eu-framework-programme-research-innovation

X Horizon (angol nyelvű folyóirat): http://horizon-magazine.eu X Kérdése van az Európai Unióról? A Europe Direct segíthet Önnek: 00 800 6 7 8 9 10 11

http://europedirect.europa.eu

Kilátások

Ma már bizonyított ténynek számít, hogy azok az országok, amelyek többet ruháztak be az évek során a kutatásba és az innovációba, jobban teljesítenek a kevesebbet beruházó államoknál. Az Európai Unió ezért azt a célt tűzte maga elé, hogy 2020-ra a GDP 3%-ára növeli a közszférabeli és magán-forrásokból származó kutatási és innovációs beruházások együttes összegét.

Ez – az egészséges, versenyképes európai gazdaság megteremtését szolgáló – beruházás ugyanolyan fontos, mint az európai adósság és deficit csökkentésére irányuló kötelezettségvállalás. Ha sikerül elérni, hogy 2020-ban az EU a GDP 3%-át kutatásra és innovációra fordítsa, az 2025-re 3,7 millió új munkahelyet teremthet, az éves bruttó hazai terméket pedig csaknem 800 milliárd euróval növelheti.

Tekintettel arra, hogy Európa népessége öregedőben van, és hogy kontinensünk számára a feltörekvő gazdaságok komoly konkurenciát jelentenek, Európának a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés fellendítéséhez az innovációt kell előtérbe állítania. Innoválnia kell a termékek, a szolgáltatások területén, de az üzleti modellek tekintetében, ezen belül pedig a közszférában sem maradhat el az innováció.

A kutatási és az innovációs beruházás – különösen európai szinten – jelentős multiplikátorhatással bír. Ennek ellenére Európa jelenleg kevesebbet költ kutatásra és innovációra, mint az Egyesült Államok vagy Japán. Ha versenyképesek akarunk maradni, ezen sürgősen változtatnunk kell. Ennek

A kutatásra szánt források növelése több millió új munkahelyet teremthet, és több milliárd euróval megnövelheti

az EU GDP-jét

© European U

nion

a felismerésnek a jegyében hoztuk létre a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogramot.

A kutatási és innovációs szakpolitika nagyban hozzá fog járulni a Jean-Claude Juncker vezette Bizottság által kitűzött tíz prioritás, azon belül is a következő kiemelt célok megvalósításához: a foglalkoztatás, a növekedés és a beruházások növelése, az összekapcsolt digitalizált egységes piac megteremtése, jövőbe mutató éghajlat-politikán alapuló, ellenállóképes energiaunió létrehozása, az európai ipar megerősítése, valamint Európa globális szerepvállalásának növelése.