a tanszék története, az oktatási és kutatási szerep alakulása

A tanszék története, az oktatási és kutatási szerep alakulása

Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék

1954 - 2004

Mérés technika és Információs Rendszerek Tanszék, 1954 - 2004 2

A tanszék történetének nagy fejezetei

• A kezdetek, az első tíz év

• Schnell korszak, a műszer szak megerősödése és az ipari kapcsolatok kiszélesedése

• Rendszerváltás, az oktatási szerkezet változása, a korábbi ipar összeomlása és új kapcsolatok kialakítása


A műszeripar nagyarányú fejlesztése• 1950-ben a Népgazdasági Tanács 690/34. sz. határozatával

megalapította a „magyar műszeripar”-t.• Az iparosítás fejlesztésén belül a gépipar fejlesztése volt az

elsődleges prioritású, „vitathatatlan viszont, hogy a gépipar fejlesztése erősen megnöveli a műszeripar termékei iránt igényeket, amelyek már 1950-ben lényegesek voltak, jelentőségük azóta csak növekedett, ilyenek többek között

• a viszonylag alacsony energiaigényeség,• a viszonylag alacsony állóeszközigényesség,• a viszonylag alacsony anyagigényesség,• a viszonylag magas (szellemi) munkaigényesség”.• (Idézet Böhm István: A magyar műszeripar 25 évéből )


Sorra alakulnak a nagy cégek• - Elektromos Készülékek és Mérőműszerek Gyára, 1949

• - Elektronikus Mérőműszerek Gyára (EMG), 1950

• - Kontakta Alkatrészgyár, 1949

• - Labor Műszeripari Művek, 1948

• - Magyar Optikai Művek, 1952

• - Mechanikai Mérőműszerek Gyára, 1948,

• - MEDICOR Röntgengyár, 1952

• - Metripond Mérleggyár, 1948

• - FOK-GYEM Szövetkezet, 1951• - RADELKIS Elektrokémiai Műszergyártó Szövetkezet, 1952

• - TELMES Műszergyártó Szövetkezet, 1949


MIKI, MKKL, MATE

• 1950: Műszeripari Kutató Intézet

• 1952: Méréstechnikai és Műszerügyi Intézet (az MKKL elődje)

• 1952: Méréstechnikai és Automatizálási Tudományos Egyesület

• 1952: Mérés és Automatika

• IMEKO


Iparfejlesztés: a bruttó termelési érték növekedése, KGST

0

500

1000

1500

2000

2500

3000

3500

1950 1955 1960 1965 1970 1975

Műszeripar

Gépipar

Teljes ipar


Lép az Egyetem is

• Schnell László írja a tanszék huszonöt éves történetét bemutató cikkében: „Kolos Richárd, a tanszék megalapítója és első vezetője 1949-ben kapott megbízást az első állami villamos mérőműszergyár, az Elektromos Készülékek és Mérőműszerek Gyára megszervezésére és műszaki vezetésére. E beosztásban alkalma nyílt közvetlenül érzékelni a szakmához értő, a szakterületen alkotó munkára alkalmas szakemberek hiányát.


Elindul a műszer szak

• Javaslatára 1949-ben létrehozták az Állami Műszaki Főiskolán a Műszertagozatot, amelynek 1951-53-ig vezetője volt. Ezen az esti tagozaton indult meg a műszerszakos képzés, majd a Budapesti Műszaki Egyetemen folytatódott, amikor - 1951-ben - az Állami Műszaki Főiskola a Budapesti Műszaki Egyetem esti tagozatává vált. A műszerszakos mérnökök nappali képzése az 1952-53-as tanévben indult meg az 1949-ben alakult Villamosmérnöki Kar keretében.”


1954: megalakult a tanszék

• Kezdetben önálló Műszeripari Kar létrehozása volt az elképzelés négy szakkal:

– méréstechnikai és automatika

– optika

– általános műszertan

– finommechanika

• Végül 1954-ben mégis a Villamosmérnöki Kar keretében alakult meg a Műszer és Finommechanika Tanszék

• Tanszékvezető: Kolos Richárd

• Tanácsadó: Arutjonov Leningrádból


Az első évfolyam tanterve: 6. félév

A tantárgy előadó elm. gyak

Politikai gazdaságtan 2 0

Orosz 0 2

Honvédelem 3 0

Villamos gépek Szita Iván 4 2

El.műszerek szerkezete Kolos Richárd 4 0

Elméleti villamosságtan Fodor György 4 4

Vill.műszerek és mérések Schnell László 0 4

Elektrotechn.anyagok Szegedi Vargha… 0 3

Gépelemek Kazinczi László 2 2





Honvédelem 2 0

Üzemi tervgazdaságtan 2 0

Vill.műszerek számítása Kolos Richárd 2 4

Villamos mérések módszerei Kolos Richárd 2 0

Elektronikus műszerek Striker György 5 1

Villamos kisgépek Bajza Lajos 2 4

Automatika és telemechanika Török Vilmos 5 0

Munkavédelmi technika Kálmán Iván 2 0

Finommechanikai szerk.elemek Kazinczy László 2 0





Üzemi tervgazdaságtan 2 2

Honvédelem 2 0

Villamos mérések módszerei Kolos Richárd 2 4

Nem villamos mennyiségek mér. Kolos Richárd 3 2

Optikai eszközök számítása Bárány Nándor 4 1

Elektronikus műszerek Striker György 4 4

Szabályozás-vezérlés Török Vilmos




Dialektikus és tört.material 2 0Törölv

e

Üzemi tervgazdaságtan 2 1Törölv

e

Nem villamos mennyiségek mér. Kolos Richárd 3 4

Optikai eszközök számítása Bárány Nándor 0 2

Nagyfrekvenciás mérések Striker György 2 4

Elektronikus és ioncsöves műszerek Striker György 3 2

Önálló labor Bánsági László 0 5

Műszergyártás technológia Szegedi Vargha János 4 2


Kezdeti problémák

• Kiderült, hogy túl széles a műszer szakon oktatott szakmai profil és egy tanszéken belül nem lehet az összes területet színvonalasan művelni

• Kolos Richárd félállásban volt a tanszéken és a tanszékvezető-helyettesség sokáig nem volt megoldott

• A Kar vezetése már régóta próbálta átcsábítani Schnell Lászlót, a Villamos Gépek és Mérések Tanszék adjunktusát, ez végül 1959-ben sikerült is


Schnell korszak: Megindul a többfrontos átalakulás


Schnell korszak: Megindul a többfrontos átalakulás

• Új tanterv, először 1960-65-ben

– Sok közös tárgy a gyengeáramú szakkal

• Profiltisztulás, tanszéki átszervezések

– 1964-ben új tanszékek alakulnak:

• Műszer- és Méréstechnika

• Folyamatszabályozási

• Műszer és Híradásipari Technológia

• KK munkák


Schnell korszak, erős műszer szak

• A műszer és irányítástechnika szakot közösen gondoztuk a Folyamatszabályozási Tanszékkel,

• hozzánk tartozott a – Digitális berendezések és az– Elektronikus műszertechnika ágazat

• Évente kb. 60-80 hallgató végzett a két ágazaton


A Schnell korszak nagy tanszéki KK-i

• Mérőhidak

• Hibrid számítórendszerek

• Zagyva-Tarna Telemechanikai Rendszer

• MMT-rendszer


A mérőhidak szerepe a szak és a tanszék fejlődésében

• Az első időszakban a know-how a precíziós méréstechnika mellett a hatásos nullindikátorok fejlesztésében volt, ez elektronikát igényelt,

• a következő időszakban a hangsúly a gyors digitális kiegyenlítésre tevődött át, ez hozta magával a digitális kultúra kialakítását,

• végül a legújabb mérőhidak már intelligens műszerek, igénylik az információs technológiák ismeretét.


Rendszerváltás, kétirányú változások

• 1988-ban a tanszék vezetését Péceli Gábor vette át és nem sokkal ezután elkezdődött a külső körülmények megváltozása, a „rendszerváltás”

• A rendszerváltásnak a mi szempontunkból egyik meghatározó következménye az volt, hogy nagyon gyorsan összeomlott a korábbi „szocialista” elektronikai kis- és nagyipar.

• Ezzel egyidejűleg a Kar is jelentőset lépett azzal, hogy végrehajtotta az oktatási szerkezet átalakítását: a korábbi ötszakos képzés helyett (erősáram, híradástechnika, műszer, technológia, informatika) bevezette a két szakon – villamos és informatika – folyó oktatást.


Az új tanterv szerkezete

• 5-6 szemeszteres közös képzés 300-500 fős évfolyamoknak, kevés gyakorlattal és kevés laborral.

• 4-5 szemeszteres szakirányú képzés 20-60 fős csoportoknak sok laborral, egyéni feladattal.

Fontos szerepe van az Önálló laboratóriumi és

Diplomatervezési projekt-munkáknak.


Az új villamosmérnöki szak

• A korábbi négy szak „távolsága” az első 5 szemeszter alapján az új „egységes” villamosmérnöki szaktól:

– erősáram: 24 óra

– híradástechnika: 12 óra

– műszer: 8 óra

– technológia: 18 óra


Részvételünk a villamosmérnöki alapképzésben

• Informatika (részben)

• Méréstechnika

• Laboratórium (részben + koordináció)

• Elektronika (részben)


Részvételünk a műszaki informatikai alapképzésben

• Digitális technika

• Mérés labor (részben + koordináció)

• Operációs rendszerek (részben)

• Mesterséges intelligencia

• Formális módszerek

• Beágyazott információs rendszerek

• Adatbiztonság (részben)


Részvételünk a szakképzésben

• Villamosmérnöki szak:

– Beágyazott információs rendszerek fő szakirány

(40-60 hallgató)

• Műszaki informatika szak:– Informatikai infrastruktúra tervezése szakirány

(30-40 hallgató)

– Integrált intelligens rendszerek szakirány

(30-40 hallgató)


Kutatási tevékenység, ipari kapcsolatok

• A tanszék kutatási projektjei alapozzák meg a szakirányú- és a doktori képzést

• Három nagy laboratóriumban folyik a munka:

– Beágyazott rendszerek (vezetője: Péceli Gábor),

– Intelligens rendszerek (vezetője: Horváth Gábor) és

– Szolgáltatásbiztos számítástechnika (vezetője: Pataricza András).


Bemutatkozó anyagaink

• Research News, 2004. 2.

• Periodica Polytechnica, Electrical Engineering, 2003. 3-4.

• 50 éves a Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék (Elektronikai Techn., Mikrotechnika 2004. 1.

• 50 éves a tanszék (jubileumi CD)

• www.mit.bme.hu


Az 50 év dióhéjban


A tanszéki létszám alakulása

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

1954 1959 1964 1969 1974 1979 1984 1989 1994 1999

nem oktatók

oktatók


Mai összetétel – korfa

0

10

20

30

40

50

60

1954 1959 1964 1969 1974 1979 1984 1989 1994 1999

nem oktató

oktató


A tanszék Little-diagramjaN = 53,2 T = 10,35 = 4,25 T*

0

50

100

150

200

250

300

1953

1958

1963

1968

1973

1978

1983

1988

1993

1998

2003

Belépés

Kilépés


Az 50 év dióhéjban

• Az elmúlt 50 év alatt a Tanszéken kb. 3500-an szereztek mérnöki diplomát.

• Schnell professzor gondolatait folytatva, ennek a döntő mértékben ma is aktívan dolgozó mérnökgárdának a kinevelésében való közreműködésünket tekintjük 50 éves munkánk legszebb eredményének.


Köszönöm a figyelmet

a tanszék története, az oktatási és kutatási szerep alakulása

Documents