károlyi mihál és ay „szentpétervár út i · kÁrolyi miiiÁl És ay „szentpÉtervÁr...

DOLMÁNYOS ISTVÁN

Károlyi Mihály és a „szentpétervári út" ( A z orosz—magyar szövetség gondolata 1914-ben)

Á magyar függetlenségi pár t négy évtizedes tö r téne te nem bővelkedet t merész külpolitikai lépésekben. A dual izmus „fej lesztésének" ingoványos ta la ján a külpol i t ika szükségszerűen másodrendű kérdéssé alacsonyodott . A párt ugyan sokszor b í rá l la a Monarchia d iplomáciá já t , de tagjainak többsége (a Kossu th Ferenc vezetése alatt álló irányzat) a részletkifogások ellenére hű m a r a d t a német szövetség gondolatához. Még a kisebbséget a lko tó Ugrón Gábor—Hol ló Lajos-féle csoport sem fordult szembe ha tá rozot tan a Ballplatz járszalag-pol i l ikájával , pedig nyílt elégedetlenséggel szemlélte a n é m e t befolyás e lhata lmasodását . A p á r t egyetlen valamirevaló külpol i t ikai kísérlete UgronGábor századvégi té tova francia-akciója vol t , amely azonban éppen személyi jellegénél és elszigeteltségénél fogva nem ta lá l t megértésre a f rancia kormányköröknél .

Míg Franciaország nagyjában-egészében á l landónak tekinthető értékelést k a p o t t a függetlenségi pár t nyi la tkozata iban, Oroszország megítélése az idők során lényeges vál tozásokon ment keresztül . A „ h á r o m császár szövetségé"-nek, vagyis a Monarchia és Oroszország szövetségének időszakában minden számot-tevő ellenzéki fellépés a hivatalos Oroszország és az í r á sban rögzített Habsburg— R o m a n o v szövetség elleni hangulatkeltéssel jár t e g y ü t t . A külpolitikai kérdések-ben mozgékonyabb Ugron-irányzat akkori állásfoglalását jól m u t a t j a , hogy az 1877—1878. évi orosz—török háború idején Ugrón G á b o r és hívei a Monarchia semlegességi nyi la tkozatával dacolva, egy Erdélyből kiinduló fegyveres magán-vállalkozással akar ták há tba t ámadn i a cári c sapa toka t . Az osztrák császár és az orosz cár szövetségének megbomlása, m a j d Franciaország és Oroszország erő-teljes közeledése ú j helyzetet t e remte t t . Az Ugron- i rányzat francia rokonszenve akarva-akara t lan orosz szimpátiába kezdet t á tha jo ln i . Igaz ugyan, hogy maga Ugrón Gábor még a századfordulón, az említett f rancia-akció idején is többször t á m a d t a a hivatalos Oroszországot, de követői többé-kevésbé ny í l t an revízió alá v e t t é k a párt k o r á b b a n kialakult véleményét. Az ú j század kezdeté től még a Kossuth-féle f rakciónál is találkozunk az orosz—magyar történelmi kapcsola-tokra , a cári Oroszország külpol i t ikájára vonatkozó engedékeny megállapítások-kal. A hadügyi költségvetések tárgyalásakor és a Monarchia fon tosabb külpoli-tikai lépéseinek időszakában csaknem mindig fe lharsant a függetlenségi pár tnak az orosz támadás veszélyét lekicsinylő, s a cári külpoli t ika magya rba rá tnak t a r t o t t lépéseit mé l t a tó kórusa. Anélkül azonban, hogy ebből a függetlenségi pá r t bármiféle konkré t következtetés t levont volna a német szövetséggel való szakí tás t , vagy az esetleges orosz—magyar közeledést illetőleg.1

1 Ugrón f rancia-akciójához és a függetlenségi pár t orosz vonatkozású nyi la tkozata ihoz ld .Dolmányos István : A m a g y a r par lament i ellenzék tö r t éne tébő l (1901—1904). Bpes t . 1963. 106—107, 1 8 0 - 1 8 4 . 1.

168 D O L M Á N Y O S ISTVÁN

Az utóbbi vona tkozásban csak az. első vi lágháború előtt k ia lakul t politikai v á l s á g hozott ú j a b b fej leményeket . A magyar i rodalomtör ténet i k u t a t á s m á r régebben felhívta a f igyelmet Ady E n d r e egyik 1914-ben írt — s az a lább iakban részletesen i smer te te t t — cikkére, a m e l y a függetlenségi párt i képviselők szent-pé t e rvá r i u t azásának tervével kapcso l a tban melegen t ámoga t t a egy olyan o rosz—magyar szövetség megkötését , amely a lka lmas let t volna elősegíteni a n é m e t befolyás e lhá r í t á sá t , a nemzet i függetlenség és az ország demokra t izá lásá-nak kivívását . Nem t isztázódtak a z o n b a n a függetlenségi párt akc ió jának törté-ne t i körülményei, s így Ady Endre állásfoglalását sem sikerült megfelelő keretbe i l leszteni. A szentpé tervár i utazás t e r v e annál i n k á b b felkeltheti a tör ténész-k u t a t ó k figyelmét, iner t a függetlenségi párt pá lya fu tásának szoka t lan , s az orosz — magyar t ö r t é n e t i kapcsolatok szempont jából is tanulságosnak Ígérkező külpol i t ikai kezdeményezéséről v a n szó. Az a ma m á r kevéssé i smer t t ény , hogy h a z á n k b a n egy orosz-ellenes h á b o r ú küszöbén i smer t politikai tényezők és számot tevő tömegek körében o roszba rá t hangula t muta tkozo t t , önmagában v é v e is vonzó k u t a t ó i feladatokra u t a l .

T a n u l m á n y u n k b a n a szen tpé te rvár i terv haza i visszhangját , az orosz— m a g y a r kapcsolatok fo lyamatában elfoglalt helyét , valamint a függetlenségi p á r t külpolitikai nézeteinek 1914 első felében megfigyelhető fej lődését k íván juk megvilágí tani . A t o v á b b i kuta tás tó l v á r j u k azonban az akció oroszországi vissz-h a n g j á n a k és a nemzetközi diplomáciai körökre gyakorol t h a t á s á n a k részletes l e í rásá t .

1. A közvélemény értesül a szentpétervári utazás tervéről (1914 március — április első fele)

1914 tavaszán a munkapár t i k o r m á n y és a vele szembenálló függetlenségi p á r t i , néppárti , Andrássy-pár t i el lenzéki képviselők, valamint az u tóbb iak cso-p o r t j á t bizonyos feltételekkel t á m o g a t ó szociáldemokraták éles küzde lme jel-l emez t e a magyarországi politikai he lyze te t . Tisza I s t v á n , aki évek ó ta i rányí to t ta a m u n k a p á r t tevékenységét , ma jd formálisan is a k o r m á n y élére ke rü l t , az előző h ó n a p o k b a n k e m é n y megtorló intézkedésekkel igyekezet t visszaszorítani a nép-mozgalmakat , sőt a polgári-földesúri ellenzékre is érzékeny csapásoka t mér t . Törekvései t több vonatkozásban s iker koronázta, ami csak fokozta az ellenzék elkeseredettségét .

A belpolitika hadállásainál t é r d r e kényszerí tet t oppozíció ége t t a reváns-v á g y t ó l . Mivel a z o n b a n nenj volt a fo r rada lmi megoldások híve, i lyen ér te lemben n e m is mozgósí tha t ta a széles népré legeket . Más eszközhöz kellett folyamodnia . A k i u t a t akkor elsősorban a külpol i t ikai kérdések feszegetésében, i l letve a kül-pol i t ikai akcióban t a l á l t a meg, a m e l y n e k rendkívül kedvezet t a feszül t nemzet-közi légkör.

A külpolitikai akció annál szükségesebbnek l á t szo t t és eredményesebbnek Ígérkezet t , mert a par lament i ellenzék mindkét i r á n y z a t á t fel tüzelték a balkán-h á b o r ú k eseményei.

A J u s t h — K á r o l y i csoport t ö b b tek in te tben fel ismerte a Monarchia kard- t csör te tő kü lpol i t iká jának ka landorságá t , magyar-ellenességét, és az imperial is ta h a t a l m i tömbök esélyeit mérlegelve mindinkább meggyőződött a központ i h a t a l m a k gyengeségéről, belső ellentéteiről .

A német szövetség szilárd h íve i t is kétségekkel és elégedetlenséggel töl-t ö t t e el, hogy a n a g y konfliktus i de j én a Monarhia n e m kapta meg Németország-

KÁROLYI MIIIÁLY ÉS A „ S Z E N T P É T E R V Á R I ŰT" 169

tói a vá r t segítséget. Ez ado t t lehetőséget a függetlenségi p á r t Apponyi-frakció-jának és az Andrássy-csopor tnak , hogy az orosz kérdéssel kacérkodva, a kül-politikai v i t á k a t felhasználva ne csak a Tisza-kormány pozíciójának gyengítésén, de a német k o r m á n y befolyásolásán is munká lkod jék .

A kezdeményezés a pa r l ament i ellenzék fő erejétől, a függetlenségi pá r t tó l indult ki. Az egykori J u s t h - p á r t (jelentős részben a régi Ugron-féle f rakció) az egyesült függetlenségi p á r t b a n a Monarchia kü lpol i t iká jának erőtel jesebb b í rá la tá t követel te . A pá r t vezetésében bekövetkeze t t vá l tozások elősegítették ennek az i r ányza tnak ideiglenes t é rhódí tásá t . Az egyesült pá r tnak két e lnöke vol t : Kossu th Ferenc és J u s t h Gyula. Mivel azonban m i n d k e t t e n súlyos be teg-ségben szenvedtek, a p á r t tényleges i r ány í t á sa lassan az ügyvezető e lnökké választot t Károly i Mihály gróf kezébe k e z d e t t átcsúszni. A fiatal pol i t ikusra nagy ha tás t gyakorolt a Monarchia külpol i t iká jával elégedetlen pár t-csoportosu-lás,2 s J u s t h betegsége idején az egész i r ányza t már őt t e k i n t e t t e szószólójának.

A korábbi sérelmi nyi la tkozatokon túl lépő külpolit ikai akció 1913 ok tóbe-rében Károlyi Mihály párizsi u tazásával kezdődöt t . A l á toga t á s nyílt t ü n t e t é s t je lentet t a hármasszövetség ellen. Károlyi emlékira ta iban nyomatékosan r á m u -ta t , hogy a párizsi tárgyalások az Oroszországhoz való közeledést és kapcsola t -keresést is szolgálták, de ennek a gondola tnak nyílt hangoz ta t á sá ra akkor m é g nem ta r to t t ák elég ére t tnek, előkészítet tnek az orosz-eilenes propaganda lég-körében nevelt magyar közvéleményt . 3 A p á r t tömegeit s a politikai kérdések i r án t érdeklődő szélesebb pub l ikumot ekkor még alig fog la lkoz ta t ták az orosz vonatkozású elképzelések, sőt arról sem ér tesü l tek , hogy a franciaországi lá to-ga tás u tán a függetlenségi p á r t ügyvezető e lnöke Szen tpé te rvár ra készült. Mivel Károlyi Mihály nővére a Monarchia akkori szentpétervári követének, S z á p á r y Frigyes grófnak felesége vol t , a te rvbevet t u t a z á s t egyszerű rokoni l á toga tásnak k íván ta volna fe l tünte tn i . 4 1914 f eb ruá r j ában azonban Károlyi Mihály Oroszország helyet t az Északamer ikai Egyesül t Ál lamokba indult, s az amerikai u t azás még inkább elterelte a közvélemény figyelmét a Monarchia ke le t i szomszédjáról.

A szentpétervári utazás t e rve azonban lassanként k isz ivárgot t . A m u n k a -pá r t i polit ikusok és a Monarchia külügyeinek sáfár ja i , akik add ig is nagy n y u g -talansággal és haraggal szemlélték a függetlenségi pár t ügyveze tő elnökének nyuga t i tá rgyalása i t , még érzékenyebben r eagá l t ak az Oroszországgal kapcsola-tos tervekre. A kormány ún. nép lap ja február végén már az oroszbarátság v á d j á t helyezte Károlyi Mihály elleni t ámadása inak középpont jába . 5

Az ellenőrizhetetlen híreszteléseknél nagyobb b e n y o m á s t gyakorol tak a politikai életre az ellenzék részéről Károlyi eltávozása u t á n elhangzott orosz vonatkozású nyi la tkozatok. í g y Polónyi Géza egyik pa r l amen t i felszólalása, amelyben egyetér tően i smer te t te a Novoje V r e m j a c. orosz l a p (az ún. mérsékel t jobboldaliak és az októbr is ták orgánuma) márc ius 7-i s z á m á n a k egyik í rásá t . A szóbanforgó cikk a bará t i törekvések kiemelésével t á rgya l t a az orosz—magyar tör ténet i kapcsola tokat és az Ausztr iával va ló szembefordulásra szólította fel a magyar pol i t ikusokat . Polónyi Géza — e gondola toka t t o v á b b f ű z v e — R o m á -

2 Igazmondó, 1914, máj . 16. 2. 1. 3 Károlyi Mihály : Egy egész vi lág ellen. München . 1923. 87—93. 1. 4 Lásd Káro ly i erre vonatkozó ny i la tkoza tá t , Magyarország 1914. m á j . 1. 3.1. Vö.: A N a p ,

1914. ápr . 8. 1. 1. 6 Igazmondó, 1914. febr. 21. 5. 1.

170 DOLMÁNYOS I S T V Á N

nia példájára u ta lva h a n g o z t a t t a : . .be v a n bizonyítva, h o g y Ausztria p ro tek-cziója és a h á r m a s szövetség né lkül is megál lha tnak nálunknál apróbb nemze tek önállóságban és függet lenségben." Megvádolta a ko rmány lapoka t , hogy t u d a t o -san „ láz í tanak Magyarországon az oroszok ellen azért, hogy a legközelebb bekö-vetkezendő ujoncz- és egyéb teheremeléseket m á r előre beharangozzák és meg-indokol ják" . Végül elismeréssel szólt Káro ly i Mihályról, „ a k i a nemzetnek igazán jól és helyesen felfogott érdekében a hármasszövetségi törhete t len evangé-l iumot végre-valahára meg tö r t e . . ." 6

A függelenségi párt Károlyi- f rakciója részéről e lhangzot t külpolitikai nyi-la tkozatok, amelyek egyre gyak rabban h iva tkoz tak Oroszországra, annál in-kább megr iasz to t ták a m u n k a p á r t i ko rmány t , mert a n é p p á r t és más ellenzéki csoportosulások egy ideig a fenntar tások ellenére is b izonyos ösztönzéssel és együttérzéssel figyelték a függetlenségiek akc ió já t . A néppár t központi o rgánuma ebben az időben gúnyos ké rdés t t e t t fel a m u n k a p á r t i k o r m á n y n a k : „A m a g y a r szabadság t r u b a d u r j a i (ti. Tiszáék) miért zengenek halk szerelmi dalt N é m e t -ország felé s miér t a söté t akkordok, amiko r Oroszország felé fordul t ek in te -t ü k ? " A l ap természetesen fé l reér thete t lenül megírta, h o g y a maguk részéről t ovábbra is a hármas szövetség hívei m a r a d n a k , de ennek ellenére megértéssel szemlélik a függetlenségi p á r t el járását , m e r t az általuk becsü l t érdekeket s é r tve érzik, s úgy l á t j á k , hogy „Magyaroszágon a munkapár t i kormánypol i t ika növeli az oroszbarát érzelmeket. . , " 7 A néppá r t vezetőinek későbbi nyi la tkozata i hasonló szellemben ér tékel ték az eseményeket .8

Az ellenzék Ororszország felé kanyarodó külpolitikai k a m p á n y a különösen megerősödött Vilmos császár schönbrunni és miramarei lá togatásakor . Ezzel végleg bete l t a pohár, Tisza I s t v á n e l lentámadásba kezdett . Először a pa r l ament -ben egyszerű külpolit ikai zsarolással vádo l t a meg az el lenzéket . „És mire való ez a kacérkodás Oroszországgal és ez az állásfoglalás a hármasszövetség ellen — te t t e fel a kérdés t — másra , m i n t arra, hgy rámutassanak , hogy az az elégedet-lenség, amelyet Magyarországon ez az á tkos kormány lé t rehoz, (derültség) még a hármasszövetséghez való ragaszkodást is megingat ja? É s i t t fan táz iá juk még Bécsen túl egész Berlinig is el talál száguldani ." 9

A következő lépés Tisza Is tvánnak az Igazmondó c. lapban megje lent , nagy visszhangra talált c ikke volt. Már a t ámadás f o r m á j a is feltűnést ke l t e t t : a miniszterelnökök r i tkán cikkeztek napi lapokban , még kevésbé az akkor iban lenézett ún . népú jságokban . Ha ennek ellenére cikket í r t a k , szinte bizonyos, hogy nem a külpolit ikáról a lkoto t t vé leményüket t e t t é k közzé. Tisza I s tván azonban éppen a külpoli t ikáról értekezett „ A német császár Bécsben" c. cikké-ben. A reá jellemző fana t izmussa l és a külpoli t ikai kérdésekben tanácsos körül-tekintés te l jes hiányával magasz ta l ta a n é m e t hadsereget és csepülte a Németor -szággal szembenálló n a g y h a t a l m a k hadi erejét , hogy ezzel a fennhéjázással

6 Az 1910. évi jún. hó 21-ére hi rdete t t országgyűlés képvise lőházának naplója (a továb-b iakban Képv .n . ) 23. k. Bpest . 1914. 96, 122—123.1. — 1914. márc . 18.

A korabel i par lament i p á r t o k rendezetlen szervezet i életét jól jel lemzi, hogy Polónyi Géza, aki ekkor formál isan nem t a r t o z o t t a függetlenségi pár thoz (vő. N é p s z a v a 1914. ápr . 21. 4. 1.) ismétel ten a p á r t nevében ny i l a tkozo t t , a függet lenségi pár thoz t a r t o z ó n a k val lo t ta magá t ) (pl. Képv. n. 24. k. 171.1.). A p á r t is t ag jaként kezel te , sőt, mint e r re később még k i t é rünk , hiva-talos megrovásban is részesí tet te .

' A l k o t m á n y , 1914. márc . 24. 1. 1. — „A m a g y a r nemzet és a hármasszövetség ." 8 Zichy Aladár gróf n y i l a t k o z a t á t ld. Magyarország, 1914. áp r . 15. 4—5. 1. („Zichy Aladár

gróf a hármasszövetség el len"). Rakovszky I s t v á n nyi la tkozata uo. á p r . 18. 6. 1. („A he lyze t " ) . 9 K é p v . n. 23. k. 200. 1. — 1914. márc. 20.

KÁROLYI M I I I Á L Y ÉS A „ S Z E N T P É T E R V Á R I ŰT" 171

g á t a t vessen a hármasszövetség-ellenes hangulat továbbte r jedése elé. Még azt a megállapí tást is megkockáz ta t t a , hogy az orosz birodalom „ n a g y r a v á g y á s a " ese tén a német hadsereg ké tö töd része elegendő lesz Oroszország ellensúlyozására. Az ellenzéket jó t ak t ikáva l igyekezet t megosztani. Ki rohanásának élét azok ellen a függetlenségi p á r t i politikusok ellen i rányí tot ta , akik nem te t t ék le a hűségesküt a hármasszövetség mellett . Ezekke l szembeáll í tot ta a német szövetség mellett k i t a r tó , „komolyabb , k é p z e t t e b b " Andrássy G y u l á t , Apponyi Alber te t és elv-ba rá t a ika t . Ám az utóbbiak s zámára is volt b í rá ló szava. Burko l t fo rmában megismétel te azt a vádat , h o g y az ellenzék kisebbrendű t a g j a i n a k időleges s zabad já ra engedésével politikai zsarolást fo ly ta tnak . 1 0

Tisza onnan k a p o t t először feleletet, ahonnan nem vár ta . A cikket német közvetítéssel szá rnyára ve t te a világsajtó. A párizsi és szentpétervár i lapok felháborodással kommen tá l t ák a magyar miniszterelnök kardcsör te tésé t és elégtétel t követe l tek a Monarchiától . Tisza ki fe jezésmódja a bécsi körökben is visszatetszést ke l t e t t . Néhány n a p múlva Tisza I s t v á n ú jabb külpol i t ikai újság-cikkel jelentkezett az Igazmondóban , s egy sokkal t ak t ikusabb írással hozta he lyre a hibát. Most már b izonyga t t a , hogy „ m a g a az orosz cár őfelsége, de álta-l á b a n az orosz külpol i t ika felelős intézői azt a helyesebb, t i sz tu l tabb orosz poli t ikát köve t ik , amelyik n e m hoz e l len té tbe egymással, n e m idézi fel r e á n k a háború veszedelmeit. Ez t örömmel és elismeréssel vesszük tudomásul s a magunk részé-ről szívesen meg teszünk minden t az egyetértés megerősí tésére."1 1 Tisza tehát ezentú l t e t t e t e t t oroszbarátsággal igyekezett elejét venni a függetlenségi párt. esetleges orosz-orientációjának.

Tula jdonképpen az Igazmondóban közölt Tisza-cikkel kapcso la tban tuda-to sodo t t a szélesebb közvéleményben, hogy az ellenzéki vezetők egy része a hármasszövetséggel elégedetlenkedve, az Oroszországhoz való közeledésre gondol. N é h á n y héten keresztül ez az eshetőség fogla lkozta t ta a polit izáló ember-tömegeke t .

Ér thető , hogy az Abbáziából hazaérkező J u s t h Gyulának azonnal külpolitikai ny i la tkoza to t kel le t t adnia. „ N a g y o n helyesen t e t t é k , ha t á m a d t á k a hármasszö-v e t s é g e t " — je len te t t e ki Károly iék akciójáról a függetlenségi p á r t népszerű elnöke. Az óriási fegyverkezés és az országban ura lkodó politikai t e r ro r bizonyí t ja , hogy a szövetség pol i t ikája n e m v i t t e előre Magyarország érdekei t . J u s t h úgy l á t t a , hogy a m a g y a r politika válaszúthoz ér t . „Amennyire ez lehetséges, a hármasszövetség keretében, ha pedig nem lehetséges, — és amint az előzmények m u t a t j á k , nem lehetséges — a k k o r más szövetségben kell keresnünk a nemzet n a g y érdekeinek érvényesí tését ." Magyarországnak a balkán-á l lamokhoz kell közelednie, ve lük kell bizonyos megegyezésre ju tn i . A ny i la tkoza t még nem eml í t e t t e Oroszországot.12 J u s t b Gyu la hármasszövetség-ellenes megjegyzései-nek visszhangját növel te , hogy k o r á b b a n évtizedeken keresztül maga is e szövetség ha t á rozo t t támogatóihoz t a r tozo t t .

A függetlenségi párt elnöke még nem eml í t e t t e a szentpétervár i utazás gondola tá t , de ny i la tkoza tának közzétételekor a kormánypár t i Az Újság tudni vé l te , hogy a Káro ly i t követő képviselők az orosz fővárosba készülnek és „a hár-

10 Igazmondó, 1914. márc. 28. 2. 1. — Tisza nyomán a l a p a t ovább iakban is szorgalmasan t á m a d t a a „ m u s z k a b a r á t " Polónyi Gézá t és Károlyi Mihályt . Ld . pl. 1914. áp r . 4. 3. 1.

1 1 Uo. 1914. áp r . 11. 2—3.1. — „Meg in t a külügyekről ." 12 A Nap . 1914. áp r . 7. 3. 1. — „ J u s t h a hármasszövetség ellen." A N a p számára a d o t t

ny i l a t koza to t a Magyarország is közölte 1914. ápr. 7. 5. 1. (Vö. az ápr. 8-i sz. 5. l a p j á n ta lá lható saj tóhiba-helyesbí téssel . )

172 DOLMÁNYOS ISTVÁN

mas en ten te és különösen az orosz szövetség mellett fogla lnak ál lást" . 1 3 A Jus th -f rakcióhoz közelálló A N a p (formálisan független bulvár lap) bizonyos fokig a l á t ámasz to t t a ezt az értesülést , amikor elismerte, hogy az amerikai u t a z á s előtt Károlyi valóban Oroszországba k í v á n t lá togatni , m o s t periig „még n e m lehet tudn i , hogy t u l a j d o n k é p p e n hogyan áll az oroszországi kirándulás egész terve. N e m lehet tudni , hogy csak terv-e, vagy már szándék. De annyi bizonyos, hogy komoly és jelentős dolog lehet, mer t a ko rmány t módfö lö t t fölingerelte és meg-i jesz te t te . . ."14

A Nap szerkesztőségének b izonyta lankodó véleményétől e l t é r t Beck La josnak , a függetlenségi pá r t ügyvezető igazga tó jának és Lovászy Már tonnak , a pá r t elnöki t anácsa t ag j ának ugyanebben a s z á m b a n közölt ny i l a tkoza ta . Lovászy kereken k i je len te t te , hogy a szentpétervár i út ról semmit sem tud, semmit sem hallott . Beck Lajos ny i l a tkoza ta va lamive l többe t mond, de szintén tagadó ér te lmű: „Sem hivatalos, sem egyéb formában i lyen eszme ki n e m alakult . Beszélgetni beszélget tünk arról, hogy — amint a n a g y ku l tú rnemze tek közt á l t a l ában szokásos pa r l amen t i érintkezés — nem vo lna semmi különös abban sem, ha k i rándulnánk Oroszországba. Ez a beszélgetés azonban — ismét lem — nem öl tö t t konkrét f o r m á t , úgy hogy a tervről komolyan beszélni m a még nem lehet . " 1 5

A nyi la tkozatok hang ja és a l ap szerkesztőségének k o m m e n t á r j a között mu ta tkozó árnyala t i különbség m á r fe lh ívja a f igyelmet a függetlenségi párton belül muta tkozó el lentétekre.

Beck és Lovászy ny i l a tkoza tá t a Magyarország is közölte, és a követ-kező megjegyzést f ű z t e hozzá: „A szentpétervár i l á toga tás tervéről mi u g y a n sem-mit sem t u d u n k , sőt t u d t u n k k a l nem is terveztek eleddig ilyen k i r ándu lás t . " 1 6

A buzgó cáfolás nem fegyverezte le az osztrák l apoka t és a k o r m á n y s a j t ó t . A Neue Freie Presse április 8-i s zámában J u s t h ny i l a toza tá t i smer t e tve (bár a m i n t jeleztük, J u s t h Oroszországról nem beszélt) azzal vádolta a függetlenségi p á r t elnökét, hogy Oroszország k a r j a i b a aka r j a h a j t a n i Magyarországot és szlavofil poli t ikát fo ly t a t . A t á m a d á s J u s t h Gyulát i smét szólásra kényszer í te t te . A Világ m u n k a t á r s á n a k ú j a b b ny i la tkoza to t adot t . „ É n sohasem mondot tam^ hogy szlavofil vagyok . Igenis b í r á l t am és fogom is b í rá lni a hármasszövetséget abból a szempontból , hogy Magyarország érdekeit e lőbbre viszi-e v a g y sem" — je len te t t e ki és hozzá te t te , hogy olyan szövetséget k í v á n , „amely n e m e lnyomja , de e lőmozdí t ja a m a g y a r érdekeket is. Ha ez lehetséges a hármas szövetségben, m a r a d j u n k benne, m e r t hisz én nem vagyok dogmat ikus ellensége ennek az ala-kulásnak. Igaz, hogy dogmat ikus h íve sem. De most néme t járszallagon vezette-t ü n k . " A nyi la tkozat egyebek mel le t t megemlí te t te , hogy a kossut Ili Duna-konföderációs t e rv szellemében közeledni kellene a Balkán-ál lamokhoz. Oroszor-szágról érdekes módon ez a lkalommal sem emlékezet t meg Jus th Gyula . 1 7

19 Az Újság, 1914. áp r . 7. 3—4. 1. — „Magyar—muszka ba rá tkozás . " » A Nap, 1914. áp r . 8. 1—2.1. — „ F ö l Oroszországba?!" " Uo. 16 Magyarország, 1914. ápr . 8. 2—3, 4. 1. A következő n a p még h a t á r o z o t t a b b a n tagad ta

az u tazás t e rvé t : „Mi m á r t egnap k i j e l en te t tük , hogy ilyen t e rv rő l tudomásunk nincs , ma pedig" a laposan u t á n a j á r t u n k a dolognak s m ó d u n k b a n vol t meggyőződ ni, hogy a híresztelés semmi alap-pa l nem bír. A függet lenségi p á r t vezetősége kebelében ilyen t e r v egyál ta lán nem m e r ü l t föl . . . " Uo. ápr . 9. 2. 1.

17 Világ 1914. ápr . 10. 3. 1. — „A függetlenségi pá r t és a hármasszövetség ." A következő n a p J u s t h hasonló t a r t a l m ú nyi la tkoza to t ado t t a Neues Wiener Journa l -nak , a m e l y e t magya r nye lven a Magyarország ápr . 12-i száma közölt . 8. 1. — „ J u s t h Gyula a hármasszövetségről . "


Jus th G y u l a második nyi la tkozata kapcsán a függetlenségi párt i s a j t ó ismét foglalkozott a szentpétervár i u tazás tervével. A Magyarország még ez alkalommal is vak lá rmának t a r t o t t a a fe l repül t híradást, de m o s t már hozzá te t t e , hogy szükség van az Oroszországhoz való közeledésre. ,,A legutolsó b a l k á n i válság — í r t a —, melynek terhei t a magyarság viselte el, meggyőzöt t b e n n ü n k e t arról, hogy egyedül az Oroszországgal va ló megegyezés g a r a n t á l h a t j a a k e t t ő s monarchia b é k é j é t . " A tovább iakban a l a p figyelemreméltó megjegyzést t e t t : „Károlyiék akciója volt tu la jdonképpen az oka, hogy Berchto ldék közeledtek Oroszországhoz. így aka r t a Bécs Budapes t e t megelőzni." Ezzel azonban a Magyarország szerkesztősége közvetve e l ismerte , hogy a Károlyi-csoport orosz akciót tervez.1 8

A N a p ennél is t o v á b b ment . „ K o r m á n y p á r t i forrásból — Pé te rvá ron keresztül — azt jelentik, hogy a függetlenségi képviselők n e m kaptak meg-hívást orosz politikai körökből és a k i r ándu lás ismeretlen okokból e lma rad . Ez a híradás legföllebb a m u n k a p á r t és a külügyminiszter ó h a j á t fejezi k i " 1 9 — olvassuk egyik szerkesztőségi cikkében. Vagyis a Jus thhoz közelálló lap a ko rmány-pár t i hírforrással szemben is f e n n t a r t o t t a , hogy a függetlenségi képviselők valóban meghívás t kaptak Oroszországból, ső t hirtelen a szen tpé te rvár i u t azá s t is ki látásba he lyez t e ! Ugyanebben a s zámban a szokásosnál n y o m a t é k o s a b b a n különí te t te el Apponyi Alber t pol i t ikáját az ellenzék többi vezetőjének állásfog-lalásától.

Apponyi ugyanis abban a mértékben, a h o g y az ellenzék egy részénél t e r e t hód í to t t a hármasszövetség pol i t iká ja ál tal k ivá l to t t ingerültség, egyre kevésbé

• hangoz ta to t t sérelmi szempontokat . Ehe lye t t inkább a n é m e t szövetség véde l -mét és a Károlyi-féle i r ányza tnak a függetlenségi párton belül t ö r t énő visszaszorí-t á sá t t a r t o t t a fe ladatának. Szócsöve, a Függe t l en Magyarország m á r az Igazmon-dó emlékezetes cikkei óta szembehelyezkedet t a hármasszövetség elleni t e n d e n -ciákkal . Jó l lehe t elítélte Tisza I s tván fel lépését , de a magyar miniszterelnökkel szemben Berchtold közös külügyminiszter t eszményítet te .2 0 K i s v á r t a t v a A p p o n y i személyesen is jelentkezett , m i n t h a választ k í v á n t volna adn i a Nap megjegy-zésére.

Húsvé t vasá rnap ján közzéte t t c ikkében 2 1 tényként á l l ap í to t t a meg, h o g y az elégedetlenség „egyes függetlenségi pol i t ikusoknál és a függetlenségi közvé-lemény némely részében a hármasszövetség ellen napról-napra inkább t e r j e d " , de azt á l l í to t ta , ennek tu la jdonképpen nem a szövetség pol i t iká ja , hanem a Tisza-kormány az oka . Csupán op t ika i csalódásról v a n szó, s ezért n e m a szövetség, hanem a k o r m á n y ellen kell akciót fo ly ta tn i . Végül Apponyi meleg szavakka l t e t t hitet a hármasszövetség mellet t . Mivel a függetlenségi p á r t részéről óva tos kr i t ikában részesítet ték a nyi latkozatot ,2 2 Appony i néhány n a p múlva ú j a b b in te r jú t ado t t . Mikor a közte és Károlyi k ö z ö t t kialakult „d i f fe renc iák" esetleges kedvezőtlen ha tásáró l f agga t t ák , a köve tkezőke t jelentet te ki ; „Minthogy a hármasszövetség-ellenes h a n g u l a t é r t é n e lsősorban a kormány pol i t ikájá t t e szem

18 Magyarország, 1914. ápr . 11. 3. 1. — „A bécsi lelkiismeret." 19 A N a p , 1914. ápr. 11. 1.1.- „Delegációs r o h a m a hármasszövetség e l len ." Néhány n a p p a l

k o r á b b a n sa j tóh í r je lent meg az orosz dumaképvise lők egy csoport jának a függetlenségi p á r t h o z in t éze t t meghívásáról : Az Újság, 1914. ápr . 7. 3. 1.

20 Függet len Magyarország, 1914. ápr. 1. 1. 1. — „Tisza kü lpol i t ika i cikket í r . " V ö . á p r . 8. 1. 1. — ,,Az ellenzék és Oroszország."

21 Magyarország, 1914. ápr . 12. 1—3. 1. — „Külpo l i t iká ró l . " 22 Uo. 7. 1.


felelőssé, nyi lvánvaló , hogy ez a politika a maga javára n e m használhat ja ki az én fö l fogásomat ." 2 3

A va lóságban azonban Tisza I s t v á n sohasem mulasz to t t a el K á r o l y i Mihály i r ányvona lának szembeáll í tását az ellenzék olyan „komoly" veze tő inek véleményével , mint Appony i Albert vagy Andrássy Gyula . 2 4 A miniszterelnök jól t u d t a , hogy a német szövetséget t á m o g a t ó függetlenségi pártiak a k o r m á n y fontos szövetségesei lehetnek a külpolitikai v i t ában . É p p e n ebből a felismerésből fakadt a m u n k a p á r t ingerültsége, amikor ú g y ítélte, hogy Andrássy, Appony i és társaik e l já rása nem mindenben felel meg a hármasszövetség érdekeinek. A kor -mánypár t i lapok bírál ták az ellenzék n é m e t b a r á t elemeit., hogy nem ha rco lnak eléggé a „ m u s z k a kinin" hívei ellen: megértésről biztosí t ják a Károlyi-féle „ m u s z -k a - i m á d ó k a t " , s így könnye lműen b a b r á l n a k a nemzeti közvélemény „ f i n o m srófjai és c s a v a r j a i " körül.2 5 E következet lenség okát a ha ta lomvágyban l á t t á k . A n é m e t - b a r á t ellenzéki vezetők f enn ta r t á sa ik hangoz ta tásáva l és a Káro ly i -csoport időleges ösztönzésével csak a Tisza-kormányt a k a r j á k m e g b u k t a t n i . Ha ez megtör tén ik , „Andrá s sy Gyula miniszterelnök ú r n a k csak intenie kell és Károlyi Mihály miniszter ú r ez életben n e m néz t ö b b é Oroszország f e l é " . 2 6

A bírálat lendüle tében t e h á t még a Károlyi-frakció e l j á rá sá t is puszta t a k t i k á -zásnak és zsarolásnak ny i lván í to t t ák .

A k o r m á n y s a j t ó t ö b b vona tkozásban leegyszerűsí tet t — bár A n d r á s s y Gyula, A p p o n y i Albert és Kossuth Fe renc pol i t ikáját illetően sok igazságo t t a r ta lmazó — helyzetmegítélése túlságosan derűlátó következtetések levonásá-hoz veze te t t . „A Muszkaországba tervezet t kirándulástól m a g u k is m e g i j e d t e k " — összegezte a véleményét a munkapá r t vezető lapja, és fölényes biz tonsággal t emet te a már is elfeledtnek hi t t ellenzéki gondolatot .2 7 Ped ig a szen tpé te rvár i lit terve éppen a következő ké t hét során j u t o t t legközelebb a megvalósí táshoz.

2. A függetlenségi képviselők utazásának terve az érdeklődés középpontjában (1914 április második fele)

Április derekán figyelemreméltó vá l tozás t apasz ta lha tó a J u s t h — K á r o l y i -frakció m a g a t a r t á s á b a n . Míg korábban e csoport vezetői inkább kerü l ték az oroszországi u tazás t é m á j á t , sőt több ízben kifejezet ten t agad ták a t e rv l é t é t , ettől kezdve nyí l tan szól tak készülődésükről és az orosz—magyar közeledés hasznáról.

Először a frakció szócsöve foglalt á l lás t az utazás mellet t . ,,A t ö r t é n e l e m meg tan í t o t t a a h a z á j u k a t szerető m a g y a r o k a t és oroszokat , hogy az e g y m á s h o z való közeledést keressék és így szabadú l janak az osztrák—német ármány n y o m á s a alól" — i d é z t e helyeslően a N o v o j e V r e m j a egyik ny i l a tkoza tá t . A l a p sze r in t az utazás do lgában főként Káro ly i Mihály t ávo l lé te miat t n e m tö r t én t e lha tározás . 2 8

A N o v o j e Vremja ú j a b b cikkéről J u s t h véleményét is kikérték. A l eg tek in -télyesebb függetlenségi veze tő ez a lka lommal nem zá rkózo t t el Oroszország

23 Uo . április 17. 3—4. 1. „Apponyi n y i l a t k o z a t a . " 24 T u l a j d o n k é p p e n az u t ó b b i i rányí tot ta az ellenzék n é m e t b a r á t szárnyának t e v é k e n y -

ségét. Ny i l a tkoza t a i nagyjában-egészében fedték A p p o n y i elképzeléseit. Lásd Független M a g y a r -ország ápr . 8. 1. 1.; Magyarország, ápr . 11. 3. 1.

25 Az Ü j s á g , 1914. ápr . 8. 1—2.1. — „A j e l s zó . " 26 Uo. áp r . Í7. 1.1. — „ R o v á s . " Lásd még: Igazmondó , 1914. á p r . 18. 3.1. 27 Az Üj ság , 1914. áp r . 9. 1. 1. — „ R o v á s " ; április 10. 1—2. 1. — „A szövetség e r e j e . " 28 A N a p , 1914. ápr. 17. 1. 1. — „A függet lenségiek pé tervár i ú t j a . "

K Á R O L Y I MIIIÁLY ÉS A „ S Z E N T P É T E R V Á R I ŰT" 175

említésétől , min t a N o v o j e Vremja ko rább i cikkéről a d o t t ny i la tkoza tában . „Mi magya rok örömmel fogadha t juk , hogy az orosz közvélemény rokonérzését ny i lván í t j a a magyarok i r án t . Örvendetesnek kell ezt t a r t a n u n k , mer t az orosz ny i la tkoza tokban je lentős közlekedés muta tkoz ik Magyarországhoz, amely hangu la t föl tét lenül kedvező hatású lesz Magyarország jövendő pol i t ikai és közgazdasági fej lődésére" — mondot ta J u s t h Gyula, és megragad ta az a lka lma t , hogy ismét élesen bí rá l ja a német járszalag poli t ikáját .2 9

A J u s t h — K á r o l y i csopor t külpolit ikai akciójának t ovább i k ibontakozása szoros kölcsönhatásban vol t a magyar tömegek körében hódító németel lenes hangula t ta l . B a t t h y á n y T ivada r , akit Káro ly i Mihály leghűségesebb e lvbará ta i közöt t t a r t o t t a k számon, 3 0 m á r április 12-én azt a kor je lenséget emelte ki egyik cikkében, hogy ,,a hármasszövetség-ellenes mozgalom, összes következményeivel együt t rohamlépésben t e r j e d " , és hozzáte t te , hogy „ á t m e g y a nép vérébe az a t u d a t , hogy a mai m u n k a p á r t i reakciós, magyarellenes, szabadságellenes ural-m a t is legalább részben a német szövetség terhére kell í rn i . " 3 1

B a t t h y á n y szemlá tomás t túlozta a függetlenségi képviselők akc ió jának tömegha tá sá t , de több a d a t arra m u t a t , hogy a függetlenségi pár t befolyási körébe t a r t o z ó tömegek helyeselték a hármasszövetség b í rá la tá t . 3 2 Ebben az idő-ben a „Magyarország" is hangsúlyozta a függetlenségi p á r t h o z szító közvélemény-nek a pá r t vezetőire gyakoro l t hatását . „ N e m ellenzéki a k n a m u n k a h á t ná lunk a német szövetség elleni á l láspont , hanem országos hangulat (kiem. az eredet iben). Hisz az ellenzék vezetői közül: Kossuth , Apponyi, Andrássy , Zichy annyi csalódás u t á n is még mind ig a német szövetség mel le t t nyi la tkoznak. De ők is érzik ezt az egyre növekvő hangula to t . . ,"3 3

T é m á n k szempont jábó l különös érdeklődésre t a r t s zámot az április 20-án Félegyházán meg ta r to t t nagyszabású függetlenségi p á r t i népgyűlés, ahol a J u s t h — K á r o l y i csoport neves vezetői éppen a külpolitikai akciót tá r ták az egybe-sereglett t öbb ezer főnyi t ö m e g elé. A szónokok egymás u t á n t á m a d t á k a há rmas -szövetség pol i t iká já t és n y í l t a n hangoz ta t t ák egy ú j külpol i t ikai orientáció lehe-tőségét. „Szembe kell he lyezkedni azzal a szövetséggel, a m e l y csak á ldoza toka t k íván tő lünk. Ú j bará tok u t á n kell nézni, meg kell ragadni az oroszok és f ranc iák s z i m p á t i á j á t " — h a n g o z t a t t a Holló Lajos .

U t á n a Lovászy Már ton mondot t beszédet , amelyben még h a t á r o z o t t a b b a n szólt egy esetleges o rosz—magyar közeledésről. „A német ha ta lom — m o n d o t t a Lovászy — ezer esztendeje arra törekszik, hogy e l n y o m j a a magyarságo t . Ez t az e lnyomást tovább n e m t ű r j ü k és keresünk más szövetségest. H a kell a m u s z k á t . "

A hal lgatóság „A N a p " tudósí tó ja szerint hata lmas t apssa l fogadta Lovászy beszédét. A Népszava beszámolója , amely a tömegek m a g a t a r t á s a szempont jából hi telesebbnek számít, e v iharos te tszésnyi lvání tás t pon tosan az orosz szövetség említéséhez rögzítette.3 4

29 Uo. ápr . 18. 3. 1. — „ J u s t h az orosz közeledésről"; a ny i l a tkoza to t a Magyarország á p r . 18-i száma is közölte. 6. 1.

30 Ld . A N a p , 1914. áp r . 16. 1—2. 1. — „Az ellenzék kü lpo l i t i ká j a . " 31 Magyarország, 1914. á p r . 12. 3—5. 1. — „ A hármasszöve t ségrő l . " 32 Zl inszky I s tván képviselő beszámolójában ha t á rozo t t an k i j e l en t e t t e , hogy n e m h íve a

szövetségnek. A jelenlevő ha l lga tóság élénk tetszéssel fogadta Zl inszky szavait . Ld. uo. á p r . 15. 5. 1. — „Beszámoló . "

33 Uo. áp r . 17. 1. 1. — „ M a g y a r o k és n é m e t e k . " 34 N é p s z a v a , 1914. ápr . 21. 3—4.1. — „Függet lenségi népgyűlés a hármasszövetség ellen.


A t o v á b b i a k b a n Buza B a r n a fe j teget te az orosz b i roda lommal való össze-kö t t e tés bizonyos előnyeit, m a j d a népgyűlés a ha tá roza t e l fogadásával véget é r t . „Különös ö römmel üdvözli a népgyűlés — szólt a ha tároza t — azt a poli t ikai törekvést , mely a Balkán á l l amokka l , Francia- és Oroszországgal kíván békés megegyezést t e remten i . " 3 5 É r d e k e s körülmény, hogy amíg a szónokla tokban — ny i lván a t ömegha tá s r a számí tva — az orosz közeledés mozzana t a állt előtérben, a határozat az utolsó helyen e m l í t e t t e Oroszországot.

A félegyházi népgyűléssel egyidőben Po lóny i Géza ny i l a tkoza to t ado t t a berl ini Nat ionalzei tungnak. Véleménye lényegében fedte a Lovászy által elő-a d o t t a k a t : ,, . . . az 1849-re va ló visszaemlékezés bizonyos averzióval tö l t el Oroszország i r á n t , de az ö n f e n n t a r t á s ösztöne az u ta t Oroszország felé m u t a t j a és nekünk ezt az u t a t k ö v e t n ü n k kell, mert veszedelmeztetve l á t j u k Magyaror-szág jövőjét a há rmas szövetség polit ikája á l t a l . " Polónyi az orosz—magyar szövetséggel Oroszország fegyveres erejének t ámoga tá sá t k í v á n t a megszerezni, s egyszersmind biztosítani ó h a j t o t t a Franciaország és Angl ia pénzügyi segít-ségét. „Hogy miképen gondolom ennek az agi tác iónak a j ö v ő j é t ? — foly ta tódik a nyi latkozat . — Ezt a célt k í v á n j a szolgálni az ellenzéki képviselőknek soka t v i t a t o t t oroszországi utazása is. Ez az u tazás m á r egyszer t e r v b e volt véve és én magam m e g vagyok arról győződve, hogy a magyar képviselők k i rándulása Oroszországba, amelynek az a cé l ja , hogy az o t t a n i gazdasági köröket összhangba hozzák a magya rokka l és a k é t népet közelebb hozza egymáshoz , csak előnyös lehet . Én m a g a m szívesen v e n n é k részt egy i lyen utazásban és remélem, hogy ez a közeljövőben meg is fog t ö r t é n n i . " A nyi la tkozat záró m o n d a t a i hangsúlyozták, hogy „a függetlenségi párt c s a k n e m zárt so rokban áll m ö g ö t t ü n k . Egyes p á r t -vezéreinek nyi la tkoza ta i (u ta lás Apponyi Alber t és Kossu th Ferenc állásfog-lalásaira — D. I.), amelyeket én fölötte n a g y r a becsülök, e b b e n a t ek in te tben csak egyéni vé leménynyi lván í tások ." 3 6

A Jus th—Káro ly i - c sopor t tün te tő h a d j á r a t a és ennek tömegvisszhangja haraggal t ö l t ö t t e el a bécsi és budapes t i kormányköröke t . A Neue Freie Presse április 18-i vezércikke gonoszságnak nevezte a szentpétervár i utazás t e rvé t . 3 7

A következő n a p a Pester L l o y d vezércikke t á m a d t a az ellenzék vezetőit és még az ellen is t i l takozot t , h o g y a Monarchia közvetí tő szerepet játsszék a nagy -hata lmi csoportulások közöt t . 3 8 A magyar ko rmánysa j t ó n y í l t a n hazaárulással és harácsolási vággyal bé lyegezte meg Káro ly i Mihályt és a Szen tpé te rvár ra készülő képviselőket.3 9 Sőt m a g a a miniszterelnök is szükségét érezte, hogy az Igazmondóban ú j a b b k i r o h a n á s t és fenyegetés t intézzen az orosz közeledés lehetőségét emlegető függet lenségi párt iak ellen. Tisza I s t v á n egyszerű , , tá-nyérozásként" , a pártkassza kényszerűségeként igyekezett b e m u t a t n i a l á toga tás tervét .4 0

A függetlenségi saj tó a z o n n a l felvette a harcot a r á g a l m a k ellen és egyéb érvei mellett a r r a h ivatkozot t , hogy 1867-ben a kiegyezés ellen tiltakozó K o s s u t h Lajos t is orosz ügynökséggel v á d o l t á k meg az osztrák zso ldban álló pol i t ikusok. Ezzel kapcso la tban közzéte t ték Kossuth L a j o s néhány í rásá t , aki t i l takozot t e

35 A N a p , 1914. ápr. 21. 1. 1. — „Népgyűlés a hármasszövetség e l l en . " 36 Népszava , 1914. ápr. 21. 4. 1. 37 Ld. Az Ű j s á g ismertetését á p r . 18. 3. 1. 38 Pes te r L loyd , 1914. ápr . 19. (Morgenblatt) 1. 1. 39 Ld. pl . Az Űjság, 1914. á p r . 24. 2. 1. 40 I g a z m o n d ó , 1914. ápr. 25. 2 — 3 . 1. — „Amer ikábó l P é t e r v á r r a . "


vád ellen. Kossuth ugyanakkor r á m u t a t o t t , hogy Magyarországgal az orosz m u m u s segítségével igyekeznek e l fogadta tn i az oszt rák gyámkodás t , jóllehet éppen az osztrák birodalom hozza a magyarok nyaká ra a külső inváziót.41

E vá lasz annál ta lá lóbb volt, mer t a szentpétervár i utazás tervével kapcsolat-ban az osztrák és m a g y a r kormány lapok nagyon szívesen h iva tkoz tak Kossuth La jos törhetet len cárellenességére.

A különböző vádakka l és rágalmakkal szembeszállva a Magyarország dacosan a Novoje V r e m j a egyik c ikké t idézte, amely kigúnyolta, hogy Károlyi Mihály t , a gazdag földbir tokost , Berchto ld sógorát ugyanúgy az orosz megvesz-tegetés vádjával i l letik, mint a pánszlávizmus elleni harc ü rügyén kipécézett szegény ördögöket.42 Egyébként a függetlenségi s a j t ó ezekben a he t ekben több ízben közölt orosz t á r g y ú cikkeket. Az egyik tudósí tás az orosz pol i t ikai helyzetet ér tékel te . Megál lapí tot ta , hogy ,,az a n n a k idején n a g y erőfeszítéssel levert forra-da lom újból felüti f e j é t . . . a lakosság mindenüt t a legnagyobb mértékben elégedetlen a helyzet tel , amire a n n á l nagyobb oka van, mer t a bürokrácia apró és nagy zsarnokai ismét te l jesen szabadjára v a n n a k eresztve".4 3 Más alka-l o m m a l Bakonyi E n d r e Williams és Alekszinszkij könyveinek i smer te tése kap-csán felevení tet te személyes emlékei t az orosz for radalmi d iáksággal tör tént találkozásairól . Bakony i még ekkor is a konzervat ív polgár szemléletével ítélt emlékeiről, de az elismerés szavait sem t agadha t t a meg egykori tanulótársa i tó l : ,,És hogy szerettem őke t a szegénységükért . a heroizmusukért , a t anulásukér t , azér t , amik lehettek volna."4 4

A „Gyeny" c. orosz lap h í r adásá t , amely szerint Oroszországban a legmele-gebben és a legbarátságosabban készülnek fogadni a magyar képviselőket, a „Magyarország" örömmel i smer te t te . „Külpol i t ikánk egész jövőjére nagyfontos-ságú é r ték lenne az orosz közvélemény magyarbará t hangulata . H a egyéb nem, i t t v a n a nemsokára lejáró kereskedelmi szerződések dolga. Ebben is feltétlenül csak e lőnyünkre lesz, ha barátságossá válik i r án tunk az oroszok érzése. De álta-l ában hiszen mindig azzal fenyegetnek minket, hogy Oroszországból készül ránk a veszedelem, Oroszország a k a r minket legyőzni, felosztani. H á t ha ehelyett most barátságos érzés t ámad i r á n t u n k az orosz közvéleményben, n e m csak elő-nyös lehet az nekünk , nem csak örü lhe tünk r a j t a ? " 4 5

I lyen körü lmények közt é r t he tő , hogy Káro ly i Mihály hazaérkezésének híre — április 24-ére v á r t á k — a m a g y a r par lament mindkét t á b o r á b a n a szenve-délyek felcsigázásához vezetett . Április 23-án a Ju s th—Káro ly i frakcióhoz legközelebb álló lap nyí l tan n e k i t á m a d t a függetlenségi párt elnöki tanácsának, m e r t az ny i la tkoza tban je lentet te ki, hogy a hármasszövetség kérdésével még nem foglalkozott . A magyar mezőgazdasági kivitelt elzáró német t i la lmi vámok káros ha tásá ra és más tényezőkre u t a l v a követelte, hogy a párt végre „csináljon külpol i t iká t" . 4 6

A függetlenségi pár t el lenlábasainak izgalmát jól t ük röz t e Desbordes E r n ő képviselőházi felszólalása, ak i szinte vásári hangon beszélt a Szentpéter-v á r r a készülőkről és megbélyegezni igyekezett az ellenzéknek azt a ha tároza tá t ,

4 1 Magyarország, 1914. ápr. 26. 34—36. 1. — ,,A m a g y a r o k és muszkák ." 42 Magyarország, 1914. ápr. 4. 6. 1. — „Orosz hang az ellenzék küzdelméről . " 4 3 Uo. ápr. 8. 7. 1. — „Zavaros he lyze t Oroszországban." 44 Uo. 1914. ápr . 16. 1—2. 1. — „ A z orosz »intelligencia«." 45 Uo. ápr. 16. 2—3. I. — „ M a g y a r b a r á t hangulat Oroszországban." 46 A Nap, 1914. áp r . 23. 1. 1. — „Áldoza t i bá rány ."

3 Történelmi Szemle


hogy a delegációs szereplésre való j o b b felkészülés é rdekében egyelőre t ávo l t a r t j a m a g á t a képviselőház üléseitől.47

A m u n k a p á r t harci készültsége a kulisszák m ö g ö t t is t e tő fok ra hágot t . A Belügyminisz tér ium titkos ügynökeivel már k o r á b b a n f igyelemmel kísérte az ellenzék szélső szárnyának mozga lmát . A Jus th—Káro ly i - c sopor t külügyi akc ió ja iránt mind a magyar , mind a közös minisztér iumok élénken érdeklődtek. Ápri l is 23-án a Belügyminisztér ium egybegyűj tö t te a legfrissebb ügynöki jelenté-seke t és kísérőlevéllel ellátva, megkü ld t e a külügyminiszternek. E kísérőlevél — mely mindmáig a szentpétervár i u t a z á s ügyének egyetlen fellelhető levéltári emléke — a jelentések összegezése a l a p j á n kétségtelennek ta r t j a , hogy a független-ségi pá r t t á rgya lásokba kezdett a budapes t i orosz főkonzulátussal .

A „kívül belül bizalmas" jelzéssel ellátott i r a t b a n a következőket olvassuk: ,,A székesfővárosi ál lamrendőrség detectiv tes tüle tének főnökhelyet tese

á l ta l t e t t háromrendbel i bizalmas je lentést máso l a tban van szerencsém Nagy-méltóságodnak szíves tudomásulvéte l , esetleg in tézkedés véget t tisztelettel megküldeni .

A bizalmas értesülés szerint a függetlenségi országgyűlési képviselők pé te rvár i utazása ügyében a budapes t i orosz főkonzulá tusná l tárgyalások indul-t a k meg, amelyeknek során az is k i lá tásba he lyez te te t t volna, hogy Szentpéter-v á r r a menő képviselők az 1849-iki háború a lkalmával orosz hadsereg által elfog-lal t magyar zászlókat megkapnák, h o g y ezzel e l j á rásuknak súlyt és népszerűséget szerezzenek."4 8

Károlyi Mihály április 24-én va lóban megérkezet t . A ko rmány lá tványos külpoli t ikai fel lépéseket várt tőle. A hazaérkezést követő napok sajá tossága, hogy a függetlenségi p á r t ügyvezető elnöke t a r t ó z k o d o t t mindenféle megnyilat-kozástól és idejét a tá jékozódásra , tá rgyalásokra f o r d í t o t t a . Mégis, az ünnepélyes f o g a d t a t á s t követő ú j a b b fej lemények igazolni l á t szo t t ak a kormány aggodalmait . Április 26-án sa j tóközlemény jelent meg a szentpé tervár i utazás közeli, má jus h ó n a p b a n tör ténő megvalósí tásáról . Az utazással kapcsolatos részletek közül valóságos szenzációnak számított az a bejelentés, hogy J u s t h Gyula m á r útlevelet v á l t o t t Oroszországba és azt a b u d a p e s t i orosz főkonzulá tusnál l á t t a m o z t a t t a . A közlemény szerint Károlyi Mihály t és Jus th G y u l á t körülbelül ha rminc kép-viselő kívánja elkísérni . Szen tpé te rvár a magyar képviselők s zámára olyan fogad ta t á s ra készül, „melyhez fogha tóan ott idegenek még nem részesül tek". Megvan a lehetősége a ha tvannégy szabadságharcos lobogó visszaszerzésének. Az Oroszországba készülő képviselőcsoport egy hódmezővásárhelyi népgyűlésen k í v á n j a meghirdetni az első nyí l t és ha tározot t külpolitikai állásfoglalást. „A vásárhelyi j e l adás nyomában a népgyűlések százain hangzik el a jelszó: bor í t sunk fátyolt a m ú l t r a és mellőzve mindent , ami elválaszt , keressük a komoly, ér tékes és hasznos érintkezési p o n t o k a t Oroszországgal."4 9

A Makói Függe t l en Újságnak a d o t t ny i l a tkoza tában Jus th Gyu la megerő-s í t e t t e az oroszországi út járól ker ingő híreket és jelezte, hogy az ,,a hármas szövetség ellen fog demonstrálni . . , " 5 0

« Képv. n. 24. k . 61. 1. — 1914. ápr . 24. 18 OL. BM. res 1914/111/ 628. — Az i ra tban h i v a t k o z o t t ME. ein. res. 1300 sz. előz-

m é n y nincs a helyén. 49 A Nap, 1914. á p r . 26. 1.1. — „A p é t e r v á r i vizit — J u s t h Gyu la útlevelet v á l t o t t — Hód-

mezővásárhelyen je lent ik be az ú j külpol i t ika i irányt — H a z a h o z z á k a szabadságharc t é p e t t l o b o g ó i t ? "

50 Magyarország, 1914. ápr. 28. 4. 1. — „ J u s t h Gyula n y i l a t k o z a t a . "

KÁROLYI MIHÁLY ÉS A „SZENTPÉTERVÁRI ÜT" 179

A függetlenségi pár t i lapok t e h á t igazolták a belügyminiszterhez be fu to t t je lentéseket : valóban j á r t valaki az orosz főkonzulá tuson és tényleg ekkor tá j t merül t fel a negyvennyolcas zászlók v i ssza ju t ta tásának gondolata.5 1

A szentpétervári utazás bejelentését a m u n k a p á r t i saj tó ú j a b b h a d j á r a t a kf tvet te . Ez alkalommal a gúny fegyveré t vá lasz to t ták . Szembesí te t ték az ellen-zéki l apoka t sa já t korábbi nyi la tkozata ikkal , amelyekben azok t a g a d t á k vagy megkerül ték az oroszországi u tazás tervét .5 2

A részletekben természetesen igazuk volt (eddigi fej tegetéseinkből is kiderül , hogy az ellenzéki lapok g y a k r a n cáfolták önmagukat ) , a z o n b a n a kor-m á n y t á b o r nem t u d t a , vagy nem a k a r t a felismerni, hogy a véleményingadozáso-kat elsősorban a függetlenségi p á r t o n belül duló á d á z frakció-harc idézte elő. A n é m e t b a r á t Apponyi — Kossuth Ferenc-irányzat az elnökségben és a vezető-ségben elfoglalt pozícióit kihasználva, a párt hivatalos állásfoglalásaiból ú j ra és ú j ra kiszorí tot ta a hármasszövetség radikálisabb k r i t iká já t , s különösen az oroszbará t hangokat . E küzdelem főleg Károlyi Mihály hazatérése u t á n éleződött ki, s t a l án nem t évedünk , ha úgy vé l jük , hogy a németbará tok nyomása az egyik oka Károlyi többnapos némaságának . A N a p ebben az időben nyíl tan elítélte az Apponyi-csoport akadályozó, visszahúzó tevékenységét..53

A J u s t h — K á r o l y i i rányzat külpol i t ikai törekvései t megnehezí te t te , hogy, a N a g y György-féle köztársasági mozgalmat leszámítva , csaknem teljesen el vol t szigetelve a függetlenségi p á r t o n kívül álló ellenzéki csoportosulásoktól . Egyedül a Kossuth-Zászló t á m o g a t t a az utazás gondola tá t . „Az orosz lá togatás terve még nem éret t meg — írta —, de mi ra j t a leszünk, hogy megé r j ék és az ige t e s t e t öltsön."54 Lelkesen üdvözöl te a 48-as zászlók visszaszerzésének lehetősé-gét: „Micsoda diadal lesz az, ha m a j d hozzák haza, s hogy fog p u k k a d n i Bécs, hogy a m i t ő k iv i te te t t — azt Károlyiék hazahozzák. Még a Tisza-kormányt is megüthe t i a guta !"55

A függetlenségi pá r t ügyvezető elnökének hazatérése után kü lönösen érté-kesen t á m o g a t t a a Kossuth-Zászló a „szen tpé te rvár iak" csoport já t . „Történet i alapon miér t volna t e h á t Oroszország halálos ellensége Magyarországnak? Tör téne t i , közjogi, polit ikai és gazdasági alapokon ez az ellenség n e m - e inkább Ausz t r iában , s legutóbb nem-e i n k á b b Németországban található föl? Az Álmos és Árpádkor i kiewi magyaroktól kezdve , tehát ezer esztendőn keresztül nekünk soha n e m volt b a j u n k az oroszokkal. Egyszer volt csak, 1849-ben, de azt is Ausztr ia zúdí tot ta reánk ." 5 6

Apponyiék azzal az elmélettel akar ták lefegyverezni a német szövetség kr i t ikusa i t , hogy a függetlenségi p á r t n a k hivatalosan csak a belpoli t ikai kérdé-sekben kell állást foglalnia. A külpol i t ika a pár t szempontjából magánügy . K a l m á r Antal a köztársasági mozgalom lapjának hasáb ja in felelősségre von ta ezért a függetlenségi pár t elnöki t anácsá t és ak t ív külpolit ikát követel t . 5 7

5 1 A magyar tö r téne lmi ereklyék v i sszaadására már volt, pé lda . A mil lennium alkalmával II . Miklós cár Rákóczi Fe renc ka rd j á t j u t t a t t a el a magyar ko rmányhoz .

Ld . pl. Az Üjság , 1914. ápr. 28. 1. 1. — „Rovás . " 6 3 A Nap , 1914. áp r . 26. 1.1. — „A p é t e r v á r i vizi t ." 64 Kossuth-Zászló, 1914. ápr. 12. 5.1. — „Függetlenségi képviselők P é t e r v á r o t t . Tünte tés

a hármasszövetség ellen." 55 Uo. ápr. 19. 4.1. — „Gyerünk Oroszországba! Haza hozzuk a Világosnál h a g y o t t honvéd-

zász lóka t . " 56 Uo. ápr. 26. 7. 1. — „ H o g y is á l lunk avva l a m u s z k á v a l ? " 57 Uo. ápr. 26. 4.1. — „Van-e a függet lenségi pár tnak kü lpo l i t i ká j a?" E c ikk névtelenül

már meg je l en t A Nap ápr . 23-i számában.

3 *


Ugyanebben a s z á m b a n az e lnökség tagjai még egyszer te r í tékre kerültek: a Kossuth-Zászló elítélte és k a l a n d n a k minős í te t te , hogy a t anács Polónyi G é z á t Berlinben »megjelent — s á l t a lunk fentebb i smer te te t t — nyi la tkozatáér t megrovásban részesítette.5 8

Ezt az egye t l en segítséget, a köztársasági mozgalom t ámoga tá sá t sem t u d t a teljesen k ihasználn i Károlyi , mert ekkor m é g szembenállt a köztársaság eszméjével és ő is, akárcsak csoport ja, különös elővigyázat tal igyekezet t elhatá-rolni magát N a g y Györgyéktől.5 9

Az ellenzék m á s csoportjai n e m akartak szak í tan i a hármasszövetséggel és ebből következőleg kifejezetten ellenezték a szentpé tervár i u tazás t . A Károlyi-f rakc ió t különösen érzékenyen é r in t e t t e a polgári radikális vezetők elutasító maga ta r t á sa . A , ,Világ"-ban főleg Bíró Lajos cikkei tárgyal ták a külpolitika időszerű kérdései t . , ,Ami nemrégiben még elképzelhetetlen volt: m a nyugodtan, ső t a közvéleménynek élénk érdeklődésére és b izonyos sz impát iá já ra számítva lehe t a nyi lvánosság előtt t á rgya ln i azt a kérdés t , nem volna-e helyesebb, ha mi magyarok, Németország szövetsége helyett Oroszország szövetsége u tán tö rekednénk . . . Azokban a hangokban , amelyek Magyarországon az orosz szövetség mellet t hangzo t tak fel, egy éhező szervezetnek, egy vér te len agynak az álomképei szó la l t ak meg. A kiéhezet t Magyarország arról á lmodik , hogyan l ehe tne jó l lakni" — ismerte el Bíró . Még azzal is egyetér tet t , hogy a német szövetség több p o n t o n sérti a m a g y a r gazdasági érdekeket. Je l lemző módon elsősorban az i pa r i piacok és a hitelszerzési lehetőségek prob lémájá ra hivatko-z o t t . 6 0 De a hármasszövetség e lhagyásá t és egy orosz—magyar szövetség kialakí-t á s á t h a t á r o z o t t a n ellenezte.

Bíró érvei sok tekinte tben különböztek a ko rmánypár t é tó l . O formálisan baloldalról t á m a d t a Károlyiék törekvéseit . Miér t akarnak a függetlenségi képviselők a cár i Oroszországgal szövetkezni? „Azza l az Oroszországgal, mely n e m a Tolsztoj Oroszországa, h a n e m a Tolsztojt, kiátkozó szent szinódusé; a feke te százak és a pogromok Oroszországával; azzal az Oroszországgal, amely nemcsak a m a g y a r szabadságharc ragyogása s z á m á r a jelentet te észak árnyait , h a n e m amely a b o r ú t és a f a g y o t jelentette és je lent i ma is minden európai ha ladás számára ; a szent szövetségek állandó vezérha ta lmával ; azzal az Orosz-országgal, ame ly nemcsak a legszemérmetlenebb hódí tó és a legkönyörtelenebb elnyomó, h a n e m amely Európa minden reakciós erejének igazi forrása, amely végső okon az eu rópa i népeket megroskasztó fegyverkezésért egyedül felelős. . . "

Bíró L a j o s n a k igaza volt , amikor a cárizmus természetére f igyelmeztet te a Káro ly i -csopor to t . Azonban ez a látszólag rad iká l i san demokrata bírálat több he lyen törést s z e n v e d , sőt végsősoron saját e l lenté tébe csap át . Már abból követ-kez te tn i lehet B í ró Lajos a lapál lására , hogy egyedül a cári Oroszországra hárí-t o t t a az imper i a l i s t a hata lmak fegyverkezésének felelősségét, és így tulajdon-képpen fe lmen tő levelet adot t a német és osz t rák-magyar mi l i ta r izmusnak.

58 Uo. 5. 1. -— „Magyarország e l szakadása a hármasszövetségtö l . " — A lap néha ugyan a cá r i zmusnak megfelelő színben t ü n t e t t e fe l az orqsz kül- és belpol i t ikát , de t ö b b esetben az orosz fo r rada lmi mozgalom sem kerülte el a f igye lmét . Előfordult , l iogy az orosz fo r rada lmi mozgalmak p é l d á j á v a l b i zony í t o t t a : az elnyomás fokozása mindig a szabadságtörekvések megerősödéséhez veze t (ápr. 5. 10. I.). Máskor a való he lyze tnek megfelelően í r t az orosz nép elégedetlenségéről és az általános f o r r a d a l m i erjedésről (ápr . 12. 6. I ).

59 „ . . . én a köztársasági p á r t t a l egyál ta lában s e m m i k é p p e n sem azonos í tom magainat , ( É l é n k helyeslés a szélsőbaloldalon.) m e r t az t Magvarországon a leghelytelenebb iránynak tar-t o m . " Képv. n. 23. k. 8. 1. — 1914. m á r c . 13.

60 Világ, 1914. m á r c . 26. 1. 1. — ,,A császár e lő t t . "

/

i


A g y a n ú t a cikk t o v á b b i fejtegetései teljesen beigazol ják: Bíró a n é m e t szövet-ség védelmezőjének bizonyul . „ I n d u l a t nélkül, hidegen és semmi egyebet nem tek in tve , csak a s a j á t érdekeinket, azt kell m o n d a n u n k : Németországgal ." Még a Tisza-kormányt is megvédelmezte: „A k o r m á n y csak álljon n a g y lendület-tel a német szövetség mellé; nagyon helyesen teszi, ha teszi; ez az ő- dolga."

Bíró cikkei egyébként is hemzsegtek az e l lentmondásoktól . Egyrészt b izonygat ta , hogy Oroszországban küszöbön áll a for rada lom, másrész t a cáriz-mus t még hosszú é le tűnek sej tet te . Bíró főleg a cárizmussal aka r t a kompromi t -tálni a Károlyi-csoport törekvését, de végül m a g a í r t a meg, hogy tulajdon-képpen nem az orosz abszolutizmus,gyűlöletessége m i a t t ellenzi a n n a k akcióját , hanem azért, mer t a német szövetséget magyar é rdeknek t a r t j a . 6 1

A Világ rendkívül t ap in ta tosan ismertet te Tisza István Igazmondóban megjelent cikkeit és t a r tózkodot t az ellenzéki l a p o k r a jellemző erős kifejezé-sektől.6 2

Jász i Oszkár Károlyi Mihály amerikai ú t j á h o z fűzöt t megjegyzéseket . Az ellenzék po l i t iká já t „nagy és igazságos küzde lemnek" , m a g á t Károlyit „k i t űnő vezérnek" nevezte . A függetlenségi pár t e lnökének akt ív külpol i t ikája azonban szemlá tomást nem nyer te meg Jászi t e t szésé t . Káro ly inak szögezte a kérdés t : „helyes t a k t i k a volt-e az amúgy is oly kétségbeej tően l a n y h a anya-országi küzdelmet az által gyengíteni, hogy a h a r c o t egy nagyon távol i terré-n u m r a viszik á t ? " 6 3 Jászi a c ikkben mintegy szembeál l í to t ta a külpolit ikai kezdeményezést és a függetlenségi pá r t belpolitikai p rogramjának demokrat i -zálását .

Az utóbbi c sakugyan égetően szükséges vol t , s kétségtelen, hogy a kül-polit ikai akcióban a belpolitikai radikalizálódástól va ló húzódozás is kifejezésre j u t o t t . Ám a gyökeresebb társadalmi program n e m t e t t e volna feleslegessé az alkotó külügyi cselekvést . Vagyis Jász i írásában — bármennyire igaza volt a fö ldreform és más t á r sada lmi fe ladatok kiemelésében — szintén hamis ellentét-ben mozgot t a Károlyi-csoport b í rá la ta , s így a k r i t ika már csak ezért sem érhe t te el a k íván t ha tás t .

Az első Jászi-c ikk nem eml í te t te Oroszországot. A következőt azonban teljes egészében a szomszédos birodalomnak szente l te . Ebben J á s z i tovább-fűz te a fö ldreformmal kapcsolatos gondolatai t . Az orosz ún. sztolipini föld-re formra h iva tkozva hasonló akcióra igyekezett rábeszélni a magya r politikuso-ka t . Az orosz példát a magyar és orosz viszonyok hasonlósága mel le t t bizonyára a korhelyzet , az Oroszország i r ányában megnövekede t t közérdeklődés is sugallta. A polgári radikálisok vezetője messze túlér tékel te a sztolipini bir tokpoli t ikai akciót , de az orosz tör ténelmi fej lődést elemezve, rendkívül ér tékes felismeré-sekre j u t o t t . „A tö r téne lem és a tá rsadalmi élet mé lyebb vizsgálói m á r régóta érzik — írta Jászi Oszkár —, hogy a korszakalkotó á ta lakulásoknak az t a szelle-mét , mely legutol jára a francia forradalomból t e rmékeny í t e t t e meg a világot, e lőbb-utóbb az az ország fogja továbbvinni , mely soká az európai ku l tú ra leg-szélsőbb el lenpólusának, az önkény és barbar izmus megmozd í tha t a t l an kolusszu-sának lá tszot t . . . H a egyszer csakugyan megmozdulna a poli t ikai béklyóba ve r t s egyházi na rko t ikumokka l e lkábí to t t orosz óriás , melynek t e r ü l e t e Európa nagyobbik felét, lakossága pedig az európai népességnek több, m i n t ha rmadá t

61 Világ, 1914. áp r . 9. 1—2. 1. — „Oroszországgal ." 62 Ld . pl. április 11. 4. 1. 63 Világ, 1914. m á r c . 22. 1—3. 1. „Gróf Károlyi A m e r i k á b a n . "


teszi k i : lehetne-e ké t ség az iránt, h o g y ennek a megmozdulásnak következmé-nyei E u r ó p a keletén és közepén, ső t messze Ázsiába kisugározva m é g nagysze-r ű b b e k és messzehatóbbak volnának, min t amelyeket Nyuga t -Eu rópa Francia-országtól kapot t . . , " 6 4

E felismerésekhez nem kapcsolódtak aktuálpol i t ikai következ te tések . A második cikk megkerül te a n é m e t szövetség elleni küzdelem prob lémájá t . J á sz i ezút ta l sem í r t a meg véleményét a szentpétervár i utazásról. A tartózko-dás — az első c ikkben ki fe j te t teket is figyelembe véve — elutas í tó álláspon-t o t t a k a r t .

A nagy nemzetközi o lvasot tságú és a tá rsadalmi kérdésekben sokkal ügyesebben forgolódó polgári radikál isok más alkalommal is meglepő éles-lá tásró l tanúskodó észrevételeket t e t t e k az orosz n é p jövőjéről. I gno tus Orosz-országnak szentelt c ikkében például megír ta , hogy a huszadik század demokrá-c iá ja nem nyugatról jön . ,,S azt h i szem — olvassuk cikkében — ez a világosság v a l ó b a n kelet felől fog érkezni. Oroszország felől. Az ember elszégyelli magát , menny i r e nem l á t t a meg azt, ami o r r a előtt van . " De Ignotus c ikkében e meg-ál lapí tások mellett a következő m o n d a t o t is ott t a l á l juk : „Csak az a tévedés, ha ezt a jelentőségét v a g y szerepét csak az úgynevezet t külpol i t ikában l á t j ák . " 6 5

Az aktuálpol i t ikai u ta lás nyi lvánvaló. A radikálisok idézet t ny i la tkoza ta iban kiáltó ellentétben á l l t ak az orosz,

közeljövőről szóló opt imis ta és lelkes jóslatok a német szövetség nyí l t vagy b u r k o l t t ámoga tásáva l . Ervelésük akara t l anu l is t ápo t adott a függetlenségi p á r t Károlyi -szárnya által élesztgetet t oroszbarát hangula toknak.

Miként t e k i n t e t t a magyar szociáldemokrácia a szentpétervár i ú t tervére? E n n e k a kérdésnek eldöntésénél a Népszava rendkívül szűkszavú közleményeire v a g y u n k utalva. A szűkszavúság természetesen m á r önmagában is jelzi, hogy a p á r t vezetői nem érdeklődtek különösebben Ivárolyiék külpoli t ikai tevékeny-sége i r án t . Az Igazmondó-ügy m i n d e n kommentá r nélkül, egyszerű tényközlő c ikként tükröződöt t a lapban.6 6 N é h á n y nappal később a Népszava m á r érdem-ben foglal t állást.

A polgári radikál isok o rgánumáná l nagyobb megértéssel kezel te az akciót. Megvédte a J u s t h — Károlyi-csoportot a magyar és osz t rák kormánnya l szemben. „ H a igaz az — í r t a a szociáldemokrata párt közlönye —, hogy Oroszország a k a r j a fölfalni és összetörni az Osz t rák-Magyar Monarchiá t , akkor b a j o s belátni, mié r t illetik a hazaáru lás vádjával a z o k a t a magyar képviselőket, a k i k Magyar-ország és Oroszország egymáshoz va ló viszonyát jobbá a k a r j á k tenni . . . "

A látogatásról és a függetlenségi párt külügyi lépéseiről a zonban igen szkep t ikusan ny i la tkozo t t , mert a k é t birodalom viszonyának megjav í tásához „ igen kicsiny és je lentéktelen eszköz, h a a magyar képviselők Szen tpé te rvár ra u t a z n a k — szónokolni , vagy lumpoln i . Az orosz cárizmus a közszabadságok h ó h é r j a és az egész európai reakció t á m a s z t é k a : nem igen hihető, hogy a magyar szabadságtörekvések támogatás t n y e r j e n e k abban az országban, a m e l y a leg-re t t ene tesebb e lnyomatás alatt él s a véres cárral és az ura lmába belenyugvó p á r t o k k a l és csopor tokkal való bá rmi lyen együ t tműködés gondolata n e m valami n a g y o n lelkesítő, az t hisszük, a polgár i demokra t ák ra sem . . . Magyarország romlandóságának oka i nem kívül, h a n e m itt benn az országban v a n n a k . . .

64 Uo. áp. 12. 65—67. 1. — „ E x O r i e n t e L u x . " 66 Uo. ápr. 3. 1—2. 1. — „Oroszország." 66 Népszava, 1914. áp r . 1. 5. 1. — „ A miniszterelnök Bécsben . "

K Á R O L Y I MIIIÁLY ÉS A „ S Z E N T P É T E R V Á R I ŰT" 1 8 3

Amíg az e lnyomatásnak és korrupciónak, a szolgaságnak és kizsákmányolásnak ez a szervezete el nincsen pusztí tva, addig szegény és e lnyomot t lesz a n é p akár iszik Tisza pikkolót a román bankigazgatókkal , akár Szentpé te rvár ra utaznak függetlenségi párti poli t ikusok, akár nem." 6 7

A Népszava te l jes joggal hangsúlyozta , hogy valamiféle külpolit ikai vállalkozás önmagában nem v á l t o z t a t h a t a lapvetően az ország helyzetén. Arra is helyesen és kellő nyomatékka l m u t a t o t t rá — amiről a függetlenségi poli t ikusok többször elfeledkeztek, v a g y amit teljesen n e m ismertek fel —, hogy egy pi l lanat ra sem szabad szem elől téveszteni a cár izmus ordas-arcát . De a kül-polit ika bagatell izálása már hiba vol t , aká r a polgári ellenzéki akció lebecsülésé-nek fo rmá jában , aká r a német veszély lekicsinyléseként jelentkezett .

A szociáldemokrata párt lap még egyszer foglalkozot t a szentpétervár i utazással . Ekkor a Neue Freie Presse egyik cikke kapcsán ismétel ten meg-bélyegezte a függetlenségi képviselők ellen irányuló vádaskodást . , ,Ez a lap szerdai számában J u s t h Gyulát t á m a d j a azért, mer t a hármasszövetségnél jobb pol i t ikát és kellemesebb szövetséget is el t ud gondolni a függetlenségi p á r t vezére, keddi számában pedig az ellenzéki képviselők egy részének pétervári ú t j á ró l ír és többek között m á r azért is lehetet lennek ítéli azt . hogy a magyar képviselők Oroszországba u t azzanak , mert Magyarországban n e m felejthetik el azt , hogy 1849-ben az orosz cár csapatai verték le a magyar fo r r ada lma t . A bécsi l ap azon-ban csak azt a csekélységet felejti el, hogy az orosz cá r csapatai nem maguktól jö t tek Magyarországba, hanem hogy azokat olyan helyről hívták be, amelyik a bécsi l ap megjelenésének helyéhez igen közel van. A »Neue Fr. Presse« ugyan-ezzel az érveléssel, de t ö b b joggal azt is b izonyí tha tná , hogy a magyar képviselők-nek nem szabad — Bécsbe menn iök . "

A Népszava ez alkalommal t a l á n még h a t á r o z o t t a b b a n u t a s í t o t t a vissza a cári kormánnyal való megegyezés gondola tá t : „ A véres cárral, a népjogok védelmezőinek alávaló gyilkosaival senki sem k í v á n h a t szövetségbe, vagy csak ér intkezésbe is ju tn i , aki csak va lamennyi re is t a r t m a g á r a , mint demokra t ikus poli t ikus. A hivatalos Oroszország keze vértől és mocsoktól csöpög, ezzel nem igen akar Magyarországon senki keze t szorí tani ."

A cikkíró nagy érdeme — s ez emeli a szociáldemokrata lap állásfoglalását igazában a polgári radikál isok és az összes ellenzéki p á r t véleménye fölé —, hogy a hivata los Oroszország szövetségének elutasítása u t á n nyomban utal a „másik" , a fo r rada lmi Oroszországgal való szövetség eshetőségére. „Persze — í r t a a Nép-szava —, az orosz néppel való tes tvér i egyetértés — az más dolog volna és arról l ehe tne beszélni."6 8

Részben ez a fon tos mozzanat , másrészt a c ikk fogalmazásában új ra és ú j r a megcsillanó hármasszövetség-ellenes hang az április 9-i cikket előnyösen különbözte t i meg az előző nap közölt eszmefut ta tás tó l . Ennek ellenére még itt is kifogásolnunk kell a forradalmi és nemzeti é rdekeknek megfelelő külpolit ikai program hiányát . S hogy i t t nemcsak hiányosságról vo l t szó, b izonyí t ja a Nép-szava április 28-án, t e h á t a függetlenségi akció kulminációs pon t j án közzétett ú j a b b cikke, amely helytelen külpoli t ikai elemzést és helytelen feladat-meg-jelölést adot t .

A cikk szerint a francia—német ellentét már a mú l t é , a német—angol ellentét vesz í te t t élességéből, s egy német —angol háború valószínűtlen. A nagyha ta lmak

" Uo. ápr. 8. 1—3.1. — 68 Uo. ápr. 9. 3—4. 1. —

„Feszület és szurony ." „A hármasszövetség védelmében."


fegyverkezését ezért ny i lván í to t t a esztelenségnek. A nemzetközi nyugta lanság fo r r á sá t a Monarchiában l á t j a (egyébként a mindenér t Oroszországot okoló polgári radikálisoknál ez egy f o k k a l reálisabb értékelés), amelye t a körülöt te „haragosan t a j t é k z ó nemzeti a m b i c i ó k " fenyegetnek . A Monarchia baja inak orvoslása céljából reform-pol i t ikát a jánlot t a Habsburgoknak . A Népszava c ikkírója annak a meggyőződésének ado t t kifejezést, hogy a polgár i -demokrat ikus re formok segítségével „az Oszt rák-Magyar Monarchia urai megnyerhe t ik azt a csa tá t , amelyet a vi lágtör ténelmi erők valószínűleg kikerülhete t lenné tesznek r e á j u k nézve".6 9 E z az álláspont természetesen bizonyos fokig a l áás t a a cáriz-musról adot t ta lá ló bírálat h i t e lé t .

A szentpétervár i látogatás út j á b a n az egyik nehéz, szinte leküzdhete t lennek lá t szó akadály a magyarországi nemzetiségi kérdés volt . A k o r m á n y p á r t nagyon jól megértet te , hogy mind a sovin isz ta beál l í to t tságú függetlenségi képviselők-nél, mind pedig az orosz kormánykörökné l az esetleges tá rgyalások alkalmával mi lyen fontos szerepet kell j á t szan ia ennek a p rob lémának . Éppen ezér t a munka-pá r t i sa j tó minden t elkövetet t , h o g y a „nemzetiségi veszedelem" felidézésével elriassza a külpol i t ikai cselekvéstől a függetlenségi pártot .

A Pester Lloyd Károlyi Mihá ly t azzal vádo l t a meg, hogy oroszbará t maga-t a r t á sáva l tu l a jdonképpen a k a r a t a ellenére a r omán Liga Cul turalä- t t ámoga t j a . 7 0

Tisza kedvenc l a p j a szintén a nemzetiségek, főleg a szlávok, fe lszabadulásának „ rémképéve l " r i asz to t ta a Szen tpé t e rvá r r a készülőket . 7 1

A függetlenségi párti s a j tó védekezni p róbá l t a ko rmánypá r t i ijesztgeté-sekkel szemben. A valóban h a t á s o s védekezés természetesen az le t t volna, ha gyökeresen felszámolják a nemzet iségi kérdésről a lkotot t e l fogul t véleményü-ke t . Mivel erre n e m voltak képesek , azt a megoldás t vá lasz to t t ák , hogy idő-szerűt lennek nyi lván í to t ták a pánsz l áv veszélyt. Kilátásba helyezték, hogy a magyarok közeledése fejében az orosz ko rmány „megértőbb l e sz" a magyar-országi nemzetiségi kérdés do lgában . „Ma m á r n e m lehet a m a g y a r közvéle-m é n y r e a pánszlávizmus üres m u m u s á v a l hatni — í r t a a párt vezető orgánuma —, és Magyarországon senki sem hiszi el (aki önál lóan gondolkozik), hogy éppen Magyarország volna az az ország, ame ly legjobban ki van téve a pánszlávizmus á r a d a t á n a k . " 7 2

Egyes cikkírók már előre i t t a k a medve bőrére , és a függetlenségi vezetőket Szen tpé te rvár első számú b iza lmasa ikén t emleget ték. „Az orosz érdek, a szláv érdek, azt k íván ja , hogy Magyarország erős és ha t a lmas legyen. Az orosz tá r -sada lom többre becsüli a m a g y a r o k bará tságát , m i n t a pánszláv t év tanoka t . H a a csehek és t ó t o k lerázzák magukró l a Bécsből f izetett ag i tá to roka t , fel-ismerhet ik a most még homályos igazságot, hogy a Monarchia sz láv ja i csak úgy boldogulha tnak , ha a magyar á l l a m egységén n e m esik csorba. Mindenesetre P é t e r v á r szívéhez és elméjéhez csak Magyarországon át veze the t az ú t . " 7 3

A tú lzo t t an magabiztos h a n g ellenére a Tisza-kormány propagandá ja n e m marad t ha t á s t a l an a függet lenségi pár tban, és egyik fontos oka vol t a Károlyi-csoport külpolit ikai ingadozásának, következetlenségének.

A „Magyarország" cikkeiben kifejezésre j u t ó nemzetiség-poli t ikai platform n e m volt a lkalmas arra, hogy a m a g y a r képviselők szentpétervár i u tazásának

69 Uo. ápr. 28. 1—2. 1. — „A M o n a r c h i a léte és f ö n n m a r a d á s a . " 70 Pester L loyd , 1914. ápr. 8. ( A b e n d b l a t t ) 1.1. — „ D a s Pech des Grafen Michael Káro ly i . " « Az Űjság, 1914. ápr . 16. 1.1. — „ R o v á s " ; uo. ápr . 29. 1. 1. — „ R o v á s . " 72 Magyarország, 1914. ápr. 18. 5. 1. — „Az orosz—magyar közeledés." 73 Uo. jún. 7. 5—6. 1. — „Oroszország és a Monarchia sz láv ja i . "


gondolatá t rokonszenvessé t egye a legbefolyásosabb nemzetiségi pol i t ikusok előtt . Az osztrák és magyar ko rmánynak s ikerül t elérnie — s ebben a polgári ellenzék sovinizmusa is h ibáz t a tha tó —, hogy a román és szlovák nemzetiségi pár tok k a m p á n y t kezdtek a Károlyi-csoport ellen és leginkább a szentpétervár i ú t gondolatá t ve t t ék célba.

A román nemzeti pár t részéről Alecsandru Vaida-Voevod (Vajda S án d o r ) felelt Polónyi Géza par lamenti felszólalására és hangoz ta t t a , hogy az „ i lyen beszédek, amelyeket i t t a képviselőházban mondanak , a perifériákon a z t a benyomást ke l the t ik és azt az érzést ébreszthet ik , hogy igazán nagyon jó lesz egy kis muszka russzofil i r ányza to t a köztársasági mellé fe lvenni . Én a r o m á n nemzeti pár t nevében fel vagyok ha t a lmazva társaim nevében is k i je lenteni , hogy mi az ilyen hangok, az ilyen vélemények ellen ünnepélyesen t i l takozunk. . . nemcsak a magyarságnak és románságnak , de még a Magyarországon l akó szlávoknak is, m indnyá junknak első r a n g ú érdeke, hogy Németországhoz kössük érdekeinket . . . Ezt n e m hangsú lyozha t j ák elégszer úgy magánbeszélge-tésekben, mint különösen i t t a tö rvényhozás te rmében." 7 9

Egy h ó n a p múlva a r o m á n burzsoá képviselő ismét a képviselőházban t e t t szemrehányás t a Károlyi Mihályt köve tő képviselőknek, mert „á t o u t prix forszírozzák a russzofil i r ányza to t . . . az ilyen könnyelmű jelszavak o lybá h a t h a t n a k a n é p lelkébe dobva , min t égő t ap ló a t a r lóban" . 7 5

Tisza I s t v á n elismerően nyug táz ta a r o m á n nemzeti p á r t t ó l kapot t segít-séget, de egy hir te len fordula t ta l magá t Va idá t is orosz kapcsolatokkal gyanús í -t o t t a . A miniszterelnök a v á d a t egy Duliskovics nevezetű k o rmán y ü g y n ö k bizonyí tó erővel nem rendelkező t anúságára alapozta. Eszer in t Vaida-Voevod bizalmas kapcsola tban állt volna a cári kapcsolatokról ismert Gerovszky t e s tvé -rekkel. Vaida-Voevod azonnal válaszolt Tiszának és hiperlojális kijelentésekkel megtűzdel t beszédében cáfolta a miniszterelnök által e lmondo t t aka t . 7 6

A szociáldemokrata s a j t ó ké t valószínűnek látszó okkal magya ráz t a a lojáliskodó Vaida megcsúfolását . Tisza egyrészt elébe a k a r t vágni Masaryk fellépésének, aki a Csehországban is provokáló Duliskovics do lgában felszólalást készí te t t elő. Másrészt Vaida bizonyos nehézségeket t á m a s z t o t t a kormány és a román nemzeti párt közt fo lyt pak tumtá rgya lá sok alkalmával , a képviselőház-ban pedig a hadügyi költségvetés elégtelenségét hangozta tva , min tegy denunc iá l ta a miniszterelnököt Bécs előtt . '

A Népszava éles hangon t á m a d t a Vaidá t , aki törleszkedésével „mindenki -nek inkább lehet ba rá t j a , csak éppen a r o m á n népnek n e m " . 7 7

A póru l j á r t Vaida nem t a n u l t . Nyi la tkoza to t adot t ki; i smét h a n g o z t a t t a oroszellenességét és lojal i tását .7 8 A pár t is megmozdult , amelynek nevében Vaida beszélt. Theodor Mihali (Mihályi T ivadar ) és § te fan Pop-Cicio (Pop -Csicsó Is tván) ú j ság-ny i la tkoza tukban 7 9 és képviselőházi felszólalásukban keserű hangon emlékeztek meg Tiszáról, közben i smét biztosí tot ták a kormányt , h o g y

74 Képv. n. 23. k. 194—195. 1. — 1914. márc. 20. 75 Képv. n. 24. k. 17—18. 1. — 1914. ápr. 23. 76 Uo. 20—22.1. — Vaida és Tisza v i t á j a a következő nap még f o l y t a t ó d o t t és a Gerovszky—

Duliskovics ügy néven vá l t közismert té . Ld . Képv. n. 24. k. 42—43.1. " 77 Népszava. 1914. ápr. 24. 4.1. — „Oroszbará t -e a román nemzeti p á r t ? " ; ápr. 25. 5. 1. —

„Tisza és V a j d a . " 78 Népszava, 1914. ápr . 30. 5. 1. — „Duliskovics, Tisza és a r o m á n o k . " 79 Uo. ápr. 26. 4. 1. — „A Duliskovics-ügy."


a dinasztia és a Monarchia i rán t i lojal i tásuk náluk nem engedhet teret russzofil érzelmeknek.8 0

A r o m á n nemzeti p á r t h o z Milan Hodza (Hodzsa Milán) és a szlovák polgári politikusok is csat lakoztak. ASlovensky Denn ík már jóelőre árulásnak minős í te t te az orosz k o r m á n y esetleges egyezkedését a magyarokkal , 8 1 de nem fo rdu l t ak szembe Béccsel és a német szövetséggel.

Tehát az Apponyi-frakció, az Andrássy-csoport , a polgári radikálisok és a szociáldemokraták u t á n a nemzetiségi pá r tok neves vezetői is e lve te t ték az oroszországi utazás gondo la t á t . A „szen tpé te rvá r i ak" sz in te teljesen m a g u k r a marad tak . Az elszigetelődésnek nagy szerepe volt abban , hogy a függetlenségi pár ton belül folyó f rakc ió-harcban lassan, d e biztosan felülkerekedett Appony i Albert i r ányza t a , ami m á r előrevetet te az utazás meghiúsulásának á r n y é k á t .

3. Az utazást halogatják, majd leveszik a napirendről (1914 május—június )

Május elsején Sz t r anyavszky S á n d o r munkapár t i képviselő pa r l amen t i felszólalása még úgy je l lemezte a Károlyi-csoportot , min t amely lázasan készül Oroszországba: „a t. t ú lo lda lnak de rékhada Észak-Európa térképe előtt áll és keresi a Szen tpé te rvár felé vezető legrövidebb utat ."8 2 Ez a helyzetkép azonban már csak a ko rmány tábo r fe jében élt. Az ellenfrakció rendkívül erős n y o m á s a és a t e rveze t t külpolitikai akció előtt álló objekt ív nehézségek következ tében a pár t ké t szárnya közöt t április utolsó nap ja iban kompromisszum j ö t t létre. A Jus th—Károly i -csopor t beleegyezett, hogy a m á j u s r a bejelentet t u t azás t egyelőre e lhalaszt ja .

A dön tés t — a p á r t b a n dúló belső küzdelem ér intése nélkül — Károly i Mihály a Russzkoje Szlovo c. orosz lap Magyarországra k ü l d ö t t szerkesztőjének, Szokolovszki jnak adot t ny i l a tkoza tában hoz t a nyilvánosságra. A párt ügyveze tő elnökének n a g y érdeklődéssel fogadott első sajtó-szereplése annak ellenére, hogy a távolabbi jövőben k i l á t á sba helyezte a lá togatást , bizonyos k iábrándulás t , nyugta lanságot keltett a hármasszövetség ellenfeleiben és a szentpétervár i ú t t ámoga tó iban .

„Az a körülmény — mondot ta Ká ro ly i Mihály —, hogy mi éles b í r á l a to t gyakor lunk a hármasszövetség poli t ikája fö lö t t , nem je lent i még a rögtöni és

K é p v . ii. 24. k. 424. 1. — 1914. máj . 14. 81 A l ap kezdetben o b j e k t i v e n , egyetlen b í r á ló megjegyzés nélkül közölte a Károlyi-cso-

por t ny i l a tkoza t a i t , s azokat az agyakban l e j á t szódó for rada lomnak nevezte (ld. pl. 1914. ápr . 9. 1. 1. — „Mad ' a r ské oposice p r o t i trojspolku a za pr ia te l ' s tvo s R u s k o m " ) . Miután azonban közölte Milan H o d z a lekicsinylő és elutasí tó h a n g n e m ű nyi la tkozatá t (1914. ápr. 23.1—2.1. — „Milan Hodza o m a d ' a r s k e j poli t ike"), t a g a d n i kezdi a sz lovák nép közismer t oroszbarát é rze lmei t és lojal i tásáról b iz tos í t ja Bécset ( , , . . . musime p re svedő i t ' Viedeii, ze pol i t ickych aspiráci i ruso-fi lskych u nás n ikdy nebolo a nén i . Nás národ n i k d y nepozeral za h r a n i c u . " 1914. ápr . 26. 1. 1.). — A másik i smer t szlovák lap, a S l o v e n s k y T y á d e n n í k elismerte, h o g y a szlovákságnak v a n orosz-bará t része, de ezt arról igyekeze t t meggyőzni, h o g y az oroszok felé or ientálódó magya r ellenzék-től eltérően a bécsi „mér t ékadó köröknél" keressen támogatás t („Ti naái l 'udia, öo sa nemohli rozlúöit so svo j imi ruskymi n á d e j m i , prezijú t e r a z t r p k é chvíle sk laman ia , ale by t o hol hriech proti s lovenskímu národu, k e b y t e raz uz k a z d y S lovák nestiahol zo závra tn ícke j ruske j pol i t iky vse tky dös l edky . Rusi ovsem nerobia slovenskü p o b t i k u . . . A t y m vyraznejs ie v id ime pred sebou súrnu po t r ebu , aby sme sa skőr-neskőr dorozumel i s tymi rakúsko-uborskymi s m e r o d a j n y m i kruhami , k t o r é chcú poct ivú n á r o d n y spraved lnos t ' , vidiac, íe bez národnej rovnoprávnos t i vezme őert nielen nás, ale a j célú rakúsko-uhorskú r ísu ." 1914. áp r . 24. 1. 1. — „ R u s i — za M a d ' a r o v ? " . Yö. Magyarország, 1914. máj . 5—6. 1. — „Oroszország és a Monarchia s z l á v j a i . "

82 K é p v . n. 24. k. 202. 1.


teljes szakí tás t a szövetséggel. Elsősorban azt a k a r j u k elérni, hogy támadó poli t ikájával hagyjon föl s ehelyett o lyan békés pol i t ikára térjen á t , amely igazán a Monarchia é rdekében való. . . És most beszél jünk a mi pé te rvár i uta-zásunkról, amiről oly sok szó esik. Csak három nappa l ezelőtt j ö t t e m vissza Amerikából és nagy volt a meglepetésem, amin t meghal lo t tam, hogy azt híresz-telik, hogy mi már a jegyvál tás ra is készülődünk. . . Az a haj landóság, hogy a hármasszövetséget más vizekre tereljük és a Monarchia nemzetközi pol i t iká jának más színezetet ad junk, m é g nem vezet szükségszerűen egy ilyen pétervári utazás-hoz. Mégis kellemes meglepetéssel l á t t a m , hogy miképpen fogadta a magyar közvélemény ezt a vo l t aképp nem is létező tervet . Néze tem szerint ez a hangula t a nemzet tüntetése Bécs és a hármasszövetség pol i t iká ja és ennek t á m a d ó iránya ellen és biztosíték arra , hogy a m a g y a r népben megszűnt az ellenszenv Oroszország i ránt . A legjobb úton v a g y u n k az Oroszországhoz való közeledés felé, örömmel lá t juk ezt , de mégsem k e z d j ü k az utazással . . . Am a kedvező hangulat megvan , és ezt megérlelni, mélyebbé tenni: ez lesz a mi legközelebbi fe ladatunk — a Monarchia jól felfogott érdekében." 8 3

Apponyi Albert külpol i t ikai fe l fogásának előtérbenyomulása a „Magyar-országban" is azonnal tükröződöt t . A lap Károlyi nyi la tkozatából azt a mozza-na to t emelte ki, hogy a függetlenségi ellenzék tu l a jdonképpen csak a Monarchia külpol i t iká jának akkori lépései, konkrét f o r m á j a ellen t i l takozik. „A szentpéter -vári ú t csak (? ! — D. I.) demonstráció le t t volna — olvassuk. — Demonstrációja annak, hogy Magyarországban nem t a r t j á k a hármasszövetséget d o g m á n a k és nem t a r t j á k Magyarország érdekeivel összeegyezte thetőnek a hármasszövetség jelenlegi pol i t iká já t és szükségesnek t a r t j á k , hogy Magyarország az en ten te ha ta lmakka l is ( ! — D. I.) jó viszonyban legyen."84

Nagy György l a p j á b a n bizonyos nyugta lansággal fogadták az ú j híreket. A Károlyi-nyilatkozat homályos pont ja i és a még homályosabb kommen tá rok a lapján a Kossuth-Zászló joggal ír ta , hogy a függetlenségi párt külpoli t ikai bújócskát já tszik, „ n e m t u d v a eldönteni, hogy a m a g y a r turul a német sassal vagy az orosz medvével barátkozzék-e?" 8 5 Ugyanebben a számban kemény szem-rehányásokat t e t t a p á r t erdélyi képviselőinek, hogy meglapulnak és nem veszik ki részüket a n é m e t szövetség elleni mozgalomból.8 6

Egy hét múlva n y í l t a n r á m u t a t o t t a pá r tban küzdő eltérő kiil- és belpoli-tikai i r ányza tok harcára : „A függetlenségi és 48-as pár t nagy kétségek közöt t hánykolódik: hármasszövetséges legyen-e vagy ne legyen — menjen-e Péter-várra , vagy ne menjen? N e m egyéb ez, min t küzdelem a 48-as konzervat ívok és a 48-as radikál isok közöt t . Megállapítható különben, hogy már huszonöt éve ez a függetlenségi pá r tnak a főba j a . A k o r m á n y o n is ezért n e m tudot t megmaradni . Mert most is ko rmányon ülhetne, ha az akkori 260 48-as képviselő vagy mind konzervat ív l e t t volna, v a g y mind radikális. De megoszlot tak — és megbuk tak . Megjósoljuk: most sem fognak semmire sem menni ! " 8 7 Az érdekes cikk döntő hibája, hogy nem anny i ra a kri t ikára szoruló pol i t ikusokat és csopor tokat

83 Magyarország, 1914. m á j . 1. 2—3. 1. — „Káro ly i Mihá ly nyi la tkozata a pé te rvá r i útról és a hármasszövetségről . "

84 Magyarország, 1914. m á j . 3. 4. 1. — „A pé te rvá r i ú t . " 86 Kossuth-Zászló, 1914. m á j . 3. 4. 1. — „A nemzet r eménye . " 86 Uo. 7. 1. — „A függet lenségi pár t a de legác ióban ." Az e rdé ly i képviselők b í rá la tá ra a

lap később is visszatér t . Passz ív maga ta r t á suk k ia lakulásában b izonyára lényeges t ényezőkén t já tszot t közre az erdélyi nemzetiségi probléma.

87 Uo. m á j . 10. 5—6. 1. — „Menjünk P é t e r v á r r a , vagy ne m e n j ü n k ? "


b í r á l t a , hanem a megoszlás, a szé thúzás puszta t ényé t . így a pesszimista jós la t e g y ú j , h a t á r o z o t t program bevezetése helyet t m á r a köztársasági mozgalom lassú meghá t rá lásá t jelezte.88

A Károlyi-csoport visszavonulása ellen a l egha tá rozo t t abban Ady E n d r e , a n a g y for rada lmi demokra ta k ö l t ő t i l takozot t . Rövid, de gondola tokban r end-k í v ü l gazdag c ikkéből a végkövetkez te tés t t a r t a lmazó bekezdéseket idézzük:

„Mi sze re t jük a civilizálódó Nyugatot , de a germán N y u g a t o t nem szeret-j ü k , nem a k a r j u k s igazán — m é g ma is — j o b b a t tudunk gondolni Bécsnél is, a junkereknél is, Pomerániáná l is. H a a magyar históriai pá r tok legradikálisabb-j á n a k legradikál isabb szárnya Szen tpé te rvá r felé néz, nézzen és igaza van. I Ia egy Káro ly i lá t ja l eg jobban , hogy az egyensúly, a mi szegény egyensúlyunk kedvéér t kel l Szen tpé te rvá r ra menni, a n n á l szebb. H a Oroszországnak m ó d j á b a n volna b e n n ü n k e t ú j demokráciához s ku l tú rához j u t t a t n i , mint a Ba lkán-országoka t , ö r ö m volna, s b iz tos volna. Ká ro ly i Mihály kivételes, tudós embernek lá tsz ik , a k i nem a lengyel u rak módján t e rve l és dolgozik s Oroszországnak nincs nagyobb é rdeke , mint egy szép, gazdag, demokra t ikus Magyarország a t ö b b f a j t a ge rmán r iva l i t ás előtt.

Kár volna, h a Károlyi Mihá ly akármi okból v isszamaradna a szentpéter-v á r i úttól , mivel ez az út már sok ezrünk szívében kész és egyet len út."8 9

Az Ady-c ikkben kifej te t t gondola tmene te t egyetlen korabel i párt v a g y szervezet t pol i t ikai csoportosulás á l láspont jával sem lehet pon tosan azonosítani. A legkövetkezetesebben szegült szembe a n é m e t és osztrák mili tarizmussal , s ezér t élesen e l ü t ö t t a polgári radikál is poli t ikusok és publicis ták véleményétől . N e m takar ta el a cárizmus „abszolu t izmusá t , ú r -úrságá t , papi n y o m á s á t " , egész „gyi lkos k a r a k t e r é t " , vagyis é p p e n azt t a r t o t t a szem előtt, amiről a Szentpéter -v á r r a készülő függetlenségi p á r t i a k közül t öbben tudn i sem a k a r t a k . A függet len-ségi párt eszmekörétől abban is különbözöt t , hogy a te rveze t t o rosz—magyar szövetségben a hangsú ly t a függetlenséggel egybekö tö t t demokra t ikus á ta laku lás lehetőségére he lyezte . A szociáldemokrata cikkek fölé a forradalmiságtól egyá l ta -l á n nem idegen j ó z a n realitást emel te . Nem t a r t o t t a eleve k i z á r t n a k , hogy a cári Oroszország kü lpol i t iká ja ob j ek t i ve segítséget adhasson va l ame ly szomszédos kis nép más n a g y h a t a l o m ellen irányuló nemzet i fe lszabadí tó küzdelmének. A cikk bevezetése a Balkán-országok pé ldá já ra hivatkozva konkré t tö r téne t i pé ldákon b i zony í to t t a ezt a lehetőséget. A d y ragyogóan megér te t t e a cári külpol i t ikának a z t a sa já tosságá t (amelyre m á r a t u d o m á n y o s szocializmus megalapítói is r á m u t a t t a k ) , hogy az ot thon hiperkonzervat ív cárizmus külföldi érdekeitől sa rka l lva egyes e se tekben a szélső liberalizmus á l r u h á j á t is magá ra ö l tö t te .

Ady a szentpé tervár i u t a z á s b a n a „nagy merészség" j e lképé t , a nemzeti és t á r sada lmi tett sz imbólumát l á t t a . Ma már t u d j u k , hogy n é h á n y héttel az első vi lágháború e lő t t Ady eszméje u tópia volt ; de előremutató, serkentő u tóp i a . A magyar köl tő még a cár izmus fennállása ide jében a m a g y a r függetlenség és

88 A Kossuth-Zászló több ízben rokonszenvvel í r t az orosz for rada lmárokró l . J ú n . 14-i s z á -m á b a n például a h iva t a lo s Oroszországgal szemben véde lmébe ve t te a fö lda l a t t i mozgalmat (12. 1. , ,Lesz-e gyümölcs a f án?" ) . A köz tá rsaság iak Oroszország-szemléletének e l lentmondásai ra f é n y t vet , hogy u g y a n e k k o r idea l izá l ták az oroszországi parasztság jogi he lyze té t : „ s ó h a j t v a gondolunk Oroszországra , ahol nincs ese t arra, hogy az orosz parasztot , a muzs ikot k ihágásé r t e l í té lnék." Uo. 5. 1.

89 Űj Magyar Szemle. Májusi s z á m . — „A szen tpé te rvár i ú t . " Közli Földessy Gyula : A d y E n d r e válogatot t c ikkei és t a n u l m á n y a i . Bpest 1954. 362—364. 1.


demokrácia támaszát keres te Oroszországban (kibontakozóban levő fo r rada lmi energiá já t egyébként többször mél ta t t a ) .

Az események azonban egyelőre n e m igazolták Ady E n d r e látnoki szava i t . Május 3 -án közzétették J u s t h Gyula nyi la tkozatá t , amely megerősí te t te a szentpé tervár i út b izonyta lan időre szóló elhalasztását. Lovászy ugyan i t t meg-jelent röv id tá jékozta tása megkerülte az utazás konkrét problémáit . A N a p szerkesztősége a nyi la tkozatokat bevezető k o m m e n t á r j á b a n megjegyezte, hogy a májusra igért utazást a nyá r fo lyamán , vagy az ősz-előn bonyol í t ják le.90

A „Magyarország" azt igyekezett e lhi te tni olvasóival, hogy „nem az a fontos kérdés, h o g y ez a k i rándulás tényleg megtörténik-e, h a n e m az a h a n g u l a t , amely a m a g y a r közvéleményben megnyi la tkozot t a még csak nem is felelős helyen fe lmerül t tervvel szemben". 9 1

Május hetedikén a függetlenségi p á r t vezetősége h ivata los t á j ékoz ta t á sban ad ta hírül, hogy a szentpétervár i utazás augusztusban merü lhe t fel ú j r a , és a pár t eredményének könyvel te el, hogy A p p o n y i t sikerült megnyugtatni . 9 2 Mind-össze két n a p múlva a Nap már azt közölte, hogy augusztusban is csak tervként jöhet ismét szóba Szentpé tervár , mert a képviselők egy ú j o n n a n felmerült ö t le t szerint először Párizsba lá togatnak. 9 3

A Károlyi-frakció leg több tagja ekkor nem vette észre, hogy amíg a szent -pétervári ú t feltétlenül nagyha tású pol i t ikai demonstrációt kínált a há rmas -szövetség ellen, addig a f r anc ia bankházak küszöbének k o p t a t á s á t más sz ínben is fel l ehe te t t tüntetni .

Nagy György, a köztársasági mozga lom vezetője örömmel üdvözöl te a franciaországi látogatás t e rvé t . A függetlenségi párt h i r te len támadt egysége inkább lelkesedésre, mint gyanakvás ra kész te t te. A párizsi kirándulás t e rvében , amely ekkor tu la jdonképpen a németbará t - szá rny állal k ics ikar t kompromisszum volt, helytelenül a hármasszövetség ellenfeleinek győzelmét lá t ta . De éppen azért , mert jórészt félreismerte a helyzetet , még nyomatékosabban köve te l t e a függetlenségi párt tól , hogy „nyí l tan, b á t r a n foglaljon állást a hármasszövetség ellen. Az erős germán kéz — hangoz ta t t a Nagy György — megfojt m inden szabad m a g y a r mozdulatot s nemzeti öngyilkosságot jelent, h a békésen, g y á v á n tű r jük , hogy a germán csizma magyar érdekek le t iprásával siessen Kele t -Európa piacára ." 9 4

A radiká l i s külpolitikai akció ügye a z o n b a n már bevégeztete t t . A hódmező-vásárhelyi népgyűlésen (amelynek április végén még azt a f e lada to t ad ták , hogy hirdesse meg a függetlenségi pá r t ú j külpol i t ikai i rányzatát) J u s t h Gyula csak á l ta lánosságban beszélt a külföldi l á toga tások hasznáról, de nem eml í t e t t e se a szentpétervár i , se a párizsi utat.95

Ilyen körülmények közöt t a k o r m á n y s a j t ó nem minden alap nélkül állapí-to t t a meg, h o g y úgy látszik a szentpé tervár i utazás gondola ta már a m ú l t é , pedig: „ H e t e k e n keresztül ez a kérdés volt a politikai szóbeszéd egyetlen t á r g y a

90 A N a p , 1914. máj . 3. 1. 1. — „Tisza, J u s t h és — Pétervár ." 91 Magyarország, 1914. má j . 7. 4—5. 1. — „Orosz ú j ság Károlyi a m e r i k a i út járól és a p é t e r -

vár i lá togatásról ." 92 A N a p 1914. má j . 7. 1. 1. 93 Uo. m á j u s 9. 1. 1. — „ P á r i z s b a megy nyá ron a Függetlenségi P á r t . " 94 Kossuth-Zászló, 1914. m á j . 24. 9. I. — „ N é p g y ű l é s Hódmezővásárhe lyen ." -— L d . a

m á j . 17-i s z á m b a n megje lent „A pár is i ú t " c. cikket (3—4. 1.). 95 Magyarország , 1914. m á j . 19. 7. 1. — „ J u s t h és Károlyi Hódmezővásá rhe lyen . "


és nincs fe lnőt t ember az országban, aki ne t u d o t t volna róla ." 9 6 A munkapár ton élcelődtek: J u s t h Gyula most t izenhat függetlenségi képviselővel együtt „k i t e -heti az a b l a k b a " a megvál to t t útlevelét.

Május derekátó l a delegáció albizot tságainak, majd plénumának ülései vonták m a g u k r a a közfigyelmet . A közös külügyminisz té r ium és a m a g y a r kormány tel jes harcikészültségben vár ta a függetlenségi pá r t i képviselők fe l -szólalásait. Ä Monarchia ura i at tól t a r t o t t a k , hogy a delegációs tárgyalások ú j a b b k i indulóponto t je lenthe tnek az ellenzéki külpolitikai akció felúj í tásához. Amint az ú j ságok fel jegyezték, az albizot tság üléseire Berchtold Lipóttal az élen teljes l é t számban fe lvonul tak a közös külügyminisz té r ium vezető t i sz tv i -selői, a közös hadügyminisz té r ium tábornokai és tengerésztisztjei . Tisza I s t v á n egy utazó bőröndnek beillő ak ta táskáva l jelent meg.

A h iva ta los körök azonban csakhamar meggyőződtek, hogy szorongásuk jórészt indokolat lan volt. Az albizottsági üléseken nem ismétlődött meg a z április végi h a n g , még Károlyi és a hozzá közelállók részéről sem.9 7 Tisza I s t v á n jó taktikai érzékkel látszólag „e lébement" az ellenzéknek. Hangozta t ta , h o g y a Monarchia békében és ba rá t ságban k íván élni Oroszországgal, elismerte a külföldi u t azások hasznosságát , de mindehhez hozzáfűzte, bogy nem o l y a n utazást k íván , amely egy ellenséges koalícióhoz tartozó országban demonst rá l a hármasszövetség ellen. Most az ellenzéken vo l t a gúnyolódás sora: a függet len-ségi lapok n a g y kedvteléssel f igurázták ki Tisza István hir te len támadt orosz-barátságát . 9 8

Az ellenzék ugyan n e m szónokolt a hármasszövetséggel történő szakí tás-ról, nem köve te l t gyökeres külügyi vá l tozásokat , a k o r m á n y p á r t mégis ezzel az eszmével v iaskodot t . Lukács György m u n k a p á r t i képviselő az t a kérdést i n t é z t e a delegáció tag ja ihoz: „Szabad-e még csak a gondolatát is felvetni annak, h o g y a mi fe j lődésünknek, a mi boldogulásunknak, a mi továbbha ladásunknak leg-biztosabb zá logát : a hármasszövetséget megbontsuk , vagy csak meglazítani is próbáljuk avégből , hogy Oroszországgal szorosabb ba r á t s ágba ju thas sunk?" 9 9

Hasonló szellemben szólalt fel Khuen-Hédervá ry Károly . 1 0 0

Andrássy Gyula és Apponyi Albert bizonyos fenn ta r t á sok (főleg agrá r ius gazdasági sérelmek) hangoz ta tása ellenére a legdöntőbb kérdés , a német szöve t -ség tek in te tében szilárdan t ámoga t t ák a ko rmány t . Az utóbbi k i je len te t te , hogy Magyarország kedvező helyzete „megvál toznék a b b a n a p i l l ana tban , amelyben n e k ü n k nem volna Oroszországtól független, erős hatalmi báz i sunk , hanem h a t a l m u n k bázisát Oroszországban keresnők". 1 0 1

Tisza I s tván megelégedéssel és ö römmel üdvözölte az ellenzék részéről muta tkozó engedékeny hangu la to t , és az addigi delegációs vitát egy é rdekes kérdés f o r m á j á b a n összegezte. „Most én azt kérdem tőlük — fordult a függe t len-ségi párt képviselői felé —, hogyha valaha Magyarországon egy olyan k o r m á n y alakulna — bizonyára fog is alakulni —, amelyiknek i r ányadó tagjai A n d r á s s y Gyula gróf és Apponyi Alber t gróf, és ezek a hármaszövetségi politika mellet t i r á -

96 I gazmondó , 1914. m á j . 9. 3. 1. — „Pol i t ika i k rón ika . " 97 Vö. Magyarország, 1914. m á j . 13. 4—5. 1. — „A külügyi v i t a . " 98 Ld. uo . má j . 15. 2—3. 1. — „Tisza és Oroszország. A minisztere lnök csodálatos n é z e t v á l -

tozásai ." 99 A közösügyek t á rgya lá sá ra a magyar országgyűlés által k i k ü l d ö t t bizottság n a p l ó j a .

1914. 145. 1. m á j . 26. 1 0 0 Uo. 176—177. 1. — m á j . 27. J»1 Uo. 132.1. — máj . 26. ; 174. 1. — máj . 27.


n y i t j á k Magyarorságnak külpolitikai befolyását , v á j j o n akkor meg fog ják-e vonni b iza lmukat ettől a kormánytó l , vagy támogatni f o g j á k ezt a k o r m á n y t ? Mert ha ezt a kormányt t ámoga tn i fogják hármasszövetséges politikája daczára , ak-kor az ő kifogásaik a hármasszövetség ellen mindenese t re akadémikus termé-szetűek . . . abban a perczben bele fognak nyugodni a hármasszövetségbe, amely perczben a hármasszövetséget e lő t tük egy olyan m a g y a r kormány képviseli, amely nekik kü lömben szimpat ikus ." 1 0 2

Tisza kérdése és a hozzáfűzöt t k o m m e n t á r b i zony í t j a : ragyogóan megér te t te , hogyan értelmezi az ellenzék tekintélyes része azt a s o k a t hangozta tot t formulá t , hogy szembe kell szállni a hármasszövetség „ je lenlegi" poli t ikájával.

A választ Károly i Mihály és Lovászy Márton különös érdeklődéssel foga-dot t felszólalásai a d t á k meg. A függetlenségi pár t ügyvezető elnöke többórás beszédében részletesen felsorolta azoka t a m a g y a r mezőgazdasági és ipari sérelmeket, amelyek a Németországgal kö tö t t e lőnyte len vámszerződésből és a német ko rmány gazdaságpoli t ikájából következtek. Fe lemel te t i l takozó szavát a háborús politika ellen. Barátságos kapcsola tokat k íván t Franciaországgal és Orosz-országgal. A Tisza á l ta l fe l te t t döntő kérdésre azonban (arra, hogy a független-ségi pá r t minden körü lmények között a német szövetség ellen fordul, v a g y haj-landó bizonyos fel tételekkel a kiegyezésre) egész okfe j tésével ellenkező módon azt a választ adta, hogyha Andrássyék „ m á s k é n t " in téz ik a hármasszövetséges poli t ikát , akkor „ theór i ában meglehetnek nekem a néze te im, de egész másképen nézném a külügyminiszter poli t ikáját , m in t ma". 1 0 3

Lovászy Márton beszéde a Károlyi Mihály által k i taposo t t csapáson haladt . Tiszának adot t válasza: lehetetlennek t a r t j a , hogy András sy Gyula és Apponyi Albert kormányzása mel le t t úgy kezeljék a hármasszövetség külpol i t iká já t , mint Tisza idején.104 E b b e n implicite benne rejlett , hogy Andrássyval és Apponyi-val e l tűrnék a hármasszövetséget .

E válaszok az Apponyi és Andrássy személyéhez (és természetesen a hár-masszövetséghez) fűződő igen jelentős illúziókról t a n ú s k o d t a k . A megalapozat-lan reménységeknek és a németbará t ellenzéki csoportok nyomásának eredménye-képpen a delegáció ülésein még a függetlenségi pár t Jus th—Káro ly i -csopor t j a sem követel t feltétel nélküli szakítást a hármasszövetséggcl.

Május 29-én Kossu th Ferenc meghal t , a párt más ik elnöke, J u s t h Gyula pedig lemondot t tisztségéről. Apponyi Alber t , hogy ezzel is befolyásolja Káro ly i t , e lhár í to t ta magától az elnökjelöltséget és Károly inak engedte át a helyet, akit a pá r t meg is vá lasz to t t . A delegációban k i f e j t e t t ek figyelembevételével megér the t jük , hogy egyelőre miért nem kerül t sor a n é m e t szövetség és a háborús politika elleni ha t á rozo t t abb és helyesebb fellépésre.

A szentpétervári ú t lekerülhetet t az újságok első lap ja i ró l és a különféle gyű-lések napirendjéről , de a közvéleményben még mindig ú j a b b és újabb rezdüléseket kel tet t . J ún iu s ba n több cikk jelent meg a függetlenségi sa j tóban, amely bizo-nyí to t ta , hogy a pár t t a l rokonszenvező tudósoka t és publ ic is tákat megragad ták és továbbra is fogla lkozta t ták a szentpétervár i üggyel kapcsolatban fe lmerül t gondolatok.

I«2 Uo. 188. 1. — m á j . 27. 103 Uo. 189—199. 1. — m á j . 27. — Károlyi beszédében a Monarch ia ba lkánpol i t iká jáva l

és a magyarországi nemzetiségi kérdéssel kapcso la tban még nac ional i s ta mozzanatokkal ta lá lko-zunk.

loi Uo. 207—209. 1. — m á j . 29.


Erre az időszakra érett ki te l jesen az 1849. évi cári beava tkozás bizonyos fok ig módosí to t t értékelése. Az o sz t r ák és m u n k a p á r t i érvekkel v i t a t k o z ó függet-lenségiek már k o r á b b a n is t e t t ek ú jszerűen ha tó észrevételeket a világosi ese-m é n y e k nemzetközi összefüggéseire.

„Bécs dö fö t t le minket, s a muszka sereg csak kölcsönkért ka rd volt a kezében ehhez a mészárláshoz. S m o s t azt k í v á n j a , hogy a k a r d o t gyűlöljük, a kezet pedig szerete t te l csókolgassuk ! Soha i lyen furcsa t r é f á t ! " — írta Buza Barna . 1 0 5 A Magyarország más a lka lommal így felel t a Neue Fre ie Pressének: „ K á r volt kegyele tsér tő módon fel idézni a gyászos napokat s pol i t ika i érveknek megtenn i egy nemze t könnyeit . Igen, mi emlékezünk Világosra, t u d j u k , ki zúdította r á n k az orosz sereget s nem f e l e j t e t t ü k el Aradot s em. " 1 0 6 Ugyanez az alakulóban levő gondolat b u k k a n t fel L o v á s z y félegyházi beszédében,1 0 7 hogy azután m á j u s elején m á r határozot t í t é l e t t é sűrűsödjék; „ n e m az a főbűnös , aki be jö t t m inke t letörni, h a n e m az, aki a n y a k u n k r a b e h í v t a . . . Hát Bécshez, aki ránk hoz ta a muszká t , lehetünk ba rá t ságosak , de a muszkához, aki csak másnak a h ívására , m á s n a k a kedvéért j ö t t b e ránk, nem?" 1 0 8

Az uta lásszerű megjegyzéseket júniusban P á z m á n d y Dénes f ia ta l , Oroszor-szágot j á r t tö r ténész t ámasz to t t a a lá tudományosan a kutatásai t röv iden összegező „ M a g y a r o r s z á g á b a n megjelent c ikksoroza tában . A cikkek az oszt rák udvar a k t í v kezdeményező szerepét b i zony í to t t ák a cári intervenció lé t re jöt tében. P á z m á n d y a következő aktuá lpol i t ika i tanulsággal zárta tö r téne t i fej tegetéseit : „ B á r m i n t igyekezzék a német befo lyás a civódást az orosz és m a g y a r nép közöt t — sa já t é rdekében — permanenc iában ta r tan i , a kölcsönös megér tés köz tük m á r fo lyama tban v a n és b izonyára rövid időn belül őszinte ba rá t s ág fog kifejlődni. Rákóczit Nagy P é t e r elösmerte nemcsak Erdély fejedelmének, d e Magyarország u rának is — Ónod u t á n ! — és vele véd- és daczszövetséget k ö t ö t t . Az út t ehá t m á r kétszáz évvel ezelőtt ki le t t számunkra jelölve. Ideje, h o g y kövessük a helyes i r á n y t . " Mindehhez P á z m á n d y Kossuth Lajos 1886. szep tember 25-én ke l t levelének egyik részletét csa to l ta , ahol a magyar szabadságharc egykori vezére bará t i hangon nyi la tkozot t az orosz népről.1 0 9

Mind a tör ténelmi , mind a politikai mérlegelés arra a következte tésre kész te t te a függetlenségi p á r t i a k és köztársaságiak egy csopor t j á t , hogy „ n e m ostoba, nem is felületes eszme t e h á t az o rosz—magyar b a r á t k o z á s eszméje, a józan ész maga követeli , hogy o n n a n keressünk barátokat , a h o n n a n a legtöbb anyagi és erkölcsi előnyöket r emé lhe t jük" . 1 1 0

A vi lágháború áradata c s a k n e m teljesen elsöpörte a szentpé tervár i utazás tervének emlékét . A hatóságok azonban számon ta r to t t ák az 1914 tavaszán kia lakul t függetlenségi párti t ömeghangu la to t , és még az orosz betörés idején is a t tól t a r t o t t a k , hogy a függet lenségi p á r t i a k b a n kiújul a rokonszenv érzése. A máramarossziget i ha tár rendőr tanácsos 1914. szeptember 25-én érdekes-kísérőlevéllel kü ld t e meg a Belügyminisz té r iumnak egyik ügynök i jelentését. A kísérőlevélből kitűnik, hogy a rendőrtiszt szemében a függetlenségi pár t i

105 Magyarország, 1914. ápr . 9. 1. 1. — „Emlékezzünk Világosra!" 106 Uo. áp r . 11. 3. 1. 1 0 ' Uo. áp r . 21. 1. 1. 108 Uo. m á j . 6. 6.1. — „Az orosz ba rá t ság . " 109 Uo. j ún . 7. 7—8.1. — „ H o g y a n hozták be a m u s z k á t 1849-ben"; j ú n . 26. 5.1. — „A va r -

sói konvenció és előzményei. I . " ; j ú n . 28. 5—7. 1. — „ A varsói konvenció és előzményei. I I . ' 110 Kossuth-Zászló, 1914. j ú n . 7. 13—14.1.; jún . 14. 11.1. — Csernőtj László : „Az orosz—'

m a g y a r b a r á t s á g . "


meggyőződés valamiképpen kapcsolatban állt az orosz szimpátiákkal: „Homieskó detectiv — így szólt a kísérő levél — az útjában tapasztaltokról (sic) a hiteles másolatban ide terjesztett jelentését adta be hozzám, s ösmerve azon vidék egyes községeinek nagy függetlenségi párti hajlamait, lehetségesnek tar tom a szóbeli je lentés azon részét, hogy e különben színmagyar honpolgárokra az orosz proclamatió hatással lehet, miért is a jelentést mély tisztelettel felterjesz-tem."1 1 1

A fogságba esett magyar tisztek és katonák kihallgatásánál szintén fel-bukkant a szentpétervári utazással összefüggő gondolatkör. A Károlyi-csoporttal rokonszenvező tisztek a kihallgatást arra használták fel, hogy javaslatokat tegyenek az oroszkormánynak Magyarországgal szemben fo ly tatot t politikája meg-változtatására. A foglyok szavai szerint, ha a magyarok az orosz kormánytól szilárd garanciát nyernének arra nézve, hogy önálló á l lamot alakíthatnak, úgy elszakadnának a németektől .1 1 2

M. ß O J I M A H b O L U

MMXAH KAPOfÍH H «CAHKTnETEPEyprCKHH nyTb» (Mbicjib BEHREPO—PYECKCRO coio3a B 1914 r . )

Pe3ioMe

BeHrepcKHe 6ypwya3Hbie onno3iiimoHHbie iiapTHH BO BHYTPUNOJIHTUHECKOM OTHO-LLieHHH OTTECHEHHBIE HA 3aaHbiíí njiaH, B KOHUC 1 9 1 3 H B nepBoß N0JI0BHHE 1 9 1 4 rr . , 3HCPRHM-HOH BiieuiHeiio.iHTHHeCKOH AtMOHCTpauHCH >KCJIAJIH cofleßcTBOBaTb npoBajiy npaBHTeJibCTBa Tuca. 3TOT BHCLLJHCITOJIIITHMCCKH H nepeßopoT c OAHOÍÍ CTopoHbi noKa3aji n3Becrayio paAHKa-jiH3auHK) onno3HUHH, a c Apyroü CTopoHbi OH NOKA3AJI, MTO 6e3 NOCJIEFLOBATE-IIBHOH ACMOKP3TH-HECKOH nporpaMMbi onno3HHHH He Morna pa3BepHyTb MaccoBoe ABH>KEHHE AOJIWHOÍÍ CHJIH.

CaMbiM í jiaBHbiM 3aLiHHinHK0M BiieniiienojiHTHMecKoro KOHTpyAapa öbiJia rpynna lOcTa— KapoÖH B napTHH HE3ABHCHM0CTH. Mnxaíi Kapóim He YAOBJIETBOPWJICH IIOJIMTHKOH oö-bHBJie-HHH YMEMJIEHHH NOJIHTHMECKHX npaß, HO H npncTynHJi K aKTHBHbiM BHeiiiHenojiHTHHecKHM MeponpHHTHHM. OH KpoMe napn>KCKoro H aMepnKaHCKoro nyTemecTBHH 3ANJIAHHPOBAJI OAHH BH3HT-B CaHKT-neTepöypr, npH noMomn 3Toro nocjieAHero OH xoTeji COAEÜCTBOBATB ACMOHCT-paitHH npoTHB HEMEUKORO coio3a, H BO3MO>KHOCTH opueHTauHH B CTopoHy aHTaHTbi.

B HCTOpHM napTHH He3aBHCHM0CTH Aa>Ke JIHHH3H BHeUlHenOJlHTHMeCKaH aK'UHH CHIITajiaCb Mpe3BbIMaHHbIM COßblTHeM, MbICJIb nopblßa C TpOHHCTBCHHBIM C0K)30M, H C03AaHHe aHTH-ra6c6yprcKoro BeHrepo-pyccKoro coK>3a noKa3aJiCH ÜOMTH peBOjnoiwoHHoro 3HaMeHHH.

njiaH canKTricTepoypi CKoro nyra CTAJI HBBCCTHBIM eme nepeA ero ocymecTBJieHneM, w noná KapofÍH HaxoAHJiCfl B A.-viepuKe njiaH KapoiÍH Bbi3Baji öojibuioft OTKJIHK B rpynne KDcTa napTHH He33BHCHM0CTH H pCCny6jlHK3HCK0M ABH>KeHHH Aépaa HaAbH. OHH IianaJIH rOTOBHTbCH K nyTeiuecTBHio AeJieramm OT nap™« He3aBiiCHM0CTn B POCCHIO. B rna3ax Macc, CTpeMHmHXCH K nojiHoß NANHOHA.ibHOH He3aBMCHMOCTII H npoTecTyiomnx npoTHB Mpe3MepH0H IOHKH Boopy-weHHH nyTetuecTBiie B CaHKT-FIeTep6ypr CTajio CHMBOJIOM HOJIHTHKH nopbma c TepMaHHeK H C03AaHH51 CaMOCTOHTCJlbHOH rOCyAapCTBCHHOCTH. OaTbn SHApe A AH, peBOJHOUHOHHOrO ri03Ta ííCaHKTiicTcpoyprcKHH nyTb» oTpawajia HacTpoeHne Macc.

CaHKTnepeTőyprcKHH nyTb H HaAewAH CBH3aHtibie c HHM B PE3YJIBTATE nepenjieTeHHH BHeiiiHenojiHTHMecKoro H BHYTPEHHORO noji0H<EHHH HE MorjiH ocymecTJiHTbCji.

nocne npue3Aa Ha poAHHy KapoÖH BbiacHHJiocb, MTO KOHuenuHíi caHKTneTepőypr-CKoro MeponpHHTHH BUXOAHT 3a paMKH njiaHa He TOUbKO rpynnbi ÄHApaiumH, HO H rpynnw <t>epeHi;a Kommyra—Ajióepia AnnoHH B napTHH ne3aBHcnM0CTH no ocymecTBJieHHio npo-Bajia npaBHTeJibCTBa THCH. 3 T H ONNO3HUH0HHBIE Kpyni ne.MeuKoii OPNENTANHH 0KA3AJIH 6ojib-rnoe AABJIEHHE Ha BepHyBinerocH 3AMHHHCTpaTHBHOFO IIPEACEAATEJW napTHH He3aBHCHM0CTH , H B 3TO BPEMH caM Mnxaíí Kapoííii H ero nojruTHiecKaa rpynna Towe He peuiajincb oKOHwa-TejibHO noBepHyTb npoTHB TpoHCTBeHHoro C0K>3a H nopbma c ABCTpueü.

111 OL. BM. res. 1914. 10. tétel. 5030. 112 Józsa Antal : Adalékok az oroszországi magyar hadifoglyok történetéhez. Hadtörté-

neti Közlemények. 1961. 2. 648. 1.

4 Történelmi Szemle

194 DOLMÁNYOS ISTVÁN: KÁROLYI MIHÁLY ÉS A „SZENTPÉTERVÁRI ŰT'

I. DOLMÁNYOS

M I H Á L Y K Á R O L Y I E T « L E V O Y A G E A S A I N T - P É T E R S B O L R G » ( L ' I D É E D E L ' A L L I A N C E R U S S O — H O N G R O I S E E N 1 9 1 4 )

Résuraé

A la fin de 1913 et au début de 1914 les partis bourgeois oppositionnels de Hongrie rédui ts á la retraite dans le domaine de la politique intérieure entendaient accélérer,

. a y a n t recours ä des manifestations sur le plan de la politique extérieure, l 'effondrement du gouvernement de Tisza. Ce t ou rnan t renvoya d 'une part á une certaine radicalisation qui se fit prévaloir au sein de l'opposition et a t tes ta d'autre pa r t que, faute d 'un programme conséquemment démocratique, eile ne se révéle pas ä meine de développer un vigoureux mouvement de masses.

Le groupe qui au sein du Pa r t i d'Indépendance se vit dirigé pa r Justh et Károlyi s 'affirma le principal solliciteur d 'un conlre-coup á porter quant ä la politique extérieure. Loin d'étre content d'une politique protestataire Mihály Károlyi se mit ä déployer une vive activité sur le plan de la politique extérieure. A cőté des voyages faits ä Paris et en Amérique il projeta une visite ä rendre á Pétersbourg, visite appelée á renforcer une démostration manifestée contre l 'alliance conclue avec l'Allemagne et ä illustrer la possibi-lité d'une politique sympathisant avec les puissances de l'Entente. Rien qu'une orienta-t ion faite á t i tre individuel en matiére de politique extérieure s 'avéra déjá dans l'his-toire du Parti d'Indépendance un événement d 'un intérét extraordinaire, l'idée d 'une rupture avec l'alliance tripartie, eile, et la conclusion éventuelle d 'une alliance russo-hongroise fut envisagée comme un pas par excellence révolutionnaire.

Des avant sa réalisation le plan d'un voyage á faire á Pétersbourg venait de s'ébrui-t e r et pendant le séjour passé en Amérique par Mihály Károlyi il rencontra de vives répercussions dans l'aile gauche dirigée par Justh au sein du Parti d'Indépendance, ainsi que dans le mouvement républicain conduit par György Nagy. lis se mirent á préparer le voyage ä faire en Russie par un groupe de députés adhérents du Pa r t i d'Indépendance. Q u a n t aux masses assoiffées d 'une indépendance totale et s 'opposant ä un armement excessif, le voyage á Pétersbourg et une rupture éventuelle avec l 'Autriche et l'Allemagne devinrent le Symbole de la paix e t d 'un Eta t indépendant á réaliser. C'est cette opinion publique qui se refléte dans la composition rédigée par le poéte révolutionnaire hongrois, Endre Ady, sous le titre: „Voyage á Pétersbourg".

Ce voyage et les espoirs y rat tachés á tort ou á raison furent, en conséquence d 'une complicité se faisant prévaloir sur le plan de la politique intérieure e t extérieure, votfés á l'échec.

Aprés le retour de Károlyi il devint manifeste que l'idée d 'une pareille entreprise dépassa non seulement les conceptions du groupe d'Andrássy visant á l 'effondrement du gouvernement de Tisza, mais aussi celles préchées par la ligne représentée au sein du Parti d'Indépendance par Ferenc Kossuth et Albert Apponyi. Ces cercles opposition-nels témoignant d 'une Sympathie á l'égard de l 'Autriche et de l 'Allemagne exercérent une pression accentuée au sein du Par t i d'Indépendance sur son a d m i n i s t r a t e s délégué rentré dans le pays; quant ä Mihály Károlyi et son cercle ils ne se promirent pas encore, eux non plus, de s'opposer ä tout prix á l'alliance tripartie et á prononcer pour une rup-ture définitive avec l'Autriche.

károlyi mihál és ay „szentpétervár út i · kÁrolyi miiiÁl És ay „szentpÉtervÁr...

Documents