Pedagógiai program

Kardos László Általános Iskola

Vasvár

2017.

Tartalomjegyzék

PREAMBULUM ................................................................................................... 1

KÜLDETÉSNYILATKOZAT .............................................................................. 1

JÖVŐKÉPÜNK ..................................................................................................... 1

BEVEZETÉS ......................................................................................................... 2

1 NEVELÉSI PROGRAM ................................................................................ 3

1.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai ................. 3

1.2 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai feladatai, eszközei, eljárásai,

pedagógusok, osztályfőnökök feladatai ..................................................................................... 8

1.3 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ......................................... 13

1.4 A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok, egészségnevelési és környezeti

nevelési elvek ........................................................................................................................... 17 1.4.1 Egészségnevelési program ................................................................................................... 17 1.4.2 Környezeti nevelési program ............................................................................................... 19

1.5 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ................ 20 1.5.1 A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatos pedagógiai teendők,

a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek ..................................................................... 20 1.5.2 Beilleszkedési, tanulási és magatartási problémákkal küzdő tanulók .................................. 21 1.5.3 Sajátos nevelési igényű tanulók ........................................................................................... 23 1.5.4 Tehetséges tanulók fejlesztése – tehetséggondozás ............................................................. 30 1.5.5 A tanulási kudarccal küzdő tanulók felzárkóztatása ............................................................ 32

1.6 A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok

33

1.7 A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partneri kapcsolattartásának formái ..... 37 1.7.1 A nevelők és szülők kapcsolattartása ................................................................................... 37 1.7.2 Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai, együttműködése iskolán kívüli

intézményekkel ................................................................................................................................. 39 1.7.3 A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvétele ...................................... 40

1.8 A tanulmányok alatti vizsgák szabályai ........................................................................... 41

1.9 A felvétel és átvétel szabályai .......................................................................................... 43

1.10 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv ................ 43

1.11 A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések .................................... 45

1.12 Fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tevékenységek .......................................................... 45

1.13 Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek................................................. 46

2 AZ ISKOLA HELYI TANTERVE .............................................................. 49

2.1 A választott kerettanterv megnevezése, jellemzői ........................................................... 49

2.2 A helyi tanterv tantárgyai, tartalmai ................................................................................. 49

2.3 A választható tantárgyak, foglalkozások .......................................................................... 53

2.4 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei ................................ 54

2.5 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ............. 54

2.6 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása ..... 55

2.7 A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja, a tanulók fizikai

állapotának mérése ................................................................................................................... 61

2.8 A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése, értékelése.............................................. 62 2.8.1 Az írásbeli és szóbeli feladatok, az otthoni, napközis, előírt feladatok meghatározásának

elvei és korlátai ................................................................................................................................. 62 2.8.2 Az írásbeli beszámoltatás formái ......................................................................................... 64 2.8.3 Oktatási eredményvizsgálatok ............................................................................................. 66 2.8.4 A tanulók teljesítményének értékelése ................................................................................. 66 2.8.5 Az értékelés kategóriái első osztálytól a második évfolyam félévéig .................................. 69 2.8.6 A tantárgyi érdemjegyek és osztályzatok kritériumai .......................................................... 70

2.9 A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának

értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek ....................................................................... 70

2.10 A tanulók továbbhaladása, magasabb évfolyamra lépésének feltételei ........................... 74

3 LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉKOK ................................................................ 77

1

PREAMBULUM

Pedagógiai programunk, intézményünk dolgozóinak pedagógiai alapdokumentuma, a

nevelőtestület alaptörvénye. Eszerint végezzük nevelői-oktatói munkánkat. Útmutatás

szülőknek, diákoknak is.

Iskolánk preambulumában megfogalmazottak a Nemzeti Köznevelési Törvény

preambulumában leírtakkal azonosulva a következő gondolatokat tartalmazza:

Az értékeket, hagyományokat megőrizve, a technikai, pedagógiai, valamint az információs

kultúra fejlődésének megfelelve készítjük fel diákjainkat az egész életen tartó tanulás

folyamatára. Az a célunk, hogy a diákjainkkal – természetesen a családokkal együttműködve

– megéreztessük a nemzeti örökségünk jelentőségét és megalapozzuk bennük az

interkulturális tartalmak iránti fogékonyságot.

Intézményünk dolgozói a jó kapcsolatok kiépítésén, azok ápolásán munkálkodnak minden

együttműködő partnerrel.

Célunk: olyan iskola működtetése, ahol közösen összeállított és mindenki által elfogadott éves

munkatervek alapján dolgozunk az egymástól való tanulás módszere mellett, egymást segítve.

Olyan légkört kívánunk magunk körül kialakítani, ahol mindenki biztonságot, törődést,

odafigyelést érez.

Arra törekszünk, hogy diákjaink megtalálják azt az iskolatípust, később hivatást, amely a

képességek alapján a legmegfelelőbb lesz számukra, az élet minden területén érvényesülni

tudnak, s ezáltal boldog, kiegyensúlyozott felnőttekké válhatnak.

Küldetésnyilatkozat

Olyan iskolát szeretnénk:

ahová a gyerekek szívesen járnak, mert megértő, motiváló és szerető légkör veszi

körül őket

ahol a természetes gyermeki kíváncsiságot megőrizve, életkori sajátosságaiknak

megfelelő módszerekkel tanulhatnak

ahol a széleskörű tevékenységkínálat segítségével a képességeik sokoldalúan

fejlődhetnek, és ahol a tanulás motivációs alapja a sikerélmény

ahová mindezekért a szülők szívesen hozzák őket

ahol a tantestület minden tagja fontosnak érzi magát, megtalálja azt a tevékenységet,

amelyhez a legjobban ért, így alkotói szabadsága kibontakozhat

amelyik rugalmasan képes alkalmazkodni a társadalmi elvárásokhoz, a tanulók, a

szülők és a fenntartó igényeihez

Jövőképünk

Tantestületünk tudatában van annak, hogy egyaránt fontos felzárkóztatni a lemaradókat és

kibontakoztatni a tehetségeket. Iskolánkban igen fontos feladat a folyton változó és esetenként

egyre nehezedő élethelyzetek kezelése, a pályaválasztásra és továbbtanulásra való felkészítés.

Iskolánk gyermekbarát, ugyanakkor rendre törekvő, világos rendszert kínál, melyben –

reményeink szerint – minden gyerek a legmagasabb szinten bontakoztathatja ki képességeit,

megtanulhatja a testileg, szellemileg, érzelmileg és erkölcsileg egészséges életvitelt.

Olyan iskolát szeretnénk, ahol a partnerekkel együttműködve, a biztos alapismeretek

nyújtásán túl, a XXI. század követelményeinek megfelelő magas szintű képzéssel,

önművelődésre, kulturált viselkedésre képes, testi és lelki harmóniában élő kreatív

személyiségeket formálunk. Ezt a folyamatot színes iskolai programok teszik változatossá.

2

Arra törekszünk, hogy az iskolánkból kikerülő tanulók ne csak biztos tudással legyenek

felvértezve, hanem tisztelettudó, magabiztos, mások értékeit is megbecsülő emberré váljanak.

Mindezeket figyelembe véve állítottuk össze pedagógiai programunkat.

Bevezetés

Székhelyintézményünk Vasváron 1988-ban épült. A négyszintes épület főépülete folyosó

révén összekötődik a ma már vállalkozásban működő báziskonyhával, a kisépülettel (1-2.

osztály) és a három részre osztható tornacsarnokkal.

Az alsóújlaki telephelyünk 5 km-re helyezkedik el a székhelyintézménytől, 1 csoportként

működik, de a magyar nyelv és irodalmat, a matematikát 1-3 és 2-4 összevonásban, a

készségtárgyakat pedig 1-4 összevonásban tanulják a diákok.

Mindkét épületegyüttes a település központjában, gyönyörű zöld övezetben helyezkedik el.

Beiskolázási körzet a két települést foglalja magában: a 4.256 fő lélekszámú Vasvárt és ettől 5

km-re lévő, 585 fő lélekszámú Alsóújlakot.

Intézményünk a székhelyintézményben 8 évfolyamos iskolamodellt valósít meg, mely

évfolyamonként 2-2 osztályt működtet, a telephelyen pedig nagyon családias körben, kis

létszámmal egy csoportban alsó tagozatot.

Iskolánk az 2004/2005-ös tanév óta tudatosan együtt neveli a sajátos nevelési igényű

tanulókat ép társaikkal. Ekkortól kimenő rendszerben megszűnt a szegregált tagozat, s

megkezdődött az integráció.

Intézményünk alapadatai:

Intézmény neve: Kardos László Általános Iskola

címe: 9800 Vasvár, József Attila u. 23-25.

Telephely neve: Kardos László Általános Iskola Alsóújlaki Telephelye

címe: 9842 Alsóújlak, Petőfi Sándor utca 13.

Fenntartó neve: Szombathelyi Tankerületi Központ

Fenntartó székhelye: 9700 Szombathely, Kossuth Lajos u. 11.

A felvehető tanulólétszám a székhelyintézményben: 463 fő

a telephelyen: 27 fő

Nevelő-oktató munkánkat elismerő címek:

Ökoiskolai cím (2006, 2009)

Örökös Ökoiskolai cím (2012)

„Vas megye Önkormányzata Közgyűlése az iskola kiemelkedő szakmai munkájáért, a

tanuló-ifjúság képességeinek kibontakoztatásában és a továbbtanuláshoz való

felkészítésben végzett magas színvonalú pedagógiai tevékenységéért elismerő

oklevelet adományozott” (2013)

Kiemelkedő Környezetvédelmi munkáért díj (2016)

3

1 NEVELÉSI PROGRAM

1.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei,

céljai

Komplexitás elve:

Nyílt demokratikus légkörű iskola kívánunk lenni, ahol a gyermekek és felnőttek jól érzik

magukat. A személyiségfejlesztés rendszerét az élethosszig tartó tanulás előkészítése, az

anyanyelvi és az idegen nyelvi kommunikációs kultúra fejlesztése, a környezettudatos

magatartás kialakítása és a konstruktív életvezetés alapjainak lerakása hatja át.

Egyenrangúság elve:

Minden iskolánkba járó tanuló egyenrangú polgára intézményünknek. A pedagógus és a

gyermek egyenrangú félként vesz részt a nevelés-oktatás folyamatában

Esélyegyenlőség elve:

Tanulóinknak egyenlő esélyeket kívánunk biztosítani az egyéni életpályájuk építésében.

Tevékenységünkkel elsősorban reális önismerettel bíró személyiségeket nevelünk, akik

különbözőségük ellenére képesek a tudásalapú információs társadalomba, az európai és a

magyar értékrendbe való beilleszkedésre.

Kiemelt figyelmet fordítunk a sajátos nevelési igényű tanulók befogadására és a szocializációs

hátrányok kompenzálására.

A pedagógus vezető szerepének elve :

A pedagógusnak továbbra is vezető szerep jut a pedagógiai légkör kialakításában, a tanulók

aktivitásának kibontakoztatásában, tevékenységének megszervezésében, személyiségük

fejlődésének támogatásában. Az előadói tanárszerep támogató, innovatív, irányító, segítő

úgynevezett facilitátor szereppé alakult.

Motiváció elve:

Felkeltjük tanulóinkban a megismerési, felfedezési vágyat, hogy örömmel, kedvvel jussanak

el az ismeretekig. Pedagógusaink olyan új tanulási lehetőségeket ajánlanak, változatos

szervezési megoldásokat alkalmaznak, amelyek fokozzák a gyerekek aktivitását, olyan

módszerek birtokában vannak, amelyekkel pozitív attitűdöt alakítanak ki, pozitív érzelmeket

keltenek bennük. Így kreatív, alkotó tagjaivá válhatnak egy – egy közösségnek.

Adaptivitás elve:

Fontos, hogy az intézmény, mint szervezet figyeljen a környezeti változásokra, innovatívan

reagáljon az új kihívásokra, és együttesen tudja kezelni társadalmi elvárásokat és a tanulók

igényeit. Szűkebb megközelítésben előtérbe kerülhet a felzárkóztatás, a tehetséggondozás, a

pályaválasztás orientálása, stb, de a differenciálás alapvető célja a tanulók optimális

fejlődésének segítése.

Folyamatos megújulás elve:

Partnereink véleményének figyelembe vételével a folyamatos tartalmi-, módszertani- és

szervezeti megújulásra törekszünk. A pályázatokon való részvétel, az innováció, önfejlesztő

folyamataink fontos elemei.

4

Célok és feladatok

Általános célkitűzések

Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek

tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg.

Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra,

érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos

alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és

határozza meg viselkedésüket, magatartásukat.

1. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények

védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt.

2. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges

és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek

kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az

egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek

megelőzése).

3. A természettudományos gondolkodás empirikus tapasztalatokon alapuló fejlesztése, a

velünk élő környezet értékeinek védelme.

4. Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom).

Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás).

Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és

létrehozására.

5. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés,

tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség.

6. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete.

7. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások

szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi

érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére,

készség a megegyezésre.

8. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és

önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására.

9. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra

ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak,

jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és

hazaszeretet.

10. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség – és közösségvállalás. A hazánkban

élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik

tiszteletben tartása.

11. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek

egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a

5

társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi

tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére.

12. A gyermekek olyan ismereteket, képességeket szerezzenek, amelyek ahhoz szükségesek,

hogy kiteljesedjen személyiségük, képesek legyenek beilleszkedni a társadalomba, és

foglalkoztathatóak legyenek. Törekszünk arra, hogy minden tanulónk elérje a

kulcskompetenciákban meghatározott célokat.

Kulcskompetenciák fejlesztése Anyanyelvi kommunikáció

Célok:

a szóbeli és írásbeli szövegalkotás, szövegértés,

szövegértés fejlesztését különböző típusú szövegeken,

az írás eszközszintű használatát,

a helyesírási ismeretek tudatos alkalmazását,

a kulturált nyelvi magatartás gyakorlását,

verbális és nonverbális kommunikációs képesség,

tantárgyra jellemző szaknyelv használata

segédeszközök megfelelő használata (könyvtárhasználat, digitális technika, média,

stb.)

Idegen nyelvi kommunikáció

Célok:

a hallott és olvasott idegen nyelvi szöveg értése,

az idegen nyelvi párbeszédek gyakorlása,

más nép kultúrájának megismerése,

az idegen nyelv nyelvtani szerkezetének és rendszerének ismerete

kulturális sokszínűség megismerése, etnikai másság elfogadása

Matematikai kompetencia

Célok:

alapműveletek biztos végzése

a mindennapi életben alkalmazható tudás megszerzése,

a logikus gondolkodás fejlesztése,

matematikai modellek (képletek, táblázatok, grafikonok stb.) alkalmazása,

a tér, idő, mértékek mélyítése,

a dolgok logikus okának és érvényességének megkeresése

alapvető törvényszerűségek nyomon követése: az egyes elméleti modellek igazolása a

mindennapi életből merített empirikus tapasztalatok útján

Természettudományos kompetencia

Célok:

a természetben lezajló kölcsönhatások megértése,

a természettudományos és a műszaki műveltség fejlesztése,

a környezettudatos magatartás formálása,

rendszerszemléletű gondolkodás az alkalmazhatóság praktikumának vonatkozásában,

kulturális sokszínűség megismerése, ismerete, a nemzetiségek és a nyelvi-vallási

etnikumok szerepének értékelése, a másság elfogadása,

6

bepillantás a jelen főbb kutatási tevékenységeibe

Digitális kompetencia

Célok:

az információszerzés új módszereinek, eszközeinek megismerése,

az információs technika magabiztos használata,

médiatudatos magatartás kialakítása

A hatékony, önálló tanulás

Célok:

a tanulók pozitív attitűdjének alakítása,

saját tanulási stratégiák kidolgozása,

önértékelés, illetve mások objektív értékelése,

munka- és karriercélok megfogalmazása,

segédeszközök használata

Szociális és állampolgári kompetencia

Célok:

magatartási szabályok alkalmazása,

törekvés a harmonikus életvitelre,

a közjó iránti elkötelezett tevékenység gyakorlása,

aktív részvétel a közügyekben,

a nemzeti öntudat helyes értelmezése,

toleráns viselkedés vallási-nyelvi etnikumokkal, nemzetiségekkel

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

Célok:

célokhoz végrehajtási terv készítése,

nyereség és veszteség kalkulálása,

a pénz világában való tájékozódás,

a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeinek ismerete,

tervezés, szervezés, irányítás

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Célok:

érzelmek, élmények kifejezése szóban, írásban, zenében, rajzban, mozgásban,

művészeti alkotások megértése,

pozitív attitűd kialakítása a művészetek iránt,

saját nézőpont összevetése mások véleményével,

a művészeti-alkotói szabadság korlátjainak ismerete

Az alapozó nevelés, oktatás egyes szakaszainak célkitűzései, feladatai

1-2. évfolyam

A kisgyermekek természetes érdeklődésének és nyitottságának megőrzése, orientálása és

továbbfejlesztése mellett az iskolai szabályok megismertetése. A tanuláshoz, a közös

játékokban és feladatokban való részvételhez szükséges koncentrációs képességek és akarati

tulajdonságok tudatosítása és fejlesztése. A tanulás, az elsajátítás élményének és örömének

megismertetése. A társakkal végzett közös tevékenységek élményének és örömének

megerősítése.

7

Feladatok:

A tanulás iránti érdeklődés felkeltése.

Olvasás, írás, számolás eszközrendszerének megtanítása, alkalmazásának gyakorlása.

A kisgyermekek fokozott játék- és mozgásigényének kielégítése.

A kommunikáció megalapozása a társakkal és a felnőttekkel.

Mozgáskoordináció, ritmusérzék, hallásfejlesztés.

Életkori sajátosságok figyelembevételével differenciált képességfejlesztés.

A tanulási, magatartási zavarral érkezett tanulók kiszűrése, felzárkóztatásuk

megkezdése.

A környezeti nevelés terén törekedni kell a tanórán kívüli környezeti nevelésre

(kirándulás, napközi, stb.)

A tanulókat fizikailag aktív, egészségtudatos életmódra szocializáljuk.

Stressz- és feszültségoldás háttérismereteinek és technikáinak elsajátíttatása a

mindennapokban.

A stressz- és feszültségoldás technikájának megismertetése a közösségi szituációkban.

A környezeti nevelés tanórán kívüli megvalósítása.

Az egészségmegőrzés érdekeit szem előtt tartó életvezetésre való szocializálás.

3-4. évfolyam

Az önismeret fejlesztése. A megismerés, a megértés, a tanulás iránti érdeklődés és nyitottság

megőrzése és továbbfejlesztése. Az önálló tanuláshoz szükséges motívumok kialakítása és

megerősítése. A szóbeli és az írásbeli nyelvhasználathoz szükséges alapkészségek fejlesztése,

gyakoroltatása. Elemi ismeretek közvetítése a természetről, a társadalomról, a művészetekről,

az emberiség és a haza történelméről. Az egészséges életmód mindennapi feltételeinek és

összetevőinek megismertetése. A környezettudatos viselkedés elveinek elsajátíttatása.

Feladatok:

Az alapkészségek fejlesztése: szövegértés, szövegalkotás, elemi számolási készség,

írás, helyesírás területén.

A tanulás iránti érdeklődés, a tanulók belső motiváltságának fenntartása.

Természeti- és társadalmi ismeretek megalapozása.

Egészséges életmódra nevelés.

A tiszta környezet iránti igény megerősítése, a szelektív hulladékgyűjtés

lehetőségének megteremtése.

Az idegen nyelv ismeretének megalapozása.

A kulturált nyelvi magatartás kialakítása a mindennapi élethelyzetekben a társakkal és

a felnőttekkel.

A társas kapcsolatok kialakítása, gyakorlása a tanórákon és tanórán kívüli

tevékenységeken.

A stressz- és feszültségoldás technikájának megismertetése a közösségi szituációkban.

A környezeti nevelés tanórán kívüli megvalósítása.

Az egészségmegőrzés érdekeit szem előtt tartó életvezetésre való szocializálás.

5-6. évfolyam

Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak az elsajátíttatása, gyakoroltatása. Az

önálló tanulás és az önműveléshez szükséges ismeretek és képességek megalapozása. A

problémamegoldó gondolkodás és a döntésképesség megalapozása. A közösségek

demokratikus működésének megértését elősegítő alapelvek megismertetése. Az európai és a

nemzeti azonosságtudat erősítése, ápolása. Más népek és kultúrák megismerése iránti igény és

8

beállítódás kialakítása. A tanuláshoz, a feladatokban való részvételhez szükséges

koncentrációs képességek és akarati tulajdonságok fejlesztése.

Feladatok:

Az alapkészségek megerősítése, felzárkóztatás a tanulásban elmaradt tanulóknál.

A kiemelkedő képességű tanulók tehetséggondozása.

Az önálló tanulás technikájának elsajátíttatása.

A tanulás iránti érdeklődés, a tanulók belső motiváltságának fenntartása.

Kompetenciafejlesztés, alkalmazható tudásszint elérése.

Az önismeret fejlesztése.

Az idegen nyelvtudás igényének felkeltése a mindennapi életben.

A természet- és társadalomtudományi ismeretek bővítése.

Az esélyegyenlőtlenség, a szegregáció elleni küzdelem, a nemzetiségek, a nyelvi-

vallási etnikumok iránti megértő, befogadó attitűd kialakítása.

Az egészségmegőrzésre, a fizikailag aktív és egészségtudatos életvezetésre, a lelki

egészség fejlesztésére nevelés.

A nemzeti öntudat fogalmi elemeinek megismertetése mellett, kellő tolerancia

kialakítása a velünk élő nemzetiségek, vallási-nyelvi etnikumok nemzet- és

államalkotó szerepére.

7-8. évfolyam

Az általános műveltség megalapozásához szükséges ismeretek átadása. A kulcsfogalmak

tartalmának folyamatos gazdagítása és mélyítése. A problémaszituációkban is könnyen

alkalmazható és működőképes fogalomrendszer kiépítése. Az egyéni adottságok, képességek

megismerésén alapuló önismeret fejlesztése. Az egyetemes emberi kultúra legjellemzőbb,

legnagyobb hatású eredményeinek megismerése. Az elvont fogalmi és elemző, valamint a

kritikai gondolkodás megalapozása. A szociális képességek fejlesztése, az érzelmi

intelligencia mélyítése és gazdagítása. A tanulók környezettudatos magatartásának,

életvitelének kialakítása.

Feladatok:

Az önművelés megalapozása a tanulási technikák megismertetésével.

Az ismeretszerzésre, tanulásra nyitott személyiség nevelése.

A kritikai és kreatív olvasás gyakorlása.

A tanulás iránti érdeklődés, a tanulók belső motiváltságának fenntartása.

A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése életszerű feladatokkal.

Felkészítés a továbbtanulásra, az önálló felnőtt életre.

A tanulók életkori sajátosságainak megfelelő alapvető emberi jogok ismerete.

Az Alaptörvény, a Nemzeti hitvallás és Alapvetés ismertetése.

1.2 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai feladatai, eszközei, eljárásai,

pedagógusok, osztályfőnökök feladatai

A pedagógusok helyi intézményi feladatai

A magasabb jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és működési

szabályzatban, valamint az intézmény más belső szabályzatában és vezetői

utasításában előírt pedagógiai és adminisztratív feladatok ellátása.

Heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (kötött munkaidejét), azaz 32 órát az

intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával töltse.

9

Heti teljes munkaidejének ötvenöt-hatvanöt százalékában, azaz 22-26 órát tanórai és

tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat tartson.

Kötött munkaidejének neveléssel-oktatással lekötött munkaidején felüli részében a

nevelést-oktatást előkészítő, a neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat,

tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lásson el.

A tanítási órák és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások pontos és eredményes

megtartása.

Aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, valamint a szakmai munkaközösségek

munkájában.

Aktív részvétel az éves munkaterv szerinti rendezvényeken.

A tudomására jutott hivatali titkot megőrizze.

A jogszabályokban meghatározott határidőkre megszerezze az előírt minősítéseket.

Az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szülők előtt.

A pedagógusra bízott osztályterem, szaktanterem gondozottságának és pedagógiai

szakszerűségének figyelemmel kísérése.

A tanulócsoportról statisztikai adatokat szolgáltat az iskolavezetés által

meghatározottak szerint.

A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka, tanulásirányítás

Tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások megtartása.

A tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások éves tervének elkészítése

(tanmenetek, éves programok).

Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokra.

A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása a

tanítási órákon.

Változatos szervezeti formák alkalmazása a tanítási órákon.

A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő módszerek,

szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon.

A tanulók aktív munkájának és megfelelő magatartásának biztosítása a tanítási órákon

és a különféle iskolai foglalkozásokon.

Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a

tanítási órákon.

A helyi tanterv követelményeinek elsajátítása a nevelő által tanított tanulók körében.

Tanév közben ellenőrzi a tájékoztató füzet vezetését (érdemjegyek, egyéb beírások,

szülői aláírások).

A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és az év vége előtt legalább egy hónappal

írásban értesíti.

A tehetséges tanulók gondozása

Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a tehetséges tanulók részére.

Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutatók, pályázatok

önálló szervezése, segítség a szervezésben.

Részvétel az iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyeken, vetélkedőkön,

bemutatókon.

A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán

belüli és azon kívüli versenyekre, vetélkedőkre stb.

10

A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési,

magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló

tanulók gondozása, eredményes fejlesztése

Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a hátrányos helyzetű, a

halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási

nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók részére.

A gyermekvédelmi feladatok ellátása a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos

helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő

tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók körében.

A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési,

magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló

tanulók korrepetálása, segítése.

Az eredményes középiskolai felvétel elősegítése a hátrányos helyzetű, a halmozottan

hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel

küzdő tanulók körében.

A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása

Szabadidős programok szervezése iskolán kívül (pl. színház-, múzeumlátogatás,

kirándulás).

Szabadidős programok szervezése iskolán belül (pl. ünnepekhez kapcsolódó

délutánok… ).

Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése.

A nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő (közös)

programok szervezése.

Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel

Az iskolai diákönkormányzat munkája egy-egy részterületének irányítása, segítése.

Az iskolai diákönkormányzat programjainak önálló szervezése, segítség a programok

szervezésében, részvétel a programokon.

Iskolai szintű kirándulások szervezése, segítség a szervezésben, részvétel a

kirándulásokon.

Munkafegyelem, a munkához való viszony

A munkaköri kötelességek teljesítése.

Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása az óraközi szünetekben.

Pontos adminisztrációs munka. A formai követelmények, a határidők betartása.

Az egyes tanév közben adódó feladatok pontos, határidőre történő megoldása.

Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség

tevékenységében

Feladatvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban.

Részvétel a különféle feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban.

Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása.

Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés

Továbbképzéseken való részvétel.

A továbbképzéseken tanultak átadása a nevelőtestület tagjainak.

Az iskolai munka feltételeinek javítása

Pályázatok összeállítása, pályázatokon való részvétel.

11

Bekapcsolódás az eredményes pályázatok megvalósításába.

Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése megvalósítása

(innováció).

Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és

végrehajtásában

Részvétel az adott tanév munkatervében meghatározott feladatok ellátásában.

Részvétel a nevelőtestület szakmai (pedagógiai) döntéseinek előkészítésében.

Aktív részvétel a tantestület életében

A pályakezdő (gyakornok) vagy az iskolába újonnan került nevelők munkájának,

beilleszkedésének segítése.

Önkéntes feladatvállalások a nevelőtestület közösségi életének; rendezvényeinek

szervezésében, a szervezés segítése.

Részvétel a nevelőtestület közösségi életében, rendezvényeiken.

Az iskola képviselete

A szülői szervezet által szervezett rendezvények segítése.

Tudósítások közreadása a helyi társadalom számára az iskola életéről, eredményeiről a

helyi médiában.

Bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmai-pedagógiai szervezetek tevékenységébe.

A vezetői feladatok ellátása

Vezetői feladatok vállalása a nevelőtestület szervezeti életében.

Az egyes vezetői feladatok (tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, ellenőrzés,

értékelés) lelkiismeretes ellátása.

A vezetőre bízott közösség formálása, az emberi kapcsolatok javítása.

Megfelelő munkakapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus

kollégákkal

A tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák személyiségének tiszteletben tartása.

Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés a

tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák felé.

Pedagógiai tanácsadás a tanulóknak és a szülőknek.

Kellő figyelem érdeklődés, megbecsülés és jóindulat nevelőtársak felé (a pedagógus

kollégák segítése, a tapasztalatok átadása, észrevételek, bírálatok elfogadása).

Az osztályfőnökök feladatai

Az iskolai diákönkormányzati munkában és az iskolai rendezvényeken aktív

osztályközösséget alakít ki az osztályközösség megfelelő irányításával.

Fejleszti a tanulók személyiségét, elősegíti egészséges lelki és testi fejlődésüket.

Elősegíti a társadalmi normákhoz és az iskolai elvárásokhoz igazodó értékrend

kialakítását és elfogadását.

Tanórákon kívüli – szükség esetén – iskolán kívüli közösségfejlesztő, szabadidős

programokat (pl. osztálykirándulás, túra, színház-, múzeumlátogatás) szervez.

Az osztályszintű és az iskolai rendezvényeken kíséri osztályát, felügyel a tanulókra.

Megismeri a tanulók családi és szociális körülményeit.

Rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik a tanulók szüleivel.

Rendszeres kapcsolatot tart, együttműködik az osztályban tanító nevelőkkel.

12

Tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az őket érintő kérdésekről. Érdemi választ ad a

szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire.

Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét, és erről rendszeresen

tájékoztatja a szülőket.

Ha a tanuló az év végén tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket

tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről.

Figyelmezteti a szülőket, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének

elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek.

Támogatja és segíti az osztályban működő szülői szervezet munkáját.

A szülők tájékoztatására szülői értekezleteket és fogadóórákat szervez.

Fokozott törődéssel foglalkozik az osztályába járó kiemelt figyelmet igénylő

tanulókkal.

Az osztály tanulóinál ellátja a gyermekvédelmi feladatokat, együttműködik a

gyermekvédelmi felelőssel, szükség esetén a gyermekjóléti és családsegítő

szolgálattal.

Segíti a tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók iskolai

munkáját.

Támogatja a tehetséges tanulók fejlődését.

Tájékozódik a tanulók iskolán kívüli tevékenységeiről.

Az iskolaorvosi szolgálat bevonásával és a szülő tájékoztatása alapján figyelemmel

kíséri a tanulók egészségi állapotát, és erről szükség esetén tájékoztatja az osztályban

tanító nevelőket. (pl. tartós betegségek, fogyatékosságok, gyógyszerérzékenység).

Minden hó végén érdemjeggyel értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát.

Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók

magatartás és szorgalom osztályzatára.

Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók

egész tanévi munkájának dicsérettel történő elismerésére.

A Házirendet megsértő vagy feladatait elmulasztó tanulót a Házirendben

meghatározott fegyelmező intézkedésben részesítik.

Figyelemmel kíséri a tanulók hiányzásait, a mulasztásokat az e-naplóban havonként

összesíti. Igazolatlan mulasztás esetén a jogszabályokban előírt rendelkezések alapján

jár el.

A tanév elején elkészített osztályfőnöki tanmenet szerint vezeti az osztályfőnöki

órákat, azokra előre felkészül.

Segíti és ösztönzi a tanulók középiskolai továbbtanulását, megismerteti őket a

pályaválasztási és továbbtanulási lehetőségekkel.

A nyolcadik évfolyamban a szülők döntése alapján ellátja a tanulók középiskolai

jelentkezésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az ehhez szükséges

dokumentumokat.

Elkészíti az osztályfőnöki munka éves tervezetét (osztályfőnöki munkaterv,

osztályfőnöki tanmenet).

Elkészíti a félévi és tanév végi értékeléseket az osztályközösség fejlődéséről.

Az osztályáról statisztikai adatokat szolgáltat az iskolavezetés által meghatározottak

szerint.

Betartja az alapvető erkölcsi normákat a tanulókkal, a szülőkkel és a nevelőtársakkal

szemben.

Kitölti és vezeti az e-naplót, ellenőrzi a szükséges beírásokat, és szükség esetén

gondoskodik azok pótlásáról.

Megnyitja és vezeti a tanulói törzslapokat és bizonyítványokat.

13

Tanév elején kitölti, illetve kitölteti a tanulók tájékoztató füzetét.

Figyelemmel kíséri az osztály tantermének gondozottságát és pedagógiai

szakszerűségét.

Az osztályfőnöki munka tervezése

Az osztályfőnök osztályfőnöki nevelő munkáját a minden tanév elején összeállított

osztályfőnöki munkaterv alapján végzi.

Az osztályfőnöki munkaterv felépítése

a) A tanév elején (okt.1-ig) összeállított munkaterv

Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról.

Az osztályközösség jellemzése.

Osztályfőnöki tanmenet (az osztályfőnöki órák éves terve).

Az osztály diákközösségének vezetői.

Az osztályban működő szülői szervezet vezetői.

b) Az osztályfőnöki munkatervhez csatolt dokumentumok a tanév folyamán

Jelenléti ívek és feljegyzések a szülői értekezletekről.

Osztályfőnöki munka tartalma

a) Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák a tanév első osztályfőnöki

óráin

A házirend szabályainak megbeszélése.

Az osztályközösség belső szabályainak megbeszélése, rögzítése.

Balesetvédelmi, tűzvédelmi, munkavédelmi és katasztrófavédelmi szabályok

ismertetése, visszakérdezése.

Az osztályközösség gyermekvezetőinek megválasztása.

Az iskolai munkatervből az osztályt érintő feladatok ismertetése.

b) Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák

Félévente egy alkalommal egészségvédelmi téma (helyes táplálkozás; az

alkohol- és kábítószer fogyasztás a dohányzás káros hatásai a szervezetre; a

személyes higiénia) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő)

segítségének igénybe vételével.

Elsősegély-nyújtási alapismeretek: teendők közlekedési baleset esetén,

segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a

mentők hívásának helyes módja.

Az osztály félévi munkájának és magatartásának értékelése az első és a

második félév végén.

Osztálykirándulás előkészítése.

1.3 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Erkölcsi nevelés

Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása.

Az erkölcsi nevelés legyen életszerű: készítsen fel az elkerülhetetlen konfliktusokra.

Értelmi nevelés

Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek

kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása.

Önismeret és társas kultúra fejlesztése

14

Az egymásrautaltság felismerése, az egymás iránti tolerancia fejlesztése közös

programok alkalmával. A gyermekközösség sokirányú tevékenységének, a

közösséghez tartozás felelősségének fejlesztése, a veszélyhelyzetek felismerése, a

visszautasítás lehetőségeinek elsajátítása. A közösségi élethez szükséges készségek,

szokások, értékek megtanulása. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljanak a tanulók

érzelmeiknek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének a

fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra.

Érzelmi nevelés

Az ember alapvető érzelmeinek megismerése, kezelése. Az élő és élettelen környezet

jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és

aktivitásra késztető érzelmek kialakítása.

Akarati nevelés

Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény

felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása.

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti

hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása,

megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. Nemzetiségek, a vallási-nyelvi

etnikumok történelmének és jelenformáló szerepének megismertetése.

Állampolgárságra, demokráciára nevelés

Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés

felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi

tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre.

Pályaorientáció, munkára nevelés

A tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest átfogó kép nyújtása a

munka világáról. Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A

tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek

gyakoroltatása.

A testi és lelki egészségre nevelés

A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése.

Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az

egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény

kialakítása. A lelki egészség, a mentális frissesség megőrzése. A testi és a lelki

egészség harmonikusan együttható fejlesztése és megőrzése. A tanulók ösztönzése

arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz- és

feszültségoldás különféle ismereteinek elsajátítására, módszereinek alkalmazására.

Környezettudatosság, fenntarthatóság

Az erőforrások tudatos, takarékos és felelősségteljes használatának megtanítása,

gyakoroltatása. A közvetlen és tágabb környezet értékeinek megőrzésére,

gazdagítására nevelés.

Gazdasági és pénzügyi nevelés

Az ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás közötti kapcsolat

megismertetése (pénzügyi alapismeretek, banki tranzakció és fogyasztóvédelem).

Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát.

Médiatudatosságra nevelés

A média működésének és hatásmechanizmusainak, a média és a társadalom közötti

kölcsönös kapcsolatok megismertetése. A valóságos és a virtuális, a nyilvános és a

bizalmas érintkezés megkülönböztetése.

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

15

A hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység,

segítő magatartás kialakítása (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás,

önkéntes feladatvállalás és – megvalósítás).

Családi életre nevelés

A harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. A

felkészítése a családi életre. A felelős párkapcsolatok kialakítása, ismeretek

közvetítése a családi életben felmerülő konfliktusok kezeléséről.

Személyiségfejlesztés korcsoportonként

1-2. évfolyam

Cél

alkalmazkodás a társakhoz, felnőttekhez

a közösségbe való beilleszkedés készségének elsajátítása

egészségügyi másság elfogadása

a tanulók egészséges testi-lelki fejlesztése

környezettudatos magatartás kialakítása

Feladat

köszönés

beilleszkedés az iskolai rendbe

a társakkal és a nevelőkkel szembeni udvarias viselkedés

életmódjuk, nehézségeik megismerése

a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység,

segítő magatartás kialakítása a tanulókban

a környezet jelenségeinek tapasztalatok útján való megismertetése

a tanulókat fizikailag aktív, egészségtudatos életmódra, az egészségmegőrzés érdekeit

szem előtt tartó életvezetésre szocializáljuk a foglalkozások során.

stressz- és feszültségoldás háttérismereteinek és technikáinak elsajátíttatása a

mindennapokban

Hozzárendelt eszközök, módszerek

felelősi teendők kiépítése

házirend

közös játékok

szerepjátékok

kirándulások

tanórán kívüli programok

elbeszélgetés

3-4. évfolyam

Cél

az osztályban elfoglalt szociális pozíció megtapasztalása

a tanulótársak tulajdonságainak elfogadása

a tanulókat fizikailag aktív, egészségtudatos életmódra, az egészségmegőrzés érdekeit

szem előtt tartó életvezetésre való szocializálása

az önálló tanulás képességének kialakítása

Feladat

16

udvarias viselkedés a társakkal és a nevelőkkel

életkornak megfelelő vitakultúra elsajátítása

kulturált véleményalkotás

felelősi feladatok ellátása

a stressz- és feszültségoldás háttérismereteinek és technikáinak elsajátíttatása

a kulturált nyelvi magatartás megalapozása

önálló tanulás módszereinek elsajátíttatása

Hozzárendelt eszközök, módszerek

egyéni elbeszélgetések

személyiségfejlesztő játékok

szituációs játékok

kirándulások

versenyek

5-6.évfolyam

Cél

kölcsönös tisztelet egymás iránt

baráti kapcsolatok építése

az egyéni képességek kibontakoztatása

felelősségtudat erősítése

a sikeres iskolai tanulás, a tanulási eredményesség

az esélyegyenlőség megteremtése

az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák elsajátítása

testi-lelki egészség fejlesztése, az egészséges életvitel kialakítása

Feladat

reális önértékelés készségének kialakítása

a hibák kiküszöbölésére való törekvés

a képességeknek megfelelő teljesítmény

az udvarias viselkedés szabályainak gyakorlása

a szükséges kulcskompetenciák, képességek és tudástartalmak megalapozásának

folytatása

az esélyegyenlőtlenség, a szegregáció elleni küzdelem, a megkülönböztetés

hátrányainak bemutatása. A nemzetiségek, a nyelvi-vallási etnikumok iránti megértő,

befogadó attitűd, a kultúrtörténeti relevanciájuk, államalkotó jelentőségük bemutatása.

az ismeretek, alapfogalmak és a rendszerközpontú szemlélet mellett kell megfelelő

teret engedni az ezeket nélkülözni nem képes kompetencialapú fejlesztésnek.

az egészségnevelési program kidolgozása, működtetése.

Hozzárendelt eszközök, módszerek

önismereti játékok

személyiségfejlesztő játékok

közösségfejlesztő játékok

osztályprogramok

kirándulások

versenyek

17

7-8.évfolyam

Cél

képességek reális ismeretének kialakítása

életkornak megfelelő jövőkép megfogalmazása

pozitív példamutatás a tanulótársak felé

értelmes életcél kitűzése

hitbeli, egészségügyi (szexuális) másság

az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása

pozitív demokráciaképpel rendelkező állampolgárrá nevelés

Feladat

reális „énkép” megformálása

a tanulói jogok ismerete, gyakorlása

visszautasítási technikák megismerése, alkalmazása

a csoportnyomás kivédése

döntések következményeinek vállalása

pozitív szerepvállalás csoportban, közösségben

kölcsönös tolerancia

1-6.évfolyamon megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése

alapvető emberi jogi (alkotmányjogi) ismeretek közvetítése

Hozzárendelt eszközök, módszerek

önismereti játék

önértékelés

kérdőíves felmérés

természetjárás

társadalmi munka

diszkó

pályaválasztási, pályaalkalmassági ismeretek

1.4 A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok,

egészségnevelési és környezeti nevelési elvek

1.4.1 Egészségnevelési program

„Az egészség nem minden, de az egészség nélkül minden semmi.” (angol közmondás)

A teljes körű egészségfejlesztési program az iskola közössége életminőségének,

életfeltételeinek javítását szolgáló, az intézményi közösséghez tartozók közös akaratát

összegző cselekvési program, melynek közvetlen és közvetett célja az életminőség, ezen

keresztül az egészségi állapot javítása, olyan új közösségi problémakezelési módszer, amely

az érintettek aktív részvételére épít.

A program az alábbi négy egészségfejlesztési alapfeladat rendszeres végzését jelenti - minden

tanulóval, a nevelőtestület és a szülők bevonásával, a nevelési-oktatási intézmény partneri

kapcsolati hálóban szereplő kliensek ésszerű bevonásával:

egészséges táplálkozás megvalósítása (lehetőleg a helyi termelés, helyi fogyasztás

összekapcsolásával);

mindennapi testnevelés/testedzés minden gyermeknek (ennek részeként sok más

szakmai elvárás közt jól végzett tartásjavító torna, relaxáció és tánc is);

18

a gyermekek érett személyiséggé válásának elősegítése személyközpontú pedagógiai

módszerekkel és a művészetek személyiségfejlesztő hatékonyságú alkalmazásával

(ének, tánc, rajz, mesemondás, népi játékok és népi rítusjátékok stb.);

számos egyéb téma között környezeti, médiatudatossági, fogyasztóvédelmi,

balesetvédelmi és családi életre nevelést is magában foglaló egészségfejlesztési

programok szervezése.

Az úszásoktatás is része az egészségnevelésünknek.

Az egészségfejlesztési ismeretek témakörei az iskolában:

Az egészséges életmódra nevelés megvalósítása szakórákon:

5-6. évfolyam – (Természetismeret)

A kullancs okozta betegségek. A kullancs okozta betegségek tüneteinek felismerése, a

megelőzés módjai.

Az emberi test és változásai Az emberi szervezet életszakaszokban bekövetkező

változásai. A változás mértékét befolyásoló külső, belső körülmények. Önismeret,

elfogadás.

A táplálkozás, mint életszükséglet

Tudatos, korszerű, egészséges táplálkozás. Mit, mennyit és mikor együnk. A

tápcsatorna jellemzői 11-12 éves korban. Fogápolás.

Mozgás és higiéné. A mozgásszerv-rendszer fejlődése, problémák. Ajánlott

mozgásformák. A fejlődő szervezet higiéniája.

Biztonság, kockázat. A veszélyhelyzetek, viselkedési módok. Veszélyforrások és azok

megelőzése. Az elsősegélynyújtás tennivalói.

Veszélyes anyagok Nikotin, alkohol, drog és a szervezet. Következmények.

Szenvedélybetegség. Drog nélkül felnőni. A szerek hatása az emberi kapcsolatokra.

Emberi szexualitás. A serdülő szervezet változásai. Személyiségek, fiúk, lányok. A

szaporító szervrendszer egészsége.

Családi élet. A családi közösség régen és ma. A gyermek helye a családban. Jól

működő kapcsolatok feltételei.

7-8. évfolyam (Biológia és egészségtan)

Az emberi szervezet felépítése és működése.

Szerveződési szintek. A bőr sérülései, bőrápolás. A rendszeres mozgás fontossága, a

mozgásszegény életmód következményei. A táplálkozás. A légzőszervekre ható

környezeti ártalmak, a dohányzás káros hatásai. A szív és érrendszeri betegségek

megelőzése. Védekezés a kórokozók ellen. Nemi úton terjedő betegségek.

Az ember egyedfejlődése. A fejlődési szakaszok főbb egészségügyi problémái.

Idegi és hormonális szabályozás. A lelki egészség. Kockázatok és veszélyek

felismerése, kivédése.

A teljes körű iskolai egészségfejlesztés az alábbi részterületeken jelentkező hatások révén

eredményezi a hatékonyság növekedését (indikátor-tényezők):

a tanulási eredményesség javítása;

az iskolai lemorzsolódás csökkenése;

a társadalmi befogadás és esélyegyenlőség elősegítése;

a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a kábítószer-fogyasztás és egyéb szenvedélyek

elsődleges megelőzése;

19

a társadalmi kapcsolatok javulása a kortársakkal, szülőkkel, pedagógusokkal;

az önismeret és önbizalom javulása;

az alkalmazkodó készség, a stresszkezelés, a problémamegoldás javulása;

érett, autonóm személyiség kialakulása;

a krónikus, nem fertőző megbetegedések (lelki betegségek, szív-érrendszeri,

mozgásszervi és daganatos betegségek) elsődleges megelőzése

Egészségtudatos életmód – minden évben ehhez kapcsolt programokkal, témanapok

megvalósításával hívjuk fel a figyelmet az egészség védelmére, ennek fontosságára.

1.4.2 Környezeti nevelési program

„Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!”

A környezeti nevelés olyan pedagógiai folyamat, amely a társadalom fejlődése és a természet

fenntarthatósága céljából elősegíti és erősíti az emberek környezettudatos magatartását,

életvitelét.

A környezeti nevelés átfogja a személyiség kognitív és nem kognitív tartományait, alakítja az

érzelmi viszonyulásokat, értékrendet, megismerési, cselekvési és döntési képességeket

fejleszt, az embert képessé teszi az együttműködésre, altruizmusra és életvitelének tudatos

hangolására, beleértve az önkorlátozást is.

A környezeti nevelés kiemelt színtere az erdei iskolai program. Ennek szervezése 3-4.

évfolyamon és az 5-6. évfolyamon egy-egy alkalommal minimum 3, maximum 5 napra

történik. Helyszínét az osztályfőnökök és a szülők közösen döntik el, figyelembe véve a

pályázati lehetőségeket.

Kiemelt stratégiai céljaink

Természetismereti, természetvédelmi, környezetvédelmi problémákkal kapcsolatos

ismeretek átadása.

A természettudományos gondolkodás tanórán kívüli környezetben való fejlesztése a

természeti környezet értékeinek és megóvásának céljaival összhangban.

Globális környezeti problémákkal kapcsolatos érzékenység kialakítása. A fenntartható

fejlődéshez szükséges kompetenciák kialakítása, fejlesztése.

Helyi környezeti, természeti problémákkal kapcsolatos érzékenység kialakítása, ezek

felismeréséhez szükséges kompetenciák fejlesztése.

Saját környezetünkkel kapcsolatos aktivitásra, tevőleges magatartásra nevelés.

A tanulók lakóhelye közelében található természeti értékek megismertetése.

A természet szeretetére nevelés, közvetlen élmény kialakítása a természettel.

A globális és a helyi környezeti problémákkal kapcsolatos aktivitásra, tevőleges

magatartásra nevelés.

Szelektív hulladékkezelésre szoktatás.

A természetes anyagok és hagyományos kézműves technikák megismertetése.

A mindennapi életben való környezettudatos gondolkodásra és magatartásra nevelés.

A kerékpáros és gyalogos közlekedés gyakorlatának, kultúrájának népszerűsítése.

A Kneipp módszer összetevőinek ismerete és alkalmazása

Városunk helytörténeti, építészeti értékeinek megismertetése.

A környezeti nevelés hosszú távú céljai:

Tudatos környezetvédő magatartás és életvitel kialakítása.

A környezeti károk megelőzésére való törekvés.

A környezet értékeinek megőrzése, gyarapítása.

20

Bekapcsolódás az iskola és a lakóhely környezetvédelmi problémáinak megoldásába.

Alapelvek:

Szemléletformálás

Ok-okozati összefüggések megláttatása

Folyamatosság

Tevékenykedtetés

Iskolánk környezeti nevelési tevékenységében részt vesz valamennyi pedagógus, valamint a

technikai dolgozók is. Az iskola pedagógusai rendelkeznek a színvonalas környezeti

neveléshez szükséges ismeretekkel, módszertani kompetenciákkal. Az iskola technikai

dolgozói rendszeres munkaköri tevékenységei közé tartozik több, a környezeti nevelési

programokhoz kapcsolódó feladat.

Módszerek, tanulásszervezési formák

Arra törekszünk, hogy a hagyományos módszerek háttérbe szorításával a környezeti nevelés

szempontjából sokkal hatékonyabb élményalapú, tevékenykedtető, szenzitív, interaktív

módszerekkel dolgozunk.

Környezeti nevelési tevékenységeinek során a következő módszereket és tanulásszervezési

formákat alkalmazzuk:

a tanítási órák klasszikus módszerei

erdei iskola a 3-4.osztályos tanulóknak és az 5-6. osztályosoknak

osztálykirándulások

egyéb kirándulások

1.5 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai

tevékenység

1.5.1 A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatos

pedagógiai teendők, a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek

Szociális hátrány érzékelése esetén feladatunk a közösségi szellemet egymás elfogadására,

segítésére, támogatására formálni. A szociális hátrány nem akadályozhatja a gyermekek

eredményes tanulmányi fejlődését, munkáját. Enyhítése az iskola minden nevelőjének

feladata.

Ennek érdekében:

A pedagógus a tanuló képességei szerint differenciál a tanítási órákon és napközis

foglalkozáson.

A tanuló szociális helyzetéből eredő hátrányok ellensúlyozása érdekében

kompetenciafejlesztő és felzárkóztató foglalkozásokon vesz részt.

A tehetséges gyerekek szakkörökön is felkészülhetnek tanulmányi versenyekre.

Családlátogatásokon tesszük szorosabbá az együttműködést a szülőkkel.

Ha pedagógiai eszközökkel nem tudjuk megoldani a tanulókat veszélyeztető

problémákat, segítséget kérünk a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó

intézményektől és hatóságoktól. (Gyermekjóléti Szolgálat, Szakszolgálat,

Gyámhatóság, stb.).

Étkezési támogatással biztosítunk lehetőséget a napi háromszori étkezésre a fenntartó

rendelkezése szerint.

21

A tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában,

megszüntetésében az intézményvezető és a pedagógusok munkáját iskolánkban

gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti.

A tanulmányaiban jó eredményt elérő, szociálisan rászoruló tanulók versenyeken való

részvételhez, kiránduláshoz támogatást kaphatnak a Vasvári Diákokért Alapítványtól, ha a

tanulmányi eredménye 4,5 felett van, és magatartása példás.

1.5.2 Beilleszkedési, tanulási és magatartási problémákkal küzdő tanulók

A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség megállapítására a Vas Megyei Pedagógiai

Szakszolgálat Vasvári Tagintézménye jogosult.

Ennek folyamata:

Az iskola vagy a szülő a probléma észlelésekor pedagógiai, pszichológiai

„szűrővizsgálatot” kér a Vas Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Vasvári

Tagintézményétől.

Ha a szülő a vizsgálatokhoz nem járul hozzá, a gyermek érdekében az iskolának a

Kormányhivatalba kell felszólítását kezdeményezni.

A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség megállapítását kontrollvizsgálatokkal

a határozatokban megjelölt időszakonként meg kell ismételni.

A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség:

A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel, illetve a megismerő funkciók vagy a

viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanuló.

A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségű tanulók ellátása az intézményben:

• A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló fejlesztő

foglalkoztatásra jogosult. A fejlesztő foglalkoztatást tanító-tanár, fejlesztő – vagy

gyógypedagógus végzi.

• Célja a tanulók iskolai nevelésének, oktatásának segítése, a pedagógiai, pszichológiai

támogatása, terápiás gondozása. Ennek érdekében a szülőkkel való kapcsolattartás.

• A fejlesztő foglalkozások mellett szaktanári korrepetálásokat/felzárkóztatást is

biztosítani kell az BTMN tanulók számára.

• A tanuló előmeneteléről fogadóórán értékelő megbeszélést kell tartani a fejlesztésben

résztvevő pedagógusoknak és a szülőnek.

A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók értékelése:

• BTMN tanulót a szakszolgálat véleménye alapján az intézményvezető mentesítheti

egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól, illetve

többletidőt, segédeszközöket kell biztosítani számára az írásbeli, szóbeli feleletek

megoldásához.

A nevelő feladata segíteni minden gyermek személyiségének optimális fejlődését, egyéni

adottságainak, képességeinek a kibontakozását.

A probléma feltárása során alkalmazzuk az alábbi eljárásokat:

• irányított beszélgetés,

• az egyes tanulók önmagukhoz mért fejlődésének nyomon követése,

• a gyermek családi hátterének megismerése, születéssel kapcsolatos információk,

• szociális kapcsolatok feltérképezése,

22

• a tanulói értékrend megismerése,

• intézményi előélet megismerése.

Alkalmazott módszerek:

• szociometriai mérések,

• szükség szerinti családlátogatás,

• szülővel való megbeszélés,

• kérdőíves eljárások,

• óvodákkal való kapcsolattartás.

Együttműködés más intézményekkel:

• Vas Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Megyei Szakértői Bizottság,

• Vas Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Vasvári Tagintézmény

• Vasvári Szociális és Gyermekjóléti Központ

• Gyermek-ideggondozók,

• Egészségügyi Szakszolgálat (orvos, védőnő, gyógytornász, pszichológus).

• Kiemelt feladat: a másság elfogadása, egymás segítése, tolerancia kialakítása.

A tanórákba építhető korrekciós eljárások:

• a differenciálás alkalmazása,

• a speciális tanulási zavarok (dislexya, diszgráfia, diszkalkulia) korrekciója érdekében

együttműködés a speciális szakemberekkel, az általuk javasolt programok

alkalmazása,

• szülőkkel való együttműködés a problémák leküzdése érdekében.

Magatartási nehézségek enyhítését segítő feladatok:

• a családi háttér feltárását követően a segítő együttműködés módjának megtervezése,

• a magatartási nehézségek kialakulási okainak pedagógiai feltárása,

• a megfelelő pedagógiai eljárások kidolgozása (önkontroll, reális énkép kialakítása),

• az érintett gyermeket oktató pedagógusok együttműködése,

• pszichológus segítségének igénybevétele,

• szabadidős tevékenységek szervezése, ahol sikereket ér el a gyerek,

• egyéni foglalkozások, felzárkóztatás,

• fejlesztő pedagógus, logopédus, gyógytornász, pedagógus, mentorpedagógus, szülő

együttműködése.

A pedagógiai diagnózis célja mind a teljesítmény, mind a viselkedési zavarok esetében az,

hogy megtaláljuk, melyek azok a területek, részképességek, amelyekben az érintett

gyermekek jók, hogy korrekciós programunkkal erre alapozhassunk.

A témához kapcsolódó iskolai szintű feladatok:

• szülői konzultációk, előadások szervezése az osztályfőnöki és a napközis közösségek

irányításával és közreműködésével,

• szakkörök szervezése.

A fejlesztést végző pedagógus feladata:

A logopédus irányítása mellett kiscsoportos fejlesztő foglalkozásokon képesség és

készségfejlesztés tevékenykedtetés közben.

23

1.5.3 Sajátos nevelési igényű tanulók

Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt,

integrált formában folyik. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását a 32/2012.

(X. 8.) EMMI rendelet 2. sz. mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai

oktatásának irányelve alapján szervezzük meg.

A sajátos nevelési igény megállapítása a Vas Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Megyei

Szakértő Bizottság jogköre.

Ennek folyamata:

• az iskola vagy a szülő a probléma észlelésekor pedagógiai, pszichológiai

„szűrővizsgálatot” kér a Szakszolgálattól,

• a Szakszolgálat az SNI megállapítását egy új vizsgálattal végzi el a Vas Megyei

Pedagógiai Szakszolgálat Megyei Szakértő Bizottság.

• A kérelemnek formanyomtatványa van (Tü. 16/új vagy Kö. 3126)

• Mindkét vizsgálathoz a szülő hozzájárulása szükséges.

• Ha a szülő a vizsgálatokhoz nem járul hozzá, a gyermek érdekében az iskolának

a Kormányhivatal felé felszólítását kell kezdeményezni.

A sajátos nevelési igény megállapítása a bizottság által meghatározott időszakra vagy tanévre

szól, annak további fennállása esetén kontroll vizsgálatot kell kérni a Vas Megyei pedagógiai

Szakszolgálat Megyei Szakértő Bizottságtól.

A sajátos nevelési igényű tanulók ellátása az intézményben:

• SNI – rehabilitációs foglalkozások biztosítása, melyet csak fogyatékosságnak

megfelelő gyógypedagógus tarthat.

• Az SNI tanuló (beleérte az enyhe értelmi fogyatékos/tanulásban akadályozottat

is) sérülés specifikus fejlesztése nevelő-oktató munkák alapja.

• A fejlesztő/rehabilitációs foglalkozások mellett szaktanári korrepetálásokat is

biztosítani kell az SNI tanulók számára.

• A rehabilitációs foglalkozásokról és a szaktárgyi korrepetálásokhoz egyéni

fejlesztési tervet készít és a foglalkozások anyagát az e-naplóban dokumentálja a

pedagógusok.

• A tanuló előmeneteléről fogadóórán értékelő megbeszélést kell tartani a

fejlesztésben résztvevő pedagógusoknak és a szülőnek.

• A rehabilitációs foglalkozások heti időkeretét a közoktatási törvény szerint az

évfolyamra meghatározott heti tanítási óra 15 %-ában kell meghatározni.

• A fogyatékosság típusának megfelelő tankönyvek, tanulási segédletek

alkalmazása a tanórán és tanórán kívüli foglalkozásokon.

• A tanulók képességének megfelelő differenciált foglalkoztatás.

• Speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök

alkalmazása a tanórán és tanórán kívüli foglalkozásokon.

• Képességfejlesztő játékok, eszközök, alkalmazása a tanórán és tanórán kívüli

foglalkozásokon.

• Lehetőség szerint számítógépek, fejlesztő programok alkalmazása.

A sajátos nevelési igényű tanulók értékelése:

• A sajátos nevelési igényű tanulót a szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői

véleménye alapján az intézményvezető mentesítheti egyes tantárgyak,

24

tantárgyrészek teljes vagy részleges (pl: írásbeli, szóbeli) értékelése és

minősítése alól,

• Biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt (vagy kevesebb feladatot) a

feladatvégzéshez, az írásbeli beszámolón lehetővé kell tenni az iskolai

tanulmányok során alkalmazott segédeszközök alkalmazását, szükség esetén az

írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli

beszámolóval történő felváltását.

Az SNI tanulók oktatását segítő helyi tantervbe épülő elemek

Pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók iskolai fejlesztésének elvei (valamennyi tantárgy

tanmenetének készítésekor figyelembe veendőek!)

A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók csoportjába azok a tanulók tartoznak, akik az

iskolai teljesítmények és a viselkedésszabályozás területén a kognitív, emocionális-szociális

képességek eltérő fejlődése, a kialakult képességzavarok halmozott előfordulása miatt egyéni

sajátosságaik figyelembevételével fokozott pedagógiai, pszichológiai megsegítést,

gyógypedagógiai segítséget igényelnek.

Tanulási és viselkedési problémájuk specifikus tanulási zavarok, azaz

• diszlexia,

• diszortográfia,

• diszkalkulia, • diszgráfia és diszpraxia, mint a motoros képességek fejlődési zavara, valamint

ezek maradványtüneteinek fennállása,

• a fentiek együttjárása miatt a kevert specifikus tanulási zavarok;

• hiperaktivitás és figyelemzavar; továbbá

• a szocio-adaptív folyamatok zavarai, az érzelmi kontroll, ön, vagy mások felé

irányuló agresszió, a szorongás, az én-szabályozás gyengeségét mutató

magatartásjellemzők, az alkalmazkodóképesség, a célirányos viselkedés, az

önszervezés, valamint a metakogníció eltérő fejlődésében mutatkozik meg.

A normalitás övezetébe tartozó értelmi összteljesítményük mellett megjelenő teljesítmény és

viselkedészavaraik a pszichikus képességek egyenetlen fejlődésének következtében alakulnak

ki, és gyakran mutatnak az idegrendszeri folyamatok diszharmonikus szerveződéséből eredő

együttjárást. Minthogy gyakran élnek át kudarchelyzetet, az iskolai teljesítményelvárások

iránti közömbösség, elutasítás, illetve önértékelési zavarok, különböző jellegű beilleszkedési

problémák alakulhatnak ki.

Ezek a sajátosságok az életkor előrehaladásával a társadalmi beilleszkedés szempontjából

fokozott veszélyeztetettséget idézhetnek elő.

Az idegrendszer csökkent terhelhetőségének jelei a pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók

esetében abban is megmutatkozik, hogy

a tanulók általában fáradékonyabbak, a meteorológiai változásokra érzékenyebbek,

az átlagnál, nehezebben tűrhetnek zajokat, viselik el a várakozás, kivárás okozta

feszültséget, aktivációs szintjük erősebben ingadozik, nyugtalanabbak,

gyakrabban van szükségük pihenésre, szünetre, esetleg egyedüllétre, támasznyújtásra,

fokozottabban igénylik a tevékenységet meghatározó állandó kereteket, érthető és

követhető szabályokat, valamint

a pozitív visszajelzést, a sikeres teljesítmények megerősítését, a dicséretet.

25

Pszichés fejlődési - súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási - zavarral

küzdő tanulók iskolai fejlesztése

A fejlesztés alapelvei

A pszichés fejlődési zavar miatt sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése a szakértői

bizottság szakvéleményére épülő egyéni fejlesztési terv alapján, egyéni sajátosságaik,

szükségleteik figyelembevételével, a szülővel és a tanulóval történő megbeszélést követően

történik.

Az egyéni fejlesztőmunka tervezése, a rehabilitációs terv kidolgozása logopédus,

pszichopedagógus, tanulásban akadályozottak pedagógiája szakon/szakirányon

szakképzettséget szerzett gyógypedagógus, gyógypedagógus-terapeuta, pszichológus és egyéb

szakemberek (pl. szomatopedagógus, gyermekpszichiáter) bevonásával történik és

rehabilitációs célú órakeretben zajlik.

Az egyéni fejlesztési terv tartalmáról, célkitűzéseiről, ütemezéséről (mikro, ill.

makrotervezés) tájékoztatni kell az osztálymunkában résztvevő pedagógusokat, szaktanárokat,

különös tekintettel a gyermek osztályfőnökére.

Az egyéni fejlesztési terv célkitűzéseinek megvalósulását időszakosan, az ütemezési fázis

befejezését követően ellenőrizni szükséges a további célkitűzések megtervezését megelőzően.

Az iskolai oktatásban érvényesíteni kell a tanuló fejlődését, előrehaladását segítő

számonkérési, értékelési formákat; indokolt esetben, a tanulási képességet vizsgáló szakértői

és rehabilitációs bizottság javaslata alapján – az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből - az

értékelés és minősítés alól mentesítés adható.

A pszichés fejlődési zavar miatt sajátos nevelési igényű tanulók oktatása intenzív terápiás

céllal szervezett időszakos különnevelés keretében (egyéni rehabilitációs tanórák), valamint a

többi tanulóval együtt, integrált nevelés, oktatás keretében történhet.

Az iskolai nevelés, oktatás során kiemelt feladat

a tantervi előírásoknak megfelelő sikeres továbbhaladás biztosítása.

a pozitív énkép és önértékelés kialakítása,

a tanulás iránti motiváció és a kudarctűrő képesség növelése,

a kortársakra és a felnőtt közösségre irányuló rendezett társas kapcsolatok kialakítása,

a társadalmi együttélés szabályainak követése és az önállóságra nevelés.

A fejlesztés kiemelt céljai, feladatai specifikus tanulási zavarok esetén

A pszichés fejlődési zavar körébe tartozó jelenségeket, így az iskolai tanulási és viselkedési

problémák kialakulását különböző tényezők idézhetik elő. Ezért a specifikus tanulási zavar

valamint a viselkedésszerveződés zavarának megállapítása sokrétű, differenciáldiagnosztikai

irányultságú állapotfeltárást igényel a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs

bizottságok részéről.

A specifikus tanulási zavarok esetében a tanulók alapproblémája, hogy jó értelmi képességeik

ellenére az olvasással (diszlexia), a helyesírással (diszortográfia), az írásmozgással

(diszgráfia) és a számolással (diszkalkulia) kapcsolatban az iskolai oktatás során feltűnő

nehézségek jelentkeznek, általános értelmi képességeik és tanulási teljesítményeik között

alulteljesítés formájában lényeges különbség áll fenn. Ennek az eltérésnek a hátterében a

megismerési képességek különböző zavarai állnak, amelyek az olvasás, az írás, a helyesírás

vagy a számolás területén önálló, (körülírt) vagy kevert típusú zavar (együttjárás) formájában

jelenhetnek meg.

26

Diszlexia- az olvasási képesség zavara, a specifikus tanulási zavarok leggyakoribb formája,

amely önmagában és más jelenségekkel kombinálódva fordulhat erő.

Jellemzői

• a hang-betű kapcsolat kialakulásának nehézsége

• hiányos fonológiai tudatosság: nehezített a beszédhangok megkülönböztetése,

hangok, szótagok sorrendjének, rímek felismerésének nehézsége

• értelmes és értelmetlen szavak helyes/hibás olvasásának különbözősége

• gyenge rövid távú emlékezet, a hallott szöveg pontatlan és részleges

feldolgozása

• rendhagyó szavak szabályosítása olvasásnál

• írott szavak felbontása a szavakat alkotó hangelemekre

• vizuális felismerési zavarok, vizuálisan hasonló betűalakok esetén

A fejlesztés célja:

A fejlesztőmunka specifikus olvasászavar esetén alakítsa ki a tanuló mindenkori

osztályfokának megfelelő értő olvasás készségét, segítse az olvasás eszközzé válását az

ismeretek megszerzésében.

A fejlesztés feladatai:

• a betűbiztonság és az összeolvasási készség, a fonológiai tudatosság,

• a rövid távú emlékezet,

• az auditív, vizuális és mozgáskoordináció fejlesztése,

• a testséma biztonságának kialakítása,

• az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított tempójú, nyújtott

ütemű, hangoztató-elemző, szótagoló, a homogén gátlás elvét figyelembe vevő

analizáló-szintetizáló módszerrel

• az olvasási készség folyamatos gondozása a tanuló egész iskolai pályafutása

alatt,

• a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során,

• az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel,

• az olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív

tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával

és alkalmazásával

• speciális olvasástanítási program alkalmazása

• az olvasási kedv felébresztése, a motiváció erősítése.

Diszortográfia – a helyesírási képesség zavara, nagy gyakorisággal társul diszgráfiával, de az

együttjárástól függetlenül egyik önálló megjelenési formája a specifikus tanulási zavaroknak.

Jellemzői:

• a centrális auditív feldolgozás, a fonéma feldolgozás zavara

• beszédhangok nehezített megkülönböztetése a fonetikai, fonológiai jellemzők

pl. (időtartam, zöngésség mentén)

• helyesírási hibák halmozódása

• a tollbamondás utáni írás hibái

A fejlesztés célja:

A fejlesztőmunka specifikus helyesírászavar esetén alakítsa ki a tanuló mindenkori

osztályfokának megfelelő helyesírási készségét, segítse elő az anyanyelvi kompetencia

kialakulását, az írott nyelv használatának korosztályi szintű alkalmazását.

27

A fejlesztés feladata:

• a fonológiai tudatosság és beszédészlelési képesség

• a rövidtávú emlékezet fejlesztése

• a spontán és tollbamondás utáni írás színvonalának javítása

• a figyelem és az önértékelési képesség fejlesztése

Diszgráfia - az írás grafomotoros jellemzőinek zavara

Jellemzői

• csúnya, torz, nehezen olvasható íráskép

• szaggatott betűalakítás és betűkötések

• rossz csukló, -kéz,- ujjtartás, az íróeszköz helytelen fogása, görcsösség

• egyenetlen ritmusú, strukturálatlan íráskép, formai és aránybeli hibák

• kialakulatlan kézdominancia

• lassú tempójú írás, központozás, hiánya, nagybetűk használata és betoldása a

kisbetűk közé

• továbbá: fonológiai-nyelvi jellemzők zavara (nyelvtan, mondatszerkezet,

helyesírás)

A fejlesztés célja:

A specifikus írászavar javításának feladata az iskolás korban, hogy a tanuló a mindenkori

osztályfokának megfelelő írás készséggel rendelkezzen, képes legyen azt a kommunikáció

egyik formájaként használni ismeretszerzés, tudásgyarapítás és társas kapcsolatok

létesítésének céljára.

A fejlesztés feladatai:

• a mozgáskoordináció fejlesztése különös tekintettel a manipulációs mozgásokra

• a testséma biztonságának kialakítása,

• a vizuomotoros koordináció fejlesztése

• az írásmozgás alapformáinak gyakorlása, különböző technikák alkalmazása

(ráírás, másolás, önálló írás kivitelezés)

• a ritmus, a nyomás, és a sebesség optimális egyensúlyának megteremtése

• sikertudat kialakítása

Diszkalkulia - a számolási képesség specifikus zavara

A specifikus számolási zavar a különböző számtani műveletek, matematikai jelek,

kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének,

grafikus ábrázolásának, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális

alakzatok azonosításának nehézsége.

Jellemzői:

• a szimbólumok felismerésének és tartalmi azonosításának nehézségei

• a mennyiségfogalmak kialakulásának hiányosságai,

• a mennyiségfogalmakkal végzett gondolkodási műveletek, a számsor- és

szabályalkotás zavara

• a téri és síkbeli viszonyok érzékelésének hiányosságai

• helyiérték megértésének, műveleti jelek értelmezésének, halmazok,

mennyiségek összehasonlításának nehézségei

• szerialitási zavar, számlálási és becslési képesség hiánya

• számértékek szimbolikus funkciójának értelmezési nehézségei

28

• mennyiség és arab szám megfeleltetés és a számértékek összehasonlításának

nehézsége

• számjegyekre vonatkozó lexikai hibák

• komplex aritmetikai műveletek értelmezésének problémái

• gyenge verbális emlékezet, a számmemória és az általános memóriateljesítmény

különbsége

• figyelemzavar

A fejlesztés célja:

A specifikus számolási zavar esetén a fejlesztő munka feladata iskolás korban, hogy a tanuló a

mindenkori osztályfokának megfelelő matematikai készséggel rendelkezzen, képes legyen a

matematikai kompetencia megszerzésére, a számolási, matematikai műveletek használatára,

az ismeretszerzés, a tudásgyarapítás és a hétköznapi gyakorlat színterein. A számolás

elkülönülten szerveződő képességrendszer, amelynek számos kapcsolata van a beszéd, az

olvasás és az írás rendszereivel, ezért a számolási zavarok a specifikus tanulási zavarok és

nyelvi zavarok különböző megjelenési formáival együtt járhatnak.

A diszkalkuliás tanulóknál általában hiányzik a matematikai érdeklődés, elmaradásaik vannak

a matematikai nyelv használatában, a matematikai relációk verbális kifejezésében.

A fejlesztés feladatai:

• a számosság és a számok iránti érdeklődés felkeltése, megerősítése

• matematikai törvények és szabályok készségszintű ismerete és alkalmazása

• a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a nyelvhasználat összehangolt

fejlesztése,

• a vizuális-téri képességrendszer fejlesztése,

• a matematikai relációk nyelvi megalapozása, a matematika-nyelv tudatosítása,

• a sorozatalkotási képesség, a szeriális észlelés fejlesztése

• segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése,

• a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció

előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai

eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés,

• a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított,

megjegyzést segítő technikák, eljárások alkalmazása

• a diszkalkulia redukáció speciális terápiás programjainak felhasználása

• az önértékelés fejlesztése, sikerélmény biztosítása

Hiperaktivitás és figyelemzavarok

A pszichés fejlődés zavarainak egyik alcsoportját alkotják azok a sajátos nevelési igényű

tanulók, akik nagyfokú impulzivitásukkal, a célirányos, tartós figyelem zavarával küzdenek.

A hiperaktivitás és/vagy figyelemzavar megállapítása többlépcsős diagnosztikus folyamat

eredménye, szülői és tanári kérdőívek kitöltését, közvetlen megfigyelést, speciális

differenciáldiagnosztikai vizsgálatok elvégzését követően.

Jellemzői

• szóródó, terelhető figyelem, hosszabb ideig nem képes összpontosítani

• komplex feladatokra nem képesek szervezett választ adni, az elterelő ingereket

gátolni

29

• az impulzivitás következtében kialakuló meggondolatlan viselkedés, eseteként

düh, haragreakciók

• motoros nyugtalanság (babrálás, széken hintázás, ülőhely elhagyása, stb)

• megkezdett tevékenység befejezetlensége

• ingersorozatok hibás kivitelezése

• tantárgyi alulteljesítés (főként, nyelvi, számolási feladatokkal kapcsolatban)

• én-bizonytalanság, másodlagos pszichés tünetek

A fejlesztés célja

• a figyelemszabályozás és a viselkedés egyensúlyának megteremtése

A fejlesztés feladatai

• team munka keretében gyógypedagógiai, pszichológiai, szakorvosi

együttműködés

• speciális figyelem-tréning

• a figyelem tartósságát biztosító környezeti feltételek megteremtése

• fokozott egyéni bánásmód

• az önszervezési képesség, az önkontroll fejlesztése

• feladatok idői struktúrájának megtervezése és kivitelezése - motiválás,

sikerélmény biztosítása

A pszichés fejlődés zavarai körébe tartoznak továbbá azok, amelyek a szocio-adaptív

folyamatok zavarainak következtében kialakuló viselkedésszervezési problémák, amelyek az

érzelmi kontroll, ön,- vagy mások felé irányuló agresszió, a szorongás, az én-szabályozás

gyengeségében az alkalmazkodóképesség, a célirányos viselkedés, az önszervezés, valamint a

metakogníció eltérő fejlődésében mutatkozik meg. Minthogy a magatartásjellemzőkben

hasonlóság figyelhető meg, szükséges hangsúlyozni, hogy ezeknek hátterében elsődlegesen

idegrendszer működési zavar, az ún. végrehajtó funkciók zavara és nem környezeti ártalom

húzódik meg.

A fejlesztés célja:

a közösségi szabályokhoz alkalmazkodó, szervezett viselkedés kialakítása, a szélsőséges

megnyilvánulások leépítése, az önkontroll, az érzelmi egyensúly megteremtése

A fejlesztés feladata a fejlesztési cél alá rendelt szempontok figyelembevételével történik.

Eszközei lehetnek:

• kognitív viselkedésterápiás eljárások alkalmazása

• pszichoterápia

• a figyelem és egyéb kognitív képességek fejlesztése

• a mindennapi tevékenységek végzéséhez, iskolai elvárások teljesítéséhez

igazított idői keretek rendszeres alkalmazása

• önértékelési képesség fejlesztése

• sikerélmény biztosítása, pozitív megerősítés, jutalmazási technikák bevonása.

• együttműködés a családdal és más szakemberekkel.

• a fejlődés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel, a sikerélmény biztosítása.

Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai

A tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai nem térnek el a NAT-ban rögzítettektől.

A helyi tantervben indokolt lehet az első évfolyam két tanévi időtartamra történő széthúzása.

Ebben az esetben az első tanév az intenzív prevenció, a szakszerű funkciófejlesztés, a

30

pszichés gondozás, a megfelelő motiváció és a feladattudat kialakításának az időszaka a

gyógypedagógiai korrekciós-kompenzáló-terápiás módszerek alkalmazásával.

A NAT alkalmazása

A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan

akadályozott tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban meghatározott fejlesztési feladatok

és tartalmak megvalósítása általában lehetséges.

Kiemelt fejlesztési feladatok

A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan

akadályozott tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban leírt fejlesztési feladatok az

irányadóak, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak és fejlesztendő

kulcskompetenciák (azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama) módosulhat.

Egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitáció

Az egészségügyi célú rehabilitáció elsősorban a pszichés fejlődési zavar jellegének,

tüneteinek kivizsgálásakor megállapított diagnózisnak megfelelő szakorvosi ellátást, annak

folyamatosságát, kontrollját, valamint a pedagógiai rehabilitációt segítő egészségügyi

terápiákat foglalja magába.

Ebből a szempontból fontos a gyermekneurológiai, a fülészeti, valamint a szemészeti

vizsgálat, szükség esetén az érzékszervi gyógyítás.

A gyógypedagógiai tanár, terapeuta által vezetett pedagógiai rehabilitáció a funkcionális

képességfejlesztő programok külön alkalmazásával, a fejlesztések során tanultak

elmélyítésével szolgálja az eredményes iskolai előmenetelt.

1.5.4 Tehetséges tanulók fejlesztése – tehetséggondozás

A köznevelési törvényben a tanulók tehetséggondozása kiemelt helyet kapott. „Kiemelt célja

a nevelés-oktatás eszközeivel a társadalmi leszakadás megakadályozása és a

tehetséggondozás."

Ennek értelmében iskolánk is nagy gondot fordít a tehetséges tanulók azonosítására,

tehetségük kibontakoztatására. Ahhoz, hogy tehetségfejlesztő munkánk még sikeresebb

legyen, kidolgoztuk iskolánk tehetséggondozó rendszerét. Regisztráltunk továbbá a Nemzeti

Tehetségsegítő Tanácsnál Tehetségpont címre, hogy bekerülhessünk a Tehetségpontok

országos vérkeringésébe.

A tehetségek szakszerű gondozásához ismernünk kell annak fogalmát, jellemzőit.

Tehetségen azt a velünk született, adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés

által kibontakoztatott képességeket értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos, vagy

több területén az átlagosat túlhaladó teljesítményt tud létrehozni.

A tehetséget leíró teóriákból ma legáltalánosabban a Renzulli-féle az elfogadott. Ez a modell

négy összetevőjét emeli ki a tehetségnek:

átlag feletti általános képességek,

átlagot meghaladó speciális képességek,

kreativitás,

feladat iránti elkötelezettség.

31

Az átlag feletti általános képességek közé tartozik például a magas szintű elvont gondolkodás,

fejlett anyanyelvi képességek, jó memória, hatékony információfeldolgozási stratégiák,

átlagosnál magasabb intelligencia, magas fokú kreativitás, a következtetés képessége, önálló

útkeresés, szorgalom és kitartás, stb. Ezek szerepe természetesen más és más az egyes

speciális tehetség-területeken. A speciális képességek adják meg a jellegzetességét a

tehetségnek. Ezekből sokféle van, a Gardner-féle csoportosítás általánosan elfogadott. E

szerint hétféle speciális képességcsoport különíthető el: nyelvi, zenei, matematikai-logikai,

vizuális-téri, testi-mozgásos, interperszonális, intraperszonális. Ezek a speciális

tehetségfejlesztéshez kiindulási alapként szolgálnak. A kreativitás is több elemből épül fel:

originalitás, flexibilitás, problémaérzékenység stb. Ez az összetevő is meghatározó a tehetség

funkcionálásában, hiszen a tehetségre egyebek között éppen az jellemző, hogy

problémahelyzetekben új megoldásokat talál, s ez kreatív képességek nélkül elképzelhetetlen.

A feladat iránti elkötelezettség olyan személyiség-tényezőket foglal magába, amelyek a

magas szintű teljesítményhez az energiát biztosítják: érdeklődés, versenyszellem, kitartás,

emocionális stabilitás stb. A képességek bármilyen magas szintre is fejlődnek, e

háttértényezők fejlettsége nélkül nincs magas szintű teljesítmény.

Tehetségesnek tehát azok tekinthetők, akik kiváló adottságaik – a négy fenti összetevő

ötvözeteként - alapján magas szintű teljesítményre képesek az élet bármely területén.

A tehetség megismerésének, azonosításának, beválogatásának módszerei, eszközei:

A tehetségígéretek azonosítása az a folyamat, amikor a megfelelő módszer segítségével

megpróbáljuk tanulóinkban azokat az erős képességeket, adottságokat feltérképezni, amelyek

őket tehetségessé teszik. Az azonosítás a tehetséggondozó munka legkritikusabb pontja,

hiszen körültekintő, alapos munkát vár el a szakemberektől.

A tehetségek azonosítása túlnyomó többségben - a megfigyelésen kívül - objektív tesztekkel,

intelligencia- és kreativitástesztek segítségével történik. Pszichológus segítségét is kérjük az

azonosítás folyamatának megkönnyítéséhez, a Raven teszt kiértékeléséhez. A tesztek közül

kreativitás, szabadidő-, motiváció-, tanulási stílus- és szorongás tesztet kell a tanulóknak

kitölteni, illetve (a német nyelvi tehetségműhelybe) egy nyelvi tesztet a beválogatáshoz.

Iskolánkban kiemelt fontosságú feladat a tehetségek felismerése és fejlesztése. Pedagógusaink

nagy hangsúlyt fektetnek a tehetséges tanítványok felfedezésére, és a tehetséggondozásra,

adott iskolatípus adta maximális szintig fejleszteni, ösztönözni tanulóinkat.

A tehetséggondozás célja, feladatai, módszerei:

A tehetséggondozás – a felzárkóztatáshoz hasonlóan – módszereiben célirányos

tanulásszervezési eljárások alkalmazása. Iskolánk célja a tehetséges tanulók korai felismerése,

hogy minél hamarabb elkezdhessük fejlesztésüket. Ennek érdekében céltudatos

megfigyeléseket végzünk (óralátogatások, osztályfőnökök, szaktanárok megfigyelései,

beszélgetés szülőkkel, szaktanárokkal, a tanulóval, iskolán kívüli elfoglaltság megismerése).

Célunk a felismert tehetség fejlesztése, ösztönzése, kibontakoztatása az önmegvalósítás

jegyében. E cél érdekében szükséges a szakmai támogatás biztosítása, melynek eszközei:

• differenciált tanulásszervezés, tanórai csoportbontás

• kooperatív technikák alkalmazása

• projektmódszer

• kreativitás fejlesztő programok szervezése

• érdeklődés alapján szervezett szakkörök

• könyvtárhasználati órák szervezése

• tevékenységközpontú pedagógiák előtérbe helyezése

• tanulmányi versenyekre felkészítés

• speciális táborok.

32

Célunk továbbá az esélyegyenlőség biztosítása valamennyi tehetséges gyermek számára

társadalmi hovatartozástól függetlenül. Kiemelten fontos feladat, hogy megpróbáljuk

kompenzálni a családi és anyagi háttér hiányosságait. A rossz anyagi körülmények között élő

tehetséges tanulók feltételeit pályázati forrás segítségével próbáljuk javítani.

Fontos cél ezen kívül – mivel a tehetséggondozás csak a család anyagi és erkölcsi támogatása

mellett lehetséges – a családdal (esetleg más, tehetséggondozás segítő szakemberekkel) való

szoros együttműködés. A családnak tudtára kell adni a felismert tehetséget, a fejlesztés

lehetséges útjáról, formájáról, az elért eredményekről, sikerekről, kudarcokról, az aktuális

helyzetről folyamatosan tájékoztatnunk kell.

Iskolánk tehetséggondozó munkája:

A felismert tehetség neveléséhez világosan megfogalmazott célra, mindenre kiterjedő nevelési

koncepcióra és következetes, szorgalmas munkára van szükség. Tehetséges tanulóinkat

figyelemmel kísérjük az alsó tagozattól kezdve. Rendezvényeink, belső versenyeink

sikerélményhez juttatják tanulóinkat, nő a tanulás presztízse, illetve további motivációs

lehetőségek adódnak. Lehetővé válik a képességek kibontakozatása. Tehetséggondozó

tevékenységünk kiterjed a tanórai és a tanórán kívüli területekre egyaránt.

Tehetséges tanulóink számára nyáron megszervezzük az úgynevezett Tehetséggondozó-

tábort, ahol a gardneri tehetségterületeknek megfelelően kialakított műhelyekbe várjuk a

gyerekeket. A tábori foglalkozásokat egy élménygyűjtő, közösségépítő kirándulással zárjuk.

Alapfokú nyelvvizsgára készítjük fel az érdeklődő tanulókat.

Iskolánkban a nyelvi tehetségterület került eddig kidolgozásra – 60 órás komplex

tehetséggondozó programmal -, ezen a területen rendelkezünk szakvizsgázott

tehetségfejlesztő pedagógussal. További tehetségterületek kidolgozását, tehetségműhelyek

beindítását a pedagógusok alapképzése után szándékozunk elindítani.

1.5.5 A tanulási kudarccal küzdő tanulók felzárkóztatása

Kudarcról akkor beszélünk, ha a gyermek teljesítménye a tanuló erőfeszítései ellenére a

normahatár alatt marad, azaz nem felel meg a követelményeknek.

Okai:

• tudás- és képességbeli hiány,

• a feladatnak megfelelő magatartás hiánya (figyelmetlenség, gátlások),

• idegrendszeri, családi, iskolai, biológiai.

• szociális hátrány beilleszkedési zavar

A pedagógus feladata a tantárgyak adta lehetőségek kihasználása, beépítése, alkalmazása.

• Az okok feltárása

• A tanuló munkájának segítése:

• Játékos ritmusgyakorlatok.

• Légző gyakorlatok.

• Artikulációs gyakorlatok.

• Egyéni elbeszélgetések.

• Játékos helyzetben (dramatikus eszközökkel), indirekt módon segíteni a beszéd

működési mechanizmusának fejlődését.

Az iskolai kudarc leküzdése érdekében végzett tevékenység főbb típusai:

• A gyermek szociális és érzelmi fejlesztése (tanórákon, tanórán kívüli

foglalkozásokon).

• Kapcsolattartó foglalkozások, programok beépítése.

33

• A társadalmi kapcsolatok fejlesztése.

• Az otthon és az iskola közötti együttműködés.

• A család bevonása az oktatási folyamatba.

• Egyéni foglalkozás (évfolyamismétlés alkalmával).

• Szakember (logopédus, pszichológus, szakszolgálat munkatársa, stb.)

bevonása a probléma kezelésébe.

• Rendszeres kapcsolattartás az iskolavezetéssel.

• Nyilvántartás vezetése a tanulóról, feljegyzés készítése (családlátogatás).

• Egyéni és kis csoportos fejlesztő foglalkozások tartása.

Nincs egy olyan program, mely mindenkire egyformán alkalmazható lenne. Minden gyerekre

külön, egyénre szabottan lehet fejlesztési tervet kidolgozni, melyre törekszünk.

1.6 A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével

kapcsolatos feladatok

Az iskola közösségeinek együttműködés

Az intézményvezetés és a nevelőtestület együttműködése

• Az intézmény nevelőtestületének munkáját az intézményvezetés irányítja, melynek

tagjai: az intézményvezető, a helyettesek.

• A tágabb intézményvezetés tagjai az intézményvezető, a helyettesek, a

munkaközösség-vezetők és a KAT elnöke. A szűkebben vett intézményvezetés

hetente, az tágabb intézményvezetőség havi rendszerességgel értekezik.

• Az intézményvezetőség tagjainak kötelességei:

• az értekezletekre a legjobb tudásuk szerint felkészülni,

• munkájukkal, véleménynyilvánításukkal az intézmény érdekeit képviselni,

• titoktartás és tapintat,

• az intézményi értekezlet után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó

pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól,

• az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait

közvetíteni az intézményvezetőség felé.

A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy

munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az

intézményvezetőséggel.

Az intézményvezetőség működése

Feladatok:

- Az intézményi dokumentumok elkészítése a munkaközösség-vezetők, a pedagógusok

bevonásával, annak betartatása.

- Az éves munkaterv összeállítása.

- A tantárgyfelosztás elkészítése.

- A munkáltatás.

- A különböző munkáért járó differenciálás, pótlékok elosztásának, elveinek

kidolgozása.

- A telephellyel való együttműködés formáinak kidolgozása.

- A közös értekezletek előkészítése.

34

- Nevelőtestülettől átruházott feladat: továbbképzési terv és az éves beiskolázási terv

elfogadása.

Együttműködés fórumai:

- Tágabb intézményvezetőségi értekezlet legalább havi 1 alkalommal.

- Szűkebb intézményvezetés megbeszélései hetente.

- Különböző értekezletek, megbeszélések szervezése.

Intézményvezetőség és az intézményi nevelőtestületi értekezletei - legalább évi 3 alkalom

- Tanévnyitó értekezlet, félévi értekezlet, évzáró értekezlet szervezése, megtartása.

- Egyéb, az intézmény egészét érintő döntéshozásokhoz szükséges értekezletek,

munkamegbeszélések szervezése.

Az iskolavezetés és a nevelőtestület együttműködése

A tágabb iskolavezetés tagjai az iskola intézményvezetője, a helyettesek, a munkaközösségek

vezetői, a diákönkormányzat képviselője, az iskola Belső Önértékelési Csoportjának vezetője

és az érdekképviselet. Az iskolavezetőségi értekezlet megbeszéléseiről a munkaközösség-

vezetők tájékoztatják a pedagógusokat.

A működés

Feladatok:

- Az intézmény dokumentumainak előkészítése,

- Az iskolai éves munkaterv elkészítése a munkaterv végrehajtásának ellenőrzése.

- Az intézmény helyi problémáinak megvitatása.

- Az intézményi felelősök beszámoltatása,

- A szakmai munka értékelése, ellenőrzése.

Együttműködési forma:

- Tágabb iskolavezetőségi értekezletek legalább havi 1 alkalommal.

- Szükség szerinti egyéb megbeszélések.

Iskolavezetőség és nevelőtestület értekezletei – legalább évi 3 alkalom

- Intézményi osztályozó értekezletek.

- Az iskolai nevelőtestületekre átruházott jog: a tanulók magatartásának, szorgalmának,

tanulmányi munkájának értékelése.

- Iskolai tanévnyitó értekezlet, félévi értekezlet, évzáró értekezlet.

- Munkaértekezletek.

A szakmai munkaközösségek együttműködése

- Az iskolában tevékenykedő szakmai munkaközösségek folyamatos együttműködéséért

és kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezetői felelősek.

- A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének

összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett

feladatainak különös tekintettel a szakmai munka alábbi területeire:

o a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések,

o iskolán belül szervezett bemutató órák, továbbképzések,

o iskolán kívüli továbbképzések,

o a tanulók számára szervezett pályázatok tanulmányi, kulturális és

sportversenyek.

35

- A szakmai munkaközösségek vezetői az iskolavezetőség ülésein rendszeresen

tájékoztatják egymást a munkaközösségek tevékenységéről, aktuális feladatairól, a

munkaközösségeken belüli ellenőrzések, értékelések eredményeiről.

- A szakmai munkaközösségek feladata a javító, pótló, osztályozó, és vizsgák

feladatainak összeállítása a vizsga követelményeinek megfelelően.

A nevelők és a tanulók kapcsolattartása

- A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról

az iskola intézményvezetője, a diákönkormányzat felelős vezetője és az

osztályfőnökök tájékoztatják:

az iskola intézményvezetője legalább évente egyszer diákközgyűlésen,

valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén,

a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat

vezetőségének ülésén vagy az iskolagyűlésen keresztül.

az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.

- A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok

folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten, e-naplón keresztül írásban)

tájékoztatják.

- A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított

jogaiknak érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott

képviselőik, tisztségviselőik útján – az iskola intézményvezetőjéhez, az

osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az intézményi

vezetőséghez, illetve a szülői közösséghez fordulhatnak.

- A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg,

illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola

intézményvezetőjével, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az intézményi

vezetőséghez, illetve a szülői közösséghez fordulhatnak.

A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása

iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata.

Az iskolai tanulói közösségek megszervezése nevelői irányítással

- Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez)

kapcsolódó tanulói közösségek életének, tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése.

- Közösségi célok és feladatok meghatározása, felelősi rendszer működtetése.

Az önkormányzás képességeinek kialakítása.

- A diákönkormányzat osztály- és iskolaszintű felelősi rendszerének kialakítása,

működtetése. Az önálló munkaterv szerinti diákélet igényének kialakítása.

- Véleményezési jogok gyakorlása az iskola életében.

Az intézmény egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása.

- A tanulói közösségekre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési

normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

(iskolai ünnepélyek stb.)

Közösségfejlesztés korcsoportonként

1-2. évfolyam

Cél:

36

- Iskolai szokásrend kialakítása

- Mentálhigiéniás szabályok önálló használata illemszabályok gyakorlása, elsajátítása

- Képességbeli másság elfogadása

Feladat:

- Önkiszolgálás megtanítása

- Feladatvégzéssel a feladattudat kialakítása

- Udvarias kommunikációra törekvés

- Alkalmazkodás a közös szabályokhoz

- Saját értékek, képességek felismerése, kibontakoztatása

Eszközök, módszerek:

- A beszoktatás az intézményben egyedi szokásrend alapján történik.

- A tízórai, az ebéd, az uzsonna kulturált elfogyasztása.

- A WC higiénikus használata.

- A felelősök munkájának megbeszélése, értékelése.

3-4. évfolyam

Cél:

- Az emberi kapcsolatfelvétel illemszabályainak megismerése

- Etnikai kisebbségek megismerése

Feladat:

- Kooperatív tanulási fejlesztése

- A felelős rend kialakítása, gyakoroltatása

- Más kultúrák, szokások megismerése

Eszközök, módszerek:

- A tízórai, az ebéd, az uzsonna kulturált elfogyasztása.

- Az iskola közösségi tereinek megfelelő használata.

- A felelősök munkájának megbeszélése, értékelése.

5-6. évfolyam

Cél:

- Az egészséges életmód iránti igény felkeltése

- A kialakult csoportok elfogadása

- A felmerülő konfliktusok megoldása

A szociálisan hátrányos helyzetű társak beilleszkedésének segítése

Feladatok:

- Egymás erényeinek és hibáinak reális értékelése

- A másság elfogadása, integrált oktatás, nevelés

- Kooperatív tanulás

- Demokrácia szabályainak alkalmazása

- A felelősi rend gyakorlása

Eszközök, módszerek:

- A diákönkormányzat munkájába való bekapcsolódás a tisztségviselők

megválasztásával

- Aktív részvétel az osztályközösség és a diák-önkormányzati munkában.

37

7-8. évfolyam

Cél:

- Demokratikus szellemű osztályközösség megjelenése

- A vitakultúra fejlesztése

A baráti és csoportkapcsolatok elmélyítése

- Etnikai kisebbségek helyzetének és társadalmi problémáinak megismerése

Feladat:

- Aktív részvétel az iskolai rendezvényeken

- Kommunikációs készség fejlesztése

- A közösségi feladatok önálló megoldása

- A közösségre vonatkozó kötelességek betartása

- Kulturált viselkedés az iskolán kívül is

Eszközök, módszerek

- Irányítói szerepvállalás a diákönkormányzatban.

A közösségfejlesztés iskolai rendezvényei

Osztálykirándulások:

A kirándulások úti célját és az idejét az éves munkatervben határozzuk meg. Ezt a napot a

naplóba tanítás nélküli munkanapként adminisztráljuk. A költségeket a szülők finanszírozzák.

Az intézmény állandó ünnepélyei, rendezvényei:

- Tanévnyitó ünnepség – az elsős tanulók köszöntése

- Aradi vértanúk napja

- Az 1956-os forradalom emléknapja

- Emlékezés az 1848-49-es szabadságharcra

- Nemzeti összetartozás napja

- Tanévzáró ünnepség – a ballagó 8. osztályosok búcsúztatása

- Iskolakarácsony

- Farsang – Karnevál

- Gyermeknap

- Ünnepvárók

- Sportünnepély

- Családi sportnap

- Alapítványi gála

- Arany János vers-, énekelt vers és prózamondó verseny

Jubileumi rendezvények

1.7 A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partneri

kapcsolattartásának formái

1.7.1 A nevelők és szülők kapcsolattartása

• A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális

feladatokról az iskola intézményvezetője, és az osztályfőnökök tájékoztatják:

38

• Az iskola intézményvezetője legalább félévente egyszer a szülői szervezet iskolai

vezetőségének ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten,

• Az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein.

Szülő és pedagógus együttműködése

Osztályközösségben

Szülői értekezlet - Az osztályfőnök tartja. Az osztályközösség alakítására, fejlesztésére

szolgál.

Év elején:

Az iskola éves munkatervét, illetve nevelési céljait ismertetik meg a szülőkkel.

Tanév közben, félévkor:

A tanulmányi munka értékelése. Tájékoztatás az osztály neveltségi szintjéről.

Rendkívüli szülői értekezlet - Alkalomszerűen.

Nevelési problémák megbeszélése esetén.

Különleges osztályprogram szervezése.

Továbbtanulás alkalmával.

Fogadóórák Évi két alkalommal. Egyéni problémák megbeszélésére szolgál.

Családlátogatás

Szükség szerint végzi az osztályfőnök. Megismerkedés a családokkal és azok nevelési

elképzeléseivel.

Alkalmi találkozások

Kérheti szülő vagy pedagógus. Gyors kapcsolatfelvétel. Egyéni problémák esetében, melyek a

tanuló magatartásával vagy tanulásával kapcsolatosak.

Esetmegbeszélések.

Írásos üzenetek

Gyors és fontos közlemények, E-napló, Tájékoztató füzet

Szülő, tanuló, pedagógus (osztályfőnök, napközis nevelő) együttműködése

osztályközösségben

Osztályprogramok: az osztály javaslata alapján készült program szerint.

Osztálykirándulás Szükség esetén vonjuk be a szülőket. Őszi vagy tavaszi megvalósítással, különböző úti céllal.

Évfolyamonként azonos úti céllal az SZMSZ szerint, ajánlatként.

Kirándulás

Különböző úti céllal és programmal.

osztályszintű

iskolai szintű

tanulók és szülők

Mikulás - délután

Ajándékozás, illetve finanszírozás a szülők részéről.

39

Farsang

A Diákönkormányzat és az Alsó munkaközösség szervezi a Szülői Közösség

közreműködésével

Nyári táborozás

Erdei iskola

Találkozási, informálódási lehetőségek

Iskolaközösségben

Faliújság, tájékoztató füzetben vagy ellenőrzőben írásos üzenetek.

Nyílt napok

Betekintés az iskola életébe - bemutató órák.

Rendkívüli szülői értekezlet

Kezdeményezheti a szülő vagy az iskola. Fontos nevelési problémák és azok megoldását

segítő módszerek megismerésére szolgál – (lehetőség: külső előadó).

Pályaválasztási szülői értekezlet

Osztály vagy összevont keretben - a pályaválasztás előtt álló osztályok számára.

Alkalmi találkozások

Az iskolában vagy az iskolán kívül.

Elsősorban tájékoztatás jellegűek, vagy szülő által közölt véleményre reagálás.

Elégedettségi kérdőívek

Iskolánk honlapja

Ünnepségek, kulturális-, sport- és egyéb rendezvények

Iskolaközösségben

Tanévnyitó (1. osztályosok köszöntése. A tanévkezdéssel kapcsolatos tájékoztatás. )

Hagyományos ünnepségek, rendezvények (farsangi karnevál, karácsonyi műsor,

ünnepvárók, jeles napokról való megemlékezések stb.)

1.7.2 Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai, együttműködése

iskolán kívüli intézményekkel

1. Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az intézményvezetésnek

állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel:

• A Szombathelyi Tankerületi Központ tankerületi igazgatójával

• Vasvár város önkormányzati képviselő testületével és polgármesteri hivatallal,

• Az iskolák körzetébe tartozó óvodák vezetőjével

• Vas Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Megyei Szakértő Bizottság

• A Szakszolgálattal

2. Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot

tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal:

• Az iskolában működő alapítvánnyal

• A Dr. Bendefy László Városi Könyvtárral

• A Nagy Gáspár Kulturális Központtal

40

• Rendőrkapitánysággal

• Országos Mentőszolgálattal

• A városi Tűzoltósággal

• A történelmi egyházak képviselőivel

• A helyi vállalkozókkal, egyéb intézményekkel, Kft-kel és szervezetekkel

3. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola intézményvezetője, rendszeres

kapcsolatot tart fenn az Egészségügyi Alapellátó Szolgálat illetékes egészségügyi

dolgozóival, és segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát.

4. A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi

feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse

rendszeres kapcsolatot tart fenn gyermekjóléti szolgálattal.

Kistérségi Alapellátó Szolgálat Gyermekjóléti Központ, Vasvár, Árpád tér.

Az együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségei:

• A szülői igények felmérése a továbbfejlesztési irányelvek meghatározásához,

• A szülői aktivitás elismerése a tanév végén,

• Vasvári Gyermekeinkért Díj

1.7.3 A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvétele

1. A tanulók érdekeinek képviseletére az iskolában diákönkormányzat működik.

2. A diákönkormányzat feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett

tanulók érdekében eljárjon.

3. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre

kiterjed.

4. A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet –

tanórán kívüli – alábbi területeinek tervezésében, szervezésében és

lebonyolításában:

• pályázatok, rendezvények, tanulói ügyelet, kulturális, szabadidős

programok szervezése, a tanulók tájékoztatása (diáktanács, iskolagyűlés,

iskolai honlap).

5. Az osztályközösség véleményét az osztály éves munkatervének összeállítása

előtt az osztályfőnököknek ki kell kérniük;

6. A diákönkormányzat iskolai vezetőségének véleményét az iskola éves

munkatervének összeállítása előtt az intézményvezetőnek ki kell kérnie.

7. Az osztályközösségek, illetve a diákönkormányzat vezetősége javaslatokkal

élhet az osztályfőnökök, a nevelőtestület és az intézményvezető felé.

8. A magasabb jogszabályok alapján a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni:

• az iskola szervezeti és működési szabályzatának jogszabályban

meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,

• a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,

• az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,

• a házirend elfogadása előtt.

9. A diákönkormányzatot az iskolavezetőség előtt, a nevelőtestülettel, illetve más

külső szervezetekkel való kapcsolattartásban (a tanulók véleményének

továbbításában) a diákönkormányzatot segítő pedagógus személy képviseli.

10. Az intézményi vezetőségnek és az iskola vezetőségének teljes jogú tagja az

iskolai diákönkormányzat képviselője.

41

A Diákönkormányzat által szervezett rendezvények, programok:

• Farsang (SZK-val)

• Papírgyűjtés

• Városi Gyermek és Ifjúsági Nap a Városi Önkormányzattal közösen

• Iskolagyűlések

• DÖK – nap

• Szuperosztály vetélkedő

1.8 A tanulmányok alatti vizsgák szabályai

Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük:

• osztályozó vizsga,

• pótló vizsga,

• javítóvizsga,

A tanuló a vizsgát független vizsgabizottság előtt is leteheti, amelyet a kormányhivatal

szervez számára.

A tanuló a vizsgát abban a nevelési-oktatási intézményben is leteheti, amellyel tanulói

jogviszonyban áll.

A vizsgaszervezés intézményi szabályai:

• a vizsgabeosztást, a vizsgabizottságot az intézményvezető-helyettes készíti el,

• a tanulónak háromtagú bizottság előtt kell vizsgázni,

• a vizsgafeladatokat a szakmai munkaközösség állítja össze,

• a tanuló vizsgaeredményét a vizsgabizottság állapítja meg,

• a vizsga eredményének adminisztrálása a naplóba, az anyakönyvbe és a

bizonyítványba az osztályfőnök feladata.

• a magántanuló félévi osztályozó vizsgájáról az osztályfőnök írásban tájékoztatja

a szülőt/gondviselőt,

• a tanuló egy nap legfeljebb 3 szóbeli és 3 írásbeli és 1 gyakorlati vizsgát tehet.

A vizsgák időpontját és követelményeit az érintett tanuló szüleivel

• osztályozó vizsga esetén vizsgák időpontja előtt legalább két hónappal írásban a

követelményeket

• osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két héttel írásban az

időpontokat

• javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor) közölni kell a

követelményeket és a várható időpontokat. A pontos időpontot a vizsga előtt két

héttel írásban kell a tájékoztatást megadni.

A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 65-70.§-ban előírt

szereplő szabályok szerint kell megszervezni.

Az osztályozó vizsga egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére

vonatkozik.

Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat

megállapításához, ha:

• a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve,

• engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben

vagy az előírtnál rövidebb idő alatt akar eleget tenni,

42

• a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a

kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó

vizsgát tehet,

• ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy

adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület

döntése alapján osztályozó vizsgát tehet.

Osztályozó vizsgára bocsájtás szabályozása:

• Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, a nevelőtestület vagy

engedélyezheti, hogy osztályozó vizsgát tegyen, vagy megtagadhatja ezt, ha a tanuló

igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást. Ebben az

esetben tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja.

• Az adott tantárgyból a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz

tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett értesítési kötelezettségének.

Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol

marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A

vizsgázó kérésére a megkezdett vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait

értékelni kell a pótló vizsgán. Ha a tanuló neki felróható okból nem kezdi meg a vizsgát,

érvénytelenséget von maga után.

Javítóvizsgát az iskola intézményvezetője által meghatározott időpontban, az augusztus 15-

étől augusztus 31-éig terjedő időszakban kell szervezni. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha:

• a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott

Az osztályozó és javítóvizsgák követelményei az iskola helyi tantervében szereplő tantárgyi

követelmények.

A minimum követelmény az évfolyam tantárgyi követelményének 31%-a.

A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati

vizsgarészeket tenniük a tanulóknak:

TANTÁRGY írásbeli szóbeli gyakorlati

Magyar nyelv X X

Magyar irodalom X X

Idegen nyelvek X X

Matematika X X

Etika/Hit- és erkölcstan X

Történelem X X

Környezetismeret/Természetismeret X X

Fizika X X

Kémia X X

Biológia X X

Földrajz X X

Ének-zene X X

Tánc és Dráma X

Vizuális kultúra X vagy X

Számítástechnika X X

43

Életvitel és gyakorlat X

Testnevelés és sport X

1.9 A felvétel és átvétel szabályai

Iskolánk a kötelező beiskolázási körzetéből – melyet az iskola fenntartója határoz meg –

minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz.

Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a

hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse és az óvodai szakvélemény alapján iskolaérett.

A SNI tanuló szakértői határozat alapján egy évig még óvodai ellátásban részesülhet, tehát

hetedik életévében lesz tanköteles.

Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni:

• a gyermek születési anyakönyvi kivonatát;

• a szülő személyi igazolványát,

• a gyermek lakcímkártyáját;

• az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító óvodai igazolást;

• szükség esetén a szakértői bizottság véleményét.

A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni:

• a tanuló anyakönyvi kivonatát;

• a szülő személyi igazolványát;

• az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt;

• az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.

Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók átvételéről a szülő kérésének, a tanuló

előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint

az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola

intézményvezetője dönt.

A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulónak – az iskola helyi tantervében

meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie azokból

a tantárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem

tanult, illetve alacsonyabb óraszámban tanulta.

1.10 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai

terv

1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók

• ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát;

• ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb

alapfogalmakat.

• ismerjék fel a vészhelyzeteket;

• tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható

következményeit;

• sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat; •

ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével;

• sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.

44

2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt

feladatok:

• a tanulók korszerű ismeretekkel és azok gyakorlásához szükséges készségekkel

és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén;

• a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás

alapismereteit;

• a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli

(egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegély-nyújtással

kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel.

• javasoljuk a pedagógusok részvételét elsősegély-nyújtási ismeretekkel

foglalkozó továbbképzésen.

3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő

tevékenységformák szolgálják:

a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi

ismeretek:

TANTÁRGY ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI

ALAPISMERETEK

környezetismeret - segélykérés, mentők értesítése

természetismeret

- ájult beteg ellátása

- sebellátás,

- vérzéscsillapítás

biológia

- rovarcsípések

- légúti akadály

- artériás és ütőeres vérzés

- mozgás-szervrendszer

sérülései, teendők

kémia

- mérgezések

- vegyszer okozta sérülések

- savmarás

- égési sérülések

- forrázás

- szén-monoxid mérgezés

fizika

- égési sérülések

- forrázás

- áramütés okozta sérülések

testnevelés - magasból esés

Osztályfőnöki órák anyaga:

az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott

elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás

baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes

módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének

igénybe vétele félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy

osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel

kapcsolatosan.

4. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások:

45

évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással

foglalkozó projektnap (témanap) – témahét szervezése az alsó és a felső

tagozatos tanulók számára.

1.11 A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

Vasvár Város Esélyegyenlőségi Programja célul tűzte ki, hogy biztosítsa oktatási

intézményeiben a szegregációmentességet és az egyéni bánásmód elvének teljes körű

érvényesülését. A közoktatási esélyegyenlőségi program megvalósítása során az intézmény

pedagógusainak tudatában kell lenniük az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre

vonatkozó jogi előírásokkal, ennek szellemében biztosítják a diszkrimináció mentes oktatást,

nevelést.

Intézményünket – a hagyományoknak megfelelően - jellemzi a befogadó, toleráns légkör. A

pedagógusok folyamatosan bővítik az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket, részt

vesznek az esélyegyenlőséggel kapcsolatos programokon, az esélyegyenlőség sérülését

hivatalosan jelzik.

Általános célok:

- Megvalósítani a halmozottan hátrányos helyzetű és a hátrányos helyzetű gyermekek,

tanulók integrált nevelésének minden feltételét.

- Biztosítani a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók közül az együtt nevelhetőek

számára a közoktatási törvényben előirt feltételeket.

- Egyenlő esély biztosítása a településen élő minden gyermek, tanuló számára a

pedagógiai szakszolgálatok igénybe vételére. Feladatok az esélyegyenlőség

elősegítéséért:

- A közösségben a hátrányos gyermekeiről, az őket nevelő családokról pontos

információk álljanak rendelkezésre az iskolában.

- A hátrányos helyzetű gyermekek fejlesztésének, fejlődésének nyomon követési

dokumentálása az iskola első évfolyamán.

- Az SNI-s gyermekek, tanulók korai felismerése, szűrése és fejlesztése.

- A lemorzsolódók számának a csökkentése - korszerű pedagógiai módszerek.

- Óvoda - iskola átmenet programokkal az átmenet zökkenőmentessé tétele;

- Társadalmi, szakmai környezettel való együttműködés,

- Tanítást-tanulást segítő eszközrendszer;

- Az integrációt elősegítő módszertani elemek;

- Pedagógiai műhelymunka;

- Szülőkkel egyéni esetmegbeszélések;

- Pályaorientáció;

1.12 Fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tevékenységek

Cél: a fogyasztói kultúra fejlesztése, a tudatos, kritikus fogyasztói magatartás kialakítása.

Feladat: a helyes értékrend és fogyasztási szokások kialakítása érdekében kialakítandó

fogalmak, képességek.

Kívánság és szükséglet

Egyéni és társadalmi szükségletek

Természeti értékek védelme, környezettudatos fogyasztás

Tájékozódás képessége

Döntési helyzet felismerése

46

Helyes döntés meghozatala

A piac, a marketing és a reklám fogalma, szerepe a fogyasztói szokások kialakításában

A minőség és a biztonság fontossága

Gazdaságosság – takarékosság

A fogyasztóvédelem oktatásának színterei az egyes tantárgyakban:

Technika: áruismeret, gyártásismeret, termékminőség

Matematika: bank, biztosítás, fogyasztási számítások

Fizika: fogyasztások mérése (áram, víz, gáz – mérők)

Magyar: reklámnyelv, feliratok, kommunikáció

Vizuális kultúra: feliratok, plakátok

Földrajz: gazdasági ismeretek

Biológia: génmódosított élelmiszerek, táplálkozási szokások, divatok

Kémia: háztartási vegyszerek, élelmiszer adalékok, csomagolóanyagok,

permetezőszer, vegyszeradalékok (E)

Osztályfőnöki: fogyasztási kultúra, kritikus fogyasztási magatartás

Kiemelten fontos a családdal való együttműködés, a családok bevonása ebbe a nevelési

folyamatba is!

1.13 Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek

Differenciált tanulásszervezés

Iskolánkban egy-egy osztályon belül, különböző szinteken lévő, néhány sajátos nevelési

igényű kisgyerek közös tanulása folyik. Ahhoz azonban, hogy mindez gördülékenyen

működjön új tanulásirányítási módszerek alkalmazása szükséges.

Fontos, hogy a gyerekek önálló feladatvégzése, páros vagy kiscsoportos munkája

megvalósuljon, ez biztosítja a pedagógus számára a tanulási folyamat többszintű, egyéni

sajátosságokhoz igazodó szervezésének lehetőségét. Ennek érdekében a frontális tanítás

gyakorlata mellett más tanulásszervezési eljárást is alkalmaznak pedagógusaink. A

leggyakrabban alkalmazott tanulásszervezési módok a kooperatív tanulás, a differenciált

rétegmunka, az individualizált tanulás.

A differenciálásnak a tanulásszervezésben két jelentést tulajdonítunk: egy pedagógiai

szemléletet, amely a tanító, a tanár érzékenységét fejezi ki tanítványai egyéni különbségei

iránt, és egy pedagógiai gyakorlatot, amely a különbségekhez való illeszkedést (adaptációt)

próbálja megvalósítani minden rendelkezésre álló eszközzel. A differenciálás célja, hogy az

egyes tanulók egyéni szükségleteihez igazítsuk az elsajátítandó tananyag tartalmát és

szerkezetét, valamint oktatási módszereinket.

A tanulásszervezésnek két fő területe határozható meg: a tanulócsoportok és osztályok

szervezése, illetve a tananyag kiválasztása és a tanuláshoz szükséges idő megszabása.

A differenciálás feltétele a pedagógus szakmai módszertani kultúrájában gyökerezik.

Megmutatja, mennyire tudja a feladatokat a tartalomhoz igazítani, a tartalom lefedi-e a

tanulók képességét, figyelembe veszi-e az optimális fejlesztésnél, hogy a feladatok nehézségi

foka igazodik-e a tanuló képességeihez, tudja-e a pedagógus az időfaktort rugalmasan kezelni

a tanulási folyamatban.

A differenciált tanulásszervezési módszerek alkalmazása lehetővé teszi az egyes tanulók

személyi szükségleteinek, tudásának, képességeinek, érdeklődésének és érdekeltségének

megfelelő fejlesztést. Differenciált foglalkozások megszervezésének alapját az egyéni tempó,

47

képességek, problémák feltérképezése és javítása képezi. A differenciálás szempontja lehet a

tanulók szövegértési, illetve szövegalkotási módja, tempója vagy a szükséges tanári támogatás

mértéke. A tanulási folyamat hatékonysága nem a tanulócsoport összteljesítményén, hanem az

egyes tanulók fejlődésének ütemén mérhető.

1. Párban történő tanulás

Lényege a közös gondolatcsere. A gyerekek közösen, egyenrangúan, a kölcsönösség jegyében

dolgoznak a feladaton. A jó együttműködés aktivitásukat növelő tényező. Tanulópár esetén a

tudásban magasabb szinten álló tanuló segíti a kevésbé jót. A jó tanuló megtapasztalhatja,

mivel küszködik egy kevésbé jó tanuló társa. Gyakorló órán is alkalmazható, mint segítő

akció.

2. Részben egyénre szabott tanulás

Több tanuló kap azonos feladatot a tanulás folyamán, az elsajátítás menetében kialakul a

tanuló egyéni tanulási módszere. A gyermek pozitív beállítódása növeli a teljesítményét,

önértékelése fejlődik. Ha problémája van, nem nélkülözhető a tanári segítés, ami teljesen

egyénre szabott, mivel a tanulás tanulásának folyamatáról van szó. A módszer alkalmazása

során ismerni kell a tanuló előzetes tudását, valamint meg kell győződni arról, hogy képes-e

önállóan dolgozni.

3. Csoportmunka

A pedagógus közvetett módon irányítja a tanulási folyamatot. A tanuláskor domináns szerep

jut az információ feldolgozásában a tevékenykedtetésnek, a viselkedési formák gyakorlati

alkalmazásának. A csoportmódszer nagyon alkalmas az empatikus készségek, a szociális

kompetenciák, a toleranciakészség fejlesztésére is. A tanulási folyamatban a tanulók belső

szorongása csökken, tanulási kedvük növekedik a közös tapasztalatszerzés során.

Magatartásuk alakításában az attitűdök szerepe meghatározó, a tanulók pozitív reakciói

erősödnek a feladatvégzések és a környezeti tényezők során.

4. Kooperatív tanulás

Az ismeretszerzésnek ebben a formájában a gyermek nem úgy tanul, mintha csak a tanár

lenne a tudás forrása, hanem a csoport valamennyi tagjának érdeke, hogy valamit

megismerjen, és a megszerzett ismeretet megossza társaival a csoportban.

Mivel tanulás közben kölcsönösen függnek egymástól, együttműködési képességeik biztosan

fejlődnek, baráti viszonyok alakulnak ki közöttük. Szaknyelven szólva: motiváltak közös

célok elérésére, s eközben fejlődnek kommunikációs képességeik, technikáik.

5. Projektmódszer

Alkalmazásakor hierarchikus munkamegosztás helyett a kooperativitás, az együttműködés

kerül előtérbe. Mindenki saját élményei, képességei, tapasztalata alapján járul hozzá a csoport

eredményességéhez. Minden tanuló az egész részeként cselekedve, csoportjának hasznos

tagjává válik.

A projekt egy olyan sajátos tanulási egység, tanulási technika, amely a megismerés fő

forrásává az önálló és csoportos tapasztalást teszi. Más szóval a projekt egy ismeretszerzési

folyamat, amely az elsajátítást egy alkotó folyamat részeként és eredményeként valósítja meg.

A projektmunka során megváltozik a tanár szerepe is. Az irányítás helyett inkább az

együttműködést segítő, az egyes munkafolyamatokat koordináló és tanácsadói szerepkörök

kerülnek előtérbe. Rendkívüli szerepet nyer a tanár tudatossága, munkaszervező képessége. A

projektmódszer segítségével az egyik legnehezebb feladatunk válik lehetségessé: felkelthetjük

a diákok érdeklődését beindítva intellektuális kíváncsiságukat, ösztönözhetjük őket önálló

felelősségvállalásra, önálló tanulási célok kitűzésére és azok megvalósítására. Közben

48

megváltozhat a tanulók tudáshoz és tanuláshoz való viszonya, sikereket és közös élményeket

szereznek, önbecsülésük és önismeretük magasabb szintre léphet.

A tanulási technikák fontossága

Az eddig vázoltakból kiderül, hogy az egyéni fejlesztést biztosító tanulás-szervezés

elengedhetetlen feltétele, hogy a tanulók képesek legyenek önálló, egyéni munkára. Ehhez el

kell sajátítaniuk az önálló, kreatív tanuláshoz szükséges technikákat, módszereket.

A jelenleg alkalmazott tanulás-szervezési eljárásokat iskolánk pedagógusai nem tekintik

véglegesnek, a további fejlesztés lehetőségein közösen gondolkoznak, tudva, hogy nagyfokú

tudatosságot, komoly előkészületet igényel a tanulási helyzetek olyan megszervezése, hogy

minden tanuló számára valóban hatékony legyen.

Erdei iskola: Környezeti nevelés programunkkal, valamint a szociális és életviteli

kompetencia fejlesztésére kidolgozott törekvéseinkkel összecseng innovációként

kidolgozott erdei iskolai programunk, mely az élménypedagógia eszközeivel

kapcsolódik az évfolyamok tananyagkövetelményei teljesítéséhez. Helyszíne a

költségek biztosításának függvénye, a programok megvalósításához pályázati források

felkutatását tervezzük.

Témahét, témanap: A tananyag komplex elsajátításának egyik lehetséges módja, amikor az

adott tárgykört a diákok három-öt tanítási napon, esetleg hosszabb időkeretben, iskolai

és iskolán kívüli helyszíneken, rugalmas időkeretek között, változatos

tevékenységtípusok és sokszínű módszertani eszközök segítségével dolgozzák fel.

Témahét megszervezését felső és alsó tagozatos osztályainkban vagy csoportjainkban

tervezzük. A témahét konkrét tartalmát éves munkatervünkben rögzítjük, pályázati

források esetén azt kiegészítjük. A témahét legkevesebb 3 napra koncentrálja a

tananyaghoz kapcsolódó tudásanyagot, melyet éves tanmenetben rögzítünk.

Szaktárgyakon túlmutató, több szaktárgy körében egységes, komplex elméleti és

gyakorlati munka. Minden osztályt érint. A témahetek egy-egy kulcstéma integrált,

kerettantervi szempontokat figyelembevevő érvényesítésére alkalmasak.

Olyan tanulásszervezési eljárásokat részesítünk előnyben, amelyek a tanulók társas

együttműködésén alapulnak:

• különféle típusú csoportmunkák, melyekben lehetőség nyílik a spontaneitásra,

kreativitásra társakkal és tanárral folytatott párbeszédre ez pedig ösztönző

visszacsatolásra ad lehetőségét,

• kooperatív tanulás, amely a gyermekek természetes együttműködési hajlandóságára,

egymás iránti hajlandóságra épít,

• projekt, amely olyan közös tevékenység ahol a diákok egy közös cél elérése

érdekében dolgoznak munkamegosztásban,

• beszélgető kör,

• drámajáték melynek során saját meglévő tapasztalatait és képzelőerejét használja ki új

tapasztalatok megszerzése érdekében.

„Kéttanáros” modellben” dolgoznak pedagógusaink a sajátos nevelési igényű

tanulók rehabilitációs óráinak terhére minden évfolyamon – ahol szükségesnek ítéljük

megvalósítani. E modell nemcsak az SNI tanulók megsegítésére irányul, hanem

valamennyi tanuló fejlesztését segíti a két pedagógus közös, összehangolt

tevékenysége révén.

49

2 AZ ISKOLA HELYI TANTERVE

2.1 A választott kerettanterv megnevezése, jellemzői

Helyi tantervünket az EMMI által jóváhagyott Kerettantervek A és B változata

alapján, az Apáczai és a Mozaik Kiadó helyi tanterv ajánlásainak segítségével

készítettük el.

A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk:

Tantárgy

megnevezése

alsó tagozat felső tagozat

magyar nyelvtan A változat A változat

magyar irodalom A változat A változat

angol nyelv A változat A változat

német nyelv A változat A változat

matematika A változat A változat

fizika B változat

kémia B változat

biológia A változat

földrajz A változat

történelem A változat

környezetismeret A változat

természetismeret A változat

számítástechnika A változat

tánc és dráma A változat

ének-zene A változat A változat

vizuális kultúra A változat A változat

technika A változat A változat

testnevelés A változat A változat

etika/hit- és

erkölcstan

A változat A változat

2.2 A helyi tanterv tantárgyai, tartalmai

A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok

tartalmazzák.

Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam

Tantárgyak 1.

évf.

2.

évf.

3.

évf.

4.

évf.

Magyar nyelv és

irodalom 7 7 6 6

Idegen nyelvek 2

Matematika 4 4 4 4

Etika/Hit és 1 1 1 1

50

erkölcstan

Környezetismeret 1 1 1 1

Ének-zene 2 2 2 2

Vizuális kultúra 2 2 2 2

Életvitel és

gyakorlat 1 1 1 1

Testnevelés és

sport 5 5 5 5

Szabadon

tervezhető

órakeret

2 2 3 3

Rendelkezésre

álló órakeret 25 25 25 27

Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam

Tantárgyak 5.

évf

6.

évf.

7.

évf.

8.

évf

Magyar nyelv és

irodalom 4 4 3 4

Idegen nyelvek 3 3 3 3

Matematika 4 3 3 3

Etika/Hit és

erkölcstan 1 1 1 1

Történelem,

társadalmi és

állampolgári

ismeretek

2 2 2 2

Természetismeret 2 2

Fizika 2 1

Kémia 1 2

Biológia-

egészségtan 2 1

Földrajz 1 2

Ének-zene 1 1 1 1

Tánc és dráma 1

Vizuális kultúra 1 1 1 1

Számítástechnika 1 1 1

Technika,

életvitel és

gyakorlat

1 1 1

Testnevelés és

sport 5 5 5 5

Osztályfőnöki 1 1 1 1

Szabadon

tervezhető

órakeret

2 3 3 3

51

Rendelkezésre

álló órakeret 28 28 31 31

A helyi tantervünk tantárgyait és kötelező óraszámait (a szabadon tervezhető órakeret terhére)

az alábbi táblázatok tartalmazzák.

Óraterv 1-4. évfolyamon

1. 2. 3. 4.

Magyar nyelv és

irodalom 8 8 7 7

Idegen nyelv 1 1 3

Matematika 5 4 4,5 4

Etika/Hit és

erkölcstan 1 1 1 1

Környezetismeret 1 1 1,5 1

Ének-zene 2 2 2 2

Vizuális kultúra 2 2 2 2

Életvitel és

gyakorlat 1 1 1 1

Testnevelés és

sport 5 5 5 5

Tanulásmódszertan 1

Rendelkezésre álló

órakeret 25 25 25 27

Óraterv 5-8. évfolyamon

5. évf. 6.

évf

.

7.

évf

.

8.

évf

.

Magyar nyelv és irodalom 4 4,5 4 4

Idegen nyelv 3 4 4 4

Matematika 4 4 3,5 3,5

Történelem 2 2 2 2

Etika/Hit és erkölcstan 1 1 1 1

Természetismeret 2 2

Biológia-egészségtan 1,5 1,5

Fizika 1,5 1,5

Kémia 1,5 1,5

Földrajz 1,5 1,5

Ének-zene 1 1 1 1

Vizuális kultúra 1,5 1,5 1,5 1,5

Életvitel és gyakorlat 1 1 1 1

Tánc és dráma 1

52

Számítástechnika 1 1 1 1

Testnevelés és sport 5 5 5 5

Tanulásmódszertan 0,5

Osztályfőnöki 1 1 1 1

Rendelkezésre álló

órakeret

28 28 31 31

Tantervünk fontos pedagógiai célnak tekinti a játékosság fokozását a bevezető és kezdő

szakaszban. Pedagógiai módszereinket és tanmeneteinket olyan irányban módosítjuk, hogy a

tanulók iskolai motivációját ezzel az eszközzel is növelhessük. Szükségesnek tartjuk ennek a

játékosságnak a révén megkönnyíteni az átmenetet az óvoda és az iskola között, és a tanulás

okozta nehézségek oldására is figyelmet kívánunk fordítani ebben az érzékeny és

meghatározó életkorban.

A javasolt kerettantervi óraszámnál magasabb óraszámban tanítjuk alsó tagozaton az idegen

nyelveket (angol, német), a magyar nyelv és irodalmat, a matematikát, a környezetismeret

tantárgyakat és 4. évfolyamon a korábban már bevezetett tanulásmódszertan tantárgyat

tanítjuk heti 1 órában. A felső tagozaton ugyanezt az elvet követtük, s magasabb óraszámban

tanítjuk az idegen nyelveket (angol, német), megemeltük a magyar nyelv és irodalom, a

vizuális kultúra, a matematika tantárgyak óraszámát. 8. évfolyamon heti 1 órában tanítjuk az

életvitel és gyakorlat tantárgyat és heti félórában pedig a tanulásmódszertan tantárgyat az 5.

évfolyamon.

Iskolánk adottságait és a szülői igényeket figyelembe véve alsó tagozaton biztosítjuk az

idegen nyelv (angol, német) tanulását az 2-3. osztályainkban heti 1 órában.

A 4. osztályban heti 3 órában folyik az idegen nyelv oktatása. A felső tagozaton az 5.

évfolyamon heti 3 órában, 6-8. évfolyamon pedig heti 4 órában tanulnak idegen nyelvet

(angol, német) diákjaink.

Az előírt tananyagok és követelményeik a Helyi tanterv mappában, minden egyes tantárgy

helyi tantervében találhatók.

A szabadon felhasználható 10 %-os időkeretet a tantárgyakhoz gyakorlóórák rendelésével

használtuk fel iskolánkban.

A telephely összevont osztályában az egyes évfolyamokra a törvény eltérő mértékű heti

kötelező tanórai foglalkozást állapít meg, a nem kötelező tanórai foglalkozás heti időkeretét a

magasabb évfolyamra megállapított heti kötelező tanórai foglalkozás mértéke alapján kell

meghatározni. A heti időkeret az egyes évfolyamok, osztályok, tanítási év közben a tanítási

hetek között átcsoportosítható. Az iskola a nem kötelező tanórai foglalkozások megtartásához

rendelkezésre álló időkeretet a tanórán kívüli foglalkozások megtartásához és - beleértve a

szakmai előkészítő és szakmai alapozó oktatást is - osztálybontáshoz is igénybe veszi. Az e

bekezdésben meghatározott időkeretből az iskolában igénybe vehető osztályonként heti egy

óra az osztály közösségi programjának és a tanulókkal való egyéni törődés feladatainak

megoldásához.

A telephelyen a 4. osztályban nincs tanulásmódszertan tantárgy a székhelyintézménnyel

ellentétben, helyette a 7 magyar óra helyett 8 órában nevelik-oktatják a kisiskolásokat a

tanítók.

53

A magyar nyelv és irodalom tanítása megbontva, két tantárgyként zajlik, ahogy az értékelés

is.

Iskolánkban az Etika tantárgy mellett lehetőségük van a diákoknak a Hit- és erkölcstant is

választani. Ezeket a tanulók/szülők választása alapján az eddigiekben római katolikus

plébánia hitoktatói és az evangélikus református lelkészasszony tanítja.

Iskolánk célul tűzte ki a helytörténeti - helyi tartalmak minden tantárgyba való megjelenítését.

Magyar nyelv és irodalom – Mesegyűjtemény - a helyi tó meséje, A Feneketlen tó

legendája, Vasvári Újság

Idegen nyelvek (angol, német) – városunk nevezetes épületei, emberei, helyi szokások

Természetismeret, biológia, földrajz – Ősbükkös – Szentkút, Jeli arborétum,

Csónakázó tó, Csörnöc patak, Rába élővilága

Fizika – Távhő központ, Transzformátortelep

Kémia – Középkori vasgyártás Vasváron

Technika – Vasvári Szennyvíztelep, Hulladékudvar

Vizuális kultúra – barokk templom, Vasvári Újság borítóterv

Ének-zene – Vasvár és környéke népszokások és dalaik, vasi népdalok

Erkölcstan – Vallási csoportok Vasvár környékén

Szabadidős és egyéb foglalkozások:

Vasvár térképe, útvonalrajzok

makett készítés

vasvári sportolók

felszíni formák, terepasztal

Békeház, Domonkos kolostor

2.3 A választható tantárgyak, foglalkozások

A választható foglalkozásokról az iskola minden évben május 10-ig tájékoztatót tesz közzé. A

tanuló május 31-ig adhatja le választási szándékát. Amennyiben egy választott foglalkozásra

beiratkozott a tanuló, ennek látogatása egy tanéven keresztül kötelező lesz számára.

A kötelező tanórákon minden tanuló részvétele kötelező, míg a választható foglalkozásokon

az a tanuló vesz részt, akinek részvételi szándékát szülője vagy gondviselője az előző tanév

május 31-ig írásban jelezte. Ha a tanulót kérelmére az iskola felvette a szabadon választható

foglalkozásra, a tanítási év végéig köteles azon részt venni.

Az iskola - a tanórai foglalkozások mellett - a tanulók érdeklődése, igényei szerint szervezi a

tanórán kívüli foglalkozásokat.

Ezek:

felzárkóztatás,

tehetséggondozás

egyéni fejlesztés

rehabilitációs foglalkozás

kompetenciafejlesztő foglalkozások

szakkör, érdeklődési kör (vöröskeresztes, Zöld-manók, katasztrófavédelem,

honismereti, számítástechnika,), önképzőkör (képzőművészeti, kézműves, népi

gyermekjátékok, idegen nyelvi,) énekkar, művészeti csoport (irodalmi színpad)

iskolai sportkör érdeklődés szerint: kézilabda, szivacskézilabda, ugrókötél, labdarúgás,

atlétika, aerobic (kikérve a diákönkormányzat véleményét).

második idegen nyelv

54

Állandó programjaink:

diáknap;

osztály- vagy csoportfoglalkozások,

osztály- és egyéb kirándulás,

környezeti nevelési rendezvény

kulturális rendezvények,

szabadidős rendezvények,

egészség- és sportnapok

gyógynövényes nap

Zöld diáktalálkozó

témahetek, projektek

ünnepvárók

2.4 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei

A csoportbontást a rendelkezésre álló órakeret és az osztálylétszámok függvényében az

alábbiak szerint alkalmazunk.

Iskolánkban kétféle csoportbontásról beszélhetünk.

Csoportbontás (mely nem igényel többlet költséget)

a matematika és a magyar nyelv és irodalmat tantárgyakból 5-8. évfolyamon,

évfolyamonként 2 csoport. Csoportalakítás az alsó tagozatban tanítók véleményének

egyeztetésével történik. Természetesen a csoportok közötti átjárhatóság biztosított

félévkor és év végén, külön elbírálás szerint ettől eltérő időben is.

Csoportbontás (mely igényel többlet költséget)

Az osztályok és az adott idegen nyelvet igénylők létszámából adódóan (nem minden

évfolyamon)

o számítástechnika

o idegen nyelvek (angol, német)

Számítástechnika: a kötelező tantárgy (idegen nyelv: angol, német) csoportalakításával

összefügg a tantárgy csoportbontása.

Célunk a csoportbontással, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a

kommunikációs készségek fejlesztésére és a tanulók tudásának megalapozása is hatékonyabb

legyen.

A nem valódi csoportbontás (matematika, magyar nyelv és irodalom) esetében a képességek

szerinti csoportbontást alkalmazzuk. Az osztálytanítók véleményének kikérésével alkotjuk

meg a csoportokat.

Az idegen nyelvi órák az évfolyamokon egyidőben zajlanak. A számítástechnika tantárgyhoz

kapcsolódó csoportok ugyanazok, mint az idegen nyelveké, megkönnyítve így a tanórák

szervezését.

2.5 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök

kiválasztásának elvei

A tankönyvrendelés a mindenkori hatályos törvényeknek és jogszabályi rendelkezéseknek

megfelelően történik /nemzeti köznevelés tankönyv ellátásról szóló 2013. évi CCXXXII.

törvény, 17/2014. (III.12.) EMMI rendelet/

55

A Kello felületén az állami iskolák számára rendelhető tankönyvek és segédeszközök közül

választunk az alábbiak szerint:

megfelelés Pedagógiai Programnak, helyi tantervnek, a munkaközösségek

munkaterveinek, a tanmeneteknek

több évig használhatóság elve /atlaszok/

az évfolyamonkénti egymásra épülés elve

takarékossági, környezetvédelmi és gazdaságossági szempontok

az iskolában, az iskolai könyvtárban már rendelkezésre álló példányok használata

a kiadók interaktív tananyagainak elérhetősége, használhatósága

a rendelkezésre álló normatíva ésszerű felhasználása

A Szülők Közössége a fent felsorolt elveket figyelembe véve véleményezi és elfogadja a

tankönyvrendelést. A könyvtári példányokat a diákok a tanév során használják, majd a tanév

végén azt megfelelő állapotban adják vissza.

A tankönyvek minden évfolyam számára ingyenesek. A munkafüzetek és munkatankönyvek

kivételével a tanév végén minden diák a könyvtárba illetve a szaktanárnak adja le, kivétel

képeznek az első osztályosok (ők nem adják le).

2.6 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi

megvalósítása

Kiemelt fejlesztési feladatok

A kiemelt fejlesztési feladatok az iskolai oktatás valamennyi elemét áthatják, elősegítik a

tantárgyközi kapcsolatok erősítését, a tanítás-tanulás szemléleti egységét, a tanulók

személyiségének fejlődését, a kulcskompetenciákra épülnek. A fejlesztési feladatok

megjelennek az egyes tantárgyak helyi tanterveiben.

Énkép, önismeret

Az egyén önmagához való viszonya, önmagáról alkotott képe saját befogadó-alkotó

tevékenysége során alakulnak ki, csakúgy, mint a személyiségére jellemző egyéb

tulajdonságok.

Ahhoz, hogy a tanulók képesek legyenek énképükbe, önreflexióikba integrálni az elsajátított

tudást, készségeket, a tanítás-tanulás egész folyamatában gondoskodni kell arról is, hogy

egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját fejlődésük, sorsuk és életpályájuk

alakításában. Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető célként tűzhető ki

az önmegismerés és önkontroll; a felelősség önmagukért; az önállóság; az önfejlesztés igénye

és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság.

(egész életen át tartó tanulás igényének felkeltése)

Hon- és népismeret

Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző

sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit (nemcsak a jelenlegi Magyarországon,

hanem a határainkon kívül élő magyarságét is).

Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és a társadalmi környezettel, a

nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése, és ettől

elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok

értékeinek, történelmének, hagyományainak megbecsülése. Ezt szolgálja a „Határtalanul”

56

pályázat keretében évente megvalósuló kirándulás is és a Nemzeti Összetartozás napján

szervezett programunk is.

Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra

Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió

kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika

szempontrendszeréről. Diákként és felnőttként tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel.

Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. (szociális és állampolgári

kompetencia)

Tanulóinkat iskolás éveik alatt is olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal kell

gazdagítani, amelyek birtokában meg tudják találni helyüket az európai nyitott

társadalmakban, ugyanakkor legyenek elfogadóak az Európán kívüli kultúrák iránt is.

Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése

érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. Iskolánk törekszik az eddigi jó

kapcsolatok fenntartására.

Környezeti nevelés

A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának,

életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a

környezet megóvására, elősegítve ezzel az élőtermészet fennmaradását és a társadalmak

fenntartható fejlődését. (Környezeti nevelés programunk külön fejezetben.)

Információs és kommunikációs kultúra

Kiemelt feladat a megismerési képességek fejlesztése, különös tekintettel a megfigyelési,

kódolási, értelmezési, indoklási, bizonyítási képességekre, amelyek az információs és

kommunikációs kultúra szerves részét képezik. Kommunikációs kultúránk szerves része az

anyanyelv tudatos és igényes használata, valamint az idegen nyelvű, illetve a különböző

kultúrák közötti információcsere.

Minden műveltségi területen nagy gondot kell fordítani a kritikai és kreatív olvasás

képességének fejlesztésére. Az iskolának az elektronikus média hatásmechanizmusainak

megértésére, általában a különböző médiumokban való eligazodásra, az igényelt információ

megtalálására, szelektív használatára kell nevelnie, figyelembe véve az információt befogadó

egyén személyisége, lelki egészsége védelmének elősegítését. Olyan fiatalokat kell

kibocsátani, akik sikeres tanulási stratégiákkal használják ki az információs világháló

lehetőségeit és eszközeit az élethosszig tartó tanulás során. (digitális kompetencia)

Tanulás

A tanulás, a pszichikum, tartós módosulása külső tényezők hatására. Tág értelmezése

magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését,

fejlesztését. Ez az iskola alapfeladata.

Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák

iránt, útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével, hozzáférésével

kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. Törekedjenek arra, hogy a tanulók

fokozatos önállóságra tegyenek szert a tanulás tervezésében, vegyenek részt a kedvező

körülmények (külső feltételek) kialakításában. Élményeik és tapasztalataik alapján ismerjék

meg és tudatosítsák saját pszichikus feltételeiket. A hatékony tanulás módszereinek és

57

technikáinak az elsajátíttatása, az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása, a

könyvtári és más információforrások használata; az előzetes tudás és tapasztalat mozgósítása;

az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszerei,

kooperatív munka; az emlékezet erősítése, célszerű rögzítési módszerek kialakítása; a

gondolkodási kultúra fejlesztése; az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az

egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása.

A pedagógus feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát,

szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, és ezekre alapozza a

tanulás fejlesztését. Gondosan kutassa fel és válassza meg a fejlesztés útjait, és életszerű

tartalommal ruházza fel azokat. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet

alkalmazni. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerősítése, a konfliktusok kezelése, az

életminőség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi, érzelmi egyensúly

megteremtése, a teljesebb élet megszervezése. (kreatív gondolkodás fejlesztése)

E feladat fontosságát érezve bevezettük 2012-ben a tanulásmódszertan tantárgyat a 4-5

évfolyamon.

A tanulás fontos színtere, eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A könyvtár

használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen. (digitális kompetencia)

A tanulás megszervezhető az iskolán kívül is. Tanulási színtér pl. a múzeum, a kiállító terem,

a művészeti előadás színtere, de akár a „szabadtér” is. Az iskolai tanítás-tanulási folyamatba

külső szakember is bevonható.

Testi és lelki egészség

Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra

nevelésében, minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és

szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív

beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a

fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik.

Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem

az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is

nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, fiatalokat arra, hogy önálló életükben

életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, egészséges életvitelt alakítsanak

ki, és a konfliktusokat képesek legyenek megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos

emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet - elsősorban a

háztartás, az iskola és a közlekedés, veszélyes anyagok -, egészséget, testi épséget

veszélyeztető leggyakoribb tényezőit. Készítsenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi

szintű megelőzésére, kezelésére, nyújtsanak támogatást a gyerekeknek - különösen a

serdülőknek - a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és

drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelőzésében.

Felkészülés a felnőtt lét szerepeire

A felnőtt lét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció.

Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Tudatosítanunk

kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször kényszerülhetnek pályamódosításra.

58

Az iskolának - a tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest - átfogó képet kell nyújtania

a munka világáról. A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet

eredményes, ha a különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek

összehangolásán alapul. (kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia)

A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez

elengedhetetlenül szükséges a szociális és állampolgári kompetencia tudatos, pedagógiailag

tervezett fejlesztése. A szociális kompetencia fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel,

együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos magatartásmódok kialakítása. A

szociális és társadalmi kompetencia fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, az

öntudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek (pl.

vállalkozó-, gazdálkodó- és munkaképesség).

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai

megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának

elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve

különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a

tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a

mozgóképet.

Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások

elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő

gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása. (Aktív állampolgárságra, demokráciára

nevelés)

A demokratikus jogállamban a társadalom fejlődésének és az egyén sikerességének,

boldogulásának s nem ritkán boldogságának is egyik fontos feltétele az egyén részvétele a

civil társadalom, a lakóhelyi, a szakmai, kulturális közösség életében és/vagy a politikai

életben. Olyan részvétel, amelyet a megfelelő tudás, a társadalmi együttélés szabályainak

kölcsönös betartása, az erőszakmentesség jellemez, és az emberi jogok, a demokrácia

értékeinek tisztelete vezérel. A Magyar Köztársaság közoktatási rendszerének tehát egyik

alapvető feladata olyan formális, nem formális és informális tanulási lehetőségek biztosítása,

amelyek elősegítik a tanulók aktív állampolgárrá válását.

Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság és motiváltság

szükséges, melyeknek elsajátítását döntően a tanulók aktív részvételére építő tanítás- és

tanulásszervezési eljárások minősége, illetve az iskolai élet demokratikus gyakorlata

biztosíthatja.

Gazdasági nevelés

A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás nélkül nem érthetjük meg a bennünket

körülvevő világ számunkra fontos folyamatainak jelentős hányadát; e tudás általános

műveltségünk részévé vált. A gazdaság alapvető összefüggéseit értő és a javaikkal okosan

gazdálkodni képes egyének nélkül nem képzelhető sem működő demokrácia, sem életképes

piacgazdaság. A társadalom számára is nélkülözhetetlen, hogy tagjaiban pozitív attitűd

alakuljon ki az értékteremtő munka, a javakkal való gazdálkodás és a gazdasági ésszerűség

iránt. Értsék a fogyasztás gazdaságot mozgató szerepét, saját fogyasztói magatartásuk

jelentőségét, felelősségét.

Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

59

Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni

fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése.

fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai

tanulás tevékenységeibe;

mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz,

megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait;

segítjük a figyelem, a fegyelem, a kötelességérzet kialakítását,

a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék

és fejlesztése

A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai

teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe

kerül a NAT elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat.

a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők

figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés

deduktív útjának bemutatása,

a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a

tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő

értékelésük;

a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes

magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával;

a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek

elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az

önművelés alapozásával;

az új tanulásszervezési eljárások révén az ismeretszerzés örömének felfedeztetése, a

tanulás megszerettetése

Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a

tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és

tudástartalmak megalapozásának folytatása.

a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők

figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés

deduktív útjának bemutatása,

kulcskompetenciák megalapozása

együttműködési készség fejlesztése

tanulói tudás megalapozása

a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a

tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő

értékelésük;

a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes

magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával;

a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek

elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az

önművelés alapozásával;

a tanulás képességének fejlesztése, ismeretfeldolgozási technikák tanítása:

ismeretek, adatok, információk gyűjtése, célszerű, gondos elrendezése

60

jegyzetkészítés tanári irányítással a szövegértés műveleteire építve

lényegkiemelés

vázlatkészítés, illetve vázlatfelhasználás

tömörítés, összefoglalás megértése és készítése adott szempont alapján

gyakorlottság felelet, beszámoló, összefoglalás elkészítésében

A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a

változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott

kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása,

valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra.

Kompetenciaalapú oktatás

- mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz,

megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait,

- a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék

és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával, az

egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával

kívánunk hozzájárulni,

- a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők

figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés

deduktív útjának bemutatása,

- fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív

tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.

- az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia

eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani;

- az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének

fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas

kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban;

Kompetencia alapú oktatási programcsomagok, intézményi fejlesztések - újszerű

tanulásszervezési technikák, intézményi innovációk (projekt, témahét…)

Intézményünkben a TÁMOP-3.1.4/08/2-2009-0213 - Kompetencia alapú oktatás, egyenlő

hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat keretében bevezetésre kerültek a projekt

elemei közül a kulcskompetenciák fejlesztését szolgáló programcsomagok, valamint

kidolgoztuk önálló intézményi innovációnkat. Ezeket a fenntartási időszakon túl is

alkalmazzuk.

A kulcskompetencia az ismeretek, készségek és attitűdök transzferábilis egysége, amellyel

mindenkinek rendelkeznie kell ahhoz, hogy

személyiségét kiteljesíthesse és fejleszthesse,

be tudjon illeszkedni a társadalomba és foglalkoztatható legyen.

A fentiek kialakításához szükséges fejlesztésünk főbb szempontjai a következők:

- a teljes személyiség fejlesztésének figyelembevétele,

- az egész életen át való tanulás igényének megalapozása,

- a gyakorlati életben jól hasznosítható tudás megszerzése,

- új alternatívák a tananyag strukturálásában, eszközfejlesztésben,

- új módszerek alkalmazása,

- a pedagógiai értékelés, mérés új dimenzióinak megismerése, alkalmazása,

- a tanulók egyéni különbségeinek hatékony kezelése,

61

- a tananyag iránti érdeklődés, motiváció felkeltése.

A kompetenciák fejlesztéséhez megteremtettük és továbbfejlesztjük intézményünk szervezeti

feltételeit

- az intézményi önreflexiót,

- gazdag módszertani kultúrát,

- individualizált tanulásszervezésre való törekvést,

- értékelési kultúra fejlesztését,

- a kompetenciák mérését.

Célunk:

az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése,

a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése és

megerősítése,

az egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség szempontjainak érvényesítésével.

együttnevelési környezet kialakítása,

a digitális írástudás elterjesztése, mindennapi gyakorlattá válásának támogatása

a pedagógusok módszertani kultúrájának korszerűsítése.

2.7 A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja, a

tanulók fizikai állapotának mérése

A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. §

(11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon. A 2012-

2013. tanévtől kezdve iskolánkban bevezettük a mindennapos testedzést. A heti 3 óra

testnevelés mellett 2 órában az elsős tanulók tömegsporton, az ötödikes tanulók pedig

választhattak kézilabda, futball és kosárlabda foglalkozások közül. E két tanóra kiváltható volt

egyesületi tagsággal is.

A 2013-2014. tanévtől felmenő rendszerben mindennapos testnevelésben részesülnek a

tanulók kötelező tanórai keretben, heti 5 órában.

A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek

A fizikai állapot mérése – tavaszi időpontban tanévenként egy alkalommal - a már

hagyományossá vált Nemzeti Egységes Fittségi Teszt (NETFIT) tesztek alapján történik.

Elemei:

- helyből távolugrás

- felülés hanyattfekvésből

- karhajlítás és nyújtás

- hason fekvésből törzsemelés

- 20 m ingafutás

- kézerő mérés

- hajlékonyság

Az úszásoktatás része a testnevelés óráknak. Ekkor sérülhet a „mindennapos testnevelés”

elve, hiszen az úszásórákhoz nem elegendő egy-egy tanóra, ilyenkor összevonásokra kerül

sor.

62

2.8 A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése, értékelése

Az ellenőrzés a tanuló iskolai tevékenységének minden területére kiterjed, befolyásolni

igyekszik a tanuló iskolán kívüli életét is. Pedagógiai funkciója a pozitív vonások

megerősítése, a hiányosságok felderítése és megszüntetése.

Az ellenőrzés és értékelés célja, követelménye nyilvános, mindenki számára előre ismert. Erre

fel kell használni a tanítási órákat, az osztályfőnöki órát és a szülői értekezletet.

Az iskolai beszámoltatása – a tantárgyak és a tananyagok jellegét, a számonkérés célját is

figyelembe véve – szóban, írásban, gyakorlatban történik.

Az ellenőrzés formáit az egyes tantárgyak sajátosságai határozzák meg, azokat a pedagógusok

a teljesítmények mérésére és azok értékelésére önállóan alkalmazzák.

2.8.1 Az írásbeli és szóbeli feladatok, az otthoni, napközis, előírt feladatok

meghatározásának elvei és korlátai

Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok

érvényesülnek:

- a házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz

kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz

kapcsolódó ismeretek megszilárdítása;

- több időt igénylő házi feladat esetén (házi dolgozat, gyűjtőmunka) legalább egy hetet

kell a munkára biztosítani, de ebbe az esetleges szünetek nem számíthatók be;

- a tanulók a tanítási szünetek idejére és a hétvégére – a szokásos (egyik óráról a

másikra esedékes) feladatokon túl – nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi

feladatot;

- szorgalmi (nem kötelező) feladatot a gyerekek kaphatnak a hétvégére és a tanítási

szünetek idejére is;

- speciális esetben (tartós hiányzás, nagy mértékű lemaradás) egyénileg meghatározott,

reálisan elvégezhető szóbeli és írásbeli feladat adható a hétvégére és a tanítási

szünetek idejére is a felzárkózás érdekében;

- a sajátos nevelési igényű és a tanulási nehézséggel küzdő tanulók esetében lehetőség

van a differenciált házi feladat adására;

Az ellenőrzés, mérés, értékelés célja:

Motiváció: Dicsérettel, szóbeli és írásbeli szöveges értékeléssel, érdemjeggyel, esetleg

elmarasztalással a tanulókat késztesse továbbhaladásra. Hívja fel a figyelmet a hiányosságok

pótlására. A helyes önértékelés kialakítását segítse.

Tájékoztatás: A tanuló, szülő és a pedagógus tudja, hogy az adott időszakban hol tart a

tanuló tudása.

Az értékelés elvei:

Pedagógiai munkánk szerves része az ellenőrzés és értékelés. Az értékelés és minősítés emeli

a teljesítményt. Az értékelés meghatározza a tanulmányi munkában elért eredményt,

megmutatja az esetleges lemaradás mértékét. Emellett megerősíti a tanult ismereteket. Az

értékelésnek és osztályozásnak fontos szerepe van a helyes önértékelés, egymás

megismerésének és értékelésének alakításában. A tanulók önértékelésének alapja nem csupán

az elért eredmény, hanem gyakran az az erőfeszítés, szorgalom, amellyel a feladatot végezték.

63

Ennek fejlesztése a tanár objektív értékelésén múlik, pontos elemzése önvizsgálatra készteti a

tanulókat, s fokozatosan igényesebbé teszi saját teljesítményével szemben.

Ellenőrzés

Az ellenőrzés feladata és célja:

Az ellenőrzés feladata, hogy adatokat, tényeket tárjon fel az intézményben folyó

tevékenységekről, illetve a tevékenységek által elért eredményekről.

Az ellenőrzés célja, hogy a feltárt adatok, tények alapján olyan intézkedéseket lehessen hozni,

amelyekkel az esetleges hibák, problémák kijavíthatóak. Ehhez kapcsolódik az értékelés,

amely az ellenőrzés eredményeinek elemzését jelenti.

Az ellenőrzés módszerei:

Megfigyelés

Írásos kikérdezés (kérdőív)

Interjú (lehet egyéni vagy csoportos)

Tanulók által készített produktumok vizsgálata

Tanulói teljesítmények felmérése (mérés)

Dokumentumok elemzése

Az ellenőrzés formái:

A. Szóbeli

az egész tanítási órán végzett munka megkülönböztetett megfigyelése

az órai aktivitás megfigyelése

a tanári kérdésekre adott válasz

kiselőadás

egyéni felelet

fogalmazás szóban

idegen nyelvi párbeszéd

a szabályok reprodukálása

szóismeret (idegen nyelv)

felolvasás

B. Írásbeli

Diagnosztikus mérés – Év eleji felmérés

Általában a tanítási folyamat elején végezzük. A tanulók tudásának feltérképezése, a

fejlesztési feladatok meghatározása. A tanuló félévi év végi értékelésébe nem számít

bele.

Informatív mérések - röpdolgozat, nagydolgozat, önálló feladatmegoldás,

tollbamondás, másolás, fogalmazás, kottázás, ritmusírás, témazáró felmérés, teszt,

nyomtatás számítógéppel, füzetvezetés, írásbeli felelet, gyűjtőmunka, olvasónapló,

órai munka, pályázat, műszaki rajz, tudáspróba, minimumszint-mérő feladatlap,

szorgalmi munka

Szummatív mérés - felmérések, írásbeli fogalmazás, év végi felmérések – a tanítási

folyamat, egység végén alkalmazzuk.

64

Az írásbeli beszámoltatások százalékos értékelése:

1. évfolyamon:

Kiválóan teljesített: 100-91 %

Jól teljesített: 90-76 %

Megfelelően teljesített: 75-51 %

Gyengén teljesített: 50-34 %

Felzárkóztatásra szorul: 33-0%

1. évfolyam II. félév – 8. évfolyam:

reál tantárgyaknál humán tantárgyaknál

5-ös 100-90 % 100-90 %

4-es 89-75 % 89-80 %

3-as 74-50 % 79-60 %

2-es 49-30 % 59-40 %

1-es 29 % alatt 39 % alatt

C. Egyéb

- gyűjtőmunka

- tanulmányi és sportversenyeken, pályázatokon nyújtott teljesítmény

- munkadarabok (technika)

- képzőművészeti munkák (rajz)

- sportági mozgásanyag bemutatása, teljesítménypróbák

- számítógépen program futtatása

- tanulói kísérletek végzése

- táncos mozgásanyag bemutatása

- egyéni felzárkóztató foglalkozásokon való aktív munkálkodás

- tehetséggondozó foglalkozáson végzett munka

- olvasónapló

- tanulói portfólió

- NETFIT mérés

2.8.2 Az írásbeli beszámoltatás formái

Az iskolánkban általánosan használt számonkérési formákat és azok minimális illetve

maximális számát a kerettanterv egyes tantárgyainál ismertetjük.

A számonkérés követelményei:

- A számonkérés legyen rendszeres, folyamatos, megfelelően előkészített, kiszámítható,

azonos feltételeket teremtő - a helyi tantervben meghatározott követelményeket

figyelembevevő, arra szorítkozó - az életkori sajátosságokhoz alkalmazkodó.

- Teljesüljön a szóbeli, írásbeli és gyakorlati számonkérés megfelelő aránya.

- A számonkérés nem lehet fegyelmező jellegű.

- Szülők tájékoztatása a számonkérés követelményeiről a tanév eleji és a félévi szülői

értekezleteken.

Az írásbeli beszámoltatás iskolánkban használatos formái:

- Feladatlap, teszt kitöltése, önálló megoldása, tanulói kísérlet jegyzőkönyve

- Felmérő dolgozat írása - kisebb tanítási egység (néhány óra) anyagából.

- Témazáró dolgozat írása - nagyobb tanítási egység átfogó számonkérése.

65

- Félévi és év végi felmérő, szintfelmérők - annak mérése, hogy tanulóink egy tanév

vagy egy tanulmányi időszak követelményeit hogyan sajátították el.

- Osztályozó vizsga: A magántanulók a félév és a tanév végén az elméleti tárgyakból

osztályozó vizsgát tesznek. A nevelőtestületnek joga van egyéb esetekben is ezt a

vizsgát előírni.

- Javítóvizsga: Ha a 2-8. évfolyamon a tanuló a tanév során nem teljesítette a tantervi

minimumot, javítóvizsgát köteles tenni.

Az írásbeli beszámoltatás rendje:

- A szaktanár a tanév elején ismerteti a várható írásbeli beszámolók témakörét, 1 héttel

előbb pedig az időpontját.

- A tanulók 10 munkanapon belül megkapják a kijavított dolgozatokat.

- A feladatok a NAT követelményei alapján állítandók össze. A tanulási nehézségekkel

küzdő diákok esetében a NAT minimum követelményei az irányadók. Számukra az

írásbeli számonkérések során a feladat elvégzésére adott idő meghosszabbítandó. A

sajátos nevelési igényű és tanulási nehézséggel küzdő gyerekeknél szükség esetén

speciálisan az ő számukra összeállított, sajátos tanulási nehézségeiket figyelembevevő

szintfelméréseket íratnak a pedagógusok.

- A szintfelmérők eredménye alapján az érintett munkaközösségek javaslatot tesznek a

diákok továbbhaladásával kapcsolatban (magasabb évfolyamba lépés, haladó szintre

felkészítő csoport módosítás, továbbtanulási tanácsadás), melyről a szülőt írásban

értesítik.

Az írásbeli beszámoltatás korlátai:

- A tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy

osztállyal legfeljebb két témazáró, szintfelmérő, illetve félévi vagy év végi felmérő

dolgozatot lehet íratni.

- 1-4. évfolyamon, ahol a tantárgyakat egy tanító tanítja megoldható, hogy a tanulók

élettani sajátosságait figyelembe véve a témazáró dolgozatok ne kerüljenek a tanítási

nap 4-5. órájára.

- A sajátos nevelési igényű és tanulási nehézséggel küzdő gyerekekkel a külső

felméréseket elvégeztetjük belső tájékozódás céljából. Ha értékelésre kérik, külön

jelzéssel küldjük tovább.

A céltól függően a beszámoltatás különböző formái különböző mértékben hangsúlyosak a

tanulók tudásának értékelésében.

Amennyiben a cél a diagnosztizáló vagy szummatív funkció, az eredményeket nem számítjuk

bele a tanuló tudásának értékelési folyamatába.

A dolgozataikat, témazárói felmérőiket – amennyiben a nevelő akadályoztatása ennek

meghosszabbítását nem indokolja – 10 napon belül értékelve visszakapják a diákok. Egy

tanítási nap legfeljebb két dolgozatot (témazárót) írnak a diákok. Az írásbelik időpontját előre

tudhatják. Felelettel egyenértékű dolgozat korlátlan számban iratható.

Az érdemjegyek s az osztályzatok megállapítása a tanító, tanár feladata, melyhez kérhetik az

osztályban tanító nevelők, az adott munkaközösség vagy a nevelőtestület segítségét. A

tanulóknak heti három vagy több órás tantárgy esetén 5-6, két órás tantárgynál 4, egy és fél

órás tantárgy esetében legalább 2 érdemjegye kell, hogy legyen félévente.

66

2.8.3 Oktatási eredményvizsgálatok

Oktatási eredményvizsgálatok

Intézményünk a jogszabályi előírásoknak megfelelően eleget tesz az általános iskolai nevelés-

oktatás során a tanulókat érintő kötelező mérések lebonyolításának, a mérésekhez kapcsolódó

egyéb feladatok teljesítésének.

Kötelező mérések a következők:

- diagnosztikai mérés az első évfolyamon tanulók körében,

- idegen nyelvi mérés – 6. és 8. évfolyamon tanulók körében,

- kompetenciamérés – 6. és 8. évfolyamon tanulók körében.

A külső és belső mérések ütemezéséről, felelőseiről részleteiben a munkaközösségi

munkatervek szólnak.

Kiemelt mérések:

a) Tanév eleji szaktárgyi szintfelmérés a szakmai munkaközösségek által kialakított, ill.

központi mérőeszközök segítségével (értő olvasás, hangos olvasás – 5-8. évf., szeptember)

b) Szövegalkotó képesség: (félév és tanév vége)

c) Az 1. évfolyamosok DIFER-mérése, (október)

d) Országos mérés a 6. és 8. évfolyamokon (május)

e) Kompetenciamérés a 4. évfolyamon – iskolánk által kidolgozott rendszerben (május)

f) Idegen nyelvi mérés 6. és 8. évfolyamon (május)

g) A tanulók fizikai állapotát felmérő vizsgálata

NETFIT felmérések

2.8.4 A tanulók teljesítményének értékelése

Az értékelések során az egységességre, az átláthatóságra törekszünk. Igyekszünk

tanulóinkban kialakítani és fokozatosan továbbfejleszteni az önértékelési képességet.

Hangsúlyozottan fontosnak tartjuk a pozitív visszacsatolások magas arányát. Igyekszünk

tanóráinkon olyan légkört kialakítani, amelyben diákjaink a tanulási folyamat közben

elkövetett hibáikat természetesnek tartják, a folyamat részeként kezelik, igyekeznek tanulni

belőlük.

A tanulók értékelésének helyi rendszere

A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen értékeli,

félévkor és év végén osztályzattal, illetve szövegesen minősíti. Az 1. évfolyam, illetve a 2.

évfolyam félévi értékelése szövegesen történik.

Az értékelés célja:

a tanulók tudásának minősítése,

visszajelzés a szülőknek, a szaktanárnak a tanulók tudásáról, az esetleges

hiányosságokról,

az önértékelés képességének kialakítása,

a személyiség fejlesztése.

Az értékelés alapelvei:

67

pedagógiailag kifogástalan legyen,

folyamatosan, rendszeresen, tervszerűen és aktuális tananyagon végezzük,

objektív, igazságos, szükség esetén méltányos,

vegye figyelembe a tantárgy jellegét, a tanuló egyéni sajátosságait, önmagához

viszonyított fejlődését,

természetes kísérője legyen a tanulási folyamatnak, ne keltsen túlzott feszültséget,

az osztályozás nem lehet fegyelmezési eszköz.

Az értékelés módja:

a, szöveges értékelés:

Az 1. évfolyamon, továbbá a 2. évfolyamon félévkor- szöveges minősítéssel kell

értékelni a tanuló előmenetelét az egyes tantárgyak tantervi követelményeinek

elsajátításában.

Az etika / hit- és erkölcstan tantárgyat szövegesen értékeljük.

A tanulásmódszertan tantárgyat nem értékeljük. Részt vett bejegyzés kerül a

dokumentumokba.

b, Tantárgyi jegyek:

Érdemjegyekkel, osztályzatokkal a 2. évfolyam év végén, valamint a 3-8. évfolyamon

félévkor és év végén minősítjük a tanulók előmenetelét az egyes tantárgyak tantervi

követelményeinek elsajátításában.

Az értékelésre használt dokumentumok

1. évfolyamon és a 2. évfolyamon félévkor

szorgalmi időben – tájékoztató füzet, e-napló, értékelőlap

tanév végén – bizonyítvány, e-napló, törzslap, bizonyítvány pótlap

2. 2-8. évfolyamon

szorgalmi időben – tájékoztató füzet, e-napló

tanév végén – bizonyítvány, e-napló, törzslap

Magatartás, szorgalom minősítése:

Alapelvek:

Segítse az iskola nevelési-oktatási céljainak elérését.

Segítse a tanuló önismeretének fejlődését, adjon lehetőséget önnevelésre is.

Az értékelés általában a tanuló iskolai tevékenységére vonatkozzon.

Mindig legyen személyre szabott.

Értékelés:

Az osztályban tanító pedagógusok félévkor és év végén az osztályok magatartási-

szorgalmi lapján javaslatot tesznek az egyes tanulók magatartási és szorgalmi

minősítésére.

Az osztályfőnök összegzi az osztály és a kollégák javaslatait. Lényeges különbség

esetén, a problémás esetekben az osztályban tanító tanárok megbeszélésén megvitatja

azokat.

68

A tanulók magatartását és szorgalmát hó végén érdemjeggyel, félévkor és év végén

osztályzattal minősítjük.

Az értékelésbe az egyén és a közösség fejlettségi szintjén bevonjuk a tanulókat és a

közösséget.

A magatartás és a szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok

eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy

megsértése) szükséges.

Nevelési eredményvizsgálatok

Célja: megmutatja a tanulók neveltségi, fejlettségi állapotát, a nevelés hatékonyságának

elemzésére ösztönöz, és mindezzel megalapozza a további nevelőmunka tudatos, célratörő

irányítását, korrekcióját és továbbfejlesztését.

A személyiség neveltségének mutatói:

Az egyén tevékenysége

A tevékenység folyamatában kialakuló erkölcsi tudata

A tevékenységben kialakuló tulajdonságok, készségek, képességek, attitűdök

A tevékenységre ösztönző motívumok

Az egyén életmódja

A közösség fejlettségi állapotának mutatói:

A közösség tevékenységrendszerének tartalma és kiterjedtsége

A közösség szerkezetének sajátosságai

Az önkormányzati tevékenység minősége

A közvélemény minősége

A közösség külső kapcsolatainak fejlettsége

Eredményvizsgálati módszerek

Megfigyelés.

Beszélgetés.

Kérdőíves felmérés.

Pedagógiai helyzetteremtés.

A tanulói produktumok elemzése.

Az iskolai dokumentáció tanulmányozása.

A végzett növendékek helytállásának vizsgálata.

Az intézménybe érkező első osztályos tanulók neveltségi szintjének felmérése és a

feladatok meghatározása.

A negyedik osztályba történő átlépéskor a neveltségi, fejlettségi mutatók vizsgálata.

Nevelési értekezletek témája (évente egyszer) valamelyik neveltségi szint széles körű

vizsgálata.

A félévi és év végi osztályozó értekezleten részletes beszámoló az osztály neveltségi

szintjéről, és a következő időszak feladatairól.

Félévenkénti magatartás és szorgalom nevelőtestületi értékelése.

A neveltségi szint mérését 3 nagy csoportra bontjuk, amely az alábbi szakaszokhoz

kapcsolódik:

o 1-3. osztályban az iskolai életbe való integrálódást segíti,

o 4-5. osztályban, amely a tagozatváltás okozta nehézségeket hivatott

megkönnyíteni,

69

o 8. osztály komplex vizsgálata, melyben felmérjük, hogy a 8 éves képzés,

nevelés milyen színvonalon valósul meg.

Minden év elején mérjük (1-8. osztály) a közösségek fejlettségi szintjét. Így természetesen

kérdésekkel, kérdőívekkel, rajzokkal, szociometriai vizsgálattal, és annak értékelésével

kezdünk minden tanévet, és ennek ismeretében határozzuk meg a közösség és azon belül a

tanulókra vonatkozó célokat és feladatokat.

A következő nevelési területeken kívánjuk erősíteni a minőséget:

Erkölcs: alapvető emberi értékek, melyet a pedagógiai program és a házirend

tartalmaz (pl. szeretet, tisztelet, felelősségérzet stb.).

Környezetkultúra (vonatkozik a környezet kialakítására és jelenlegi állapotának,

állagának megőrzésére, a fenntarthatóság elérésére).

Fegyelem (önfegyelem, „kollektív” fegyelem)

Eddigi tapasztalataink alapján külön figyelmet fordítunk minden évfolyamon a tanulók

és a felnőtt (gyermek-szülő, gyermek-pedagógus stb.) kapcsolat optimalizálására.

A kulturált kommunikáció terén kívánunk javítani.

Munkához való viszony és az önművelésre való igény fejlesztése.

Minden tanulócsoportról készül a csoporton belüli kapcsolatokat ábrázoló szerkezeti diagram,

amely feltárja a csoport szerkezeti hiányosságait, az egyes tanulók esetleges kirekesztettségét.

Készülnek interjúk a konfliktuskezelés, a közösség igényeinek felmérése tárgykörben.

Megjelenik a csoportokban a szerepvállalás, illetve a szerepek felosztásának tényleges

alakulása. Legyünk tisztában a csoport külső és belső kommunikációs szokásaival.

Felmérésünk tükrözi a gyermekek szocializációjának szintjét, illetve fejlesztési lehetőségeit.

Kialakult képünk kell, hogy legyen arról, hogy az osztályközösségeket miként tudjuk az

iskolai közösségbe integrálni úgy, hogy arculatukat megőrizve önállóak maradhassanak.

A felvázolt mérések alapvető szempontjai:

A tanulók egymáshoz való viszonya

Szülő és pedagógus viszonya

Gyermek és pedagógus viszonya

Gyermek és szülő viszonya

Ezeket a szempontokat a következő eszközök felhasználásával kívánjuk megvizsgálni:

Beszélgetés, interjú (egyéni és csoportos)

Kérdőív

Rajz

Szerepjáték

A felmérések során szerzett információkat a következő évi osztályfőnöki, gyermekvédelmi és

napközis munkatervekbe kívánjuk beépíteni.

A felmérések idejét, értékelésének feldolgozását a tárgyévre vonatkozó éves programunk

tartalmazza. A megvalósításért közösségenként az osztályfőnökök felelősek, az átfogó

vizsgálat összegzését a munkaközösség-vezetők, illetve az igazgató végzi.

Ezen ismeretek tudatában tudjuk a következő tanév kiemelt nevelési céljait meghatározni.

2.8.5 Az értékelés kategóriái első osztálytól a második évfolyam félévéig Kiválóan teljesített / Kiválóan megfelelt

A tantervi követelményeket megbízhatóan teljesíti. Ismeretei biztosak, képes azokat az

évfolyam követelményeinek megfelelő szinten alkalmazni. Szóban és írásban is képes

70

gondolatai, véleménye és a tanultak pontos megfogalmazására. Életkorának megfelelő szinten

képes az összefüggések meglátására, alkotó módon tudja a megszerzett ismeretanyagot

hasznosítani.

Jól teljesített / Jól megfelelt

A tantervi követelményeket általában jól teljesíti. Ismeretanyaga jó, alkalmazásában kissé

bizonytalan. Szóban és írásban kevés segítséget igényel feladatmegoldásai során. Kevés

segítséget igényel az összefüggések meglátásában, ismereteit önállóan is képes alkalmazni.

Megfelelően teljesített / Megfelelt

A tantervi követelményeket alapvető szinten teljesíti. Ismeretanyaga közepes szintű,

alkalmazása során többször igényel segítséget. Szóban és írásban nehézkesen nyilvánul meg.

Összefüggések meglátására csak segítséggel képes.

Felzárkóztatásra szorul

A tantervi követelményeket alacsony szinten teljesíti. Ismeretanyaga csekély, önálló

alkalmazására is csak sok segítséggel képes. Szóban és írásban csak kérdések segítségével tud

megnyilvánulni, fogalmakat nem ért, önállóan egyszerű összefüggéseket sem tud felismerni.

2.8.6 A tantárgyi érdemjegyek és osztályzatok kritériumai

Tantárgyi jegyek:

Érdemjegyekkel, osztályzatokkal a 2. évfolyam év végén, valamint a 3-8. évfolyamon

félévkor és év végén minősítjük a tanulók előmenetelét az egyes tantárgyak tantervi

követelményeinek elsajátításában.

Fokozatai:

Tantárgyi dicséret

Ha a tanuló a tantárgyi követelményeken felül többlettudást nyújt, vagy versenyeken

eredményesen szerepel, tantárgyi dicséretet kaphat. Jelölése: az e-naplóban, a Törzslapon és

Bizonyítványban a jegyzetrovatba szövegesen kerül: „Tantárgyi dicséret: ……. tantárgyból”

Jeles (5)

Ha a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti, tudja a tananyagot,

mindazt önállóan alkalmazza. Pontosan szabatosan fogalmaz, saját szavaival is vissza tudja

adni a szabályt.

Jó (4)

Ha a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz

eleget. Apróbb bizonytalanságai vannak a tananyag önálló alkalmazásában. Szóbeli

feleletében kisebb előadási hibákat vét.

Közepes (3)

Ha a tantervi követelményeket több hibával teljesíti, ismeretei felszínesek. Tudását csak

nevelői segítséggel tudja alkalmazni. Szóbeli felelete nem összefüggő, csak kérdések

segítségével tud beszámolni tudásáról.

Elégséges (2)

Ha a követelményeket súlyos hiányosságokkal sajátította el, de bír a tovább- haladáshoz

szükséges ismeretekkel, jártasságokkal, készségekkel,

Elégtelen (1)

Ha a tantervi követelményeket a minimális szinten nem tudja teljesíteni.

2.9 A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának,

szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek

A jutalmazás formái

71

Egyéni jutalmazási formák:

Az iskolában elismerésként a következő írásos dicséretek adhatók:

szaktanári,

osztályfőnöki,

igazgatói,

nevelőtestületi.

A magatartási elvárásokat a házirend tartalmazza

A jogszabályokban, illetőleg az iskola Házirendjében megfogalmazott tanulmányi,

magatartási, és szorgalmi követelményeket kiemelkedően teljesítő, az iskola hírnevét erősítő

tanulókat az intézmény jutalomban részesíti. A dicséretről értesíti az iskolatársakat, valamint

írásban a szülőket is.

Osztályfőnöki dicséret: Saját tapasztalatai vagy más pedagógus javaslatára az osztályfőnök

példaként állítja az osztály elé.

egyszeri iskolai jellegű, elismert szereplésért,

háziverseny I-III. helyezéséért

egyéni pályázaton továbbjutás esetén,

osztály rendjéért, tisztaságáért, dekoráltságáért és fegyelméért huzamosabb ideig

példamutatóan tevékenykedett;

iskolaközi versenyek I-III. helyezéséért;

megyei verseny VI. helyezésétől

Tantárgyi dicséret: a tantárgy vagy a kapcsolódó tevékenység terén elért kiemelkedő

teljesítményért. Jelölése: az e-naplóban, a Törzslapon és Bizonyítványban a jegyzetrovatba

szövegesen kerül: „Tantárgyi dicséret: ……. tantárgyból”

Igazgatói dicséret:

a kötelességen túlmenő, az osztály /közösség/, az énekkar, a szakkör vagy az iskola

hírnevét növelő teljesítményért;

megyei versenyek 1-6. helyezéséért

egyéni pályázatokon vagy levelezős versenyen elért helyezésekért.

Nevelőtestületi dicséret: az egész tanévben példamutató magatartást tanúsított, kiemelkedő

szorgalmú, kitűnő tanulmányi, sport vagy egyéb területen elért kiemelkedő eredményű

tanulók jutalmazására.

Díszoklevél és jutalomkönyv: az általános iskolai tanulmányokat végig kitűnő eredménnyel

végzett tanulók jutalmazására.

Jutalomkönyv: 1-8. osztályos kitűnő tanulmányi eredményért és példamutató magatartásért.

Az iskolai versenyek, házibajnokságok helyezettjei számára a verseny jellegét

is kifejező oklevél adományozható.

A Vasvári Diákokért Alapítvány Emlékplakett és könyvutalvány:

a felső tagozat minden évfolyamán kitűnő eredményt ért el, mely példás magatartással

párosul;

szaktárgyi, művészeti, idegen nyelvi területen elért országos helyezés, mely

példamutató magatartással párosul.

72

Jó tanuló — jó sportoló

Együttes feltételek:

valamely sportágban kiemelkedő szereplés;

tanulmányi téren legalább jó eredmény;

példamutató magatartás.

A magatartás osztályzat a norma, a szabályismeret és követés négyfokú skáláját alkalmazó

kritériumorientált értékelési formája.

Az osztályzat a pedagógiai programban, a Házirendben, a Szervezeti és Működési

Szabályzatban foglalt normák, szabályok, viselkedésmódok, elvárások követését fejezi ki.

A magatartás osztályzat nem tartalmazhat/értékelhet

tanulással kapcsolatos teljesítményeket;

tanulási szokásokra utaló elemeket;

szorgalmat;

csoportjellemzőkhöz való viszonyítást.

A magatartás osztályzat nem fegyelmező, nem szankcionáló eszköz.

A magatartás és szorgalom elbírálásának a helyi körülményeket is figyelembe vevő

minősítésrendszerét a tanulók bevonásával a nevelőtestület készíti el. Biztosítanunk kell, hogy

a tanulók közössége részt vegyen az egyes gyermekek magatartásának és szorgalmának

megítélésében.

Iskolánk valamennyi pedagógusának feladata:

a tantárgyi követelményrendszer egységes értelmezése,

folyamatos ellenőrzés és az önértékelés alkalmainak biztosítása,

az objektív, ugyanakkor segítő szándékú és nevelő hatású értékelés.

Az ellenőrzés és értékelés módjairól, tartalmáról és gyakoriságáról a tanév elején tájékoztatni

kell a tanulókat és a szülőket. A gyermek, tanulmányi előmenetelét a törvényben előírt

okiratokban, írásban rögzítjük.

A tanuló magatartásának érdemjegye és osztályzata

A magatartás és szorgalom értékelésének alapja az iskola érvényes házirendjének betartása, a

pedagógiai programban megfogalmazott céloknak és elvárásoknak való megfelelés szintje.

Példás:

A közösség munkájában önállóan, kezdeményezően, a közösség számára hasznosan,

képességeihez mérten legjobban vesz részt.

Tanórán és azon kívül is példamutatóan fegyelmezett, tisztelettudó.

Feladatait pontosan, felelősen végzi.

A házirendet betartja.

Jó:

A közösség munkájában részt vesz, de nem kezdeményező.

Tanórán és tanórán kívül fegyelmezett.

Társaival és a felnőttekkel udvarias.

Feladatai elvégzésében megbízható.

73

Változó:

A közösség munkájában vonakodva vesz részt.

Viselkedése, hangneme kifogásolható.

Feladatainak elvégzésében pontatlan, de törekszik a hibák kijavítására.

Rossz:

Hanyag munkavégzésével, fegyelmezetlenségével a közösséget zavarja.

Társainak általában rossz példát mutat, a nevelői utasításokat nem tartja be.

Hangneme durva, közönséges.

Igazolatlan mulasztása, nevelőtestületi, igazgatói fegyelmi fokozata van.

Szorgalom

A szorgalom osztályzat a tanulással kapcsolatos norma, a szabályok ismeretének és

követésének négyfokú skáláját alkalmazó kritériumorientált értékelési formája.

A szorgalom osztályzat a pedagógiai programban, a házirendben, a Szervezeti és Működési

Szabályzatban megjelenő tanulással kapcsolatos normák, szabályok, viselkedésmódok,

elvárások követésének négyfokú skálát alkalmazó kritériumorientált értékelési formája. A

szorgalom osztályzat nem tartalmazhat/értékelhet

magatartással kapcsolatos elemeket;

csoportjellemzőkhöz való viszonyítást;

A szorgalom osztályozása nem jelentheti a tantárgyi jegyek átváltását szorgalmi osztályzatra.

A szorgalmi osztályzat nem fegyelmező, nem szankcionáló eszköz.

Példás:

Tanítási órákon képességeinek megfelelően, aktívan részt vesz.

Rendszeresen felkészül az órákra, önálló ismeretszerzésre képes.

Tanszereit rendben tartja.

Segíti a gyengébb tanulókat, érdeklődésével jó példát mutat.

Jó:

Kötelességszerűen elvégzi a feladatait, figyel az órákon.

Ösztönzésre rendszeresen dolgozik, ellenőrzi önmagát.

Érdeklődése általában nem haladja meg a kötelező tananyagot.

Nem alakult ki az igény az önálló ismeretszerzésre, gyűjtőmunkát ritkán végez.

Változó:

Munkája ingadozó, rendszertelen, pontatlan.

Csak utasításra kezd munkához, nem ellenőrzi önmagát.

Tanszerei gondozatlanok.

Tanulmányi eredménye hullámzó, ennek kötelességmulasztás az oka.

Hanyag:

Figyelmetlenül dolgozik, nem végzi el a feladatait, megbízhatatlan.

Nem törődik kötelességeivel, felszerelése hanyag, gyakran otthon hagyja.

A felajánlott segítséget nem veszi igénybe.

Valamilyen tantárgyból bukásra áll.

74

2.10 A tanulók továbbhaladása, magasabb évfolyamra lépésének feltételei

Az 1. évfolyamba lépés feltételei

Felvételt nyer az iskola első évfolyamára minden olyan tanköteles tanuló:

Aki életvitelszerűen az iskola körzetében lakik, illetve a fenntartó által előírt

létszámkeretig minden gyermek, akinek szülei az intézményünket választották.

Túljelentkezés esetén előnyben részesülnek:

a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók (A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók

közül előnyben kell részesíteni azokat, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában

tartózkodási helye a településen van.),

a további felvételi kérelmek elbírálásánál előnyt élveznek a településen lakók.

Helyhiány esetén sorsolással döntünk, melynek szabályait a házirend tartalmazza.

A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvételi kérelmének teljesítése után sorsolás nélkül

is felvehető:

A sajátos nevelési igényű tanuló,

Továbbá akinek ezt különleges helyzete indokolja.

Különleges helyzetnek minősül, ha a tanuló:

szülője, testvére tartósan beteg, vagy fogyatékkel élő,

testvére az iskola tanulója,

munkáltatói igazolás alapján szülőjének munkahelye az iskola körzetében található,

az iskola a lakóhelyétől, ennek hiányában tartózkodási helyétől egy kilométeren belül

található.

A beiratkozás módja:

a törvény által előírt időpontban az iskolában történik, a szükséges dokumentumok

felmutatásával,

a hivatalos beiratkozási időn túl írásbeli kérelem alapján, amelyben a szülő indokolja,

hogy miért szeretné iskolánkba íratni gyermekét.

A beiratkozáshoz szükséges feltételek:

a törvény által előírt életkor,

a gyermek iskolaérettségét igazoló óvodai szakvélemény,

szakvélemény, ha az óvoda vizsgálatra küldte a leendő tanulót.

Az átmenetet segítik:

nyílt napok

tájékoztató szülői értekezlet a leendő 1. oszt. szülőknek,

óvodás gyermekek fogadása intézményünk látogatására,

Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni:

a gyermek születési anyakönyvi kivonatát;

a gyermek lakcímkártyáját;

a szülő személyi igazolványát;

a szülő lakcímkártyáját;

a gyermek felvételét támogató óvodai szakvéleményt;

szükség esetén a nevelési tanácsadó vagy szakértői bizottság véleményét,

nyilatkozat a szülői felügyelet gyakorlásáról.

75

A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni:

a gyermek születési anyakönyvi kivonatát;

a gyermek lakcímkártyáját;

a szülő személyi igazolványát;

a szülő lakcímkártyáját;

az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt;

szükség esetén a nevelési tanácsadó vagy szakértői bizottság véleményét.

az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot,

nyilatkozat a szülői felügyelet gyakorlásáról.

amennyiben a gyermek nem nyert iskolánkba felvételt, a szülő 8 napon belül

fellebbezést nyújthat be írásban az iskola igazgatójának, amelyben alapos indokkal él,

hogy miért ragaszkodik iskolánkhoz,

a benyújtott fellebbezésre az iskola igazgatója 15 napon belül írásban válaszol.

Osztályba sorolás elvei:

1. évfolyam:

az egy óvodából érkező tanulók osztályba sorolását az óvónők véleményének

meghallgatásával végezzük el,

nyelvtanulási szándék,

szülői igények – tanítóválasztás (lehetőség szerint),

fiú-lány, hátrányos helyzetűek aránya,

évismétlők azonos száma,

napközi otthon igénylése.

1- 8. évfolyam:

Az 1. évfolyamon kialakított osztályok lehetőség szerint változatlanul maradnak 8. osztályig.

Az intézménybe lépés magasabb évfolyamon

Magasabb évfolyamon felvételt nyerhet minden tanuló,

aki beiskolázási körzetünkbe költözött,

körzeten kívüli tanuló abban az esetben, ha az osztályok létszáma ezt lehetővé teszi.

A felvétel során alkalmazott eljárás:

Az iskola vezetése elbeszélget a leendő tanulóval és a szülővel az iskolaváltás okairól, az

iskola elvárásairól, házirendjéről.

Az első tanórákon, illetve dolgozatíráskor felmerülő hiányosságokat a szaktanár irányításával

a tanuló egyénileg pótolja.

Átlépés másik osztályba ugyanazon az évfolyamon belül

Ennek lehetőségei:

indokolt írásbeli szülői kérés alapján,

fegyelmi eljárás fokozataként magatartási problémák esetén,

76

átjárhatóságot biztosítunk a csoportbontásban tanulóknál, magyar nyelv és irodalom,

matematika, idegen nyelv esetében a szaktanár véleményének kikérésével, az igazgató

engedélyével, a létszámok figyelembevételével,

amennyiben valamely tantárgyat az osztályban névsor szerint elvégzett

csoportbontásban oktatunk, a másik csoportba szülői kérés alapján csak indokolt

esetben mehet át a tanuló.

Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei

Az intézmény tanulója magasabb évfolyamra akkor léphet, ha az előírt tanulmányi

követelményeket minden tantárgyból sikeresen teljesítette.

Az iskola igazgatója a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az

iskola első évfolyamának megismétlését, ha a tanuló az előírt tanulmányi

követelményeket sikeresen teljesítette (Nkt. 57§.(1) ). Ebben az esetben csak a

megismételt évfolyamról kap bizonyítványt a tanuló.

A tanuló a szokásostól eltérő továbbhaladásra is kaphat engedélyt. (Pl. 1 év alatt 2 év

anyagát is elvégezheti.) Erre a munkaközösség javaslata alapján az iskolavezetés adhat

engedélyt.

Ha a tanuló tanév végén bármely tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, a

nevelőtestület határozata alapján javítóvizsgát tehet.

Az évfolyamot megismételni köteles az a tanuló, aki az adott tanévben a javítóvizsgán

nem felelt meg.

A tanulói jogviszony megszűnése

A tanulmányok befejezése előtt:

elköltözéskor szülői kérésre a fogadó iskolával történt egyeztetés alapján,

vizsgálattal igazolt (szakvélemény) iskolaéretlenség, fogyatékosság esetén áthelyezés

a megfelelő képzési rendszerű iskolába,

4. és 6. osztály végén 8, illetve 6 osztályos gimnáziumban való továbbtanulás,

megszüntethető annak a tanulónak a jogviszonya, aki nem tanköteles (16 év felett),

fegyelmi büntetés fokozataként más iskolába történő áthelyezés előzetes egyeztetés

alapján.

Iskolai tanulmányok befejezésekor:

iskolai végzettség igazolása bizonyítványi bejegyzéssel.

77

3 LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉKOK

78

Fenntartói jóváhagyó nyilatkozat

Jelen pedagógiai programot a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 26. § (1)

bekezdése értelmében az alábbi, a fenntartóra többletkötelezettséget telepítő rendelkezések

fejezet cím többletkötelezettség tartalma

1.2. Az iskolában folyó nevelő-oktató

munka pedagógiai feladatai,

eszközei, eljárásai, pedagógusok,

osztályfőnökök feladatai

„A tehetséges tanulók részvételének

biztosítása a különféle iskolán belüli és

azon kívüli versenyeken…”

1.2. Az iskolában folyó nevelő-oktató

munka pedagógiai feladatai,

eszközei, eljárásai, pedagógusok,

osztályfőnökök feladatai

„Szabadidős programok szervezése

iskolán kívül ….. és iskolán belül …

iskolai rendezvények, ünnepélyek,

évfordulók … nevelők, gyerekek és

szülők együttműködését, kapcsolatát

erősítő (közös) programok szervezése.”

1.2. Az iskolában folyó nevelő-oktató

munka pedagógiai feladatai,

eszközei, eljárásai, pedagógusok,

osztályfőnökök feladatai

„Az iskolai munka feltételeinek javítása,

pályázatok összeállítása, azokon való

részvétel”

1.2.

1.6.

Az iskolában folyó nevelő-oktató

munka pedagógiai feladatai,

eszközei, eljárásai, pedagógusok,

osztályfőnökök feladatai

A közösségfejlesztéssel, az iskola

szereplőinek együttműködésével

kapcsolatos feladatok

Osztálykirándulások

1.4.1. A teljes körű egészségfejlesztéssel

összefüggő feladatok,

egészségnevelési és környezeti

nevelési elvek

Egészségnevelési program

Erdei iskola

1.4.1. A teljes körű egészségfejlesztéssel

összefüggő feladatok,

egészségnevelési és környezeti

nevelési elvek

Egészségtudatos életmód – témanapok

79

Egészségnevelési program

1.4.1. A teljes körű egészségfejlesztéssel

összefüggő feladatok,

egészségnevelési és környezeti

nevelési elvek

Egészségnevelési program

Úszásoktatás

1.5.

1.5.4.

A kiemelt figyelmet igénylő

tanulókkal kapcsolatos pedagógiai

tevékenység

Tehetséges tanulók

Tehetséggondozó programok, versenyek

Tehetséggondozó tábor

1.6. A közösségfejlesztéssel, az iskola

szereplőinek együttműködésével

kapcsolatos feladatok

Szakmai munkaközösségek

Munkaközösségek száma

1.6. A közösségfejlesztéssel, az iskola

szereplőinek együttműködésével

kapcsolatos feladatok

Iskolai programok, rendezvények

(iskolai karácsony, ünnepvárók,

sportünnepély, családi sportnap,

Zöldnap, Ökonap, Komplex tanulmányi

verseny, Iskolahívogató, Arany János

vers-, énekelt vers és prózamondó

verseny …), jubileumi programok.

1.7. A szülő, a tanuló, a pedagógus és

az intézményi partneri

kapcsolattartásának formái

Diákönkormányzati rendezvények –

szuperosztály vetélkedő

1.10. Az elsősegély-nyújtási

alapismeretek elsajátításával

kapcsolatos iskolai terv

Elsősegély – doboz feltöltése

2.3. A választható tantárgyak,

foglalkozások

szakkörök, foglalkozások (eszköz,

anyag program)

2.7. A mindennapos testnevelés Úszásoktatás

80

81

Mellékletek:

1. Arizona program

2. Ökoiskolai működésünk