oktatási, továbbképzési kiadvány

a magyar alapellátásban dolgozó egészségügyi szolgáltatók, elsősorban orvosok számára, akik részt

vesznek a menekültek, menedékkérők és egyéb bevándorlók ellátásában

Debrecen

2016

ISBN 978-963-318-614-5

1

Finanszírozás: "Ez a kiadvány a 717.319 / EUR-HUMAN"projekt része, amely az Európai Unió Egészségügyi Programjának (Horizon 2020) pénzügyi támogatásában részesült " Nyilatkozat EU “ Jelen közlemény tartalma kizárólag a szerzők álláspontját tartalmazza, amelyért a szerzőket kizárólagos felelősség terheli az Európai Unió bármely szerve hivatalos véleményének. A Bizottság és a Főigazgatóság nem felelős a tartalmazott információk semminemű felhasználásáért.” Általános jogi nyilatkozat/Adatvédelmi nyilatkozat A tartalmat biztosító szervezetek és személyek felelősek a felhasznált képekért. A kiadvány tartalma, amennyire lehetséges tényeken alapuló eredmények és tudományos ajánlások, valamint szakértői szakvélemények alapján készült. Nem tekinthető azonban teljesnek, hiszen a menekültek ellátásával kapcsolatos helyzet is nagyon dinamikusan változik. Az EUR-HUMAN projekt, valamint egyik személy, szervezet vagy tartalomszolgáltató, nem felelősek azon weboldalak tartalmáért, melyekre a szövegben valamilyen utalás hivatkozik. Az EUR-HUMAN kiadvány tartalmát szerzői jogok védik: Attribution NonCommercialShareAlike-"CCBY-NC-SA": https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/3.0/legalcode

A kiadvány szerzői a bécsi orvostudományi egyetem népegészségügyi központja családorvosi tanszéke és a zágrábi egyetem későbbiekben felsorolt munkatársai. A szöveget a Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kar Családorvosi Tanszékének munkatársai fordították és adaptálták magyar viszonyokra. A kiadvány az on-line továbbképzési kurzus (‘EUR-HUMAN: PHC – for Refugees’ course) anyaga felhasználásával készült, ami elérhető a következő linken: http://www.healthefoundation.eu/register/code Töltse ki a szükséges mezőket, nyomja meg a ‘EURHM16HU’ gombot, ami a ‘Group code’ mezőben található, klikkeljen a ‘SEND’ gombra, és amely után egy regasztrációs e-mailt fog kapni a megadott címére.

A kiadvány, az alapellátásban dolgozó szolgáltatóknak (elsősorban orvosoknak) szól, akik részt vesznek a menekültek, menedékkérők és egyéb újonnan hazánkba érkezett menekültek, bevándorlók egészségügyi ellátásában. A kiadvány segíteni fogja az alapellátásban dolgozókat abban, hogy a menekültek számára megalapozott, integrált, személyközpontú, valamint hozzáértő és (mind a menekültek, mind a szolgáltatók számára) biztonságos ellátást nyújtsanak.

2

1. Fejezet: Üdvözlés és a kiadvány bemutatása

1. Üdvözöljük! Üdvözöljük kiadványunk olvasóit, amelyet az egészségügyi alapellátásban dolgozók számára hoztunk létre, akik érintettek a menekültek, menedékkérők és egyéb újonnan érkezett bevándorlók, migránsok egészségügyi (alap) ellátásában. Ez a kiadvány a ‘717319 / EUR-HUMAN’ projekt része, ami az Európai Unió egészségügyi programjának (2014-2020) támogatásával készült: http://eur-human.uoc.gr/

Az EUR-HUMAN projektet a University of Crete (Görögország) koordinálja. Egyéb partnerek:

• Stichting Katholieke Universiteit • University of Liverpool • Netherlands Institute for Health Services Research • Faculty of Humanities and Social Sciences • Medizinische Universität Wien • Univerza V Ljubljani • European Forum for Primary Care • Local Health Authority of Empoli • Arq Psychotrauma Expert Group • University of Debrecen

Ábra: Nemzetközi EUR-HUMAN csoport a projektkezdő találkozón Brüsszelben, 2016. január 19-20.

3

Az EUR-HUMAN projekt fő célja erősíteni és fejleszteni a készségeket és képességeket, bővíteni a tudást és tapasztalatot a menekülteket és migránsokat befogadó EU tagállamokban, a végső cél ezen veszélyeztetett csoportok egészségügyi szükségleteinek hatékony módon való felmérése és kezelése, valamint annak biztosítása, hogy az érintett európai országok lakossága megfelelően védett legyen, mind általánosan, mind a specifikus rizikó faktoroktól, és ugyanakkor minimalizálja a határokon átnyúló egészségügyi kockázatokat.

Ez a kiadvány a projekt 6-os munkacsomagjának része, és kifejezett célja, hogy támogassa az egészségügyi alapellátók teljesítményének javítását, pótolva az esetleges tapasztalati hiányosságokat, figyelembe véve az egyes országokban lévő menekültek, menedékkérők és egyéb újonnan érkezett bevándorlók egészségügyi alapellátással kapcsolatos különböző problémáit. Az EUR-HUMAN projekt 6-os munkacsomagját a Bécsi Orvostudományi Egyetem Népegészségügyi Központ Családorvosi Intézetének (Medizinische Universität Wien) munkatársai koordinálták. Ez a csoport – és különösen Dr. Elena Jirovsky – volt felelős az online kurzus teljes szerkezetének megtervezéséért, a tartalmi fejlesztésért, és a stratégiai együttműködés megszervezéséért azon szakértőkkel, akik a kurzus számos moduljához biztosították a tartalmat, melyből ez a kiadvány készült:

Dr Kathryn Hoffmann, MD, MPH Dr Elena Jirovsky, PhD Mag E. Sophie Mayrhuber (Medicine, Public Health) (Medical Anthropology) (Intern. Development Studies)

4

A fejezetek és alfejezetek, amelyek a szervezetek és szakértők együttműködése által jöttek létre, az adott fejezet elején kerülnek bemutatásra.

Az oktatási anyag magyar változatának elkészítését a Debreceni Egyetem, Népegészségügyi Kar, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszékének munkatársai végezték:

Dr. Rurik Imre egyetemi tanár, az MTA doktora, tanszékvezető, az EUR-HUMAN projekt magyarországi vizsgálatvezetője

Dr. Kolozsvári László Róbert PhD, MBA, egyetemi tanársegéd

Dr. Nánási Anna, egyetemi tanársegéd

Dr. Tamás Hajnalka, egyetemi tanársegéd

Ungvári Tímea MSc, egyetemi tanársegéd

Dr. Jancsó Zoltán PhD, egyetemi adjunktus

további résztvevő:

Dr. Katz Zoltán egyetemi tanársegéd (Pécsi Tudományegyetem)

5

2. Bevezetés

A kurzus tervezése a menekültekkel, háziorvosokkal, és a menekültek egészségügyi alapellátásának különböző szervezeti szintjeibe bevont személyzettel készített interjúkon, egy nemzetközi szisztematikus és narratív szakirodalmi áttekintésen, valamint egy szakértői konszenzus-értekezlet eredményein alapult.

Az EUR-HUMAN projekt 2-es munkacsomagjában kvalitatív kutatási módszereket (részvétel alapú tanulás és cselekvés/ Participatory, Learning & Action (PLA)) alkalmaztak, hogy felmérjék a menekültek és egyéb újonnan érkezett migránsok ellátásával kapcsolatos egészségügyi szükségleteket, nézeteiket és tapasztalataikat európai útjuk során:

Lényeges egészségügyi problémák Az ellátás folyamatosságának hiánya

Strukturális kérdések

- rokkantság és sérülések - mentális egészség

problémái/ mentális problémák/betegségek

- terhességgel kapcsolatos kérdések

- fogászati problémák - krónikus állapotok

- információ hiánya a korábbi kezelésekről

- személyes egészségügyi nyilvántartás hiánya

- a krónikus gyógyszerekhez való hozzájutás nehézsége az utazás alatt

- az egészségügyi dolgozók ismereteinek hiánya a más országokban elérhető egészségügyi ellátásról

- időhiány - lehetőségek

hiánya - adminisztratív

akadályok

A 3-as munkacsomagban felmérték, milyen előzetes kutatások és útmutatók kerültek eddig bemutatásra a menekültekkel kapcsolatban és azok milyen ellátási stratégiákat ajánlottak. A 4-es munkacsomag a menekültek és más újonnan érkezett bevándorlók optimális alapellátásával kapcsolatos eszközök és útmutatók átfogó gyűjteményét eredményezte. A kiadványban is ezen eszközökre és útmutatókra hivatkozunk.

6

2016. június 8-9-én az EUR-HUMAN projekt meghívott hatvankilenc nemzetközi szakértőt tizennégy különböző országból egy közös találkozóra Görögországba, Athénba. A szakértők a megbeszélést követően konszenzusra jutottak abban, milyen egészségügyi alapszolgáltatásokra lenne igény a menekültek/migránsok/menedékkérők ellátásában és a jelenlegi körülmények között mit kell tenni ennek eléréséhez.

Erre az alapozó munkára építve, ez a kiadvány lehetővé teszi, hogy Ön a menekültek számára megalapozott, integrált, személy központú, valamint hozzáértő és (a menekültek és a szolgáltató számára) biztonságos ellátást nyújtson.

3. A kiadvány céljai

A kiadvány elolvasása után rendelkeznie kell: - tudással a kezdeti egészségügyi vizsgálatokról, a repüléssel kapcsolatos

különleges/specifikus egészségügyi igényekről/szükségletekről, a veszélyekről, a fertőző betegségekről és a (védő) oltásokról (lsd. 2. Fejezet)

- információkkal az Ön jogi helyzetéről, a menedékkérőkkel kapcsolatos egészségügyi alapellátás jogi helyzetéről, valamint ismeretekkel a video-tolmács projektről (lsd. 3. Fejezet)

- rálátással az ismeretekre és eszközökre a páciens-ellátó interakciókról ebben a speciális helyzetben. A kommunikációs szempontok, a szorongás kifejezései, betegségek kulturális vonatkozásai, halál és haldoklás esetlegesen átélt élményei is beépültek az anyagba (lsd. 4. Fejezet)

- ismeretekkel, a mentális egészséggel kapcsolatos aspektusokról a menekültek ellátásában, beleértve a menekültek pszichológiai problémáit, valamint készséggel a traumatizált egyének kezelésére, és a „kiégés” megelőzésére (lsd. 5. Fejezet)

- információkkal a menekültekkel, a gyermekek egészségével, a szexualitással, valamint a reproduktív egészséggel kapcsolatos speciális aggályokról (lsd. 6. és 7. Fejezet)

- rálátással azokra a stratégiákra, amivel a krónikus betegségben szenvedőket, illetve az Ön által ellátott menedékkérők egészségügyi ismereteit támogathatja (lsd. 8. Fejezet)

4. Tájékoztatás a menekültek és egyéb bevándorlók alapellátásának helyzetéről Az EUR-HUMAN projekten belül egy folyamatábrát alakítottak ki, hogy megmutassák az ideális munkafolyamatot a menekültek és migránsok egészségügyi ellátásáról, amikor belépnek az egyes országokba. Az

7

egészségügyi alapellátási rendszerrel való érintkezés három területe került ábrázolásra ebben a munkafolyamatban (lásd a mellékelt ábrát). Minden területen belül leírják a leginkább releváns lépéseket, értékeléseket és eszközöket, hogy a lehető legjobban biztosítsa a személyközpontú, integrált, együttérző és sokrétű egészségügyi alapellátást.

Az EUR-HUMAN projekt minden fejezetének az elején leírjuk, hogy ennek a munkafolyamatnak melyik területeihez illenek az adott fejezetek.

A teljes folyamatábra használható sablonként az eljáráshoz, amikor a menekültek és migránsok alapellátásának struktúráját szervezik.

8

Az EUR-HUMAN projekt folyamatábrája a menekültek és migránsok egészségügyi alapellátásának munkafolyamatáról.

9

A három terület Európa különböző országaiban eltérően épül fel. A következőkben a Magyarországra jellemző három szintet ismertetjük:

Szintek:

Egészségügyi osztályozás (Triage) a) Az osztályozás csak az elsődleges befogadó központokban biztosított

(azoknak a menedékkérőknek, akiknél nem kezdődött meg a menekültügyi eljárás Magyarországon – Dublin III), hogy azonosítsák a sürgős vagy akut szükségletekkel bíró menekülteket és migránsokat.

b) Osztályozás és kezdeti egészségügyi vizsgálat biztosított azoknak a menedékkérőknek, akiknél elindult a menekültügyi eljárás Magyarországon (elosztó központokban, kísérő nélküli kiskorúakra összpontosító menekülttáborokban, és kiegészítő Vöröskereszt-egységekben). A kezdeti egészségügyi vizsgálat egy standardizált vizsgálati folyamat, ami magában foglalja az anamnézist, tüdőröntgent (kötelezően) és (önkéntesen) a védőoltásokat. (Részleteket lásd a 2. Fejezetben)

Valamennyi fejezet elején jelezzük, ha a kiadvány adott fejezetének tartalma megfelelő és értelmezhető az alapellátásban dolgozó olyan szakemberek számára, akik a menekültekkel és bevándorlókkal foglalkoznak.

1. Szint: Első kapcsolatfelvétel az alapellátási rendszerrel azon menedékkérőkkel, akiknél elindult a menekültügyi eljárás Magyarországon (háziorvosok)

Ha a kezdeti egészségügyi vizsgálaton olyan akut megbetegedést diagnosztizáltak, ahol a kórházi beavatkozás nem szükséges, ajánlott a menedékkérők számára, hogy háziorvost keressenek fel a további kezelés céljából. Az összes többi menekültnek a háziorvossal csak akkor lesz kapcsolata, ha betegek, tehát a menedékkérőknek hozzáférésük van az alapellátási rendszerhez Magyarországon (erről megfelelő dokumentációt is kapnak majd). Ezen a szinten, az akut panaszok kezelése mellett, szintén fontos a menekültek egészségügyi szükségleteinek nagyon alapos felmérése, különös tekintettel a védőoltásra, mentális egészségre, krónikus állapotra, szexuális és reproduktív egészségükre, valamint a gyermekek egészségére (mivel a kezdeti egészségügyi vizsgálat az osztályozás során meglehetősen korlátozott, csak az akut szükségletekre összpontosít).

10

2. Szint: Hosszú távú egészségügyi (alap) ellátás Ezen a területen- a betegségek folyamatos kezelése mellett- egészségügyi ismeretekre, megfelelő „önmenedzselésre” és a „megküzdési stratégiák” erősítésére kell összpontosítani.

11

2. Fejezet - Az egészségi állapot monitorozása és a kezdeti egészségügyi vizsgálat, repülés-specifikus egészségügyi szükségletek és figyelmeztető jelek (Red flags), fertőző betegségek és a védőoltások

1. Bevezetés Ez a fejezet az újonnan érkezett menekültek és az egyéb bevándorlók ellátásának különböző aspektusaival foglalkozik.

• 1. Az ellátás folyamatossága (continuity of care) Az ellátás folyamatossága egyik alapelv, amikor megpróbálunk határokon átnyúló egészségügyi ellátást létrehozni, a származási országok, tranzit- és célországok között. Mára az eltérő megközelítéseket megpróbálják összehangolni, hogy monitorozzák a menekültek egészségi állapotát az országok között. Ezeket a megközelítéseket is ismertetjük, különös hangsúlyt fektetve a nemzeti egészségügyi eljárásokra.

• 2. Az egészségügyi szükségletek és figyelmeztető jelek/tünetek (red flags) rövid távú tartózkodás esetén történő felismerésének szempontjait ismertetjük, valamint a fertőző betegségek és a védőoltások témakörét tárgyaljuk.

Ez a fejezet a menekültek a vonatkozó ország egészségügyi alapellátási rendszerével való első és második találkozására vonatkozik (lásd az 1. táblázatot): a menekültek és az egyéb bevándorlók regisztráció utáni első találkozására az egészségügyi rendszerrel, valamint az első kapcsolatra az egészségügyi alapellátási csapattal az egészségügyi ellátó helyen. A fejezet segíti a multidiszciplináris csapat munkáját a különféle ellátó helyeken, vagy egy adott orvos / egészségügyi dolgozó gyakorlati munkáját. A fejezet céljai:

• Betekintést nyújtani az egészségügyi folyamatokba a menekültek és az egyéb bevándorlók megérkezése után / repülés közben / nyilvántartásba vételi eljárás során / egyéb helyzetekben, mielőtt ellátásuk a rendes egészségügyi rendszerben történik.

12

• Kiemelni az általános és a rendeltetési országra jellemző egészségügyi akadályokat annak érdekében, hogy biztosítsuk a kezelési eljárásról való pontos tájékoztatást.

2. Az egészségügyi állapot felmérése és első egészségügyi vizsgálat

2.1 Általános információk az egészségi állapot felmérésére

Az emberi mobilitási válság, amivel ez Európai Unió (EU) szembenéz összetett, a kormányok az EU számára nagy kihívást jelent a világ különböző részein az egyre nagyobb számú migránsok egészségügyi szükségleteinek felmérése. Jelenleg nincs standardizált megközelítés a bevándorlók egészségügyi szükségleteinek felmérésére, akik közül sokan napokat vagy heteket töltöttek gyaloglással, akik ki voltak téve az elemeknek és az esetleges traumáknak és nem volt hozzáférésük a megfelelő élelmiszerekhez, vízhez, menedékhez és az egészségügyi szolgáltatásokhoz. A migráció összefüggésében, az ellátás folyamatosságának (continuity of care) elve utal az egészségügyi ellátás folyamatosságának megteremtési mechanizmusára a származási, tranzit- és célországok között. Ez azonban komoly kihívás az európai országokban az eltérő dokumentációs és monitoring rendszerek miatt, ha egyáltalán működnek ilyen rendszerek. Egyes EU-országokban az újonnan érkezett menekültek és más bevándorlók számára kötelező a kezdeti egészségügyi vizsgálat, míg másokban nem. Továbbá ezeknek a vizsgálatoknak a tartalma nincs egymással összehangolva az uniós országokban és nincs összehangolva a rendes egészségügyi rendszerrel sem egy országon belül. Ennek megfelelően, például amikor a menekültek / menedékkérők először meglátogatják a háziorvosukat, az egészségügyi dolgozóknak nincs hozzáférése az adatokhoz az első egészségügyi vizsgálatot végző befogadó központtól. Számos projekt jött létre azzal a céllal, hogy összehangolják a monitoring folyamatokat az EU országaiban és elősegítsék az ellátás folyamatosságát a menekültek és az egyéb bevándorlók részére.

13

2.1.1 A Nemzetközi Migrációs Szervezet (International Organization for Migration) Egészségügyi nyilvántartó könyve (Personal Health Record Book)

Az egyik ilyen kezdeményezés a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) egészségügyi nyilvántartó könyve, melynek segítségével elérheti a menekültek / migránsok / menedékkérők személyes egészségügyi adatait. A kérdések angolul és arabul is megtalálhatók, így hasznos lehet a menekültek / bevándorlók / menedékkérők első anamnézisének felvételében. http://ec.europa.eu/dgs/health_food-safety/docs/personal_health_record_english.pdf A kézikönyv magyarázatokat is tartalmaz az egészségügyi dokumentáció minden fejezetével kapcsolatban. http://ec.europa.eu/dgs/health_food-safety/docs/personal_health_handbook_en.pdf A kézikönyv angolon kívül más nyelveken is elérhető. http://ec.europa.eu/dgs/health_food-safety/dyna/enews/enews.cfm?al_id=1647

A közelmúltban a Nemzetközi Migrációs Szervezet elkezdte egy elektronikus rendszer kifejlesztését, amely a személyes egészségügyi nyilvántartó rendszert egy elektronikus egészségügyi nyilvántartássá alakítja (IOM-PHR rendszer). A kézikönyv magyar nyelven az alábbi linken érhető el: http://ec.europa.eu/dgs/health_food-safety/docs/personal_health_handbook_ hu.pdf

2.1.2 Általános javaslatok az ellátás folyamatosságának megkönnyítése érdekében

Ez az alfejezet az EUR-HUMAN projekt 4.2 részéből származik: az anyag tartalmaz az újonnan érkezett migránsok (beleértve a menekülteket) alapellátásával kapcsolatos irányelveket, tanácsadást, képzést és egészségfejlesztési anyagokat.

- Az egészségügyi dokumentáció lehetőleg angol nyelven (nem nemzeti nyelven) történjen. Menekültek gyakran nem beszélik az adott ország nemzeti nyelvét. Mivel a menekültek egy mozgásban lévő lakosságcsoport, fontos, hogy az egészségügyi szolgáltatók más országokban is értsék a dokumentációt, valamint

- Használjon univerzális (nemzetközi) kódokat betegségekre / gyógyszerekre és védőoltásokra (lásd még a 2.5 alfejezet vakcináció)

14

Hasznos Linkek:

Fejezet: Gyógyszerek indexálása névnek és ATC-kódnak megfelelően

Cím: ATC/DDD Index 2016

Leírás: A teljes ATC index DDD-kel. Megtalálhatók az ATC kódok/DDD-k,

az anyag neve és / vagy az ATC szinten.

URL: http://www.whocc.no/atc_ddd_index/

Kidolgozta: WHO collaborating centre for drug statistics and methodology

2.2 Az újonnan érkező menekültek és bevándorlók leggyakoribb egészségügyi problémái

Az Egészségügyi Világszervezet szerint az újonnan érkező menekültek és bevándorlók leggyakoribb egészségügyi problémái: • Baleseti sérülések • Hypothermia • Égési sérülések • Emésztőrendszeri betegségek • Szív- és érrendszeri események • Terhességi és a szülési szövődmények • Cukorbetegség • Magas vérnyomás

Ezért kiemelten fontos figyelni a krónikus betegségekre, mivel ezen állapotok kezelése megszakadhatott a repülés/utazás miatt, vagy előfordulhat, hogy ezeket a betegségeket már a származási országukban sem megfelelően kezelték. Az repülés/utazás és az ismeretlen országba érkezés miatt a menekültek / migránsok / menedékkérők egyes területeken gyakrabban szenvednek egészségügyi problémáktól, mint a többi beteg. Az alábbi témák ezért különösen fontosak az orvosok / háziorvosok / egészségügyi dolgozók számára:

- A krónikus betegségek kezelési igényei - Fogászati betegségek - A nemi és szexuális egészség (fogamzásgátlás /

családtervezés) - Pszichológiai stressz

15

2.3 Az bevándorlók egészségügyi ellátása Magyarországon

Az irreguláris bevándorlók (továbbiakban menekültek/menedékkérők) és egyéb bevándorlók egészségügyi ellátásra való jogosultságát szabályozó jogi környezetéről a 3. fejezet nyújt áttekintést. Az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést, jogosultságot (és kötelezettségeket) több tényező, elsősorban a tartózkodási jogcím befolyásolja.

Az Egészségügyi törvény rendelkezései alapján, a Magyarország területén tartózkodó valamennyi személy részére igénybevétel alapjául szolgáló jogviszony előzetes igazolása nélkül biztosítani kell

- a járványügyi ellátások közül a kötelező védőoltást (kivéve a külföldre kiutazás miatt szükséges védőoltást), a járványügyi érdekből végzett szűrővizsgálatot, a kötelező orvosi vizsgálatot, a járványügyi elkülönítést, a fertőző betegek szállítását;

- a mentést, amennyiben az adott személyi sérüléssel járó baleset, tömeges baleset, egészségügyi válsághelyzet, életveszély, vagy annak gyanúja, heveny vagy riasztó tünetekkel járó esetek, szülészeti esemény, ha az erős fájdalom vagy egyéb súlyos heveny tünet csillapítása, heveny tudatzavar, veszélyeztető állapot vagy annak gyanúja miatt azonnali ellátásra szorul;

- sürgős szükség esetén a külön jogszabályban meghatározott ellátásokat.

Ez azt jelenti, hogy nem csupán az elismerését kérő és a már elismert harmadik országbeli külföldiek köre jogosult a fenti ellátásokra, hanem a menedékkérelem előtt álló bevándorlók is. Az ellátás során felmerülő költségek, térítési díjak visszaigénylésével kapcsolatban felmerülő kérdéseket a külön fejezet tárgyalja a 3. fejezetben. Az elismerését kérő személyek egészségügyi ellátással kapcsolatos kötelezettségei

A jogszabályok nem csupán a hatósággal való együttműködési kötelezettséget, egészségügyi ellátásra való jogosultságot, hanem az egészségügyi hatóság elrendelése alapján kötelezettségeket is megállapítanak a menedékkérővel szemben. A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 5. § (2) bekezdése szabályozza a menedékkérők elismerési eljárással kapcsolatos kötelezettségeit. A d) pont értelmében az elismerését kérő személy köteles a jogszabály vagy az egészségügyi hatóság rendelkezése alapján magát

16

- egészségügyi szűrésnek, - gyógykezelésnek, - jogszabályban kötelezően előírt, valamint az egészségügyi hatóság által

megbetegedési veszély esetén elrendelt, hiányzó védőoltások pótlásának alávetni.

A 301/2007. (XI.9.) Kormányrendelet 63. § (1) értelmében a menekültügyi hatóság a kérelmezőt befogadó állomáson helyezi el, majd az elismerés iránti kérelem előterjesztését követően haladéktalanul értesíti a menedékkérő tartózkodási helye szerint illetékes járási tisztifőorvost az adott járványügyi helyzetnek megfelelő orvosi vizsgálatok elrendelése érdekében. A tisztifőorvos elrendeli az adott járványügyi helyzetnek megfelelő szűrővizsgálatok elvégzését. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek és a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi tartózkodásával összefüggő közegészséget veszélyeztető betegségekről szóló 32/2007. (VI.27.) EüM rendelet 1. számú melléklete határozza meg azokat a közegészséget veszélyeztető betegségeket és a kórokozó hordozó állapotokat, amelyeket a külföldi magyarországi beutazásának és tartózkodásának engedélyezése, illetve a közegészségügyi okból történő kiutasítására történő javaslattétel során figyelembe kell venni.

A rendeletnek köszönhetően valamennyi menedékkérő esetében elrendelésre kerülnek az alábbi betegségeket, kórokozó hordozó állapotokat feltáró szűrővizsgálatok:

- tuberkulózis (tbc) - HIV-fertőzés, - luesz/ szifilisz, - hastífusz és paratífusz baktériumhordozó állapot, - hepatitis B.

A fenti rendelet által meghatározott szűrési sor kibővítésre került a hepatitis C –re vonatkozó szűréssel is.

Így a szabályozás értelmében minden menedékkérő egészségügyi szűrése meg kell, hogy történjen, vagyis menekült, oltalmazott, befogadott státusz olyan esetben ítélhető meg, amennyiben az elrendelt szűrések megtörténtek.

Amennyiben az elrendelt vizsgálatok eredménye alapján a tisztifőorvos megállapítja, hogy a menedékkérő valamilyen közegészséget veszélyeztető betegségben szenved, illetve fertőzőképes, haladéktalanul javaslatot tesz a szükséges korlátozó intézkedésekre. Ilyen esetben az egészségi állapot

17

fennállásáig a menedékkérő közösségben nem vagy állapotára, betegségére, illetve kórokozó hordozó állapotára figyelemmel a tisztifőorvos által meghatározott korlátozásokkal helyezhető el. Ha az elismerését kérő közösségben nem helyezhető el, gondozásba vételéről és elhelyezéséről elkülönítetten kell gondoskodni. Az elkülönítésről a menekültügyi hatóságot értesíteni kell. A járványügyi érdekből szükséges intézkedések költségeit a menekültügyi hatóság téríti meg. Ha a fekvőbeteg-gyógyintézet fertőző osztályán vagy kijelölt gyógyintézetben elkülönített elismerését kérő elkülönítésére a továbbiakban nincs szükség, erről a tisztifőorvos a menekültügyi hatóságot értesíti, és az elismerését kérőt a számára kijelölt szálláshelyre irányítja.

A 29/2012. BM rendelet alapján a menedékkérő csak előzetes orvosi vizsgálat után, a vizsgálatot végző orvos írásos egyetértésével helyezhető el közösségben. Így válik az első befogadó orvosi vizsgálat a közösségbe bocsátás alapfeltételévé.

18

3. Figyelmeztető jelek (Red Flags) és specifikus egészségügyi igények

Ez az alfejezet a specifikus egészségügyi igényekre és figyelmezető jelekre fókuszál a rövidtávú tartózkodási helyeken vagy hot spotokon. Olyan eszközök kerülnek bemutatásra, amelyek az Ön munkáját támogathatják ezeken a területeken:

- Megtalálható egy link egy rövid űrlaphoz, ami az anamnézis felvételt / osztályozást és figyelmeztető jelek felismerését segíti elő, amit a menekültek / migránsok / menedékkérők maguk is kitölthetnek, vagy az egészségügyi szolgáltatókkal együtt is kitölthetik. A rövid forma elérhető angol, arab, perzsa, kurd, horvát, szerb, grúz és macedón nyelven. https://www.medbox.org/anamnesis-screening/toolboxes/listing

- Ezen kívül megtalálható egy táblázat, amelyet az EUR-HUMAN projekt keretein belül a figyelmezető jelek és tünetekről foglaltak össze (ezek a figyelmezető jelek segítik a triage / osztályozás folyamatát). Néha akut beutalásra van szükség, de még ezekben az esetekben is szükséges a kritikus állapotú betegek stabilizálása az alapellátásban:

Figyelmeztető tünetek és jelek igen nem Sokk vagy kóma vagy hypoglikémia Láz Köhögés Akut sérülés-trauma Vérzés Dyspnoea – légszomj Légzésszám (magas-alacsony) Fulladásérzés-légszomj Terhes-kisgyerekes Kiszáradás jelei Éhezés jelei Delirium Öngyilkossági-/Önkárosító gondolatok Fogyatékosság Hasmenés Hányás

19

Rühesség Égés vagy fagyás Kísérő nélküli gyerekek Nedves-szakadt ruházat Zúzódások – műtétek jelei (különös tekintettel a gyermekekre)

A táblázat forrása az Alapellátási egészségügyi terv menekültek és egyéb migránsok számára, amelyet a Krétai Egyetemen fejlesztettek ki az EUR-HUMAN projekt keretein belül.

Az EUR-HUMAN projekt 4.2 részén alapulva, az alábbi irányelveket, útmutatókat, oktatási és egészségfejlesztési anyagokat ajánljuk az újonnan érkezett migránsok (beleértve a menekülteket) alapellátásával kapcsolatban:

A MEDBOX Clinical Guideline honlapon sokféle betegségről találhat klinikai irányelveket. https://www.medbox.org/clinical-guidelines/listing Mivel rendkívül fontos, a beteg ismeretei a betegségéről, különösen akut helyzetekben használható jól a következő, hasznos link, amely betegtájékoztatókat tartalmaz több betegségről, illetve egészséggel kapcsolatos kérdéseket ismertet angol, arab, német, orosz, spanyol, török nyelven. http://www.patienten-information.de/kurzinformationen/uebersetzungen

A magyar egészségügyi szakmai irányelveket az alábbi linken találja meg: https://kollegium.aeek.hu/site/index.php?page=hu/Egeszsegugyi_szakmai_iranyelvek/Egeszsegugyi_szakmai_Iranyelvek_tara

4. Fertőző betegségek A közelmúltban jelent meg a legátfogóbb ECDC dokumentum a menekültekkel és más migránsokkal kapcsolatos fertőző betegségekről angolul:

http://ecdc.europa.eu/en/publications/Publications/Infectious-diseases-of-specific-relevance-to-newly-arrived-migrants-in-EU-EEA.pdf "Az EU-ba/EGT-be belépő migránsok, különösen a gyermekek, fertőző betegségek kialakulásának kockázatának vannak kitéve ugyanúgy, mint a többi EU-lakosság és bizonyos esetekben még sérülékenyebbek azokkal szemben. Fontos tehát számukra is az azonos szintű védelmet biztosítani, mint a lakosság többi részének, beleértve a rutin védőoltásokkal megelőzhető betegségeket is. Ráadásul ezek a migráns populációk fertőző betegségek specifikus kockázatainak is ki vannak téve, származási és célországukban illetve az utazás során felkeresett országokban is. (ECDC, 2015)"

20

“A migránsok jelenlegi beáramlása miatt fertőző betegségek járványos

kitörésének az esélye extrém alacsony. Bár annak az esélye alacsony, hogy dokumentumban kiemelt specifikus fertőző betegségek fordulnak elő a migránsok között, vagy bizonyos esetekben nagyon alacsony, mégis figyelni kell azokat, hogy biztosítsuk azok időbeli felismerését és kezelését, ahol indikált, védőoltásokkal történő megelőzését. Nem jelentenek szignifikáns rizikót az

EU/EGT lakosságára. (ECDC, 2015)”

21

Táblázat: Fertőző betegségek vizsgálata származási ország szerint (ECDC műszaki dokumentum, 2015)

22

Fertőző betegségek, amelyekre gondolni kell túlzsúfolt helyeken: “A rossz életkörülmények, zsúfolt menhelyeken, fogdákban és menekülttáborokban a tetvek és / vagy a bolhák terjedésének kockázatát növelhetik és ritka esetekben ezek a tetvek vagy bolhák betegségeket hordoznak (pl. tetű terjesztette betegségek: visszatérő láz miatt Borrelia recurrentis, árok láz miatt Bartonella Quintana, járvány tífusz miatt Rickettsia prowazekii, és rágcsáló tífusz), valamint segíthetik az atkák terjedését (rüh). Az elmúlt hónapokban 27 esetben visszatérő lázról számoltak be Hollandiában, Németországban, Finnországban és Belgiumban azon menekültek és migránsok között, akik Szomália, Eritrea és Etiópia területéről származnak. Az utóbbi főként a kelet-afrikai útvonalon jellemző betegség az utazás alatt, vagy a korai érkezéskor az EU országokban. Meningococcus betegség kitörésével összefüggésbe hozták a túlzsúfolt menekült szállásokat. Kiváltó tényezőkként írták le a kollégiumi elhelyezést, rossz higiéniát, és a korlátozott hozzáférést az egészségügyi ellátáshoz. A meningococcus hordozási rátával kapcsolatban kimutatták, hogy magasabb a túlzsúfolt helyeken élők között és a legtöbb esetben a tünetmentes hordozóktól kapták el. Meningococcus betegséget általában gyerekeknél jelentették, de még mindig ez az agyhártyagyulladás és a vérmérgezés vezető oka a serdülők, fiatal felnőttek és felnőttek között, különösen a sűrűn lakott helyeken, például a menekülttáborokban. Ezen túlmenően, a zsúfoltságot összefüggésbe hozták megnövekedett kanyaró, varicella és az

influenza fertőzésekkel. (ECDC, 2015)"

Differenciáldiagnózisok, amikre figyelni kell a klinikai diagnózis felállítása során: A menekült / bevándorló populációban előforduló egyes betegségek az országra jellemző megelőzési és ellenőrzési stratégia része lehet, ezért vizsgálatukkor figyelembe kell venni a nemzeti irányelveket. Ezen kívül a leggyakoribb betegségeket a honos uniós lakosság körében, illetve specifikus fertőző betegségeket is figyelembe kell venni a differenciáldiagnózis során a tünetektől függően a menekültek és más migránsok orvosi vizsgálata során.

23

Táblázat: A differenciáldiagnózisok, amiket a klinikai diagnózis felállítása során figyelembe kell venni (ECDC, módszertani dokumentum, 2015)

4.1 Specifikus fertőző betegségek

A specifikus fertőző betegségek leírása megtalálható két ECDC dokumentumban, melyeket 2014-ben publikáltak: ECDC: Technical Report: Assessing the burden of key infectious diseases affecting migrant populations in the EU/EEA http://ecdc.europa.eu/en/publications/Publications/assessing-burden-disease-migrant-populations.pdf

ECDC: Technical Report: Migrant health: Background note to the ‘ECDC Report on migration and infectious diseases in the EU’ http://ecdc.europa.eu/en/publications/publications/0907_ter_migrant_health_background_note.pdf

24

4.1.1 Tuberkulózis

A tuberkulózis előfordulási aránya eltérő az egyes országokban a menekültek / migránsok / menedékkérők származási országa szerint, kérjük, tekintse át a Világbank áttekintő táblázatát a tuberkulózis incidenciájáról világszerte. http://data.worldbank.org/indicator http://data.worldbank.org/indicator/SH.TBS.INCD?view=chart

"A bevándorlók között a TBC esetek előfordulása 10%-ról (2000-ben) 25%-ra nőtt (2010-ben). Sok bevándorló a társadalmi-gazdasági státuszának a következményeként kapja el a TBC-t a fogadó országban. Anyagi nélkülözés meghatározóbbnak tűnik, mint a származási ország. Az érkező migránsok, akiknek kórtörténetében TBC szerepel, a fertőzés újraaktiválásának lehetőségének vannak kitéve, a túlzsúfolt, levegőtlen életkörülmények, a

25

hajléktalanság és a nem megfelelő táplálkozás miatt. (ECDC. Report on migration and infectious diseases in the EU)"

4.1.2 HIV/AIDS Ezt az alfejezetet a MEM-TP (2016) EU tréningből vettük, amely a migránsok és etnikai kisebbségek részére nyújtott egészségügyi szolgáltatásokról szól. Az ECDC útmutatás HIV-vizsgálatokkal kapcsolatos alapelvei közé tartozik annak biztosítása, hogy a HIV-szűrés önkéntes és bizalmas, és hogy a vizsgált személy tájékoztatáson alapuló beleegyezését adja. Az is javasolt, hogy biztosítva legyen HIV-pozitívak számára a hozzáférés a kezeléshez, ellátáshoz és a megelőzési szolgáltatásokhoz. Ezt alkalmazni kell valamennyi veszélyeztetett egyén vagy HIV-fertőzött esetén, ideértve az irreguláris bevándorlókat. Ennek ellenére, a bevándorlók sok helyen Európában, jogi, közigazgatási, kulturális és nyelvi akadályokba ütköznek a HIV-szűréssel kapcsolatos szolgáltatásokhoz való hozzáférések tekintetében. Az ECDC Dublini Nyilatkozat adatai jelentései azt mutatják, hogy bár sok EU / EGT-országban azonosították a migránsokat a HIV fertőzés tekintetében fontos részpopulációként, azonban csak néhány országban van megfelelő surveillance rendszer a migránsok körében előforduló HIV-ről. (ECDC. Jelentés a migrációról és a fertőző betegségekről az EU-ban, 2014-ben)

A magyarországi fertőző betegségekkel foglalkozó statisztikákra is jellemző, hogy a külföldi állampolgárok adataival egy halmazban kezelik a menedékkérőkre vonatkozó adatokat. Így nehéz pontos helyzetképpel szolgálni akár a HIV esetében is. Az alábbiakat vegyük figyelembe a HIV pozitív migránsok esetében:

� “Szokatlan” altípusok: D altípus. � Általános fertőzések, pl. Tuberkulózis. � Endémiás fertőzések, pl. Malaria. � Hepatotoxicitás: Az antiretrovirális és TBC kezelés

mellékhatásaként. � Immunrekonstitúciós szindróma (Immune reconstitution

syndrome). � Metabolopátiák: Glucose 6 Phosphate Dehydrogenase deficit.

26

4.1.3 Vírusos Hepatitis

Ezt az alfejezetet a MEM-TP (2016) EU tréningből vettük, amely a migránsok és etnikai kisebbség részére nyújtott egészségügyi szolgáltatásokról szól.

� Hepatitis A főleg fertőzött vízzel és élelmiszerekkel terjed, de a fertőzés terjedhet intravénás kábítószer használattal és szexuális kapcsolattal is.

� Kevés bizonyíték utal arra, hogy a hepatitis A összefügg a migrációval Európában.

� Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint világszerte már a lakosság 3,0%-a hepatitis C vírussal fertőzött, és több mint 150 millió ember szenved krónikus fertőzésben.

� Több mint 350 000 ember hal meg évente HCV-vel kapcsolatos májbetegségben.

� A három leginkább érintett ország Egyiptom, Pakisztán és Kína, ahol a becsült HCV prevalencia 22%, 4,8% és 3,2% volt.

� Európában HCV prevalenciája alacsony, a becslések szerint 0,1-5,6% között van a lakosság körében. A legmagasabb a gyakoriság a déli és kelet-európai országokban.

Néhány hasznos forrás a migránsok és bevándorlók hepatitis B és C fertőzéseivel kapcsolatban:

- A Hepatitis epidemiológiájával kapcsolatos információ http://hepscreen.eu/health-challenge/epidemiology/

- Adott földrajzi terület hepatitis fertőzöttséggel összefüggő terheltségnek értékelését segítő útmutató, amely elérhető angol, német, spanyol, francia, és olasz nyelven. http://hepscreen.eu/health-challenge/epidemiology/estimate-the-burden/

- Tájékoztató kiadvány azok számára, akiknek vírus hepatitis szűrést ajánlottak. Elérhető 42 nyelven. http://hepscreen.eu/what-can-we-do-about-it/pre-test-information/multi-language-builder/

- Tesztelés előtti ellenőrző lista. Ez az ellenőrző lista használható a tesztelés felajánlása előtt, valamint segíti a tájékoztatáson alapuló beleegyezést, javítja a szűrés elfogadását, a figyelemfelkeltést és ismeretek bővítését. Elérhető angol, olasz, francia, spanyol és német nyelven. http://hepscreen.eu/what-can-we-do-about-it/pre-test-information/pre-test-discussion-check-list/

27

4.1.4 Nemi úton terjedő betegségek (Sexual Transmitted Diseases)

Ezt az alfejezetet a MEM-TP (2016) EU tréningből vettük, amely a migránsok és etnikai kisebbségek részére nyújtott egészségügyi szolgáltatásokról szól.

Gonorrhoea

A rendelkezésre álló adatok korlátozottak és részben ellentmondásosak. Ezért nehéz egyértelmű következtetéseket a gonorrhoea előfordulásáról a bevándorlók között EU / EGT-ben. A rendelkezésre álló adatok azonban azt mutatják, kicsi a különbség a gonorrhoea arányában a migránsok és nem migránsok között. Az adatok arra utalnak, hogy jelentős különbségek vannak a bevándorlók és a nem bevándorlók között az átviteli mód tekintetében és gonorrhoea esetek százalékos előfordulásában a szexmunkások körében. Szifilisz

A kórházi adatokon alapuló vizsgálatok arra utalnak, hogy a bevándorlók között egyes régiókból, például Spanyolországban a Dél-Amerikából és a Karib szigetekről, és a kelet-európaiak a Cseh Köztársaságban, nagyobb lehet a szifilisz fertőzések kockázata. Londoni (Nagy-Britannia) STD klinikákon azt találták, hogy egyes kelet-európai országokból származó férfiaknál is nagyobb valószínűséggel diagnosztizáltak szifiliszt.

A férfi latex óvszer, ha következetesen és helyesen használják, nagyon hatásosan csökkenti a HIV és más nemi úton terjedő fertőzések, beleértve a gonorrhoea, chlamydia fertőzés és trichomoniasis előfordulását.

4.2 Lehetséges nem szokványos fertőző betegségek menekültek és újonnan érkező bevándorlók között

Menekültek / migránsok / menedékkérők gyakran csökkent általános egészségi állapota a fizikai és lelki megterhelésnek vagy a repülésnek / utazásnak köszönhető. Ez növelheti a fertőző betegségekkel szembeni fogékonyságukat, amelyhez jelentős mértékben hozzájárulhat a lakhatási helyzetük és életkörülményeik.

„A széles körben elterjedt hiedelemmel ellentétben nincs szisztematikus

összefüggés a migráció és a fertőző betegségek megjelenése között.” (WHO

Europa)

28

A menekültek / migránsok / menedékkérők is érintettek lehetnek gyakori betegségekben, amelyek szintén gyakoriak a helyi lakosság körében, mint például: • Húgyúti fertőzés • Felső légúti fertőzés • Gastroenteritis, stb. Továbbá a menekültek / menedékkérők lakhatási körülményei okozhatják a könnyen átvihető betegségek gyakoribb előfordulását, mint például: • Kanyaró • Varicella • Influenza vagy • Rüh Meg kell említeni, hogy a menekültek / migránsok / menedékkérők között olyan betegségek léphetnek fel, amelyet a nem megfelelő immunizálásuk okoz és amelyek ellen a Magyarországon hosszabb ideje élő emberek többnyire védettek, mint például: • Gyermekbénulás • Diftéria • Hepatitis B vagy • Kanyaró. Az ilyen betegségek prevalenciája változik a különböző országokban a menekültek / migránsok / menedékkérők származása szerint. Például a gyermekbénulás még endémiás Afganisztánban és Pakisztánban, míg ezek előfordulása Szíriában 2015-ig hasonló volt, mint Európában. Az egyes országokban az immunizálás hiánya miatt előforduló betegségekkel kapcsolatos linkek: • UNICEF, At a glance: Syrian Arab Republic, Statistics

http://www.unicef.org/infobycountry/syria_statistics.html

• WHO-UNICEF estimates of BCG Coverage, Methods, materials and processes http://apps.who.int/immunization_monitoring/globalsummary/timeseries/tswucoveragebcg.html

• Countries where Polio is still endemic (Pakistan, Afghanistan) http://www.polioeradication.org/Keycountries.aspx

29

Az European Centre for Disease Prevention and Control (ECDC) áttekintést ad mely fertőző betegségeket kell figyelembe venni a menekültek / menedékkérők és egyéb migránsok származási országának megfelelően. Újonnan érkezett bevándorlók szempontjából különös fontossággal bíró fertőző betegségekről információ található az alábbi linken: (ECDC Technical Document, Infectious diseases of specific relevance to newly-arrived migrants in the EU/EEA) http://ecdc.europa.eu/en/publications/Publications/Infectious-diseases-of-specific-relevance-to-newly-arrived-migrants-in-EU-EEA.pdf

Néhány ritka esetben, olyan fertőző betegségek jelennek meg a menekült / bevándorló / menedékkérő populációkban, amelyek endémiásnak számítanak a származási országukban, vagy amelyeket utazásuk során szereztek és amelyek rendes körülmények között nem fordulnak elő Magyarországon. Néhány ilyen fertőző betegség akut kezelést igényel. Ezek: • Malária • Tetvek által okozott visszatérő láz • Lassa-láz • Krími-kongói láz • Tífusz (szalmonella) • A zsigeri leishmaniosis • Tífusz (Rickettsia) • Amőbás máj tályog • Leptospirosis • Agyhártyagyulladás • Gümőkóros agyhártyagyulladás • Egyéb bakteriális agyhártyagyulladás Az ÁNTSZ 2015. augusztusi közleménye alapján az erősödő migráció miatt járványügyi kockázat van, járványveszély egyelőre nincs Magyarországon. https://www.antsz.hu/felsomenu/rolunk/sajto/sajtokozlemenyek/150824-bevandorlas.html

Hasznos linkek Nemzetközi vonatkozásban a World Health Organization Europe kiadványa – Gyakori kérdések migrációval és egészséggel kapcsolatban elérhető angolul: http://www.euro.who.int/en/health-topics/health-determinants/migration-and-health/migrant-health-in-the-european-region/migration-and-health-key-issues

30

5. Védőoltások

5.1 Hasznos általános információk

Elsőbbséget kell biztosítani a könnyen terjedő és / vagy súlyos fertőző betegségeknek, mint a kanyaró, rubeola, diftéria, tetanusz, szamárköhögés, gyermekbénulás, Hib (6 év alatt, kivéve, ha másképp nincs feltüntetve az ország-specifikus ajánlásokban) és hepatitis B (szűréssel vagy anélkül a nemzeti ajánlásoknak megfelelően). Ha lehetséges, kombinált oltóanyagokat kell használni, hogy megkönnyítsék az oltást. Ha egy vakcinából hiány van, elsőbbséget kell biztosítani a gyermekeknek, de a cél legalább egy adag dT-IPV-tartalmú vakcina felnőtteknél. További védőoltásokat kell figyelembe venni a következő betegségek ellen, az életkörülmények, az évszak és járványügyi helyzet függvényében:

- Invazív meningococcus betegség (a betegség gyakori a sűrűn lakott helyeken, mint például a menekülttáborokban vagy befogadó állomásokon, sok EU ország rutin oltási tervében is benne van a vakcináció); - A varicella betegségre a közös zsúfolt szállásokon élők és a menekültek / migránsok / menedékkérők rendkívül érzékenyek – ezt a vakcinát tartalmazza néhány rutin oltási program az EU-ban.

Az ECDC táblázat olyan konkrét javaslatokat tartalmaz, amely használható a védőoltásokra vonatkozó előzetes oltási dokumentáció esetén is. http://ecdc.europa.eu/en/publications/Publications/Infectious-diseases-of-specific-relevance-to-newly-arrived-migrants-in-EU-EEA.pdf

31

32

Egy másik fontos forrás a vakcina információs nyilatkozatok (vaccine information statements -VIS) 30 vakcinára több mint 40 nyelven. http://immunize.org/vis/

A Robert Koch Intézet (Németország) weboldala is tartalmaz vakcina információs nyilatkozatokat (VIS) több nyelven. http://www.rki.de/DE/Content/Infekt/Impfen/Stichwortliste/A/Asylsuchende_und_Impfen.html Különösen hasznos 20 védőoltással megelőzhető betegségről tartalmaz információt az Immunisation Action Coalition honlapja, mivel ezeket ritkán diagnosztizálják Magyarországon manapság, mint a gyermekbénulás vagy a diftéria:http://immunize.org/photos/

További információ a 7. fejezetben található – Gyermek egészség

5.1.1 Erőforrások különös tekintettel a menekültek és más migránsok ellátására Ez az alfejezet az EUR-HUMAN projekt 4.2 részéből származik: az anyag tartalmaz az újonnan érkezett migránsok (beleértve a menekülteket) alapellátásával kapcsolatos irányelveket, tanácsadást, képzést és egészségfejlesztési anyagokat.

1. Eszköztár (toolkit) az egészségügyi dolgozók számára: http://www.promovax.eu/toolkits/HCW_english_web.pdf

Ez az eszköztár betekintést ad és ismeretekkel szolgál a migránsok immunizációs igényeiről. Úgy tervezték, hogy segítse az egészségügyi szolgáltatók számára a migránsok immunizációs szükségleteinek felmérését. Az információk rendelkezésre állnak angol, horvát, német, görög, magyar, olasz, norvég és lengyel nyelven. Az alábbi információk találhatók a honlapon: - Kinek kell felajánlani védőoltásokat - Hogyan kell kezelni a hiányzó vagy hiányos oltási nyilvántartásokat - A bevándorlók védőoltással megelőzhető betegségeinek és immunizációs szükségleteinek felmérése - A gyermek és felnőtt védőoltások rendje - Hogyan növelhető a migránsok oltottsági aránya - Számos esettanulmány

33

2. Az immunizáció/vakcináció nyilvántartása: A projekt a migránsok védőoltással megelőzhető betegségeit értékelő űrlapot és gyakorlati immunizálási nyilvántartást kínál felnőttek és gyermekek számára. Ez az információ is elérhető angol, horvát, német, görög, magyar, olasz, norvég és a lengyel nyelven. http://www.promovax.eu/toolkits/HCW_english_forms_web.pdf

3. Toolkit menekültek / migránsok számára

Az eszközkészlet tájékoztatást nyújt a menekülteknek, hogy miért szükségesek a védőoltások, hogy mely betegségek megelőzésére szolgálnak, hogy a védőoltások saját érdekében történnek, eloszlat néhány mítoszt és tényeket ismertet és a migránsok megtudhatják, hogy hol kaphatnak védőoltást. Ez a toolkit is tartalmaz egy példányt az immunizálási nyilvántartásból. Az információ rendelkezésre áll angol, albán, arab, bosnyák, bolgár, kínai, nepáli, lengyel, román, orosz, szomáliai és ukrán nyelven. http://www.promovax.eu/index.php/promovax/toolkits/too2

4. Védőoltások Magyarországon

Magyarországon AZ ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT MÓDSZERTANI LEVELE A 2016. ÉVI VÉDŐOLTÁSOKRÓL a következő linken érhető el: http://www.oek.hu/oekfile.pl?fid=6585

Külföldi állampolgárságú gyermekek oltásai “ A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó azon személyt, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarországon gyakorolja, a tartózkodási engedéllyel rendelkező, bevándorolt, letelepedett vagy befogadott harmadik országbeli állampolgárt, továbbá a menekült és menedékes gyermekeket a hazai oltási naptár szerint az esedékesség idején, életkoruknak megfelelően védőoltásban kell részesíteni. Az oltási terv elkészítésekor, az oltások beadása előtt, figyelembe kell venni a korábban kapott védőoltásokat is. (Az EU/EGT országok oltási naptárai a http://vaccine-

schedule.ecdc.europa.eu/ Pages/Scheduler.aspx linken érhetők el.)”

Az életkorhoz kötött kötelező védőoltások mellett a dolgozók munkavégzés során szerzett védőoltással megelőzhető betegségeinek felmérése is fontos.

34

5.2 A vakcinák tárolása és kezelése Vakcinákat megfelelően kell tárolni gyártásuktól kezdve, mindaddig, amíg azokat fel nem használjuk. A vakcina minőségének biztosítása és a hűtési lánc fenntartása a gyártók, forgalmazók, közegészségügyi személyzet és az egészségügyi szolgáltatók közös felelőssége. A megfelelő hűtési lánc egy hőmérséklet-vezérelt ellátási láncot jelent, amely magában foglalja az összes berendezést és alkalmazott eljárást a vakcinák a gyártása, szállítása, tárolása során, ideértve a vakcina beadását. A Center for Disease Control and Prevention (CDC), amely egy átfogó vakcina tárolási és kezelési eszközcsomagot (Toolkit) fejlesztett ki, ahol megtalálhatók a témával kapcsolatos ajánlások és irányelvek is. http://www.cdc.gov/vaccines/hcp/admin/storage/toolkit/index.html

Az alábbiak néhány példát mutatnak be:

• A legfontosabb, hogy a hűtőszekrény hőmérséklete vakcina tárolásakor + 2 ° C és + 8 ° C között legyen.

• Ne tegye a vakcinát a hűtőszekrény ajtajába vagy kombinált hűtő / fagyasztó egység külső ajtajába, a párologtató lemez (hűtés tekercs) közelébe, amelyet általában hűtő belsejében található egy jégkészítő rekeszbe (fagyasztó). Ezek az egységek jelentős kockázatot jelentenek a vakcinák megfagyására nézve, még akkor is, ha azokat ideiglenes tárolására használjuk! Ezen kívül, ha a hűtőszekrénynek van olvasztási ciklusa, ne helyezze a vakcinát közvetlenül a hátsó falhoz.

• Kérjük, figyelje a hőmérsékletet legalább naponta kétszer, ha nincs automata monitorozás.

• Vakcinák: kövessük az alapelvet “first in first out” (FIFO), azaz amit először raktározunk el, azt használjuk fel először.

• Közvetlenül a felhasználás előtt kérjük, ellenőrizze a vakcina lejárati idejét. Vizsgálja meg a fertőtlenítőszer és injekciós tűk lejárati idejét, ha nem azonnal felhasználásra kész oltóanyagot (ready to use) használ.

- Ha az oltóanyagot adományként kerül beszerzésre, mind az adományozó mind az fogadó kövesse a WHO irányelveket. http://apps.who.int/iris/bitstream/10665/44647/1/9789241501989_eng.pdf

- Az orvosi termékeknek legalább egy év maradék eltarthatósága kell, hogy legyen. Ezt nehéz lehet elérni vakcina adományok esetén, de vakcinák esetén legalább 6 hónap maradék eltarthatóság szükséges, egyébként az adományt ne fogadjuk el.

- Ne fogadjon el EU-ban nem engedélyezett orvosi termék adományokat. - Ne fogadjon el rövidebb eltarthatósági idejű adományokat, mint azt

35

fentebb említettük. - Ha nem elfogadható adományok érkeztek, kövessük a WHO irányelveit a

biztonságos ártalmatlanításkor. http://apps.who.int/iris/bitstream/10665/42238/1/WHO_EDM_PAR_99.2.pdf

5.3 Védőoltások dokumentálása

Egy egységes oltási bizonyítványt kell használni. Előnyös, ha a WHO igazolást immunizálásról használjuk (sárga nemzetközi oltási bizonyítvány). Azonban vannak ennek az oltási bizonyítványnak különböző változatai. A helyes változat az a változat, ahol az első oldalon a következők szerepelnek: http://www.who.int/ihr/IVC200_06_26.pdf?ua=1 a) családi és utónév b) a családi név c) születési dátum (a hónapot meg kell adni latin betűkkel, a félreértések elkerülése végett, például 2002/03/06 vagy 2002/06/03 helyett 2002. június 3. használjunk) d) nyilvántartási szám vagy biztosítási szám Az oltási dokumentációt angolul, latin betűkel írjuk, az angol mellet második nyelvet is használhatunk. Az angol nyelv használata azért fontos, mert az egészségügyi szolgáltatók a különböző országokban így el tudják olvasni és megértik a dokumentációt. Az alábbi linken megtalálható a gyógyszerészeti/ orvosi terminológia az Európai Gyógyszerkönyvből (European Pharmacopoeia, Council of Europe) több nyelven. www.edqm.eu (regisztrálni kell az ingyenes használathoz)

36

A vakcinák neve

A védőoltások nem generikumok, nem helyettesíthetők. Minden vakcina egyedi az immunizálás hatékonyságát és a lehetséges nemkívánatos eseményeket illetően (AEFI). Ugyanannak a vakcinának más lehet a neve a különböző EU-országokban. Például: engedélyezett hexavalens vakcinák az EU-ban: Az Infanrix hexa (GSK), Hexyon (SPMSD) Németországban, Hexacima (MSD) – mindhárom vakcina eltérő gyártási és különböző molekuláris szintű antigénekkel rendelkezik. Az INN nevet nem lehet a címkére nyomtatni, mert túl hosszú. A gyógyszerelési hibák elkerülésének érdekében a nevek hárombetűs kódját kell használni a helyes komponensek azonosítására a kombinált vakcinák esetén az oltási bizonyítványban. Tehát a négy komponensű vakcinát úgy lehet azonosítani, mint DTaP-IPV vagy DTaP-HBV vagy MMR-VAR függetlenül a márkanévtől. A hat vegyértékű vakcinát úgy lehet azonosítani, mint DTaP-HBV-Hib IPV.

5.4 Az injekció adás technikája

Az oltást kapónak tanácsos ülni, hogy a szédülés esetén ne érje súlyos sérülés. Ennek kockázata nagyobb, ha az oltottat trauma érte vagy külföldi környezetben tartózkodik, nyelvi nehézségek esetén. Hogyan adjuk a védőoltásokat? Instrukciók röviden intramuscularis injekció adáshoz: http://www.immunize.org/catg.d/p2020.pdf Az adjuvánsokat tartalmazó oltóanyagokat (például alumínium-adszorbeált antigén): - mélyen az izomtömegbe kell beadni - nem szabad subcutan vagy intracutan adni - mert helyi irritációt okozhat, gyulladást, granuloma képződést és a szöveti elhalást okozhat (Red Book, 2003, 18) A felhasználásra kész fecskendőben található levegőt (steril, mintegy 200 ul) be kell adni az oltóanyaggal. Injekciós tűnek száraznak kell lennie a külső felszínén, hogy csökkentse a vakcina összetevői elleni túlérzékenységi reakciókat.

37

5.5 A fájdalom csökkenése (gyermekgyógyászat)

A védőoltások során jelentkező fájdalom csillapítására az alábbi ingyenesen hozzáférhető linken található útmutató: http://www.cmaj.ca/content/187/13/975.full.pdf+html

A csecsemők szoptatás alatti oltása, vagy szacharóz oldatok (20%) hasznos lehet. Javaslatok minden korosztály számára megtalálhatók. Hogyan tartsuk a csecsemőt? Képek ezzel a témával kapcsolatban itt találhatók: http://www.eziz.org/assets/docs/

IMM-720ES.pdf. Szabadon elérhető angol és spanyol nyelven. Kesztyű nem szükséges a védőoltás beadásához a CDC szerint, hacsak a védőoltások beadását végző személyek valószínűleg érintkezésbe kerülhet potenciálisan fertőző testnedvekkel vagy nyílt sérülések találhatók a kezükön. http://www.cdc.gov/mmwr/preview/mmwrhtml/rr5102a1.htm

6. Forrás ECDC. (2009). Technical Report: Migrant health: Background note to the ‘ECDC Report on migration and

infectious diseases in the EU’, July 2009, http://ecdc.europa.eu/en/publications/publications/0907_ter_migrant_health_background_note.pdf, accessed July 27th 2016.

ECDC. (2014). Technical Report: Assessing the burden of key infectious diseases affecting migrant populations in the EU/EEA, May 2014, http://ecdc.europa.eu/en/publications/Publications/assessing-burden-disease-migrant-populations.pdf, accessed July 27th 2016.

ECDC. (2015). ECDC Technical Document, Infectious diseases of specific relevance to newly-arrived migrants in the EU/EEA, 19th November 2015. http://ecdc.europa.eu/en/publications/Publications/Infectious-diseases-of-specific-relevance-to-newly-arrived-migrants-in-EU-EEA.pdf, accessed July 27th 2016.

Maurer, W., Seeber, L., Rundblad, G., Kochhar, S., Trusko, B., Kisler, B., Kush, R., Rath, B. (2014). Vienna Vaccine Safety Initiative. Standardization and simplification of vaccination records. Expert Rev Vaccines. 2014 Apr; 13(4):545-59

Maurer, W1.(2000). Vaccine nomenclature: the three-letter code. OMCL Vaccine Nomenclature Drafting Group. Vaccine. 2000 Feb 14; 18(15):1539-42.

MEM-TP. (2016). Training packages for health professionals to improve access and quality of health services for migrants and ethnic minorities, including the Roma MEM-TP funded by the European Union in the framework of the EU Health Programme (2008-2013) in the frame of a service contract with the Consumer, Health, Agriculture and Food Executive Agency (Chafea) acting under the mandate of the European Commission.

Red book®, Pickering, Larry K. (2003). Report of the committee on infectious diseases. No. Ed. 26. American Academy of Pediatrics, 2003. https://redbook.solutions.aap.org/DocumentLibrary/RB2003.pdf, accessed July 27th 2016

Van der Muijsenbergh, M. van Loenen, T. (2016) Set of guidelines, guidance, training and health promotion materials for primary care for newly arrived migrants including refugees, deliverable 4.2 of the EUR-HUMAN-project.

38

3. Fejezet - Jogi alapok Szerzők: Kolozsvári László, Katz Zoltán, Rurik Imre

1. Bevezetés

A 3. fejezet az irreguláris bevándorlók (továbbiakban menekültek/menedékkérők) egészségügyi ellátásra való jogosultságát szabályozó jogi környezetéről nyújt áttekintést. A fejezet kiemelt figyelmet szentel a Magyarországon menedéket kérő harmadik országból érkező és nemzetközi védelmet kérő személyek menekültügyi eljárása során, valamint azt követő egészségügyi ellátásának jogi aspektusaira. Fontos megjegyezni, hogy az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést, jogosultságot több tényező, elsősorban a tartózkodási jogcím befolyásolja. A fejezetek menekültek/menedékkérők az adott ország elsődleges egészségügyi ellátórendszerével történő találkozás mindhárom fő területével foglalkoznak, a menekültek és az egyéb bevándorlók regisztrációt követő első egészségügyi ellátásával, amikor először kapcsolatba kerülnek az alapellátó egységekkel, illetve a menekültek egészségügyi oktatásával és egészségnevelésével hosszú távon.

2. Az ellátások jogi alapja

2.1 Külföldiekre vonatkozó szabályozás

A Magyarország területére érkező külföldi személyek beutazásával és tartózkodásával kapcsolatban létrehozott kritériumrendszer alapján jár el a hatóság. A megkövetelt kritériumoknak való megfelelést, illetve azok meglétét a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) az eljárás során, a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvényben foglaltaknak megfelelően ellenőrzi.

A harmadik országból érkező állampolgárok beutazásának elengedhetetlen feltétele az úti okmányok megléte. Három hónapot meghaladóan azok a harmadik országbeli állampolgárok tartózkodhatnak Magyarország területén, akik ezen felül megfelelő engedéllyel (pl. bevándorlási, tartózkodási, letelepedési, stb.), továbbá az itteni lakhatás és megélhetés költségeinek fedezéséhez szükséges anyagi eszközzel rendelkeznek, valamint – egészségügyi szempontból – a 2007. évi II. törvény 13. § (1) bekezdés g) és h) pontjai szerint az egészségügyi ellátások teljes körére biztosítottak, vagy az ellátás költségeit

39

biztosítani tudja és nem áll kiutasítás vagy beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt, illetve beutazása és tartózkodása nem veszélyezteti Magyarország közbiztonságát, nemzetbiztonságát vagy közegészségügyi érdekeit.

2.2 A jogi státuszokról általában Menedékkérők azok a külföldi állampolgárok, akik zöldhatáron keresztül (úti okmányokkal, vagy azok nélkül) lépnek az ország területére, majd az idegenrendészeti regisztrációt követően a menekültügyi hatóságnál, azaz a BÁH-nál nemzetközi menekültvédelemért folyamodnak. Vagyis a menedékkérőkkel elsőként a határőrizetet ellátó rendőrök kerülnek kapcsolatba, majd a BÁH regionális igazgatósága menekültügyi eljárás kertében vizsgálja a nemzetközi védelem kritériumainak való megfelelést. A menekültügyi eljárás lényegében három kimenettel zárulhat:

- megszüntetésre kerülhet, amennyiben a menedékkérő elhagyja a számára kijelölt tartózkodási helyet és a továbbiakban nem működik együtt a hatósággal, vagyis ismeretlen helyre távozik;

- elutasításra kerülhet az eljárás eredményei alapján; valamint - a kérelmező szempontjából pozitív eredménnyel zárulhat, azaz

megkülönböztetett jogi státuszok elnyerésével zárulhat úgy, mint menekült, oltalmazott, menedékes vagy befogadott.

2.3 A menedékkérők egészségügyi ellátásának jogi szabályozása Az 1951. július 28-án elfogadott, a menekültek helyzetére vonatkozó Genfi egyezmény határozza meg mindazon kritériumokat, amelyek alapján valaki menekültnek minősül, továbbá a menekülteket megillető jogvédelmet, támogatást és szociális jogokat is. Magyarország 1989-ben csatlakozott a Genfi egyezményhez.

Magyarország esetében a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény, valamint annak végrehajtásáról szóló 301/2007. (XI. 9.) Kormányrendelet határozza meg a hazánk által nyújtott menedékjog tartalmát, ill. a menekültként, oltalmazottként, befogadottként, valamint menedékesként történő elismerés feltételeit, továbbá magát a menekültügyi eljárást. Ezek a jogszabályok olyan külföldiek esetében kell alkalmazni, akik a dublini eljárás1 hatálya alatt állnak, elismerés iránti kérelmet nyújtottak be, vagy menedékjogot élveznek.

1„A harmadik ország állampolgára vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért

felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló 2013. június 26-án kelt 604/2013/EU Parlamenti és Tanácsi

Rendelet (Dublin III Rendelet) 4. cikke szerinti tájékoztató.

Amennyiben elismerés iránti kérelmet nyújt be Magyarországon, még nem feltétlenül jelenti azt, hogy menekültügyi eljárásának lefolytatására

Magyarországon fog sor kerülni. A dublini rendeletek alapján ugyanis, bizonyos jogi előfeltételek fennállása esetén, a menedékjog iránti kérelem

megvizsgálásáért a rendeletekben részes valamely más állam (az Európai Unió valamennyi tagállama, továbbá Svájc, Norvégia, Izland vagy Liechtenstein) is

felelős lehet.”

Forrás: http://www.bmbah.hu/index.php?option=com_k2&view=item&layout=item&id=424&Itemid=467&lang=hu# (Elérés: 2016. október 5.)

40

Ezen túl a menekültek – továbbá más külföldi állampolgárok – egészségügyi ellátása során az alábbi jogszabályok biztosítanak jogi hátteret:

- Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban Egészségügyi törvény);

- A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII.

törvény; - A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény végrehajtásárát

elrendelő 217/1997. (XII. 1.) Kormányrendelet; - A Magyar Köztársaság területén tartózkodó, egészségügyi szolgáltatásra a

társadalombiztosítás keretében nem jogosult személyek egészségügyi ellátásának egyes szabályairól szóló 87/2004. (X. 4.) ESzCsM rendelet;

- Térítési díj ellenében igénybe vehető egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjáról szóló 284/1997. (XII. 23.) Kormányrendelet;

- A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek és a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi tartózkodásával összefüggő közegészséget veszélyeztető betegségekről szóló 32/2007.

(VI. 27.) EüM rendelet; valamint - A fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges

járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet.

2.4 Egészségügyi ellátás

Az Egészségügyi törvény rendelkezései alapján, a Magyarország területén tartózkodó valamennyi személy részére igénybevétel alapjául szolgáló jogviszony előzetes igazolása nélkül biztosítani kell

- a járványügyi ellátások közül a kötelező védőoltást (kivéve a külföldre kiutazás miatt szükséges védőoltást), a járványügyi érdekből végzett szűrővizsgálatot, a kötelező orvosi vizsgálatot, a járványügyi elkülönítést, a fertőző betegek szállítását;

- a mentést, amennyiben az adott személyi sérüléssel járó baleset, tömeges baleset, egészségügyi válsághelyzet, életveszély, vagy annak gyanúja, heveny vagy riasztó tünetekkel járó esetek, szülészeti esemény, ha az erős fájdalom vagy egyéb súlyos heveny tünet csillapítása, heveny tudatzavar, veszélyeztető állapot vagy annak gyanúja miatt azonnali ellátásra szorul;

- sürgős szükség esetén a külön jogszabályban meghatározott ellátásokat.

Ez azt jelenti, hogy nem csupán az elismerését kérő és a már elismert harmadik országbeli külföldiek köre jogosult a fenti ellátásokra, hanem a menedékkérelem előtt álló bevándorlók is. Az ellátás során felmerülő költségek, térítési díjak visszaigénylésével kapcsolatban felmerülő kérdéseket a külön fejezet tárgyalja.

41

3. Az elismerését kérő személy egészségügyi ellátással kapcsolatos kötelezettségei és jogosultságai

3.1. Az elismerését kérő személy egészségügyi ellátással kapcsolatos kötelezettségei

A jogszabályok nem csupán a hatósággal való együttműködési kötelezettséget, egészségügyi ellátásra való jogosultságot, hanem az egészségügyi hatóság elrendelése alapján kötelezettségeket is megállapítanak a menedékkérővel szemben. A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 5. § (2) bekezdése szabályozza a menedékkérő elismerési eljárással kapcsolatos kötelezettségeit. A d) pont értelmében az elismerését kérő személy köteles a jogszabály vagy az egészségügyi hatóság rendelkezése alapján magát

- egészségügyi szűrésnek, - gyógykezelésnek, - jogszabályban kötelezően előírt, valamint az egészségügyi hatóság által

megbetegedési veszély esetén elrendelt, hiányzó védőoltások pótlásának alávetni.

A 301/2007. (XI.9.) Kormányrendelet 63. § (1) értelmében a menekültügyi hatóság a kérelmezőt befogadó állomáson helyezi el, majd az elismerés iránti kérelem előterjesztését követően haladéktalanul értesíti a menedékkérő tartózkodási helye szerint illetékes járási tisztifőorvost az adott járványügyi helyzetnek megfelelő orvosi vizsgálatok elrendelése érdekében. A tisztifőorvos elrendeli az adott járványügyi helyzetnek megfelelő szűrővizsgálatok elvégzését. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek és a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi tartózkodásával összefüggő közegészséget veszélyeztető betegségekről szóló 32/2007. (VI.27.) EüM rendelet 1. számú melléklete határozza meg azokat a közegészséget veszélyeztető betegségeket és a kórokozó hordozó állapotokat, amelyeket a külföldi magyarországi beutazásának és tartózkodásának engedélyezése, illetve a közegészségügyi okból történő kiutasítására történő javaslattétel során figyelembe kell venni. A rendeletnek köszönhetően valamennyi menedékkérő esetében elrendelésre kerülnek az alábbi betegségeket, kórokozó hordozó állapotokat feltáró szűrővizsgálatok: tuberkulózis (tbc), HIV-fertőzés, luesz, hastífusz és paratífusz baktériumhordozó állapot, hepatitis B. A hatályos, jogszabályban meghatározott szűrési sort a hepatitis C fertőzöttség tisztázása érdekében bevezetett szűréssel bővítették. Így a szabályozás értelmében minden menedékkérő egészségügyi szűrése meg kell,

42

hogy történjen, vagyis menekült, oltalmazott, befogadott státusz olyan esetben ítélhető meg, amennyiben az elrendelt szűrések megtörténtek.

Amennyiben az elrendelt vizsgálatok eredménye alapján a tisztifőorvos megállapítja, hogy a menedékkérő valamilyen közegészséget veszélyeztető betegségben szenved, illetve fertőzőképes, haladéktalanul javaslatot tesz a szükséges korlátozó intézkedésekre. Ilyen esetben az egészségi állapot fennállásáig a menedékkérő közösségben nem vagy állapotára, betegségére, illetve kórokozó hordozó állapotára figyelemmel a tisztifőorvos által meghatározott korlátozásokkal helyezhető el. Ha az elismerését kérő közösségben nem helyezhető el, gondozásba vételéről és elhelyezéséről elkülönítetten kell gondoskodni. Az elkülönítésről a menekültügyi hatóságot értesíteni kell. A járványügyi érdekből szükséges intézkedések költségeit a menekültügyi hatóság téríti meg. Ha a fekvőbeteg-gyógyintézet fertőző osztályán vagy kijelölt gyógyintézetben elkülönített elismerését kérő elkülönítésére a továbbiakban nincs szükség, erről a tisztifőorvos a menekültügyi hatóságot értesíti, és az elismerését kérőt a számára kijelölt szálláshelyre irányítja.

Az elrendelt szűrővizsgálatokkal kapcsolatban felmerülő elvárás a hatósággal szemben, hogy a feltárt pozitív esetekben, azaz a betegek számára a szükséges kezelés, ill. az ahhoz való hozzáférés biztosított legyen.

A 29/2012. BM rendelet alapján a menedékkérő csak előzetes orvosi vizsgálat után, a vizsgálatot végző orvos írásos egyetértésével helyezhető el közösségben. Így válik az első befogadó orvosi vizsgálat a közösségbe bocsátás alapfeltételévé.

3.2. Az elismerését kérő személy egészségügyi ellátással kapcsolatos jogosultságai

Azok a személyek, akik nemzetközi menekültvédelemre szorulnak, jogosultak már az eljárás ideje alatt, illetve a státusz megszerzése után meghatározott ideig jogállásuktól függően meghatározott egészségügyi ellátásokra. Az egészségügyi ellátás része az ún. befogadás során nyújtott ellátásoknak. A hazai szabályozás összhangban van az Európai Uniós joggyakorlattal és vonatkozó irányelvvel (2013/33/EU irányelv a nemzetközi védelmet kérelmezők befogadására vonatkozó szabályok megállapításáról), amely a kérelmezők számára biztosítandó befogadási feltételeket szabályozza. Az irányelv meghatározza, hogy a kérelmezők szállást, élelmet valamint más alapvető ellátásokat és

43

támogatásokat kapjanak, továbbá egészségügyi és pszichológiai ellátásban részesüljenek.

3.3. A befogadási feltételek A 2007. évi LXXX. törvény 26. § magába foglalja a befogadás anyagi feltételeit, valamint az elismerését kérő mozgásszabadságával, egészségügyi és szociális ellátásával, valamint oktatásával kapcsolatos jogosultságot és intézkedést. Amennyiben a menedékkérő rászorult, térítésmentesen jogosult a befogadási feltételekre.

Ha az elismerését kérő nem minősül rászorultnak, a BÁH megkövetelheti a

befogadás anyagi feltételeinek, illetve az egészségügyi ellátás költségeinek részben vagy egészben történő megtérítését. Ha bebizonyosodik, hogy az elismerését kérő rendelkezett a befogadás anyagi

feltételeivel, illetve az egészségügyi ellátás fedezetével, miközben ezeket számára a hatóság biztosította, ez esetben elrendelhető a költségek

visszatérítése. A jogtalanul felvett ellátások és szolgáltatások összege adók módjára behajtható köztartozásnak minősül. Az önkéntes visszafizetés elmaradása esetén a menekültügyi hatóság elrendeli a visszafizetendő összeg behajtását.

27. § szerint az elismerését kérő a menedékkérelem benyújtását követően a menekültügyi eljárás jogerős lezárásáig a meghatározott, az egészségi állapotának megfelelő és alapszükségleteit kielégítő befogadás anyagi feltételeire és egyéb támogatásokra jogosult. 28. § alapján a befogadás anyagi feltételeit a menekültügyi őrizetben lévő menedékkérő részére is biztosítani kell valamint a feltételek biztosítása során figyelembe kell venni a különleges bánásmódot igénylő személy sajátos szükségleteit. A menedékkérő az egészségügyi alapellátásról szóló törvény szerinti alapellátásra, a külön jogszabály szerinti egészségügyi ellátásra pedig meghatározott szabályok szerint jogosult.

3.4. A befogadás során nyújtott ellátások és támogatások rendszere

A 301/2007. (XI.9.) Kormányrendelet 15. § szerint a menedékkérőt a befogadás során az alábbi ellátások és támogatások illetik meg: - a befogadás anyagi feltételeinek biztosítása,

- a befogadó állomáson nyújtott elhelyezés és ellátás, - az utazási kedvezmények igénybevétele, valamint - az elismerését kérők köztemetésének költségei viselése.

44

- egészségügyi ellátás, - oktatási-nevelési költségek megtérítése, - pénzbeli támogatások. - az ország végleges elhagyásának támogatása.

A befogadás során nyújtott ellátások és támogatások igénybevételének általános feltételei A Kormányrendelet 16. § alapján a menekültügyi hatóság a 15. §-ban meghatározott ellátásokra és támogatásokra való jogosultságról, azok kérelem esetén történő megítéléséről, illetve a megszüntetésükről határozattal dönt. A menekültügyi hatóság a menedékkérőnek meghatározott, a befogadás anyagi feltételeire és az egészségügyi ellátásra való jogosultságáról a menedékjog iránti kérelem regisztrálásától számított 30 napon belül határozattal dönt. A határozat meghozataláig a menedékkérő számára a befogadás anyagi feltételeit és az egészségügyi ellátást biztosítani kell. Az elismerést kérő a menedékkérelem benyújtásakor a Kormányrendelet 2. mellékletében meghatározott nyomtatvány kitöltésével nyilatkozik vagyoni és jövedelmi helyzetéről. A menekültügyi hatóság az menedékkérőnek a 15. § szerinti ellátásokra és támogatásokra való rászorultságát az eljárás teljes időtartama alatt vizsgálja. A BÁH a menedékjog iránti kérelem előterjesztését követően a menedékkérőt – anyanyelvén vagy az általa értett más nyelven, írásban – legkésőbb 15 napon belül tájékoztatja az őt megillető valamennyi ellátásról és támogatásról, a befogadási feltételekkel kapcsolatban ráháruló kötelezettségekről, valamint a befogadás során egyedi segítséget, illetve jogi segítséget nyújtó szervezetekről. A menedékkérő a befogadás során nyújtott ellátásokra és támogatásokra akkor tekinthető rászorultnak, ha az elismerést kérő vagy vele közös háztartásban élő házastársa és egyenes ági rokona nem rendelkezik Magyarországon rendelkezésre álló, megélhetését biztosító vagyonnal, továbbá összes jövedelmének figyelembevételével számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összegét. Az elismerését kérő köteles a vagyon-, illetve jövedelemváltozást 15 napon belül a BÁH-nál bejelenteni. A menedékkérő kötelezhető a jogtalanul igénybe vett ellátás ellenértékének a megfizetésére, illetve a támogatási összeg visszafizetésére. A menekültügyi hatóság a mérlegelés során figyelembe veszi az elismerését kérő vagyoni helyzetét és az igénybe vett támogatás összegét.

45

3.5. Térítésmentesen igénybe vehető ellátások köre, szabályai

A 301/2007. (XI.9.) Kormányrendelet 26. § (1) értelmében a menedékkérő – ha nem áll társadalombiztosítási jogviszonyban – betegsége esetén térítésmentesen jogosult az alábbi egészségügyi ellátásra:

a) külön jogszabály szerinti egészségügyi alapellátásra, a háziorvosi ellátás körébe tartozó vizsgálatokra és gyógykezelésre;

b) a sürgős szükség esetén igénybe vett járóbeteg-szakellátás keretében történő vizsgálatra, gyógykezelésre, továbbá az ellátás során felhasznált gyógyszerre és kötszerre;

c) a sürgős szükség esetén igénybe vett fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásra, valamint annak során az orvos előírása szerinti gyógykezelésre – ideértve a műtéti beavatkozásokat, továbbá az annak során felhasznált gyógyászati anyagokat és protetikai eszközöket –, gyógyászati ellátásra, a gyógykezeléshez szükséges gyógyszerre, kötszerre és étkezésre;

d) a járóbeteg-szakellátást vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést követően a betegségből való gyógyulásig, illetve állapota stabilizálódásáig da) a szükséges vizsgálatra és gyógykezelésre, a db) h) pont szerinti gyógyszerek közé nem tartozó, mással nem helyettesíthető gyógyszerre és a gyógyszer beadásához szükséges gyógyászati segédeszközre;

e) orvos által rendelt egyéb gyógyászati segédeszközre, valamint annak javítására;

f) sürgősségi fogászati ellátásra és fogmegtartó kezelésre, feltéve, hogy a legalacsonyabb térítési kategóriába tartozó kezelést veszi igénybe;

g) terhesgondozásra és szülészeti ellátásra, illetve a magzati élet védelméről szóló törvényben meghatározott feltételek szerint a terhesség megszakítását célzó beavatkozásra;

h) külön jogszabály szerint a „közgyógyellátásra jogosultak” részére térítésmentesen, illetve „egészségügyi rendelkezés” alapján 90%-os vagy 100%-os társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyszerre és kötszerre;

i) b) és c) pont, a d) pont da) alpontja és a g) pont szerinti ellátások esetében betegszállításra, ha egészségügyi állapota miatt a szállítás másként nem oldható meg;

j) az életkorához kötött kötelező védőoltásra.

Sürgős szükség az egészségi állapotban bekövetkezett olyan változás, amelynek következtében azonnali egészségügyi ellátás hiányában a beteg közvetlen életveszélybe kerülne, illetve súlyos vagy maradandó egészségkárosodást szenvedne.

Az elismerését kérő háziorvosi ellátása a befogadó állomáson vagy menekültügyi őrizetben történik. A magánszálláson tartózkodó elismerését

46

kérő a szálláshelye szerinti – területi ellátási kötelezettséggel egészségügyi szolgáltatást nyújtó – háziorvosnál jogosult ellátásra. Az egészségügyi alapellátás körébe tartozó egyéb egészségügyi ellátásokat a menedékkérő a szálláshelye szerinti települési önkormányzat által biztosított ellátás keretében veheti igénybe.

Egyes, a 26. § (1) bekezdés d) pontja szerinti egészségügyi szolgáltatások igénybevétele akkor térítésmentes, ha háziorvosi ellátást nyújtó orvos beutalására vagy a járóbeteg-szakellátás, illetve fekvőbeteg-gyógyintézet szakorvosa visszarendelésére történt. Az egészségügyi szakellátást a területi ellátási kötelezettséggel működő egészségügyi szolgáltatónál lehet igénybe venni. A menekültügyi hatóság a külön jogszabályban meghatározott gyógyszerrendelésre jogosító bélyegzővel rendelkező orvos által kiállított, az elismerését kérő humanitárius célú tartózkodási engedélyének számát feltüntető vény alapján kiadott gyógyszer, kötszer, gyógyászati segédeszköz teljes árát, illetve a gyógyászati segédeszköz javításának teljes költségét megtéríti.

3.6. A menekültügyi őrizettel kapcsolatos intézkedésekről

A menekültügyi őrizetben elhelyezendő külföldiek esetében ugyanazon kötelezettségek (szűrővizsgálatok, befogadó orvosi vizsgálatok, gyógykezelés, kötelező védőoltások) érvényesek, mint a befogadó állomáson, közösségi szálláson elhelyezett menedékkérők esetében.

A menekültügyi őrizet végrehajtása során el kell különíteni a – házastársak kivételével – a férfiakat a nőktől, valamint a kiskorú gyermekkel rendelkező családokat – a magánélet megfelelő védelmének biztosításával – a többi őrizetestől.

A különleges bánásmódot igénylő személyek elhelyezéséről sajátos szükségleteikre – különösen a korukra, valamint az egészségügyi (és ennek részeként mentális) állapotukra – figyelemmel kell gondoskodni.

Amennyiben az elismerését kérőről kiderül, hogy egészségi állapota miatt nem helyezhető el menekültügyi őrzött befogadó központban, haladéktalanul egészségügyi intézménybe kell szállítani. Más szóval a menekültügyi őrizetet haladéktalanul meg kell szüntetni, ha az őrizetbe vett menedékkérő egészségügyi állapota miatt huzamos kórházi kezelést igényel.

47

Éppen ezért az őrzött szálláson kialakításra kell, hogy kerüljön egy háziorvosi minimumfeltételeknek megfelelő orvosi rendelő, orvosi vizsgálat céljára szolgáló helyiség és egészségügyi elkülönítő helyiség.

2015-ben kidolgozásra került a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal által fenntartott, a menekültügyi őrizet végrehajtására szolgáló intézményre, a befogadó állomásra és a közösségi szállásra, valamint a rendőrség által fenntartott, az idegenrendészeti eljárásban elrendelt őrizet végrehajtására szolgáló őrzött szállásra vonatkozó közegészségügyi követelményekről, a közegészségügyi ellenőrzésekről, valamint az egészségügyi államigazgatási szervvel való együttműködés rendjéről szóló 8/2015. (III.24.) BM rendelet, amely alapvetően a közegészségügyi veszélyek csökkentésére irányul.

3.7. A repülőtéri eljárás

A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 72. § rendelkezik abban az esetben, ha a külföldi a kérelmét Magyarország területére történő beléptetés előtt, a nemzetközi légiforgalmi határátkelőhelyen nyújtja be. Ez esetben a kérelmezőt a repülőtéri eljárás során ugyanúgy megilleti az egészségügyi ellátás. A menekültügyi hatóság a kérelmezőt a repülőtér tranzitterületén található szálláshelyen helyezi el. A repülőtéri eljárásban a menekültügyi kérelemre vonatkozó vizsgálatot nyolc napon belül le kell folytatni. Az eljárás során hozott döntés közléséről a menekültügyi hatóság haladéktalanul gondoskodik.

A repülőtéri eljárás szabályai nem alkalmazhatók, ha a kérelmet különleges bánásmódot igénylő személy nyújtja be.

3.8. A különleges bánásmódot igénylő személy ellátása a befogadás során

A 2007. évi LXXX. törvény értelmezése szerint különleges bánásmódot igénylő személynek számít a kísérő nélküli kiskorú, vagy olyan kiszolgáltatott személy - különösen a kiskorú, az idős, a fogyatékkal élő személy, a várandós nő, a kiskorú gyermeket egyedül nevelő szülő, valamint a kínzást, nemi erőszakot vagy a pszichikai, fizikai vagy szexuális erőszak más súlyos formáját elszenvedett személy -, akiről helyzetének egyedi értékelését követően megállapítható, hogy sajátos szükségletekkel rendelkezik.

48

A jogszabály definíciója szerint a kísérő nélküli kiskorú az a tizennyolcadik életévét be nem töltött külföldi, aki felügyeletéért felelős nagykorú személy kísérete nélkül lépett Magyarország területére, vagy a belépést követően maradt felügyelet nélkül, mindaddig, amíg ilyen személy felügyelete alá nem kerül.

A menekültügyi hatóság a menedékkérőket mind őrzött szálláson, befogadó állomáson, egyéb tartózkodási helyen a családokat az állomáson élők közösségétől, a nőket a férfiaktól és a kiskorúakat a felnőttektől el kell különíteni. A 301/2007 Kormányrendelet 21. § értelmében a befogadó állomáson történő elhelyezés során a menekültügyi hatóság köteles a család egységét fenntartani, a családtagokat együtt elhelyezni és a családi élet védelmét biztosítani. A 33. § alapján a befogadás során a kiskorú elismerését kérő érdekeinek szem előtt tartásával kell eljárni. A befogadó állomáson nyújtott elhelyezés során a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését elősegítő, az életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelő étkeztetéséről, ruházattal való ellátásáról, mentálhigiénés és egészségügyi ellátásáról, gondozásáról, neveléséről kell gondoskodni.

A nemi erőszak, súlyos elhanyagolás, kizsákmányolás, kínzás, vagy kegyetlen, embertelen és megalázó bánásmód áldozatául esett, továbbá fegyveres konfliktus során traumát szenvedett kiskorúak megfelelő rehabilitációs, szükség esetén mentálhigiénés ellátása és szaktanácsadása érdekében a menekültügyi hatóság jelzéssel él az illetékes egészségügyi intézmény, kísérő nélküli kiskorú esetében az illetékes gyermekvédelmi intézmény felé.

A Kormányrendelet 34. § szerint a különleges bánásmódot igénylő menedékkérő a már ismertetett térítésmentes ellátások mellett jogosult az egészségi állapotára figyelemmel indokolt egészségügyi szolgáltatások igénybevételére, rehabilitációs, pszichológiai, valamint klinikai szakpszichológiai ellátásra, továbbá pszichoterápiás kezelésre.

Magyarországon a menekültügyi hatóság intézményeiben, a Cordelia Alapítvány a Szervezett Erőszak Áldozataiért szervezet biztosít rendszeres pszichiátriai, pszichoterápiás, pszichológiai kezelést, pszicho-szociális tanácsadást a menedékkérők, menekültek és családtagjaik számára. Hazánkban jelenleg az egyetlen olyan civil szervezet, amely e speciális célcsoport pszichés, szomatikus és szociális panaszait egy komplex szolgáltatásrendszeren keresztül kezeli.

49

Gyermekek részére biztosítandó védőoltások szabályozásáról

Magyarország esetében a védőoltásokkal kapcsolatos szabályozás talán külön fejezetet érdemelne, mivel a vonatkozó jogszabályok nem csak a felnőtt bevándorló populáció esetében rendelkeznek. Gyermekek esetében kiemelendő a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges

járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet. A rendelet 5. §-a rendelkezik a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek életkorhoz kötötten kötelező védőoltásokról. Az a harmadik országbeli személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarországon gyakorolja, a tartózkodási engedéllyel rendelkező, bevándorolt, letelepedett vagy befogadott harmadik országbeli állampolgárt, továbbá a menekültet és menedékest a magyar védőoltási rend értelmében életkorának megfelelő védőoltásban kell részesíteni.

A jogszabályban meghatározott és az Országos Epidemiológia Központ (OEK) által módszertani levélben kihirdetett kötelező védőoltásokat a 0-6 éves korúak körében folyamatos oltási rendszerben kell végrehajtani.

4. A menekült, az oltalmazott, a befogadott, valamint a menedékes számára nyújtott ellátások és támogatások rendszere és egészségügyi ellátása

4.1. A menekült, az oltalmazott, a befogadott, valamint a menedékes

számára nyújtott ellátások és támogatások rendszere

Az egyes ellátások és támogatások jogosultságában a jogalkotó különbséget tesz a menekültügyi eljárás során megállapított jogi státusz, valamint egyes kategóriákban a tartózkodási hely alapján is.

301/2007. (XI.9.) Kormányrendelet 37. § szerint a befogadó állomáson tartózkodó menekültet és oltalmazottat az alábbi ellátások és támogatások illetik meg:

a) a befogadás anyagi feltételeinek további biztosítása,

- a befogadó állomáson nyújtott elhelyezés és ellátás, - az utazási kedvezmények igénybevétele,

b) az egészségügyi ellátás, c) az oktatási, nevelési költségek megtérítése,

50

d) az ország végleges elhagyásának támogatása.

A magánszálláson tartózkodó menekültet és oltalmazottat az alábbi ellátások és támogatások illetik meg:

a) az egészségügyi ellátás, b) az ország végleges elhagyásának támogatása,

A menedékest az alábbi ellátások és támogatások illetik meg: a) a befogadás anyagi feltételeinek további biztosítása,

- a befogadó állomáson nyújtott elhelyezés és ellátás, - a szabad felhasználású havi költőpénz, valamint - az utazási kedvezmények igénybevétele,

b) az egészségügyi ellátás, c) az oktatási, nevelési költségek megtérítése, d) a pénzbeli támogatások, valamint

- a beiskolázási támogatás, - az okmányok fordítási költségeinek megtérítése, valamint - az ország végleges elhagyásának támogatása,

e) a társadalmi beilleszkedést elősegítő támogatások: - az ingyenes magyar nyelvoktatás, valamint - a rendszeres létfenntartási támogatás.

A befogadottat személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások illetik meg: a) a befogadó állomáson való elhelyezés és ellátás, valamint b) az egészségügyi ellátás.

4.2. Menekült, oltalmazott, befogadott, valamint menedékes személyek egészségügyi ellátása

A 301/2007. (XI.9.) Kormányrendelet 44. § határozza meg, hogy az egyes jogi státuszokkal milyen egészségügyi ellátások vehetők igénybe.

Ha a menekült vagy az oltalmazott nem áll társadalombiztosítási jogviszonyban, az elismerésről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított hat hónapig egészségügyi ellátásra a 26–28. §-ban foglaltak szerint – a fent ismertetett térítésmentes ellátásokra – jogosult.

Ha a menedékes nem áll társadalombiztosítási jogviszonyban, egészségügyi ellátásra szintén a 26–28. §-ban foglaltak szerint jogosult.

Ha a befogadott nem áll társadalombiztosítási jogviszonyban, betegsége esetén térítésmentesen jogosult háziorvosi ellátásra, továbbá az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 142. § (2) bekezdésében és (3) bekezdésének e) és i) pontjában meghatározott ellátásokra. A befogadott jogosult továbbá a külön jogszabályban meghatározott kötelező védőoltásra is.

51

Az egészségbiztosítási szolgáltatások a kiadott humanitárius tartózkodási engedéllyel vehetőek igénybe. A háziorvosi ellátás és egészségügyi szakellátás igénybevételére a 27. § (1), (2) és (4) bekezdése, míg a költségek megtérítésére a 28. § az irányadó. A gyógyszerrendelésre jogosító bélyegzővel rendelkező orvos által kiállított vény alapján kiadott gyógyászati segédeszköz, gyógyszer teljes árát a menekültügyi hatóság megtéríti.

4.3. Egészségbiztosítás

A nemzetközi védelmet kérelmezők befogadására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 2013/33/EU irányelv határozza meg a kérelmezők számára biztosítandó befogadási feltételeket. Az irányelv kimondja, hogy a kérelmezők kapjanak szállást, élelmet valamint részesüljenek más alapvető ellátásokat és támogatásokat, mint egészségügyi és pszichológiai ellátásban.

Ha a menekült vagy oltalmazott nem áll társadalombiztosítási jogviszonyban, úgy az elismerésről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított egy évig a 301/2007. (XI.9.) Kormányrendeletben meghatározott egészségügyi ellátásra jogosult. A felmerülő költségeket a BÁH a szolgáltató felé a hatályos eljárásrend szerint téríti meg.

A menekült, az oltalmazott, valamint a menedékes ellátása és támogatása

A 2007. évi LXXX. törvény 32. § értelmében a menekült és az oltalmazott – rászorultsága esetén – az elismerésről szóló határozat közlésétől számított legfeljebb 30 napig jogosult a befogadás anyagi feltételeinek igénybevételére, valamint – ha jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik – a jogszabályban meghatározott ellátásra és támogatásra.

Amennyiben a menekült és az oltalmazott nem áll társadalombiztosítási jogviszonyban, elismerésétől számított 6 hónapig a jogosult egészségügyi alapellátásra és külön jogszabály szerinti egészségügyi ellátásra.

A menedékes – rászorultsága esetén – jogosult a befogadás anyagi feltételeire, valamint a külön jogszabályban meghatározott ellátásra és támogatásra.

Ellátások és támogatások korlátozása vagy megvonása A menedékes számára biztosított befogadás anyagi feltételei, valamint a jogszabályban meghatározott ellátások és támogatások korlátozhatók vagy megvonhatók, ha a menedékes:

52

a) a befogadó állomáson irányadó magatartási szabályokat ismételten vagy súlyosan megszegi,

b) az együttműködési kötelezettségét ismételten vagy súlyosan megszegi, c) a befogadás anyagi feltételeire, illetve a jogszabályban meghatározott

támogatásra és ellátásra való jogosultság megszerzése érdekében vagyonára, illetve jövedelmére vonatkozóan valótlan nyilatkozatot tesz vagy a nyilatkozattételt megtagadja, vagy

d) súlyosan erőszakos magatartást tanúsít. Az ellátások és támogatások korlátozásáról vagy megvonásáról a menekültügyi hatóság határozattal dönt. A sürgősségi egészségügyi ellátást a befogadás anyagi feltételeinek korlátozása vagy megvonása esetében is biztosítani kell.

4.4 Utazási kedvezmények igénybevétele 301/2007. Kormányrendelet 24. §-nak megfelelően a menekültügyi hatóság az elismerését kérő, valamint a 48. § alapján menekült, oltalmazott, menedékes és befogadott kérelmére a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló jogszabály szerinti utazási kedvezmény igénybevételéhez igazolást állít ki, ha a menedékkérő a jogállásának rendezésével kapcsolatos hatósági ügyét intézi, vagy a területi ellátási kötelezettséggel működő egészségügyi szolgáltatónál a térítésmentes egészségügyi ellátást vesz igénybe, illetve állami feladatot átvállaló civil szervezet által működtetett programban vesz részt, vagy ilyen szervezet segítségét veszi igénybe.

5. Tömeges migráció okozta válsághelyzetben alkalmazható hatósági rendelkezések

Az egyes törvényeknek a tömeges bevándorlás kezelésével összefüggő módosításáról szóló 2015. évi CXL. törvény a tömeges bevándorlás esetén kialakuló válsághelyzetben alkalmazható hatósági rendelkezéseket léptetett életbe 2015. szeptember 15-én, módosítva a 2007. évi LXXX. menedékjogról szóló törvényt, amelynek 80/F. §-a szerint tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet fennállása esetén az egészségügyi államigazgatási szerv haladéktalanul meg kell, hogy vizsgálja a járványügyi intézkedések elrendelésének jogszabályban meghatározott feltételei fennállását.

6. Információnyújtás-beleegyezés Minden egészségügyi vizsgálatot, szűrést, kezelést, beavatkozást előzetes tájékoztatás kell, hogy megelőzzön. Továbbá az ellátás megkezdéséhez

53

szükséges a páciens tájékoztatáson alapuló beleegyezése is. Fontos megjegyezni, hogy a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény alapján a menedékkérő köteles a hatósággal együttműködni, továbbá magát egészségügyi szűrésnek, gyógykezelésnek és szükség esetén védőoltásoknak alávetni. Az elismerését kérő személynek tisztában kell lennie azzal, hogy kötelességeinek elmulasztása kiutasítást is maga után vonhat.

6.1. Beleegyezés

Valamennyi egészségügyi ellátás, vizsgálat, beavatkozás, stb. csak az érintett beleegyezésével történhet.

1) A 301/2007. (XI.9.) Kormányrendelet 3. § szerint a menekültügyi hatóság a 2007. évi LXXX. törvény rendelkezésének alkalmazása során vizsgálni köteles, hogy az elismerését kérő és a már elismert személy tekintetében a különleges bánásmódot igénylő személyre vonatkozó szabályok alkalmazásának van-e helye. Kétség esetén a hatóság orvos- és pszichológus segítségét veheti igénybe. A szakértői vizsgálat csak az érintett személy hozzájárulásával végezhető. A vizsgálat szükségességéről, céljáról az érintett anyanyelvén vagy az általa értett más nyelven történő tájékoztatása kötelező. Ha a vizsgálathoz nem járulnak hozzá, akkor a különleges bánásmódot igénylő személyre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók.

2) A gyermekek számára biztosítandó ellátásokról, vizsgálatokról, beavatkozásokról a szülő előzetes tájékoztatása, ill. a szülő beleegyezése szükséges.

6.2. Hogyan kommunikáljunk nyelvi akadályok esetén

A menekültügyi eljárással kapcsolatos ügymenet során a hatóság köteles anyanyelvi tolmácsot biztosítani az elismerését kérő továbbá a menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként elismert személyek részére. Az egészségügyi ellátás vonatkozásában hasonló kötelezettség nincs. Az ellátás során lehetőség szerint a páciens anyanyelvén vagy az általa értett más nyelven történő kommunikációra kell törekedni. Nemzetközi irányelvek alapján törekedni kell(ene) anyanyelvi tolmácsok alkalmazására és lehetőség szerint kerülni, hogy a hozzátartozó tolmácsoljon az ellátás egyes fázisai – különösen az anamnézis felvétel – során. Gyermekek esetében ez elengedhetetlen.

54

E téren a Cordelia Alapítvány a Szervezett Erőszak Áldozataiért szervezet munkája kiemelendő. Az alapítvány munkatársai multikulturális tapasztalatokkal rendelkező terapeutákból (pszichiáter, pszichológus, non-verbális terapeuta) álló szakmai munkacsoportokkal jellemzően a befogadó állomásokon látják el a – évente több száz – menedékkérők, menekültek pszichoterápiás ellátási igényeit. A terapeuták munkáját a szociális segítőn kívül képzett tolmácsok segítik.

7. Az önkéntesként menekültekkel dolgozó orvosok biztosítása

Magyarországon az önkéntes orvosi, egészségügyi munkavégzésnek keretrendszere jelenleg nincs kellő alapossággal kidolgozva. Egészségügyi alkalmazottak önkéntes munkát szabadidejükben végezhetnek. A hazánkban működő, önkéntes orvosi, egészségügyi missziók szervezésében tapasztalt egyházak, alapítványok képesek biztosítani a szükséges kereteket, feltételrendszereket. Az ilyen típus munkavégzés feltétele, hogy az adott személy az adott szervezetnél nyilatkozatot tegyen az önkéntes munkavégzés feltételeinek tudomásul vételét illetően.

8. Az egészségügyi ellátással kapcsolatban felmerülő költségek finanszírozási kérdései

A Magyarország területére belépő, harmadik országokból érkező személyek egészségügyi ellátásakor felmerülő költségek finanszírozásának, behajtásának procedúrájában a külföldi személy jogállásától függő eljárási mechanizmusok lépnek életbe. Az irreguláris bevándorlók jogi státuszától függően az alábbi három fő csoportról beszélhetünk:

1) a menedékjog iránti kérelem benyújtása előtt álló bevándorlók, 2) a menedékjogi kérelmet már benyújtó menedékkérők és 3) a menekültként, menedékesként, oltalmazottként, befogadottként már

elismert személyek.

A menedékjog iránti kérelem benyújtása előtt álló bevándorlók

Az egészségügyi ellátások finanszírozásában azok az esetek jelentenek problémát, amelyekben az ellátást igénylő beteg nem nyújtott be kérelmet a menekültügyi hatósághoz, vagyis még nem minősül menedékkérőnek. Ilyen esetek jellemzően a zöldhatáron elfogott, rossz egészségi állapotú külföldiekhez

55

köthetők és általában a határrendészeti feladatokat ellátó rendőrök döntenek az azonnali orvosi ellátás indokoltságáról. Az ellátás történhet háziorvosi praxisban, járóbeteg-szakellátó vagy fekvőbeteg-ellátó intézményben is.

Mivel ilyen esetben a betegnek nem volt lehetősége beadni a menekültstátusz iránti kérelmét, így nem rendelkezik olyan azonosítóval (igazolvánnyal), amelyet a BÁH elfogadna az ellátásuk finanszírozására. Mivel szabad mozgásukban nem korlátozható személyekről van szó, ezért az ellátást követően a migránsok akár el is hagyhatják a számukra kijelölt befogadó állomást, akár Magyarország területét is. Az egészségügyi intézmény számára az ellátás fedezete lényegében behajthatatlanná válik, mivel az ellátott személyek a befogadási eljárásnak még csak az elismerési eljárás megindítása iránti kérelem benyújtása előtti szakaszában vannak.

A 2. Fejezetben már kifejtésre került, hogy az Egészségügyi törvény rendelkezései értelemében a Magyarország területén tartózkodó valamennyi személy részére igénybevétel alapjául szolgáló jogviszony előzetes igazolása nélkül biztosítani kell járványintézkedéseken túl a mentést és a sürgős szükség szerinti ellátást. Ez a menekültkérelem benyújtása előtt is megilleti a menekülteket.

A 43/1999. (III.3.) Kormányrendelet 4.§. (10) bekezdése alapján a Magyarországon tartózkodó beteg sürgősségi ellátása esetén az egészségügyi szolgáltatók kötelesek vizsgálni, hogy az Egészségügyi törvény 142. § (2) bekezdés b) és c) pontja szerint nyújtott ellátások költségei behajthatóak-e más forrásból. Az egészségügyi szolgáltató az ellátásért térítési díjat kérhet az ellátott személytől, amennyiben Közösségi szabály, valamint nemzetközi szerződés alapján az ellátott nem jogosult térítésmentes egészségügyi ellátásra. Abban az esetben, ha az ellátott az igénybe vett ellátás térítési díját nem fizette meg, a szolgáltató fizetési felszólítással érvényesítheti követelését. A szolgáltató az esetet a beteg adatlapjának megküldésével és a térítési díj megfizetésének, illetve a behajtás eredménytelenségének egyidejű igazolásával a (2) bekezdés szerint pótlólag, legfeljebb a teljesítést követő hatodik hónap 5. munkanapjáig jelentheti a finanszírozó részére. A szolgáltatás kifizetése a (6) bekezdés szerint történik.”

A személyazonosító típusára az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) 2015. nyarán új pontot vezetett be. Az „’S’ Térítési kategória szerinti, más forrásból meg nem térülő sürgősségi ellátásokat a “9. személyazonosító a menekült, menedékes és oltalmazott státusz kérelmezését megelőzően nyújtott ellátás során” pont kiválasztásával, valamint TAJ szám, illetve

56

útlevélszám hiányában a rendőrségi ügyirat száma, vagy egyéb nyilvántartási szám megadásával nyílik lehetőség az ellátási költségek igénylésére, amelyet a központi költségvetés biztosít az Egészségbiztosítási Alapon keresztül.

Az „S” térítési kategória esetében a „szolgáltató fizetési felszólítással érvényesíti követelését” feltételt menedékes, menekült esetén az OEP nem vizsgálja.

Menedékkérők esetében A menedékkérők részére a befogadó állomáson, vagy őrzött szálláson kívül biztosított egészségügyi ellátásokkal kapcsolatban felmerülő költségeket az OEP téríti meg a szolgáltatók részére. A 301/2007. (XI.9.) Kormányrendelet 28. § (1) szerint a térítésmentesen igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások díját, illetve a szolgáltatások költségét a menekültügyi hatóság téríti meg az egészségügyi szolgáltatónak, ha annak megfizetését nemzetközi egyezményben Magyarország nem vállalta. Szintén a hatóság téríti meg a menekültügyi eljárás során elvégzett egészségügyi vizsgálat és az egészségügyi államigazgatási szerv által elrendelt kötelező védőoltások költségét. Az egészségügyi szolgáltató az elvégzett szolgáltatást az adott ellátás jelentésére és elszámolására előírt nyomtatványon jelenti az OEP részére. A jelentések alapján történő elszámolást – az egészségügyi szolgáltatások szerinti részletezésben – az OEP havonta megküldi a menekültügyi hatóságnak. Az egészségügyi szolgáltató – vényköteles készítmények esetében – az elismerését kérő humanitárius célú tartózkodási engedélyének számát feltüntető vény, valamint a gyógyszerkészítmény megnevezését, árát és mennyiségét tartalmazó, a menekültügyi hatóság, mint vevő részére kiállított összesített számla bemutatásával igényelheti vissza. A vényt és a számlát az egészségügyi szolgáltató az OEP-hez továbbítja.

A BÁH az egészségügyi szolgáltatások díját az elszámolás, illetve számla kézhezvételétől számított negyven napon belül utalványozza az OEP részére.

A társadalombiztosítással nem rendelkező menekült, oltalmazott, menedékes és befogadott harmadik országbeli személyek esetében szintén a menekültügyi hatóság téríti meg az ellátással kapcsolatos költségeket.

A társadalombiztosítással rendelkező menekültek esetében a biztosított magyar állampolgárokra vonatkozó jogosultságok, szabályok érvényesek. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény értelmében magyar állampolgárnak minősül a külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, a letelepedett, valamint a

57

bevándorolt jogállású személy, továbbá a menekültnek vagy oltalmazottnak minősülő személy.

9. Forrás A menekültek és migránsok egészségügyi vizsgálata az EU/EGT területén. Kézikönyv az egészségügyi szakemberek számára. Európai Bizottság Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatóság Kiadványok 1049 Brüsszel BELGIUM http://ec.europa.eu/dgs/health_food-safety/docs/personal_health_handbook_hu.pdf Elérés: 2016 szeptember 15. 2007. évi LXXX. Törvény a menedékjogról. Hatályos: 2016.07.17 – től. http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=110729.323259. Elérés 2016 szeptember 14. 301/2007. (XI. 9.) Korm. Rendelet a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény végrehajtásáról. http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=112508.322371 Elérés 2016 szeptember 14. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár közleménye a menekültek egészségügyi ellátására vonatkozó szabályokról (2015.07.21.) http://www.oep.hu/friss_kozlemenyek/kozlemeny_menekultek_egeszsegugyi_ellatasa.html Elérés 2016 szeptember 17. Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal. Menedékkérők ellátása. http://www.bmbah.hu/index.php?option=com_k2&view=item&layout=item&id=422&Itemid=469&lang=hu Elérés 2016 szeptember 17. A fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló18/1998. (VI. 3.) NM rendelet http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99800018.NM Elérés: 2016 október 5. Az egyes törvényeknek a tömeges bevándorlás kezelésével összefüggő módosításáról 2015. évi CXL. törvény http://mkogy.jogtar.hu/?page=show&docid=a1500140.TV Elérés: 2016. október 5. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek és a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi tartózkodásával összefüggő közegészséget veszélyeztető betegségekről szóló 32/2007. (VI. 27.) EüM rendelet http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0700032.EUM Elérés: 2016 október 5. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700154.TV Elérés: 2016 október 5.

58

4. Fejezet, 1. rész– Egészségügyi szolgáltató-páciens

kapcsolat Szerzők: Kathryn Hoffmann, General Practitioner and Public Health Expert, Medical University of Vienna, Centre for Public Health, Department of General Practice and Family Medicine Werner Lagler, Medical student

1. Bevezetés

A kommunikáció egy alap kompetencia minden orvosnak és egészségügyi dolgozónak, hogy sikeres és kielégítő páciens-ellátó kapcsolatot létesítsenek. Mindennapi életünkben folyton kommunikálunk. Gondolataink és véleményünk megosztása nem csak szóban történik, hanem a testbeszéden keresztül is, akár tudatosan, akár tudat alatt. A kommunikáció lehet komplex és nehéz, főleg az orvos-páciens kapcsolatban, például amikor érzékeny témát érintünk, vagy rossz híreket közlünk, amikor a rokonokkal beszélünk, meg kell győznünk egy pácienst, hogy vállaljon egy bizonyos kezelést, vagy pszichoszociális problémákat említünk. A kommunikáció még nehezebb, amikor nyelvi akadályok vannak, ahogyan ez a helyzet a menekültekkel és menedékkérőkkel is. Ez fejezet, éppen ezért, releváns a menekültek egészségügyi alapellátási rendszerrel való kapcsolatának mindhárom területében az érintett országban: találkozás a menekültekkel és egyéb migránsokkal a regisztráció után, első találkozás az alapellátási csapattal az alapellátási egységben, valamint az egészségügyi felvilágosítás és promóció hosszú távon (lásd az 1. táblázatot). Igyekszik röviden összefoglalni és felfrissíteni a kommunikáció alapjait az egészségügyben dolgozók számára azzal a céllal, hogy megkönnyítse a kommunikációt az újonnan érkezett menekült populációval.

2. Általános információk

Általában a klinikai gyógyászatban a legkevésbé fontos, hogy részletes információkat kapjanak. Pedig minél részletesebb és relevánsabb az információ, annál gyorsabban és megbízhatóbban lehet egy diagnózist felállítani. Ezért ez a fejezet arra szolgál, hogy felelevenítse a jó orvos-páciens kommunikáció alapjait.

59

A leggyakoribb hibák, amik kommunikációs problémákhoz vezetnek, a következők:

• Bonyolult szavak használata: A páciensek gyakran túl izgatottak vagy félénkek, hogy kérdezzenek az orvosoktól/egészségügyi dolgozóktól, ha nem értenek egy orvosi szakkifejezést. Ezért fontos, hogy a dolgokat a lehető legegyszerűbben fogalmazzunk.

• Túl gyors megszakítás: A túl gyors megszakítás sokkal bonyolultabbá teheti, hogy megkapjuk a szükséges információkat.

• Strukturálatlanság: Konzultálni az orvosokkal / egészségügyi dolgozókkal /szolgáltatókkal nem egy mindennapi dolog. Ha egy beszélgetésből egy klinikai környezetben hiányzik a struktúra, a páciensek gyakran összezavarodnak vagy elfelejtenek elmondani fontos dolgokat.

• Szuggesztív kérdések: Az ilyen kérdések nem engedik a pácienseknek,

hogy szabadon fejezzék ki magukat és esetleg információk vesznek el.

• A páciens kijelentéseinek azonnali érvényesítése: Például, ha a páciensek azt mondják Önnek, hogy nem akarnak antibiotikumokat szedni pneumóniára, az orvosok / egészségügyi dolgozók nem fogják bátorítani a beleegyezésre, ha ők közvetlenül azelőtt közölték, milyen rossz ez az egészségüknek. A megoldás az, hogy próbáljuk kitalálni, miért nem akar a páciens antibiotikumot szedni (rossz tapasztalatok a múltból, stb.)

Mindenkinek megvan a saját “belső orientációs térképe” arról, hogyan bánjon más személyekkel és a környező világgal általában. Ezt a belső orientációs térképet befolyásolja:

• oktatás/nevelés

• szocializáció

• hitrendszerek • tapasztalatok

• “Megállapodások, amelyek szerint él”

Az egyéni orientációs térképek egyediek, de hajlamosak változásra is. A félreértések elkerülése végett, a jó kommunikáció fontos: szükséges beszélnünk

60

a különböző orientációs térképekről, a különböző nézőpontokról, mivel nem magától értetődő, hogy mindenki ugyanúgy értelmezi.

3. Általános kommunikációs stratégiák

a. Nyitott kérdések: Elég teret adnak a páciensnek kibontakozni és jó beszélgetésindítók. (Például: Mi az oka, hogy IDE JÖTT MA? vagy Kérem, írja le a fájdalmat, amit érez!) Az orvosok / egészségügyi dolgozók felelőssége, hogy megvárják, amíg a páciensek befejezik a történetüket, ami az egyik legnehezebb dolog.

b. Konkrét kérdések: (Hol érzi a fájdalmat?) Ezek jók egy adott témára való összpontosításhoz, de nem szabad őket túl gyakran használni.

c. Kerüljük a szuggesztív kérdéseket: A szuggesztív kérdéseket (Ez fáj, igaz?) kerülni kell mindenáron, mivel az orvosok / egészségügyi dolgozók ezzel a fajta kérdéssel utalnak a válaszra, és a páciensek gyakran nem merik tagadni azt.

d. Szünet: Egy jó beszélgetés legfontosabb eleme a szünet. 1. Az orvosok / egészségügyi dolgozók hajlamosak

félbeszakítani a pácienseiket 20 másodperc után, és ezért sok fontos információt mulasztanak el. Rendszerint a páciensek befejezik maguktól egy perc

61

után a beszédjüket. Megéri várni, kivéve, ha a páciensei már befejezték mondandójukat, és megadták Önnek az összes értékes információt.

2. Miután közölt a pácienssel egy diagnózist vagy egy kezelési lehetőséget, szintén fontos szünetet tartani, hogy megadja a lehetőséget a páciensnek, hogy feldolgozza a helyzetet magában.

3. Amikor elmagyarázott valamit a páciensnek, a szünetek szintén fontosak a páciens számára, hogy feldolgozza az orvosok / egészségügyi dolgozók gondolatait, és/vagy hozzáfűzzön valamit.

e. Ismétlés: Megismételni a páciens történetét az Ön saját szavaival rendkívül fontos, mivel ez esélyt ad neki hozzáfűzni vagy megváltoztatni dolgokat. Csak így lehetnek az orvosok / egészségügyi dolgozók és a páciensek biztosak abban, hogy ugyanarról a dologról beszélnek. Ez mutatja is a pácienseknek, hogy érdekli Önt, mit mondanak, és esélyt kínál az orvosoknak / egészségügyi dolgozóknak, hogy beszéljenek a nonverbális üzenetekről, amiket kaptak.

f. Összefoglalás: Minden beszélgetés végén legyen egy összefoglalás, így a páciensek utoljára még korrigálhatnak dolgokat, vagy tehetnek fel kérdéseket.

62

4. Néhány konkrét kommunikációs stratégia a menekültekkel, menedékkérőkkel és egyéb bevándorlókkal foglalkozók számára

a. Aktív hallgatás: “Az okos emberek beszélnek, amíg a bölcs emberek aktívan hallgatnak.” (Konfucius)

Hallás Hallgatás Aktív hallgatás - Akkor történik,

amikor a hanghullámok elérik a fület

- Ez egy passzív folyamat

- Nem tartozik bele a megértés/ értelmezés

- Ez a hallgatás előfeltétele

- Befogadni, amit egy másik személy mond, anélkül hogy kitalálnánk, mit is jelent valójában

- Az ember túl serényen gondolkodik azon, mit mondhatok következőnek

- Az információk értelmezése a test és a lélek bevonásával

- Ez egy aktív folyamat

- Szükséges hozzá tudatos erőfeszítés, koncentráció és érdeklődés

Az aktív hallgatás a megértésről szól: a szavak 7%-át, a hangok 38%-át (hangnem, ritmus, hangsúly, szünetek) és a testbeszéd 55%-át fogjuk fel. Az aktív hallgatás különösen hatékony kommunikációs stratégiává vált. Mikor teljes figyelmet fordítunk a beszélőre, fontos, hogy az orvoson / egészségügyi dolgozón látsszon, hogy figyel, másképp a beszélő arra következtethet, hogy amiről beszél, az érdektelen. Egy “Értem.” elég lehet, akárcsak a bólogatás, vagy egy szó elismétlése, amit épp most mondott a beteg.

- Használjunk nyitott kérdéseket - Ösztönözzük beszédre a pácienst - Ne zavarjuk meg - Ismételjük meg a témákat, amiket a páciens az imént mondott - Vonjuk be a pácienst a beszélgetésbe, pl. úgy, hogy

megkérdezzük “hogy érti-e?” - Adjunk visszajelzést

Itt egy rövid videó (3 perc), mely nagyon jól mutatja be az aktív hallgatás stratégiáját. Megtekintése kifejezetten ajánlott. https://www.youtube.com/watch?v=t2z9mdX1j4A

63

b. Erőszakmentes kommunikáció: Ezt a kommunikációs stratégiát akkor alkalmazzák, amikor valaki vádakkal szembesül. Ahelyett, hogy a kimondott szavakra reagálnánk, meg kell próbálnunk a szavak mögé nézni vagy figyelembe venni a mögöttes emocionális okot, amiért ezek elhangzottak és megértéssel nyilatkozni.

További magyarázatot a következő videó biztosít. https://www.youtube.com/watch?v=DgaeHeIL39Y

5. Nonverbális kommunikáció

A hétköznapi életben leginkább a beszédre figyelünk, azonban a nonverbális kommunikáció gyakran fontosabb és informatívabb. Ahogy korábban említettük, egy beszélgetésből a befogadott információk 55%-a nonverbális jelekből áll. Ha zavaros információt kapunk a verbális és nonverbális jeleket illetően, hajlamosak vagyunk a nonverbális jelekben bízni. A legjobb példa erre az orvos / egészségügyi dolgozó, aki megkéri a páciensét, hogy beszéljen/kezdjen el beszélni a problémáiról, de közben az órát vagy az ajtót nézi. A páciens valószínűleg nem kezd el beszélni vagy legalább is zavarba jön az eltérő jelek miatt. Néhány nonverbális kommunikációs stratégia általános és fontos az orvoslásban, mint például: szemkontaktus, a másik ember felé fordulni, a megfelelő pillanatban mosolyogni stb. Ám van néhány “hamis barát” is, melyeket a következő video mutat be. https://www.youtube.com/watch?v=fa_GCK-Czqs

6. Általános információk a tolmácsolásról

Gyakran még anyanyelvén beszélőnek is szüksége lehet tolmácsra az orvosi kifejezések megértéséhez. Sokaknak nincs bátorságuk visszakérdezni az orvosokat/egészségügyi dolgozókat (esetleg harmadszor vagy negyedszer) ha nem értenek valamit. A helyzet még nehezebb, ha olyan páciensekkel történik, akik idegen nyelvet beszélnek. Ezért, hogy megkönnyítsék a helyzetet, az UNHCR biztosít egy kézikönyvet tolmácsok számára, különösen olyan tolmácsoknak, akik a menekültügyi

64

eljárásban fordítanak, illetve egészségüggyel kapcsolatos problémák, mint trauma vagy erőszak esetén. Eltekintve a megfelelő nyelvtudástól, a tolmácsoknak képesnek kell lenni arra, hogy lefordítsák a saját/ eredeti és az új országuk szociális és kulturális hátterét. Az UNHCR kézikönyvének a tolmácsoláshoz van egy jó példája: “Beszéltem a gyermekeimmel.” Afganisztán néhány részén jelentheti azt is, hogy: “Beszéltem a feleségemmel.” Ha valamit – mint ez – nem megfelelően fordítanak le, ez komoly félreértésekhez vezethet vagy befolyásolhatja a menedékkérő hitelességét. Ezen kívül, az egészségügyi ellátással kapcsolatosan egy ilyen félreértés rossz kezelési ajánlásokhoz vezethet, mivel az orvosok / egészségügyi dolgozók a feleség helyett a gyermeket gondolják betegnek. Több ilyen példa szerepel az UNHCR kézikönyvben (az alábbi link). Ezen “félreértések” mellett, a tolmácsok számára szellemi kihívást jelentő helyzetek is lesznek/lehetnek (történeteket kell hallgatniuk háborúról és erőszakról, néha még kínzásról is) ezért ki kell képezni őket pszichológiai szempontból is: Az ÖNORM D 1202 által meghatározott néhány konkrét alapvető kompetencia szerepel:

• Nyelv és szöveg kompetencia • Kulturális kompetencia

• Fordítás kompetencia

• Pszichoszociális kompetencia • Kutatási kompetencia

Az eredeti német nyelvű verzió megrendelhető ezen a linken. www.unhcr.at/unhcr/in-oesterreich/quada-qualitaetsvolles-dolmetschen-im-asylverfahren .html

Az angol nyelvű pedig ezen a linken: http://www.unhcr.org/4d947e2c9.pdf

Ha a menekültügy területén fordítunk, lehetséges, hogy különböző végzettséggel rendelkező fordítókkal találkozunk. Elsőként azonban a keresett nyelvet beszélő bírósági tolmácsot válasszon a Bevándorlási és Menekültügyi Szövetségi Hivatal. Ha ők nem elérhetőek, másodsorban egyetemi mesterképzésben diplomát szerzett tolmácsot válasszanak. Harmadsorban olyan embereket válasszanak, akiknek nincs szakvégzettsége, de rendelkeznek a szükséges nyelvtudással. A lehetséges tolmácsok utóbbi két csoportjának szükséges részt vennie egy továbbképzésen a menekültügyi eljárás jogi területén, ha nincs külön

65

előzetes tudásuk ezen a területen (amit tanulmányiak során, vagy korábbi tanfolyamon szereztek meg). Néha még a családtagoknak is szükséges fordítóként közreműködni, ha nem áll rendelkezésre szakember. !!! Gyermeket semmilyen körülmények között nem szabad tolmácsként alkalmazni. Általában az ember tisztában van vele, hogy azok a szituációk/helyzetek, ahol szaktolmács nem érhető el, kifejezetten hajlamosak a hibára. Következő problémák merülhetnek fel, ha gyakorlatlan tolmácsot alkalmazunk:

• Szókincs hiánya • A szakszerű távolságtartás hiánya, attól hogy mindent lefordítson • Nem képes lefordítani szó szerint • Traumatizáció (másodlagos) • Alapvető információk maradhatnak ki a fordításból, félelem vagy szégyen

miatt (pl. a gyerekek nem akarnak egyedül lenni, és nem mondják, hogy az anyukájuk kórházi ellátásra szorul)

• A fordításbeli hibákat nem lehet észrevenni

66

További hasznos információk és linkek: Itt talál egy etikai kódexet tolmácsoknak, és egy gyakorlati mintákat: http://www.ncihc.org/ethics-and-standards-of-practice

Alapfokú nyelvi sürgősségi készlet http://www.takecareproject.eu/en-2. Ez a készlet segíti az egészségügyi szolgáltatókat a menekültekkel/bevándorlókkal való kommunikációban, vészhelyzetben, sürgősség esetén. Ez egy lista, vészhelyzetben leggyakrabban feltett kérdésekkel. (Elérhető 17 nyelven: angol, arab, bolgár, kínai, horvát, holland, francia, német, görög, litván, lengyel, portugál, román, orosz, spanyol, török, ukrán) Word Fan Glossary http://www.takecareproject.eu/upload/docs/GLOSSARY.pdf

A „Word Fan Glossary” egészségügyben/egészségüggyel releváns szavakat tartalmaz. Elérhető 17 nyelven: angol, arab, bolgár, kínai, horvát, holland, francia, német, görög, litván, lengyel, portugál, román, orosz, spanyol, török, ukrán

67

WHO irányelv a nem fertőző megbetegedések megelőzésére és terjedésének megfékezésére az alapellátás számára az alacsony jövedelmű országokban https://www.medbox.org/clinical-guidelines/listing

7. Forrás Baile WF, Buckmnn R, Lenzi R, Glober G, Beale EA, Kudelka AP (2000) SPIKES-A six-step

protocol for delivering bad news: application to the patient with cancer. Oncologist 5(4):302-11

Egan, G. (1996). Helfen durch Gespräch: Ein Trainingsprogramm für helfende Berufe. (3. unveränd. Aufl.). Weinheim, Basel: Beltz Verlag.

Goez, B. (1981). Offen miteinander reden. Münster: Aschendorff.

Hinsch, R. & Wittmann, S. (1997). Auf andere zugehen. Kommunikationstraining. Berlin: Urania Verlag.

Köster, R. (1996). Das gute Gespräch: Gesunden und Wohlbefinden im Dialog. Göttingen, Zürich: Vandenhoeck und Ruprecht.

Langewitz W (2011) PatientInnenzentrierte Kommunikation. In : Adler RH, Herzog W, Joraschky P et al. (HG) Uexküll. Psychosomatische Medizin. Theoretische Modelle und klinische Praxis. Elsevier, Urban & Fischer, München , S 338-347

Mehrabian, A. (1972). Nonverbal communication. Aldine-Atherton, Illinois: Chicago

Schulz von Thun, F. (1996). Miteinader reden. (1). Störungen und Klärungen. Allgemeine Psychologie der Kommunikation. Reinbeck bei Hamburg: Rowolt Taschenbuch Verlag.

Schulz von Thun, F. (1996). Miteinander reden. (2). Stile, Werte und Persönlichkeitsentwicklung. Reinbeck bei Hamburg: Rowolt Taschenbuch Verlag.

Stroeken, H. (1993). Kleine Psychologie des Gesprächs. Ein praktischer Ratgeber. Göttingen, Zürich: Vandenhoeck und Ruprecht

Watzlawick, P., Beavin, J.H. & Jackson, D. D. (1990). Menschliche Kommunikation: Formen, Störungen, Paradoxien. (8. unveränd.Aufl.). Bern: Hans Huber Verlag.

Therapeutic communication in a clinical setting: http://ctl.laguardia.edu/journal/v3/pdf/Rosenberg.pdf, accessed 20th July 2016

Effective Communication for Health Care Professionals: https://espace.library.uq.edu.au/view/UQ:171133/Communication_neil_savage.pdf, accessed 20th July 2016

Hladschni-Kermer B. Ärztliche Gesprächsführung B. Lehr- und Lernunterlagen. Situationsbeschreibungen, Aufgabenstellungen, Methoden. Wien: Medizinische Universität Wien; 2015.

68

4. Fejezet, 2. rész – Egészségügyi szolgáltató-páciens

interakció

A kultúra relevanciája az orvosi gyakorlatban Szerzők: Mag Dr Elena Jirovsky, Medical Anthropologist, Medical University of Vienna, Centre for Public Health, Department of General Practice and Family Medicine, Unit Ethnomedicine and Global Health (Subchapters 1-11, 14) PD Mag Dr Ruth Kutalek, Medical Anthropologist, Medical University of Vienna, Centre for Public Health, Department of Social Medicine, Unit Ethnomedicine and Global Health (Subchapters 12,13,14)

1.Bevezetés

Háziorvosként/alapellátásban dolgozóként a praxisában különböző szocio-kulturális és gazdasági háttérrel rendelkező személyt lát el nap, mint nap- magyarokat és bevándorlókat egyaránt. Ez már a jelenlegi menekült válság előtt is jellemző lehetett a praxisára. Új kihívások elé állíthatja a háziorvosokat /egészségügyi szolgáltatókat, hogy az elmúlt 18 hónap erős migrációs áramlásának köszönhetően nagyobb számban érkeztek Magyarországra, mint általában. Mindazonáltal még ebben az új helyzetben is építhet a tudásra és társadalmi-kulturális kompetenciára, melyet sokéves orvosi gyakorlata alatt szerzett. A menekültek, akik a közelmúltban Európába jöttek, nem tekinthetők egyetlen homogén “menekült” csoportnak, de kisebb homogén csoportokra sem oszthatók, mint pl. "a szírek", "az afgánok" vagy "a szomáliaiak". Sokféle társadalmi, kulturális, társadalmi-gazdasági, etnikai és vallási háttérrel rendelkező ember van azok között, akik jönnek, valamint különbözőek kor, nem és családi állapot szempontjából is. Mindegyikük saját élettörténettel és egyedi tapasztalatokkal rendelkezik. Ez a fejezet rövid betekintést nyújt az egészség és betegség, szorongás/ártalom vagy fájdalom szocio-kulturális-gazdasági aspektusaiba. Továbbá ismertet olyan kommunikációs stratégiákat, melyek az egészségügyi ellátás feladatainak és folyamatainak a páciensek nézőpontjával való összehangolását segíthetik.

69

Hozzásegíti Önt, hogy megértse, hogyan élnek meg egy betegséget egy új környezetben, valamint a kívánságaikat és preferenciáikat.

2. A kultúra szerepe az egészségügyben

Többek között a kultúra is egy olyan faktor, amely meghatározza annak a módját, hogy az emberek hogyan fejezik ki az egészségükkel kapcsolatos szükségleteiket és panaszaikat, illetve az Önnel, mint egészségügyi szolgáltatóval való kommunikációjukat és interakciójukat. Helman (1995) a kultúra egy nagyon átfogó definícióját használja. Ő úgy definiálja, mint “(részben explicit, részben implicit) átörökített irányelvek összessége egy adott társadalomban. Ezek a szabályok közlik a tagokkal, hogy hogyan szemléljék a világot, hogyan viszonyuljanak hozzá érzelmileg, hogyan éljenek benne együtt a többiekkel, a természetfeletti erőkkel, az istenekkel és a természeti környezettel. A kultúra közvetíti továbbá azt is, hogy tagjai hogyan adják át a következő generációnak ezeket az irányelveket a szimbólumok, a nyelv, a művészetek és a rítusok révén” (Helman 1995, 2-3). A kultúra nem csak azt határozza meg, hogyan fejezik ki és értik meg a páciensek a betegségüket, hanem a mi saját orvosi gyakorlatunkat is, és azt, hogy mint egyének hogyan viszonyulunk a betegeinkhez. A menekültek, akik csak nemrég érkeztek ide, Európába, először vannak egy olyan környezetben, mely gyakran új és szokatlan számukra. Nagyon valószínű, hogy kulturális sokkot tapasztalnak [lásd 5. fejezet, 2. rész], a személyes és kulturális elidegenedés periódusát, és ezért nehézséget jelenthet számukra, hogy közöljék az egészségükkel kapcsolatos szükségleteiket. Megtalálni az utat egy teljesen új környezetben, sebezhetővé teszi az embert, de ugyanakkor erőssé és ellenállóvá is a kihívások által. Ebben a tekintetben fontos szem előtt tartani a kulturális sokszínűséget, és a tényt, hogy a mi kultúránk, ami számunkra annyira megszokott, az másoknak idegennek tűnhet és kihívást jelenthet. Ezért a hajlandóság, hogy reflektáljon a saját kulturális hátterére, és hogy segítsen másoknak, a menekülteknek tájékozódni az új környezetben, egy fontos szempont a kulturálisan érzékeny egészségügyi ellátás biztosításában – az új menekültek számára, valamint a többi bevándorlónak, akik már hosszabb ideje itt élnek.

70

3. Gyakorlat

Kleinman és Benson (2006) meglátták, milyen összetett és személyes a kultúra:

„...a kultúra nem egy egyszerű változó, hanem inkább több változóból álló, a tapasztalat minden aspektusára kiható dolog. A kultúra elválaszthatatlan a gazdasági, a politikai, a vallási, a pszichológiai és a biológiai körülményektől. A kultúra egy folyamat, amin keresztül a résztvevők számára a hétköznapi tevékenységek és körülmények érzelmi tónust és morális jelentőséget kapnak.“ (Kleinman és Benson 2006)

Reflektálva a következő kérdésekre gondolkodjon el a saját hátterén, saját kultúráján:

• Kik voltak az ősei? Városból vagy faluból származik? Hogyan ünnepel, főz vagy éli a mindennapjait ezzel a háttérrel rendelkezve?

• Megtapasztalta már, milyen idegennek lenni (nyaralások, önkéntes munka külföldön…)? Milyen érzés volt? Milyenek voltak az Ön tapasztalatai és érzései?

• Vett már valaha igénybe külföldön egészségügyi szolgáltatást? Érezte-e már magát kényelmetlenül amiatt, hogy másképp tanulta a gyakorlati orvoslást? Hogyan érezte magát?

• Gondoljon bele, hogy az a viselkedés, amit automatikusan elvár másoktól,

az nem feltétlenül magától értetődő mindenki számára (például: kezet rázni vagy fogni valakivel üdvözlésképpen; bizonyos ruhákat viselni, mint a rövid szoknya vagy blúz; tiszteletet adni a női kollégáknak azzal, hogy kinyitjuk előttük az ajtót; nem rágózni a templomban; ünnepi öltözéket viselni az operában…)

71

Esettanulmány (Kutalek 2011, 28):

Egy kvalitatív vizsgálathoz készített interjúk során két muszlim nő beszélt az egyszerű kézrázásról, ami jól illusztrálja, mennyire különböző lehet ennek a mindennapi gesztusnak az értelmezése: “Reggel az orvosom meglátogatott és rögtön kezet nyújtott. Megálltam, és és megdöbbentem. Megfogta a kezem és megrázta. Aztán megkérdezte, hogy vagyok (…). De kedves volt és jól bánt velem.” “A fő probléma, hogy üdvözlésként kezet rázni számunkra vallási okokból nem engedélyezett. Próbáltam ezekről beszélni az orvosokkal Németországban. Többnyire mindannyian megértettek (…). A probléma az, hogy sok olyan orvos van, aki nem sokat tud az egyes kultúrákról és vallásokról.”

4. Sztereotipizálás

A bevándorlók valószínűleg értékelik azokat az egészségügyi dolgozókat, akik ismerik és tisztelik a kultúrájukat és hagyományaikat és tájékozott érdeklődést mutatnak az eredetük iránt. A kultúra koncepcióját nem kell teljesen elhagynunk, de kerülni kell a sztereotipizálást és az általánosítást (Mock-Muñoz de Luna et al. 2015, 13). A bevándorlóknak eltérő igényei lehetnek, a megfelelés, vagy vallási szabályok, akár a szokásosnál erősebb szégyenérzet terén. A különböző kultúrájú emberek minden bizonnyal hálásak ezen szükségletek iránti érzékenységért és a páciens-orvos/egészségügyi dolgozó interakció minden bizonnyal javul. Mindazonáltal, az orvosi praxisában nem fog foglalkozni homogén közösségből származó emberekkel, hanem változatos háttérrel rendelkező egyénekkel, akiknek egyedi élettörténeteik és tapasztalataik vannak. Fontos, hogy odafigyeljünk, az egyes páciensek orvosi és pszichológiai szükségleteire. Azonban a jelenlegi szociális környezetüket is figyelembe kell venni, úgy mint a szociális világukat és strukturális korlátaikat amikkel szembe kell nézniük (például a menedékkérő folyamat vagy a lakhatás). Így lehet a lehető legjobban "megérteni a betegséget, mint ahogy a beteg érti, érzi, érzékeli és reagál rá" (Kleinman és Benson 2006). Háziorvosként/egészségügyi alapellátóként van gyakorlati tapasztalata, hogy érzékeny legyen mindezen szempontok észrevételére, és arra, hogy hogyan befolyásolják az ön közös tevékenységét velük.

72

5. Strukturális feltételek

Nézzük az egyik központi kérdést az új menekült populációk egészségügyi ellátásában, amik a nyelvi korlátok, nyilvánvalóvá válik, hogy nem elsősorban a kulturális különbségek, hanem a strukturális feltételek jelentik a kommunikációs kihívásokat. Példa 1: Például Magyarországon az orvosoknak nem téríti meg az egészségügyi biztosítás a tolmáccsal való konzultálás költségeit. Továbbá gazdasági okok miatt a tolmáccsal való munkához szükséges extra időt sem kompenzálják. Példa 2: Például Magyarországon a menekültstátusz eldöntésére váró, menekült otthonban élő menekültek csak minimális juttatást kapnak. Ezek az emberek nem engedhetik meg maguknak, hogy jegyet vegyenek a buszon és nem kaphatnak ingyen jegyet ottani vezetőségtől. Az lehet az oka, hogy a páciensek nem mennek vissza kontrollvizsgálatokra vagy nem mennek el szakorvoshoz, akikhez ön utalta őket, hogy nem áll a rendelkezésükre közlekedési eszköz. Egyszerűen megfogalmazva, ha nincs elérhető tolmács gazdasági okok miatt, vagy ha nem elérhető a szállításuk, az nem egy kulturális kérdés, annál inkább strukturális. Ebből az okból, sokkal fontosabb, hogy reflektáljon a strukturális feltételekre, ahelyett, hogy kizárólag a kulturális különbségekre fókuszálnak (cf. Kleinman és Benson 2006). Egyrészről ez az egészségügyi ellátórendszerre vagy gazdasági feltételekre vonatkozik, amit nem tudunk befolyásolni, másrész arra, hogy hogyan szervezi Ön az orvosi praxisát, ahogyan azt a következő példa is mutatja: Eset példa (Binder-Fritz 2011, 135): Egy fiatal muszlim nő hidzsabot/fejkendőt visel és több réteg laza, fátyolos ruhában megy az orvosi rendelésre. Szüksége van orvosi engedélyre egy oktatási intézményhez. Nem hajlandó levetkőzni a doktornő előtt. Azonban az orvos ragaszkodik ahhoz, hogy a fiatal nő derékig levetkőzzön, mert nem tudja elvégezni az orvosi vizsgálatot anélkül, hogy meghallgatná a szív és légzési hangokat. Vonakodva, azonban a fiatal nő hajlandó levetkőzni. Az orvos folytathatja a szükséges vizsgálatokat és a feltételezett diagnózis

73

szívelégtelenség. Beutalja a fiatal nőt egy specialistához, aki megerősíti a diagnózist, majd műtétet ajánl. Összefoglalva, a kulturális különbségek, illetve a viszonylagos szégyen okozta korlátok túlzott figyelem bevétele és a szívvizsgálatról való lemondás félrevezető lett volna ebben a helyzetben. Más esetekben, ha nem ragaszkodunk a ruha levételéhez, akkor nem vesszük észre a betegen a fizikai bántalmazás jeleit. Ezért segítségképpen a beteg erős szégyenérzetének leküzdésében és az egyenlő és méltányos bánásmód biztosításában, segítség lehet, ha minimálisan változtat a strukturális feltételeken az orvosi gyakorlatban: ésszerű megoldás lehet ebben a helyzetben térelválasztó/képernyő használata, amely a beteg számára személyes teret biztosít. Továbbá hosszabb időt kell biztosítani a betegnek, amikor szükség van arra, hogy levetkőzzön. (cf. Binder-Fritz 2011, 135).

6. A szorongás kifejezése

A szorongás kifejezése szakkifejezés arra vonatkozik, milyen változatos módon fejezik ki az emberek a szorongásukat klinikai körülmények között. Az 1980-as évek elején Mark Nichter (1981) bevezette a "szorongás kifejezése" fogalmát, és azóta tapasztalhatóan egyre fontosabb azokban a tudományokban, amik az orvos/egészségügyi dolgozó-páciens kapcsolat megértését célozzák meg. Idő közben a DSM-V-be is bekerült.

„Egy adott kultúrában a szorongás kifejezésének különböző módjai vannak. A kifejezésmódok kulturálisan képződnek, abban az értelemben, hogy kezdeményezik az interakció bizonyos típusait, és kapcsolódnak kulturálisan átható értékekhez, normákhoz, fejlesztő témákhoz, és egészségügyi gondokhoz.” (Nichter 1981, 379)

Minden páciens, a származásától függetlenül, használ kifejezéseket a szorongásra. Az orvosoknak szükséges a figyelmüket ezekre irányítaniuk annak érdekében, hogy megértsék a páciensük állapotát. Eltekintve attól, hogy a szorongás kifejezésének van kulturális komponense, és függ a körülményektől. Látszólag hasonlóan, a különböző kultúrájú emberek mutatnak egyaránt hasonlóságot és különbözőséget is a szorongásuk

74

kifejezésének módjában, az ő kifejezéseikben a szorongásra; még egy kultúrán belül is sokféle kifejezés van. Két fontos kérdést kell figyelembe venni (cf. Nichter 2010): Ki szorong?

Személyes

történet

A háború, üldözés, menekülés és a menekülttáborban élés

tapasztalata

Származási hely

Társadalmi

státusz és énkép

Gazdag vagy szegény; megbecsült/tiszteletnek örvendő

üzletember, farmer/földműves, diák, sérülékeny csoport

(pl. homoszexuálisok)

Vallás és

erkölcsi elvek

Protestáns, katolikus, muszlim, zsidó, ateista

Nagyon konzervatív, nagyon liberális

Milyen helyzetben szorong az ember?

Otthon, biztonságos helyen Család vagy barátok előtt

Egy félig nyilvános helyen Egy gyógyszerész előtt

A kórházban vagy orvosi praxisban Egy orvos vagy nővér előtt

További információkért nézze meg a következő videót a Youtube-on: Dr. Laurence Kirmayer; Lecture: “Cultural Psychiatry: Lecture #2 Somatization and Bodily Idioms of Distress ” https://www.youtube.com/watch?v=v6koFSy-w8&index=3&list=PL0GhgsPtaMBH2SW 7s7NJ3qWnxE-rJekW

7. A mentális egészség problémáinak megítélése

A nyugati társadalomban, a mentális egészség problémáinak kezelésére való törekvés nem olyan valami, amire mindenki nyitott (például: Schomerus, Matschinger, és Angermeyer 2009). Ennek ellenére/mindemellett, valaki, aki eldönti, hogy ezt teszi a nyugati társadalomban, általában nem szembesül a komoly társadalmi következményekkel, és nem találkozik rosszallással és megbélyegzéssel. Feltételezhető, hogy a lelki egészség problémáira való segítség keresése még inkább bonyolult a menekült populáció eredeti

75

társadalmában (Szíriában, Afganisztánban, Somáliában vagy egyebek), mint Magyarországon. Például az UNHCR vizsgálata (Hassan et al. 2015) megemlíti, hogy az arabul beszélő országokban az öngyilkosság és az öngyilkos merénylet a szégyen, stigma és társadalmi kirekesztettség forrása. Szíriában az öngyilkosság megkísérlése régebben bűnténynek számított, és néhány környező ország mentális egészségügyi szakemberei követelték, hogy jelentsék az öngyilkosságokat a hatóságoknak a nemzeti jog alatt. Ezek a körülmények megnehezíthetik valaki számára szorongás esetén, hogy bevallja az orvosnak/egészségügyi dolgozónak, hogy öngyilkos gondolatai vannak. A menekült egészségügyi szűrés-15 eszköze (RHS 15) támogatni fogja Önt az érzelmi szorongás szűrésében. Kifejlesztette Hollifield M, Toolson EC, Verbillis-Kolp S, et al. Effective

screening for emotional distress in refugees: The Refugee Health Screener. The Journal of nervous and mental disease. 2016. doi:10.1097/NMD.0000000000000469.

Típus: Ellenőrzőlista, 13 pont Bizonyíték: Validált skála az újonnan érkezett, szenzitivitás 0.82-0.96,

specificitás 0.86-0.91 >11-es vágóponttal. Idő: 15 perc Feltételek: (1)Bizalom megalapozása (további információk: D5.1, p 21); (2)

Azonnali segítségnyújtás képessége, ha szükséges; (3) Szakellátóhoz küldeni, ha szükséges

URL: http://www.lcsnw.org/pathways/

76

8. Példák a szorongás kifejezésére Szíriából és Afganisztánból

A következő példákat a szorongás néhány különböző kifejezéséről Szíriában és Afganisztánban – valamint az értelmezésüket – nem lehet sem kizárólagosan érvényesnek, sem ezekből az országokból származó minden egyénre nézve igaznak tekinteni. Továbbá a következő kifejezések a szorongásra főleg a mentális egészség kérdéskörére vonatkoznak. Azonban az áttekintésük iránymutatásként szolgálhat Önnek, elismerve ugyanakkor bizonyos mozgásteret a szorongás kifejezésének egyéni jellege szempontjából, amit az ezen országokból származó páciensek mutathatnak. Hassan és mtsi. (2015) a következőt írták a szíriai emberekről és a mentális egészség kérdéséről: Fogalmak, mint a "lelki állapot", "pszichológiai jólét", vagy a "mentális egészség" nem általánosan ismertek és gyakorta negatív kicsengésük van szíriai összefüggésben/kontextusban, míg a szenvedés hétköznapi értelemben, az élet egy normális része, ezért nem igényelnek orvosi vagy pszichiátriai beavatkozást, kivéve az igazán súlyos esetekben.

• A páciensek, akiknek pszichológiai vagy mentális problémái vannak, gyakran először fizikai panaszokkal jelennek meg a rendelésen, mielőtt az állapotuk pszichológiai, kapcsolati vagy spirituális dimenzióiról beszélnének. (Azonban nagy valószínűséggel tarthatják ezt általában normálisnak a mentális problémákra kezelést kereső emberek körében. )

• A legtöbb arab és szíriai kifejezés a szorongásra nem tesz különbséget fizikai tapasztalat és lelki tünetek között, mert a betegség, test és lélek helyi értelmezési modelljei összekapcsolódtak. Az emberek képeket, metaforákat és közmondásokat alkalmazhatnak, amik a pszichológiai és fizikai közti kapcsolatot teremtik meg.

• Figyelmet kell fordítanunk arra, hogyan használják a szíriaiak a

mindennapi kifejezéseket és közmondásokat, vagy a metaforákat a szorongás kifejezésére. Néhány félreérthető, mint a közvetlen kommunikációval szembeni "ellenállás", vagy éppen félreértelmezhető, mint pszichotikus tünetek, amikor a nyugati kultúra prizmáján keresztül figyelik azokat. Például néhány szíriai az rögeszmés gondolatokat sátáni kísértésnek tulajdonítja, az arab "wisswas" ( ْ!ْ) szót használják, ami az ördögi és a kellemetlen visszatérő gondolatokat is jelenti.

77

Néhány példa szíriai kontextusban a hasonló, mentális egészséggel kapcsolatos problémák kifejezésére, melyek kulturálisan meghatározottak. (Hassan et al. 2015, 23)

Általános

szorongás

Gyakran fizikális tüneteken keresztül fejeződik ki, mint bélgörcsök,

gyomor-, fej- vagy szívfájás, szorító érzés a mellkasban, testrészek

zsibbadása vagy az az érzés, hogy hangyák másznak a bőrön.

Fear and

anticipated

anxiety

• Habat qalbi ("#$% &#ه) vagy houbout el qalb (($)ه#-ط ال) szó szerint a ‘szív esését vagy összeomlását’ jelenti

• Khouf (ف-/, ‘félelem’) vagy ana khayfan, (أ123/14ن, ‘félek’) egy direkt/közvetlen kifejezés a félelemre

• Kamatni kalbi ("#$% "678%, ‘a szívem szorul’) vagy ‘ atlan ham ( 9ه:;, ‘aggodalmat hordozok’)

Tehetetlenség

• mafi natija (<=3>4 "? 1م , ‘nincs értelme’) • hasis hali mashlol (ل-$B1ل" مC !1C, ‘úgy érzem lebénultam’) • inshalit, ma a’d fini a’mel shi ("ش E8;3:، م1 ;1د ?63" أ$ّB4ا,

‘reménytelen vagyok’ és ‘nem tehetek többé semmit’), • mou tali ‘ bi’idi shi ("ي شJیLب N1لO -م , ‘semmi sem jön ki a

kezemből’, arra utal, hogy képtelen változtatni bármit is egy nemkívánatos helyzeten).

• is ihbat (1ط#Cإ), a depressziós/depresszív érzések elegye, frusztráció, egyfajta vereség, csalódottság és reménytelenség.

Szomorúság

Hozon (نQC, ‘szomorúság’) nehézséget okoz szembe nézni egy akut vagy

hirtelen fellépő stresszorral; említhetik, mint

• al- hayat sawda (دا-R13ة الTال , ‘egy fekete élet’) • iswadat al dounia fi ouyouni ("4-3; "? 134Jوّدت ال, ‘az élet sötétté vált

a szememben’).

Öngyilkosság • itmana nam ma fik, (W3? 114م م Y68ات) ’szeretne aludni és fel nem

ébredni’

Az alábbiakban néhány az afgán emberekkel kapcsolatos információ található, aki talán a menekültek jelenlegi legnagyobb csoportja Magyarországon, amelyek hasznosnak bizonyulhatnak a praxisában:

• Az afgánok általában félnek a társadalmi megbélyegzéstől és a gúnytól, amikor a lelki egészségügyi ellátóval konzultálnak (Maroney, Potter, and Thacore 2014).

78

• Az afgán nők általában hangosan beszélnek, általában nagyon gyengédek és szeretetteljesek. Nyilvános helyeken is általában hangosan beszélnek, hogy kifejezzék a szeretetüket. Egy édesanya hangja jelképezi a gyermekek feletti hatalmát és kontrollját otthon. Egy nyugati valószínűleg nagy hangerejű beszédnek tartaná a kommunikáció ezen formáját. Az afgán férfiak, épp ellenkezőleg, hajlamosak lágy hangot használni, mind magán, mind nyilvános helyeken, ezzel mutatva, hogy kontroll alatt tartják az adott szituációt, nyugodtak és kényelmesek. Az afgán férfiak a hangos beszédet és agresszió nyilvános kimutatását a kontroll elvesztésének és tiszteletlenségnek tartják. (Lipson, Iqbal, and Omidian 2007).

• A lelki szenvedést az afgán férfiak a gyengeség jelének tartják, és a szorongás néhány kifejezését (pl. sírás) nem mutatják annak érdekében, hogy mások előtt megőrizzék méltóságukat. (Miller et al. 2006).

• A nők megnőtt szorongása kapcsolatban lehet a szisztematikus

diszkrimináció realitásával – amit a nők állandóan tapasztalnak Afganisztánban –összefüggő többszörös stresszorokkal. Az afgán nőknek nagyobb a szabadsága a tálibok bukása óta, azonban továbbra is tapasztalnak elnyomást és diszkriminációt az élet számos területén. (Miller et al. 2006).

Általános afgán kifejezések a szorongásra (de Jong 2002, Miller et al. 2006):

Általánosan felismert tünetét a szorongásnak Ázsia szerte megtalálták “Túl sok

gondolkodás”

Szomorúság beleértve- gyász az interperszonális veszteség után vagy

egy reakció valamilyen kiábrándító/mélyen csalódást okozó vagy

fájdalmas élményre. A kifejezés az olyan emberek érzelmi reakcióját

írja le, akik elvesztették a családtagjukat a háború alatt.

jigar khun

Szomorúság általánosságban gham-geen

Idegesség vagy nagy igénybevételnek való kitettség (azokra az

emberekre utal, akik túlterheltek a jelentősebb élet stresszorokkal

(szegénység, családon belüli erőszak, egyedülálló szülő) így nagyobb

valószínűséggel veszekednek a családtagokkal és válnak erőszakossá a

asabi

79

gyermekeikkel)

Magába foglalja azt, amikor a személy önmagát üti a fején vagy a test

más részén ; intenzív szorongás kifejezése csak a nők körében

“Veri/Üti

magát”

Érzelmi nyomás vagy agitáció belső állapota (fishar-e-bala) vagy kevés

energia és motiváció (fisha-e- payin). A kifejezéseket általában

félreértelmezik az afgánok, magas vagy alacsony vérnyomásként. Az

afgánok gyakran csak fishar-ként utalnak mindkettőre; fishar gyakori

oka az orvosi kezelés keresésének/orvoshoz fordulásnak vagy az

öngyógyításnak, jellemzően benzodiazepinekkel vagy

gyógynövényekkel

fishar-e-bala;

fishar-e-payin

9. Betegségek magyarázó modellje

Praktizálása során tapasztalhatta, hogy a páciensek a betegségüket az Ön orvosi értelmezésétől és magyarázatától eltérően magyarázzák. Ezek a magyarázatok a következőkön alapulhatnak, vagy magukban foglalhatják azokat (Lásd például: Kleinman 1978, Kleinman és Benson 2006, Godoy-Izquierdo et al. 2007, Henderson és Maguire 2000, Maroney, Potter, és Thacore 2014):

• A betegség laikus modelljei

• Vallásos hiedelmek • Változatos természetfeletti erők

• Nem

• Nevelés • Személyes tapasztalat

Általában az ilyen magyarázó modellek átfednek és magától értetődőek. Ezért, amikor a páciensek a betegségükről beszélnek, arra számítanak, hogy Ön mint családorvos/egészségügyi szolgáltató megérti mire utalnak és milyen kezeléseket remélnek és fogadnak el- még akkor is, ha az ő felfogásuk különbözik az Ön orvosi véleményétől vagy az Ön saját kultúrájának általános magyarázó modelljeitől. A betegség laikus modelljét a páciensek és egészségügyi szakemberek megküzdési mechanizmusokkal és egészséggel kapcsolatos célokkal kapcsolatos érzelmi és viselkedési válaszainak meghatározására találták ki. (Lobban, Barrowclough, és Jones 2003). Van néhány kiemelt téma a kultúrák között arra

80

vonatkozóan, hogy a szenvedő embernek szüksége van magyarázatra, a tapasztalat módjára, arra, hogy értelmet adjon a betegségnek, valamint a célra, hogy gyógymódot találjanak (Kleinman 1988). A legtöbb embernek nincs ellenére az, hogy több különböző egészségügyi szolgáltatóval konzultáljon. Különösen az erőforrás hiánnyal küzdő országokban, az emberek stratégiai döntéseket hoznak azzal kapcsolatosan, hogy a számos elérhető szakember közül kihez menjenek, mind az orvosbiológiai egészségügyi rendszerben, mind a hagyományos gyógyítók esetében (cf. Brodwin 1996). Orvosi pluralizmus Európában is létezik; az emberek használják a homeopátiát vagy a hagyományos kínai orvoslás (TCM) szakemberével konzultálnak és ezzel egy időben kezelést kérnek az Ön praxisában. Wunn és Klein (2011) azt állítja, hogy az elit réteg tagjai és a tanult emberek általában elfogadják az orvosi kompromisszumokat, függetlenül attól, hogy vallásosak-e vagy sem. Kevésbé tanult személyek és a távoli területekről jött emberek, azonban erősebben kötődnek a vallásos hiedelmekhez, valamint a betegségek és a gyógyítás, mint az előbbi csoport. Az Ön betegeinek különböző magyarázó modelljei lehetnek és, az hogy Ön megmutatja, hogy komolyan veszi őket, valamint tiszteletben tartja a hitüket, segítheti a gyógyulást. (Wunn és Klein 2011). Például: Élettani betegségek hatással lehetnek a személy kognitív képességeire. Másrészről, vannak élettani problémák, amelyeket orvosi szempontból gyakran tekintenek pszichológiai problémának, mint például az irritábilis bél szindróma vagy a krónikus fáradtság szindróma. A betegeknek mindazonáltal vannak tünetei és a szenvedésük valódi és ezt el kell ismerni (Godoy-Izquierdo et al. 2007). Hasonlóképpen, számos afrikai országban nagyon komolyan veszik a boszorkányságot és veszélyesnek is tartják (lásd például: Moore és Sanders 2003, Geschiere 1998, Comaroff és Comaroff 1993). A boszorkányságtól való félelem vagy a megbabonázottság tudata okozhat fizikai vagy mentális tüneteket vagy akár halálhoz is vezethet. Kínálhat alternatív magyarázatokat és odafigyelhet a betege által leírt tünetekre.

81

10. Öngyógyítás és orvosi pluralizmus

Nagyon gyakori, hogy az emberek alternatív gyógyászatot alkalmaznak mindamellett, hogy tanácsot kérnek egy orvostól/egészségügyi dolgozótól. A kevésbé fejlett egészségügyi rendszerrel rendelkező országokban, mint ahogyan Afganisztánban és jelenleg Szíriában is, az egészségügyi szolgáltatások esetleg nem elérhetők, és orvosbiológiai gyógyszerek nem állnak rendelkezésre. Ezért az emberek megpróbálják másként biztosítani a gyógyulásukat és emiatt gyakran gyógyítják a betegségeiket népi gyógymódokkal, mint például gyógynövényekkel vagy különleges diétákkal. Ily módon akarják biztosítani a legjobb, és gyakran egyetlen lehetséges kezelést a beteg számára, amely -a saját tapasztalataik alapján- sikeresnek bizonyult. Hasonlóképpen, betegség esetén Európában számos beteg kér további tanácsot, és alkalmaz például hagyományos kínai gyógyászatot vagy ayurvédát és/vagy kezeli a gyermekkora óta ismert gyógynövényekkel az állapotát. A menekültek célországaiban a legtöbb esetben jobb az egészségügyi rendszer, mint a hazájukban, és az a gyógyítási szokás, amely az egyetlen elérhető lehetőségként állt a rendelkezésükre otthon, többé már nem az egyedüli lehetőség számukra.

Néha a hagyományos gyógyító stratégia hátráltatja az Ön, mint háziorvos/alapellátó által előírt egészségügyi erőfeszítéseket/ kezelést. Például, ha egy diabéteszes páciens (titokban) olyan ételt kap, ami sok cukrot és zsírt tartalmaz, ami hagyományosan ajánlott, hogy a beteget erősítse és a gyógyulási folyamatot könnyítse, hátráltatja a szükséges táplálkozási stratégiát, amit Ön szeretne, hogy a páciens kövessen (Wunn és Klein 2011). Önnek, mint háziorvosnak/alapellátásban dolgozónak ajánlott óvatosan kideríteni ezeket a kiegészítő gyógymódokat. Abban az esetben, ha ezek a gyógymódok zavarják az Ön kezelési tervét, hasznos lehet világos magyarázatot adni arra, hogy miért kellene elkerülni ez esetben ezeket a hagyományos gyógymódokat.

11. Mit kérdezzünk a konzultáció során

Strukturált, kulturálisan érzékeny/szenzitív kérdések segíthetnek abban, hogy minél több releváns információhoz jussunk és jobban megértsük a beteget a saját kontextusában - hogy tanuljunk az ő betegséggel kapcsolatos tapasztalataikról, illetve a hiedelmeikről és viselkedésükről. Számos eszköz áll az Ön rendelkezésére, hogy elősegítse a további megbeszélést és vizsgálatot arról, hogy a páciensek, a családjuk és közösségük számára mi forog kockán, és talán azt, hogy megfelelőbb kezelést írjon fel/találjanak.

82

12. Halálos betegségek, halál és haldoklás

A halál és haldoklás megítélését erősen meghatározzák szociális, kulturális és vallási dimenziók. Ezek fontos szerepet játszanak a halál és haldoklás érzelmi megközelítésében, a beteg és ápoló, illetve orvosok közötti kommunikációban, a terápia megválasztásában, valamint az élet végével foglalkozó irányelvekkel kapcsolatos döntéshozatalban. A halál és a haldoklás transzkulturális felfogásában két orvosi etikai alapelv különösen releváns: autonómia és „ne árts”. Míg a legtöbb európai és amerikai orvosi kontextusban a páciens egyéni autonómiája a vezető etikai alapelv, más körülmények között gyakran a családok a preferált döntéshozók, és az egyéni autonómia mellékesnek tűnhet (Kagawa-Singer, Blackhall 2001). Bizonyos körülmények között a családok talán nem akarják terhelni a szerettüket egy kedvezőtlen diagnózissal vagy prognózissal, hanem inkább reményt akarnak adni akkor is, ha ez orvosi szempontból nem garantálható/indokolt. Egy halálos betegség közlése tiszteletlenségnek vagy károsnak tekinthető a páciens számára. Ezekben az esetekben a családok talán szívesebben vállalják a felelősséget fontos orvosi döntésekért. Egy, az USA-ban élő koreaiakról szóló tanulmányban az interjúalanyok világosan elutasították azt a nézetet, hogy az áttétet képző daganat diagnózisát közölni kell a beteggel; a hospice ellátásról szóló döntéseket inkább a család hozza meg, mintsem a beteg. Egy megkérdezett nő azt mondta: „A tapasztalataim szerint, ha a páciens tudomást szerez a betegségéről, az számára szenvedést okozhat. Szóval úgy gondolom, jobb lenne nem tájékoztatni a beteget, így a beteg számára kevésbé félelmetes lehet az eltávozás. Rák esetén a beteg nem tudja kiverni a fejéből a halál gondolatát: ez nem jó.” (Frank et al. 1998:409). Az, hogy klinikai körülmények között a halál és haldoklás kontextusában felismerjük a kulturális érzékenységet kihívást jelent és komplex feladat. Ez megköveteli, hogy önreflexívek legyünk, és megértsük az életvégi döntések mögött álló világnézeteket, amik potenciális érdekellentétekhez vezetnek a beteg gondozói és az orvosok között. Érdemes a konfliktus kialakulása előtt a betegnek konkrét kérdéseket feltenni és bevonni a gondozót is. A következő kérdések hasznosak lehetnek a klinikai gyakorlatban (Ngo-Metzger et al. 2008; Clark 2010; Kleinman 2010):

83

• Hogyan szeretne a beteg tudomást szerezni a betegségéről vagy állapotáról? Hogyan szeretne dönteni a terápiákról? Kit kellene bevonni a döntéshozatalba? (ő egyedül, hozzátartozó vagy gondozó jelenlétében)

• Mitől félnek a betegek és/vagy a gondozók a legjobban ebben a folyamatban? (fájdalom, az identitás vagy autonómia elvesztése, izoláció, konfliktus a rokonokkal)

• Hogyan szeretné tölteni az utolsó napjait a beteg?

• Mik a betegek halállal és haldoklással kapcsolatos meglátásai és szokásai?

• Mit tekintenek adekvát reakciónak egy szeretett személy halálakor?

13. A fájdalom percepciójának és kezelésének transzkulturális aspektusai

Gyakran az orvossal/egészségügyi dolgozóval való konzultáció elsődleges oka maga a fájdalom. Ezek a találkozások érzelmileg erősen töltöttek lehetnek, a tapasztalt fájdalom akut és kimerítő természete miatt. A nyelvi nehézségek, a diszkrimináció vagy a reménytelenség érzése hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a szituációk kihívást jelentsenek klinikai transzkulturális körülmények között. Általában a fájdalom percepciója és kifejezése függ a páciens szocializációjától, az egészségügyi ismereteitől, hogy meg tudja-e nevezni, és lokalizálni tudja-e a fájdalmat. Azok a páciensek, akik a nyugati orvosi rendszerben nőttek fel, tudják, hogy az orvosok/egészségügyi dolgozók vagy az ápolók elvárják azt, hogy pontosan lokalizálják és írják le a fájdalmat, míg a más kulturális háttérrel rendelkező betegek számára nem ismertek ezek a kódok, és inkább teljes testre ható jelenségként érzékelik és írják le a fájdalmat. A fájdalom kifejezésén keresztül sok mindent lehet továbbítani, amik nem feltétlenül szervközpontúak. A fejfájás egy kifejezés lehet a túlterheltségre, a tehetetlenségre, és az irányítás elvesztésének érzésére. A fájdalmat is különbözőképpen érzékeljük, ha a fájdalom oka például egy traumatizáló élményben gyökerezik, vagy a fájdalmat egy betegség okozza. Ezek a gyakran nagyon komplex körülmények fontosak a terápiás célok és a terápiás lehetőségek miatt, illetve szükség van egy átfogó bio-pszicho-szociális szemléletre és a páciens, továbbá az ő életvilágának aktív bevonására.

84

A fájdalmat továbbá különböző társadalmilag elfogadott módokon fejezzük ki, melyeket általában a szülők fájdalom-magatartása és az etnikai háttér is meghatároz (Boissoneault et al. 2015). Egy, a fájdalom percepciójával kapcsolatos vizsgálatban bizonyítást nyert, hogy szomáliai migránsok „fájdalma” sokkal tágabb jelentést hordoz, és általános kifejezéseket is tartalmaz, mint a szorongás és a betegség; tünetek, mint a láz vagy allergiák fájdalmas élményként kerültek leírásra. A szomáliai nők nagyon sztoikusan álltak hozzá a fájdalom kifejezésének kérdéséhez, és a fájdalomtűrő képességük is magasabb a leírás szerint, mint az őslakosoknak (Finnström, Söderhamn 2005). Ez nem azt jelenti, hogy a fájdalmat objektíven különbözőképpen érzékeljük, csupán azt, hogy különbözőképpen fejezzük ki. A gyakorlatban fontos, hogy felismerjük és megítéljük a fájdalom kifejezésének változó mintáit, hogy képesek legyünk felmérni a beteg állapotát és elkerülni az etnikai diszkriminációt. Az Egyesült Államokban például tanulmányok mutattak rá arra, hogy még a hasonló indikációk figyelembe vétele esetén is kevesebb opioid analgetikumot írtak fel az afroamerikaiak és a spanyolok számára, mint a fehér betegeknek (Cintron, Morrison 2006, Goyal et al. 2015). Ezt okozhatja a transzkulturális kompetencia hiánya a fájdalom kezelésében, de a faji megkülönböztetés faktora is lehet. További információ: Article “Cultural Influences on Pain Perceptions and Behaviors“ http://www.pain-initiative-un.org/doc-center/articulos%20y%20documentos/dolor%20e %20implicaciones%20sociales/culture,%20pain%20perceptions%20and%20behaviors.pdf

Presentation “Impact of Culture on Chronic Pain” https://osteopathic.org/inside-aoa/events/omed/omed-presentations/Documents/public-health-dayer-berenson.pdf

Article „Cultural Influences on Pain Perceptions and Behaviors“ http://hhc.sagepub.com/content/15/3/207.refs

85

14. Gyakorlati értékelés- összefoglaló

A különböző származású emberekkel való foglalkozás során, nem létezik konkrét “recept”, de számos lehetőségünk van arra, hogy elérjük a kulturális érzékenységet. Ez egy folyamat, mely odafigyelést igényel a mindennapi munkánk során, vagy amikor kihívásokkal és bonyolult szituációkkal nézünk szembe. A menekültek ellátása során fontos, hogy érzékenyek legyünk a kulturális hasonlóságokra és különbségekre. Az, hogy segítséget és támogatást tudjunk nyújtani, melyet a társadalom peremére szorult emberek elfogadnak, minden nap új szociális kompetenciákat követel. Megérteni a tényt, hogy a betegségeknek különböző magyarázó modellje és a szorongásnak számos kifejezésmódja létezik, egy fontos lépés efelé. Továbbá, elengedhetetlen a diagnosztikai gyakorlatban és a megegyezésen alapuló kezelés megtárgyalásához, hogy elérjük azt a szintet, amikor megértjük a páciensek egyéni életvilágát. A kulturális érzékenység és a transzkulturális kompetencia...

• ... lehetővé teszi az egészségügyi szolgáltatók számára, hogy jobb ellátást nyújtsanak és segít elkerülni a félreértéseket a dolgozók és a páciensek között

• ... lehetővé teszi a jobb megértést, a jobb diagnózist és a beteg complience is javul

• …egyenjogúságot eredményez az egészségügyben. További információ: Cattacin, Sandro, Antonio Chiarenza and Dagmar Domenig (2013). "Equity Standards for Health Care Organisations: a Theoretical Framework." Diversity and Equality in Health and Care 10(4): 249-258. http://www.academia.edu/5536743/Cattacin_Sandro_Antonio_Chiarenza_and_Dagmar_Domenig_2013_._Equity_Standards_for_Health_Care_Organisations_a_Theoretical_Framework._Diversity_and_Equality_in_Health_and_Care_10_4_249-258

Council of Europe. Committee of Ministers. Declaration on cultural diversity. (Adopted by the Committee of Ministers on 7 December 2000 at the 33rd meeting of the Ministers' Deputies). https://wcd.coe.int/ViewDoc.jsp?id=389843 (retrieved: June 14, 2016).

86

Saha, S., Beach, M.C., Cooper, L.A. (2009). Patient centeredness, cultural competence, and healthcare quality. Journal of the National Medical Association, 100 (11): 1275-85. http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2824588/ Videó a transzkulturális ápolásról: https://www.youtube.com/watch?v=6U3n4UF_XGg

15. Forrás Binder-Fritz, Christine. 2011. "Migration und Gesundheit im Spiegel der Allgemeinmedizin." In

Interkulturell kompetent. Ein Handbuch für Ärztinnen und Ärzte, edited by Michael Peintinger, 119-144. Wien: Facultas.

Boissoneault J, Bunch JR, Robinson M (2015) The roles of ethnicity, sex, and parental pain modeling in rating of experienced ad imagined pain events. J Behav Med 38: 809-816.

Brodwin, Paul. 1996. Medicine and Morality in Haiti: The Contest for Healing Power. Cambridge: Cambridge University Press.

Cintron A, Morrison S (2006) Pain and ethnicity in the United States: a systematic review. J Pall Med 9(6): 1454-1473.

Clark K, Phillips J (2010). End of life care. The importance of culture and ethnicity. Australian Fami-ly Physician 39, 4: 210–213.

Comaroff, J., and J.L. Comaroff. 1993. Modernity and Its Malcontents: Ritual and Power in Postcolonial Africa: University of Chicago Press.

de Jong, Joop. 2002. "Public mental health, traumatic stress, and human rights violations in low- income countries " In Trauma, war, and violence: Public mental health in socio-cultural context, edited by Joop de Jong, 1–91. New York: Springer US.

Finnström B, Söderhamn O (2005) Conceptions of pain among Somali women. Journal of Advanced Nursing 54(4): 418-425.

Frank G, Blackhall LJ, Michel V, Murhy ST, Azen SP, Park K (1998). A discourse of relationships in bioethics: Patient autonomy and end-of-life decision making among elderly Korean Americans. Medical Anthropology Quarterly 12, 4: 403–423.

Geschiere, Peter. 1998. "Globalization and the Power of Indeterminate Meaning: Witchcraft and Spirit Cults in Africa and East Asia." Development and Change 29:811-37.

Godoy-Izquierdo, D., I. Lopez-Chicheri, F. Lopez-Torrecillas, M. Velez, and J. F. Godoy. 2007. "Contents of lay illness models dimensions for physical and mental diseases and implications for health professionals." Patient Educ Couns 67 (1-2):196-213. doi: 10.1016/j.pec.2007.03.016.

Goyal MK, Kuppermann N, Clearly SD, Teach SJ, Chamberlain JM (2015) Racial disparities in pain managment of children with appendicites in emergency departments. JAMA Pediatr. Sept. 14, E1-E7.

Hassan, G., LJ Kirmayer, Mekki- Berrada A., C. Quosh, R. el Chammay, J.B. Deville-Stoetzel, A. Youssef, H. Jefee-Bahloul, A. Barkeel-Oteo, A. Coutts, S. Song, and P. Ventevogel. 2015. Culture, Context and the Mental Health and Psychosocial Wellbeing of Syrians. A Revier for

87

Mental Health and Psychosocial Support Staff Working with Syrians affected by Armed Conflict. Geneva: UNHCR. http://www.unhcr.org/55f6b90f9.pdf]

Helman, Cecil G. . 1995. Culture, Health, and Illness. An Introduction for Health Professionals. Third ed. Oxford: Butterworth-Heinemann.

Henderson, Bethan J., and Bryan T. Maguire. 2000. "Three lay mental models of disease inheritance." Social Science and Medicine 50:293-301.

Kagawa-Singer M, Blakchall LJ (2001). Negotiating cross-cultural issues at the end of life. JAMA 286: 2993–3001.

Kleinman, A. 1988. The Illness Narratives. Suffering, Healing and the Human Condition. USA: Basic Books.

Kleinman, A., and P. Benson. 2006. "Anthropology in the clinic: the problem of cultural competency and how to fix it." PLoS Med 3 (10):e294. doi: 10.1371/journal.pmed.0030294.

Kleinman, Arthur. 1978. "Culture, Illness, and Care. Clinical Lessons from Anthropologic and Cross-Cultural Research." Annals of Internal Medicine 88:251-58.

Kutalek, Ruth. 2011. "Kulturelle Aspekte von Gesundheit und Krankheit." In Interkulturell kompetent. Ein Handbuch für Ärztinnen und Ärzte, edited by Michael Peintinger. Wien: Facultas.

Lipson, Juliene G., Razia Askaryar Iqbal, and Patricia A. Omidian. 2007. "Afghans and Afghan Americans." In Transcultural Nursing, edited by Joyce N. Giger and Ruth E. Davidhizar. St. Louis: Mosby.

Lobban, Fiona, Christine Barrowclough, and Steve Jones. 2003. "A review of the role of illness models in severe mental illness." Clinical Psychology Review 23:171-96.

Maroney, P., M. Potter, and V. R. Thacore. 2014. "Experiences in occupational therapy with Afghan clients in Australia." Aust Occup Ther J 61 (1):13-9. doi: 10.1111/1440-1630.12094.

Miller, K. E., P. Omidian, A. S. Quraishy, N. Quraishy, M. N. Nasiry, S. Nasiry, N. M. Karyar, and A. A. Yaqubi. 2006. "The Afghan symptom checklist: a culturally grounded approach to mental health assessment in a conflict zone." Am J Orthopsychiatry 76 (4):423-33. doi: 10.1037/0002-9432.76.4.423.

Mock-Muñoz de Luna, C, D. Ingleby, E. Graval, and A. Krasnik. 2015. Synthesis Report. MEM-TP, Training packages for health professionals to improve access and quality of health services for migrants and ethnic minorities, including the Roma. Granada, Copenhagen: Andalusian School of Public Health, University of Copenhagen.

Moore, H.L., and T. Sanders. 2003. Magical Interpretations, Material Realities: Modernity, Witchcraft and the Occult in Postcolonial Africa: Taylor & Francis.

Ngo-Metzger Q, August KJ, Srinivasan M, Liao S, Meyskens FL (2008). End-of-life care: Guide-lines for patient-centered communication. American Family Physician 77, 2: 167–174. (open access: http://www.aafp.org/afp/2008/0115/p167.html), accessed 20th July 2016

Nichter, M. 2010. "Idioms of distress revisited." Cult Med Psychiatry 34 (2):401-16. doi: 10.1007/s11013-010-9179-6.

Nichter, Mark. 1981. "Idioms of Distress: Alternatives in the Expression of Psychosocial Distress: A Case Study from South India." Culture, Medicine and Psychiatry (5):379-408.

88

Schomerus, G., H. Matschinger, and M. C. Angermeyer. 2009. "The stigma of psychiatric treatment and help-seeking intentions for depression." Eur Arch Psychiatry Clin Neurosci 259 (5):298-306. doi: 10.1007/s00406-009-0870-y.

Searight HR, Gafford J (2005a). Cultural diversity at the end of life: Issues and guidelines for family physicians. American Family Physician 71, 3: 515-522. (open access: http://www.aafp.org/afp/2005/0201/p515.html), accessed 20th July 2016

Wunn, Ina, and Constantin Klein. 2011. "Bedürfnisse muslimischer Patientinnen." In Interkulturell kompetent. Ein Handbuch für Ärztinnen und Ärzte, edited by Michael Peintinger, 371-88. Wien: Facultas.

89

5. Fejezet, 1. rész- Mentális egészség és pszichológiai

támogatás

Szerzők: Corné Versluis, Carlijn van Es, Jurriaan Jacobs, Trudy Mooren, Annelieke Drogendijk ARQ Foundation [www.arq.org]

1. Bevezetés

Ez a fejezet egy érintett ország alapellátásával való kapcsolat mindhárom területén releváns: találkozás a menekültekkel és egyéb migránsokkal a regisztráció után, első kapcsolat az egészségügyi alapellátó teammel az egészségügyi ellátó egységben, valamint egészségnevelés és promóció. A fejezet a következő módon fogja segíteni a multidiszciplináris csapat munkáját a megfelelő körülmények között:

• A menekültek mentális egészséggel összefüggő problémáival kapcsolatos tudás megerősítése

• Tájékoztatás arról, hogyan közelítik meg a menekültek a mentális egészségügyi ellátás szükségét

• Tájékoztatás a kiégésről/másodlagos traumáról (és megelőzésükről)

2. A menekültek mentális egészséggel kapcsolatos problémái

Egyes menekülteknél fennáll a mentális egészséggel kapcsolatos problémák kialakulásának kockázata. Néhányuknál nem alakulnak ki mentális egészséggel kapcsolatos problémák, de valamilyen formában igényelhetnek pszichoszociális támogatást. Mint orvos/egészségügyi dolgozó, akár háziorvosként dolgozik, akár sürgősségi orvosként, egy bizonyos ponton elkerülhetetlen, hogy találkozzon ezekkel a problémákkal. Az e-learning kurzus ezen fejezete a következőket nyújtja Önnek:

a) Betekintés abba, a menekültek mentális egészséggel kapcsolatos problémáinak és a kapcsolódó rizikófaktoroknak mi a hátterük és honnan származnak;

90

b) A különleges mentális egészséggel kapcsolatos problémák, amikkel találkozhat, mint a bánat, depresszió és a szorongás szomatikus kifejeződése;

c) A mentális egészséggel kapcsolatos problémák szűrése és kezelése, és a pszichoszociális támogatás egyéb formái;

d) Eszközök és módszerek, amiket használhat az igények felméréséhez és az érintett személyek problémáinak orvoslásához.

Ennek a fejezetnek a részei az EUR HUMAN 5.1-en alapul, amit D. Ajdukovic és H. Bakic (2016) írt a következő címmel: “Protocol with procedures, tools for rapid assessment and provision of psychological first aid and MHPSS”

3. A menekültek mentális egészséggel kapcsolatos problémáinak eredete és kapcsolódó rizikófaktorok

Mintegy 59,5 millió embert üldöztek el erőszakosan konfliktusok, üldöztetés és/vagy az emberi jogokkal való visszaélés miatt. Ezek között az emberek között 19,5 millió menekült van. Miután ezeknek a nyomasztó eseményeknek vannak kitéve, a menekülteknél fennáll a mentális egészséggel kapcsolatos problémák kialakulásának kockázata. A mentális zavarok prevalenciája rendkívüli mértékben változik (a jelentések szerint a menekültek körében a PTSD prevalenciája 75% és kevesebb, mint 5% között mozog; Gerritsen et al., 2006; Mann & Fazil, 2006; Fazel, Wheeler & Danesh, 2005.) Azon tanulmányok szisztematikus áttekintése, melyek gyermekek és felnőttek bevonásával készültek, azt mutatják, hogy a gyermekek pszichológiailag jobban boldogulnak, mint a felnőttek. Továbbá egy számos tanulmány alapján készített vizsgálat felfedte, hogy a felnőttek 30%-ánál a depresszió és a poszttraumás stressz szindróma egybeesett (Reed, Fazel, Jones, Panter-Brick & Stein, 2012). Bár ezek az értékek azt mutatják, hogy a menekülteknél fennáll egy mentális egészséggel kapcsolatos betegség kialakulásának kockázata, fontos megjegyeznünk, hogy a legtöbb esetben nem alakul ki. Miután azonban ezeknek a nyomasztó eseményeknek vannak kitéve, egyes menekülteknek szüksége lesz a pszichoszociális támogatás valamilyen formájára. Ez a fejezet a menekültek közti pszichoszociális szorongás legfontosabb okai közül hárommal fog kifejezetten foglalkozni, úgy mint: potenciális traumatikus esemény a származási országban, potenciális traumatikus esemény a menekülés során, és stresszes körülmények az érkezési országban.

91

3.1.1 Traumatikus események a származási országban

A menekültek gyakran nyomasztó események átélése után hagyják el az származási országukat, úgy mint háborús konfliktusok és állami általi erőszak. Mielőtt elhagyják otthonaikat, a menekültek gyakran politikai és gazdasági változás tanúi (Bala, Mooren& Kramer, 2014). Mindemellett ki lehetnek téve életveszélyes szituációknak, a szeretett személy bebörtönzésének vagy elvesztésének. A menekültek ki lehetnek téve üldözésnek, elnyomásnak az etnikai, vallási vagy szexuális hovatartozásuk miatt. Néhány országban a nemi alapú erőszak (magában foglalhatja a női nemi szervek megcsonkítását.(Thomas, Nafees&Bhugra, 2004). Ezeknek a nyomasztó eseményeknek a megtapasztalása után a menekülteknél megvan a tünetek kialakulásának kockázata, mint az hárítás erőszakos magatartás, hyperarousal és depresszív kedélyállapot (Slobodin& de Jong, 2015; Murray, Davidson & Schweitzer, 2010). A mentális egészséggel kapcsolatos tünetek mellett a menekültek úgy találhatják, hogy a világgal és saját értékükkel kapcsolatos hiedelmeik és feltételezéseik darabokra hullott (Janoff-Bulman, 1992). Egy kísérő nélküli gyermek mondta: "A háború miatt jöttem. A kormány megölte az apámat, és elfogta az anyámat és a húgomat. Nem volt többé semmilyen támaszom. Ráadásul, ami megtörtént a családommal, megtörténhet velem is.” (Thomas et al., 2004, p. 117)

3.1.2 Traumatikus események a menekülés során

Az országukból való elmenekülés után a menekültek gyakran tapasztalnak meg veszélyes menekülési időszakot. A migráció előtti tapasztalataik, veszteségeik és a jelenlegi helyzetük feldolgozása mellett a menekültek egy bizonytalan jövővel néznek szembe, és azon aggódhatnak, elérik-e a letelepedésük helyszínét. Ráadásul a menekülteket elválaszthatták szeretteiktől és gyakran megfosztják őket az alapvető szükségleteiktől (Lustig et al., 2004). A fiatal gyermekek fejlődésük egy fontos szakaszán mehetnek keresztül rendkívül bizonytalan és zaklatott körülmények között. A gyerekeket olykor elválasztják a gondviselőjüktől, amely miatt nagyobb náluk a mentális egészséggel kapcsolatos problémák kialakulásának kockázata. Néhány menekült menekülttáborokon halad keresztül, amik a leírás szerint „teljes intézmények, olyan helyek, ahol… a bentlakók elszemélytelenednek és ahol az emberek számokká válnak név nélkül” (Lustig et al., 2004, p. 26). A menekülttáborokban lévő menekültek valószínűleg több potenciálisan traumatizáló esemény és

92

borzalmas körülmény tanúi (Rothe, Castillo-Matos, Busquets & Martinez, 2002). Ráadásul a menekültek az emberkereskedelem kockázatának is ki vannak téve. Az emberkereskedelem magával vonja a személyek toborzását és/vagy szállítását azért, hogy kihasználják őket. Ez egy rohamosan növekvő bűnözési ág, ahol főleg nőket és gyermekeket adnak el úgy, mint a drogokat és fegyvereket. Ez összekapcsolódik magas fokú fizikai és szexuális erőszakkal is (Shelley, 2010).

3.1.3 Stresszes körülmények az érkezési országban Bár vannak lehetőségek és változások is egy jobb életért, a menekültek számos problémával szembesülhetnek, amikor elérik azt az országot, ahol letelepednek, melyek hatással lehetnek a mentális jólétükre. Mindenek előtt ez a következőkkel van kapcsolatban:

• Bizonytalanság a hosszú és elhúzódó menekültügyi eljárás során; • Szörnyű életkörülmények, mivel valószínűleg kicsi szobákban élnek, és

folytonos áttelepítéssel szembesülnek; • Az erőszaknak való kitettség, miközben a menedékkérő-központban

laknak; • A migráció utáni stresszorok, mint a szegényes szociális támogatási

rendszer, a munkahelyek és tanulási lehetőségek hiánya, és pénzügyi bizonytalanság. (Laban, Gernaat, Komproe, Schreuders& De Jong, 2004; Laban, Gernaat, Komproe, van der Tweel és De Jong, 2005; Murray et al., 2010; Burnett & Peel, 2001; Slobodin& de Jong, 2015).

Gyakran látható, hogy nem csupán a traumatikus események előzetes megtapasztalása, hanem – és néha még nagyobb mértékben – a jelenlegi bizonytalan élethelyzet is okozhat érzelmi szenvedést. Mindemellett a menedékkérők és menekültek ki lehetnek téve rendkívüli diszkriminációnak a média és a politikai nyilatkozatok félrevezető volta miatt, ezekben a menedékkérők és menekültek elembertelenedhetnek, démonizálódhatnak és úgy mutatják be őket, mint az „ellenség a kapunál”, akiknek a célja megszállni Európát, az Egyesült Államokat, Ausztráliát, valamint veszélyeztetni a gazdasági biztonságot. (Esses, Medianu& Lawson, 2013).

93

3.2 Pszichoszociális támogatás

Habár néhány menekültnél kialakulhatnak mentális egészséggel kapcsolatos betegségek, sokaknál nincs így. A szorongás legtöbb jele tekinthető normális reakciónak az abnormális eseményekre, amiknek a menekültek ki vannak téve. Ezért fontos megjegyezni, hogy bár a legtöbb menekült a szorongás jeleit mutatja, mint a sírás, szomorúság, rémálmok és fejfájás, ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy szükségük van mentális egészségügyi ellátásra. Számos esetben, a szorongás jelei idővel természetes módon eltűnnek. Egyes menekülteknél azonban kialakulhatnak olyan tünetek, vagy a mentális egészség olyan zavarai, amelyek kihatnak a mindennapi élet tevékenységeire.

3.3 Egészségügyi osztályozás

Annak érdekében, hogy a megfelelő vizsgálatra és képzésre irányítsák a menekülteket, fontos végrehajtani az osztályozás valamilyen formáját. Ez fontos, akár sürgősségi vagy kaotikus helyzetben van, akár egy olyan stabilabb környezetben, mint az érkezési ország. A beavatkozást a pszichológiailag leginkább érintett személyek osztályozásával („a pszichológiai áldozatokkal”) kell kezdeni (Mollica et al, 2004). Definíció szerint az osztályozásba beletartozik a válogatás, szűrés, és az erőforrásban korlátozott környezetben az érintett emberek előnyben részesítése. A súlyos egészségügyi problémák osztályozása, beleértve a mentális egészséget is, alapvető, és magas prioritású reakció, amit vészhelyzet esetén olyan gyorsan kell végrehajtani, ahogy csak lehet. Ebben a korai reakcióban az osztályozásnak nem diagnosztikai célú, hanem inkább azon egyének azonosítása, akik állapota azonnali figyelmet igényel, elsősorban azért, mert önmagukra vagy másokra veszélyesek. Az osztályozás modellje az 1. ábrán látható. A mentális egészséggel kapcsolatos problémák tekintetében úgy határozzuk meg a közvetlen veszélyt, mint az érintettek személyes biztonságának vagy a körülöttük lévők biztonságának fenyegetettsége. Ezek a súlyos mentális problémák szakember közvetlen figyelmét igénylik. Azonban ezeknek az egyéneknek az azonosítása kihívást jelent. A menedékkérők és menekültek kezelése kapcsán megfontolandó a képzett nem szakosodott egészségügyi személyek és hasonló személyzet, illetve képzett önkéntesek bevonása.

94

3.3.1 A szorongás jeleinek felismerése

Habár az emberek különbözőképpen reagálnak a stresszes eseményekre, vannak olyan fizikai jelek, amelyek az emberek nagy részénél jelzik a súlyos szorongást. A menekültek vagy bevándorlók csoportjában a gondozóknak a zavarodottság vagy túlterheltség jeleit kell keresni. (1. Táblázat). A gondozók közvetlenül közelítsék meg azokat az embereket, akik ezen jelek valamelyikét mutatják, és kezdeményezzenek interakciót velük. A Pszichológiai elsősegély (Psychological First Aid (PFA)) ezen fejezet 2. alfejezetében van kifejtve.

1. táblázat A súlyos szorongás fizikai/viselkedési és érzelmi/kognitív jelei (Ajdukovic & Bakic, 2016)

Fizikai/viselkedési Érzelmi/kognitív

Üveges és üres tekintettel néz, képtelen tájékozódni

Erős érzelmi reakciót mutatása, kontrollálhatatlan sírás

Nem reagál a szóbeli kérdésre vagy parancsra Cselekvőképtelenség érzése az aggodalom miatt

Dezorientáció (céltalan, szervezetlen viselkedést folytat, nem tudja a saját nevét, hogy hol van, vagy hogy mi történik)

Képtelen önmagát vagy gyermekét gondozni

megrázó vagy regresszív viselkedés Képtelen meghozni egyszerű döntéseket

Hyperventilláció Szorongás vagy félelem, szomorúság miatti túlterheltség, zavartság

Kontrollálhatatlan fizikai reakciókat tapasztal (remegés, reszketés)

Fizikailag/verbálisan agresszív

Kétségbeesett kereső-magatartást mutat Sokk és dermedtség érzése

Önpusztító vagy erőszakos viselkedés Bűntudat, szégyen (a túlélés miatt, amiatt, hogy nem segített vagy mentett meg másokat)

3.4 Specifikus mentális egészségügyi problémák

3.4.1 A szorongás és stressz tünetei

Egy nyomasztó esemény átélése után normális a szorongás és stressz érzése. A szorongás és stressz szomatikus tünetei közé tartozik a hányinger, izzadás, fokozott szívverés és a légszomj. Néhányan még akkor is szorongást és stresszt éreznek, amikor a nyomasztó élmény nincs többé. Például akkor is tapasztalhatják a szorongás és stressz tüneteit, ha olyan dolog történik velük, ami emlékezteti őket az eseményre, mint például a tűzijáték vagy egyéb hangos zajok, vagy egy kép látványa egy sebesült emberről. A szorongás és stressz bizonyos szituációk elkerülését okozhatja, amelyek emlékeztetik őket az

95

eseményre, vagy ahol más emberek veszik körül őket. Ily módon a szorongás és a stressz hatással lehet a mindennapi életvitelükre. A szorongásos kórképeknek különböző formái vannak, mint például a pánikbetegség, szociális fóbia, és a generalizált szorongás. Összességében fontos megjegyezni, hogy ha a szorongás túlzottnak minősül és befolyásolja a beteg viselkedését, például a páciens elkerülő magatartást tanúsít, a tünetek megfelelhetnek a kórkép kritériumainak, célszerű a beteget olyan intézménybe utalni, amely pszichológiai kezelést nyújt. https://www.nimh.nih.gov/health/topics/anxiety-disorders/index.shtml

3.4.2 Depresszió

Azok az érzések, amelyek egy nyomasztó esemény után kialakulhatnak úgy, mint a tehetetlenség, szégyen és bűntudat, a szomorúság érzéséhez vezethetnek. Ha a nyomasztó esemény után is fennáll ez az érzés, az hatással lehet a mindennapi életre. A depressziótól szenvedő egyén depressziós hangulatot, zsibbadtságot, érdektelenséget, erőtlenséget és öngyilkos gondolatokat tapasztalhat. Mindezeken felül a depresszió tünetei zavart okoznak a szociális, foglalkoztatási és oktatási szinten, és aggodalommal, feszültséggel, a kapcsolatokban való mellőzöttséggel és szociális izolációval társulnak. A depresszió diagnózisához a tünetek legalább két héten keresztül való fennállása szükséges. Ez esetben célszerű a beteget olyan intézménybe utalni, amely kezelést nyújt depresszióra. A menekültek és menedékkérők körében fokozott a depressziós tünetek kialakulásának kockázata, például egy szeretett személy elvesztése, vagy egy háborús konfliktus megtapasztalása után: http://www.nimh.nih.gov/health/topics/depression/index.html

3.4.3 A stressz fizikai kifejeződése

Kutatások szerint azoknál, akik nyomasztó eseményeket éltek át, szomatikus panaszok alakulhatnak ki, mint például a fáradtság, izomfájdalom, derékfájás és a hányinger. Ezeknek a panaszoknak gyakran nincs fizikai oka, de összefüggésben vannak a nyomasztó tapasztalatokkal. Ezeket a panaszokat megmagyarázhatatlan szomatikus panaszként írják le. Például a depresszióhoz kapcsolódó testi tünetek a változó étvágy, az energia hiánya, alvászavar, és fájdalmak, mint a fejfájás, hasi fájdalmak és hátfájás. A szomatikus panaszok hatással lehetnek a mindennapi életre, például okozhatják a társas kapcsolatok kerülését, mivel nincs hozzá erejük (Roelofs & Spinhoven, 2006).

96

3.4.4 Gyász

Mindenki máshogy kezeli egy szeretett személy elvesztését, ami különböző reakciókat eredményez. Például a gyász magában foglalhatja a bűntudatot, a halál gondolatát, a jókedv és az öröm csökkenését. Habár nincs gyász diagnózis a diagnosztikai vizsgálat zsebkönyvében (DSM-5), a gyászt, mint lehetséges stresszort jegyzik, ami mentális egészséggel kapcsolatos problémákhoz vezethet, mint például a depresszió. Azoknak az embereknek a többsége, akik átélték egy szerettük elvesztését, törést tapasztalhatnak a mindennapi életükben, ami normális reakció veszteség esetén. www.centrum45.nl Ha a gyász egy év elteltével sem csökken, és a szeretett személy hiánya folytatólagos, komplikált gyász esete állhat fenn, ami nagy valószínűséggel szakmai segítséget igényel. Azonban fontos felmérni azt, hogy a reakciók az egyén kulturális normáin kívül esnek vagy sem. Az, hogy az emberek hogyan tapasztalják meg és fejezik ki a gyászt, kulturális különbséget mutat, és gyakran kapcsolódik a szokásokhoz, rituálékhoz és a valláshoz. Például egyes kultúrákban a gyászt hangosabban fejezik ki vagy hosszabb ideig tart, mint a többiben (a gyásszal kapcsolatos további információkért lásd Parkes & Prigerson, 2013)

3.4.5 Szerhasználat

Ha valaki olyan tünetektől szenved, mint az események újraélése, alvászavarok és szomorúság érzése, akkor különböző módokon próbál megküzdeni velük. Néhányan szerhasználattal próbálnak küzdeni, például alkoholt isznak. Az alkoholfogyasztás veszélye az, hogy nagy mennyiség szükséges ahhoz, hogy csökkenjenek a negatív érzések. Az alkohol mellett könnyű vagy nehéz drogokat használhatnak a megküzdés módszereként. A drogoknak súlyos negatív hatásaik lehetnek, például a szorongás és a depresszió tünetei. A szerek használata hatással lehet a mindennapi életre, és egészséggel kapcsolatos problémákhoz, pénzügyi nehézségekhez és addikcióhoz vezethetnek. Több információ: https://www.jellinek.nl/english/

3.4.6 Poszttraumás stressz szindróma (PTSD)

PTSD egy olyan szorongásos zavar, ami egy traumatikus esemény átélése után alakulhat ki, ahol az egyén közvetlenül érintett, szemtanú, vagy közvetett módon találkozott halállal vagy annak fenyegetésével, komoly sérülésnek vagy erőszaknak volt kitéve. A PTS tünetei feloszthatók olyan tünetekre, mint az erőszakos magatartás, elkerülése a kogníció és a kedélyállapot negatív irányú

97

változása, és változások az arousalban. Az erőszakos magatartás tünetei lehetnek az eseménnyel kapcsolatos visszatérő és zavaró emlékek, traumatikus rémálmok és flashbackek. Az hárítás megnyilvánulhat a traumatikus eseményekkel kapcsolatos gondolatok és érzések kerülésében, mint például személyek, helyek, szituációk elkerülése, amelyek az egyént a traumatikus eseményekre emlékeztetik. A kognícióbeli és kedélyállapotbeli negatív változások közé tartoznak a memória problémák és az önmagával és a világgal kapcsolatos negatív gondolatok. Arousal tünetek lehetnek az ingerlékeny viselkedés és koncentrációs nehézségek. Ráadásul a PTSD-ben szenvedő egyénnek disszociatív tünetei is lehetnek, amik az önmagától való elidegenedés epizódjaként, vagy tapasztalati torzulásként kerültek leírásra. Ha a tünetek legalább egy hónapon keresztül fennállnak és hatással vannak a mindennapi életre, a tünetek megfelelhetnek a kórkép klinikai kritériumainak. Ebben az esetben valószínűleg szakember segítségére van szükség. (American Psychiatric Association, 2013). További olvasmányok:

• Részletes leírás a mentális egészség pszichoszociális támogatásáról és az elsősegélyről a menekültek számára, a menekültek mentális egészségének és a pszichoszociális szükségleteinek gyors felmérése, lásd: “Protocol with procedures, tools for rapid assessment and provision of psychological first aid and MHPSS” by Ajdukovic and Bakic (2016).

• Egy ingyenes e-learning tanfolyam, amely főleg a szíriai menekültek mentális problémáival és az ezzel kapcsolatos intervenciós lehetőségekkel foglalkozik a mentális és pszichoszociális jólétükért, lásd Menekült Ellátás[e]Oktatás: http://www.healthefoundation.eu/get/7100/444/refugee-care-e-

education-online-

• NICE irányelv PTSD: https://www.nice.org.uk/guidance/CG26/chapter/1-

Guidance

• Cikkek a traumáról: http://www.ejpt.net/index.php/ejpt/pages/view/theme

• Pszichológiai elsősegély: http://www.nctsn.org/content/psychological-first-aid

• A kínzás áldozatai: http://www.centroexil.org/actualidad/categoria/3/id/88

• A mentális egészség és a pszichoszociális támogatás: https://data.unhcr.org/mediterranean/download.php?id=280

98

3.5 Szűrés, kezelés és eszközök

3.5.1 Szűrés és felmérés

A menekülteknél fokozott a kockázata a mentális egészséggel kapcsolatos problémák kialakulásának. Mindazonáltal, a mentális egészségügyi szűrés a legkevésbé gyakori összetevője az újonnan érkezett menekültek és menedékkérők orvosi szűrésének. Nagyon fontos azonban, hogy azonosítsuk azokat a menekülteket, akiknek szükségük van pszichoszociális és mentális egészségügyi ellátásra, és ajánljunk fel nekik a szükséges segítséget. Annak érdekében, hogy kiszűrjük azokat, akik azonnali pszichoszociális segítségre szorulnak, kezdhetünk azzal, hogy azonosítjuk azokat a menekülteket, akik dezorientáltak vagy túlterheltek (lásd osztályozás). Miután azonosítottunk egy szorongó embert, próbáljuk meg nyugodtan megközelíteni és kapcsolatba lépni vele. Így próbáljunk meg létrehozni egy alapvető bizalmi viszonyt. Annak célja, hogy beszélgetést próbálunk kialakítani a szorongó emberrel az, hogy felmérjük, mennyire jelentenek veszélyt önmaguk és mások számára, megnyugtassuk őket, és gyakorlati segítséget nyújtsunk szükség esetén. Felajánlhatja azt is, hogy egy alapozó gyakorlatot csinál velük. A beszédkezdeményezést és az alapozó gyakorlatot is ennek a fejezetnek a második részében tárgyaljuk. Emellett fontos azonosítanunk az elérhető forrásokat, így az azonnali gyakorlati segítség ezek erősítésére fókuszálhat. A felmérés ezen elemei a 3. táblázatban láthatók, míg az alatta lévő szövegben gyakorlati útmutatást adunk a beszélgetés vezetéséhez. Ha az elsődleges osztályozás során a szorongásnak látható jeleit nem azonosították, a mentális egészségügyi szűrés néhány formája elvégezhető. 1. ábra Szűrési eljárások (Ajdukovic & Bakic, 2016)

A szorongás szintje 0 – 1 – 2 – 3 – 4 – 5 – 6 – 7 – 8 – 9 – 10

Személyes biztonság vagy mások biztonságának veszélyeztetése

Nem Igen

Források (jegyezze fel a három legfontosabb forrást) 1. 2. 3.

99

Példák az alapozó gyakorlatra: “Üljön le a székére, és tartsa a lábát a talajon. Érezze, ahogy a szék háta az Ön hátához nyomódik. Érezze, ahogy a széken ül, fókuszáljon arra.” “(következő lépésként:) Figyelje meg, hogy amikor a feszültség nő, a légzése gyorsul. Valójában van különbség, ahogy mellkasból lélegzik, a far magasabban van. Annak érdekében, hogy nyugodtabbnak, kevésbé feszültnek érezze magát, a gyomrából kellene lélegezni. Próbáljuk meg: csinálja úgy, mint én: vegyen mély levegőt az orrán keresztül, tartsa bent, majd 7ig számolva (lassan) fújja ki a levegőt a száján. Ismételje meg.” “Nézzen körül ebben a szobában, és soroljon fel hangosan minden olyan kék (vagy akármilyen színű) dolgot, amit itt lát.” “Legyen tudatában: ez […Diemen, the Netherlands, May 27th]. Ön vonattal jött ide, Ön egy orvosi szobában van……stb..” A tünetek intenzitásának mérése érdekében használhatja az RHS 13-at, ami egy szűrőeszköz a PTSD, a szorongás, és a depresszió tüneteinek mérésére. Ezt az eszközt kifejezetten az újonnan érkezett menekültek és migránsok számára készítették és validálták olyan itemekkel, amelyeket egyszerű populáción alkalmazott létező és validált eszközből vettek át. Link: http://www.lcsnw.org/pathways/

100

101

3.5.2 Kezelések

Amikor egy menekültnél kialakul egy mentális egészségügyi rendellenesség annak következtében, hogy nyomasztó eseményeknek volt kitéve, valószínűsíthető, hogy szüksége van trauma központú kezelésre egy képzett pszichológus, pszichoterapeuta vagy pszichiáter által. A traumaközpontú kognitív viselkedés terápia (TF-CBT) egy olyan kezelés, ami bizonyítottan hatékony a traumával kapcsolatos tünetek kezelésében, mint például a poszttraumás stressz szindróma (PTSD). A traumatikus emlékekre összpontosít, a negatív gondolatokra és a viselkedésre, ami az átélt trauma eredménye. Három kulcsfontosságú eleme a TF-CBT-nak a pszichoedukáció, a kognícióban és a viselkedésben beállt torzulások felismerése és megváltoztatása, a traumatikus emlékek feltárása. A TF-CBT-ban a feltárást gyakran alkalmazzák, például mikor a betegnek engedélyezett, a traumatikus esemény emlékeinek felidézése. A beteg in vivo is exponálva lehet, ami maga után vonja, hogy a pácienst közvetlenül kiteszik valaminek vagy egy helyzetnek, amitől fél. (Hinto, River, Hofmann, Barlow & Otto, 2012). Egyik kezelés, ami a menekülteknek ajánlható a Szemmozgásos deszenzitizáció és újrafeldolgozás (EMDR). EMDR egy egyedi kezelés, ami a traumás élmények feldolgozására fókuszál. Ez azt kívánja meg a pácienstől, hogy gondoljon a traumatikus emlékére, ide értve a kapcsolódó képeket, gondolatokat és érzéseket is. Amikor a páciensnek eszébe jut egy emlék, akkor zavaró ingernek van kitéve. Ez az inger lehet egy kéz vagy fényrúd, amely egyik oldalról a másikra mozog. Azután, hogy rövid ideig ki volt téve a zavaró inger hatásának, a pácienstől megkérdezik, mi jut eszébe: ez lehet gondolat, képek, érzelmek vagy testi érzés. Az EMDR egy leírásához lásd: http://www.emdr.com/what-is- emdr/ Egy másik kezelés, mely ajánlható a menekülteknek azután, hogy szemtanúi voltak potenciálisan traumatikus eseménynek, az a Brief Eclectic Psychotherapy for PTSD (BEPP). A BEPP a traumatikus élmény feldolgozására összpontosít, és megengedi, továbbá elfogadja az eseménnyel kapcsolatos fájdalmas érzéseket és gondolatokat. Az első szakasza a BEPP-nek a traumatikus tapasztalatra történő fókuszálás. Az ezt követő szakasza a relaxációs gyakorlat és a részletes felidézése az eseményeknek. Ily módon a kliens használhat egy tárgyat, ami emlékezteti őt a nyomasztó tapasztalatokra. Házi feladatként a kliens ír egy levelet valakinek vagy egy szervezetnek, akit felelősnek tart a traumáért vagy

102

annak következményeiért. Ez a levél azt a célt szolgálja, hogy haragot fejezzen ki, és a valóságban nem küldik el. A levél úgyszintén egy módja lehet annak, hogy búcsút vegyünk valakitől. Részletesebben a BEPP - ről lásd: http://www.traumatreatment.eu/assets/uploaded/68-contentofbepp.pdf

A harmadik kezelés a NET (Narrative Exposure Therapy). Ennek a kezelésnek a fókusza ugyanúgy a potenciálisan traumatikus esemény feldolgozása. A NET azzal kezdődik, hogy virágokat és köveket helyezünk el egy szalag mentén. A virágok képviselik a szép dolgokat az ember életében. A kövek pedig a zavaró és traumatikus eseményeket képviselik. Ezután a kliens elnevezi a virágokat és a köveket. Az ezt követő szakasz a kövek és virágok kifejtése részletesen időrendben, ezzel kitéve a klienst a traumatikus élményeknek. Részletekért lásd: http://media.psychology.tools/worksheets/english_us/narrative_exposure_therapy_en-us.pdf

3.5.3 Diverzitás és kulturális érzékenység

A földrajzi távolság és az, hogy a világ különböző részein vannak a gyökereink, okozza a különbséget a megtartott hiedelmeinkben magunkról, a társadalmi környezetünkről, betegségről és egészségről és a szakemberekről. Az „akkulturáció” szó egy dinamikus folyamat kifejezésére szolgál, ami akkor kezdődik, amikor különböző kulturális háttérrel rendelkező emberek találkoznak. Ez nem jelenti azt, hogy az érkező kisebbség 100%-a adaptálódik a domináns többséghez, néhány tradíció eltűnik, másokat megtartanak. Sőt, van egy generációs különbség: a gyerekek hajlamosak gyorsabban beilleszkedni az új környezetbe, a helyi nyelv gyorsabb használata és az oktatás miatt. Az irodalomban a kulturális diverzitás és a kulturális érzékenység hangsúlyos. A kulturális érzékenység arra az általános hozzáállásra vonatkozik, hogy legyünk tiszteletteljesek, érdeklődjünk a másik– a normák, értékek és más meggyőződések, valamint végül, de nem utolsó sorban – legyünk tudatában annak, hogy az ember saját hite/meggyőződése kulturális örökségből származik. Mivel a kultúra sosem nyugvó, mindig változó és dinamikus, ez az attitűd döntő fontosságú a hatékony kommunikációhoz.

103

Összefoglalva: • A menekültek gyakran szembesülnek problémákkal a menekülés előtt,

alatt és a letelepedés közben • Ezek a nehézségek mentális egészségügyi problémákhoz vezethetnek

• A szorongás legtöbb tünete normális reakció abnormális helyzetekre • Próbálja meg azonosítani azokat szűréssel az azonnali segítséget igénylők

között

4. A gyógyulás elősegítése

Ahogy már említettük, a menekültek egy részének szüksége lehet pszichológiai támogatásra. A pszichoszociális támogatást annak érdekében nyújtjuk, hogy megóvjuk a menekülteket a visszaesésétől azáltal, hogy az önállóságukat és a rugalmasságukat elősegítjük. Pszichoszociális támogatást az elsősegély által nyújthatunk (PFA; Pszichológiai elsősegély útmutató: http://mhpss.net/?get=

188%2F1363792683-PFAPocketGuide-Final.pdf; link a rendelkezésre álló különböző nyelvű verziókhoz). A kiadvány harmadik fejezete a következőket fogja Önnek nyújtani:

a) Informál a pszichoszociális támogatásról, a menekültek kezelésének módjaival kezdve

b) Betekintést abba, hogyan mozdítsuk elő a menekülteknél az önállóságot, például pszichoedukáció nyújtásával és megküzdési módok felderítésével

c) A menekültek számára fontos információk típusai d) Informál a gyermekek és serdülők mentális problémáiról és arról, hogyan

kezeljük ezt a sérülékeny csoportot

4.1 Hogyan kezeljük a menekülteket

Először is bemutatjuk, hogyan kezelje a menekülteket annak érdekében, hogy pszichoszociális támogatást nyújtson.

• A menekültekkel való foglalkozás során fontos, hogy kliensközpontúak legyünk, tájékozottak a kultúrájukkal kapcsolatosan és ne legyen a velük való bánásmód megbélyegző.

• Kapcsolat kezdeményezése esetén kezdje azzal, hogy bemutatja önmagát és a szervezetet. Kérdezze meg, hogyan szeretnék, hogy szólítsa őket?

• Kérdezze meg, hogy segíthet-e és hogyan vagy mi aggasztja őket. • Amikor a válaszukat hallgatja, fontos, hogy nyugodt maradjon és

megértő.

104

• A beszélgetés alatt, próbálja kényelembe helyezni az önnel beszélő személyt, amennyire csak lehet, például kínálja meg egy pohár vízzel.

• A menekültek megközelítése esetén, fontos, hogy megbizonyosodjunk a fizikai biztonságukról és kényelmükről azáltal, hogy biztonságos környezetet biztosítunk és próbáljuk kezelni a sürgős szükségleteiket.

• Bemutatkozás után informálja a menekültet arról, hogy mire számíthat.

• Lehetséges, hogy a menekült meg akarja/szeretné osztani a történetét. Azonban ne erőltesse azt, hogy az élményeikről beszéljenek.

• Lehetséges, hogy a menekültnek gyakorlati segítségre van szüksége. Ez esetben, nézze meg, hogy mit tehet, például az alapvető szükségleteik kielégítése érdekében vagy segíteni nekik kapcsolatba lépni a családjukkal vagy barátaikkal.

• Legyen világos és őszinte: azt mondja, amit csinál, és azt csinálja, amit mond

4.2 Az önállóság előmozdítása

Ebben a részben, az önállóság előmozdításának néhány módját mutatjuk be. A kliens rugalmasságának előmozdítása/támogatása érdekében fontos, hogy pszichoedukációt nyújtsunk.

• Amikor pszichoedukációt nyújtunk, fontos, hogy leírjuk az általános reakciót a traumatikus élményre a korábban leírt módon, mint például a szomatikus panaszok, a szorongás és stressz tünetei és depresszív érzések.

• A reakciók leírása során próbáljuk meg elkerülni a „tünetek” és „zavar” címkéket a stigmatizáció elkerülése érdekében.

• Magyarázza el, hogy amit ők éreznek vagy tapasztalnak, az várható reakció egy abnormális szituációra

• A klienssel együtt próbálja megállapítani, hogy mi az, ami segíteni fog nekik a jelenlegi helyzetükkel való megküzdésben. A kérdés, amely segíthet megállapítani ezt: „Hogyan kezelte a nyomasztó helyzeteket a múltban?” Megvitathatnak egyszerű megküzdési stratégiákat is és próbálja meg kitalálni, hogy mit tehet értük. Például, a megküzdési stratégiák közé tartoznak az egyszerű izom relaxációs gyakorlatok, a problémamegoldás orientációja, szociális támogatás keresése, szakmai tanácsadás keresése, testmozgás, légző gyakorlatok, közösségi részvétel, növekvő élettapasztalat vagy templomba járás.

105

Egy példa az izom relaxációs gyakorlatra: http://www.dummies.com/how-

to/content/reduce-stress-and-belly-fat-with-progressive-muscl.html

Források, amelyek hasznosak lehetnek olyan emberek megsegítésében, akik már voltak kitéve nyomasztó eseményeknek:

• http://www.who.int/mental_health/publications/guide_field_workers/en/

Ez egy link a Pszichoszociális elsősegélyhez, ami egy kézikönyv a sérülékeny populációk feszültségmentesítéséhez. Több nyelven is megtalálható.

• http://www.nctsn.org/resources

Ez egy oldal, ahol olyan linkeket találhat, melyek releváns források lehetnek az erőszak, felkelés, zavargás és menekülés utóhatásaival kapcsolatosan. Különböző célcsoportok válaszhatók.

• https://www.istss.org

Ezt az oldalt a Traumás Stressz Nemzetközi Társasága (ISTSS) tartja fenn, ezért a fókuszban a traumás stressz áll. Lehetnek hasznos linkek a traumás stresszel való megküzdéssel kapcsolatos információkról rövid és hosszútávon.

4.3 Információ nyújtása

Fontos olyan információt nyújtanunk, amely szükséges és kívánatos az ügyfél számára.

• Például tudassuk vele, hol keresse a szükséges segítséget, például a családegyesítő szolgálatokat. Magyarázzuk el, hogyan érheti el a kulcsfontosságú közösségeket, mint a támogató csoportok és ifjúsági csoportokat.

• Amennyiben szükséges, választhatja azt, hogy beutal valakit, például egy olyan intézménybe, ahogy trauma-központú kezelést nyújtanak. Amikor beutal egy menekültet, próbálja meg hangsúlyozni a beutalás előnyeit, és elmagyarázni, hogy biztosítja a titoktartást.

• Amikor tájékoztatást nyújt arról, hová menjen, próbálja meg kezelni az akadályokat annak érdekében, hogy megtalálja a szükséges segítséget. Például valaki aggódhat a gyermekgondozás és az útiköltség miatt. Próbálja megbeszélni, hogyan küzdheti le ezeket az akadályokat.

• Ha lehetséges, és csakis akkor, ha a menekült erre engedélyt adott, osszon meg fontos információkat a jólétükkel kapcsolatosan azzal az intézménnyel, ahova utalja őket.

106

4.4 Gyermekek és serdülők

Végül egy különösen sebezhető csoportról nyújtunk információt: a gyerekekről és a serdülőkről. A nyomasztó események átélése után, és azután, hogy el kell hagyniuk a hazájukat és otthonukat, a gyerekek és kamaszok világa örökre megváltozik. A helyek, a szokások és az emberek, amikre és akikre megszokták, hogy számíthattak, talán már nincsenek ott többé. Azt, hogy hogyan reagálnak a gyerekek egy nyomasztó eseményre, részben a fejlettségi szintjük és a koruk határozza meg. Például a fiatal gyerekek sebezhetőek, minthogy nem képesek gondoskodni a saját alapvető szükségleteikről, és ezért teljesen másoktól függnek. Néhány szülő annyira összetört lehet mindattól, amin keresztülment, és a következményektől, hogy nem képesek megfelelően gondoskodni a gyermekeikről. A fiatal gyerekek visszatérhetnek a régi viselkedésükhöz, mint az ágyba vizelés, vagy a gondviselőjükhöz való ragaszkodás. Az idősebb gyerekek ki lehetnek téve a szexuális bántalmazás kockázatának, ami számos következmény rizikófaktora, mint az STD-k és a HIV kockázata, megbélyegzés és a mentális egészséggel kapcsolatos problémák fokozott kockázata (Betancourt et al., 2013). Mindezek mellett az idősebb gyerekeknél kialakulhat a bűntudat, szorongás és magányosság érzése. A kamaszok és fiatal felnőttek a zsibbadtság érzését tapasztalhatják, és veszélyes viselkedést mutathatnak. Egy másik tényező, ami meghatározza, hogyan reagálnak a gyerekek a nyomasztó eseményekre, az, hogy az ő gondviselőjük hogyan reagál az eseményekre, és magukra a gyerekekre. Általában a gyerekeknek idővel jobb esélyük van a felépülésre, ha van egy stabil, nyugodt felnőtt mellettük, akire számíthatnak. Mivel a család a törődés/ellátás egyik fontos forrása, próbálja meg a szülő nélküli gyermekeket olyan intézménybe utalni, ahol tudnak nekik segítséget nyújtani. Ha a gyerekek a családjaikkal vannak, próbáljunk meg segíteni a felnőtteknek a gyerekekről való gondoskodásban. Végül, a menekült gyerekek egyre növekvő számban érkeznek, néha nagyon fiatalon, kísérő nélkül. Ezek a kíséret nélküli fiatalkorúak sebezhető csoportot alkotnak, mivel nincsenek szüleik vagy más felelős, gondoskodó személy, mint felnőtt hozzátartozó, akire támaszkodhatnak. Arra a helyre vezető úton, amelyre valamikor azt mondták, hogy „az ígéret földje” lesz és „jobb jövő”, időnként súlyos erőszakos eseményekkel, gyerekrablással és korrupcióval találkoznak. Sokan közülük bizalmatlanná válnak másokkal szemben, beleértve az egészségügyi szakembereket is. Ez a bizalmatlanság akadályozni fogja a kommunikációt az egészségügyi konzultációk során. Ezekkel a fiatalokkal való

107

kommunikáció hasznossága érdekében fordítsunk rájuk extra időt, legyünk átláthatóak („csináljuk, amit mondunk; mondjuk, amit csinálunk”), és ha lehetséges, legyenek rendszeresek a találkozók. Emellett használhatja a Menekültügyi szolgáltatások eszközkészletét (RST), egy web-alapú eszköz, amit azért hoztak létre, hogy segítse az ellátórendszerben dolgozókat, hogy megértsék a menekült gyerekek és családok tapasztalatait, azonosítsák a mentális egészséggel kapcsolatos szükségleteiket, és biztosítsák őket arról, hogy a legmegfelelőbb elérhető beavatkozásokkal állnak kapcsolatban. Továbbá az RST segít, hogy felmérje a kockázati szintet egy gyereknél számos területen, mint például a környezete és az érzelmi jóléte. Link: http://learn.nctsn.org/mod/book/view.php?id=4518&chapterid=16 Dolgok, amiket a gyermekekért tehet: Csecsemők:

• Melegen tartani őket

• Távol tartani őket a káosztól • Nyugodt hangon beszélni velük

Fiatal gyermekek: • Ajánljon nekik időt és figyeljen rájuk

• Magyarázza el nekik, hogy a jelenlegi helyzet biztonságos

• Mondja el nekik, hogy ami történik, az nem az ő hibájuk • Adjon egyszerű válaszokat a kérdéseikre, kerülve az ijesztő részleteket

• Próbáljon lehetőséget teremteni a játékra Idősebb gyermekek és serdülők:

• Ajánljon nekik időt és figyelmet • Engedje, hogy szomorúak legyenek

• Hallgassuk meg őket, ha beszélgetni szeretnének

• Nyújtson információt nekik arról, mi történik • Beszéljen a megküzdési módokról

Minden életkor:

• Próbáljon meg rendezettséget nyújtani nekik a nap során • Próbálja a gyermekeket a családjukkal tartani

• Tartsa biztonságban őket, például a média képeitől

108

Összefoglalva: • Szólítsa meg a menekülteket, próbáljon meg alapvető bizalmi kapcsolatot

kialakítani velük • Segítsen a menekülteknek az önállóság kialakításában

• Adjon tájékoztatást a szükséges és igény szerinti információkról • Óvatosan kezelje a gyermekeket és a felnőtteket

5. Mentális szorongás a szakembereknél

Ez a fejezet némileg betekintést nyújt Önnek, hogyan kezelje az Ön saját mentális jólétét. A következő bekezdések néhány alapvető elvet mutatnak be az Ön saját mentális egészségének megőrzésére. Emellett néhány információt ad a mentális egészséggel kapcsolatos problémák kialakulásának védő- és rizikófaktoraira. Végül ez a fejezet a következmények és hatások közül tárgyal néhányat, amik a szakemberek felé támasztott magas követelmények eredménye. A szakemberek szorongásának háttere Mint menekültekkel foglalkozó egészségügyi alapellátó, elkerülhetetlen, hogy szembesüljön súlyos fizikai bántalmazásról szóló történetekkel, megrendítő történetekkel vagy mentális szorongással. Gyakran teljes mértékben képes lesz kezelni ezeket az eseteket, de néha átlépheti a személyes határait. Fontos tudatosítani, hogy Önnek, mint szakembernek, a legfontosabb felismernie ezt, és hatékonyan kezelni a szorongás forrásait. Más szavakkal: Önnek felelőssége hatékonyan felismerni a szorongást. Ennél fogva fontos folyamatosan óvnia a saját mentális jólétét, és megállapítania, ha még képes a problémák kezelésére, amikkel nap, mint nap találkozik. Egy jól ismert lehetséges kimenetele a stresszel kapcsolatos hosszú távú munkának a kiégés (Freudenberger, 1974; Maslach, Jackson &Leiter,1996; Maslach & Leiter, 1997), melynek legfontosabb elemei az érzelmi kimerülés, cinizmus és a személyes teljesítmény csökkenésének érzése. A kiégés megértéséhez a munkahelyi követelmények és források modellje (JD-R model) javasolt (Schaufeli&Taris,2014). Ez a modell azt hangsúlyozza, hogy a kiégés eredménye lehet a munkahelyi követelmények és a munkahelyi erőforrások közötti egyenlőtlenség. A munkahelyi követelmények bizonyos aspektusai a munkának (pl. fizikai, társadalmi vagy szervezeti), amelyek megkövetelik Öntől,

109

hogy fenntartson bizonyos fizikai és mentális erőfeszítést. Ezért ezek a feltételek bizonyos fiziológiai és pszichológiai költségekhez társultak (ugyanott). A munkahelyi erőforrások, másrészről, utalnak a munkának azon aspektusaira, amik segítenek Önnek, például abban, hogy elérje a munkával kapcsolatos céljait, redukálja a munkahelyi követelményeket vagy elősegítse a személyes növekedést és fejlődést. Végül, a társadalmi erőforrások, mint például támogatás a kollégáktól, családtól vagy szakmai csoportoktól, szintén jelentős hatással van a munka kimenetelére. Más szóval, a pozitív kimenetelű munka érdekében egyensúlyban kell tartani a munkahelyi követelményeket, erőforrásokat és társadalmi segítséget. A stressz ezen erőforrások (elhúzódó) kiegyensúlyozatlanságának az eredménye. Mint orvos, Öné felelősség, hogy azonosítsa azokat a forrásokat, amelyek energiát adnak Önnek (munkahelyi erőforrások), és amelyek Öntől energiát vesznek el (munkahelyi követelmények). Ezenfelül azonosítania kell azokat a társadalmi támogatást, amelyre támaszkodhat. Lényeges, hogy tudja értékelni a saját helyzetét az egyensúlyon belül, és ennek megfelelően tudjon aktívan cselekedni. Védő/Protektív és kockázati tényezők Összhangban a fent említett modellel, számos védő- és rizikófaktor azonosítható. A protektív tényezők annak a módszernek az eredményei, ahogyan strukturáljuk a munkát. Sok szakmai szervezetnél ez arra az autonómiára vonatkozik, ahogyan a munkát szervezik, a személyes fejlődés lehetőségére, és a szociális támogatás elérhetőségére a munkahelyen. Rizikófaktorok közé tartozik a potenciálisan sokkoló eseményeknek való kitettség mértéke, munkával kapcsolatos elképzelések és hiedelmek (például munkahelyi elégedettség és elkötelezettség), munka specifikus problémák (biztonság, szerepbizonytalanság), és társadalmi elismerés. Más szavakkal: fontos, hogy felismerje, hogy bizonyos mértékben ki tudja alakítani a protektív tényezőket, és hogy néhány rizikófaktor közvetlen következménye a munkahelyi struktúrának. Lehetséges egészségügyi panaszok Ha nem kezelik megfelelően, a potenciális sokkoló események és a munkahelyi követelmények és munkahelyi erőforrások közötti kiegyensúlyozatlanság okozta mentális stressz számos egészségügyi panaszhoz vezethet. Korai szakaszban valamilyen formában azonosítható a feszültség, továbbá érzéketlenség (a cinizmus is), érzelmi hullámzás, és alvási problémák léphetnek fel. Ez

110

munkahelyi diszfunkciót és konfliktusokat eredményezhet, mely a munkától való távolmaradás számát növeli. Kiégést eredményezhet. A munkahelyi problémákkal együtt járhatnak a magánélet problémái, mint a családi problémák vagy a drogfogyasztás. Egyéb hatások lehetnek még a depresszió vagy a másodlagos trauma. A másodlagos trauma, néhány esetben, kialakulhat azután is, mikor szenvedésről szóló információval és történetekkel szembesülünk. Ez egy olyan állapot, mely a PTSD-hez hasonló tünetekkel rendelkezik úgy, mint alvási problémák, félelem, szorongás és harag. Ugyanakkor kevés esetben alakul ki mentális egészségügyi probléma az előbb tárgyalt esetek következményeként. Mindazonáltal munkahelyi környezetben mindig fontos őrizni a személyes jólétet.

6. Forrás Ajdukovic, D. &Bakic., H. (2016), “Protocol with procedures, tools for rapid assessment and provision ofpsychological first aid and MHPSS”, deliverable 5.1 of the European Refugees-Human Movement and Advisory Network-project, 1 – 25. Bala, J., Mooren, T., & Kramer, S. (2014). Cultural competence in the treatment of political refugees based on system approaches.Clinical Neuropsychiatry, 11, 32-39.Broadbent, M., Betancourt, T. S., Borisova, I., Williams, T. P., Meyers-Okhi, S. E., Rubin-Smith, J. E., Annan, J., & Kort, B. A. (2013). Research review: psychosocial adjustment and mental health in former child soldiers - a systemic review of the literature and recommendations for future research. Journal of Child Psychology and Psychiatry, 54, 17-36. Moxham, L., Dwyer, T. (2007). The development and use of mental health triage scales in Australia. International Journal of Mental Health Nursing, 16, 413-421. Brymer, M., Jacobs, A., Layne, C., Pynoos, R., Ruzek, J., Steinberg, A. et al. (2006).Psychological First Aid: Field operations guide (2nd ed). Los Angeles: National ChildTraumatic Stress Network and National Center for PTSD). Accessed April 1, 2016. Burkle, F. M. (2006). Triage. In: Antosia, R. E., Cahill, J. D., eds. Handbook of bioterrorism and disaster medicine. Boston, MA: Springer US. Burnett, A., & Peel, M. (2004). What brings asylum seekers to the United Kingdom? British Medical Journal, 322, 485-488. Department of Veterans Affairs.Common Reactions After Trauma. http://www.ptsd.va.gov/public/problems/common-reactions-after-trauma.asp. Accessed April 6, 2016. Esses, V. M., Medianu, S. & Lawson, A. S. (2013).Uncertainty, threat, and the role of themedia in promoting the dehumanization of immigrants and refugees.The Society forthe Psychological Study of Social Issues, 3, 518-536. Fazel, M., Wheeler, J., & Danesh, J. (2005). Prevalence of serious mental disorder in 7000 refugees resettled in Western countries: a systematic review. Lancet, 365, 1309-1314. Freudenberger, H. J. (1974). "Staff burnout". Journal of Social Issues, 30, 159–165. Gerritsen, A. A. M., Bramsen, I., Devillé, W., Willigen, L. H. M., Hoven, J. E., & Ploeg, H. M. (2006). Physical and mental health of Afghan, Iranian and Somali asylum seekers and refugees living in the Netherlands. Social Psychiatry and Psychiatric Epidemiology, 41, 18-26.

111

Hinton, D. E., Rivera, E. I., Hofmann, S. G., Barlow, D. H., & Otto, M. W. (2012). Adapting CBT for traumatized refugees and ethnic minority patients: examples from culturally adapted CBT (CA-CBT). Transcultural Psychiatry, 49, 340-365. Janoff-Bulman, R. (2010). Shattered assumptions. New York: Simon and Schuster. Laban, C. J., Gernaat, H. B., Komproe, I. H., Schreuders, B. A., & De Jong, J. T. (2004). Impactof a long asylum procedure on the prevalence of psychiatric disorders in Iraqi asylum seekers in The Netherlands.The Journal of Nervous and Mental Disease, 192, 843- 851. Laban, C. K., Gernaat, H. B. P. E., Komproe, I. H., van der Tweel, I.,& De Jong, J. T. V. M. (2005). Postmigration living problems and common psychiatric disorders in Iraqiasylum seekers in the Netherlands.Journal of Nervous & Mental Disease, 193, 825-832. Litz, B. T., Gray, M. J., Bryant, R. A., Adler, A. B. (2002). Early intervention for trauma: Currentstatus and future directions. Clinical Psychology: Science and Practice, 9, 112-134. Lustig, S. L., Kia-Keating, M., Grant Knight, W., Geltman, P., Ellis, H., Kinzie, J. D., Keane, T., &Saxe, G. N. (2004). Review of child and adolescent refugee mental health. Journal ofthe American Academy of Child & Adolescent Psychiatry, 43, 24-36. Mann, C. M., & Fazil, Q. (2006). Mental illness in asylum seekers and refugees. Primary Care Mental Health, 4, 57-66. Maslach, C., Jackson, S.E, & Leiter, M.P. (1996). MBI: The Maslach Burnout Inventory: Manual. Palo Alto: Consulting Psychologists Press. Maslach, C. & Leiter, M.P. (1997). The truth about burnout. New York. Jossey-Bass. Mollica, R. F., Lopes Cardozo, B., Osofsky, H. J., Raphael, B., Ager, A., &Salama, P. (2004). Mental health in complex emergencies. Lancet, 364, 2058-2067. Murray, K. E., Davidson, G. R., & Schweitzer, R. D. (2010). Review of refugee mental health interventions following resettlement: best practices and recommendations. American Journal of Orthopsychiatry, 80, 576-585. Reed, R. V., Fazel, M., Jones, L., Panter-Brick, C., & Stein, A. (2012). Mental health ofdisplaced and refugee children resettled in low-income and middle-income countries: risk and protective factors. Lancet, 379, 250-265. Rothe, E. M., Lewis, J., Castillo-Matos, H., Martinez, O., Busquets, R., & Martinez, I. (2002). Posttraumatic stress disorder among Cuban children and adolescents after releasefrom a refugee camp.Psychiatric Services, 53, 970-976. Schaufeli, W. B., &Taris, T. W. (2014).A critical review of the Job Demands-ResourcesModel: Implications for improving work and health. In Bridging occupational, organizational and public health (pp. 43-68). Springer Netherlands. Shelley, L. (2010). Human trafficking: A global perspective. Cambridge University Press. Slobodin, O., & de Jong, J. T. V. M. (2015).Family interventions in traumatized immigrantsand refugees: a systemic review. Transcultural Psychiatry, 0, 1-20. doi: 10.1177/1363461515588855 Substance abuse and Mental Health Services Administration.Coping with traumatic events. http://media.samhsa.gov/MentalHealth/TraumaticEvent.aspx?from=carousel&posit on=1&date=3112011. Updated August 25, 2011. Accessed April 6, 2016. U.S. Department of Health and Human Services, Centers for Disease Control and Prevention, National Center for Emerging and Zoonotic Infectious Diseases, Division of Global Migration and Quarantine. Guidelines for mental health screening during thedomestic medical examination for newly arrived refugees. http://www.cdc.gov/immigrantrefugeehealth/guidelines/domestic/mental-health screening-guidelines.html. Updated May 8, 2014. Accessed April 4, 2016. Walter, T., 1999.On bereavement: The culture of grief. McGraw-Hill Education (UK).

112

World Health Organization, War Trauma Foundation and World Vision (2011). Psychological first aid:Guide for field workers. Geneva. http://www.who.int/mental_health/publications/guide_field_workers/en/. Accessed March 23, 2016.

113

5. Fejezet, 2. rész- Traumatizáció felismerése és elsősegélynyújtás a stressz csökkentése érdekében a primer és szekunder traumatizáltak között (menekültek, önkéntesek, egészségügyi dolgozók)

Szerző: Dr. Caroline Kunz, családorvostan és pszichoterápiás szakorvos, trauma specialista, www.kunz.at

1. Bevezetés

A trauma egy hatalmas probléma mind az egyénnek, mind a társadalom egészének. A klasszikus megközelítések mellett, mint a pszichoterápia vagy gyógyszeres kezelés, szeretnénk bemutatni Önnek két technikát - egy verbális és egy nonverbális – az akut trauma ellátásához: 1. Kritikus események stress kezelése (CISM), főleg segítő foglalkozásúak ésközvetetten traumatizált személyek számára és 2. Trauma Tapintás Technika TTT, mindenki számára. A trauma azt jelenti, hogy a személy úgy érzi, hogy a személye vagy élete veszélyben van/fenyegetett, pl. menekülünk az erőszak, háború, stb. elől vagy tanúja egy ilyen helyzetnek közvetlen közelről. (újságírók, riporterek, tolmácsok, orvosok / egészségügyi dolgozók és segítő foglalkozásúak). A fenyegető helyzet felismerése az egyén számára már maga is egy traumatikus hatást okozhat, akkor is, ha közvetlenül nem érintett. Ez azt jelenti, hogy mind az elsődlegesen, mind a másodlagosan érintettek, mint például az önkéntesek, traumatikus állapotba kerülhetnek. A trauma vagy egy kritikus helyzet olyan mennyiségű érzelmi stresszt idézhet elő, amellyel egy személy már nem képes normál módon megküzdeni. A trauma olyan helyzetekre vonatkozik, melyekben az archaikus reflexeinkre, ami a menekülés és a harc, nincs lehetőség. A tehetetlenség érzése azt az érzetet kelti az emberben, hogy „földbe gyökerezik a lába”mivel nem képes elmozdulni semmilyen irányba, se előre se hátra. Az emberek erre félelemmel és/vagy erős vegetatív idegrendszeri-, érzelmi-, viselkedésbeli-, fizikai-, valamint kognitív reakcióval reagálnak.

114

2. Trauma és stresszreakciók

a. Akut stresszreakció F 43.0 1. Hirtelen fellépő 2. Tehetetlenség érzése 3. Gyász, félelem, düh, kétségbeesés 4. Túlreagálás vagy szociális visszahúzódás

[insert: Picture 1_Akut stressz reakció] (Source Picture 1: Prof Kasper, AKH Wien)

Az akut stressz zavar egy rövid kezelhető stressz reakció, ami elsősorban az adrenalin és noradrenalin melleékvese velőben történő felszabadulása miatt jön létre és néhány nap után enyhül. Ez a fajta stressz reakció nem okoz szervi károsodást. (például: McEwen and Sapolsky, 1995; Huether, 1996; Greenberg, Carr, and Summers, 2002). Ha a trauma utáni reakciók nem múlnak el 24 óra vagy maximum 3 nap után, további stabilizáló intézkedések szükségesek.

b. Poszttraumás stressz szindróma F 43.1 Késleltetett kezdetű PTSD-ről akkor beszélünk, ha a tünetek legalább néhány héttel vagy több, mint 6 hónappal a trauma után kezdődnek! Tünetek:

5. Kognitív: eszméletvesztés, koncentrációs nehézségek 6. Mentális: a traumatikus helyzet ismételt újraélése! Emlékek, rémálmok,

félelem, tehetetlenség 7. Fizikai: izzadás, hasmenés, hasi fájdalom, fejfájás, keringési zavarok 8. Az érintett személyek menekülnek a fájdalmas emlékek elől 9. Az affektivitás negatív hatású

Amikor a stressznek való kitettség folyamatos, mind a noradrenalin tengely, mind a mellékvese kéreg, ahol a kortizol termelődik az agyban, stimulálódik. Ez a folyamatos stressznek való kitettség és a stressz hormonok folyamatos emelkedett kibocsátása, a személy számára ahhoz azt az érzést okozza, hogy az élete szubjektív módon nem kontrollálhat. Továbbá, ez a fajta stressz olyan kifejezett tünetekhez, amely orvosi/pszichoterapeutai kezelést igényel. Felügyelet nélkül, maradandó személyiség változás következhet be.

c. Extrém stressz okozta személyiségváltozás F 62.0 10. A tartósan fokozott feszültség megviselheti a szervezetet és 11. Rokkantsághoz vezethet 12. Krónikus depressziós állapotok, a pánik és szorongás krónikus fennállása 13. Addiktív viselkedés/magatartás kockázata: alkohol, gyógyszerek, stb.

115

14. Tartós betegszabadság miatt korai nyugdíjazás

d. Hogyan kezeljük a reakciókat bizonyos esetekben Ez az alfejezet Stiftung Mayday munkáján alapul és a szerzők által adaptált. www.stiftung-mayday.de A bizonyos események utáni reakciók, ahogy korábban bemutattuk, az érintett személyek megközelítőleg 20%-ánál jelentkeznek és legtöbb esetben közvetlenül az esemény után. Azonban, néhány reakció jelentkezhet órákkal, napokkal vagy hetekkel később; a tünetek egyénileg vagy együttesen is jelentkezhetnek. Az első és legfontosabb, minden lehetséges reakció normális és egészséges. Általában, amikor ezek előfordulnak, szükség van egy néhány napos felépülési fázisra. Ezen lehetséges reakciók spektruma négy kategóriába sorolható:

1) Érzelmi:

• félelem; bűntudat; tehetetlenség; bizonytalanság érzése; szorongás • levertség, flashback, visszatérő emlékek • düh (-kitörés); erős szomorúság; pánikrohamok; fokozott ingerlékenység • depresszív hangulat; érzelemhiány; labilitás érzése

2) Viselkedés specifikus:

• Izgatottság, nyugtalanság és álmatlanság; stimulánsok megnövekedett fogyasztása

• Túlérzékenység; kitérő magatartás; szociális visszahúzódás; megváltozott nyelvi kép

• Megváltozott nyelvhasználat; változások a társadalmi környezetben; érzelmi kitörések

• Akaratlan mozgások; kockázati magatartás

116

3) Fizikai:

• Hányinger; étvágytalanság; álmatlanság; izomfájdalmak; megnövekedett szívverés

• Légzőszervi problémák; izzadás; szédülés, gyengeség; zsibbadtság • Fáradtság; látáskárosodás; hányás; hidegrázás; izomfeszülés; fejfájás • Fokozott folyadékbevitel; magas vérnyomás; hiperventilláció; a sokk

tünetei

4) Kognitív (mentális):

• A koncentráció hiánya és rossz memória; dezorientáció időben, térben és/vagy személyek tekintetében; túlzott/csökkent reakciós;

• Általános zavartság • Rémálmok; bizalmatlanság; döntéshozatali nehézségek • A környezet fokozott / csökkent érzékelése; csökkent figyelem

Amennyiben a leírt reakciók 4 hét eltelte után sem mutatnak szignifikáns javulást, tünetként kell őket értelmeznünk és a szakmai segítség elengedhetetlenné válik.

3. A migráció fázisai

Azoknak az embereknek, akik arra kényszerültek, hogy elmeneküljenek az otthonaikból, egy hosszú integrációs folyamat kezdődik a célországban, ahol menedékjogot kaptak. Ez a folyamat hatással lehet a mentális egészségükre. A migráció fázisait a következőképpen írhatjuk le (cf. Grinberg and Grinberg, 1990; Sluzki, 2001; Kronsteiner, 2009). Ezen fázisok ismerete segíthet Önnek, mint orvosnak/egészségügyi dolgozónak az egészségügyi ellátás biztosításában: Előkészítés fázisa és tényleges migrációs cselekmény

15. Elmélkedés a migrációról vagy maradásról 16. A migráció elhatározása 17. Szerepek újraelosztása 18. Kísérlettétel a nyereség és veszteség megbecslésére 19. Bűntudathoz vezethet a hátrahagyott emberek felé 20. Menekülés: gyakran nincs előkészítés – sokk

117

Érkezés fázisa és a kezdeti időszak az új országban 21. Euphoria-sokk – zavartság 22. A kulturális hasonlóságok feltárása 23. A létező viselkedés-értékeket az elfogadás és a "használhatóság"

szempontjából vizsgálták 24. Domináns érzések: bánat, félelem, sóvárgás, ellenállás az új dolgokkal

szemben, az előző környezet idealizálása 25. A búcsúval és érkezéssel kapcsolatos rituálék hiányoznak 26. Magány - fontosak az azonos etnikai csoporthoz tartozó tagok 27. A túlkompenzáció - erős alkalmazkodási törekvések 28. A stressz nem tudatos észlelése 29. Nagy sebezhetőség, nagyon intenzíven tapasztalt jóés rossz tapasztalatok 30. A befogadó társadalom képviselőivel való tapasztalatok formatívak 31. Számos gyakorlati kihívás

Dekompenzáció – a helyrehozatal szakasza 32. Konfliktusokra való fogékonyság 33. Krízis 34. Fizikai tünetek 35. Új feladatmegosztás szükséges 36. Ez egy nehéz szakasz, de jelentős lépésekhez vezethet a fejlődés irányába 37. A depresszióra és identitásválságra való fogékonyság, ha nincs elég

lehetőség az integrációra – illetvea saját kulturális impresszum szélsőséges idealizálása

Átszervezés fázisa 38. A gyász folyamata még mindig tart, de már nincs olyan erős hatással a

cselekvőképességre, mint korábban 39. Részletesen tanulmányozzák az új kultúrát 40. Részleges beolvadás 41. Reális kép mindkét világról 42. A következő generációnak fontos közvetítő szerepe van 43. A munka részben fontos az társadalomban 44. Kiépíthető és fenntartható egy stabil kapcsolat a származási és befogadó

országgal Kulturális sokk: (Bolten, 2007) 1. Euphoria: öröm valamilyen új tulajdon felett; az új dologra való reakció, mert csak a (pozitív) várhatót veszi észre 2. Félreértések: A célkultúra normáit részben nem ismerik fel, ez félreértésekhez vezet, az újonnan érkezett pedig önmagát hibáztatja. 3. Összeütközés/Ütközés: a félreértések okai rejtve maradnak, a felelősséget másokra hárítják, az emberek részben beletörődnek és hajlamosak a saját kultúrájuk nagyfokú elismerésére 4. A különbségeket elfogadják, és az ellentmondásokat elviselik

118

Megértésre törekednek. 5. Akkulturáció: a különbségek nagyrészt ismertek, és a tendencia a kultúra-specifikus viselkedési jellemzők elfogadása felé mutat

4. Ajánlott viselkedésre vonatkozó tanácsok a traumatikus tapasztalatokkal kapcsolatos reakciókhoz

Ez az alfejezet Stiftung Mayday munkáján alapul és a szerzők által adaptált. www.stiftung-mayday.de Ez teljesen normális, és nincs ok aggódni, ha Ön vagy más személy egy kritikus eseményre reagál, egy vagy több általunk ismertetett módon. Ezen reakció csökkentése vagy megszüntetése érdekében, meg kell próbálnia szem előtt tartani a következő tanácsokat

45. Mozogjon, amennyiben ez lehetséges. Ideális esetben, Ön elkötelezi magát valamilyen állóképességet javító sport mellett, mely kellemes Önnek 30 percig 120/perces pulzussal. Igyon lehetőleg fél liter vizet a sportolás után. A mozgás, illetőleg a testmozgás és a folyadék serkenti az anyagcserét, és a szervezet a lehető leggyorsabban felszabadítja a felesleges elraktározott stressz hormon készleteket. Gondoljon bele, hogy a nyugalmi pulzusa stress hatására nagy valószínűséggel emelkedik. Ez szintén normális stressz alatt/esetén. Ennek megfelelően hamarabb/gyorsabban eléri a 120/perces pulzust, mint általában. Az általános szabály a stressz mozgással való csökkentéséhez: az alacsonyabb pulzusszám hatékonyabb, mint a magasabb. Annyiszor kell csinálnia a gyakorlatokat, ahányszor érzi az ebből származó előnyöket.

46. Egyen rendszeresen, ha lehetséges. Az étvágytalanságot nagy valószínűséggel azadrenalin vérbenmegemelkedő szintje okozza, amely összösszeszűkíti a gyomrot. Segít, ha egy kis falatot eszik, beállítja az emlékeztetőt 30 percre, vagy megkér valakit, hogy emlékeztesse Önt, hogy egyen egy újabb falatot. Azután, hogy ezt 3-szor, de maximum 5-ször megcsinálta, újra normál éhségérzete lesz és normálisan tud majd enni.

47. Ne igyon alkoholt. Az alkohol csökkenti az álom fázisait alvás közben, és ezáltal meghosszabbítja azt az időt, amire szükség van a regenerációhoz. Kevesebb alkohol fogyasztása esetén gyorsabban regenerálódik.

48. Gondolja végig, hogy mi segített Önnek a hasonló helyzetekben vagy csak úgy általában a múltban. Ha ki tud találni valamit, csinálja, még

119

akkor is, ha eleinte nincs elég motivációja hozzá. Ez akkor is előnyös lesz/hasznos lesz Önnek.

Ha követi a fenti tanácsokat, a hormon egyensúlya jelentősen gyorsabban fog helyreállni, sokkal hamarabb nyeri vissza a rendes alvási szokását, a normál pszichés állapotát, és a normál viselkesési mintáit. Tanácsok a traumatizált emberekkel foglalkozók számára:

49. Kérjük, ne kérdezősködjön, ha egy érintett személy nem akar vagy nem tud magától erről beszélni.

50. Ha az érinett személy mesél, hallgassa aktívan és figyelmesen, még akkor is, ha a leírások ismétlődnek.

51. Ne nyilatkozzon lekicsinylően a történtekről („lehetett volna rosszabb is“, stb.), mutassa megértését a helyzettel kapcsolatban és vegye komolyan az elbeszélt érzéseket.

52. Ne tegyen érzelmi kijelentéseket személy szerint, a traumatizál egyének feszültek.

53. Segítsen a napi teendőkben (főzés, rendrakás, gyermekgondozás, stb.). 54. Ajánlja fel a segítségét anélkül is, hogy kérnék (csak ott lenni és segíteni,

adni egy zsebkendőt, higiéniai cikkek, élelmezés, sebet bekötözni, megszervezni az áldozatok kórházba, orvoshoz/egészségügyi dolgozóhoz, haza szállításátés/vagy valakit, aki vele marad éjszaka, elősegíteni a kipihentető/mély alvást)

5. Sürgősségi pszichológiai intézkedések

a. Szóbeli megközelítés:"CISM kritikus esemény stresszkezelése"

Ez az alfejezet Stiftung Mayday munkáján alapul és a szerzők által adaptált. www.stiftung-mayday.de

A segítők beavatkozásához: a „SAFER Modell” (Mitchell, Everly, és Müller-Lange, 2005) alkalmas. Stabilizáció: elkülöníteni az érintett személyt a stresszortól Elismerés: elismerni az érintett személy krízisét Facilitáció: a tüneteket a tünetekre normál reakcióként tekinteni

120

Bátorítás/Támogatás: a stresszkezelés alapelve Rehabilitáció: a funkcionális adottságok vizsgálata vagy további kezelés/terápia ajánlása Egy kritikus eseményt/incidenst olyan esetként határozunk meg, ami hirtelen és váratlanul történik, és ami az egyén számára rendkívül stresszet tapasztanak. Ez hatással lehet az ember saját személyére, magára az emberre, vagy egy nagyon közelálló (segítők, tolmácsok, riporterek, segélyszervezetek tagjai, mentők, rendőrség, tűzoltóság, katonaság, stb.). A Kritikus Esemény Stresszkezelése (CISM) ismerteti a tervezett/célzott intézkedéseket, melyekkel sikeresen elkerülhetőek az ilyen események utáni megbetegedések. Hatástalanítás:1. fázis: az esemény bekövetkezte után azonnal vagy 8-24 órán belül kognitív változást kellene elérni a közvetetten traumatizált személyeknél, egyénileg vagy csoportosan, képzett moderátor által felügyelt keretek között. Az esemény leírása történjen a lehető legsemlegesebben az érzelmek felnagyítása nélkül (retraumatizáció veszélye). Fontos, hogy gondoskodjunk a lehetséges reakciók tisztázásáról minden szinten. A cél a feszültségcsökkentés, informálás, valamint a megküzdő mechanizmusok elkezdése. Ha az érintett személyek erősnek mutatják magukat, és destabilizált érzelmeket mutatnak, mint düh, pánik, kétségbeesés, akkor a hatástalanítás és a kikérdezés nem kivitelezhető. Ebben az esetben az orvosi beavatkozás nélkülözhetetlen a stabilizáláshoz Kikérdezés: 2. fázis: 3-8 nappal a történtek után megkérhetjük, hogy meséljen az incidensről/írja le az incidenst, illetve a vele kapcsolatos gondolatokat, érzelmeket és reakciókat. Senkinek sem kell beszélni; a moderátornak nem kell nyomást gyakorolnia, csak stabilitást és biztonságot nyújtania! Az incidensról és a reakciókról, vagy történetesen akár egy másik érintett személyről való beszámoló során a stresszreakciók csökkenhetnek. Fontos hangsúlyozni, hogy kivételes esetekben ezek normális reakciónak minősülnek A beszélgetések alapvetően megkönyebbüléshez vezethetnek. Ha a tünetek továbbra is fennálnak, az érintett személyt be kell utalni pszichiátriai kezelésre.

121

b. Fizikai megközelítés: nonverbális kezdeti beavatkozás, amely különösen vannak nyelvi akadályok esetén alkalmazható

A „Trauma Tapping Technique“-t (TTT) (hosszú és rövid változat) Roger Callahan és Fred Gallo amerikai pszichológusok fejlesztették ki. Mindkét verzió megfelelő a közvetlenül vagy közvetetten traumatizált érintett személyek számára. A módszer célja, hogy mozgósítsa a megterhelt érzelmeket azzal, hogy bizonyos akupunktúrás pontokat nyomunk meg ujjbeggyel annak érdekében, hogy legtöbbször viszonylag rövid idő alatt elengedjük őket, vagy átalakítsuk őket pozitív érzésekké. A technika alkalmas gyermekeknek, akik már 4 éves kortól kivitelezhetik a technikát, fiatalabb gyerekeknél a felnőttek stimulálhatják a pontokat. A hipotézis az, hogy a stresszreakciók összegyűlnek a testben és az autonóm idegrendszerben. A pontok finom megnyomásával, és a megterhelt terület megnyomásával az energiaútvonalak a meridián mentén aktiválódnak, ami felváltva áramoltatja az érzelmeket. A kilégzés során, amíg a problémára koncentrálunk, és ezt követően egy megoldó hozzáállást tanusítunk, a test megszabadulhat a megterhelt érzésektől. A technikák részletes leírását a Handbook for energetic psychotherapy (Gallo, 2008) című könyvben találja. Egy szakképzett instruktor segítségével könnyen elsajátítható a technika néhány óra alatt. Egy másik lehetőség egy ötperces videoklip megtekintése https://www.youtube.com/ watch?v=1H4w_CCJAO4 Gunilla Hamne-tólés Robert Ntabwoba-tól (lásd: www.peacefulheart.se) a You Tube-on. Mindeketten széles körben használták a technikát a háború és népírtás áldozatinak körében Kongóban és Ruandában. A Trauma Tapping Technique egyaránt alkalmazható és tanulható felnőttek és gyerekek számára 4 éves kortól. Aktualitás: Itt egy videot talál Dr Siyanatól a TTT stressz kezelésére való alkalmazásáról Leszboszon a jelenlegi menekült-krízisben. https://www.youtube.com/watch?v=0MNotAFWFa0

c. NAEM kezeléssorozat a stresszoldásra

Ez a kezeléssorozat segít Önnek csökkenteni vagy teljesen feloldani a stresszt a terhelt területen. Hat különböző kezelési pont van.

122

Nyomja meg 10-15 alkalommal az egyes kezelési pontokat az ujjbegyével a megadott sorrendben: HK – a kéz oldalán = a " ráncon", amikor ökölbe szorítja a kezét, gondoljon röviden a problémás területre. Mondja ki csendesen a problémát, és nyomja meg a további négy pontot 10-15 alkalommal, lassan fújja ki a levegőt. pl. az erőszaktól való félelmem, a veszteségek miatti bánatom, a sötétségtől való félelmem, a rettegésem..., stb. ST- homlok= a szemöldök belső végén UN – orr alatt = az orr alatt UL – ajak alatt = az ajak alatt TH – csecsemőmirigy a szegycsontnál akulcscsontok között SP – szekvencia pont = a kézfejen, a kis- és a gyűrűsujj között, 3cm hátra Ezután stimulálja a szekvencia pontot a kézfejen és mondjon feloldó mondatokat (pl.Elengedtem a félelmemet és megnyugodtam, Elengedtem a bánatomat és megnyugodtam, Úrrá lettem rajta és megnyugodtam, stb.). Ezután folytassa a szekvencia pont stimulálását és: Csukja be a szemét Nyissa ki a szemét Nézzen jobbra lefelé (közben a fejét tartsa egyenesen) Nézzen balra lefelé (közben a fejét tartsa egyenesen) Forgassa a szemeit körbe 360 fokban az óramutató járásával megegyezően Forgassa a szemeit körbe 360 fokban az óramutató járásával ellentétesen, majd képzeljen el egy képet a probléma megoldásához (pl.Nyugodt vagyok egy biztonságos helyen, pl. a természetben, a tengerparton, a nagyszüleim házában, stb.) A feloldó mondatokat ismételje meg 3-5 alkalommal vagy addig, amíg meg nem nyugszik. Célszerű ezt a terápiát 5-9 héten keresztül naponta kétszer elvégezni.

d. Trauma Tapping Technique TTT

14 kezelési pont adott ehhez a szekvenciához.

123

AB – szemöldök = a szemöldök belső végén SA – a szem oldala= kb. 1 cm-re a szem oldalától JB – arccsont = közvetlenül a szem alatt UN – orr alatt = az orr alatt UL – ajak alatt = az ajak alatt SB – kulcscsont = a kucscsont alatt, kb. 3 cm balra + jobbra a szegycsonttól UA – kar alatt = kb. 10 cm-rel a hónalj alatt RP – borda pont = kb. 5 cm-rel a jobb mellbimbó alatt KF – kisujj = a kisujj hüvelykujj felőli oldalán a körömnél MF – középső ujj = a középső ujj hüvelykujj felőli oldalán a körömnél. ZF – mutatóujj = a mutatóujj hüvelykujj felőli oldalán a körömnél DP – hüvelykujj pont = a hüvelykujj körömágyánál, a belső SP – szekvencia pont = a kézfejen, a kis- és a gyűrűsujj között, 3cm hátra HK – a kéz oldalán = a " ráncon", amikor ökölbe szorítja a kezét A szekvencia a következőképpen halad: 1. HATÁROZZA MEG AZ ÉRZÉSEIT A SKÁLÁN 0 – 10-ig (pl.félelem: 10 = a félelem nagyon erős, 0 = nincs félelem) 2. NYOMJA EGYMÁSHOZ A KEZEI MINDKÉT OLDALÁT (HK = lásd fentebb), és mondja ki hangosan a következő mondatokat háromszor egymás után: „Bár szörnyű képek vannak a fejemben, szeretem és elfogadom magam, ahogy vagyok! “ Közvetlenül utána mondja: “De ezt most megváltoztatom és úgy döntöttem … (pl.elengedem ezeket a képeket és szabaddá válok a jelen életem számára” 3. MOST NYOMJA MEG MIND A 14 KEZELÉSI PONTOT (nem számít, melyik kezével, akár mindkettővel) és mondja ki hangosan összefüggően/folytonosan az érzéseit (pl. „a félelmem és a szörnyű képeim, a félelmem és a szörnyű képeim, a …”) és fújja ki a levegőt lassan és koncentráltan. 4. VÉGEZZEN úgynevezett KÉZFEJ SZEKVENCIÁT: amíg folytonosan nyomja a szekvenciapontot (SP = lásd a képeken) a kézfején tegye a következőket: Csukja be a szemét, nyissa ki a szemét, nézzen jobbra lefelé (közben a fejét tartsa egyenesen), nézzen balra lefelé (közben a fejét tartsa egyenesen), forgassa a szemeit körbe 360 fokban az óramutató járásával megegyezően, forgassa a szemeit körbe 360 fokban az óramutató járásával ellentétesen, dúdoljon egy dallamot, számoljon vissza 5-től 0-ig, dúdoljon egy dallamot

124

5. A MEGTERHELŐ ÉRZÉS ÚJBÓLI MEGHATÁROZÁSA: értékelje a félelmét egy skálán 0-10-ig. Hogyan változott? Abban az esetben, ha ez már 0-ra csökkent: gratulálunk. Nagy eredményt ért el rövid idő alatt (most válasszon egy pozitív célmondatot a pontnak megfelelően) 6. VÁLASSZON EGY POZITÍV CÉLMONDATOT: Abban az esetben, ha maradtak félelmei, kérem ugorja át a következő 6. pontot, és folytassa az I. ponttal – lásd lejjebb. Most válasszon egy pozitív mondatot, amit saját magára érvényesnek tart, olyat, mint például: „Nyugodt és ellazult maradok, vége van!”. Mondja ki ezt a mondatot legalább egy percig újra és újra, mialatt folyamatosan nyomja a szekvenciapontot a kézfején. Élvezze a jó érzéseket, amik ezáltal érkeznek. ABBAN AZ ESETBEN, HA ÚGY ÉRZI, MÉG MARADTAK TERHELŐ ÉRZÉSEI folytassa a következőkkel: I. Nyomja össze ismét a kezei mindkét oldalát (= HK), és mondja ki ezalatt a következő mondatot háromszor egymás után: „Bár még mindig van némi fennálló félelmem, szeretem és elfogadom magam, ahogy vagyok!”. Ezután mondhatja egy alkalommal: „De most megváltoztatom ezt, és döntök … (például: teljesen elengedem ezt a félelmet)”. II. Nyomja meg újra mind a 14 kezelési pontot, és mondja ki a terhelő érzéseit, így például „A megmaradt félelmeim, a megmaradt félelmeim, a megmaradt félelmeim, és így tovább….” III. Végezzen kézfej-szekvenciát a III. pont szerint, ahogy fentebb le van írva. A MEGTERHELŐ ÉRZÉS ÚJBÓLI MEGHATÁROZÁSA: értékelje a félelmét egy skálán 0-10-ig. Hogyan változott? Abban az esetben, ha ez már 0-ra csökkent: gratulálunk. Válasszon egy pozitív célmondatot, mialatt folyamatosan nyomja a szekvenciaipontot (SP), és kimondja a mondatot legalább egy percig újra és újra (a 6. pont szerint). Élvezze a jó érzéseket, amik ezáltal érkeznek. Abban az esetben, ha néhány félelme megmaradt volna, kezdje újra az I. ponttal, ahogy részleteztük fentebb, és végezze el a I-III. lépéseket, amíg a félelmei teljesen lecsökkenek 0-ra, tehát amíg teljesen megoldódnak.

125

5. Forrás Bolten, Jürgen. (2007). Interkulturelle Kompetenz. Thüringen: Landeszentrale für politische Bildung

Thüringen.

Gallo, Fred P. (2008). Handbuch der Energetischen Psychotherapie. 3 ed. Kirchzarten: VAK.

Greenberg, Neil, James A. Carr, and Cliff H. Summers. (2002). "Causes and Consequences of Stress." Integrative and Comparative Biology 42 (3):508-516. doi: 10.1093/icb/42.3.508.

Grinberg, León, and Rebeca Grinberg. (1990). Psychoanalyse der Migration und des Exils. München: Verl. Internationale Psychoanalyse.

Huether, Gerald. (1996). "The central adaptation syndrome: Psychosocial stress as a trigger for adaptive modifications of brain structure and brain function." Progress in Neurobiology 48 (6):569-612. doi: , accessed 20th July 2016

Kronsteiner, Ruth. (2009). "Migrationsprozess - Trauma - Gesundheit. Theoretische Grundlagen der psychosozialen Unterstützung von MigrantInnen." In Anthropologie der Migration. Theoretische Grundlagen und interdisziplinäre Aspekte, edited by Maria Six-Hohenbalken and Jelena Tošić, 322-42. Wien: Facultas.

McEwen, Bruce S., and Robert M. Sapolsky. (1995). "Stress and cognitive function." Current Opinion in Neurobiology 5 (2):205-216. doi: http://dx.doi.org/10.1016/0959-4388(95)80028-X.

Mitchell, Jeffrey T., George S. Everly, and Joachim Müller-Lange. (2005). Critical Incident Stress Management. Handbuch Einsatznachsorge. Psychosoziale Unterstu�tzung nach der Mitchell-Methode. 2 ed. Edewecht: Stumpf&Kossendey.

Sluzki, C. E. (2001). "Psychologische Phasen der Migration und ihre Auswirkungen." In Transkulturelle Psychiatrie: Konzepte für die Arbeit mit Menschen aus anderen Kulturen, edited by T.H. Hegemann and R. Salman, 101-15. Bonn: Psychiatrie Verlag.

126

6. Fejezet - Szexuális és reproduktív egészség

1. Bevezetés

A fejezet az érintett országok három alapellátási területét érinti:

- A menekülteket és bevándorlókat a regisztráció után elsőként ellátók; - Az alapellátási team, aki az egészségügyi ellátó egységben elsőként

találkozik velük; - Egészségügyi felvilágosítást, és prevenciót nyújtó egység;

A fejezet kiemelt figyelmet fordít a menekült nőket érintő speciális veszélyekre, a szexuális és reproduktív egészségüket illető igényeikre. Praktikus információk, segédanyagok és hasznos linkek is bemutatásra kerülnek.

2. Háttér információk

A menekültek, különösen a nők, mielőtt a politikailag és gazdaságilag instabil környezetükből megérkeznek a kívánt biztonságosnak vélt országba, számos nehézséggel, akadállyal, időnként veszélyes/életveszélyes helyzetekkel néznek szembe. Sokan közülük komoly veszteségtől szenvednek, mert elvesztették szeretteiket (házastársukat, gyermekeiket, hozzátartozóikat) a hazájukban dúló polgárháborúban, vagy menekülés közben.

Amikor megérkeznek, számos menekültnek kell azzal szembesülni, hogy az adott országban az életkörülmények (élelmiszerek, nyelvi és kulturális szokások, hagyományok, a közegészségügy és az oktatási rendszer) teljesen más, mint a saját hazájukban megszokott. Ezt leginkább a poszttraumás stressz reakciót/rendellenességet mutatók élhetik meg nagyobb kihívásként.

Különösen a terhes nők és a csecsemők, valamint a kísérő nélkül utazó fiatal nők és lányok tartoznak a veszélyeztetett csoporthoz.

Tények:

- a legtöbb menekültcsoport 75%-át nők és gyermekek alkotják, közülük körülbelül 30% serdülő.

- 25% -a az életük reproduktív szakaszában van, 15-45 éves. - 20% -a a fogamzóképes korú nőknek (15-45 év) terhes. - Több mint 200 millió nő akar élni a hatékony védekezés, vagy terhesség

megszakítás lehetőségével, de nincsenek meg az eszközeik, hogy ezt hatékonyan megtegyék.

127

- A fejlődő országokban a nők halálozási kockázata a terhesség vagy a szülés során 1:48. Továbbá, a becslések szerint minden évben több mint 50 millió nő esetében lép fel a terhességgel kapcsolatos komplikáció, amelyek következtében sok esetben a gyermek tartós betegséggel vagy fogyatékossággal születik.

Mindezek ismeretében, négy kulcsfontosságú területet azonosítottak a menekültek és a kitelepítettek reproduktív egészségügyi ellátásában:

- A biztonságos anyaság (szülés előtti, szülés alatti, és a szülés utáni ellátás);

- Családtervezés; - A szexuális úton terjedő fertőzések (nemi betegségek) és a HIV / AIDS

megelőzése és ellátása; - Védelem a szexuális és nemi alapú erőszaktól, valamint hatékony válasz a

megtörtént esetekben.

3. A menekült nők és különösen nehéz életkörülményű menedékkérők szexuális és reproduktív egészsége

3.1 Az első értékelés

• A menedékkérők egészségügyileg biztosítottak az alapellátásra vonatkozóan

• A menedékkérőknek alig vannak anyagi forrásaik (40 Euro zsebpénzt kapnak havonta), ennek következtében, a fogamzásgátlás vagy az abortusz alig megfizethető számukra

• Különböző tabu témák

• A tudásszintbeli jelentős különbségek

• Különböző korábbi orvosi kezelési tapasztalatok

• Részben téves információk az orvosi lehetőségeket illetően Európában

• Hiányos ismeretek a magyarországi egészségügyi rendszerről

• Részben a hazájukban vagy repülés közben tapasztalat szexuális erőszak

128

• Tisztázatlan perspektíva, nagy bizonytalanság a menekültügyi eljárások tekintetében (időtartam, határozat, stb)

• Gyakran traumatikus emlékek (repülés / háború, átkelés a Földközi-tengeren, a rokonok elvesztése)

• Teljes külső meghatározottság

3.2 a piros zászlók

Különös figyelmet kell fordítani az alábbiakra:

• Az orvosi vizsgálatokat orvosnők / egészségügyi dolgozók végezzék (és női tolmács);

• Ha lehet saját nyelvű nőgyógyászhoz vagy szakorvoshoz irányítani;

• Diszkréció, és titoktartási kötelezettség;

• Fontos, hogy tudatosítsuk: a fogamzásgátlás nem illegális!

• Különféle fogamzásgátló módszerek bevezetése

• Az "Esemény utáni" tabletta receptköteles Magyarországon! Általában 72 órán belül alkalmazható készítményeket (Pl.: Escapelle, Rigesoft) alkalmazunk, de kivételes esetekben 120 órán belül alkalmazható készítményt is rendelhetünk (Pl.: Ellaone)

• Felvilágosítás a szexuális úton terjedő betegségeket (STD-k) HPV-t illetően (különös tekintettel a fiatal nőkre)

• Képzések keretében fejleszteni a képességeiket, hogy felállítsák és megőrizzék a saját korlátaikat

• Kapcsolattartási pontok, mint például:

- Család- és Nővédelmi Tanácsadók-- Segítség a családtervezésben, a lányok anonim módon kérhetnek segítséget, és térítés nélkül kaphatnak nőgyógyászati ellátást;

- Tinédzser Ambulanciák - Ifjúsági Egészségügyi Központok

129

3.2.1 Ellenőrző lista

További tényezők, amelyeket figyelembe kell venni a szakellátás során:

• Van-e közös nyelv vagy tolmács szükséges (rokonok / saját családja, házastársa előtt gyakori a szégyenérzet, tabu)

• Ha egy tolmács szükséges, figyelembe kell venni a következőket: költségek, férfi / női fordító, idő

• Szemléltető anyagok (képek, stb); fel kell készülni arra, hogy az anatómiát és a testi funkciókat érthetően prezentáljuk

• Bizalommal teli légkör

• Szakmai titoktartás

• Tartózkodási engedély / egészségbiztosítás/ lakóhely tisztázása

• Milyen az aktuális lakhatási helyzet (bentlakásos otthon, privát, időleges, sokan együtt, zajszint, a szoba higiéniája, magánélet, stb)

• Írásbeli tájékozódás: tud-e a nő írni és olvasni, és ha igen, milyen nyelv(ek)en?

• A női nemi szerve meg van-e csonkítva (FGM)?

3.3 Jogi szempontok

Hangsúlyozva a nők jogait a szexualitás és a szaporodás nagyon fontos! Ezek az emberi jogokból származnak, amelyeket a világ legtöbb országa elismer (Ausztria, Németország és Magyarország is):

• Szexuális önrendelkezés joga

• Egyenlő bánásmódhoz való jog

• Házassághoz, vagy házasságon kívüli élethez való jog

• Családtervezés joga

• Fogamzásgátlók, és használatukra vonatkozó információkhoz való jog

• A nők és lányok jogai (nem kívánt) terhesség esetében

• A (szexuális) erőszakkal szembeni védelemre való jog

130

4. Peri- és posztnatális időszak

4.1 Kockázatok a peri- és posztnatális időszak során

4.1.1 Első értékelés

Kockázati tényezők

• Egészségügyi kockázati tényezők

• Kulturális / vallási kockázati tényezők

• Személyi kockázati tényezők

• Strukturális kockázati tényezők

• Szituációs kockázati tényezők

4.1.1.1 Egészségügyi kockázati tényezők

• A fiatal 18 év alatti nők szülése kockázatosnak minősül, mert a szervezet felkészületlen lehet a szülésre. A fiatalkori terhesség valószínűsége magasabb azon menedékkérők esetében, akiket gyermekként kényszerítenek a házasságra. Továbbá, időnként nem vallják be a lányok / nők valódi korát.

• Lehetséges, hogy a nő még soha nem vett részt korábban orvosi vizsgálaton, esetleg még kórházat sem látott belülről.

• FGM (a női nemi szervek megcsonkítása): egy külön fejezet tárgyalja

• A miénktől részben eltérő egészségi állapotok és betegségek, eltérő oltási státusz. A hosszú vándorlás is határozottan megterheli az egyén immunrendszerét.

• A szülés utáni depresszió kockázata szignifikánsan magasabb a nehéz élethelyzet miatt.

• A terhesség alatti egészséges táplálkozás és a baba és kisgyermek megfelelő táplálása nehezen megvalósítható a helyi élelmiszerek és főzési szokások alapos ismeretének hiánya, valamint financiális nehézségek miatt.

• Néhány nő attól fél, hogy a vegyi fegyverek, melyeknek ki voltak téve a háború alatt negatív hatással vannak a gyermekeik egészségére.

131

4.1.1.2 A kulturális / vallási kockázati tényezők

• A higiéniával kapcsolatosan meglévő információk kultúrafüggőek, a felvilágosítás/oktatás hasznos lehet. Az alapvető dolgok listája hasznos lehet.

• Az idegenekkel szembeni nyitottság kulturálisan gyakran nem általános; Egyes nők szívesebben beszélnek a saját kultúrájukból származó emberekkel. De sokan ezt is szigorúan visszautasítják.

• Ramadan: néhány várandós és szoptató nő felmentést kaphat a böjt alól ebben az időben.

• A babona: az egyes kultúrákban a legkülönbözőbb "szabályok" érvényesülnek (idegenek csak a születés utáni 40. nap látogathatják a babát, addig ez csak a közeli hozzátartozók számára megengedett).

• Végül, de nem utolsósorban a nyelvi akadályok itt is fontos szerepet játszanak, mert bizonytalansághoz és félreértésekhez vezethetnek.

4.1.1.3 Személyes kockázati tényezők

• Abban az esetben, ha a nő a császármetszés, vagy akár normális szülés alkalmával találkozik elsőként a kórházi körülményekkel, az traumatikus élmény lehet számára.

• Korábbi erőszakos traumák élménye aktiválódhat mind a peri- és posztnatális időszakban.

4.1.1.4 Szerkezeti kockázati tényezők

• Kényszerprostitúció a menekültek otthonában is zajlik, a nők pedig részint a származási ország rituáléi alapján, részint erős nyomás miatt kényszerülhetnek ebbe a helyzetbe. Emberkereskedők szintén kényszeríthetik a nőket prostitúcióra a "tartozásaik" ledolgozása végett.

• A jó higiéniai feltételek megteremtése a menekült táborokban szintén nagyon nehéz.

• A menedékkérőket gyakran önkéntesek támogatják, akik nem mindig képesek őket optimálisan tájékoztatni.

132

• A zárt tér stresszt okozhat az anya és a gyermek számára egyaránt, így problémát jelenthet az anya-gyermek kapcsolatban.

4.1.1.5 Szituációs kockázati tényezők

• A menekültek/menedékkérők esetében gyakran hiányzik a társadalmi/családi hálózat. A saját hazájukban gyakori, hogy például az egész család részt vesz a születés eseményén, következésképpen itt hiányérzet jelentkezhet a szülés után.

• Az egzisztenciális félelem kockázati tényezőnek tekinthető a mentális betegségeket illetően. A hosszú menekültügyi eljárás is folyamatosan traumatikus élmény.

4.1.2 A peri- és posztnatális ellátás

4.1.2.1 Intézmények / létesítmények

Biztos Kezdet Program - A Gyermekek Lelki Egészségéért Közhasznú Alapítvány

Gyermekház címe: Debrecen, Böszörményi út 68.

E-mail cím: info@bkpgyermekhaz.hu

Szülőszobai ellátás;

Post partum depresszió kezelése - pszichiátriai ambulancia;

Szülésznői ellátás;

Korai családtámogatási szolgálat;

Védőnői szolgálat;

4.1.2.2 További intézmények / szolgáltatások / linkek

Kék vonal gyermekkrízis Alapítvány – http://kek-vonal.hu/index.php/hu/

Uniós Gyermekvédelmi telefonszám

Vigyázó kéz gyermekvédelmi Egyesület - Tel: +36 30 9069 148

Családsegítő – gyámügyi szolgálat;

Hasznos Baba - Applikációk gyermekorvosok, kórházak kereséséhez;

Szülésznők;

133

Szülő-gyermek központok;

Szülő tanácsadás és tolmácsszolgáltatás;

Női egészségügyi központok és családügyi tanácsadó szolgáltatások;

4.1.3 Jogi kérdések / lehetőségek

Anonim szülés lehetősége;

Döntési lehetőség a baba vállalásáról, vagy a szülői jogokról való lemondásról;

Támogatás a gyermekágyi időszakban;

5. Anya-gyermek kapcsolat - az esetleges problémákat okozhatja a trauma, a menekülés, és a kimerültség

5.1 Az első értékelés

Kockázati tényezők:

• A menekülés közbeni traumatikus élmények gyakran eredményeznek mentális betegségeket, mint a poszt-traumás stressz zavarok, disszociatív viselkedés, alkalmazkodási rendellenességek, stb

• Mindezek nagy problémát jelentenek a gyermekkel való megfelelő kapcsolat kialakításában

• A poszttraumás stressz rendellenességek átvihetők a gyermekre, lelki betegségeket okozhatnak

• A nem megfelelő lakáskörülmények, a szűkös hely a nyugalom hiánya szintén akadályozza a zavartalan anya és a gyermek közötti kapcsolatot

5.2 Figyelmeztető jelek

A sérült kötelék kialakulásának tünetei:

• Hiányzó érzékenység: az anya nem megfelelő módon reagál a kisbabája jelzéseire (például a baba mosolyog rá, de ő máshová néz).

134

• A baba állandóan sír, de az anya nem tudja megnyugtatni. Miután éjszakáról-éjszakára sír és megfelelő törődést nem kap, a baba depressziós tüneteket mutat.

• A poszttraumás stressz zavar lelki tüneteit mutatja a gyermek: visszatérő emlékek, koncentrációs problémák, disszociáció (érzéketlenség), idegesség, sok időt vesz igénybe, hogy megnyugodjon, állandó negatív érzelmek, depresszió, és öngyilkossági gondolatok

• Túlzott aggódás: traumatizált szülők hajlamosak túlzottan óvni a gyermekeiket

5.3 Támogató intézkedések

Baba-mama klubok (magyar)

Korai családi támogatás

6. A női nemiszervek megcsonkítása (FGM)

6.1 A jelenlegi helyzet:

• 125 millió nőt és lányt érinti az FGM (UNICEF 2013)

• Minden évben 3 millióval nő a számuk, azaz több mint 8.000 áldozat naponta!

• Az FGM-t 29 afrikai országban gyakorolják, valamint a Közel-Keleten

- Világszerte 125-140 millió, Magyarországon pedig, úgy becsülik, 170-350 nő él így megnyomorítva.

6.2 FGM gyakorlata

• Életkor: Régiónként nagyon különböző: 7-8 nappal a születés után, 5-10 éves korban, a nászéjszakát megelőzően, vagy az első terhesség alatt

• Végrehajtó személy: körülmetélők, hagyományosan a szülészeti ellátásban résztvevők, szülésznők, orvosok

• Hagyományos technikák: A kórházon kívül zajlanak, rossz higiéniai körülmények között, fertőtlenítés és érzéstelenítés nélkül

•Medikalizáció: A beavatkozás / eljárás egészségügyi intézményekben történik, képzett egészségügyi szakemberek segítségével.

6.2.1 Definíció

"... Minden eljárás, amelynek célja, hogy a külső (női) nemi szervet részlegesen vagy teljesen eltávolítsa kulturális vagy nem terápiás okokból."

135

Kiegészítő feltételek: FGM / C - női nemi szervek megcsonkítása / a női körülmetélés

6.2.2 Formái

I. típus: "Clitorisz eltávolítás": a fityma eltávolítása a csikló egészével, vagy egy részével

II. típus: "Kimetszés": a csikló csúcs és a fityma együttes eltávolítása a kis szeméremajkak egy részével vagy teljes egészével és a húgycsőig történő bevarrása.

III. típus: "Infibuláció": Az FGM legszélsőségesebb formája, még "fáraók" idejéből- a csikló csúcs és a kisajkak teljes eltávolítása, valamint a nagyajkak belső oldalának eltávolítása. Majd a vulva mindkét felének összevarrása.

IV. típus: változatos, nem osztályozható gyakorlatok, például piercing, a csikló vágása vagy szakítása

6.2.3 FGM / C okai

Szexuális okok, hagyományos okok, higiénia/vallási okok, gazdasági okok, egészségügyi okok, mítoszok.

6.2.4 FGM szövődményei

Akut: vérzések, sokk, vizelet-visszatartás, fertőzések, csonttörések, akut pszichés traumák

Krónikus: szexuális problémák, menstruációs zavarok, húgyúti szövődmények, vizelet és széklet inkontinencia, kismedencei gyulladás, hegesedés, és hosszú távú pszichés hatások

136

6.2.5 FGM jogi vonatkozásai Magyarországon

Magyarországon a női nemi szerv megcsonkítása a vonatkozó hatályos nemzetközi egyezmények nyomán nem megengedett, ha valaki megpróbálna ilyen beavatkozást végezni máson, bűntettért felelhetne, méghozzá a Büntető törvénykönyv szerint maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okozó súlyos testi sértésként minősülő bűntettért. Amennyiben kiskorú lenne az áldozat és szülő, gondviselő az elkövető, a jog még szigorúbban ítélné meg az esetet.

6.2.6 Refibulation

A Refibulation azt jelenti, hogy szülés után a hüvelyt úgy varrják össze, hogy csak egy kis nyílás maradjon. Magyarországon ezt az eljárást törvény tiltja.

6.2.7 Defibulation

Az infibuláció visszafordítása, amikor műtéti eljárással kinyitják a zárt hüvelyt közösülés vagy szülés miatt.

6.2.8 Információk szakemberek számára

• FGM tabutéma, és gyakran nem szabad beszélni róla. Ezért az orvosnak/egészségügyi dolgozónak nagyon óvatosan, és érzékenyen kell foglalkoznia a témával.

• Ha az orvosi vizsgálat során az orvos felfedezi a csonkítást, az erős érzelmi reakciókat válthat ki a páciénsből. Stigmatizációként élhetik meg.

• Ha a páciensnek további információra van szüksége, vagy ha akar beszélni róla lehetőséget kell teremteni erre.

• Bizalmi viszonyt kell kialakítani!

6.2.9 FGM és a terhesség /szülés

• A szűkült hüvelybemenet megnehezítheti az orvosi vizsgálatot és a hüvelyi gyógyszer adagolását, vagy akár lehetetlenné is teheti azt.

• Magasabb kockázatot jelent az elhúzódó szülésre és a magzati oxigén hiányra, vagy agykárosodásra.

• Magasabb a szülés sérülések (gáti és húgycsőrepedések) kockázata is.

• A nők attól tartanak, hogy a császármetszés valami rosszat jelent és gyakran feltételezik, hogy az osztrák orvosok szívesebben végeznek császármetszést a szülésnél.

137

• Gyakran ismételt konzultációs találkozók szükségesek a részletes (egészség) neveléshez.

6.2.10 FGM által érintett nők

• Gyakran stigmaként élik meg, megbélyegzettnek érzik magukat, és szégyellnek beszélni az FGM-ről, valamint nagyon félnek a hüvelyi vizsgálattól.

• Nehezen ismerik fel a különbséget az episiotomia és a defibulatio között, szeretnék tudni, hogy mi történik a szülés után.

• Ha csak lehet, spontán szeretnének szülni, és női orvost szeretnének.

• A legtöbb nő nem a női nemi szervek megcsonkítása miatt kér segítséget, hanem azért, mert egyéb problémája van.

6.3 FGM-el kaocsolatos támogató intézmények/szolgáltatások

24 órás sürgősségi segélyhívó: 112

7. Menstruáció

7.1 Piros zászlók

• Az anyanyelven nyújtott részletes magyarázat elengedhetetlen!

• Az FGM III típus esetén elhúzódó menstruációs vérzés (gyakran egy vagy két hétig), és nagyon fájdalmas menstruációs vérzés gyakori - emiatt fájdalomcsillapítókra is gyakrabban van szükség! Egy esetleges defibulatio megfontolandó!

• A szükséges vizsgálatokat a fiatal (még nem házas) nők és a lányok esetén törekedni kell hasi ultrahang, és nem hüvelyi vizsgálat formájában megvalósítani, ha lehetséges! Az ép szűzhártya megléte nagyon fontos, a vallásra is figyelni kell)!

• A fiatal lányokkal folytatott nőgyógyászati beszélgetéseket csak az anya jelenlétében lehet végezni, részletes magyarázatok minden szükséges kezeléseket. A szexualitással és a szexuális élményekkel kapcsolatos kérdéseket nem szabad feltenni, a kultúrát és a vallást mindig figyelembe kell venni!

• Az anyák gyakran kívánnak a higiéniáról és a premenstruációs szindrómáról beszélgetni. Kérjük, ne javasoljanak tampont (az ép szűzhártya elengedhetetlen)!

138

•A nőgyógyászati vizsgálatokat csak női orvos/egészségügyi dolgozó végezze (vallási és kulturális okokból)!

• Nagyon nehéz a nők és a lányok számára, hogy visszaemlékezzenek az utolsó vagy az első menstruáció dátumára - mert a saját országukban nem jellemző a menszesznaptár vezetése, ezért a ciklus naptár vezetését el kell részletesen magyarázni!

• Ha a nők már a menopauzába léptek tisztázzuk, hogy lemondtak-e már a további gyermekvállalásról!

Fontos figyelembe venni!

Felhívjuk figyelmét, hogy stresszes időszakban, a rossz táplálkozás és a rossz alvás következtében, vagy menekülés közben, a menstruációs ciklus megváltozhat: a menstruáció késhet, megváltozhat a minősége, vagy akár hiányozhat egy ideig!

A rendelkezésre álló egészségügyi betét és tampon sokszor nem elegendő a pénzügyi források hiánya miatt-ez az egészségügyi higiénia egyik alapvető feltétele, ezáltal a reproduktív egészségé is!

8. Fogamzásgátlás

A megfelelő fogamzásgátló alapvető fontosságú a nők és a családok számára az optimális családtervezéshez. A Női Klinikákon Magyarországon naprakész információkat kaphatnak a fogamzásgátlásról.

8.1 A piros zászlók

• Az anyanyelven adott részletes magyarázat fontos!

• Fontos a bizalom kialakítása, valamint az Magyarországon érvényes titoktartási kötelezettségről nyújtott felvilágosítás!

• A fogamzásgátlás és családtervezés a legtöbb a nő és férfi számára ismeretlen és homályos kérdés, és gyakran félreértik! Ezért fontos, hogy elmagyarázzuk, mit jelent a fogamzásgátlás / családtervezés.

• Ajánlott fogamzásgátló módszereket meg kell vitatni a férjjel!

• Az Óvszer tabu téma (számukra a törvénytelen szexre utal)! Csak akkor jöhet szóba, ha a nő nem tolerál más fogamzásgátló módszereket. Mindazonáltal azt szükséges elmagyarázni, hogy az óvszer az egyetlen fogamzásgátló, ami szintén véd a HIV-vel szemben, és csökkenti az STD kockázatát!

139

8.2 Kérjük, vegye figyelembe:

• A fogamzásgátlás nem jelenti azt, hogy egy nő kevésbé lesz termékeny. Ha úgy dönt, hogy elhagyja a fogamzásgátlást, teherbe eshet!

• A természetes fogamzásgátló módszerek (például a naptár és a hőmérsékleti módszer, stb) a rendszertelen menstruáció, az FGM-el érintett nők, a tudás hiánya, a naptár bizonytalan használata miatt nagyon nehéz, és nem megbízható.

• Általában a fogamzásgátló spirált a menstruáció alatt helyezik a méhbe (ez kevésbé fájdalmas, mert a szövet fel van puhulva).

• FGM III típussa érintett nők esetében a spirál felhelyezése nagyon nehéz, szinte lehetetlen - ebben az esetben kérjük, ajánlja a defibulatiot!

• Ha az egyik fogamzásgátló módszer nem működik jól, próbáljon ki egy másikat!

• A legmegfelelőbb módszer különbözhet minden nő esetén.

• Az "esemény utáni tabletta" ismeretlen sok nő számára - fontos elmondani, hogy miben különbözik a "normális" tablettától. Magyarországon receptre elérhető a gyógyszertárakban. Általában 72 órán belül alkalmazható készítményeket rendelünk, mint az Escapelle, vagy Rigesoft, de bizonyos körülmények között 120 órán belül alkalmazható készítményt is felírhatunk, mint az Ellaone.

• Tájékozódjon a nők által használt hagyományos fogamzásgátlási módszerek (mint például a különleges gyógynövények, stb.) felől, és tudatosítsa, hogy a természetes módszerek nem biztonságosak, és nem akadályozzák a szexuális úton terjedő betegségek terjedését!

• A szoptatás és fogamzásgátlás körül sok mítosz és babona kering. Fontos elmagyarázni, hogy a szoptatás nem megbízható fogamzásgátló módszer!

9. Az abortusz

9.1 A piros zászlók

• Bár más kultúrákban/vallásokban nem szabad megszüntetni a terhességet, tájékoztassa a pácienst hogy az abortusz Magyarországon legális.

Jogi szabályozás

George W. Bush aláírja az abortusztörvényt 2003-ban

140

Napjainkban az európai jogállamokban korlátlan, kizárólag a nő akaratától függő abortusz nem létezik. Mindenütt jogilag korlátozott abortuszrendszer létezik. Különbség a korlátozások rendszerében van. Alapvetően két megoldási mód ismeretes:

1. Az indikációs korlátozások módszerét követő országokban csak valamilyen meghatározott ok megléte esetén lehet a terhességet megszakítani (például a nő életének veszélyeztetése, a terhességet bűncselekmény okozta). Ezen országok közé sorolható: Belgium, Egyesült Királyság, Finnország, Írország, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Portugália, Spanyolország, Svájc és részben Olaszország.

2. Az időbeli korlátozások rendszerét követő országokban egy meghatározott időpontig – általában a fogamzástól számított 12 hétig – az anya szabadon dönthet a terhesség megszakításáról. Az időpont eltelte után általában csak meghatározott indikáció esetén szakítják meg a terhességet. Ezen országok közé sorolható: Ausztria, Dánia, Franciaország, Görögország, Hollandia, Norvégia, Svédország, Törökország

Világviszonylatban megállapítható, hogy a nagy népességű országok (például USA, Kína, Oroszország, Japán) követik általában az időbeli korlátozást, míg az alacsony népességűek (pl. Izrael) az indikációs korlátozást követik. Ázsiai országokban az iszlám, buddhista és hindu kultúrkörökben szigorúan ellenzik az abortuszt.

A terhesség megszakítás törvényes okai Magyarországon

- egészségi ok (ha a terhesség az anya életét vagy egészségét veszélyezteti; ha a magzatnak genetikai, ill. egyéb károsodása van)

- ha a terhesség bűncselekmény (nemi erőszak, vérfertőzés) következménye - ha a terhes nő súlyos válsághelyzetben van (A törvény szerint: "Súlyos

válsághelyzet az, amely testi vagy lelki megrendülést, illetve társadalmi ellehetetlenülést okoz.")

A terhesség megszakítás engedélyezésének folyamata Magyarországon

A magyarországi gyakorlat szerint a terhesség orvosi megállapítása után, ha a terhes nő súlyos válsághelyzetet jelöl meg okként a terhesség megszakítására, akkor a terhesség orvosi papírjaival köteles védőnői tanácsadáson megjelenni. A védőnő felvilágosítást nyújt az állami segélyek lehetőségeiről, az örökbeadásról, a fogamzásgátlásról és a terhesség megszakításról. A beszélgetést pár nappal később még egyszer megismétlik. A tanácsadáson a nőnek határozott kijelentést kell tennie arról, hogy nem kívánja megtartani a magzatot.

141

Amennyiben a terhesség megszakításának oka egészségi, úgy nem szükséges megjelenni a Családvédelmi Szolgálatnál. Ez esetben az adott egészségi ok igazolására jogosult szakorvost kell megkeresni, és ki kell töltetni vele az erre a célra használatos bizonyos "E" jelű formanyomtatvány 4. pontját, mely alatt a doktor igazolja, hogy orvosilag valóban indokolt a terhesség megszakítása. A formanyomtatvány csak aláírással, orvosi pecséttel és kórházi hosszúbélyegzővel együtt érvényes, és két példányban kell meglennie. A nőgyógyászaton ezzel a papírral kell jelentkezni a műtétre, amihez azonban még szükséges a terhességet igazoló orvosi lelet (melyen a terhességet egyszer már megállapították), ill. egy friss vércsoport meghatározási- és vérképeredmény.

A páciens a második beszélgetés alkalmával megkapja az állami engedélyt a magzatelhajtásra, e nélkül az abortusz illegális. A tanácsadás anonim. Harmadik lépésként a nő felvételt nyer a választott kórházba, ahol végrehajtják a terhesség megszakítást.

A megszakítás költségeit a nő állja, és csekken fizeti be az Országos Egészségbiztosítási Pénztár számlájára. Az összeg nagysága a kérelmező anyagi helyzetétől is függ, illetve attól, hogy milyen szociális juttatásokban részesül. Ezekről pontos információt a Családvédelmi Szolgálat védőnője tud adni. A műtét után a nő aznap este vagy másnap távozhat a kórházból.

Ha az anya és/vagy a magzat élete veszélyben van/lesz a terhesség megtartásával, ha a magzat elhalt a méhben, ha a terhesség méhen kívüli, valamint ha a másállapot erőszakos bűntett következményeképp jött létre, a terhesség megszakítás költségeit az állam állja.

A terhesség megszakítást a nő szabad akaratából a magyar állam a 12. terhességi hétig engedélyezi, a felett csak különleges orvosi indok mellett hajtható el a magzat. Ha azonban a 18 éves kor alatti terhes nő esetében a terhesség megszakítása a 18. hétig engedélyezhető. • A muszlimok esetén a terhesség megszakítás csak abban az esetben elképzelhető, ha az anya élete veszélyben van. • Írja le azt is pontosan, hogy mit lehet diagnosztizálni a szűrővizsgálatokkal (betegségek, fogyatékosság, amelyek nem kezelhetők), és hogy Magyarországon a terhesség megszakítására a terhesség 12. hetéig van lehetőség, és 18 év alatt szülői beleegyezés szükséges! Abortusszal kapcsolatos információk: abortusz.info www.abortusz.info/

142

10. Szexuális úton terjedő betegségek (STD's)

A legtöbb muszlim társadalomban, a HIV / AIDS, a nemi úton terjedő betegségek, és fertőzések, a szexuális visszaélés, valamint a törvénytelen szex tabu témának számít (akkor is, ha azok időről időre előfordulnak)!

Mindazonáltal óvatosan és finoman kell beszélni róluk:

• Melyek a nemi úton terjedő betegségek?

• Hogyan lehet átvinni, elkapni (nem csak szexuális érintkezéssel, hanem más módon, mint av testnedvek cseréjével, csókkal).

• Hogyan védhetem meg magam? (Például vakcinálás a hepatitis A és B ellen, valamint a HPV ellen, óvszer).

• A kezelés lehetőségei.

10.1 Adatok és tények a nemi úton terjedő betegségekről

10.1.1 Melyek a szexuális úton terjedő betegségek?

• Több mint 30 különböző vírus, baktérium és parazita által okozott megbetegedés ismert

• Túlnyomóan szexuális érintkezéssel terjednek

• Néhány szintén terjedhet bőrkontaktus által

• Néhány vérrel vagy a szövetekkel

• Chlamydia, gonorrhoea, Hep B, HIV, HPV, HSV-2 és a szifilisz szülés közben is terjedhet

• Gyakran tünetmentesek

10.1.2 Többnyire az STD gyógyítható

A szexuális úton terjedő betegségek szerepelnek az öt leggyakoribb betegség között, amelyek miatt egészségügyi szolgáltatásokat vesznek igénybe. A HIV, herpesz és HPV kivételével, a nemi úton terjedő betegségek gyógyíthatók, ha korán felismerik és kezelni kezdik. Globálisan, a becslések szerint több mint 333 millió új gyógyítható szexuális úton terjedő betegség eset fordul elő évente. 65 millió az új fertőzöttek száma a Szub-szaharai Afrikában.

143

10.1.3 Megelőzése

• Átfogó szexuális oktatás

• Szabványos óvintézkedéseket (kézmosás, viseljen kesztyűt, viseljen védőruházatot, éles, eszközök biztonságos használata, biztonságos hulladékkezelés, eszközök fertőtlenítése)

• STI és a HIV teszt előtti és utáni tanácsadás

• Biztonságosabb szex –kockázat csökkentés, tanácsadás

• Óvszer támogatása

• A korai felismerés és a tünetek kezelésére nélkülözhetetlen

• Magas kockázatú csoportoknak szóló beavatkozások

• A HIV leggyorsabban a szegény körülmények között élők körében terjed. Gyakran súlyosbítja a helyzetet a kényszerű migráció. A menekültek, különösen a nők és a lányok, fokozott kockázatnak vannak kitéve a szexuális erőszak vonatkozásában. A közösség és a családi életében jelentkező nehézségek megbonthatják a szexuális viselkedést szabályozó társadalmi normákat. A nők és a gyerekek szexre kényszerülhetnek, hogy megszerezzék a túléléshez szükséges dolgokat.

11. A szexuális és nemi erőszak

11.1 Jogi kérdések

A szexualitásra vonatkozó jogok az emberi jogokból származnak, amelyet az országok többsége aláírt.

• Szexuális önrendelkezéshez való Jog

• Egyenlő bánásmódhoz való jog

• Házassághoz, vagy házasságon kívüli élethez való jog

• Családtervezéshez való jog

• Fogamzásgátlók megismerésének és használatának joga

• A nők és lányok jogai (nem kívánt) terhesség esetén

• Védelem joga a nemi erőszakkal szemben

144

1. A szexuális önrendelkezés:

* Magyarországon a 2013.07.01-én hatályba lépett új büntető törvénykönyvből (Btk. 198. § (1)) levezethető: azok a 14–18 évesek, akik lefekszenek 12 évesnél idősebb, de még 14. születésnapjuk előtt álló párjukkal, nem követnek el megrontást. Tizennyolc éven felüliek továbbra sem létesíthetnek szexuális kapcsolatot 12-14 évesekkel.

* 12 éves korban a petting maximum 4 évvel idősebb személlyel legális, mivel ez a beleegyezési korhatár, ez alatt minden formában büntetendő.

* Tiltott a kölcsönös függés (tanár-diák) keretében végzett szexuális aktus, a pornográfia és a prostitúció.

11.2 A nemi erőszak definíciója

"Minden szexuális aktus, vagy szexuális aktusra irányuló próbálkozás, kényszerítés, fenyegetés, vagy fizikai erőszak, függetlenül az áldozattal való kapcsolattól otthon és a munkahelyen egyaránt. "a WHO szerint:" fizikailag, vagy más módon kikényszerített szexuális kísérletek, ill. a nemi szerveket érintő szexuális erőszak, a szexuális zaklatás, beleértve a szexuális megaláztatást, kényszerházasságot vagy élettársi kapcsolatot beleértve a gyermekházasságot, kényszerített prostitúciót és leánykereskedelmet, az abortuszra kényszerítést, a fogamzásgátláshoz, védekezéshez való jog megtagadását, valamint a női szexualitás elleni erőszakos cselekmények, mint a női nemiszerv megcsonkítása és a szüzességi vizsgálatok. "(Krug et al., 2002)

11.3 A szexuális erőszak egészségügyi kockázatai

A szexuális erőszakot túlélők egy sor fizikai, pszichológiai és társadalmi következményekkel járó kockázatának vannak kitéve.

• Fizikai következmények: szexuális úton terjedő fertőzések (beleértve a HIV), nem kívánt terhesség, nem biztonságos abortuszok, menstruációs zavarok, a női nemi szerveket érő trauma, és egyéb sérülések;

• Pszichológiai hatások: poszt-traumás stressz zavar, depresszió, öngyilkossági gondolatok és öngyilkossági kísérletek;

• Társadalmi következmények: megbélyegzés, a férjük, a család és a közösség elutasítása.

145

11.3.1 A legfontosabb tények

• A nők elleni erőszak - különösen a párkapcsolati erőszak és a szexuális erőszak - a legsúlyosabb népegészségügyi problémák egyike, mert sérti a nők emberi jogait.

• A friss globális előfordulási adatok azt mutatják, hogy körülbelül világszerte 3 nőből 1 (35%) él át élete során a partner, vagy idegen által elkövetett szexuális erőszakot.

• Az erőszak negatív hatással lehet a nők testi, lelki, szexuális és reproduktív egészségére és növelheti a HIV kockázatát.

• Az erőszak elkövetésére megnövekedett kockázatátot jelentő tényezők közé tartozik az alacsony iskolázottság, a gyermekbántalmazás vagy a családon belüli erőszak, az alkohol függőség, és az attitűdök, melyek elfogadják az erőszakot és a nemek közötti egyenlőtlenséget.

• Bizonyított, hogy az iskolai programok keretében a fiataloknak nyújtott felvilágosító programok hatékony védelmet jelentenek az erőszak megelőzésében.

• A primer prevenciós stratégiák, mint például a mikrofinanszírozás, a nemek közötti egyenlőséget erősítő tréning és a kapcsolati készségeket javító közösségi alapú kezdeményezések ígéretesnek bizonyulnak.

A kutatások azt mutatják, hogy míg az átlagpopulációhoz képest a menekültek, menedékkérők és az illegális bevándorlókat jobban ki vannak téve a szexuális erőszaknak. Kutatások bizonyítják, hogy az általános tényezők, mint az életkor, a nem, a szexuális orientáció, korábbi áldozattá válás vagy más trauma mellett, a korlátozott jogi státusz, ami gátat szab az aktív társadalmi részvételnek, és érzékennyé teszi őket a kizsákmányolásra és visszaélésekre, valamint gátolja a hozzáférést az egészségügyi ellátásokhoz.

A szexuális és nemi alapú erőszakkal kapcsolatos további információk: [https://emergency.unhcr.org/entry/60283/sexual-and-gender-based-violence-sgbv-prevention-and-response]

146

11.4 Az első értékelés

11.4.1 Becsületsértés

= a szüzesség elvesztésének vádja, házasság előtti kapcsolat, megerőszakolás utáni vádak, elrendezett házasság előli menekülés, nem megfelelő öltözködés, válás, stb

Formái:

• Ellenőrzés (önállóság korlátozása)

• Fizikai büntetés

• Pszichológiai büntetés

• Kényszerházasság

• Kényszerített öngyilkosság

• Gyilkosság

11.5 Az iskolai szexuális oktatás

- Az arab világban, a szexuális nevelés az iskolában nem létezik!

- Néhány arab országban tárgyalások folynak arról, hogy szükséges-e az iskolákban szexuális felvilágosító oktatást tartani;

- A legfontosabb motiváció az AIDS fertőzés megelőzése;

12. A nemek és az emberi jogok

Az Egyetemes Emberi Jogok Nyilatkozatának (EJENY) második bekezdése előírja, hogy minden emberi lény jogosult a nyilatkozat szerinti jogait " fajra, színre, nemre, nyelvre, vallásra, politikai vagy más véleményre, nemzeti vagy társadalmi származásra, vagyoni, születési vagy egyéb helyzetre”megkülönböztetés nélkül gyakorolni (ENSZ Közgyűlése 1948).

Mostanáig több millió nőnek kellett társadalmi és gazdasági egyenlőtlenség miatt diszkriminációt elszenvedni, ami rosszabb életesélyt jelentett a számukra. Körülbelül a nők egyharmada szenved világszerte a nemi alapú erőszaktól, sok nőtől megtagadták a szexuális és reproduktív egészségügyi jogok gyakorlását és politikai törvények is tilthatják a nők egyenlő hozzáférést a földhöz, a lakhatáshoz és a tulajdonhoz. Ebben az összefüggésben, különösen a női menekültek jelentik a leginkább veszélyeztetett csoportot, mert számukra

147

hiányzik a társadalmi és gazdasági stabilitás, valamint az egészségügyi ellátás, a lakhatás és a tulajdon.

A nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés (diszkrimináció) kiküszöböléséről elfogadott egyezményt, melyet az Egyesült Nemzetek 1979-ben határoztak meg, definiálja, hogy mit jelent a nőkkel szembeni megkülönböztetés, és meghatározza a nemzeti cselekvési napirendet az ez elleni küzdelemben.

7. Fejezet– Gyermekek egészsége

1. Előzetes megjegyzések 2. Bevezetés 3. Fertőző betegségek 4. Védőoltások 5. Általános információk az immunizálásról 6. Prevenció

6.1 D-vitamin pótlás 6.2 Vashiányos anaemia 6.3 Újszülöttkori szűrés

7. Általános javaslatok a gyermekek vizsgálatához 8. Táplálás

8.1 Háttér 8.2 Alap értékelés 8.3 Diagnosztikus ajánlások: malnutríció 8.4 Diagnosztikus ajánlások: elhízás 8.5 Ajánlások a családoknak

9. Gyermekegészség 9.1 Kulturális hatások és az egészség 9.2 Az együttműködés fejlesztése 9.3 Napi gyakorlat 9.4 Erőforrások

10. Pszichés egészség 10.1 Tünetek 10.2 Családon belüli erőszak és szexuális abúzusok

11. Összegzés 12. Hasznos linkek 13. További információk 14. Referenciák

148

1. Előzetes megjegyzések

Ez a fejezet a menekült gyerekeket speciálisan fenyegető veszélyekre, illetve a gyerekek speciális igényeire fókuszál. Segítséget kíván nyújtani ezen sérülékeny populáció hatékony diagnosztikájához, kezeléséhez, valamint fizikai és mentális egészségük vonatkozásában a prevencióhoz.

2. Bevezetés

A hatalmas számú Európába érkező felnőttekből, gyerekekből és serdülőkből álló menekült és migráns populáció, összetétele igen heterogén. A származási országtól függően a népegészségügyi ellátásuk és a prevenciós programjaik különbözőek. Épp ezért igen nagy kihívás a migránsok individuális, egyéni igényeknek megfelelő ellátása. Hivatalos előírások szabályozzák a belépés utáni, valamint a menekülttáborokban történő ellátást. Azonban ezek részletei gyakran igen különbözőek, és sokszor hiányzik az írásos forma is. A további betegközpontú ellátás, prevenció és vakcináció megvalósításához alapellátó orvosok, gyerekgyógyászok, és klinikusok bevonására is szükség lesz. Minden első találkozás alkalmával tisztázni kell a kezdeti állapotot, többnyire a hozzátartozók, vagy kísérők segítségét igénybe véve az anamnézishez. Azzal is számolni kell, hogy egy korrekt alapstátuszhoz nemritkán többszöri találkozásra van szükség. Részletes betegkarton kiállítása javasolt. Várhatóan a Nemzetközi Migrációs Szervezet hamarosan egy egységes elektronikus személyes egészségügyi adatokat tartalmazó platformot fog közzé tenni az egységes betegdokumentáció érdekében.

3. Fertőző betegségek

TBC Egészségügyi rendszerük összeomlásának, valamint a rossz higiénés viszonyoknak köszönhetően a konfliktus sújtotta területekről érkező migránsok között megnőtt a tuberkulózis prevalenciája. Különösen a kisgyerekek vannak fokozottan kitéve a TBC-nek és egyéb súlyos infekcióknak, ezért az ő szűrésük a legfontosabb. Ha az immunológiai tesztek pozitívak, vagy ráutaló tünetek vannak, mint visszatérő köhögés, súlyvesztés, lymphadenopathia, beteg hozzátartozók, kontaktok, a gyermekeket szakellátó gondozó intézetbe kell irányítani.

149

Scabies Direkt test kontaktussal, vagy indirekt módon közös ágynemű használattal, ruhákkal és plüss játékokkal átvihető betegség. Az első tünetek a fertőzést követő 2-5 hét múlva jelennek meg. A következő klinikai kritériumok szükségesek a diagnózishoz:

1. Apró vörös papulák és hólyagok, pusztulák, vagy időnként járatok láthatók vakarásnyomokkal;

2. Érintett régiók: interdigitalis, axilláris, genitális és mamillaris régió; 3. A viszketés kínzó lehet, főleg éjszaka, ágymelegben;

Streptococcus és Staphylococcus bakteriális szuperinfekció történhet. Az elsődleges kezelés: 5 %-os permethin krém (újszülöttek, terhesek, szoptatós anyák esetén 2,5 %-ra hígítva). A periorális és periorbitális terület kivételével tetőtől talpig javasolt az alkalmazás, melyet 7 nap múlva szükséges megismételni. A körülmények miatt sokszor nem ez a leghatékonyabb. Főleg tömeges előfordulás esetén oralis Ivermectin kezelés szükséges. Ne felejtkezzünk el az ágynemű és a ruházat magas hőfokon történő mosásáról, valamint a kontaktok kezeléséről sem. Hepatitis B, C és HIV A migránsok szűrése a szülőföldjük szeroprevalenciájától függ az adott betegségre nézve. Közepesen magas, vagy magas prevalenciájú országok: Hepatitis-B: Ázsia, Csendes-óceáni szigetek, Afrika, Alaszka, Peru, Brazília, Közép-kelet, Észak-Európa Hepatitis-C: minden Nyugat-Európán, Észak-Amerikán, Közép- és Dél-Amerikán, valamint Dél-Ázsián kívüli terület HIV: Afrika Sub-Szaharai része, a Karib térség bizonyos területei, Thaiföld Bélparazitózis Évekig lappangva súlyos betegségekhez, akár halálhoz is vezethet. Főleg a Dél-Ázsiából, Afrikából és Afganisztánból érkezők széklettenyésztése indokolt. Malária Amennyiben a migránsok endémiás területen éltek, vagy haladtak át 3 hónapon belül, vagy lázas megbetegedésük jelentkezik, azonnali teszt elvégzése válik indokolttá.

150

4. Védőoltások, vakcináció

A migránsok átoltottságának felmérését nem könnyű megvalósítani a gyakran hiányzó dokumentáció miatt. A menekülttáborokban a zsúfoltság miatt a fertőző betegségek, járványok kitörésének esélye magasabb az átlag populációhoz képest. Nehezíti a helyzetet, hogy a vándorlás miatt ennek a populációnak nehezebb az utánkövetése. Az Európába érkező migránsok korai immunizálásának célja:

- A menedékkérők egyéni védelme; - A védőoltásokkal megelőzhető megbetegedések, járványok kitörésének

megakadályozása, limitálása; - A hiányosan immunizált populáció korai elhatárolása;

Ha hiányoznak az oltási dokumentációk, javasolt az adott (befogadó) ország hivatalos oltási rendje szerint pótolni. A korábbi oltásokra vonatkozóan az anamnézis is elegendő lehet, ha az megbízható. A hivatalos oltópontok elérhetősége: BUDAPESTI NEMZETKÖZI OLTÓHELYEK

Nemzetközi Oltóközpont 1134 Budapest, Váci út 70.

Telefonos egyeztetés szükséges: +36 1 78 08 553 ,+36 1 78 78 770, +36 20 20 87 878

Megközelíthető: Metro 3 (kék metró) Dózsa György utcai megálló

Parkolási lehetőség (fizetős) a rendelő előtt biztosított.

Telefon: +36 1 780 85 53, +36 1 78 78 770 Mobil: +36 20 20 87 878 info@oltokozpont.hu

151

Országos Epidemiológiai Központ Nemzetközi Utazás-egészségügyi és Oltóközpont Cím: 1097 Budapest, Gyáli út 3/a, bejárat a Vágóhíd utca felől. Telefon: 06-1/476-1364 Budapest Főváros Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Nemzetközi Oltóközpont Cím: 1138 Budapest, Váci út 174 Telefon: 06-1/465-3809 Intermed Oltóközpont Cím: 1134 Budapest, Váci út 70. Nemzetközi Oltóközpont Trópusi és Utazási Betegségek Intézete Cím: 1094 Budapest, Viola u. 13-15. Telefon: 06-1/218-0679 Web: http://www.tropusioltasok.hu/ Budai Oltóközpont és Magánorvosi Centrum Online bejelentkezés védőoltásra: http://www.budaioltokozpont.hu/online-idopont-elojegyzes Cím: 1117 Budapest, Fehérvári út 82. (bejárat a Bánát utca felől) Tel.: 06/1 794 3980, 06/20 356 4353 Email: info@budaioltokozpont.hu Honlap: www.budaioltokozpont.hu Budai Oltóközpont Szent Margit Rendelőintézet Nemzetközi Oltóközpontja Cím: 1032 Budapest, Vörösvári út 88-96. Kardiológia fszt.14-15. Szakorvos: Dr. Darvas Olga Az oltóhelyen nemzetközi utazásokkal kapcsolatos védőoltási, utazás egészségügyi, betegség megelőzési tanácsadással, védőoltások beadásával foglalkoznak. A tanácsadás előzetes telefon bejelentkezés alapján vehető igénybe. Központi tel. szám: 06/1 388-9180 Telefon: 06/1 388-9180 /128 m. csak hétfőn és csütörtökön hívható. Előjegyzés: Vörösvári úti Rendelőintézetben 8.00- 20.00 tel. szám: 388-7760, 8.00-16.00 tel. szám: 388-8384 Bővebb információ: www.szentmargitrendelo.hu Budai Egészségközpont Cím: 1126 Budapest, Nagy Jenő u. 8. Telefonszám: 06 1/489-5200 web: www.bhc.hu

152

Firstmed - Nemzetközi oltóhely Cím: 1015 Budapest, Hattyú u. 14. Telefon: 06/ 1 224-90-90 Honlap: www.firstmed.hu Dr. Rose Magánkórház - Nemzetközi Oltóközpont Cím: 1051 Budapest, Roosevelt tér 7/8. , C torony, 6. emelet Telefonszám: 06-1/377-6737 Rózsakert Medical Center-Nemzetközi oltóhely Cím: 1026 Budapest, Gábor Áron u. 74-78/a Telefon: 06-1/392-05-05 Honlap: www.medical-center.hu Istenhegyi Géndiagnosztika Klinika Nemzetközi Oltóközpont Cím: 1125 Budapest, Zalatnai u.2 Email: info@igdklinika.hu Online bejelentkezés védőoltásra: www.igdklinika.hu Telefonos bejelentkezés: 06/1 580 8660 MED-UNIV Nemzetközi oltóközpont és utazási tanácsadó Cím: 1117 Budapest. Fehérvári út 12. IV. emelet 410-es szoba Telefon: 06-30/6252-750 Bejelentkezés hétfőtől péntekig 8-20-ig a fenti telefonszámon. Igény esetén egyéb időpont is egyeztethető. Medicina Betegség Megelőző Kft. - Nemzetközi Oltóközpont Cím: 1051 Budapest, Zrínyi u. 4. Tel/fax: +36-1-373-0303 www.medicinabm.hu Bejelentkezés: Dr. Adi Annamária utazási medicina oltóorvos, háziorvos Telefon: +36-1-373-0303, e-mail: adiannamaria@medicinabm.hu REXTRA MAGÁNORVOSI KÖZPONT – Nemzetközi oltóközpont Cím: 1111 Budapest, Budafoki út. 59. Telefonos bejelentkezés mellett rugalmas időpontokban várjuk az oltást igénylőket! Tel.: 06-30/573-81-80 www.rextramedical.hu WorCare Oltóközpont Cím: 1062 Budapest, Podmaniczky u. 109. VI. em. Telefon: +36-1-696-1230 e-mail: rendelo@worcare.hu honlap: www.worcare.hu

153

VIDÉKI NEMZETKÖZI OLTÓHELYEK (a megyék szerinti abc -sorrendben) Bagoly Egészségház (Meditres Pharma Kft.) Cím: 6000 Kecskemét, Bagoly u. 1/A. Web: www.meditres.hu Telefonos bejelentkezés: 06/76 495 555 Baranya Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Cím: 7623 Pécs, Szabadság út 7. Telefonszám: 06-72/514-999; 06-72/514-957 Békés Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Nemzetközi Oltóhely Cím: 5600 Békéscsaba, Kétegyházi u. 2. Tel.: 66/540 690 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Cím: 3530 Miskolc, Meggyesalja u. 12. Telefonszám: 06-46/554-611 Csongrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Cím: 6726 Szeged, Derkovits fasor 7-11. Telefonszám: 62/592-500 Dombóvári Szent Lukács Kórház Cím: 7200 Dombóvár, Kórház út 39-41. Telefonszám: 06-74/564-088, 06-30/411- 3783, 06-20/362-4424 e-mail cím: higienia@szlkorhaz.hu Erzsébet Fürdő - Komplex Diagnosztikai, Terápiás és Egészségmegőrző Központ Cím: 3530 Miskolc, Erzsébet tér 4. Telefonos bejelentkezés: 06/30 964 0013 E-mail: erzsebetfurdo@erzsebetfurdo.hu Honlap: www.erzsebetfurdo.hu Fejér Megyei Szent György Kórház Infektológiai Szakrendelés Cím: 8000 Székesfehérvár, Seregélyesi út 3. Telefon: 06-20/823-64-82 GyógyÁszok Kft. Praxis Orvosi Rendelő Cím: 4025 Debrecen, Nyugati u. 5-7. Telefonszám: 52/531-411, 30/263-6527

154

Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Cím: 9024 Győr, Jósika u. 16. Telefonszám: 06-96/418-044 Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Cím: 4028 Debrecen, Rózsahegy u. 4. Telefonszám: 52/420-017, 52/414-199, 30/436-0969 Heves Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Cím: 3300 Eger, Klapka u. 11. Telefon: 06-36/511-910 Kaposi Mór Oktató Kórház - Nemzetközi Oltóhelye Cím: 7400 Kaposvár, Tallián Gyula u. 20-32. Med. of Nyúl Egészségügyi Szolgáltató Bt. Nemzetközi Oltóközpont Cím: 9024 Győr, Baross G. u. 71. Bejelentkezés: tel: +36/30-33-88-432, +36/30-95-78-804 e-mail: drbegya@medofnyul.hu honlap: www.medofnyul.hu Nemzetközi Oltóhely Cím: 6237 Kecel, Temető u.40. Nemzetközi utazással kapcsolatos tanácsadás, valamint valamennyi forgalomban lévő védőoltás beadása Tel.:+36 20 9 377 700 E-mail: agnes.percs@gmail.com Nemzetközi Utazási Tanácsadó és Oltóközpont Dr. Romics László Szakorvosi Rendelő Intézet Cím: 2030 Érd, Felső út.39 Előjegyzés: 06/23-376-975, és a Szakrendelő internetes oldalán: www.erdirendelo.hu PTE Utazás-egészségügyi Szakrendelés Cím: 7632 Pécs, Rákóczi út 2. Telefonszám: 06-72-/514-152 Bejelentkezés szükséges Somogy Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Cím: 7400 Kaposvár, Fodor J. tér 1. Telefon: 06-82/528-400

155

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének Nemzetközi Oltópontja Cím: 4400 Nyíregyháza, Árok u. 41. Telefonszám: 42/501-002 vagy 42/501-008/130 mellék. Amennyiben igénybe szeretné venni szolgáltatásunkat kérjük, előzetesen a megadott telefonszámokon érdeklődjön. Vas Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Cím: 9700 Szombathely, Sugár u. 9. Telefonszám: 06-94/506-300 Veszprém Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatési Szerve Cím: 8200 Veszprém, József A. u. 36. Telefonszám: 06-88/424-866 Zala Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Cím: 8900 Zalaegerszeg, Göcseji u. 24. Telefonszám: 06-92/312-449 Bejelentkezés: Hétfő: 9.00-12.00

A menekülttáborokban élők influenza elleni védőoltása a téli hónapokban javasolt. Életkorhoz kötött kötelező védőoltások Magyarországon: A 2016. év első negyedévre (I.-II.-III. hó) szóló oltási naptár Folyamatos oltások

Oltás

Életkor Megjegyzés

Kötelező Önkéntes

BCG 0-4 hét szülészeti intézményben

DTPa + IPV + Hib + PCV

2 hónap 2015. november-

2016. januárközött születettek

DTPa + IPV + Hib + PCV

4 hónap 2015. szeptember - november között

születettek

DTPa + IPV + Hib

6 hónap 2015. július - szeptember között születettek

156

PCV 12 hónap 2015. január - március között születettek

MMR 15 hónap 2015.október - december között születettek

DTPa + IPV + Hib

21 hónap 2014. április – június között születettek

DTPa + IPV 6 év

2010. január - március között születettek

Kampányoltások

Kötelező Önkéntes

Hepatitis B

12 év

a 2015/2016. tanévben, március hónapban az általános iskolák

VII. osztályában (7. évfolyamotvégzők) II. oltása

A 2016. év második negyedévre (IV-V-VI. hó) szóló oltási naptár Folyamatos oltások

Oltás

Életkor Megjegyzés

Kötelező Önkéntes

BCG 0-4 hét szülészeti intézményben

DTPa + IPV + Hib + PCV 2 hónap 2016. február-április között

születettek

DTPa + IPV + Hib 3 hónap 2016. január-március között

születettek

DTPa + IPV + Hib + PCV 4 hónap 2015. december - 2016.

február között születettek

157

DTPa + IPV + Hib 6 hónap 2015. október - december

között születettek

PCV 12 hónap 2015. április - június között

születettek

MMR 15 hónap 2015. január - március között

születettek

DTPa + IPV + Hib 18 hónap 2014. október - december

között születettek

DTPa + IPV + Hib 21 hónap 2014. július - szeptember

között születettek

DTPa + IPV 6 év

2010. április - június között születettek

Kampányoltás

Kötelező Önkéntes

HPV

12 év (leányok)

a 2015/2016. tanévben, április hónapban az általános

iskolák VII. osztályában (7.

évfolyamot végzők) II. oltása

158

A 2016. év III. negyedévtől (július 1-től) érvényes oltási naptár

Folyamatos oltások

Oltás Életkor Megjegyzés

Kötelező Önkéntes

BCG

DTPa + IPV + Hib + PCV DTPa + IPV + Hib

DTPa + IPV + Hib + PCV

PCV MMR

DTPa + IPV + Hib DTPa + IPV

0-4 hét

1. hónap

1. hónap

1. hónap

12 hónap

15 hónap

18 hónap

6 év

szülészeti intézményben

159

Kampányoltások

Kötelező Önkéntes

MMR revakcináció

dTap emlékeztető oltás

Hepatitis B

11 év

szeptember hónapban az általános iskolák VI. osztályában

(6. évfolyamot végzők)

11 év

október hónapban az általános iskolák

VI. osztályában

(6. évfolyamot végzők)

12 év

a 2016/2017. tanévben, szeptember hónapban az általános iskolák

osztályában (7. évfolyamot végzők) I. oltása

HPV

12 év (leányok)

a 2016/2017. tanévben, szeptember hónapban az általános iskolák

osztályában (7. évfolyamot végzők) I. oltása

*Az oltások végzésénél elsősorban nem az életkor, hanem az iskolai osztályok az irányadóak BCG =Bacillus Calmette-Guérin/tuberculosis elleni oltóanyag

DTPa = diftéria-tetanusz-acelluláris pertussis komponenseket tartalmazó oltóanyag Hib = Haemophilus influenzae b elleni oltóanyag

IPV = inaktivált poliovírus vakcina

PCV13 = 13-valens konjugált pneumococcus vakcina MMR = morbilli-mumpsz-rubeola elleni vakcina

dTap = diftéria-tetanusz-acelluláris pertussis komponenseket tartalmazó oltóanyag újraoltás céljára HPV = humán papillomavírus elleni oltóanyag

160

5. Általános információk az immunizálásról

- Bármely oltás esetén: amennyiben az oltási sor nem került befejezésre, vagy a booster oltás túl későn történt, nem szükséges a teljes oltási sor ismétlése.

- Általában szerológiai teszt nem szükséges az oltások előtt. - Nincs minimális idő az élő és az elölt kórokozókat tartalmazó vakcinák

beadása között, egyszerre is adhatók. Az élő attenuált vakcinák vagy egyszerre, vagy egy hónapos különbséggel adhatók.

- Minden oltott embert, vagy a gyermekek hozzátartozóját tájékoztatni kell a védőoltással megelőzhető betegségről. A kísérő nélküli fiatalok beleegyezését kérhetjük az oltásba, ha megértették annak relevanciáját, de egyedi esetekben az oltás mellett dönthetünk a fiatalok érdekében is.

- Az oltásokat oltási kartonon/oltási könyvben kell dokumentálni, melyet ki kell adni.

- Az enyhe hőemelkedéssel járó nátha nem kontraindikációja az oltásnak. - A terhes nők elölt kórokozót tartalmazó vakcinákkal olthatók. A

véletlenül beadott MMR vagy Varicella oltások esetén sem kell azonban fetalis károsodással számolni.

6. Prevenció

6.1 D-vitamin pótlás

Az Európába érkező migránsokat fokozottan (40-80%) veszélyezteti a D-vitamin hiány. A sötét bőrön át a napfény nehezebben hatol át, és éri el a bőr D-vitamin aktiválódásához szükséges rétegeit. A testet gyakran teljesen fedő ruházat is akadályozó tényező. A táplálkozási hiányállapotok, a nyugati étrend is hozzájárul a D-vitamin hiányhoz. Gyerekek és serdülők esetén a 25-OHD mérése a szérumban, illetve a D-vitamin pótlása indokolt lenne, különösen a téli hónapokban. Az újszülöttek a magyar szabályozás szerinti D-vitamin pótlásra szorulnak.

6.2 Vashiányos anaemia

A világon vezető táplálkozási hiányállapot, így a fokozott igényű személyek, mint a terhes nők, a kisgyerekek, serdülők szűrése és vaspótlása szükséges. Ha anaemia észlelhető, egyéb okok, mint a malária, haemoglobinopathiák kizárása szükséges. Az újonnan érkező migránsok közti vizsgálatok bizonyították, hogy a 6 hónapon túl is kizárólag szoptatott csecsemők esetében a

161

vashiányos anaemia kialakulásának rizikója lényegesen nagyobb. Továbbá a tehéntej fogyasztása, a nem csecsemőknek készített tápszerek, a rendszeres teáztatás és a ritkán adott hús szintén meghatározó okok. D-vitamin pótlás: 0-12 hónap: 1000-3000 IU----4-8 hétig 1-13 év: 6000IU----4-8 hétig 14-18 év: 10000 IU----4-8 hétig D-vitamin prevenciós dózis: 0-12 hónap: 400IU 1-13 év: 600IU 14-18 év: 600IU

6.3 Vizsgálatok újszülöttkorban

Az újszülöttkori szűrővizsgálatokat hazánkban az 51/1997. (XII. 18.) NM rendelet szabályozza. 0-4 napos életkorban a következő vizsgálatokat kell elvégezni: 1. teljes fizikális vizsgálat, különös tekintettel a fejlődési rendellenességek szűrésére, 2. testtömeg, testhossz, fej/mell-körfogat mérése és a hazai standardok szerinti értékelése, 3. ideggyógyászati vizsgálat, 4. csípőficam szűrése, 5. érzékszervek működésének vizsgálata:

- hallás vizsgálata, - látás vizsgálata (vörös visszfény, pupilla-reakció, látásmagatartás),

6. veleszületett anyagcsere-betegségek Feltételezett hypothyreosis és adrenogenitális szindróma esetén helyi laboratóriumi kivizsgálás, egyéb feltételezett betegségek (pl: cystás fibrosis) esetén szakorvosi kivizsgálás javasolt.

162

7. Általános tanácsok a gyermekek vizsgálatához az

alapellátásban

- A fizikális vizsgálatnak része kell legyen a magasság és a súly mérése, valamint a percentilisek meghatározása. Figyelembe kell venni, hogy a születési dátum hibás is lehet! Teljes fizikális vizsgálatot kell végezni, különös tekintettel a sérülések, vagy esetleges korábbi abúzusok felfedezésére. A vizsgálatok közben figyelembe kell venni a kulturális különbségeket, különösen a vetkőztetésnél diszkréten kell eljárni.

1. Klinikai vizsgálat bőrtünetek, nyirokcsomó megnagyobbodás, hepato-splenomegalia, köhögés, oedema esetén;

2. TBC szűrés 3. Alap labor vizsgálatok:

� Vérkép � Mentzer index: MCV/RBC-thalassaemia szűrés � CRP � GPT, gamma-GT, AP, Kreatinin, TSH, � HIV1+2 – antitestek � Hepatitis C és A – antitestek � Hepatitis B: HBc és HBsAg, Anti-HBs � Vizelet vizsgálat

4. Fogászati szűrés 5. Szemészeti vizsgálat

8. Táplálás 8.1 Háttér

„ A megfelelő táplálkozás emberi jog” A menekültek legnagyobb része táplálkozási hiányállapottól szenved hosszabb idő óta. Az otthonaikban zajló háborúk, a szétvert mezőgazdaság mind hozzájárulnak ehhez. Többnyire a gyerekek és a szoptatós anyák a legkitettebbek. Az otthonaik elhagyása után a migránsok malnutriciója sokszor csak fokozódik. Megérkezve a biztonságos országokba, kezdetben a migránsok ellátásáról különböző szervezetek gondoskodnak, de később magukról kell gondoskodniuk, sokszor ismeretlen alapanyagokból, ételekből összeállítani az étrendjüket szűkös anyagi keretek mellett. Gyakran fogyasztanak erősen cukros, olcsó ételeket, így a malnutríciót nemritkán elhízás követi.

163

8.2 Táplálás – alap értékelés

A malnutríció és elhízás azonosításához a következők lehetnek segítségre: Anamnézis

- az otthoni napi étkezési rutinra vonatkozóan, - a menekülés utáni étkezési habitusok változása, - táplálkozási napló, - gyengeség, - hajhullás, - depresszív hangulat, - hasmenés/székrekedés, - ekcéma, urticaria, - friss gyümölcs és zöldség fogyasztás, - üdítőfogyasztás, - testmozgás gyakorisága, - a napi TV, ill. számítógép előtt töltött idő, - korábbi traumák, szexuális abúzusok,

8.3 Diagnosztikus javaslatok: Malnutríció

Alapvető vizsgálatok: - súly, magasság, BMI (nem specifikus percentilis görbék használata); - Figyelem: BMI < 17,5; - Laborvizsgálat: - Vas - TSH - GOT, GPT - CN, kreatinin - LDH - CK

- EKG - Vérnyomásmérés - Vizeletvizsgálat

Opcionális vizsgálatok: - Alvadási paraméterek- prothrombin idő - D-vitamin szint - albumin, total protein, - coeliakia: tTG-IgA AT, EmA-IgA AT, total IgA, - Ételallergia teszt, - Bélférgesség, - Széklettenyésztés

164

8.4 Diagnosztikus ajánlások: Elhízás

Alapvizsgálatok: - súly, magasság, - BMI (nem specifikus percentilis görbék használata); - Labor: - HgA1c - total cholesterol, HDL/LDL cholesterol - trigliceridek, - gamma-GT, - GOT, GPT, - TSH, - vércukor, - EKG - Vérnyomásmérés, - Vizeletvizsgálat

8.5 Ajánlások a családoknak

- Megfelelő folyadékbevitel: 1-2 liter naponta, főleg tiszta víz, - A napi zöldség és gyümölcsfogyasztásra motiválás, - A sós és zsíros chipsek fogyasztásának csökkentése, - Cukros üdítők fogyasztásának csökkentése, - A rendszeres testmozgásra motiválás, - Ha szükséges D-vitamin és vaspótlás, - A tradicionális ételek beillesztése az étrendbe, - Motiválás a szoptatásra,

Feltételezett betegségek esetén szakorvoshoz irányítás.

165

9. Gyermekegészség

9.1 Kulturális hatások és az egészség

Időnként a menekült gyermekek, vagy fiatalok, krónikus betegségektől szenvednek, mentálisan sérültek, vagy mozgásukban fogyatékosak. A menekülés miatt a korábbi kezeléseik megszakadnak. Időnként a betegségeik hátterei nem egészen tisztázottak, illetve az orvosi dokumentációik az útjuk során megsemmisülnek, vagy erősen megrongálódnak. Nemritkán a gyermekeik betegsége miatt hagyják el a családok a háborús övezeteket. Mindenüket eladva menekülnek, így a visszatérés teljesen reménytelen. Mivel hatalmas elvárásokkal érkeznek a nyugati egészségüggyel szemben, az itteni kezelésekről az elképzeléseik nem reálisak, így gyakran csalódás éri őket. Ez az elvárás nagy kihívást jelent az itteni egészségügyi szolgáltatóknak is. A nyelvi nehézségek, a kulturális, szociális és spirituális különbségekből adódó betegségekhez való hozzáállás, az orvosi kezeléseket rendkívül megnehezíthetik.

9.2 Az együttműködés fejlesztése

Megbeszélendő kérdéskörök: Múlt

- Mik voltak az elvárásai a nyugati orvoslással szemben? - Milyen magyarázatokat adtak az otthoni orvosaik a betegségeik eredetét

illetően? - Lehetséges valamilyen otthoni orvosi vélemény megismerése? - A család összes tagja elmenekült, vagy maradtak otthon? - A betegség melyik aspektusa a leginkább zavaró? - A születés előtt, alatt és után voltak-e komplikációk? - Volt-e a gyermek a hazájában kórházi kezelés alatt? - Volt-e a gyermeknek valamilyen sérülése, balesete korábban? - Volt-e gyermekhalálozás a családban? - A család többi tagjának van-e krónikus betegsége, vagy szed-e állandóan

gyógyszert?

166

Jelen - Kapott-e már a család „anya-gyermek-kártyát”, és ismerik-e a

használatát? - Az összes gyógyszer receptköteles-e? - Minden terápia elkezdődött-e? - Mik a hiányosság okai? - Milyen struktúrák tudnák segíteni a compliancet? - Milyen partnerek/szervezetek tudnák támogatni az ilyen családokat? - Szükséges-e pszichológiai támogatás? - Szükséges-e palliatív támogatás?

9.3 Napi rutinvizsgálat

- Fizikális vizsgálat: néhány gyermek nem szívesen vetkőzik le, legyünk ekkor is körültekintőek a korábbi abúzusokat, sérüléseket illetően,

- Súly és magasság mérése, nem-specifikus percentilis görbék használata, - Bőr: önsértések nyomai, infekciók nyomai, scabies, korábbi sérülések, - Fogak: a szájüreg higiéniai ismereteik gyakran igen hiányosak, - Kérdezzünk rá az esetleges fájdalmakra, alvászavarokra,

széklet/vizelettartási problémákra, - Kérdezzünk rá az esetleges epilepsziás rohamokra, - Mely főbb fejlődési állomások zajlottak le akadálytalanul, esetleg van-e a

gyermek valamelyik készségében elmaradás, - A gyengeség jelei, - Van-e változás a gyermek hangulatában?

Vegyük figyelembe, hogy a fizikai és pszichés stressz hatással lehet a gyermek immunrendszerére.

9.4 Erőforrások

Fordíts elegendő figyelmet a saját erőforrásaidra, ideértve az anyagiakat és a ráfordított időt egyaránt. A krónikus, vagy súlyos betegségekkel küzdő migránsok kezelése időigényes, nagy erőfeszítést igénylő, és lelkileg is igen megterhelő feladat.

- Keress partnereket, - A legtöbb menekülteket támogató szervezet segít a tolmácsok

szervezésében is, - Lépj kapcsolatba állami szervezetekkel a családok támogatása érdekében, - Keress karitatív szervezetet a környezetedben a beteg gyermekekkel

küzdő családok támogatására.

167

10. Pszichés egészség

10.1 Tünetek

A menekült gyermekeknek a korábbi élményeik kapcsán emocionális sérüléseik lehetnek melyek diagnosztikája és kezelése a napi orvosi rutin számára gyakran túlságosan komplikált. Azonban néhány tünet jelenléte elegendő lehet a probléma felismeréséhez.

- bevizelés, széklettartási problémák, - alvászavarok, - a viselkedés megváltozása- depresszió, aggresszió, - étvágytalanság, - iskolai problémák, - baráti és családi kapcsolatok meglazulása, - önsértések, - fájdalom- krónikus fejfájás, testszerte jelentkező fájdalmak, - alkohol problémák, - ismétlődő ájulások, - fokozódó gyengeség,

Feltételezett pszichés betegség esetén javasol minél előbb szakellátó helyre irányítani a pácienst.

10.2 Családon belüli erőszak és szexuális abúzus

A családon belüli erőszak és a szexuális abúzusok interdiszciplináris támogatást igényelnek.

- Az áldozat védelme elsődleges. - Vezess részletes dokumentációt a tünetekről, vagy a kapott

információkról. Ha lehet, készíts fotókat. - Oszd meg a feltételezéseidet a gondozóval és ajánlj segítséget. - Mutass megértést és hajlandóságot az együttműködésre. - Figyelj rá, hogy a gyermek környezete biztonságos legyen.

11. Összegzés

A háziorvosok és az egészségügyi szolgáltatók jól képzettek ahhoz, hogy különböző korú, családi helyzetű, és különböző megbetegedésekben szenvedő gyermekeket diagnosztizáljanak, kezeljenek, még akkor is, ha a legtöbb egészségügyi szolgáltatónak nincs tapasztalata menekültek, vagy migránsok kezelésében.

168

12. Hasznos linkek

Egyesületek listája-13636.hu: www.13636.hu

Gyermekvédelem: www.gyermekvedelem.lap.hu A magyar gyermekvédelem rendszere: www.budapest.hu/Documents/gyermekvedelem/gyermekvedelem_rendszere.docx

TEGYESZ - Gyermekvédelem – Kezdőoldal: www.tegyesz.hu/ Kísérő nélküli kiskorúak gyermekotthoni ellátása: www.wp.kigyk.hu/gyermekotthoni.../kisero-nelkuli-menekult-kiskoruak-gyermekotth

Menekült gyermekek oktatása, esély és jog a szebb jövőhöz, a hátrányos helyzetűek védelme: www.unhcr-centraleurope.org

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár tájékoztatója a menekültek, menedékesek sürgősségi ellátásának jelentésére vonatkozóan: www.oep.hu/szakmai_kozlemenyek/OEP_tajekoztato_menekult_menedekes.html

169

8. Fejezet - Egészségfejlesztés és megelőzés a menekültek és az egyéb bevándorlók alapellátásban

Szerzők: Mag Dr Elena Jirovsky , orvos-antropológus , Bécsi Orvostudományi Egyetem , Közegészségügyi Központ , Dr. Kathryn Hoffmann, MD, MPH, háziorvosi és közegészségügyi szakértő, Bécsi Orvostudományi Egyetem, Közegészségügyi Központ, Department of General Practice and Family Medicine Mag. E. Sophie Mayrhuber, International Development Studies, Bécsi Orvostudományi Egyetem, Közegészségügyi Központ, Department of General Practice and Family Medicine

1. Bevezetés

Az Ottawa Charta 1986-ból, és a WHO keretegyezmény "EGÉSZSÉG21: az egészséget mindenkinek politikai keret a WHO európai régiójában" célja, hogy létrejöjjön a méltányosság az egészségügyben. A fő cél az, hogy biztosítsa, hogy az emberek függetlenül a társadalmi és gazdasági hátterüktől, etnikai vagy nemi hovatartozásuktól egyenlő és méltányos hozzáférésre legyenek jogosultak a rendelkezésre álló egészségügyi forrásokból. Az egyik fontos tényező az egészségügyi egyenlőség felállításában az egészségfejlesztés. A menekültek eltérő egészségügyi rendszerrel rendelkező országokból érkeznek és különösen az utóbbi években a háború vagy egyéb katasztrófák miatt rossz egészségügyi ellátással találkoztak. Kezdetben a menekülteknek nincs információja az egészségügyi rendszerről Magyarországon, és ezért nem egyformán tudják elérni a szükséges ellátást. A háziorvos / elsődleges egészségügyi szolgáltató / az egyik első, és ezért az egyik legfontosabb érintkezési pont a menekültek egészségügyi kérdéseiben és a megelőzésben. A kultúra érzékeny egészségügyi oktatás támogatása biztosítja az új menekültek számára azok egyenlő hozzáférését az egészségügyi ellátáshoz. Ez a fejezet különösen fontos a következő területeken való érintkezés esetén: a menekültekkel az egészségügyi egységben először kapcsolatba lépő egészségügyi csapat szempontjából, valamint az egészségügyi felvilágosítás és fejlesztés hosszú távú perspektívája szempontjából A 8. fejezet célja, hogy közegészségügyi szempontból tekintse át a többi fejezet által már tárgyalt legfontosabb egészségügyi problémákat. és ezzel egyidejűleg a fejezet az Ön számára megfelelő információs anyagokat biztosítson.

170

2. A menekültek egészségügyi ellátása Magyarországon

A befogadását kérő külföldi egészségének megfelelő és alapszükségleteit kielégítő életszínvonalat biztosító feltételek megteremtése állami feladat. A magyar állam ezzel összefüggő feladatait alapvetően a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalon keresztül látja el. A külföldiek ezen csoportja részére nyújtott ellátások és támogatások („a befogadás anyagi feltételei”) meghatározott esetekben korlátozhatóak vagy megvonhatóak. Ha utólag bebizonyosodik, hogy az elismerését kérő rendelkezett a befogadás anyagi feltételeivel, illetve az egészségügyi ellátás fedezetével (azaz ellátásáról saját maga is képes lett volna gondoskodni), a menekültügyi hatóság elrendelheti az elismerését kérő számára a költségek visszatérítését, amelyet adók módjára hajt be. A jogosultság fennállása: Az elismerés iránti kérelem benyújtását követően a menekültügyi eljárás jogerős lezárásig. A menekültügyi hatóság a menedékjog iránti kérelem előterjesztését követően a külföldit tájékoztatja az őt megillető ellátásról és támogatásról, továbbá a befogadási feltételekkel kapcsolatban ráháruló kötelezettségekről. EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS Amennyiben az elismerését kérő nem áll társadalombiztosítási jogviszonyban és szociálisan rászorult, meghatározott egészségügyi szolgáltatásokra térítésmentesen jogosult. A térítésmentes szolgáltatások körébe az alábbi egészségügyi szolgáltatások tartoznak:

• Egészségügyi alapellátás. A befogadó állomáson vagy menekültügyi őrizetben elhelyezett külföldiek részére helyben, magánszálláson lakó kérelmezők esetén a területi ellátási kötelezettséggel egészségügyi szolgáltatást nyújtó háziorvosnál vehető igénybe;

• Életkorához kötött kötelező védőoltás; • Sürgős szükség esetén igénybe vett járóbeteg-szakellátás (vizsgálat,

gyógykezelés valamint gyógyszer és kötszer költsége). A szakellátást a területi ellátási kötelezettséggel működő egészségügyi szolgáltatónál lehet igénybe venni. Sürgős szükségnek minősül az egészségi állapotban bekövetkezett olyan változás, amelynek következtében azonnali egészségügyi ellátás hiányában a beteg közvetlen életveszélybe kerülne, illetve súlyos vagy maradandó egészségkárosodást szenvedne.

171

• Sürgős szükség esetén igénybe vett fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás (gyógykezelés, műtéti beavatkozás, gyógyszer, kötszer költsége, stb.),

• A járóbeteg-szakellátást vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést követően a betegségből való gyógyulásig, illetve állapota stabilizálódásáig szükséges vizsgálatok és gyógykezelés, gyógyászati segédeszköz;

• Betegszállításra, ha egészségügyi állapota miatt a szállítás másként nem oldható meg;

• Sürgősségi fogászati ellátás és fogmegtartó kezelés; • Terhesgondozás és szülészeti ellátás (továbbá meghatározott esetekben

a terhesség megszakítását célzó beavatkozás); • A „közgyógyellátásra jogosultak” részére térítésmentesen, vagy 90%-os

vagy 100%-os társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és kötszer. Az első egészségügyi vizsgálat az akut és a fertőző betegségekre koncentrál, beleértve a vakcinálási ajánlást, hogy megvédje a menekülteket és az osztrák lakosokat a határokon átnyúló egészségügyi veszélyektől. Sajnos, a mai napig nincs folyamatosság az ellátásban azaz, mint elsődleges ellátást nyújtó, többé-kevésbé a kezdetektől, az anamnézistől kell kezdeni. Az alapellátási rendszernek a következő tényezőkre kell összpontosítania:

• Fogászati egészség • Krónikus betegségek • A nemi és szexuális egészség, beleértve a családtervezést • Pszichoszociális körülmények

Miután a menedékkérő a menekültügyi eljárásba kerül, átirányítják az elsődleges központból a tartományok által fenntartott hosszú távú ellátást biztosító központba, a továbbiakban: a menekülttáborba. A menekülttáborok lehetnek szervezett menekülttáborok, melyeket egy civil szervezet működtet, vagy magán menekült szálláshelyek, ahol a menedékkérő bérleti szerződést ír alá és rendszeresen kap szociális támogatást a civil szervezetektől. A menekülttáborokban alapellátást biztosító egészségügyi személyzet áll a menekültek rendelkezésére.

172

Főbb tények a magyar menekültügyi eljárásban: ALAPFOGALMAK: MENEDÉKJOG A menedékjog az a jogcím, ami az azt megszerző külföldit feljogosítja arra, hogy Magyarország területén tartózkodjon, és egyidejűleg védelmet is biztosít számára a visszaküldés, a kiutasítás és a kiadatás ellen. A MENEKÜLTÜGYI ELJÁRÁS A menekültügyi eljárás célja annak megállapítása, hogy a menedékkérelmet előterjesztő személy jogosult-e a menekült- vagy oltalmazotti státuszra, esetében a visszaküldés tilalma fennáll-e, visszaküldés tilalmának fenn nem állása esetén kiutasítható, illetve kitoloncolható-e, valamint a dublini átadás keretében átadható-e. MENEKÜLT Az a személy lehet menekült, aki faji, illetőleg vallási okok, nemzetiségi -, vagy meghatározott társadalmi csoporthoz tartozása, avagy politikai meggyőződése miatt hazájában üldöztetést szenvedett el, vagy ilyen üldöztetéstől megalapozottan fél, jelenleg Magyarország területén tartózkodik és menekültstátusz iránti kérelmet terjesztett elő. A család egységének biztosítása érdekében - ha elismerést kizáró ok nem áll fenn - kérelemre menekültként kerül elismerésre a menekült családtagja (házastársa, ha a családi kapcsolat már Magyarországra érkezésüket megelőzően fennállt; kiskorú gyermeke, kiskorú gyermek esetén szülője), valamint a menekült Magyarországon született gyermeke. A menekültstátusz a magyar állampolgárság megszerzéséig, valamint a menekültstátusz visszavonásig illeti meg a menekültként elismert személyt. A menekült státuszt a menekültügyi hatóság hivatalból legalább háromévente felülvizsgálni köteles. OLTALMAZOTT Oltalmazottként kiegészítő védelemben részesülhet az a személy, aki ugyan nem felelt meg a menekültkénti elismerés feltételeinek, de fennáll annak a veszélye, hogy származási országába történő visszatérése esetén őt súlyos sérelem érné, és nem tudja, vagy az e veszélytől való félelmében nem kívánja hazája védelmét igénybe venni.

173

A család egységének biztosítása céljából – ha nem áll fenn kizáró ok – kérelmére oltalmazottként kell elismerni a fentiek alapján oltalmazottként elismert külföldi családtagját is, amennyiben az elismerés iránt közös kérelmet nyújtottak be, vagy a családtag az elismerés iránti kérelmet az oltalmazottként elismert külföldi hozzájárulásával, az őt oltalmazottként elismerő határozat meghozatala előtt nyújtotta be. Ezen felül, ha az oltalmazottként elismert külföldinek Magyarország területén gyermeke születik, kérelmére a gyermeket oltalmazottként kell elismerni. Az oltalmazotti státuszt a menekültügyi hatóság hivatalból legalább háromévente felülvizsgálni köteles. MENEDÉKES Menedékes státuszra, vagyis ideiglenes védelemben való részesítésre a hazájukat tömegesen elhagyó csoportok esetében az Európai Unió Tanácsa vagy a Kormány döntése alapján kerülhet sor. Az Országgyűlés menedékesként ideiglenes védelemben részesíti azt a külföldit, aki a területére tömegesen menekülők olyan csoportjába tartozik, aki hazájából fegyveres konfliktus, polgárháború, etnikai összecsapás, illetve az emberi jogok általános, módszeres, durva megsértése – így különösen kínzás, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód miatt kényszerült elmenekülni. A menekült és a menedékes státuszok között időbeli különbség van, mivel amíg a menedékes státusz csak az országgyűlés által megjelölt időpontig – egy év, mely időtartam meghosszabbítható - áll fenn, addig a menekültstátusz a magyar állampolgárság megszerzésével vagy a menekültstátusz visszavonásával szűnik meg. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK A MENEKÜLTÜGYI ELJÁRÁSRÓL A kérelem benyújtásának módja Magyarországon a menekültügyi eljárás a menekültügyi hatóságnál benyújtott elismerés iránti kérelemre indul, így amennyiben üldözés vagy súlyos sérelem elől menekül, Magyarországra érkezését követően haladéktalanul nyilatkozzon nemzetközi védelem megszerzése iránti szándékáról. Az elismerés iránti kérelem előterjesztésekor személyesen kell megjelenni a menekültügyi hatóság előtt, de a menedékkérelem benyújtására irányuló szándékot idegenrendészeti, szabálysértési vagy büntetőeljárás során, repülőtéren vagy tranzitzónában is lehet jelezni.

174

A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal menekültüggyel foglalkozó területi szerveinek címe: ·Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatóság, Menekültügyi Osztály Ügyfélszolgálati Iroda: Budapest XI., Budafoki út 60. (Postacím: 1903 Budapest, Pf. 314) ·Észak-alföldi Regionális Igazgatóság, Menekültügyi Osztály Ügyfélszolgálati Iroda: Debrecen, Sámsoni út 149. (Postacím: 4033 Debrecen, Sámsoni út 149.) ·Dél-alföldi Regionális Igazgatóság, Menekültügyi Osztály Békéscsaba Ügyfélszolgálati Iroda: Békéscsaba, Kétegyházi út 10. (Postacím: 5600 Békéscsaba, Pf. 1.) ·Dél-alföldi Regionális Igazgatóság, Menekültügyi Osztály Szeged Ügyfélszolgálati Iroda: Szeged, Londoni krt. 15. (Postacím: 6724 Szeged, Londoni krt. 15.) ·Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatóság, Menekültügyi Osztály Ügyfélszolgálati Iroda: Győr, Szövetség u. 15-17. (Postacím: 9026 Győr, Szövetség u. 15-17.) ·Közép-dunántúli Regionális Igazgatóság, Tatabányai Kirendeltség és Menekültügyi Osztály Ügyfélszolgálati Iroda: Bicske, Csabdi út 20. (Postacím: 2060 Bicske, Csabdi út 20.) ·Észak-magyarországi Regionális Igazgatóság Ügyfélszolgálati Iroda: Balassagyarmat, Kossuth utca 43. (Postacím: 2660 Balassagyarmat, Kossuth utca 43.)

Lehetőség van arra, hogy a külföldi a kérelmét Magyarország területére történő beléptetés előtt, az úgynevezett tranzitzónában nyújtsa be. Jelenleg négy határátkelőhelyen, Tompán, Röszkén, Beremenden, valamint Letenyén található ilyen tranzitzóna. Menekültügyi őrizet A menekültügyi hatóság a menekültügyi eljárás lefolytatása, illetve a dublini átadás biztosítása céljából menekültügyi őrizetbe veheti azt az elismerését kérőt, akinek tartózkodási jogcíme kizárólag az elismerés iránti kérelem benyújtásán alapul, amennyiben fennállnak az őrizet elrendelésének egyéb feltételei. Az őrizet legfeljebb 72 órára rendelhető el, melyet a bíróság a menekültügyi hatóság indítványára legfeljebb 60 nappal meghosszabbíthatja. A menekültügyi hatóság az őrizet meghosszabbítására irányuló indítványt többször is előterjeszthet úgy, hogy az őrizet teljes időtartama nem haladhatja meg a 6 hónapot. Ujjnyomat és arckép A menedékkérelem benyújtását követően a 14. életévét betöltött személyek esetén a magyar hatóságok rögzítik a kérelmező ujjnyomatát és azt megküldik Európai Unió egységes ujjnyomat-nyilvántartó rendszerének (EURODAC)

175

azért, hogy kiderüljön, ha korábban nyújtott-e be menedékkérelmet, vagy tartózkodott egy másik EU-tagállamban a kérelmező. Az ujjnyomatokat bizalmasan kezelik az EURODAC rendszerében. Az ujjnyomaton kívül fénykép is készül a kérelmezőről, amit szintén bizalmasan kezelünk. Költségek Amennyiben a menedékkérőnek Magyarországon ez az első menekültügyi eljárásra, mind a hatósági, mind a bírósági eljárás költségmentes. A tolmácsolás költségeit a Hivatal viseli. Segítségnyújtás Amennyiben utazása során elszakadt családtagjaitól, és szeretné velük a kapcsolatot felvenni, a menekültügyi hatóság a Vöröskereszten és más humanitárius szervezeteken keresztül segítséget nyújthat Önnek. Ennek érdekében kérjük, adja meg részletesen hozzátartozói személyes adatait és utolsó ismert tartózkodási helyüket! A menekültügyi hatóság mellett Önnek joga van egyéb személyek és szervezetek – így pl. ügyvédek, ingyenes jogi segítségnyújtást biztosító szervezetek és az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága – segítségét kérni. SEGÍTSÉGET NYÚJTÓ SZERVEZETEK ELÉRHETŐSÉGEI Magyar Vöröskereszt (Keresőszolgálat) 1051 Budapest, Arany János utca 31 Postacím: 1367 Budapest, Pf. 121 Tel: (06 1) 374 1338 E-mail: intdept@redcross.hu Honlap: http://www.redcross.hu ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) 1022 Budapest, Felvinci út 27. Tel: (06 1) 336 3060 E-mail: hunbu@unhcr.org Honlap: http://www.unhcr-centraleurope.org IOM (Nemzetközi Migrációs Szervezet) 1065 Budapest, Révay u. 12. Tel: (06 1) 472 2500 E-mail: mrfbudapest@iom.int Honlap: www.iom.hu

176

Emberi Erőforrások Minisztériuma 1055 Budapest, Szalay utca 10-14. Postacím: 1051 Budapest, Arany János utca 6-8. Tel: (06 1) 795 4755 E-mail: info@nefmi.gov.hu Honlap: http://www.kormany.hu/hu/emberi-eroforrasok-miniszteriuma Jogsegély KIH (Igazságügyi Hivatal) 1088 Budapest, Múzeum utca 17. Tel.: (06 1) 301 3200 E-mail: info@kih.gov.hu Honlap: www.kih.gov.hu Budapest: 1111 Budafoki út 59 Tel: (06 1) 450 2590. E-mail: isz.jso@bfkh.hu Pest megye: Budapest 1116, Hauszmann Alajos u. 1-3. Tel: (06 1) 450 2592, (06 1) 450 2594, (06 1) 450 2595. E-mail: pest@kih.gov.hu Debrecen: 4024 Piac u. 42-48. Tel: (06 52) 501 026, -501-027, -501-028. E-mail: hajdu@kih.gov.hu Nyíregyháza: 4400 Kereszt u. 9. Tel: (06 42) 597 697, -597 696, -597 695. E-mail: szabolcs@kih.gov.hu Békéscsaba: 5600 Szabadság tér. 20-22. Tel: (06 66) 540 362, -540 361, -540 360. E-mail: bekes@kih.gov.hu Szeged: 6721 Tisza L. krt. 2-4. Tel: (06 62) 549 196, -549 197, -549 195. E-mail: csongrad@kih.gov.hu Magyar Helsinki Bizottság Budapest, 1054 Bajcsy-Zsilinszky út 36-38. Tel: (06 1) 321 4323, (06 1) 321 4141 Web: www.helsinki.hu E-mail: helsinki@helsinki.hu

177

Adatvédelem A menekültügyi hatóság az általa kezelt adatokat bizalmasan kezeli, azokat csak az adatok megismerésére jogosult magyar hatóságoknak és bíróságoknak és az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának adja át. A menekültügyi hatóság a származási ország hatóságaival nem lép kapcsolatba, ha a kérelmezőt a származási ország hatóságai üldözik. Eljáró szakhatóságok A menekültügyi eljárásban az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Terrorelhárítási Központ szakhatóságként vesz részt, annak eldöntése érdekében, hogy a kérelmező tartózkodása veszélyt jelent-e Magyarország nemzetbiztonságára. A szakhatóságok eljárása, valamint egyes eljárási cselekmények lefolytatása az ügyintézési határidőbe nem számít bele. Kísérő nélküli kiskorúak Ha a menedékkérő a 18. életévét még nem töltötte be és kísérő nélkül érkezett Magyarországra, akkor a gyámhatóság gyermekvédelmi gyámot rendel ki, aki az eljárás ideje alatt segíteni fogja a menedékkérőt. Amennyiben a menekültügyi hatóság úgy ítéli meg, hogy a menedékkérő vélelmezhetően nem kiskorú, orvos-szakértőt rendel ki az életkor megállapítása céljából. A MENEKÜLTÜGYI ELJÁRÁS Eljárási határidő A menekültügyi eljárás időtartama: 60 nap, mely időtartam alatt sor kerül a menedékkérő személyes meghallgatására. Egyes eljárási cselekmények az ügyintézési határidőbe nem számítanak be. Azonban a hatóságnak lehetősége van kérelmét ún. gyorsított eljárásban, rövidebb időn belül elbírálni. Amennyiben a menedékjogi kérelem a repülőtéren került előterjesztésre, a kérelmező a repülőtéri tranzitterületen kerül elhelyezésre. A repülőtéri eljárás időtartama legfeljebb 8 nap, ha ez idő alatt az eljárás nem zárult le, ezt követően be kell léptetni a kérelmezőt Magyarország területére. Abban az esetben, ha felmerül annak a lehetősége, hogy más EU-tagállam a felelős a kérelem elbírálására, az eljárás felfüggesztésre kerül addig, amíg az EU-tagállam társszerve nem válaszol. Ennek hossza a külföldi társszervek együttműködésétől függ, és akár hónapokig is tarthat.

178

Meghallgatás és jegyzőkönyv A menekültügyi eljárás alatt sor kerül a kérelmező személyes meghallgatására, tolmács segítségével. A meghallgatáson nyilatkozni kell menekülése okairól, Magyarországra érkezésének körülményeiről, és a rendelkezésére álló, a kérelmét alátámasztó bizonyítékokat, személyazonosító okmányokat a hatóságnak át kell adni. A menekültügyi eljárásban a kérelmezőt az őt megillető jogokról, illetve az őt terhelő kötelezettségekről a menekültügyi hatóság részletesen tájékoztatja. Döntés A menekültügyi eljárásban az alábbi döntések hozhatók:

- Menekültként elismerés - Oltalmazottként elismerés - Befogadotti státusz, ami egy speciális engedély: ideiglenesen

Magyarországon maradhat - A kérelem teljes elutasítása - Az eljárás megszüntetése

Teljes elutasító döntés esetén - ha a kérelmező más jogcímen nem jogosult Magyarország területén tartózkodni – a menekültügyi hatóság dönt a kérelmező kiutasításáról és kitoloncolásáról, valamint megállapítja a beutazási és a tartózkodási tilalom időtartamát. Amennyiben a kérelmező a fentiek szerinti nemzetközi védelemben részesül (menekült, oltalmazott vagy a visszaküldés tilalmának fennállása), tartózkodási jogot kap Magyarország területén. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal számos támogatást és segítséget nyújt annak érdekében, hogy az ügyfél minél hamarabb beilleszkedhessen a magyar társadalomba. Ha a kérelmező nem működik együtt a hatósággal, akkor a menekültügyi hatóság vagy megszünteti az eljárást, vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt. Amennyiben a kérelmező ismeretlen helyre távozik, a menekültügyi hatóság megszüntetheti eljárását, ugyanakkor döntést is hozhat a kérelem tárgyában, a rendelkezésre álló adatok alapján. A menekültügyi eljárás során hozott döntés kihirdetésének időpontjáról a kérelmezőt, valamint jogi képviselőjét a menekültügyi hatóság írásban értesíti. A döntést a menekültügyi hatóság magyar nyelven, írásban hozza meg, amelynek egy példányát a kérelmező és jogi képviselője is megkapja, azonban szóban, a kérelmező által értett nyelven kerül szóban kihirdetésre. A menekültügyi eljárásban a hatóság megvizsgálja, hogy a kérelem gyorsított eljárásban elbírálható-e. Amennyiben elbírálható, gyorsított eljárásban a döntést

179

a hatóság az erre okot adó körülmény megállapításától számított 15 napon belül meghozza. Kiutasítás Amennyiben a hatóság a kérelmet elutasítja, vagy a menedékkérő a kérelmét írásban visszavonja, a nyilatkozattétel megtagadásával a kérelem elbírálását megakadályozza, a személyes meghallgatásán nem jelenik meg, illetve az ujjnyomatának vagy arcképmásának rögzítését megakadályozza vagy megtagadja, és Magyarországon tartózkodásának nincs más jogcíme, a hatóság rendelkezik az Európai Unió területéről való kiutasításáról, melyet az idegenrendészeti hatóság hajt végre. A menekültügyi hatóság beutazási és tartózkodási tilalmat is elrendelhet. Jogorvoslat A kérelmét elutasító valamint a kiutasító döntéssel szemben a döntésben ismertetett időn belül bírósághoz fordulhat a menedékkérő. A bíróság vagy helybenhagyja, vagy hatályon kívül helyezi a döntést és új eljárás lefolytatására kötelezi a hatóságot. Státuszról való lemondás Amennyiben a nemzetközi védelemben részesített személy a továbbiakban nem tart igényt menekült-, illetve oltalmazotti státuszára, úgy írásban lemondhat arról. Fontos megjegyezni, hogy a státuszról való lemondás nem vonható vissza, a lemondás következtében a menekültügyi hatóság az elismerést visszavonja. Státusz visszavonása A menedékjogi törvény szerint a menekültügyi hatóság meghatározott esetekben köteles a menekült-, illetve az oltalmazotti státusz visszavonására. Erre vonatkozóan hivatalból eljárást indít, amiről az ügyfelet is értesíti. Vissza kell vonni például annak a külföldi személynek az elismerését, aki származási országa védelmét önkéntesen ismét igénybe vette, elvesztett állampolgárságát önkéntesen visszaszerezte, önkéntesen visszatelepült abba az országba, amelyet elhagyott; vagy a menekültügyi eljárás során olyan kérdésben, amely érdemben befolyásolta ügye eldöntését valótlan nyilatkozatot tett, valós tényt elhallgatott, vagy hamis dokumentumokat használt fel, illetve akkor is, ha a nemzetközi védelemben részesített személy lemond a menekültstátuszáról.

180

3. Krónikus betegségek

A menekültek tájékozatlanok lehetnek, vagy sok esetben nem ismerik a terápiás lehetőségeket Magyarországon. Ezen kívül néhányan közülük nem is tudják, hogy krónikus betegségben szenvednek, vagy tudják, de a kezelés a háború, vagy a menekülés miatt megszakadt. A következő alfejezet a MEM-TP (2016) EU által a bevándorlók és etnikai kisebbségeknek szervezett egészségügyi szolgáltatások elérésének gyakorlatából származik. Koszorúér-betegség és a stroke: • A dél-ázsiai és kelet-afrikai születésű népességben a koszorúér-betegség magasabb prevalenciájáról számoltak be •Stroke esetében, a Nyugat-afrikai eredetű bevándorlók körében következetesen magasabb halálozási és előfordulási arányt figyeltek meg Magas vérnyomás: • Egyetértés van a tekintetben, hogy az az afrikai eredetű emberek között a magas vérnyomás háromszor-négyszer elterjedtebb, mint az európai őshonos lakosság körében (Modesti et al., 2014; Cappuccino et al., 2002) Itt található egy módosított Framingham CHD és CVD rizikó kalkulátor a brit fekete és a kisebbségi etnikai csoportokra vonatkozóan: http://www.epi.bris.ac.uk/CVDethrisk/CHD_CVD_form.html

Cukorbetegség: Az EU számos részén a rendelkezésre álló adatok arra utalnak, hogy a bevándorlók esetén a 2 típusú diabétesz kifejlődésének nagyobb a kockázata, mint a nem migránsok esetében, és a kialakult betegség esetén is súlyosabb szövődmények fordulhatnak elő: (Vozarova de Courten et al., 2003; Vandenheede et al., 2012). Itt megtalálható egy hasznos link a cukorbeteg menekültek és egyéb bevándorlók tekintetében: http://www.migrantclinician.org/issues/diabetes/online-

toolkit.html

181

Rák: • A nem nyugati országokból érkező bevándorlók összes rákos megbetegedési és halálozási mutatói kedvezőbbek az európai befogadó országok populációinak mutatóitól. 20-50% -kal alacsonyabb az előfordulási és halálozási arány. • A migránsok hajlamosabbak az élet korai szakaszában átélt fertőzésekkel kapcsolatban álló daganatok kialakulására, mint a máj, méhnyak és gyomorrák. • Majdnem az összes bevándorló csoportnak, nemre való tekintet nélkül, úgy tűnik, hogy nagy a kockázata a máj daganatos megbetegedéséből eredő halálozásra, különösen a bangladesi és a karibi-afrikai embereknek: (Arnold et al., 2010; Rechel et al., 2011). Örökletes betegségek: • A sarlósejtes vérszegénység: e betegség földrajzi sajátosságai és örökletes természete arra utal, hogy a Földközi-tenger térségéből, és a karibi és afrikai régióból érkező bevándorlók nagy valószínűséggel nagy számban hordozzák • Thalassaemia: thalassaemia, amely elsősorban a vér betegsége, megtalálható a mediterrán régióban élő emberek között, szintén látható a brit bevándorlók és etnikai kisebbségek között, főleg akik közel-keleti és ciprusi származású. Egyre több bizonyíték van arra, hogy viszonylag gyakori a pakisztáni, kínai és bangladesi származású bevándorlók között is; Más betegségek és állapotok: Klinikai irányelvek és információk számos betegséggel kapcsolatban: https://www.medbox.org/clinical-guidelines/listing

A következő egy hasznos link a betegtájékoztatást tekintve, mely elérhető angol, arab, német, orosz, spanyol és török nyelven is: http://www.patienten-information.de/kurzinformationen/uebersetzungen

További információ: Itt találja az EU kapcsolódó akcióit a krónikus betegségek és az egész életciklusa alatti egészség-tudatos öregedés vonatkozásában: http://www.chrodis.eu

Egy videó a " Krónikus betegségek: Mindenki Feladata " címmel: https://www.youtube.com/watch?v=da8iw9hvQX4

182

4. Megelőzés és egészségfejlesztés

A menekültek egészségnevelése olyan általános szempontokat tartalmaz, mint a védőoltások, a magas vérnyomás, a dohányzás, az influenza vagy tüdőgyulladás megelőzése. Azonban vannak más (egyedi és specifikus) megelőző intézkedések is, melyek magától értetődőek számunkra, de nem a menekült lakosság számára, a hazájukban jellemző különböző jogszabályok, az étkezési és ivási szokások különböző kulturális jelentősége, valamint a helyi körülmények miatt. • Sisak használata a motorkerékpáron, • A biztonsági öv használata az autóban, • Elegendő folyadék fogyasztás • Szájhigiénia • Cukorfogyasztás • Táplálkozás általában • Életkörülmények • Alkohol • A testi higiénia (különböző WC-k) • Megfelelő ruházat minden évszakban • Fizikai aktivitás (állami sportlétesítmények: medencék, focipályák, futópálya,...) • Rekreációs területek • És még sok minden más

4.1 Megelőző orvosi vizsgálat

A Magyarországra érkező menekült, menedékes és oltalmazott státuszt igénylő személyek egészségügyi ellátásra vonatkozó jogosultsága a menekülti, menedékesi és oltalmazotti státuszának elismerésére (együttesen: elismerési eljárás) vonatkozó hatósági eljárás függvényében alakul. Az elismerési eljárás megindítása iránti kérelem benyújtása előtti, az elismerési eljárás időtartama alatt és az elismerési eljárást lezáró menekültügyi hatóság döntését követően is más az érintett személyek egészségügyi ellátásra való jogosultsága. E szabályokat a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény, valamint annak végrehajtásáról szóló 301/2007. (XI. 9.) Korm. rendelet, továbbá az 1997. évi CLIV. törvény, a 1997. LXXX. törvény, az 1997. évi LXXXIII. törvény és a 43/1999. (III.3.) Korm. rendelet tartalmazza.

183

Az elismerési eljárás megindítása iránti kérelem benyújtása előtti egészségügyi ellátásra való jogosultság Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény rendelkezései alapján, Magyarország területén tartózkodó valamennyi személy részére igénybevétel alapjául szolgáló jogviszony előzetes igazolása nélkül biztosítani kell

- a járványügyi ellátások közül a kötelező védőoltást (kivéve a külföldre történő kiutazás miatt szükséges védőoltást), a járványügyi érdekből végzett szűrővizsgálatot, a kötelező orvosi vizsgálatot, a járványügyi elkülönítést, a fertőző betegek szállítását;

- a mentést, amennyiben az adott személyi sérüléssel járó baleset, tömeges baleset, egészségügyi válsághelyzet, életveszély, vagy annak gyanúja, heveny vagy riasztó tünetekkel járó esetek, szülészeti esemény, ha az erős fájdalom vagy egyéb súlyos heveny tünet csillapítása, heveny tudatzavar, veszélyeztető állapot vagy annak gyanúja miatt azonnali ellátásra szorul;

- sürgős szükség esetén a külön jogszabályban meghatározott ellátásokat. A fenti ellátások közül a mentés és a sürgős szükség miatti ellátás esetén az egészségügyi szolgáltatók kötelesek vizsgálni, hogy ellátások költségei behajthatóak-e. Amennyiben Közösségi szabály, nemzetközi szerződés alapján az ellátott személy nem jogosult a térítésmentes egészségügyi ellátásra, az egészségügyi szolgáltató az ellátásért térítési díjat kérhet. Abban az esetben, amennyiben az ellátott az igénybe vett ellátás térítési díját nem fizette meg, az ellátás díját a központi költségvetés biztosítja az Egészségbiztosítási Alapon keresztül, a vonatkozó eljárás lefolytatását követően. Az elismerési eljárás megindítása iránti kérelem benyújtását követő egészségügyi ellátásra való jogosultság A menekült, az oltalmazott, a menedékes és a befogadott státusz elismerését kérelmezők betegségük esetén az egészségügyi szolgáltatások közül térítésmentesen jogosultak:

- a háziorvosi ellátás körébe tartozó vizsgálatokra és gyógykezelésre; - a sürgős szükség esetén igénybe vett járóbeteg-szakellátás keretében

történő vizsgálatra, gyógykezelésre, továbbá az ellátás során felhasznált gyógyszerre és kötszerre;

- a sürgős szükség esetén igénybe vett fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásra, valamint annak során az orvos előírása szerinti gyógykezelésre - ideértve a műtéti beavatkozásokat, továbbá az annak során felhasznált gyógyászati anyagokat és protetikai eszközöket -, gyógyászati ellátásra, a

184

gyógykezeléshez szükséges gyógyszerre, kötszerre és étkezésre; - a járóbeteg-szakellátást vagy a fekvőbeteg-szakellátási kezelést követően

a betegségből való gyógyulásig, illetve állapota stabilizálódásáig: o a szükséges vizsgálatra és gyógykezelésre,

o a közgyógyellátás körébe nem tartozó gyógyszerekre, mással nem helyettesíthető gyógyszerre és a gyógyszer beadásához szükséges gyógyászati segédeszközre;

- orvos által rendelt, jogszabályban meghatározott egyéb gyógyászati

segédeszközre, valamint annak javítására; - sürgősségi fogászati ellátásra és fogmegtartó kezelésre, feltéve, hogy a

legalacsonyabb térítési kategóriába tartozó kezelést veszi igénybe; - terhesgondozásra és szülészeti ellátásra, illetve a magzati élet védelméről

szóló törvényben meghatározott feltételek szerint a terhesség megszakítását célzó beavatkozásra;

- külön jogszabály szerint a „közgyógyellátásra jogosultak” részére térítésmentesen, illetve „egészségügyi rendelkezés” alapján 90%-os vagy 100%-os társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyszerre és kötszerre;

- bizonyos esetekben, mint például szülészeti ellátás vagy sürgős szükség esetén igénybe vett fekvőbeteg-szakellátás esetében betegszállításra, ha egészségügyi állapota miatt a szállítás másként nem oldható meg;

- az életkorához kötött kötelező védőoltásra. Fontos kiemelni, hogy szélesebb körben jogosultak ellátásokra az ún. különleges bánásmódot igénylő személyek, mint például a kiskorú, fogyatékkal élő személy. Ezen személyek jogosultak az egészségi állapotukra figyelemmel indokolt egészségügyi szolgáltatások igénybevételére, rehabilitációs, pszichológiai valamint klinikai szakpszichológiai ellátásra, továbbá pszichoterápiás kezelésre is. Ezen ellátások díját illetve a szolgáltatások költségét a menekültügyi hatóság téríti meg az egészségügyi szolgáltatónak, ha annak megfizetését nemzetközi egyezményben Magyarország nem vállalta. Az egészségügyi szolgáltatók az elvégzett szolgáltatást az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak jelentik. A jelentések alapján történő elszámolást - az egészségügyi szolgáltatások szerinti részletezésben - az OEP havonta elküldi a menekültügyi hatóságnak. A menekültügyi hatóság az egészségügyi szolgáltatásokra való elszámolást - a jogosultságot illetően - ellenőrzi, és az ellátás díját az OEP-nek utalványozza.

185

Az OEP a számláján történt jóváírás után az ellátások díját továbbutalja az egészségügyi szolgáltatóknak. A menekültként, menedékesként, oltalmazottként elismert személy egészségügyi ellátásra való jogosultsága A menekültként, illetve oltalmazottként elismert személy – ha nem áll társadalombiztosítási jogviszonyban – az elismerésről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított egy évig egészségügyi ellátásra oly módon jogosult, mint az elismerési eljárás során. Az egy év leteltét követően a belföldiséggel rendelkező menekültekre az általános társadalombiztosítási szabályok vonatkoznak, azaz esetükben is a biztosítotti vagy jogosulti jogviszonya (pl. munkaviszony) alapozza meg az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot. Amennyiben a menekültként, menedékesként, oltalmazottként elismert személy munkaviszonyt vagy vállalkozói jogviszonyt létesít, akkor biztosítottá válik, ezáltal jogosultságot szerez az egészségbiztosítás természetbeni és pénzbeli ellátásaira. Fontos kiemelni, hogy a Magyarországon lakó-, vagy tartózkodási hellyel rendelkező kiskorú, valamint a köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerinti köznevelési intézményben, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató nagykorú menekültek a belföldiség és a kiskorúság, valamint a belföldiség és a tanulói/hallgatói jogviszony alapján szereznek jogosultságot egészségügyi szolgáltatásra. Azon belföldi menekült, aki nem rendelkezik sem biztosítotti, sem jogosulti jogviszonnyal és legalább egy éve bejelentett lakóhellyel rendelkezik Magyarországon, egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés alapján válhat jogosulttá egészségügyi szolgáltatásra.

4.2 Megelőző méhnyakrák szűrés nőknek

A szűrés során PAP-kenet készül, és általában egy nőgyógyász végzi. Ez a szűrés jó lehetőség, hogy megvitassák az egészséges életmódot, és különösen a családtervezéssel és a nők jogaival kapcsolatos kérdéseket.

186

4.3 Fogászati egészség

A megelőző fogászati egészségügy is fontos fókuszpont. Sok országban, ahonnan a menekültek érkeznek a fogápolás gyenge lehetett, különösen az utóbbi években. A gyermekkori szájhigiénia jelentősége nem kérdés. Érdemes ellenőrizni a felnőttek és a gyermekek fogait egyaránt, és egészségügyi problémák esetén fogászati klinikára irányítani őket.

4.4 Illemhelyek

Az Európában használt wc-k jó része a világ más részein többnyire nem ismertek. Az emberek guggolós wc-t használnak a nyugati leülős helyett. Továbbá inkább hozzá lehetnek szokva a székelés utáni mosakodáshoz, mint a wc papír használathoz. Emellett néhány országban a használt wc papírt tilos a wc-be dobni, a mellette elhelyezett szemetesbe szokás. Ezt mind-mind el kellene mondani, vagy jól értelmezhető piktogramokkal jelezni azokon a helyeken, ahol menekültek, vagy más újonnan érkezők wc használata előfordulhat.

4.5 Táplálkozás és folyadékbevitel

A menekültek számára a táplálkozási nehézségek sokszor súlyosabbá válnak a hazájuk elhagyását követően, mert a financiális nehézségek mellett sokszor ismeretlen és egészségtelen ételek állnak a rendelkezésükre, és új étkezési szokásokat kénytelenek kialakítani. Alul- és túltápláltság lehet a következmény. Bizonyos közösségekben nem általános a bő folyadékfogyasztás, ezért erre a pácienstől mindig rá kell kérdezni. A D-vitamin pótlása mind a felnőttek, mind a gyermekek esetében elengedhetetlen. A menekültek nagy része Közép-Európától jóval naposabb vidékről érkezik. A sötét bőr és a test nagy részét fedő ruha a D-vitamin hiányához vezethet. A malnutrició azonosításához elengedhetetlen lépések: http://www.bapen.org.uk/pdfs/must/must_full.pdf

1. Testmagasság és testsúlymérés, BMI index számítása; 2. A nem tervezett súlyvesztés százalékos megállapítása; 3. A következményes akut betegségek azonosítása; 4. Az első 3 pont alapján score számítás;

187

4.6 Testmozgás

Számos menekült korábban rendszeresen sportolt, és keresi a lehetőséget, hogy ezt a szokását folytathassa. Mások számára a sport nem általános, sőt akár szégyenletes is lehet kultúrától függően. A menekülttáborokban időnként csak a férfiak számára áll rendelkezésre sportolási lehetőség, bár ez irányú igényeiket a nők is gyakran kifejezésre juttatják. A muszlim nők számára ez kifejezetten nehéz lehet, mert a sporthoz speciális testet fedő ruhát, és nemek szerint elkülönített sport termet igényelnek. Alapellátó orvosként tájékoztassa a menekülteket a környezetükben elérhető ingyenes sportolási lehetőségekről.

1. Parkokról, ahol kültéri edző eszközök találhatók; 2. Foci pályákról; 3. Ingyenesen használható kerékpárokról; 4. Futópályákról; 5. Olcsó fitness termekről; 6. A felnőttképzések sportkurzusairól; 7. Nyilvános uszodákról; 8. Kirándulásokról; 9. Sport szervezetekről;

További információk: az magyar Sportért felelős Államtitkárság honlapján. http://www.kormany.hu/hu/emberi-eroforrasok-miniszteriuma/sportert-felelos-allamtitkarsag

5. A nők egészsége

5.1 Menstruáció

A nők által használt higéniai termékek, betétek a világon szinte mindenhol elérhetők. Az azonban előfordulhat, hogy az itt kapható termékeket nem ismerik, így nagyon fontos felvilágosítani őket, és meg kell arról is győződni, hogy ismerik-e a tampont, és annak helyes használatát. A táborokban élő menekült nőknek gyakran nincs elég pénzük a női higiéniai termékek megszerzésére. Tábortól függően különböző számú egészségügyi betétet kapnak a nők. Ugyanakkor például a stressz miatt a nők esetleg gyakrabban menstruálnak, mint azt a táborvezetés kiszámítja, ezért több higiéniai termékre lenne szükségük. Ha lehetséges, akkor vegye fel a kapcsolatot a menekülttábor ügyintézőjével, és tájékoztassa minderről.

188

5.2 Fogamzásgátlás

Ha szükséges, tájékoztassa a betegeket a fogamzásgátló módszerekről és különösen hangsúlyozza, hogy a fogamzásgátlás, valamint az abortusz legális Magyarországon.

189

6. A nemek sajátos egészségügyi helyzete és a pszichoszociális támogatás

6.1 Tájékozódás, az integráció támogatása Magyarországon

Támogatások menekültek és oltalmazottak számára A BEFOGADÁS ANYAGI FELTÉTELEINEK BIZTOSÍTÁSA, ILLETVE AZ ELLÁTÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI A menekült-, valamint az oltalmazott státusszal rendelkező külföldiek nemzetközi védelme egyúttal azt is jelenti, hogy ezek a személyek hosszabb távon is lehetőséget kapnak a Magyarországon történő társadalmi beilleszkedésre, státuszuk a magyar állampolgárokéhoz hasonló jogokat biztosít számukra, illetve kötelezettségekkel terheli őket. A magyar állampolgárokkal azonos módon igénybe vehető szociális ellátásokhoz, egészségügyi szolgáltatásokhoz és oktatáshoz való egyenlő hozzáférésükön felül olyan plusz pénzbeli és természetben igénybe vehető ellátásokra és támogatásokra jogosultak, mely segít nekik áthidalni egy idegen kultúrába történő beilleszkedés kezdeti nehézségeit. A korábbi integrációs szerződésen alapuló támogatási rendszer figyelemmel a 2016. június 1-én hatályba lépett jogszabályi változásokra csupán a 2016. május 31-ig benyújtott kérelmek alapján folyósított ellátások tekintetében maradt fenn. Az ebbe a körbe tartozó menekültek, oltalmazottak társadalmi beilleszkedésének elősegítését a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal biztosítja, amely feladat ellátásában, 2014. január 1-től, a menekült vagy az oltalmazott lakóhelye szerint illetékes családsegítő szolgálat közreműködik. A különböző támogatásokra és ellátásokra való jogosultság vagyon- és jövedelemfüggő, melynek meghatározása a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény alapján történik. A menekült vagy oltalmazott az ellátásokra és támogatásokra akkor tekinthető rászorultnak, ha az ügyfél vagy a vele közös háztartásban élő házastársa és egyenes ági rokona nem rendelkezik Magyarországon rendelkezésre álló, megélhetését biztosító vagyonnal, továbbá a saját és vele közös háztartásban élő házastársa és egyenes ági rokona összes jövedelmének figyelembevételével számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg

190

a) egyedülálló személy esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át; b) családos személy esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét. A menekültek és oltalmazottak rászorultságuk esetén az elismerésről szóló határozat közlésétől számított legfeljebb harminc napig jogosultak a befogadás anyagi feltételeinek igénybevételére, valamint jogosultak a jogszabályban meghatározott ellátásokra és támogatásokra. (lásd. „A befogadás anyagi feltételeinek biztosítása”.) A TÁRSADALMI BEILLESZKEDÉS ELŐSEGÍTÉSE INTEGRÁCIÓS SZERZŐDÉS SEGÍTSÉGÉVEL Ezt a támogatási formát a menekültek és oltalmazottak 2014. január 1-től 2016. május 31-ig igényelhették. A 2016. június 1-vel hatályba lépett jogszabályváltozás következtében integrációs szerződés alapján folyósított integrációs támogatás már nem igényelhető, de a már megállapított támogatásokat a menekültügyi hatóság tovább folyósítja a jogosultsági feltételek fennállása esetén. A támogatási forma keretében a menekült vagy oltalmazott társadalmi beilleszkedésének elősegítését a menekültügyi hatóság az ügyfél lakóhelye szerint illetékes családsegítő szolgálat vagy civil szervezet közreműködésével, a menedékjogi törvényben meghatározott támogatás útján biztosítja. Az integrációs szerződésben meghatározott támogatást a menekültügyi hatóság folyósítja, illetve az abban meghatározott szolgáltatásokat a családsegítő szolgálat biztosítja. Az integrációs szerződésben foglaltak teljesülésének elősegítése céljából a családsegítő szolgálat szociális gondozót jelöl ki, aki az integrációs szerződés időtartama alatt az integrációs szerződésben meghatározottak szerint segíti a menekült vagy az oltalmazott társadalmi beilleszkedését. Az integrációs szerződésben meghatározott feladatok teljesítését a menekültügyi hatóság ellenőrzi. A helyi integrációs és támogatási célok hatékony teljesülése érdekében az integrációs szerződés hatálya alatt a menekült vagy oltalmazott belföldi lakóhelyét csak indokolt esetben változtathatja meg. Ilyen indok lehet például a munkavállalás, lakhatás biztosítása, családegyesítés, vagy ha a lakóhely-változtatás speciális egészségügyi, szociális intézményi ellátás vagy elhelyezés miatt szükséges.

191

Az integrációs szerződés alapján nyújtott támogatás folyósítása, illetve szolgáltatások biztosítása felfüggeszthető, ha a menekült vagy oltalmazott legalább 30 napig folyamatosan és önhibájából eredően nem teljesíti az integrációs szerződésből rá háruló kötelezettségeket; ha vagyonára és jövedelmére vonatkozóan valótlan nyilatkozatot tesz; 30 napot meghaladó fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátása szükséges; vagy ellene három év vagy azt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény elkövetése miatt büntetőeljárás indult. Az integrációs szerződés alapján nyújtott támogatás folyósítása, illetve szolgáltatások biztosítása megszüntethető, ha a felfüggesztésre okot adó körülmények a meghatározott határidőt követően is fennállnak, ha az ügyfelet szándékosan elkövetett bűncselekmény miatt jogerősen elítélik, ha státuszáról lemondott vagy azt a menekültügyi hatóság visszavonta. Az integrációs szerződés alapján nyújtott támogatás folyósítása, illetve szolgáltatások biztosítása felfüggesztésénél, illetve megszüntetésénél figyelemmel kell lenni arra, hogy az nem veszélyeztetheti a nemzetközi védelemben részesített személy családtagjainak helyzetét. A menekültügyi hatóság a jogosultsági feltételek hiányában felvett támogatást utólag határozattal visszakövetelheti. A menekültügyi hatóság az ügyfél kérelmére részletfizetést engedélyezhet. Integrációs szerződés Az integrációs szerződésben meghatározott támogatást a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 2016. május 31-ig hatályos 32/C. § (3) bekezdése alapján a menekültügyi hatóság állapította meg és folyósítja a már megkötött szerződések esetében. Az említett jogszabályt a 2016. évi XXXIX. tv. 90. §-a helyezi hatályon kívül, ami azt jelenti, hogy a fent említett dátum után elismertek számára az integrációs szerződés és támogatás, mint jogintézmény megszűnt. Tájékoztató menekülteknek és oltalmazottaknak az integrációs szerződésről · Az az ügyfél, akit a menekültügyi hatóság menekültként vagy oltalmazottként ismert el, 2014. január 1. után maximum 2 hónapot tölthet a befogadó állomáson. Ez után a befogadó állomásról ki kell költözni. · 2014. január 1-jétől szerződést kell kötni ahhoz, hogy az ügyfél egy nagyobb pénzösszeget, havi támogatást kapjon. A kapott pénzből a gondozási tervben kitűzött célok megvalósítása érdekében kell gazdálkodni. · A szerződés megkötése után, a kiköltözést követően a családsegítő szolgálat munkatársa, egy szociális munkás áll kapcsolatban az ügyféllel és segít

192

neki. A szerződés aláírását megelőzően a befogadó állomás munkatársaitól kérhet segítséget. MILYEN SZERZŐDÉST KELL KÖTNI ÉS HOGYAN? · Az integrációs szerződés egy megállapodás a menekült vagy oltalmazott ügyfél és a menekültügyi hatóság között. Ha az ügyfél betartja a szerződésben leírt szabályokat és együttműködik a családsegítő szolgálattal, akkor 2 éven keresztül havonta integrációs támogatást kap. · A szerződéskötést kérelmezni kell. Az integrációs szerződés megkötését a menekült vagy oltalmazott státuszról szóló dokumentum dátumától számítva 4 hónapig lehet kérelmezni a menekültügyi hatóságnál. A szerződéskötést akkor lehet kérelmezni, ha az ügyfél rászorult*, és ha a Magyarországra érkezés és a státuszról szóló döntés jogerőre emelkedésének dátuma között nem telt még el 3 év. *Rászorult: Az ügyfél akkor tekinthető rászorultnak, ha saját maga vagy a vele együtt élő házastársa vagy egyenesági rokona (gyermeke, szülője) nem rendelkezik Magyarországon megélhetést biztosító vagyonnal és az 1 személyre jutó nettó jövedelem havi összege egyedülálló esetén nem haladja meg a 42.500 Ft-ot, családos esetén a 28.500 Ft-ot. · Fontos, hogy az ügyfél kérelmében jelölje meg azt a címet, ahová a befogadó állomásról ki fog költözni. Ha még pontosan nem tudja, akkor azt jelölje meg, hogy hová szeretne kiköltözni. A lakáskeresésben kérheti a családsegítő szolgálat segítségét. A családsegítő szolgálat lakást nem tud adni, de az albérletkeresésben segítséget nyújt. Fontos tudni, hogy az ügyfélnek is lépéseket kell tennie azért, hogy a megfelelő lakást megtalálják. Ha az ügyfél a családsegítő szolgálat munkatársainak a segítségét kéri, akkor az általuk felkeresett albérlet csak alapos indokkal utasítható vissza (pl.: speciális egészségügyi probléma). · Az integrációs szerződés kérelmezése után a menekültügyi hatóság azonnal felveszi a kapcsolatot az ügyfél által megjelölt cím szerinti családsegítő szolgálattal. A szerződés aláírása után a szociális gondozó 30 napon belül gondozási tervet készít. Az ügyfél köteles a gondozási tervben vállalt célok megvalósításában együttműködni. · Ha a szerződést családos emberként kérelmezi, akkor a szerződés az ügyfél házastársára és gyermekeire is vonatkozik, de csak akkor, ha ők is menekültek vagy oltalmazottak. A szerződés megkötéséhez szükség van a

193

házastárs írásos beleegyezésére, amelyben leírja, hogy a szerződésben foglaltakat ő is ismeri és betartja. A gyerekek is a szerződés alapján részesülnek a családsegítő szolgálat segítségében. MI A SZEREPE A CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLATNAK? · A családsegítő szolgálat segítséget nyújthat például munkakeresésben, óvodába, iskolába jelentkezésben, magyar nyelvtanulási lehetőség keresésében. Segít felvenni a kapcsolatot civil vagy önkormányzati szervezetekkel, munkaügyi központtal, igény szerint egyházakkal. A családsegítő szolgálat feladatát civil szervezet is elláthatja. · A családsegítő szolgálaton keresztül az ügyfél az alábbi támogató szolgáltatásokra jogosult: · A szociális munkás segít eligazodni a magyarországi életben. Ha kérdése van vagy információra van szüksége, akkor kérdéseit, problémáit megbeszélheti a szociális munkással. · Anyagi nehézségek esetén az ügyfél jogosult pénzbeli és természetbeli támogatásokra. A szociális munkás segít ezeket a támogatásokat megigényelni. · Közösségi programon való részvétel. · Ha az ügyfél munkát vagy albérletet keres, illetve egyéb probléma esetén (fogyatékosság, krónikus betegség, pszichiátriai betegség, kábítószer probléma, szenvedély betegség) a szociális munkás segítséget nyújt. · A családsegítő szolgálat munkatársai az integrációs szerződésben leírt társadalmi beilleszkedésben is igyekeznek az ügyfél segítségére lenni. · A családsegítő szolgálat munkájával kapcsolatban az ügyfél észrevételt tehet, melyet a menekültügyi hatóság kivizsgál és annak eredményről 15 napon belül értesíti az ügyfelet. MIRŐL SZÓL A SZERZŐDÉS? · A szerződés ezeket az információkat tartalmazza:

o ügyfél adatai (családtagok megnevezése és adataik); o a befogadó állomásról történő kiköltözés időpontja; o szerződés érvényességének ideje; o bankszámla adatai, ami az integrációs támogatás utalásához kell. Ha az

ügyfélnek nincs bankszámlája, akkor nyilatkoznia kell arról, hogy amint lehet, a szükséges iratokat beszerzi és a bankszámlanyitáshoz szükséges feltételeket teljesíti. Amíg nincs bankszámlája, addig az integrációs támogatást más módon kapja;

194

o a családsegítő szolgálat feladatai, kapcsolattartás a szociális gondozóval (milyen gyakran találkoznak és hol);

o az ügyfél jogai és kötelezettségei; o menekültügyi hatóság jogai és kötelezettségei; o tájékoztatás a menekültügyi hatóság és a családsegítő szolgálat közötti,

az ügyfél adatait érintő kapcsolattartásról (családi és utóneve, születési családi és utóneve, előző családi és utóneve, születési helye, ideje, anyja születési családi és utóneve, személyi azonosítója);

o hogyan módosítható a szerződés; o milyen lehetőségek vannak, ha az ügyfél kifogásol valamit vagy

elégedetlen a szerződésbe foglaltakkal kapcsolatban (jogorvoslat). · A szerződés az aláírás napjától érvényes és maximum az elismeréstől számított 2 évre szól. Az ügyfél külön kérelmére a szerződés 2 évnél rövidebb időre is köthető. · A gondozási terv elkészítése után a szerződést módosítani szükséges a gondozási terv tartalmának megfelelően. · Ha a társadalmi beilleszkedés szempontjából lényeges körülményben (pl. családtagok száma, egészségi állapot, munkaképesség) változás történik, akkor az ügyfél kérelmére a menekültügyi hatóság egyetértésével a szerződés módosítható. · Ha a menekültügyi hatóság vagy a családsegítő szolgálat a szerződésben foglaltakat nem teljesíti, akkor az ügyfél azután, hogy ezt a menekültügyi hatóságnak jelezte, a szerződésszegés észlelésétől számított 30 napon belül közigazgatási bírósághoz fordulhat, ha úgy gondolja, hogy nem volt eredménye a jelzésének. A szerződés alapján különösen az alábbi szabályokat kell betartani: 1. Ha megváltozik az ügyfél lakóhelye, vagy jövedelmében (bevételében), vagyonában változás történik, akkor azt legkésőbb 15 napon belül be kell jelenteni a menekültügyi hatóságnál. 2. A hatékony együttműködés érdekében az ügyfél a szociális gondozóval rendszeresen, személyesen találkozik. A kapcsolattartási alkalmakon mindig meg kell jelenni. 3. Ha az ügyfélnek még nincs munkája, akkor álláskeresőként regisztrálni kell a munkaügyi központban. Ebben a családsegítő szolgálat segítséget nyújt. 4. A munkaügyi központtal folyamatosan kapcsolatot kell tartani, aktívan részt kell venni a munkakeresésben.

195

5. Ha az ügyfélnek már van munkája, akkor azt a menekültügyi hatóságnál 8 napon belül be kell jelenteni, megjelölve a munkaadó nevét, címét és a munkabér összegét. A lakóhelyet különösen akkor lehet megváltoztatni, ha a költözés indoka: 1. munkavállalás 2. lakhatás biztosítása 3. családegyesítés 4. speciális egészségügyi, szociális intézményi ellátás vagy elhelyezés AZ INTEGRÁCIÓS TÁMOGATÁS · Az ügyfél az integrációs szerződés ideje alatt a menekültügyi hatóság határozata alapján jogosult integrációs támogatásra. A támogatás összege 6 havonta csökken, és különbözik egyedülálló, illetve családos személy esetén. · Ha a szerződés aláírása a hónap 15. napjáig megtörténik, akkor az integrációs támogatást arra a teljes hónapra is megkapja. Ha a szerződés aláírása a hónap 15. napját követően történik meg, akkor az ügyfél az integrációs támogatást a következő hónaptól kapja. Maximum 24 hónapra (Egyedülálló személy esetében*) Családok esetében (Összesen maximum havi 215.000 Ft családonként Nagykorú személy után Kiskorú személy után

1.-6. hónap: 90 000 Ft/fő/hó 85 000 Ft/fő/hó 25 000 Ft/fő/hó

7.-12. hónap: 67 500 Ft/fő/hó 63 750 Ft/fő/hó 18 750 Ft/fő/hó

13.-18. hónap: 45 000 Ft/fő/hó 42 500 Ft/fő/hó 12 500 Ft/fő/hó

19.-24. hónap: 22 500 Ft/fő/hó 21 250 Ft/fő/hó 6250 Ft/fő/hó

* A támogatás összege az egyéb jövedelem összegével csökken. Az ügyfél egyéni körülményeire figyelemmel, az első évben, egy alkalommal kérheti az integrációs támogatást másként is, mint ahogy az a táblázatban szerepel. Lehetőség van arra, hogy az ügyfél egy alkalommal egy nagyobb összeget (max. 216 000 Ft) kérjen, majd az alapesetben őt megillető, első évre eső összegből így fennmaradó összeget (945 000 Ft-216 000 Ft = 729 000 Ft-ot) kapja, ami havonta 60 750 Ft. Családok esetén szintén maximum 216 000 Ft összegben kérhető a támogatás átütemezése. Az integrációs támogatás átütemezését a szerződés megkötésére vonatkozó kérelemben kell jelezni.

196

Ha a támogatás folyósításának ideje alatt az ügyfél pl. munkabért vagy családi pótlékot kap, vagy más jövedelme (bevétele) van, akkor az integrációs támogatás összege a jövedelem (összes bevétel) nettó összegével csökken. Ha a nettó jövedelem (bevétel) több, mint az integrációs támogatás összege, akkor az integrációs támogatást a menekültügyi hatóság felfüggeszti, így azt az ügyfél nem kapja meg. A felfüggesztés idejére utólag nem lehet integrációs támogatást igényelni. Ha felfüggesztés megszűnik, akkor az elismeréstől számított maximum 2 évig ismét jár az integrációs támogatás. AZ INTEGRÁCIÓS TÁMOGATÁS ÉS A SZERZŐDÉS ALAPJÁN BIZTOSÍTOTT SZOLGÁLTATÁSOK FELFÜGGESZTÉSE, MEGSZÜNTETÉSE A menekültügyi hatóság az integrációs támogatást vagy a szerződés alapján biztosított szolgáltatásokat felfüggesztheti, ha az ügyfél: 1. legalább 30 napon keresztül, folyamatosan és önhibájából nem teljesíti az integrációs szerződésből fakadó kötelezettségeit; 2. vagyonnyilatkozatában valótlan adatot közöl; 3. 30 napot meghaladóan fekvőbeteg és kórházi ellátásban részesül; 4. ellene 3 év vagy azt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény elkövetése miatt indul eljárás. · A menekültügyi hatóság az integrációs támogatást vagy a szerződés alapján biztosított szolgáltatásokat megszüntetheti, ha: 1. a felfüggesztésre vonatkozó 1.-3. pont szerinti eset a meghatározott határidőn túl is fennáll; 2. a felfüggesztésre vonatkozó 1.-4. pont szerinti eset megismétlődik, és emiatt újbóli felfüggesztés lenne szükséges; 3. az ügyfél szándékosan elkövetett bűncselekménye esetén, amely miatt jogerősen elítélik; 4. az ügyfél a menekült illetve oltalmazott jogállásról lemond, vagy azt a menekültügyi hatóság visszavonja. Ha az ügyfél: 1. a menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerés napjától számított 4 hónapon belül nem nyújt be integrációs szerződés megkötésére vonatkozó kérelmet;

197

2. az integrációs szerződésben megjelölt település területéről, a szerződés ideje alatt, a felsorolt esetektől – illetve az egyéni elbírálás következtében indokolt esettől – különböző okból elköltözik; 3. a menekültügyi hatóság az integrációs támogatás utalását vagy a családsegítő szolgálat a szerződés alapján nyújtott szolgáltatásokat részére megszünteti, akkor az ügyfél menekült vagy oltalmazott jogállásából következő támogatásokra a későbbiekben nem jogosult. Aki 2014. január 1-je előtt már támogatásban részesült: · Ha az ügyfél már 2014. január 1. előtt is befogadó állomáson tartózkodott, akkor gondoskodnia kell arról, hogy a befogadó állomásról 2014. február 28-ig megfelelő lakóhelyre költözzön. · Az ügyfél 2014. február 28-ig köthet integrációs szerződést, ha 2014. január 1-jén támogatás iránti kérelmének elbírálása folyamatban van, vagy támogatásban részesül. · Az ügyfél a szerződés megkötése után a 2014. január 1. előtt utalt támogatással arányosan csökkentett támogatásra jogosult: 1. Ha 2014. január 1-jén kérelmének elbírálása még folyamatban van, vagy kevesebb, mint 6 havi támogatásban részesült, akkor a táblázatban 1-6 hónapra megállapított támogatást kaphat és további 24 hónapra köthet szerződést. 2. Ha 2014. január 1-jén kevesebb, mint 12 hónapja részesült támogatásban, akkor a táblázatban 7-12 hónapra megállapított támogatást kaphat és további 18 hónapra köthet szerződést. 3. Ha 2014. január 1-jén kevesebb, mint 18 hónapja részesült támogatásokban, akkor a táblázatban 13-18 hónapra megállapított támogatást kaphat és további 12 hónapra köthet szerződést. 4. Ha 2014. január 1-jén több, mint 18 hónapja részesült támogatásban, akkor a táblázatban 19-24 hónapra megállapított támogatást kaphat és további 6 hónapra köthet szerződést. · Az így meghatározott támogatás utalásának és a szerződés érvényességének ideje nem haladhatja meg a menekült vagy oltalmazott státuszról szóló dokumentum dátumától számított 4 évet. Az így megállapított támogatás összege is 6 havonta csökken.

198

MENEKÜLTEK ÉS OLTALMAZOTTAK KIEGÉSZÍTŐ TÁMOGATÁSA Ha az ügyfél kiköltözött a befogadó állomásról, de még nem írta alá az integrációs szerződést, akkor a szerződés aláírásáig, de max. 6 hónapon keresztül kiegészítő támogatásra jogosult. Ennek az összege a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összege, jelenleg 22 800 Ft. Az erre vonatkozó kérelmet a befogadó állomás végleges elhagyása előtt, vagy a kiköltözést követő 2 hónapon belül kell benyújtani a menekültügyi hatósághoz.

6.2 Információs irodák a menekülteknek Magyarországon

• Országos: Területi szervek illetékességi területe és címjegyzéke Területi szervek - Állampolgárság Területi szervek - Állampolgársági kérelem befogadása Területi szervek - Engedélyügy Területi szervek - Idegenrendészet Területi szervek - Menekültügy

I. SZÁMÚ KIRENDELTSÉG (BUDAPEST) Illetékesség: Budapest főváros, Pest megye Szakterület: Engedélyügy Tevékenység: ügyfélszolgálat Régió: Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatóság Cím: 1117 Budapest XI., Budafoki út 60. - Sztregova köz Telefonszám: +36 1 463 9100 E-mail cím: bpkir1@bah.b-m.hu Ügytípusok: tartózkodási ügyek (tartózkodási engedély, regisztrációs igazolás, tartózkodási kártya, állandó tartózkodási kártya); külföldiek szálláshely bejelentése; hontalanság megállapítására irányuló eljárás Ügyfélkör: Budapesten és Pest megyében szálláshellyel, illetve lakóhellyel rendelkező külföldiek. Internetes időpontfoglalás lehetséges! II. SZÁMÚ KIRENDELTSÉG (BUDAPEST) Illetékesség: Budapest főváros, Pest megye Szakterület: Engedélyügy Tevékenység: ügyfélszolgálat Régió: Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatóság Cím: 1117 Budapest XI., Budafoki u. 60. - Sztregova köz Telefonszám: +36 1 463 9100 E-mail cím: bpkir2@bah.b-m.hu

199

Ügytípusok: tartózkodási ügyek (tartózkodási engedély, regisztrációs igazolás, tartózkodási kártya, állandó tartózkodási kártya); külföldiek szálláshely bejelentése; hontalanság megállapítására irányuló eljárás. Ügyfélkör: Budapesten és Pest megyében szálláshellyel, illetve lakóhellyel rendelkező külföldiek. Internetes időpontfoglalás lehetséges! III. SZÁMÚ KIRENDELTSÉG (BUDAPEST) Illetékesség: Budapest főváros, Pest megye Szakterület: Engedélyügy Tevékenység: ügyfélszolgálat Régió: Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatóság Cím: 1135 Budapest XIII., Szegedi út 35-37., földszint (Twin Office Center Irodaház) Telefonszám: +36 1 463 9100 E-mail cím: bpkir3@bah.b-m.hu Ügytípusok: tartózkodási engedély kiadása (regisztrációs igazolás is); külföldiek szálláshely bejelentése. Ügyfélkör: Kizárólag a külképviseleten kérelmezett tartózkodási engedély átvétele és nemzeti tartózkodási engedély kiadása érdekében beutazott külföldiek. Budapesten és Pest megyében szálláshellyel, illetve lakóhellyel rendelkező EGT állampolgárok; Budapesten és Pest megyében szálláshellyel, illetve lakóhellyel rendelkező külföldiek. Megközelíthető: A 20E, 30-as, 30A, 32-es, 230-as buszokkal a Szegedi úti megállónál leszállva. IV. SZÁMÚ KIRENDELTSÉG (BUDAPEST) Illetékesség: Budapest főváros, Pest megye Szakterület: Engedélyügy Tevékenység: ügyfélszolgálat Régió: Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatóság Cím: 1104 Budapest X., Harmat u. 131. Telefonszám: +36 1 433 0492 Fax: +36 1 433 0498 E-mail cím: bpkir4@bah.b-m.hu Ügytípusok: Regisztrációs igazolás; letelepedési ügyek; bevándorlási ügyek; meghívólevél záradékolása Ügyfélkör: Budapesten és Pest megyében szálláshellyel, illetve lakóhellyel rendelkezö külföldiek, regisztrációs igazolás tekintetében EGT tagállamok állampolgárai, továbbá és magyar állampolgárok, valamint székhellyel rendelkező jogi személyek képviselői. V. SZÁMÚ KIRENDELTSÉG (BUDAPEST) Illetékesség: Budapest főváros, Pest megye Szakterület: Engedélyügy, Állampolgársági kérelem befogadása Tevékenység: ügyfélszolgálat Régió: Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatóság Cím: 1135 Budapest XIII., Szegedi út 35-37., földszint (Twin Office Center Irodaház) Telefonszám: +36 1 463 9100 E-mail cím: bpkir5@bah.b-m.hu Ügytípusok: regisztrációs igazolás; állampolgársági kérelmek befogadása; egyszerűsített honosítás iránti kérelmek befogadása előzetes időpontfoglalással; meghívólevél záradékolása; tartózkodási engedély iránti kérelmek diákok esetében.

200

Ügyfélkör: honosítás iránti kérelmet benyújtó külföldiek; Budapesten és Pest megyében szálláshellyel, illetve lakóhellyel rendelkező EGT állampolgárok; magyar állampolgárok, valamint székhellyel rendelkező jogi személyek képviselői; külföldi állampolgárságú diákok MENEKÜLTÜGYI OSZTÁLY (BUDAPEST) Illetékesség: Budapest főváros, Pest megye Szakterület: Menekültügy Tevékenység: ügyintézés Régió: Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatóság Cím: 1117 Budapest XI., Budafoki u. 60. - Sztregova köz Telefonszám: +36 1 463 9100 E-mail cím: bpmen@bah.b-m.hu Ügytípusok: menedékjogi ügyek; menekültként és oltalmazottként elismert személyek ellátása, támogatása; menedékjog iránti kérelmek; elismert menekültek és oltalmazottak úti okmány iránti kérelmei. Ügyfélkör: Budapesten és Pest megyében szálláshellyel rendelkező külföldiek Menekültügyi hatósági ügyekben: Budapest, Pest megye, Komárom-Esztergom megye, Fejér megye, Heves megye, Nógrád megye területén szálláshellyel rendelkező külföldi állampolgárok Ellátási és támogatási ügyekben: Budapest, Pest megye területén, illetve a Bicskei Befogadó Állomáson lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező menekültek, oltalmazottak. IDEGENRENDÉSZETI HATÓSÁGI OSZTÁLY (BUDAPEST) Illetékesség: Budapest főváros, Pest megye Szakterület: Idegenrendészet Régió: Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatóság Cím: 1117 Budapest XI., Budafoki út 60. - Sztregova köz Telefonszám: +36 1 463 9253 / +36 1 463 9181 / +36 1 463 9165 Fax: +36 1 463 9212 E-mail cím: - Ügytípusok: Idegenrendészei kiutasítás elrendelése; bírósági kiutasítás végrehajtása; kiutasítást előkészítő őrizet és idegenrendészeti őrizet elrendelése; büntetőeljárás alatt álló külföldiek útlevél visszatartásának foganatosítása és az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolások kiállítása, hosszabbítása; kötelező tartózkodási hely kijelölése; befogadott jogállás megállapítása, visszavonása, befogadottak ellátása; közrendvédelmi bírság kiszabása; beutazási és tartózkodási tilalom törlése; elveszett útlevéllel kapcsolatos bejelentés alapján igazolás kiállítása. Ügyfélkör: Budapest és Pest megye területén előállított, illetve Budapesten és Pest megyében tartózkodási hellyel rendelkező és az idegenrendészeti eljárás lefolytatására önként jelentkező külföldiek, valamint azok a külföldiek, akik ellen Budapesten és Pest megyében indult büntetőeljárás. Budapesten és Pest megyében lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárok és a székhellyel rendelkező jogi személyek képviselői. ÁLLAMPOLGÁRSÁGI IGAZGATÓSÁG Illetékesség: Országos Szakterület: Állampolgárság Régió: - Cím: 1135 Budapest XIII., Szegedi út 35-37., (Twin Office Center Irodaház) Telefonszám: állampolgársági ügyekben: +36 1 550 1218, anyakönyvi felügyeleti ügyekben: +36 1 550 1228

201

Fax: +36 1 443 5979 Ügytípusok: állampolgársági ügyek; anyakönyvi felügyeleti ügyek; névváltoztatási ügyek; egyszerűsített honosítási ügyek Ügyfélkör: bármely személy MENEKÜLTÜGYI IGAZGATÓSÁG Illetékesség: Országos Szakterület: Menekültügy Régió:- Cím: 1117 Budapest XI., Budafoki út 60., levelezési cím: 1903 Bp, Pf.:314 Telefonszám: +36 1 463 4873 Fax: +36 1 463 4845 E-mail: menekult@bah.b-m.hu Ügytípusok: menekült ellátási ügyek Ügyfélkör: bármely személy Az ügyfélfogadás rendje: Ügyfélfogadás: Budafoki út 60. "A" épület, főbejárat. Megközelíthető: A 133-as és a 233-as busszal a „Hengermalom út” megállónál leszállva. A buszok a következő megállókban vesznek fel utasokat a Hivatal felé: Keleti pályaudvar – Blaha Lujza tér – Astoria – Ferenciek tere – Szent Gellért tér. A 33-as busszal a Móricz Zsigmond körtérről indulva. Leszállás a „Hengermalom út”-nál. A 103-as busszal a „Népliget M” végállomástól indulva. Leszállás a „Hengermalom út”-nál. A busz érinti a „Közvágóhíd H” megállót is. A buszjárat másik végállomása a „Kelenföld vasútállomás M” közösségi közlekedési csomópont. Idegenrendészeti Igazgatóság Kényszerintézkedési és Kiutaztatási Osztály Cím: 1117 Budapest XI., Budafoki út 60., Levelezési cím: 1903 Bp, Pf.: 314 Telefonszám: +36 1 463 9297 Fax: +36 1 463 9278 E-mail: idegenrend@bm.gov.hu Ügytípusok: a Határrendészet területi szervei által közúti-, vízi-, valamint légi járművek üzemben tartóival szemben kiszabott közrendvédelmi bírságok elleni fellebbezések elbírálása; beutazási és tartózkodási tilalom elrendelések, törlések; a külföldiek kiutaztatásának szervezése a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) önkéntes hazatérési programja keretében; az idegenrendészeti eljárás alá vont külföldiek hazatéréséhez hazatéréséhez szükséges útiokmányok beszerzése; nemzetközi megállapodás alapján egyszeri hazatérési engedély kiállítása az idegenrendészeti eljárás alá vont külföldiek részére; a kiutasított külföldiek légi úton történő kitoloncolásának szervezése, koordinálása és végrehajtása; a visszafogadási egyezmények alapján történő hatósági átszállítások szervezése, koordinálása, végrehajtásának felügyelete, valamint a költségekről készült elszámolások ellenőrzése és a külföldi szerződő félnek történő továbbítása; megtalált útiokmányok őrzése és továbbítása a kiállító szerv felé; külföldiek rendkívüli halálesetéről , 8 napon túl gyógyuló sérüléseiről a külképviseletek értesítése; külföldiekkel szemben indított büntetőeljárásokról a külképviseletek értesítése. Ügyfélkör: bármely személy ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS IGAZGATÓSÁG (DEBRECEN) Illetékesség: Hajdú-Bihar megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye Szakterület: Menekültügy, Idegenrendészet, Engedélyügy, Állampolgársági kérelem befogadása Tevékenység: ügyfélszolgálat

202

Régió: Észak-alföldi Regionális Igazgatóság Cím: 4033 Debrecen, Sámsoni út 149. Telefonszám: +36 52 503 840 Fax: +36 52 503 841 Ügytípusok: tartózkodási ügyek; meghívólevél; letelepedési ügyek; külföldiek szálláshely bejelentése; nemzeti tartózkodási vízumhoz kapcsolódó ügyek, állampolgársági kérelem befogadása. Megközelíthető: a 23-as busz Lovas utcai vagy a 19-es busz Sámsoni úti megállójától kb. 500 m Hajdúsámson irányában a Kertségi Rendőrőrs utcájában. Nyíregyházi Kirendeltség Illetékesség: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Szakterület: Idegenrendészet, Állampolgársági kérelem befogadása Tevékenység: ügyfélszolgálat Régió: Észak-alföldi Regionális Igazgatóság Cím:4400 Nyíregyháza, Szent István út 9. Telefonszám:+36 42 508 090 Ügytípusok: tartózkodási ügyek; meghívólevél; letelepedési ügyek; külföldiek szálláshely bejelentése; nemzeti tartózkodási vízumhoz kapcsolódó ügyek, állampolgársági kérelem befogadása. Megközelíthető: A vasútállomástól a 7-es és 12-es busszal, a Bessenyei téri megállóhoz közel vagy a buszvégállomásról a 2 és 2Y buszokkal lehet eljutni a Szent István utcai megállónál leszállva. Szolnoki Kirendeltség Illetékesség: Jász-Nagykun-Szolnok megye Szakterület: Idegenrendészet, Állampolgársági kérelem befogadása Tevékenység: ügyfélszolgálat Régió: Észak-alföldi Regionális Igazgatóság Cím:5000 Szolnok, Baross u. 45-51. Telefonszám:+36 56 510 330 Fax:+36 56 510 331 Ügytípusok: tartózkodási ügyek; meghívólevél; letelepedési ügyek; külföldiek szálláshely bejelentése; nemzeti tartózkodási vízumhoz kapcsolódó ügyek, állampolgársági kérelem befogadása. Megközelíthető: A vasútállomásról gyalogosan néhány perc alatt a város irányába, illetve a városközpontból a 6, 7, 8-as és a vasútállomást érintő valamennyi buszjárattal, a buszpályaudvarról a 24-es autóbuszokkal. Autóval érkező ügyfeleinknek fizetős parkolási lehetőség az épület előtt és a környező mellékutcákban biztosított. A Kirendeltség a Baross utca vasútállomás felöli végén található. Menekültügyi Osztály - Debrecen Illetékesség: Hajdú-Bihar megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye Szakterület: Menekültügy Tevékenység: menekültügyi osztály Régió: Észak-alföldi Regionális Igazgatóság Cím: 4033 Debrecen, Sámsoni út 149. Telefonszám: +36 52 503 840 Megközelíthető: A 23-as busz Lovas utcai megállójától 800 m-re Hajdúsámson irányában vagy a 19-es busz Sámsoni úti fordulójából.

203

Közösségi Szállás - Nyírbátor Illetékesség: Hajdú-Bihar megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye Szakterület: Menekültügy Tevékenység: közösségi szállás Régió: Észak-alföldi Regionális Igazgatóság Cím: 4301 Nyírbátor, Bocskai út 2. Telefonszám: +36 42 510 422 ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI REGIONÁLIS IGAZGATÓSÁG (MISKOLC) Illetékesség: Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Heves megye, Nógrád megye Szakterület: Menekültügy, Idegenrendészet, Engedélyügy, Állampolgársági kérelem befogadása Tevékenység: ügyfélszolgálat Régió: Észak-magyarországi Regionális Igazgatóság Cím: 3526 Miskolc, Hatvanötösök útja 2. Telefonszám: +36 46 501 080 Fax: +36 46 501 089 Ügytípusok: tartózkodási ügyek; meghívólevél; letelepedési ügyek; külföldiek szálláshely bejelentése; nemzeti tartózkodási vízumhoz kapcsolódó ügyek, állampolgársági kérelem befogadása. Megközelíthető: Az ügyfélszolgálat a Búza tértől a Tiszai pályaudvar felé vezető úton megközelítőleg 300 méter távolságra (gyalogosan kb. 5 perc), a Megyei Rendőr-főkapitánysággal szemben lévő utcában található. A Tiszai pályaudvartól 1-es, 1A-s autóbusszal a Búza téri megállóig közlekedve a fent említett módon, 1-es, 2-es villamossal a Bajcsy-Zsilinszky utcai megállótól a Megyei Rendőr-főkapitányság felől közelíthető meg. Az ügyfelek részére a Hivatal előtt fizetős parkolási lehetőség áll rendelkezésre. Egri Kirendeltség Illetékesség: Heves megye Szakterület: Idegenrendészet, Állampolgársági kérelem befogadása Tevékenység: ügyfélszolgálat Régió: Észak-magyarországi Regionális Igazgatóság Cím: 3300 Eger, Grónay Sándor utca 3. Telefonszám: +36 36 515 744 Fax: +36 36 515 744 Ügytípusok: tartózkodási ügyek; meghívólevél; letelepedési ügyek; külföldiek szálláshely bejelentése; nemzeti tartózkodási vízumhoz kapcsolódó ügyek, állampolgársági kérelem befogadása. Megközelíthető: A vasúti pályaudvartól a 11, 12 busszal a Színház megállóig, a busz pályaudvartól 5, 5/A busszal a Főiskola megállóig. BALASSAGYARMATI KIRENDELTSÉG, KÖZÖSSÉGI SZÁLLÁS ÉS MENEKÜLTÜGYI OSZTÁLY Illetékesség: Nógrád megye Szakterület: Menekültügy, Idegenrendészet, Állampolgársági kérelem befogadása Tevékenység: közösségi szállás, ügyfélszolgálat Régió: Észak-magyarországi Regionális Igazgatóság Cím: 2660 Balassagyarmat, Kossuth u. 43. Telefonszám: +36 35 501 041 Fax: +36 35 501 046

204

Ügytípusok: tartózkodási ügyek; meghívólevél; letelepedési ügyek; külföldiek szálláshely bejelentése; nemzeti tartózkodási vízumhoz kapcsolódó ügyek, állampolgársági kérelem befogadása. Megközelíthető: A távolsági buszpályaudvartól 15 percnyi, a vasútállomástól 5 percnyi távolság gyalog. Az ügyfélszolgálatra érkezők az Ady Endre utca felől közelítsék meg az épületet. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS IGAZGATÓSÁG (PÉCS) Illetékesség: Baranya megye, Somogy megye, Tolna megye Szakterület: Menekültügy, Idegenrendészet, Engedélyügy, Állampolgársági kérelem befogadása Tevékenység: ügyfélszolgálat Régió: Dél-dunántúli Regionális Igazgatóság Cím: 7623 Pécs, Csend u. 3. Telefonszám: +36 72 518 720 Fax: +36 72 518 723 Ügytípusok: tartózkodási ügyek; meghívólevél; letelepedési ügyek; külföldiek szálláshely bejelentése; nemzeti tartózkodási vízumhoz kapcsolódó ügyek, állampolgársági kérelmek befogadása. Megközelíthető: A 21, 22, 23, 23Y, 24, 121, 122, 123, 123Y, 124 számú helyi járatú autóbuszokkal a Megyeri tér megállótól 2 perc, az 1, 55 számú helyi járatú autóbuszokkal a PÉTÁV megállótól 5 perc, gyaloglással. Kaposvári Kirendeltség Illetékesség: Somogy megye Szakterület: Idegenrendészet, Állampolgársági kérelem befogadása Tevékenység: ügyfélszolgálat Régió: Dél-dunántúli Regionális Igazgatóság Cím: 7400 Kaposvár, Széchenyi tér 3. Telefonszám: +36 82 502 747 Ügytípusok: tartózkodási ügyek; meghívólevél; letelepedési ügyek; külföldiek szálláshely bejelentése; nemzeti tartózkodási vízumhoz kapcsolódó ügyek, állampolgársági kérelmek befogadása. Megközelíthető: Az iroda a város központjában van, az OTP-vel szemben. Megközelíthető a 12. számú helyi járatú autóbusszal. Szekszárdi Kirendeltség Illetékesség: Tolna megye Szakterület: Idegenrendészet, Állampolgársági kérelem befogadása Tevékenység: ügyfélszolgálat Régió: Dél-dunántúli Regionális Igazgatóság Cím: 7100 Szekszárd, Szent István tér 23. Telefonszám: +36 74 501 163 Ügytípusok: tartózkodási ügyek; meghívólevél; letelepedési ügyek; külföldiek szálláshely bejelentése; nemzeti tartózkodási vízumhoz kapcsolódó ügyek, állampolgársági kérelmek befogadása. Megközelíthető: A szekszárdi autóbusz végállomástól (helyi és távolsági) és a vasútállomástól 300 méterre a városközpont felé a Múzeummal szemben, a Egészségbiztosítási Pénztár mellett. DÉL-ALFÖLDI REGIONÁLIS IGAZGATÓSÁG (SZEGED) Illetékesség: Csongrád megye, Bács-Kiskun megye, Békés megye Szakterület: Menekültügy, Idegenrendészet, Engedélyügy, Állampolgársági kérelem befogadása Tevékenység: ügyfélszolgálat, menekültügyi osztály Régió: Dél-alföldi Regionális Igazgatóság

205

Cím: 6724 Szeged, Londoni krt. 15. Telefonszám: +36 62 549 140 Fax: +36 62 549 147 Ügytípusok: tartózkodási ügyek; meghívólevél; letelepedési ügyek; külföldiek szálláshely bejelentése; nemzeti tartózkodási vízumhoz kapcsolódó ügyek, állampolgársági kérelem befogadása. Megközelíthető: Az autóbusz állomástól (Mars tér) a Nagyállomás felé az első megálló a 11, 13, 21Y-os menetrendszerinti autóbusszal. A vasútállomásról ugyanezen járatokkal a Mars tér felé a negyedik megálló. Kecskeméti Kirendeltség Illetékesség: Bács-Kiskun megye Szakterület: Idegenrendészet, Állampolgársági kérelem befogadása Tevékenység: ügyfélszolgálat Régió: Dél-alföldi Regionális Igazgatóság Cím: 6000 Kecskemét, Irinyi u. 17/B. Telefonszám: +36 76 481 249 Ügytípusok: tartózkodási ügyek; meghívólevél; letelepedési ügyek; külföldiek szálláshely bejelentése; nemzeti tartózkodási vízumhoz kapcsolódó ügyek, állampolgársági kérelem befogadása. Megközelíthető: A Széchenyi téri buszmegállóból induló 10-es és 14-es buszjáratról az elso megállónál kell leszállni. Innen 50 méterre, a jobb oldalon lévo KSH és SZÜV épületkomplexumban van az Ügyfélszolgálati Iroda. Békéscsabai Kirendeltség Illetékesség: Békés megye Szakterület: Idegenrendészet, Állampolgársági kérelem befogadása Tevékenység: ügyfélszolgálat Régió: Dél-alföldi Regionális Igazgatóság Cím: 5600 Békéscsaba, Kétegyházi út 10. Telefonszám: +36 66 523 700 Ügytípusok: tartózkodási ügyek; meghívólevél; letelepedési ügyek; külföldiek szálláshely bejelentése; nemzeti tartózkodási vízumhoz kapcsolódó ügyek, állampolgársági kérelem befogadása. Megközelíthető: Az autóbusz pályaudvartól Kétegyházára vagy Újkígyósra induló helyközi autóbuszjáratokkal az elso megálló. Menekültügyi Osztály - Békéscsaba Illetékesség: Békés megye, Bács-Kiskun megye, Csongrád megye Szakterület: Menekültügy Tevékenység: menekülteket befogadó állomás, menekültügyi osztály Régió: Dél-alföldi Regionális Igazgatóság Cím: 5600 Békéscsaba, Kétegyházi út 10. Pf.1. Telefonszám: +36 66 445 029 KÖZÉP-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS IGAZGATÓSÁG (SZÉKESFEHÉRVÁR) Illetékesség: Fejér megye, Komárom-Esztergom megye, Veszprém megye Szakterület: Menekültügy, Idegenrendészet, Engedélyügy, Állampolgársági kérelem befogadása Tevékenység: ügyfélszolgálat Régió: Közép-dunántúli Regionális Igazgatóság Cím: 8000 Székesfehérvár, József Attila u. 38.

206

Telefonszám: +36 22 510 755 Fax: +36 22 510 655 Ügyfél-tájékoztató telefonszám: +36 22 510 755 Ügytípusok: tartózkodási ügyek; meghívólevél; letelepedési ügyek; külföldiek szálláshely bejelentése; nemzeti tartózkodási vízumhoz kapcsolódó ügyek, állampolgársági kérelem befogadása. Megközelíthető: Az Igazgatóság épülete a megyei Nyugdíj- és Egészségbiztosítási Igazgatóság melletti épület. Közel az Interspar-Praktiker bevásárló központhoz, a Fejér megyei RFK épületéhez, a "Skála" mögötti utcában. A vasútállomástól a 31, 32 autóbuszokkal közelíthető meg, 2 megálló és 200 méter. Gyalogosan az állomással szemközti utcán haladva kb. 10 perc. Autóbusz-állomásról a 14-es busszal 2 megálló és 200 méter. Gyalogosan haladva vagy a Budai út- József Attila utca irányában vagy a Rákóczi út-József Attila utca irányában kb. 15 perc. Tatabányai Kirendeltség és Menekültügyi Osztály Illetékesség: Komárom-Esztergom megye Szakterület: Idegenrendészet, Menekültügy, Állampolgársági kérelem befogadása Tevékenység: ügyfélszolgálat Régió: Közép-dunántúli Regionális Igazgatóság Cím: 2800 Tatabánya, V, Győri út 13. Telefonszám: +36 34 517 750 Ügytípusok: tartózkodási ügyek; meghívólevél; letelepedési ügyek; külföldiek szálláshely bejelentése; nemzeti tartózkodási vízumhoz kapcsolódó ügyek, állampolgársági kérelem befogadása. Megközelíthető: A vasúti kijárattól balra, kb. 500 méterre a bal oldalon, az OBI áruház mellett. Az autóbusz állomástól az 1, 5 autóbusszal a második megállóig, majd a megállótól visszafele gyalog körülbelül 2 perc. Veszprémi Kirendeltség Illetékesség: Veszprém megye Szakterület: Idegenrendészet, Állampolgársági kérelem befogadása Tevékenység: ügyfélszolgálat Régió: Közép-dunántúli Regionális Igazgatóság Cím: 8200 Veszprém, Megyeház tér 2. Telefonszám: +36 88 580 755 / +36 88 580 757 / +36 88 580 758 / +36 88 544 668 Fax: +36 88 580 756 Ügytípusok: tartózkodási ügyek; meghívólevél; letelepedési ügyek; külföldiek szálláshely bejelentése; nemzeti tartózkodási vízumhoz kapcsolódó ügyek, állampolgársági kérelem befogadása. Megközelíthető: A Veszprémen keresztül haladó 8-as főút mellett, a Petőfi Színház szomszédságában, a Megyeházzal szemben. Menekülteket befogadó állomás - Bicske Illetékesség: Veszprém megye, Komárom-Esztergom megye, Fejér megye Szakterület: Menekültügy Tevékenység: menekülteket befogadó állomás Régió: Közép-Dunántúl Cím: 2060 Bicske, Csabdi út 20. Telefonszám: +36 22 350 907

207

NYUGAT-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS IGAZGATÓSÁG (GYŐR) Illetékesség: Győr-Moson-Sopron megye, Vas megye, Zala megye Szakterület: Menekültügy, Idegenrendészet, Engedélyügy, Állampolgársági kérelem befogadása Tevékenység: ügyfélszolgálat, menekültügyi osztály Régió: Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatóság Cím: 9026 Győr, Szövetség u. 15-17. Telefon: általános ügyekben, folyamatosan: +36 96 510 700, ügyfélfogadási időben: +36 96 510 759 Fax: általános ügyekben, folyamatosan: +36 96 510 696, ügyfélszolgálat: +36 96 510 799 Ügytípusok: tartózkodási ügyek; meghívólevél; letelepedési ügyek; külföldiek szálláshely bejelentése; nemzeti tartózkodási vízumhoz kapcsolódó ügyek, állampolgársági kérelem befogadása. Megközelíthető: A 11-es helyi autóbuszjárattal vagy személygépkocsival. Szombathelyi Kirendeltség Illetékesség: Vas megye Szakterület: Idegenrendészet, Állampolgársági kérelem befogadása Tevékenység: ügyfélszolgálat Régió: Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatóság Cím: 9700 Szombathely, Kisfaludy S. u. 1. Telefonszám: +36 94 320 423 Fax: +36 94 521 155 Ügytípusok: tartózkodási ügyek; meghívólevél; letelepedési ügyek; külföldiek szálláshely bejelentése; nemzeti tartózkodási vízumhoz kapcsolódó ügyek, állampolgársági kérelem befogadása. Megközelíthető: A Király utcáról megközelíthető, szemben a T-Com üzlettel. Zalaegerszegi Kirendeltség Illetékesség: Zala megye Szakterület: Idegenrendészet, Állampolgársági kérelem befogadása Tevékenység: ügyfélszolgálat Régió: Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatóság Cím: 8900 Zalaegerszeg, Mártírok útja 42-44. Telefonszám: +36 92 346 208 Fax: +36 92 346 209 Ügytípusok: tartózkodási ügyek; meghívólevél; letelepedési ügyek; külföldiek szálláshely bejelentése; nemzeti tartózkodási vízumhoz kapcsolódó ügyek, állampolgársági kérelem befogadása.

208

Tartalom

1. Fejezet: Üdvözlés és a kiadvány bemutatása ..................................................................... 2

1. Üdvözöljük! ......................................................................................................................... 2

2. Bevezetés ............................................................................................................................... 5

3. A kiadvány céljai .................................................................................................................. 6

4. Tájékoztatás a menekültek és egyéb bevándorlók alapellátásának helyzetéről ............. 6

2. Fejezet - Az egészségi állapot monitorozása és a kezdeti egészségügyi vizsgálat,

repülés-specifikus egészségügyi szükségletek és figyelmeztető jelek (Red flags), fertőző

betegségek és a védőoltások ................................................................................................... 11

1. Bevezetés ........................................................................................................................... 11

2. Az egészségügyi állapot felmérése és első egészségügyi vizsgálat ................................ 12

2.1 Általános információk az egészségi állapot felmérésére ........................................................ 12

2.1.1 A Nemzetközi Migrációs Szervezet (International Organization for Migration)

Egészségügyi nyilvántartó könyve (Personal Health Record Book) ............................................... 13

2.1.2 Általános javaslatok az ellátás folyamatosságának megkönnyítése érdekében ......... 13

2.2 Az újonnan érkező menekültek és bevándorlók leggyakoribb egészségügyi problémái

14

2.3 Az bevándorlók egészségügyi ellátása Magyarországon ................................................ 15

3. Figyelmeztető jelek (Red Flags) és specifikus egészségügyi igények ........................... 18

4. Fertőző betegségek ........................................................................................................... 19

4.1 Specifikus fertőző betegségek ............................................................................................ 23

4.1.1 Tuberkulózis ........................................................................................................................................... 24

4.1.2 HIV/AIDS .................................................................................................................................................. 25

4.1.3 Vírusos Hepatitis ................................................................................................................................... 26

4.1.4 Nemi úton terjedő betegségek (Sexual Transmitted Diseases) ......................................... 27

4.2 Lehetséges nem szokványos fertőző betegségek menekültek és újonnan érkező

bevándorlók között ......................................................................................................................... 27

5. Védőoltások ....................................................................................................................... 30

5.1 Hasznos általános információk ......................................................................................... 30

5.1.1 Erőforrások különös tekintettel a menekültek és más migránsok ellátására ............. 32

5.2 A vakcinák tárolása és kezelése ........................................................................................ 34

5.3 Védőoltások dokumentálása ............................................................................................. 35

209

5.4 Az injekció adás technikája ............................................................................................... 36

5.5 A fájdalom csökkenése (gyermekgyógyászat) ................................................................. 37

6. Forrás ................................................................................................................................ 37

3. Fejezet - Jogi alapok ........................................................................................................... 38

1. Bevezetés ........................................................................................................................... 38

2. Az ellátások jogi alapja .................................................................................................... 38

2.1 Külföldiekre vonatkozó szabályozás ....................................................................................... 38

2.2 A jogi státuszokról általában ................................................................................................... 39

2.3 A menedékkérők egészségügyi ellátásának jogi szabályozása .............................................. 39

2.4 Egészségügyi ellátás .................................................................................................................. 40

3. Az elismerését kérő személy egészségügyi ellátással kapcsolatos kötelezettségei és

jogosultságai ............................................................................................................................ 41

3.1. Az elismerését kérő személy egészségügyi ellátással kapcsolatos kötelezettségei ................. 41

3.2. Az elismerését kérő személy egészségügyi ellátással kapcsolatos jogosultságai ............. 42

3.3. A befogadási feltételek ....................................................................................................... 43

3.4. A befogadás során nyújtott ellátások és támogatások rendszere ................................... 43

3.5. Térítésmentesen igénybe vehető ellátások köre, szabályai ............................................. 45

3.6. A menekültügyi őrizettel kapcsolatos intézkedésekről ................................................... 46

3.7. A repülőtéri eljárás ............................................................................................................ 47

3.8. A különleges bánásmódot igénylő személy ellátása a befogadás során ......................... 47

4. A menekült, az oltalmazott, a befogadott, valamint a menedékes számára nyújtott

ellátások és támogatások rendszere és egészségügyi ellátása ............................................. 49

4.1. A menekült, az oltalmazott, a befogadott, valamint a menedékes számára nyújtott

ellátások és támogatások rendszere ............................................................................................... 49

4.2. Menekült, oltalmazott, befogadott, valamint menedékes személyek egészségügyi ellátása

50

4.3. Egészségbiztosítás .............................................................................................................. 51

4.4 Utazási kedvezmények igénybevétele .................................................................................... 52

5. Tömeges migráció okozta válsághelyzetben alkalmazható hatósági rendelkezések .. 52

6. Információnyújtás-beleegyezés ....................................................................................... 52

6.1. Beleegyezés.......................................................................................................................... 53

6.2. Hogyan kommunikáljunk nyelvi akadályok esetén ........................................................ 53

7. Az önkéntesként menekültekkel dolgozó orvosok biztosítása ...................................... 54

210

8. Az egészségügyi ellátással kapcsolatban felmerülő költségek finanszírozási kérdései

54

9. Forrás ................................................................................................................................ 57

4. Fejezet, 1. rész– Egészségügyi szolgáltató-páciens kapcsolat ......................................... 58

1. Bevezetés ........................................................................................................................... 58

2. Általános információk ...................................................................................................... 58

3. Általános kommunikációs stratégiák ............................................................................. 60

4. Néhány konkrét kommunikációs stratégia a menekültekkel, menedékkérőkkel és

egyéb bevándorlókkal foglalkozók számára ........................................................................ 62

5. Nonverbális kommunikáció ............................................................................................ 63

6. Általános információk a tolmácsolásról ......................................................................... 63

7. Forrás ................................................................................................................................ 67

4. Fejezet, 2. rész – Egészségügyi szolgáltató-páciens interakció ....................................... 68

1.Bevezetés .............................................................................................................................. 68

2. A kultúra szerepe az egészségügyben ............................................................................. 69

3. Gyakorlat .......................................................................................................................... 70

4. Sztereotipizálás ................................................................................................................. 71

5. Strukturális feltételek ...................................................................................................... 72

6. A szorongás kifejezése...................................................................................................... 73

7. A mentális egészség problémáinak megítélése ............................................................... 74

8. Példák a szorongás kifejezésére Szíriából és Afganisztánból ....................................... 76

9. Betegségek magyarázó modellje ..................................................................................... 79

10. Öngyógyítás és orvosi pluralizmus ................................................................................. 81

11. Mit kérdezzünk a konzultáció során ............................................................................. 81

12. Halálos betegségek, halál és haldoklás ........................................................................... 82

13. A fájdalom percepciójának és kezelésének transzkulturális aspektusai ..................... 83

14. Gyakorlati értékelés- összefoglaló .................................................................................. 85

211

15. Forrás ................................................................................................................................ 86

5. Fejezet, 1. rész- Mentális egészség és pszichológiai támogatás ...................................... 89

1. Bevezetés ............................................................................................................................. 89

2. A menekültek mentális egészséggel kapcsolatos problémái ........................................... 89

3. A menekültek mentális egészséggel kapcsolatos problémáinak eredete és kapcsolódó

rizikófaktorok ......................................................................................................................... 90

3.1.1 Traumatikus események a származási országban .................................................................. 91

3.1.2 Traumatikus események a menekülés során ............................................................................ 91

3.1.3 Stresszes körülmények az érkezési országban ........................................................................ 92

3.2 Pszichoszociális támogatás ................................................................................................ 93

3.3 Egészségügyi osztályozás ................................................................................................... 93

3.3.1 A szorongás jeleinek felismerése ................................................................................................... 94

3.4 Specifikus mentális egészségügyi problémák .................................................................. 94

3.4.1 A szorongás és stressz tünetei ........................................................................................................ 94

3.4.2 Depresszió ............................................................................................................................................... 95

3.4.3 A stressz fizikai kifejeződése ........................................................................................................... 95

3.4.4 Gyász .......................................................................................................................................................... 96

3.4.5 Szerhasználat.......................................................................................................................................... 96

3.4.6 Poszttraumás stressz szindróma (PTSD) ................................................................................... 96

3.5 Szűrés, kezelés és eszközök ................................................................................................ 98

3.5.1 Szűrés és felmérés ................................................................................................................................ 98

3.5.2 Kezelések............................................................................................................................................... 101

3.5.3 Diverzitás és kulturális érzékenység ......................................................................................... 102

4. A gyógyulás elősegítése .................................................................................................. 103

4.1 Hogyan kezeljük a menekülteket .................................................................................... 103

4.2 Az önállóság előmozdítása ............................................................................................... 104

4.3 Információ nyújtása ......................................................................................................... 105

4.4 Gyermekek és serdülők ................................................................................................... 106

5. Mentális szorongás a szakembereknél ............................................................................ 108

6. Forrás ................................................................................................................................ 110

5. Fejezet, 2. rész- Traumatizáció felismerése és elsősegélynyújtás a stressz csökkentése

érdekében a primer és szekunder traumatizáltak között (menekültek, önkéntesek,

egészségügyi dolgozók) ......................................................................................................... 113

212

1. Bevezetés ........................................................................................................................... 113

2. Trauma és stresszreakciók ............................................................................................ 114

a. Akut stresszreakció F 43.0 .............................................................................................. 114

b. Poszttraumás stressz szindróma F 43.1 .......................................................................... 114

c. Extrém stressz okozta személyiségváltozás F 62.0 ........................................................ 114

d. Hogyan kezeljük a reakciókat bizonyos esetekben ....................................................... 115

3. A migráció fázisai ........................................................................................................... 116

4. Ajánlott viselkedésre vonatkozó tanácsok a traumatikus tapasztalatokkal

kapcsolatos reakciókhoz ...................................................................................................... 118

5. Sürgősségi pszichológiai intézkedések ............................................................................ 119

a. Szóbeli megközelítés:"CISM kritikus esemény stresszkezelése" ................................ 119

b. Fizikai megközelítés: nonverbális kezdeti beavatkozás, amely különösen vannak nyelvi

akadályok esetén alkalmazható ................................................................................................... 121

c. NAEM kezeléssorozat a stresszoldásra .......................................................................... 121

d. Trauma Tapping Technique TTT .................................................................................. 122

5. Forrás .............................................................................................................................. 125

6. Fejezet - Szexuális és reproduktív egészség ................................................................... 126

1. Bevezetés ........................................................................................................................... 126

2. Háttér információk ........................................................................................................... 126

3. A menekült nők és különösen nehéz életkörülményű menedékkérők szexuális és

reproduktív egészsége .......................................................................................................... 127

3.1 Az első értékelés ...................................................................................................................... 127

3.2 a piros zászlók ......................................................................................................................... 128

3.2.1 Ellenőrző lista .......................................................................................................................................... 129

3.3 Jogi szempontok ...................................................................................................................... 129

4. Peri- és posztnatális időszak ............................................................................................ 130

4.1 Kockázatok a peri- és posztnatális időszak során ................................................................ 130

4.1.1 Első értékelés ........................................................................................................................................... 130

4.1.2 A peri- és posztnatális ellátás ............................................................................................................ 132

4.1.3 Jogi kérdések / lehetőségek ............................................................................................................... 133

5. Anya-gyermek kapcsolat - az esetleges problémákat okozhatja a trauma, a menekülés,

és a kimerültség .................................................................................................................... 133

213

5.1 Az első értékelés ...................................................................................................................... 133

5.2 Figyelmeztető jelek .................................................................................................................. 133

5.3 Támogató intézkedések........................................................................................................... 134

6. A női nemiszervek megcsonkítása (FGM) ..................................................................... 134

6.1 A jelenlegi helyzet: .................................................................................................................. 134

6.2 FGM gyakorlata ...................................................................................................................... 134

6.2.1 Definíció ..................................................................................................................................................... 134

6.2.2 Formái ......................................................................................................................................................... 135

6.2.3 FGM / C okai ............................................................................................................................................. 135

6.2.4 FGM szövődményei ................................................................................................................................ 135

6.2.5 FGM jogi vonatkozásai Magyarországon ...................................................................................... 136

6.2.6 Refibulation .............................................................................................................................................. 136

6.2.7 Defibulation .............................................................................................................................................. 136

6.2.8 Információk szakemberek számára ................................................................................................ 136

6.2.9 FGM és a terhesség /szülés ................................................................................................................ 136

6.2.10 FGM által érintett nők ........................................................................................................................ 137

6.3 FGM-el kaocsolatos támogató intézmények/szolgáltatások ................................................ 137

7. Menstruáció ...................................................................................................................... 137

7.1 Piros zászlók ............................................................................................................................ 137

8. Fogamzásgátlás ................................................................................................................. 138

8.1 A piros zászlók ......................................................................................................................... 138

8.2 Kérjük, vegye figyelembe: ...................................................................................................... 139

9. Az abortusz ....................................................................................................................... 139

9.1 A piros zászlók ......................................................................................................................... 139

10. Szexuális úton terjedő betegségek (STD's)................................................................... 142

10.1 Adatok és tények a nemi úton terjedő betegségekről ......................................................... 142

10.1.1 Melyek a szexuális úton terjedő betegségek? .......................................................................... 142

10.1.2 Többnyire az STD gyógyítható ....................................................................................................... 142

10.1.3 Megelőzése ............................................................................................................................................. 143

11. A szexuális és nemi erőszak ........................................................................................... 143

11.1 Jogi kérdések ......................................................................................................................... 143

11.2 A nemi erőszak definíciója ................................................................................................... 144

11.3 A szexuális erőszak egészségügyi kockázatai ...................................................................... 144

11.3.1 A legfontosabb tények ....................................................................................................................... 145

11.4 Az első értékelés .................................................................................................................... 146

214

11.4.1 Becsületsértés ....................................................................................................................................... 146

11.5 Az iskolai szexuális oktatás .................................................................................................. 146

12. A nemek és az emberi jogok .......................................................................................... 146

7. Fejezet– Gyermekek egészsége ........................................................................................ 147

1. Előzetes megjegyzések ...................................................................................................... 148

2. Bevezetés ........................................................................................................................... 148

3. Fertőző betegségek ........................................................................................................... 148

4. Védőoltások, vakcináció ................................................................................................... 150

5. Általános információk az immunizálásról ................................................................... 160

6. Prevenció ......................................................................................................................... 160

6.1 D-vitamin pótlás ............................................................................................................... 160

6.2 Vashiányos anaemia ......................................................................................................... 160

6.3 Vizsgálatok újszülöttkorban ........................................................................................... 161

7. Általános tanácsok a gyermekek vizsgálatához az alapellátásban ............................ 162

8. Táplálás ........................................................................................................................... 162

8.1 Háttér ................................................................................................................................ 162

8.2 Táplálás – alap értékelés ................................................................................................. 163

8.3 Diagnosztikus javaslatok: Malnutríció .......................................................................... 163

8.4 Diagnosztikus ajánlások: Elhízás ................................................................................... 164

8.5 Ajánlások a családoknak ................................................................................................. 164

9. Gyermekegészség............................................................................................................ 165

9.1 Kulturális hatások és az egészség ................................................................................... 165

9.2 Az együttműködés fejlesztése .......................................................................................... 165

9.3 Napi rutinvizsgálat ........................................................................................................... 166

9.4 Erőforrások ...................................................................................................................... 166

10. Pszichés egészség ............................................................................................................ 167

10.1 Tünetek ............................................................................................................................. 167

10.2 Családon belüli erőszak és szexuális abúzus .................................................................. 167

11. Összegzés ......................................................................................................................... 167

12. Hasznos linkek ................................................................................................................ 168

215

8. Fejezet - Egészségfejlesztés és megelőzés a menekültek és az egyéb bevándorlók

alapellátásban ....................................................................................................................... 169

1. Bevezetés ........................................................................................................................... 169

2. A menekültek egészségügyi ellátása Magyarországon .................................................. 170

3. Krónikus betegségek ........................................................................................................ 180

4. Megelőzés és egészségfejlesztés ..................................................................................... 182

4.1 Megelőző orvosi vizsgálat ....................................................................................................... 182

4.2 Megelőző méhnyakrák szűrés nőknek .................................................................................. 185

4.3 Fogászati egészség ................................................................................................................... 186

4.4 Illemhelyek ............................................................................................................................... 186

4.5 Táplálkozás és folyadékbevitel ............................................................................................... 186

4.6 Testmozgás ............................................................................................................................... 187

5. A nők egészsége .............................................................................................................. 187

5.1 Menstruáció ............................................................................................................................. 187

5.2 Fogamzásgátlás ....................................................................................................................... 188

6. A nemek sajátos egészségügyi helyzete és a pszichoszociális támogatás .................... 189

6.1 Tájékozódás, az integráció támogatása Magyarországon .................................................. 189

6.2 Információs irodák a menekülteknek Magyarországon ..................................................... 198