ivóvízbiztonság-tervezés a soproni vízmű zrt.-nél

Ivóvízbiztonság-tervezés a Soproni Vízmű Zrt.-nél.

MHT Soproni TSZ2014.01.21. Sopron

Előzmények

Tervezés

Megvalósítás

Bevezetés

További teendők

Törvényi szabályozás

Törvényi szabályozás

• A 65/2009. (III. 31.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet módosítása alapján közegészségügyi szempontú Ivóvizbiztonsági terv készítése és benyújtás Országos Tisztiorvosi Hivatal részére

• több mint 5000 fő vagy 1000 m3/nap víztermelési kapacitás vízellátási egységek részére kötelező feladat


Első gondolataim

• Projektfelelős lettem.– Mi is ez tulajdonképpen?– Miről is szól?– Biztos a BIZTONSÁGRÓL!

• Abból sose elég, de hol a határ?

• Meddig érdemes elmenni egy vízellátó rendszer biztonságának a kialakításában?


Egyéb észrevételek

• Várszegi Csaba kollégámtól kaptam egy anyagot.– A rendszerváltozás óta több mint felével csökkent

igényeket fejlesztések nélkül is biztonságosan ki lehetett elégíteni.

– De még a mennyiségi biztosításoknál is felvetődött a kérdés: hol van a biztonság határa? Kell-e 100 %-s tartalék mindenhova?

– A minőség biztonsága: kell-e kifogástalan vizet szolgáltató technológiai sorhoz beépíteni még egy tartalék akadályt, mely csak egy másik lépcső kiesésénél kezdene működni?


Zürichi Vízmű

• Európa legbiztonságosabb vízműve!• A biztonságnak ugyan nincs mérhetősége, de

Zürich város vízellátó rendszerére kimondható, hogy mindennek van egyenlő kapacitású teljes üzemi tartaléka. Ennél nagyobb biztonság nem létezik.


Zürichi Vízmű II.

• A város átlagos vízigénye 150-160 000, maximális fogyasztás 190 000 m3/d!

• Ezt az igényt külön-külön a parti szűrésű, felszínalatti vizet termelő telep és a nagyobbik felszíni vízmű is ki tudja elégíteni. – 3 helyről egyenként is tudja biztosítani!

• Hardhof parti szűrésű vízmű• Zürichi tavi felszíni vízművek

– Lengg– Moos


Hardhof parti szűrésű vízmű• A 150 000 m3/d kapacitású telep a város közepén helyezkedik, lényegében a

Zürichi Vízmű sokemeletes székházát veszi körül. A Zürichi tóból kifolyó, és a telepig csak néhány kilométert megtevő, szemmel láthatóan jó vízminőségű Limmat folyó mellé van telepítve a 19 db. 20-25 mély csőkút, mint az első kiemelési lépcső. A kitermelt víz 3 darab dúsító medencén és 12 nyelő kúton keresztül ismét bejut egy mesterségesen kialakított kavics anyagú vízáteresztő rétegbe, ahonnan 4 csáposkút emeli ki a már kétszer megszűrt vizet. Ezt a vizet nagynyomású szivattyúk emelik a fogyasztói zónákba.

• A biztonság fokozására néhány éve egy földalatti vízkezelő művet létesítettek, melynek feladata a csőkutak parti szűrésű vizének tisztítása lenne, ha a Limmatot valamilyen váratlan szennyezés érné. Soha nem került még sor a bevetésére.

• Tehát: kétszeres szűrés a biztonság céljából.


Zürichi tavi felszíni vízművek• A tó két partján helyezkedik el a Lengg (250 000 m3/d) és a Moos (80 000 m3/d)

vízkezelő mű. Az utóbbi tisztított vizéhez 20 000 m3/d forrásvizet kevernek. A Zürichi tó adja a nyersvizet, melynek minőségével kapcsolatban Erich Münck vízmű igazgató 2011 augusztusában a következőket nyilatkozta: „Nyomatékosan szeretném hangoztatni, hogy a nyersvizeinkben nincs egyetlen egy komponens sem olyan koncentrációban, mely a jelenlegi tudás szint szerint az emberre káros lenne”. Tehát a tó vize úgy, ahogy van iható lehetne. Ezek után a Lengg vízmű technológiája (megegyezik a másik telepével):

• 1. Vízkivétel 500 méterre a parttól, 32 méter mélyről, 6-8 C télen-nyáron.• 2. Lépcsők: előózonizálás- kétrétegű (homok és horzsakő) gyorsszűrés-

közbeeső ózon- aktív szén szűrés- lassú szűrés• 3. 2006-2008: újabb barrier: kísérlet sorozat a membrán fokozat pontos

beavatkozási helyének meghatározása céljából• Ezzel a technológiával a pocsolyából is ivóvizet lehet gyártani. Az itteni nyersvíz

pedig iható tóvíz, 32 méter mélyből, állandó 6-8 C közötti hőmérséklettel. Magyar szemmel kissé túlbiztosított minőség.


Elpusztíthatatlan irányító központ

• A város központját jelentő pályaudvartól nem messze, az egész vízmű központi épületében, –közel a Hardhof vízműhöz – annak vasbeton ajtókkal, óvó hely elven kialakított pincéjében van a diszpécser központ.

• Szintén ezen a szinten helyezkednek el a Hardhof vízmű tartalék nagynyomású szivattyúi. Áramkimaradás esetén (szinte csak háborúban elképzelhető) szintén ezen a szinten található két nagyteljesítményű Diesel-generátor együttes, mint tartalék energia forrás.

• Az egész város vízellátásának üzemvitele tehát tényleg „bombabiztos”.


Még mindig izgultak a városatyák!

• Mi történik akkor, ha valamelyik víztermelő telep beszállító, fogyasztási központokba vezető nagyátmérőjű vezetéke eltörik?

• Nem szabad ilyen kockázatot hagyni!• A megoldás egyszerű: össze kell kötni mélyen a föld gyomrában a

három telepet olyan átmérőjű mesterséges alagúttal, hogy bármikor ki tudják segíteni egymást.

• És neki is álltak, az amúgy is túlbiztosított rendszert tovább biztosítani :o)


Zürich város ivóvíz hálózata az alagúttal

• Összesen 21 km.• Belső átmérő 1,4-2,3 méter között• Helyenként 130 méter mély


DE EZ SEM VOLT ELÉG!

• De még ezek az intézkedések sem adnak teljes biztonságot. Megtörténhet, hogy valamilyen okból leáll minden 1-2 napra. Legalább is a svájci kockázat elemzők szerint. Akkor bizony le kell menni a pincébe. Az óvóhelyen minden család köteles több hétre elegendő zacskós ivóvizet tárolni, melyeket az egészségügyi garancia lejárása után ki kell cserélni.

• Szabad ennyit költeni az ivóvízellátás biztonsága érdekében? Nem tudom.


Hol találkoztam vele először?

• Szakmérnöki oktatás – nem „tetszett”• MAVIZ VBT konferencia

– Teltház , mindenkit érdekelt a téma, de látszott, hogy senki nem tudta még konkrétan mit is kell valójában tenni.

– Magyar Vízbiztonság Kft. • Az országban az első jóváhagyott tervet ők csinálták• Miskolc• „Nem klórozunk: az úgy nem fog átmenni”


Hol találkoztam vele először II. ?

• MHT előadás Székesfehérvár– Fejér víz saját maguk készítették el– Szegedről is érkeztek, hatalmas köteg papírokkal– Az első hasznos tanácsot itt kaptam: Ami már meg

van arra csak hivatkozzunk! Ne tegyük be a dokumentációba.

• OTH javaslat, elkészítési útmutató: 15 oldal• Víziközmű Konferencia: Miskolc - Energie AG


Működési terület


Működési terület - Bük


Vízellátó rendszerek

Előadó:Bódis Gábor

16 db rendszer

100 %

610 km gerinc

218 km bekötés

17 km gyűjtőv.

26 medence

18 víztorony

Soproni Vízellátó rendszer

Előadó:Bódis Gábor

Galéria 2 km

Fertőrákosi vízb.

Skőhidai vízb.

20 övezet

18 db medence

13 db nyomásf.

Kb. 70 000 fő

Nincs tisztítás!

UV

„Külső” partner keresés

• Saját magunk készítjük el!– A Vezetőség nem támogatta:

• Magyar Vízbiztonság Kft. – Nem voltak szimpatikusak, drága

• Energie AG - Miskolc– Mi lennénk Mo-on az első referencia, olcsó, de

kockázatos (csak külföldi referenciáik voltak)

• Győztes: Miskolc Energia AG (Kiszela Gergő)


Feladat részletezése

Projekt kiterjedése

IVÓVÍZ BIZTONSÁGI TERV

A vízbiztonsági rendszer a

• megelőzés elvén alapuló,

• a vízellátó rendszer egészére kiterjedő,

• közegészségügyi kockázatok csökkentését célzó kockázatkezelési rendszer.

A rendszer feladat minden olyan kockázat kezelése, amely az ember ivóvíz eredetű egészségkárosodását, járványok, betegségek megelőzését, leküzdését szolgálja.

Nem a fogyasztók megelégedettségének növelése a cél, hanem a fogyasztókra gyakorolt hatás preventív kezelése.

Feladat részletezése


IVÓVÍZ BIZTONSÁGI TERV

Gyakorlati cél:a Soproni vízmű sajátosságaihoz és meglévő műszaki információs, minőségügyi, és térinformatikai rendszeréhez, üzemeltetési környezetéhez illeszkedő eszköz kialakítása a vízellátás biztonságának folyamatos növeléséhez és meglévő kockázatok méréskéséhez, megelőzéséhez.

Nem egy újabb, bonyolult plusz dokumentációs kötelezettséget jelentő „rendszer” kiépítése a cél. -> max. 30-40 oldal/vízellátási egység + mellékletek – áttekinthető, egyszerűen kezelhető, strukturált dokumentáció


• Sopron - Fertőd Térségi vízellátó rendszer

Vízműtelep neve

Kitermelésre kerülő vízmennyiség

Mértékadó kapacitás

Ivóvízbiztonsági terv készítés (1000 m3/nap-nál nagyobb

kapacitású vízellátó rendszer vagy 5000 főt meghaladó

állandó népesség)

m3/nap m3/év m3/nap Igen/Nem

Fertőrákosi vízműtelep 5,000 1,825,000 5,000 Igen

Kőhidai-Kistóhalmi-Csalánkerti vízmű 8,900 3,248,500 9,560 Igen

Kistóhalmi vízműtelep nem üzemel Nem

Csalánkerti vízműtelep nem üzemel Nem

Főtelep (somfalvi galéria és Faraktári kút) 1,800 657,000 2,160 Igen

Fertődobozi vízműtelepforrás vize nem jut a fogyasztói

hálózatba 500 Nem

Fertődi vízműtelep 1,500 547,500 2,500 Igen

Hegykői vízműtelep 900 328,500 15,000 Igen

Hegykői 2. számú kúttelep nem üzemel 400 Nem

Összesen 18,100 6,606,500 35,120

• Lövő Térségi vízellátó rendszer

Projekt időterv

…

• Projekt kezdet: 2011. november 15.

• Projektzárás: 2012. április 30.

• Jogerős hatósági engedélyek beszerzése: 2012. augusztus 30.

VBT általános felépítése


Konkrét részfeladatok

• Munkacsoport kialakítása megbeszélések, projektindító értekezlet

• Ivóvízszolgáltatás elemzése, közegészségügyi szempontú összegzése vízellátó rendszer leírása

• Vízellátásra (vízgyűjtő terület, víztermelés, technológia, elosztóhálózat) ható veszélyek feltárása, elemzése, forrás és következmény meghatározás; kockázatok valószínűség alapú kiértékelése 2005-2011 dokumentált haváriák, riasztások beavatkozások kiértékelése (MIR, hálózatfelügyeleti rendszer)

• Üzemeltetésre vonatkozó határértékek meghatározása, riasztási határértékek, kútkikapcsolási határérték

• Eljárások, feljegyzések kidolgozása megelőző és ellenőrző intézkedésekre, helyesbítő intézkedések megfogalmazása; működési monitoring felépítése

További részfeladatok• Nem-megfelelőségek kezelése, korrekciós intézkedések

kidolgozása

• Tanácsadás a vízbiztonsági terv informatikai támogatás (Műszaki Információs Rendszer, térinformatika) kialakításához

• Kapcsolódás tanúsított Minőség- és Környezetközpontú irányítási, valamint HACCP rendszerhez

• Vízellátó rendszer veszélykezelési mátrix felépítése

• Ivóvízbiztonsági terv dokumentáció összeállítása Sopron - Fertőd Térségi vízellátó rendszer és a Lövő Térségi vízellátó rendszer egységre

• OTH és ÁNTSZ szakértőkkel konzultáció Ivóvizbiztonsági terv benyújtása Országos Tisztiorvosi Hivatal részére a 65/2009 (III. 31.) Korm. rendelet szerinti közegészségügyi szempontú jóváhagyás céljából.

Kockázat, veszély

Forrás

Következmény

Kockázatértékelés (kvalitatív, kvantitatív)

K=VxS

Megelőző intézkedés

Tevékenység

Gyakoriság

FelelősKorrekciós intézkedés

Ellenőrző tevékenység

Kockázatkezelés folyamata

Dokumentálás

Intézkedés

Valószínűség, gyakoriság V=1-5

Hatás …

Kiterjedés, súlyosság S=1-5

Részletes leírás

Felszíni eredetű szennyeződés megjelenés

Szenny-vízgyűjtő

ellenőrzés

kétévente

TFH beszivárgása csatornázatlan területen

Közegészségügyi veszély, szennyezés

indikátor megjelenése nem megfelelőség

Vízbázisvé-delmi felelős

… Munkalap

… paraméter vizsgálata pl. Coli,NH4+ riasztási és kútkizárás

határérték, mintavétel gyakoriság, dokumentálás módja

Jelentés hatóság feléKútkizárás, fertőtlenítés…

Megvalósítás

• Munkacsoport megalakulása– VÜM, FÜM, LÜM, LABOR, Közmf. O., Info. O.,

• A vonatkozó dokumentumok begyűjtése– WHO 2009, OTH útmutató, Energie AG WSP

• A meglévő dokumentációk összegyűjtése– Engedélyek, utasítások, szabályzatok…

• A meglévő folyamatok áttekintése– Hibaelhárítás, üzemeltetés…– Nincs fertőtlenítés „kuriózum” megoldása


Megvalósítás II.• Sorozatos egyeztetések (min. 6 több órás konzultáció)• Feltárt veszélyforrások beazonosítása, értékelése objektumonként• Közegészségügyi kockázatok lehetőségeinek feltérképezése

– Nyitott rendszer (pl. csőtörés, vízbekötés kiépítés)– Szakszerűtlen üzemeltetői beavatkozás (szennyezett anyag beépítése)

• Intézkedési javaslatok: cél, hogy hatékonyak és költségkímélőek legyenek, minimális munkaerő ráfordítással járjanak

• Szemléletbeli különbségek leküzdése: Más a célja az üzemeltetőnek és más a bevezető cégnek! Sokszor vitába fulladtak a megbeszélések!

• Hiányzó kapcsolódó dokumentumok feltárása, elkészítése– Ütemtervek, karbantartási utasítások


Javaslatok• Vízbázisok, védőterületek, kutak, szennyező-források ellenőrzése• Karszt-vízbázison online zavarosság, pH, vezetőképesség mérés

kialakítása• Mikrobiológiai gyorstesztek alkalmazása• Vízmű telepenként vízáramlás irányába legalább 1 db figyelő kút

kijelölése, mintázási gyakoriságának meghatározása és mérés• Lövő vízmű telep és falu közötti területen 1 db figyelőkút létesítése• 2 db online meteorológiai mérés: csapadék, vízhőmérséklet –

Főtelep, Fertőrákos. Csapadékintenzitáshoz kötött riasztási szint.• Mobil fertőtlenítő csatlakozási pontok felülvizsgálata• Herlisil fertőtlenítő szer használata (pl. vízmérő cseréléskor)


Javaslatok II.• Főtelep, galéria:

– Folyamatos zavarosság, vez.kép, pH, hőmérséklet mérése – Felszíni vízfolyás (vízbázison lévő két patak) vízmérce napi

leolvasása; patak szemrevételezéses vizsgálata– Galéria online vízszintmérés, kritikus szint elérésekor riasztás,

automatikus szivattyúleállás– UV fertőtlenítés, lámpa teljesítményhez kötött működtetés– Havi teljes vízminőségi vizsgálat, online mérések kalibrálása– Min. évente galéria, gyűjtőkutak tisztítása, fertőtlenítés, kerítés,

környezet rendszeres ellenőrzése


JóváhagyásJavaslatok részbeni elfogadása (mindkét fél engedett) és a további egyeztetések alapján, illetve az ÁNTSZ-nél történő személyes látogatás követő hibajavítás után, ha kicsit csúszással is (tervezett határidő: 2012. augusztus 30.), de sikerült:•Jóváhagyott vízbiztonsági tervek:

– Sopron-Fertőd TVR: 2013. április 5.– Lövő TVR: 2013. április 3.

•Hurrá meg vannak a tervek! De ezt a tervet most alkalmazni kell, üzemeltetni kell, be kell vezetni a cégnél!• Talán még nagyobb feladat, mint a terv létrehozása.


Érdekességek:Sok helyen láttam, hogy a projekt vége, egy óriási papírhalmaz illetve egy óriási kockázatértékelési MÁTRIX:•Sopron-Fertőd TVR: 64 oldal•Lövő TVR: 33 oldal•A Mátrixot lecseréltük A4-es formátumú Kockázatértékelő és intézkedési lapokra (ÁNTSZ-nek nagyon tetszett.)


Bevezetés• Jelenleg is folyamatban van a projekt bevezetése:

– Fogyasztók tájékoztatása a csővezetékek, fittingek, csapok megválasztásáról, utótisztító berendezések alkalmazásának előnyeiről és hátrányairól, valamint a megfelelő vízhasználatról (honlapra).

– FÉ-3 és KÉ-13 számú, vízáramlás irányába eső figyelő kutak negyedéves gyakoriságú mintavétele.

– Rudas és Karig - Vízbiztonsági alrendszer „B” verzió bevezetése (VBT indulás bejelentése).

– Online csapadékmennyiség-mérő és online vízminőség elemző műszereket beszerzése, telepítése (Főtelep és Fertőrákos vízmű-telep).

– Ellenőrzési feladatok végrehajtása, dokumentálása– Visszacsapó szelep meglétének ellenőrzése a vízmérő leolvasáskor– Éves felülvizsgálat elkészítése (nem kell bejelenteni).


További feladatok• Éves felülvizsgálat mellett négy évente teljes felülvizsgálat OTH• Büki integráció kapcsán a Büki TVR-re is el kell készíteni a tervet

– Határidő: 2014. július 1.– Saját magunk késztjük el.

• Hurrá készen vagyunk! DE!


Törvény módosítás• Részletek a 430/2013. (XI. 15.) Korm. rendelet által hozott

változásokról


201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről

2013.12.01-től módosult!

További módosítások4. § (6) A fogyasztók számára évi átlagban 10 m3/nap mennyiségnél több vizet szolgáltató vagy 50 főt meghaladó állandó népességet ellátó ivóvízellátó rendszerek vízbiztonság-irányítási rendszerét ivóvízbiztonsági tervben kell rögzítenie az üzemeltetőnek.

Minden vízellátó rendszerre el kell készíteni a tervet 2016. július 1-jéig!4. § (7) Az ivóvízbiztonsági tervet az ivóvíz-szolgáltatás helye szerinti illetékes népegészségügyi szerv közegészségügyi szempontból határozatban hagyja jóvá.

ÁNTSZ OTH helyett a területileg illetékes szerv hagyja jóvá.4.§ (9) A jóváhagyásra irányuló kérelemhez az üzemeltető az Országos Környezetegészségügyi Intézet (a továbbiakban: OKI) szakvéleményét csatolja.

Az üzemeltetőnek ezentúl csatolni kell az OKI szakvéleményét a kérelemhez.§ (10) Az üzemeltetőnek az ivóvízbiztonsági tervet évenként kötelezően felül kell vizsgálnia. Az ivóvízbiztonsági tervben eszközölt változásokat – különösen a kockázatértékelés, beavatkozási értékek, monitorozás gyakorisága terén – az illetékes népegészségügyi szerv felé be kell jelenteni.

Bekerült a jogszabályba, hogy évenként felül kell vizsgálnunk a tervet, a változásokat pedig az illetékes NSZSZ felé be kell jelentenünk.


További módosítások II.4.§ (12) Az üzemeltetőnek az ivóvízbiztonsági terv közegészségügyi felülvizsgálatát az aktualizált ivóvízbiztonsági terv benyújtásával, ötévente az ivóvíz-szolgáltatás helye szerinti illetékes népegészségügyi szervnél kell kérelmeznie, mely felülvizsgálat legalább a következőkre terjed ki:a) az ivóvízbiztonsági tervben foglaltak teljesülése, b) a teljes vízellátó rendszer működtetésének közegészségügyi vizsgálata, a kockázatbecslés és kockázatkezelés értékelése, c) üzemeltetői kivizsgálás, intézkedés és a veszélykezelési eljárás módosítása rendkívüli esemény vagy határérték-túllépés esetén.

Négyről öt évre változik a közegészségügyi felülvizsgálat rendszeressége.4.§ (13) A vízszolgáltatás helye szerinti illetékes népegészségügyi szerv a jóváhagyó határozatot hivatalból visszavonhatja, amennyiben az ivóvízbiztonsági tervben foglaltak nem teljesülnek, vagy az ivóvízbiztonsági terv szerinti megelőző és veszélykezelési tevékenységet az üzemeltető nem alkalmazza.

Szabályozásra kerülnek a jóváhagyó határozat hivatalból történő visszavonásának feltételei.Ha a jóváhagyó határozatot visszavonja NSzSz, nem állnak fenn a működési engedély kiadásának feltételei → MEKH a működési engedélyt visszavonja.


Köszönöm minden kollégámnak aki részt vett benne és segített ennek

megvalósításában.

Köszönet!

Bódis Gábor, té[email protected]

Köszönjük a megtisztelő figyelmet várom a kérdéseket!

mailto:[email protected]

ivóvízbiztonság-tervezés a soproni vízmű zrt.-nél

Documents