I. Bevezető gondolatok

Mielőtt az ELTE Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolára

jelentkeztem volna, egy műszaki főiskolát végeztem el, és többéves

programozói tapasztalattal, ám gyógypedagógiai ismeretek nélkül – az

akkori technológiai háttérrel (Turbo Pascal programozási nyelvben, jóval

kisebb teljesítményű PC-n) – hobbiként olyan gyógypedagógiai témájú

programokat írtam, amelyek a látás–, illetve hallássérült emberek

segítségére lehetnek. Talán a saját közepes mértékű hallássérülésem

indokolta ezt az érdeklődési területet. Ezek a programok nem újszerűek

voltak, ilyeneket már több programozó készített (pl. a beírt szöveget

ugyan síkban, de Braille jelekkel nyomtat, vagy azt vizsgálja, hogy

melyik az a legkisebb hangmagasság-eltérés, amelyet már különbözőnek

hall a felhasználó stb.). Ekkor még csupán abban állt a kihívás

számomra, hogy én is tudok-e hasonló programokat készíteni. Már az

akkori programozási feladatmegoldás közben világosan látszódott

számomra, hogy a gyógypedagógiai ismereteim túlságosan hiányosak

ahhoz, hogy igazán jól, általánosan használható program szülessen. Ezért

elhatároztam, hogy a programozási szakma mellé egy másik szakma, a

gyógypedagógia fortélyait is megpróbálom elsajátítani. Már a főiskolai

tanulmányaimat megelőzően tudtam, hogy szakdolgozati témám egy

gyógypedagógiai számítógépes program lesz, lehetőleg hallássérült

területen. Tehát ilyen előzmények hatására készült a hallásnevelési

célokat szolgáló programom.

Bár szakdolgozatomat a gyógypedagógiai társadalomnak szánom

elsősorban, mégis az informatikai területeket is érintve, nem

mellőzhetem a számítástechnikai ismereteket, nyelvezetet sem;

mindezekkel együtt próbálok mindenki számára érthető maradni.

2. oldal

A főiskolás gyakorlataim során azt tapasztaltam mind az

értelmileg akadályozott, mind a hallássérült szakterületen, hogy már

nemcsak egy külön számítástechnika tanteremben, hanem szinte minden

osztályban megtalálható korunk modern eszköze, a számítógép. Azonban

az informatikai eszköztár még mindig nem képezi szerves részét a

tanóráknak. Vagyis a gyerekek csak külön számítástechnika órán

találkoznak a gépekkel, az egyéb tantárgyak oktatásában azonban még

mindig nem jelennek meg ezek a modern technikai eszközök. Az egyéni

foglalkozások alkalmával is csak nagyon-nagyon ritkán használják a

pedagógusok a számítógépek adta lehetőségeket. Pedig véleményem

szerint különösen a gyógypedagógiában oly fontos differenciálás egyik

kulcsfontosságú eleme lehetne a számítógép, ugyanis alkalmazásával

részben tehermentesíthetővé válhatna a pedagógus azáltal, hogy a

gyermek interakcióba kerülhetne a programmal, azonnal választ kapna

arra, hogy jól oldott-e meg egy feladatot, így nem szorulna azonnali

pedagógusi segítségre, elegendő lenne a tanóra végén visszanézni a diák

egész órai teljesítményét. Különösebb erőfeszítés nélkül lehetővé válna,

hogy a gyermek a saját ütemében haladjon, hiszen a program

automatikusan adhatja a következő feladatot, tehát a tanárnak eggyel

kevesebb helyre kellene a tanítási óra közben figyelnie.

Talán a pályán lévő gyógypedagógusok is bizonytalanok a

számítógépek használatában, talán nem ismertek eléggé a

gyógypedagógiai szakma számára eddig készült programok, annak

ellenére, hogy a főiskola jelenlegi tantervében a nappali tagozatos

hallgatók számára a harmadik szemeszterben szerepel ilyen célokat

szolgáló tanegység.

3. oldal

Az általam készített program részletes leírásával, bemutatásával

szeretném feltárni e problémakört, mert talán segítséget nyújt abban,

hogy a gyerekek és felnőttek fejlesztését még hatékonyabbá lehessen

tenni a mai technológia adta lehetőségek segítségével.

4. oldal

II. Tanulás számítógép segítségével

Megfigyelések azt bizonyítják, hogy a számítógépes tanulás

jelentős előnyökkel jár a speciális szükségletű tanulók számára. A

tananyag vizuálisan is megjelenik; a gyermekek úgy találják, hogy a

számítógép nem fenyegető, nem ítélkező, inkább ösztönző, erősen

motiváló. A számítógépet használó – adott keretek között – egyénileg

tervezheti meg, és ellenőrizheti a tanulás lépéseit, a felhasználók

kockázatokat vállalhatnak, és hibázhatnak. Van lehetőségük az

ismétlésre és az újratanulásra az olyan felhasználóknak, akik nehezen

jegyzik meg az elhangzottakat, nehezen alkotnak fogalmakat, és azonnali

visszajelzést, dicséretet igényelnek. (Csányi, 1994)

Léteznek a hallássérültek számára olyan programok, amelyek

megtanítják a formák, az állatok, a testrészek neveit, valamint a

különbségek, a sorrend és a sorozatok fogalmait, azok helyes leírásával

együtt. (Csányi,1994)

Feldolgozták az egyes nemzetek jelnyelveit – köztük nemrég a

magyar jelnyelvet is. Már régóta léteznek helyesírás-ellenőrző

programok, amelyek hatékonyan segíthetik a tanulást, tehermentesíthetik

a tanárt azáltal, hogy a program végignézi az írásos munkát, és akár más

kifejezéseket, szavakat is felkínálhat.

Nem találtam azonban olyan magyarul elérhető szoftvert, amely a

beszédhallást hivatott segíteni, pedig ahogy belenéztem különböző

internetes fórumok anyagaiba, sok hallássérült érezné ennek szükségét.

Ezt az űrt próbáltam betölteni dolgozatommal.

5. oldal

„A nyelv és az írás számítógéppel segített tanítása mégsem

csodaszer. Gondokat okoz a programok tervezése a hallássérült

kisgyermekek számára, mikor a megtanítandó nyelvi tartalom sokkal

kevésbé bonyolult, mint a megoldásra vonatkozó utasítások. Számos

program a nyelvi viselkedés megfelelő, kontextus nélküli jellegét erősíti,

melyben a gyermek a program adatainak és követelményeinek passzív

befogadója. Lehetséges persze a számítógépek olyan használata,

melynek során létrejön a tanulás szociális kontextusa, ahol gyermek és

felnőtt között a program tartalmával kapcsolatban létesül interakció.”

(Csányi Yvonne: A beszéd-nyelv fejlesztésének módszerei

hallássérülteknél, 1994 p.155)

Ebből a szempontból vizsgálva az általam fejlesztett programot, az

mondható el, hogy a programom egyáltalán nem ad utasításokat. Ez a

program használatát segítő felnőtt feladata, hogy a felhasználó szintjéhez

igazodva elmagyarázza a teendőket. Illetve a mai fiatalok, gyerekek

jószerével egyfajta „veleszületett” számítógépes ismerettel rendelkeznek.

Ezalatt azt értem, hogy ha leültetjük őket egy program elé, akkor

jószerével minden magyarázat nélkül is el tudják kezdeni használni a

programot. Valahogy ráéreznek arra, hogy minek hatására mi fog

történni, illetve remekül felhasználják előző tapasztalataikat. Egyáltalán

nem félnek attól, hogy valamit is elrontanának a próbálkozásaik által.

Persze a céltudatos programhasználathoz, vagyis ahhoz, hogy azt érjük el

a felhasználónál, amit mi szeretnénk, ahhoz természetesen a mi

beavatkozásunk is szükséges. Ha azt szeretnénk elérni, hogy ne

véletlenszerűen találjon rá egy-egy programfunkcióra, akkor azt meg kell

mutatnunk neki.

6. oldal

Amennyiben azt szeretnénk elérni, hogy ne mindig a számára könnyű

feladatokkal próbálkozzon a biztos sikerélmény érdekében, akkor

nekünk kell kijelölnünk számára a megoldandó feladatokat, amelyre a

program lehetőséget is biztosít. Azáltal, hogy a felnőtt adja az

utasításokat a felhasználónak, valamint a végén esetleg közösen értékelik

a teljesítményt a számítógép segítségével, így megvalósulhat a fentebb

idézett szociális kontextus is. Elképzelhető olyan szituáció is, amikor

csoportban használjuk a programot, és mindenki elmondhatja, hogy

szerinte ő melyiket hallotta, és amelyikre a legtöbb választás esik, azt

jelölik meg közösen. Ilyenkor egyfajta kooperációra is szükség van,

hogy szükség esetén meggyőzzék egymást a saját igazukról vagy éppen

belássák, hogy a másiknak volt igaza.

Tehát a számítógépes programokat az együttműködő tanulás, a

problémamegoldás, a kutatókészség, a döntéshozás és az alkotó

gondolkodás céljaira lehet használni. (Csányi, 1994)

7. oldal

Az informatikai eszközök hatékony gyógypedagógiai

alkalmazásáról végeztek vizsgálatokat Magyarországon is. Kőrösné

Mikis Márta közreadásából kiderül, hogy enyhe értelmi fogyatékos

gyermekekkel, tanulási zavarral küzdő, szorongó, agresszív,

hipermotilis, kommunikációban sérült gyermekekkel, autistákkal és

siketekkel végzett vizsgálatok eredményei kimutatták, hogy a

számítógép nagymértékben

• segítette a térbeli tájékozódást, a sík-tér transzformációt, a

formafelismerést,

• fejlesztette a vizuális és finommotorikus képességeket,

• növelte a figyelem tartósságát,

• fejlesztette a gyermekek együttműködését és kommunikációs

készségét,

• meggyorsította az olvasás tempóját,

• segítette a szómegtalálást, a szógyűjtést, helyrelációs névutók

használatát,

• kizárta az iránytévesztéseket, a betűtévesztéseket és –cseréket.

Számos gyógypedagógiai tárgyú program készült eddig az értelmileg

akadályozottak fejlesztése. Legismertebb közülük talán a Manó ÁBÉCÉ,

Manó olvasás, Mesevilág. Az enyhén értelmileg akadályozottak számára

a legelterjedtebb talán a Dyslex programcsalád, amely a Meixner-

módszer alkalmazásával segíti a gyerekeket. A vakok és gyengénlátók

segítésére számos hangos program létezik már. Logopédiai területen a

Varázsdoboz talán a legelterjedtebb szoftver, de ismert még a Voxaid is.

Ez utóbbi rendszereket alkalmazzák a hallássérültek esetében is.

Kimondottan a hallás olyan formájú fejlesztésére, amelyre a

programommal törekedtem, még létezik alkalmazás.

8. oldal

III. A program célja, felhasználási célterülete, felépítése

III. 1. A program célja, felhasználási célterülete

A program segítséget kíván nyújtani azoknak a hallássérült

gyerekeknek és felnőtteknek, akik elsősorban auditív úton szeretnének

minél tökéletesebb hallásélményhez jutni a beszédhallás területén. Tehát

elsősorban nagyothallók számára készült.

A legtöbb nagyothalló számára nehézséget jelent, ha nem láthatja

a beszélő száját, mert egy kompenzációs lehetőségtől megfosztottá válik

ilyen környezetben. Arról nem is beszélve, ha a beszéd zajos

környezetben hangzik el a beszéd, akkor a nagyothalló személy

többszörösen hátrányos helyzetbe kerül, azért mert bár a hallókészülékek

úgy vannak beállítva, hogy a beszédet erősítik elsősorban, zajos

környezetben sokkal jobban romlik a jel/zaj arány a hallókészüléket

használóknál, mint a természetes hallás esetében. A károsított

hallórendszernek sokkal nehezebb azokat a hangokat kiválasztani a

zajból, melyek a beszéd megértéséhez szükségesek, sokkal nehezebb

azokat feldolgoznia. Nem lehet tehát arra számítani, hogy a nagyothalló

akár a legjobb hallókészülékkel is olyan jól fog hallani a zajban, mint az

ép fülű ember. Célszerű és türelmesen végzett gyakorlatokkal azonban

ilyen körülmények közt is javítani lehet a hangok, zajok felismerését és a

beszédmegértést.

9. oldal

A legtöbb nagyothallónál erősen eltérhet a beszédérthetőség annak

függvényében, hogy női, férfi vagy gyermek a beszédadó, mivel a

hallássérülés frekvencia-eloszlása igen változatos és széles-spektrumú

lehet. Mivel általában a cochleában a fenestra ovale felőli basalison

sérülnek először a ganglionok, ezért a magasabb frekvenciákat éri

először és súlyosabban a károsodás. Ebből következően a cupula felé

haladva egyre ritkább, illetve egyre kevésbé súlyosabb a hallássérülés,

tehát általában a mély hangok kevésbé érintettek. Ezért a nagyothallók

általában a női beszédet nehezebben értik, mint a férfiakét. Ez indikálta a

programomban a beszélők nemének megkülönböztetését.

III. 2. A tartalmi támpontok fokozatos megvonása

Csányi (1998) leírja, hogy a hallott információ értelmezése,

észlelése annál könnyebb, minél több tartalmi támpontot tudunk

biztosítani a felhasználó számára. Amint lehetséges azonban,

csökkenteni kell a számukat.

- A legegyszerűbb fok a megerősítés, megismétlés szintje. Ekkor

pontosan tudja a felhasználó, hogy mit fog hallani, vagyis nincs

szükség a kombinációra, találgatásra. „A vizuálisan szemléltethetővel

egyidejűleg jelenik meg az akusztikus benyomás avval a céllal, hogy

asszociáció épüljön ki a kettő között.” Ekkor a felhasználónak „nem

kell gondolkodnia, mit hallott, már az akusztikus bemutatás előtt

felkészülhet erre, hiszen tudja, mi következik. Evvel a hallásnevelési

eljárással egyszerűen ráirányítjuk a figyelmet az akusztikus formára,

kiiktatva az ettől elterelő szájról olvasási képet.” (Csányi Yvonne: A

hallás-beszéd nevelése, 1998 p. 61-63)

10. oldal

Ezt a módszert választja a programom akkor, amikor a tanulás

menüpontot választjuk.

- A második szinten már a differenciálás a feladat. A felhasználó adott

számú képet lát. Differenciálnia kell, amit éppen hall. „Kezdeti fokon

még arra is ügyelhetünk, hogy a szavak ritmusban, hosszúságban

eltérjenek egymástól. Így szaporíthatjuk a támpontok számát.” Csányi

szerint a választási lehetőségek minimális számának négynek kell

lennie, mert különben nagy a valószínűsége a véletlen pozitív

választásnak. Ezt a módszert alkalmazom a gyakorlás és a tesztelés

során a programomban. Nálam ugyan a minimális választási

lehetőségek száma három, a maximális tizenöt. A differenciálás

különböző szintjeit a felhasználó tudja beállítani a programban,

méghozzá azáltal, hogy ő tudja megválogatni, hogy egy adott

feladathoz milyen választási lehetőségeket kínáljon fel a rendszer.

Amennyiben nem él ezzel a lehetőségével, akkor véletlenszerű

válogatást alkalmaz a program.

- A harmadik szinten az emlékezetet terheljük. A képek, szavak,

mondatok, hangok választéka már nincs szemléletesen a felhasználó

előtt, már csupán az emlékezetében létezik. Ennek megvalósítása

programozástechnikailag nagyon nehézkes a gépelési és helyesírási

hibák miatt.

- A negyedik szinten már csak a téma megadása képezi a támpontot.

A lehetséges válaszok száma igen nagy. Ennek megvalósítása már

nem képezi a programom tárgyát.

- Az utolsó, ötödik szinten teljesen hiányoznak a tartalmi

támpontok. A szó vagy a mondat minden előkészítés nélkül hangzik

el. Ennek megvalósítása szintén nem képezi a programom tárgyát.

11. oldal

III. 3. A program felépítése

A program az alábbi négy területen nyújt segítséget a mindennapi

társalgási helyzetben auditív módon történő eligazodásban:

⎯ szavak,

⎯ mondatok,

⎯ zörejek,

⎯ Ling-teszt hangjai.

A programba beépített szavak, mondatok, zörejek listája a

mellékletben található. Lehetőséget ad a program azonban a

felhasználónak, hogy tetszőlegesen bővítse a listát. Ehhez azonban

mikrofonra is szüksége lesz. A szavak kiválasztásánál szándékosan

olyanokat választottam, amelyet csupán egy-egy hangban, esetleg csak

egy zöngében térnek el egymástól annak érdekében, hogy

gyakorolhatóak legyenek ezek a nehéz differenciálások. A mondatoknál

a választási lehetőségek nagyon hasonlóak egymáshoz, így a feladat

rendkívül bonyolult, mert a helyes válasz megadásához igen jelentős

szimultán és szukcesszív memória is szükséges. A választási lehetőségek

azonban sokszor csak egy vagy több számadatban térnek el egymástól,

és ez könnyebbséget jelent, hiszen a számokat a legkönnyebb megérteni,

tehát célszerűnek látszott ezzel kezdeni a beszédmegértési gyakorlatokat.

A zajok kiválasztásánál igyekeztem elsősorban a közvetlen

környezetünkben előforduló zajokra koncentrálni. Kezdetben a

környezeti zajok sokkal zavaróbban hatnak a nagyothallókra, mert nem

ismerik azok jelentőségét, nem tudják, hogy melyik zajnak mi is felel

meg a valóságban, hol van és mi a forrása. Meg kell ismerniük a hangok

jelentését és jelentőségét, így nem ijednek meg a zajtól, mert felismerik a

léptek zaját, a közelgő jármű zaját stb.

12. oldal

A feladatnak a számítógépre történő átültetése során a Delphi

programozási nyelv választását az indokolta, hogy a programozási nyelv

alapvetően grafikus, Windows alapú felületen a modern kor

követelményeinek megfelelően kínál lehetőséget az objektumok

kezeléséhez. Továbbá lehetővé teszi a hangok könnyű kezelését akár CD

minőségben is.

Az adatállományok kezelésénél a Turbo Pascal nyelvből jól ismert

típusos szöveges fájl alkalmazását választottam, mert óriási előnye, hogy

a programot futtató gépen nincs szükség a Delphi adatbázis-kezelő

moduljainak telepítésére (mint például BDE, Interbase stb., illetve a

Database Desktopra sincs szükség). Viszont ezáltal elég nehéz

megvalósítani a program hálózatosságát, megosztását, vagyis egyidőben

több felhasználó által történő futtatását.

A hangfájlok WAV formátumban, a képek BMP formátumban

kerültek tárolásra.

Az egyes feladatok tartozó hangfájlok nevei az alábbi kódolás szerint

épülnek fel: a hangfájloknak egy AUDIO nevű alkönyvtárban kell

elhelyezkedniük. Nem kötelező, hogy minden feladathoz minden típusú

hangfájl tartozzon. A fájl nevének felépítése:

1. pozíció: A feladat típusát azonosítja („1” = szó, „2” = mondat, „3” =

zörej, „4” = Ling-hang).

2.-3.-4. pozíció: A feladat sorszámát adja „001”-től folyamatosan

sorszámozva. Új feladat felvételekor a sorszámot a program

automatikusan adja.

5. pozíció: A beszélő nemét kódolja („1” = férfi, „2” = nő, „3” =

gyermek). A zörejeknél nem határozható meg a beszélő neme, ezért az

fixen mindig „1”.

6. pozíció: A hangkörnyezetet kódolja („0” = tiszta, „1” = zajos)

13. oldal

Az egyes feladatok tartozó képfájlok nevei az alábbi kódolás szerint

épülnek fel:

a képfájloknak egy VIDEO nevű alkönyvtárban kell elhelyezkedniük. A

képek maximum 136X81 képpont méretűek lehetnek. Nem kötelező

minden feladathoz képfájlt elhelyezni. A fájl nevének felépítése:

1. pozíció a feladat típusát kódolja (ld. a hangfájloknál írtakat).

2.-3.-4. pozíció: a feladat sorszámát adja (ld. a hangfájloknál írtakat).

A program a hangfájlokkal együtt egy CD-n került elhelyezésre. A

program közvetlenül a CD-ről is indítható, nincs szükség a

merevlemezre történő átmásolására. Ebben az esetben a személyi adatok,

a teszteredmények és a paraméterek a winchesteren kerülnek tárolásra. A

program indításához helyezze be a CD-t a meghajtóba, majd a Windows

Start gombjára kattintva megjelenő ablakból válassza a Futtatást, majd a

tallózás gombra kattintva jelölje ki a CD-n lévő HALLNEV.EXE nevű

fájlt. Ezután az alábbi főmenü jelenik meg:

14. oldal

A program működéséhez az alábbi minimális feltételek szükségesek:

⎯ AT-486-os számítógép,

⎯ Windows 95 vagy Windows 98 vagy Windows 2000 vagy Windows

NT vagy Windows ME operációs rendszer,

⎯ 32 MB RAM,

⎯ 40 MB szabad winchester terület (CD-ről winchesterre telepítés

esetén 700 MB),

⎯ CD-ROM drive,

⎯ egér,

⎯ hangkártya, amely legyen minél jobb minőségű; hangfal,

⎯ esetleg mikrofon.

A felvett hanganyagok közben előforduló esetleges zajok szűrése

szükség esetén szinte bármelyik hangrögzítő szoftver zajszűrője

alkalmas. A CD-n az AUDIO könyvtárban elhelyezésre került egy

ZAJ.WAV nevű fájl is. Ennek tartalma az audiológiában is használt

(maszkolási célokat szolgáló) keskenysávú zaj. A zajos környezetű

hanganyagok készítéséhez is szinte bármely wave-editor szoftver mixer

(keverő) funkciója alkalmas.

15. oldal

IV. A program részletes bemutatása

IV. 1. A paraméterek beállítása

Az első induláskor alapértelmezett paramétereket vesz fel a

program, ezeket célszerű rögtön felülbírálni, és az általunk kívánt

értékekre módosítani. A menüpontba belépve az alábbi kép tárul elénk:

A módosítás gombra kattintva kivilágosodnak az egyes

paraméterek és az alábbiaknak megfelelően módosítható válnak.

IV. 1. A) A teszt során felkínált lehetőségek száma:

3 és 15 közötti számot lehet megadni arra vonatkozóan, hogy a

gyakorlás, illetve a teszt során hány lehetőségből kelljen kiválasztani a

hallott feladat megoldását.

16. oldal

IV. 1. B) A tesztkérdések száma:

Itt adható meg, hogy a teszt során, amelynek eredménye automatikusan

eltárolódik, hány feladat szerepeljen. A nyílra kattintva felnyíló ablakból

választható ki a kívánt szám.

IV. 1. C) Alkalmazható feladattípus, hangforrás, hangkörnyezet; megjelenés:

A felkínált lehetőségek közül választhat. Az adott soron kattintva be-,

illetve kikapcsolhatja az adott lehetőséget. A lehetőségek közül legalább

egynek feltétlenül kiválasztottnak kell lennie.

IV. 1. D) Kép nélküliek is szerepelhetnek:

Értelemszerűen, ha ez az opció bekapcsolt, akkor olyan feladatok is

előfordulhatnak, amelyekhez nem kapcsoltunk képi fájlt. Ebben az

esetben a feladathoz tartozó felirat minden esetben megjelenik,

függetlenül a fenti megjelenési beállítástól.

A módosítás után a rendben gombra kattintva eltárolódnak a

változtatások és következő módosításig ezek maradnak érvényben, a

mégsem gombra kattintva elvesznek a változtatásaink és a korábbi

beállítások maradnak érvényben.

IV. 2. Személytörzs, személyválasztás

Itt adhatóak meg a programot használók legfontosabb személyi

adatai, és itt tekinthetőek meg a felhasználók eltárolt teszteredményei.

Ezek az információk a nyomonkövetést, az elemzést segítik.

17. oldal

A választott személynél a nyílra kattintva feltárul egy lista,

amelyből kiválasztható a programot használó személy neve. Ekkor

megjelennek a hozzá rögzített adatok, amelyek akár azonnal

módosíthatóak is. Amennyiben új felhasználót szeretnénk felvenni,

akkor az „új személy felvitele” gombra kell kattintani és megadni a

felhasználó nevét, születési idejét, audiogramját (ha ismert), a

hallókészülék típusát (ha hallókészülék-viselő). Az audiogram

megadásánál a már ismert módon, az egyes frekvenciákhoz tartozó

nyílra kattintva feltáruló listából választható ki a megfelelő dB érték.

A készülékes audiogram csak akkor adható meg, ha a felhasználó

hallókészülék- vagy implant viselő.

18. oldal

A „teszteredmények” feliratú gombra kattintva a kiválasztott felhasználó

teszteredményeit tekinthetjük meg az alábbi formában:

A megjelenő újabb ablak felső részében láthatjuk a legfontosabb

személyes információkat, a középső részben pedig táblázatos formában

megjelennek a tesztben elhangzott feladatok és látható, hogy az adott

feladathoz adott első, illetve második tipp megfelelő volt-e. A helyes

válasz „+”-ként, a helytelen „–”-ként jelenik meg. A táblázat felett pedig

a tesztfelvételkor érvényes paraméter-beállításokat láthatjuk.

A „személyválasztás rendben” feliratú gombra kattintva úgy léphetünk

ki a menüpontból, hogy a számítógép memóriájában eltárolódnak a

kiválasztott személy adatai, és a választott személlyel végezhetünk

gyakorlást, illetve tesztet. Amennyiben a „kilépés választás nélkül”

gombra kattintunk, akkor a választott személy adatai nem tárolódnak a

memóriában, és teszt esetén továbbra is az „először személyt kell

választani” hibaüzenetet kapjuk.

19. oldal

IV. 3. Hanganyag beállítása

A CD-n található program egy előre definiált hanganyaggal rendelkezik,

melynek részletes listája a mellékletben található. A program lehetőséget

kínált azonban arra, hogy a felhasználó saját ízlése szerint tetszőleges

hanganyagot hozzon létre. Ehhez azonban a CD-n található

HALLNEV.EXE fájlt fel kell másolni a winchesterre, mert a CD-ROM

az egy nem írható adathordozó. Ezután be kell menni a hanganyag

beállítása menüpontba, ahol az alábbi képet láthatjuk:

20. oldal

Ki kell választani, hogy szavak, mondatok, zörejek vagy Ling-hangok

rögzítésével, módosításával szeretnénk foglalkozni. Ezután a nyílra

kattintva láthatjuk a már rendelkezésre álló kifejezéseket, az „új

kifejezés” gombra klikkelve pedig értelemszerűen újat tudunk rögzíteni.

A nyílra kattintva kiválasztott kifejezést a „módosít” gombbal tudjuk

megváltoztatni. Ekkor megadható a kifejezés szövege, illetve a nyíl alatti

részben megjelölhetjük azokat a kifejezéseket, amelyekről azt

szeretnénk, hogy biztosan megjelenjen a teszt során a választási

lehetőségek között. Amennyiben itt nem jelölünk meg kifejezéseket,

akkor a program a teszt során véletlenszerűen fogja ezeket

összeválogatni.

A kódot a program automatikusan generálja. Be kell jelölni, hogy férfi,

női avagy gyermek hangon szeretnénk rögzíteni az adott kifejezést, majd

a „felvétel indul” gombra kattintva a számítógéphez csatlakoztatott

mikrofonba kell adni a kívánt hangot. A „felvétel leáll” gombra kattintva

a program azonnal, automatikusan visszajátssza a felvételt. Ha

megfelelő, akkor a „rendben” gombbal elfogadjuk, egyébként pedig a

„felvétel indul” gombra kattintva újra rögzíthető a hanganyag.

21. oldal

IV. 4. Feladatok megismerése, tanulás

Amennyiben készen állunk a tanulásra, akkor lépjünk be a „feladatok

megismerése, tanulása” menüpontba. Itt először ki kell választani, hogy

mely hanganyagokat szeretnénk most megismerni. A paraméter-

beállításoknak megfelelő hangok listáját láthatjuk először típuson belüli

abc-sorrendben. Ki kell jelölni a megfelelő hangokat vagy az „összes

kijelölése” gombra kell kattintani. Ezután a „választás rendben” gomb

hatására rögtön meg is jelenik az első kiválasztott hang felirata, képe és

hallhatjuk a hozzá tartozó hangot is.

A férfi, női, gyermek, tiszta, illetve zajos lehetőségek közül választva a

kívánt formában hallhatjuk az adott hangot. Annyiszor hallgathatjuk

meg, ahányszor kedvünk tartja, majd a megfelelő gombok segítségével

előre-hátra mozoghatunk a tananyagban.

22. oldal

A tanulások, gyakorlások célja az, hogy megtanuljuk a hangokat a

megmaradt hangrészek alapján felismerni. Még az egyszerű beszédhang

is, legyen akár magán-, akár mássalhangzó, többszörösen összetett hang.

Mélyebb és magasabb hangrészei vannak: az alaphang mellett a

jellegzetes felhangok. A magas hangrészek meghallásának csökkenése,

kiesése különösen zavarja az „s, sz, cs, c, p” hangok megértését. Ilyen

esetben külön meg kell tanulni e hangokat a jellegzetes felhangok (a

hang „csengő része”) nélkül is felismerni.

Hosszú és tudatos gyakorlás szükséges ahhoz is, hogy megszokjuk a

beszéddel egy időben jelenlévő zajokat. Meg kell tanulni, hogy ezek

jelenlétében is kellőképpen tudjunk figyelni a beszéd megértésére, ne

vonják el a figyelmünket.

23. oldal

IV. 5. Feladatok gyakorlása

A beszédmegértés egy igen bonyolult művelet, ezért különösen fontos,

hogy fokozatosan, rendszeresen, tudatosan gyakoroljunk. Legjobb

először csendes szobában tiszta hangkörnyezetben kezdeni a

beszédmegértési gyakorlatokat. Úgy kell beállítani a hangfal hangerejét,

hogy normális hangerővel szóljon a beszéd. A készülék hangerősítőjét

esetleg úgy kell újraállítani, hogy ezt a beszédet a legjobban halljuk.

Akkor jó a beállítás, ha a páciens biztonsággal meghallja, megérti a

hallható információt, de még nem olyan hangos, hogy torzítson.

Ezután a programban először a „személytörzs, személyválasztás”

menüpontban ki kell jelölni, hogy ki fogja a feladatokat gyakorolni.

Ezután jöhet a „feladatok gyakorlása” menüpont, ahol a tanulásnál már

megismert módon ki jelölni, a gyakorlásra szánt feladatokat. Legalább

annyi feladatot ki kell jelölni, ahány választási lehetőséget a paraméterek

között beállítottunk. Majd a paraméter-beállításoknak megfelelően már

kapjuk is az első feladatot. Elhangzik egy hanganyag és a felkínált

lehetőségekből ki kell választani, hogy melyiket hallottuk. Itt még

megengedi a program, hogy korlátlan számban újrahallgassuk a

feladathoz tartozó hangot. Amennyiben olyan gombra esik a

választásunk, amely nem az adott hanghoz tartozik, akkor a kiválasztott

gomb „eltűnik”, a továbbiakban már csak a maradékból választhatunk.

Ha nem szeretnénk az összes lehetőséget végigpróbálni és nem tudjuk

kitalálni a hallottat, akkor a „következő kérdés” gombra kattintva

megláthatjuk, hogy melyik lett volna a helyes válasz, mert az a gomb

egy rövid időre zöld színűre változik.

24. oldal

A képernyő felső részében láthatjuk a kiválasztott személyre vonatkozó

legfontosabb információkat, valamint a feladat sorszámát, a helyesen és

helytelenül megoldott feladatok számát és arányát.

25. oldal

IV. 6. Tesztvizsgálat

Először a gyakorlásnál már megismert módon ki kell választani, hogy ki

fogja a tesztet végezni, majd a „tesztvizsgálat” menüpontba belépve a

már korábban megismerteknek megfelelően ki kell választani, hogy mely

hanganyagok vegyenek részt a tesztben. Ezt követően a paraméter-

beállításoknak megfelelően megjelenik az első tesztfeladat. Itt már csak

maximum háromszor hallgatható meg a feladathoz tartozó hang, és

legfeljebb kétszer lehet próbálkozni találgatással. Ha a másodszor

választott sem megfelelő, akkor a program megmutatja, hogy mi lett

volna a helyes megoldás és rögtön kapjuk is a következő feladatot. Az

utolsó kérdés után automatikusan tárolásra kerül, hogy ki, mikor, milyen

tesztkérdésekkel helyes vagy helytelen választ adott-e, valamint

mentésre kerül az aktuális paraméter-beállítás is, hogy a későbbi

kiértékelés ezek figyelembevételével történhessen.

26. oldal

V. Alkalmazási tapasztalatok

Ebben a fejezetben a program eddigi alkalmazása során összegyűlt

tapasztalataimat részletezem.

V.1. Kiinduló feltevések

A nullhipotézisem az alábbi volt: a hallássérültek jóval rosszabb

teljesítményt nyújtanak kezdetben az ép hallásúaknál, hiszen pusztán

auditív információkra támaszkodhatnak, illetve a rosszabb szukcesszív

és szimultán emlékezet jelentősen ronthatja a teljesítményüket.

Valószínűleg a zajos környezet mind a hallássérültek, mind az ép

hallásúaknál rontja a teljesítményt. Azt várom, hogy míg az ép hallásúak

esetében gyakorlással csak kis mértékben javul, vagy nem változik a

teljesítmény, addig a hallássérülteknél jelentősebb

teljesítménynövekedés érhető el a program használatának segítségével.

Várhatóan minél többször gyakorol a nagyothalló, annál jobban

megközelíti az ép hallásúak teljesítményét.

Arra számítok, hogy az ép hallásúak teljesítményét csak csekély

mértékben befolyásolja az a körülmény, hogy az auditív információ férfi,

női, vagy gyermekhang, míg a legtöbb hallássérült elsősorban a férfihang

esetén nyújthat magasabb teljesítményt a magas frekvenciás sérülések

miatt. A programot várhatóan azok a hallássérültek fogják a legnagyobb

hatékonysággal használni, akik amúgy is a mindennapi életük során a

lehető legnagyobb mértékben töreknek hallásmaradványuk minél

nagyobb fokú használatára.

27. oldal

V.2. Felhasználók statisztikája

Kísérleti jelleggel 20 halló és 20 hallássérült gyermek, fiatal és

felnőtt használta a programot néhány alkalommal, és velük teszteltem az

alkalmazást. A felhasználók véletlenszerűen, az ismeretségi körömből és

a főiskolai gyakorlataim helyszíneiről verbuválódtak. Tehát a minta nem

reprezentatív sem az életkort, sem a nemet, sem a lakóhelyet, sem a

foglalkozást figyelembe véve. Ezenkívül a minta elemszáma is

túlságosan alacsony ahhoz, hogy bármilyen messzemenő következtetést

vonhassunk le a statisztikai adatokból.

A halló populáción a legfiatalabb felhasználó 10 éves, a

legidősebb 55 éves volt. Az átlagéletkor 22,3 év ( 52,13=σ ). A

hallássérülteknél a legfiatalabb szintén 10 éves volt, míg a legidősebb

pedig 78 éves. Esetükben az átlagéletkor 26,6 év

( 26,18=σ ) volt számítható.

A hallók csoportjában 14 lány (nő) és 6 fiú (férfi) vállalkozott a

tesztelésre, míg a hallássérültek esetében a női nemet 15-en, a férfiakét

pedig 5-en képviselték.

A felhasználók 90%-a budapesti és 10%-a vidéki városban él a

hallók körében. A hallássérültek esetében ez úgy alakult, hogy 70%-a

fővárosi és 30%-uk vidéki városban lakik.

28. oldal

V.3. Esetismertetések

Az érdekesebb eseteket próbálom itt bemutatni.

G. T.: 25 éves nagyothalló nő. Gyógyszerártalom következtében

kialakult n. acusticus érintettség. 3 éves kora óta visel hallókészüléket,

jelenleg Victofon V10 AGC D típusú készüléket hord mindkét fülén.

Hallássérülése közepes mértékű, a legfontosabb beszédfrekvenciákon

(250, 500, 1000, 2000 Hz) 40-60 dB között mozog mindkét fülön. Az

összes szót elsőre felismerte, hangforrásra, hangkörnyezetre tekintet

nélkül. A mondatok esetében először hibázott a 18. mondatnál (ld. 2. sz.

melléklet), mert a Kinga, Linda, Rita stb. változatok közül nem tudta

„kihallani” a nevet, ezért mind az első mind a második tippje hibás volt.

A későbbi programhasználat és gyakorlás során azonban már sikeresen

vette ezt az akadályt is, a továbbiakban már nem hibázta el. Persze

könnyen lehet, hogy ez egyszerű tanulás eredménye.

A zörejeknél a fogmosást nem tudta felismeri. Ezt egyébként még a

hallók közül is nagyon sokan eltévesztették. Az alkalmazás során

kiderült, hogy ez a zörej nem megfelelő, a továbbfejlesztések során le

kell cserélni egy jobban felismerhető felvételre. A fékezést viszont a

további programhasználat során sem sikerült felismernie, ezt

konzekvensen tévesztette. A Ling-hangok esetében pedig az „m”

hangnál adódott probléma, de csupán a gyermekhang változatában. A

férfi, illetve női változatot mindig felismerte még zajban is, a

gyermekhang változatát viszont soha.

29. oldal

Összefoglalva megállapítható, hogy már az első használat során jó

eredményt mutatott, a további használat során a mondatok esetén

fejlődött. A program hosszabb idejű használata során a hallása hamar

kifáradt, erősen koncentrált, ezért többször rövid szünetek

közbeiktatására volt szükség. Ez az igénye a további használat során is

fennmaradt.

Á.J.: 52 éves nagyothalló nő. Gyógyszerártalom következtében

kialakult n. acusticus érintettség et otosclerosis. Kb. 10 éve van felírt

hallókészüléke (jelenleg Oticon CB-65 AGC+T típusú mindkét fülre), de

nem viseli őket. A tesztvizsgálatok is hallókészülék nélkül történtek.

Közepes nagyothalló az egyik fülén 40 dB, a másik fülön 40-90 dB a

legfontosabb beszédfrekvenciákon a hallásveszteség. A szavak

differenciálása nála sem okoz problémát, minden hangkörnyezetben és

minden hangforrás esetében elsőre felismeri a szavakat és helyesen

választja ki a 15 lehetőség közül. A zörejeknél a fogmosás nála is

probléma, továbbá nem sikerül felismernie a motor, illetve a tányérok

hangját sem. Ez utóbbi esetben, továbbá a Ling-hang vizsgálatoknál is

jól látszik, hogy az „sz” hangot nem tudja felismerni sem férfi, sem női

változatában, hiszen az egyik fül magas frekvenciákon 100-110 dB

hallásveszteséget mutat, a másik fül vesztesége ugyanitt 60-70 dB. Nála

a program további használatával egyelőre nem tudtam változást

előidézni. Számszerűen nagyjából mindig ugyanazt az eredményt hozta,

jól láthatóan a magas hangok érintettségét. Esetében koncentrálási,

kifáradási nehézségeket nem figyeltem meg. Ha nem tudott valamit, nem

próbálta kikövetkeztetni, hanem rögtön véletlenszerűen tippelt.

30. oldal

N.K.: 27 éves hallássérült férfi. Veleszületett, örökletes hypacusis

n. cochlearis. Hallókészüléket 6 éves kora óta hord, jelenleg UNITRON

UM 60 PP típusút. Közepes nagyothalló, az egyik fülén 40-60, a másik

fülén 50-80 dB a legfontosabb beszédfrekvenciákon a hallássérülés. A

szavak esetében néha az egyszótagú ugyanolyan magánhangzókat, de

eltérő mássalhangzókat tartalmazó szavak felismerésénél fordultak elő

tévesztések (pl. fő, tő, hő, nő, lő stb.). A mondatok kiválasztásánál

egyáltalán nem tévesztett. A zörejek esetében csupán az üstdob

kiválasztása okozott problémát. A későbbi próbálkozások kapcsán a

fogmosás zörejének kiválasztása nála is gondot okozott. A Ling-teszt

esetében is mindig minden hangot hiba nélkül felismert hangforrásra és

hangkörnyezetre tekintet nélkül. Koncentrálási, fáradási nehézségeket

esetében sem figyeltem meg, a további programhasználat során nagyon

hasonló eredményt kaptam: egy-egy hibát vétett csupán elszórtan a

szavaknál és a zörejeknél.

N.M.: 26 éves hallássérült nő. Ismeretlen eredetű kevert típusú

nagyothallás et otosclerosis. Hallókészüléket 12 éves kora óta visel,

jelenleg Widex Senso P7 típusút. Közepes nagyothalló, mindkét fülén

50-70 dB a legfontosabb beszédfrekvenciákon a hallássérülés. A szavak

esetében az egyszótagú szavakat szinte egyetlen alkalommal sem tudta

felismerni (pl. báj, máj, háj, száj stb.) A mondatok kiválasztása is nagyon

nagy problémába ütközött nála, szinte egyetlen mondatot sem tudott

felismerni hallás útján, csak próbálkozott a tippeléssel, ezért ezt a

feladattípust a későbbiekben már egyáltalán nem próbálta megoldani. A

zörejek esetén is nagyon sok hibával dolgozott. Csupán a legegyszerűbb

állathangokat tudta felismerni, a többi esetben állandóan hibázott. A

Ling-tesztet viszont szinte hibátlanul oldotta meg. Csupán egy-két

esetben hibázott az „sz” és „s” hangok során zajos hangkörnyezetben.

31. oldal

Ő is nagyon hamar elfáradt a hallási koncentrációba, ezért sokszor csak

több szünet közbeiktatásával tudtuk végigvinni a feladatokat. Szünetben

elmesélte, hogy a mindennapokban is óriási problémái vannak a

beszédértéssel, ha valami miatt a szájról olvasási lehetőség kizárt, akkor

szinte semmit nem ért a beszélgetésből. Azt mondta, hogy a korábbi

analóg készülékével még rosszabb volt a helyzet, a jelenlegi digitális

készülékével sokkal jobban meg van elégedve. A későbbi

programhasználat során minimális fejlődést mutatott, kevesebbet

hibázott.

T. F.: 12 éves hallássérült fiú. Örökletes hypacusis perceptiva.

Hallókészüléket 2,5 éves kora óta visel rendszeresen, jelenleg Phonak

Pico Forte PP CP2 típusút. Közepes nagyothalló, mindkét fülén 60-80

dB a hallásveszteség a legfontosabb beszédfrekvenciákon. A szavak

esetén a legváratlanabb időpontokban rendszertelenül fordultak elő hibák

néha-néha. Szerintem ezek inkább a pillanatnyi figyelmetlenségnek,

semmint hallási problémának tudhatóak be. A mondatok megoldása

azonban igen nagy nehézséget okozott számára, így fokozatosan

csökkentettem a választási lehetőségek számát. Amikor már csak 5

lehetőség közül kellett választania, akkor már szinte hibátlanul

dolgozott. Úgy tűnt számomra, hogy a mondatok esetében képtelen

átlátni azt a rengeteg információt. A zörejek felismerésével is voltak

gondok. A sokaknál előforduló fogmosáson túl, elsősorban azoknál a

zörejeknél tévesztett, amelyek könnyen összetéveszthetőek (pl. óraütés,

óraketyegés). Szerintem az is zavaró volt számára, hogy ilyen esetben

ugyanannak az órának ugyanaz a képe jelent meg mindkét választási

lehetőségnél csak más felirattal. A Ling-hangokat viszont teljesen

hibátlanul felismerte.

32. oldal

Lehetőségem volt egy autista fiatalemberrel is kipróbálnom a programot,

ennek eredményét közlöm érdekességképpen:

SZ.M.: 12 éves ép hallású, autista fiú, ritkán előforduló epilepticus

rohamokkal. A szavak próbáját hibátlanul kiállta, mindig a megfelelőre

mutatott a 15 választási lehetőség közül. A mondatok vizsgálata során az

derült ki, hogy esetében ez a feladattípus alkalmazhatatlan volt, még 3

választási lehetőség esetén is. A zörejekből viszont mindegyiket

felismerte, a szavakhoz hasonlóan. A Ling-hangok esetében azonban

időnként tévesztett a zajos hangkörnyezetben előforduló „m” és „ú”

hangok során. Ezek a tévesztések konzekvensen jelentkeztek a későbbi

programhasználat során is.

A többi ép hallású felhasználó teljesítménye nagyon megegyezett.

A mondatok, zörejek (fogmosást leszámítva) és Ling-hangok esetén

hangforrásra és hangkörnyezetre tekintet nélkül mindig mindent

felismertek. A mondatok feladattípus esetén sokan jelezték, hogy

túlságosan nehéz és nagyon nagy figyelmet, koncentrációt igényel. A

megoldás sokszor nagyon időigényes volt. Időnként csökkentettem a

választási lehetőségek számát. De a jelzett nehézségek ellenére ezt is

szinte hibátlanul oldották meg. A megoldási stratégiák eltérését lehetett

megfigyelni. Volt, aki először meghallgatta a teljes szöveget és utána

próbálta az adatokat emlékezetéből felidézve a helyeset kiválasztani.

Volt azonban aki rögtön az első meghallgatás során már elkezdte kizárni

a helytelen megoldásokat.

33. oldal

Megfigyelésem szerint az az információ általában sokat segített,

amikor felhívtam a figyelmet arra, hogy különösen a számadatokra, a

kötőszavakra, a névelőkre és névutókra érdemes különösen figyelni.

Ekkor időnként megfigyelhető volt egy stratégiaváltás, és többen tértek

át arra a módszerre, hogy először figyelmesen meghallgatták és

megjegyezték az információkat és utána válogattak.

34. oldal

V. 4. Felhasználói vélemények az alkalmazásról

G. T. (25 éves nagyothalló nő, gyógyszerártalom következtében kialakult

n. acousticus érintettség): Hasznosnak ítélte a programot, szívesen

használná többször is. Bár a számítógéppel közelebbről még csak most

ismerkedik, úgy gondolja, jó lenne, ha több ilyen jellegű programmal

ismerkedhetne meg. Véleménye szerint azonban jó lenne, ha

változatosabb, játékosabb feladatok jelennének meg a programomban,

mert egy idő után ezt valószínűleg unalmasnak, monotonnak fogja

találni, még akkor is ha más, új hanganyagot kap. Úgy vette észre, hogy

így játékosan, minden „következmény” nélkül tanulhat, gyakorolhat.

Á. J. (52 éves nagyothalló nő. Gyógyszerártalom következtében kialakult

n. acusticus érintettség et otosclerosis): Nem sok értelmét látta a

programnak, azt mondta, hogy magától soha nem ülne le ilyennel időt

tölteni. Már a tesztfelvételekkor is állandóan én kezeltem az egeret, ő

csak mutatta, hogy szerinte mi a jó válasz. Nagyon idegenkedik a

számítógéptől, és ezt mindenre rávetíti, ami a számítógéppel kapcsolatos.

Azt vallotta, hogy ő az emberi kapcsolatok híve. Szerinte, ha egy

nagyothallónak fejleszteni akarják a hallását, akkor annak egy személyes

terápiás kapcsolat formájában kell megtörténnie.

35. oldal

N.K. (27 éves hallássérült férfi. Veleszületett, örökletes hypacusis n.

cochlearis): Már régóta keresett ilyen jellegű programot az interneten, de

soha nem talált. Így nagyon megörült a programomnak, rögtön kért is

belőle egy CD-t. Ő is a változatosabb feladatok mellett érvelt, és tippeket

is adott. Például ne azt kelljen kiválasztani, hogy melyiket hallotta,

hanem, hogy melyiket nem hallotta. Azt mondta, ő szívesen gyűjtene

pontszámokat a feladatok teljesítésével. Szerinte be lehetne építeni egy

időfaktort is, ezáltal minél gyorsabban találná meg a jó megoldást, annál

nagyobb pontszámot szerezhetne.

N.M. (26 éves hallássérült nő. Ismeretlen eredetű kevert típusú

nagyothallás et otosclerosis): Elmondása alapján ő sem látta sok értelmét

a program használatának. Azt mondta, hogy ettől nem lett sem jobb, sem

rosszabb a hallása. Ő is felesleges időtöltésnek tartotta, úgy érezte,

semmit nem profitált belőle és elképzelni sem tudta, hogy ez valaha is

hasznára lehetne. Szerinte egy idegen nyelvet sem lehet a gép előtt ülve

megtanulni, így a beszédértést sem. Bár zavarja, hogy ennyire rosszul

érti a körülötte lévőket, úgy gondolja, hogy ezen az állapoton nem lehet

javítani. Azt mondta, hogy ő már olyan sokat gyakorolta a beszédértést

az elmúlt több mint 20 évben, hogy ha azalatt nem tudott javulni, akkor

ettől sem fog.

36. oldal

T.F. (12 éves hallássérült fiú. Örökletes hypacusis perceptiva): A

mondatoknál az volt az egyik legnagyobb problémája, hogy túlságosan

apró betűkkel voltak írva. Ez igaz is, de csak így tudtam megoldani,

hogy mind a tizenöt mondat elférjen egy képernyőn egyszerre. Érdemes

azonban megfontolni, hogy ezen valamilyen módon változtassak-e.

Például úgy, hogy mondatok esetén csak kevesebb kínálatból lehessen

választani, vagy a választási lehetőségek között lapozni lehessen. Azt

mondta, hogy néhány alkalommal szívesen használná a programot, mert

jót játszik, jót szórakozik közben. De azt nem tudná elképzelni, hogy

napi vagy hetente többszöri rendszerességgel hosszabb időt töltsön el

mellette, mert ráunna. De örülne, ha más jellegű feladatokkal tovább

gyakorolhatna. Elmondta, hogy sokkal szívesebben kattint rá a

„meghallgat” gombra akár ötször-hatszor is, ha nem ért valamit,

minthogy ilyen sokszor visszakérdezzen a személyközi kommunikáció

során.

37. oldal

V.5. A tapasztalatok összevetése a nullhipotézissel

A hallássérültek a vártnak megfelelően alacsonyabb teljesítményt

nyújtottak az ép hallásúakhoz képest, de a különbség kisebb a vártnál.

Valószínűleg ez azzal magyarázható, hogy a vártnál nagyobb segítséget

jelent az a nagymértékű megsegítés, hogy választási lehetőségeket kínál

a rendszer. Elgondolkoztató, hogy milyen mértékben rontaná a

teljesítményt, ha minden segítség nélkül kellene visszaadni a hallott

információt. Ennek programtechnikai megvalósítása meglehetősen

nehézkes. Annak ellenőrzése ugyanis, hogy kis vagy nagybetűvel ír be

egy szöveget a felhasználó, nem jelent nehéz programozási feladatot.

Annak megoldása viszont szinte kivitelezhetetlen, hogy egyéb

helyesírási hibák ellenére is jónak fogadja el a beírt választ a rendszer.

Hiszen ebben az esetben esetleg jól meghallotta a kliens az információt,

csupán annak az írásbeli reprodukciója során hibázik véletlenül

(elgépelés) vagy tudáshiány miatt.

A zajos környezet az ép hallásúaknál szinte egyáltalán nem

okozott teljesítményromlást. A hallássérültek esetében sokszor okozott

gondot, de a teljesítménycsökkenés esetükben is elmaradt az általam

vártnál. Elképzelésem szerint a maszkolás hangerejét kellene tovább

fokozni annak érdekében, hogy jobban összehasonlítható legyen a

hallássérültek és a halló kontrolcsoport esetében az érthetőségre

gyakorolt hatása.

A feladatok gyakorlását követő ismételt mérések esetén a

hallássérülteknél megfigyelhető volt a várt teljesítménynövekedés.

Célszerűnek látszana azonban egy másik hanganyag összeállításával

kiküszöbölni a klasszikus kondicionálásból eredő torzítást.

38. oldal

A hangkörnyezeti, illetve hangforrásból eredő különbségek — az

elvárásaimnak megfelelően — a hallók eredményeit egyáltalán nem

befolyásolta. A hallássérültek esetében azonban — szintén a kiinduló

feltevéseimben megfogalmazottak szerint — sokszor jól láthatóak a

hangok alapformánsai és az audiogram közötti összefüggések.

V. 6. Összefoglalás

Mivel Magyarországon még nem készült ilyen program, és nem

zajlott ilyen vizsgálat, továbbá túlságosan kevés programhasználat

elemzésére volt lehetőség az idő rövidsége miatt, ezért az elsődleges

vizsgálatok tapasztalatai alapján további finomításokat követően újabb

vizsgálatokat tartok szükségesnek. Ekkor valószínűleg az ép hallásúak és

a hallássérültek teljesítménye közötti különbség jobban közelít az

általam elvárthoz. A hallássérültek esetében a zajos hangkörnyezet

okozta teljesítménycsökkenés is jobban megközelítheti majd az általam

elvárt szintet. A gyakorlással elért teljesítménynövekedés az elvártnak

megfelelően alakult, de egy kontroll hanganyag kialakításának

szükségessége fogalmazódott meg. A hangforrásból eredő, a

hallássérülteket érintő különbség szintén a nullhipotézisben

megfogalmazottak szerint alakult.

39. oldal

VI. Továbbfejlesztési lehetőségek

Továbbfejlesztés esetén célszerűnek látszana megvalósítani még az

alábbiakat:

⎯ Hálózaton alkalmazhatóság, vagyis annak megoldása, hogy

egyidejűleg többen is használhassák a programot, ne jelentsen

problémát, ha egyszerre többen végeznek tesztet és nagyjából

egyidőben szeretnének ugyanabba az állományba írni, vagy például

annak megoldása, ha valaki gyakorol és közben egy másik

felhasználó megváltoztat egy hanganyagot , egy paramétert stb.

⎯ Amennyiben külön gépeken használják a programot CD-ről, akkor

mindegyik gép winchesterén külön-külön keletkeznek fájlok,

amelyekben tárolásra kerülnek a felhasználók adatai, a

teszteredmények valamint a paraméter-beállítások. Ha szeretnénk

összegezni ezeket az adatokat, akkor szükség lenne egy olyan

menüpontra, ahol ezek az adatok összefésülhetők lennének.

⎯ A tisztahang zajjal történő keverését meg kellene oldani programon

belülről is.

⎯ A hanganyaghoz tartozó képanyag beillesztését meg kellene oldani

programon belülről is.

⎯ Annak megoldása, hogy ha behelyezzük a CD-t a gépbe, akkor

automatikusan induljon a program.

⎯ A winchesterre történő telepítés megkönnyítésére a modern kor

követelményeinek megfelelő telepítő szoftverrel legyen ellátva a

program.

⎯ Azoknak a főleg felnőtt felhasználóknak, akik idegenkednek az

egérhasználattól, a billentyűvel történő vezérelhetőség megvalósítása.

40. oldal

⎯ A program tömeges használata során jelentkező egyéb igények

kielégítése, továbbá az esetlegesen a tesztelés ellenére is bennmaradt

hibák javítása.

⎯ A fogmosás zörejének újrafelvétele.

⎯ Zajos hangkörnyezetben a maszkolás hangerejének

változtathatóságának megoldása (jel/zaj arányának módosíthatósága).

41. oldal

VII. Mellékletek

ablak Fiú lapát szár

alma Fog len szék

baba fogkefe lenn szekrény

baj fő lent szél

báj futár lepke szem

bal gally ló szent

bár gél lő szilva

béka gulyás lyuk szoba

bél gyurmáz máj sző

bent haj majd szörp

bő háj már szurkál

bujkál hal mustár táj

busz ház mustrál tányér

cár híd nap tár

cél hold néni tej

cipő hő nő tél

cucál huszár nugát tó

csaj jaj nyáj torta

csen jár nyal tő

csiga jő nyár tök

csizma juhász nyél turkál

csoki kabát nyugágy tűz

cső kanál nyúl tyúk

csupán kár olló vaj

dal kél ősz váj

dél ken pár vall

dob kés perec vár

dudál kéz pumpál vél

eper kifli rajt víz

fa kocsi repülő vonat

faj kő ruhák vő

fáj könyv sajt vulkán

fal kulcs sál zaj

fél kúrál sár zár

fen kút síp zokni

fenn láb só zseb

fent labda sugár zsugáz

fésű lámpa száj

1. melléklet: A programban található szavak listája

42. oldal

1. Gyorsvonat érkezik Hegyeshalom, Győr felől a tizenkettedik vágányra. A vágány mellett kérjük vigyázzanak.

2. Személyvonat indul Hatvanba 10 óra 35 perckor a második vágányról. A vonat minden állomáson és

megállóhelyen megáll. A vonat csak másodosztályú kocsikkal közlekedik. Felhívjuk a tisztelt utasok

figyelmét, hogy a vonat teljes nemdohányzó kocsikkal közlekedik, a kocsik előtereiben, és a folyosókon is

tilos a dohányzás.

3. Sebesvonat érkezik Budapest-Keleti Pályaudvarról a harmadik vágányra. A vonat 18 óra 30 perckor

továbbközlekedik Győrön át Sopronba, csak Ács, Győr, Csorna, Kapuvár, Fertőszentmiklós és Rábafüzes

állomásokon áll meg. Kérjük kedves utasainkat, hogy a kocsiajtókat szíveskedjenek becsukni. A vonat

nyitott kocsiajtókkal nem indul.

4. Tájékoztatjuk a tisztelt utazókat és a vonatra várakozókat, hogy Salgó Intercity vonat Miskolc-Tiszai

Pályaudvarról előreláthatólag 10 percet késik. A késésért szíves türelmüket és megértésüket kérjük.

5. Nyírség Intercity vonat indul Nyíregyházára 10 óra 5 perckor a tizenkettedik vágányról. A vonat csak

Szolnok, Törökszentmiklós, Püspökladány, Hajdúszoboszló, Kaba és Debrecen állomásokon áll meg. A

vonat csak Intercity pótjegy váltásával vehető igénybe, amely magában foglalja a helybiztosítást is.

6. A Móricz Zsigmond körtér következik. Átszállhatnak a 3-as, a gyors 3-as, a 27-es, a 40-es, a gyors 40-es és

a 153-as autóbuszra, valamint a 4-es, a 6-os, a 18-as, a 19-es, a 41-es, a 47-es, a 49-es és a 61-es villamosra.

7. Blaha Lujza tér. Szíveskedjenek vigyázni, az ajtók záródnak. Az Astoria megálló következik.

8. Örs vezér tere, végállomás. Kérjük kedves utasainkat, szíveskedjenek elhagyni a vonatot, és erre figyelmeztessék

utastársaikat is. Kérjük kedves utasainkat, hogy az állomás területén ne gyújtsanak rá. Köszönjük.

9. Autóbuszjárat indul 15 óra 30 perckor Győrbe a 7-es kocsiállásról, Kisbérre a 8-as kocsiállásról,

Dunaújvárosba a 12-es kocsiállásról és Székesfehérvárra a 14-es kocsiállásról.

10. A hívott szám átmenetileg nem kapcsolható. Kérjük, ismételje meg hívását később.

11. A hívott vonal foglalt. Kérésére a vonal felszabadulását követően külön díjazás nélkül a kívánt számot

automatikusan kapcsoljuk Önnek.

12. A hívott számon előfizető nem kapcsolható.

13. Szlovákiában a számozási rendszer 2002. július 1-jén megváltozott. Kérjük, hívja a nemzetközi tudakozót a

199-es telefonszámon. Köszönjük.

14. Üdvözöljük. Ön a Matáv ügyfélszolgálatát hívta. Az 1212 hívása vezetékes vonalról ingyenes.

Munkatársunkat automata tájékoztató rendszerünkön keresztül érheti el. Megrendelés vagy

számlainformáció kérése esetén kérjük, készítse elő ügyfélszámát vagy PIN kódját. Tájékoztatjuk

ügyfeleinket, hogy munkatársaink ezentúl minden nap 0-tól 24 óráig rendelkezésére állnak hétvégén és

ünnepnapokon is.

15. Holnap változóan felhős lesz az ég, legfeljebb északon lehet jelentéktelen eső. Megélénkül a délnyugati szél.

Hajnalban 7, 12 fok várható. A hőmérséklet csúcsértéke 19, 24 fok között alakul.

16. A kockázatokról és a mellékhatásokról kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!

17. Jó reggelt kívánok! Ma 2003. október másodika, csütörtök van. Köszöntjük Petra nevű hallgatóinkat.

18. Sziasztok. Kinga vagyok. Máté Pétertől az Elmegyek című számot szeretném kérni, és küldeném anyunak, apunak,

Pistinek, Marinak, Lacinak, Sanyinak, Zolinak, Janinak, Gabinak, Csabinak, és mindenkinek, aki szereti. Köszi.

19. Felhívjuk kedves vásárlóink figyelmét, hogy az iskolakezdésre tekintettel papírosztályunkon rendkívül

kedvező, 95 forintos akciós áron kínálunk spirálfüzeteket. További kellemes vásárlást kívánunk!

20. Felhívjuk kedves vásárlóink figyelmét, hogy üzletünk 8 órakor bezár. Kérem, szíveskedjenek a kasszához

fáradni. Köszönjük.

2. melléklet: A programban található mondatok listája

43. oldal

afrikai dobok folyó madár szél+víz

ajtócsengő fúró magasdob sziréna

autóduda fűrész marha szívdobogás

bégetés fütty mélydob szopás

bélhangok gitár mennydörgés tányérok

biciklicsengő gőgicsélés motor teherautó

cintányér hajszárító műanyag tányér traktor

csattogtató hapci nagydob trombita

csilingelés harang oroszlán üstdob

csingiling hegedű papírcsörgés üvegtörés

csöpögés helikopter papírtépés vekkercsörgés

csörgő kacagás papírtrombita vekkerketyegés

csörgő hangszer kacsa patak víz öntése

csörgődob kakas pergődob vizesüveg rázása

csörgők kalapács poharak vízpacskolás

disznó kattogó óra porszívó vonat

eső kolomp repülő vonatfütty

falióra ketyegés körfűrész sípoló játék zenélő játék

falióra ütés kuncogás sírás zenés jelző

fedő kutya súrolás zongora

fékezés légkalapács szamár zuhany

fémcsörgő ló szekrényajtó

fogmosás macska szél

3. melléklet: A programban található zörejek listája

44. oldal

Felhasznált irodalom:

1. Csányi Yvonne: A beszéd-nyelv fejlesztésének módszerei

hallássérülteknél

BGGYTF, Budapest, 1994.

2. Csányi Yvonne: A hallás-beszéd nevelése

2. Kiadás, BGGYTF, Budapest, 1998.

3. Csányi Yvonne: A hallásnevelés módszereiről

In: A Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola évkönyve: 6.

GYTF, Budapest, 1973. p. 307-318.

4. Hámori Judit Mercédesz: A számítógép felhasználási lehetőségei a

diszkalkulia terápiában

Szakdolgozat, ELTE GYFK, 2001.

5. Hochenburger Emil – Pauka Károly: Nagyothallók könyve

2. Kiadás, OMKER, Budapest, 1985.

6. Rendi László dr.: Előadások és tanulmányok a hallás- és

beszédkórtan köréből

4. Kiadás, Tankönyvkiadó, Budapest, 1989.

7. Vékony Andrea: A számítógép és felhasználási lehetőségei a

logopédiában

Szakdolgozat, ELTE GYFK, 1997.

45. oldal

I. BEVEZETŐ GONDOLATOK........................................................................................................ 2

II. TANULÁS SZÁMÍTÓGÉP SEGÍTSÉGÉVEL............................................................................ 5

III. A PROGRAM CÉLJA, FELHASZNÁLÁSI CÉLTERÜLETE, FELÉPÍTÉSE ..................... 9

III. 1. A PROGRAM CÉLJA, FELHASZNÁLÁSI CÉLTERÜLETE ................................................................. 9

III. 2. A TARTALMI TÁMPONTOK FOKOZATOS MEGVONÁSA.............................................................. 10

III. 3. A PROGRAM FELÉPÍTÉSE ......................................................................................................... 12

IV. A PROGRAM RÉSZLETES BEMUTATÁSA ......................................................................... 16

IV. 1. A PARAMÉTEREK BEÁLLÍTÁSA................................................................................................ 16

IV. 1. A) A teszt során felkínált lehetőségek száma: ................................................................... 16

IV. 1. B) A tesztkérdések száma: ................................................................................................. 17

IV. 1. C) Alkalmazható feladattípus, hangforrás, hangkörnyezet; megjelenés:.......................... 17

IV. 1. D) Kép nélküliek is szerepelhetnek: .................................................................................. 17

IV. 2. SZEMÉLYTÖRZS, SZEMÉLYVÁLASZTÁS................................................................................... 17

IV. 3. HANGANYAG BEÁLLÍTÁSA ..................................................................................................... 20

IV. 4. FELADATOK MEGISMERÉSE, TANULÁS.................................................................................... 22

IV. 5. FELADATOK GYAKORLÁSA..................................................................................................... 24

IV. 6. TESZTVIZSGÁLAT ................................................................................................................... 26

V. ALKALMAZÁSI TAPASZTALATOK ...................................................................................... 27

V.1. KIINDULÓ FELTEVÉSEK ............................................................................................................ 27

V.2. FELHASZNÁLÓK STATISZTIKÁJA ............................................................................................... 28

V.3. ESETISMERTETÉSEK.................................................................................................................. 29

V. 4. FELHASZNÁLÓI VÉLEMÉNYEK AZ ALKALMAZÁSRÓL................................................................ 35

V.5. A TAPASZTALATOK ÖSSZEVETÉSE A NULLHIPOTÉZISSEL .......................................................... 38

V. 6. ÖSSZEFOGLALÁS ..................................................................................................................... 39

VI. TOVÁBBFEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK............................................................................. 40

VII. MELLÉKLETEK ...................................................................................................................... 42

46. oldal