1

Fonetika

Tóth Ildikó, PhD.Bevezetés a nyelvtudományba

2. előadás – 2009Pázmány Péter Katolikus Egyetem

2

FONETIKA

Akusztikai - hangzás Artikulációs - képzés

visszacsatolás

Hangok elsajátítása gyerekkorban

Hallás Képzés

3

Artikulációs fonetika leírás szempontjai

• Légáramlás

• Hangszalagok

• Lágy szájpadlás

• Képzés módja

• Képzés helye

• Ajkak

4

Globális hangképzési módok

A levegő áramlása szerint

Pulmonikus csak szájban mozgó levegő

tüdőből kiáramló

tüdőbe beáramló

csettintő hangok

glottális hangok

ejektívák implozívák

5

Csettintő hangok képzése

Forrás: David Crystal, A nyelv enciklopédiája

6

Ejektívák képzése

Forrás: David Crystal, A nyelv enciklopédiája

7

Légáramlási mechanizmusok előfordulása

pulm. kilégzett glottális kilégzett

glottális belégzett

csettintő> > >

8

Hangképző szervek

Passzív szervek orrüregfogak (dentes)fogmeder (alveolum)kemény szájpadlás (palatum)gége (larynx)

Aktív szervek ajkak (labia)nyelv (lingua): nyelvcsúcs,nyelv perem,

nyelvhát, nyelvgyöklágy szájpadlás (velum)nyelvcsap (uvula)garatüreg (pharynx)hangszálak (chordae vocales)

9

Mássalhangzók képzési helyei

Forrás: David Crystal, A nyelv enciklopédiája

10

Képzési mód akadályképződés szerint

Magánhangzó: • Nincs akadály

Mássalhangzó:orális [p, t, k]nazális [n, m]

Félmagánhangzó: • Közelítőhangok [j], [l]angol [w], [r]

turbulens zörej nem képződik

• Zárhang

• Zár-rés hang [t, d]

• Réshang [f, z, s, …]

• Pergő hang [r]

11

Mássalhangzók képzési hely szerint

Forrás: Gósy Mária, Fonetika, a beszéd tudománya

12

Zöngésségi hasonulás

Regresszív hasonulás,zöngésedés

Zöngétlenedés

vasgolyó – va[]golyó [s]→[]rockzenész – ro[g]zenész [k]→[g]

mézkaptár – mé[s]kaptár [z]→[s]

DE: zengő hangok nem zöngésítenek

szakma – *sza[g]makátrány – *ká[d]rány

13

Fonetikai jellemzés és fonológiai viselkedés: [v] vs. /v/

Fonetika: zöngés réshang

Fonológia: = a nyelv hangrendszerében játszott szerepe

cf. vakvágány; *va[g]vágányötven ; *ö[d]ven

ro[g]zenészva[]golyó

szakma ; *sza[g]makátrány ; *ká[d]rány

nincs hasonulás

van hasonulás

nincs hasonulás

14

Képzés helye szerinti hasonulás

Ha utána zárhang következik

szé[m]pora[n]dalog, ko[n]tár pl. oroszban nem hasonulso[]ka, ko[]gat

[n] orrhangzó /nazális/ zárhang

Ha utána réshang (=kontinuáns) következik

penso: pen[ts]ouns: un[ts]Johnson: John[ts]on

Pl. olaszban, németben, brit angolban [n] után: réshangzárhang

zárhangszerű ejtés [n]-ről továbbterjed a réshangra: progresszív hasonulás

magyarban

[n] + réshang

regresszív hasonulás

kaz[a :]házv[e :]ség[m htn] = Manhattan

[n] zárhang nazális réshang

15

Magánhagzók osztályozása

Nyelv helyzete szerint

• Vízszintes irányban• Elöl képzett• Hátul képzett

• Függőleges irányban• Felső• Középső• Alsó

• Ajakállás• Kerekítéses• Ajakréses

• Időtartam• Hosszú• Rövid

16

Kardinális magánhangzók

Forrás: Gósy Mária, Fonetika, a beszéd tudománya

17

Magyar magánhangzók rendszere

Forrás: Gósy Mária, Fonetika, a beszéd tudománya

18

Nyelvek magánhangzó rendszere

Forrás: Gósy Mária, Fonetika, a beszéd tudománya

IPA fonetikai jelekkel, kardinális magánhangzókhoz viszonyítva

19

[au]: két szótag /hiátus/ vagy egy szótag /diftongus/?

Állítás: 1 szótagban 2 szótagban áll

Bizonyítás:

autópauzaautomataaugusztus

fautánzathazaugrottvisszaugrott

au-tó vagy a-u-tópau-za vagy pa-u-za2 szótagú 3 szótagú szó

Kérdő hanglejtés: _ _ _

Pl. Láttad a mot orját?*Megvetted az a- u-tót?Megvetted az au-tót?

3. 2. 1.

20

Koartikuláció

Forrás: David Crystal, A nyelv enciklopédiája

Koartikuláció hasonulás

- átfedéses hangképzés- egyidejű hangképzés