bevezetés a nyelvtudományba - btk.ppke.hu©s a nyelvtudományba-levelező.pdf · Állati...
TRANSCRIPT
Bevezetés a nyelvtudományba
levelezı tagozat
Gerstner KárolyMagyar Nyelvészeti Tanszék
„A nyelv az emberi kommunikáció eszköze.” (MNLex.)
eszköz: szubjektív, „zárt” információk átváltoztatója
tagolt emberi hangok → jelek + szerkesztési szabályok → a közösség tagjai által létrehozott és megértett beszéd
Állati kommunikációs (közlési) módok
látható, szagolható és hallható „közlések”
jellemzık
• azonidejő
• nem részletezı
• nem tud kérdezni
• nem tud valótlant állítani
• kötött alkalmazás
• ingerek vezérlik
• nem társadalmi termék (ösztönök)
• zárt rendszer
• analóg típusú közlés
Az emberi nyelv mint kommunikációs rendszer(Cser András nyomán)
1. hangzó közeg
2. kettıs tagolódás (szerkezet)A gyerek|ek egymás|nak ad|ogat|t|ák a labdá|t.A srác|ok egymás|hoz dobál|t|ák a laszti|t.
Vagyis: a hangállomány korlátozott számú (jelentés nélküli) elemeivel végtelen számú (jelentéses) mondatot tudunk alkotninyitott rendszer
3. önkényesség
• m. fej, n. Kopf, ang. head, fr. tête, lat. caput, szlk. hlava, gör. κεφάλι[kefali]
4. szabályok vezérlı szerepe
A tegnap a kertben elültetett fa meg fog nıni.
• 1. A fa meg fog nıni <=> *A meg fog nıni fa• 2. A(z) elültetett fa ...• 3. tegnap ...• 4. a kertben ...• 5. *A tegnap fa ...• 6. *A tegnap a kertben fa ...
5. kreativitás – nem kész formák
• Ági nagyon szeret olvasni.• Ági egyre csak a könyveket bújja.• Ági kedvenc idıtöltése az olvasás.• Ági ha csak teheti, olvas.
6. elvonatkoztatás – nem közvetlenül adott események
7. kulturális átörökítés
Más emberi kommunikációs formák
• hangzó, de nem nyelvi (paranyelvi)• nem hangzó (kinézikus)• térkihasználás (proxémikus)
Aktiválódó ismeretek
A komisz gyerek akkor is kapott az anyjától.
• fonológia• morfológia• szintaxis• lexikális elemek• szemantika• deixis (utalás)• elıföltevések• világismeret
Fonetika
• beszédhangtan: az egyes hangok jellegével és képzésével, illetve a beszédészlelés folyamatával foglalkozik
• amit a beszélı csinál
A hangképzı szervekForrás: Kassai Ilona: Fonetika
Magánhangzó: nincs akadály
Mássalhangzó: zárhang
orális [p, t, g]
nazális [m, ny]
zár-réshang [c, dzs]
réshang [f, sz, zs]
pergıhang [r]
Félmagánhangzók: közelítı- (v. legyintı)hangok [j, l]
(ang. [w])
A hangok képzése az akadályképzés szerintTóth Ildikó nyomán
Fonológia
nyelvi (funkcionális) hangtan
• hogyan használják a nyelvek az egyes hangokat szavak, szóalakok megkülönböztetésére
• milyen szabályszerőségek vonatkoznak a hangsorok építésére
• milyen szabályok érvényesülnek a hangok egymásra hatásakor
Azt vizsgálja, amit a beszélı tud.
Egyedi sajátosságok: gyerek – felnıtt; nı – férfi; területi (dialektális) sajátosságok; beszédhibák stb.
ver– vér, nyel– nyél: lexikális jelentéskülönbség
zene– zenét, füle – fülét: grammatikai szabályszerőség: az [ε] a toldalékok jól körülírható csoportja elıtt [e:]-ként jelenik meg
A jelentést (és szóalakokat) megkülönböztetı szerepő hang: fonéma.
Kulcsfogalom: megkülönböztetı képesség
A magyar mássalhangzók állományaForrás: Kassai Ilona, Fonetika
A mássalhangzók csoportosításaForrás: Siptár Péter, in: Új magyar nyelvtan
A magyar köznyelvi magánhangzók rendszere háromszög-elrendezésben
Forrás: Gósy Mária, Fonetika, a beszéd tudománya
Disztinktív (megkülönböztetı) jegyek: megváltoztatásuk révén jelentések változnak meg
[t]ér – [d]ér : csupán a zöngésségben eltérés → minimális párok(minimálpárok)
[p]ár – [b]ár; lá[p] – lá[b]oppozíció
[z]ár – [sz]ár; ké[z] – ké[sz] ↓
önálló fonémák/t/, /d/, /p/, /b/, /z/, /sz/ stb.
allofón: ugyanazon fonéma („kötött”) változataken, négy, konok � bank, reng
/n/ → [n] [η]
jég, háj , írj � tépj , rakj , döfj/j/ → [j] [ç]
Kommutáció (felcserélés):• szavak szembeállítása• beszédhangok felcserélése minimális párok• jelentés-megkülönböztetı egyed azonosítása
LÉP KÉP SZÉP CSÉP NÉPláp kéz szél csap naplap kén szén csáplop kér széf csíplep kés szék csip
kész szélkétkéjkékkénykém
(vö.: Kassai Ilona, Fonetika, 240. l.)
a magyarban mindig regresszív(hátrafelé ható): „természetes”szabályszerőség, amellyel a magyar nyelv él
há/zt/ól → há[szt]ól ba/bsz/em→ ba/psz/em: zöngétlenedés
játé/kb/olt → játé[gb]olt va/sd/arab → va[zsd]arab: zöngésülés
Hasonulási szabály
obstruens obstruens pl. fogtól
zöngés ––> [zöngétlen]/___ zöngétlen
obstruens obstruens pl. fokból
zöngétlen ––> [zöngés]/___ zöngés
Zöngésségi hasonulás
Kivételek1. Zengıhangok (nazálisok, tremulánsok, likvidák és a /j/)• nem zöngétlenednek (nem tudnak!)• szántás, szempilla, toronyszoba, feltétel, ártér, szájtól• (de l. fent: kapj [kapç]!)• nem zöngésítenek lépnek[*lébnek], szakma[*szagma],• lapátnyél [*lapádnyél], székre[*szégre],
viszlek[*vizlek]2. „Felemás” viselkedés• A) /v/ hasonul (zöngétlenedik): né/vt/elen→ [néftelen]• nem hasonít (nem zöngésít): szé/tv/esz [*szédvesz]• (de: Dél- és Nyugat-
Dunántúl)• B) /h/ hasonít (zöngétlenít): do/bh/at→ [dophat]• nem hasonul (nem zöngésül): pe/chb/ıl [*peγbıl]• [xb]
Fonotaxis (fonotaktikai szabályok)a hangsorokat alkotó elemek sorrendjét határozzák meg a kezdı- és a végpont között
Magyar (néhány példa)
Szó elejénCCCV____1. hely: /s/ v. /sz/2. hely: /p/, /t/ v./k/3. hely: /r/spriccel,sprıd, stratégia, strucc, skribler’firkász’, skrupulus’aggály’(szpr-: nincs)sztrájk, sztráda, sztracsatella, sztreccs, sztratoszféra, sztriptíz, sztrichninszkriptor(csak!)
„tiltott” sorok: *psr, *rszp stb.
Szó elejénCCV____ : sokkal több lehetséges kapcsolat – nem lehet szigorú szabályt
fölírniblöff, bringa, flört, frász, krampusz, spárga, stadion, szcéna, trágárstb.
„tiltott” sorok: *bk, *bt, *csr, *kf, *hg stb.
Hangsúly• szupraszegmentális jelenség – nem a hangok, szótagok tulajdonsága• viszonylagos: egy elem kiemelkedése• hangerıtöbblet• hangmagasságtöbblet ezek együttállása• (idıtartamtöbblet)
! = hangerıtöbblet (nyomaték)↑ = magasságtöbblet(!) = lehet nyomatékosabb, de nem feltétlenül
↑!Pénteken. – hangerı + hangmagasság
A ↑(!)könyvtárak ↑(!)pénteken ↑(!)talán ↑(!)zárva lesznek. – fıleg hangmagasság
!Pén↑teken?1. szótag: csak nyomaték2. szótag: hangsúlytöbblet (de nincs nyomaték)
Morfológia (alaktan, szóalaktan)
Tárgya: a szavak szerkezetének, belsı felépítésének és létrehozásuk szabályainak a vizsgálata
• tövek, toldalékok: a legkisebb nyelvi jelforma+jelentés
A morfológia sajátos helye a nyelvleírásbanminden nyelvnek vannak hangtani és mondattani tulajdonságainem mindennyelvnek van morfológiája – nem kötelezı tulajdonsága a
nyelvnekpl. ún. izoláló nyelvek
pekingi kínai Wô mǎi júzi chī.Én venni narancs enni.
angol The boy saw a man.A fiú alanyeset látmúlt egy férfitárgyeset
The man saw a boy.A férfialanyeset látmúlt egy fiútárgyeset
Produktivitásproduktív morfémák: termékeny, aktív részvétel morfológiai szerkezetek
létrehozásában
• teljes produktivitás (kategorikus produktivitás)
olvas- igetı
-ni fn. igenévképzı
• teljes improduktivitás
-omás: áldomás
hallomás
látomás
vallomás
De! *hozomás, *iromásstb.
Nyitott és zárt rendszer
tövek: általában nyitott rendszer
egyalakúak – nyitott
bróker, teló’telefon’, hardver, anyázik, pogi, nevesítstb.
tıvégi idıtartamot váltakoztatók – nyitott
eurokrata, pizza, plázastb.
v-t tartalmazók – zárt
tesz, vesz; ló, tı stb.
affixumok: viszonylag (erısen) zárt csoport
papírféle, jófajta, madárszerő: képzıszerő utótagok
ezerszám(ra), gombamód(ra): ragszerő utótagok
[nyelvtörténet: hat ige → -hatképzı; né ’nı’ → -néasszonynévképzı]
Alakváltozatok (alternáció)
hó-ban ~hav-as
jó-vá~ beteg-gé~ édes-sé
kocsi-k ~ ház-ak ~ szék-ek ~ darab-ok ~ gyöngy-ök
Egyalakú(egyváltozatú) tı v. toldalék
’betősorok értelmét megfejti’: olvas-
<térbeli v. idıbeli végpontot kijelölı viszonyító elem>: -ig toldalékmorféma
Többalakú(többváltozatú) tı v. toldalék
tipikus, elvont állandó változat –invariáns: az adott morfológiai kategória reprezentánsa
beszédbeli realizáció: variáns v. allomorfalternánsok
Alakváltozatok (alternáció) – összefoglalásForrás: Keszler Borbála (szerk.), Magyar grammatika, 42. l.
Passzív tövek(fantomtı)
csak képzıt tartalmazó szavakban fordulnak elı
disztribúciós módszer – tövek
csör-dül for- dul
csör-dít kon- dít
csör-ög patt- og
csör-get csen-get
kielemezhetı a csör- szóelem (for-, kon-, patt-, csen-): csak képzıs szóalakban
passzív– nem vesz részt új szóalakok létrehozásában:
*csör-ni, *csör-tünk, *csör-és
lexikalizálódás
Ragozási sorok (paradigmák)
inflexiós toldalékok (jelek, ragok) rendszere
pl. ige: személy- és számjelölés; fınév: birtoklás jelölése
szembeállítható szóalakok
ad-ok ad-unk
ad-sz ad-tok jelentı mód, jelen idı, általános ragozás
ad-ø ad-nak
ház-am ház-unk
ház-ad ház-atok birtokos személyjelezés, egy birtok
ház-a ház-uk
Ragozási sorok (paradigmák)
német
sagen’mond’
ich sag-e wir sag-en
du sag-st ihr sag-t
er/siesag-t siesag-en
határozott névelı
hn nn sn
Nom. der die das
Akk. den die das
Gen. des der des
Dat. dem der dem
orosz
говорить [govority] ’beszél’
ja govor-ju mü govor-im
tü govor-is vü govor-itye
ongovor-it onyi govor-it
A morfológiai mőveletek formai szempontból
Összetétel– két szótári szó összekapcsolása
• szerves(endocentrikus): az alkotóelemek között grammatikai viszony van
• dércsípte, napsütötte; nagyothall, favágó, szájtátva; jóváhagy, városlakó, partraszállás; könnyőzene, sárgaláz, lenmag, bıkező
• jelentéssőrítı: mondatrészletekre lehet visszavezetni (különbözı
átalakítások)
• szélmalom’széllel mőködı malom’
• papírbolt ’papírt eladó üzlet’
• cukorbeteg’magas vércukorszinttıl beteg’
• [szervetlen(exocentrikus): nem grammatikai eljárás eredménye]
• ábécé, egyszeregy, miatyánk, üdvözlégy
Képzés– új szótári szó létrehozása
termékenység (produktivitás)
-zés -l igeképzı: internetez, klónoz; doppingol, printel
Ragozás– a szavak mondatbeli funkcióját határozza meg
szóalakzárás: ad-ogat-t-unk; üveg-es-ek-nél
produktivitás [! öröm-est; Pécs-ett, Kolozsvár-t; tett-leg, vég-leg;
DE: jogi-lag, zenei-leg]
fonológiai változatosság: -hoz/-hez/-höz
Szintaxis (mondattan)Szabad szórendő-e a magyar nyelv?
(1) a. *Néztem meg a filmet.b. *Laci is lett beteg.
logikai mőveletek: kérdezés, tagadás, általános névmással jelölt kvantifikálás(pl. minden)
(2) a. *Ki megnézte a filmet?b. *Laci megnézte nem a filmet.c. *Minden fiú nézte meg a filmet.
(3) a. A gyerekek A VERSET tanulják.b. A verset A GYEREKEK tanulják.
„szabad helyválasztás”→ más jelentéslogikai alany (3a): gyerekek
(3b): vers
szabad szórend esetén nem lenne jelentésbeli, hangsúlyozásbeli különbség
A magyar mondat szerkezetét, szórendjét a mondatösszetevık logikai szerepe határozza meg.
A) topik (téma): megnevezi a már ismertet, amelyrıl a mondat szól
B) predikátum: a topikról tett állítást tartalmazó mondatszakasz
FókuszMondatközpont– az igei kifejezés (ige) elıtti kitüntetett hely
– hangsúly
– bármilyen mondatösszetevı
– kitöltése nem kötelezı
– kitöltött fókusz után az ige hangsúlytalan
(Cser András nyomán)
• hangsúlyos hely mindig az ige elıtt
• a fókusz elıtt áll a téma, melyet nem kötelezı kitölteni
• a fókusz üresen maradhat, ilyenkor az ige hangsúlyos
• az ige után álló elemek helyzete nem hordoz további szerkezeti jelentésbeli információt
Lexikológia (szókészlettan, szókincstan)a szókészlet elemeinek különféle összefüggéseit vizsgáló tudományterület
Szótári szó(lexéma): ragok és jelek (inflexiós elemek) nélküli alak
lexikális jelentéső morféma: megnevezı funkció, hangalak és jelentés egysége
Leíró (nem csak a mai szinkrónia!)
társadalmi fontosság
területi változatok (tájszavak)
társadalmi változatok (szleng, argó)
régi és új (archaizmus és neologizmus)
szaknyelvek
Történeti
a szókészlet elemeinek keletkezési formái
a jelentések változása
szókészlet – viszonylag laza halmaz (de vannak egyben tartó „erık”)↓
oka: a szavak állnak a legszorosabb kapcsolatban a nyelvet beszélı társadalom életével
Szókészleti kapcsolatok
a) közös alapszóos
sága
nagyás
íthat
b) (tágabb) származásbeli (etimológiai) rokonság
fércel, fuszekli’zokni’, futball, pad, pedál, pódiumstb. [’láb’]
gacsaly, gacsos, gáncs, kacs, kacsint, kacskaringó, kacsó, kókadstb.
[’görbe; görbület’]
(vö. Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen 3. Register)
c) a jelentések rokon volta
ballag, baktat, bandukol, kullog, lépked, mendegél, poroszkál
bömböl, kiabál, kiáltozik, lármázik, ordibál, rikácsol, üvöltözik
(? dívány, heverı, lóca, pad, priccs, sezlon)
Kevésbé strukturált kapcsolatok
– hatalmas mennyiség
– állandó dinamikus mozgás
A szókészlet eredetbeli rétegzıdése
I. Alapnyelvi eredet (ısi örökség)él, fon, tud, ad, lı; szem, kéz, fül, vér, nyíl; fő, fa, lúd, hó; három, öt; lágy,
nagy; névmástövek(ném. Wasser’víz’, Herz ’szív’, Mutter ’anya’, sieben’hét’, zehn’tíz’, leben’él’, ich ’én’)
II. Belsı keletkezésA) szóteremtés (onomatopoézis)
a) indulatszavak: á, ó, hő, hopp, ej, jajb) hangutánzó szavak: zizeg, kopog, susog, reccsen, csobog, kondul; cica,
koca, liba, csibec) hangulatfestı szavak: durmol, suvaszt, vacog, bandukol, biceg, nyüzsög;
sunyi, bamba, alamuszi
B) Szóalkotás
a) szóképzés (fazék, torok, halad, ének– elhomályosult képzések )
deverbális verbum: adogat, olvastat, lökdös, vagdal
deverbális nomen: adás, huzat, épület, festı, lepel, kérvény
denominális verbum: gyorsul, szépít, gombol, programoz, erısködik
denominális nomen: szépség, szánkó, szemcse, felhızet, asztali, sós
b) szóösszetétel (magyar, férfi, arc, ember, ötven– elhomályosult összetételek)
vö.: Morfológia (29. dia)
c) tudatos szóalkotás
elme, zongora, pótlék, nyitány
edzı, bedobás, les
FTC, PPKE, Fıtáv, Mol
d) tükörszavak
tükörfordítás: távcsı (< ném. Fernrohr), virágvasárnap(< szláv Cvetnanedelja), rögeszme(< lat. idea fixa),
feketedoboz(ang. black box)
részfordítás:ámokfutó(ném. Amokläufer), cibetmacska(< ném. Zibetkatze), dámvad(< ném. Damwild)
egyszerő tükörszó: anyag(< lat. materia), állam ( lat. status), fegyenc(< ném. Sträfling), üzem(< ném. Betrieb)
III. Idegen eredető elemek
A) jövevényszavak
dogma< lat. [< gör.], dohány< oszm.-tör. [< újperzsa < arab]
zeller< ném. (b-osztr.) [< fr < ol]
török: dió, gyász, bátor, csalán, disznó, tenger, tanú, iker, kanyaró; balta, kalauz, komondor, szúnyog; kávé, kefe, csuha, zseb, basa, bég
szláv: barát, pap, kereszt, asztal, málna, medve, borda, udvar, galamb, széna, kasza, szarka, tanya, vodka, galuska, nadrág, harisnya
német: cégér, pendely, csőr, prém, lárma, zsámoly, sámli, puszi, cetli, tánc, srég, biliárd
latin: iskola, eklézsia, mise, kápolna, processzió, kollégium, citrom, palánta, pálma, párduc, cet, patika, kamra
angol: dendi, csencsel, dzsentri, dzsip, lift, lincsel, nejlon, sort, makadám, bróker, díler, klikkel, hardver, hotdog
B) Nemzetközi mőveltségszavaka) vándorszavak: suba, könyv, csokoládé, paripa, szoba, kapitány, köményb) nemzetközi szavak: akusztika, energia, telefon, akvárium, motor, büfé,
garázs, csekk, dömping, detektív, gól, szendvics, kobold, nikkel, bravúr, kaszinó, algebra, alkohol, kalifa, bolsevik, mamut, platina
idegen szó ↔ jövevényszóbackhand’fonák’, cortex’kéreg’ekvivalens (?), frottír (?)
sznóbord, imidzs, menedzser
IV. Ismeretlen eredet
ás, ken, tol, von, agyag, buta, gyújt, idegen, bőn, céda, céda, csarnok, erkölcs, gız, gyenge, gyız, has
Szemantika (jelentéstan)
A nyelv mint jelrendszer megjeleníti a világot: a jeltárgyat (denotátumot) képezı dolgok megnevezése → hangsor (jelölı); jelölt; jelentés
Osztály jelölése:
kéz: a világ összes kezének osztálya
A beszédben való konkretizálódás: egy-egy kéz mint denotátum (jeltárgy)
A jelentés a jel használatának szabálya.
Jelentésfajták(szószemantika)
Denotatív (megjelölı) jelentésjel és jeltárgy viszonya (minden jel rendelkezik ilyennel)
macska; könyv; olvas; szeretet; és; hogy (manó, tündér, jeti)Konnotatív jelentés
tipikus jegyek – járulékos jellemzık a denotatív jelentés változatlansága mellett
nı 15. század: ’hosszú hajú, nadrágot nem viselı, a férfiaknak általában alávetett’
20. század: ’emancipált, viselhet nadrágot, haja lehet rövid is’
Kollokatív jelentés-összetevıkelıfordulási lehetıségek, illetve korlátok
csinos +lány, +házikó−virág, −vacsora, −érzelem
angol hidegvér ↔ *spanyol hidegvérállam bácsi ↔ *állam néni
A szókészlet jelentésviszonyai
1. Egyjelentéső szavak(monoszémia)
hamuszürke, járógipsz, illusztris’neves, kiváló’, bálna
2. Poliszémia– több jelentéssel való felruházás (többjelentéső szavak)
a korábbi jelentés („alapjelentés”) mellé új jelentések
metaforikus (hasonlóságon alapuló) v. metonimikus (érintkezésen alapuló) kapcsolatok a jelentésszerkezetben
metaforikus jelentésgyarapodás(jelentéskiterjesztés)ló ’négylábú állat’ ’sakkfigura’ ’tornaeszköz’fül ’emberi testrész’ ’tárgy része’mekeg <állat> <ember>
metonimikus jelentésgyarapodás(jelentéskiterjesztés)(hely, idı, anyag, ok–okozat, rész–egész)
iskola ’intézmény’ ’épület’, ’a benne levık összessége’,’iskolai oktatás’, ’iskolai végzettség’, ’tudományos, mővészeti irányzat’, ’okulásra módot adó élmény’
arany ’nemesfém’, ’pénzérme’, ’ilyen szín’, ’ilyen színő ruha’borzad ’haj, szır égnek mered’, ’iszonyodik vmitıl’ablak ’nyílás a falban’, ’nyílászáró szerkezet’, ’ennek üvege’
[totum pro parte]
fej ’testrész’, ’vezetı személy’, ’ember’[pars pro toto]
3. Homonímia– azonos névvel való megnevezés (azonos alakúság)nincs érzékelhetı szemantikai összefüggés a jelentések között
eltérı eredet, konvergens alakfejlıdés – valódi homonimák
ár1 ’ellenérték’ár2 ’áramló víztömeg’ár3 ’lyukasztó szerszám’ár4 ’területmérték’
vár1 <ige> vár2 <fınév>csap1 <ige> csap2 <fınév>
divergens jelentésfejlıdés – álhomonimák
barát1 ’barátságban levık egyike’ barát2 ’szerzetes’
bolt1 ’bolthajtás’ bolt2 ’üzlet(helyiség)’
fogas1 ’halfajta’ fogas2 ’borona’ fogas3 ’ruhaakasztó’
4. Szinonímia – rokonértelmőség denotatív egyezés – asszociatív–konnotatíveltérés
kutya (semleges) eb (régies, hivatalos)nı asszony hölgy nıszemély némber csaj spiné fehérnépcsapat csoport társaság kompánia banda team (tím?) brancs
kontextusok (megnyilatkozások) „sérülékenysége”
6. Antonímia – jelentésellentétellentétes elıjelő denotatív összetevık
kizáró ellentét (bináris antonímia):élı holt, halottéles tompacsecsemı felnıtt
skaláris (fokozati) ellentét: kicsi nagyszegény gazdaglassú gyors
taxonomikus (többértékő) ellentét: piros fekete sárga kék drapp zöld
A nyelvek belsı változatossága
ló ~ luo ~ lou
rét ~ rít
kérek ~ kérëk ~ kérök
[hej] ~ hel
mondja ~ mondi
megy ~ mëgyën ~ mén
kukorica ~ tengeri ~ törökbúza ~ málé
Nyelvváltozatok
olyan, egymástól többé-kevésbé eltérı nyelvi rendszerek, amelyek együttesen tesznek ki egy nyelvet
1. területi nyelvváltozatok – nyelvjárások, regionális köznyelvek
2. társadalmi nyelvváltozatok – csoport- és szaknyelvek
3. köznyelvi változatok – írott és beszélt nyelv
standard nyelvváltozat–
írott szövegek
mővelt magyar beszélık szótárak és nyelvtanok
magyarul tanuló idegen ajkúak ↓
kodifikált norma
Dialektológia
Nyelvjárás
„egy adott nyelv azon változata, amely a nyelvterületnek csupán egy részén használatos” (Kiss Jenı)
Meghatározó jellemzık:
• rendszerváltozat
• területi kötöttség
• a standardizáltság hiánya
• korlátozott kommunikációs érvényesség
Szókincs
• valódi tájszók: bojnyik ’zsivány, útonálló’, himpér’málna’, honcsok’vakond’
• jelentésbeli tájszók: bogár ’légy’, borsó’bab’, ember’férfi’, gyerek’fiú’
• alaki tájszók: csollány’csalán’, dërágo’drága’, ínëkül’énekel’, ümög’ing’
Hangtan
• ë: szëgekfn. ~ szegëkE/1.; mëntekT/3. múlt ~ mëntëkT/1. jelen
• illabiális [ȧ], labiális hosszú [ā]: ȧpām
• [foľó] ~ [fojó] ~ [foló]
• kéröü ~ kérüö
• látnyi
Alaktan• adó ~ adaja, csípı ~ csípeje• lovajinkak’lovaink’• székho, hatszer• késvel• hamujé’hamuvá’• lıl ’l ı’, ütte ’ütötte’, megyen’megy’
Mondattan• megy elfele, írja megfele• el van menve az erdıre• el szokok menni a kocsmába• kellek levelet írni• el kell menjek
Szociolingvisztika
A társadalmi környezet meghatározza• az anyanyelvet (elsı elsajátított nyelvet)• a többnyelvővé válást• adott nyelven hány nyelvváltozatot ismerünk, használunk
Nyelvi változók – alternatív (választható) megoldások
fel ~ föl, seper ~ söpör; föld ~ fıd, sör ~ sır;inessivus (hol? belsı helyviszony) szobában ~ szobábaírnom kell kell, hogy írjak kell írjaknevet ~ kacag; burgonya ~ krumpli ~ pityókajó ~ kiváló ~ klassz ~ tök jó(tökjó?) ~ zsírön ~ maga ~ kegyed ~ kendJó napot! ~ Adj’ isten! ~ Tiszteletem! ~ Szervusz ! ~ Csá!
Szociolingvisztikai változó
két vagy több, társadalmilag szignifikáns (jelentıs) változatban él
Stigmatizált (megbélyegzett, elítélt) jelenségek
lássa’látja’ értelemben
halasszuk’halasztjuk’ értelemben
én adnák
én lakok vhol
el-e jön(standard változat: eljön-e)
biztosan, hogy(standard: biztos, hogy)
Változók társadalmi megítélése (kiegészítéses feladatok alapján)
(Kontra Miklós nyomán)
Kétnyelvőség (bilingvizmus)
egyének – közösségek – társadalmak: mindennapi életükben két vagy több nyelvet használnak
5000 nyelv – kb. 200 állam
a világ lakosságának a fele kétnyelvő
1. Egyéni kétnyelvőség
a befogadó ország nyelvét gyengén beszélı vendégmunkás
↕
gyakorlott tolmács-fordító
• kiegyenlített (balansz) – domináns kétnyelvőség
• gyermekkori (korai) – fiatalkori – felnıttkori (kései)
↓
egyidejő (szimultán) v. egymást követı (szukcesszív)
• természetes (elsıdleges) – mesterséges (másodlagos)
• hozzáadó (additív) – felcserélı (szubtraktív)
2. Közösségi kétnyelvőség
• stabil kétnyelvőség (Svájc, Kanada)
• instabil kétnyelvőség
↓
nyelvcsere
A kétnyelvő beszéd
kódváltás (státuszemelés, szolidaritás, kizárás, idézés, nyelvtani hiány)
kódkeverés: „hunglish”, „franglais”, „tex-mex”
A nyelvek sokfélesége – A nyelvrokonság
Hány nyelv van a világban?
• 4–5 ezer körül (szélsıségesebb becslések: 3–10 ezer körül)
• ismeretlen területek
• népek eltőnése
• nyelvrıl vagy nyelvjárásról van-e szó
– dán – svéd – norvég
– flamand – holland ↔ déli német (pl. déli alemann Svájcban)
– horvát – szerb kínai (nyolc fı csoport)
A nyelvek összehasonlítása
Tipológiai osztályozás
az emberi nyelv felépítési lehetıségei, pl.:
– a magánhangzókészlet jellege, nagysága
– zöngés : zöngétlen oppozíció a mássalhangzóknál
– csettintı hangok
– hangsúlyfajták
– alapszórendi típusok (SOV, SVO, VOS, VSO)
– kötött vagy szabad szórend
– alanyi : tárgyas ragozás
– stb.
Genetikai osztályozás
Nyelvrokonság (genetikai összefüggés): olyan élı vagy már kihalt nyelvek összefüggése, amely korábbi nyelvi állapotokra vezethetıvissza folyamatosan, tendenciaszerően és rendszerszerően
Areális összehasonlításföldrajzi kapcsolat, szoros(abb) együttélés, inkább tipológiai egyezés
albán (indoeurópai önálló ág) veláris illabiális mgh.;bolgár (szláv) jövı idı ’akar’ jelentéső igével;román (újlatin) végartikulus (fn. után álló determináns):
alb. mik ’barát’ –mik-u ’a barát’bolg. kniga ’könyv’ – kniga-ta’a könyv’rom. om ’férfi’ – om-ul ’ a férfi’
(trák–illír nyelvi alapréteg [szubsztrátum]?)
A változó nyelv – A nyelvtörténet
Szinkrónia (leíró vizsgálat)
egy adott idıbeli metszet nyelvi rendszerének leírása – egyidejőség
minden nyelvváltozatot érinthet
bármelyik korra vonatkozhat
Diakrónia(történeti vizsgálat)
a változó rendszer, illetve a rendszer változásainak vizsgálata
legalább két szinkrón metszet
barát: „korábban” csak fınév A barátom jól tud angolul.
ma (kb. 15 éve) melléknévi értékben is : ’vmit kímélı; vminek kedvezı’
környezetbarát, ügyfélbarát, gyermekbarát, vakbarátstb.
A változás alapfeltételei:
• mőködı kommunikációs rendszer (holt nyelvek – ógörög, latin, gót, óporosz – nem változnak)
• tényleges vagy lehetséges (potenciális) változatok
el kell mennem el kell, hogy menjek el kell menjek
• beszélt nyelv
A nyelvtörténet alapkérdései:
A) Mi változik?
B) Hogyan változik?
C) Miért változik?
A) Mi változik?(Halotti beszéd, 12. sz. vége)
Hangok
zum [szüm] > [szöm] > [szëm] > [szem]
pur [pur] > [por]
chomuv [χomuβ] > [hamú] > [hamu]
ge [dzse] > [de]
[χ] = veláris zöngétlen spiráns
[β] = bilabiális zöngés spiráns
Nyelvtani szerkezet
(miloſtben) terumteve[terümteβé] ’teremté’
engede(urdung intetvinec) [engedé] ’engede’ ma: -t idıjeles múlt
odutta vola(paradisumot) [oduttáβolá] ’adta vala’
(yſa ki nopun) emdul oz gimilſtwl [ëmdül] ’eendel’ ma: eszel v. enni fogsz
gimilſtwl [dzsimilcstől] (partitivus) ma: gyümölcsbıl
bulſaſſa (w bunet [bulcsássá]) ’bocsássa’ ma: bocsássa meg
Szókészlet
isá ’íme; bizony’, hëon’csupán’, intet ’csábítás’, jorgat ’irgalmaz’
feze[?fésze, ? fésszé] ?’zsákmány’, ildet ’üldözés’, önöttei’kiválasztottai’,
jochtat ’illeszt’, bírságnap’a végítélet napja’ – kihalt, elavult szavak
a korszak magyar nyelvébıl hiányzó szavak: gyolcs, puska, kakaó, parlament,
rádió, egyetem, vasútstb.
Jelentés
odutta vola neki paradiſumuthazoa– ház’lakóhely’< fgr. *kota ’sátor; kunyhó’ – 1193 ’épület’, 1416 u. ’szoba; helyiség’ (ma is nyelvjárási); 1416 u. ’család; nemzetség’; 1587 ’háztartás’; 1694 ’dinasztia’; 1792 ’cég; kereskedıház’; 1869 ’képviselıház’
Eſ oz gimilſnek vvl keſeruv uolavize– víz ’lé’< fgr *βete’víz’ – 1214 ’folyóvíz, állóvíz’; 13. sz. közepe ’H2O’; 1533 ’testnedv’
eſ veteve wt ez muncaſ vilagbele –munkás’kínnal teli’< óe. szláv mYka [munka] ’kín, gyötrelem’ – 1138 ’kín, szenvedés, gyötrelem’; 1372 u. ’munka mint tevékenység’; 1519 ’munka eredménye’
iſa eſ num igg ember mulchotiaez vermut –múl(ik) ’elkerül’< fgr- *mul±- ’elmegy; eltelik’ – 1372 u. ’eltelik (idı)’; 1372 u. ’megszőnik’; 1519 ’egy bizonyos életkort elért’; 1598 ’vkitıl függ vmi’
Vagyis:változik a fonémaállomány, a szókészlet, a jelentések (a morfémák, a mondatszerkezetek) – a nyelv részrendszerei
B) Hogyan változik a nyelv?
Nem összevissza, hanem (szinte) szabályosan: tendenciaszerően és rendszerszerően.
Nem azonos idıben lezajló változások; a rendszerjelleg folyamatosan megmarad.
egyedi újítás → részrendszerek változása → az egész rendszer változása (elvi lehetıség)
Befolyásoló tényezık:– területi változatok– nyelvi elkülönülés– egymást keresztezı újítások– analógia– nyelvek kölcsönhatása
C) Miért változik a nyelv?
• mert az állandóan változó társadalommal és beszélıkkel él szorosan együtt
• mert nem törvények, hanem konvenciók (szokások) tartják egyben a formákat és jelentéseket; változtatás „közmegegyezéssel”
• mert egy adott idıben többféle (területi és társadalmi) változat él egymás mellett: dinamikus szinkrónia, dinamikus stabilitás
• mert képes befogadni az egyszerősítési törekvéseket
• mert kommunikatív (és a valóságot tükrözı) funkcióját csak így tudja ellátni
• mert a nyelv nem kauzális (oksági) lefolyású (pl. természeti törvények), hanem intencionális (célirányos) – beszélıi szándék, beszédhelyzet, beszédpartner
• a változások során a részrendszerek nem esnek szét – átrendezıdés
optimumra törekvés (a legkedvezıbb állapot elérése a cél)
• lassú folyamatok (kommunikációs körülmények szerepe)
Tankönyv• Kenesei István (szerk.): A nyelv és a nyelvek. Hatodik, javított, bıvített
kiadás. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2011.
Ajánlott irodalom• Crystal, David: A nyelv enciklopédiája. Osiris Kiadó, Budapest, 1998.
• Fodor István (szerk.): A világ nyelvei. 1999. Akadémiai Kiadó, Budapest.
• Kálmán László–Trón Viktor: Bevezetés a nyelvtudományba. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2005.
• Kiefer Ferenc (szerk.): Magyar nyelv. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2006. (Akadémiai Kézikönyvek