eötvös loránd tudományegyetem (elte ... - ppk.elte.hu · diabetes mellitus, obesitas,...
TRANSCRIPT
Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), Pedagógiai és
Pszichológiai Kar (PPK), Neveléstudományi Doktori Iskola,
Sport és egészségnevelés program
Sportágra jellemző döntéshozatali képességre alapozott prognosztizáló
módszer kidolgozása sportági kiválasztás céljából
Témavezetők: Dr. Szabó Attila egyetemi tanár, [email protected]
Dr. Ihász Ferenc egyetemi tanár, [email protected]
Laki Ádám (NZK2LX)
Doktori tanulmányok kezdete: 2017
Finanszírozási forma: állami ösztöndíj
Program vezetője: Dr. Bárdos György
Kutatási engedély szám: 2018/05
Budapest, 2019. február 26.
1
Tartalomjegyzék
1. Bevezetés, interdiszciplináris sporttudomány ................................................................................. 2
2. A kutatási téma áttekintése .............................................................................................................. 3
2.1. A kardiorespiratórikus rendszer és annak vizsgálati lehetőségei .......................................... 3
2.2. A sportágak felosztási lehetőségei ............................................................................................. 6
2.3. A sportágak kiválasztási rendszere ........................................................................................... 7
2.4. Döntéshozatali képességvizsgálat .............................................................................................. 9
3. Kutatás célja .................................................................................................................................... 11
4. Kutatási paradigma, kérdések és hipotézisek ............................................................................... 11
5. Kutatási keret .................................................................................................................................. 12
5.1. A vizsgálat lebonyolítása .......................................................................................................... 13
5.2. Korlátok .................................................................................................................................... 14
6. Elvégzett kutatásaim ....................................................................................................................... 16
6.1. Kardiovaszkuláris válaszok elemzése egyszeri terhelés („vita maxima”) hatására ........... 16
6.1.1. Bevezetés ............................................................................................................................. 16
6.1.2. Anyag és módszer .............................................................................................................. 16
6.1.3. Eredmények ....................................................................................................................... 16
6.2. (11-14) éves fiúk és leányok állóképességi tevékenységének elemzése ................................. 17
6.3. Szívfrekvencia változások mintázata, utánpótláskorú kosárlabdázók intervall típusú
terhelése során ................................................................................................................................. 17
6.3.1. Bevezetés ............................................................................................................................. 17
6.3.2. Anyag és módszer .............................................................................................................. 18
6.3.3. Eredmények ....................................................................................................................... 18
6.3.4. Következtetések ................................................................................................................. 18
6.4. Döntéshozatali képességvizsgálat kosárlabdázók körében ................................................... 19
6.4.1. Bevezetés ............................................................................................................................. 19
6.4.2. Anyag és módszer .............................................................................................................. 19
6.4.3. Eredmények ....................................................................................................................... 19
6.4.4. Következtetések ................................................................................................................. 20
7. Várt eredmények, felhasználás....................................................................................................... 20
7.1. Kockázatok................................................................................................................................ 20
8. A kutatómunka tervezett üteme ..................................................................................................... 21
Felhasznált irodalom ........................................................................................................................... 22
Melléklet ............................................................................................................................................... 29
2
TUDOMÁNYOS MUNKA
A tervezett doktori munka címe:
Sportágra jellemző döntéshozatali képességre alapozott prognosztizáló módszer
kidolgozása sportági kiválasztás céljából
1. Bevezetés, interdiszciplináris sporttudomány
Úgy vélem érdemes a sporttudomány definíciójával kezdenem: „A sporttudomány olyan
természet- és társadalomtudományi ismereteket integráló multidiszciplináris tudományág,
amelynek kutatási területét, tárgyát a testkultúra jelenségei, különösen a testkulturális
tevékenységet folytató sportoló ember képezi” (Szatmári, 2009).
A tudományterületek világában a sporttal foglalkozó ismereteket összegyűjtő tudomány
fiatal területnek számít. A sporttudomány még napjainkban is egy rosszul meghatározott
diszciplína. Az intézetek és az erre specializálódott egyetemek arra lettek létrehozva, hogy a
sporttal kapcsolatos hivatásokat oktassanak és alkalmazott tudományos programokat
fejlesszenek sok egyéb tudományterület bevonásával, többek között anatómia, biokémia,
biomechanika, teljesítmény analízis, élettan, pszichológia, szociológia, sportorvoslás és
egészség, valamint edzéselmélet, kiválasztás, kineziológia, sportmenedzsment és más
interdiszciplináris perspektívák. Az Európai Sporttudományi Kollégium (ECSS), úgy tekint a
sporttudományra, mint egy összesített tudása az emberi mozgásnak, amelyet mindenféle
diszciplínából és aldiszciplínából szerez (Balagué és mtsai., 2016).
Makszin (2002) szerint a sport megjelenése a különböző tudományokban, az
egészséghez és a testneveléshez hasonlóan, igen gazdag.
Az egyes diszciplínák közti integráció célja, hogy lehetőséget nyújtson a mélyebb
megértésére a sporttal összefüggő jelenségek komplex természetének (Például, fáradtság,
sérülés prevenció, az edzésbe való csatlakozás), és eleget tesz a gyakorlati alkalmazások
elvárásinak (beleértve sportversenyek, teljesítmény, egészségfejlesztés, jólét, fitnesz, szociális
kapcsolatok). Amíg a multidiszciplínaritás maga után von egy non-integratív keverékét a
diszciplínáknak, az interdiszciplínaritás kombinálja a tudomány különböző aspektusait (a
technikától és módszertől az elméletig és koncepcióig), a transzdiszciplínaritáshoz szükséges a
sarkalatos alapelvek integrációja, és a törekvések az egységes tudásra a diszciplínák mögött
(Nicolescu, 2002).
Rohanó világunkban a sporttudománynak egyre fontosabb szerepe van, fejlődése és
létjogosultsága megkérdőjelezhetetlen. Két irány látszik kirajzolódni, az egyik a teljesítmény
fokozásának maximalizálása, a lehető legjobb sporteredmények elérése más tudományterületek
3
eredményeinek felhasználásával, integrációjával, akár transzdiszciplináris szintre emelve a
sporttudományt.
Az elmúlt két évtized során megfigyelhető lényeges változás az, hogy a korábbi
évtizedekhez viszonyítva értékelhetően csökkent az iskoláskorúak fizikai aktivitása (Malina és
mtsai., 2006). Ez nagymértékben befolyásolja a felnövekvő generáció egészségi állapotát,
amelyet az iskoláskorúak relatív testzsír tartalma is jelez. Magyarországon a 7-18 éves és
átlagos fizikai aktivitású fiúk relatív testzsírtartalmának átlaga 19-20% (ez az értéktartomány
Szabó közlése szerint 1977-ben 16-17% volt, a testnevelési osztályosoké pedig 14-15%). A
hasonló korú leányoké pedig 24-26% (Prókai és mtsai., 2008, Mészáros és mtsai., 2006,
Uvacsek 2005, Mészáros és mtsai., 2006). A testi egészség mellett több bizonyíték is található
arra, hogy a szabadidős testmozgás segít a családi kapcsolatok és kohézió fejlesztésében is.
(Lee és mtsai., 2008). Mindezekből következően a másik út az egészség prevenciója,
megőrzése, visszanyerése, a rekreációs sportágak elterjedése, az orvostudománnyal karöltve a
fiatalok és felnőttek testi és szellemi egészségét elősegíteni. Kutatásom során az egyéb
tudomány területek ismereteinek integrációjával szeretnék, segítséget nyújtani a versenysport
és a rekreációs sport területének egyaránt. A következő fejezetekben a kutatási témámhoz
kapcsolódó fő szakirodalmi ismereteket szeretném bemutatni, majd összekapcsolni azokat.
2. A kutatási téma áttekintése
2.1. A kardiorespiratórikus rendszer és annak vizsgálati lehetőségei
Az emberi szív, a fizikai aktivitás hatására változó szívfrekvencia régóta kutatott
területe az orvostudománynak és a sporttudománynak. A keringési rendszerhez kapcsolódó
kutatások egészen az 1620-as évekig nyúlnak vissza, amikor is William Harvey közzé tette új
felfedezését, miszerint a vérkeringés zárt, önmagába visszatérő rendszer (Fonyó, 2011). A
fizikai aktivitás egyszeri hatásai, amelyek a szervezet részéről akutan kiváltott reakciókat
jelentenek, számos szervrendszer együttműködésében nyilvánulnak meg, ezek a
szervrendszerek a kardiovaszkuláris-, légző-, neuroendokrin-, immun-, és mozgatórendszer
(Ihász, 2013).
A rendszeres fizikai aktivitás pozitív hatását egészséges és egyes betegségekben (pl.
diabetes mellitus, obesitas, szívelégtelenség) szenvedő emberek számára számos tanulmány
bizonyította már. Ezzel együtt a sport, különösen az élsport hatásai nem csak pozitívak lehetnek.
Például veleszületett vagy szerzett kardiovaszkuláris betegségek esetén a sport hirtelen halált is
okozhat. Ezért is különösen fontos a fiziológiás kardiovaszkuláris adaptáció jeleinek ismerete
(ezek elkülönítése az esetleges patológiás elváltozásoktól), melyek vizsgálatára a hagyományos
módszerek mellett non-invazív és invazív modern képalkotó módszerek is rendelkezésre állnak
4
(Csajági, 2016).
A terhelésdiagnosztikai mérések során, laboratóriumban a vizsgálat céljától függően
többféle fizikai terhelést kiváltó eszköz használható, a leggyakoribbak a futószalag, a kerékpár
ergométer és az evezőpad. Napjainkban a technika fejlődésével egyre gyakoribbak a
pályamérések, ahol különféle szívfrekvencia mérő rendszerekkel (polar rendszer, katapult),
hordozható vér analizáló eszközzel sportágspecifikus környezetben és mozgásokkal mérhetők
a sportolók. Mind laboratóriumban, mind pályatesztek során számos mérési módszer alkalmas
a szívfrekvencia követésére, ezek közé tartoznak a szív elektromos jelein alapuló szívritmus
mérés, vérnyomás alapú szívritmus mérés, szívhang alapú szívritmus mérés, fényelnyelésen
alapuló szívritmus mérés (Liptai, 2015). A terhelés élettani vizsgálatok során a szív, keringési-
és légző rendszer, illetve az anyagcsere jellemzőinek vizsgálata a legáltalánosabb (D'Andrea és
mtsai., 2010; Thunenkotter és mtsai., 2010). A laboratóriumi mérések során a keringés
szempontjából a szívfrekvencia (HR) mértéke, illetve az egy összehúzódásra kipréselt vér
mennyisége (SV) a legjellemzőbb. A tüdő esetében a ventilláció (VE), amely a légzési térfogat
(Vt), és a légzésszám (RR) szorzatával minősíthető. Az ergospirometriás vizsgálatok olyan
eljárások, amelyek a szív, a keringési – és a légzőrendszer teljesítményének mérésére, valamint
a szöveti anyagcsere mennyiségi jellemzésére szolgálnak (Ihász, 2013).
Az ergospirometrikus vizsgálat során az egyén folyamatosan, vagy lépcsőzetesen
növekvő ellenállással szemben végez munkát a keringés és a légzés folyamatos monitorozása
mellett. A teszt közben pontosan mérhető többek között az egyén oxigén fogyasztása (VO2),
széndioxid leadása (VCO2), ventilációja (VE), teljesítménye (WC), szívfrekvenciája (HR).
Abban az esetben, ha a vizsgált személy nem esik egyéb korlátozás alá, a tréning intenzitása az
anaerob küszöbnek (anaerobic threshold - AT) megfelelő paraméterekben határozható meg. Ez
az a határ, ahol az oxigénfelvétel még elegendő az aerob energiaprodukcióhoz, de magasabb
intenzitásnál már az anaerob folyamatok kerülnek túlsúlyba (Barnai,2007).
Az aerob és anaerob munkavégzés átmenetét jelző anaerob küszöb mellett meg kell
említenem az edzettségi állapot meghatározásának egy nemzetközileg elfogadott módját, a
relatív aerob kapacitás meghatározását, ami az egy perc alatt testtömeg kilogrammonként
felvett oxigén mennyiségét jelöli (VO2 ml/kg/perc), nyugalmi értéke 3,5 oxigén ml/kg/perc,
melyet a szakirodalom 1 MET-ként nevez (Kohut, 2008).
Az aerob kapacitás meghatározása az összes sportág számára hasznos, de különösen
fontos az állóképességi sportolók mérésében (pl, hegyi kerékpár) (Inoue és mtsai., 2016).
A sportágak terhelési jellemzésében gyakori az anaerob törésponthoz viszonyított
intenzitás meghatározása. Például a labdarúgás intenzitását tekintve: „a labdarúgók esetében az
aerob terhelés a jellemző (döntően a szubmaximális zóna felső harmada). Vannak azonban
5
rövid (többször ismétlődő) rendkívül erőteljes szakaszok, amelyek energia igénye jelentősen
„belenyúlik” az anaerob tartományba” (Jones és mtsai., 2013).
A korábbiakban leírtakból következik, hogy mennyire fontos az anaerob töréspont (AT)
mérése/becslése a terhelésdiagnosztika során. A szakembereknek erre a feladatra több lehetőség
is a rendelkezésükre áll. A szérum tejsav koncentráció változásának mérése (invazív módszer)
az egyik ilyen lehetőség az AT meghatározására (tejsav küszöb, laktátküszöb, lactate
threshold). A futószalagon történő maximális állóképességi terhelés során az edzetlen
személyek már megállítják a futást, ha a vér tejsav szintjük eléri a 8-10 mmol/l értéket, ám a
szuperedzettek képesek 20 mmol/l feletti értékkel is versenyezni (Radák, 2016).
A gázcsere küszöb módszer (V-slope módszer) a gázcsere küszöböt (gas exchange
threshold GET) ahhoz a ponthoz köti, ahol a széndioxid leadás emelkedésének üteme felgyorsul
és meghaladja az oxigén felvétel emelkedésének ütemét, vagyis a VCO2/VO2 görbe
meredeksége>1.
Az anaerob küszöb meghatározásának másik, (non-invazív) módja a ventilációs küszöb
(Ventilation Threshold – TVE) vizsgálata. Az anaerob töréspontot ebben az esetben a
metabolikus acidózis hatására bekövetkező légzési equivalens (EQ) változás jelzi.
A következő mérési módszer a gázcsere hányados, melyet az angol kifejezésből
(Respiration Exchange Rate) RER-ként szoktak rövidíteni, vagy (Respiration Quotiens) RQ-
ként, a VCO2/VO2 aránya, nyugalomban 0,85 körül mozog. Az RQ értéke azonban függ az
energiaszolgáltatás forrásától, azaz, az oxidált tápanyagtól, a szénhidrátok oxidációja során az
RQ=1, zsírok esetében az RQ=0,7 és a fehérjék oxidációjakor az RQ=0,8. A fizikai terhelés
elején mivel a VO2 és a VCO2 az azonos mértékben növekszik, ezért az RQ nagyjából
változatlan marad. Az anaerob anyagcsere folyamatok dominánssá válásával a tejsav
pufferolásából keletkező többlet széndioxid a kilélegzett levegőben megjelenik, a VCO2 görbe
meredekebben emelkedik, mint a VO2. Az RQ=1 (RER=1) érték elérésekor a két görbe
keresztezi egymást, ez után a VCO2 növekedésének üteme felgyorsul, a két görbe egyre
távolodik egymástól. Tehát a korábban leírtakból következik, hogy ebben az esetben, RER=1
tekinthető anaerob küszöbnek (Barnai, 2007).
Számtalan terhelési protokoll létezik, alkalmazásuk attól függ, hogy milyen válaszokra
vagyunk kíváncsiak. Ilyen egyebek mellett a huzamos ideig állandó un. „steady state” terhelés,
a másik a teljes kimerülésig, fokozatosan emelkedő un. „vita maxima” terhelés (Beckers és
mtsai., 2008). Kutatásom folyamán a futószalagos terhelés során az anaerob töréspont
meghatározására a gázcsere hányados alapján történő anaerob töréspont mérést használom,
mivel ezzel a módszerrel már a teszt végzése során megállapítható az AT.
6
2.2. A sportágak felosztási lehetőségei
A sportágak felosztási lehetősége széleskörű. Különböző szempontok alapján történő
felosztási lehetőségeket találunk a szakirodalomban kutatva. Ebben a fejezetben a teljesség
igénye nélkül, ezeket a csoportosítási lehetőségeket fogom szemügyre venni, valamint az
általam használt felosztási lehetőséget részletesebben bemutatni.
A sportágak csoportosíthatók a közeg szerint, amelyben a sportot végzik, eszerint
megkülönböztetünk vízi, szárazföldi, havon vagy jégen végzett sportokat. Különválaszthatók
az évszak szerin nyári és téli sportágak a fő versenyek időpontja szerint. A résztvevők száma
szerint egyéni- és csapatsportágakat különböztethetünk meg. A sportágakat feloszthatók a
sportmozgások jellege szerint. Így megkülönböztethetők ciklikus, aciklikus és szabálytalan
mozgásformák (Csajági, 2016).
Élettani szempontok alapján széles körben használt felosztás a sportágak statikus-
dinamikus jelleg alapján történő felosztása. Mitchell és munkatársai (2005) ajánlása szerint
megkülönböztethetünk alacsony, közepes, és magas statikus és dinamikus komponensű
sportágakat.
Fitts (1965), a mozgásos cselekvések logikailag meghatározott nehézségi fokozataira
építve dolgozta ki a sportmozgások osztályba sorolását, 3 nehézségi fokú csoportba sorolta a
sportágakat, az alábbi szempontokat figyelembe véve: a versenyző helyzete a mozgás
megkezdése előtt (nyugalmi-mozgásos helyzet), a versenyzőkre gyakorolt környezeti tényezők
hatása (önparancs-külső ingerek).
Vanek és Cratty (1972) úgy alakította ki a sportágak csoportjait, hogy azt vizsgálták,
hogy az adott sportág eredményes űzéséhez elsősorban milyen fizikai és pszichikai
tulajdonságokra, képességekre van szükség. Eszerint megkülönböztettek kéz-szem
koordinációt igénylő sportágakat (íjászat, kosárlabda), az egész test koordinációját igénybe
vevő sportágakat (torna) és maximális energiamozgósítást igénylő sportágakat (úszás, evezés).
Budavári (2007) pszichológiai megközelítésű felosztása szerint elkülöníthető egymástól
a taktikai, állóképességi, művészi és küzdősportok sportági profilja. A taktikai sportok közé a
különféle labdajátékokat, a vívást, a sakkot és a curlinget sorolta. Az állóképességi sportok
csoportjába a futás az úszás, a kajak-kenu, és az evezés tartoznak, melyekben egyértelműen a
fizikai állóképesség és a monotónia tűrés a domináns. A művészi sportok közé a torna, ritmikus
gimnasztika, műkorcsolya, műugrás sorolható, ahol a fizikai állóképesség mellett precíz,
koordinált mozgásra és eleganciára van szükség. A küzdősportok közé a cselgáncs, a birkózás
és az ökölvívás sorolható, melyekben a nyílt támadó viselkedés lehetőséget nyújt az agressziók
kiélésére is (Szemes és mtsai., 2016).
A kutatásom során használt felosztási módszert Poulton (1957) és Knapp (1963)
7
dolgozta ki. A sportágakat mozgáskészégük alapján csoportosították. A Zárt és nyílt jellegű
mozgáskészségek osztályozási rendszere az aktuális környezeti tényezők cselekvésre gyakorolt
hatásának elemzésére épül. A mozgáskészséget annak alapján osztályozták, hogy azok
végrehajtását a környezeti tényezők milyen mértékben befolyásolják. Környezeti tényezőkön
az ellenfelek, a társak és a cselekvést végrehajtó versenyzővel kapcsolatos céltárgyak eszközök
értendők. Zárt jellegű mozgáskészségek, azok a sportágak ahol a környezeti tényezők helyzete
viszonylag állandó (súlyemelés, torna, atlétika ugró-dobószámok, íjászat stb.) A
versenykörülmények előre megjósolhatók. Az alapvető meghatározó tényező a reprodukció. A
cél a motoros program legpontosabb végrehajtása. Nyílt jellegű mozgáskészségű sportágak
esetében (küzdősportok, sportjáték stb.) a környezeti tényezők folyamatos mozgásban vannak.
A versenyhelyzetek előre nem megjósolhatók. A sportolók célja a versenyhelyzetek kialakítása,
melyekben akcióik eredményesek lehetnek. A mozgáskészégek az adott helyzethez
adaptálhatók, és a végrehajtás során módosíthatók. A versenyzők folyamatos
döntéskényszerben hajták végre mozgásukat (Honfi, 2007).
Mivel a döntéshozatali képesség vizsgálat a kutatásom fő irányvonala, ezért döntöttem
a legutóbbi felosztás mellett, hiszen e felosztás egyik alap szelekciós elve, hogy jellemző-e az
adott sportág sportolójára döntéskényszer.
2.3. A sportágak kiválasztási rendszere
A sportági kiválasztás fogalma: „A sportági kiválasztás egy többéves folyamat, mely
során, az átlagon felüli adottságokkal rendelkező fiatalokat egy adott sportágra való
alkalmasság szempontjából szelektálják. A szelekció alapja a tehetség, ezeket próbálják a
szakemberek több-kevesebb sikerrel kiszűrni. A kiválasztáshoz szorosan hozzátartozik a
beválás fogalma, azaz a szelektált tehetségek a későbbiekben mennyiben válnak sikeres,
eredményes sportolóvá” (Harsányi, 2000) Csáki és munkatársai 2013-ban a labdarúgással
kapcsolatban azt fogalmazták meg, hogy a sportágválasztás sikere, a hatékony kiválasztási
rendszer kidolgozása, valamint a tehetséggondozás és a beválás kérdései a labdarúgásban
mindezidáig kevés figyelmet kaptak a kutatók és szakemberek részéről.
A nemzeti szövetségek és a szakmai klubok jelentős forrásokat fordítanak a tehetséges
fiatal játékosok azonosítására a sportági specifikációk figyelembe vételével. A labdarúgás
esetében (számos más sportággal egyetemben) a tehetség azonosításának folyamata általában
fizikai (antropometriai) és fiziológiai (azaz teljesítménymérések: sebesség, szilárdság, aerob és
anaerob állóképesség) paraméterekre fókuszál. Azonban megjelentek már azon elméletek, mely
komplex látásmóddal kezelik a tehetséget, tehát több faktor együtt állása is eredményezheti a
kiemelkedő játékost (Meylan és mtsai. ,2010).
8
Számos tanulmány arra hívja fel a figyelmet, hogy a fiatal játékosok kiválasztását nem
csupán a testalkati mutatók, fizikai adottságok, hanem különböző adottságaik és képességeik
alapján szükséges tervezni és elvégezni (Csáki, 2013).
Az utóbbi években egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a tudományos alapú támogatási
rendszerek használatára, amely holisztikusabb megközelítést kínál a tehetség kiválasztásához.
Antropometrikus, pszichológiai, szociológiai és technikai ismeretek jellemzőit vizsgálják a
tehetség azonosításának céljából (1. ábra). (Unnithan és mtsai, 2012).
A sportági kiválasztás rendszerének folyamatos fejlődése és komplexitása tisztán látszik
a kutatásokból. A kognitív tényezők fontossága egyértelmű az antropometriai és fizikális
jellemzők mellett. A pszichológiai-kognitív tehetség azonosításának kutatása nem nyúlik vissza
olyan rég, mint egyéb tehetség faktor kutatások. Napjainkban egyre több olyan eszköz és
szoftver áll rendelkezésre, mely lehető teszi a fiatalok kognitív képességeinek feltérképezését.
McPherson munkatársaival 1989-ben fiú teniszezők döntéshozatali képességét és tanulási
hatékonyságát vizsgálta fizikai aktivitás során. Chumura és munkatársai 1994-ben kerékpár
ergométeren reakció időt mérő eszköz segítségével vizsgálták a kognitív képességeket. Nuri,
kutatócsoportjával (2013) a sportolók reakció idejét és előkészítő képességét vizsgálta a nyitott
és zárt mozgáskészégű sportágakban. 2016-ban Magyarországon Csáki István munkatársaival
1. ÁBRA POTENCIÁLIS ELŐRE JELZŐK A TEHETSÉGRE, LABDARÚGÁSBAN (WILLIAMS & REILLY, 2000).
9
a Vienna Test System segítségével labdarúgók motivációs tényezőit és döntéshozatali
képességeit vizsgálták sportági kiválasztás lehetséges céljából.
A sportági kiválasztás folyamatának egyik fontos szereplője a kiválasztó, tehát az edző
a sportszakember, a sportegyesület, a „sportág”, de nem szabad elfelejtkezni a mérések
tárgyáról, magukról a gyermekekről. Fontos, hogy mi motiválja őket a sportágválasztás során,
hiszen a bevezetőben is megfogalmazott két út (versenysport-rekreációs sport) közül az egyikre
mindenképp érdemes rálepniük a sporttal kapcsolatban.
Visszacsatolva a fentebb leírtakhoz, fontos tényező, hogy a sportágválasztás
meghatározza a sportági kiválasztást, ezáltal a tehetséggondozás folyamatának hatékonyságát
és így a sportági sikerességet is. A sportágválasztás témaköre nem számít olyan kutatási
területnek, melyet alaposan és több oldalról vizsgáltak volna. A kevés empirikus tanulmány
egyike Révész, Bognár, Géczi és Benczenleitner (2005) nevéhez fűződik, eredményeik szerint
erőteljes szülői befolyás fedezhető fel a sportágválasztásban. A tanulmány azt is megerősíti,
hogy a sportágválasztásban a szülők mellett a barátoknak is meghatározó a szerepe van.
Másfelől a gyermekek részéről tudvalevő, hogy minden gyermekben él a teljesítmény vágy,
melynek mértéke és megjelenési formája egyénileg különbözik. Fontos a fiatalok számára,
hogy az általuk űzött sportágban eredményesek legyenek, így motivációjuk is tovább fennál, és
hosszú távon rögzülhet bennük az egész életen át tartó igény a testmozgásra. A testnevelő tanár
és az edző feladata, hogy olyan sportág felé irányítsa a tanulókat, mely érdeklődésüknek,
adottságuknak a legmegfelelőbb. Amennyiben sikerül nekik megtalálni azt a sportágat, ahol
kisebb-nagyobb sikereket érhetnek el, úgy lecsökkenthető a rendszeres fizikai aktivitás korai
abbahagyásának arányát. A rendszeres sportolásra nevelés, jobb esetben a versenysport felé
irányítás segítségével a testnevelők és az edzők az utánpótlás-nevelés problémájának
csökkentéséhez is hozzájárulhatnak (Trzaskoma-Bicsérdy és mtsai., 2006).
2.4. Döntéshozatali képességvizsgálat
A döntéselmélet összetett pszichikai folyamatok összességét tárgyalja, matematikai és
pszichológiai szempontból egyaránt. (Paprika, 2005) A testmozgás hatására változó kognitív
képességek vizsgálata a pszichológia és a pszicho fiziológia kutatás területébe tartozik. Korábbi
kutatások kimutatták, hogy van összefüggés a pillanatnyi fizikai aktivitás és a kognitív
képességek között, ilyen kutatás Rendi és munkatársai (2007) testmozgás, terhelés és az
információ feldolgozás közti kapcsolatának vizsgálata.
Korábbi kutatások arról számoltak be, hogy a pszichomotoros teljesítmény javul a
központi idegrendszer fizikai aktivitás által indukált aktiválásával. Azonban, miután
meghaladott egy bizonyos intenzitást, mind az egyszerű, mind a választási reakcióidő
10
növekedett. Ezen megfigyelések, az aktiválási szint és a különböző feladatok végrehajtása
közötti fordított U-kapcsolatot feltételezik, mivel az aktiválási szint a nyugalmi szint fölé
emelkedik, a teljesítmény az optimális pontig javul. Az aktiválás ezen túlmenően tovább
növekszik, ami fokozatosan rosszabb teljesítményt eredményez. A legrövidebb válasz reakció
idők az aerob tartományban jelentkeznek, majd anaerob környezetben romlani kezd a
teljesítmény, különbségek fedezhetők fel sportolók és ülő életmódot folytatók között.
(Chumara,1994).
A korábbiakkal ellentétben McMorris és mtsai. (2000) alaposan és szisztematikusan
áttekintették a növekvő intenzitású gyakorlatok kognitív teljesítményre gyakorolt hatását, és
arra a következtetésre jutottak, hogy kevés vagy nincs bizonyíték az invertált U hipotézisre. A
kognitív eredmények nagy mértékben függenek a feladat típusától (Rendi és mtsai., 2007).
Nuri és munkatársai (2012) azt mutatták ki, hogy a sportolók sportáguknak megfelelően
nagyobb szenzoros-kognitív képességekkel rendelkeznek az adott területen, akár nyitott, akár
zárt sportkészségről beszélünk. A röplabda játékosok jobban előre látják a labda időzítési
feladatát, mint a sprinterek. A sprinterek azonban gyorsabb reakció idővel rendelkeznek a
hallási ingereknél az adott reakció feladatban.
Smith és mtsai (2015) kutatása arra világít rá, hogy az intenzív (maximális pulzus 90
százalékán végzett) edzés során nagymértékben romlik a kognitív teljesítmény.
Polluveer és munkatársai (2012) a Win Psycho 2000 nevű program segítségével
vizsgálták a női röplabdázók döntéshozatali képességét a hibázások és a reakció idő
tekintetében. A különböző poszton szereplő játékosok eredményeiben találtak szignifikáns
különbséget.
A kutatások kimutatták, hogy fontos a sportban a perceptuális-kognitív feldolgozással
kapcsolatos tudás kiterjesztése. A sportolók információfeldolgozási készségeinek egyik
aspektusa, a döntéshozatali idő és pontosság a gyorsaság megkülönböztetésével kapcsolatban.
Az idegtudományi területen végzett korábbi kutatások a specifikusabban írják le e folyamatot,
amelyet "gyors diszkriminációnak" neveznek. (Thomson, 2008).
Thomson és munkatársai (2009) ugyancsak a Win Psycho 2000 program segítségével
teszteltek labdajátékosokat, a terhelés előtti és az intenzív terhelés utáni döntéshozatali
képességet vizsgálták, a mért sportolók eredményei romlottak a terhelést követően, valamint
jelentős különbségeket találtak a különböző labdajátékot űzők eredményei között mind reakció
idő, mind hibázások tekintetében.
Piaget fejlődéselmélete alapján a formális gondolkodás szintjét a gyerekek 14-15 éves
korra érik el, ekkorra alakul ki a teljes műveletrendszer, (Csapó,2003) Így ebben az életkorban
kifejezetten érdemes vizsgálni a fiatalok döntéshozatali képességét.
11
A korábban leírt kutatásterületek összekapcsolódásában végzem kutatásom. Különböző
sportágak eltérő követelményt támasztanak, keringés élettani, testalkati, motoros képesség béli
és pszichés szempontból is. Hasonlóképpen a döntéshozatali kihívás is más a döntően nyílt és
a zárt mozgáskészségekből felépülő sportágaknál (Fügedi, 2006).
Ebből következik, hogy a sportági kiválasztásnál a későbbi sikerek egyik záloga lehet,
hogy az utánpótláskorú fiatalok antropometriai, képességfaktor alapú vizsgálata mellett az adott
sportágra jellemző döntéshozatali képesség becslésével/mérésével is próbálkozzunk. Egy ilyen
módszer kidolgozása az összes sportágnak hasznos mérése lehetne, hiszen feltárná a gyermekek
terhelés alatti döntéshozatali képességét.
3. Kutatás célja
A doktori kutatásom fő célja, hogy segítse a fiatalok sportágválasztását, képességeiknek
legmegfelelőbb sportágat űzzék. Az élsport számára, segítse megtalálni az adott sportágban
kognitív tehetségnek számító gyermekeket. Ennek eszköze lesz a fizikai terhelés közben
elvégzendő döntéshozatali feladatok elé állító mérési rendszer. A kutatási téma összetettsége
révén a vizsgálat során további részeredményeket várok, melyek a nyílt és zárt mozgáskészségű
sportágak sportszakembereinek, edzőinek, játékosainak fog értékes információul szolgálni.
Ilyen információ a sportágukra jellemző döntéshozatali jellemzők feltárása. A sportági
kiválasztás során sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni a kognitív képességekre az
antropometriai jellemzők mellett. A kutatás során szerzett információkat és eredményeket
tudományos cikkekben szeretném közzé tenni, tudományos konferenciákon szeretném
megosztani.
4. Kutatási paradigma, kérdések és hipotézisek
Kutatási kérdés: Milyen összefüggés van a döntéshozatali képesség és a fizikai aktivitás között?
(Chmura és mtsai., 1994, Mária és mtasi., 2007, McMorris és mtsai., 2000)
Alkérdések:
1. A különböző fizikai terhelési szinteken a sportolók döntéshozatali képessége hogyan
változik? (Chmura és mtsai., 1994, Mária és mtasi., 2007, McMorris és mtsai., 2000).
2. A 14 éves gyermekek milyen eltéréseket mutatnak a döntéshozatali képesség terén,
különböző fizikai terhelési szinteken? (Cloninger és mtsai., 1997, Csáki és mtsai.,
2016).
12
3. Milyen összefüggés van a különböző sportágakat űzők döntéshozatali képessége és
sportáguk jellege között? (Poulton 1957, Fontani és mtsai., 2006, Nuri és mtsai., 2013).
Hipotézisek:
1. A fizikai terhelés során a sportolók döntéshozatali képessége az aerob tartományban és
az anaerob tartományban javul, majd romlani kezd. (McMorris és mtsai., 2011).
2. Jelentős eltérések figyelhetők meg a 14 éves gyermekek esetében, egyénenként a
döntéshozatali képességekben a fizikai terhelés különböző szintjein. (Cloninger és
mtsai., 1997, Csáki és mtsai., 2016).
3. A nyílt mozgáskészégű sportot űzők döntéshozatali képessége jobb, mint zárt
mozgáskészéget űző társaiké. (Poulton 1957, Fontani és mtsai., 2006, McPherson és
mtsai., 1989, Wang és mtsai., 2009).
5. Kutatási keret
Kvantitatív kutatási módszert alkalmazok a kutatásom során (Falus, 2004). Valamint
deduktív kutatási stratégiát (Kocsis, 2014). A kutatás további módszerét tekintve kevert
csoporton belüli rétegzett és kevert csoporton kívüli rétegzett kutatási módszer. A kutatást az
ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar, Kutatásetikai Bizottságának kutatási engedélyével (ikt.
szám: 2018/05) végzem.
A mintavétel típusa, hozzáférési mintavétel, az alapsokaság a Magyarországon,
versenyszerűen sportoló férfi felnőttek és a Magyarországon versenyszerűen sportoló 14±1
éves fiúk, a minta nagyságára nincs egységes adat, ezért a minta becsléséhez további kutatásra
van szükség, mely során az egyes sportági szakszövetségek adatait felhasználva fogom
vizsgálni. A mintába bekerülés kritériuma, hogy rendelkezzen az alany érvényes sportorvosi
engedéllyel és igazolt, versenysportoló legyen, valamint ne legyen színtévesztési zavara. A
felnőtt sportolók esetében követelmény, hogy felnőtt bajnokságban versenyezzen. Az
utánpótlás korú sportolók esetében kritérium, hogy utánpótláskorú verseny kiírásban
szerepeljen az alany.
A kutatásomban sportkészségenként (nyílt-zárt) 20-20 sportoló fiatallal és 20-20 felnőtt
versenysportolóval szeretném elvégezni a laborméréseket. A kontrollcsoportot 40 felnőtt (20
nyílt mozgáskészséget űző, 20 zárt mozgáskészséget űző) férfi sportszakos egyetemi hallgató
alkotná, akik a pszichológiai teszteket végeznék el nyugalomban fizikai terhelés nélkül. A
terhelés élettani vizsgálatokat az ELTE PPK Savaria Egyetemi Központjában a Sporttudományi
Intézet terhelés élettani laborjában végzem, az antropometriai vizsgálatokat antropométerrel
(TTM) és InBody 720” típusú bioimpedancia elvén működő műszerrel mérem. Testmagasságot
13
(cm), testtömeget (kg), relatív zsírtömeget (%) mérek fel. A sportolók kardiorespiratorikus
rendszerének változásait H/P Cosmos LE200CE típusú futószalaggal követem nyomon. Az
általam használt közel teljes elfáradásig tartó, terheléses protokoll „vita maxima” (Buchheit
2008). A terhelés előtt, alatt és után „Polar H7 Bluetooth 4.0 Smart” mellkasi jeladóval
követem a pulzus változásait. A nyugalmi (Po), (ütés·perc–1), és maximális pulzust (Mp),
(ütés·perc–1). Az aerob kapacitást (VO2max), a ventilációt VE (BTPS l·min–1) annak
komponenseit Master Screen CPX 50/60 Hz típusú (CareFusion Germany 234 GmbH 97204
Hoechberg) műszerekkel mérem.
A vizsgált alanyok éberségi állapotát, és közérzetét validált pszichológiai teszttel
vizsgálom, éberségi állapot skálával (Svebak & Murgatroyd, 1985), közérzet skálával (Hardy
& Rejeski, 1989) és rövidített pozitív és negatív affektivitás skálával (Positive and Negative
Affectivity Schedule – PANAS short) (Watson és mtsai, 1988). A döntéshozatali képességeket
vizsgáló kognitív teszt már létező és validált tesztrendszer, a Win Pscycho 2000 kognitív
tesztrendszert alkalmazom, melyhez írásos engedélyét adta a szoftver fejlesztője, Kaivo
Thomson. A színészlelés tesztjét és a sebesség észlelés tesztjét végeztetem el az alanyokkal,
mindkét esetben feljegyzem a hibázások számát és a reakció időt (Thomson, 2010).
A kapott adatok leíró statisztikáján túl ismételt méréses több változós varianciaanalízist
tervezek elvégezi. A statisztikai elemzést SPSS statisztikai programmal tervezem végrehajtani.
Nyílt mozgáskészségű csapatsportolókat a magyar első osztályban szereplő Falco
Vulcano KC Szombathely és a Szombathelyi Egyetemi Sportegyesület (SzoESE) kosárlabda
csapata fogja biztosítani számomra, ahol több felnőtt válogatott élsportoló is rendelkezésemre
áll, az utánpótláskorú kosárlabdázó fiatalok pedig a Szombathelyi Kosárlabda Akadémiáról
fognak érkezni a vizsgálatra. A nyílt mozgáskészségű egyéni sportolók küzdősportolók lesznek,
akiket a Controll Sportegyesület (kick-box) biztosítja. A zárt mozgáskészségű egyéni sportolók
pedig a Szombathelyi Dobó SE, valamint a Szombathelyi Haladás VSE atlétái lesznek. A
kontroll csoport tagjait a Szombathelyi Sporttudományi Intézet Sportszakos hallgatói
biztosítanák, akik a laborvizsgálat körülményeivel teljes mértékben megegyezően hajták végre
a vizsgálatot fizikai aktivitás nélkül, a tesztek között eltelt időt a fizikai aktivitásos
laborvizsgálatok eredményeiből számolom ki.
5.1. A vizsgálat lebonyolítása
Antropometriai mérések, mellkasi jeladó és maszk felhelyezése, 5 perc nyugalmi
helyzet (Dömötör, 2005). Nyugalmi pulzus rögzítése, közérzet és éberségi állapot felmérése,
pszichológiai tesztek elvégzése, pulzusérték rögzítése, fizikai terhelés (futószalag) indítása.
Respirációs hányados (RER) nyomon követése az aerob munkavégzés megállapítás céljából,
amikor a RER 0.75-0.85 között stagnál 20 másodpercig, pulzusérték rögzítés RER érték
14
rögzítés, pszichológiai tesztek elvégzése hibák, reakcióidő, pulzus és RER érték feljegyzése,
protokoll folytatása, amikor a RER 1.00 értéket elérte (anaerob küszöb), pszichológiai tesztek
elvégzése hibák, reakcióidő, pulzus és RER érték feljegyzése. Fizikai terhelés leállítása, 2 perc
pulzus megnyugvási (Dömötör, 2005) időt követően közérzet és éberségi állapot felmérése,
pszichológiai tesztek elvégzése hibák, reakcióidő, pulzus érték feljegyzése Mérési eszközök
levétele, laborvizsgálat befejezése.
5.2. Korlátok
A kutatásomba férfiakat fogok vizsgálni, így a kapott eredmények csupán erre a nemre
lesznek érvényesek. Az utánpótlás korú gyerekekre is érvényes a korábbi megállapítás.
A kutatásom során az idő rövidsége és a laborvizsgálat komplexitása miatt, nem áll
módómban az összes nyílt és zárt sportágakat űző sportolót vizsgálni, ezért a kapott eredmények
az adott sportágakra és az említett életkorra lesznek érvényesek, de ahogy a sportágak
csoportosításából is kiderül, az azonos típusú sportágak esetében következtetni lehet, egyéb
azonos típusú sportág jellemzőire is.
A vizsgálatok lebonyolítására alkalmas eszközök már rendelkezésemre állnak, így
további anyagi költségekkel nem jár a kutatás.
15
2 ÁBRA FIZIKAI TERHELÉSES LABORVIZSGÁLAT FOLYAMATÁBRA
3. ÁBRA NYUGALMI ÁLLAPOTÚ LABORVIZSGÁLAT FOLYAMATÁBRA
16
6. Elvégzett kutatásaim
6.1. Kardiovaszkuláris válaszok elemzése egyszeri terhelés („vita maxima”) hatására
Első elvégzett kutatásom a Magyar Sporttudományi Társaság által szervezett Fiatal
Sporttudósok Konferenciáján került előadásra 2017. december 9-én, Budapesten, a Magyar
Sport Házában, majd 2018-ban a Savaria Természettudományi és Sporttudományi
Közlemények című kiadványban került publikálásra.
Összefoglalás:
6.1.1. Bevezetés
Különböző sportágak, különböző követelményeket állítanak az abban versenyzőknek,
akár a légző és/vagy a keringésirendszer, vagy a metabolikus háttér tekintetében. A hegyi
kerékpárosok átlagos pulzusa a maximális pulzus 90 százaléka, a maximális oxigén felvétel
(VO2max) pedig meghaladja a 84 százalékot. A labdarúgók esetében az aerob terhelés a
jellemző (döntően a szubmaximális zóna felső harmada). Vannak azonban rövid (többször
ismétlődő) rendkívül erőteljes szakaszok, amelyek energia igénye jelentősen „belenyúlik” az
anaerob tartományba.
6.1.2. Anyag és módszer
A vizsgálatba két azonos életkorú, hasonló testalkatú és testösszetételű férfit vontunk
be. A testösszetételt „InBody 720” típusú bioimpedancia elvén működő műszerrel, a kardio –
respiratórikus rendszer jellemzőit H/P Cosmos LE200CE típusú (DE 83365 Nussdorf-
Traunstein Germany) műszerrel, teljes elfáradásig mértük. A terhelés előtt, alatt és után „Polar
H7 Bluetooth 4.0 Smart” mellkasi jeladóval követtük a pulzus változásait. A nyugalmi (Po),
(ütés·perc–1), és maximális pulzust (Mp), (ütés·perc–1) az aerob kapacitást (VO2max), a
ventilációt VE (BTPS l·min–1) annak komponenseit Master Screen CPX 50/60 Hz típusú
(CareFusion Germany 234 GmbH 97204 Hoechberg) műszerekkel mértük
6.1.3. Eredmények
Eredményeink bemutatásakor a hangsúlyt egyrészt a légző-és keringési rendszer aerob
és anaerob szakaszainak összevetésére, illetve ezek egymáshoz viszonyított százalékos
arányaira helyeztük. Szignifikáns különbséget találtunk a relatív aerob kapacitások (rVO2max)
17
között [(A) (68.9 ml*kg-1*perc-1) – (B) (43.8 ml*kg-1*perc-1)]. Hasonlóan nagy különbséget
láttunk a külsőlégzést jellemző ventiláció csúcson rögzített eredményei között is [(A) (149.0
L*perc-1) – (B) (83.0 L*perc-1)]. Minimális különbség van az aerob tartomány kihasználtsága
tekintetében. Ezzel ellentéteben azonban jelentős a különbség az anaerob körülmények között
töltött idő abszolút értékeivel [(A) (258.0 sec.) – (B) (90.0 sec.)].
Következtetések
A közel azonos aerob teljesítmény alapján azt mondhatnánk, hogy a két vizsgált sportoló
állóképessége között alig van különbség. Ezzel ellentétben az anaerob szakaszok közötti
jelentős különbség gyanússá teszi a kijelentésünket. Erről győz meg bennünket a RER értékek
közötti különbség, ami a jóval nagyobb széndioxid termelődést jelenti, ez pedig különösen
befolyásolja az anaerob környezet tolerálását.
6.2. (11-14) éves fiúk és leányok állóképességi tevékenységének elemzése
Második kutatásom úgyszintén 2018-ban, a Savaria Természettudományi és
Sporttudományi Közlemények című kiadványban került publikálásra.
Összefoglalás:
A növekedés és az érés integrált természetét a gének, hormonok, tápanyagok és a
környezeti tényezők állandó kölcsönhatása biztosítja. A szétválasztás természetesen, kizárólag
a didaktikai szempontból történhet. A növekedés, az érés és a teljesítmény egyesített
folyamatok, és az e folyamatokat befolyásoló tényezők egymással összefüggenek és egymástól
függenek. A rendszeres fizikai aktivitást gyakran feltételezik a normális növekedés és érés
szempontjából. A közel egy évszázadra kiterjedő tanulmányok azt sugallják, hogy a rendszeres
testmozgás, beleértve a sportképzést is, stimulálja a gyermekek és serdülők szomatikus
fejlődését.
6.3. Szívfrekvencia változások mintázata, utánpótláskorú kosárlabdázók intervall típusú
terhelése során
Harmadik kutatásom Magyar Sporttudományi Társaság által szervezett XV. Országos
Sporttudományi Kongresszuson került előadásra, 2018. június 1-én, Szombathelyen.
Összefoglalás:
6.3.1. Bevezetés
A modern kosárlabda népszerűségének megtartása, a kombinatív változatos
megoldásokban, a gyors döntések eredményeként létrejött váratlan helyzetekben keresendő. A
18
mérkőzések alatt a folyamatos aerob munka a jellemző, valamint rövid, intenzív, szakaszos
terhelés, aminek energia igénye belenyúlik az anaerob tartományba. Az utánpótláskorú
kosárlabdázók edzéseiben a sportágspecifikus fejlesztés terén az intervall típusú feladatok nagy
számban szerepelnek, hiszen a szakaszos terhelés hasonlít a legjobban a kosárlabda játék
terhelési viszonyaihoz.
6.3.2. Anyag és módszer
A vizsgálatba a Szombathelyi Kosárlabda Akadémia fiú utánpótlás csapatait vontuk be.
Az átlag életkor (15.62±2.7) év. Az antropometriai adatfelvételt Sieber-Hegner-gyártmányú
mérőeszközökkel (antropométer, 60 cm nyílástávolságú medencekörző, Holtain-féle tolómérő,
előtéttel ellátott acél mérőszalag, Lange bőrredőmérő kaliper). A testtömeg meghatározására
digitális kijelzésű (a leolvasási pontosság: 0,1 kg) személymérleget használtunk. A pulzus
változásait edzésen és edzőmérkőzésen „Polar Team Pro” rendszerrel (Polar Electro, Kempele,
Finland) mellkasi jeladóval követtük. A vizsgáltak egy előre meghatározott sportágspecifikus
(több motorikus képességet tartalmazó) feladatsort teljesítettek.
6.3.3. Eredmények
Eredményeink bemutatásakor a hangsúlyt egyrészt a kombinált motorikus képességek
végrehajtásakor rögzített korcsoportok szerinti, pulzusváltozásaira helyeztük. Elemeztük
továbbá az edzés és az edzőmérkőzés során rögzített pulzusváltozások mintázatát és a köztük
levő különbségeket.
6.3.4. Következtetések
A vizsgált sportolók esetében elmondható, hogy keringési rendszerük, azonos feladat
elvégzése közben eltérő jellemzőket mutat. A kosárlabdában alkalmazott szakaszos terhelés
során, eltérő nagyságú pulzus értékeket produkáltak. A sportágspecifikus állóképesség
fejlesztésére alkalmazott ingafutás feladatok pulzustartománya a kosárlabdára jellemző zónába
esik. Továbbá arra következtethetünk, hogy az egyéni és csapatrész differenciálás
elengedhetetlen a magas intenzitású intervall feladatok esetében.
19
6.4. Döntéshozatali képességvizsgálat kosárlabdázók körében
Negyedik kutatásom Magyar Sporttudományi Társaság által szervezett Fiatal Sporttudósok
Konferenciáján került előadásra 2018. december 7-én, Budapesten, a Magyar Sport Házában
Összefoglalás:
6.4.1. Bevezetés
A labdajátékok tempója folyamatosan gyorsul, ez igaz a kosárlabdára is. A mérkőzések
alatt a folyamatos aerob munka a jellemző, valamint rövid, intenzív, szakaszos terhelés, aminek
energia igénye belenyúlik az anaerob tartományba. A kosárlabdázók, folyamatos döntéshozatali
kényszerhelyzetekben állnak a játék során. A korábban leírtaknak megfelelően, döntéseiket
aerob és anaerob tartományban egyaránt meg kell hozniuk. A kosárlabdázók antropometriai
jellemzőinek vizsgálata mellett, érdemes vizsgálni kognitív képességeiket is, melyek
nagymértékben befolyásolják a sportágspecifikus technikák és taktikák végrehajtásának
eredményességét.
6.4.2. Anyag és módszer
A vizsgálatba 15 felnőtt NBI/A, NBI/B csoportos férfi kosárlabdázót vontunk be. A
testösszetételt „InBody 720” típusú bioimpedancia elvén működő műszerrel, a kardio –
respiratórikus rendszer jellemzőit H/P Cosmos LE200CE típusú (DE 83365 Nussdorf-
Traunstein Germany) műszerrel, anaerob küszöbig mértük. A nyugalmi (Po), (ütés·perc–1), és
maximális pulzust (Mp), (ütés·perc–1), a ventilációt VE (BTPS l·min–1) annak komponenseit
Master Screen CPX 50/60 Hz típusú (CareFusion Germany 234 GmbH 97204 Hoechberg)
műszerekkel mértük. A döntéshozatali képességüket WinPsycho 2000 (Colour perception,
Speed perception) pszichológiai tesztekkel, laptoppal, projektorral (Epson LCD projector,
H719B, 3-5, Owa 3 chome, Suwa-shi, Nagano-ken 392-8502 Japan), Hama Gaming Mouse
„uRage Unleashed WL” (Hama GmbH & Co KG D-86652 Monheim) típusú egérrel vizsgáltuk
a terhelés különböző szakaszaiban a metabolikus háttér függvényében.
6.4.3. Eredmények
A kapott eredmények bemutatásakor a hangsúlyt a pszichológiai teszt reakció és
hibázási eredményeire helyeztük, illetve ezek terheléshez viszonyított összefüggéseire.
Különös figyelmet fordítottunk az egyéni eltérésekre, sajátosságokra. Jelentős különbségeket
találtunk a terhelés különböző szintjein a reakció idő és a hibázási arány tekintetében egyaránt.
20
6.4.4. Következtetések
A fizikai terhelés hatására változik a sportolók döntéshozatali képessége, az anaerob
munkavégzés során jelentős mértékű egyéni eltérések figyelhetők meg. A jövőben szeretnénk
egyéb nyílt és zárt mozgáskészégű sportot űző sportolók döntéshozatali képességét is vizsgálni,
valamint 14 éves sportoló gyermekeket is vizsgálni, mely hosszútávon a sportágválasztáshoz
nyújthat segítséget.
7. Várt eredmények, felhasználás
Kutatásom eredményében több részeredményt is várok. Amennyiben kutatásom
beigazolja előzetes feltevéseimet, kimutatható lesz a felnőtt sportolók döntéshozatali képessége
különböző terhelési szinteken, akár saját sportágukra és sportkészségre specializálva.
Feltevésem szerint kimutatható lesz a gyermekek döntéshozatali képesség különbsége
nyugalomban és a terhelés különböző szintjein (aerob-anaerob). Arra számítok, hogy az eltérő
terhelési szinteken, eltérő sikerességével hozzák meg döntéseiket a fiatalok. A fő cél, melynek
a kutatási eredmények eszközként szolgálnak, a prognosztizáló módszer kidolgozása
sportágkiválasztás céljából. A kutatásból származó eredményeket a versenysport sportági
kiválasztás céljából fogja tudni felhasználni (kognitív tehetség keresése), az iskolai
testnevelésnek pedig sportágajánlás szempontjából lesz hasznos. A fiatalok számára a
sportágválasztásban fog segítséget nyújtani, hogy megtalálják azt a sportágat, melyben
eredményesek lehetnek. A kutatási részeredmények önmagában felhasználhatók lesznek a
sportolók kognitív képességeinek feltérképezésben, a különböző sportágak kognitív tehetség
elvárásaiban. Tehát a prognosztizáló módszer két fő felhasználási területe, a korábban említett
iskolai sportág ajánlás új megközelítése, valamint a versenysport kiválasztásának eszköze,
tehetség kiválasztása.
7.1. Kockázatok
Korábban leírtaknak megfelelően a minta vizsgálata adott számomra, az egyes
csapatok és sportolók bevonása a kutatásba folyamatban van. Mivel a vizsgálat során
bonyolult laboreszközökkel (pl. futószalag, spirométer) dolgozom, ezért fennáll a veszélye
ezek meghibásodásának, amely hosszabb időre késleltetheti a laborvizsgálatokat (3-4 hét). Az
említett eszközök szervizelése megoldott és megfelelően működik, ezért számottevő idő
kiesésre nem számítok.
21
A labormérések során magas intenzitású fizikai aktivitást végeznek a sportolók,
melyre a sportorvosi engedélyük alapján képesek, de minden esetben egészségügyi
szakképesítéssel rendelkező személy jelen van a mérések során az esetleges hirtelen
bekövetkező, előre nem látható akut probléma esetére.
8. A kutatómunka tervezett üteme
2017.
2018.
2019.
2020.
2021.
Szakirodalmi
kutatás
Laborvizsgálatok,
felnőttek
Laborvizsgálatok,
fiatalok,
egyetemisták
A kapott adatok
rendszerezése és
elemzése, a
kapott
eredmények
publikációja,
konferenciákon
való előadása.
22
Felhasznált irodalom
Barnai Mária (2007). Az akaratlagos aphone idő alkalmazása a mozgásterápia
intenzitásának meghatározásában, és hatásának mérésében. Pécs
Beckers PJ, Denollet J, Possemiers NM, Wuyts FL, Vrints CJ, Conraads VM, et al. (2008).
Combined endurance-resistance training vs. Endurance training in patients with chronic
heart failure: A prospective randomized study. Eur Heart J. 2008;29:1858–66.
Bob Lee Ph.D. , Dr. Alan Graefe & Dr. Robert Burns (2008). Family Recreation. A Study
of Visitors Who Travel with Children, World Leisure Journal, 50:4, 259-267.
Bognárné Kocsis Judit (2014). Pedagógiai kutatások módszertana és statisztikai alapjai.
Veszprém. Pannon Egyetemi Kiadó 46.
Buchheit M. (2008). The 30-15 intermitten fitness test: Accuracy for indivualizing interval
training of young intermittent sport players. Journal of Strength and Conditioning Research
22, 365-374.
Budavári Ágota (2007). Sportpszichológia. Budapest. Medicina Könyvkiadó Zrt.
Cloninger, C. R. (1993). A Psychobiological Model of Temperament and Character.
Archives of General Psychiatry, 50(12), 975.
Coles, K., & Tomporowski, P. D. (2008). Effects of acute exercise on executive processing,
short-term and long-term memory. Journal of Sports Sciences, 26(3), 333–344.
Csajági Eszter (2016). A szív edzésadaptációja a sportágak dinamikus-statikus
beosztásának függvényében, valamint az edzésciklusok hatása a kardiális adaptációra.
Budapest.
Csáki István - Bognár József - Trzaskoma-Bicsérdy Gabriella - Zalai Dávid - Mór Ottó -
Révész László - Géczi Gábor (2013). A sportágválasztás, a tehetséggondozás és az edző-
sportoló kapcsolat vizsgálata elit utánpótláskorú labdarúgók körében. Magyar
Sporttudományi Szemle. 14. évf. 3. (55.) sz. 9-16.
23
Csáki István, Fózer-Selmeci Barbara, Bognár József, Szájer Péter, Zalai Dávid, Géczi
Gábor, Révész László, Tóth László. (2016). Új mérési módszer: Pszichés tényezők
vizsgálata a Vienna Test System segítségével labdarúgók körében. Testnevelés, Sport,
Tudomány. 1. évfolyam 1.szám, 8-20
Csapó Benő (2003). A képességek fejlődése és iskolai fejlesztése. Budapest. Akadémia
Kiadó. 23 o.
D'Andrea A, Cocchia R, Riegler L et al. (2010): Left ventricular myocardial velocities and
deformation indexes in top-level athletes. J Am Soc Echocardiogr; 23: 1281-1288
Dömötör Edit (2005). Pulzuskontroll, Testsúlykontroll. Budapest. Carita Kiadó
Falus Iván (2004). Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Budapest. Műszaki
Könyvkiadó
Fitts, P.M. (1965). Factors is Complex Skill Training, In: Glaser, Ed. R. (1967), Training
Research and Education (Sience Education, John Wiley and Sons, New York, 177-198.)
Fontani, G., Lodi, L., Felici, A., Migliorini, S., & Corradeschi, F. (2006). Attention in
Athletes of High and Low Experience Engaged in Different Open Skill Sports. Perceptual
and Motor Skills, 102(3), 791–805.
Fonyó Attila (2011). Az orvosi élettan tankönyve. Budapest. Medicina Könyvkiadó ZRT
Fügedi Balázs (2006). Koreografált gimnasztikai mozgássorok elsajátításának és
reprodukálásának vizsgálata. Budapest
Hardy, C. J., & Rejeski, W. J. (1989). Not What, but How One Feels: The Measurement of
Affect during Exercise. Journal of Sport and Exercise Psychology, 11(3), 304–317.
Harsányi L. (2000). Edzéstudomány I. Dialóg Campus Kiadó, Budapest.
Honfi László (2006). A mentális edzés hatékonyságának vizsgálata tornászok esetében.
Veszprém
24
Ihász Ferenc (2013). Egészségmegőrzés-Prevenció-Terhelésélettani alapismeretek.
Budapest. Magyar Sporttudományi Társaság
Inoue A, Impellizzeri FM, Pires FO, Pompeu FAMS, Deslandes AC, Santos TM (2016).
Effects of Sprint versus High-Intensity Aerobic Interval Trainingon Cross-Country
Mountain Biking Performance: A Randomized Controlled Trial. PLoS ONE11 (1)
10.1371/journal.
J Chmura, K. Nazar, H. Kaciuba-Uscilko (1994). Choice Reaction Time During Graded
Exercise in Relation to Blood Lactate and Plasma Catecholamine Thresholds. J. Sports
Med. 15. 172-176.
Jere H. Mitchell, Chair William Haskell, Peter Snell, Steven P. Van Camp (2005). Task
Force 8: Classification of Sports. JACC Vol. 45, No. 8, 2005 Task Force 8: Classification
of Sports April 19, 2005:1364–7
Kaivo Thomson (2010). Connecting Paradigms of Motor Behavior to Sport and Physical
Education. Tallin. TLU Press.
Kaivo Thomson, Anthony P. Watt, Jarmo Liukkonen. (2009). Differences in Ball Sports
Athletes Speed Discrimination Skills Before and After Exercise Induced Fatigue. Journal
of Sports Science Med. 2009 Jun; 8(2): 259–264.
Keiu Polluveer, Raini Stamm, Meelis Stamm. (2012). Anthropometric and
psychophysiological characteristics of top female volleyballers in relation to the players'
position on the court." Papers on Anthropology, no. 21, 2012, p. 232+.
Kohut László (2008). Extrém fizikai terhelésnek kitett katonai állomány keringési és
élettani vizsgálata. Budapest.
Laki Ádám, Kéri Péter, Nagyváradi Katalin, Tóth Enikő, Ihász Ferenc. (2018).
Szívfrekvencia változások mintázata, utánpótláskorú kosárlabdázók intervall típusú
terhelése során. Magyar Sporttudományi Szemle. 19 : 75 p. 60
25
Laki Ádám, Kéri Péter, Nagyváradi Katalin, Tóth Enikő1, Ihász Ferenc. (2018).
Kardiovaszkuláris válaszok elemzése egyszeri terhelés („vita maxima”) hatására. Savaria
Természettudományi és Sporttudományi Közlemények 17 : 1 pp. 203-212.
Laki Ádám, Kéri Péter, Tóth Eliza, Kósa Lili, Tóth Enikő, Gangl Judit, Schulteisz Nikolett,
Polgár Tibor, Nagyváradi Katalin, Ihász Ferenc. (2018). (11-14 éves) Fiúk és leányok
állóképességi tevékenységének elemzése. Savaria Természettudományi és Sporttudományi
Közlemények 17 : 1 pp. 191-202.
Laki Ádám, Kósa Lili, Kéri Péter, Tóth Enikő, Tóth Eliza, Szabó Attila, Ihász Ferenc.
(2018). Döntéshozatali képesség vizsgálat kosárlabdázók körében. Magyar Sporttudományi
Szemle 19 : 5 p. 67
Liptai András (2015). Szívritmus figyelő, Szakdolgozat. Budapest.
Makszin Imre (2002). A testnevelés elmélete és módszertana. Budapest-Pécs. Dialóg
Campus Kiadó
Malina R. (2004). Physical fitness of children and adolescents in the United States: Status
and secular change. In: Tomkinson, G.R., Olds, T.S. (eds.): Pediatric fitness. Secular trends
and geographic variability. Karger, Basel, 67–90.
Malina, R. M., & Katzmarzzyk, P. T. (2006). Physical activity and fitness in an international
growth standard for preadolescent and adolescent children. Food
and Nutrition Bulletin, 27(4), S295–S313.
Mária Rendi, Attila Szabob, Tamás Szabó (2007). Relationship between Physical Exercise
Workload, Information Processing Speed, and Affect. International Journal of Applied
Sports Sciences 2007, Vol. 19, No. 1, 86-95.
McMorris, T., & Graydon, J. (2000). The effect of incremental exercise on cognitive
performance. International Journal of Sport Psychology, 31(1), 66-81.
26
McMorris, T., Sproule, J., Turner, A., & Hale, B. J. (2011). Acute, intermediate intensity
exercise, and speed and accuracy in working memory tasks: A meta-analytical comparison
of effects. Physiology & Behavior, 102 (3-4), 421–428.
McPherson, S. L., & Thomas, J. R. (1989). Relation of knowledge and performance in boys’
tennis: Age and expertise. Journal of Experimental Child Psychology, 48 (2), 190–211.
Mészáros J., Mészáros ZS., Zsidegh M., Prókai A., Vajda I., Photiou A., Mohácsi J. (2006).
Nemzedékenkénti növekedési különbségek és utánpótlás-nevelés. Magyar Sporttudományi
Szemle, 7: 3-6.
Meylan, C., Cronin, J., Oliver, J., & Hughes, M. (2010). Talent Identification in Soccer:
The Role of Maturity Status on Physical, Physiological and Technical Characteristics.
International Journal of Sports Science & Coaching, 5(4), 571–592.
N. Balagué, C. Torrents, R. Hristovski & J. A. S. Kelso (2016). Sport science integration:
An evolutionary synthesis, European Journal of Sport Science, 17 (1), 51–62.
Nicolescu, B. (2002). Manifesto of transdisciplinarity. State University of New York Press.
New York: State University of New York Press
Nuri, L., Shadmehr, A., Ghotbi, N., & Attarbashi Moghadam, B. (2013). Reaction time and
anticipatory skill of athletes in open and closed skill-dominated sport. European Journal of
Sport Science, 13(5), 431–436
Poulton, E. C. (1957). On prediction in skilled movements. Psychological Bulletin, 54(6),
467–478.
Prókai A., Ng, N. (2008). Lifestyle, body composition and physical fitness changes in
Hungarian school boys (1975-2005). Research Quarterly for Exercise and Sport, 79: 166-
173.
Radák Zsolt (2016). Edzésélettan. Budapest. Krea-Fitt Kft
Rhys M. Jones, Christian C. Cook, Liam P. Kilduff, Zoran Milanovi T., Nic James, Goran
Sporiš, Bruno Fiorentini, Fredi Fiorentini, Anthony Turner, and Goran VuIkoviT. (2013).
27
Relationship between Repeated Sprint Ability and Aerobic Capacity in Professional Soccer
Players. Hindawi Publishing Corporation The Scientific World Journal. Volume 2013,
Article 5 pages
Smith, M., Tallis, J., Miller, A., Clarke, N. D., Guimarães-Ferreira, L., & Duncan, M. J.
(2016). The effect of exercise intensity on cognitive performance during short duration
treadmill running. Journal of Human Kinetics, 51(1), 27–35.
Svebak, S., & Murgatroyd, S. (1985). Metamotivational dominance: a multi-method
vddadon of reversal theory constructs. Journal of Personali~ and Social Psychology, 48,
107- 116.
Szatmári Zoltán (2009): Sport, életmód, egészség, Akadémia Kiadó, Budapest, 321-323.
Szemes Ágnes, Harsányi Szabolcs Gergő, Tóth László (2016). Különböző sportágakban
versenyző sportolók sportmotivációjának és flow élményének összehasonlító vizsgálata.
Testnevelés, Sport, Tudomány. 1. évfolyam, 1. szám, 2016
Thomson, K., Watt, A., & Liukkonen, J. (2008). Skill-Related Differences between
Athletes and Nonathletes in Speed Discrimination. Perceptual and Motor Skills, 107(3),
893–900.
Trzaskoma-Bicsérdy Gabriella , Bognár József , Révész László (2006). Sportágválasztás az
általános iskolában. Magyar Sporttudományi szemle. 7. évf 25.sz. 21-25.
Unnithan, V., White, J., Georgiou, A., Iga, J., & Drust, B. (2012). Talent identification in
youth soccer. Journal of Sports Sciences, 30(15), 1719–1726.
Uvacsek M. (2005). A testméretek szekuláris változása és a testösszetétel 10-18 éves
leányoknál. Semmelweis Egyetem Doktori Iskola Könyvtár, Budapest. 110.
Vanek, M., Cratty, B.J. (1972). Psychology and the Superior Athlete (Robb, N..D.). The
Dinamics of Motor skill Acquisiton. Prentice Hall, New Jersey, 132-134.
28
Wang, C.-H., Chang, C.-C., Liang, Y.-M., Shih, C.-M., Chiu, W.-S., Tseng, P., Juan, C.-H.
(2013). Open vs. Closed Skill Sports and the Modulation of Inhibitory Control. PLoS ONE,
8(2), e55773.
Watson, D., Clark, L. A., & Tellegen, A. (1988). Development and validation of brief
measures of positive and negative affect: The PANAS scales. Journal of Personality and
Social Psychology, 54(6), 1063–1070.
Williams, A. M. (2000). Perceptual skill in soccer: Implications for talent identification and
development. Journal of Sports Sciences, 18, 737–750.
Zoltayné Paprika Zita (2005). Döntéselmélet. Budapest. Alinea Kiadó
29
Melléklet
1. sz. melléklet