Esettanulmányok

Összeállította:

INNOVA Észak-Alföld Regionális Fejlesztési és Innovációs Ügynökség

Nonprofit Kft.

Közreműködött:

a DE KTK Menedzsment és Marketing Tanszék, Polónyi István professzor

és munkatársai

Készült az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet megbízásából,

a „Minőségfejlesztés a felsőoktatásban” TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002

azonosító számú projekt támogatásával.

Budapest, 2011

2

A kutatás célja a magyar felsőoktatási intézmények gazdasági szereplőkkel

történő együttműködéseinek prezentálása és azok alapján olyan ajánlások

megfogalmazása, amelyeket követve mind a vállalati, mind a felsőoktatási

szereplők számára sikeresnek tekinthető együttműködéseket lehet megalapozni.

Az esettanulmányok négy olyan jó példának (best practice) tekinthető

együttműködésre terjednek ki, amelyekben a felsőoktatási szereplők és a

gazdaság intenzív kapcsolódása figyelhető meg. A bemutatni kívánt

együttműködések alkalmasak arra, hogy a kapcsolatfejlesztési javaslatok

alapjául szolgáljanak, továbbá e meglévő vagy jövőbeni kapcsolatok értékelésére

mérhető paraméterek feltárását is lehetővé teszik. A kiválasztásnál a kutatás

alapvetően olyan esetekre koncentrál, mint a felsőoktatási intézménnyel alkotott

közös vállalkozás, felsőoktatási intézmény sikeres spin-off cége, felsőoktatási

intézmény közreműködésével működő klaszter, illetve a felsőoktatási intézmény

sikeres technológia-transzfer tevékenysége.

A következő négy szervezet jelenti az esettanulmányok tárgyát:

1. Felsőoktatási intézmény és gazdasági társaság közös vállalkozása: Cetox

Kft.

2. Felsőoktatási intézmény sikeres spin-off vállalkozása: UD Genomed Kft.

3. Felsőoktatási intézmény közreműködésével működő klaszter: Pharmapolis

Innovatív Élelmiszeripari Klaszter

4. Felsőoktatási intézmény sikeres technológia-transzfer tevékenysége:

Debreceni Egyetem Technológia Transzfer Iroda

A kiválasztott szereplők a maguk nemében sikeres együttműködésnek, ún. ’best

practise’-nek tekinthetők, azzal együtt, hogy különböző típusát jelentik a vizsgált

kapcsolatoknak. Az első kettő bemutatandó vállalat spin-off vállalkozás, de a

tulajdonlás kérdésében az arányok eltérőek, ezért jelentik a vizsgálandó

együttműködések különböző dimenzióját. A következő esettanulmány alanya

egy, a térségben vélhetően egyedülálló, de legalábbis nagyon ritka példája a

felsőoktatási intézmény közreműködésével létező, és aktívan tevékenykedő

klaszternek, illusztrálva az egyetemi tudástőke transzferálásának működő

példáját. Ehhez szorosan kapcsolódik negyedik esettanulmányunk témája, a

Debreceni Egyetem Technológia Transzfer Iroda tevékenységének a bemutatása.

Az esettanulmányok egyforma koncepció menten készülnek. A kiválasztott

szervezet bemutatása, s a kiválasztás indoklása, továbbá a tevékenységük

ismertetése mellett, felvázolja a példaértékű együttműködés történeti

előzményeit, megvalósulását, továbbá az együttműködés tapasztalatait. Az

esettanulmányok kitérnek arra, hogy melyek az együttműködés kulcselemei és

motivációi, továbbá milyen paraméterek azonosíthatók az együttműködés

jellemzésére.

3

Tehát az esettanulmányok az alábbi struktúra alapján épülnek fel1:

- A kiválasztott szereplők, illetve szervezet bemutatása

- A kiválasztás indoklása

- A kiválasztott szervezet tevékenységének ismertetése

- A példaértékű együttműködés történeti előzményei, megvalósulása

- Az együttműködés tapasztalatai

- Az együttműködés kulcselemei és motivációi

- Az együttműködést befolyásoló belső és külső tényezők

- Milyen ajánlások fogalmazhatóak meg a tapasztalatok alapján a vállalatok,

a felsőoktatási intézmények és más szereplők (pl. a kormányzat, régió

stb.) számára

- Milyen paraméterek azonosíthatóak az együttműködéssel kapcsolatban,

illetve milyen paraméterekkel jellemezhető az.

Az esettanulmányok alapvetően interjúk tapasztalatain és

dokumentumelemzésen alapulnak. Interjúalanyaink olyan, az adott szervezet

működésében és/vagy létrehozásában kulcsszerepet betöltő szereplők voltak,

akik az együttműködés lényegi elemeiről kellő információval rendelkeznek, így

kompetens válaszadóknak tekinthetőek. További forrásként a honlapok

szolgáltak, ezek internetes hivatkozásai az esettanulmányok elején, az egyes

szervezetek alapvetői információi között kerülnek említésre.

Az utolsó esettanulmányhoz kapcsolódóan az egyetemi szféra és a gazdaság

együttműködésének egy egyedülálló példája kerül bemutatásra, mint olyan jó

gyakorlat, amely mintául szolgálhat nem csak a Kelet-Magyarországi Régióban,

hanem országos szinten is. Az indikátorok meghatározásában is fontos szerepet

kaphat ez a jó példa, hiszen egy új típusú transzferáló szervezetről van szó,

amely a gyakorlat igényes egyetemi képzések számára biztosít gyakorlati

helyeket, közvetít a gazdasági szereplők és a felsőoktatási intézmény között.

1 Az esettanulmányokhoz kapcsolódó interjúk vázlata a mellékletben található.

4

1. Felsőoktatási intézmény és gazdasági társaság közös vállalkozása:

Cetox Kft.

Cetox Kft.

Debreceni Egyetem

4032 Debrecen, Egyetem tér 1.

www.cetox.hu

A szervezet bemutatása2

A CETOX Kft.-t 2006-ban alapította Dr. Vasas Gábor, Dr. Gáspár Attila, valamint

a Debreceni Egyetem. A tulajdonviszonyokat illetően jelenleg az Egyetem 15%-ot

tulajdonol, míg a fennmaradó tulajdoni rész egyenlő arányban oszlik meg a

kutatók között. A cég a tevékenységi területhez szorosan kapcsolódva, a

vonatkozó tudományterületi és szervezeti egységekben, a Növénytani, illetve a

Szervetlen és Analitikai Kémiai tanszékeken működik. Az alapítók saját

kutatásaik során kifejlesztett analitikai módszereket és toxikológiai eljárásokat

kívánják felhasználni toxinok és más komponensek gyors, pontos és

költséghatékony meghatározására, hogy ily módon az elért tudományos

eredmények a gazdasági életben is hasznosuljanak. A cég rendkívül illusztratív

példája annak, hogy a gazdasági élet egy rendkívül szűk szegmensének piaci

igényeit hogyan ismeri fel az Egyetem falai között dolgozó kutatócsoport, és az

ott létrejött tudás gazdasági hasznosíthatósága hogyan valósítható meg. A cég a

felsőoktatási intézmény és gazdasági szereplők közös tulajdonában lévő sikeres

gyakorlatként került a kutatás fókuszába, amely a két szegmens

együttműködésének sikerességét példázza.

A cég célja, hogy egy fejlődő, új analitikai technika, a kapilláris elektroforézis

alkalmazásán alapuló modern analitikai, toxikológiai laboratórium magas

színvonalú szolgáltatásait nyújtsa. Alapvetően hat különböző tevékenységgel

foglalkoznak: analitikával, mikrofluidikával, toxikológiával, gyógynövény-

biológiával, valamint működtetnek molekulabankot és nyújtanak oktatási,

szaktanácsadási szolgáltatásokat.

2 A vállalkozás bemutatása túlnyomórészt a honlapon elérhető bemutatkozáson alapul.

5

A főbb tevékenységek és azok szakmai súlypontjai a következők3:

Az analitikai vizsgálatokat elsősorban kapilláris elektroforézis módszerével

végzik, mivel ez egy olyan gyors és kis mintamennyiséget igénylő technika, mely

rendkívül költséghatékonyan alkalmazható a legkülönbözőbb mintatípusok

elemzéséhez. A kapilláris elektroforézis egyértelmű előnyökkel rendelkezik a

jelenleg leggyakrabban használatos elválasztás-technikai módszerekkel szemben

(pl. elérhető elméleti tányérszám, felbontás, elemzési időtartam, üzemelési

költség, teljes automatizálhatóság, reagens és mintamennyiség felhasználás

tekintetében). A módszerrel a legkülönbözőbb területeken (gyógyszeripar,

élelmiszeripar, környezetvédelem, klinikum, stb.) jelentkező analitikai feladatok

megoldhatók, ilyen módon a gazdaság egy speciális szegmensének piaci igényeit

tudják költséghatékony módon kielégíteni. A kapilláris elektroforézis a jelenleg

rendelkezésre álló leguniverzálisabb technika, hiszen a legkisebb szervetlen

ionoktól kezdve a nagyobb szerves vegyületeken át, a nagy molekulatömegű

nukleinsavakig sokfajta komponens meghatározására lehetőség van.

Ehhez kapcsolódóan a legfontosabb résztevékenységeik:

- validált eljárások alkalmazása szervetlen anionok, szerves savak, toxinok,

gyógyszervegyületek, élelmiszeradalékok, stb. meghatározására,

- új kapilláris elektroforézis módszerek kifejlesztése, validálása és

alkalmazásuk különböző típusú minták elemzésére,

- olyan komponensek meghatározása, melyekre még nincs akkreditált

módszer, más technikákkal a meghatározása nehézkes, kevéssé

gazdaságos,

- kisszámú (1-5) minták elemzése, amely elemzésekre a hagyományos

elválasztás-technikai rendszerek egyszeri, rövid idejű átállítása nem

gazdaságos.

Kutatásaik során az általuk tervezett és műanyagból készített mikrofluidikai

csipekben elektroforetikus elválasztásokat hajtanak végre pikoliternyi térfogatú

mintából, egyetlen perc alatt, minimális vegyszerfelhasználás mellett. Azért bír

ez a technológia kiemelt jelentőséggel, mert a szakterület szakértői szerint a

„lab-on-a-chip” technológia forradalmasítani fogja a laboratóriumi kísérleteket és

analitikai vizsgálatokat, hiszen ez technológia, az analitikai mérőrendszerek

miniatürizálása egészen újfajta analitikai rendszerek megszületését teszi

lehetővé.

A vállalkozás a fentiek mellett különböző, általuk már korábban beazonosított

molekulákat is tárol és értékesít az ún. molekulabankban. Laboratóriumuk

különböző metabolitok tisztítása és azonosítása kapcsán nagy tapasztalattal bír,

3 Ezek viszonylag részletes bemutatására azért van szükség, mert a későbbiekben

bemutatandó, a vállalkozás működése szempontjából kulcsfontosságú projektek

kapcsolódnak ezekhez a tevékenységekhez.

6

hiszen eddigi tevékenységeik eredményeként baktériumokból, növényekből több

hatóanyag tisztítását és azonosítását rutineljárás szinten végezik. Az így

azonosított molekulákat molekulabankban tárolják, és igény esetén értékesítik.

A cég toxikológiai tevékenységet is folytat, a toxikológiai vizsgálataink során

előírt, szabványokban rögzített tesztrendszereket, illetve speciális mintákhoz

kutatásaink eredményeként létrejött saját fejlesztésű bioteszteket alkalmaznak.

Elterjedt biológiai tesztrendszer, a csíranövényteszt, segítségével a minta kis

térfogatával vizsgálják a szennyezőanyagnak az élőre gyakorolt növekedésgátló

hatását, toxicitását. A csíranövényteszt a csírázó magvak érzékenységét

kihasználó eljárás. Alapkutatásaik során ezt a tesztet fejlesztették tovább és

tették alkalmassá cianobakteriális- és algatoxinok meghatározására. A zöldalgák

(Chlorophyta) között sok könnyen tesztelhető, a mérgező anyagokra érzékeny

algafaj található. Vizsgálataikban a Selenastrum capricornutum egysejtű fajjal

végeznek vizsgálatokat, mely a legelterjedtebbnek tekinthető. Az alacsonyabb

rendű gerinctelen élőlényekre kifejtett hatás mértéke Daphnia teszttel, míg a

magasabb rendű állati szervezeteket érintő toxikus hatást Lebistes (guppi)

teszttel állapítják meg. Tevékenységük során feladatuknak tekintik az említett

tesztrendszerek továbbfejlesztését, illetve a piaci igényeknek megfelelően

további nagyérzékenységű tesztek beállítását.

A cég által értékesített termékek a következők: miniatürizált nagyfeszültségű

tápegységek, algatoxin standardok, hatóanyag-termelő növényi

szövettenyészetek.

Látható tehát, hogy milyen rendkívül sokrétű tevékenységet végez a Cetox Kft.,

annak ellenére, hogy mindössze egyetlen főállású alkalmazottal dolgoznak, aki a

vizsgálatok és projektek kivitelezésében segédkezik. Mellette természetesen a

két tulajdonos kutató, valamint alkalmanként graduális és PhD hallgatók is részt

vesznek egy-egy projekt megvalósításában. Az infrastruktúrát illetően a cég az

Egyetem falai között működik, ahogy azt már említettük a Természettudományi

Kar tanszékeihez kapcsolódóan.

Munkatársaik elsősorban hallgatók, posztdoktorok, illetve pályakezdő

diplomások: olyan fiatalok, akik szeretik és értik az analitikai kémiát,

toxikológiát, és akiket az alapító kutatók a legjobb hallgatók közül választanak ki.

A 3-nál több hónapra alkalmazott hallgatók, illetve posztdoktorok heti 2 órában

segítik a tanszéket oktatási feladatok teljesítésében, ebből is látszik, hogy a

tanszékek és a Cetox Kft. tevékenysége szorosan összefonódik. A cég K+F

tevékenységében részt vehetnek – ösztöndíj kiegészítés mellett - a

toxinanalitikában, biokémiában és mikrobiológiában jártas hallgatók, akik

munkájuk eredményeképpen beépíthetik eredményeiket TDK-, diploma-, ill. PhD

dolgozatukba.

Alkalmazottaik többségét csak rövidebb időtartamokra alkalmazzák, ezzel

egyfajta költséghatékonyságot biztosítanak, másrészt a hallgatók, friss

diplomások olyan tapasztalatokhoz juthatnak, melyek értékesebbé teszik őket a

7

munkaerőpiacon. Ilyen módon a humánerőforrás kínálati oldalát tekintve is

együttműködik a cég és a felsőoktatási intézmény.

A cég létrejöttének körülményei – az együttműködés történeti

előzményei

A felsőoktatásban több irányvonal van. A spin-off cégek alakulásának motivációja

lehet felülről jövő instrukció, vagy alulról szerveződő szándék, egy értékesíteni

kívánt ötlet. Azt is spin-off cégnek hívják, hogy ha az egyetemen van egy jól

kialakult infrastruktúra, ötlet és maga a tanszék, az intézet alakítja át a profilját,

és a továbbiakban spin-off cégként is funkcionál. Ám a Cetox Kft. esetében a

kutatóknak volt egy ötletük, amit lehet értékesíteni a piacon, és a piacra vitelt

megkönnyítendően létrehoztak egy céget. Azt mondhatjuk tehát, hogy a

cégalapítás motivációi a kutatók szándékaihoz vezethetők vissza, alapító kutatók

alulról kezdeményezve járták végig a cég létrehozásához szükséges utat.

Emellett a bürokrácia is biztosította a spin-off cég alapításának könnyített

procedúráját. 2005-2006-ba meghirdettek egy olyan pályázatot, aminek az volt a

célja, hogy egyetemi spin-off cégek megalapítását támogassák. Nagyon jó

feltételeket biztosítottak a vállalkozások kezdeti működésére vonatkozóan, így

sok más későbbi spin-off céghez hasonlóan a Cetox Kft. is megalakulhatott

komolyabb gazdasági kockázat nélkül. A projekt teljesítésének adminisztratív

kötelezettségei is jelentősen kisebbek volta, mint a megszokott terhek: a projekt

célja és a vállalások teljesítésének feltétele magának a cégnek a megszületése

volt. Egy projekt ötletet kellett bemutatni és tulajdonképpen a pályázat a cég

megszületését segítette, adminisztratív jellegű segítséget is adott. Ezzel szemben

azonban az egyetemi bürokrácia bonyolultsága jelentősen megnövelte a cég

alapítás időtartamát, mert minden szervezeti szinten (tanszéki, intézeti, kari és

rektori szinten is) szükség volt az ötlet és a tervek elfogadtatására. Érdekes

paradoxon, hogy a spin-off cég létrehozásának egyik indítéka a bonyolult

bürokráciának a kiküszöbölése, de a létrehozás feltétele, hogy még egyszer

„utoljára” végig kell járni a nehézkes és párhuzamosságokkal teli rendszert.

Összességében az alapítók arról számoltak be, hogy az Egyetem mindenben

segített a megalakuláskor, azzal együtt, hogy „senki sem volt biztos abban, hogy

mi is az a spin-off cég” illetőleg a jogi környezet dinamikus változására sem

minden esetben voltak felkészülve. A Cég képviselői hangsúlyozták, hogy

teljesen más volt a „közhangulat” a spin-off cégekkel kapcsolatban az alapítás

idején, akkor nagyon támogató volt a légkör, míg mára ismét inkább nem

kívánttá váltak az egyetem ilyen jellegű gazdasági társulásai. A kezdőtőkét az

alapítók közösen fedezték (a 2 alapító kutató készpénzt, az egyetem pedig a

kutatók egy szellemi termékét, mint apportot biztosított), az egyetem

részesedése meglehetősen csekély, így viszonylagos függetlenséget élvez a

Cetox Kft.

8

A cég esetében a kiinduló ötlet a kutatók által már korábban is meglévő

együttműködésből adódott. A biológiai kiindulópont az volt, hogy környezeti

vízmintákban előforduló toxinok miatt pusztulnak a halak. E területen voltak

közös kutatásaik az alapítóknak arról, hogy hogyan lehet ezeket a toxinokat

meghatározni. Az analitikus a meghatározást végezte, a biológus pedig jelenség

ellenszerét kutatta, ekkor a cégben a két alapító tevékenykedett. A kutatócsoport

tevékenysége után több halas tó is érdeklődött még a cég megalakulása előtt és

úgy tűnt, hogy van piaci érdeklődés a szolgáltatásaikra. Ilyen módon

összekapcsolódott a kutatási érdeklődés, a kutatási terület és a piac igénye.

Logikus volt tehát, hogy miért ne próbálnák meg a cégalapítást, pláne, ha ennek

adminisztratív terhei is sokkal egyszerűbbek, mint a szokásos, köszönhetően a

spin-off cégeket támogató projekteknek. Kezdetben nem elsősorban a magas

profit lehetősége volt a motiváció, de azt mindenképpen elvárták a cégtől, hogy

fenn tudja tartani magát. Az infrastruktúra adott volt, a módszerek ki voltak

dolgozva, tehát a szakmai háttér adott volt, viszont saját bevallásuk szerint

mindenféle közgazdasági ismeret nélkül alapították meg a céget. A folyamatos

működést leginkább a kutatói érdeklődés változása alakítja, amerre a

szakmai/oktatói/kutatói motivációk mutatnak, a cég is azt az irányt követi.

A példaértékű együttműködés történeti előzményei, megvalósulása,

színterei

Ahogy korábban is beszámoltunk róla a Cetox Kft. és az Egyetem között számos

kapcsolódási pont figyelhető meg. Elsőként vázlatosan említjük az összes olyan

területet, amelyek az Egyetem és a cég intenzív együttműködését példázzák,

majd ezt követően bővebben kifejtjük az egyes területeket.

- a cég vezetői, mint oktatók;

- a cég (ideiglenes) alkalmazottai, mint hallgatók és doktoranduszok;

- a cég által végzett kutatási/elemzési projektek, mint oktatási és gyakorlati

lehetőségek;

- a cég által alkalmazott innovatív megoldások, mint tananyag;

- a cég tulajdonában lévő eszközök és infrastruktúra egyetemi alkalmazása

- az egyetem tulajdonában lévő eszközök és infrastruktúra céges

alkalmazása

- a cég, mint tudástranszfert elősegítő szervezet az egyetem és különböző

multinacionális cégek között (Pl. Richter)

A cég vezetői, mint kutatók és oktatók

Az alapító kutatók elsősorban egyetemi oktatóként definiálták magukat, és a

spin-off cégre úgy tekintenek, mint egy lehetőség annak megvalósítására, hogy

az egyetem berkein belül végezzék fő tevékenységeiket, és amennyiben ezek

során gazdaságilag hasznosítható eredményekre jutnak, azokkal piacra lépjenek.

Ugyanakkor az eredmények oktatásban való felhasználása ugyanúgy megjelenik,

ahogyan az új eszközök kutatás-oktatás során történő tesztelése is. Az ilyen

9

jellegű együttműködés az oktatás minőségének fejlesztése szempontjából

rendkívül hasznos, hiszen azon túl, hogy a hallgatók belelátnak olyan kurrens

kutatásokba, amelyek szorosan kapcsolódnak a majdani szakmájukhoz, az ilyen

kutatások biztosítják a szakismeretek folyamatos korszerűsítését. Mint ilyen

pedig egyfajta minőségbiztosítási tevékenységnek tekinthető.

A cég (ideiglenes) alkalmazottai, mint hallgatók és doktoranduszok

A fenti gondolatokat folytatva kiemelhető a graduális és doktori képzésben

résztvevő hallgatók bevonása a cég kutatásaiba, projektjeibe. Saját bevallásuk

szerint, aki náluk dolgozik, mivel sokféle dolgot csinál, az értékes munkaerő lesz.

Aki a cégnél dolgozott korábban, már az egyetemen adjunktus, vagy a piacon

futott be hasonló karriert. Kifejezetten tudományos jellegűek a cégnél végezhető

tevékenységek, és ez egyértelmű előnyt jelent az itt dolgozók számára. A cég

azzal járul hozzá e tekintetben a felsőoktatás minőségének a javításához, hogy

speciális szakmai feladatokat ad az itt tevékenykedő hallgatóknak, amelyek

megoldására nincsenek előre megadott protokollok, így tulajdonképpen

kompetencia-fejlesztés is történik. Kiemelten fontos a cég ezen tevékenysége,

hiszen egy olyan, kevéssé gyakorlatorientált képzési területen tevékenykedik,

ahol ritka lehetőségként gyakorlati tapasztalatokat is ad a hallgatóknak.

A hallgatók és a szakdolgozók már korán megjelennek a cégnél, és olyan

tevékenységeket végeznek, amit majd a végzés után is csinálni fognak. Ilyen

szempontból Cetox Kft. meglehetősen gyakorlat közeli, de ez leginkább a

területnek a szerencséje. A Kémia intézetnek, azért vannak jó példái arra, hogy a

gyakorlati képzést igyekszik fenntartani, a környék nagy cégeivel, pl. a Tevával

és a Richterrel is éppen kialakulóban van. Tehát nem csak az Egyetem és a spin-

off cége között élénk a kapcsolat, hanem a gazdaság további szereplői is

bekapcsolódnak.

A cég által végzett kutatási/elemzési projektek, mint oktatási és

gyakorlati lehetőségek

A cég vezetői két, a cég számára kiemelten fontos projektről számoltak be. Az

elsőben olyan mérőeszköz kidolgozására került sor, amely egy mikrofluidikai

eszközökhöz alkalmazható miniatürizált, többcsatornás nagyfeszültségű

tápegység előállítása és tesztelése. A projektre a Baross Gábor program, ÖNKFI

(Önálló kutatás-fejlesztés és innováció) 2007- 2008 keretei között került sor, és

a támogatás 15.9 M Ft volt. Ez egy kimondottan tudományos, kutatási pályázat

volt, amelynek során egy mikrofluidikai chipekkel kapcsolatos tudományterületen

használható miniatürizált, nagyfeszültségű tápegységet fejlesztettek ki és ennek

az alkalmazhatóságát mutatták be. Egy villamosmérnökkel együttműködve

fejlesztették ki az eszközt és a kifejlesztett tápegységet alkalmazták a

kutatásban. Ez megint egy nagyon speciális terület. Leginkább egyetemi

kutatócsoportokban használják.

10

A másik pályázat célja a Sáfrányfajok hatóanyag-optimalizált szövettenyészetek

előállítása, ugyancsak a Baross Gábor Észak-Alföldi Regionális Innovációs

Program ( EA_KFI_07, Kutatás-fejlesztési és innováció) támogatásában valósult

meg 2009-2010-ben, a támogatás összege pedig 10 M Ft volt.

A megnyert pályázatoknak két fontos hozadéka volt a cégvezetők szerint,

egyrészt, hogy tudtak alkalmazni huzamosabb ideig egy-egy hallgatót, másrészt

pedig, hogy tudtak eszközöket venni.

Az infrastrukturális környezet összefonódása

A CETOX Kft. a Növénytani Tanszék Növény-biokémiai laboratóriumában

(Élettudományi Épület), illetve a Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék

Elválasztástechnikai laboratóriumában (Kémia épület) működik. A tanszékeken

az analitikai, toxikológiai vizsgálatokhoz szükséges szaktudás, speciális

berendezések, a műszerállomány országosan kiemelkedő színvonalú, a sokéves

alapkutatások során a témában nagy tapasztalat gyűlt össze.

A munkához elengedhetetlenül fontos speciális infrastruktúrát az egyetem

biztosítja (algaszoba, szakkönyvtárak, hozzáférés elektronikus adatbankokhoz,

folyóiratokhoz, konzultációs lehetőség különböző tudományterületek

szakértőivel, stb.). Emellett fontos megemlíteni, hogy a bemutatott projektek

kapcsán beszerzett eszközök, amelyek egyébként a Cetox Kft. tulajdonában

vannak, ugyanúgy használhatóak az egyetemi kurzusokon, ahogyan az egyetem

eszközeit a Cetox Kft. tevékenysége során igénybe veszik a kutatók. Az

együttműködés ezen szelete az, amit kiemeltek a cégvezetők, mint támogatás,

amelyet az egyetem nyújt nekik. Bérleti díjat nem fizetnek az irodáért és az

egyes eszközök használatáért, ahogyan az egyetem sem fizet, illetve az egyes

tanszékek sem fizetnek a Cetox eszközeinek használatáért.

A Cetox Kft. által az analitikában használt eszközök a következők:

- 3 db kapilláris elektroforézis készülék diódasoros spektrofotometriás,

vezetőképesség-méréses, illetve fluoreszcens detektorokkal,

- 2 db nagy teljesítőképességű folyadékkromatográf,

- liofilizáló berendezés,

- UV-VIS spektrofotométer,

- speciális centrifugák, mikroszkópok.

A fentiek mellett fontos hangsúlyozni a Cetox által kifejlesztett mérőeszköz

oktatásban betöltött hasznát. Ez egy innovatív megoldás, amely így első kézből

került a hallgatók elé.

11

A cég, mint tudástranszfert elősegítő szervezet az egyetem és különböző

multinacionális cégek között

A Cetox Kft. a saját területén ismert cégnek számít, több fontos és neves

referenciával rendelkeznek, a legfontosabbak az alábbiak:

- Debreceni Vízmű Rt.

- Chinoin ZRt.

- TVK ZRt.

- Veszprémi Egyetem

- Gyulai Várfürdő

- Körös-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

(Gyula)

- Unicam Magyarország Kft.

- Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

(Debrecen)

- California State University, Los Angeles

Ezek a kapcsolatok két irányból is fontosak, egyrészt, mert lehetővé teszik, hogy

a hallgatók a cégen keresztül megismerkedhessenek olyan potenciális

munkahelyekkel, ahol az általuk az egyetemen elsajátított ismeretek értékesek,

ilyen módon megismerhetik a számukra elérhető viszonylag speciális

munkaerőpiac keresleti oldalát.

Másfelől pedig az egyetem illetve a Cetox Kft-hez közeli tanszékek munkájába is

betekintést nyerhetnek a vállalatok, mintegy megismerve a munkapiac kínálati

oldalát.

Ezen felül az egyetem falai között létrejött tudás transzferálásában is fontos

szerepet tölt be a vállalkozás. Példának okáért a Richter gyógyszergyártó cég

egyre élénkebben érdeklődik az egyetem falai között a természettudományi

területen folyó munka iránt. A gyógyszergyár igyekszik feltérképezni a

kutatócsoportokban és spin-off cégekben rejlő potenciált, és a számos cég közül

kiemelt figyelmet fordított a Cetox Kft-re illetve a cégen belül folyó munkára. Az

együttműködés még nem csúcsosodott ki, de a kapcsolat kialakítása folyamatban

van.

Hasonlóan élénk, bár már kiforrottabb a helyi gyógyszergyárral a Teva-val

folytatott közös munka. Külön kihelyezett tanszék működik ott, ahová a hallgatók

szakmai gyakorlat szerzése céljából ellátogathatnak, szakdolgozatot írhatnak ott,

stb.

Az együttműködés motivációi és a befolyásoló tényezők

Az egyetem falai között artikulálódó kutatói szándék hívta életre a Cetox Kft-t,

azzal a törekvéssel, hogy a kutató-oktató csoport tudományos eredményeit a

gazdasági életben hasznosíthassák. Elsődleges szándékuk, hogy fő

tevékenységük és státuszuk továbbra is az egyetemi világhoz kapcsolódjon,

12

elsősorban kutatók és oktatók, és csak másodsorban cégtulajdonosok, a piaci

igényeket kielégítő gazdasági szereplők. Ebből adódóan elkerülhetetlenül

összefonódik a spin-off cég és az egyetem tevékenysége, a piachoz való

kapcsolódásuk ilyen módon sokkal érdekesebb. A cég számára egyelőre kevésbé

hangsúlyosak a piac kihívásai, azzal együtt, hogy természetesen hatással van

egymásra a kutatói érdeklődés és a megrendelők igénye. Egyértelműen látszik,

hogy a prioritás nem a piacra való kilépés és a majdani függetlenedés, sokkal

inkább egy optimális egyetem-piac egyensúly megvalósítása, illetve azoknak a

lehetőségeknek a kiaknázása, amelyeknek az egyetemi bürokrácia egyébként

gátat szabna. Egyszerűbb a hallgatók bevonása az egyes kutatási feladatokba,

illetve az ő honorálásuk, valamint a különböző tesztek piaci értékesítése egy

cégen keresztül, mintsem egyetemi egységként.

A cég képviselői egyértelműen megfogalmazták a spin-off cégek létrehozásának

előnyét, amely mintegy ajánlásnak tekinthető más cégek és felsőoktatási

intézmények számára: nem csak az egyetemen létrejött tudás transzferálására

alkalmasak ezek a cégek, hanem lehetőséget is tudnak biztosítani azokon a

tudományterületeken, amelyek rendkívül dinamikusan változnak, azonban

kevésbé gyakorlat intenzív a képzés.

Az egyetemi és vállalati együttműködések sikerességét a Cetox Kft-nél akkor

értékelik pozitívan, ha a kutatók számára megteremthető a „kívülállás-

belülállás”, tehát a főtevékenység továbbra is a kutatás-oktatás marad, azonban

az ott elért eredmények piacra vitelét a céges keretek megkönnyítik. Emellett az

oktatás minőségének fejlesztése szempontjából akkor sikeres az együttműködés,

ha a Cetox-nál dolgozó hallgatók releváns, a munkapiacon értékes tudáshoz

jutnak. A cég képviselői hangsúlyozták, hogy kis cég lévén nem a bevont

hallgatók létszáma a sikeresség indikátora, hanem sokkal inkább a naprakész

tudás átadása. Az esettanulmány tanulsága szerint a kvalitatív szempontokat

sokkal inkább fontosnak kell tekinteni az egyetem és a cég kapcsolatában, mint a

kvantitatív eredményeket. A paraméterek meghatározása ezen esetben

meglehetősen nehéz, hiszen a cég sokkal inkább eszköz, mintsem

humánerőforrás igényes tevékenységet folytat, így talán érthető, hogy a

sikeresség kvantifikálása helyett a kvalitatív szempontokat emelik ki.

13

2. Felsőoktatási intézmény sikeres spin-off vállalkozása: UD-

GenoMed Medical Genomic Technologies Kft.

UD-GenoMed Medical Genomic Technologies Kft.

Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum

Debreceni Klinikai Genomikai Centrum

4032 Debrecen, Nagyerdei krt. 98.

Elméleti Tömb 111. szoba

www.ud-genomed.hu

A szervezet bemutatása4

Az UD-GenoMed Kft. egy innovatív, szolgáltató kutató-szervezet, amely komplex

klinikai genomikai vizsgálatokat és az azokhoz kapcsolódó tanácsadó és oktatói

szolgáltatásokat kínál az ipari- és az egyetemi szféra számára. A megrendelőik

gyógyszergyárak, biotechnológiai cégek, illetve egyetemen belül élettudományi,

vagy akadémiai kutatóhelyek.

A cég a különböző célcsoportoknak közel hasonló szolgáltatásokat nyújt, azonban

az adott célcsoport igényeinek megfelelő szempontokat emeli ki. A kutató

intézetek számára az elvárt, időben küldött, kiváló minőségű eredményeket a

többéves szakmai tapasztalattal végzett funkcionális genomikai szolgáltatásokat

kínálják, míg a nagy gyógyszeripari vállalatok számára a klinikai háttéren és a

megfelelő infrastruktúrán kívül a kimagasló szakmai tapasztalattal igyekeznek

ügyfeleket toborozni. Az ügyes retorika a biotechnológiai vállalkozások számára

pedig a pontosságot és a precizitást hangsúlyozza.

A cég piacát tehát a biotechnológiai cégeken túl két fő célcsoport jelenti,

egyrészt egyetemi munkacsoportok, másrészt gyógyszergyárak. Előbbi oldalról

egy-egy bérmérésre kapnak feladatokat, amelyhez szükséges mintákat a

munkacsoportok biztosítják, és ehhez kapcsolódóan közlik, hogy milyen

információkra és eredményekre kíváncsiak, hogy mit akarnak megtudni az

adatok elemzése után. Gyógyszergyáraknál jellemzően nagyobb projektek

vannak. Általában adott egy kérdés, egy feladat, pl. a gyógyszergyár fejleszteni

szeretne egy készítményt és arra kíváncsiak, hogy a gyógyszerre reagálás

alapján el lehet-e különíteni a betegcsoportokat. Egy ilyen projektnek része a

klinikai mintavétel, a minták feldolgozása és azokból nukleinsavak izolálása

valamint az izolált nukleinsavak funkcionális genomikai analízise.

4 A vállalkozás bemutatása túlnyomórészt a honlapon elérhető bemutatkozáson alapul.

14

A cég szolgáltatásai a Debreceni Egyetem OEC Biokémiai és Molekuláris Biológiai

Intézetének munkatársainak, azaz a cég menedzsmentjének tapasztalatain és

szaktudásán valamint alkalmazottainak pontos és megbízható munkáján

alapulnak.

A 2007-ben egyetemi alapítással létrejött Kft. szolgáltatásai magukba foglalják a

teljes körű klinikai genomikai szolgáltatásokat, úgymint a betegtoborzást,

biobanking szolgáltatást, epigenetikai és epigenomikai analízist, funkcionális

genomikai szolgáltatásokat, proteomika szolgáltatásokat, rekombináns fehérje

termelést és tisztítást, valamint oktatást és képzést. A cég menedzsmentjében

részt vevő kutatók széleskörű tapasztalattal rendelkeznek ipari és államilag

támogatott K+F projektek irányításában, kivitelezésében.

A vállalkozás jó referenciákkal és jelenleg is számos futó projekttel bír, azonban

ezek részletes bemutatása átlépné a terjedelmi korlátokat. Jelenleg több hazai és

nemzetközi projektnek részese a vállalkozás, de emellett élénk K+F

tevékenységet is végez, természetesen az üzleti-szolgáltató tevékenysége

mellett.

A cégben jelenleg 15–20 fő tevékenykedik, ők elsősorban főállású alkalmazottak,

mert a cég politikája szerint a hatékony működés kulcsa az olyan munkatársak

foglalkoztatása, akik talán kevésbé rugalmasak, mint a graduális vagy PhD

képzésben résztvevő hallgatók, azonban elsődleges feladatuknak tekintik az

egyes projekteket.

A cég működése és sikere abszolút a „jó gyakorlatok” közé tartozik, hiszen

egyetemi spin-off cégből az elmúlt időszakban az önmaga lábán is megállni

képes vállalkozássá nőtte ki magát. Ez azért nagy szó, mert a már korábban

említett spin-off alapítási hullám során számos, a projekt lejárta után csak

„vegetáló” cég maradt hátra, de az UD-GenoMed nem tartozik közéjük.

Összefonódva ugyan az egyetemmel, de folyamatosan és sikeresen működik,

több munkatárs eltartására képes.

A cég létrejöttének körülményei

A vállalkozást a Debreceni Egyetem alapította 2007-ben azzal az elsődleges

céllal, hogy genomikai technológiái bázisának és a korábban kizárólagosan az

egyetem Klinikai Genomikai Központja által nyújtott szolgáltatásainak piaci

térnyerését elősegítse. Az előzmények egészen 2004-ig nyúlnak vissza, amikor is

hatályba lépett az innovációs törvény, amely lehetővé tette, hogy egyetemei

részesedéssel spin off cégek alakuljanak. 2005-ben volt az első nagy hullám: az

Debreceni Egyetem OEC Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézetébenis alakult

néhány, például a BIOMER, INNOTEARS. Az UD-GenoMed alapjait a Nagy László

vezette Klinikai Genomikai Központ jelentette, amelyben a jelenlegi

tevékenységek nagyobb részére volt példa, bár más, nem céges formában. Ezek

között jellemzően voltak nagyobb projektek, jó finanszírozási forrásokkal,

amelyeken PhD hallgatók, asszisztensek dolgoztak, de 2007-re a futó pályázatok

15

véget értek és mivel újabb pályázati források nem álltak rendelkezésre a központ

működésének finanszírozása veszélybe került. Változott a pályázati rendszer is,

kis és középvállalkozások felé tolódott el a hangsúly. Kezdetben 100%-os

egyetemi tulajdonban volt a cég, amelynek Zahuczky Gábor lett az ügyvezetője.

Ahogyan a Cetox esetében is tapasztalhattuk, egy kezdeti erőteljes pályázati

impulzus, volt tulajdonképpen az utolsó lökés volt a cég megalapítása felé.

Ugyanis a Richter Gedeon gyógyszergyárral egy 2005-ben indított projekt

folytatására a részvevő felek úgy döntöttek, hogy megpróbálkoznak állami,

pályázati források bevonásával.

A pilóta projektben patkányokat atípusos antipszichotikumokkal kezeltek és a

kezelés hatására történő génexpressziós változásokat figyelték. A kedvező

előzetes eredményekre alapozva a kutatásokat humán schizofrén betegek

bevonásával is szerették volna a kiterjeszteni, amely plusztudást a Richter

hasznosíthatja originális készítményei fejlesztése során.

Mivel 2008 tavaszán a Richternek volt egy másik projektje, amelyet ugyanabban

a pályázati fordulóban szeretett volna beadni, két párhuzamos projekt

koordinálását pedig nem kívánta felvállalni ezért kellett egy szervezet, ami

koordinátorként szóba jöhet. A kiírás szerint az egyetem nem lehetett

koordinátor, így az UD-GenoMed-et érte ez a megtiszteltetés. Ugyanakkor a

pályázat eredeti beadását már 2007 őszére tervezték, ezért már félévvel a

pályázat beadása előtt megtörtént a vállalkozás alapítása, ami azt jelentette,

hogy 2008 tavaszára már funkcionáló cégként volt árbevételük, lezárt évük így

működő vállalkozásként nyújtották be koordinátorként SCHIZO08 azonosítójú

pályázatukat.

A SCHIZO08 egy hosszú távú projekt, amellyel 2010 novemberében tartottak

félidőnél. A cég az első évet követően 2008-ban kezdett igazán piaci

szemléletben működni: üzleti tervét és stratégiáját a Debreceni Egyetem

Technológia Transzfer irodájának segítségével dolgozta ki.

Időközben számos pályázatban vállaltak szerepet, regionális pályázati

lehetőségek is voltak, valamint nemzetközi, Európai Uniós együttműködésekben

is részt vesznek. Jelenleg fut egy olyan projektjük, amelyben a cég szolgáltató

profilja kiegészül technológiafejlesztéssel: célja egy depretáló kit kifejlesztése,

amelyben megjelenik a klinikai elem, de a technikai fejlesztésekre koncentrál.

A cég jelenleg 50%-os egyetemi tulajdonban van, mert 2010-ben tőkebevonás

révén olyan tulajdonosai lettek a cégnek, akik ténylegesen részt vesznek a cég

működtetésében. A tőkeemelésben részt vevő magánszemélyek tulajdonolják a

maradék 50%-ot.

A vállalkozás működési területén jelenleg meghatározó szerepet tölt be itthon, de

célja ugyanennek elérése Kelet-Közép Európában. Magyarországon minden

gyógyszergyártóval van üzleti kapcsolatuk, de a tavalyi évtől kezdődően a

külföldi kapcsolataikra is egyre nagyobb hangsúlyt fektettek.

16

A példaértékű együttműködés történeti előzményei, megvalósulása,

színterei

Az UD-GenoMed a Cetoxhoz hasonlóan, bár a megvalósulási módokat tekintve

eltérően, számos ponton kapcsolódik az Egyetemhez. Elsőként vázlatosan

említjük az összes olyan területet, amelyek az Egyetem és a cég intenzív

együttműködését példázzák, majd ezt követően bővebben kifejtjük az egyes

területeket.

- A cég dolgozói, mint „egyetemi emberek”, összefonódás a humán-

erőforrás fejlesztés területén

- a cég, mint a munkaerőpiac keresleti oldalának szereplője

- az egyetem tulajdonában lévő eszközök és infrastruktúra céges

alkalmazása

A cég dolgozói, mint „egyetemi emberek”, összefonódás a humán-

erőforrás fejlesztés területén

Elsősorban a cég tulajdonosai, a menedzsment tagjai azok, akik oktatóként és

kutatóként szerepet vállalnak az Egyetemen. Emellett pedig közös, kollaborációs

projekteken egyetemi alkalmazottak is dolgoznak, ilyen módon is

összekapcsolódik a cég és a felsőoktatási intézmény. A PhD hallgatók és

gyakornokok állandó alkalmazása területén nem olyan jók a tapasztalataik, így

elsősorban a vezetőség az, aminek kapcsán összefonódik az Egyetem és a

vállalkozás, az oktatás tekintetében.

A cég ezen kívül végez humánerőforrás fejlesztési tevékenységet is: szakmai

kurzusokat tartanak. Egy ilyen képzésre kerül sor például augusztusban, amelyet

a FEBS fog részben finanszírozni és főként a régióból regisztráltak rá. Ezek

gyakorlati kurzusok, amelyeknek természetesen van elméleti része is. A kurzus

felépítése olyan, hogy a terület nemzetközi képviselői, neves kutatók elméleti

előadásokat tartanak, miközben a részvevők egy gyakorlati programon vesznek

részt. A kurzus a saját maguk által mért kísérleti adatok kiértékelésével és

értelmezésével zárul. Az oktatók között lesznek Debreceni Egyetemről is, de

zömében külföldi meghívott előadók fogják az előadásokat tartani. Ezzel nem

elsősorban az egyetemista populációt célozzák meg, hanem olyan

szakembereket, akik már a piacon dolgoznak.

Azért fontos ez, mert egyrészt a munkapiac keresleti oldalának szereplőjeként fel

tudják mérni a tudásigényt, másrészt pedig ennek megfelelően tudják, hogy

milyen jellegű képzéseket kell tartani.

A cég, mint a munkaerőpiac keresleti oldalának szereplője

A fentiekhez szorosan kapcsolódva a cég munkaerőigénye rendkívül fontos dolog.

Az egyetem és a piac közötti határvonalon álló vállalkozásként egyértelműen

meg tudja fogalmazni, hogy milyen jellegű tudás elvárt a munkavállalóktól, és

17

mint ilyen esetenként befolyásolni is tudja az Egyetem által biztosított képzések

tartalmát. E tekintetben nincs túl jó véleménye a vállalkozásnak az Egyetemről

kikerülő hallgatók tudásáról. A cégnél munkaerő igény felmerülése esetén sok

alap- vagy mester szintű képzettséggel rendelkező fiatallal kerülnek kapcsolatba.

A cég véleménye szerint, aki a képzés után kikerül az egyetemről, azoknak a

zöme a laboratóriumi munkára alkalmatlan. Sok hónapos energiát, időt kell

belefektetni abba, hogy kiderüljön, hogy számíthatunk-e az adott diplomás

munkatársra. Különböző természettudományi végzettségű hallgatókat

interjúztatnak és olyan elméleti kérdéseket tesznek fel, amelyek bár alapvető

dolgok, mégis nehézségeket okoznak. Ez az anomália vélhetően abból eredhet,

hogy ezeknek a hallgatóknak nem fókuszált a képzésük és nagyon sok mindent

tanulnak és a lényeget, az igazi alapokat nem tanulják meg. De az egyetemnek

ebben lépnie kellene, például szintre hozó képzéseket kellene tartani vagy jobban

meg kellene szűrni az alsóbb évfolyamokon a hallgatóságot.

Jogosan merül fel a kérdés, hogy ha ilyen egyértelműek az elvárások és a piac

nyújtotta tudások közötti különbségek, akkor miért nem befolyásolja a cégben is

résztvevő vezetőség az oktatás tartalmát. Érdekes jelenség, hogy az UD-

GenoMed vezetősége nem abban a képzésben kap szerepet, ami a potenciális

munkatársaik rekrutációs bázisa, azaz döntően nem a biológus, analitikus, stb.

képzésekben vannak jelen, hanem az orvosképzésben. Ezzel együtt viszonylag

élénk a kapcsolat ebbe az irányba is, meglehetősen tisztán belelátnak a

rendszerbe. A cég képviselői arra a jelenségre hívják fel a figyelmet, amit a saját

cégüknél is tapasztalnak, hogy bár munkaerő-igény felmerülése esetén

elsősorban Debrecenben végzettek között keresnek új biológus munkatársat, a

képzés kevéssé gyakorlat orientált és korszerűtlenebb jellege miatt a jobb

hallgatók az ország többi egyetemére jelentkeznek, még akkor is, ha lakóhelyük

egyébként Debrecenhez köti őket. Ez azért különösen problémás, mert a

régióban számos gyógyszerészeti, orvos analitikai és hasonló cég van jelen, akik

megfelelő felvevőpiacát jelentenék a jól képzett biológusoknak, azonban egyelőre

kihasználatlan az ebben rejlő potenciál.

Emellett azonban nem csak a szakszemélyzet területén elégedetlen a vállalkozás

a humánerőforrás kínálattal, hanem az adminisztratív munkatársak tekintetében

is. A cég arról számolt be, hogy bár több munkatársat kipróbáltak már a

felelősségteljes, hosszú távú gondolkodásmód, önálló, precíz munkavégzésre

képesség hiányzott legtöbbjükből. Ha csak az elmúlt időszak tapasztalatait

nézzük, akkor azt lehet mondani, hogy a kipróbált munkatársak nagyon kis

százaléka rendelkezett a megfelelő tudással és leginkább a szemléletbeli

különbözőséget hangsúlyozták. Például adminisztratív munkatársaik bár

felsőfokú szinten beszéltek angolul, de önálló feladathoz, képtelenek voltak

felnőni még évek után is. A probléma okát a képzés hiányosságain túl a toborzási

színtér nem megfelelő megválasztásában látták, tapasztalataik szerint, ha a

projektek adminisztratív megvalósítását egyetemi munkaként kezelik, akkor

teljesen más körből tudnak toborozni, mintha a cég arculatának megfelelően

piaci munkakörként definiálják. Ennek következményeként a közigazgatási

18

állások közül a magánszféra állásai közé pozícionálták az egyes betöltendő

munkaköröket, és az így kapott bázissal már sokkal inkább elégedettek voltak.

Az egyetem tulajdonában lévő eszközök és infrastruktúra céges

alkalmazása, kollaborációs együttműködések

Az egyetem és a cég együttműködésének újabb színtere az egyetemi, intézeti

infrastruktúra alkalmazása. Az UD-GenoMed által végzett tevékenységek

eszközhátterét a már hivatkozott tanszékek illetve intézetek biztosítják. Ez

esetben nem számolhatunk be olyan jellegű „szimbiózisról”, mint a Cetox Kft-nél,

itt bérleti szerződés az alapja az együttműködésnek. A munkatársak

munkáltatója javarészt az Ud-GenoMed Kft, az alkalmazott vegyszerek és

módszerek sajátok, viszont a nagyműszereket a Klinikai Genomikai Központtól

bérli a vállalkozás. Ez a cég saját bevallása szerint egy win-win szituáció, hiszen

a bérleti díjak miatt az egyetem is nyer, arról nem beszélve, hogy az eszközöket

így kihasználják, míg a cég a működéséhez szükséges infrastruktúrához

hozzáfér, sőt sok esetben a legkorszerűbbeket tudja használni.

Az együttműködés további motorja, hogy az egyetem a korábban bemutatott

céghez képest jóval nagyobb arányban tulajdonosa a vállalkozásnak, így már

csak ezért sem lenne célszerű a teljes függetlenedés. Emellett az egyetem

megrendelőként is megjelenik az üzleti partnerek mellett. A vállalkozás

képviselői kiemelték, hogy az üzleti kapcsolataikat nem az alapján

differenciálják, hogy azt egyetemi vagy piaci megrendelések jelentik, hanem az

alapján, hogy egyszerű megrendelésről vagy kollaborációs együttműködésről

van-e szó. Azt azonban látni kell, hogy az ipari oldalról lévő 6-8 partner lefedi a

megrendeléseik 95%-át, míg a maradék 5%-ot 15-20 akadémiai munkacsoport

alkotják,. A munkák volumene is sokkal kisebb az egyetemi megrendelésekkor. A

növekedés biztosításához ipari megrendelések szükségesek, de ezek nem

szoríthatják háttérbe az egyetemi együttműködéseket.

Mindezek mellett a személyes kapcsolatok is fontosak. Triviálisnak tekinthető,

hogy azokkal a személyekkel, akik egyetemi oldalról a cégvezetőkhöz

kapcsolódnak, az együttműködés mindig fontos lesz. Ez mindenképpen

szükséges, hiszen kaphatnak olyan feladatot, amikor szükség van az ő

szaktudásukra és humán erőforrás bázisára, hiszen nem csak pályakezdők iránt

merülhet fel a vállalkozás igénye, hanem fontos megrendelések kapcsán

szakértőkre is szükség lehet.

Az együttműködés motivátorai és a befolyásoló tényezők

A vállalkozás alapítása egyértelműen már működő Intézeti munkákhoz,

rutinokhoz kapcsolódik. Nyilvánvaló, hogy az infrastrukturális és személyi

összefonódás elengedhetetlenné teszi a vállalkozás és az egyetem intenzív

kapcsolatát, a tulajdoni viszonyokról nem is beszélve.

19

Tudományos szempontból ugyancsak fontos lehet az Egyetem és a vállalkozás

közötti kollaboráció, hiszen míg a cég a tudásintenzív tevékenysége során

innovációkat generál, addig ezeknek a különböző egyetemi oktatók és PhD

hallgatók is részesei lehetnek. Azon túl, hogy a cég az egyetem falai között

működik, szorosan kapcsolódva egyetemi szervezeti egységekhez, a fejlett, de

ugyanakkor költséges infrastruktúra kihasználtságát is biztosítja. A cég bár a

piacot tekinti a növekedése kulcsának, mégis tudományos reputáció

szempontjából számos lehetőséget biztosít az egyetemi szereplőknek. Ha

elfogadjuk azt a tételt, hogy a magánszféra és a vállalkozó az innováció legfőbb

forrása, akkor belátható, hogy az intellektuális együttműködés mind a cég, mind

pedig az egyetemi kutatók számára rendkívül fontos lehet. A cégben létrejövő

eredmények publikálása az egyetemi szereplők számára az előrehaladás kulcsa

lehet, míg az ő intellektuális tőkéjüket kihasználva a cég magasabb szinten tudja

kielégíteni a megrendelői igényeket.

Reálisan nézve egyetemi oldalról a speciális munkapiaci szegmens egy fontos

regionális szereplőjeként kell az UD-GenoMedre tekinteni, mint olyan cég, amely

felszívja vagy felszívhatja a pályakezdő munkavállalók egy részét. Abszolút

logikus és a későbbiekben mindenképpen kihasználandó, hogy reflexív módon a

piaci igények is artikulálódnak a cég igényeiben, így a cég elvárásainak

átgondolásával mintegy keresztmetszeti képet kaphatnak az aktuálisan elvárt

kompetenciák és tudások készletéről a felsőoktatás szereplői.

Ehhez a gondolatmenethez kapcsolódik az ellenösztönzők kérdése is. Látszik,

hogy az egyetem azon szervezeti egységei ismerték fel az UD-GenoMed

jelentőségét, akik a tulajdonképpeni megrendelők egyetemi oldalról, míg

azokban az egységekben, amelyek a potenciális munkaerőt bocsátják ki,

egyelőre nem kapnak elég hangsúlyt a cég elvárásaiban megtestesülő piaci

követelmények. Sokkal inkább jelent például a cég a biológusok, molekuláris

biológusok számára munkalehetőséget, mintsem például az orvosok és a

gyógyszerészek számára, azonban ez utóbbiak mintha fontosabbnak ítélnék meg

a céggel való intenzív kapcsolatot. Egyértelműen e tekintetben lehetne

előrelépni, így talán ez a legfontosabb hozadéka más cégek illetve felsőoktatási

intézmények számára az esettanulmánynak, hogy érdemes lenne kiaknázni egy

ilyen (ön)reflexív egyetemi cégben rejlő lehetőségeket, mind a tényleges kutatási

folyamatokra, mind pedig az oktatás minőségének a fejlesztésére vonatkozóan.

A cég és az egyetem kapcsolatában sikerességről elsősorban a kollaborációk

kapcsán beszélhetünk, a sikeresen lezárult közös projektek száma, ezen

projektek volumene valamint egyetemi oldalról a projektek kapcsán létrejött

szellemi termékek, akár publikációk jelentik az együttműködések sikerességének

indikátorát. Az UD-GenoMed esetében már sokkal jobban mérhetőek és

kvantifikálhatóak a sikerességi kritériumok, ennek oka elsősorban az intenzívebb

működés és a piacibb szemlélet megjelenése, azzal együtt persze, hogy a

minőségi szempontok is ugyanúgy fontos szerepet játszanak.

20

3. Felsőoktatási intézmény közreműködésével működő klaszter:

Pharmapolis Innovatív Élelmiszeripari Klaszter

Pharmapolis Innovatív Élelmiszeripari Klaszter

4032 Debrecen, Böszörményi út 138.

http://www.pharmapiek.hu

A szervezet bemutatása5

Az esettanulmányok harmadik példája a Debreceni Egyetem Agrártdományi

Centrumának keretei között működő Pharmapolis Innovatív Élelmiszeripari

klaszter (a továbbiakban klaszter vagy IÉK). Egyedülálló a maga nemében,

ugyanis azon túl, hogy egy népszerű gazdasági csoportosulási formáról van szó,

ez a kezdetektől működőképes is. A klaszter program egy nemzetközileg

jegyzett, hazai és külföldi tőkét, valamint magasan képzett kutatókat,

biotechnológiai, és agrártudományi, kiemelten agrár-biotechnológiai

szakembereket vonzó, piac vezérelt innovációs együttműködési rendszert kívánt

létrehozni. A klaszter tudásalapú speciális innovációs rendszer, melyben a

Debreceni Egyetem, valamint a Kaposvári Egyetem tudásbázisára épül. Az Észak-

Alföldi régió fő tudásbázisa a Debreceni Egyetem, melyben az Orvostudományi és

Agrártudományi karok erős - Orvos- és Agrárcetrumokba szerveződtek és - az

országban egyedülálló módon - számos területen közös K+F programot indítottak

mind a gyógyszerfejlesztések, mind innovatív funkcionális élelmiszer

"Hungaricum" termékek fejlesztése terén. Ezen közös programok mentén

jelentős iparvállalati kapcsolatrendszer alakult ki, melyben a klaszter tagvállalatai

jelentős szerepet játszottak az elmúlt évtizedben.

Az egyetemek mellett a klaszter kulcsszereplői között található Debrecen Megyei

Jogú Város Önkormányzata, a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara,

a vállalati szereplők között a Pick Szalámigyár ZRt, ill. számos - funkcionális

élelmiszerek fejlesztésében, előállításában és gyártásában érdekelt kis- és

középvállalat. A klaszter - hazai és nemzetközi partnereivel együtt - fontos

szereplője lehet nemcsak a magyar, de az Európai Unión belüli és azon kívüli

"Food, Health and Wellness" ágazati kutatásoknak és fejlesztéseknek, érintve a

funkcionális élelmiszerkutatáshoz kapcsolódó műszer és diagnosztikum, valamint

egészséges élelmiszerfejlesztést is.

A jelen program alapvető célja, hogy magas hozzáadott értékű, az iparban

hasznosítható kutatási eredményt, terméket, ill. szolgáltatást hozzon létre,

5 A vállalkozás bemutatása túlnyomórészt a honlapon elérhető bemutatkozáson alapul.

21

melyek a Pharmapolis Élelmiszeripari Klaszter szellemi tulajdonát, ill. közvetlenül

hasznosítható tudásbázisát adják. A kialakított klaszter egyrészt revitalizálja a

régió élelmiszeriparához kapcsolódó kis- és középvállalati rendszert, és az Agrár-

valamint Orvoscentrumok együttműködése révén a régió élelmiszeriparhoz

kapcsolódó agráriumát. Utóbbi számára az ad egyedülálló esélyt, hogy a

"medical claim"-re épülő élelmiszer termékfejlesztéshez máshol nem alakult ki a

debrecenihez hasonló szoros együttműködés. Mindezen felül a projekt a régió

szintjén bírja mind az egyetemi tudásbázis vállalati rendszere, egyéb ipari

szereplők, valamint az önkormányzat támogatását, ezáltal a triple-hélix

(tudásbázis, iparvállalatok, önkormányzatok) innovációs struktúra a programhoz

már jelenleg is adott, a kormányzati, ill. pénzintézeti háttérrel, valamint a

klaszter menedzsment felállításával a teljes klaszter működési rendszer

megvalósul.

A klaszter céljai, feladatai

A klaszter egyik fontos feladatának tekinti a diverzifikált kockázatú fejlesztési

portfólió kialakítását a funkcionális élelmiszer kutatás és fejlesztés területén. A

fejlesztések végpontja legalább a klinikai II-es fázis/ "proof of concept" klinikai

fázis elérése, ahol vagy licenc szerződés, vagy a létrehozott spin off vállalatok

egy részének szakmai befektető felé történő értékesítése, esetleg tőzsdei exit,

ill. megnövelt piaci teljesítmény a cél.

A klaszter szolgáltatásai kapcsolódnak a "Health and Wellness" piachoz: teljes

preklinikai funkcionális élelmiszer dosszié összeállítását végzik egészségipari

szolgáltatásokhoz kapcsolódóan.

Emellett a fő tevékenységükhöz kapcsolódóan a funkcionális élelmiszerek

kidolgozásában együttműködnek a regionális agrárgazdasági szereplőkkel. A

termékek iparjogvédelemmel ellátott, magyar sajátosságokat hordozó

funkcionális élelmiszerek lesznek. A kifejlesztendő élelmiszer termékek

alapvetően két csoportba sorolhatók. Egyrészt ún. egészséges élelmiszerek,

melyek a tudomány jelenlegi állásának megfelelően alkalmasak

epidemiológiailag kiemelt jelentőségű betegségek megelőzésére, ill.

gyógyítására, a másik csoportba sorolt fejlesztések olyan élelmiszerekre

vonatkoznak, melyek arra szolgálnak, hogy valamely betegségcsoportban

megkerülhetetlenül alkalmazandó gyógyszeres terápia mellékhatásait

csökkentsék.

További feladatának tekinti a klaszter, hogy együttműködjön az akkreditált

Pharmapolis Gyógyszeripari Klaszterrel, valamint innovatív agro-turisztikai

projektek kidolgozását célozva, együttműködve a regionális és több távolabbi

termál klaszterekkel.

Ugyancsak új trendekhez igazodva a klaszter célja a tradicionális kínai és indiai

medicina eredményeinek hasznosítása, különös tekintettel a gyógyító

élelmiszerekre, ill. ennek a komplementer medicinában való felhasználására.

22

A cég létrejöttének körülményei – az együttműködés történeti

előzményei

A klaszterek alakításának nagy hulláma 3 évvel ezelőtt jutott el Magyarországra.

Az egyetemnek már volt kapcsolatrendszere akkoriban, 10-12 ember összeállt és

elkezdtünk együtt dolgozni. Utána 1 évvel látszott, hogy érdemes lenne

akkreditáltatni a klasztert. Korábbi projektek üzemeltették a klasztert, ekkor

artikulálódott a szándék a klaszter akkreditáltatására, ez 2008 nyarán meg is

történt. A prominens kis és nagyvállalati partnerek csatlakozása az ezt követő

évben, években valósult meg. Meglehetősen bizonytalannak értékelték a

pályázatok által finanszírozott létet, így a klaszter nem titkolt célja, hogy a saját

lábán álljon.

A klaszter alapvetően alulról szerveződő egységnek tekinthető, amelyben

elsősorban az egyetemi szereplők ötletét és azok kapcsolatrendszerét

kihasználva jött létre egy működőképes kooperáció. A partnercégek bekerülése is

tulajdonképpen a már korábban kiépült kapcsolatrendszernek köszönhető, de

amit fontos hangsúlyozni, hogy nem csak nagyvállalatokkal lép partneri

kapcsolatba a klaszter. Az IÉK rendkívül széleskörű tevékenységeket folytat a

fejlesztéstől az értékesítésen át a szolgáltatásig. Ezen tevékenységeinek

koordinálására egy klasztermenedzser szervezetet hoztak létre, az Innovatív

Élelmiszeripari Klaszter Kft-t. E gazdasági társulás lehetővé teszi a különböző

szellemi eredmények és létrejött termékek értékesítését, valamint a klaszter és a

kapcsolódó spin-off valamint egyéb gazdasági társaságok működéséhez

szükséges feladatok menedzselését. A klasztercég abszolút piaci, önfenntartó,

nem pályázatokból finanszírozzák működését. Ez meglehetősen jól illusztrálja,

hogy a klaszter, illetve a klasztercég nem az egyetem pufferszervezeteként akar

működni, hanem önálló gazdasági szereplőként akarja definiálni magát.

Az együttműködés színterei, innovatív megoldások

Az IÉK és az egyetem együttműködésének színterei némiképp mások, mint az

eddig bemutatott példák. Ennek megfelelően a kooperáció dimenzióit sem az

eddig tárgyalt struktúrának megfelelően mutatjuk be, hanem nagyobb hangsúlyt

fektetünk az innovatív megoldások ismertetésére.

Elsőként kiemelendő a klaszter cég által tulajdonolt innovatív bolt, az I-bolt.

Ennek célja, hogy azokat az élelmiszereket, amiket kifejlesztenek az egyetemen

a klaszter együttműködéshez kapcsolódóan, azokat be tudják mutatni a piacon,

és a későbbiekben tudjanak vele kereskedni. Ezzel tesztelve a piaci igényeket.

Ez stratégiai jelentőségű, hiszen különösebb gazdasági kockázat nélkül tudják

kicsiben tesztelni az innovatív élelmiszereket, amelyeket aztán a klaszterben lévő

nagy élelmiszeripari cégek segítségével nagyobb volumenben tudnak a piacra

dobni. Az I-bolt segítségével nem csak piaci megjelenés válik lehetővé, hanem az

egyetem vonzereje is jelentősen növelhető. Az I-bolt jelen van különböző

rendezvényeken, vásárokon, számos figyelemfelkeltő újdonsággal tudja magára

23

és ezzel a klaszterre irányítani a figyelmet. A bolt nem csak a kutatói fantázia

által létrehozott „furcsa” élelmiszerek piacát jelenti, hanem lehetőséget biztosít a

tehetséges hallgatók termékeinek piacra vitelére is. Ilyen módon gyakorlati

tapasztalatokat biztosít, a hallgatók a gazdasági életben tesztelhetik, hogy

hogyan lehet egy laborban létrehozott terméket értékesíteni, így a terméket a

teljes értékláncon keresztül végig tudják követni. Tulajdonképpen arra szolgál a

bolt, hogy az egyetem berkeiben létrejövő élelmiszeripari innovációkat,

függetlenül attól, hogy az oktatói vagy hallgatói ötlet, illetve megvalósuló

termék, piaci környezetben tudják tesztelni, nem csak élelmiszeripari, hanem

kereskedelmi, üzleti szempontból is. Ennek nincs jelentősebb gazdasági

kockázata, hiszen a bolt segítségével kiskereskedelmi forgalomban tesztelhetnek.

A másik ehhez kapcsolódó dolog egy rendkívül gyakorlatorientált képzés. Ennek

során a hallgatók lehetőséget kapnak arra, hogy a bolt illetve a klaszter

támogatásával kifejlesszenek egy majdani terméket, és azt a fent említett

módon tesztelhessék a piacon. Ez a lehetőség a mesterképzésben résztvevő

hallgatók számára biztosított, és az élelmiszermérnöki ismeretek mellett üzleti

ismeretek elsajátítására is lehetőséget ad. Ezzel tulajdonképpen a térség

kisvállalkozói bázisának biztosítására nyílik lehetőség. Ha sikeresen piacra visz

egy terméket, akkor az év végén egy tanúsítványt kap erről. Nincs különösebben

irányítva a hallgató, de minden feltétel biztosított számára, hogy innovatív

megoldással rukkoljon elő. A dolog nehézségét mutatja, hogy 40 ember kezdte a

képzést, míg jelenleg mindössze két ember fog tanúsítványt kapni.

Emellett az I-bolt illetve a hozzá kapcsolódó élelmiszerfejlesztő labor gyakorlati

helyként szolgál az egyetemisták számára. Egyfelől a mérnökök a laborban

tevékenykedhetnek, de kereskedelmi ismereteiket is tesztelhetik és fejleszthetik

a boltban.

Az ilyen irányú együttműködések természetesen feltételezik azt, hogy a

klaszterben, illetve az I-boltban szerepet vállaló szakemberek az egyetemmel

intenzív oktatói kapcsolatban állnak, ez egy újabb színterét jelentik a klaszter és

az egyetem együttműködésének.

Az I-bolton kívül a csoportosulás nagy és kisvállalatai egyaránt gyakorlati helyet

jelentenek az Agrártudományi Centrum hallgatói számára. Ezt nem lehet

függetleníteni a klaszter-kapcsolatok tényétől, tehát magának a klaszternek a

létrejötte egyértelműen hozzájárul a gyakorlatorientált felsőoktatás minőségének

a javításához.

Az együttműködés motivátorai, a befolyásoló tényezők - A sikeresség

indikátorai

Az egyetem és a klaszter együttműködése akkor sikeres, ha a klaszter illetve a

klasztercég által tulajdonolt spin-off és egyéb cégek teret, lehetőséget és

támogatást adnak az egyetem falai között létrejövő innováció gazdasági

hasznosíthatóságának. Emellett ugyancsak sikerként értékelhető, ha a klaszterbe

tartozó cégek megfelelő humánerőforrás-képző bázisként tekintenek az

24

egyetemre, ugyanis annak fényében, hogy a klaszter tagjai a régió meghatározó

nagyvállalatai, hosszútávon mindenképpen hozzájárulnak a Debreceni Egyetem

pozitív megítéléséhez és jó híréhez.

25

4. Felsőoktatási intézmény sikeres technológia-transzfer

tevékenysége:

Debreceni Egyetem Technológia Transzfer Iroda

4032 Debrecen

Nagyerdei krt. 98.,

DE OEC Elméleti tömb I. em.

Tel/Fax: +36 52 518-640

E-mail: tto@unideb.hu

A felsőoktatási intézmények intenzív innovációs tevékenysége egyre nagyobb

méreteket ölt, így elengedhetetlenül szükség van olyan szervezeti egységekre,

amelyek segítenek az innovációk és szellemi termékek üzleti értékesítésében.

Ahogy a korábbi esettanulmányokból kiderült országos szinten már a 2000-es

évek közepén artikulálódott a szándék a tudományos szféra eredményeinek

üzleti hasznosítására. Adminisztratív és anyagi szempontból is támogatták a

spin-off cégek alapítását, valamint egyetemenként egy olyan koordinációs

szervezeti egység létrehozását, amely az egyetemi kutatási eredmények ipari és

üzleti hasznosíthatóságát segíti elő.

A Debreceni Egyetemen 2005-ben egy korábbi projekt részeként kezdődött a

Debreceni Egyetem Tudás és Technológia Transzfer Iroda tevékenysége.

A szervezet bemutatása

A Debreceni Egyetem Tudás- és Technológia Transzfer Iroda elsődleges

célja az egyetemi kutatási eredmények ipari és üzleti hasznosításának

elősegítése, és az innovációs kultúra terjesztése az Egyetem polgárai körében.

Kettő fő tevékenysége van az irodának, az egyik az egyetemen létrejövő szellemi

termékeknek a védelme, a másik pedig az üzleti hasznosítása ezeknek a

termékeknek és tudományos eredményeknek. Ez utóbbin belül kettő fő vonalat

lehet megkülönböztetni, egyrészt a licence értékesítést másrészt pedig a saját

cég alapításának az ösztönzését. Az, hogy adott kutatócsoportok esetében

melyik feladat a hangsúlyos a kutatási eredmények kiforrottságának mértéke

határozza meg.

A TTI célja az egyetemen megszületett tudás átvitele és értékesítése a piacon,

elsősorban iparban, tulajdonképpen ezt foglalja magába az egész tevékenység. A

piacon megfelelő helyen kell az egyes termékeket pozícionálni, ehhez azonban

ismerni kell magát a létrejött technológiát és innovációt, valamint annak a

tudományos hátterét. Ezért mindenképpen szükség van a tudományos és az

26

üzleti szemléletre egyaránt. A megfelelő piacok megválasztása elengedhetetlenül

igényel bizonyos üzleti ismereteket emellett, hiszen függetlenül attól, hogy

elsősorban a tudományban létrejövő innovációkról van szó, a piacok ismerete

nélkülözhetetlen. Mára az Irodánál mindkét orientáció erőteljesen jelen van,

azonban korábban a tudományos vonal és a technológia ismerete dominált, míg

mára az üzleti sikerhez szükséges információkat és tudást is birtokolja az iroda.

Praktikusan az egyetemi innováció támogatása egy előkészítő hasznosíthatósági

tanulmánnyal, értékeléssel kezdődik, majd ezt követően döntenek az egyes

szellemi eredmények hasznosíthatóságának módjáról, a támogatandó illetve

erősítendő területekről, stb. Strukturálisan a Tudás- és Technológia Transzfer

Irodát az egyetem Kutatás-fejlesztési Igazgató Tanácsa felügyeli és ellenőrzi,

amelynek tagjai közé tartozik maga a rektor, a stratégiai rektor helyettes, az

innovációs rektori biztos, a gazdasági főigazgató illetve a pályázati igazgató. Ez a

szerv döntéshozatali jogkörrel rendelkezik, az Iroda csak előterjeszt, de a

döntéseket a Tanács hozza.

Ha az egyetemi szervezeti egységek szempontjából nézzük az Iroda kapcsolatait,

akkor az látható, hogy az innováció- illetve a „szabadalom”-intenzív karokkal

illetve centrumokkal ápolnak intenzív kapcsolatot, és bár alapvető céljuk, hogy

összegyetemi szinten segítsék a szellemi termékek értékesítését, mégis

elsősorban a Természettudományi Karral, az Orvosi és Egészségügyi Centrummal

valamint az Agrártudományi Centrummal működnek együtt. Természetesen

ismerik az innovatív bölcsész kutatócsoportokat is, de a BTK-n kevés olyan

hasznosítható szellemi termék van, amelynek egyrészt megoldható a piaci

termékké tétele, másrészt pedig, amelynek kiaknázására az Iroda segítsége

elengedhetetlen. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az orvosi vagy az

élettudományi terület hazai és nemzetközi szinten, meglehetősen kedvező

pozícióban van az oktatási és kutatási rangsorokat tekintve, így talán érthető,

hogy miért intenzívebb a velük ápolt kapcsolat. Ahogyan erre már utaltunk, az

Iroda feladatkörébe tartozik a létrejött termékek menedzselése, de emellett

hangsúlyt kap a későbbiekben „önműködő” spin-off cégek segítése is. Az Iroda

elsősorban az innovációintenzív kutatócsoportok kialakulásának kezdeti

stádiumában „mutat utat” az egyes kutatóknak, kutatócsoportoknak: segít

létrehozni spin-off cégeket, egy-egy új innováció kapcsán segít azok piaci

értékesítésében, de az igazi célja, hogy ezek a későbbiekben önállóan is működni

képes üzleti vállalkozások legyenek.

Az Iroda egyértelmű sikerként könyveli el, hogy mára már az Egyetemi kutatói

köztudatban forog a TTI, és egyre inkább jellemző, hogy a kutatók maguk

keresik fel az irodát az ötleteikkel, kérdéseikkel és problémáikkal. A kutatók

felismerték, hogy kutatási terveikhez illetve eredményeik hasznosításához

forrásokra van szükség, amelyek felkutatásában az TTI rendkívül nagy segítséget

nyújthat, így az elmúlt években a bizalom kiépülésével bekerült a TTI a kutatók

tudatába, egyre többen veszik igénybe az Iroda szolgáltatásait.

Az Iroda mentor és transzferszervezetként működik, nem ápol klasszikus

értelemben vett üzleti kapcsolatot a spin-off cégekkel és a kutatókkal, azaz az

27

innováció gazdasági hasznosításának profitjából nem részesül. Egyelőre nem

olyan konstrukcióban működnek, hogy önálló gazdasági szereplőnek kellene őket

tekinteni, sem a cégek által elnyert pályázatokból, sem pedig a segítségükkel

realizált profitból nem részesülnek. Az Iroda pályázati forrásból lett létrehozva,

működését azóta projektekből finanszírozzák, tulajdonképpen non-profit

szerveződésnek tekinthető. Hangsúlyozandó, hogy bár a felügyeleti jogkört az

egyetem magasabb szervei gyakorolják fölötte, költségvetésének mégsem az

egyetemi támogatások a forrásai.

A cég létrejöttének körülményei – az együttműködés történeti

előzményei

Az Iroda 2005-ben alakult, egy pályázat keretein belül jött létre, a RET

(Regionális Egyetemi Tudásközpont) keretein belül alakult meg. Kezdetekkor 3

fővel működött néhány évig, majd 2008-ban bővült. Akkor még sokkal inkább a

szellemi munka védelmére fókuszált, a jogi szabályozási oldalra koncentrált.

Ekkor még nem volt olyan munkatársuk, aki az üzletfejlesztésre koncentrált

volna, akár az Iroda tekintetében, akár az innováció üzleti hasznosíthatóságára

vonatkozóan. Ma már az igazgató is egy menedzsment szemléletet,

üzletfejlesztési vonalat testesít meg, de változatlanul fennáll a szellemi tulajdon

védelmével kapcsolatos jogi tanácsadás. Az Iroda ma már rendkívül sokrétű

tevékenységet folytat, így szükségessé vált a különböző rendezvények

szervezésével és koordinációval foglalkozó munkatárs foglalkoztatása.

Ahogyan az bemutatásra került tevékenységét illetően az Iroda szorosan

kapcsolódik az Egyetem szervezetéhez, azonban finanszírozás szempontjából

nem, pályázatokból tartja fenn magát, és nem volt ez másként korábban sem.

Jelenleg egy 2 éves TÁMOP pályázat biztosítja az Iroda működéséhez szükséges

anyagi feltételeket, amely 2011 őszén zárul. A folyamatos működés érdekében

mindig új pályázatok bevonására van szükség, hazai és nemzetközi

vonatkozásban egyaránt, hiszen az Iroda önfenntartó. A jövőt illetően az

mondható el, hogy bár elképzelhető, hogy a pályázati keretek egyszer csak

kiürülnek és újak bevonására nem lesz lehetőség, viszont a trendek szerint az

Iroda tevékenységére egyre nagyobb igény artikulálódik.

Az Irodával kapcsolatban mindenképpen fontos megjegyezni, hogy kapcsolatban

van az Egyetem legnagyobb volumenű pályázatával, a munkatársaik annak

megírásában is részt vettek. Ez az ún. Kutató Egyetemi pályázat, amely

hárommilliárdos bevételt jelent az Egyetemnek, és nem mellékesen a projekt

koordinátora helyileg és szakmailag az Iroda munkatársa. Ez azért fontos, mert

egyfelől a hasonló projektek mérete, másfelől pedig a pályázatok megírása

lehetőséget ad arra, hogy előre tervezhessék az Iroda működését. A Kutató

Egyetemi pályázat, ha marginálisan is, de tartalmaz a TTI tevékenység

fejlesztésére forrásokat.

28

Az innovációs tevékenység intézményi súlyát a vezetési gyakorlatok illusztratívan

mutatják. Az egyetem tagja a versenyszférával és az ipar szereplőivel kialakított

klasztereknek, amelyek felügyelete egy, az innovációs stratégiáért felelős

rektorhelyettes hatáskörébe tartozik. Az alapkutatási projektekért a tudományos

rektorhelyettes felel, míg a Tudás- és Technológia Transzfer Iroda (TTI)

közvetlenül a rektor irányítása alá tartozik. A Kutató-elitegyetem cím

elnyerésével létrehoztak egy Kutatóegyetemi Koordinációs Tanácsot is, amely az

alábbi prioritások fejlődését hivatott szolgálni:

- molekulatudomány (gyógyszerkutatás)

- fizika, számítás- és anyagtudomány

- molekuláris medicina

- egészség- és környezettudomány

- nyelvtechnológia és bioetika

Az ún. Tudományos Igazgatóság az alapkutatási feladatokat koordinálja és

menedzseli, az innovációs folyamatokért viszont a TTI felel. Az egyetem

rendelkezik K+F+I stratégiával, megvalósításának eszközei elsősorban utasítások

és szervezés, valamint a tájékoztatás.

Ha nem állnának a pályázatok az Iroda rendelkezésére, a tevékenység

Egyetemen betöltött jelentősége szempontjából mindenképpen szükség lenne a

technológia és innováció transzferálási feladatokat ellátó szervezetre. Jelen

pillanatban a becslések alapján az Egyetem az ilyen esetekben olyan 3-4 fős TTI

fenntartására lenne képes. Ez a jövőbeni működés szempontjából

kulcsfontosságú, és úgy tűnik, hogy a folyamatosságot biztosítja.

Az együttműködés tapasztalatai, kulcselemei, motivációi

Ahogy az látható volt az Iroda elsősorban a már létrejött innovációk és szellemi

termékek értékesítésében segít, de ugyanakkor igyekszik az ezekhez

elengedhetetlen újító, innovatív és reformer attitűd gyökereit is elültetni az

Egyetemi polgárokban. Több fórumon is törekednek az innovatív tudományos

gondolkodás tudatosítására: szabad, kötetlen szabadidős tevékenységek és

szervezett képzések kapcsán is.

Az Egyetemmel együttműködve egy ún. Science Café keretében próbálják meg

az egyetem hallgatóinak és oktatóinak bemutatni a legújabb és legérdekesebb

egyetemi kutatási eredményeket, függetlenül a tudományterülettől. Ez a

rendezvénysorozat kötetlen „kávézói” keretek között lehetővé teszi az egyetemi

tudományos eredmények „fogyaszthatóvá” tételét, azok népszerűsítését az

egyetemisták körében. Rendkívül népszerű a rendezvény, már több alkalommal

került megrendezésre.

Emellett az Iroda kiemelt hangsúlyt fektet az innovációs potenciál „helyes”

kiaknázására: a fiatal kutatók számára összegyetemi szinten szerveznek kutatási

ismeretekkel kapcsolatos kurzust. Az egyetem minden karának elsőéves PhD

hallgatói számára a kötelezően teljesítendő kurzus jelentékeny részét a szellemi

29

tulajdonvédelem és innováció-menedzsment témakörének megismerésére

fordítják, ilyen módon a legfontosabb célcsoportot érik el.

Emellett pedig természettudományi érdeklődésű egyetemi hallgatók számára

üzletfejlesztési menedzser tanfolyamot indítottak, nem titkoltan azzal a céllal,

hogy a kutatás-fejlesztési eredmények üzleti hasznosítását elősegítsék, és

menedzsereket képezzenek a spin-off cégek számára. Kifejezetten biológus,

orvos, informatikus hallgatókat kerestek, akik nem közgazdasági területen

tanulnak. A képzés lényegében arra irányult, hogy a meglévő szakmai

kompetenciákkal rendelkező fiatalok üzleti képzésben is részesüljenek és ilyen

módon képesek legyenek szakmenedzseri feladatok elvégzésére. A képzés

hallgatóit egy szigorú kiválasztás eredményeként iskolázták be, emberi erőforrás

tanácsadók segítségével szűrték a készségeiket, nyelvtudásukat és a

kompetenciáikat. A tanfolyam elvégzése után egyetemi spin-off cégeknél maradt

a hallgatók egy része, de volt, aki önálló vállalkozást indított.

Emellett terveznek ún. Innovációs versenyt is, amely azt hivatott szolgálni, hogy

a jó ötletek és potenciális üzleti vállalkozások egymásra találhassanak, illetve a

már meglévő egyetemi spin-off vállalkozások felfigyelhessenek a jövő kutatóira.

Ennek amolyan előfutára az ún. ötletbörze, amikor multinacionális cégek és fiatal

hallgatók találkoznak, eszmecserét folytatnak, és a vállalatok akár

munkatársakat is találhatnak, így pedig a hallgatók munkalehetőséghez

juthatnak.

A képzéseken túl az Egyetem és az Iroda együttműködése más színtéren is

megtörténik. Gyakornokokat foglalkoztatva a munkapiac keresleti oldalaként is

tekinthetünk a szervezetre, és mint ilyen explicit módon megfogalmazott

elvárásai előremutathatnak a jövőre nézve. A gyakornokaikat hirdetés útján

választják ki, szakmailag és személyiség szempontjából is tesztelik őket. Az

Iroda fontosnak tartja, hogy a hallgató rendelkezzen egy alapvető tudományos

háttérrel, legyen a saját szakmájában tájékozott, de a pragmatikus szemlélet

ugyancsak fontos. Emiatt az előző esettanulmányokkal egybecsengően ők is

hangsúlyozzák a gyakorlati képzés jelentőségét. Arra hívják fel a figyelmet, hogy

a szakmai gyakorlat sokszor csak névleges, és ennek hátulütőit ők is

tapasztalják, a cégek sok esetben csak egy aláírással elintézik a gyakorlatot,

hiszen az idő rövidsége miatt egyszerűbbnek tűnik ez, mint időt szánni az ő

betanításukra. Sajnos a cégek oldaláról megfigyelhető egy elutasító attitűd, és

még gyakorlati oktatási díj ellenében sem hajlandó a cégek egy része hallgatókat

vállalni.

A sikeresség kritériumai

A TTI esetében az együttműködés sikerességének megragadása meglehetősen

nehéz feladat, a sikert több féle szempontból mérik. Egyrészt mivel

pályázatokkal is foglalkoznak ott, ha már egy projekthez finanszírozást tudnak

rendelni, akár úgy, hogy behoznak egy pályázatot, az már siker. Ebből már van

bevétel, amiből lesz eredmény, mondjuk a projekt továbbvitele. Ezt már

30

sikerként lehet elkönyvelni. Ha anyagi szempontból nézzük, akkor a cégek

alapításánál persze van profit, de az a folyamat, a kutatómunka, amíg

eljutottunk a cég megalapításához, az pedig nagyon nagy ráfordítást igényel, így

egyelőre a TTI nem részesedik a profitból. Egyelőre a cégek folyamatos

működése a cél, a nagy profit termelés egyelőre még várat magára. Néhány

esetben már maga cég létrehozása már sikerként van elkönyvelve. Emellett a

TTI által szervezet rendezvények látogatottsága, a képzéseik népszerűsége és

sikere, valamint az Egyetem falain belüli ismertségük egyértelműen sikerként

tekinthető.

Az Egyetem és a gazdasági szereplők kapcsolódásának lehetséges

megoldása: Mag Praktikum Zrt.

Ahogy korábban már esett szó róla, a Debreceni Egyetemen működik egy sajátos

tudástranszfer szervezet, amely nem elsősorban az innovációval és a kutatás-

fejlesztéssel foglalkozik, hanem sokkal inkább a humán erőforrás képzésének

gyakorlati oldalát hivatott megoldani. Az Agrártudományi Centrum (ATC) berkein

belül működő MagPraktikum Zrt.

A cég a gyakorlatigényes képzésekhez tartozó gyakorlatok koordinációjával

foglalkozik, egyrészről a képzéseknek megfelelve, másrészről a fogadóhelyeknek

az igényeit kiszolgálva. A céget az hívta életre, hogy a gyakorlati képzést igénylő

szakok komoly erőpróba elé állították az Egyetemet, nehézkes volt működő

cégeket bevonni. Így ez egy egyetemi kezdeményezésből nőtte ki magát, hogy

legyen egy koordinációt folytató, egyetemi szolgáltató cég. Nem egyetemi

tulajdonban van, de egyetemi forrásból működik. Ezzel a céggel kapcsolatban az

volt a koncepció, hogy a Centrumnak egy koordináló szerve legyen, ahol összefut

minden szál, a hallgatók és a gyakorlati helyek is nyilván vannak tartva, így

sokkal hatékonyabb a kommunikáció. Híd szerepét tölti be a vállalkozás, képes a

cégek, illetve az Egyetem érdekeit és igényeit egymás felé közvetíteni.

A cég létrehozásának motivációja az adatbázis létrehozása volt, amely egy

lehetséges munkahely közvetítő cég irányába mutat. Ma a cégek is fizetnek a

hallgatók után, illetve a karok is fizetnek a gyakorlatok megszervezéséért. A Mag

Praktikumnak csak szerződéses kötődése van az egyetemhez, illetve a vezetője

félállásban dolgozott, mint óraadó, de ma már nem dolgozik ebben a státuszban.

Azok az egyetemi oktatók, akik a cégnél dolgoznak a gyakorlatok szervezésében,

tehermentesítést kapnak az egyetemi feladataikból.

Jelenleg 300-400 céggel vannak kapcsolatban, ez általában 3 oldalú kapcsolat:

az Egyetem, a cég és a Mag Praktikum, mint közvetítő cég között zajlik. A cégek

főleg helyi, Kelet-Magyarországi cégek, de van néhány az ország más területeiről

is. Iparági fókuszt tekintve elég színes, a gyakorlatigényes képzések az ATC-hez

kapcsolódnak, így a hallgatók elsősorban a mezőgazdasági, környezet- és

élelmiszermérnöki szakokra járnak, valamint az üzleti képzések vannak még

jelen – kereskedelem és marketing, turizmus vendéglátás, pénzügy számvitel, és

31

informatika szakigazgatás. A cég mostanában kezdi a Centrumon kívülre is

kiterjeszteni tevékenységét: ha máshol is van gyakorlati helyre igény az

Egyetemen, akkor ezeket harmonizálják, és valamilyen formában koordinálják. A

koordináció a fő profil, de emellett mással is foglalkoznak. Ezen felül még ehhez

kapcsolódik, hogy a cég egy kommunikációs csatorna a fogadó szervezetek és az

Egyetem között. Ez a kommunikáció hatékony, és jól működő, amely más egyéb

kacsolódási pontra is jól használható a jövőben. A cégek szempontjából motiváló

az utánpótlás képzése, a K+F tevékenységek, problémamegoldások megtalálása.

A vállalkozás felméri a hallgatók és a cégek igényeit, illetve a Mag Praktikumnak

is van egy szakmai elvárása mindkét fél felé. Ezt követően feltérképezik, hogy

hol vannak olyan cégek, ahol a hallgatók gyakorlaton vehetnek részt, majd

megkeresésre kerülnek a cégek. A cég olyan informatikai rendszerrel

rendelkezik, amely a személyes adatokon túl mutatja, hogy a hallgatónak a

szakján milyen kulcstárgyai vannak, milyen kompetenciákat ismer el magáról,

hol szeretné a gyakorlatát tölteni, ez régió vagy városi szinten, esetleg a konkrét

cég megnevezésével. Illetve a cégek is regisztrálnak, akik gyakorlati helyet

biztosítanak, ők is megadják a szakterületeket, ismereteket, nyelvtudást,

amelyekkel rendelkeznie kell a hallgatóknak, akik oda mennek. Ezeket a kétoldali

információkat fésüli össze ez az informatikai program. Így kerül mindenki a

legjobb helyre. Természetesen arra is van példa, hogy a cégek már eleve

meghatározott nevet adnak le, amelyek előre egyeztetve lettek, ismeretség

alapján.

A vállalatok számára ez a kidolgozott rendszer megfelelő: megszervezett, szűrt a

rendszer, van kivel kapcsolatot tartani. Sok cég a hallgatóknak fizetést is ad,

amit a szakképzési támogatásából levonhat, ami megint csak kedvező megoldást

nyújt. A rendszer jól működik, a cégeknek is fontos lenne, hogy legyen

gyakornokuk.

A cégeket természetesen győzködni kell, hogy gyakorlati helyként működjenek,

hiszen ez megterhelő nekik pénzben, időben, foglalkozni kell a hallgatóval,

számítógépet kell biztosítani nekik, illetve még egy munkatársat is kiemel a

munkából, aki betanítja, felügyeli, az adminisztrációs oldalról nem is beszélve.

Félnek tőle, de aztán, amikor hagyják elmagyarázni a dolgot, hogy az

adminisztrációt nem nekik kell végezni, hanem a Mag Praktikum végzi, akkor

barátságosabbak és nyitottabbak lesznek. Az ismeretek hiánya és az újtól való

félelem, ami visszatartja a cégeket kezdetben.

A vállalatok megkeresése sokféleképpen történik. Arra is volt példa, hogy a

hallgató hozott magánkapcsolata útján egy céget a rendszerbe, és legközelebb is

felkérik a hallgatók fogadására. Személyes kapcsolatok útján van a legtöbb cég,

de az is bekövetkezett már, hogy a cég kereste fel a Mag Praktikumot, hogy

szeretne gyakornokokat fogadni, mert hallott róla. Tele-marketing, pénzügy,

turizmus, gazdasági rész az egyik vonal, illetve természetvédő, állattenyésztő,

növényvédő a másik vonal, és ezek ismeretében keresnek fel ilyen jellegű

cégeket.

32

Olyan vállalatok is vannak, akik állami cégek, és nem tudnak fizetni a

hallgatóknak, de a végén mindig pozitív kicsengése van az együttműködéseknek.

Hallgatói, cégek általi személyes elégedettségi mérés is van, gyakorlati

beszámolóval és prezentációval zárul a gyakorlat. Nem volt olyan cég, aki azt

jelezte volna, hogy nem kíván több hallgatót fogadni.

A hallgatókkal kapcsolatban a cégek a kreativitást és a problémamegoldó

képességet várják el a legjobban, de ez alatt a pár hónap alatt ezek nem jönnek

a felszínre sokszor. Az együttműködési képességgel, készséggel nem szokott

gond lenni, negatív visszajelzés nem nagyon van. 15-18 %-ban ott is maradnak

a gyakorlat letelte után is a hallgatók. A hallgatói kompetenciákkal sincs nagy

probléma, sok esetben bíznak a hallgatókra komolyabb munkát is, nem csak a

kávéfőzést, példa erre, hogy a pénzügy-számvitel szakosok sok esetben

könyvelnek. A gyakorlati helyen a hallgatók kapnak visszajelzést a tudásukról,

ami dokumentálva is megtalálható, és ez a tanszéki vezetőség számára is

hozzáférhető. A cégek megmondják, visszajelzik, hogy mi kellene nekik, mi az

igényük.

Az utóbbi években a nyelvtudással és a szaktudással kapcsolatos ismereteket

nem tartják elégnek a cégek. A BsC-és képzésbe benne van mindenből egy kicsi,

de semmi nem elég. A piac azt várja el, hogy ha kijön egy pénzügy-számviteles

BsC-és, akkor azon a szakterületen tudjon mindent. A cégek közlik, hogy nekik

mire, milyen jellegű tudással kellene rendelkeznie a leendő munkavállalónak.

Ennek orvoslására bizonyos tárgyakban a vállalati vezetőket is bevonják a

tanításba, és tartanak bizonyos órákat.

A legfontosabb elvárások a hallgatók felé, hogy megfelelően tudjanak

kommunikálni, kreatívan gondolkodni, csapatban dolgozni, képesek legyenek

tanulni, fejlődni, problémát megoldani –, és a cégek véleménye szerint erre az

egyetemi oktatás nem fordít figyelmet. Ezeket tanítani kellene tréningek

formájában, azonban ez számos problémát vet fel. A piaci tapasztalatok szerint

nem feltétlenül az egyetemi oktatók erre a legalkalmasabbak, hogy ezeket

megtanítsák a hallgatóknak. A cégeket kellene meggyőzni arról, hogy azt a

pénzt, amit kifizetnek trénerekre, az egyetemnek fizessék, és az egyetemen

belül képezzék ki a hallgatókat fele annyi pénzből.

A legfontosabb, hogy minél hatékonyabban tudjon működni a rendszer, meg kell

ismerni az egyetemnek és a cégeknek egymást. A fórumok erre nem a

legalkalmasabbak, tematizált dolgokról van szó, a valós problémák nem fognak

előjönni. Szükséges megismerni egymás érdekeit, hiszen az érdekek mentén

alakulnak ki a dolgok. A tanszékeknek is oda kell menni a cégekhez, meg kell

érteni, mi motiválja őket, és szolgáltatni kell. „Az egyetemnek kell megtenni az

első lépést.” A Mag Praktikum munkatársai is olyanok, akik nem ebben a zárt

közegben mozognak, ismernek cégeket, tudják, hogyan kell tárgyalni, hogy

piacorientált képzés valósulhasson meg, ez az együttműködés kulcsa. Vállalati

ösztöndíj bevezetésén gondolkodnak a centrumon belül, valamint a bemutatott

TTI-vel vezetőképző tanfolyam elindítása a terv, ilyen módon ahogy látszik egy

33

intenzív kapcsolatrendszer rajzolódik ki az egyetem egyes szervezeti egységei

között, a felsőoktatás minőségének javítása érdekében.

34

Az esettanulmányok tapasztalatai alapján

megfogalmazható ajánlások és az együttműködést

jellemző paraméterek

A bemutatott esettanulmányok a felsőoktatási szféra és a gazdaság

együttműködésének rendkívül különböző aspektusait fedik le, ilyen módon

összehasonlításuk meglehetősen bonyolult. Ami mindegyik esettanulmányban

közös az az, hogy a tudományos tevékenység és a gazdasági kapcsolódás

egyaránt megfigyelhető, legfeljebb ezek egymáshoz viszonyított aránya

különbözik.

A Debreceni Egyetem szerencsés helyzetben van, hiszen tudományegyetemi

gyökerekkel rendelkezvén számos tudományterület kap helyet falai között, így a

gazdasági élet kifejezetten széles palettáján hasznosítható eredményekkel és

szellemi termékekkel érvényesülhet a piacon. Ahogyan esettanulmányaink

mutatják elsősorban a reál, természettudományi területen vannak élénk

kapcsolatok, de hiba lenne leírni akár az informatikai vagy gazdaságtudományi

vonalat.

Az esettanulmányok alanyai egy speciális hibrid egyetemi-piaci szegmensbe

tartoznak, ilyen módon ezt a következtetések szempontjából előnyként és

hátrányként is felfoghatjuk. Egyértelműen előny, hogy gyakorló üzleti

egységként explicit elvárásokat tudnak megfogalmazni a kibocsátott

humánerőforrás mennyiségi és minőségi jellemzőit illetően, azonban

érintettségük, de inkább speciális működési területük folytán sajátos igényekkel

rendelkeznek. A munkapiac keresleti oldalának nagyon kis szegmensét jelentik,

azonban a piaci igényeket saját bőrükön tapasztalva mégis belelátnak a

munkaerőpiac folyamatainak alakulásába.

Hátrány azonban, hogy elsősorban egyetemi aktorként viszonyulnak az egyetem

gazdasági szerepvállalásához, így megközelítésmódjukban inkább a tudomány,

mintsem a piaci logika kap helyet.

Általánosítható eredmény, hogy még mindig kevéssé gyakorlatorientált az

egyetemi képzés, azzal együtt, hogy olyan szervezeti egységek jelentették az

esettanulmányaink alanyait, akiknél a tudományos háttér legalább olyan erős,

mint az üzleti vonal, ha nem erősebb. Ezért különösen éles kritika a

szakmákhoz kapcsolódó gyakorlati kompetenciák hiányának

hangsúlyozása, hiszen az innovációval foglalkozó egyetemi vállalkozások

tudományos érdeklődésen és komoly tudományos eredményeken alapulnak, de

ezzel együtt erőteljesen kiemelik a gyakorlati tudás jelentőségét. Nem

választhatunk tehát egyértelműen a tekintetben, hogy a felsőoktatás inkább a

tudomány irányába tolódik el, hiszen a vizsgált cégek mindegyikében legalább

akkora hangsúly van a tudományos ismereteken is.

A gyakorlati képzés fejlesztése, a releváns gyakorlati és praktikus

ismeretek megtanítása szinte minden tudományterületen

35

elkerülhetetlen, hiszen ahogyan a biológiában és az orvosi genomikában, úgy

az üzleti és agrárképzésben is erre helyezték a hangsúlyt. Míg előbbi esetében a

laboratóriumi feladatokat kellene jobban hangsúlyozni, addig utóbbi esetében a

kompetenciákat emelték ki. A problémamegoldás, a nyelvtudás és kurrens

gyakorlati tudás minden elemzett területen hiányként jelentkezik, ezekben

mindenképpen előre kellene lépni.

A másik fontos dolog az üzleti szféra szereplőivel való kapcsolatok intenzitása. A

jövő záloga abban áll, hogy valamilyen módon érdekelté kellene tenni a

gazdasági szereplőket az oktatásban való szerepvállalásra; ennek két

aspektusa lehet fontos. Egyrészt, hogy oktatóként, óraadóként kapcsolódnak

a képzésbe, ilyen módon alakítják a kurrikulumokat és a tantervek kialakítása

során a piaci igényeket is figyelembe veszik. A másik lehetőség, hogy gyakorlati

helyként jelennek meg, közvetlenül hozzásegítve a hallgatókat a praktikus

ismeretek elsajátításához.

Emellett fontossá vált a hallgatók innovativitásának ösztönzése is. A hallgatók

innovációba való bekapcsolódására most van a Debreceni Egyetemen egy

kezdeményezés, ahol speciális vállalkozói képzést dolgoztak ki – finn modell

alapján –. Ebben a képzésben minden munka tréningekben és team-ekben folyik,

nincs kötelező óra, és a 4-5 hallgatóként létre kell hozni egy vállalkozást. Ezek

nem önálló gazdasági egységek lettek, hanem a Mag Praktikum Zrt.-n belül van

egy divízió csoport, ehhez tartoznak a létrehozott vállalkozások. 1 év alatt

ezekben dolgoznak a hallgatók, utána ki kell menniük a szervezet oltalma alól a

piacra. Nem vizsgáznak, hanem ehelyett közös megbeszélések vannak, és a piaci

igényeknek megfelelően kell fejleszteniük a vállalkozásokat. Pozíciók is vannak,

amelyeket változtatnak idővel, mindenki gyakorlatot kap minden területből. A

finneknél ez annyira működik, hogy a résztvevők 2 hónapon belüli

elhelyezkedése 100%-os, mert vagy él a vállalkozás tovább sikeresen, vagy

pedig a vállalatok alkalmazzák őket, mert a problémamegoldó képességük átlag

feletti, nem csak egy elméleti tudásuk van. Hasonló reményeket fűznek itthon is

a képzéshez. Az ilyen és hasonló innovatív megoldások benchmarkingja

mindenképpen megfontolandó ajánlás a hazai felsőoktatás fő és mellékszereplői

számára, akár az esettanulmányokban bemutatott képzésekre, akár a sikeres

spin-off cégekre, vagy akár a koordináló szerepet betöltő Mag Praktikum Zrt.-re

gondolunk.

Ami az együttműködést jellemző paramétereket illeti, az esettanulmányok

alanyainak heterogenitása megnehezíti ezen indikátorok definiálását. A kvalitatív,

elméleti megközelítések alapján az alábbi paraméterek feltételezhetőek, ezek

többsége a gyakorlatban is mérhető, tesztelhető.

A felsőoktatási szereplő, szervezeti egység nyitottságára vonatkozó

paraméterek:

- gyakorlati képzésbe bevont vállalkozások száma

- oktatásba bevont gyakorlati szakemberek száma

36

- cégekkel való rendszeres, kidolgozott együttműködések száma

- együttműködések száma különböző cégekkel

- együttműködések különböző típusa a cégekkel

humán erőforrás

infrastruktúra

mindkettő

- egyetemi cégek száma, amelyek közvetlenül gyakorlati helyek is

- egyetemi cégekben tevékenykedő oktatók száma és aránya

- egyetemi cégekben tevékenykedő oktatókhoz kapcsolódó FTE értékek

37

Melléklet:

- Esettanulmány vázlat -

A kiválasztás indoklása

1. A cég legfontosabb működési jellemzői

2. A cég alapításának körülményei

- alapítók

o kezdeményezés szintje (összegyetemi, centrumi, kari, intézeti,

tanszéki?)

o érdekek

o „melyik rektor alatt jöttek létre?”

o kötődés az egyetemhez, egyetemi tisztségekhez, egyetemi

szervezeti egységekhez

- formális célok az alapító okiratból

- fő motivációk

- első projektek

- tulajdonosi viszony kezdetben

3. A cég jelenlegi tevékenységének főbb jellemzői

- fő profil, a kiválasztott szervezet tevékenységének ismertetése

- főbb projektek

o kutatás/fejlesztési

o egyetemi vs. nem egyetemi együttműködés

- főbb partnerek

- A cég és az Egyetem kapcsolata

Az együttműködés kezdetei

Okok

Feltételek

Motivátorok

Kulcsszereplők

Az együttműködés, mint ’best practise’

Az együttműködés színterei

Az együttműködés tapasztalatai

Az együttműködés feltételei, kulcselemei és motivációi

38

o Haszonból való részesedés

o Döntéshozatal mechanizmusa

Mit emel ki a cég?

Mit emel ki az Egyetem?

Milyen tényezők befolyásolják az együttműködést?

o Külső tényezők

o Belső tényezők

Az együttműködés sikerének indikátorai

Cég-egyetem közös projekt/ összes projekt

Projektek és bejegyzett eredmények

Humánerőforrás (fejlesztés) területén való

együttműködés

o Gyakornokok, munkatársak

Milyen ajánlások fogalmazhatóak meg a tapasztalatok alapján a vállalatok, a

felsőoktatási intézmények és más szereplők (pl. a kormányzat, régió stb.)

számára?

Milyen paraméterek azonosíthatóak az együttműködéssel kapcsolatban, illetve

milyen paraméterekkel jellemezhető az?