[8] Kassai Lajos: A magyar olajipar története a MOL Rt.megalakulása elõtt. BKL Kõolaj és Földgáz, 1997. 10. szám,267–270. p.

[9] Srágli Lajos: Az elmúlt évtizedek nyomában. MOLHírlap, 1996. október.

[10] Srágli Lajos: Adatok a zalai olajbányászatról1950–1954. Részlet „A magyarországi szénhidrogén-bá-nyászat elsõ ötéves terve” címû tanulmányból.

[11] Ötven éves a magyar kõolaj- és földgázbányászat.

KFV 1937–1987. Kõolaj- és Földgázbányászati Vállalat,Nagykanizsa, 1987.

[12] A magyar gázipar 1970–1998. A Magyar Energia Hivatal, aGázszolgáltatók Egyesülete és a MOL Rt. közös kiadványa, 1999.

[13] A magyar kõolaj- és gázipari kutatás-fejlesztés törté-nete. SZKFI, 1990.

[14] Molnár László–Srágli Lajos: A Magyar OlajipariMúzeum Archívumának forrásai (Referátumok) MOIMKözlemények 12. Zalaegerszeg, 2001.

114 Kôolaj és Földgáz 34. (134.) évfolyam 8. szám, 2001. augusztus

Mrs. Ferenc Dallos B.Sc.Mech, B.Sc.Environ.: Financial con-trol and management organizations of the Hungarianhydrocarbon industry before the establishment of MOL,i.e. between June 8, 1933 and July 1 (or December 1) of1991

The article gives a lively description of the structural andorganizational changes that occurred in the Hungarianhydrocarbon industry, from the very beginning of theexamined period until the establishment of MOL Co.Ltd.The Hungarian Oil and Gas Company Ltd. (hereafterreferred to as “MOL”), a company that played a key role inthe Hungarian energy supply was founded ten years ago,on July 1, 1991. With that move, the complex line consist-ing of prospection and exploration of the domestic hydro-carbon reserves, oil refining and natural gas processing wasconcentrated in a single business enterprise. Numerouspublications (books, essays, articles, memoirs, etc.) werewritten to analyze the historic period spanning from the

early concessionary prospections until the date of MOL'sfoundation. All the known resources contained differentinformation whose accuracy depended on the circum-stances of the time, e.g. ambitions urging early publication,personal intentions of the author, etc. However, theyenable a better understanding of the quantities of feedstockand products handled, the facts and changes underlying theevolution of the units performing and managing the vari-ous work processes. One can find a treasury of surveys dedi-cated to the history of this industry and profession and rec-ollections of personal touch. The author assumed a twofoldtask. She wanted to pay respect to the achievements of theten-year old MOL and to outline certain "professionalfamily trees" in order to give a picturesque but documen-tary representation of the organizational and structuralchanges that had taken place in the period between 1933and 1991 and, thus, to help the future generations learnimportant lessons and acquire additional knowledge.

Emlékülés50 éves a magyar középfokú olajipariszakképzés

1951-ben kezdõdött meg Nagykanizsánaz olajipari szakemberek képzése. Az el-

telt 50 év során a képzést a vegyipari, a gáz-ipari, valamint a környezetvédelmi szakága-zatokra is kiterjesztették. Ez idõ alatt szakmá-jukat szeretõ és értõ szakmunkások és techni-kusok kerültek ki innen az iparba, ahol a to-vábbi tanulmányaik és munkájuk során kivá-lóan megállták a helyüket. A régi falak között,ötven év történéseire emlékezve került sor ajeles évforduló megünneplésére a WinklerLajos és Zsigmondy Vilmos Baráti Kör rendezé-sében, 2001. április 28-án, Nagykanizsán. Azünnepi eseményeknek a Zsigmondy Vilmosés Winkler Lajos Mûszaki Középiskola utód-ja, a Zsigmondy Vilmos és Széchenyi IstvánSzakképzôiskola adott otthont.

A megjelent egykori és jelenlegi diákokat,tanárokat és szakmánk jeles képviselõit tar-talmas programmal várták a rendezõk. Aszakmai és baráti beszélgetéseken kívül szá-mos kiállítás megtekintésével gazdagíthattákismereteiket a találkozó résztvevõi.

Szele Imre, az iskola igazgatóhelyettese

nyitotta meg a „Zsigmondy Galériában” ren-dezett kiállításokat. A Zsigmondy Vilmos emlé-kének szentelt kiállításon a nagy elõd életútját(a selmeci akadémia, a bécsi bányaigazgató-ság, Resica, az Annavölgyi bánya, a pesti ma-gánmérnöki praxis, tudományos és vízkutatótevékenység) képekkel illusztrált tablón mu-tatták be, kiegészítve a tárlókban elhelyezettirodalmi anyaggal. Zsigmondy Vilmos munkás-ságáról Csath Béla bányamérnök, a MOIMZsigmondy Vilmos Gyûjteményének vezetõ-je emlékezett meg, kiemelve a fúrási munkaábrázolása, valamint a furadékminta gyûjtéseés tudományos feldolgozása terén végzett ki-emelkedõ tevékenységét. Ugyanitt volt látha-tó a „Szénhidrogének, szénhidrogénipar Ma-gyarországon” c. kiállítás is, melyet dr. BenczeGéza (az Országos Mûszaki Múzeum fõigaz-gató-helyettese) nyitott meg, és mutatott be aközönségnek. A kiállítás célját a megnyitóbólidézett mondatok jól szemléltetik: „Nincs an-nál nagyobb dolog, mint abban a városban,abban a megyében nyitni meg egy kiállítást,ahol korábban az ember maga is – az akkormég nagyon új Olajipari Múzeum munkatár-saként – kiállítást készítõ muzeológuskéntdolgozott. A jelen kiállításon bemutatásra ke-rülõ kép- és dokumentumanyag ilyen összeál-lításban még nem került a látogatók elé. Atörténet, a képek zöme azonban nem ismeret-len. Mivel e vándorkiállítás elõször Dél-Zalá-ban került felállításra, röviden szólnék az itte-ni történeti eseményekrõl. Zala megyében a

kõolaj természetes elõfordulása már több év-százada ismert volt. Az itteni olajtermelésnagyságrendje akkor még jelentéktelen volt.A muraközi olaj legrégibb írásos említése aZala Megyei Levéltárban található 1786-tól,mikor a megye olajat küldött a pesti egyetemkémiai tanszékének elemzés céljából. A ter-mészetes kibúvásaiban régtõl fogva ismertanyagot a környékbeli nép kocsikenõcsként ésgyógyszerként használta. A rövidéletû és si-kertelen próbálkozásokat váltotta fel az 1884-ben megindult fúrásos kutatási tevékenység,majd a rendszeres földtani kutatásokon alapu-ló kutatás és feltárás. Ezek voltak azok a kul-túrtörténeti értékeket is hordozó elõzmé-nyek, amelyek kiindulópontjai lettek a – Dél-Zalában is folytatott – korszerû kutatásoknak,gyorsan növekvõ termelésnek és egyre sokol-dalúbb felhasználásnak. A kiállítás ezekrõlszól…” A Nemzeti Kulturális Örökség Mi-nisztériuma és a Nemzeti Kulturális Alap-program által támogatott kiállítást a MagyarOlajipari Múzeum rendezte. A 13 tablóból ál-ló vándorkiállítás a kõolaj elsõ hazai írásosemlítésétõl (1. és 2. tabló), a kezdeti felhaszná-lás (3. és 4. tabló), az összetétel, a népgazdasá-gi jelentõség (5. és 6. tabló) az iparszerû kiter-melés és feldolgozás (7-13. tabló) anyagainkeresztül nyújt ismereteket napjainkig terje-dõen. A 7-13. tablók az EUROGASCO,MAORT, MANÁT, MART, MOLÁRT,ONÁRT társaságok, valamint a MASZO-VOL, MASZOLAJ részvénytársaságok, az

HAZAI HÍREK

115Kôolaj és Földgáz 34. (134.) évfolyam 8. szám, 2001. augusztus

OKGT és a MOL Rt. által folytatott szénhid-rogén-termelési és -feldolgozási tevékenysé-geket mutatják be. Az egyes folyamatokat fo-tók, grafikonok, táblázatok illusztrálják. A ki-állítás részét képezte iskolatörténeti anyag is.Az emlékezõket az iskola az 1951–2001. éviidõszakát felölelõ Évkönyvvel örvendeztettemeg. Szele Imre igazgatóhelyettes a könyv be-vezetõjében a következõket írta: „...az iskolatechnikumként, majd szakközépiskolakéntkiváló szakembereket adott az egész ország-nak, akik ma a gazdaság irányításában, vala-mint az utánpótlás nevelésében vesznek részt.Ebben a kis könyvecskében múltunk történe-ti visszatekintése és visszaemlékezése kerül azolvasó elé. Fényképek örökítik meg névadó-inkat, az iskola igazgatóit és az itt végzett di-ákból lett, itt tanító kollégákat. Néhány sor,adat is található, amely a jelent mutatja be.Összevetésként került be az elmúlt ötven évfejlõdésének bemutatása.„

Az évkönyvben az 1951–2000 közöttérettségizettek nevein kívül szerepel a2000/2001. jubileumi tanév osztályainak ésnevelõtestületének névsora is. A tetszetõs ki-állítású és igényes kivitelû 130 oldalas könyva nagykanizsai Szociális Foglalkoztató mun-káját dicséri.

(Csath Béla)

Hazai kôolaj- és/vagy földgáz-elôfordulások feltárásánakévfordulói

B ár az iparágban a hazai olajtermelésszületésnapjának 1937. november 21-

ét (a Budafa-2 kút termelésének kezdetidátumát) tekintik, azonban az ezt megelõ-zõ évben már lemélyítették a széndioxid-szénhidrogén gázkeveréket adó Inke-1 sz.fúrást, és 1936. december 6-án kezdtékmeg az elsõ mélyfúrást a bükkszéki felbol-tozódáson. Ezzel a fúrással Bükkszéken1937. február 21-én találták meg a vízmen-tes kõolajtartalmú szintet. Ez évben a kö-vetkezõ szénhidrogén-elõfordulások feltá-rásának évfordulóiról emlékezünk meg:Év Az elõfordulás neve1936 Inke-Iharosberény1941 Hahót-Söjtör-Pusztaszentlászló,

Tótkomlós1946 Biharnagybajom1951 Nagylengyel1956 Demjén K, Tatárülés-Kunmadaras,

Törtel1961 Szarvas, Tarany1966 Pásztori, Szank Ny, Tázlár, Tót-

komlós DNy1971 Endrõd-I, Kaszaper D, Szeged1976 Endrõd-III, Endrõd-III/C, Kis-

kunhalas Ny, Köröstarcsa, LiszóMagyardombegyháza DNy, Orta-háza Ny, Sarkadkeresztúr

1981 Békés, Kiskunhalas D, Mélykút ÉK

1986 Doboz, Ortaháza K, Örménykút,Tázlár É, Törökszentmiklós,Végegyháza Ny

1991 Csanádalberti É, Öttömös Ny,Szolnok DNy, Szolnok É, Tura,

1996 Csávoly, Furta Ny, Nagykereki Ny,Komádi K, Kiskunmajsa Ny.

(dé.)

Jubileumi ünnepségVeszprémben

Május 30-án ünnepelték a VeszprémiEgyetem Ásványolaj- és Széntechno-

lógiai Tanszéke fennállásának 50. évfordu-lóját. A tanszék az egyetem jogelõdjénél, az1949-ben alakult, Budapesti Mûszaki Egye-tem Nehézvegyipari Karán 1951-ben szer-vezett négy szaktanszék egyike volt. Azérthozták létre, hogy a hazai szén- és szénhid-rogén-feldolgozó iparágak számára szak-embereket, mérnököket képezzen. Az em-lékünnepségen a feldolgozó ágazat szakem-bereinek elõadásai az ipari fejlesztések ered-ményeirõl és a hazai kõolajipar jelenlegi cél-kitûzéseirõl számoltak be. Rátosi Ernõ ny.vezérigazgató elõadása a magyar kõolajfel-dolgozó-ipar 1960-2001 közötti fejlõdés-történetérõl szólt. Sebestyén Béla, a Termék-tároló Rt. vezérigazgatója pedig a volt hall-gatók nevében emlékezett Péchy László pro-fesszorra, tanszékvezetõ egyetemi tanárra.

Az olajipari szakemberképzésévfordulói• 1946. május 1-jétõl megkezdõdik a ta-noncképzés a MAORT vállalatainál.

• 1951-ben 40 hallgatóval megindultNagykanizsán a mélyfúróipari és kõolaj-bányász-technikusképzés (elsõ végzõsnövendékei 1955-ben álltak munkába).

• Szintén 1951-ben indították el Bázake-rettyén a nappali olajipari szakmunkás-képzést.

• A Bánya- és Energiaügyi Minisztéri-um engedélyével a fõiskolát és egyetemetvégzettek számára Nagykanizsán 1951. áp-rilis 1-jén olajmérnök-átképzõ tanfo-lyam indult, ezt 18 hallgató végezte eleredményesen. Az errõl szóló bizonyít-ványt 1952. március l-jén kapták kézhez(tanfolyamvezetõ: Aranyosi Árpád, elõadók:Alliquander Ödön, Buda Ernõ, Gráf László,Kántás Károly, Rosta Ferenc, Scheffer Vilmos,Szilas A. Pál, Tomor János).

• 1951. szeptember 1-jével indult el azolajmérnökképzés a szakosított bánya-mérnökképzés keretében a Rákosi MátyásNehézipari Mûszaki Egyetem Bányamér-nöki Karán, Sopronban. A képzést a Mis-kolci Egyetemen mûködõ Soproni Olaj-termelési Tanszék élére kinevezett GyulayZoltán egyetemi tanár irányította.

• 1971 második félévében kezdték mega gázszakmérnökképzést a Mûv. Min.110886/1969. XX. sz. leirata alapján a mis-kolci Nehézipari Mûszaki Egyetem Olaj-termelési Tanszékén.

Alapítványok évfordulói• 1991. június 24-én vették nyilvántartásbaa Magyar Olajipari Múzeum Alapítványt.

Az alapító okiratot az 1969. szeptember27-tõl Dunántúli Olajipari Múzeum, majd1971. március 26-tól Magyar OlajipariMúzeum (MOIM) néven mûködõ orszá-gos gyûjtõkörû szakmúzeum, az OrszágosKõolaj- és Gázipari Tröszt (OKGT), aMagyar Szénhidrogén-ipari Kutató-Fej-lesztõ Intézet (SzKFI) és a Budapest BankRt. 1991 februárjában írta alá. Az Alapít-ványnak köszönhetõen a MOIM 1992. áp-rilis 1-jétõl pénzügyileg önálló gazdálkodóegységként mûködik.

• 284/1991. számon vették nyilvántar-tásba a Miskolci Egyetem BányamérnökiKar kezdeményezésére A Jövõ ÉvezredBányamérnökeiért Alapítványt. Az Alapít-vány 1998. december 1-jétõl közhasznúszervezetként mûködik.

(dé)

60 évvel ezelôtt alakult megszakosztályunk elôdje, aDunántúli Olajvidéki Osztály

Abányászattal, kohászattal foglalkozószakemberek körében már az Orszá-

gos Erdészeti Egyesület megalakulását(1866) követõen felvetõdött egy önálló or-szágos tudományos, szakmai egyesület ala-pításának a gondolata. Az elképzelés 1892.június 27-én realizálódott, amikor is aSelmecbányai Akadémia új épületének fel-avatása alkalmából rendezett Bányászati ésKohászati Kongresszus idején megalakultaz Országos Magyar Bányászati és Kohá-szati Egyesület (rövidített nevén OMBKE)Selmecbánya székhellyel. [Lényegében az1887-ben Selmecbányán megalakult Bá-nyászati és Kohászati Irodalom PártolóEgyesület (a BKIPE) alakult át OMBKE-vé]. A magyar szénhidrogén-bányászatbanaz 1940-es évek utolsó felében megkezdettés sikeres felfutást elért nagy volumenûipari tevékenység az „úttörõ„ olajos szak-emberek mellett kiválóan képzett mûszakiértelmiségi (elsõsorban bányászati) szak-emberek és más szakmában tevékenykedõknagyarányú foglakoztatását tette szüksé-gessé. Mivel a dolgozók túlnyomó többsé-ge a bányászat egyes ágazataiból verbuvá-

EGYESÜLETI HÍREK

116 Kôolaj és Földgáz 34. (134.) évfolyam 8. szám, 2001. augusztus

lódott, akik magukkal hozták az akadémiá-kon és fõiskolákon meghonosodott szoká-sok, tradíciók ápolásának igényét, szükség-szerûen merült fel a saját szakmai-tudomá-nyos egyesülés gondolata. Ezek az indíté-kok vezettek oda, hogy a Dunántúlon tevé-kenykedõ olajbányászok 1941-ben meg-alakították az OMBKE Dunántúli Olajvi-déki Osztályát. Bár az osztály megalakulását1941. április 17-tõl, a nagykanizsai köz-gyûlés jegyzõkönyvének dátumától szá-mítjuk, az alakulásról már korábban, való-színûleg az év márciusának elején határoz-tak. Ezért szerepel eleinte különbözõ ne-veken is a szakosztály: pl. az OMBKE1941. március 8-i választmányi ülésénekjegyzõkönyvében Bázakerettye székhelyûvidéki osztály, dr. Papp Simon feljegyzései-ben OMBKE nagykanizsai szakosztálya(1941. március 11.) vagy OMBKE Olaj- ésGázszakosztálya (1941. április 17.) stb. Mi-vel ezekrõl nem találhatók meg az írásosfeljegyzések, az 1941. április 17-én Nagy-kanizsán tartott alakuló közgyûlés jegyzõ-könyve tekinthetõ hiteles forrásnak. E sze-rint az OMBKE Dunántúli OlajvidékiOsztálya 1941. április 17-én alakult meg .Mûködését a m. kir. belügyminiszter, Zalamegye alispánja útján 1942. július 29-énengedélyezte.

• Alapító tagok:Dr. Alliquander Ödön bm., Baumerth

Gyula szig.m., Beke Gyula ált. m., BenedekFerenc bm., Bõsze Kálmán em., Csigó Józsefbm., Dinda János bm., Fazekas Ferenc gm.,Gaál Antal bm., Gráf László vm., Halász Bé-la bm., dr. Kertai György geol., dr. Papp Si-mon bm., Pokker Ernõ bm., Rosta Ferencbm., Ruzsinszky László bm., SzalánczyGyörgy geol., Szõts Endre geol., Tolnay Kor-nél bm.

• Az osztály célkitûzései (Gaál Antal ala-pító tag felszólalása alapján megfogalmaz-va):

– a magyar kõolajipar irodalmának ki-alakítása és mûvelése (kezdve a mindenna-pi élet körébõl írt kisebb-nagyobb cikkekmegjelentetésével),

– a szakmai kérdések vitája,– a bányászhagyományok ápolása és adap-

tálása az olajiparra (foglalkozás szociálisproblémákkal).

• A megválasztott vezetõség:elnök: dr. Papp Simon bányaügyi fõtaná-

csos, a MAORT igazgatója,alelnök: Dinda János üzemvezetõ bm.,Gyulay Zoltán bm., a MAORT tervezési

osztályának vezetõje,titkár: dr. Kertai György geológus, tanár, ellenõr: Abczinger Gyula bm.• Névváltozások:– Dunántúli Olajvidéki Osztály 1941.

április 17.–1949. március 10.– Olajbányászati Szakosztály 1949.

március 10.–1970. április 23.

• Szakosztályelnökök:

Dr. Papp Simon1941–1948

Gyulay Zoltán1949–1952

Dr. Kántás Károly1952–1955

Majerszky Béla1955–1957

– Kõolaj-, Földgáz- és Vízszakosztály1970. április 23.–1981. szeptember 15.

– Kõolaj-, Földgáz- és VízbányászatiSzakosztály 1981. szeptember 15-tõl.

• A Dunántúli Olajvidéki Osztály meg-alakulásáról megemlékezõ cikkek jegyzéke:

– BKL 1941./175–176. oldal,– KF 1971./330., 1972./129–152. oldal,

– KF 1976./123., 361., 362., 356., 381.oldal,

– KF 1978./1. oldal,– KF 1981./248., 283. oldal,– KF 1992./5–6., 182–192., 331., oldal,– KF 1993./57. oldal.• A szakosztályi vezetõség:

Idõszak Elnök Titkár1941. IV. 17.–1948. III. 10. Dr. Papp Simon Dr. Kertai György (1944. VI. 15-ig)

Dr. Alliquander Ödön (1949. II. 1-jéig)

Buda Ernõ (másodtitkár 1944. VI. 15.–

1947. II. 1.)

1949. III. 10.–1952. II. 17. Gyulay Zoltán Horváth László1952. II. 17.–1955. I. 12. Dr. Kántás Károly Dr. Szurovy Géza1955. I. 12.–1957. V. 16. Majerszky Béla Zonda Pál

Tilesch Leó (titkárhelyettes)

1957. V. 24.–1963. IV. 14. Bencze László Hegedûs Ferenc1963. IV. 14.–1969. IV. 24. Dr. Alliquander Ödön Benedek Ferenc (1966. IV. 19-ig)

Dr. Heinemann Zoltán (1966. IV. 19.–

1969. IV. 2.–1972. IV. 21. Dr. Szilas A. Pál Dr.Heinemann ZoltánDr. Bán Ákos (elnökh.)

1972. VI. 3.–1975. IX. 13 Placskó József Szabó György (1976. XII.-ig)

Dr. Garai Tamás (elnökh.) Pollok László (titkárhelyettes: 1975. X. 7-ig)

1975. IX. 13.–1975. X. 7. Rácz Dániel (ügyv. alelnök)

1975. X. 17.–1994. X. 22. Hangyál János Dr. Szabó György (1976. XII.)

Elnökh : Ügyv.titkárok: Dr.Rácz Dániel Tihanyi Gábor (1977. I. 1.–1979. V.)

(1981. VI. 11-ig)

Dr.Pataki Nándor Kovács János (1981. VI. 11-ig)

(1997. XI. 22-ig)

Dr.Szabó György Titkár: Kovács János(1981. IX. 15.–1985. XI. 15.) (1981. VI. 11-tõl)

Titkárhelyettes: Lányi Béla(1981. VI. 11-ig)

Solti Károlyné (1985. XI. 15-ig)

Dr.Benkõ Zoltán (1994. IX. 22-ig)

1994. XI. 22-tõl Õsz Árpád Kovács János

Tisztelettel köszöntjük új aranyoklevelestagtársainkat:

Csath Bélaokl. bányamérnököt

Horváth Róbertokl. bányamérnököt

Turkovich Györgyokl. bányakutató

mérnököt.

Kívánunk Nekik további eredményesmunkát, mindehhez nyugodt életet, erõt,jó egészséget és

Jó szerencsét!(a szerkesztõség)

„Meghívó, azon jeles alkalomból,melynek keretében az Isteni FénybenTündöklõ Dicsõ Firmatársunk Buda Er-nõ, alias BOCS erõben, egészségben, tel-jes szellemi frissességben és alkotó erejé-nek birtokában betöltött 80. születésnap-járól emlékeznek meg barátai, tisztelõi”kezdetû invitálásra 2001. június 25-én gyûltekössze Nagykanizsán barátai, volt munkatár-sai, valamint az OMBKE Kõolaj-, földgáz- ésvízbányászati szakosztályának és a szakosztálydunántúli helyi szervezetének vezetõi, hogy80. születésnapja alkalmából köszöntsékmindannyiunk Ernõ bácsiját, Buda Ernõ ok-leveles bányamérnököt.

Bár az olajosok népes családja ismerimunkásságát, távirati stílusban álljon itt a rö-vid életút:

1921. június 23-án született Brenn-berg-bányán. A Soproni Állami Reáliskola és Lí-

117Kôolaj és Földgáz 34. (134.) évfolyam 8. szám, 2001. augusztus

Bencze László1957–1963

Dr. Alliquander Ödön1963–1969

Dr. Szilas A. Pál1969–1972

Placskó József1972–1975

Hangyál János1975–1994

Õsz Árpád1994-tõl

KÖSZÖNTÉS

Ôsz Árpád szakosztályelnök köszönti Buda Ernôt

Az ünnepelt

Csath Béla–Dallos Ferencné

118 Kôolaj és Földgáz 34. (134.) évfolyam 8. szám, 2001. augusztus

ceumban érettségizett, majd 1943-ban szer-zett bányamérnöki oklevelet Sopronban, aMagyar Királyi József Nádor Mûszaki ésGazdaságtudományi Egyetem Bányamér-nöki Karán.

Fúrási gyakorlatot Inkén és Puszta-szentlászlón szerzett. 1945 és 1948 között aMAORT javainak õrzõje Bajorországban,ahová a háború végén az eszközöket elszállí-tották. 1948–1955 között mérnök Lovászi-ban, majd a nagylengyeli olajmezõ feltárásánés az Alföldön végzett kutatásokban vett részt.

Az 1956-os forradalom után koholt vádakalapján ipari szabotázs és hûtlenség vádjávalstatáriálisan halálra ítélték. Az ítéletet nemhajtották végre, életben maradt és 1958-banszabadult.

Részt vett a magyar kitöréselhárítási men-tõszervezet létrehozásában, és irányította adunántúli mentõcsapatot. Részt vett a hazaikútelfojtási munkákon kívül – Algyõ, Zsana,Hajdúszoboszló, Sávoly stb. – csehszlovák,bolgár és jugoszláv kútelfojtási munkákban.Ma e témakör szaktekintélye.

Tanszékvezetõje volt a Gazdasági és Mû-szaki Akadémiának és meghívott elõadója aFreibergi Bányászati Akadémiának.

Az OMBKE tiszteleti tagja, tulajdonosa aKöztársasági Érdemrend Középkeresztjének,az Eötvös Lóránd-díjnak, valamint a Nagyka-nizsa PRO URBE díjnak.

Egy régi mondás szerint: aki fiatal akarmaradni, annak sokáig kell élnie. Akik ismerikalias Bocsot, igazolhatják a mondás valóság-tartalmát. Sokat élt, túlélt eseményeket, demegõrizte optimizmusát, nyitottságát, aktivi-tását, munkaszeretetét. Nem hallottuk pa-naszkodni, többször õ volt, aki optimizmusá-val, munkabírásával példát mutatott nekünk,fiatalabbaknak. Akkor, amikor a számítógépadta lehetõségek kihasználása a nála évtize-dekkel fiatalabbaknak is esetenként megold-hatatlan feladatot jelent, õ szövegszerkesztõnírja fordításait, a különféle anyagokat, és e-mailen továbbítja a megrendelõnek – termé-szetesen a kért formában.

A szakma mûvelõi közül sokan, sokat éssokszor dolgoztak vele különbözõ feladatokmegoldásában, kitörésvédelmi gyakorlatokon,éles helyzetekben vagy külföldiekkel folytatotttárgyalásokon. Tapasztalatai, szakmai és álta-lános ismeretei lenyûgözõek. Sokszor tapasz-taltuk meg tárgyi tudását, színes elõadói stílu-sát, amikor a selmeci Salamander ünnepségen,erdélyi vagy ausztriai kiránduláson elõadásttartott a történelmi, a bányászati emlékekrõl.

Az olajosok nagy családja nevében kívá-nunk az örökifjú Buda Ernõ tagtársunknak ésbarátunknak, kollégánknak boldog születés-napot, további jó erõt és egészséget, valamintbányászköszöntéssel

Jó szerencsét! Jármai Gábor

(Ugyancsak Nagykanizsán, a Horvát-kertvendéglõben, köszöntötte Buda Ernõ okleve-les bányamérnököt a MOL Bányász Szak-szervezet nevében Kudela József, a szakszerve-zet elnöke. – a szerkesztõség.)

A zalai olajbányász sajtótörténetébôl

Azalai kõolajbányászat történéseirõl 1935–1940 és 1944–1946 között a Zalai Hír-

lap, 1940–1944 között a Zalai Magyar Életcímû napilapokban jelentek meg híradások.

1947-tõl már saját újságokban tudósítot-tak az iparági eseményekrõl:

A föllelhetõ adatok szerint 1947. decem-ber 24-i dátummal jelent meg Nagykanizsána MAORT Ifjúmunkás üzemi lap (A4-esformátumban, kék színben, sokszorosított ki-vitelben).

1947. június 2-án jelent meg az elõször 4,majd 6, késõbb 8 oldalas Maortos címet vise-lõ nyomtatott üzemi lap Nagykanizsán. Alapnak kiterjedt tudósítói hálózata volt az

egyes olajipari üzemekben. Megszûnésénekokát nem ismerjük.

1949 márciusában jelent meg a MaortÜzemi Híradó címû lap, de hamarosanmegszûnt. Jogutódja vélhetõen az Olajmun-kás lap lett.

Az Olajmunkás c. újság elsõ példánya1949. december 19-én jelent meg. Nagykani-zsán és Bázakerettyén szerkesztették, és a 7.szám után szûnt meg 1954-ben, takarékosságiokokból.

Az Olajmunkás lap folytatásának tekinthe-tõ az 1955–1965 októbere között megjelentIszappuska címû lap. A Nagykanizsán 1955-1961 között sokszorosítva, majd 1961. októ-ber 31.–1965. október 31. között nyomdaiúton elõállított lap felelõs kiadója a DKFÜvolt.

Lovásziban stenciles sokszorosítással ad-ták ki az Üzemi Híradót, ennek 1957. július16-tól csak néhány száma jelent meg.

A Zalai Hírlap egy újságoldal terjedelmûmellékletének 1957. június 13-ától ugyan-csak Olajmunkás volt a címe.

A Dunántúli Kõolaj- és FöldgáztermelõVállalat (a DKFV) üzemi lapja az Olajbá-nyász 1964 szeptemberétõl eleinte havonta,késõbb rendszertelenül jelent meg (felelõs ki-adója Tóth Ferenc, a DKFV igazgatója volt).

A kis méretû üzemi lapok helyébe lépett1966. január 20-án a Dunántúli Olajmun-kás c. lap (kiadó: a Zala megyei Lapkiadó Vál-lalat), a neve 1978. január 1-jétõl Olajmun-kás lett. Megjelent kéthetente.

Az Olajmunkás címû üzemi lap 1991. de-cember 31-ével megszûnt.

A BKL Kôolaj és Földgáz c.szaklap megjelenésének évfordulója

Akõolajbányászattal kapcsolatos hírek, aszakmai továbbképzést biztosító cikkek

és elõadások az OMBKE lapjában, a Bányá-szati és Kohászati Lapokban változó rend-szerességgel jelentek meg.

1951-ben a BKL helyett az önállósult Bá-nyászati Lapok és Kohászati Lapok jelentmeg. Ettõl kezdve a kõolajbányászok (elsõ-sorban az Olajbányászati Szakosztály tagjai) aBányászati Lapokban publikálták cikkeiketés a szakmát vagy a szakosztály életét érintõközleményeiket.

A megnövekedett publikációs kedvnekköszönhetõen szakmánk jeles mûvelõi és kép-viselõi egyre több közleményt nyújtottak beközlés céljából a BL-hoz, ezért a szakosztályvezetõségének javaslatára a Bányászati La-pok-ban külön Kõolaj-rovatot hoztak létre.Az 1956. június 1-jétõl elõbb 8, majd 20 oldalterjedelemben rendszeresen jelentkezõ rova-tot Binder Béla szerkesztette.

Tekintettel arra, hogy a „Kõolaj”-rovategyre nagyobb helyet és publikációs lehetõsé-

A KFVSz dunántúli helyi szervezetének vezetôi, Jármai Gábor és dr. Meidl Antalné köszöntik az ünnepeltet

KÖNYVISMERTETÉS

119Kôolaj és Földgáz 34. (134.) évfolyam 8. szám, 2001. augusztus

get igényelt, a szakosztály vezetõsége több-ször javasolta, és az 1960. január 22-én tartottközgyûlésén, illetõleg azt követõ ülésein pe-dig kifejezetten sürgette egy önálló szakmailap indítását. Törekvésüket siker koronázta,és 1966. január 1-jétõl megjelent lapunk elõ-futára, a BKL különnyomata, az önálló borí-tólappal rendelkezõ Kõolaj és Földgáz címûkiadvány. A negyedévenként megjelenõ füzet60-72 között változó oldalterjedelmû volt. (Akülönnyomat formájában megjelenõ füzetborítólapja az 1. képen látható).

Az 1966 óta igen intenzíven szorgalmazottkülön szakmai lap, a magyar szénhidrogén-iparág teljes vertikumát felölelõ önálló szak-mai folyóirat a BKL Kõolaj és Földgáz1968. január 1-jétõl kezdõdõen jelent meg aszénhidrogénipar vezetõ szervezetei (azOKGT, majd a MOL Rt.) anyagi támogatá-sával. Az elsõ szám az 1.(101.) évfolyamjelzéstkapta, a folyóirat 2. számának borítólapja a 2.képen látható). A mai formájú, díszesebb borí-tólap a 28. (128.) évfolyam (1995) 3. számánjelent meg elõször (3. kép).Felelôs szerkesztôk:Binder Béla, 1956–1977Munkácsi Zoltán, 1977–1978Kassai Lajos, 1978–1994. VIII. 30.Dr. Csaba József, 1994. IX. 1.–1999. III. 1.Kassai Lajos (mb.), 1999. III. 2.–1999. IX. 30.Dallos Ferencné (mb.), 1999. X. 1.–1999. XI. 30.Dallos Ferencné, 1999. XII. 1-jétõl.

(Csath Béla–Dallos Ferencné)

Kiadvány a MOIM kiállításairól

A2000. év utolsó napjaiban jelent meg aMagyar Olajipari Múzeumot bemuta-

tó Múzeumi Kalauz. A Múzeumi Közle-mények sorozat 11. számaként kiadott 40oldalas igényes kivitelû, magyar, angol ésnémet nyelvû ismertetõ megjelenését aNemzeti Kulturális Örökség Minisztériu-ma támogatta. (Szerzõ, szerkesztõ: SrágliLajos, szakmai lektor: Tóth János, fordítot-ta: Szeles János, a fotókat készítette: SzépAndrás). A jól szerkesztett könyv nem csaka múzeumlátogatók számára szolgál hasz-nos segédletül, de annak elolvasása után azérdeklõdõ olvasó is teljes képet kap a mú-zeum tevékenységérõl, állandó kiállításai-ról és gyûjteményeirõl. Az olvasók érdek-lõdésének és látogatói kedvének felkeltésecéljából részletesebben ismertetjük a kiad-vány egyes fejezeteit:

A Szénhidrogének, szénhidrogéniparMagyarországon címet viselõ bevezetõrész a szénhidrogének keletkezésérõl, elõ-fordulásairól szól, röviden ismerteti aMOL Rt. 1991. évi megalakulásáig elteltidõszakban a kõolaj- és földgázbányászattalfoglalkozó hazai iparági szervezetek tevé-kenységét.

A Magyar Olajipari Múzeumról feje-zetben az 1969-ben alapított múzeum cél-kitûzéseirõl, gyûjteményeinek gyarapodá-sáról és távlati terveirõl olvashatunk.

A múzeum gyûjteményei fejezet ad át-tekintést a

– mûszaki emlékek gyûjteményérõl (agyûjtemény a századfordulótól napjainkigterjedõen reprezentálja a szénhidrogéniparágazataiban használt eszközöket és beren-dezéseket),

– ipar- és technikatörténeti dokumentum-gyûjteményrõl (az archívumban találhatók aziparág tevékenységével kapcsolatos doku-mentumok, a szakma jeles képviselõinek, töb-bek között dr. Papp Károlynak, Böck Hugónak, aVitális családnak, dr. Papp Simonnak, dr. GyulayZoltánnak hagyatékai, személyes iratai),

– történeti gyûjteményrõl,– fotó-, film- és videogyûjteményrõl,– képzõ- és iparmûvészeti gyûjteményrõl,– Zsigmondy Vilmos Gyûjteményrõl (a

vízbányászat emlékeit, valamint a Zsig-mondy dinasztia életével és tevékenységévelkapcsolatos anyagokat tartalmazó gyûjte-mény 1993-ban került a MOIM kezelésébe).

– könyvtárról és könyvgyûjteményrõl,– adattárról,– bélyeggyûjteményrõl (olajipari témá-

jú bélyegek, képeslapok, levelek és egyébparafilatéliai ritkaságok gyûjteménye),

– ásvány- és kõzetgyûjteményrõl,– a kõolaj- és földgázszállítás emlékei-

nek gyûjteményérõl (az anyag jelentõs ré-sze a MOL Rt. Vecsési Üzemében megnyi-tott „A kõolaj- és földgázszállítás mûszakiemlékei” állandó kiállításon látható).

1. kép 2. kép 3. kép

Binder Béla Munkácsi Zoltán Kassai Lajos Dr. Csaba József Kassai Lajos Dallos Ferencné

120 Kôolaj és Földgáz 34. (134.) évfolyam 8. szám, 2001. augusztus

A Szabadtéri kiállítás fejezet térképváz-lattal illusztrálva sorolja fel a 30 000 m2 terü-letû szabadtéri parkban látható rekvizitumo-kat (külön említésre méltó az olajipari szo-borpark, valamint a 34 nagy méretû szén-hidrogénipari eszköz és berendezés).

Állandó kiállítások rész az alábbi látni-valókat sorolja fel:

– Szabadtéri mûszaki emlékek kiállítása(a szénhidrogén- és vízbányászat eszközei-nek bemutatása)

– Olajipari szoborpark: A magyarországiszénhidrogénipar jelentõs személyiségeinekemléket állító szoborparkban láthatók BöckHugó geológus, Hága László vegyészmérnök(Béres János alkotásai), Varga József vegyész-mérnök, Papp Simon geológus, Bencze Lászlóbányamérnök (Szabolcs Péter alkotásai),Gyulay Zoltán bányamérnök (Weeber Kláraalkotása), Kertai György geológus, Vajta Lászlóvegyészmérnök (Fischer György alkotásai) ésAlliquander Ödön bányamérnök (DessewffyH. Marietta alkotása) bronz mellszobrai.

– Iparbemutató kiállítás – Papp Simon emlékszoba– „A szénhidrogének csõvezetéken tör-

ténõ szállításának története, eszközei” kiál-lítás, mely a MOL Rt. Vecsési Üzemébentekinthetõ meg, elõzetes bejelentkezéstkövetõen.

A Múzeumi Kalauz megvásárolható,vagy utánvéttel megrendelhetõ a MagyarOlajipari Múzeumban (postacím: 8900Zalaegerszeg, Wlassics Gyula u. 13. Tel.:92/ 313- 632 ).

Ára: 350 Ft.(dé)

N. László Endre: Aranymosó cigányok a Kárpát-medencében

N.László Endre nyugalmazott tanár, íróés néprajzkutatónak – a Nemzeti

Kulturális Örökség Minisztériuma, a Ma-gyarországi Nemzetiségi és Etnikai Ki-sebbségekért Közalapítvány és a NAP Ala-pítvány támogatásával - megjelent könyveegy több ezer éves múltra visszatekintõ õsimesterségnek és mûvelõinek állít emléket.

A könyv megrendelhetõ: Maczó János,2330 Dunaharaszti, Klapka u. 20. címen.Ára: 525 Ft.

(Dr. Horn János recenziója alapján)

Fluidumbányászati irodalom(1906–1910)• Noth Gyula: A Komarnik-Mikovai ésLuhi petróleum-elõfordulásról.

A cikk a Galíciából a Beszkideken átMagyarországon folytatódó hegyvonula-tokban – Máramaros megyében (Körös-mezõn), Ung megyében (Luhon) és Sáros-Zemplén megyében (Komarnik-Mikován)

– feltárt három petróleum-elõfordulás is-mertetésével kezdõdik. Ezt követõen azttaglalja a szerzõ, hogy vajon a Kárpátok dé-li peremén lévõ Komarnik-Mikova és Luhterületek tartalmaznak-e termelhetõmennyiségû petróleumot. A szerzõ a to-vábbiakban annak a feltevésének helyessé-gét támasztja alá, mely szerint a petróle-umtároló rétegek változatlan csapással hú-zódnak Ropiankától a magyarországiKomarnik-Mikováig. Ezt a próbafúrások isigazolják (1. ábra). A barwineki petróleum-lelõhely a magyar határtól alig 2 km-re fek-szik, és nincs semmi nyomós ok annak fel-tételezésére, hogy a petróleumvonulat Ma-gyarországon elveszítette bitumentartal-mát. A ropiankai petróleumvonulatban el-helyezkedõ Mikován egy 18 m mély akná-ból már sikerült néhány hordó petróleu-mot kinyerni. Noth szerint Felsõ-Magyar-országon az Ung megyei Luh mellett he-lyesen kijelölt fúrási pontok valószínûlegtermelhetõ mennyiségû petróleumot ered-ményeznének. A következõkben a terüle-ten végzett kutatófúrásokat értelmezte,majd a kutatási eredményeket összegzõ ré-tegszelvényt állított össze.

(Földtani Közlöny, 1907. 37. k. 25–29. p.)

• -v-: Petróleum és aszfalt Magyarorszá-gon

(A -v-jegyen Vadász Elemér értendõ, akidr. Posewitz Tivadarnak a Földtani IntézetÉvkönyve XV. kötete 4. Füzetében, 1906-ban, a fenti címmel megjelent könyvét is-merteti.)

„Hangyaszorgalommal összegyûjtöttadathalmaz alapján készült becses mun-ka…tudományos és gyakorlati szempont-ból tárgyalja mindazt, amit a magyarorszá-gi petróleumelõfordulásokról a mai napigtudunk, és ami ezen a téren ez ideig tör-tént… a fõ hangsúlyt a gyakorlati dolgokrahelyezve.” írja méltatásában az ismertetõ.A szóban forgó munka legnagyobb részéthét legnagyobb hazai petróleumelõfordu-lás (a Kárpátok belsõ flysh zónájába esõÉNy-DK-i párhuzamos vonulatokban lé-võ Sáros, Zemplén, Ung és Máramarosmegyékben , valamint az ország DNy-i ré-szén lévõ Muraköz-Dráva és a Száva vonu-latban található elõfordulások) bemutatásaés az ezeken végzett fúrások leírása tesziérdekessé. Az elsõsorban gyakorlati szem-pontokkal foglalkozó szakemberek számá-ra nélkülözhetetlen és hasznos könyvbentörténelmi adatok, földtani leírások és a

1. ábra. A ropiankai petróleumvonulat térképe. (Mérték 1:75 000).1. Petróleumjövetelek, 2. az ország határa, 3. a ropiankai petróleumvonulat fôcsapásiránya

É

petróleumrétegek fellépési körülményei-nek leírása is megtalálható.

(Földtani Közlöny, 37. évf. 1907. 257–258. p.)

• A dr. Posewitz Tivadar könyvérõl Hor-váth Emil által készített ismertetés a BKL.XL. évfolyam kötetében található (1907. I.k. 695–698. p.)

„Petróleum források Kõrösmezõn„ cím-mel megjelent hír arról értesít, hogy egy bu-dapesti cég Kõrösmezõn kb. 700 m. hold te-rületen elhelyezkedõ 120 zárt kutatmányraszerzett jogot. A kormány a vállalatnak 10 éviadómentességet, szállítási díjkedvezménye-ket, valamint minden 800 m mély kút után72 000 korona támogatást engedélyezett.

(A „Közgazdaság” 1907. 6. számábanmegjelent cikk a BKL 1907. II. k. 242. ol-dalán található.)

• Schick L. W.: A petróleum bányászat,tekintettel honi viszonyainkra

A szerzõ tanulmányának elsõ fejezetébenMagyarország petróleumbányászatának le-hetõségeit tárgyalja, megemlítve, hogy azeredményes kutatásra fordított költség nemkidobott pénz, hanem tõkét jelent. A másodikfejezet a petróleum bányászatának a lakosság-ra gyakorolt üdvös hatását ecseteli, példakéntemlítve meg hogy Románia és Galícia olajter-melõ területei idõvel valóságos gyárvidékek-ké, ipari központokká váltak, ahol a lakosságrendezett jólétben élt. A további három feje-zetben Schick a petróleum eredetérõl és geo-lógiájáról ír, összegezi az eddig már megjelentkülföldi irodalmat, ismerteti a magyarországiés az európai petróleum-lelõhelyeket. Különfejezetben szól a romániai és a galíciai lelõhe-lyekrõl és az olajtermeltetési eljárásokról. Apetróleumbányászatnál alkalmazott különfélefúrási rendszerekrõl és azok célszerû alkalma-zásáról szólva a szerzõ megállapítja, „...hogynem minden fúróberendezés válhatik be min-den területen…” . Ebben a fejezetben a szer-zõ összefoglalja a mélyfúrási rendszereket, ír akanadai fúrási eljárásról, a rudazattal és kötél-lel végzett ütõfúrásról (ütve mûködõ fúrásimódokról), a vízzel való (azaz öblítéses) fúrás-ról, „...ahol nem szükséges a fúrást megszakí-tani...” a lyukkiképzés folyamatáról (bélés-csövezés, rétegkizárás stb.), és közli a Fauckszabadalmaztatta „express fúródaru„ leírását.Igen érdekes a fejezet azon része, mely a„mélyfúró rendszer õsapjának„ nevezett kö-téllel való fúrási módról szól. (Ezt a kínaiak ál-tal – sósvíz és a földi szurok kinyerésére –használt fúrási eljárást elõször Joward 1670-ben Amszterdamban megjelent írása ismer-tette. Az általa leírtakat késõbb Imbert abbé1827-ben megerõsítette. A kínai fúrási rend-szerbõl fejlesztették ki a pennsilvániai rend-szerû fúróberendezést).

(BKL XL. évfolyam, 1907. II. k. 348–361. p.)

• Lts.(Litschauer Lajos): Új petróleumgyártelep Magyarországon

A cikk arról számol be, hogy Szegeden

tõkepénzesek új petróleumfinomító teleplétesítését tervezik. Az alaptõke állítólag600 000 korona lesz.

(BKL XL. évfolyam, 1907. I. k. 382. p.)• Réz Géza: Adatok a Magyarországon ed-

dig végzett petróleumkutatások eredményeirõlA petróleumbányászat megalapításának

országos érdekét felmérve, dr. Wekerle Sán-dor pénzügyminiszter 1893-tól az éves költ-ségvetésben 50 000 Ft (10 000 K) összegetbiztosított a nyers kõolaj-elõfordulások ku-tatására. Böckh János, a Földtani Intézetigazgatójának az elõterjesztése alapján 14éven át megszakítás nélkül folyó kutatások:

– Iza völgye- Szacsal terület: E két terüle-ten a Diener és Szarvas cég 1883–1889 kö-zött folytatott kutatása során kõolajatnyert. Böckh János javaslatára Deutsch általvégzett kutatás során, majd a Böckh Jánosirányításával számos helyen lemélyített fú-rásokból változó sikerrel nyertek kisebb-nagyobb mennyiségû kõolajat.

– Zsibó: A területen T. Roth Lajos által ki-jelölt három fúrás eredménytelen lett.

– Zemplén-Radvány: 1897-ben AddaKálmán végzett vizsgálatokat Kriva-Olyka,Radvány és Mikova környékén. Az elsõ kétfúrás erõs gázkitörést, a második kevésnyers kõolajat eredményezett. Két másikfúrás egyike sikertelen lett, a másik pedigelszerencsétlenedett.

– Felsõ-Komarnik: Adda Kálmán vélemé-nyezése alapján a „Részvénytársaság Kõ-olaj Kutatásra” budapesti cég által 1898-ban végzett kutatás során 650 m mélység-ben több helyen találtak olaj- és gáznyo-mokat, de a folyamatosan csökkenõmennyiség miatt 1901-ben beszüntették atovábbi munkálatokat.

– Luh: A már ismert területen Gesell ál-tal kitûzött három fúrás nem váltotta be ahozzáfûzött reményeket, ezért a kutatásfolytatását beszüntették.

– Turzófalu (Trencsén megye): A területenmegfigyelhetõ nyersolaj-kibúvások alapjánCseh Lajos bányatanácsos által kitûzött há-rom, egyenként 300 m mély fúrás helyettlemélyített 20 kisebb mélységû kutatóak-nából és egy 700 m-es fúrásból kevés olajatés gázt nyertek.

– Szuhó: A Telegdi Roth által kijelölt és1000 méterig lemélyített fúrás eredmény-telen lett.

– Muraszerdahely: A Zala megyeiMuraszerdahely mellett Singer Vilmos vál-lalkozó által mélyített 200–800 méter mély20 fúrásból több mint öt évig állandóantermeltek petróleumot. A reményteljeseredményekben bízva a kutatást nagyobbmélységben folytatták.

A petróleumkutatásokkal elért eredmé-nyek összegezéseként Réz Géza megálla-pítja, hogy csupán Zsibó területén nem si-került eredményt elérni, a többi területenelért eredmények viszont nemcsak hogybiztatóak, hanem a legnagyobb mértékben

indokolttá teszik a továbbkutatást. A pénz-ügyi támogatással kapcsolatos véleményeaz, hogy idegen befolyástól mentesen csakolyan módon lehetséges a további kutatás,ha azt az állam maga, saját kezelésébenvégzi, megbízható embereivel.

(BKL XLI. évf. 1908. I. k. 145–150. p.)• Böckh János: A petróleumra való kutatá-

sok állása a Magyar Szent Korona országaibanBöckh János – dr. Darányi Ignác m. kir.

földmûvelésügyi miniszter megbízására – ahazai petróleumra való kutatásokat az aláb-bi fejezetekben foglalja össze:

– I. A kutatások állapota 1893-igA szerzõ megállapítja, hogy hazánk te-

rületén a bitumenek felkutatására sem azegyéni, sem a társulati már régebben vég-rehajtott kísérletek nem jártak kielégítõeredménnyel. A sikertelenség pénz- ésszakértelem hiányával, valamint a mélyebbfúrások során bekövetkezett sok szeren-csétlenséggel magyarázható.

– II. A kutatások második szakasza1893–1906 között

Böckh János ebben a fejezetben a hazaipetróleumkutatások eseményeit évenkéntibontásban, területenként tárgyalja, felso-rolva az elért fúrási mélységeket, a kivitele-zõket, a miniszteri engedélyeket, a Földta-ni Intézet geológusainak kutatásait, jelen-téseit és javaslatait, azok irodalmi hivatko-zásaival együtt. A fejezet végén közölt táb-lázat Galícia és Románia 1862–1904 kö-zötti petróleumtermelését közli. (Forrás-anyaga: All. Österr. Chemiker undTechniker Ztg.)

– III. Végkövetkeztetések és javaslatokA szerzõ javasolja „ a Földtani Intézet-

ben alakuljon külön osztály, mely a petró-leumkutatás kérdését céltudatos, egyönte-tû irányba szakszerûen továbbfejlesztené,és a kutatásokat nemcsak irányítaná, de azösszpontosított mûködés mellett a cél el-érésére a legjobb biztosítékot is nyújtaná.”

(MÁFI Évkönyv, 1907–1908. k. 371–479. p.)

• (Sz.)(A szerzõ teljes nevét nem ismer-jük): Fúrások Zborón

Áldor Szigfrid sikertelen zborói próba-fúrása után Brügger Ottó, berlingeni (svájci)lakos fúrat tovább Zborón petróleum után– vállalkozásába többszázezer koronát fek-tetve –, és már a második fúrásnál mintegy550 m mélységben erõs petróleumnyomokés gázelõtörések mutatkoztak. 1908. januárelsejével az állam beszüntette a petróleum-fúrások obligátus szubvencionálását (köte-lezõ állami támogatását) és elhatározta,hogy érdemes esetekben maga fúrat. Ek-kor Brügger Ottó felajánlotta az államnak,hogy átveszi a zborói fúrást, de ajánlatátvisszavetették. Az Erdélybõl kapott hírekszerint viszont a kormány egy Diamant ne-vû kereskedõ kérése és a megyei fõispánajánlása alapján Tövis környékén akartpetróleumot kutatni, ahol egy malomárok-

121Kôolaj és Földgáz 34. (134.) évfolyam 8. szám, 2001. augusztus

122 Kôolaj és Földgáz 34. (134.) évfolyam 8. szám, 2001. augusztus

ban 20 m mély aknát létesítettek az elõze-tes vizsgálatok megejtése céljára. (A zboróivállalkozót külföldi arisztokraták (Claring-Altringen és Henkel-Donnersmark grófok)kívánják támogatni további kutatásai so-rán.

(BKL 1909. XLII. évf. I. k. 382. p.)• (Sz:): Hírek a Lapp Henrik Magyar

Mélyfúró, Bánya- és Mélyépítõ Rt.-rõl.– „AG. für Tiefbohrungen” cím alatt

Henrik Lapp 5 000 000 korona alaptõkévelúj részvénytársaságot alapított Budapestenés átvette az Áldor és Tsa. féle fúrási válla-latot. Az Ascherslebenben székelõ vállalatáltal alapított magyar társaság részvénytõ-kéjének csak 30%-a van befizetve, mert arészvényesek nem igen bíznak a vállalatperspektívájában. A Lapp-társaság a ma-gyar vállalatot – a mûhelyirodákkal együtt– magyar részvényesek bevonása által önál-lósítani szándékozik, mely esetben a vétel-ári veszteségek nem menekülnének azanyavállalatra, mint az a galíciai vállalkozásveszteségei tekintetében történt.”

(BKL 1908. XLI. évf. I. k. 805. p.)– A társaság 1909 januárjában üzembe

helyezett – a Kõbányai úton épült – gépgyá-ra, Magyarország egyik legtekintélyesebb éslegmunkaképesebb mélyfúrási vállalata amély- és kõfúrásokhoz szükséges gépeket,alkatrészeket és szerszámokat fog készíteni.

(BKL 1909. XLII. évf. I. k. 774. p.)• (ad) (A szerzõ teljes nevét nem ismer-

jük): Petróleumkutatás Máramaros megyében1910. július hó 20-án angol tõkepénze-

sekbõl álló társaság tartózkodott hazánk-ban. Az angolok az Izaszacsal község mel-letti petróleumforrásokat vizsgálták. A ki-elégítõ és megnyugtató eredményû vizsgá-lat alapján elhatározták a petróleumforrá-sokra vonatkozó zárt kutatmányok megvé-telét. E célból angol-magyar részvénytár-saságot szándékoznak alakítani. Izaszacsa-lon már 1881-tõl kezdve több-kevesebb si-kerrel folytak kutatási munkálatok.

(BKL 1910. XLIII. évf. II. k. 244. p.)• Halaváts Gyula: Neogén korú üledékek

Budapest környékén.A szerzõ bevezetõjében a Budapest és

környéke földtani felépítését vizsgáló elõ-dök: F. S. Beudant (1818, 1822), Barra Ist-ván (1839), dr. Szabó József (1853, 1856,1858, 1879), dr. Peters Károly (1859–57), aMÁFI önálló osztálya (1868), ZsigmondyVilmos (1878) munkáiról ír. „A neogén korúüledékek a felszínen” c., I. fejezetben a Buda-pest környéki neogén üledékekben fellel-hetõ földtani emeleteket tárgyalja a szer-zõ. „A neogén korú üledékek az altalajban.(A fúrólyukak szelvényei) c. II. fejezetben adunabalparti mélyebb részek képzõdmé-nyeirõl kaptunk tájékoztatást. (A kutató-fúrásokat Zsigmondy Béla mélyítette). Aszékesfõváros dunabalparti részének peri-fériáján víznyerés céljára készített 22 fúrás

technikai, geológiai történetének ismer-tetését a Cinkota határában lévõ Mátyás-föld nyaralótelep (épült 1902 tavaszán)fúrt kútjainak ismertetésével fejezi be aszerzõ. Halaváts Gyula megállapítja, hogya felszín természetes és mesterséges feltá-rásaiban tett tapasztalatokat összehason-lítva az artézi kutak földtani szelvényada-taival, meg lehetett rajzolni a Budapest-környéki neogén korú üledékek arculatát.A tanulmány végén irodalmi összeállítás,a terület térképe és számos fúrás földtaniszelvénye található.

(MÁFI Évkönyv, XVII. k. 1909–1910.2. füzet 257–358. p.)

• D.I. (A szerzõ teljes nevét nem ismer-jük): Petróleumkutatás az Iza völgyében

A cikk az Iza-völgyi kutatásoknak 10éves szünet utáni folytatásáról számol be,amikor egy magyar szindikátus J. ArthurWeis vezetésével ismét elkezdte a kutatá-sokat. A fúrást a Galíciában megismertköteles ütõfúrással (ütve mûködõ fúrásimódszerrel) tervezték mélyíteni, de felké-szültek arra is, hogy szükség esetén a kö-telet rudazattal cserélhessék fel. A beren-dezést a Deutsch József által elkezdett II.sz. fúrásban próbálták ki, az 596–700 mközötti szakasz fúrásánál. A munkák to-vábbvitelét Deutsch halála megakadályoz-ta. 1909 decemberében új fúrást kezdtekel mélyíteni a Karelor és az Iza folyókösszefolyásánál. A fúrás helyét a 2. ábránX jelöli. A cikk a fúróberendezés leírásátés a fúrás mélyítésének folyamatát ismer-teti, kitérve a gázkitörés esetére is. Amunkálatok vezetésében az említett J. A.Weisen kívül George B. Dilleg is részt vett.A fúrást két mûszakban végezték, 2 fúró-mester, 2 segéd, 1 kovács, 1 gépész és 3-4napszámos közremûködésével.

(BKL 1910. XLIII. évf. 169–177. p.)

• A kissármási gõzforrásA legújabb mérések alapján a 290 m

mély fúrólyuk 24 óránként kb. 900 000m3 kitûnõ minõségû gázt szolgáltat (a gázmetántartalma: 99,25%, a hõtartalmam3-enként: 8500-8600 kalória). A gázokértékesítése érdekében megtették a szük-séges intézkedéseket. A gõzforrás meg-nyitása új korszakot jelent Erdély gazda-sági életében. A felhasználás feltételénektanulmányozása céljából bizottság uta-zott Észak-Amerikába, melynek tagjai:Hermann Miklós selmecbányai fõiskolaitanár, Vnutsko Ferenc bányatanácsos,Böhm Ferenc bányamérnök és Katona Lajoskohómérnök voltak.

(BKL 1910. XLIII. évf. I. k. 178–179. p.)• Papp Károly: A kissármási gázkút Kolozs

megyében A szerzõ bevezetõjében így írt: „A

bányászkodás történetében gyakori eset,hogy a kutatások közben egész másrabukkannak, mint amit keresnek. Ez tör-tént a Mezõség szívében, Kissármáson is.Itt ugyanis a magyar kincstár kálisóra ku-tatott, s e helyett a fúró fölgázra buk-kant.” Ezt követõen a mezõségi mélyfú-rások elõkutatásáról, Sármás vidékének„arculatáról”, a Nagysármás I. sz. és aNagysármás III. sz. és a Kissármás II. sz.fúrások eredményeirõl ír Papp Károly.(A fúrások helyszínrajza a 3. ábrán látha-tó.) A gázt adó Kissármás II. sz. fúrástThumann Henrik hallei mélyfúró vállal-kozó mélyítette, szabadeséses fúrási eljá-rással, Neumayer János gépészmérnök ve-zetésével, a kincstári ellenõr Böhm Ferencbányamérnök volt. Papp Károly összefog-lalójában értékeli a három fúrás eredmé-nyét, majd közli: „a Mezõségben alighavan remény petróleumra abból az okbólkövetkeztetve, hogy Kissármáson kõolaj

2. ábra. Az Iza völgye és Roavlya közti részének átnézeti térképe

123Kôolaj és Földgáz 34. (134.) évfolyam 8. szám, 2001. augusztus

vagy kátrány nyomokat sem a gázbansem a fúrólyukból kikerült mintákonnem sikerült találni.”

(Földtani Kutatás, 1910. XL. k. 5–6. fü-zet, 305–336. p.)

• (ad) (a szerzõ teljes nevét nem ismer-jük): Földgáz Orosházán

Egy orosházi malomtulajdonos artézikutat fúratott malmának vízzel való ellátásacéljából. A 330 m mélységben feltárt víz el-sõsorban nagy hõmérséklete (40 °C), má-sodsorban vas- és kéntartalma miatt nemfelelt meg a várakozásnak, ezért a tulajdo-nos fürdõt akart építeni a víz felhasználásá-ra. A víz mellett kiáramló meglehetõsennagy mennyiségû földgázt pedig a malom-gépek hajtására akarta használni. Ez az esetis indokolja és sürgeti az Alföld mélységé-nek alaposabb tanulmányozását.

(BKL 1910. XLIII. évf. II. k. 176. p. Az„Est”-ben megjelent értesítés alapján.)

• (av) (a szerzõ teljes neve ismeretlen):Földgáz artézi kutakból

„Csánki Bálint vásárhelyi kútfúrómesterTótkomlóson a községnek egy 315 mmélységû artézi kutat fúrt, melybõl a vízzelegyütt gyúlékony gázok is ömlenek ki,mégpedig oly nagy mennyiségben, hogy ameggyújtott gáz állandóan ég. A különöskútnak a csodájára járnak a községbeli lako-sok. A község a földgázt az építendõ gõz-malomnál fogja hajtóerõül fölhasználni.”

(BKL 1910. XLIII. évf. 387. p. Az„Est”-ben megjelent értesítés alapján.)

• (Sz.) Petróleumkutatás KovásonNagybánya vidékén, a Kárpátok és a

Láposi hegység által határolt medencében,Kováson egy dési elõkelõségekbõl álló tár-sulat kézi erõvel mûködtetett mélyfúrással

eddig 22 m mélységet ért el homokkõ, pa-la- és agyagos márga rétegek változatain át.Mivel a homokkõ palák olajtartalmúak, atulajdonosok a mélyfúrást modernebb be-rendezéssel kívánják folytatni.

(BKL 1910. XLIII. évf. II. k. 930. p. A„Jó szerencsét!”-ben megjelent tájékozta-tás alapján)

(Csath Béla)

Irán kiterjeszti közép-keletibefolyását

I rán továbbra is kulcsszerepet játszikKazahsztán és Türkmenisztán olaj- és

földgáz-exportjában.A tervezett „olaj-csere” (oil swap) vezeték-

rendszer megépítése lehetõvé teszi Irán szá-mára, hogy a kaszpi nyersolajat közvetlenüljuttassa el a déli kikötõkbe vagy feldolgozáscéljából saját finomítóiba, ugyanakkor a kelet-kezett termékek belföldi vagy külsõ piacratörténõ szállítása is megoldódjon. 2001 janu-árjában megépült a rendszer elsõ szakasza, akaszpi-tengeri Neka kikötõ és a Teherántóldélre esõ Ray finomító közötti távvezeték-le-ágazás. Az Iránon keresztül történõ olajszállí-tás kisebb költségigényû, mint a Fekete- vagya Földközi-tengeren keresztüli transzport.Egy 350 000 b/d szállítási kapacitás biztosítá-sához szükséges infrastruktúra-fejlesztés 360MUSD költségébõl 240 MUSD-t irányoztakelõ vezeték- és szivattyúállomások építésére,120 MUSD-t pedig a finomítókapacitás mó-dosítására és a tároló-keverõ üzemek bõvíté-

sére. Irán tovább kívánja növelni az „olaj-cse-re” vezetékhálózatát a Kaszpi-tenger térségé-ben 700 000 b/d kapacitásig. Az ezekre vonat-kozó koncepciók és tervek elkészültek. ATürkmenisztánból 1998-ban megindítottolajszállítást a Burun mezõbõl Nekaba 2005-ig 70 000 b/d-re, a Cheleken mezõbõl már2001-ben 85 000 b/d nagyságúra kívánják nö-velni. Kazahsztánból 1996-ban kezdték megaz elsõ csereszállításokat Iránba, de a nagykén- és sótartalom miatt csak korlátozottmennyiségeket tudtak a tabrizi és a Ray-benlevõ iráni finomítók fogadni. A finomítók atervezett korszerûsítések után 337 000 b/d ka-zah nyersolaj fogadására lesznek képesek.Ugyanakkor korszerûsítik az Isfahanban ésArakban levõ finomítókat is. A két országmegállapodása szerint a szállított mennyisé-get 2006-ig folyamatosan 120 000 b/d-re nö-velik. Ehhez Kazahsztán-nak valószínûlegtávvezetéket kell építenie. A feldolgozott ka-zah kõolaj egy része saját fogyasztásra kerül, atöbbit a Perzsa-öbölön keresztül értékesítik.Irán két új kikötõt is épít a Kaszpi-tengeren.

A cserekoncepció nemcsak az olajra vo-natkozik. Tárgyalások folynak arról, hogyTürkmenisztán 2003-ban 5 Mrd m3/év föld-gázt fog szállítani Iránnak. Irán az összestürkmén gázt belföldi fogyasztásra használjafel, és a földgázért részben olajjal fizet.Oil and Gas Journal

Relatív permeabilitás becslé-sére szolgáló új egyenletek

M.Khairy (Szaúd Arábia) a víz-olaj és agáz-olaj rendszerek relatív perme-

abilitási görbéinek számítására általa kidol-gozott új egyenleteket ismerteti. Az egyip-tomi homokkõrendszerekhez kifejlesztettegyenletek jó egyezõséget mutattak a labo-ratóriumi adatokkal, és a szerzõ szerint jólalkalmazhatók a világ más régióiban is. Oil and Gas Journal

Új eljárás a nehézolaj-termelésgazdaságosságának növelésére

P edro Pereira és társai tanulmányukban avenezuelai nehézolajok kezelésére ki-

dolgozott ún. „aqua-konverziós“ eljárást is-mertetik, mely lényegében termikus kataliti-kus krakkoláson alapuló technológia. Atechnológiai folyamat közlésén túlmenõenmás, eddig alkalmazott lehetséges eljárások-kal (pl. viszkozitástöréssel, kokszolással) valóösszehasonlításokat, kihozatali arányokat(benzin, középdesztillátum, vákuum-gáz-olaj, maradék), valamint gazdasági számítá-sokat is közölnek. 290 MUSD beruházásiköltségigényû, 4 kezelõ üzem létesítésévelVenezuela nehézolaj-termelése 2009-re a je-lenlegi termelés mintegy négyszeresére, 500000 b/d fölé növelhetõ. Ezáltal a venezuelai

3. ábra. A sármási fúrások helyszínrajza. Mértéke: 1:40 000. Magyarázat: I. Elsô számú fúrás a nagysárámási vasúti állomás mellett, mélysége 627 méter; II.Második számú fúrás Kissármás határában, Veszprémy Antal birtokán, a gázt adó kút mélysége 302 m.;III. Harmadik számú fúrás Nagysármás határában, mélysége: 490 méter.

KÜLFÖLDI HÍREK

124 Kôolaj és Földgáz 34. (134.) évfolyam 8. szám, 2001. augusztus

nemzeti olajtársaság (PDVSA) a teljes olaj-termelését 2009-re 5,2 Mb/d-re növelheti.Az értékelésbõl kitûnik, hogy az elsõ „aqua-konverziós“ üzem – összehasonlítva a kön-nyû olajjal való hígításos módszerrel – 10%-kal gazdaságosabb.Oil and Gas Journal

Új szigetelô, burkoló rendszertartályokhoz

A z acélfalú és betonaljzatú tartályok szá-mára az USA-ban kifejlesztett VA 9300

jelû vinil-észter bázisú, üvegpehely rendszerés az Iraseal 200 jelû polikarbamid spray ké-miai és mechanikai védelmet, valamint fle-xibilis illesztést biztosít a betonaljzatú tartá-lyok számára. Mindkét rendszer alkalmaz-ható külön és kombinálva is.

Az új típusú VE 9300 vinil-észter ellenállóa savakkal, oldószerekkel, valamint a vegyiol-datokkal szemben, a bevonatban levõ nagy át-mérõjû üvegpelyhek a vízállóságot biztosítják.Oil and Gas Journal

A MOL munkacsoportjának ajemeni olajkutatással kap-csolatos vizsgálata

D r. Csató Kálmán és szerzõtársai egy 7oldal terjedelmû cikkben ismertetik az

1996–2000 között, szeizmikus és geokémiaifelmérések alapján készített modellvizsgála-tok eredményeit. A vizsgálatok két nagyobbmedencében két jelentõs szénhidrogén-tá-rolót mutattak ki. A cikk a részletes elemzésután összefoglalójában javaslatokat ad a jö-võben végzendõ kutatásokra, a lehetséges

kutatási területekre, ill. a reményteljes mély-beli szerkezetekre vonatkozóan is. Oil and Gas Journal

Csökkent a kôolajtermékekforgalma Ausztriában

Ausztriában 2000-ben 5%-kal csökkenta kõolajtermékek forgalma. A kõolaj-

termékek fogyasztása 10,2 Mt/év szintreesett vissza. A fogyasztás terén igen eltérõvolt a kép: a dízel- és a repülõgép-hajtóanya-gok esetében 7-9%-os növekedés, az Otto-motorok hajtóanyagainál 4%-os csökkenés,a fûtõolaj esetében 19%-os csökkenés volttapasztalható. Az osztrák hivatalos közlemé-nyek szerint Ausztria primerenergia-fo-gyasztása 1-2%-kal csökkent. Átmenetilegmérséklõdött a kõolajtermékek és a földgázfogyasztása is. (A földgázfogyasztás 2000-ben mintegy 5%-kal csökkent, és 7,3 Mrdm3 szintet ért el.) A kalorikus erõmûvekkelszembeni igény 13%-kal csökkent.Erdöl, Erdgas, Kohle

Sikeres nitrogénbesajtolásMexikóban

A Pemex társaság a mexikói Cantarellmezõben 34 Mm3/d kapacitású nitro-

génbesajtoló üzemet épített az olajtermelésnövelése érdekében. Ez egyben a világ legna-gyobb nitrogén-elõállító üzeme is, mellyel 6éven belül 1 Mb/d-rõl 1,8 Mb/d-re kívánjáknöveli az olajtermelést. A 2000. május 19-énmegkezdett nitrogénbesajtolást követõ hathónap elteltével pozitív eredmények mutat-koztak, emelkedni kezdett az olajtermelõ ku-tak talp- és kútfejnyomása. 2000. december

11-e után már elérték a teljes tervezett besaj-tolási kapacitást. A projekt célja, hogy a tény-legesen kitermelhetõ készleteket mintegy 2,5Mrd barrel olajegyenértékkel növelje. Az ed-digi kedvezõ tapasztalatok alapján e célkitû-zés várhatóan teljesül.Oil and Gas Journal

Bitumen és nehézolaj kinye-rési hatásfokának növelésegôzzel

Akanadai Athabasca tartományban négy,gõzzel segített gravitációs lecsapolási

(Steam assisted gravity drainage = SAGD)rendszer kialakítását kezdték meg, és továbbikettõ tervezése folyik. A projekt a bitumenkitermelésénél 50%-nál nagyobb kihozataltbiztosít, kútpáronként csaknem 1000 b/d ki-hozatallal. Kisebb projektek megvalósításáttervezik Cold Lake, és Lloydminster térségé-ben is. A lemûvelési eljárás költségeinek mér-séklése érdekében a gõzmennyiség egy részé-nek más energiaforrással való helyettesítésé-vel is foglalkoznak. Például a gõz és áramegyüttes (kogenerációs) alkalmazásával, a gõzés gáz kombinált alkalmazásával (Steam andgas push = SAGP), vagy a gõz- ill. párakivo-nás (Vapor extraction = VAPEX) módszeré-vel. Tervezik a hõvisszanyerés korszerûsítésétis. Ezeknek az eljárásoknak az alkalmazásávalcsökken az olaj viszkozitása, és az olaj a tárolóalján telepített vízszintes fúrásokon át gravi-tációs lecsapolással kitermelhetõ. A kiürültpórusok a SAGD-folyamatban gázzal és gõz-zel, a SAGP-folyamatban gõzzel és nem kon-denzálódó gázzal, a VAPEX-eljárásban pedighígító párával, valamint nem kondenzálódógázzal töltõdnek fel. Kanadában négy évesüzemeltetés után a bevitt hõenergia követke-zõ arányú eloszlását tapasztalták: a termeltolajban 6%, a kitermelt vízben 32,5%, a gõz-kamrákban 24,7%, a kamrák körül 19,2%, afedõrétegben 17,5%. A kitermelt folyadék-ban levõ 38,5% hõ egy részét újra fel lehethasználni a folyamatokban. A SAGD-eljárás-sal kitermelt olaj költsége (fûtõanyag nélkül)kevesebb, mint 10 USD/b. A fûtõanyag költ-sége 2830–3400 m3/b mennyiségre vonat-koztatva: 1,0-1,2 Mcf/b.Oil and Gas Journal

Turkovich Gy.

Prognózisok a világ olajszükségletére, ill. -ellátására vonatkozóanOlajszükséglet, Mb/d

2010-ben 2020-banWEO* OWEM** WEO* OWEM**

OECD*** 15,7 20,2 13,1 16,9Észak-Amerika 9,9 13,9 9,0 13,2Nyugat-Európa 5,2 5,7 3,5 3,3OECD Csendes-óceán térsége 0,6 0,6 0,5 0,4Egykori Szovjetunió 10,3 9,8 12,3 10,5Kína 3,0 3,5 2,6 3,6Egyéb (nem OPEC) 17,9 12,9 18,1 14,7Összes nem OPEC: 46,9 46,4 46,1 45,7OPEC 44,1 39,6 61,8 51,2Feldolgozási növekmény 2,2 1,9 2,6 2,1Nemkonvencionális olaj 2,7 – 4,2 –

Mindösszesen: 95,9 87,9 114,7 99,0

*Az IEA „World Energy Outlook” címû becslése szerint ** Az OPEC „World Energy Model” címû becslése szerint*** Az OWEM becslése szerint Mexikót is beleértve, a WEO szerint pedig nem.

Látható, hogy ezek az elõrejelzések elég optimisták, és hogy az OWEM a késõbbi idõ-szak megítélésében sokkal óvatosabb.

Oil and Gas Journal

KÖZLEMÉNYA Petroltraining Alapítvány a részérefelajánlott 1999. évi személyi jövede-lemadó 1%-ának maradványösszegét,2998 Ft-ot, – az Alapítvány Kuratóriu-mának döntése értelmében – fôiskolaiés egyetemi hallgatók tandíjtámogatá-sára fordítja.

A Petroltraining Alapítvány Kuratóriuma

Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület

a soron következô,

90. KÜLDÖTTGYÛLÉSÉT2001. november 8-án, 10 órakor tartja.

A küldöttgyûlés helyszíneBudapest, Kossuth Lajos tér 6–8. (MTESZ-székház)

I. emeleti kongresszusi terem

Napirend1. Elnöki megnyitó

2. Megemlékezés Debreczeni Mártonról3. Fôtitkári beszámoló, közhasznúsági jelentés

4. Az ellenôrzô bizottság beszámolója5. Hozzászólások, indítványok

6. Az ellenôrzô bizottság elnökének és tagjának megválasztása7. Kitüntetések átadása

8. Határozatok

Az érdeklôdôk számára – a regisztráláskor történô jelentkezés alapján – 13.30-kor lehetôség vana Szent Korona és a Parlament csoportos megtekintésére.

Ha a küldöttgyûlés a fent meghirdetett idôpontban határozatképtelen, akkor a fenti helyen és amegadott napirend szerint a küldöttgyûlést az OMBKE elnöke 2001. november 8-án 10 óra 30

percre ismételten összehívja.

A küldöttgyûlés nyilvános, a küldöttek szavazati joggal, az egyesület többi tagja (egyéni és jogitagok) tanácskozási joggal vehetnek részt rajta.

Az egyesület ügyrendje szerint „a küldöttgyûlés csak olyan indítványról hoz határozatot, melyeta küldöttgyûlés határozati jogú tagjai a küldöttgyûlés megkezdése elôtt írásban kézhez kapnak”.

Ezért a határozatot igénylô indítványokat az OMBKE titkárságára kérjük írásban eljuttatni.

Az OMBKE választmánya