Csapatszolgálati ismeretekBEVEZETÉS

A rendőrség szolgálati feladatainak teljesítése során mindig jelentkezik olyan deviáns állampolgári magatartás, a közbiztonságot, a társadalmi és állampolgári javakat súlyosan veszélyeztető esemény, elemi, vagy ipari katasztrófa, ami jelentősen befolyásolja a résztvevő rendőri erők létszámát. Az elmúlt évtizedekben a rendőrség szolgálati ágai és szakszolgálatai összevont állománnyal, elsősorban a védett vezetők utazásainak, valamint a nagy tömegeket vonzó sport-, kulturális és egyéb rendezvények biztosításában, szökésben levő bűnözők felkutatásában és elfogásában, elemi katasztrófa helyszínének zárásában, a mentési munkálatok irányításában működtek együtt. E mellett felkészültek az alkotmányos rend megváltoztatására irányuló bűncselekmény és különböző terrorcselekmény felszámolására.

A társadalmi fejlődés, az egyesülési és gyülekezési jogról szóló törvény megjelenése, a politikai pártok ki és újjáalakulása nagyobb mozgásteret nyújt az állampolgároknak. Szabadon kifejezhetik tetszésüket, vagy nemtetszésüket az országgyűlés, a kormány, bármelyik politikai párt, vagy társadalmi szervezet tevékenységével kapcsolatban. Ez hozzájárul az állampolgárok közterületen való tömeges megjelenéséhez és így közvetve a közrend, közbiztonság fokozott veszélyeztetéséhez.

A rendszerváltás óta eltelt időszakban, az egyesülési és gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvényeken az állampolgárok megnyilvánulásai békésebb formát öltöttek. Ezzel szemben napjainkra a sportrendezvényeken a tömeg megmozdulásaira az a tevékenység a legjellemzőbb, amikor a résztvevők egy csoportja a rendezvény helyszínén, illetve az oda vezető utakon az épületekben, tárgyakban, tömegközlekedési eszközökben, gépjárművekben kárt okoz, maga körül tör-zúz, esetleg gyújtogat, ártatlan járókelőket bántalmaz. Ez a tevékenység párosul a hatósággal szembeni ellenszegüléssel, a kivezényelt rendőri erő kövekkel, különböző tárgyakkal történő megdobálásával.

A hazai és a külföldi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a tömeggel, csoporttal szemben az egyéni rendőri fellépés hatástalan, sőt kisebb rendőri erő is tehetetlen lehet, ezért ha a közbiztonság védelme másként nem biztosítható a rendőrség csapaterőben lép fel. Bizonyos rendőri feladatok teljesítése csapaterő alkalmazása nélkül nem képzelhető el, így különösen a nagy területen történő helyszínbiztosítás, eltévedt gyermek, eltűnt idős személy felkutatása, rendezvénybiztosítás stb. A csapaterőben történő fellépés sajátos vonása, hogy a rendőr nem egyéni elhatározás, hanem parancsnoki utasítás szerint jár el, amely meghatározza az intézkedés típusát és az alkalmazható kényszerítő eszközök körét.

Ezekben az esetekben a köznapi rendőri tevékenységgel nem lehet a rendet fenntartani, illetve a megbomlott közrendet helyreállítani. Szükségessé válik a rendőri erők koncentrálása és sajátos szolgálati tevékenység végrehajtása. Az összevont rendőri erő alkalmazása csak úgy lehet hatékony, ha a szolgálat során az adott esemény komplex biztosítási rendszerén belül, előre meghatározott feladatok végrehajtására veszik igénybe és tevékenysége tervszerű. A rendőri erők fentiek szerinti tervszerű és koncentrált alkalmazása a csapatszolgálaton keresztül valósul meg.

I.

A CSAPATSZOLGÁLAT ALAPJAI

1. A csapatszolgálat1.1. A csapatszolgálat helye a rendőri szolgálatok rendszerében

Az Alkotmány a rendőrség feladatát a közbiztonság és a belső rend védelmében jelöli meg. E feladat legáltalánosabban az állam és a társadalom különböző szervei alkotmányos működési feltételeinek és a közélet zavartalanságának biztosítását, továbbá az állampolgárok személy- és vagyonbiztonsága alapvető jogainak védelmét jelenti az azt veszélyeztető és sértő cselekményekkel szemben. Ez a védelem a jogellenes magatartást tanúsító személyek jogainak törvényen alapuló korlátozása révén valósul meg.

Erre tekintettel a Magyar Köztársaság Rendőrségének feladatait az 1994. évi XXXIV. törvény határozza meg. Ennek értelmében a rendőrség a közbiztonság és a belső rend védelme érdekében bűnmegelőzési, bűnüldözési, államigazgatási és rendészeti feladatokat lát el. A rendőrség a törvényben meghatározott feladatait szolgálati ágai, szolgálatai és szakszolgálatai tevékenységén keresztül valósítja meg.

A szolgálati ágak:a) a bűnügyi;b) a közrendvédelmi;c) a közlekedésrendészeti;d) az igazgatásrendészeti;e) a személyi és objektumvédelmi.

A szolgálatok:a) a terrorelhárító szolgálat;b) a repülőtéri biztonsági szolgálat;c) a tűzszerész szolgálat;d) a rendőri csapaterő,e) az ügyeleti szolgálat;f) az állami futárszolgálat.

A szakszolgálatok:a) gazdasági (pénzügyi, anyagi-technikai) szakszolgálat;b) információ technikai (tájékoztatási) szakszolgálat;c) személyügyi (oktatási, kiképzési, szervezési) szakszolgálat;d) hivatali (jogi, egészségügyi, titkársági, ügykezelési) szakszolgálat.

A törvényi felsorolásból megállapítható, hogy a csapatszolgálat, mint alkalmazási forma, a rendőri csapaterő tevékenységén keresztül érvényesül, így a csapatszolgálat a rendőrség szervezeti felépítésében a szolgálatok között helyezkedik el.

1.2. A csapatszolgálat fogalma, tartalma1.2.1. A csapatszolgálat a rendőrségi feladatok megoldásához alkalmazott sajátos szolgálati

forma, a csapaterőbe szervezett rendőrök szolgálati alkalmazásának összessége. A csapatszolgálat alkotórészei a csapatszolgálati feladat, a csapaterő és a csapattevékenység.

A csapatszolgálat fogalmát elemezve megállapítható, hogy alapvetően négy fő összetevőből áll. Alapvetően azt fejezi ki, hogy a csapatszolgálat egy szolgálati forma, amely a csapaterőbe szervezett rendőrök össztevékenységén keresztül valósul meg. Másrészt kifejezi a csapaterő alkalmazását kiváltó okokat, eseményeket, ami kifejezésre jut a csapatszolgálati feladatban. Tükrözi a feladat végreahajtásában résztvevő erők nagyságát, amelyet a csapaterő megnevezés fejez ki, valamint a feladat végrehajtására alkalmazott eljárási módok összességét, amelyet a csapattevékenység foglal magába.

1.2.2. A csapatszolgálati feladat azoknak a rendőrség hatáskörébe tartozó bűnmegelőzési, bűnüldözési, államigazgatási és rendészeti feladatoknak, vagy egyes eljárási cselekményeknek az összefoglaló megnevezése, amelyek a személyi állomány összevonását, kötelékbe szervezését, egyszemélyi parancsnoki vezetés alá helyezését és sajátos eljárások alkalmazását teszik szükségessé. A csapatszolgálati feladatok körét a Rendőrségről szóló 1994. évi XLIII. törvény 58.§.(1) bekezdése határozza meg.

A csapatszolgálati feladat végrehajtására kijelölt csapaterő – alkalmazása esetén – a testi épséghez, a személyes szabadsághoz, a magánlakás, a magántitok és a levéltitok sérthetetlenségéhez, a személyes adatokhoz, valamint a tulajdonhoz fűződő jogokat a törvényben foglaltak szerint korlátozhatja, a kijelölt területet a személy- és járműforgalom elől elzárhatja.

1.2.3. A csapaterő a rendőrség állományából és eszközeiből szervezetszerűen, vagy ideiglenes jelleggel létrehozott szervezeti egységek, alegységek és szolgálati csoportok, amelyek rendeltetése a csapatszolgálati feladatok végrehajtása.

A fogalmat – és a rendőrség szervezetét – tanulmányozva láthatjuk, hogy a csapaterő alapvetően ideiglenes jellegű. Az ideiglenes szervezeteket elsősorban a rendőr-főkapitányságokon szervezik, a rendőrkapitányságok közrendvédelmi és közlekedési állományának, szükség esetén a szolgálat és szakszolgálat erőinek és eszközeinek bevonásával.

Csapatszolgálati feladatra központi rendeltetésű, állandó szervezeti egységként, önálló állománytáblával rendelkező rendőri szerv is létrehozható. A rendőrségnél állandó szervezeti egységként, a készenléti jellegű, a csapaterővel megoldandó, valamint az egyes különleges rendőri feladatok (csapatszolgálati feladatok) egységes irányítására, szakszerű végrehajtására Belügyminiszteri rendelettel a Készenléti Rendőrség került megalapításra. A Készenléti Rendőrség az országos rendőrfőkapitány közvetlen alárendeltségében működő, jogi személyiséggel rendelkező rendőri szerv, melynek illetékessége az ország egész területére kiterjed. Feladatait önállóan, vagy a rendőr-főkapitányságok megerősítésével, illetve központi tartalékban, készültségi szolgálat ellátásával teljesíti.

( Bevetési alegységek, Terror elhárító szolgálat, Tűzszerész és búvárszolgálat alkotják)

A csapaterő alapvető alegysége a század, amely szakaszokból és rajokból állnak.Raj: - rajparancsnok,

- 5-7 fő rendőr Szakasz:- szakaszparancsnok,

- szakaszparancsnok-helyettes,- három raj.

Század: - századparancsnok,- századparancsnok-helyettes,- három szakasz.

A csapaterőbe beosztott rendőri állomány öltözete és felszerelése – a feladatok összetettsége, veszélyessége miatt – eltérhet a hagyományos szolgálati öltözettől. A századok állományát alapfelszerelésként el kell látni: védőruházattal (bevetési ruha); egyéni védőeszközökkel (bevetési sisak, pajzs, rendőrbot, gázálarc, vegyi anyagok

elleni védőruházat); megfelelő számú lövedékálló mellénnyel, kiegészítő testvédő eszközökkel.

A csapaterő igénybevétele esetén, a feladat jellegétől és a tevékenység tartalmától függően az alegységekből, szervezeti egységekből szolgálati csoportokat hoznak létre. Az egyidőben, azonos feladat végrehajtására létrehozott, és egymással szoros együttműködésben, összehangolt tevékenységet folytató szolgálati csoportok szolgálati csoportosítást képeznek

Az Országos Rendőrfőkapitány intézkedésben szabályozta, hogy a rendőri csapaterő alkalmazása esetén speciális képzettséget igénylő feladatok végrehajtására, illetve a rendőri csapaterő tevékenységi körébe tartozó – erőszakos bűncselekmények megelőzése, megszakítása, az elkövetők elfogása, védett személyek személy- és objektumvédelmi biztosítása – feladatokban az elsődleges intézkedések végrehajtására a megyei rendőr-főkapitányságok saját állományukból állandó rendőri szervezetet hozzanak létre. A megyei rendőr-főkapitányságokon így létrehozott bevetési alosztályok létszáma 2 tiszt és 12 tiszthelyettes, a Repülőtéri Biztonsági Szolgálatnál 2 tiszt és 16 tiszthelyettes. A Tolna megyei rendőr-főkapitányságon a megye területén működő atomerőmű miatt a speciális feladatokra kijelölt bevetési osztályt emelt létszámmal, az alosztályoktól eltérően kötelező létrehozni.

A bevetési alosztályok (osztály) tagjait a rendőri alapfelszerelésen, illetve a bevetési ruházaton túl el kell látni: fegyverzeti anyagokkal (9x19mm Parabellum pisztoly, 9x19 mm Parabellum

géppisztoly, tájoló, távcső, elektromos sokkoló, lövedékálló sisak, II.védelmi fokozatú lövedékálló testmellény, passzív rendszerű éjjellátó berendezés, alosztályonként 2-2 távcsöves, illetve sörétes puska);

technikai eszközökkel (ereszkedő felszerelés, ajtótörő- és feszítő eszközök, kézirádió, alosztályonként 4 átvizsgálótükör, 12 átvizsgáló lámpa, 2 útzár, 1 mobil rádió, 1 képrögzítő eszköz);

egyéni védőfelszereléssel (ereszkedő kesztyű, munkavédelmi kesztyű, termokesztyű, III. fokozatú rejtett lövedékálló mellény, IV/A fokozatú külső

lövedékálló mellény, panorámás védőmaszk, szűrőbetét, könyök-, térd- és vállvédő);

védőruházattal (Nomex csuklya, bevetési sísapka, barett sapka, Swat sapka, taktikai mellény, akciómellény, tereptarka ruházat);

gépjárművel (az alosztály teljes létszámának együttes mozgatásához minimálisan szükséges mértékig)

A felsorolt eszközökből látható, hogy a bevetési alosztályok a rendőri csapaterőt igénylő erőszakos cselekmények helyszínén képesek az elsődleges intézkedéseket a testi épségük, életük veszélyeztetése nélkül végrehajtani.

A rendőri csapaterő ideiglenes, vagy szervezetszerű állományával az alábbi feladatok végrehajtására alkalmazható:

a) az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására irányuló bűncselekmény (Btk. 139. §) elkövetése esetén;

b) a személyek élet- és vagyonbiztonságát tömegesen veszélyeztető események megszüntetésére, vagy az ilyen következményekkel járó erőszakos cselekmények megakadályozására és az elkövetők elfogására;

c) súlyos bűncselekményt elkövető, szökésben lévő fegyveres személy felkutatására, elfogására;

d) terrorcselekmény felszámolására, a túszok kiszabadítására;e) eltűnt személy, vagy tárgy felkutatására;f) katasztrófa megelőzésére és következményeinek elhárítására;g) a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó, vagy más jelentős

rendezvény rendjének biztosítására;h) védett személy, veszélyes szállítmány, vagy az állam működése, vagy a lakosság

ellátása szempontjából kiemelten fontos létesítmény őrzésére, védelmére;i) nagy területű helyszín biztosítására;j) törvényben meghatározott más esetben.

A bevetési alosztályok a terrorcselekmények felszámolásában nem vehetnek részt, az kizárólag a Készenléti Rendőrség Különleges Szolgáltok Parancsnoksága Terrorelhárító Szolgálata hatáskörébe tartozik!

A fogalmakat tanulmányozva láthatjuk, hogy a csapaterő igénybevételével összefüggő csapatszolgálati feladatok megoldására elsősorban a közrendvédelmi és közlekedésrendészeti állomány kerül bevonásra. Ez abból adódik, hogy a csapaterő fellépése nyílt tevékenységen keresztül valósul meg, a résztvevők egyenruhában, fegyverzettel és egyéb technikai eszközökkel hajtják végre feladataikat. A rendőri csapaterő operatív tevékenységét a bűnügyi szolgálat, az anyagi-technikai ellátást az anyagi szakszolgálat és a híradó szakszolgálat segíti. Így valósul meg a rendőrség különböző szolgálati ágainak és szakszolgálatainak együttes tevékenysége.

1.2.4. A csapattevékenység azoknak a sajátos eljárási módoknak az összessége, amelyek alkalmazásával a csapaterő a csapatszolgálati feladatait végrehajtja. A tartalmi elemei az alábbiakat foglalja magába:a)A csapaterő vezetéseA parancsnokoknak és a törzseknek (a parancsnok, vezető döntés-előkészítő, döntéshozó munkáját segítő ideiglenes szervezet) olyan tevékenysége, amely a rendőri

kötelékek magas fokú alkalmazási képességének fenntartása, továbbá a csapatszolgálati feladatok sikeres végrehajtása érdekében tevékenységük összehangolására irányul. A csapaterő vezetése magába foglalja:

a parancsnoki munkát; a törzsek munkáját; a végrehajtók tevékenységének összehangolását; a vezetési pontok felépítésének és működésének rendjét; a híradást; a vezetés informatikai támogatását.

b)Taktikai eljárásokA taktikai eljárások a csapattevékenység alapvető elemét képezik. Azokat az alkalmazási formákat és módszereket fejezi ki, amelyekkel a csapatszolgálati feladat a leghatékonyabban hajtható végre.A taktikai eljárások: zárás; kutatás; bekerítés; üldözés; figyelőszolgálat; biztosító szolgálat; tömegoszlatás; őrzés; védelem.

A taktikai eljárásokat a csapaterő alkalmazhatja egyenként, illetve kombináltan. Ezt mindig a csapaterő alkalmazását kiváltó ok, esemény jellege, helyszínének nagysága és jellege, az elkövetőkről, vagy eltűntekről rendelkezésre álló adatok, valamint a bevethető csapaterő nagysága határozza meg.

c) A manőverA manőver a kötelék szervezett, gyors és meglepetésszerű helyváltoztatása, a végrehajtandó feladat szempontjából az erők és eszközök legkedvezőbb csoportosításának létrehozása érdekében. A manőver fajtái az átkarolás, a megkerülés és a kivonás. Az átkarolás a bűncselekményt elkövető és menekülő bűnöző, fegyveres, vagy

felfegyverkezett csoport, tömeg oldalába (szárnyára) történő kijutás érdekében alkalmazott manőver.

A megkerülés a meghatározott objektum (létesítmény, tömeg, csoport, személy) hátába történő kijutás céljából alkalmazott, a más irányokban tevékenykedő kötelékekkel szorosan összehangolt manőverfajta.

A kivonás a feladatát befejező, vagy kedvezőtlen helyzetbe került kötelék visszahívása a kijelölt alkalmazási helyéről, terepszakaszáról, vagy működési körzetéből az eredeti szolgálati rend visszaállítása, a személyi állomány és a technikai eszközök megóvása, időnyerés, vagy kedvezőbb pozíció elfoglalása érdekében.

d)A csapaterő alkalmazásának kiegészítő tevékenységei

A csapaterőnek a taktikai eljárásokkal és a manőverfajtákkal szorosan összefüggő, azokat kiegészítő tevékenysége a menet, az átcsoportosítás, a váltás és az elhelyezés. A menet a kötelékek utakon, a rendszeresített és a megerősítésül kapott szállító

járműveiken, vagy gyalog végrehajtott tervszerű, szervezett mozgása, amelynek célja a kijelölt vezénylési hely, körlet, terepszakasz meghatározott időben, teljes alkalmazási készenlétben történő elérése. A kötelékek a menetet önállóan, vagy menetoszlopokban hajthatják végre. A menet során a járművek közötti távköz 25-50 méter lehet. Poros, jeges utakon, korlátozott látási viszonyok között, meredek emelkedőkön, lejtőkön és kanyarokban, valamint az átlagosnál nagyobb menetsebesség esetén a járművek közötti távközök változtathatók. A kötelék átlagos menetsebessége 30-40 km/h. Gyalogmenet esetén a közepes menetsebesség 4-5 km/h. Erdős-hegyes terepen, vagy más kedvezőtlen viszonyok között a menetsebesség csökkenhet, de a menetet mindig az adott körülményeknek megfelelő lehető legnagyobb menetsebességgel hajtják végre. Menet alatt a járművek csak az út jobb oldalán haladhatnak, az előírt menetsebesség, a távköz és a biztonsági rendszabályok betartásával. Kényszermegállás esetén a járművet a jobb oldali útpadkára állítják le, vagy oldalra vontatják ki a hiba elhárításáig. A hiba elhárítása után a jármű csatlakozik az oszlophoz. A javításon átesett gépjárművek a kötelék menetoszlopában meghatározott helyét csak a pihenőhelyen foglalhatja el. Mozgás közben a menetoszlopokat előzni tilos! A pihenőhelyeken a járművek a jobb oldali útpadkán, egymástól a parancsnok által meghatározott, de legalább 10 m távközre állnak meg. A személyi állomány csak parancsnokának vezényszavára szállhat le a járműről, és helyezkedhet el a pihenéshez az úttól jobbra. A járműveken maradnak a figyelők, és az ügyeletes rádiósok. A kezelőszemélyzet végrehajtja a technikai eszközök kiszolgálását, az üzem- és kenőanyagok pótlását, és a elhárítják az észlelt hibákat.

Az átcsoportosítás a rendőri erőknek és eszközöknek egy meghatározott működési (illetékességi) területről, állomáshelyről, terepszakaszról egy másik működési (illetékességi) területre, állomáshelyre, terepszakaszra történő tervszerű, szervezett átirányítása. Célja az erők és eszközök összevonása, a kijelölt rendőri szervek (kötelékek) megerősítése; egy adott feladat végrehajtásához szükséges csoportosítás létrehozása; a folyamatban lévő tevékenység fő irányainak megváltoztatása; a végrehajtás kedvezőbb feltételeinek megteremtése.

A váltás a csapattevékenység során egy meghatározott feladat, szolgálati hely, működési körzet, vagy terepszakasz átadása, átvétele a tevékenység helyszínén. Váltásra sor kerülhet a személyi állomány ellátása, pihentetése, a technikai eszközök kiszolgálása, új feladat végrehajtásának előkészítése érdekében egyes rendőrök, szolgálati csoportok, csoportosítások és alegységek között egyaránt.

Az elhelyezés a csapaterő hosszabb ideig tartó megállása rendőrségi, vagy más épületben (körletben), vagy rendkívüli viszonyok esetén tábori körülmények között a személyi állomány pihentetése, étkeztetése, a technikai eszközök kiszolgálása, egy adott feladatra történő felkészülés, készenlétben tartás, vagy a kötelékek rendezése érdekében. A tábori körülmények között a készültség fenntartása mellett biztosítani kell az alegységek számára a lehető legkényelmesebb elhelyezést, a személyi állomány pihentetését. Az alegységek számára az elhelyezés területének kiválasztásakor figyelembe kell venni az elhelyezés után megoldandó feladatokat, a bűnözők helyzetét, illetve a csapatszolgálati feladatot kiváltó esemény helyszínét, a terep jellegét és az elhelyezés fedezőbiztosításának lehetőségeit. Tábori elhelyezésben a járművek, a kötelék parancsnok által kijelölt helyen, egymástól 25-50 méter távolságra, a személyi állomány saját járművei közelében helyezkedik el.

e) A mindenoldalú biztosításA csapattevékenység mindenoldalú biztosítása magában foglalja azoknak a rendszabályoknak az előkészítését és végrehajtását, amelyek a feladatok sikeres végrehajtásához szükséges kedvező feltételek megteremtésére irányulnak. A felderítés azoknak a rendszabályoknak és tevékenységeknek az összessége,

amelyek a bűnözők, fegyveres, vagy felfegyverkezett csoportok, tömeg szándékaira, összetételére, elhelyezkedésére, a terepre és az időjárásra vonatkozó adatok megszerzésére irányul. A csapaterő alapvető felderítési módja a járőrszolgálat és a figyelés. Azokban az esetekben, amikor a nyílt rendőri jelenlét hátrányosan befolyásolja a tevékenységet, a felderítési (adatgyűjtési) feladatokat operatív módszerekkel a bűnügyi szolgálat beosztottai, esetleg a közrendvédelmi állomány kijelölt polgári ruhás tagjai hajtják végre.

A rádióelektronikai védelem körébe azok a cél, hely, feladat és idő szerint foganatosított és kölcsönösen összehangolt szervezési és technikai rendszabályok tartoznak, amelyek a vezetési rendszeren belül a híradás és az informatikai biztosítás védelmét szolgálják az ellenfelderítés (lehallgatás), az ellentevékenység (zavarás) és a kölcsönös zavarás ellen. A tevékenység során számolni kell azzal, hogy – különösen a vezeték nélküli híradó eszközök alkalmazása esetén – lehallgatás útján illetéktelenek is tudomást szerezhetnek a csapatszolgálati feladatra vonatkozó –állami, vagy szolgálati titkot tartalmazó – információkról. Ennek érdekében a rádióelektronikai védelem keretében meg kell tervezni azokat a rendszabályokat, amelyek betartása – a titoktartásra vonatkozó előírások betartásával és betartatásával egyidejűleg – biztosítja a rádiófelderítés, a lehallgatás, a zavarás és a bemérhetőség lehetőségeinek csökkentését, az információk nyílt, vagy fedett továbbítását.

Az álcázás a csapaterő összetételére, helyzetére, alkalmazási képességére, valódi szándékára, a tervezett tevékenység jellegére és módjára vonatkozó adatok megóvása az illetéktelen személyekkel szemben. Az álcázás célja, hogy biztosítsa a csapattevékenység váratlanságát, a kötelékek alkalmazási képességének megőrzését. Az álcázás módjai a rejtés, az utánzás, a tüntető tevékenység és a félrevezetés.

A fedező biztosítás azokat a tevékenységeket és rendszabályokat foglalja magában, amelyek a kötelék, a vezetési pont, az elhelyezési körlet megóvására irányulnak egy váratlan támadás, károkozás, adatszerzés, vagy más illetéktelen behatolás ellen.

Az anyagi, technikai, egészségügyi biztosítás mindazon feladatok, rendszabályok és tevékenységek összessége, amelyek a személyi állomány élelmezését, anyagi ellátását, elhelyezését, a szállítást, a technikai kiszolgálást, a karbantartást és javítást, az egészségügyi állapot megóvását, illetve ezek helyreállításához szükséges elsődleges feltételek megteremtését szolgálják. Az anyagi, technikai, egészségügyi biztosítás célja, olyan rendszabályok foganatosítása és tevékenységek végrehajtása, amelyek a csapaterő technikai eszközökkel, fegyverzettel, védőfelszereléssel történő ellátásával, a csapatszolgálati feladat fenntartási és anyagszükségletének folyamatos kielégítésével, a technikai eszközök és a személyi állomány csapattevékenység végrehajtásához szükséges képességek fenntartásával egyrészt hozzájárulnak a csapattevékenység személyi feltételei működtetéséhez, másrészről létrehozzák, és folyamatosan biztosítják annak tárgyi és anyagi feltételeit.

1.3. A csapaterő készültségi szolgálataKészültségi szolgálatot az országos rendőrfőkapitány, a rendőrfőkapitányok, illetve rendőrkapitányok rendelhetnek el. A készültségi szolgálat elrendelhető a rendőrség, a rendőrhatóságok egy szolgálati ága, vagy valamennyi szolgálati ág beosztottai részére. Készültségi szolgálat esetén az illetékes vezető, valamely feladat végrehajtására a rendőrség személyi állománya, illetve meghatározott része együtt tartását rendeli el.

A csapaterő alkalmazására – az utazás- (szállítmány) biztosítás, illetve rendezvénybiztosítás kivételével – leggyakrabban váratlanul kerül sor Amennyiben a feladat előre láthatóan több napot vesz igénybe, az igénybevétel során a beosztott állomány váltására rövid időközönként kerül sor, illetve az állomány lakására történő eltávozása a részfeladatok végrehajtása után veszélyeztetné a csapaterő hatékony és gyors alkalmazását, készültségi szolgálatot kell elrendelni.

A készültségi szolgálat célja a csapaterő olyan alkalmazásra kész állapotban tartása, amely biztosítja feladataik lehető leggyorsabb megkezdését. Tartalma magában foglalja a csapaterő összevonását, elhelyezését, ellátását; a szükséges szolgálati csoportok, csoportosítások létrehozását; a csapattevékenységhez szükséges anyagi készletek kialakítását; a kötelékek felkészítését és a meghatározott alkalmazhatósági szinten tartását.

A készültségi szolgálatot ellátó csapaterőt lehetőleg saját körletében kell elhelyezni. Amennyiben a körülmények indokolják, más rendőrségi, vagy egyéb objektum is igénybe vehető, vagy tábori elhelyezés is biztosítható. Az együtt tartott rendőri erők a készültségi szolgálatot elláthatják állandó, vagy ideiglenes szervezeti rendjükben, illetve különböző szolgálati csoportokban. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az állandó szervezeti egységként működő Készenléti Rendőrségen kívül a rendőrség nem képes saját objektumában biztosítani azokat a feltételeket, amelyek az együttartáshoz, a feladatokra való felkészítéshez és az állomány pihentetéséhez szükséges.

A készültségi szolgálat méretei kifejezésre jutnak az együtt tartott erők nagyságában, annak időtartamában, a várhatóan végrehajtandó feladatok számában, jellegében; a kötelékek alkalmazási készenlétének a fokában.

A készültségi szolgálat méretei: Az együtt tartott erők nagyságától függően: - részleges

- teljes; időtartamát tekintve: - ideiglenes

- állandó; alkalmazási készenlét fokától függően: - fokozott készültségi helyzet (15 perc)

- általános készültségi helyzetből 1 óra).

Az alkalmazásra való készenlét foka azt fejezi ki, hogy a csapaterő milyen gyorsan képes a számára meghatározott feladatot megkezdeni. Mindez attól függ, hogy a rendőri szerv vezetője a feladat megkezdéséhez szükséges feltételeket milyen mértékben teremtette meg.

Fokozott készültségi helyzetben van a készültségi szolgálatot ellátó csapaterő, ha részére: a konkrét feladatokat előre meghatározták;

alkalmazási körzete ismert, a menetvonalakat, az alkalmazási helyeket, körzeteket, terepszakaszokat kijelölték;

a parancsnok a feladatok végrehajtásának előkészítését befejezte; a szükséges szolgálati csoportosításokat létrehozták; az alegységek felkészítése megtörtént és a feladatokat egyes rendőrig bezárólag

megszabták; az anyagi készletek kialakítása, illetve elosztása megtörtént; a technikai eszközök a rendelkezésre állnak, azok üzemképesek; az együttműködési feladatok pontosításra kerültek, a tervezett tevékenység

mindenoldalú biztosítását megszervezték; a vezetési eszközök üzemképesek, a híradás működik.

Általános készültségi helyzetben van a csapaterő akkor, ha a fenti feltételek valamelyike hiányzik.

1.4. A rendőri műveletA rendőri művelet a rendőrség szolgálati ágainak, szolgálatainak és szakszolgálatainak egységes elgondolás és terv alapján különböző szolgálati formákban és eljárási cselekményekkel együttesen megvalósított cél, feladat, hely és idő szerint összehangolt tevékenységének az összessége, amely a bűnmegelőzési, bűnüldözési, államigazgatási és rendészeti feladatkörökhöz tartozó összetett rendőri feladatok megoldására irányul. A csapattevékenység a rendőri művelet része.

A rendőri művelet mérete: helyi : egy rendőrkapitányságra; területi: egy megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságra; regionális: kettő, vagy több megyére (a fővárosra); országos: az ország egész területére kiterjedő lehet.

A rendőri műveletet elrendelheti: a rendőrkapitányság vezetője a helyi; megyei rendőr-főkapitány a helyi, vagy területi, országos rendőr-főkapitány a regionális, vagy az országos műveletet.

A csapaterő a rendőri műveletet három, vagy több ponttal meghatározott területen, úgynevezett műveleti körzetben hajtja végre. A műveleti körzet magába foglalja a műveletet irányító rendőri vezető vezetési pontját, a szolgálati csoportok és csoportosítások részére kijelölt körzeteket, az alkalmazási terepszakaszokat és irányokat, a mindenoldalú biztosítás érdekében létrehozott szervek települési helyeit, a megindulási, várakozási, összpontosítási és gyülekezési helyeit, körleteit

1.5. Az emberi jogok korlátozásának lehetőségei csapatszolgálati feladat végrehajtása soránA Rendőrségi törvény a rendőrségi feladatkör ellátásához kapcsolódó alapelvi szintű, valamennyi tevékenységi területet és működési formát generálisan érintő követelményeket fogalmaz meg. A polgárok részére történő segítségnyújtási és felvilágosítás adási, továbbá az emberi jogok tiszteletben tartására és védelmezésére, illetőleg az emberi méltóság megóvására vonatkozó kötelezettség deklarálása a rendőrség és az állampolgár új típusú viszonyát fejezi ki: a korábbi politikai, hatalmi típusú működésről a rendőri tevékenység közszolgálati jellegére helyezi a hangsúlyt.

A rendőri működés eredményességének alapvető feltétele a társadalom tagjaival és különböző szerveivel való aktív, együttműködésre épülő kapcsolat kialakítása és fenntartása. E követelményt, mint működési alapelvet fogalmazta meg a Rendőrségi törvény 2.§-a.

„2. § (1) A Rendőrség védelmet nyújt az életet, a testi épséget, a vagyonbiztonságot közvetlenül fenyegető, vagy sértő cselekménnyel szemben, felvilágosítást és segítséget ad a rászorulónak. A Rendőrség tiszteletben tartja és védelmezi az emberi méltóságot, óvja az ember jogait.”

A rendőri működés alappillére a törvényi meghatározottság és az egyéni felelősség. A törvény általi meghatározottság többirányú követelményt támaszt: a rendőr köteles feladatait a törvényes előírásoknak megfelelően ellátni, az állampolgárok jogait csak törvény alapján korlátozhatja és kizárólag a törvényben meghatározott kényszerítő eszközöket alkalmazhatja, amennyiben az alkalmazás törvényi feltételei fennállnak.

A rendőr intézkedési kötelezettségét a Rendőrségi törvény 13. §-a az alábbiak szerint szabályozza:

„13. § (1) A rendőr jogkörében eljárva köteles intézkedni, vagy intézkedést kezdeményezni, ha olyan tényt, vagy körülményt észlel, illetőleg hoznak tudomására, amely rendőri beavatkozást igényel. Ez a kötelezettség a rendőrt halaszthatatlan esetben szolgálaton kívül is terheli, feltéve, hogy az intézkedés szükségességének időpontjában intézkedésre alkalmas állapotban van.(2) A rendőr köteles a törvény rendelkezésének megfelelően, részrehajlás nélkül intézkedni.(3) Ha a rendőrt az intézkedés megtételében tárgy akadályozza, azt eltávolíthatja, vagy az akadályt más módon elháríthatja, az ezzel okozott kárért a Rendőrségnek az intézkedés alapjául szolgáló cselekményben vétlen károsultat kártalanítania kell.”

A törvény rendelkezéseinek érvényesítése érdekében a törvény előtti egyenlőség alkotmányos követelményére tekintettel a rendőri intézkedés törvényi feltételeinek megvalósulása esetén a rendőr az érintett személyére tekintet nélkül – bárkivel szemben – részlehajlás nélkül köteles eljárni. A rendőri intézkedés során fajra, nemre, vallásra, politikai meggyőződésre tekintettel különbséget tenni nem szabad, e minőség a rendőri intézkedés megtételének vagy elmulasztásának alapja nem lehet. A rendőr az intézkedés eredményessége érdekében az azt akadályozó tárgyakat eltávolíthatja, vagy az akadályt más módon elháríthatja. A dolog elleni erőszakkal okozott kárért a károsultat kártalanítani kell. A kártalanításnak akkor van helye, ha az intézkedésre okot adó szabálysértés, vagy bűncselekmény elkövetésében a károsultat felelősség nem terheli. A kártalanítási kötelezettség értelemszerűen akkor sem áll fenn, ha a dolog elhelyezése, vagy a dologgal összefüggő egyéb körülmény a rendőri intézkedés akadályozását célozza, továbbá ha azt használója – az elhelyezés céljától függetlenül – a rendőrség felhívása ellenére nem távolítja el. A csapatszolgálati feladat végrehajtása során a rendőr intézkedési kötelezettségét a közvetlen parancsnok (szolgálati csoport parancsnok, szolgálati csoportosítás parancsnok) utasítására teljesíti.

A csapatszolgálati feladatok végrehajtása során is érvényt kell szerezni a Rendőrségi törvény 15.§-ban megfogalmazott arányossági követelményeknek:

„15. § (1) A rendőri intézkedés nem okozhat olyan hátrányt, amely nyilvánvalóan nem áll arányban az intézkedés törvényes céljával.(2) Több lehetséges és alkalmas rendőri intézkedés, illetőleg kényszerítő eszköz közül azt kell választani, amely az eredményesség biztosítása mellett az intézkedéssel érintettre a legkisebb korlátozással, sérüléssel, vagy károkozással jár.”

Az intézkedés által elérni kívánt cél általában több módon elérhető, ily módon az intézkedő rendőr, a csapaterő mérlegelési lehetősége széleskörű. A cél eléréséhez szükséges intézkedések és kényszereszközök kiválasztásához nyújt támpontot a szükségesség és arányosság alapelve. E szerint a rendőrnek, a csapaterőnek a rendelkezésére álló lehetőségek közül azt kell kiválasztania, amely a legkisebb jogkorlátozással, a legkisebb sérüléssel, vagy károkozással biztosítja az intézkedés, a csapatszolgálati feladat eredményességét.

A csapaterő tevékenysége során érvényesíteni kell a kényszerítő eszközök alkalmazására a Rendőrségi törvény 16.§-ban meghatározott elveket:

„16. § (1) A rendőr kényszerítő eszközt csak a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén alkalmazhat. Nincs helye a kényszerítő eszköz további alkalmazásának, ha az ellenszegülés megtört és a rendőri intézkedés eredményessége e nélkül is biztosítható.(3) A rendőr nem alkalmazhat kínzást, kényszervallatást, kegyetlen, embertelen, vagy megalázó bánásmódot, az erre vonatkozó utasítást köteles megtagadni. A rendőr az ilyen magatartás tanúsítójával szemben, annak megakadályozása érdekében, a szolgálati beosztására, a rendfokozatára, személyére tekintet nélkül köteles intézkedni.”

A rendőri intézkedés eredményessége nem függhet az érintett belátásától, ezért a szükség esetén kikényszeríthető. A kikényszerítés az intézkedéssel, illetőleg az intézkedő rendőrrel szemben megnyilvánuló passzív, vagy aktív ellenállás leküzdését jelenti, többnyire személyi szabadság átmeneti korlátozása révén.

A rendőr feladatai ellátása céljából a törvényben meghatározott feltételek mellett mást felszólíthat arra, hogy valamit tegyen, ne tegyen, vagy eltűrjön. Ha az érintett a felszólításnak nem tesz eleget, vagy egyéb módon ellenszegül, a rendőri intézkedés eredményességét kényszerítő eszközök alkalmazásával is köteles biztosítani. A felszólítás megelőzi a kényszerítést. A törvényi meghatározottság elve érvényesül a rendőri kényszerítő eszközök tekintetében is. E szerint a rendőr kizárólag a törvényben szereplő kényszerítőeszközöket alkalmazhatja. A kényszerítő eszközt bosszú, megtorlás céljára nem szabad alkalmazni. A kényszerítő eszköz alkalmazása nem büntetés, hanem a rendőri intézkedés kikényszerítésére, az azzal szemben megnyilvánuló aktív, vagy passzív ellenállás leküzdésére szolgál. Ebből fakadóan további alkalmazásának nincs helye, ha az ellenállás megtört, s ily módon a rendőri intézkedés eredményessége a továbbiakban e nélkül is biztosítható.

Az Alkotmányból fakadó követelményekkel összhangban a rendőr nem alkalmazhat kínzást, kényszervallatást, kegyetlen, embertelen, vagy megalázó bánásmódot. Az erre

irányuló utasítást köteles megtagadni, sőt az ilyen magatartást tanúsító személlyel szemben – mentességre, szolgálati beosztásra tekintet nélkül – köteles fellépni.A Rendőrségi törvény a 17.§-ban, illetve az 58.§-ban szabályozza a polgárok jogainak korlátozhatóságának lehetőségeit:

„17. § (1) A Rendőrség a feladatának ellátása során a testi épséghez, a személyes szabadsághoz, a magánlakás, a magántitok és a levéltitok sérthetetlenségéhez, a személyes adatokhoz, valamint a tulajdonhoz fűződő jogokat a törvényben foglaltak szerint korlátozhatja.(2) A rendőri intézkedés során a kényszerítő eszköz alkalmazása esetén lehetőleg kerülni kell a sérülés okozását, az emberi élet kioltását. Az intézkedés folytán megsérült személy részére - amint ez lehetséges - segítséget kell nyújtani, szükség esetén a rendőr gondoskodik arról, hogy a sérültet orvos elláthassa, kórházi elhelyezése esetén a hozzátartozó, vagy más, a sérülttel kapcsolatban álló személy erről értesüljön.(3) A rendőr jogszerű intézkedésének való ellenszegülés esetén az e törvényben meghatározott intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazhatók.”

„58. §. (2) Csapaterő alkalmazása során a Rendőrség a 17. § (1) bekezdésben írt jogokat indokolt mértékben korlátozhatja, területet személy- és járműforgalom elől elzárhat.

Az intézkedések többsége az intézkedéssel érintett személy – csapaterő alkalmazása esetén a műveleti körzetben tartózkodó, vagy oda belépni szándékozó „vétlen” személy – valamely jogának korlátozását eredményezi. A Rendőrségi törvény a jogkorlátozásra tekintettel garanciális szabályként konkretizálja a törvényhez kötöttség elvét. Kimondja, hogy az alapvető jogok, így különösen a testi sérthetetlenséghez, a személyes szabadsághoz, a magánlakás és a magántitok sérthetetlenségéhez, a tulajdonhoz fűződő jogok csak törvény rendelkezései szerint korlátozhatók.

A csapaterőnek a rendőri intézkedés, illetőleg a kényszer alkalmazása során kerülnie kell a sérülés okozását, az emberélet kioltását. Ebből fakadó, hogy a lőfegyver használatát általában meg kell előznie az élet kioltására nem alkalmas kényszerítő eszköz alkalmazásának, továbbá, hogy a lőfegyver használata – vagyis az emberre leadott célozott lövés – esetén is lehetőleg el kell kerülni a halálos kimenetelű sérülés okozását. Jóllehet a csapaterő tevékenysége során esetenként számos egyidejű cselekményre, körülményre kell azonnal reagálni, a kényszerítő eszköz alkalmazásával kapcsolatos értékelési és döntési folyamatban azonban ilyen helyzetben is meghatározónak kell lennie az emberi élet kíméletének.

A csapaterő, tevékenysége során a bűncselekményt elkövető személyt, személyeket hosszabb, rövidebb időre őrizetbe vehet. Ebben az esetben érvényesíteni kell a Rendőrségi törvény 18.§-ban megfogalmazottakat:

18. § (1) A fogvatartott részére biztosítani kell azt a lehetőséget, hogy egy hozzátartozóját, vagy más személyt értesítsen, feltéve, hogy ez nem veszélyezteti az intézkedés célját. Ha a fogvatartott nincs abban a helyzetben, hogy e jogával élhessen, az értesítési kötelezettség a Rendőrséget terheli. Ha a fogvatartott fiatalkorú, vagy gondnokság alá helyezett, haladéktalanul értesíteni kell törvényes képviselőjét, vagy gondnokát.(2) A Rendőrség gondoskodik a fogvatartott elhelyezéséről, a fogvatartás miatt bekövetkezhető egészségkárosodás megelőzéséhez szükséges ellátásáról. A sérült,

beteg, vagy más okból sürgős orvosi ellátásra szoruló fogvatartottat orvosi ellátásban kell részesíteni.(3) A fogvatartott jogait csak annyiban lehet korlátozni, amennyiben az a szökés, vagy elrejtőzés, a bizonyítási eszközök megváltoztatásának, vagy megsemmisítésének megakadályozását, újabb bűncselekmény elkövetésének megelőzését, illetőleg az őrzés biztonságát, a fogda rendjének megtartását szolgálja.

A csapaterő által őrizetbe vett (elfogott) személy vagyontárgyainak védelmét biztosítani kell, illetőleg lehetőséget kell biztosítani arra, hogy hozzátartozóját, vagy más általa megjelölt személyt a fogvatartásról értesíthesse. Az értesítés azonban nem veszélyeztetheti a csapaterő eredményességét. Az őrizetbe vétel során a rendőrségnek kell gondoskodnia az őrizetbe vett (elfogott) elhelyezéséről, a fogvatartással összefüggő egészségkárosodás megelőzéséhez szükséges ellátásáról. Az elhelyezési kötelezettség keretében kell gondoskodni a megfelelő táplálásáról, tisztálkodási és pihenési lehetőség biztosításáról, illetőleg az időjárás viszontagságaival szembeni védelemről. A sérült, a felismerhetően beteg, illetve más okból sürgős orvosi ellátásra szoruló az őrizetbe vett (elfogott) személyt azonban orvosi ellátásban kell részesíteni.

A csapaterő az intézkedéseinek érvényre juttatása érdekében kényszerítő eszközöket is alkalmazhat. Az állampolgárokkal szembeni kényszerítés során érvényesíteni kell az arányosság követelményét, melyet a Rendőrségi törvény 19.§-a fogalmaz meg:

„19. § (1) A jogszabályi előírások végrehajtását szolgáló rendőri intézkedésnek - ha törvény, vagy nemzetközi megállapodás másként nem rendelkezik - mindenki köteles magát alávetni, és a rendőr utasításának engedelmeskedni. A rendőri intézkedés során annak jogszerűsége nem vonható kétségbe, kivéve, ha a jogszerűtlenség mérlegelés nélkül, kétséget kizáróan megállapítható.(2) A rendőr jogszerű intézkedésének való ellenszegülés esetén az e törvényben meghatározott intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazhatók.”

A belső rend és a közbiztonság rendészeti eszközökkel történő védelme a jogsértő magatartást tanúsítók jogainak korlátozásával jár. A törvényben meghatározott joghátrányok érvényesítése tipikusan az érintett akarata ellenére történik, számos esetben pedig csak fizikai, vagy fegyveres ellenállása leküzdésével lehetséges. Ily módon a rendőrség - mint a belső rend és a közbiztonság védelmét ellátó szerv - működésének elengedhetetlen feltétele a legális kényszeralkalmazás. A törvény mindenki számára előírja a rendőr jogszerű intézkedése iránti engedelmességet, illetőleg engedetlenség esetén megteremti a rendőri kényszerintézkedés törvényi alapjait.

A törvény az állampolgár számára nem biztosít lehetőséget arra, hogy a rendőri intézkedés jogszerűségét mérlegelje, és az utasítás követő magatartását ennek eredményétől tegye függővé. Amennyiben a rendőr intézkedését jogszerűtlennek ítéli, vagy az számára más okból sérelmes, módjában áll az intézkedést jogorvoslati fórumon felülvizsgáltatni, és sérelmére törvényes úton orvoslást keresni. Értelemszerűen megtagadható azonban a rendőri utasítás teljesítése, ha azzal nyilvánvalóan bűncselekmény valósulna meg, illetőleg ha az, az érintett életét, vagy testi épségét súlyosan és közvetlenül veszélyezteti.

A csapaterő tevékenysége során szinte minden esetben kikényszeríti a Rendőrségi törvény 30.-31.§-aban megfogalmazott intézkedéseket:

„30. § (1) A Rendőrség a bűncselekmény elkövetőjének elfogása és előállítása, vagy a közbiztonságot veszélyeztető cselekmény, vagy esemény megelőzése, megakadályozása érdekében a rendőri szerv vezetője által meghatározott nyilvános helyen, vagy a közterület kijelölt részén az oda belépőket, vagy az ott tartózkodókat igazoltathatja.(2) A Rendőrség az (1) bekezdésben írt cél elérése érdekében épületet, építményt, helyszínt, csomagot és járművet átvizsgálhat.(3) A Rendőrség a rendezvény, az esemény, továbbá a közlekedés biztonságát, a közterület rendjét veszélyeztető jogellenes cselekmény megelőzése, megakadályozása érdekében a rendőri szerv vezetője által meghatározott területre belépők és az ott tartózkodók ruházatát és járművét átvizsgálhatja, illetőleg az üzemeltető által előírt feltételek megtartását ellenőrizheti, a közbiztonságra veszélyt jelentő anyagokat, eszközöket lefoglalhatja, illetőleg azoknak a rendezvény, esemény helyszínére való bevitelét megtilthatja.(4) A Rendőrség a nyilvános forgalom számára nyitva álló helyen őrizetlenül hagyott, a közbiztonságra veszélyt jelentő tárgyat szükség esetén az elvárható gondossággal eltávolíthatja, megsemmisítheti.31. § (1) Akivel szemben személyi szabadságot korlátozó intézkedést foganatosítanak, annak ruházatát a rendőr a támadásra, vagy az önveszély okozására alkalmas tárgy elvétele végett, előzetes figyelmeztetés után átvizsgálhatja.(2) A ruházat átvizsgálását - halaszthatatlan eset kivételével - az intézkedés alá vonttal azonos nemű személy végezheti. Az intézkedés nem történhet szeméremsértő módon.”

A ruházat, a csomag és a jármű átvizsgálása esetén az intézkedés célja az intézkedő rendőr, illetőleg a személyi szabadságában az intézkedés folytán korlátozott személy testi épségének védelme, vagy valamely rendezvény, esemény, továbbá a közlekedés biztonságát, vagy a közterület rendjét veszélyeztető jogellenes cselekmény megelőzése, illetve megakadályozása. E célból a közbiztonságra veszélyt jelentő anyag, eszköz lefoglalható, illetve a rendezvény, esemény helyszínére történő bevitele megtiltható. A rendőrség a nyilvános forgalom számára nyitva álló helyen őrizetlenül hagyott és a közbiztonságra veszélyt jelentő tárgyat szükség esetén megsemmisítheti.

A csapaterő tevékenysége során tömegesen kerül szembe olyan állampolgárokkal, akik a művelet körzetében tartózkodnak, vagy oda szeretnének belépni. A Rendőrség a széleskörű adatgyűjtés érdekében ezektől a személyektől a lehető legtöbb információt szeretné megtudni. Az állampolgárok ilyen célból történő kikérdezését teszi lehetővé a Rendőrségi törvény 32.§-a:

„32. § A rendőr a feladatának ellátása során bárkihez kérdést intézhet, felvilágosítást kérhet, ha alaposan feltehető, hogy a megkérdezett olyan közlést tehet, amely a rendőri feladatok teljesítéséhez szükséges. A felvilágosítás kérésének idejére a kérdezett személy feltartóztatható. Akitől a rendőr felvilágosítást kér - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az általa ismert tényekkel, adatokkal kapcsolatos válaszadást nem tagadhatja meg.”

A rendőr feladata teljesítése érdekében bárkihez kérdést intézhet, akiről feltehető, hogy a feladattal összefüggő információval rendelkezik. A kérdezés idejére az érintett személy feltartóztatható. A kérdezett köteles a rendőr kérdéseire válaszolni. E kötelezettség nem korlátlan, külön jogszabályokban meghatározott esetekben -

titokvédelmi előírások, vallomástétel alóli mentesség stb. - a felvilágosítás megtagadható. Az általános szabályokból következően az információ megszerzésére fizikai kényszer nem alkalmazható.

A gépjárművel menekülő bűncselekményt elkövető személy elfogása érdekében a csapaterő nagy területeket zárhat le. A menekülő kiszűrésére, továbbhaladásának megakadályozására és elfogására a Rendőrségi törvény felhatalmazása alapján útzárat alkalmazhat:

„51. § A Rendőrség forgalomkorlátozást rendelhet el a bűncselekmény elkövetőjének elfogására, ennek során – a közlekedés biztonságát is figyelembe véve – útzárat telepíthet.”

A gépjárművel közúton menekülő bűnelkövetők elfogásának a külföldi államok gyakorlatában is bevált eszköze az útzár. Az útzár az úttestet a közúti gépjárműforgalom elől lezáró műszaki akadály. Elhelyezése veszélyezteti a közlekedés biztonságát, ezért a közlekedésben résztvevők számára a megfelelő előrejelzésről kell gondoskodni. Ennek elmulasztása veszélyeztetheti a közutakon közlekedő, vétlen, de a rendőri karjelzéseket figyelmen kívül hagyó állampolgárok testi épségét.

A rendőri csapaterő fellépésének „leglátványosabb és legbrutálisabb” lehetősége a Rendőrségi törvény 59.§-ban kapott felhatalmazásban rejlik:

„59. § (1) Ha a jogellenesen összegyűlt, illetőleg jogellenes magatartást tanúsító tömeg a szétoszlásra irányuló rendőri felszólításnak nem tesz eleget, a Rendőrség az e fejezetben szabályozott kényszerítő eszközök alkalmazása mellett a tömeggel szemben a következő eszközt, illetőleg intézkedést alkalmazhatja:

a) vízágyút;b) pirotechnikai eszközt, gumilövedéket;c) ingerlőgázt;d) elfogó hálót,e) lóháton, vagy járműkötelékben végzett kényszeroszlatást.

(2) Az (1) bekezdésben említett eszköz alkalmazására a tömeget előzetesen figyelmeztetni kell.(3) Tilos a tömeget korlátozni a helyszínről történő eltávozásban.(4) Tilos a tömegoszlatásra lőfegyvert használni.

A tömeg erőszakos szétoszlatásának megkezdését rendőri felhívás és figyelmeztetés előzi meg. Mindenkitől elvárható, hogy ha céljai mások, akkor a rendőri felhívásra az erőszakosan fellépő tömeget elhagyja. E lehetőség biztosítására a törvény előírja, hogy tilos a tömeget korlátozni a helyszínről történő eltávozásában. A rendőrségtől a továbbiakban nem várható el, hogy a tömeg oszlatására tett fellépése előtt egyenként vizsgálja a tömegben résztvevők egyéni felelősségét. Erre a tömeges fellépés által előidézett veszélyhelyzetekben nincs is idő. Aki a felszólítás ellenére a tömeget nem hagyja el, vállalnia kell a rendőri fellépés következményeit. Az ellenszegülő tömeggel szemben engedélyezett kényszerítő eszközök alkalmazása esetén – a csapaterő legnagyobb körültekintése ellenére is – a legsúlyosabb egészségromlás – akár a halál – leshetősége is bekövetkezhet. Ez a szankció azért is súlyos, mert egyaránt sújtja a szándékos elkövetőt és a meggondolatlan, a rendőri erővel heccből ellenszegülő állampolgárok alapvető jogát, az élethez való jogot.

1.6. A beosztott rendőrök általános kötelességei rendőri csapattevékenység végrehajtása soránA rendőrök a csapattevékenységek végrehajtása során különböző fegyvertelen, vagy fegyveres személyekkel, csoportokkal találkozhatnak. Ezek a körülmények teljes értékű, a helyzetet és a bűnözők szándékait gyorsan felismerő, szakismereteiket és fegyverüket eredményesen alkalmazni tudó, határozott rendőrök tevékenységét követelik meg.

A csapattevékenységek során – békében és rendkívüli viszonyok között egyaránt – a rendőr helyes ténykedése döntően befolyásolja az adott feladat eredményes végrehajtását.

Az általános kötelességek ismerete révén válik alapvetően képessé a rendőr arra, hogy a rábízott feladatot eredményesen megoldja. Ezek ugyanis olyan magatartási szabályokat tartalmaznak, amelyekre az egyes feladatok végrehajtásánál az adott parancsok nem térnek ki, azokat a végrehajtás során a helyzetnek megfelelően kell alkalmazni, betartani.

Az általános kötelességek a következők: a parancsnok parancsának megértése, legjobb tudása szerint való teljesítése; a saját feladat, a bűncselekményt elkövetők helyzetének alapos ismerete; határozottság, következetesség, öntevékenység a feladatok végrehajtásában; a kényszerítő és egyéni védőeszközök, a technikai eszközök harckész állapotban

való tartása, célravezető és bátor használata; folyamatos tájékozódás a terepen; a terep kihasználása, harcszerű mozgás a terepen; az együttműködés és az összeköttetés állandó fenntartása; a rejtés, álcázás végrehajtása.

1.6.1. A parancsnok parancsának megértése, legjobb tudás szerint való teljesítéseA rendőri tevékenység fegyveres szolgálati jellegét a rendőrség közvetlen kényszer alkalmazását igénylő feladatai alapozzák meg. E feladatok végrehajtásához az utasítási, parancsadási rendszer nélkülözhetetlen. Ebben a rendszerben az utasítást adó felel az utasítás törvényességéért, az utasított pedig az utasítás teljesítéséért és a végrehajtás során tett intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazásának törvényességéért. Ebből okszerűen fakadó igény, hogy a működés szabályait, az utasítás kiadás rendjét úgy kell kialakítani, hogy az egyéni felelősség – az utasítás és a kiadás rekonstruálhatósága révén – utólag egyértelműen tisztázható legyen.

Az utasítás végrehajtásának kötelezettsége azonban nem feltétlen és nem korlátlan: meg kell tagadni, ha a parancs teljesítésével a végrehajtásért felelős bűncselekményt valósítana meg. Nem tagadható meg azonban az olyan törvénysértő utasítás teljesítése, amely bűncselekmény elkövetésével nem jár. Ez esetben a végrehajtásért felelős köteles az utasítást adó figyelmét előzetesen felhívni az utasítás törvénysértő jellegére.A csapattevékenységek végrehajtásának egyik leglényegesebb feltétele a parancs megértése és teljesítése. A parancs megértésén keresztül válik világossá a rendőr előtt a csapaterő alkalmazásának célja, a csapatszolgálati feladat, a bűncselekményt elkövető személy (ek) várható magatartása a rendőrrel való találkozás esetén, a parancsnok elgondolása, elhatározása, az adott feladat végrehajtására, saját feladata,

illetve a szolgálati csoportosításba beosztott társai feladata. Ez azt is jelenti, hogy a feladat végrehajtása során a változó helyzetekben önállóan is kell ténykednie, intézkedéseit, tevékenységét a parancsban meghatározottak érdekében kell megválasztania.

A rendőr a feladat végrehajtására parancsot, utasítást, vagy intézkedést kap. A parancs az elöljáró egyedi, írásos, vagy szóbeli utasítása az alárendelt felé, meghatározott tevékenység, vagy feladat végrehajtására. A rendőr a parancs meghallgatása után, ha az megértette, "értettem" szóval válaszol. Ez azt jelenti, hogy érti a kapott feladat végrehajtásának módját, helyét, idejét, eszközeit, azt, hogy mikor, hol, kivel, mivel, milyen tevékenységet kell végeznie.

Az "értettem" szó a rendőrt kötelezi, ezért szükséges, hogy annak kimondása előtt: gondolja át a kapott parancsot; tisztázza magában a végrehajtás módját, helyét, idejét; a meg nem értett részleteket a parancsot adóval tisztázza.

A rendőr ezután a parancsot köteles legjobb tudása szerint, gyorsan és pontosan végrehajtani. A parancs legjobb tudás szerint teljesítése feltételezi, hogy a rendőr megértette a részére megszabott parancsot, ismeri a taktikai eljárásokat, a kényszerítő eszközök használatának, illetve alkalmazásának törvényes lehetőségeit, a terepet és a terepen történő tájékozódás és mozgás szabályait, az együttműködés szabályait, a feladatban résztvevők önvédelmi képességeit.

1.6.2. A saját feladat, a bűncselekményt elkövetők helyzetének alapos ismereteA rendőrök a csapattevékenységek végrehajtása során gyakran önállóan tevékenykednek. A tevékenység során – elsősorban erdős területen, sűrűn lakott városi, vagy városias jellegű területen – a szolgálati csoportok, vagy azok tagjai egymástól elszakadnak, így a megkezdett feladatot önállóan kell befejezniük. Ezekben az esetekben különösen előtérbe kerül a terület közbiztonsági helyzetének, a saját feladatnak és a bűncselekményt elkövetők (az ismeretlen körülmények között eltűntek) helyzetének alapos ismerete.

A saját feladat ismerete azt jelenti, hogy a rendőr a csapattevékenységre történő felkészülés időszakában a parancsnoki eligazításon (feladatszabáson) megismerte a tevékenységet irányító elöljáró akaratát, a feladat végrehajtásának körülményeit, a szolgálati csoportba beosztott társak feladatait. Ezt nyugtázta az „értettem” kimondásával. A saját feladat ismeretének birtokában a rendőr már a feladat megkezdése előtt fel tud készülni a taktikai elemek, a kényszerítő eszközök alkalmazására, az erdős terepen, illetve lakott területen jelentkező – a feladat sajátosságából adódó – lehetséges nehézségek, akadályok leküzdésére, az információszerzés (igazoltatás, felvilágosítás kérés), felderítés (figyelés, járőrözés) végrehajtására, az együttműködés végrehajtására, a szükséges szolgálati felszerelés előkészítésére, készenlétbe helyezésére, illetve rögzítésére.A közbiztonság helyzetének ismeretében a rendőr felkészülhet arra, hogy a feladat milyen veszélyeket rejt magában, annak milyen következményei lehetnek, illetve a végrehajtás során milyen segítséget várhat el az állampolgároktól.

A tevékenység eredményes teljesítése szempontjából nagy jelentősége van a bűncselekményt elkövetőkről rendelkezésre álló információknak. A rendőr akkor tud eredményesen, hatékonyan részt venni a feladatban, ha ismeri az elkövető: személyleírását, öltözetét; az elkövetett cselekményét; a cselekményt megelőző időszakra jellemző magatartását, tevékenységét; a fizikális, szellemi felkészültségéből adódó képességeit; elszántságát; felszereltségét (gépjármű, fegyver, stb.); bűntársi kapcsolatait; feltételezett tartózkodási helyét; a csapaterővel szembeni várható reakcióját, magatartását.

A bűncselekményt elkövetők helyzetének ismerete – vagyis a bűnöző, a keresett személy cselekményeire vonatkozó adatok – lehetővé teszik azok felismerését, harcérintkezés esetén pedig előre lehet következtetni várható magatartására. Lényeges ismerni, hogy a bűnöző milyen helyzetben van: támad, rejtőzködik, menekül, felderítést folytat, stb.

A rendőr a fentiek ismeretében gondolkodásban, cselekvésben képes megelőzni a bűncselekményt elkövetőt. Ezáltal a kezdeményezés, a váratlanság az Ő tevékenységében jelentkezik

A saját feladat és a bűncselekményt elkövetők helyzetének alapos ismerete csökkenti a váratlanság, meglepetés tényezőit és biztosítja az előre meghatározott tevékenységet.

1.6.3. Határozottság, következetesség, öntevékenység a feladatok végrehajtásábanEzek a kötelességek elengedhetetlenek a különböző feladatok végrehajtása során, mert mindennemű lazaság, várakozás, bizonytalankodás a feladat eredményes végrehajtását, a rendőr saját és társai életét veszélyezteti. E kötelességeket élesen elválasztani egymástól nem lehet, legtöbbször együtt jelentkeznek.

Teljesítésük érdekében a rendőr köteles: a részére meghatározott feladatot határozottan, minden ingadozás nélkül, bátor

fellépéssel, maradéktalanul végrehajtani; a feladat végrehajtása érdekében mindent elkövetni a nehézségek elhárítására; a tevékenységet a kapott parancs szerint, vagy a feladat teljes befejezéséig folytatni; a feladat végrehajtása során figyelmes, körültekintő, leleményes és kezdeményező

magatartást tanúsítani; a helyzetet önállóan értékelni és ha valamilyen oknál fogva parancsot nem kap, a

kialakult helyzetben öntevékenyen intézkedni.

A határozottság hanghordozásban, alaki fellépésben jut elsősorban kifejezésre. A rendőrnek az állampolgár felé a felszólítást a fegyver eldobására, menekülés abbahagyására, valamilyen tevékenység félbeszakítására rövid, „kemény, harsogó” utasításokkal kell adnia. Az állampolgár a rendőr tevékenységéből, mozdulataiból érezze, hogy az, az intézkedésre felkészült, azt bármilyen körülmények között, a rendelkezésre álló eszközökkel végre fogja hajtani, a vele szemben állónak esélye sem lesz az ellenállásra, a támadásra, a menekülésre.

A következetesség a kapott parancs maradéktalan, minden körülmények közötti végrehajtására vonatkozó törekvésben jut kifejezésre. Ha az adott személy nem tesz eleget a rendőri felszólításnak, kényszeríteni kell arra, ellenállását meg kell törni, menekülése esetén pedig bármilyen nehézségek leküzdésével (terepakadályok, menekülő segítői, stb.) az elfogásig, vagy fegyveres ellenállás esetén a harcképtelenné tételig, a megsemmisítésig üldözni kell.

Az öntevékenység a parancsra várakozás helyett az azonnali cselekvést jelenti az adott helyzetben. Az eredményesség előfeltételét is jelenti. A rendőr bűncselekményt elkövető személy hirtelen felbukkanása esetén nem vár a parancsra, hanem a helyzettől függően elfogja, támadását elhárítja, menekülése esetén az üldözést megkezdi.

1.6.4. A kényszerítő és egyéni védőeszközök, a technikai eszközök harckész állapotban való tartása, célravezető és bátor használataA rendőr köteles a kényszerítő és védőeszközöket a feladat eredményes végrehajtása érdekében kapott technikai eszközöket – a helyzetnek megfelelően – bátran, határozottan és célravezetően használni. A kényszerítő eszközöket parancsra, vagy önállóan a Rendőrségi törvényben, illetve a Szolgálati Szabályzatban rögzített elvek szerint használhatja, de csak addig, amíg célját elérte. Csapatszolgálati feladatok során a rendőrben is erősebb indulatok dúlhatnak, ekkor fokozottabban érvényt kell szerezni annak az elvnek, hogy a fegyvert megtorlásképpen alkalmazni nem szabad.

A kényszerítő és védőeszközök harckész állapotban tartása azt jelenti, hogy a rendőr a feladatra történő felkészülés időszakában ellenőrzi azok állapotát, a meghibásodott eszközöket kicseréli. A kényszerítő eszközöket úgy helyezi el az öltözetén, hogy azok bármilyen terepen végrehajtott mozgás közben szilárdan rögzítődjenek, illetve alkalmazás, használat esetén a legváratlanabb helyzetekben is könnyen kézbevehetők legyenek. A testvédő eszközöket úgy rögzíti, hogy azok ne akadályozzák a mozgását, a vegyi anyagok elleni védőfelszerelését pedig úgy, hogy testi épsége, egészsége érdekében időveszteség nélkül alkalmazni tudja. A kapott híradó eszközt a megadott csatornán (frekvencián), bekapcsolt állapotban kell tartania az állandó összeköttetés fenntartása érdekében. A híradó eszközt elsősorban nehezen járható terepen rögzíteni szükséges, mert elvesztése veszélyezteti a tevékenység végrehajtását (a rendőr elveszti az összeköttetést a szolgálati csoporttal, eltévedhet, a híradóeszköz illetéktelen személy kezébe kerülésével a csapatszolgálati feladat részletei felfedésre kerülhetnek).

1.6.5. Folyamatos tájékozódás a terepenA terep a Föld fizikai felszíne, a rajta elhelyezkedő természetes és mesterséges tereptárgyak összességével. A terepen megoldandó feladatok eredményes végrehajtásában nagy jelentősége van a tájékozódásnak, főleg ha ismeretlen terepen, erdőben, illetve korlátozott látási viszonyok között (éjjel, ködben, hóviharban) ténykedünk.

Tájékozódni a terepen annyit jelent, mint: meghatározni a világtájakat; megállapítani álláspontunkat a környező tereptárgyakhoz és a domborzathoz

viszonyítva; meghatározni a szükséges mozgási irányt, és menet közben azt megtartani.

A tájékozódáshoz a rendőri művelet körzetében meg kell jelölni a világtájakat. Ezekhez viszonyítva határozzák meg a szolgálati csoportok tevékenységének fő irányait. A szolgálati csoportoknak kijelölt tevékenységi körzetben a világtájak irányában jól látható tereptárgyakat jelölnek ki tájékozódásul. Ezeket a pontokat nevezzük tájékozódási pontoknak. A terepen való tájékozódást és mozgást térkép (vázlat) segítségével, vagy anélkül hajtjuk végre. Az esetek többségében térkép nélkül tájékozódunk. Ennek során a világtájakat, azok irányában jól látható tereptárgyakat (tájékozódási pontokat), esetenként azok távolságát keressük, illetve rögzítjük. Az emberek hosszú évszázadokon át történő megfigyelései, tapasztalatai segítségünkre lehetnek a világtájak megállapításában, bár e tapasztalatok alapján nem kapunk pontos adatokat.

A tapasztalatok az alábbiak:Az egyedülálló fák déli oldalán a lomb dúsabb, mint az északin. A fák többségének kérge az északi oldalon durvább, a délin viszont vékonyabb, rugalmasabb és világosabb. Az északi oldalról a fákat, köveket korábban és vastagabban fedi be a moha és a zuzmó. Az erdei fenyő északi oldalán a másodkéreg barna, megrepedezett, a fatörzstől elválik, s így könnyen eltávolítható. A hóolvadás a déli lejtőkön indul meg gyorsabban, a havon foltok keletkeznek, amelyeknek a hegyes végű csúcsai déli irányba mutatnak. A kivágott fák tönkjein az évgyűrűk az északi oldalon sűrűbben, déli oldalon pedig ritkábban helyezkednek el.

A rendőrnek a terepen végrehajtott csapattevékenység során ügyelnie kell arra, hogy a kijelölt irányoktól ne térjen el, a parancsnok által meghatározott tájékozódási pontokat, irányokat megtartsa.

1.6.6. A terep kihasználása, harcszerű mozgás a terepenMinden terepen végrehajtott feladat során alapvető követelmény, hogy egyetlen jelenség, esemény sem kerülheti el a rendőr figyelmét. Állóhelyben, fekvő tüzelőállásból és menetben állandóan figyelje és derítse fel a terepet, életének megóvása érdekében azt kihasználva mozogjon előre. A rendőr egyik fő feladata előremozgás közben, hogy időben eljusson a meghatározott helyre, és közben megőrizze erejét és harckészültségét. Ennek során a legkülönbözőbb terepen, napszakban és időjárási viszonyok között kell mozognia.

A terep kihasználása és a terepen való mozgás szempontjából figyelembe kell venni, hogy: a bűnözőtől távol, ahhoz közel, vagy annak figyelése és tűzhatása alatt; nappal, vagy éjszaka, rossz látási viszonyok között; nyílt, fedett terepen, vagy lakott területen történik az előremozgás.A felsorolt szempontok figyelembe vételével a terep kihasználása annyit jelent, hogy a rendőr: olyan tereptárgyakat felhasználva mozog, melyek álcázási és rejtési lehetőséget

biztosítanak a bűnözők földi és légi megfigyelése ellen; azokat a tereptárgyakat is igénybe veszi, melyek védelmet nyújtanak a fegyveres

bűnöző tűzhatásával szemben.

A csapatszolgálati feladat nyíltsága, vagy rejtettsége, illetve a terep jellege befolyásolja, hogy a rendőr milyen típusú mozgással tud, vagy köteles mozogni. Mindezen körülmények figyelembe vételével a rendőr a terepen mozoghat:

egyenes tartású járással (rendes járás); hajlott testtartással; szökelléssel; kúszással.

Egyenes tartású járásEzt a mozgási módot a rendőr olyan terepen alkalmazza, ahol a tereptárgyak maximális álcázást nyújtanak (erdővel, bozóttal fedett terep), vagy olyan területen, ahol a bűnözőkkel való találkozás nem valószínű, illetve a csapaterő tevékenysége teljesen nyílt (tömegoszlatás, rendezvénybiztosítás, stb.).

Hajlott testtartású járásEzt a mozgási módot alkalmazza a rendőr a bűnözőkkel, keresett személyekkel közel, nyílt terepen, ahol a természetes, vagy mesterséges álcázási lehetőségek nem nyújtanak lehetőséget az egyenes tartású járással való biztonságos haladásra (bokorsor, fű, vetés, árkok, alacsony kerítések, stb.). A rendőr ilyenkor kissé hajoljon előre és térdét hajlítva gyors lépésekkel haladjon. A test előrehajlításának foka mindig a terepfedezetek magasságától függ.

SzökellésA bűnözők által megfigyelhető terepen, vagy ha a bűnözők felfedik a rendőr gyors, határozott szökelléssel haladjon. A gyors szökellés összetevői: a felugrás, a gyors futás és a földre vetődés.

A gyors felugrás a test súlypontjának áthelyezésével történik. Hason fekvő helyzetben mellmagasságba húzzuk mindkét kezünket, mégpedig a bal tenyérrel, a jobb kezet a kézfej külső oldalára fektetve, mert a géppisztolyt a jobb kéz tenyerében kell tartani. A karok hirtelen kinyújtásával és az egyik láb gyors előrelendítésével a rendőr megkezdi a szökellést. A szökellés hossza mindig a terep álcázási adottságaitól és a bűnözők figyelési, valamint tűzlehetőségeitől függ. Végrehajtásánál kerülni kell a széles mozdulatokat és különösen a karlengetést, mert az a terepen jellegzetesen kirajzolódik.

Ha a rendőr álcázó ruhában van, különösen ügyeljen arra, hogy hirtelen mozdulatokkal ne árulja el magát a bűnözőknek, éppen ellenkezőleg, olvadjon össze a terep színével, és úgy szökelljen. Szökellés után a fedezést mindig arccal a bűnözők felé fordulva, kétféleképpen hajtjuk végre: menetből és térdelő testhelyzetből.

A rendőr a fedezést menet közben gyorsan leguggolva és lábujjhelyen jobbra fordulva, bal keze tenyerével megtámaszkodva oldalára, majd hasára fordulva hajtja végre. Térdelő testhelyzetből a jobb lábát hátul térdelő helyzetben tartva bal kezére esik, azonnal oldalra fordul, majd a mellére fekszik. Minden esetben fedezés után kússzon oldalra.

KúszásA bűnözők, keresett személyek figyelése alatt tartott nyílt területen, azok közelében, vagy tűzhatásuk alatt levő területen a rendőr kúszással mozogjon a terepen. Fajtái: négykézláb, lapos-, oldal- és arccal lefelé való kúszás. A négykézláb kúszást a rendőr olyan terepen alkalmazza, ahol a terep nyílt domborzata mellett a test magasságát eltakaró árok, vetés, buckák, stb. vannak. A kúszási módok közül ez a legzajtalanabb és kevésbé fárasztó, ezért ha a terep lehetővé teszi, ezt alkalmazza. A kúszás térden és

alsó karra támaszkodva történik, a végtagok ellentétes mozgatásával. A géppisztolyt markolatánál fogva két kézben kell tartani. A kúszás folyamán a terep és a bűnözők figyelése folyamatosan történik.

A laposkúszást teljesen nyílt, a bűnözők által figyelés alatt tartott terepen alkalmazzuk, ahol csak jelentéktelen rejtőzési lehetőségek vannak. A laposkúszás a végtagok ellentétes mozgatásával történik. Húzzuk fel a jobb (bal) lábat és egyidejűleg a bal (jobb) kezet lehetőleg messzire tegyük előre, a behajlított lábbal elrugaszkodva vigyük előre a testet, majd ilyen sorrendben folytassuk tovább a mozgást. Kúszásnál a fejet ne tartsuk magasan. A fegyvert tárral oldalt, a szíjkarikánál fogva, jobb kézben vigyük.

Az oldalkúszást a rendőr olyan nyílt terepen alkalmazza, ahol a terepfedezetek oldalról rejtési lehetőséget biztosítanak a bűnözők figyelése ellen. Oldalkúszásnál a bal oldalra fekve húzzuk előre a térdben behajlított bal lábat és a bal karra, valamint a jobb láb sarkára támaszkodva, testünket a jobb láb kiegyenesítésével, a bal láb helyzetének változtatása nélkül vigyük előre.

Az arccal lefelé való kúszást a rendőr nyílt terepen, a bűnözők közvetlen közelében alkalmazza, így teljesen zajtalanul haladhat előre. Az arccal lefelé való kúszásnál a kéz elülső helyzetben (jobb kézben a géppisztoly) van és az előre-mozgás a kéz és a lábujjhegyek segítségével történik.

A feladatok végrehajtása során a terep alapvetően befolyásolja a mozgást. A terepen a mozgást elősegítik az épített (aszfalt-, beton-, makadám-) utak, az egyes talajfajták, a tereptárgyak álcázó képessége. Nehezíti, esetenként lehetetlenné teszi az utak hiánya, a tereptárgyak gyakorisága és milyensége, széles, vagy megáradt folyók, patakok, homokos, vagy felázott talajok.

1.6.7. Az együttműködés és az összeköttetés állandó fenntartásaAz együttműködés a közös feladatokat végrehajtó rendőrök, szolgálati csoportok (rajok, szakaszok, stb.) cél, hely, idő szerint összehangolt tevékenysége. Célja a rendőri csapaterő tervszerű, szervezett tevékenységének biztosítása, a feladat elhatározás szerinti végrehajtása, a rendelkezésre álló erők és eszközök hatékony kihasználása.

Az együttműködés alapja a parancsnok elhatározása, az elöljáró együttműködési utasítása. Az együttműködés megszervezésével biztosítani kell, hogy minden rendőr egységesen értelmezze a feladat végrehajtásának rendjét és módját, a kölcsönös segítségnyújtást a rendőri csapaterő tevékenységének egész időszakában.

Az együttműködés a feladat jellegétől és az együttműködés módjától függően kifejezésre jut: a közös tevékenységben; a kölcsönös tájékoztatásban, az észleltek jelzésében; a tevékenységek kölcsönös biztosításában, a tűztámogatásban.

A közös tevékenység kifejezi, hogy a résztvevő rendőrök, szolgálati csoportok közül a kijelölt feladat egy adott részét ki, kivel, mikor, milyen módon hajtja végre. A kölcsönös tájékoztatás, az észleltek jelzése azt jelenti, hogy a feladatban résztvevő személyek, csoportok milyen, a feladat végrehajtását elősegítő, illetve hátráltató

eseményeket, tényeket, hogyan kötelesek egymás felé (híreszköz, látjelek, hangjelzések, futár) átadni. A kölcsönös biztosítás és tűztámogatás kifejezi, hogy a szolgálati csoportok, a szolgálati csoportok tagjai milyen módon biztosítják egymás tevékenységét, fegyveres harc során milyen esetben és módon, ki nyújt tűztámogatást a másik szolgálati csoportnak, vagy az egyes rendőrnek.

Az eredményes együttműködést befolyásoló tényezők: a szolgálati csoport helyének, feladatának ismerete; a saját helyének és feladatának ismerete; az együttműködésre kijelölt szolgálati csoport helyének, feladatának ismerete; a tevékenység közbeni folyamatos információáramlás ; a rendőr tevékenység közbeni folyamatos felderítő, figyelő tevékenysége; a rendőr veszélyfelismerő, azt objektíven értékelni tudó, a helyzetekre gyors és

rugalmas reagáló képessége; a szolgálati csoportba beosztott rendőrök felkészültségének, képességeinek,

lehetőségeinek ismerete; a rendszeresített fegyverzeti és technikai eszközök kezelésének és használatának

ismerete.

Az együttműködés alapvetően a rendőri csapaterő szolgálati csoportjai tevékenységére szerveződik, azonban minden esetben szükséges megszervezni a műveleti körzetben működő önkormányzatokkal, állami szervekkel és a lakossággal. Az állampolgárok döntő többsége elítéli a bűnözést, ezért számolhatunk a segítőkész támogatásukra. Tőlük elsősorban az általuk tapasztalt, észlelt jelenségek átadására kell számolni.

Az összeköttetés a rendőrök, szolgálati csoportok (rajok, szakaszok, stb.) közötti kapcsolattartás rendszere. Összeköttetés a vezetés, együttműködés elengedhetetlen eszköze, állandó és folyamatos fenntartása a parancsok, utasítások, harcintézkedések, tájékoztatók, jelentések folyamatos adásának-vételének alapja.

Az összeköttetés módjai:a) Személyes érintkezés:

- a parancsnok magához rendeli a beosztottat;- a parancsnok felkeresi a beosztottat.

b) Összekötők alkalmazása, az elöljáró törzsből vezénylik az alárendeltekhez.

c) Futárszolgálat, hírvivők- a futárszolgálatot magasabb szintű törzsek között, a hírvivőket egységeken,

alegységeken belül alkalmazzuk;- egységen, alegységen belül a közleményt nem mindig írjuk le, csak szóban

közöljük és azt emlékezetben tartva továbbítjuk;- a hírvivőket járhatóságtól, fedettségtől függően gyalog, motorkerékpáron,

gépkocsin alkalmazzuk. A hírvivő összeköttetés jelentősége a mindenkori körülményeknek és a vezetés igényeinek megfelelően változhat, vagy előtérbe kerül, vagy háttérbe szorul.

Menetvonalukat irány és körjárat szerint határozzák meg.

d) Jelek, jelzések

Jeleket, jelzéseket alkalmazhatunk a rendőri feladatok végrehajtásának minden fajtájában, szolgálati csoportok, alegységek között és azokon belül is, rövid parancsnok, vezényszavak, jelentések továbbítására, kölcsönös felismerés céljára.

Megkülönböztetünk:- lát- és hangjeleket;- elektromos berendezéseken továbbított jelzéseket.

A lát-, és hangjelek legyenek egyszerűek, könnyen megérthetők és egymástól jól megkülönböztethetők, a látjelek éjjel, illetve nappal a látási viszonyok változása esetén is észlelhetők. Az együttműködés és a kölcsönös felismerés jeleit a feladat megkezdése előtt minden rendőrnek ismernie kell.

A személyes érintkezés az összeköttetés legmegbízhatóbb és legcélszerűbb módja.

1.6.8. Az álcázás végrehajtásaAz álcázás mindazokat a tevékenységeket magába foglalja, amellyel a bűnözők, keresett személyek figyelését (felderítését) akarjuk félrevezetni. Az álcázás aktív tevékenység, amelyhez természetes, vagy mesterséges eszközöket egyaránt felhasználhatunk.

Az álcázás módjai: rejtés; utánzás; tüntető tevékenység; félrevezetés.

Az álcázás célja: az alkalmazás meglepetésszerűségének biztosítása; saját veszteségek csökkentése (alkalmazási képesség megóvása).

A rejtés alatt általában olyan tevékenységet értünk, melynek során a bűnözők, keresett személyek figyelése (felderítése) alól a rendőri erőket, vagy tárgyakat igyekszünk kivonni. Amikor rejtett mozgásról, rejtett elhelyezésről beszélünk, akkor ez rendszerint valamilyen tereptárgy mögötti, vagy tereptárgyban való mozgást, illetve elhelyezést jelent.

Az álcázás történhet: álcázó eszközökkel; hangálcázással (erős zajhatással a tevékenység leplezése, illetve szigorú

rendszabályok bevezetésével a zajkeltés megszüntetése); fényálcázással (világító eszközök kikapcsolása, fényvisszaverő tárgyak, eszközök

fedése, takarása).

A rendőrök álcázással kapcsolatos kötelességei: a tevékenység minden szakában tudjanak alkalmazkodni a terephez, és tudják

kihasználni az álcázási lehetőségeket; tudják álcázni magukat, illetve felszerelésüket, akár szükség-, akár rendszeresített

eszközökkel; állandóan és szigorúan tartsák be az álcázási fegyelmet.

A CSAPATERŐ ALKALMAZÁSÁNAK HELYEA RENDŐRSÉG TEVÉKENYSÉGI RENDSZERÉBEN

A Magyar Köztársaság Rendőrsége a közbiztonság és a belső rend védelme érdekébenbűnmegelőzési bűnüldözési államigazgatási Rendészeti

feladatkörökkel rendelkezik.

A rendőrök az alapvető szolgálati feladataikat szolgálati formákban végzikA szolgálati formák azok a jelleg, rendeltetés, sajátos eljárási mód alapján megkülönböztethető rendőri

tevékenységek, amelyek tervezésére, szervezésére, ellátásukra külön végrehajtási rendelkezések vonatkoznak

Belső szolgálatok Közterületi szolgálatok Speciális szolgálatokÜgyeleti szolgálat Körzeti megbízotti szolgálat Személy-és létesítményvédelmi

szolgálatKészenléti ügyeleti szolgálat Járőr-és mozgóőr szolgálat Terrorelhárító szolgálat

Készültségi szolgálat Vonatkísérő szolgálat Tűzszerész szolgálat

Fogdaszolgálat Felügyeleti szolgálat Pénzszállítás biztosítása

Kísérőőri szolgálat Közbiztonsági akció szolgálat Díszőr-és kegyeleti szolgálat

Objektumőri szolgálat Rendkívüli őrszolgálat Repülőtéri biztonsági szolgálat

Híradó-és informatikai szolgálat Csapatszolgálat

A csapatszolgálat alkotó részei

A csapattevékenység A csapaerő A csapatszolgálati feladatAzoknak a sajátos eljárási módoknak az összessége, amelyek alkalmazásával a csapaterő a csapatszolgálati feladatokat végrehajtja

A rendőrség állományából és eszközeiből szervezetszerűen, vagy ideiglenes jelleggel létrehozott szervezeti egységek, alegységek és szolgálati csoportok, amelyek rendeltetése a csapatszolgálati feladatok végrehajtása

A törvény által meghatározott, rendőri csapaterő alkalmazásával megoldható rendőri feladatok összefoglaló megnevezése

A csapattevékenység elemeiA A taktikai A manőverfajták A kiegészítő A mindenoldalú

csapattevékenység vezetése

eljárások tevékenységek biztosítás

Parancsnoki munka Zárás Átkarolás Menet A felderítés

A vezető szervek munkája

Kutatás Megkerülés Átcsoportosítás A rádióelektronikai

védelemA vezetési pontok Bekerítés Kivonás Váltás Az álcázás

A híradás Üldözés Elhelyezés A fedezőbiztosítás

A vezetés informatikai támogatása

FigyelőszolgálatAz anyagi-

technikai-egész-ségügyi biztosítás

Biztosító szolgálatTömegoszlatás

Őrzés

Védelem

II.

ÁLTALÁNOS TAKTIKAI ELJÁRÁSOK

A ZÁRÁS

2. A zárás fogalma, tartalma2.1. A zárás valamely terület elszigetelése, körbezárása az adott területen folytatott más

rendőri tevékenység sikeres végrehajtásához, meghatározott objektumok, személyek megóvásához, a közrend fenntartásához szükséges feltételek megteremtése érdekében.

A zárás célja, hogy távol tartsa az illetéktelen, vagy veszélyt jelentő személyeket, járműveket, megakadályozza a keresett személyek, járművek eltávozását, vagy kitörését a lezárt területről. A zárás biztosítsa az adott terület rejtett, gyors és megbízható körülzárását főleg olyan terepszakaszokon és irányokban, ahol a legvalószínűbben lehet számolni a behatolás, vagy a menekülés kísérletével.

2.1.1. Zárásra sor kerülhet személy- és létesítménybiztosítási intézkedés, fokozott ellenőrzés, biztonsági

intézkedés, illetve helyszínbiztosítás keretében; akció elrendelésekor; közrendvédelmi, közlekedési, idegenrendészeti, bűnügyi akciók során; rendezvénybiztosításkor; terrorcselekmény (légi jármű hatalomba kerítése, robbantás), vagy más súlyos

bűncselekmény helyszínén; katasztrófa, tömegszerencsétlenség helyszínén; súlyos bűncselekményt elkövető, szökésben lévő fegyveres személy elfogása

érdekében; a tömegoszlatást végrehajtó csoportosításon belül, a biztosítócsoport

tevékenységének részeként.

2.1.2. A zárás végrehajtási módját tekintve lehet összefüggő és nem összefüggő. Összefüggő a zárás, ha a zárás vonalán elhelyezett szolgálati csoportok között és

azokon belül látó- és tűzösszeköttetés van. Ha e feltételek közül valamelyik is hiányzik, a zárás nem tekinthető összefüggőnek. Összefüggő zárást kell végrehajtani olyan terület körülzárása érdekében, ahová az illetéktelen személyeknek, vagy ahonnan a keresetteknek a bejutás, illetve a menekülés lehetősége minden irányban adott, továbbá ha elegendő erő és idő áll rendelkezésre a terület teljes körülzárásához.

Nem összefüggő zárással lehet körülzárni olyan területeket, ahová a bejutás, illetve a menekülés lehetősége nem minden irányban adott, illetve nem áll rendelkezésre elegendő erő a terület összefüggő zárására. Ez utóbbi esetben az erőket és az eszközöket a legvalószínűbb menekülési, kitörési, behatolási irányokba kell elhelyezni.

2.1.3. A zárás vonala az a terepvonal, terepszakasz, amelyen a zárást végrehajtó rendőri erők elhelyezkednek az adott terület (irány) körülzárása (lezárása) érdekében. A zárás vonalát elsősorban utak, erdőátvágások, az erdők, gátak, hegygerincek, folyók, patakok, tavak, mocsarak, szakadékok szélei, partjai, lakott településeken az utcák torkolatainak vonalában kell meghatározni. A kialakult helyzettől függően a parancsnok ettől eltérő zárási vonalat is kijelölhet.

2.1.4. A kijelölt terület, útvonal lezárásához szükséges erők megállapítása érdekében figyelembe kell venni: a szökésben lévő fegyveres bűnözők, keresett személyek létszámát, fegyverzetét,

ismert és várható tevékenységét; rendezvényeken a tömeg nagyságát, összetételét, hangulatát, szándékait; a közútvonalak, vasutak forgalmi viszonyait; a tömegközlekedés helyzetét; a rendelkezésre álló erőket és eszközöket; a terep jellegét; az év- és napszakot, az időjárást.

Nyílt terepen általában 100-150 méterenként egy fő felállításával kell számolni a zárás vonalán. Részben fedett terepen kettő-három főt, fedett terepen négy főt kell tervezni 100 méterenként. Éjszaka, illetve rossz látási viszonyok esetén a rendőrök távolsága egymástól 10-20 méterre csökkenthető.

Lakott területeken, rendezvényeken a zárásban részt vevő rendőrök egyik alakzata a sorfal. Alkalmazásának célja valamely terület, útvonal, utca, tér, épületrész, épülettömb lezárása, vagy szabadon tartása a gyalogos- illetve járműforgalom, vagy minden forgalom elől. A rendőrök közötti térköz 1-5 méter lehet, szükség esetén tömör, vagy kétsoros sorfal is felállítható. Fegyveres bűnöző (fegyveres csoport) várható tevékenységének főbb irányaiban a záró erők a zárást tüzelőállásokban is végrehajthatják.

2.2. A zárást végrehajtó szolgálati csoportokA zárás zárócsoportok, szigetelőcsoportok, ellenőrző-átengedő pontok, műszaki csoport, biztosító őrök, biztosító járőrök, forgalomirányító őrök, csapda (leshely) és tartalék alkalmazásával kerülhet végrehajtásra.

2.2.1. A zárócsoport A zárócsoport a részére meghatározott zárási vonalon területek, irányok lezárására, a bejutás, vagy onnan a menekülés, kitörés megakadályozására, a keresett személyek elfogására, illetéktelen személyek távoltartására alkalmazott szolgálati csoport. Általában kötelékben tevékenykedik a biztosítószolgálatot, a kutatást, a bekerítést, a tömegoszlatást végrehajtó csoportosítás részeként. Önálló alkalmazására veszélyhelyzet helyszínén, helyszínbiztosítás során, vagy üldözéskor kerül sor.

Feladatot kaphat: fokozott ellenőrzés végrehajtására; biztonsági intézkedés részeként illetéktelen személyek, járművek belépésének, az

arra jogosulatlanok kijutásának megakadályozására; a be-, illetve kilépő forgalom ellenőrzésére; a keresett személyek menekülésének megakadályozására, elfogására;

útvonal, közterület forgalom előli elzárására, a forgalom korlátozására; más szolgálati csoport tevékenységéhez szükséges feltételek megteremtésére.

A zárócsoport ereje egy rajtól egy századig terjed. Megerősíthető szállító járművekkel, műszaki záró eszközökkel (útzár, kordonkorlát, kordonkötél, vagy szalag), figyelőeszközökkel, páncélozott járművekkel, sorozatlövő fegyverrel, a közúti forgalom szabályozására, irányítására alkalmas egyéb eszközökkel.

A rajerejű zárócsoport szolgálati felépítése a magból, biztosító őrökből, figyelő őrszemből, járőrből és tűzfészekből áll. A mag a rajparancsnokot és egy-két beosztott rendőrt foglal magába, akik a raj szolgálati felépítésén belül együtt, egy helyen (terepponton, tüzelőállásban) helyezkednek el. A tűzfészek a zárás vonalán a sorozatlövő fegyver vagy páncélozott jármű kiépített tüzelőállása, amelynek az erejét a tűzfegyver és azok kezelői képezik.

A szakaszerejű zárócsoport szolgálati felépítését a kötelékébe tartozó rajerejű zárócsoportok, a szakaszparancsnok közvetlen irányítása alá tartozó más szolgálati csoportok és a tartalék alkotják.

A századerejű zárócsoport a szakaszerejű zárócsoportokból, önálló szolgálati csoportokból és a zárás vonalától 50-100 méterre elhelyezett tartalékból áll.

2.2.2. A szigetelőcsoportA szigetelőcsoport a lezárt területen belül alkalmazható, amikor a kutatás, vagy más szolgálati tevékenység végrehajtására szakaszonként, egymást követően kerül sor. Alkalmazásának célja a lezárt terület egyik körzetének a másiktól való elszigetelése.

Feladata megakadályozni az illetéktelen személyek, a keresett bűnözők átszivárgását az egyik körzetből a másikba, különös tekintettel a már átkutatott területekre. Felállítására a teljes terület körülzárása után, rendszerint a kutatócsoporttal egy időben kerül sor. Szolgálati felépítése megegyezik a hasonló erejű zárócsoport felépítésével.

2.2.3. Az ellenőrző-átengedő pontAz ellenőrző-átengedő pont (EÁP) egy előre meghatározott helyen, az áthaladó személy- és járműforgalom ellenőrzésére, szabályozására, korlátozó rendszabályok betartatására önállóan, vagy más szolgálati csoport (pl.: zárócsoport, biztosítócsoport) részeként alkalmazott szolgálati csoport.

Alkalmazására sor kerülhet egy, vagy több közigazgatási területet, vagy annak egy részét, illetve konkrét, vagy feltételezett mozgási irányt érintően: fokozott ellenőrzés végrehajtására; biztonsági intézkedések, személy- és létesítménybiztosítási intézkedések, közlekedésrendészeti intézkedések érvényre juttatására; a helyszínbiztosítás rendszabályai betartatására.

Az EÁP feladatot kaphat: meghatározott területre belépők, vagy onnan kilépők igazoltatására, ruházatának,

járművének, csomagjának átvizsgálására; meghatározott területre történő belépés, vagy onnan a kilépés megakadályozására; tárgyi bizonyítási eszköz felfedésére; a közbiztonságra különösen veszélyes, vagy más tilalom alá eső eszközök, anyagok

bevitelének (kivitelének) megakadályozására, elvételére; a közúti forgalom korlátozására, útvonal, közterület forgalom előli elzárására; a közlekedési szabályok, az okmányokra, a felszerelésekre vonatkozó előírások, az

üzemeltető által előírt feltételek megtartásának, a járműhasználat szabályszerűségének, a jármű birtoklása jogszerűségének, a jármű közlekedésbiztonsági állapotának ellenőrzésére;

jogsértő cselekmények visszaszorítására, eljárások kezdeményezésére; bűncselekmény elkövetőjének elfogására.

Az EÁP felállítási helyét olyan helyen kell megválasztani: amely a közúti, vagy személyforgalom, vagy a keresett személyek legvalószínűbb

mozgási irányába esik; ahol a gépjárművek kénytelenek sebességüket csökkenteni, nem tudnak hirtelen

megfordulni, vagy az ellenőrzést megkerülve elhajtani; ahol a torlódás nagy forgalom esetén is elkerülhető; ahol kedvező a biztosítási, ellenőrzési, átvizsgálási, visszaküldési, elterelési,

átkísérési lehetőség; ahol az EÁP-ra beosztott rendőrök megóvása a leginkább biztosítható.Mindezek figyelembevételével az EÁP felállítható közigazgatási, vagy más kijelölt terület kivezető útjaira; útkereszteződésekben, útleágazásokban; zárt területek kapuihoz, kijárataihoz; hidakhoz, kompátkelőhelyekhez; határátkelőhelyek bevezető útjaira.

Az EÁP-al szemben támasztott legfontosabb követelmények: biztosítsa a személyek, járművek biztonságos megállítását, az igazoltatáshoz, az

átvizsgáláshoz és más rendőri intézkedések végrehajtásához szükséges feltételeket; akadályozza meg az ellenőrzés elkerülését, személyek, járművek áttörését,

menekülését; tegye lehetővé a forgalom elterelését, személyek, járművek visszafordítását, vagy

átkísérését a lezárt területen; tevékenysége ne idézze elő a forgalom nagymértékű torlódását; tartsa fenn a szolgálati helyén és annak közvetlen közelében a rendet; legyen képes együttműködni a szomszédos szolgálati csoportokkal; tartson folyamatos összeköttetést az őt kiküldő elöljáróval.

Az EÁP ereje 3-4 főtől egy szakasz (20-26 fő) erőig terjed. Ez függ: a rendelkezésre álló állománytól; a kapott feladattól; a személy-, vagy járműforgalom nagyságától; a keresett bűnözők létszámától, veszélyességétől; a környező tereptől; az év- és napszaktól, az időjárási viszonyoktól; a szolgálat várható időtartamától.

A beosztott állomány megerősíthető: egyéni védőeszközökkel (lövedékálló mellény, sisak, pajzs, gázálarc, védőruházat); sorozatlövő fegyverekkel (géppisztoly, géppuska); mozgatható közlekedési jelzőtáblákkal és segédeszközökkel (forgalomterelő kúp,

figyelmeztető fényjelzést adó berendezés); kordoneszközökkel (szalag, kötél, korlát); útzárral, világítóeszközökkel; szolgálati szállító és páncélozott járművel; híradó, informatikai és dokumentációs eszközökkel; technikai ellenőrző (fémkereső, robbanóanyag-érzékelő) eszközökkel; szolgálati kutyával.

A kialakult helyzettől, a feladattól és a rendelkezésre álló erőtől függően az EÁP szolgálati felépítése áll: három-nyolc fős EÁP esetén:

- átvizsgálócsoportból (átvizsgálókból); - biztosítócsoportból (biztosító őrből);

nyolc főnél nagyobb erejű EÁP esetén:- átvizsgáló csoportból;- biztosítócsoportból;- tartalékból;- a feladattól függően átkísérő csoportból.

A kiegészítő szolgálati elemekkel megerősített szakaszerejű (20-26 fős) EÁP:- parancsnoki csoport;- átvizsgálócsoport, tűzszerészcsoport;- biztosítócsoport;- előállító csoport, átkísérő csoport;- üldöző járőr;- figyelők,- tartalék tartozhat.

A szakasz rendszerint akkor hajt végre önállóan, teljes állományával EÁP-szolgálatot, ha: nagy forgalmú útvonal ellenőrzését kell végrehajtani; egy időben nagyobb létszámú csoportok, vagy tömeg ellenőrzésére kerül sor; különösen veszélyes bűnözők, vagy fegyveres csoport áthaladási, áttörési

kísérletével kell számolni; a szolgálati igénybevétel várhatóan több napig tart.

2.2.3.1.Az EÁP szolgálati elemeinek feladatai:A parancsnoki csoport a szakaszerejű EÁP vezetési szerve, feladata az EÁP szolgálati tevékenységének közvetlen irányítása. Állományába az EÁP parancsnoka, helyettese, az informatikai, híradó és dokumentáló eszközök kezelői tartozik. Az EÁP parancsnoka meghatározza a szolgálati elemek részletes feladatait; intézkedik a személyek és a járművek ellenőrzés alá vonására; ellenőrzi a személy- és tárgykörözéseket; dönt a szükséges személyi szabadságot korlátozó vagy más intézkedések

foganatosításáról, a további eljárás érdekében szükséges tárgyak elvételéről;

biztosítja az eljáráshoz szükséges okmányokat, a kép- és hangrögzítést, az ujjnyomatok készítését;

folyamatos kapcsolatot tart az elöljáróval, a szomszédokkal és az együttműködőkkel.

Az átvizsgálócsoport végre hajtja az ellenőrzés alá vont személyek igazoltatását, ruházatának, csomagjának, járműveinek átvizsgálását. Tevékenysége során felfedi a szabálysértést elkövetőket, bűncselekménnyel alaposan gyanúsítható

személyeket, a közbiztonságra különösen veszélyes eszközöket, tárgyi bizonyításra alkalmas dolgokat;

kezdeményezi a tiltás vagy korlátozás alá eső dolgok elvételét; kezdeményezi a személyi szabadságot korlátozó, vagy más rendőri intézkedéseket; tájékoztatja az intézkedés alá vont személyeket az elrendelt korlátozó

rendszabályokról, a lezárt területre történő belépés (vagy kilépés), az ott tartózkodás rendjéről.

Amennyiben parancsnoki csoport nem működik, úgy az EÁP parancsnoka minden esetben az átvizsgálócsoport parancsnoka is.

A tűzszerészcsoport az átvizsgálócsoporttal szoros együttműködésben részt vesz a személyek, járművek ellenőrzésében, felfedi a robbanóanyagok jelenlétére, korábbi szállítására utaló nyomokat, azt jelenti az EÁP parancsnokának.

A biztosítócsoport folyamatosan figyelemmel kíséri az ellenőrzés alá vont útvonalat, a lezárt területet,

az oda bevezető, vagy az onnan kivezető irányokat, az átvizsgáló-alcsoport tevékenységét;

végrehajtja a személyek, járművek leállítását, a forgalom irányítását; gondoskodik az ellenőrzéshez a járművek besorolásáról; felügyeli a várakozási helyen tartózkodó személyek magatartását; megakadályozza a menekülést, a szökési, kitörési kísérleteket; végrehajtja a fegyveresen, vagy felfegyverkezve, illetve más módon ellenszegülő

személyek elfogását; őrzi a parancsnoki csoport munkahelyét, a személyi szabadságukban korlátozott

személyeket, végrehajtja a parancsnoki csoporthoz, külön elrendelés esetén a kijelölt előállítási helyre történő kísérésüket;

végzi a megerősítésként kapott műszaki eszközök, berendezések telepítését.

Az előállító-csoport átveszi és őrzi a személyi szabadságukban korlátozott személyeket, a lefoglalás

érdekében visszatartott tárgyakat; végrehajtja az előállításra (lefoglalásra) kerülő személyek (tárgyak) kísérését

(szállítását) a kijelölt rendőrségi objektumba, a parancsnoki csoport (EÁP-parancsnok) által kitöltött okmányokkal együtt gondoskodik azok átadásáról a rendőrhatóság (vagy a külön kijelölt bűnügyi elszámoltató csoport) részére.

Az átkísérő csoport oszlopba (csoportba) rendezi a lezárt területen áthaladási engedélyt kapott

járműveket (személyeket), átkíséri azokat a lezárt területen a beléptető EÁP-tól a kiléptető EÁP-ig;

megakadályozza az átkísérés során a személyek, járművek megállását, lemaradását, letérését, visszafordulását, személyek le- vagy felszállását, tárgyak le- vagy feladását (átadását);

ellátja az átkísérés alatt álló járműoszlop (csoport) védelmét, megakadályozza, elhárítja az ellenük irányuló támadást, elfogja a támadókat.

Az üldöző járőr végrehajtja az ellenőrzés alól magukat kivonni szándékozó, az EÁP előtt

visszaforduló, vagy a megállásra vonatkozó jelzést figyelmen kívül hagyó és továbbhaladó (áttörő) személyek, járművek megállítását, feltartóztatását;

őrzi az üldözés eredményeként feltartóztatott személyeket a tartalékból, vagy a biztosító alcsoportból kijelölt kísérő őrök megérkezéséig, vagy külön utasításra végrehajtja a kísérést.

A figyelők jelzik a parancsnoki (átvizsgáló) csoport részére az ellenőrzésre tervezett

személyek, járművek közeledését, visszafordulását; tájékoztatást adnak a személyek számáról, a járművek típusáról, rendszámáról,

telítettségéről, nemzetiségéről, valamint az ellenőrzés szempontjából jelentős egyéb adatokról.

A tartalék készen áll az EÁP szolgálati elemeinek szükség esetén történő megerősítésére,

váltására, új szolgálati elem létrehozására; közreműködik a személyi szabadságot korlátozó intézkedés alá vont személyek,

visszatartott dolgok őrzésében; segítséget nyújt az üldöző járőr által feltartóztatott személyek, járművek

visszakíséréséhez.

2.2.4. A műszaki csoportA műszaki csoport a zárás végrehajtása során feladatot kaphat: a védendő létesítmény, a zárás vonala, illetve az ahhoz vezető útvonalak, irányok

megközelítésének megnehezítésére, vagy megakadályozására műszaki kordoneszközök (szalag, kötél, rács), útzár, torlasz, vagy egyéb műszaki akadály telepítésére;

közúti közlekedési jelzőtáblák kihelyezésére; világítóberendezések felszerelésére, az áramellátás biztosítására; a terület zárását, a forgalom korlátozását akadályozó, vagy egyéb biztonsági

szempontból veszélyt jelentő helyen várakozó járművek elszállítására.A műszaki csoport ereje három főtől szakaszerőig terjed, megerősíthető különböző szállító járművekkel.

2.2.5 A biztosító járőr (őr)A biztosító járőr (őr) a zárás végrehajtása során meghatározott irányok, terepszakaszok lezárására, biztosítására kerül alkalmazásra önállóan, vagy szakasz-,

illetve századerejű zárócsoport részeként. A zárás vonalának azon a szakaszain tevékenykedik, ahol: a keresett személyek menekülése, illetéktelen személyek bejutása nem valószínű,

de az adott terepszakasz rendőri ellenőrzés alatt tartása indokolt; a zárócsoportok közötti hézagok ellenőrzése; a zárócsoport szárnyainak, csatlakozási pontjainak biztosítása; a záró vagy más szolgálati csoportok közötti összeköttetés fenntartása; a zárás hatékonyságát elősegítő telepített műszaki eszközök felügyelete szükséges.

A biztosító járőr ereje a feladat jellegétől függően két főtől rajerőig terjed. Megerősíthető műszaki-technikai eszközökkel (pl.: távcső, éjjellátó-készülék, nagy teljesítményű kézi világítóeszköz, világító vagy jelzőrakéta, nagy teljesítményű rádiókészülék, stb.), szállító járművekkel, szolgálati állatokkal.

A zárás vonalán a biztosító járőr 300-600 méter hosszú járőrútvonalat kaphat, amelyet az első elhaladásakor 100-200 méter széles sávban át kell vizsgálnia. Lakott településen belül a biztosítandó terepszakasza ennél rövidebb is lehet.

2.2.6. A forgalomirányító őrA forgalomirányító őr a zárás körzetében bevezetett forgalomszervezési, forgalomkorlátozási intézkedések érvényre juttatása érdekében kerül alkalmazásra. Működhet önállóan, vagy más szolgálati csoport elemeként. Feladatot kaphat: a lezárt területre be- és kivezető utak forgalmának egyirányúsítására; a lezárt területre irányuló forgalom elterelésére, vagy szakaszos engedésére; a bekötő utak zárására; az illetéktelen, vagy a keresett, szökésben lévő személyek feltartóztatására,

elfogására; a feladatban részt vevő rendőri csapaterő és annak tevékenységét segítő szervezetek

járművei számára a közlekedési elsőbbség biztosítására; a közúton közlekedők mozgásának segítésére.

A forgalomirányító őrrel szemben támasztott követelmények: ismerje a feladat végrehajtásában közreműködő erők mozgásának irányát és

időpontjait; legyen tisztában a zárás körzetének közlekedési viszonyaival, jellemzőivel; akadályozza meg az illetéktelen személyeknek, gépjárműveknek a zárt területre

közúton történő bejutását; biztosítsa a lezárt terület körzetében a forgalom zavartalanságát; legyen összhangban a lezárt területen belül és azon kívül tevékenykedő

forgalomirányító őrök tevékenysége.

A forgalomirányító őr a feladat jellegének, a tevékenységi körzet nagyságának függvényében megerősíthető szolgálati személygépjárművel, motorkerékpárral, forgalomterelő eszközökkel, hordozható közúti közlekedési jelzőtáblákkal.

2.2.7. A csapda (leshely)A csapda (leshely) szolgálati csoport a keresett személyek elfogása céljából akkor kerülhet alkalmazásra, amikor megbízható adatok vannak arra vonatkozóan, hogy a bűnöző (keresett személy) egy bizonyos helyen feltétlenül meg fog jelenni (csapda),

vagy a rendelkezésre álló adatok alapján, az adott helyzetből következtetve ott megjelenésével, áthaladásával számolni lehet (leshely).

A csapda (leshely) szolgálati csoporttal szemben alapvető követelmény, hogy: legyen képes a bűnözők (keresett személyek) eredményes elfogására; legyen rejtett, ténykedése váratlan, meglepetésszerű, határozott; legyen biztosított az együttműködése más szolgálati csoportokkal; rendelkezzen folyamatos, megbízható összeköttetéssel az elöljáróval és a

szomszédos szolgálati csoportokkal.

A csapda (leshely) ereje rajtól szakaszerőig terjed. Megerősíthető műszaki eszközökkel, ingerlő gáz- és más pirotechnikai anyagokkal, sorozatlövő és más speciális tűzfegyverekkel.

2.2.7.1.Szolgálati felépítése elfogó-alcsoportból, biztosító-alcsoportból, valamint rajnál nagyobb erő esetén tartalékból áll.

Az elfogó-alcsoport feladata a bűnöző elfogása, fegyveres ellenállása esetén vele szemben a fegyverhasználat végrehajtása, menekülése esetén az üldözés megkezdése.

Épületben az elfogó-alcsoport állományából el kell helyezni: két-három főt abban a helyiségben, ahol a bűnöző elfogása végrehajtásra kerül; egy-három főt az épületnek annál a bejáratánál, ahol a bűnöző várhatóan érkezik; egy-két főt a várható menekülési irányban; egy-két főt az épületben tartózkodó személyek őrzésére.Terepen két-három fő együtt, egy tüzelőállásban (megindulási helyen) a többi 5-30 méterre egymástól körkörösen helyezkedik el olyan feltételek mellett, hogy biztosítható legyen az elfogás meglepetésszerű végrehajtása.

A biztosító-alcsoport feladata a bűnöző közeledésének jelzése; az elfogás biztosítása; a bűnöző menekülésének megakadályozása, menekülési irányainak lezárása; szükség esetén az elfogó alcsoport tűztámogatása; részvétel a menekülő bűnöző üldözésében, elfogásában.A biztosító-alcsoportot az elfogás tervezett helyétől lakott területen 30-50, lakott területen kívül fedett terepen 50-100, nyílt terepen 100-200 méterre kell elhelyezni. Az alcsoport tűzfészkeket és figyelő őrszemeket alkalmaz, amelyek kiküldési távolsága a bűnöző várható közeledési irányaiba 100-300 méter lehet.

A tartalék feladata az elfogó vagy a biztosító-alcsoport megerősítése, további elemekkel történő

kiegészítése; az alcsoportok állományának váltása; részvétel a menekülő bűnöző üldözésében, elfogásában.A csapda (leshely) szolgálatot ellátó rendőrök ügyeljenek arra, hogy feladatukat rejtve teljesítsék. Azt a személyt, aki esetlegesen a csapdát (leshelyet) felfedi, az elöljáró parancsnok intézkedéséig fel kell tartóztatni. A biztosító-alcsoport megszakítás nélkül folytassa körkörös figyelését, törekedjen arra, hogy a keresett személy megjelenését

minél korábban jelezni tudja az elfogó-alcsoportnak. Amennyiben a bűnöző menekülést kísérel meg, zárja el a menekülés útját, illetve az üldözést.

2.3. A zárás végrehajtása2.3.1. A századerejű zárócsoport a zárást összpontosítási körletből, vagy megindulási helyről

kiindulva hajtja végre, amelynek távolsága a zárás vonalától, a tereptől függően 1-2 kilométer. A megindulási helyet a szakasz részére 300-800 méter, a raj részére 200-500 méter távolságra kell kijelölni. Ha mód van rá, a szakaszok a megindulási helyig gépkocsival közlekednek. A rajok a szakasz megindulási helyétől a gépkocsiról lerakással történő zárás kivételével gyalogmenetben jutnak ki a raj megindulási helyéig.

Annak a rajnak, amelyiknek a zárási terepszakasza mögött van a szakasz megindulási helye, külön megindulási helyet nem kell kijelölni. Lakott területen a megindulási helyek távolsága a fenti normáktól kevesebb is lehet.

2.3.2. A zárás vonalának elfoglalása, a szolgálati csoportok felállítása történhet gépkocsiról lerakással, gyalogmenetből (felvezetéssel, vagy kiküldéssel) vagy mindkettő kombinációjával. Gépkocsiról lerakással a zárás vonalának elfoglalására rendszerint akkor kerül sor,

amikor a zárás vonala mentén gépkocsival járható utak vannak, kevés idő áll rendelkezésre a terület lezárásához és a tevékenység álcázása szempontjából ez megengedhető. A kijelölt parancsnok a gépkocsiról egymást követő sorrendben szállítja le a rendőröket, azok felállítási helyein. Lerakás után a parancsnok ellenőrzi és rendezi a rendőrök, szolgálati csoportok elhelyezkedését. Éjszaka a közforgalmú utak kivételével a gépjárművek csökkentett világítással, vagy világítás nélkül is haladnak a zárás vonalán.

A gyalogmenetből felvezetéssel a zárás vonalának elfoglalására akkor kerül sor, amikor elegendő idő áll rendelkezésre és a terepviszonyok olyanok, hogy a rendőröket, a szolgálati csoportokat közvetlenül a felállítási helyükhöz kell elvezetni.

Gyalogmenetből kiküldéssel akkor hajtható végre a zárás vonalának elfoglalása, amikor kevés idő áll rendelkezésre, a terepviszonyok ezt lehetővé teszik (jól belátható a környező terep), illetve nincs mód a gépkocsiról történő lerakásra. A szolgálati csoportok ekkor oszlopban 200-500 méterig megközelítik a zárási terepszakaszukat, ott a parancsnok meghatározza a rendőrök, szolgálati csoportok felállítási helyeit, majd egyszerre elindítja őket. A felállítási helyek elfoglalását követően a parancsnok köteles a rendőröket, a szolgálati csoportokat ellenőrizni és feladataikat a helyszínen pontosítani.

A zárás vonalának kombináltan történő elfoglalása azt jelenti, hogy a zárás vonalának különböző terepszakaszaira a szolgálati csoportok más és más módon (gépkocsiról lerakással, gyalogmenetből felvezetéssel, kiküldéssel) kerülnek felállításra. Ilyen esetben a szolgálati csoportok mozgatását összehangoltan kell végrehajtani úgy, hogy a zárás teljes vonalának elfoglalása és a készenlét elérése mindenhol egy időben történjen.

A zárással egy időben, ha szükséges már korábban is, gondoskodni kell a közúti forgalom megfelelő eltereléséről.

2.3.3. A zárás vonalán a zárást végrehajtó szolgálati csoportok részére feladatként zárási szakaszt, lezárandó irányt, figyelési sávot és tájékozódási pontokat kell meghatározni. Amennyiben a konkrét helyzet szükségessé teszi, fő lőirány és tüzelési sáv is meghatározható. A zárócsoportok és más szolgálati csoportok a természetes és mesterséges tereptárgyak védő- és álcázó képességének teljes kihasználásával helyezkednek el úgy, hogy a lezárt terület irányába biztosítva legyen a lehető legjobb figyelési és tüzelési lehetőség. Ennek érdekében ki kell használni a magaslatokat, a kiemelkedő tereppontokat. A zárás vonala előtt lakott településen kívül lehetőleg 150-200 méteres nyílt és sík terepsáv legyen, amelyet összefüggően, állandó figyeléssel és ha kell, tűzzel lehet biztosítani.

2.3.4. Lakott településen belül a zárás vonalán, a zárás megerősítésére széles körűen alkalmazni kell a különböző kordoneszközöket, műszaki akadályokat, útzárakat, a járműveket. Kordonráccsal vagy kötélkordonnal akkor célszerű a területet lezárni, ha a lezárás hosszabb ideig fog tartani, a rendelkezésre álló személyi állomány létszáma korlátozott vagy a zárás vonalát (a lezárt terület határát) fizikailag is célszerű jelölni. Amennyiben a lezárt területre tömeges behatolási kísérlettel lehet számolni, úgy oda kordonrácsokat kell elhelyezni. A gépjárművek elsősorban az utcatorkolatok lezárására alkalmazhatók.

A járművek egymásnak háttal vagy „V” alakban állnak az utcatorkolat teljes szélességében, a járdákon is úgy, hogy szükség esetén a gyors elhajtás biztosítható legyen.

2.3.5. Összefüggő zárás esetén a szolgálati csoportok, a rendőrök úgy foglalják el a zárás vonalát, hogy a szomszédos szolgálati csoporttal, rendőrrel a látó- és a tűzösszeköttetés is biztosítva legyen. A biztosító járőrök tartsanak összeköttetést a szomszédos szolgálati csoportokkal, ismerjék azok pontos elhelyezkedését. Az érintett szolgálati csoportok kísérjék figyelemmel a biztosító járőrök mozgását, ismerjék a járőrútvonalakat és azt a tereppontot, amelytől kezdődően látó-összeköttetést tudnak tartani a járőrökkel.

2.3.6. A zárás vonalán a zárócsoportok között csatlakozási pontokat kell kijelölni. A csatlakozási pont a terep azon meghatározott része, amely két zárócsoport zárási szakaszát egymástól elválasztja. Olyan helyen kell kijelölni, ahol lehetőleg természetes, vagy mesterséges akadályok segíthetik a csatlakozás biztosítását, a terep jól belátható és a csatlakozási pont egy tereptárgy segítségével megjelölhető. Az elöljáró általában jobbról balra a csatlakozás biztosításáért az egyik zárócsoport parancsnokát jelöli ki. A felelős parancsnok a szomszédos zárócsoport parancsnokával közösen a helyszínen köteles rögzíteni a csatlakozás biztosítására tett intézkedéseket. A csatlakozás biztosítására célszerű szolgálati csoportot (biztosító járőrt, leshelyet, vagy a tartalékot), vagy egy tűzfegyvert kijelölni, különösen ott, ahol a kitöréssel fokozottan lehet számolni. A csatlakozáson kitört személy üldözését az a parancsnok köteles végrehajtatni, aki a csatlakozásért felelős.

2.3.7. A zárás készenléti ideje az az időpont, amikorra a szolgálati csoportok, a tartalékok és a vezetési pontok elfoglalják kijelölt helyüket a zárás vonalán, illetve a mögöttes területen; a műszaki eszközöket telepítik; a tüzelőállásokat elfoglalják és berendezik; a feladatokat egyes rendőrig pontosítják; a figyelés rendszerét és a tűzrendszert

megszervezik; a híradás működik. Teljes zárás az az időpont, amelytől számítva a lezárt területre senki nem léphet be engedély nélkül.

2.3.8. A lezárt területre történő belépés, illetve onnan az eltávozás kizárólag a csapaterő alkalmazását elrendelő rendőri vezető által meghatározott szabályok szerint történik. Ezt a zárás vonalán attól a pillanattól ellenőrizni kell, amint a szolgálati csoportok felállítása megtörtént, függetlenül a zárás készenléti idejétől. A zárás vonalán át a jármű- és a gyalogos- forgalom csak az EÁP-okon keresztül történhet. A zárócsoportok a be-, illetve kilépni szándékozó személyeket az ellenőrző-átengedő pontokhoz irányítják, gyanús esetben végrehajtják az igazoltatást, szükség esetén a személyi szabadságot korlátozó intézkedést. Lehetnek olyan esetek, hogy a lezárt területre más nem léphet be, nem léphet ki, csak a feladatban résztvevők. Ezek is vagy jelszó, jelhang vagy személyi igazoltatás útján, esetleg meghatározott helyen és időpontban.

2.3.9. Az ellenőrző-átengedő pont szolgálati elemei autópálya és osztott pályás autóút, főútvonal kivételével az út két oldalán, a terep adottságait kihasználva helyezkednek el. A biztosító- alcsoport (biztosító őr) helyét úgy kell megválasztani, hogy onnan az út, a kijárat, a környező terep jól látható legyen, az átvizsgáló-alcsoport tevékenységét folyamatosan figyelemmel tudja kísérni, legyen lehetősége az azonnali beavatkozásra, a menekülés megakadályozására, szükség esetén a kényszerítő eszközök vagy a fegyver használatára.

Azokban az esetekben, amikor a lezárt területre a személy-, vagy a járműforgalom beléptetése tilos, az EÁP-tól a járműveket és a személyeket azonnal vissza kell fordítani. Ezzel párhuzamosan tájékoztatást kell adni azokról az útvonalakról, amelyeken a lezárt terület kikerülhető. A személyeket és a járműveket ilyenkor nem, vagy csak különösen indokolt esetben kell igazoltatni, illetve ellenőrizni.

Ha az EÁP-on olyan személy akar belépni a lezárt területre, aki ott dolgozik, ott lakik, vagy oda a lakosság ellátása érdekében nélkülözhetetlen, vagy más fontos anyagot szállít s erre vonatkozó korlátozó intézkedések kiadására nem került sor, kellő ellenőrzést követően beléptethető. A belépő biztonsága érdekében a tőle elvárható magatartásra ki kell oktatni. Amikor a lezárt területen fegyveres bűnözővel szemben fegyverhasználatra kerül sor, vagy megkezdődtek a közvetlen elfogására irányuló intézkedések, a területre a beléptetést meg kell szüntetni, a kilépők ellenőrzését pedig meg kell szigorítani.

Abban az esetben, amikor egy lezárt területen a járműforgalom csak rendőri kíséréssel történhet, úgy erre a feladatra oszlopvezető és oszlopzáró szolgálati járművet kell igénybe venni. Szolgálati járművek hiányában az átkísérő alcsoport parancsnoka az élen haladó járműben, a beosztott rendőrök az oszlop közepén és az utolsó járműben utaznak. Az átkísérés alatt álló járművek sebessége 50-60 km/óra lehet, az oszlop nem állhat meg, azokra fel-, vagy leszállás nem történhet. A kiléptető EÁP-on az átkísért járművek ellenőrzés nélkül áthaladhatnak. Ismételt átvizsgálásra csak abban az esetben kerül sor, ha az átkísérés közben olyan gyanús esemény történt, amely indokolja az újbóli igazoltatást és a járművek alaposabb ellenőrzését.

2.3.10. A bűnözők elfogása, felszámolása a zárás vonalán

A zárócsoportok állandóan figyelemmel kísérik a kutatócsoport előremozgását. A kutatási terület csökkenésével különösen fokozzák a figyelést. A figyelést folytatni kell azoknál a zárócsoportoknál is, amelyek vonalából, magasságából a kutatócsoportok elhaladtak (a bűnözők elrejtőzve visszamaradhatnak a kutatócsoport mögött).

A zárás vonalán a bűnözők felszámolása a szolgálati csoportok és a zárócsoportok együttes ténykedésével veszi kezdetét. A szolgálati csoportok, amikor felfedik a bűnözőket, azt azonnal jelentik a zárócsoport parancsnokának.

A fegyvertelen bűnözőket kb. 15-20 m-re célszerű a zárás vonalához engedni és az elfogást meglepetésszerűen végrehajtani. A fegyvertelen bűnözőket határozott fellépéssel, szükség esetén kényszerítő eszköz alkalmazásával kell elfogni.

A zárás vonalán kitörő fegyveres bűnözők felszámolásának módját, formáját meghatározza: a bűnözők ereje, létszáma, fegyverzete; a kitörési kísérlet felfedésének körülményei; a zárócsoportok ereje, a zárás módja; a bűnözőket üldözi-e a kutatócsoport, milyen távolságban van a kutatócsoport, a kitörés helyétől, napszak és a látási viszonyok; a terep jellege, a tartalékok ereje és helyzete; az összeköttetés rendszere.

A két szomszédos szolgálati csoport egy része, ahol a bűnözőknek sikerült kitörni, az üldözést azonnal megkezdi és jelenti a menekülésük irányát. Az üldözésre, a szolgálati csoportok megerősítésére a zárócsoport tartalékát fel kell használni.

A zárócsoportokban elhelyezkedő szolgálati csoportoknak - figyelembe véve az adott körülményeket - a fő törekvése az, hogy elfogják, felszámolják a bűnözőket még a zárás vonalának elérése előtt.

Éjszaka, a fegyvertelen bűnözőket a zárócsoportok engedjék közel és a felszólítást, elfogást meglepetésszerűen hajtsák végre. Felfegyverzett bűnözők esetén, amikor azok megközelítették a zárás vonalát, a terepet, illetve őket meg kell világítani. Fel kell szólítani őket fegyverük eldobására, majd kényszerítő eszközök alkalmazásával végre kell hajtani az elfogást.

A bűnözők színlelt kitörési kísérletet alkalmazhatnak, hogy a figyelmet eltereljék arról az irányról, ahol a tényleges kitörést tervezik. Ezért kitörési kísérlet esetén – a zárás egész vonalán - különösen azokon a szakaszokon, ahová még a kutatócsoport nem ért el – a figyelést, a készenlétet fokozni kell, a tartalékot bevetésre készen, gépkocsin kell tartani.

A bűnözők kitörési kísérlete esetén a zárás vonalát nem szabad megbontani. A szolgálati csoportokat nem szabad kivonni a kitörési helyekre való manőverezés céljából. A tartalék bevetése után azokból a zárócsoportokból, melyek az átkutatott terület mögött vannak – ha arra szükség van – ki lehet vonni erőket tartaléknak. A zárás vonalán kitört bűnözők üldözését azonnal be kell vezetni.

2.3.11. Az útzár alkalmazása a zárás vonalán A rendőri szerv bűncselekmény elkövetőjének elfogása érdekében elrendelt

forgalomkorlátozás során a közlekedés biztonságát is figyelembe véve útzárat

telepíthet. Az útzár a rendőri intézkedés elől járművel menekülő személy feltartóztatására, elfogására szolgáló kényszerítő eszköz, amely a járművet gumiabroncsainak kilyukasztásával (tüskés útzár); építmény, technikai berendezés, vagy ezek hiányában bármilyen eszköz (pl.: jármű, betonelem stb.) torlaszszerű telepítésével megállásra kényszeríti. Az útzár a közlekedés biztonságát, a személy- és vagyonbiztonságot a rendőr vagy a közúti jelzések utasításait figyelmen kívül hagyó személyt és az általa vezetett járművet kivéve nem veszélyeztetheti. Útzárat csak ellenőrző-átengedő pont alkalmazhat.

Az útzár telepítését elrendelheti (engedélyezheti):- autópályára, autóútra, egyéb utakra az országos rendőrfőkapitány, helyettesei,

illetékességi területén a rendőrfőkapitány, helyettesei és a központi ügyelet vezetője;

- egyéb utakra illetékességi területén a rendőrkapitány, a rendőrkapitányság ügyeletének vezetője.

Az útzárral megerősített EÁP telepítésére a bűncselekmény elkövetőjének valószínű menekülési irányában, lehetőleg egyirányú vagy osztott pályás úton kerül sor, ahol szembejövő forgalommal nem kell számolni és a menekülő személy járművének megfordulásától nem kell tartani. Amennyiben nem osztott pályás úton válik szükségessé az útzár telepítése, úgy a szembejövő járműforgalmat lehetőség szerint el kell terelni, vagy az útzártól 500-1000 méteres biztonsági távolságra le kell lassítani, vagy állítani, majd fokozott körültekintés mellett, szakaszosan lehet átengedni.

Az útzárral az utat teljes keresztmetszetében, lépcsőzetesen, vagy zsiliprendszerűen lehet lezárni.

- Az út teljes keresztmetszetű lezárására akkor kerülhet sor, ha a járművek ellenőrzése terelőútra, parkolóba irányítást követően történik.

- Az út lépcsőzetes lezárásakor az útzárelemeket egymástól olyan távolságra kell elhelyezni, hogy a járművek a részükre kijelölt nyomvonalon legfeljebb 5 km/óra sebességgel haladva ki tudják kerülni, de nagyobb sebesség esetén a kikerülési manővert ne tudják végrehajtani.

- A zsiliprendszerű telepítés egymástól meghatározott távolságra telepített teljes keresztmetszetű zárást jelent. A rendőri ellenőrzés helyét ekkor a két útzár között, a „zsilipben” célszerű meghatározni.

A rendőri ellenőrzés helye előtt szükség szerint sebességkorlátozó és „útszűkület” jelzőtáblák helyezhetők ki, továbbá a lezárt és a le nem zárt úttestrész tengelyvonalában, a járművek menetvonalának kijelölésére terelőkúpok és az úttest (úttestrész) lezárását jelző piros-fehér színű, nyíl alakban sávozott táblák alkalmazhatók. Autópályán és autóúton ezeknek a tábláknak a kihelyezése kötelező.

Az útzárat a telepítésének helyén "útzár" feliratú kiegészítő táblával ellátott "egyéb veszély" közúti közlekedési jelzőtáblával kell jelezni. Éjszaka és korlátozott látási viszonyok között az útzárat meg kell jelölni villogó sárga fényt adó lámpával, vagy ennek hiányában az útzár mellett a szolgálati gépjármű megkülönböztető fényjelzésének működtetésével kell jelezni.

Súlyos bűncselekmény menekülő elkövetőjének elfogása érdekében, ha a jelzőtáblák és az egyéb közúti jelzések kihelyezésével járó késedelem az intézkedés eredményességét veszélyeztetné az előzetes jelzés feltételeinek hiányában is elrendelhető az útzár alkalmazása. Ebben az esetben a közúti közlekedés résztvevőinek figyelmét a szolgálati gépjármű megkülönböztető fényjelzésének működtetésével és a rendőr által kézzel, jelzőtárcsával, rossz látási viszonyok között kézi lámpával adott fényjelzéssel kell felhívni. Az útzár telepítését elrendelő (engedélyező) rendőri vezető ugyanakkor köteles haladéktalanul gondoskodni az előírt és a szükséges közúti jelzések kihelyezéséről.

2.4. A zárásba beosztott rendőrök részére meghatározandó feladatok2.4.1. Záró(szigetelő) csoportba beosztott részére

a zárócsoport állománya, felszerelése, fegyverzete, megerősítő eszközei; a csatlakozási pontok megjelölésével a zárás szakasza, a lezárandó irány és a

figyelési sáv; fegyveres bűnöző esetén a fő lőirány és a tüzelési sáv; a zárási szakasz elfoglalásának módja; a megindulási helye, az előremozgás iránya, útvonala, szétbontakozás

terepszakasza, a gyülekezés helye; a zárás vonalán végrehajtandó tevékenység rendje a keresett személy felbukkanása,

kitörési, kijutási kísérlete, ki, vagy belépésre jelentkező személy megjelenése esetén;

az üldözésbe való átmenet szabályai; a személyi állomány megóvása érdekében betartandó biztonsági rendszabályok; az együttműködés feladatai a szomszédos szolgálati csoportokkal, a készenléti időpontok a megindulási helyen és a zárási szakaszon; a feladat várható befejezésének ideje, gyülekezési helye; az összeköttetés és a jelentések rendje.

2.4.2. Az ellenőrző-átengedő pontba beosztott részére az EÁP állománya, felszerelése, fegyverzete, megerősítő műszaki-technikai

eszközei; felállítási (települési) helyét, a lezárandó irányt, a lezárt, a biztosított területet,

objektumot; a lezárt területen folytatott tevékenység jellege, a bevezetett korlátozó

rendszabályok; a személyek, gépjárművek ellenőrzésének, a lezárt területre történő

beléptetésüknek, átkísérésüknek a rendje; a személyi szabadságukban korlátozott személyekkel, a lefoglalás érdekében

visszatartott tárgyakkal kapcsolatos eljárás rendje; a biztonsági rendszabályok; az együttműködés feladatai a szomszédos szolgálati csoportokkal, a készenléti időpontok a megindulási helyen és a felállítási (telepítési) helyen; a feladat várható befejezésének ideje, gyülekezési helye; az összeköttetés és a jelentések rendje.

2.4.3. A csapda (leshely) szolgálati csoportba beosztott részére állománya, felszerelése, fegyverzete, megerősítő műszaki-technikai eszközei; települési helye;

a keresett személy megjelenése esetén végrehajtandó intézkedések; a személyi szabadságukban korlátozott személyekkel kapcsolatos eljárás rendje; a biztonsági rendszabályok; az együttműködés feladatai a szomszédos szolgálati csoportokkal, a készenléti időpontok a megindulási helyen és a települési helyen; a feladat várható befejezésének ideje, gyülekezési helye; az összeköttetés és a jelentések rendje;

2.4.4. A biztosító őr részére felszerelése, fegyverzete, a megerősítésére biztosított műszaki-technikai eszközök; az őrzendő objektum, terepszakasz, irány; az őrhely, ezen belül felállítási helye, mozgási körzete; a figyelési szektor, a fő lőirány és a tüzelési szektorok; az intézkedések rendje; az őrhelyen betartandó biztonsági rendszabályok; a váltások időpontjai, az együttműködés feladatai a szomszédos biztosító őrrel, szolgálati csoportokkal, a készenléti időpontok; a feladat várható befejezésének ideje; az összeköttetés és a jelentések rendje.

2.4.5. A biztosító járőr részére felszerelése, fegyverzete, a járőrszolgálat végrehajtásának módja (gyalog, szolgálati

gépkocsival, kerékpárral, motorkerékpárral, stb.); megindulási helye, járőrútvonala, haladási sebessége; a járőrútvonalon kijelölt figyelőhelyek, figyelési irányok, az ellenőrzendő

tereptárgyak; a járőrútvonalon végrehajtandó intézkedések rendje; a tevékenység rendje a keresett, vagy más jogsértő személy felbukkanása esetén; szolgálati ideje, a váltás rendje; a szolgálat közben betartandó biztonsági rendszabályok; az együttműködés feladatai a szomszédos biztosító járőrrel, szolgálati csoportokkal, a készenléti időpontok; a feladat várható befejezésének ideje; az összeköttetés és a jelentések rendje.

2.4.6. A forgalomirányító őr részére felszerelése, fegyverzete, a forgalom irányítását elősegítő műszaki-technikai

eszközök köre; felállítási helye, szolgálati ideje, váltás rendje; lezárandó irányok, terelő útvonalak, a terelés rendje, a forgalom szabályozására

vonatkozó előírások, a különleges elbírálás alá eső személyek, járművek köre, ezek érkezése esetén

szükséges eljárás szabályai, a végrehajtandó intézkedések köre; az eljárás rendjét a keresett, vagy más jogsértő személy felbukkanása esetén; a szolgálati helyen betartandó biztonsági rendszabályok, az együttműködés feladatai a szomszédos biztosító járőrrel, szolgálati csoportokkal; a készenléti időpontok; a feladat várható befejezésének ideje;

az összeköttetés és a jelentések rendje.

2.4.7. A műszaki csoport részére állománya, felszerelése, fegyverzete, műszaki-technikai eszközei; a különböző kordoneszközök (korlát, szalag, stb.), útzár, közlekedési jelzőtáblák,

terelőbóják, stb. telepítésének terepszakaszai, helyei, a telepítés ütemzése, a zárási irány;

a várható áttelepítések és a bontás ideje, rendje; megindulási és várakozási helyek; a szolgálati helyen betartandó biztonsági rendszabályok; az együttműködés feladatai a szomszédos biztosító járőrrel, szolgálati csoportokkal; a készenléti időpontok; a feladat várható befejezésének ideje; az összeköttetés és a jelentések rendje.

2.4.8. A tartalék részére állománya, felszerelése, fegyverzete; várakozási helye; várható feladatai, ezekre való készenlét foka; az értesítés, riasztás rendje; a várakozási helyen betartandó biztonsági rendszabályok; a készenlét időpontja; a feladat várható befejezésének ideje; az összeköttetés és a jelentések rendje.

2.5. Együttműködés feladatai zárásbanAz együttműködést a zárás parancsnoka a saját szolgálati csoportjai részére szervezi és határozza meg az alábbi feladatokra: A zárás készenlétének elérésére; A zárási feladat végrehajtására; A lezárt területről kijutást megkísérlő, vagy oda behatolni szándékozó személyek

tevékenységének megakadályozására; A feladat befejezésére, a szolgálati csoportok gyülekeztetésére.

2.5.1. A zárás készenlétének elérésére érdekében meg kell határozni: ki, mikor érkezzen be az összpontosítási körletbe, ott hol helyezkedjen el; az elhelyezés érdekében kiknek kell felvenni a kapcsolatot egymással; ki kinek, mikor, hol és hogyan ad át személyi állományt, technikai eszközöket,

hidegélelmet, védőitalt; milyen feltételekkel, kiknek kell elvégezni a szükséges technikai ellenőrzéseket; a célszerű besorolás érdekében hogyan helyezkedjenek el az egyes szolgálati

csoportok egymás mellett, vagy egymás mögött; az előrevonás megkezdésekor hogyan következzenek egymás után a szolgálati

csoportok; a zárás vonalán a csatlakozásokon, illetve a szomszédos szolgálati csoportokkal ki,

hogyan vegye fel a kapcsolatot a feladatok pontosítása érdekében.

2.5.2. A zárási feladat végrehajtására meg kell határozni

hogyan valósuljon meg a kapcsolattartás a szomszédos szolgálati csoportok között, ki, mikor, kit, milyen formában tájékoztasson, illetve kitől kérhet tájékoztatást;

hogyan történjen egymás felismerése, milyen jelszó, jelhang, vagy ismertető jel használható;

a csatlakozások biztosítása érdekében ki kivel hangolja össze a tevékenységét; a csatlakozások, az egyes szolgálati csoportok ellenőrzése milyen formában

történjen;

2.5.3. A lezárt területről kijutást megkísérlő, vagy oda behatolni szándékozó személyek tevékenységének megakadályozása érdekében az együttműködés rendjét általában meg kell határozni a keresett személynek a zárás vonalán történő fegyveres kitörése esetére; a keresett személynek az ellenőrző-átengedő ponton történő megjelenése,

visszafordulása, menekülése esetére; az átkísérés alatt álló járműoszlopot érő esetleges támadás, bűncselekmény kísérlete

esetére; forgalmi torlódások kialakulására; tömegrendezvények során csoportoknak a zárás vonalán történő erőszakos

áthatolási kísérlete esetére; záró, vagy szigetelő csoportokkal elválasztott, ellenérdekű csoportok közötti

konfliktus kialakulása esetére.

Ezeknek a feladatoknak az eredményes teljesítése érdekében meg kell határozni: kire hárul a fő feladat, ez hogyan valósul meg; ki kinek, mikor, milyen formában nyújt segítséget; a segítséget értesítés nélkül önállóan, vagy csak kérésre, illetve a zárás

parancsnokának utasítására lehet-e megadni; ki lép a más tevékenységre áttérő szolgálati csoport helyébe; hogyan törtéjen a zárási terepszakasz átvétele, vagy az ott tevékenykedők

megerősítése; milyen átcsoportosításokat kell végrehajtani a kitörési, vagy behatolási kísérlettel

érintett terület elszigetelésére.

2.5.4. A feladat befejezésére, a szolgálati csoportok gyülekeztetésére meg kell határozni ki, mikor, milyen jelzésre, utasításra, milyen ütemezéssel hagyhatja el szolgálati

helyét, milyen útvonalon vonuljon be a gyülekezési helyére; hogyan, kinek a biztosítása mellett történik a telepített műszaki-technikai eszközök

bontása, a tároló helyre való beszállítása; hogyan történjen az átvett eszközök visszaadása; az átadás-átvételt kik, hogyan hajtsák végre; milyen sorrendben kerül sor a beszámoltatásra; ki, mikorra, milyen jelentést készítsen.

2.6. A rendőr főbb feladatai zárásnál2.6.1. Gépkocsiról lerakással történő felállás időszakában

A gépkocsin felszerelését úgy rendezze, hogy az a gépkocsiról való leszállásban ne gátolja. A terep adottságait kihasználva rejtve és fedve mozogjon, a fegyverét tartsa tüzelésre készen. A parancsnok által meghatározott helyen – figyelés és tüzelés szempontjából a legalkalmasabb ponton – válassza meg és építse ki tüzelőállását.

2.6.2. Gyalogmenetben felvezetéssel történő felállás időszakábanA parancsnok által meghatározott helyen foglaljon tüzelőállást és kezdje meg a ténykedését. Vegye fel az összeköttetést a szomszédokkal és készüljön fel a velük való együttműködésre. A tüzelőállás, tűzfészek kiépítését társa fedezete mellett hajtsa végre.

2.6.3. Gyalogmenetben kiküldéssel történő felállás időszakábanA megindulási helyen pontosan tájékozódjon. Jegyezze meg a számára kijelölt helyet, az oda vezető utat (irányt). Fegyverét tüzelésre készen tartva, rejtve és fedve mozogjon előre. Kísérje figyelemmel szomszédai mozgását. A kijelölt helyen, figyelésre alkalmas ponton foglaljon tüzelőállást. Ha a zárás vonalának megközelítése közben gyanús személyekkel, bűnözőkkel találkozik, szólítsa fel, fogja el, menekülés esetén vegye üldözőbe és a szomszédokkal együttműködve hajtsa végre az elfogást.

2.6.4. Sötétben, rossz látási viszonyok között történő zárás eseténÉjszakai szolgálatra való áttérés esetén fegyverét és tüzelőállását készítse elő éjszakai lövésre. Szükség esetén változtasson tüzelőállást az előnyösebb figyelés és kilövés biztosítása érdekében. Ezt jelentse parancsnokának. Ismerje az egymás felismerésének jeleit. A figyelés mellett fokozott gondot fordítson a fülelésre. A környező terepből jól kiemelkedő, vagy egyébként tájékozódásra alkalmas tereppontok alapján rögzítse a fő lőirányt, a figyelési, tüzelési sávokat, a szomszédok helyét. Hajtson végre távbecslést - a tájékozódásra alkalmas pontok alapján -, hogy fegyverhasználat esetén helyes irányzékállással tudjon tüzelni. Világosodáskor tájékozódjon, és ha szükséges, változtasson tüzelőállást a kilövés, figyelés, tökéletes álcázás érdekében. Rögzítse a szomszédok pontos helyét, tüzelőállását.

2.6.5. Zárócsoportba beosztott rendőr feladataFoglalja el a számára kijelölt felállítási helyet. Figyelő őrszemként, tűzfészekként vizsgálja át a felállítási helyét, válassza ki a rejtése, fedése, a fegyverhasználatához, az intézkedés alá vont személyekhez való előremozgásához, a szolgálati csoportokkal való lát-, és tűzösszeköttetéshez legalkalmasabb területet. A fedezékét, tüzelőállását a rendelkezésre álló természetes, illetve mesterséges álcázó eszközökkel a szükséges mértékig építse ki. Figyelési sávjában értékelje a terepet. Válassza ki azokat a fontosabb tereprészeket, tereppontokat, irányokat, melyek a zárás vonalának rejtett megközelítésére alkalmasak. A figyelést folyamatosan, megszakítás nélkül, körkörösen folytassa, fő figyelmet fordítva a számára meghatározott zárási irányra és területre. Kövesse figyelemmel a zárás vonalán tevékenykedő biztosító őrök, járőrök tevékenységét. Legyen tisztába a járőr menetvonallal. A zárás vonalát megközelítő illetéktelen személyt olyan távolságból szólítsa fel megállásra, ahonnan az nem tud visszafordulni és elmenekülni, illetve a zárás vonalán nem tud kitörést végrehajtani. A megállított személyt a zárócsoport részére meghatározott feladatnak megfelelően figyelmeztesse a rendőri tevékenységről, irányítsa vissza az érkezés területére (kioktatva, hogy a rendőri tevékenységről mások részére nem szolgáltathat információt), irányítsa (kísérje) a zárócsoport parancsnokához, vagy az EÁP-ra, gyanú esetén fogja el. Ha a zárás vonalán kitörés történik, jelezze a menekülés irányát, és a szomszédos tűzfészkek, vagy a biztosító járőr segítségével vezesse be az üldözést. Ha több főből álló bűnöző csoport, különböző irányokba menekül, azt vegye üldözőbe, aki az elmenekülésre legalkalmasabb irányban halad. Az üldözés bevezetésével a zárást fenn kell tartani.

Ha a zárás vonalán bármilyen személy fegyveresen, illetve a fegyveres bűncselekményt elkövető jelenik meg, a tűzfészekben, fedezékben levő rendőr – anélkül, hogy magát felfedné –, szólítsa fel megállásra és a fegyver eldobására. A fegyvert oly módon kell eldobatni, és a személyt olyan testhelyzetbe kell hozni (letérdeltetés, hanyatt fektetés, stb.), hogy ne tudjon ellenállást tanúsítani, illetve támadást megkísérelni. Amikor a rendőr meggyőződött róla, hogy a személy fegyvertelen, támadásra, menekülésre képtelen állapotban van, illetve a tűzfészek, a fedezék elhagyása nem veszélyezteti a testi épségét, a társa biztosítása mellett fogja el a személyt. Az elfogott személyt ezt követően adja át a biztosító, vagy az előállító csoportból kijelölt személynek. Ha a bűnöző kitörési kísérlete a közvetlenül szomszédos szolgálati csoport irányába történik, a helyzetnek megfelelően mozogjon abba az irányba. Alkalmas helyen foglaljon tüzelőállást és vegyen részt a bűnöző elfogásában. Az elfogott bűnöző ruházatát vizsgálja át, ha szükséges, bilincselje meg, őrizze vagy kísérje a parancsokhoz. Biztosítsa társainak ilyen jellegű tevékenységét.

2.6.6. A biztosító járőr (őr) feladataBiztosító járőrként a megindulási helyen a tereptárgyak és a tájékozódási pontok alapján pontosítsa a számára kijelölt menetvonalat. Előremozgásához válassza ki a rejtése, fedése, a fegyverhasználatához, az intézkedés alá vont személyekkel való találkozáshoz, a szolgálati csoportokkal való látó-, és tűzösszeköttetéshez legalkalmasabb területet. Járőr útvonalán értékelje a terepet. Válassza ki azokat a fontosabb tereprészeket, tereppontokat, irányokat, melyek a zárás vonalának rejtett megközelítésére alkalmasak. Ezeken a pontokon gyakrabban álljon meg és folytasson figyelést. A figyelést folyamatosan, megszakítás nélkül, körkörösen folytassa, fő figyelmet fordítva a számára meghatározott menetvonalra. Kövesse figyelemmel a zárás vonalán figyelő őrszemként, vagy tűzfészekben elhelyezkedők tevékenységét. Legyen tisztába a zárás vonalával. Biztosítsa a zárócsoport részére meghatározott szárnyon a szomszédos szolgálati csoport felé a csatlakozást, az összeköttetést. A zárás vonalát megközelítő illetéktelen személyt olyan távolságból szólítsa fel megállásra, ahonnan az nem tud visszafordulni és elmenekülni, illetve a zárás vonalán nem tud kitörést végrehajtani. A megállított személyt a zárócsoport részére meghatározott feladatnak megfelelően figyelmeztesse a rendőri tevékenységről, irányítsa vissza az érkezés területére (kioktatva, hogy a rendőri tevékenységről mások részére nem szolgáltathat információt), irányítsa a zárócsoport parancsnokához, vagy az EÁP-ra, gyanú esetén fogja el. Ha a zárás vonalán kitörés történik, jelezze a menekülés irányát, és a szomszédos tűzfészkekkel, vezesse be az üldözést. Ha több főből álló bűnöző csoport, különböző irányokba menekül, azt vegye üldözőbe, aki az elmenekülésre legalkalmasabb irányban halad.

Ha a járőr menetvonalán bármilyen személy fegyveresen, illetve a fegyveres bűncselekményt elkövető jelenik meg, keressen fedezéket és szólítsa fel megállásra és a fegyver eldobására. A biztosító járőr (őr) tevékenysége a továbbiakban megegyezik a figyelő őrszem, vagy a tűzfészekbe beosztott rendőr tevékenységével.

2.6.7. Az átvizsgáló csoportba beosztott rendőr feladataFoglalja el a számára kijelölt felállítási helyet. Vizsgálja át a felállítási helyét, válassza ki a támadás esetén a rejtése, fedése, a fegyverhasználatához, a szolgálati csoportokkal való lát-, és tűzösszeköttetéshez legalkalmasabb területet. Pontosítsa a zárócsoport

elhelyezkedését. Készüljön fel a személyek és gépjárművek megállítására. Legyen kész az ellene irányuló támadás elhárítására, ehhez használja ki a felállítási helyen található természetes, illetve mesterséges tereptárgyakat. Az EÁP-hoz érkező személyeknek 5-10 méterről, a lassú járműveknek 10-20 méterről, a gépjárműveknek – azok sebességének, az út és látási viszonyok figyelembe vételével – olyan távolságról adja a megállj jelzést, hogy azok az igazoltatás helyétől, vagy a már ellenőrzés alá vont személytől, gépjárműtől 20 méterre meg tudjanak állni, illetve a visszafordulásra, menekülésre ne legyen idejük, illetve helyük.

Az ellenőrzés alá vonttal pontosan közölje, hogy milyen okmányokat adjon át részére. Az okmányok elővétele és átadása során a támadás megelőzése érdekében fordítson különös figyelmet az intézkedés alá vont személy tevékenységére. Több személy esetén határozza meg az okmányok átadásának sorrendjét, illetve módját. Az ellenőrzést (igazoltatást) minden esetben a személyek és a járművek okmányainak ellenőrzésével kell kezdeni. Az adatok ellenőrzésére és a közlekedés céljára kérdéseket kell feltenni. Gyanúsan viselkedő személy esetén ruházat és csomagátvizsgálást kell végrehajtani. A személyt fel kell szólítani zsebei kiürítésére, illetve a csomag tartalmának egyenkénti láthatóvá tételére. A rendőr a támadás elhárítása érdekében ekkor is figyelje az intézkedés alá vont személy mozdulatait. A ruházat átvizsgálás megkezdése előtt a személyt támadásra alkalmatlan helyzetbe kell hozni. Az igazoltatást, ruházat és csomagátvizsgálást az átvizsgáló csoportba beosztott másik rendőr biztosítja, oly módon, hogy közben folyamatosan figyelemmel kíséri az intézkedés alá vont és az intézkedésre váró személyeket. Ha az átvizsgálás során az intézkedés alá vont személy kitörés kísérel meg, jelezze a menekülés irányát, és a szomszédos tűzfészkek, vagy a biztosítócsoport segítségével vezesse be az üldözést.

Az intézkedés alá vont gépjármű motorját állíttassa le, az indítókulcsot vetesse ki, a gépjármű vezetőjét és utasait szállíttassa ki. Az ellenőrzéshez a vezetőt az utasoktól elkülönítve várakoztassa. Az okmányok ellenőrzése után a gépjárművet szemrevételezéssel kell ellenőrizni. Ezt követi az utastér, majd a csomagtér, illetve a motortér átvizsgálása. Az átvizsgálás során az ajtókat, a zárakat a gépjármű vezetőjével kell nyittatni. A csomagok kivételét, ki- és visszarakását az ellenőrzés alá vont gépjárművezetővel kell végrehajtatni. Az intézkedésnek ellenszegülő személyeket kényszerítő eszközök alkalmazásával kell a gépjármű elhagyására bírni.

A szabálysértést elkövető, vagy bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható személyekkel szembeni további intézkedéseket a többiektől elkülönítetten kell végezni, vagy őket a parancsnoki csoporthoz kell kísérni.

Ha az átvizsgálásra bármilyen személy fegyveresen, illetve a fegyveres bűncselekményt elkövető jelenik meg, keressen fedezéket és szólítsa fel megállásra és a fegyver eldobására. Az átvizsgáló csoportba beosztott rendőr tevékenysége a továbbiakban megegyezik a zárócsoportba beosztott rendőr tevékenységével.

2.6.8. A tűzszerész csoportba beosztott rendőr feladataFoglalja el a számára kijelölt felállítási helyet. Vizsgálja át a felállítási helyét, válassza ki a támadás esetén a rejtése, fedése, a fegyverhasználatához, a szolgálati csoportokkal való lát-, és tűzösszeköttetéshez legalkalmasabb területet. Pontosítsa az átvizsgálócsoport, a biztosítócsoport elhelyezkedését. Készüljön fel a személyek és

gépjárművek tűzszerész átvizsgálására. Legyen kész az ellene irányuló támadás elhárítására, ehhez használja ki a felállítási helyen található természetes, illetve mesterséges tereptárgyakat. A rendszeresített technikai eszközökkel, tűzszerész kutyával vizsgálja át a személyeket, gépjárműveket, csomagokat. Fedje fel a robbanóanyagok, eszközök jelenlétére, gépjármű esetében a korábbi szállításra utaló, vagy azt bizonyító nyomokat. A felfedett robbanóanyagokat, eszközöket foglalja le, a felderített szagnyomokat lehetőség szerint rögzítse.

2.6.9. A biztosítócsoportba beosztott rendőr feladataFoglalja el a számára kijelölt felállítási helyet. Vizsgálja át a felállítási helyét, válassza ki a rejtése, fedése, a fegyverhasználatához, az intézkedés alá vont személyekhez való előremozgásához, a szolgálati csoportokkal való lát-, és tűzösszeköttetéshez legalkalmasabb területet. A fedezékét, tüzelőállását a rendelkezésre álló természetes, illetve mesterséges álcázó eszközökkel a szükséges mértékig építse ki. Figyelési sávjában értékelje a terepet. Válassza ki azokat a fontosabb tereprészeket, tereppontokat, irányokat, melyek a zárás (az EÁP) vonalának rejtett megközelítésére, a megállj jelzés vételétől a menekülésre a legalkalmasabbak. A figyelést folyamatosan, megszakítás nélkül, körkörösen folytassa, fő figyelmet fordítva az ellenőrzés alá vont útvonalra, a lezárt terület be-, illetve kivezető utjaira. Kövesse figyelemmel a zárás vonalán tevékenykedő biztosító őrök, járőrök, valamint az átvizsgálást végrehajtók tevékenységét. Legyen tisztába a járőr menetvonalával. Szükség esetén (külön utasításra) hajtsa végre az EÁP-ot megközelítő személyek, gépjárművek leállítását, a forgalom irányítását. Intézkedjen a gépjárművek ellenőrzéshez történő besorolására, az érkezési sorrend figyelembe vételével. Az átvizsgálócsoport parancsnokának jelzésére indítsa útba az ellenőrzés helyszínére a soron következő gépjárművet. Indulás előtt hívja fel a gépjárművezető figyelmét, hogy csak 5 km/óra sebességgel közlekedhet. Folyamatosan tartsa ellenőrzés alatt a várakozókat. Gyanús körülmények észlelése esetén tegye meg a szükséges intézkedéseket a menekülés, a gépjárműből csomagok, tárgyak kidobásának megakadályozására. Az átvizsgálócsoport, illetve a zárócsoport által végrehajtott elfogás esetén tartsa távol az elfogás helyszínétől az átvizsgálásra várakozókat. Szükség esetén működjön együtt az átvizsgálócsoporttal, a zárócsoporttal a menekülő személyek, vagy a fegyveres bűnöző elfogásában.

Amennyiben az EÁP állományában nem hoztak létre műszaki csoportot, de műszaki eszközökkel megerősítették, végezze a műszaki eszközök (útzár), berendezések telepítését, működtetését. Szükség esetén vegyen részt a személyi szabadságukban korlátozott személyek előállításában.

2.6.10. A műszaki csoportba beosztott rendőr feladataVizsgálja át a műszaki eszközök telepítési helyét. Válassza ki a műszaki eszközök telepítéséhez, az ott szolgálatot teljesítőknek a többi szolgálati csoporttal való látó-, és tűzösszeköttetéshez legalkalmasabb területet. Védendő létesítmény esetén az odavezető utakra helyezze ki a meghatározott kordoneszközöket, útzárakat, vagy egyéb torlaszokat. Közúti forgalomellenőrzéshez az útzárral egyidejűleg helyezze ki az ideiglenes útjelző táblákat, szükség esetén építse ki a világítóberendezés áramellátását biztosító hálózatot. Intézkedjen a rendőri tevékenységet akadályozó gépjárművek elszállítására, a biztonsági szempontból veszélyt jelentő akadályok felszámolására. Készüljön fel a műszaki eszközök áttelepítésére. Amennyiben a

műszaki eszközök telepítése után megerősítő erőként beosztásra kerül valamelyik szolgálati csoport állományába, hajtsa végre annak feladatait.

2.6.11. Az előállító csoportba beosztott rendőr feladataA szolgálati csoportparancsnok által meghatározott helyen készüljön fel a személyi szabadságában korlátozott személy, illetve a lefoglalt tárgy átvételére. Az elfogott (feltalált eltűnt) személy átvételekor hajtson végre ruházat átvizsgálást. Az átadott személynél talált tárgyakról, eszközökről készítsen nyilvántartást. Utasításra hajtsa végre a személy előállítását (kísérését) a rendőri művelet körzetében működő bűnügyi elszámoltató csoporthoz, vagy a kijelölt rendőrségi objektumba, szükség esetén orvoshoz, vagy kórházba. A zárócsoport parancsnoka, vagy az EÁP parancsnoka által kiállított okmányok alapján adja át az előállított (kísért) személyt. Az előállítást szükség esetén kényszerítő eszköz alkalmazásával hajtsa végre. Az előállítás alatt akadályozza meg a személy szökését. A lefoglalt tárgyat szállítsa a kijelölt rendőrségi objektumba.

2.6.12. Az átkísérő csoportba beosztott rendőr feladataFoglalja el a számára kijelölt felállítási helyet. Vizsgálja át a felállítási helyét, válassza ki a támadás esetén a rejtése, fedése, a fegyverhasználatához, a szolgálati csoportokkal való lát-, és tűzösszeköttetéshez legalkalmasabb területet. Pontosítsa a zárócsoport elhelyezkedését. Legyen kész az ellene irányuló támadás elhárítására, ehhez használja ki a felállítási helyen található természetes, illetve mesterséges tereptárgyakat. Készüljön fel a személyek és gépjárművek átkísérésére.

Rendezze oszlopba (a gyalogosokat csoportba) a lezárt területen áthaladási engedélyt kapott gépjárműveket (személyeket). A gépjárművezetőkkel pontosan közölje, hogy az átkísérés során milyen sebességgel, milyen útvonalon haladhatnak. Határozza meg a gépjárművek követési távolságát. A személyeket fel kell szólítani a betartandó biztonsági rendszabályokra, fel kell hívni figyelmüket, hogy lemaradásuk, vagy szökésük esetén milyen rendőri intézkedést foganatosítanak velük szemben. A rendőr a támadás elhárítása érdekében az átkísérés alatt is figyelje az intézkedés alá vont személy mozdulatait. Ha az átkísérés során az intézkedés alá vont személy kitörés kísérel meg, jelezze a menekülés irányát, és a tartalék, vagy a biztosítócsoport segítségével vezesse be az üldözést.

2.6.13. A forgalomirányító őrnek beosztott rendőr feladataFoglalja el a számára kijelölt felállítási helyet. Amennyiben a szolgálati csoport nem rendelkezik műszaki csoporttal, de megerősítésül kapott műszaki eszközöket, telepítse a forgalom eltereléséhez, a forgalom egyirányúsításához, a bekötő utak zárásához szükséges műszaki eszközöket, közúti jelzőtáblákat, illetve berendezéseket. A készenlét elérésétől akadályozza meg, hogy illetéktelenek a lezárt területre bejussanak. Ennek érdekében a területet megközelítő gépjárműveket fordítsa vissza. A lezárt területen lakó, vagy a területen áthaladási engedéllyel rendelkező személyeket figyelmeztesse a betartandó rendszabályokra, ha az áthaladásuk csak átkíséréssel hajtható végre gyülekeztesse a gépjárműveket az átkísérő megérkezéséig, vagy irányítsa őket az EÁP-hoz. Forgalomirányítással biztosítsa a lezárt területet elkerülő útvonalon a folyamatos közlekedés lehetőségét. Készüljön fel a lezárt területről gépjárművel menekülő bűnöző megállítására, elfogására.

2.6.14. Az elfogó alcsoportba beosztott rendőr feladataFoglalja el a számára kijelölt felállítási helyet. Vizsgálja át a felállítási helyét, válassza ki a rejtése, fedése, a fegyverhasználatához, az intézkedés alá vont személyekhez való előremozgásához, a szolgálati csoportokkal való lát-, és tűzösszeköttetéshez legalkalmasabb területet. A fedezékét, tüzelőállását a rendelkezésre álló természetes, illetve mesterséges álcázó eszközökkel a szükséges mértékig építse ki. Figyelési sávjában értékelje a terepet. Válassza ki azokat a fontosabb tereprészeket, tereppontokat, irányokat, melyek a csapda (leshely) rejtett megközelítésére, a felszólítástól a menekülésre a legalkalmasabbak. A figyelést folyamatosan, megszakítás nélkül, körkörösen folytassa, fő figyelmet a lehetséges megközelítési irányokra fordítva. Épületben úgy helyezkedjen el, hogy a célszemély mozgását saját helyzetének felfedése nélkül követni tudja. Az épületen belül tevékenységével ne hozzon létre elváltozásokat, mert az a célszemélyt elriaszthatja. Jelzésre szólítsa fel a célszemélyt megadásra, fegyverének, a nála levő, közbiztonságra veszélyes eszközöknek az eldobására. Ha a felszólított végrehajtja a rendőr utasítását, gyors mozgással közelítse meg (rohanja le), testi kényszer alkalmazásával hozza támadásra képtelen helyzetbe, hajtson végre ruházat átvizsgálást, majd bilincselje meg az elfogott személyt. Ezt követően jelentse az elfogás tényét, majd biztosítsa a helyszínt, a bűnjeleket.

Abban az esetben, ha a személy a rendőri felszólításnak nem tesz eleget, fegyveres ellenállást tanúsít, a rendőr mások életének, testi épségének veszélyeztetése nélkül tegye harcképtelenné. A felszámolás tényét a sérülést szenvedettek egészségkárosodásának megjelölésével azonnal jelentse.

Amennyiben a célszemély a szolgálati csoportot felfedte és menekül, kezdje meg az üldözést, és a biztosító alcsoport tagjainak segítségével hajtsa végre az elfogást.

2.6.15. A biztosító alcsoportba beosztott rendőr feladataFoglalja el a számára kijelölt felállítási helyet. Vizsgálja át a felállítási helyét, válassza ki a rejtése, fedése, a fegyverhasználatához, az intézkedés alá vont személyekhez való előremozgásához, a szolgálati csoportokkal való lát-, és tűzösszeköttetéshez legalkalmasabb területet. A fedezékét, tüzelőállását a rendelkezésre álló természetes, illetve mesterséges álcázó eszközökkel a szükséges mértékig építse ki. Figyelési sávjában értékelje a terepet. Válassza ki azokat a fontosabb tereprészeket, tereppontokat, irányokat, melyek a csapda (leshely) rejtett megközelítésére, a felszólítástól a menekülésre a legalkalmasabbak. A figyelést folyamatosan, megszakítás nélkül, körkörösen folytassa, fő figyelmet a lehetséges megközelítési irányokra, illetve az elfogás tervezet helyére fordítva.A célszemély megjelenése esetén azonnal tegyen jelentést a csapda (leshely) parancsnokának. Amikor a célszemély megközelítette az elfogás helyét, akadályozza meg, hogy illetéktelen személyek, vagy segítők a végrehajtás helyszínére jussanak. Az elfogás megkezdésétől készüljön fel, a menekülést megkísérlő személy üldözésére, elfogására. A fegyveresen ellenálló személy elfogásához szükség esetén fegyverhasználattal nyújtson segítséget az elfogó alcsoportnak.

2.6.16. A tartalékba beosztott rendőr feladataFoglalja el a számára kijelölt felállítási (készenléti) helyet. Ismerje a zárócsoport szolgálati csoportjainak elhelyezkedését, feladatait, a hozzájuk vezető megközelítési

utakat, a csatlakozási pontokat. Készüljön fel a zárócsoport bármelyik szolgálati csoportjának megerősítésére, váltására, új szolgálati csoport (elem) létrehozására. Készüljön fel a menekülő bűnöző üldözésének végrehajtására, személyi szabadságában korlátozott személyek, lefoglalt tárgyak őrzésére. A felszerelését úgy helyezze el öltözetén, hogy a várakozásban ne akadályozza, de a parancsnok utasítására azokat azonnal használni tudja.

2.7. A rajparancsnok feladata zárásbanA kapott feladat jellegének megfelelően végezze el a parancsnoki munkát. Készítse fel a raját a feladat végrehajtására. Készüljön fel a raj tevékenységének vezetésére. Ismertesse a beosztottakkal: a bűnözőkre vonatkozó adatokat; a kapott feladatot; a zárócsoport feladatát; a szomszédok feladatát, elhelyezkedésüket és a velük való csatlakozást; a raj zárási szakaszát (vagy felállítási helyét, járőrözési útvonalát), a lezárandó irányt, a zárócsoport felépítését; az elöljáró parancsnok (szpk.) és a saját tartózkodási helyét. A feladat ismertetését a raj megindulási helyén kell megtartani.

Határozza meg: a zárócsoport elemeinek felállási, működési helyeit és feladatait; a figyelési és tüzelési sávhatárokat, a fő lőirányt; a tájékozódási pontokat, az összeköttetés, együttműködés rendjét és módját, jeleket, jelzéseket; a tevékenység rendjét a bűnözők elfogására, felszámolására; az elfogott személyek őrzésének, kísérésének rendjét. Szervezze meg a csatlakozási pont biztosítását.

A zárás vonalának gépkocsiról lerakással történő elfoglalása esetén készítse fel a leszállásra sorra kerülő rendőröket, jelölje ki a parancsnokokat és adjon parancsot a leszállásra. Ő maga a raj utolsónak sorra kerülő rendőrével szálljon le, és határozza meg elhelyezkedését, feladatait, majd visszafelé haladva ellenőrizze, pontosítsa az összes szolgálati elem feladatát. A csatlakozások biztosítását a zárócsoport parancsnok utasítása szerint szervezze meg. A szolgálati elemek ellenőrzése, eligazítása után foglalja el a kijelölt helyét, és tegyen jelentést a parancsnoknak.

A zárás (szigetelés) vonalának gyalogmenetben, felvezetéssel történő elfoglalása esetén ráját a megindulási helyről rajoszlopban vezesse a zárás vonalára és a raj jobb, vagy bal csatlakozásától kezdődően hajtsa végre a rendőrök felállítását. Jelölje ki a felállításra sorra kerülő rendőröket. Határozza meg tüzelőállásukat, feladataikat, szervezze meg a csatlakozások biztosítását, majd foglalja el a saját helyét és jelentse a zárás készenlétét.

A zárás vonalának gyalogmenetben, kiküldéssel történő elfoglalása esetén a rajt oszlopban vezesse a megindulási helyéig, és ott ismertesse a feladatot. Határozza meg a zárás vonalát, a rendőrök (szolgálati elemek) felállítási helyét, jelölje ki a parancsnokokat és adjon parancsot a zárás vonala elfoglalásának megkezdésére. A raj jobb vagy bal csatlakozásától kezdődően ellenőrizze az elhelyezkedést, pontosítsa a feladataikat, szervezze meg a csatlakozás biztosítását, majd foglalja el a kijelölt helyét. Jelentse a zárás készenlétét.

Az EÁP parancsnokaként ellenőrizze a rendőrök fegyverzetét, felszerelését, vételezze fel a szolgálathoz szükséges eszközöket. Határozza meg a szolgálati elemek részletes feladatait. Szervezze meg az együttműködést a szolgálati elemek között a bűnöző támadásának elhárítására. Ismertesse az összeköttetés módját a szomszédokkal, a jeleket, jelzéseket. A meghatározott időben és helyen állítsa fel az

EÁP-ot. Pontosítsa az irányítása alatt működő átvizsgálócsoport felállítási helyét. Határozza meg az ellenőrzés alá vont személyek igazoltatásának, a ruházat-, csomag- és gépjárművek átvizsgálásának rendjét. Intézkedjen a személyek és a járművek ellenőrzés alá vonására, ellenőrizze a személy- és tárgykörözéseket. Döntsön a szükséges személyi szabadságot korlátozó, vagy más intézkedések foganatosításáról, a további eljárás érdekében szükséges tárgyak elvételéről. Biztosítsa az eljáráshoz szükséges okmányokat, a kép- és hangrögzítést, az ujjnyomatok készítését. Intézkedjen az előállításra (lefoglalásra) kerülő személyek (tárgyak) kísérésére (szállítására) a kijelölt rendőrségi objektumba, gondoskodjon azok átadásáról a rendőrhatóság (vagy a külön kijelölt bűnügyi elszámoltató csoport) részére.

Megfelelő számú gépjármű (gyalogos személy) összegyűlése esetén intézkedjen az átkísérés végrehajtására. Határozza meg gépjárműoszlop menetsebességét, a kísérők feladatátIntézkedjen az ellenőrzés alól magukat kivonni szándékozó, az EÁP előtt visszaforduló, vagy a megállásra vonatkozó jelzést figyelmen kívül hagyó és továbbhaladó (áttörő) személyek, járművek üldözésére.

Tartsa az összeköttetést a zárócsoport parancsnokával. Tegyen jelentést a kapott feladatra történő felkészülésről és a feladat végrehajtásával kapcsolatos eseményekről.

Századerejű zárócsoport tartalékként történő alkalmazása esetén: a kapott parancsnak megfelelően vezesse a raját a kijelölt helyre, ismertesse a helyzetet, feladatot. Jelentse a századparancsnoknak a raj felkészülését. Tartsa beosztottjait állandó készenlétben. Tartson összeköttetést a századparancsnokkal. Alkalmazás esetén a parancsnak megfelelően ténykedjen.

Csapda (leshely) parancsnokaként a rajt vezesse rejtve és fedve a csapda (leshely) felállítási helyéhez olyan távolságra, ahonnan a harcrendi elemek helyének szemrevételezését el tudja végezni, és parancsát, valamint az együttműködés követelményeire vonatkozó utasításait ki tudja adni. Határozza meg a biztosító alcsoport feladatát, felállítási helyét, a felállás rendjét Ismertesse a bűnöző érkezésének valószínű irányát, rögzítse az elfogás feladatait. Igazítsa el az elfogó alcsoportot a felállítási hely megközelítésére és az elhelyezkedésre vonatkozóan. Részletesen határozza meg az elfogás végrehajtásának módját és rendjét; Lakóépületben felállított csapda (leshely) szolgálat esetén a lakók őrzésére jelöljön ki egy-két rendőrt. Szervezze meg azoknak a személyeknek az őrzését, akik a csapdát (leshelyet) felfedték.

Törekedjen az elfogást meglepetésszerű gyorsan, lehetőleg a fegyverhasználatot mellőzve végrehajtani. Az elfogó alcsoportot, az elfogást, ha arra lehetőség van személyesen irányítsa. A menekülő bűnöző üldözését azonnal vezesse be és szükség esetén fegyverhasználattal kényszerítse megállásra. Az elfogott bűnöző személyt bilincseltesse meg, ruházatát, felszerelési tárgyait vizsgáltassa át, kérdezze ki, őrzését és kísérését szervezze meg. Adjon parancsot a bűnöző által eldobált, vagy a helyszínen talált tárgyak, eszközök (bűnjelek) biztosítására. Szükség esetén intézkedjen a helyszín biztosítására.

KUTATÁS

3. A kutatás fogalma, tartalma3.1. A kutatás a rendőri csapaterő olyan taktikai eljárása, amely meghatározott területen

(körzetben) súlyos bűncselekményt elkövető, szökésben lévő fegyveres személy felkutatására,

elfogására; eltűnt személy, vagy tárgy; bűncselekmény elkövetésével kapcsolatos tárgyi bizonyítási eszköz felkutatására; védett személy, veszélyes szállítmány, vagy az állam működése, a lakosság ellátása

szempontjából kiemelten fontos létesítmény biztonságát veszélyeztető körülmények felderítésére;

katasztrófa, elemi csapás áldozatainak felkutatására irányul.A kutatás magában foglalja a terep és tereptárgyak tüzetes átvizsgálását.

3.1.1. A kutatással szemben támasztott alapvető követelmény, hogy biztosítsa az adott terület, az ott található természetes és mesterséges tereptárgyak alapos átvizsgálását, főleg azokon a helyeken és irányokban, ahol a keresett személy rejtőzködése, tárgy feltalálása a legvalószínűbb. A kutatás legyen folyamatos és következetes. A tevékenység teljes időszakában biztosítsa a kutatásba bevont szolgálati csoportok közötti összeköttetés és együttműködés szoros összhangját, az erőkkel és eszközökkel történő manőverek gyors végrehajtását.

3.1.2. A kutatás végrehajtási módját tekintve lehet teljes, vagy részleges. Teljes kutatásnak nevezzük a kutatásnak azt a módját, amikor egy adott területet, települést, településrészt, vagy létesítményt – a rajta levő természetes és mesterséges tereptárgyakat, műtárgyakat, lakó- és melléképületeket – teljes egészében átvizsgálunk. Akkor kerülhet végrehajtásra, amikor a keresett személy, tárgy az érintett terület, létesítmény bármely részén tartózkodhat, illetve előtalálható lehet; elegendő erő és eszköz áll rendelkezésre a terület, létesítmény átvizsgálásához; a terep, létesítmény adottságai (jellege) lehetővé teszik az ilyen módon történő kutatást. Részleges kutatásnak nevezzük a kutatásnak azt a módját, amikor az adott területnek, létesítménynek csak egyes részeit, irányait, szakaszait, tereptárgyait kutatjuk át. Akkor hajtható végre, ha olyan adatok állnak rendelkezésre, amelyek szerint a keresett személy, tárgy az érintett terület egy vagy csak néhány behatárolható részén tartózkodhat; nem áll rendelkezésre elegendő erő, eszköz és idő a teljes kutatás végrehajtásához; a terep erősen átszegdelt, egyes részei járhatatlanok és nem teszik lehetővé a teljes kutatás végrehajtását.

3.1.3. A kutatás formája láncban történő kutatás, felderítő-kutató alakzatban történő kutatás és kombinált kutatás lehet.

A láncban történő kutatásnak nevezzük a kutatásnak az a formáját, amikor a kutatást végrehajtó rendőrök egymástól meghatározott térközzel, láncalakzatban szétbontakozva hajtják végre a kijelölt terület átvizsgálását. Elsősorban sík, kevésbé átszegdelt, illetve erdős terepen kerülhet végrehajtásra. Felderítő-kutató alakzatban történő kutatásnak, a kutatásnak azt a formáját nevezzük, amikor egy adott terület átvizsgálását végrehajtó erők önállóan, menetalakzatban haladnak előre és oszlopban, terepkutató járőrök kiküldésével, ahol lehetséges láncba szétbontakozva tevékenykednek. Felderítő-kutató alakzatban történő kutatásra nehezen járható hegyes, erősen átszegdelt, sűrű erdős, mocsaras valamint lakott területen belül, továbbá épületek átvizsgálásakor kerülhet sor. Sík, közepesen átszegdelt és közepesen sűrű, erdős területen felderítő-kutató alakzatban a kutatás olyan esetben hajtható végre, amikor a bűnöző csoport nagyobb erejű (általában 6-8 fő) és esetleg felfegyverzett. Ilyen esetekben azért célszerű a kutatás felderítő-kutató alakzatban, mert a keresett személyek felfedezése esetén – az oszlopokban levő erőkkel a felszámolást (bekerítést, üldözést) gyorsabban és hatásosabban tudjuk végrehajtani, mint a nagyobb kiterjedésű lánc alakzatban levőkkel. Kombinált kutatásnak nevezzük a kutatásnak azt a formáját, amikor a kötelékek egy része láncban, másik része felderítő-kutató alakzatban tevékenykedik az átvizsgálandó területen. Akkor kerül alkalmazásra, amikor a terep jellege nem engedi meg annak teljes, láncban történő átvizsgálását.

3.1.4. A kutatás irányát tekintve az lehet egyirányú, két- vagy többirányú, valamint centrikus. Egyirányú a kutatás, ha a kutató alegységek egy arcvonalat képeznek és a kutatás során folyamatosan egy meghatározott tereppont (az arcvonallal megegyező irány) felé haladnak. Két- vagy többirányú a kutatás akkor, ha a kutatók két, vagy több önálló arcvonalat képeznek, és ezek egy, vagy több terepszakaszról kiindulva, egy időben különböző irányokban vizsgálják át a részükre meghatározott körzetet. Többirányúnak tekinthető a kutatás akkor is, ha a kutatókötelék egy arcvonalat képez ugyan, de a terület átvizsgálása során haladási irányát egy vagy több esetben módosítja. Centrikus a kutatás akkor, ha a kutatók két vagy több arcvonalat képezve, különböző terepszakaszokról kiindulva az adott terep egy meghatározott pontja (terepszakasza) irányában hajtják végre a kutatást.

Egy meghatározott terület, létesítmény átvizsgálása történhet: a terület, létesítmény teljes egészének, egy időben, egy vagy több irányban; a területnek szakaszonként, egymást követően, a terület egyes részeinek irányokban, egy időben vagy egymásra következőleg

történő átkutatásával.

3.2. A kutatást végrehajtó szolgálati csoportokA kutatás végrehajtására kutatócsoport, légi felderítő járőr és felderítő járőr kerülhet alkalmazásra.

3.2.1. A kutatócsoportA kutatócsoport a kutatás végrehajtásának alapvető szolgálati csoportja. Alkalmazására sor kerülhet önállóan, vagy más szolgálati csoportokkal szoros együttműködésben.

A kutatócsoport ereje láncalakzatban rajtól századig, felderítő-kutató alakzatban rajtól szakaszig terjedhet. Személyi állománya megerősíthető: egyéni védőeszközökkel (lövedékálló mellény, sisak, gázálarc); sorozatlövő fegyverekkel (elsősorban géppisztollyal); világító eszközökkel; szállító és páncélozott járművekkel; technikai ellenőrző (fémkereső, robbanóanyag-kereső) eszközökkel; szolgálati állatokkal.A raj alakzatát a kutatólánc, a szakasz alakzatát a rajláncok és a szakasz arcvonala elé kiküldött terepkutatók, valamint két-három fős tartalék képezi. A századerejű kutatócsoport a szakaszok alakzatából és egy raj nagyságú tartalékból áll.

Láncalakzatban a rendőrök egymás mellett, egymástól külön meghatározott térközökre haladva, egy arcvonalat alkotva vizsgálják át a kijelölt területet. Fegyveres bűnöző kutatása esetén a lánc előtt terepkutató járőröket kell alkalmazni. Közepes sűrűségű és közepesen átszegdelt terepen, erdős területen, ha a keresett személy föld felett rejtőzik, egy főre 15-20 méteres, ha föld alatti rejtekhelyen tartózkodik 5-10 méteres sávot kell számolni.

Felderítő-kutató alakzatban a rendőri kötelék felderítő-kutató csoportot alkot. A rendőrök oszlopban helyezkednek el és haladjanak a kutatásra kijelölt területen, vagy a terep jellegétől függően, ideiglenesen láncalakzatba bontakoznak szét. A felderítő-kutató csoport további szolgálati elemeket is alkalmazhat.

Erdős, hegyes, mocsaras, nehezen járható területen a rajerejű felderítő-kutató csoportot az egyes, vagy kettes oszlopban mozgó zöm és az eléje kiküldött terepkutató járőr alkotja. A szakasz a menetalakzatban mozgó zömből, az előre kiküldött terepkutató járőrből, valamint az oldalra és hátra kiküldött oldal- és végbiztosító járőrből áll. Amikor a kutatás jól áttekinthető területen folyik, a szakaszerejű felderítő-kutató csoport rajoszlopokban is mozoghat előre. A rajok közötti térköz 100-150 méter lehet.

Nyílt, bokros, ligetes területen a felderítő-kutató csoport láncalakzatba bontakozik szét és arcvonala elé terepkutató járőrt küld ki. A szakasz ezenkívül két-három fős tartalékot is képez.

Lakott területen belül, épületek átvizsgálása során biztosítócsoport, átvizsgálócsoport és tartalék kerül létrehozásra.

Kiserdő, vagy nehezen áttekinthető egyéb fedett terep átvizsgálásakor a szakasz zárócsoportot, átvizsgálócsoportot (kutatóláncot) és tartalékot hoz létre.

3.2.2. A légi felderítő járőrA légi felderítő járőr helikopterrel rendelkező, a kutatás területe feletti légtérből figyelési, tájékoztatási feladatokat ellátó szolgálati csoport, állományát a járőrvezető, a helikopter-vezető és a figyelő alkotja. A helikopter vezetője a légi jármű üzemeltetésétől, a repülési feladattól eltérő más feladatot nem kaphat, így figyeléssel, felderítéssel nem bízható meg. A repülés biztonságára vonatkozó utasításait mindenki, a légi felderítő járőr vezetője is köteles végrehajtani. A légi felderítő járőr közvetlenül

a kutatási feladat vezetőjének van alárendelve, de rajta kívül a közvetlen rádióösszeköttetést a kutatócsoport parancsnokával is biztosítani kell.

A légi felderítő járőr által ellenőrzendő területet a levegőből is jól azonosítható módon szektorokra kell felosztani, és a légi felderítési feladatot szektoronként haladva kell végrehajtani. A célmeghatározás a levegőből a szektorok, majd azon belül további azonosító pontok megjelölésével történik. Felderített fegyveres bűnöző közvetlen elfogására a helikopteren utazók nem vehetők igénybe, onnan nem nyithatnak tüzet, de a földön végrehajtott elfogásig figyelemmel kell kísérniük az ott történteket.

3.2.3. A felderítő járőrA felderítő járőr a bűnözőkkel, más keresett személyekkel, tárgyakkal kapcsolatos adatszerzés, tartózkodási helyük, tevékenységük, mozgási irányuk, szándékaik megállapítása, tanúk felkutatása, információszerzés érdekében alkalmazott szolgálati csoport. Ereje kettő főtől egy rajig terjedhet. Megerősíthető egyéni védőeszközökkel, járművekkel (motorkerékpár, személygépkocsi, páncélozott jármű), szolgálati állatokkal (kutya, ló), figyelőműszerekkel, nagy teljesítményű híradó berendezésekkel.

Tevékenységét az elöljáró által a gyalogos járőr részére 4-8 kilométerig, járművel felszerelt járőr részére 20 kilométerig meghatározott járőrútvonalon végzi. A terep, illetve az ott tapasztalható mozgás megfigyelésére a járőrt kiküldő parancsnok, vagy a járőr vezetője a járőrútvonalon figyelőhelyeket, figyelési irányokat és szektorokat jelölhet ki.

A felderítő járőr feladatot kaphat: a keresett személy, tárgy feltalálását elősegítő adatok, információk beszerzésére; az ellenőrzés alá vont területen élő lakosság kikérdezésére, tanúk kutatására; a keresett bűnözők által elkövetett további bűncselekmények felfedésére; a rendőri tevékenység körzetében élők, illetve ott munkát végzők mozgásának

figyelemmel kísérésére, ellenőrzésére; a kutatott területen kívüli tereptárgyak átvizsgálására; a rendőrhatóság által elrendelt korlátozó rendszabályok betartásának, továbbá a lakosságtól érkező bejelentések ellenőrzésére.

3.3. A kutatás iránya ,üteme, terepszakaszaiA kutatást végrehajtó szolgálati csoport részére kutatási irányt, kutatási ütemet, kutatási sávot, valamint a tevékenységét szabályozó terepszakaszokat kell meghatározni.

3.3.1. A kutatás irányának nevezzük azt az irányt, amelyben a kutatócsoport a terület átvizsgálása során halad. A kutatás irányát a kutatás megindulási terepszakaszától számítva, a napi feladat, vagy végső határ terepszakasza felé esően határozzuk meg. Ha a kutatás felderítő kutató alakzatban történik a kutatás irányán kívül meg kell határozni az előremozgások útvonalát.

A kutatás iránya a kutatás folyamán változhat. Ilyen esetekben a kutatást meg kell állítani és az alakzatot a további iránynak megfelelően kell rendezni. Az iránytartásra iránytartó alegységeket és iránytartó rendőröket kell kijelölni. Az iránytartó alegységek, rendőrök részére a terep jellegétől, a lehetőségektől függően keskenyebb

kutatási sávot célszerű adni, mint a többi alegységeknek, illetve rendőröknek. Iránytartásra azokat az alegységeket, illetve rendőröket kell kijelölni, amelyek, illetve akik a helyzetüknél fogva az irányt jól tudják tartani és hozzájuk a többi alegységek, rendőrök jól tudnak igazodni.

A kutatási irányt a világtájak alapján és a terepen két tereptárgy segítségével kell kijelölni. Először mindig a kiinduló pont kerül megnevezésre, amelyet lehetőleg a kutatócsoport meg indulási vonala mögött kell kiválasztani. A kutatási irányt célszerű a kutatás irányával pár-huzamosan fekvő utakhoz, erdőátvágásokhoz, erdőszélekhez, völgyekhez, hegygerinchez, patakokhoz, stb. rögzíteni. A kijelölt irányt jelző tereptárgy a kutatócsoportba beosztott rendőrök nagy része, de legalább az iránytartók számára jól látható kell, hogy legyen. A kutatási irány a feladat végrehajtása alatt többször is pontosításra, illetve kijelölésre kerülhet.

Ha a terep jellegénél fogva ezek a lehetőségek nincsenek biztosítva, akkor az iránytartás irányszög meghatározása alapján történik. Azimutot kell alkalmazni éjszakai kutatás, vagy rossz látási viszonyok esetén is.

3.3.2. A kutatási ütem a kutatócsoport haladási sebessége. A kutatás ütemét befolyásolja a keresett személy rejtőzködésének jellege, a terep jellege, az átkutatásra kerülő terület (vagy létesítmény) nagysága, a kutatási sáv szélessége, a kutatás módja, formája, a személyi állomány kutatásban való jártassága és igénybevételének foka. Az ütem közepes sűrűségű erdőben, gyengén, vagy közepesen átszegdelt terepen, ha a keresett személy, vagy tárgy feltételezhetően a föld felett rejtőzködik, illetve található, 1-1,5 km/óra lehet. Amennyiben a keresett személy, vagy tárgy vélhetően föld alatti rejtekhelyet alakított ki, illetve a föld alá rejtették, úgy a nyomok nehezebb felderíthetősége miatt 500-800 m/óra kutatási ütem számítható. Erdős, hegyes terepen, függetlenül attól, hogy a kutatás láncban, vagy felderítő-kutató csoportokkal folyik, a haladási sebesség általában 200-600 m/óra. A normák kedvezőtlen látási viszonyok esetén, vagy éjszaka csökkenthetők.

3.3.3. A kutatási sáv az a két oldalról sávhatárral kijelölt terület, amelyen a szolgálati csoportok a meghatározott irányban és ütemben a kutatást végrehajtják. A sávhatárt jobbról és balról jól figyelemmel kísérhető tereptárgyak megjelölésével, vagy terepvonalak mentén kell meghatározni. Kijelölésekor figyelembe kell venni a rendelkezésre álló létszámot. Láncban történő kutatás esetén, közepes sűrűségű erdőben, közepesen átszegdelt terepen, ha a keresett személy a föld felett rejtőzködhet, egy rendőrre 15-20 méter, föld alatti rejtekhely esetén 5-10 méter széles sáv számítható.

Kötelékben alkalmazott felderítő-kutató csoport esetében a raj 120-500 méterig, a szakasz 250-1500 méterig terjedő kutatási sávot kaphat. Önálló felderítő-kutató csoport alkalmazása esetén, különösen akkor, ha részleges kutatásra kerül sor, kutatási sáv helyett a szolgálati csoport részére működési körzet jelölhető ki. Ekkor az általános kutatási irány és ütem figyelembevételével a szolgálati csoport parancsnoka önállóan dönt a működési körzeten belül a kötelék alkalmazásának rendjéről.

A kutatást végrehajtó csoportok részére mozgásuk összehangolása, szabályozása, a kutatás tervszerűségének biztosítása érdekében a kutatási sávon belül, a kutatás irányára merőlegesen terepszakaszokat kell kijelölni.

3.3.4. A kutatás megindulási terepszakasza két, vagy több ponttal meghatározott terepvonal, amelyen a kutatócsoport a kutatás alakzatát megalakítja és felkészül a kutatás megkezdésére. Kijelölhető a zárás vonala mögött 20-30, vagy az előtt 20-100 méterre. Megindulási terepszakasznak legalkalmasabbak az utak, fasorok, erdőszélek, erdőátvágások, illetve minden olyan terepvonal, amelyek megkönnyítik az alegységek felállását egy összefüggő arcvonalban, a kutatás irányának megfelelően.

A kutatás megindulási terepszakasza előtt a terepkutatók részére megindulási vonal jelölhető ki a zárás vonala előtt 100-200, fedett terepen 30-50 méterre. Ha a megindulási terepszakaszt a zárás vonala előtt jelölik ki, azt a kutatócsoportok csak akkor foglalhatják el, ha a terepkutatók a megindulási vonalukig már átvizsgálták a terepet. Ebben az időszakban a zárás vonalán elhelyezett záró csoportok kötelesek a terepkutatók tevékenységét és felállását közvetlenül biztosítani.

3.3.5. A kutatás közbeeső terepszakasza alatt az a terepvonalat értjük, amelyen a kutatócsoport alakzatának kiigazítása, új feladatok meghatározása, illetve az állomány pihentetése kerül végrehajtásra. A kutatás közbeeső terepszakaszai egymástól 1-3 kutatási óra távolságban jelölhetők ki. Ha a feltételek kedvezőek (pl.: a kutatási sávban több út, erdőátvágás, töltés, patak, egyéb jól látható egyenes, összefüggő terepvonal található), a közbeeső terepszakaszok ennél sűrűbben is meghatározhatók. A kutatás közbeeső terepszakaszain a kutatócsoport általában 20 percet tölt. Szökésben lévő fegyveres bűnöző esetén gondoskodni kell a közbeeső terepszakaszok közvetlen fedező biztosításáról.

A közbeeső terepszakaszok kijelölésénél figyelembe kell venni a terep jellegét, a személyi állomány igénybevételének fokát, az átkutatandó terület mélységét és a rendelkezésre álló időt. Minden olyan helyen, ahol a kutatási sáv, vagy az irány annyira változik, hogy a kutatócsoport alakzat változását, átrendezését kívánja meg, közbeeső terepszakaszt kell kijelölni. A közbeeső terepszakaszokon a páros terepkutatók az erdőátvágáson túl (látótávolságra) tüzelőállást foglalnak, és biztosítási feladatokat végeznek.

3.3.6. Kutatás találkozási terepszakaszt kell kijelölni akkor, ha centrikus kutatás során két egymással szemben kutató alegység találkozik a kutatás alatt, vagy annak befejezésekor. Ebben az esetben minden alegység külön-külön terepszakaszt kap, amelyek 100 méternél közelebb nem lehetnek egymástól, és az együttműködés megszervezésénél pontosan meg kell határozni az egyes terepszakaszokra érkezés rendjét. A terepkutatók nem haladhatnak túl a találkozási terepszakaszon. Amikor azt elérték, foglaljanak tüzelőállást és várják be a kutató alegységeket, akik a terepszakaszon megállnak és fedezik magukat.

Amikor az alegységek elérték a találkozási terepszakaszaikat, a köztük levő terület átvizsgálását külön kijelölt alegység hajtja végre. Célszerű, ha az alegységek minden irányból egyszerre érik el a találkozási terepszakaszt, mert így a bűnöző személy részére, ha fel is fedi a kutató alegységeket - nem marad rés a kitöréshez, meneküléshez. Találkozási terepszakasznak a közbeeső terepszakaszoknál meghatározott terepvonalak alkalmasak.

3.3.7. A kutatás napi határának terepszakasza az a terepvonal, amelyet a kutatócsoport a részére egy napra meghatározott kutatási feladat teljesítése után foglal el. Akkor kerülhet kijelölésre, amikor egy adott terület átvizsgálása egy nap alatt nem valósítható meg, a kutatás éjszaka nem folytatható és nem lehetséges, vagy nem célszerű a kutatócsoport összevonása, a kutatási terület elhagyása. Éjszaka, a következő kutatási nap megkezdéséig a kutató csoport állománya egymást váltó, a zárási normáknak megfelelően zárási feladatot lát el, illetve a terepszakaszon pihen.

3.3.8. A kutatás végső határának terepszakasza az a terepvonal, amelynek elérésével a kutató csoport a részére kijelölt teljes terület átvizsgálását befejezi. Egy terület egymást követően végrehajtott kutatása esetén minden egyes kutatási szakasz végén végső határ terepszakaszt kell kijelölni. Irányokban történő kutatás esetén a felderítő-kutató alakzatok részére a kutatás végső határát terepponthoz rögzítjük.

3.3.9. A megindulási helyek távolságára a zárásnál felsorolt normák az irányadók. Ettől csak abban az esetben lehet eltérni, ha az adott terület átvizsgálására szakaszonként, egymást követően kerül sor.

3.4. A kutatás végrehajtása3.4.1. A kutatás megindulási terepszakaszának az elfoglalására akkor kerül sor, amikor a

zárócsoportok már elfoglalták kijelölt helyeiket, elérték készenlétüket és elrendelésre került a teljes zárás; a kutatócsoportokból kiküldött terepkutatók a megindulási terepszakasz és a részükre kijelölt megindulási vonal közötti területet átvizsgálták, a megindulási vonalon tartózkodnak, és készen állnak a szétbontakozó kutatócsoport biztosítására. Fegyveres bűnöző kutatása esetén a kutatócsoportnak a lehető leggyorsabban kell elfoglalni a helyét a megindulási terepszakaszon és ott csak a legszükségesebb időt tölthet.

A beosztott rendőrök a térköz felvétele után, a terepadottságokat kihasználva, azonnal fedezzék magukat, s legyenek készen szükség esetén az azonnali fegyverhasználatra. A parancsnokok rendezzék az arcvonalat, végezzék el a szükséges feladatpontosítást, majd a kutatás parancsnokának utasítására kezdjék meg a kutatást.

3.4.2. Fegyveres bűnöző kutatása esetén, lakott területen kívül, láncban történő kutatás során a terepkutatók a kutatólánc előtt nyílt terepen 100-200 méterre, fedett terepen 30-50 méterre, egymástól 10-30 méter térközre haladnak. A sávjukba eső területet tüzetesen átvizsgálva törekedjenek a keresett személy felderítésére. Tartsanak folyamatos látó-összeköttetést a kutatólánccal, amennyiben gyanús körülményeket észlelnek, azt látjelekkel jelezzék. A terepkutatók jelzésére a kutatólánc álljon meg, foglaljon tüzelőállást. Ha szükséges, a kutatócsoport parancsnoka menjen előre a terepkutatókhoz, győződjön meg az észleltekről, majd hozzon döntést a kutatócsoport további tevékenységére.

3.4.3. A kutatóláncba beosztott rendőrök a kutatás ütemének megfelelően haladva, fegyvereiket a parancsnok utasítása szerint hord-, vagy tüzelésre kész helyzetben tartva, a lombkoronától az avarig vizsgálják át a sávjukba eső területet. Kiemelt figyelmet fordítsanak a fák lombkoronájára, a sűrű, tüskés, csalános aljnövényzetre, a talaj mélyedéseiben felgyülemlett avar alatti területre, a vadetetőkre, vadászlesre, átereszekre, a hidak aljára, a barlangokra, elhagyott, romos épületekre, pincékre.

3.4.4. Épületek átkutatása során a kutatócsoport állományából biztosítócsoportot és átvizsgáló- csoportot kell szervezni. Először a lakóépület (padlás, lakótér, pince, garázs), majd a gazdasági épületek és az udvar átvizsgálására kerül sor. Az emeletes épületek átkutatását felülről lefelé haladva kell végezni. A biztosítócsoportnak az átvizsgálócsoportot szintenként kell kísérnie, míg a teljes épület körbezárására külön zárócsoportot kell alkalmazni. Magas épületekben a liftek működését a kutatás időtartama alatt szüneteltetni, a bejárati elektromos zárakat kiiktatni, az elektromos főkapcsolót, tűzjelzőket az illetéktelen hozzáférés ellen, ha szükséges külön biztosító őrrel biztosítani kell.

Az átkutatott épületet először az átvizsgálócsoport, majd a biztosítócsoport hagyja el. Ha több épület egymást követően átkutatására kerül sor, úgy a korábbi átvizsgálócsoportból lesz a biztosítócsoport, és a régi biztosítócsoportból alakul meg az új átvizsgálócsoport.

A kutatás során felfedett bűnöző elfogását a kutatócsoport közvetlenül, vagy ha az nem lehetséges, a bekerítés, vagy az üldözés szabályai szerint hajtja végre. A fegyveresen ellenálló bűnöző elfogása a fegyverhasználat szabályai szerint történhet.

3.4.5. Holttest, eltűnt tárgy, bűnjel kutatását a kutatócsoport általában minimális térközzel, vagy térköz nélkül felállított láncalakzatban hajtja végre. Ekkor terepkutatókat a kutatólánc előtt nem kell alkalmazni. Az átkutatásra kijelölt területet szektorokra kell felosztani, és azokat egymást követően alaposan át kell kutatni. A kutatáshoz a rendőrök kutatópálcát, vagy botot alkalmaznak, amellyel a sűrű növényzet, az avar, a felásott, majd visszatemetett talaj vizsgálata, könnyebben elvégezhető. Ezekben az esetekben a kutatási ütem jóval lassúbb lehet az általános normáknál.

3.4.5. Az eltűnt gyermek, vagy időskorú felkutatása során a kutatást az eltűnés eredeti helyszínéről (pl.: lakás, családi ház, tanya, nevelőotthon, idősek otthona stb.) kell megkezdeni még akkor is, ha szemtanúk máshol látni vélték az eltűntet. A rendelkezésre álló erőktől függően a kutatást egyre táguló körben kell végezni, s főleg gyermekek esetében ki kell térni az emésztők, meszesgödrök, homokkitermelő helyek, ásott kutak, vízzel telt árkok átvizsgálására is. Szükség esetén a csáklyázás mellet gondoskodni kell azok kiszivattyúzásáról, vagy búvárok alkalmazásáról.

A kutatás során előre biztosítani kell a hatósági tanúkat, akik nyom felfedése esetén, egy esetleges lefoglaláshoz, vagy helyszíni szemle megtartásához a lehető legrövidebb időn belül a rendelkezésre állnak. A szükséges eljárás megkezdéséig a kutatócsoportból kijelölt rendőrökkel a helyszínt biztosítani kell, de a kutatás emiatt nem szakítható félbe.

3.4.7. A kutatás befejezésekor, ha az eredménytelen és a rendelkezésre álló adatok azt indokolják, a terület átvizsgálása akár fordított irányban is megismételhető. A kutatócsoport csak külön utasításra hajthatja végre az összevonást és a gyülekezési helyre vonulást.

3.4.8. A kutatás végrehajtása éjszakaÉjszaka kutatást olyan esetekben hajtunk végre, ha a bűnözők elfogása, felszámolása, illetve az eltűnt személy felkutatása nem tűr késedelmet, és ha a természetes látási

viszonyok (holdvilág), vagy a terep mesterséges megvilágításának lehetőségei a kutatást célszerűvé teszik. A terep megvilágítása történhet fényszórókkal, lámpákkal, stb. Éjjel a kutatás végrehajtható a kutatás mindhárom formájával. Éjjeli kutatásnál alapos, körültekintő szervezőmunkára van szükség, fokozott jelentősége van a felderítési és biztosítási rendszabályok állandó betartásának, a jelek-jelzések ismertetésének, alkalmazásának.

A kutatást végrehajtó csoportok előremozgására ki kell használni az utakat, erdőátvágásokat, patakokat, völgyeket, hegygerinceket, melyek mentén a tájékozódási lehetőségek kedvezőek és az eltévedés veszélye minimális. Olyan területen, ahol a tájékozódás lehetőségei kedvezőtlenek, az előremozgást irányszögek, tájékozódási pontok alapján kell végezni.

Éjszakai kutatás ütemét mindig az adott helyzet sajátosságainak megfelelően kell meghatározni. Figyelembe kell venni, hogy az alegységek többször kénytelenek megállni néhány percre az összeköttetés, együttműködés fenntartása, rendezése, valamint kiegészítő feladatok megadása céljából. Ha a kutatás arcvonala előtt nincs megfelelő tájékozódási pont, terepvonal (út, erdőátvágás, stb.), célszerű a megállásokat meghatározott időközönként, pl. 10 percenként végezni.

Előre, oldalra és hátra kiküldött páros terepkutatók, biztosítók kiküldési haladási távolsága éjjel kevesebb, mint nappal. Meghatározó a hallási távolság, melynél az erős suttogást kell alapul venni. A kutatás közben szigorúan meg kell tiltani a beszélgetést, hangos parancs-adást. Kerülni kell minden olyan zajt, mely a bűnözők figyelmét felhívná. A megvilágításra szolgáló eszközöket általában csak a bűnözők felfedése esetén lehet használni az együttműködésben meghatározottak szerint.

3.5. A kutatásba beosztott rendőrök részére meghatározandó feladatok3.5.1. A kutatócsoportba beosztott részére

a keresett személyről, tárgyról, azok vélt tartózkodási, feltalálási helyéről rendelkezésre álló adatok;

a kutatás körzetében tevékenykedő záró és más szolgálati csoportok elhelyezkedése, tevékenysége;

a kutatás iránya, sávja, üteme, a szétbontakozási, a megindulási, a közbeeső, a találkozási, a napi és a végső határ terepszakaszai;

a megindulási és a gyülekezési hely; az előrevonás, a szétbontakozás, valamint a zárás vonalán történő áthaladás rendje; az együttműködési feladatok más szolgálati csoportokkal, egymás felismerésének

jelei; a készenlét időpontja a megindulási helyen, a megindulási terepszakaszon; a jelek, jelzések; az összeköttetés és a jelentések rendje.

3.5.2. A légi felderítő járőr részére a keresett személyről, tárgyról, azok vélt tartózkodási, feltalálási helyéről

rendelkezésre álló adatok; a kutatás körzetében tevékenykedő záró és más szolgálati csoportok

elhelyezkedése, tevékenysége;

a földi kutató csoportok részére meghatározott kutatás iránya, sávja, üteme, a szétbontakozási, a megindulási, a közbeeső, a találkozási, a napi és a végső határ terepszakaszai, a megindulási és a gyülekezési helyek;

a helikopter részére kijelölt leszállóhelyek, azok megjelölése, biztosításának módja; a felderítési légtér, legalább négy, a levegőből is jól azonosítható tereptárgy

segítségével; a terület szektorbeosztása; a repülési feladatok ütemezése; a saját szolgálati csoportok azonosításának lehetőségei; egymás felismerésének jelei; az együttműködési feladatok; a készenléti időpontok; a jelek, jelzések; az összeköttetés és a jelentések rendje.

3.5.3. A felderítő járőr részére a keresett személyről, tárgyról, azok vélt tartózkodási, feltalálási helyéről

rendelkezésre álló adatok; a megindulási hely, a járőrútvonal, az ellenőrzendő tereptárgyak; a járőrútvonalon kijelölt figyelőhelyek, figyelési irányok, az ott tartózkodás

időtartama; a járőrútvonal által érintett területen tevékenykedő szolgálati csoportok

elhelyezkedése, feladatai, egymás felismerésének jelei; az együttműködési feladatok; a készenléti időpontok; a jelek, jelzések; az összeköttetés és a jelentések rendje.

3.6. Együttműködés feladatai kutatásbanAz együttműködést a kutatás parancsnoka a saját szolgálati csoportjai részére szervezi

és határozza meg az alábbi feladatokra: a kutatás készenlétének elérésére; a kutatás végrehajtására; a keresett személy felbukkanása, fegyveres ellenállása, vagy menekülése esetére; a kutatás befejezésére, a szolgálati csoportok összevonására.

3.6.1. A kutatás készenlétének elérése érdekében meg kell határozni: az összpontosítási körletbe történő beérkezés rendje, és a szolgálati csoportok

elhelyezkedésének rendje; az elhelyezés érdekében kiknek kell felvenni a kapcsolatot egymással; ki kinek, mikor, hol és hogyan ad át személyi állományt, technikai eszközöket, ezt

hogyan kell végrehajtani, okmányolni; a felkészülésnek milyen feladatokra kell kiterjednie, ki, hol, kivel hajtja végre a

szükséges technikai ellenőrzéseket, a járművek feltöltését, a személyi állomány élelmének kiosztását;

az előrevonás gyors és rejtett végrehajtása érdekében hogyan történjen a besorolás, az egyes szolgálati csoportok hogyan helyezkedjenek el egymás mellett, vagy mögött, ki, mikor, milyen jelre kezdheti meg az előrevonást;

a szétbontakozás rendjét, a zárás vonalán történő áthaladás rendje;

a terepkutatók megindulási vonala elfoglalásának rendje; a kutató csoport megindulási terepszakasza elfoglalásának rendje;

Az összehangolt tevékenység eredményeként a kutatás akkor éri el a készenlétet, amikor: a terepkutatók a megindulási terepszakasz és a megindulási vonal közötti területet

átvizsgálták és a megindulási vonalukon tartózkodnak, a kutató csoport szétbontakozva a megindulási terepszakaszán helyezkedik el, s a

feladatokat a beosztott parancsnokok a feladatokat egyes rendőrig bezárólag meghatározták;

a légi felderítő járőr a felszállóhelyen, a helikopter fedélzetén tartózkodik, készen az első repülési feladat megkezdésére;

a felderítő járőr a megindulási helyén van, pontosította járőrútvonalát, készen áll az előremozgás megkezdésére,

a vezetési pontok települtek, a parancsnokok a helyükön tartózkodnak; a híradás üzemkész.

3.6.2. A kutatás végrehajtására meg kell határozni az egymás mellett, vagy egymás szomszédságában haladó kutatócsoportok közötti

folyamatos kapcsolattartás rendjét; a csatlakozások biztosításának rendjét; a kutatócsoport és a vele érintkező zárócsoport együttes tevékenységének rendje; egymás felismerésének jeleit; a biztonsági rendszabályokat; a jelszót, a jelhangot.

3.6.3. A keresett személy felbukkanása, fegyveres ellenállása, vagy menekülése esetére meg kell határozni a bűnöző menekülése során az üldözésbe történő átmenet feladatait; a fegyveres bűnöző tartózkodási helye bekerítésének feladatait, a fegyveresen ellenálló bűnöző bekerítésének, az erőszakos beavatkozás feltételei

megteremtésének feladatait.

Ez, az az időszak, amikor érvényesíteni kell a nagyon szigorú feladatmegosztást. Ki kell jelölni, hogy kire fog hárulni a fő feladat, milyen új szolgálati csoportok beléptetése szükséges, milyen sorrendben, s ezek melyik kutató szolgálati elem gyors átszervezésével jöjjenek létre. A legkényesebb feladat a kényszerítő eszközök alkalmazásának, azon belül is a fegyverhasználat lehetséges eseteinek meghatározása. Meg kell határozni a célmegjelölés, a tűzmegnyitás és a tűzvezetés rendjét.

3.6.4. A kutatás befejezésére, a szolgálati csoportok összevonására meg kell határozni ki, mikor, milyen jelzésre, utasításra, milyen ütemezéssel hagyhatja el szolgálati

helyét, milyen útvonalon vonuljon be a gyülekezési helyére; hogyan történjen az átvett eszközök visszaadása; az átadás-átvételt kik, hogyan hajtsák végre; milyen sorrendben kerül sor a beszámoltatásra; ki, mikorra, milyen jelentést készítsen.

3.7. A rendőr főbb feladatai kutatásban3.7.1. A kutatóláncba, felderítő-kutató csoportba(alakzatban) beosztott rendőr feladata

A megindulási terepszakaszon vegye fel a meghatározott térközt, ellenőrizze felszerelését, a szükséges mértékben rögzítse azt. Pontosítsa szomszédai, a terepkutató helyzetét, a kutatás irányát, nyílt, vagy kevésbé átszegdelt terepen a kutatási sávhatárokat, tájékozódási pontokat. A megindulási terepszakaszról kiindulva gondosan vizsgálja át a részére meghatározott területsávot az aljnövényzettől a fák tetejéig. Pontosan tartsa a kutatás ütemét és irányát, az összeköttetést szomszédaival. Ha a kijelölt terepkutató előtte tevékenykedik, legyen vele állandó látó-összeköttetésben, vegye jeleit, jelzéseit, továbbítsa azokat a parancsnoknak. Fordítson figyelmet a terepen észlelhető elváltozásokra, nyomok, tárgyak, eszközök felderítésére. Nagyfokú éberséggel járjon el horhosok, völgyek, szakadékok, patakok, források, magaslatok, épületek közelében. Vizsgálja át a vastag fatörzseket, amelyet a bűnöző rejtett figyelőhelyéül használhat. Különös gondossággal vizsgálja át a fák lombkoronáját, az átereszeket, hidak alját, a sűrű, tüskés aljnövényzetet, a felgyülemlett avar alatti területeket, a barlangokat, elhagyott, romos épületeket, pincéket. Ha a keresett személyre utaló elváltozást észlel, vagy tárgyat talál, jelentse a kutatócsoport parancsnokának. Fedezékben, rejtekhelyen felfedett és ellenálló bűnözők elfogása során, társaival a bekerítés követelményeinek megfelelően tevékenykedjen. Eltűnt gyermek, vagy magatehetetlen személy kutatásakor nevükön szólítsa a keresetteket. Amennyiben a terepkutató jelzésére, vagy más okból kifolyólag a kutatólánc megáll, foglaljon tüzelőállást.

Fegyveres bűnöző kutatása esetén a megindulási terepszakaszt a lehető leggyorsabban foglalja el. A térköz felvétele után a terep adottságainak figyelembe vételével foglaljon tüzelőállást, legyen kész az azonnali fegyverhasználatra. A kutatás megindítása után fegyverét tűzkész helyzetben (a kutatócsoport parancsnokának utasítása szerint esetleg hord helyzetben) tartva vizsgálja át a kutatási sávjába eső területet. Legyen kész a bűnöző fegyveres támadásának elhárítására. Amennyiben a keresett bűnözőt felfedi, szólítsa fel megadásra, a kutatócsoportba beosztottakkal együttműködve hajtsa végre az elfogást. Ha a bűnöző menekül, a parancsnok utasítására kezdje meg az üldözést.

A kijelölt közbeeső terepszakaszon megállva, tüzelőállásban folytassa a figyelést, igazítsa meg felszerelését és készüljön fel a kutatás folytatására. A kutatás befejezése után – a kötelék gyülekezésekor – ellenőrizze és hozza rendbe szerelvényét. Felszerelési tárgy elvesztését, megrongálódását jelentse parancsnokának. Váltás esetén feladatát pontosan adja át az őt leváltó rendőrnek.

3.7.2. A terepkutatónak beosztott rendőr feladataA terepkutató tevékenységének jellegét tekintve a járőrökhöz sorolható, mint szolgálati csoport. Alkalmazásának célja a felderítés és a kutatócsoport fő erőinek közelbiztosítása. A páros terepkutatók egymás mellett 10-30 m térközre haladnak a megjelölt irányban, egymással és a kutatócsoporttal állandó látó összeköttetésben.

Fegyverét állandóan tartsa tüzelésre készen. A kutatócsoport megindulási terepszakaszától a terepkutatók megindulási vonaláig tüzetesen vizsgálja át kutatási sávjában a terepet, tereptárgyakat, a fák koronáit, a bokrokat, gödröket, vízmosásokat és minden olyan helyet, amely a bűnözők, eltűnt személyek rejtőzésére alkalmas. Megindulási vonalán foglaljon tüzelőállást, rejtse magát, hajtson végre figyelést, biztosítsa a kutatócsoport szétbontakozását, a megindulási terepszakasz elfoglalását a fegyveres bűnözők esetleges támadása vagy kitörési kísérlete ellen. Ha a szétbontakozás során gyanús személyeket észlel, vagy a bűnözők megkísérlik a

kijutást, hajtsa végre az elfogást, illetve tegyen jelentést az őt kiküldő parancsnoknak. A kutatás megkezdésekor a parancsnok jelére kezdje meg az előremozgást. A terep jellegétől függően a parancsnok által meghatározott távolságra haladjon a kutatólánc (felderítő-kutató csoport) előtt a meghatározott irányban és sávban. Értékelje a terepen észlelhető elváltozásokat, derítse fel a keresett személy jelenlétére, rejtőzésére, mozgására utaló nyomokat. Vizsgálja át a rejtőzésre alkalmas természetes és mesterséges tereptárgyakat. Tartsa be a kutatás ütemét és irányát. Gyanús körülmények észlelése esetén foglaljon tüzelőállást, hívja előre parancsnokát és jelentse megállapításait. A keresett személy felfedése esetén fedezze magát, a bűnözőt szólítsa fel megadásra és hajtsa végre az elfogását. Ha az menekül, jelezze a menekülés irányát. A parancsnok parancsára vezesse be az üldözést. Ha a kutatólánc (felderítő-kutató csoport) megáll, foglaljon tüzelőállást és biztosítsa annak tevékenységét. Váltás esetén feladatát pontosan adja át az őt leváltó rendőrnek, menjen vissza az alegységhez és tegyen jelentést parancsnokának.

3.7.3. A biztosító csoportba beosztott rendőr feladataFoglalja el a parancsnok által meghatározott felállítási helyét. Pontosítsa a biztosítócsoportba beosztottak helyzetét. Kezdje meg az épület és környékének figyelését. Fedje fel az épületben mozgó, vagy onnan eltávozást (menekülést) megkísérlő személyt. A megfigyelteket azonnal jelentse a kutatócsoport parancsnokának, az általa a meghatározott (rádió, jelek-jelzések) módon. Ha a keresett személy, menekülést kísérel meg, hajtsa végre az elfogást, vagy a parancsnok utasítására kezdje meg az üldözést. Az épület átvizsgálásának időszakában akadályozza meg, hogy illetéktelen személyek az épületet megközelítsék, illetve oda bejussanak. Fegyveres bűnöző kutatása során szükség szerint nyújtson tűztámogatást az átvizsgálócsoport részére. Az átvizsgálás befejezése után a kutatócsoport parancsnokának utasítására (jelére) vonuljon be a meghatározott gyülekezési helyre, vagy több épület kutatása esetén készüljön fel átvizsgáló csoportban történő alkalmazásra.

3.7.4. Az átvizsgáló csoportba beosztott rendőr feladataMiután a biztosítócsoport állománya elfoglalta kijelölt helyét, az átvizsgáló csoport parancsnokának utasítására a terep fedezetét kihasználva közelítse meg az épületet. Egyedülálló épület átvizsgálása esetén a rendőr lehetőleg holttérből közelítse meg az épületet. Megközelítés közben figyelme terjedjen ki minden olyan jelenségre, rendellenességre, mely a bűnöző jelenlétére utal. Szólítsa fel a bent tartózkodókat az épület elhagyására, majd hajtsa végre az épület külső vizsgálatát. Ennek során állapítsa meg az ablakok, ajtók, padlás-, pincelejáratok elhelyezkedését, az esetleges külső behatolásra utaló nyomokat. Szükség esetén őrizze a kiiktatott bejárati elektromos zárakat, az elektromos főkapcsolókat, a tűzjelzőket az illetéktelen hozzáférés ellen. Az épületek átvizsgálását helyiségenként, egymás biztosításával kell végrehajtani. (Szeletelés, gyors betekintő technika.)Az épületben tartózkodó személyt igazoltassal, kérdezze ki a keresett személyről. Szólítsa fel, hogy önként nyújtson segítséget a keresett személy tartózkodási helyének megjelöléséhez, illetve annak elfogásához. Talált tárgyakat, eszközöket – melyek összefüggésben vannak az elkövetővel– hagyja eredeti helyükön, jelentse az átvizsgáló csoport parancsnokának. Ha személyeket őriz, akadályozza meg a beszélgetést, jelek, jelzések adását, távbeszélő használatát, stb.

Biztosítsa, hagy az átvizsgált helyiségekbe a keresett személy ne tudjon észrevétlenül bejutni. A keresett személyt felfedezésekor fogja el, ha az ellenáll, illetve fegyveres azonnal kérjen segítséget. Az épületből kitört és menekülő bűnözőt vegye üldözőbe és a biztosító csoporttal együttműködve hajtsa végre az elfogást, felszámolást.

3.7.5. A felderítő járőrbe beosztott rendőr feladataA megindulási terepszakaszon ellenőrizze felszerelését, a rendelkezésére bocsátott szolgálati gépjárművet. Pontosítsa járőrútvonalát, az ellenőrzendő tereptárgyakat, a kutatócsoport helyzetét, a kutatás irányát, nyílt, vagy kevésbé átszegdelt terepen a kutatási sávhatárokat, tájékozódási pontokat. A megindulási terepszakaszról kiindulva kezdje meg a keresett személy, tárgy feltalálására vonatkozó adatok gyűjtését. Azokat az állampolgárokat, akikkel a járőrútvonalán találkozik, kérdezze ki a keresett személyről, tárgyról. A járőrútvonalán kijelölt figyelőhelyekről derítse fel a keresett személy mozgását, a bűnöző által elkövetett esetleges újabb bűncselekményt, továbbá kövesse figyelemmel az ellenőrzés alá vont területen élő lakosság, illetve az ott munkát végző személyek tevékenységét. Folyamatosan tartson összeköttetést a járőrútvonala által érintett területen tevékenykedő szolgálati csoportokkal.

A keresett személyre, vagy tárgyra vonatkozó információt azonnal jelentse a kutatócsoport parancsnokának. Lehetőség esetén ellenőrizze a lakosságtól kapott információkat. Ha a keresett személlyel közvetlen kapcsolatot létesít, és képes az elfogás végrehajtására azt hajtsa végre. Amennyiben a célszemély a járőrútvonalán épületben, vagy rejtekhelyen tartózkodik, biztosítsa a területet a kutatócsoport parancsnoka által az elfogásra, felszámolásra kijelölt új szolgálati csoport megérkezéséig. Ez esetben működjön együtt az elfogást végrehajtó szolgálati csoporttal.

3.8. A rajparancsnok főbb feladatai kutatásbanVezesse a rajt a megindulási terepszakaszra és alakítsa meg a kutatási alakzatot. Határozza meg a kutatási feladatokat, az együttműködés rendjét, a kutatás sávhatárát, irányát, a tájékozódási pontokat. Határozza meg a tevékenység módját a bűnöző felfedésének, ellenállásának, menekülésének eseteire. A láncban történő működés esetén küldje előre a terepkutató párt, majd azok jelzése után a rajt állítsa fel a megindulási terepszakaszon. Határozza meg a rendőrök feladatait, jelölje ki az iránytartó rendőrt. A kutatás megindulási jelére adjon parancsot a raj előremozgására. Raját a terepnek megfelelően mozgassa előre. Kísérje figyelemmel a beosztottak tevékenységét. A terepkutatókkal tartson állandó összeköttetést, irányítsa előremozgásukat. A terepkutatóknak 200-500 m-ként határozza meg az előremozgást és a helyzettől, valamint az igénybevételtől függően váltsa őket. Az iránytartó rendőrhöz, alegységhez való igazodást tartsa be. Folyamatosan ellenőrizze a kutatási sáv részletes átvizsgálásának végrehajtását, ha szükséges csökkentse a kutatási ütemet, illetve állítsa meg a rajt.

A kutatás ütemére, igazodására, megállítására, tovább indulására vonatkozó jelzések vételét, továbbítását kísérje figyelemmel. A terepkutató jelzésére, ha szükséges menjen előre, és győződjön meg a terepkutató által jelentettekről. A kialakult helyzettől függően döntsön a kutatás folytatásáról, vagy a kutatócsoport parancsnokának értesítéséről. A kutatási sávjában álló egyedülálló épületet kb. 200-300 m-re közelítse meg, jusson elhatározásra az átvizsgálás módjára, a megközelítés módjára. Határozza

meg a biztosító, átvizsgáló csoport erejét, feladatát, elhelyezkedését, parancsnokát. A keresett bűnözővel (személlyel) kapcsolatos nyom észlelése esetén biztosítsa a helyszínt és tegyen jelentést a kutatócsoport parancsnokának. Irányítsa a kutatás során felfedett bűnöző elfogását. Ha ez nem lehetséges intézkedjen a bekerítés, vagy az üldözés bevezetésére. Föld alatti rejtekhelyen tartózkodó bűnöző felfedezése esetén azonnal intézkedjen annak elszigetelésére. Tegyen jelentést a kutatócsoport parancsnokának és annak parancsa szerint járjon el.

Lakott területen történő kutatás esetén a kutatás megindulási terepszakaszától (ha az a zárás vonalán van) láncba szétbontakozva vizsgálja át a lakott hely széléig a terepet. Az elsőnek átkutatandó épületnél helyezze el a biztosítókat. Határozza meg feladatukat, ténykedésük rendjét, együttműködési feladataikat a szomszédos biztosítókkal. Az átvizsgáló csoporttal kezdje meg az épület átvizsgálását. A bűnözők felfedése esetén tegyen jelentést a kutatócsoport parancsnokának. Közvetlenül vezesse a raj ténykedését. Ha az épületet átvizsgálták, a következő épület átvizsgálására kérjen engedélyt kutatócsoport parancsnokától, majd az előbbiekben meghatározott módon és formában folytassa a kutatást.

A közbeeső terepszakaszokon ellenőrizze a beosztottakat, felszerelésüket hozassa rendbe. Intézkedjen az étkezésre. Rendezze a rajláncot az esetleges változásoknak megfelelően. Készítse fel a rajt a kutatás továbbfolytatására.

A kutatás napi feladat határának terepszakaszán a kapott parancs értelmében szervezze meg a gyülekezést, vagy az éjjeli szolgálatra való áttérést, a beosztottak étkeztetését, pihentetését. Folyamatosan ellenőrizze a szolgálat ellátását. Világosodáskor a parancsban meghatározott időre készítse fel a rajt a kutatás tovább folytatására.

A kutatás végső határának terepszakasza elérésekor a parancs szerint gyülekeztesse a rajt, és vezesse a kijelölt gyülekezési helyre. A kutatás végrehajtásáról tegyen jelentést a kutatócsoport parancsnokának.

AZ ÜLDÖZÉS

4. Az üldözés fogalma, tartalma4.1. Az üldözés a szökésben lévő bűnözők, menekülők elfogása érdekében alkalmazott

taktikai eljárás. Előfeltétele, hogy a menekülés és az üldözés megkezdése között viszonylag rövid idő teljen el, ismert legyen a menekülő személy személyleírása, a rendelkezésre álló adatok alapján legyen behatárolható a menekülés valószínű iránya, továbbá álljanak rendelkezésre az üldözéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek.

4.1.1. Az üldözés alapvető követelménye, hogy legyen tervszerű, aktív, gyors, folyamatos és következetes. Az adott helyzet sajátosságától függően irányuljon azoknak a feltételeknek a megteremtésére, amelyek a menekülők elfogásához, felszámolásához vezetnek. Biztosítsa a menekülők beérését, erejük menet közben történő állandó gyengítését, olyan irányba, helyzetbe kényszerítését, ahol az elfogás legkedvezőbb feltételei megteremthetők. Az üldözést, ha annak feltételei, megvannak azonnal be kell vezetni és azt éjjel és nappal egyaránt megszakítás nélkül, kitartóan kell folytatni.

4.1.2. Az üldözés módja a közvetlen, a nyomon vagy az irányban történő üldözés lehet.Közvetlen üldözés: az üldözést folytató rendőrök (szolgálati csoport) a menekülőkkel közvetlen látó- és tűzérintkezésben vannak és azok ténykedését folyamatosan képesek megfigyelni.

Létrejöhet a rendőri műveletek folyamán minden olyan helyzetben, amikor a felfedett és az elfogás (felszámolás) alatt levő bűnöző, a megállásra felszólított egyéb személy menekülésbe kezd, ha az elfogott személy szökést kísérel meg.

A nyomon üldözés az üldözésnek az a módja, amikor a menekülők a nagy távolság, vagy a terep adottságai miatt nem láthatóak és az üldöző szolgálati csoport a hátrahagyott nyomok alapján mozog előre.

A rendőri műveletek során akkor kerül alkalmazásra, amikor a bűnözők felderítése, felkutatása közben talált tárgyak, eszközök, nyomok és adatok alapján a bűnözők menekülését folyamatosan és biztosan tudjuk követni.

Irányban üldözés akkor kerül végrehajtásra, amikor nyomok hiányában a körülmények, a történt események, a keresett személyekről rendelkezésre álló adatok értékelése alapján következtetni lehet a menekülés legvalószínűbb irányára.

4.1.3. Az üldözés formáját tekintve lehet arcvonalból és párhuzamos üldözés.Arcvonalból folyó üldözés az üldözés olyan formája, amikor a rendőrök, a szolgálati csoportok a menekülők mögött, azokat követve hajtják végre az üldözést. A közvetlen, a nyomon és az irányban történő üldözés egyaránt történhet arcvonalból.

Párhuzamos üldözés alatt az üldözésnek az a formáját értjük, amikor az üldöző kötelék a menekülőktől jobbra, vagy balra eső útvonalon (szárnyon), vagy mindkét oldalon előre haladva hajtja végre az üldözést. A párhuzamos üldözés alapvető célja a menekülők megelőzése, a további menekülési irány befolyásolása, annak lezárása és a

bekerítéshez, vagy az elfogáshoz szükséges kedvező feltételek megteremtése. Általában a közvetlen és az irányban történő üldözést lehet párhuzamosan is folytatni.

4.2. Az üldözést végrehajtó szolgálati csoportokAz üldözés végrehajtására üldözőcsoport, zárócsoportok, csapda, vagy leshely szervezhető. Az üldözés fő elemét az üldözőcsoport képezi, a többi szolgálati csoport alapvetően az üldözőcsoport eredményes tevékenységét segíti elő.

4.2.1. Az üldözőcsoportAz üldözőcsoport a szökésben lévő, menekülő fegyver nélküli, felfegyverkezett, vagy fegyveres személyek követésére, beérésére és elfogására alkalmazott szolgálati csoport.Alkalmazására sor kerülhet: a bűncselekmény helyszínéről, vagy (Tettenérés és szökés) a rendőrség tudomására jutott adatok, nyomok, vagy tanúvallomások alapján a

nyom feltalálási helyéről, vagy a keresett személy utolsó tartózkodási helyéről kiindulva.

Az üldözőcsoporttal szemben alapvető követelmény, hogy tevékenysége legyen tervszerű, aktív, gyors, folyamatos és következetes; ismerje az üldözöttek személyleírását, menekülésük tényleges vagy valószínű

irányát; az üldözést éjjel és nappal egyaránt megszakítás nélkül legyen képes folytatni; tevékenységével teremtse meg azokat a kedvező feltételeket, amelyek lehetővé

teszik a keresett személyek elfogását; előremozgásának üteme és iránya biztosítsa az üldözöttek beérését, illetve olyan

irányba vagy helyzetbe kényszerítését, ahol az elfogás eredményesen végrehajtható.

Az üldözőcsoport ereje 3 főtől egy szakaszerőig terjedhet. Megerősíthető kutyás, vagy lovas járőrrel, gépjárművel, páncélozott járművekkel, helikopterrel.

Az üldözőcsoport szolgálati felépítése felderítő járőrből, arcvonalból üldöző járőrből, párhuzamosan üldöző járőrből és a zömből állhat.A felderítő járőr feladata a menekülőkre utaló nyomok, szemtanúk felkutatása, a terep járhatóságának megállapítása, az arcvonalból üldöző járőr és a zöm biztosítása; a menekülők beérése esetén az elfogás végrehajtása vagy az üldözőcsoport közvetlen elfogásra irányuló tevékenységének a biztosítása. Ereje 3 főtől egy rajerőig terjedhet. Alapvetően irányban történő üldözés esetén kerül alkalmazásra.

Az arcvonalból üldöző járőr feladata a menekülők közvetlen, vagy irányban történő követése, beérése és elfogása, vagy a sikeres elfogáshoz szükséges feltételek megteremtése a zöm részére. Ereje 3 főtől egy rajig kerülhet meghatározásra. Közvetlen és nyomon üldözés esetén kerül alkalmazásra.

A párhuzamosan üldöző járőr feladata önállóan, vagy az arcvonalból üldöző járőrrel szoros együttműködésben a menekülő bűnözők beérése, megelőzése, további menekülési irányainak befolyásolása, azok lezárása, majd önállóan vagy az üldözőcsoport zömével, illetve a tartalékkal együttműködve a bekerítés és az elfogás végrehajtása. A kikényszerített menekülési irányok a zárócsoportok által elfoglalt terepszakaszok, vagy ha zárócsoport nincs kiküldve, a terep jellegéből adódóan a

bekerítés végrehajtására legalkalmasabb helyek, pontok, terepszakaszok lehetnek. A párhuzamosan üldöző járőr létszáma 3 főtől egy rajig terjedhet. Közvetlen és irányban üldözés esetén kerül alkalmazásra.Az üldözőcsoport zöme az üldözés főirányában, a felderítő, vagy az üldöző járőrök mögött gyalogmenetben, vagy gépjárművön haladhat. Feladata a felderítő, vagy az üldöző járőrök által beért, feltartóztatott bűnözők bekerítése és az elfogás végrehajtása, szükség esetén a felderítő, illetve üldöző járőrök megerősítése.

Az üldözés módja és formája valójában mindig az adott helyzettől függ és a parancsnok döntése az elsődleges !!!

4.2.2. A zárócsoport, a csapda és a leshely( bevetési/ beavatkozó csoportok)Az üldözés során a bűnözők menekülési irányának lezárására, a feltételezett vagy konkrét megjelenési helyükön alkalmazott leshely, illetve csapda szolgálat előkészítésére és végrehajtására a zárás fejezetben leírtak értelemszerűen kell alkalmazni.

4.3. Az üldözés végrehajtásaA nyomon, vagy irányban történő üldözés esetén az üldözőcsoport a megindulási helyen megalakítja a szolgálati felépítését. Az üldözőcsoport parancsnoka röviden meghatározza az alárendeltek feladatait. Kiküldi a felderítő járőrt, majd a főerők (üldöző járőrök) megindításával, a lehető legrövidebb időn belül megkezdi az üldözést. Az üldözőcsoport egyes, vagy kettes oszlopban mozog előre. A felfedett, a keresett személyek jelenlétére utaló nyomokat 1-2 fő hátrahagyásával biztosítja a helyszíniszemle-bizottság megérkezéséig. Ha a helyszín biztosítása a rendelkezésére álló erők miatt nem lehetséges, a nyomot jól láthatóan meg kell jelölni, és szükségeszközökkel biztosítani kell megóvásukat. A nyom pontos helyéről, megtalálásának idejéről, a tett biztonsági intézkedésekről jelentést kell tenni az elöljáró parancsnoknak, majd folytatni kell az üldözést. Az üldözés közben folyamatosan és módszeresen át kell vizsgálni a környező tereptárgyakat. Az üldözést megszakítás nélkül, a keresett személyek elfogásáig kell folytatni, azt megszakítani csak az elöljáró parancsnok utasítására vagy engedélyével lehet. Amikor az üldözőcsoport látótávolságra beéri a menekülő személyeket, a szolgálati felépítést egyes, vagy kettes oszlopból a felszámoláshoz legcélszerűbb alakzatba kell szétbontakoztatni. Ez az alakzat egy támadó jellegű alakzat lesz, melynek célja, a menekülő személy minél rövidebb időn belüli bekerítése és elfogása. Az arcvonalból üldöző erők láncalakzatba bontakoznak szét, a párhuzamosan üldöző járőrök oldalról, illetve elölről (ha nincs kiküldve zárócsoport) elszigetelik a menekülő személyeket. Ha a menekülők fegyveresen ellenállnak és elfogásukhoz az üldözőcsoport ereje nem elegendő, meg kell akadályozni további menekülésüket, és segítséget kell kérni.

Amikor az üldözés csak arcvonalból folyik (zárócsoport nincs kiküldve, illetve nem került alkalmazásra párhuzamos üldöző járőr) a menekülő személyek beérésekor célszerű a szolgálati felépítésből oldalra kiküldeni erőt, amely a zárócsoport, illetve a párhuzamos üldöző járőr feladatainak megfelelően lehetővé teszi a menekülés irányainak lezárását, a menekülők elszigetelését, bekerítését és elfogását.

A rendőri művelet közben a menekülő személy elfogására bevezetett üldözés esetén a különböző szolgálati csoportok elemeiből kijelölt, vagy az üldözést önállóan bevezető

rendőrök törekedjenek a menekülő személy bekerítésére, illetve a zárócsoportok irányába történő terelésére, az elfogás gyors végrehajtására.

Motorkerékpáros járőr a gépjárművel menekülő bűnözők elfogását – a motoros sérülékenysége, a fokozott baleseti kockázat miatt – közvetlenül nem hajthatja végre. A motorkerékpáros járőröket alapvetően a menekülők követésére, haladási irányuk figyelemmel kísérésére, a kijelölt irányok zárására, a forgalom elterelésére, az üldözésben közreműködő más szolgálati csoportok tájékoztatására kell alkalmazni.

Gépkocsizó járőr lakott területen belül, sűrű városi forgalomban lehetőleg kerülje a közvetlen üldözést. Irányban vagy párhuzamosan történő üldözéssel, záró csoportok összehangolt alkalmazásával, forgalomtereléssel a menekülő személyeket lehetőleg lakott területen kívülre, gyér forgalmú közútra kell kényszeríteni, és ott kell végrehajtani elfogásukat.

Helikopterrel felszerelt légi felderítő járőr elsősorban a menekülő személyek felderítésére, menekülési irányuk megállapítására és a levegőben történő követésére alkalmazható. A repülési magasságot és irányt a légi jármű vezetője úgy válassza meg, hogy a gyalog, vagy járművel menekülő fegyveres személyek a helikopterre lövéseket ne tudjanak leadni. A légi felderítő járőr és a földi üldöző és más szolgálati csoportok között közvetlen rádiókapcsolatot kell szervezni. A légi felderítő járőr vezetője és a földi szolgálati csoportok parancsnokai közvetlenül tájékoztassák egymást a bűnözők mozgási irányáról, tevékenységéről, a földi szolgálati csoportok elhelyezkedéséről, a zárás vonaláról. Gyalogosan menekülő személy elfogása érdekében a helikopteren 2-4 fős üldöző járőr (csoport) is elhelyezhető, amely kedvező terepponton kirakva közvetlen üldözésbe menjen át, vagy terepszakasz, irány lezárásával, csapda telepítésével hajtsa végre a menekülők feltartóztatását vagy az elfogást.

4.4. Az üldözőcsoportba beosztott rendőrök részére meghatározandó feladatok4.4.1. A felderítő járőrbe beosztott részére

a felderítő járőr állománya, felszerelése, fegyverzete, megerősítő eszközei; a szökésben lévő személyek számát, személyleírását, milyen fegyverrel

rendelkeznek, menekülésük módját (gyalog vagy járművel), a menekülés vélt vagy valós irányát;

az általuk elkövetett bűncselekményt, magatartásukról, további szándékaikról rendelkezésre álló információkat;

az utolsó ismert tartózkodási helyről történő elmenekülésük és az üldözés megkezdése között eltelt időt;

a felderítés végrehajtásának módja (gyalog, gépkocsival, motorkerékpárral, helikopterrel);

a felderítés iránya, útvonala, a felderítési sáv szélessége, haladási sebessége; a felderítési útvonalon a kijelölt figyelőhelyek, kiemelten ellenőrzendő

tereptárgyak; a tevékenység rendje az adatszolgáltató állampolgárokkal szemben; eljárás rendje a keresett személyek, vagy más jogsértő személy felbukkanásakor; a felderítés közben betartandó biztonsági rendszabályok; az együttműködés feladatai az arcvonalból üldöző járőrökkel, illetve a

párhuzamosan üldöző járőrökkel; a kényszerítő eszközök alkalmazására, illetve a fegyverhasználatra vonatkozó külön

szabályokat;

a jelek, jelzések; az összeköttetés és a jelentés rendje

A helikopteres felderítő járőr részére a fentieken túl a keresett személyről, tárgyról, azok vélt tartózkodási, feltalálási helyéről

rendelkezésre álló adatok; az üldözés körzetében tevékenykedő záró és más szolgálati csoportok

elhelyezkedése, tevékenysége; a helikopter részére kijelölt leszállóhelyek, azok megjelölése, biztosításának módja; a felderítési légtér, legalább négy, a levegőből is jól azonosítható tereptárgy

segítségével; a terület szektorbeosztása; a repülési feladatok ütemezése; a saját szolgálati csoportok azonosításának lehetőségei; egymás felismerésének jelei; a készenléti időpontok;

4.4.2. Az üldöző járőrbe beosztott részére az üldözés végrehajtásának formája és módja; az üldözőcsoport szolgálati felépítése; az üldöző járőr állománya, felszerelése, fegyverzete, megerősítő eszközei; a szökésben lévő személyek számát, személyleírását, milyen fegyverrel

rendelkeznek, menekülésük módját (gyalog vagy járművel), a menekülés vélt vagy valós irányát;

az általuk elkövetett bűncselekményt, magatartásukról, további szándékaikról rendelkezésre álló információkat;

az utolsó ismert tartózkodási helyről történő elmenekülésük és az üldözés megkezdése között eltelt időt;

az üldöző járőr tevékenységének módja (gyalog, gépkocsival, motorkerékpárral); az üldözés iránya, útvonala, az üldözési sáv szélessége, az üldözőjárőrök közötti

térköz, haladási sebessége; az üldözés sávjában a kiemelten ellenőrzendő tereptárgyak; a tevékenység rendje az adatszolgáltató állampolgárokkal szemben; az eljárás rendje a keresett személyek, vagy más jogsértő személy felbukkanásakor; az üldözés közben betartandó biztonsági rendszabályok; az együttműködés feladatai a gyalogos, motorkerékpáros, gépkocsizó, illetve

helikopteres felderítő járőrökkel; a kényszerítő eszközök alkalmazására, illetve a fegyverhasználatra vonatkozó külön

szabályokat; a jelek, jelzések; az összeköttetés és a jelentés rendje

4.4.3. A zárócsoportba, a csapdába (leshelybe) beosztott részéreAz üldözés során a bűnözők menekülési irányának lezárására, a feltételezett vagy konkrét megjelenési helyükön alkalmazott leshely, illetve csapda szolgálat előkészítésére és végrehajtására a 7.4.1.-2. pontban meghatározottak figyelembe vételével a zárás fejezetben leírtak kell értelemszerűen alkalmazni.

4.4.4. A zömbe beosztott részére az üldözés végrehajtásának formája és módja;

az üldözőcsoport szolgálati felépítése; az üldöző járőr állománya, felszerelése, fegyverzete, megerősítő eszközei; a szökésben lévő személyek számát, személyleírását, milyen fegyverrel

rendelkeznek, menekülésük módját (gyalog vagy járművel), a menekülés vélt vagy valós irányát;

az általuk elkövetett bűncselekményt, magatartásukról, további szándékaikról rendelkezésre álló információkat;

az utolsó ismert tartózkodási helyről történő elmenekülésük és az üldözés megkezdése között eltelt időt;

az üldöző járőr tevékenységének módja (gyalog, gépkocsival, motorkerékpárral); az üldözés iránya, útvonala, az üldözési sáv szélessége, az üldözőjárőrök közötti

térköz, haladási sebessége; az együttműködés feladatai az arcvonalból üldöző járőrökkel, illetve a

párhuzamosan üldöző járőrökkel; a kényszerítő eszközök alkalmazására, illetve a fegyverhasználatra vonatkozó külön

szabályokat; a feltartóztatott bűnözők bekerítésének terepszakasza (vonala), az elfogás,

felszámolásra létrehozandó szolgálati csoportosítás feladatai; az üldöző járőrök megerősítésének feladatai; a bűnöző kitörésének lezárására létrehozandó zárócsoport feladatai, és a zárás

terepszakasza; a jelek, jelzések; az összeköttetés és a jelentés rendje

4.5. Együttműködés feladatai üldözésbenAz együttműködést az üldözőcsoport parancsnoka a saját szolgálati csoportjai részére

szervezi és határozza meg az alábbi feladatokra: az üldözés készenlétének elérésére; az üldözés végrehajtására; a keresett személy felbukkanása, fegyveres ellenállása, vagy menekülése esetére; az üldözés befejezésére, a szolgálati csoportok összevonására.

4.5.1. Az üldözés készenlétének elérése érdekében meg kell határozni: az összpontosítási körletbe történő beérkezés rendje, és a szolgálati csoportok

elhelyezkedésének rendje; az elhelyezés érdekében kiknek kell felvenni a kapcsolatot egymással; ki kinek, mikor, hol és hogyan ad át személyi állományt, technikai eszközöket, ezt

hogyan kell végrehajtani, okmányolni; a felkészülésnek milyen feladatokra kell kiterjednie, ki, hol, kivel hajtja végre a

szükséges technikai ellenőrzéseket, a járművek feltöltését, a személyi állomány élelmének kiosztását;

a megindulási helyig történő előrevonás gyors és rejtett végrehajtása érdekében hogyan történjen a besorolás, az egyes szolgálati csoportok hogyan helyezkedjenek el egymás mellett, vagy egymás mögött, ki, mikor, milyen jelre kezdheti meg az előrevonást;

a szétbontakozás rendjét, a felderítő járőrök megindulási vonala elfoglalásának rendje; az üldözőcsoport megindulási terepszakasza elfoglalásának rendje;Az összehangolt tevékenység eredményeként az üldözés akkor éri el a készenlétet,

amikor:

a felderítő járőrök a megindulási terepszakasz és a megindulási vonal közötti területet átvizsgálták és a megindulási helyükön tartózkodnak, pontosították járőrútvonalukat, készen állnak az előremozgás megkezdésére;

az üldözőcsoport menetalakzatban, vagy szétbontakozva a megindulási terepszakaszán helyezkedik el, s a feladatokat a beosztott parancsnokok a feladatokat egyes rendőrig bezárólag meghatározták;

a helikopteres felderítő járőr a felszállóhelyen, a helikopter fedélzetén tartózkodik, készen az első repülési feladat megkezdésére;

a vezetési pontok települtek, a parancsnokok a helyükön tartózkodnak; a híradás üzemkész.

4.5.2. Az üldözés végrehajtására meg kell határozni a felderítő járőrök és az üldöző járőrök közötti folyamatos kapcsolattartás rendjét; a csatlakozások biztosításának rendjét; az üldözőcsoport és a vele érintkező zárócsoport (kutatócsoport) együttes

tevékenységének rendjét; egymás felismerésének jeleit; a biztonsági rendszabályokat; a jelszót, a jelhangot.

4.5.3. A keresett személy felbukkanása, fegyveres ellenállása, vagy kitörése esetére meg kell határozni az elfogás, felszámolás végrehajtásához szükséges szolgálati csoportosítás

megalakításának rendjét, a létrejövő szolgálati csoportosítások feladatait; a fegyveres bűnöző tartózkodási helye bekerítésének feladatait, a fegyveresen ellenálló bűnöző esetén az erőszakos beavatkozás feltételei

megteremtésének feladatait; a felszámolás idején kitört bűnöző további üldözésének feladatait.

4.5.4. Az üldözés befejezésére, a szolgálati csoportok összevonására meg kell határozni ki, mikor, milyen jelzésre, utasításra, milyen ütemezéssel hagyhatja el szolgálati

helyét, milyen útvonalon vonuljon be a gyülekezési helyére; hogyan történjen az átvett eszközök visszaadása; az átadás-átvételt kik, hogyan hajtsák végre; milyen sorrendben kerül sor a beszámoltatásra; ki, mikorra, milyen jelentést készítsen.

4.6. A rendőr főbb feladatai üldözésben4.6.1. A felderítő járőrbe beosztott rendőr feladata

Körültekintően készüljön fel a kapott feladat végrehajtására. Felszerelését, fegyverzetét úgy rögzítse, hogy azok ne akadályozzák a gyors előremozgásban, ne veszítse el azokat, s ne keltsen velük indokolatlanul nagy zajt. Pontosítsa járőrútvonalát, az ellenőrzendő tereptárgyakat, az üldözőcsoport helyzetét, az üldözés irányát, a tájékozódási pontokat. A megindulási vonaláról (helyéről) kiindulva kezdje meg a keresett személy, tárgy feltalálására vonatkozó adatok gyűjtését. Tüzetesen vizsgálja át az üldözés irányába eső terepet. Azokat az állampolgárokat, akikkel a járőrútvonalán találkozik, kérdezze ki a keresett személyről, tárgyról. A járőrútvonalán kijelölt figyelőhelyekről derítse fel a keresett személy mozgását, a bűnöző által elkövetett esetleges újabb bűncselekményt, továbbá kövesse figyelemmel az ellenőrzés alá vont területen élő lakosság, illetve az ott munkát végző személyek

tevékenységét. Folyamatosan tartson összeköttetést a járőrútvonala által érintett területen tevékenykedő szolgálati csoportokkal.

A menekülőkre utaló nyomok és a keresett személy felfedését azonnal jelentse az üldözőcsoport parancsnokának. Lehetőség esetén ellenőrizze a lakosságtól kapott információkat. Ha a keresett személlyel közvetlen kapcsolatot létesít, és képes az elfogás végrehajtására azt hajtsa végre. Amennyiben a célszemély a járőrútvonalán épületben, vagy rejtekhelyen tartózkodik, biztosítsa a területet az üldözőcsoport parancsnoka által az elfogásra, felszámolásra kijelölt új szolgálati csoport megérkezéséig. Ez esetben működjön együtt az elfogást végrehajtó szolgálati csoporttal.

4.6.2. Az arcvonalból üldöző járőrbe beosztott rendőr feladataKörültekintően készüljön fel a kapott feladat végrehajtására. Felszerelését, fegyverzetét úgy rögzítse, hogy azok ne akadályozzák a gyors előremozgásban, ne veszítse el azokat, s ne keltsen velük indokolatlanul nagy zajt. Tüzetesen vizsgálja át az üldözés irányába eső terepet, a menekülőkre utaló nyomok és a keresett személy felfedését azonnal jelentse a parancsnoknak. Tartsa az üldözés ütemét, irányát, érje be a keresett személyeket. Szólítsa fel a menekülő bűnözőt megállásra és megadásra, majd az üldözőcsoport többi tagjával együttműködve vegyen részt az elfogásban. A bűnöző tüze esetén fedezze magát és a terepfedezeteket kihasználva, mozogjon előre. Az előremozgás irányát úgy válassza meg, hogy a menekülő részére előnyös irányt mielőbb zárni tudja. Ha a bűnöző fedezi magát, elrejtőzik, a terepet kihasználva rejtve, fedve közelítse meg. Szólítsa fel megadásra, fogja el, fegyverét csak akkor használja, ha a pontos célzott lövés előfeltételei megvannak és fennállnak a fegyverhasználat esetei.( RTV 54§)

Az üldözés folyamán mindig az üldözött személyhez legközelebb, és a legelőnyösebb helyzetben levő rendőrhöz igazodjon. Épületbe bemenekült, vagy előnyös fedezékből ellenálló bűnözőt az üldöző rendőrök együttműködve, egymást fedezve kerítsék be és akadályozzák meg kitörését, tovább menekülését. A felszámolást lehetőleg a megerősítésre érkezett erővel – erőkkel – együttműködve hajtsák végre.

Több főből álló bűnöző csoport üldözése esetén azokat vegye üldözőbe, akik a menekülésre legalkalmasabb irányba menekülnek. Ha az üldözést 2-3 fő folytatja, minden rendőr a hozzá legközelebb levő személyt üldözze. Amennyiben a bűnöző tüzet nyit az őt üldöző rendőrre, a többi rendőr a terepfedezeteket kihasználva gyorsítsa meg a bűnöző megközelítését és bekerítését.

Üldözés közben kísérje figyelemmel a párhuzamosan üldöző rendőrök ténykedését. Tüzelési sávját jobbra, balra úgy válassza meg, hogy azokat tűzcsapásával ne veszélyeztesse.

Az üldöző rendőröknek folyamatosan jelezze a bűnöző helyét, menekülési irányát. A megsebesített, harcképtelenné vált bűnözőt az üldöző járőr társai fedezete mellett a ruházat átvizsgálásával egyidőben fegyverezze le, részesítse elsősegélyben, igyekezzen részére orvosi ellátást biztosítani. Az elfogott személyt adja át parancsnokának, vagy az általa meghatározott személynek, és ha lehetséges, folytassa tovább az üldözést.

A szolgálati kutyával megerősített üldöző járőrnek beosztott rendőr biztosítsa a kutyavezető ténykedését. A szolgálati kutya által lefogott bűnöző elfogását a kutyavezetővel együttműködve hajtsa végre. Az üldöző rendőrök folyamatosan kísérjék figyelemmel a megerősítésükre kiküldött tartalékerők mozgását. A tartalék parancsnokának folyamatosan jelentsék a kialakult helyzetet, és szorosan működjenek együtt a bűnözők elfogásában, felszámolásában. A bűnöző által menekülés közben elszórt tárgyak helyét jelölje meg (azokhoz lehetőleg hozzá ne nyúljon) és folytassa tovább az üldözést.

4.6.3. A párhuzamos üldözőjárőrbe beosztott rendőr feladataKörültekintően készüljön fel a kapott feladat végrehajtására. Felszerelését, fegyverzetét úgy rögzítse, hogy azok ne akadályozzák a gyors előremozgásban, ne veszítse el azokat, s ne keltsen velük indokolatlanul nagy zajt. Tüzetesen vizsgálja át az üldözés irányába eső terepet, a menekülőkre utaló nyomok és a keresett személy felfedését azonnal jelentse a parancsnoknak. Tartsa az üldözés ütemét, irányát, érje be a keresett személyeket.

A meghatározott irányban lendületesen, folyamatosan üldözze a bűnözőt. Fokozatosan érje be a menekülő személyt, és tudatosan kényszerítse azt a zárócsoport, illetve az arcvonalból üldöző járőrök irányába. Lehetőségeit kihasználva akadályozza meg a menekülő bűnöző kitörését az általa biztosított oldalirányba. Az üldözés kísérje figyelemmel a menekülő bűnözőt, annak helyét, menekülési irányát folyamatosan jelezze az arcvonalból üldöző járőrök felé. Tartson állandó összeköttetést az arcvonalból üldöző járőrökkel.

Amikor a bűnözőt fegyverének hatásos tűztávolságáig megközelítette, szólítsa fel megállásra és megadásra. Ha a helyzet lehetővé teszi hajtsa végre az elfogást. Amennyiben a fegyveres bűnöző fegyverét használva ellenáll az intézkedésének, a fegyverhasználat szabályai figyelembe vételével kényszerítse mielőbbi megállásra, majd a többi üldöző erőkkel együttműködve hajtsa végre a bekerítést és az elfogást. Ha a bűnöző valamelyik oldalirányban ismételten kitör, és tovább menekül, jelezze az együttműködő erőknek a menekülés irányát, és mint arcvonalból üldöző járőr folytassa ténykedését.

4.7. A rajparancsnok feladatai üldözésben4.7.1. A felderítő járőrként történő alkalmazása esetén

A kapott feladat jellegének megfelelően végezze el a parancsnoki munkát. Készítse fel a rajt a feladat végrehajtására. Készüljön fel a raj ténykedésének vezetésére. A készenlétet jelentse parancsnokának. A feladat végrehajtása során irányítsa a raj ténykedését, és szorosan működjön együtt az üldözésben részt vevő többi szolgálati csoporttal.

Alakítsa meg a raj szolgálati csoportosítását. Határozza meg a beosztottak feladatait, ténykedésük rendjét és módját. Küldjön előre páros terepkutatót. A raj magját egyes (vagy kettes) oszlopban rendezze és adjon parancsot a megindulásra.

A felderítés során állandóan kísérje figyelemmel a terepkutatók és a magba be-osztottak ténykedését. Értékelje a bűnöző által hátrahagyott nyomokat, illetve a bűnözőről szerzett adatokat, tegyen jelentést azokról parancsnokának.

4.7.2. A raj arcvonalból üldöző járőrként történő alkalmazása soránA kapott feladat jellegének megfelelően végezze el a parancsnoki munkát. Készítse fel a rajt a feladat végrehajtására. Készüljön fel a raj ténykedésének vezetésére. A készenlétet jelentse parancsnokának. A feladat végrehajtása során irányítsa a raj ténykedését, és szorosan működjön együtt az üldözésben részt vevő többi szolgálati csoporttal. A raj ténykedése során kísérje figyelemmel az előtte haladó felderítő járőr ténykedését.(Nyomon üldözés) Azzal szorosan működjön együtt a bűnöző hátrahagyott fedezőinek, valamint a bűnöző zömének elfogásában, felszámolásában.

A menekülő bűnöző felfedését azonnal jelentse parancsnokának. A bűnözővel a közvetlen harcérinkezést tartsa fenn. A magba beosztottak előrehaladását gyorsítsa meg. Rendelje el a harcalakzat felvételét annak megfelelően, hogy - a bűnöző helyzetéből következtetve - az elfogást, felszámolást a legcélravezetőbben végre lehessen hajtani. Ilyen esetben az arcvonalból üldöző járőr-parancsnok, ha párhuzamosan üldöző járőr is működik, azzal szorosan együttműködve, a bűnöző bekerítésére törekedve mozgassa előre a beosztottakat.

A rajerejű arcvonalból üldöző járőr, nagyobb erejű bűnöző, vagy fegyveres bűnöző esetében – a közvetlen üldözés folyamán – arra törekedjen, hogy a bűnözőtől ne szakadjon le. A bűnöző hátrahagyott fedezőit rohanja le, kerülje meg és folytassa a fő erők üldözését. Ha az üldözött bűnözők több irányba folytatják a menekülést, azonnal jelentse azt parancsnokának és annak utasítása szerint folytassa az üldözést.

4.7.3. A raj párhuzamosan üldöző járőrként történő alkalmazása soránA kapott feladat jellegének megfelelően végezze el a parancsnoki munkát. Készítse fel a rajt a feladat végrehajtására. Készüljön fel a raj ténykedésének vezetésére. A készenlétet jelentse parancsnokának. A feladat végrehajtása során irányítsa a raj ténykedését, és szorosan működjön együtt az üldözésben részt vevő többi szolgálati csoporttal.

Az arcvonalból üldöző járőr részére meghatározott formában alakítsa meg a raj szolgálati csoportosítását, azzal a különbséggel, hogy a bűnöző felé eső oldalra is páros terepkutatót küldjön ki.

Kísérje figyelemmel az arcvonalból üldöző járőr ténykedését, tartson azzal állandó összeköttetést. A rajt úgy mozgassa előre, hogy a menekülő bűnöző élének magasságát elérje, mozgását láthassa és kedvező helyzetben a bűnöző bekerítését (a zárócsoporttal, az arcvonalból üldöző járőrrel együttműködve) végre tudja hajtani.

Abban az esetben, ha a bűnöző a párhuzamosan üldöző járőr irányában kitör, azt azonnal jelentse parancsnokának és annak parancsa szerint járjon el.

4.7.4. A raj zömként történő alkalmazása soránKészítse fel a rajt a feladat végrehajtására. Készüljön fel a raj ténykedésének vezetésére. Ismerje a felderítő, üldöző járőrök helyzetét és együttműködés rendjét. Rajával álljon készen az üldözőcsoport parancsnokának utasítására a bűnözők

menekülési irányának lezárására, a párhuzamosan, illetve arcvonalból üldöző járőrök megerősítésére, az elfogott személyek őrzésére. Vezesse a raj ténykedését a bűnöző elfogásában, felszámolásában.

4.7.5. Üldözés önállóan történő végrehajtása eseténA más jellegű tevékenységből üldözésbe történő átmenet esetén gyorsan értékelje a helyzetet és az előzetesen rögzített együttműködési utasításnak megfelelően, adjon parancsot az üldözés bevezetésére. Indítsa el az arcvonalból, közvetlen és nyomon üldözés esetén a párhuzamosan üldöző járőröket. Ha a helyzet úgy kívánja, a bűnözők menekülési útjának elzárása céljából küldjön ki zárócsoportot (ha mód van rá, gépkocsival). Több irányba menekülő bűnöző csoport üldözésére 2-3 fős járőröket, akik az üldözést arcvonalból, önállóan hajtsák végre. Tartózkodási helyét a fő irányba ténykedő üldöző csoportnál válassza meg.

Az üldöző járőrök részére ilyen esetekben határozza meg a bűnözőkre vonatkozó adatokat; a járőr erejét, parancsnokát; az üldözés irányát; az elfogás, felszámolás végrehajtásának valószínűsíthető helyét, idejét; a szomszédos üldöző járőrök feladatát, a velük való együttműködés rendjét, tartózkodási, előremozgási helyét és irányát; a gyülekezési helyet, bevonulást.

A BEKERÍTÉS

5. A bekerítés fogalma, tartalma5.1. A bekerítés a rendőri csapaterő szolgálati tevékenységének végrehajtása során

alkalmazott taktikai eljárások egyik leggyakoribb és legaktívabb – létesítmények, területek lezárására irányuló – formája, amely a keresett bűnözők, fegyveres személyek elfogása érdekében akkor alkalmazható, amikor ismert azok pontos tartózkodási helye.A bekerítés magába foglalja: a bűnözők körülzárását, elszigetelését; a bűnözők kitörésének, menekülésének megakadályozását, elfogását, illetve

felszámolását.

A bekerítés megvalósul azáltal, hogy a bekerítést végrehajtó kötelékek (szolgálati csoportok) bekerítő gyűrűt vonnak a bűnözők tartózkodási helye körül és megakadályozzák a bűnözők menekülését. A rendelkezésre álló fegyverekkel a bekerítő gyűrű minden irányából hatásos tűz alatt tartják a bűnözőket. Így megteremtik a feltételeket az elfogás, felszámolás végrehajtására.

5.1.1. A bekerítés alkalmazásra kerülhet: terrorcselekmény, légi jármű hatalomba kerítése, emberrablás bűncselekmények

megszakítására, a túszok kiszabadítására, az elkövetők elfogására; súlyos bűncselekmény fegyveres elkövetése miatt körözött személy elfogására.

5.1.2. A bekerítéssel szemben támasztott alapvető követelmény, hogy legyen meglepetésszerű, gyors és aktív; biztosítsa a célszemélyek (beleértve a rejtekhelyül szolgáló épületek, légi- és közúti

járműveket is) teljes körülzárását, az újabb jogsértő cselekmény elkövetésének lehetőségeitől való megfosztását;

legyen képes a bekerített személyek menekülési kísérletének ellenállni, akadályozza meg rejtett, vagy erőszakos kijutásukat a körbezárt területről;

legyen képes meghiusítani az intézkedés alá vont személyek kiszabadítására irányuló külső törekvéseket;

a tevékenység teljes időszakában biztosítsa a bekerítést végrehajtó szolgálati csoportok közötti folyamatos együttműködést, az élőerővel és a tűzeszközökkel való manőverezési lehetőségeket.

5.1.3. A bekerítés formája egysoros, vagy kétsoros bekerítés lehet. Az egysoros bekerítés a bekerítésnek az a formája, amikor a bekerítést végrehajtó

kötelékek az intézkedés alá vont személy (-ek) tartózkodási helyét körkörösen és összefüggően egy vonalban elhelyezkedve zárják le.Alkalmazása kerülhet:

- kisebb létszámú bűnözőkkel szemben,

- ha a bűnözők tartózkodási helye és a környező terep jellegénél fogva nem alkalmas a kitörésre,

- ha nem áll elegendő erő rendelkezésre, a kétsoros bekerítés végrehajtására. A kétsoros bekerítés a bekerítésnek az a formája, amikor a bekerítést végrehajtó

kötelékek az intézkedés alá vont személy (-ek) tartózkodási helyét körkörösen és összefüggően két vonalban elhelyezkedve zárják le.

Alkalmazása kerülhet:- nagyobb létszámú bűnözői csoporttal szemben,- ha a tartózkodási hely, valamint a környező terep jellegénél fogva alkalmas a

kitörésre,- ha elegendő erő áll rendelkezésre a kétsoros bekerítés végrehajtásához.

5.2. A bekerítés terepszakaszai5.2.1. A bekerítés megindulási körletének, helyének nevezzük azt a területet, objektumot,

ahonnan a bekerítésben részt vevő kötelékek kiindulnak a szolgálati csoportosításban meghatározott helyeik elfoglalására. Megindulási körletet század, vagy ennél nagyobb kötelék részére, megindulási helyet századtól kisebb alegységek, csoportok részére kell kijelölni.

A távolságot úgy kell megválasztani, hogy a célszemélyek ne fedjék fel a rendőri erők tevékenységét. A megindulási helyről a biztosító csoport indul ki elsőnek, a többi erő csak akkor, amikor a biztosító csoport a helyét elfoglalta. A megindulási helyről az alegységek zárt rendben, oszlopban mennek előre. (A biztosító csoport a biztosítás vonaláig, a bekerítő csoport pedig a bekerítés szétbontakozási terepszakaszáig). A gépjárműveket a megindulási helyen kell biztosítva hátrahagyni, azok csak a bekerítő gyűrű bezárása után mehetnek előre, ha arra szükség van.

5.2.2. A bekerítés szétbontakozási terepszakaszának nevezzük a terepszakaszt, terepvonalat, ahol a bekerítést végrehajtó kötelékek a bekerítés vonalának megközelítése során zárt alakzatukból (oszlopból) szétbontakoznak. Távolsága a bűnözők tartózkodási helyétől nyílt terepen 600-800 méter, fedett terepen 300-400 méter, lakott területen 100-200 méter, vagy ennél is kevesebb lehet. A megindulási körletből, helyről a bekerítő csoport alegységeit úgy kell kiindítani, hogy a szétbontakozási terepszakaszokat egyidőben érhessék el. A szétbontakozási terepszakasz kijelölésénél alapvető követelmény, hogy biztosítsa az alegységek rejtett, a bűnözők által meg nem figyelhető szétbontakozását, a bekerítés vonalán kijelölt zárási terepszakaszok irányába történő rátérést. A szétbontakozási terepszakaszon a rendőrök közötti térköz nagyobb lehet, mint a bekerítés vonalán. Fedett területen látótávolságig növelhető. A megközelítést a szétbontakozási terepszakasz után úgy kell végrehajtani, hogy a rendőrök közötti térköz egyre csökkenjen, és a bekerítés vonalának elérésekor kialakuljon a parancsban meghatározott térköz.

A második bekerítő gyűrű alegységei a szétbontakozást, megközelítést értelemszerűen úgy hajtják végre, mint az első bekerítő gyűrű. Fedett területen levő terepszakaszon – a szétbontakozás felvételéig – az alegységek megállhatnak, nyílt területen azonban csak akkor, ha a fegyveres bűnözők tüzet nyitnak. Ebben az esetben is a szétbontakozást valamennyi alegységnek folyamatosan végre kell hajtani, ilyenkor a tűz és mozgás egyidejű alkalmazásával kell az előremozgást folytatni.

Abban az esetben, ha a fegyveres bűnözők tűz és mozgás egyidejű alkalmazásával igyekeznek kitörni egy, vagy több irányba, a szemben levő alegységek foglaljanak tüzelőállást, a bűnözőket várják be a leghatásosabb tűztávolságra és akadályozzák meg a kitörésüket.

Ha a bűnözők az alegységek közötti hézagban kísérlik meg a kitörést, a legközelebb eső alegységek zárják el a menekülés útját vagy vegyék üldözőbe, és a tartalékkal együttműködve hajtsák végre a felszámolást.

A megközelítés időszakában, ha a bűnözők menekülnek, a bekerítésből azonnal át kell menni üldözésbe. A bűnözők egy részének menekülése esetén az üldözést a tartalék vezesse be, és a bekerítést tovább kell folytatni.

Ha a bekerítést kétsoros bekerítő gyűrűvel hajtjuk végre, akkor a szétbontakozási terepszakasztól az első mögött a második gyűrű alegységei általában olyan távolságra haladjanak, amilyen távolság a bekerítés vonalán meg van közöttük határozva.

5.2.3. A biztosítás vonalának (terepszakaszának) nevezzük az a terepvonalat, amelyen a biztosító csoport elhelyezkedik. A biztosítás vonala rendszerint a bekerítés szétbontakozási terepszakaszain kívül kerül megválasztásra. A biztosítás vonalán elhelyezett rendőri erők feladata, hogy megóvják a bekerítés vonalán elhelyezkedő alegységeket egy külső, erőszakos behatás ellen, megakadályozzák a bekerített személyek kimenekítésére irányuló külső támadásokat, gondoskodjanak az illetéktelen személyek távoltartásáról, a közúti forgalom eltereléséről.

A biztosító csoport elemei elhelyezésére alkalmasak: uralgó pontok, magaslatok, rejtett, fedett helyek, erdőátvágások, erdőszélek, erdei tisztások, épületek padlásai, emeletek, a bekerítés körzetéhez vezető utak, utcák, stb.

5.2.4. A bekerítés vonalának az a terepszakaszt (terepvonalat) nevezzük, amelyen a bekerítő gyűrűbe beosztott alegységek elhelyezkednek a célszemélyek körülzárása, elszigetelése érdekében. A bekerítés vonalának kijelölésénél az első és a második bekerítő gyűrűbe beosztott alegységek részére zárási szakaszokat (terepszakaszokat) kell meghatározni.

A bekerítés vonalát a keresett személyek tartózkodási helyétől számítva nyílt területen 100-200 méterig, fedett területen 50-100 méter távolságig kell megválasztani, figyelembe véve a tartózkodási hely és a környező terep jellegét. Kétsoros bekerítés esetén a belső bekerítő gyűrű vonala mögött a második, külső gyűrű vonalát olyan távolságra kell megválasztani, hogy a belső gyűrűn áttörő bűnözők elfogásához szükséges manőverezés lehetősége a külső gyűrű állománya részére biztosított legyen.

Városban, sűrűn beépített településen a bekerítés belső vonala közvetlenül a keresett személyek tartózkodási helyéül szolgáló épület bejáratánál, sarkainál, illetve azon belül a lépcsőfeljáróknál, lépcsőfordulónál, átjárókban is kijelölhető. A külső bekerítés állománya az utcasarkokon, szomszédos, szemben lévő épületek bejáratainál, emeleti ablakaiban helyezhető el úgy, hogy a célobjektumra a megfelelő rálátási és kilövési lehetőség biztosítva legyen. A külső gyűrű legyen képes arra, hogy a bűnözők menekülése esetén közvetlenül is végre tudja hajtani az elfogást.

5.3. A bekerítést végrehajtó szolgálati csoportokA bekerítés végrehajtása, a bűncselekmény megszakítása és az elkövetők elfogása érdekében a rendelkezésre álló erőkből zárócsoport, biztosítócsoport, elfogó-felszámoló csoport, fedező-támogató csoport és tartalék szervezhető.

5.3.1. A zárócsoportA zárócsoport állománya a bekerítés vonalán tüzelőállásokban helyezkedik el. Rendeltetése a bűnözők tartózkodási helyének teljes körbezárása, menekülésük, kitörésük megakadályozása, az elfogó-felszámoló csoport tevékenységéhez szükséges feltételek megteremtése.

A zárócsoport ereje a feladat jellegétől és a rendelkezésre álló állomány nagyságától függően 1-2 rajtól egy századig terjedhet. A bekerítés vonalán egysoros bekerítés esetén a rendőrök közötti távolság 30-60 méter, fedett terepen 10-20 méter lehet. A második gyűrű vonalán nyílt terepen a rendőrök közötti távolságot 50-100 méterben, fedett terepen 20-40 méterben lehet meghatározni. Éjjel, valamint rossz látási viszonyok között a fenti normák a felére is csökkenthetők.

A bekerítés vonalán elhelyezkedő zárócsoport feladatára, tevékenységére a zárás fejezetben tárgyaltak értelemszerűen vonatkoznak. Azokban az esetekben, amikor a kutatócsoport, vagy az üldözőcsoport megy át bekerítésbe, és a kialakult helyzet nem indokolja külön elfogó-felszámoló csoport alkalmazását, a bűnözők elfogását a kutató, vagy üldözőcsoport önállóan is végrehajthatja.

5.3.2. Az elfogó-felszámoló csoportAz elfogó-felszámoló csoport rendeltetése súlyos bűncselekmény elkövetésének megszakítása, a fegyveres bűnözők elfogása, az általuk fogva tartott személyek, túszok kiszabadítása. Terrorcselekmények felszámolásához csak a Készenléti Rendőrség Különleges Szolgáltok Parancsnoksága Terrorelhárító Szolgálata, egyéb erőszakos bűncselekmények elkövetőinek felszámolásához esetleg a rendőr-főkapitányságok beavatkozó alosztályainak állományából kell létrehozni. Alkalmazására sor kerülhet: fegyveres bűnözők bekerítésekor, a bekerítést végrehajtó szolgálati csoportosítás

részeként; terrorcselekmény, légi jármű hatalomba kerítése esetén.

A kialakult helyzet alapján az elfogó-felszámoló csoport feladatot kaphat a bűnözők tartózkodási helyeként megjelölt objektumba (épület, jármű, más rejtekhely) történő rejtett, vagy nyílt erőszakos behatolásra, az elkövetők elfogására, túszok kiszabadítására, a fegyveresen ellenálló személyek lefegyverzésére vagy ártalmatlanná tételére.

Az elfogó-felszámoló csoporttal szemben támasztott alapvető követelmény a kiemelkedő fizikai állóképesség, a küzdősportokban való jártasság. Állománya ismerje az egyes objektumokba történő behatolások sajátos eljárásait, rendelkezzen hatékony védőeszközökkel, nagy tűzgyorsaságú, hatásos lőfegyverekkel. Egész tevékenységét a meglepés, a gyorsaság, a határozottság jellemezze. Kiképzettsége tegye lehetővé a kezdeményezés megragadását és a szükséges erőfölény azonnali megteremtését.

Az elfogó-felszámoló csoport ereje 4 főtől 1-2 rajig terjedhet. Megerősíthető műszaki eszközökkel, páncélozott járművekkel, helikopterrel, a kialakult helyzettől függően más speciális és szállító járművekkel, éjjellátó és híradó eszközökkel. Állományába a közvetlen biztosítók és a rohamfelszámolók tartoznak.A közvetlen biztosítók és a rohamfelszámolók tevékenységét a szoros együttműködés, összehangoltság, a feladat teljes időtartama alatt az együttes mozgás jellemzi. A behatolást vezető parancsnok elhatározása alapján egységes elfogó-felszámoló csoport is létrehozható, amelynek tagjai valamennyi feladatot együtt hajtják végre.

5.3.3. A fedező-támogató csoportA fedező-támogató csoport rendeltetése bekerítés során az elfogó-felszámoló csoportnak a lövészfegyverek tűzével történő támogatása, a kijelölt célszemélyekkel szembeni fegyverhasználat végrehajtása.

A fedező-támogató csoport tüzelőállásait a bekerítés vonalán vagy e mögött célszerű kijelölni úgy, hogy közvetlen rálátása és kilövési lehetősége legyen a bűnöző rejtekhelyére szolgáló épület ablakaira, kijárataira. Tüzelőállás megválasztására különösen alkalmasak a szemközti épületek emeleti ablakai, padlásnyílások, tetőkijáratok, vagy a tetőn nyitott lőrések. Fegyveres bűnözőcsoport elfogása esetén az elfogó-felszámoló csoport szállítására alkalmazott páncélozott járművek fedélzeti fegyverei a fedező-támogató csoport tűzfeladatába bekapcsolhatók, vagy a parancsnok elhatározásától függően önálló tűzfeladatokat hajthatnak végre.

A fedező-támogató csoport ereje 3 főtől 1-2 rajig terjedhet. Megerősíthető mesterlövész és más speciális tűzfegyverekkel, robbanófegyverekkel, páncélelhárító eszközökkel szállító és speciális páncélozott járművekkel. Állományába a lövészfegyver kezelők és mesterlövészek tartozhatnak.

5.3.4. A biztosítócsoportA bekerítés végrehajtása során a biztosítócsoport a bekerítést végrehajtó alegységek működési körzetének lezárására, a saját szolgálati csoportok tevékenységének biztosítására kerülhet létrehozásra. Feladatot kaphat a biztosítás vonalán a területre bevezető utak lezárására, a gyalogos- és járműforgalom elterelésére, illetéktelen személyek bejutásának megakadályozására, ellenőrző-átengedő pontokon a helyszínre érkező szolgálati személyek beléptetésére, a bekerített bűnözők kimenekítésére irányuló külső támadás elhárítására, egysoros bekerítés esetén a kitörést megkísérlő bűnözők elfogására, a vezetési pont, a különleges technikai eszközök, valamint a személyi szabadságukban korlátozott személyek őrzésére, kisérésére.

A biztosítócsoport legyen képes a részére meghatározott biztonsági intézkedések végrehajtására, rendelkezzen az ehhez szükséges erőkkel és eszközökkel. Szorosan működjön együtt azokkal a szolgálati csoportokkal, amelyek érdekében tevékenykedik, amelyek feladatához feltételeket teremt, illetve biztosít.

A biztosítócsoport ereje egy rajtól egy századig terjedhet. Megerősíthető szállító és különleges járművekkel, műszaki záróeszközökkel, világítóberendezésekkel, forgalomirányító készülékekkel, figyelő és nagy teljesítményű híradó eszközökkel. Állományába záróalcsoportok, biztosító és forgalomirányító őrök, biztosító járőrök

továbbá ellenőrző-átengedő pontok tartozhatnak. A biztosítócsoport a létszámának megfelelő arányban tartalékot is képezhet.A biztosítócsoport részére a feladatok ismertetése során az elöljáró parancsnok határozza meg:Egysoros bekerítés esetén a biztosítás vonalán elhelyezkedő szolgálati csoportok feladatot kaphatnak a kitörést megkísérlő bűnözők menekülésének megakadályozására is.

5.3.5. A tartalékA bekerítést végrehajtó alegység tartaléka általában a biztosítás vonalán belül, a parancsnok vezetési pontjának közelében álljon készen: a zárócsoportok vagy a biztosítócsoport állományának megerősítésére, váltására; a lezárt területen belül az ott élő lakosság megóvása érdekében szükséges

biztonsági rendszabályok érvényesítésére; a személyi szabadságukban korlátozottak őrzésére; a vezetési pont és a technikai eszközök fedező biztosítására; a bekerítés vonalán kitörést megkísérlő bűnözők üldözésére, elfogására.

A tartalék ereje a bekerítést végrehajtó alegység nagyságától függően 2-3 főtől 1 rajig terjedhet. Felszerelése, fegyverzete megegyezik a záró- és a biztosítócsoportéval.

5.4. A bekerítés végrehajtása, a bűnözők elfogásaA bekerítés megkezdésekor első ütemben a biztosítócsoport, a zárócsoportok és a fedező-támogató csoport, második ütemben az elfogó-felszámoló csoport, a vezetési pont és a tartalék foglalja el a kijelölt alkalmazási (várakozási, megindulási) helyét.

A biztosítócsoport állománya megakadályozza, hogy a bekerítés körzetébe illetéktelen személyek bejussanak és megkezdi a zárás vonalán belül tartózkodó vétlen személyek eltávolítását, kimenekítését.

A zárócsoportok a bekerítés vonalának elfoglalását láncba szétbontakozva hajták végre. A bekerítés vonalának elfoglalását – a lehetőségekhez mérten – rejtve és fedve kell elfoglalni. Világos időben történő elfoglalás esetén, valamint éjjel, ha a bűnözők megvilágítanák a terepet és tüzet nyitnak, az elfoglalást a tűz és mozgás egyidejű alkalmazásával kell végrehajtani. Ha a bűnözők egyes irányokban a tűzzel gátolják a haladást, az alegység foglaljon tüzelőállást, és erős tűzcsapásokkal fogja le a tűzfegyvereit. A többi irányokba pedig egyidőben meg kell gyorsítani az előremozgást.

Az összefüggő tűzösszeköttetést meg kell teremteni függetlenül attól, hogy a bekerítés kijelölt vonalát nem sikerült elérni körkörösen. Ha a bekerítést két-soros bekerítő gyűrűvel hajtjuk végre, és a bűnözők tüzet nyitnak, a második bekerítő gyűrű alegységei a hézagokból tűzzel támogassák az első bekerítő gyűrű alegységei előremozgását, majd azok tűzfedezete alatt mozogjanak elő-re a bekerítés vonaláig. Ha a bűnözők az első bekerítő gyűrű alegységein áttörtek, a második bekerítő gyűrű zárja el a menekülés útját, fokozza a tüzet, és számolja fel a bűnözőket.

A bekerítés vonalának elfoglalását az alegységek egy időre hajtsák végre, lehetőség szerint. Ez általában akkor tekinthető végrehajtottnak, ha a bekerítő gyűrű alegységei elfoglalták helyeiket, és körkörösen megteremtették a látó- és tűzösszeköttetést. A bekerítés vonalának elfoglalásakor, ha a bűnözők kitörést kísérelnek meg, vagy egyes irányokban sikerült kitörni, az elfogást, felszámolást a bekerítés szétbontakozási terepszakaszánál erre vonatkozóan meghatározott módon hajtsák végre.

Ha a bűnöző tűzhatása miatt egyes bekerítő csoportok nem tudnak eljutni a bekerítés vonalán részükre kijelölt terepszakaszig, de az elért terepszakaszon biztosítani tudják a szomszédos alegységekkel az egymásba kapcsolódó látó- és tűzösszeköttetést, a bekerítést végrehajtottnak kell tekinteni és a felszámolást meg lehet kezdeni.

A felszámolás megkezdése előtt, majd a felszámolás alatt fokozott és alapos felderítést kell folytatni a bűnözők védelmének, támpontjának, tűzfészkeinek, lőirányainak megállapítása céljából. A felszámolást csak a helyzet alapos mérlegelése, tisztázása után lehet megkezdeni.

A föld alatti rejtekhelyen tartózkodó bűnözők felszámolása esetén a bekerített bűnözőket fel kell szólítani a rejtekhely elhagyására, illetve a feladására. Amennyiben a felszólításnak nem tesznek eleget az elfogó-felszámoló csoport kezdje meg a tevékenységét. A rejtekhely jellegétől függően (nagyság, terjedelem, milyen mélyen van a föld alatt, szellőzőnyílása, tüzelőrése van-e, hány fős bűnöző tartózkodik benne, stb.) meg kell kezdeni a feltárását, mely általában magába foglalja: a rejtekhely föld alatti üregeinek, folyosóinak kinyomdoklását, a föld vastag-

ságának megállapítását, majd ásással, robbantással a rejtekhelyen olyan nagy és annyi rés képzését, hogy lehetővé váljon a bűnözők felszámolása;

a rejtekhely feltárása közben eredményesen lehet alkalmazni a könnyfakasztó gránátot abban az esetben, ha a keletkezett réseken kereszthuzat adódik;

a feltárási munkát közvetlen biztosítás mellett kell végezni. A biztosítást a tartalékból, illetve a bekerítő csoport erőiből kell igénybe venni.

Olyan esetekben, amikor a rejtekhely megközelítése során a bűnözők tüzet nyitnak az elfogó-felszámoló csoportra, erős tűzcsapással kell lefogni;

az elfogó-felszámoló csoport ténykedése közben, ha a bűnözők kitörést kí-sérelnek meg, az elfogást a bekerítés vonalán elhelyezkedett zárócsoportokkal együttműködve kell végrehajtani.

Az egyedülálló épületben bekerített bűnözők felszámolásához – a bűnözők ellenállásától függően – az elfogó-felszámoló csoport az épület holttere irányából rejtve, fedve haladjon előre. A bűnözőket a fel kell szólítani megadásra, fegyvereik letételére (kidobására) és az épület elhagyására. Ha az épületben a bűnözőkön kívül más személyek (ott lakók, ott dolgozók) is tartózkodnak, először őket kell az épület elhagyására felszólítani. A kijutó személyeket biztonságos helyre kell kísérni, és ki kell kérdezni a visszamaradtak elhelyezkedésére vonatkozóan. A kikérdezés során különös figyelmet kell fordítani a bűnözők rejtekhelyére, cselekményeikre, további szándékaira vonatkozó adatok megállapítására. A kikérdezetteket a helyszínen, illetve a meghallgatás helyén vissza kell tartani mindaddig, amíg a bűnözők elfogása meg nem történik.

A fegyverek kidobása után az épületből kilépő bűnözők kezeit magasra kell emeltetni. A zárócsoport ott lévő része a fegyvereit a bűnözőkre, a többi része továbbra is az épület ablakaira, kijárataira irányítsa. A kilépőket az elfogó-felszámoló csoport fogja el, bilincselje meg, hajtsa végre ruházatuk átvizsgálását, majd kísérje olyan helyre, ahol a még bent lévők fegyvereikkel már nem tehetnek kárt bennük. A bekerítés parancsnoka azonnal hallgassa meg őket az épületben maradottak kilétéről, létszámáról, fegyvereiről, elhelyezkedésükről, a rejtekhely kiépítettségéről, további szándékaikról.

Ha a bűnözők a felszólításnak nem tesznek eleget, a felszólítást a „törvény nevében” még kétszer meg kell ismételni, és kilátásba kell helyezni a kényszerítő eszközök alkalmazását. Amennyiben a fegyverhasználat feltételei a bűnözőkkel szemben már a bekerítés végrehajtásakor fennállnak, és rajtuk kívül más személy bizonyíthatóan nem tartózkodik az épületben, a felszólítást követően a bűnözők megadása figyelmeztető, vagy tárgyra irányuló lövésekkel is kikényszeríthető. Nincs helye a felszólításnak, vagy annak megismétlésének, ha a bűnözők a megközelítéskor, vagy az első felszólítás után tüzet nyitottak.

Nagyobb erejű, épületbe jól befészkelt, szívósan védekező bűnözők esetén a felszámolás megkezdése előtt az elfogó-felszámoló csoport parancsnoka alaposan tanulmányozza át az épület alaprajzát, részletesen dolgozza ki a felszámolás mozzanatait és a beosztottakkal részletesen ismertesse feladataikat. Fegyveres ellenállás esetén az épület ablakait, kijáratait és egyéb tüzelésre alkalmas részeket a zárócsoport tűzzel fogja le és gátolja meg, hogy a bűnözők célzott tüzet tudjanak leadni. A bekerítés vonaláról a tűztámogatást szigorúan az együttműködési tervben meghatározottak szerint kell végezni úgy, hogy az elfogó-felszámoló csoportot a tűz ne veszélyeztesse.

Amikor a bekerítés parancsnoka az erőszakos behatolásra hoz elhatározást, az elfogó-felszámoló csoport a fedező-támogató csoport fedezete mellett oldalról közelítse meg az épületet, rejtekhelyet úgy, hogy mozgásuk az ajtókból, ablakokból ne legyen látható. Az elfogás érdekében először legalább két-három helyen egyszerre a bűnözők tartózkodási helyére könnygázgránátot kell bedobni, vagy pirotechnikai eszközt kell alkalmazni. A pirotechnikai eszköz fény- és hanghatásával egy időben az elfogó-felszámoló csoport tüzelésre kész fegyverekkel törjön be a bűnözők tartózkodási helyére, és hajtsa végre az elfogást. Ha a bűnözők fegyveresen ellenállnak, fegyvert kell használni.

Az épületen belül az elfogó-felszámoló csoport tagjai egymás biztosítása mellett a rejtőzésre alkalmas helyiségeket, tárgyakat előbb külsőleg, majd részletesen vizsgálják át. Az esetlegesen telepített robbanócsapdák hatásának csökkentése érdekében a helyiségek, szekrények, ládák stb. ajtajait oldalról, szükség esetén segédeszközök igénybevételével kell kinyitni. A felfedett bűnözőket erélyesen fel kell szólítani a megadásra, ha ellenállnak, kényszerítő eszközöket vagy fegyvert kell használni. Az átvizsgált helyiségeket folyamatosan ellenőrzés alatt kell tartani. Az átvizsgálás befejezését követően a további eljárás érdekében az épületet, helyiségeket az elfogó-felszámoló csoport parancsnoka adja át a helyszíniszemle-bizottság vezetőjének.

Ha a bekerített személyek azonnali elfogásához nem fűződik különös érdek és a szükséges feltételek megteremthetők, a saját erők megóvása érdekében a bekerítés huzamosabb ideig tartó folyamatos fenntartásával kell őket kifárasztani, az élelem távoltartásával, az ivóvíz, fűtés, villany, gáz stb. elzárásával, megszüntetésével kikényszeríteni a megadásukat.

5.5. A bekerítésbe beosztott rendőrök részére meghatározandó feladatok5.5.1. A zárócsoport részére

a zárócsoport állománya, felszerelése, fegyverzete, megerősítő eszközei; a csatlakozási pontok megjelölésével a zárás szakasza, a lezárandó irány és a

figyelési sáv; fegyveres bűnöző esetén a fő lőirány és a tüzelési sáv; a zárási szakasz elfoglalásának módja; a megindulási helye, az előremozgás iránya, útvonala, szétbontakozás

terepszakasza, a gyülekezés helye; a zárás vonalán végrehajtandó tevékenység rendje a keresett személy felbukkanása,

kitörési, kijutási kísérlete, ki, vagy belépésre jelentkező személy megjelenése esetén;

az üldözésbe való átmenet szabályai; a személyi állomány megóvása érdekében betartandó biztonsági rendszabályok; az együttműködés feladatai a bekerítést végrehajtó más szolgálati csoportokkal, a készenléti időpontok a megindulási helyen és a zárási szakaszon; a feladat várható befejezésének ideje, gyülekezési helye; az összeköttetés és a jelentések rendje.

5.5.2. Az elfogó-felszámoló csoport részére a bűnözőkről rendelkezésre álló adatokat (azok számát, nemét, személyleírását,

fegyverzetét, a magatartásukra vonatkozó információkat); a túszok adatait; az objektumról beszerzett adatokat (alaprajz, bejáratok, ablakok száma, minősége,

az átépítésre, belső átalakításra vonatkozó információk, bútorzat, az energiaellátás módja stb.);

az elkövetők és a túszok tartózkodási helyét az objektumon belül, tevékenységüket; az esetleges túsztárgyalás során a beavatkozás elrendeléséig elért eredményeket; az elfogó-felszámoló csoport erejét, fegyverzetét, felszerelését, megerősítő

eszközeit; a behatolás módját, sorrendjét; a feladatok elosztását az egyes rendőrök között; a fegyverhasználat rendjét; az együttműködés és egymás biztosításának feladatait; a csoporton belüli összeköttetés rendjét, a jeleket és jelzéseket a csoport érdekében végrehajtásra kerülő tűz- és más feladatokat; a környező (szomszédos) szolgálati csoportok tevékenységét; megindulási, várakozási és gyülekezési helyeit; a tűzmegnyitás és a tűzbeszüntetés jelét; a készenléti időpontokat; a szolgálati csoportokkal való kapcsolattartáshoz szükséges jeleket, jelzéseket, az

összeköttetés és a jelentések rendjét.

5.5.3. A fedező-támogató csoport részére állományát, tűzeszközeit, lőszernormáit; a bűnözőkről és a fogva tartott személyekről rendelkezésre álló adatokat; az elfogó-felszámoló csoport feladatára, mozgására vonatkozó adatokat; megindulási, várakozási és gyülekezési helyeit; tüzelőállásait, a célszemélyeket; a célmegjelölés, a tűzkiváltás és a tűzvezetés rendjét; a saját szolgálati csoportok megóvása érdekében betartandó biztonsági

rendszabályokat; a jeleket, jelzéseket és a jelentések rendjét.

5.5.4. A biztosító csoport részére állományát, csoportosítását, megerősítését; működési körzetét; előrevonási útvonalait, megindulási és gyülekezési helyeit; a működési körzetben elrendelésre kerülő biztonsági és korlátozó rendszabályokat,

azok érvényre juttatásának feladatait; a lezárt területre történő beléptetés rendjét; az őrzendő objektumokat, a biztosítandó irányokat, terepszakaszokat; a személyi szabadságukban korlátozott személyek őrzésének, kísérésének rendjét,

módját; a fegyverhasználatra vonatkozó különleges előírásokat; a biztosítócsoport parancsnokának vezetési pontját; a készenléti időpontokat;a jeleket, jelzéseket és a jelentések rendjét.

5.5.5. A tartalék részére a zárócsoportok vagy a biztosítócsoport állományának megerősítésére, váltására; a lezárt területen belül az ott élő lakosság megóvása érdekében szükséges

biztonsági rendszabályok érvényesítésére; a személyi szabadságukban korlátozottak őrzésére; a vezetési pont és a technikai eszközök fedező biztosítására; a bekerítés vonalán kitörést megkísérlő bűnözők üldözésére, elfogására.

5.6.Az együttműködés feladatai bekerítésbenAz együttműködést a bekerítés parancsnoka a saját szolgálati csoportjai részére szervezi és határozza meg az alábbi feladatokra: A bekerítés készenlétének elérésére, A bekerítési feladat végrehajtására; A lezárt területről kijutást megkísérlő, vagy oda behatolni szándékozó személyek

tevékenységének megakadályozására; A feladat befejezésére, a szolgálati csoportok gyülekeztetésére.

5.6.1. A bekerítés készenlétének elérésére érdekében meg kell határozni: ki, mikor érkezzen be az összpontosítási körletbe, ott hol helyezkedjen el; az elhelyezés érdekében kiknek kell felvenni a kapcsolatot egymással, ki kinek, mikor, hol és hogyan ad át személyi állományt, technikai eszközöket,

hidegélelmet, védőitalt,

milyen feltételekkel, kiknek kell elvégezni a szükséges technikai ellenőrzéseket; a célszerű besorolás érdekében hogyan helyezkedjenek el az egyes szolgálati

csoportok egymás mellett, vagy mögött; az előrevonás megkezdésekor hogyan következzenek egymás után a szolgálati

csoportok; a zárás vonalán a csatlakozásokon, illetve a szomszédos szolgálati csoportokkal ki,

hogyan vegye fel a kapcsolatot a feladatok pontosítása érdekében.

5.6.2. A zárási feladat végrehajtására meg kell határozni hogyan valósuljon meg a kapcsolattartás a szomszédos szolgálati csoportok között,

ki, mikor, kit, milyen formában tájékoztasson, illetve kitől kérhet tájékoztatást, hogyan történjen egymás felismerése, milyen jelszó, jelhang, vagy ismertetőjel

használható; a csatlakozások biztosítása érdekében ki kivel hangolja össze a tevékenységét; a csatlakozások, az egyes szolgálati csoportok ellenőrzése milyen formában

történjen; a személyi szabadságukban korlátozott személyek őrzésének, kísérésének rendjét,

módját; a behatolás módját, sorrendjét; a célmegjelölés, a tűzkiváltás és a tűzvezetés rendjét; a csoportokon belüli összeköttetés rendjét, a jeleket és jelzéseket a csoportok érdekében végrehajtásra kerülő tűz- és más feladatokat

5.6.3. A lezárt területről kijutást megkísérlő, vagy oda behatolni szándékozó személyek tevékenységének megakadályozása érdekében az együttműködés rendjét általában meg kell határozni a bűnözőknek a rejtekhely elhagyását követően a zárás vonalán történő fegyveres

kitörése esetére; a zárócsoport tevékenységének eredményeként a bűnöző visszafordulása,

menekülése esetére; fegyvertelen, illetve fegyveres segítők megjelenése, erőszakos kiszabadításai akció

elhárítása esetére;

Ezeknek a feladatoknak az eredményes teljesítése érdekében meg kell határozni: kire hárul a fő feladat, ez hogyan valósul meg; ki kinek, mikor, milyen formában nyújt segítséget, a segítségét értesítés nélkül önállóan, vagy csak kérésre, illetve a zárás

parancsnokának utasítására lehet-e megadni, ki lép a más tevékenységre áttérő szolgálati csoport helyébe; hogyan törtéjen a zárási terepszakasz átvétele, vagy az ott tevékenykedők

megerősítése; milyen átcsoportosításokat kell végrehajtani a kitörési, vagy behatolási kísérlettel

érintett terület elszigetelésére.

5.6.4. A feladat befejezésére, a szolgálati csoportok gyülekeztetésére meg kell határozni ki, mikor, milyen jelzésre, utasításra, milyen ütemezéssel hagyhatja el szolgálati

helyét, milyen útvonalon vonuljon be a gyülekezési helyére; hogyan, kinek a biztosítása mellett történik a rejtekhely műszaki átvizsgálása;

hogyan történjen az átvett eszközök visszaadása; az átadás-átvételt kik, hogyan hajtsák végre; milyen sorrendben kerül sor a beszámoltatásra; ki, mikorra, milyen jelentést készítsen.

5.7. A rendőr főbb feladatai bekerítésben5.7.1. A biztosítócsoportba beosztott rendőr feladata

A megindulási helyéről rejtve és fedve közelítse meg és foglalja el a kijelölt települési helyét. Fegyverét tartsa állandó tüzelésre készen. Megszakítás nélkül figyelje a terepet, fő figyelmét a bűnözők tartózkodási helyének irányába összpontosítsa. A települési helye elfoglalásának időszakában szorosan működjön együtt szomszédjaival a bűnözők kitörésének elhárításában, elfogásában, felszámolásában. A fegyverét szigorúan a parancsnok által meghatározott szabályok betartásával használja. Amennyiben az előremozgása során a bűnözők tartózkodási helye felől érkező személlyel találkozik, tartóztassa fel, kérdezze ki és a tudomására jutott információkat azonnal jelentse parancsnokának. Ha szükséges a személyt tartóztassa fel és adja át a tartalékból kiküldött személynek.

A kijelölt helyen rejtve és fedve foglaljon tüzelőállást. Azt úgy rendezze be, hogy a környező terepet jól megfigyelés alatt tudja tartani, és tüzével le tudja zárni azt. Tájékozódjon a szomszédos rendőrök (szolgálati csoportok) el-helyezkedéséről. Ismerje a zárócsoport megközelítésének irányait, a szétbontakozási terepszakaszt, a bekerítés vonalát, a bűnöző tartózkodásának helyét.

Helyének elfoglalása után azonnal legyen készen feladatának ellátására. Akadályozza meg illetéktelen személyek bejutását a bekerítés területére, vagy onnan a bűnözők kitörését, menekülését. Szomszédjaival, valamint a zárócsoport beosztottjaival szorosan működjön együtt a bekerítés körzetéből kitörést (menekülést) megkísérlő bűnöző elfogásában, felszámolásában. A biztosító csoport, valamint a zárócsoport felállásának időszakában azonnal jelentse (jelezze) a bűnözők kitörési (menekülési) kísérletét, annak pontos helyét és irányát. Biztosítsa zárócsoport szétbontakozását, a bekerítés vonalán való felállását és tevékenységét a bűnözők elfogásának, felszámolásának időszakában. Velük szorosan működjön együtt az adott helyzeteknek megfelelően.

Készüljön fel a bekerített bűnözők kitörésének segítésére érkezett külső segítők támadásának elhárítására. Azonnal jelentse (jelezze) azok megjelenését, helyüket és támadásuk irányát. Szomszédjaival együttműködve zárja le a bűnözők útját, akadályozza meg a bekerítés vonalának elérését. A bekerítés vonalán elhelyezett erőkkel együttműködve akadályozza meg a bekerítésben le-vő erőknek a felmentésükre érkezett erőkkel való egyesülését, kitörését.

Ha a felmentésre érkezett és a bekerítésben levő erőknek sikerül egyesülniük, szomszédjaival és a tartalékból megérkezett erőkkel együttműködve zárja le a bűnözők kitörésének, menekülésének útját és vegyen részt a felszámolásban.

5.7.2. A zárócsoportba beosztott rendőr feladataA megindulási helytől a szétbontakozási terepszakaszig oszlopban hajtsa végre a menetet. A menet alatt hajtsa végre a részére meghatározott biztosítási feladatokat. A szétbontakozási terepszakasz elérésekor a parancsnok által meghatározott helyen társaival bontakozzon láncalakzatba és a kijelölt irányba folytassa az előremozgást. Rejtve és fedve mozogjon, tartsa az összeköttetést szomszédjaival. Fegyverét tartsa állandó tüzelésre készen. Megszakítás nélkül figyelje a terepet, fő figyelmét a bűnözők tartózkodási helyének irányába összpontosítsa.

A szétbontakozási terepszakasztól a bekerítés vonaláig való előremozgás folyamán – ha a bűnözők tüzet nyitnak – a terepet (holtterek, tereptárgyak védőképessége) kihasználva, szomszédjaival együttműködve, a tűz és mozgás szabályait betartva haladjon előre. Az előremozgás ütemét az elöl levőkhöz igazítva fokozza úgy, hogy a bekerítés vonalát egyidőben érjék el.

A bekerítés vonalának megközelítése folyamán, ha a bűnözők kitörést kísérelnek meg, a szomszédokkal együttműködve vegyen részt a bűnöző kitörésének elhárításában. Nagyobb erejű fegyveres csoport tűzharccal való kitörési kísérlete esetén – kedvező terepponton – foglaljon tüzelőállást és tüzét a kitörés el-hárítása érdekében leghatásosabb helyre irányítsa. A kitört bűnözők üldözésében a parancsnok parancsa szerint vegyen részt.

Fedezékét (tüzelőállását) a bekerítés vonalán a figyelés és a kilövés követelményeinek megfelelően válassza meg és ha szükséges, a figyelés megszakítása nélkül építse azt ki. Tüzelőállásának kiépítése közben vegye fel a kapcsolatot szomszédjaival, jegyezze meg azok tüzelőállását, valamint a parancsnok tartózkodási helyét, az elfogó-felszámoló csoport megindulási helyét.

Tájékozódjon a bűnözők elhelyezkedéséről. Derítse fel tartózkodási helyüket, esetleges tüzelőállásaikat, tűzfészkeiket, figyelje a mozgásukat, azt azonnal jelentse parancsnokának és jelezze szomszédjainak. Kísérje figyelemmel az elfogó-felszámoló csoport előre mozgását, szükség szerint a parancsnok utasítására nyújtson részükre tűztámogatást.

A bekerítés külső gyűrűjébe beosztott rendőr a fentiekben meghatározott módon foglalja el helyét. Ismerje az első gyűrűben levők elhelyezkedését, vegye fel velük a látó összeköttetést, kísérje állandó figyelemmel tevékenységüket. A fedezékét úgy válassza meg, hogy abból a belső gyűrűben levők tevékenységét figyelemmel tudja kísérni, jó rálátási lehetősége legyen a bűnözők tartózkodási helyére, illetve fegyverhasználat esetén biztosított legyen az ellövés lehetősége belső gyűrűben levő rendőrök között. Szorosan működjön velük együtt a bűnözők kitörési kísérleteinek elhárításában, elfogásában és felszámolásában.

5.7.3. Az elfogó-felszámoló csoportba beosztott rendőr feladata

(A beavatkozó alosztály feladata, kivéve, ha megkezdik a túszok kivégzését és ők még nem értek ki a helyszínre)A zárócsoport közvetlen biztosítása mellett, társaival együttműködve, rejtve és fedve (holtterek kihasználásával) közelítse meg a bűnözők rejtőzködési helyét. Foglalja el a számára kijelölt helyet és készüljön fel az elfogás (felszámolás) végrehajtására.

Közvetlen biztosítóként hajtsa végre az elfogó felszámoló csoport közvetlen fedező biztosítását, a behatolás érdekében szükséges közvetlen helyszíni műszaki feladatok (pl.: zárnyitás, törés, pirotechnikai eszközök működtetése stb.) ellátását, a csoportos védőeszközök (pl.: lövedékálló pajzs vagy lepel, mellvéd stb.) kezelését. A fegyveres bűnözők elfogása érdekében a parancsnok jelére a meghatározott helyen hozza működésbe a pirotechnikai eszközöket és dobja be – a könnygázgránáttal együtt – a bűnözők rejtekhelyére.

Rohamfelszámolóként a pirotechnikai eszköz fény- és hanghatásával egy időben tüzelésre kész fegyverekkel törjön be a bűnözők tartózkodási helyére, és hajtsa végre az elfogást, a túszok kiszabadítását.

közelítse meg a bűnözőket és, ha a felszólításnak nem tesznek eleget (tüzet nyitnak vagy kitörést kísérelnek meg) a parancsnok utasítására hajtsa végre a felszámolást. Épületben, fedezékben ellenálló ellenséget tűz fedezete mellett közelítse meg, könnyfakasztó gránáttal törje meg ellenállását és kényszerítse megadásra.

5.7.4. A fedező-támogató csoportba beosztott rendőr feladataA mesterlövész rejtve és fedve közelítse meg és foglalja el a részére kijelölt fő tüzelőállást (a tartalék tüzelőállását készítse elő) úgy, hogy onnan a célterületet folyamatosan, rejtetten megfigyelhesse, a célszemélyeket, céltárgyakat megbízhatóan felismerhesse, a pontos és hatásos lövés kiváltása biztosított legyen. A mesterlövész mellett külön figyelő is elhelyezhető. A mesterlövész terrorcselekmény megszakítására, az elkövető személy mozgásképtelenné tételére előzetes (ún. „megbízásos”) tűzparancsot is kaphat. Ebben az esetben, ha a célszemély egy meghatározott helyen, pl. ablakban, járműben megjelenik és a fegyverhasználat más személyt nem veszélyeztet, úgy minden külön utasítás nélkül, azonnal kiválthatja a lövést. A „megbízásos” tűzparancs kiadására általában akkor kerülhet sor, amikor a túszt ejtő bűnöző az általa fogva tartott személy életének, testi épségének közvetlen, súlyos veszélyeztetésével törekszik követeléseinek érvényt szerezni. Ebben az esetben egy célszemélyre általában kettő mesterlövészt kell állítani, külön figyelőt kell alkalmazni, és biztosítani kell számukra a célszemély felismerését segítő fényképeket is. „Megbízásos” tűzparancs” hiányában csak az elöljáró parancsára használhatja a fegyverét.

A lövészfegyver-kezelő feladata a bekerítés parancsnokának külön parancsára a figyelmeztető, vagy megtévesztő lövések leadása, a fegyveresen ellenálló bűnözők tüzelőállásainak lefogása, az előremozgó elfogó-felszámoló csoport tűzzel történő biztosítása. Amennyiben az elfogó-felszámoló csoport az épületbe a behatolást megkezdi, vagy azon belül tartózkodik, lefogó tüzet nem lőhet. Lefogó tüzet ebben az esetben csak akkor lőhet, ha a fegyveres bűnözők az épületből kitörnek, a menekülésüket a fegyvereik tüzével kívánják biztosítani, és közvetlen irányzásra van lehetőség.

5.7.5. A tartalékba beosztott rendőr feladataA tartalék részére meghatározott helyen állandóan legyen felkészülve alkalmazásra. Ismerje a biztosító csoport, a bekerítő csoport, valamint a bűnözők tartózkodásának

helyét és azokat az irányokat (oda vezető utakat), amelyekben legvalószínűbb a bűnözők kitörési kísérlete. A bűnözők elfogásában, felszámolásában – alkalmazási jellegének megfelelően – szorosan működjön együtt a biztosító, bekerítő csoportba beosztott rendőrökkel

5.8. A rajparancsnok feladatai bekerítésben5.8.1. A raj biztosító csoportként történő alkalmazása esetén

A kapott feladat jellegének megfelelően végezze el a parancsnoki munkát. Készítse fel a rajt a feladat végrehajtására. A megindulási helytől rejtve és fedve vezesse a rajt a biztosítás vonalára. A parancsban meghatározott helyekre állítsa fel a szolgálati csoportokat és igazítsa el őket a feladatokra vonatkozóan. A szolgálati csoportok felállítását, felkészítését és tevékenységük vezetését a zárásnál meghatározott szempontok alapján végezze, értelemszerűen figyelembe véve a bekerítés sajátosságait.

5.8.2. A raj zárócsoport, vagy annak részeként történő alkalmazása eseténA szakasz megindulási helyétől rejtve és fedve vezesse a rajt a szétbontakozási terepszakaszig. Annak elérése után a rajt bontakoztassa szét láncba és irányítsa a bekerítés vonalán kijelölt terepszakasz elfoglalására (függetlenül attól, hogy belső vagy külső záró gyűrűbe van beosztva).

A parancsban meghatározottak szerint vegye fel az összeköttetést az első (második) záró gyűrűben levő szomszédokkal. Határozza meg a beosztottak feladatait, tevékenységük rendjét, a bűnözők elfogására és felszámolására vonatkozóan.

Jelentse parancsnokának a készenlétet. A bűnözők elfogása, felszámolása során fordítson figyelmet a raj tüzének megszervezésére, vezetésére az együttműködési utasítás alapján. Állandóan kísérje figyelemmel az elfogó-felszámoló csoport tevékenységét, és azzal szorosan működjön együtt.

A bekerítés vonala elfoglalásának időszakában, ha a bűnözők tüzet nyitnak, a tűz és mozgás szabályai szerint vezesse a rajt előre (összhangban a szomszédos alegységek ténykedésével). A bekerítés vonalának elfoglalása közben értékelje a bűnözők helyzetét. Állapítsa meg a tűzfészkeinek helyét, azok tüzelési irányait.

A megközelítés időszakában, ha a bűnözők menekülnek, illetve kitörést kísérelnek meg, a rajparancsnok az együttműködési utasításban meghatározottaknak megfelelően irányítsa a raj ténykedését.

A bekerítésben levő bűnözők felmentésére (kitörésének elősegítésére) érkező segítők ellen a raj tevékenységét megosztva vezesse. Egy részével a bekerített bűnözőket fogja le, másik részével a kívülről támadó segítők előremozgását zárja le. Szorosan működjön együtt a biztosító csoporttal a támadás elhárításában, a bűnözők elfogásában, felszámolásában.

5.8.3. A raj elfogó-felszámoló csoportként történő alkalmazása eseténVezesse a rajt a bekerítés vonalához. Alakítsa meg az elfogás végrehajtásához szükséges szolgálati csoportosítást. Határozza meg a beosztottak mozzanatonkénti feladatait, az elfogás, a felszámolás céljának megfelelően Az elöljáró parancsára,

jelére indítsa el a rajt. A behatolás érdekében adjon utasítást a szükséges közvetlen helyszíni műszaki feladatok (pl.: zárnyitás, törés, pirotechnikai eszközök működtetése stb.) végrehajtására. A fegyveres bűnözők elfogása érdekében a parancsnok jelére intézkedjen a könnygázgránát és a pirotechnikai eszközök használatára.

A rohamfelszámolók parancsnokaként a pirotechnikai eszköz fény- és hanghatásával egy időben tüzelésre kész fegyverekkel törjön be a bűnözők tartózkodási helyére, és hajtsa végre az elfogást, a túszok kiszabadítását.

A FIGYELŐSZOLGÁLAT

6. A figyelőszolgálat fogalma, tartalma6.1. A figyelőszolgálat a rendőri csapaterő nagy területre kiterjedő felderítő tevékenysége.

Alkalmazására akkor kerül sor, amikor nem állnak rendelkezésre megbízható információk fegyveres, vagy más bűnözőcsoportok, illetve személyek, a közbiztonságra kedvezőtlen hatást gyakorló egyéb események pontos megjelenési helyéről és idejéről, de a várható cselekmények körzete nagy biztonsággal behatárolható.

6.1.1. A figyelőszolgálat megszervezésére sor kerülhet közérdekű üzem működésének megzavarására (pl.: villamos távvezetékek, föld

alatti, vagy föld feletti csővezetékek megrongálása stb.), vagy közveszély okozására (pl.: árvízvédelmi töltések megrongálása stb.) irányuló cselekmények felderítésére, megakadályozására;

ha bűncselekmény elkövetése érdekében szárazföldön, vízi-, vagy légi úton érkező bűnözőcsoportok, vagy személyek megjelenése behatárolható körzetben várható;

katonai csoportok, áru-, vagy embercsempészek, menekülők, illegális bevándorlók szárazföldön, vagy vízi úton, gyalog, vagy járművekkel az államhatár jogellenes átlépését követően az ország mélységébe terveznek eljutni, személyeket, tárgyakat eljuttatni;

természeti katasztrófa bekövetkezésére utaló jelek (pl.: árvízszint gyors emelkedése, árvízvédelmi töltések szivárgása, tűzgócok megjelenése stb.) felderítésére.

6.1.2. A figyelőszolgálat célja meghatározott működési körzetben, vagy sávban a terep és a légtér megszakítás nélküli figyelésével légi, vízi és szárazföldi járművek, gyalogos csoportok számának (típusának, repülési magasságának), mozgási idejének, irányának, tevékenységük jellemzőinek megállapítása, személyek, csoportok, anyagok, bűncselekményből származó tárgyak összetételének, tagozódásának, kirakási, ledobási, elrejtési helyének meghatározása és jelentése; a személy- és vagyonbiztonságra veszélyt jelentő események felderítése.

A figyelőszolgálatba rendelt rendőr alegységek a felderítési és jelentési kötelezettségen túl, a részükre meghatározott működési körzetben feladatot kaphatnak fegyveres, felfegyverkezett, bűnöző-, vagy más csoportok, személyek

feltartóztatására, elfogására; az állam működése, vagy a lakosság ellátása szempontjából kiemelkedően fontos

létesítmények elleni támadás elhárítására, az elkövetők feltartóztatására, elfogására; a rendőrség csapatszolgálati műveletre kirendelt alegységei, szolgálati csoportjai

tevékenységének biztosítására; a határőrség, vagy a honvédség csapatai előrevonásának biztosítására; eldobott, elrejtett, vagy légi járműről ledobott anyagok, eszközök összegyűjtésére; helyszín biztosítására; menekültek gyűjtőhelyre irányítására.

6.2. A figyelőszolgálatot végrehajtó szolgálati csoportokA figyelőszolgálat ellátására raj, szakasz, vagy századerejű figyelőőrs, illetve figyelő őrszem szervezhető.

6.2.1. A figyelőőrsA figyelőszolgálat ellátására szervezett figyelőőrs raj, szakasz, vagy századerejű lehet. A raj- és a szakaszerejű figyelőőrs egyaránt figyelő őrszemekből áll, a szakasz ezen felül 2-3 fős tartalékot képez. A rajerejű figyelőőrs nappal 500-1000 méteres, éjjel 300-500 méteres terepszakaszon tevékenykedhet. A szakasz részére 1-2 négyzetkilométeres működési körzet jelölhető ki. A működési körzet elfoglalásának időnormája raj esetében 30-60, szakasznál 60-80 perc.

A század figyelőőrs szolgálati felépítését a szakasz erejű figyelőőrsök, és a tartalék alkotja. A század részére 3-6 négyzetkilométeres működési körzet jelölhető ki. A működési körzet elfoglalásának időnormája 1-2 óra lehet.

6.2.2. A figyelő őrszemA figyelő őrszem a keresett személyek, tárgyak, járművek felderítését, veszélyhelyzet kialakulásának megállapítását, jelentését, valamint a külön meghatározott elsődleges intézkedések bevezetését közvetlenül végrehajtó szolgálati csoport.

A figyelő őrszem a rendőri csapattevékenység végrehajtása során az egyik leggyakrabban alkalmazott szolgálati csoport (elem). Csaknem valamennyi fegyveres biztosítási feladatban alkalmazásra kerül. A figyelő őrszemek tevékenységén alapul, pl.: a zárás, a bekerítés, de minden záró, biztosító- és szigetelő csoport tevékenysége is.

A figyelő őrszem ereje 2-5 fő lehet. Megerősíthető járművekkel, figyelő- és híradó eszközökkel, nagy tűzerejű sorozatlövő fegyverekkel. Feladatát, elhelyezkedését és tevékenységének módját tekintve álló, mozgó és rejtett figyelő őrszem különböztethető meg. Az álló figyelő őrszem feladatát helyhez kötötten, kijelölt figyelőhelyen,

tüzelőállásban látja el. A figyelő őrszemen belül a rendőrök egymástól maximum 20-30 méter távolságban helyezkednek el.

A mozgó figyelő őrszem figyelési körzetében, kijelölt menetvonalon gyalog, vagy járművel mozogva, a menetvonal mentén kijelölt figyelőhelyekről látja el feladatát.

A figyelőhelyeket a figyelő őrszem parancsnokának önállóan úgy kell megválasztania, hogy azokon a figyelő őrszem általában 30-60 percet álló figyeléssel töltsön el. A figyelőhelyekről történő figyelést azt követően kell megkezdeni, miután a mozgó figyelő őrszem a részére kijelölt menetvonalon egyszer már végighaladt. A mozgó figyelő őrszem mozoghat gyalogosan, vagy gépjárművön. Menetvonala gyalog 500-1000 méter, gépjárművön 1-3 km. A mozgó figyelő őrszem figyelőhelyeit (pontjait) a rejtett megközelítési utak mentén kell kiválasztani, lehetőleg rejtett és legkedvezőbb figyelési feltételeket biztosító helyen. A figyelőhelyen (ponton) a mozgó figyelő őrszem 10-15 percig tartózkodhat. A mozgó figyelő őrszem menetvonalát és figyelőhelyeit (pontjait) a terepen beállt lényeges változás esetén meg kell változtatni.

A rejtett figyelő őrszem ereje, felépítése az álló figyelő őrszemmel megegyezik, de szigorú álcázási rendszabályok betartásával tevékenykedik. Önmagát önállóan még abban az esetben sem fedheti fel, ha bűncselekményt észlel, vagy lehetősége nyílna a keresett személyek, bűnözők elfogására.

A figyelőhely az álló, mozgó- és rejtett figyelő őrszemek felállítási helye, ahol a figyelés végrehajtását végzik. A mozgó figyelő őrszemek figyelőhelyéhez tartozik a részükre meghatározott menetvonal is.

6.3. A figyelőszolgálat végrehajtásaA figyelőszolgálat szolgálati csoportosítása a felállítási helyét kiküldéssel, vagy lerakással foglalja el. A figyelőhely elfoglalása előtt szemrevételezést kell tartani. A figyelőhelyeket kb. 200 méteres körzetben, a mozgás útvonalát 100-200 méteres sávban át kell vizsgálni. A figyelőhelyekhez ki kell jelölni a tüzelőállások helyeit, illetve a rövid megállások tereppontjait.

A tevékenység módját a konkrét feladat jellege szerint kell megválasztani. A szolgálat alatt a figyelést állandóan és megszakítás nélkül kell végezni, mozgás közben és állóhelyben egyaránt. Ha a szolgálat huzamosabb ideig tart, a figyelő őrszemen belül az állomány pihentetését, egymást váltva, úgy kell megszervezni, hogy a figyelési feladat maradéktalan teljesítése biztosítható legyen. A figyelés megszervezésekor ügyelni kell arra, hogy a meghatározott terület holtterektől mentesen figyelés alatt álljon és a szomszédos figyelő őrszemekkel a látó-összeköttetés biztosított legyen. A keresett személyek mozgásának észlelése esetén annak pontos időpontját, irányát, tevékenységük jellegét fel kell jegyezni, és azonnal jelenteni kell a figyelőőrs parancsnokának, vagy külön utasítás esetén az elöljáró parancsnok vezetési pontjának. A kapott feladatnak megfelelően a figyelő őrszem parancsnoka a jelentéssel párhuzamosan intézkedjen a keresett személyek feltartóztatására, elfogására. Katasztrófaveszély körzetében a figyelő őrszem fedje fel a környezetben, a védművekben bekövetkező változásokat, illetéktelen, vagy a védművek biztonságát fenyegető személyeket, majd az elöljáró utasításának megfelelően foganatosítsa a szükséges intézkedéseket.

6.4. A figyelőszolgálatba beosztott rendőrök részére meghatározandó feladatok6.4.1. A figyelőőrsbe beosztott részére

a figyelőszolgálat célját; a figyelőőrs létszámát, felszerelését, fegyverzetét, technikai eszközeit; a működési körzet helyét, nagyságát;

a megindulási és a gyülekezési hely, menetvonal; a keresett személyekről, tevékenységük jellegéről rendelkezésre álló információkat; az alegység csoportosítását, a létrehozott figyelő őrszemek számát, létszámát; a figyelőhelyek elhelyezkedését és egymástól való távolságát; a figyelőhelyek fő és kiegészítő figyelési szektorait (az alegységek figyelési sávját,

területét), a körkörös légtérfigyelés rendjét; a mozgó figyelő őrszemek menetvonalait; a tevékenység rendjét a keresett személyek, csoportok felbukkanása, járművek,

vagy veszélyhelyzet észlelése, tárgyak előtalálása esetén; az együttműködési feladatokat a szomszédos szolgálati csoportokkal, a fegyveres

erők alegységeivel, a veszélyhelyzet lokalizálásában, a kárelhárításban közreműködőkkel;

a saját erők megóvása érdekében bevezetendő biztonsági rendszabályokat; a figyelő őrszemek váltásának, pihentetésének, étkeztetésének rendjét, módját. a figyelőszolgálat várható időtartamát; a készenléti időpontokat, a jelentések rendjét, jeleket és jelzéseket.

6.4.2. A figyelő őrszem részére a keresett személyekről, várható eseményről rendelkezésre álló adatokat; a figyelés célját; a figyelő őrszem létszámát, felszerelését, fegyverzetét, technikai eszközeit; a figyelőhely helyét, a fő és kiegészítő figyelési és tüzelési szektorokat, irányokat; mozgó figyelő őrszem esetén a menetvonal és a menetvonal mentén kijelölt

figyelőhelyeket; a figyelőhely és a tüzelőállások kiépítésének és berendezésének feladatait; a rendőrök tevékenységének rendjét a keresett személyek felbukkanása, vagy a

veszélyhelyzet észlelése, más szolgálati csoportok, alegységek biztosítása esetén; az együttműködés feladatait a figyelő őrszemen belül, illetve a szomszédos figyelő

őrszemekkel; a szolgálat közbeni pihenő rendjét; a biztonsági rendszabályokat, a fegyverhasználat rendjét; a készenléti időpontokat, a szolgálat várható időtartamát; az összeköttetés és a jelentések rendjét; a jeleket, jelzéseket.

6.5. Együttműködés feladatai figyelőszolgálatbanAz együttműködést a figyelőőrs parancsnoka szervezi a saját szolgálati csoportjai számára és határozza meg az alábbi feladatokra: a figyelés készenlétének elérése; a figyelőszolgálat végrehajtására; a fegyveres személyek, vagy más bűnöző csoportok megjelenése és tevékenységük

megakadályozása, illetve a közbiztonságra kedvezőtlen hatást gyakorló esemény bekövetkeztének megakadályozására;

a feladat befejezésére, a szolgálati csoportok gyülekeztetésére.

6.5.1. A figyelés készenlétének elérése érdekében meg kell határozni ki, mikor érkezzen be az összpontosítási körletbe, ott hol helyezkedjen el; az elhelyezés érdekében kiknek kell felvenni a kapcsolatot egymással,

ki kinek, mikor, hol és hogyan ad át személyi állományt, technikai eszközöket, hidegélelmet, védőitalt,

milyen feltételekkel, kiknek kell elvégezni a szükséges technikai ellenőrzéseket; a célszerű besorolás érdekében hogyan helyezkedjenek el az egyes szolgálati

csoportok egymás mellett, vagy egymás mögött; az előrevonás megkezdésekor hogyan következzenek egymás után a szolgálati

csoportok; a kijelölt terepszakaszok átvizsgálásának rendje; a figyelőőrszemek felállításának, a figyelőhelyek és tüzelőállások kiépítésének,

berendezésének, álcázásának rendje; a figyelőőrs (figyelőőrszem) csatlakozásain, illetve a szomszédos szolgálati

csoportokkal ki, hogyan vegye fel a kapcsolatot a feladatok pontosítása érdekében.

6.5.2. A figyelőszolgálat végrehajtására meg kell határozni hogyan valósuljon meg a kapcsolattartás a szomszédos szolgálati elemek

(csoportok) között, ki, mikor, kit, milyen formában tájékoztasson, illetve kitől kérhet tájékoztatást,

hogyan történjen egymás felismerése, milyen jelszó, jelhang, vagy ismertetőjel használható;

a rejtett figyelő őrszem rádió híradása álcázásának szabályait; a csatlakozások biztosítása érdekében ki kivel hangolja össze a tevékenységét; a csatlakozások, az egyes szolgálati csoportok ellenőrzése milyen formában

történjen; a szolgálat közbeni pihenő céljából történő váltás rendje;

6.5.3. A fegyveres személyek, vagy más bűnöző csoportok megjelenése és tevékenységük megakadályozása, illetve a közbiztonságra kedvezőtlen hatást gyakorló esemény bekövetkeztének megakadályozása érdekében meg kell határozni a fegyveres személyek, bűnöző csoportok elfogására; fegyveres személyeknek a figyelőőrszemek által lezárt területre történő fegyveres

be-, vagy kitörése esetére; a fegyveres személynek figyelőhelyen (menetvonalon) történő megjelenése,

visszafordulása, menekülése esetére, bűnöző csoportok tevékenységének megakadályozására; bűncselekményből származó tárgyak kirakása, kidobása, elrejtése esetére; személy és vagyonbiztonságot veszélyeztető események bekövetkezésére; tömegrendezvények során csoportoknak a zárás vonalán történő erőszakos

áthatolási kísérlete esetére; helyszín biztosítására; fegyveres felszámolás esetén az elsősegélynyújtás végrehajtására; az elfogott személyek előállító, gyűjtőhelyre szállítására.

Ezeknek a feladatoknak az eredményes teljesítése érdekében meg kell határozni: kire hárul a fő feladat, ez hogyan valósul meg; ki kinek, mikor, milyen formában nyújt segítséget,

a segítséget értesítés nélkül önállóan, vagy csak kérésre, illetve a figyelőőrs (őrszem) parancsnokának utasítására lehet-e megadni,

ki lép a más tevékenységre áttérő szolgálati csoport helyébe; milyen átcsoportosításokat kell végrehajtani a kitörési, vagy behatolási kísérlettel

érintett terület elszigetelésére; a fegyverhasználat rendje.

6.5.4. A feladat befejezésére, a szolgálati csoportok gyülekeztetésére meg kell határozni ki, mikor, milyen jelzésre, utasításra, milyen ütemezéssel hagyhatja el szolgálati

helyét, milyen útvonalon vonuljon be a gyülekezési helyére; hogyan történjen a megerősítésül átvett gépjárművek, figyelő- és híradóeszközök,

tűzfegyverek visszaadása; az átadás-átvételt kik, hogyan hajtsák végre; milyen sorrendben kerül sor a beszámoltatásra; ki, mikorra, milyen jelentést készítsen.

6.6. A figyelő őrszem szolgálatba beosztott rendőr feladataiFoglalja el a számára kijelölt figyelőhelyet a meghatározott terepszakaszon. Vizsgálja át figyelőhelye - tüzelőállása – körzetét. A folyamatos figyelés fenntartása mellett társaival váltva építse ki, rendezze be és álcázza figyelőhelyét – tüzelőállását. Tartsa folyamatosan megfigyelés alatt a figyelési sávjába eső terepszakaszt, területet, objektumot, személyeket. Tegyen jelentést minden fontos észlelésről, az általa megfigyelés alatt tartott területről, terepszakaszról, személyekről, illetve a területet, terepszakaszt, objektumot, vagy személyeket és környezetüket érintő változásról, gyanús körülményekről. Fogja el a figyelési sávját átlépni szándékozókat, támadás esetén használjon kényszerítő eszközöket, illetve fegyvert. A figyelési sávján áttört, menekülő személyeket - a figyelés (zárás) biztonságos fenntartása mellett - a szomszédos figyelő őrszemmel vegye üldözőbe, fogja el. Katasztrófaveszély körzetében fedje fel a környezetben, a védművekben bekövetkező változásokat és azokról soron kívül tegyen jelentést a figyelőőrs parancsnokának.

6.7. A figyelőőrs (őrszem) parancsnokának feladataVezesse a figyelőőrsöt (őrszemet) az alkalmazás helyére. Intézkedjen a figyelőhelyek szemrevételezésére. Határozza meg a figyelőőrs (őrszem) figyelő helyeinek, tüzelőállásainak, helyeit és a figyelési sávokat, a tüzelési szektorokat. Kiküldéssel, vagy felvezetéssel állítsa fel a figyelőőrsöt (őrszemet). Határozza meg az egyes rendőrök elhelyezkedését a figyelőhelyeken belül, valamint a figyelőhelyek, tüzelőállások berendezések módját, sorrendjét, az egymás biztosításának feladatait. Határozza meg a mozgó figyelő őrszem a menetvonalát, a menetvonal mentén kijelölt figyelőhelyeket, a járőrözés kezdetét, illetve a figyelőhelyeken tartózkodás időpontjait, a figyelés irányát, fő feladatait. A rejtett figyelő őrszem részére a figyelőhely álcázásának feladatait, a rejtett vezetés és híradás szabályait. Figyelőhelyenként határozza meg az elfogás és üldözés esetére az elfogó, a biztosító, illetve az üldöző rendőr feladatait, az összeköttetés, az együttműködés módját, a jelentések rendjét valamint a 8 órát meghaladó szolgálat esetében a pihentetés rendjét. Készüljön fel a figyelőőrs (őrszem) tevékenységének vezetésére.

AZ ŐRZÉS

7. Az őrzés fogalma, tartalma7.1.Az őrzés a rendőri csapaterő olyan szolgálati tevékenysége, amelynek célja állandó, vagy

ideiglenes jelleggel személyek, létesítmények, meghatározott területek, objektumok, vagy értékek közbiztonsági szempontból történő ellenőrzése, az ellenük irányuló bűncselekmények megelőzése, behatolás, vagy kijutás megakadályozása, valamint a szükséges feltételek megteremtése a védelembe történő átmenethez.

7.1.1. Az állam működése, vagy a lakosság ellátása szempontjából kiemelt létesítmények a veszélyeztetettségük szempontjából az alábbi kategóriákba sorolhatók:I. kategóriás objektumnak kell minősíteni azokat a – politikai, államigazgatási, diplomáciai, gazdasági, vagy kulturális – létesítményeket, amelyek esetében egyértelműen behatárolhatók a létesítményt, illetve az abban tartózkodókat fenyegető veszélyforrások, vagy konkrét ellenőrzött adatok állnak rendelkezésre egy támadás előkészületeiről. Az őrzés rendszabályai magukba foglalják a külső technikai biztosítást, a be- és kilépő személyek és csomagjaik ellenőrzését (szükség esetén átvizsgálását), a külső és a belső őrzést, a létesítmény közvetlen környezetének, az érkező szállítmányok (járművek) és küldemények biztonsági ellenőrzését. Az I. kategóriás objektumokat őrséggel kell őrizni.II. kategóriába kell sorolni azokat az objektumokat, ahol általánosságban ismert a létesítményt fenyegető veszélyforrások köre és a kialakult helyzet összes körülményeire tekintettel feltételezhető azt objektum ellen irányuló bűncselekmény elkövetése. Az objektumhoz állandó jelleggel (II/A besorolással), vagy a nap meghatározott időszakára (II/B besorolással) biztosító-, vagy objektumőrt kell vezényelni. A II. kategóriás objektumok esetében az őrzési rendszabályok magukba foglalják a létesítmény külső technikai biztosítását, a be-, illetve kilépő személyek, illetve csomagjaik ellenőrzését, az érkező szállítmány és küldemény biztonsági ellenőrzését. III. kategóriába tartoznak azok az objektumok, amelyek folyamatos, visszatérő rendőri ellenőrzése az általános közbiztonsági helyzetből fakadóan folyamatosan (III/A), vagy a nap meghatározott időszakában (III/B) szükséges. Az ellenőrzésre

gépkocsizó, vagy gyalogos járőröket kell alkalmazni úgy, hogy több objektum esetén egy-egy objektumnál a járőr 1-2 óránként megjelenjen, és ott 10-15 percet egyhelyben töltsön.

A védett létesítményekben az ügyfelek ügyeinek intézésére olyan helyiséget kell kijelölni, amelyek megközelítése az utcáról, a létesítményen belül a legrövidebb útvonalon történhet, és nem zavarja a biztonsági intézkedések érvényesítését.

7.1.2. A létesítmények őrzésére a területőrzést, a pontőrzést vagy a kombinált őrzést kell alkalmazni. A területőrzés az objektum egészének őrzését jelenti, a határának a lezárásával. Az

objektum határa az őrzés vonala, az ezen belül lévő terület őrzött területnek minősül. Az őrök az objektum határának meghatározott szakaszát (az őrhelyet) őrzik úgy, hogy közöttük a látó-, halló összeköttetés biztosított. Látó-, halló-, tűzösszeköttetésről beszélünk, amikor a szomszédos őrök egymás őrhelyét a normál látási viszonyok között látják, egymásnak kézi, illetve technikai eszközökkel jól felismerhető veszélyjelzéseket képesek adni, fegyveres támadás esetén fegyveres tűztámogatást tudnak biztosítani. Területőrzésnél meg kell akadályozni az őrzött területre történő illetéktelen behatolást, a támadást, az onnan való engedély nélküli, vagy erőszakos távozást, anyagok ki- és bevitelét.

A pontőrzés az objektumnak csak a legfontosabb, legveszélyeztetettebb részét (részeit) biztosítja. Nyílt és nagyobb területen fekvő objektum kijelölt részeinek őrzésére alkalmazható. Ebben az esetben csak az őrhelyek esnek az őrzött területtel egy tekintet alá. Az őrhely kiterjedése biztosítja a feladat maradéktalan végrehajtását, az őrzött létesítményhez, javakhoz vezető utak folyamatos figyelését.

A kombinált őrzés az előbbi két alapvető őrzési mód együttes alkalmazása úgy, hogy a területőrzés mellett az objektumon belül egyes részeket külön is őriznek.

Az I. kategóriás objektumokat terület- vagy kombinált őrzéssel, a II. kategóriába soroltakat általában pontőrzéssel kell őrizni.

Az I. kategóriába sorolt objektumok őrzése esetén azok külső biztosítását is meg kell szervezni. A külső biztosítás célja az illetéktelen személyek távol tartása az őrzött területtől, időnyerés a szükséges ellentevékenységhez való felkészülésre. Ennek érdekében az őrzött terület körzetében biztosítási övet kell kijelölni és ott megfelelő korlátozásokat, rendszabályokat kell bevezetni. A biztosítási öv az őrzés vonalától kiindulva magában foglalja az őrzött területtel határos utakat, utcákat, területeket, vagy épületeket, településen kívül a környező terepet, annak jellegétől és az objektum sebezhetőségétől függően 1000 méter távolságig. Az őrzött terület és a biztosítási öv együttesen a létesítmény őrzés-védelmi körzete.

7.2. Az őrzést végrehajtó szolgálati csoportA létesítmények őrzésére a csapaterőből őrséget kell vezényelni. Az őrség kikülönített, általában 24 órás folyamatos szolgálatot teljesítő önálló szolgálati csoport, megerősíthető egyéni védőeszközökkel, sorozatlövő fegyverekkel, figyelőeszközökkel, gépjárművekkel.

7.2.1. Az őrség az őrhelyek számától és az objektum nagyságától függően lehet első fokú őrség, amely hét, vagy annál több őrhellyel rendelkezik; másodfokú őrség, amelynek négy-hat őrhelye van;

harmadfokú őrség, ahol egy-három őrhelyet jelölnek ki.

7.2.2. Az őrség állománya őrparancsnokból, őrparancsnok-helyettesből, felvezetőből, őrökből, fegyveres figyelőből, biztosító járőrből, figyelő őrszemből és gépkocsivezetőből állhat. Az őrparancsnok az első fokú őrség esetében tiszt, vagy zászlós, másod- vagy

harmadfokú őrségnél tiszthelyettes lehet. Szolgálati elöljárója az őrség teljes személyi állományának, felelős az őrség felkészítéséért, szolgálatellátásáért, az őrzési feladatok maradéktalan végrehajtásáért. Közvetlenül az őrséget vezénylő rendőri szerv vezetőjének (ügyeletnek) van alárendelve.

Őrparancsnok-helyettest csak ott kell vezényelni, ahol az őrparancsnoki feladatok mennyisége ezt megköveteli.

A felvezető az őrök őrhelyre történő felvezetését és váltását hajtja végre. Közvetlenül az őrparancsnoknak van alárendelve, ahol őrparancsnok-helyettes nincs, ott egyben az őrparancsnok helyettese. Ahol a felállított őrök váltása 30 percnél több időt igényel, ennek megfelelően több felvezetőt kell vezényelni. Harmadfokú őrségnél felvezető nincs, az őrök felvezetését az őrparancsnok hajtja végre.

Az őrök létszámát a kijelölt őrhelyek és a váltások száma alapján kell meghatározni. Egy őrhelyre általában kettő főt kell kijelölni, akik egymást váltva (két váltás) teljesítenek ott szolgálatot. Az olyan őrhelyekre, ahol a szolgálat 24 óráig tart, vagy azt esetlegesen meghaladja, a rendelkezésre álló erőtől függően három váltás is vezényelhető. Az őr az őrhelyen 6 óránál hosszabb ideig váltás nélkül szolgálatot nem teljesíthet. A különösen veszélyeztetett, lakott területtől, vagy más őrhelytől távol eső őrhely őrzését egy őr nem láthatja el. A felállított őr harcfeladatot lát el. Őrhelyét még akkor sem hagyhatja el, ha életét veszély fenyegeti. A felállított őr csak az őrparancsnoknak (őrparancsnok-helyettesnek és saját felvezetőjének van alárendelve.

A fegyveres figyelő az őrség elhelyezési körletének (pihenőhelyének) őrzését látja el. Három váltás esetén kijelölhető a készültségben lévő váltásból is.

Biztosító járőr és a figyelő őrszem az őrzés védelmi körlet biztosítási övében valamint olyan objektumrészek őrzésére alkalmazható, amelyek külön felállított őrökkel nem kerülnek őrzésre, de megfigyelésük, illetve visszatérő ellenőrzésük indokolt.

Gépkocsivezetőt csak abban az esetben kell az őrség állományába vezényelni, ha az őrhelyek egymástól való távolsága a váltások gépjárművel történő szállítását indokolja.

7.2.3. Az őrök számára őrhelyet, ezen belül felállítási helyet, mozgási körletet, fő- és kiegészítő figyelési szektort kell kijelölni, amely egyben a tüzelési szektor is. Őrhely az a hely, illetve terület, ahol a felállított őr a szolgálatát ellátja a felállítási hellyel, a mozgási körlettel és mindazokkal a javakkal együtt, amelyeknek őrzését rábízták. Az őrhely kiterjedése a várható behatolási irányban 50-100 méter, egyéb irányban 100-300 méter lehet. Az őrhely határát, a felállítási helyet és a mozgási körletet természetes vagy mesterséges tereptárgyakhoz viszonyítva kell meghatározni, megjelölése számozással történjen. Az őrhelyről az őr a biztosítási öv belátható részét is tartsa figyelés alatt.

A biztosító járőr részére az őrzött területen és a biztosítási övben egyaránt menetvonalat és figyelőpontokat kell kijelölni. A menetvonal megjelölése

számozással, a figyelő pontoké tereptani megjelöléssel történhet. A járőrök menetvonalai a biztosítási övben hálózzák be a biztosítási öv egészét, kapcsolódjanak tájékozódási pontokhoz, érintsék a rejtett megközelítés szempontjából legvalószínűbb irányokat, útvonalakat, a rejtőzésre alkalmas tereptárgyakat, egyben a járőr részére is biztosítsanak rejtett mozgási lehetőséget. Az őrzött területen érintsék a veszélyeztetettebb őrhelyeket, létesítményeket, illetve a meghatározott objektumrészeket.

A járőrmenetvonal hosszának meghatározása során az alábbiakat kell figyelembe venni: a támadó várható megközelítési irányaiban lévő őrhelyeket, objektumrészeket,

valószínű támadási célpontokat 30-40 percenként, a más irányban lévőket 40-60 percenként kell a járőrnek érintenie;

a csak járőrrel őrzött objektumokat általában 1-2 óránként, esetleg sűrűbben kell a járőrnek ellenőriznie.

A járőr figyelőpontjait a rejtett megközelítési utak mentén kell kiválasztani, lehetőleg rejtett és legkedvezőbb figyelési feltételeket biztosító helyen. Itt a járőr számára figyelési szektort vagy körkörös figyelést kell meghatározni. A figyelőponton a járőr 10-15 percig tartózkodhat.

A figyelő őrszemet a terep azon kiemelkedő pontjain kell alkalmazni, amelyek az őrzött terület egészére, vagy nagy részére, a megközelítési útvonalakra és a feltételezett támadási irányokra rálátást biztosítanak.

7.2.4. Az őrség tagjai, az általános rendőri ismereteken túl, legyenek képesek: az objektumok, illetve az ott tartózkodó személyek ellen irányuló terror- és más

bűncselekmények előkészületére utaló jelek felismerésére; a bűncselekmények megelőzésére irányuló intézkedések bevezetésére; bűncselekmények bekövetkezése esetén szükséges elsődleges rendőri intézkedések

végrehajtására; az őrhelyen alkalmazott speciális híradó- és biztonságtechnikai berendezések

kezelésére; a vezénylő, illetve a területileg illetékes rendőri szervek ügyeleti szolgálataival a

folyamatos kapcsolattartásra; a kényszerítő eszközök készségszintű alkalmazására; megbízható helyismeret, jó lakossági kapcsolatok kialakítására.

7.3. Az őrzés végrehajtásaAz I. kategóriába sorolt, őrséggel őrzött objektumok őrzésére végrehajtási tervet, a II. és III. kategóriás objektumokhoz objektum-őrutasítást, illetve járőr-útiránytervet kell kidolgozni.

7.3.1. A végrehajtási terv tartalmazza: az őrzendő objektum megnevezését, pontos helyét, címét; az objektum biztonsági kategóriába sorolását, a veszélyeztetettségről rendelkezésre

álló adatokat; az őrzésre vonatkozó általános rendelkezéseket; az őrzést végrehajtó szerv (alegység, szolgálati csoportosítás) megnevezését;

az őrség állományát, felszerelését, fegyverzetét, szolgálati idejét, az őrségváltás rendjét;

az őrhelyek számát; az alkalmazott őrzéstechnikai és objektumvédelmi műszaki létesítményeket,

berendezéseket; az őrök felállítási helyét, mozgási körletét, a járőrök menetvonalát, a

figyelőpontokat, a figyelési, tüzelési szektorokat, általános és speciális feladatokat; az őrök (járőrök) felállításának (kiküldésének) idejét, az őrök (járőrök) váltásának

rendjét; azokat az őrhelyeket, amelyek egy esetleges támadás elhárítása szempontjából

számításba jöhetnek, feladataikat a támadás elhárításában; az együttműködési feladatokat; az összeköttetés, a jelentések rendjét, a jeleket, jelzéseket.A végrehajtási tervhez mellékelni kell: az őrhelyvázlatot; a bevezetendő biztonsági intézkedéseket, rendszabályokat, a biztonsági

ellenőrzések végrehajtásának rendjét; az őrhelyenként, figyelőpontonként, menetvonalanként kidolgozott őrutasításokat,

járőr- útirányterveket.

7.3.2. Az objektum-őrutasítás tartalmazza: az őrzendő objektum megnevezését; az őrzésre vonatkozó általános rendelkezéseket; az őr felállítási helyét, mozgási körletét, feladatát; támadás esetén a tevékenységét; az őr szolgálati idejét, váltásának rendjét; az öltözetet, felszerelést, fegyverzetet; az összeköttetés és a jelentések rendjét.

7.3.3. A járőr-útiránytervben a fent meghatározottakat értelemszerűen kell rögzíteni. Ezen felül az útiránytervnek tartalmaznia kell a járőr megindulási helyét, menetvonalát, figyelőpontjait is.

7.3.4. Az őrhelyvázlatban grafikusan kell ábrázolni: az őrzendő objektumot; az őrzés vonalát és az őrzés-védelmi körlet határát; az őrzéstechnikai és objektumvédelmi műszaki létesítményeket; az őrzés-védelmi körleten belül és kívül lévő fontosabb tereptárgyakat; az őrhelyeket, az őrök felállítási helyét, mozgási körletét, figyelési, tüzelési

szektorait, a járőrök menetvonalát, figyelőpontjait, a figyelő őrszemek szolgálati helyeit;

az őrzött terület elleni támadás valószínű irányait, a rejtett megközelítésre alkalmas útvonalakat.

7.3.5. Az őrség részére az alábbi szolgálati okmányokat kell biztosítani az őrzés végrehajtási tervét; az őrhelyvázlatot; az objektum-őrutasításokat és járőr-útirányterveket; őrnaplót;

belső leltárt;

a szükségnek megfelelően a biztonságtechnikai berendezések, híradó eszközök kezelési utasításait; okmány- és pecsétnyomó mintákat; az objektumba belépésre jogosultak jegyzékét; belépési okmánytömböt; a biztonsági rendszabályokat; a tűzriadó tervet.

7.4. Az őrszolgálat végrehajtásaAz őrszolgálatba vezényelt rendőröket a sajátos feladathoz igazodó felkészítésben kell részesíteni. A speciális felkészítés, majd a továbbképzések programja tartalmazzon lőkiképzést, fizikai képzést (állóképesség növelése, kényszerítő eszközök alkalmazása, önvédelem), híradó- és biztonságtechnikai ismereteket, terrorelhárítási alapismereteket, kommunikációs készségfejlesztést, valamint külképviseleti objektumok esetében a szolgálatellátáshoz nélkülözhetetlen minimális nyelvismeretet.

Huzamosabb ideig tartó őrzés esetén a biztonsági szempontból jelentős helyi és személyi ismeretek kialakítása, az adott szolgálati helyre jellemző sajátos rendszabályok alkalmazásának készségszintű elsajátítása érdekében adott őrhelyre folyamatosan, lehetőleg ugyanazokat a rendőröket kell vezényelni.

Az őrparancsnok az őrzés megkezdésekor vegye át az őrzött objektum őrzésbiztonsági berendezéseit, az őrség elhelyezési körletét, győződjön meg azok sértetlenségéről, ellenőrizze a technikai berendezések, híradó eszközök működőképességét, az őrhelyeket, megállapításait rögzítse az őrnaplóban. Személyesen vegyen részt az őrök felállításában.

Az őrség váltásakor a régi őrparancsnok tájékoztassa az új őrparancsnokot az őrszolgálat során szerzett tapasztalatokról, az őrzés biztonságát érintő megállapításairól, adja át az őrség körletét, a technikai eszközöket, az őrszolgálati okmányokat. A régi és az új őrök váltását az őrhelyeken közösen hajtsák végre. Az átadás-átvétel megtörténtét rögzítsék a régi őrség őrnaplójában, majd tegyenek jelentést az elöljáró parancsnoknak (ügyeletnek).

Az őrök váltásakor a régi őr adja át őrhelyét, az őrzésbiztonsági berendezéseket, a híradó eszközöket és a szolgálati okmányokat. Tájékoztassa az új őrt az őrzés során szerzett tapasztalatairól, intézkedéseiről, az őrzés biztonságát befolyásoló megállapításairól. A váltás megtörténtéről tegyenek jelentést az őrparancsnoknak (felvezetőnek).

Amennyiben az őrzést az őrzött terület határán kívül kell ellátni, az őrszolgálatot ellátó rendőr az objektum területére kizárólag az elöljáró parancsnok utasítására vagy az objektum biztonságáért felelős személy felkérésére, illetve hozzájárulásával léphet be. Erről a rendőr a szolgálat befejezése után írásban tegyen jelentést.

7.5. Az őrszolgálatot ellátó rendőr általános feladata hajtsa végre az előírt biztonsági ellenőrzéseket;

tartsa távol az illetéktelen személyeket az őrzött területtől, akadályozza meg, hogy oda behatoljanak, ellenőrizetlenül tárgyakat bejuttassanak, vagy onnan kivigyenek;

fedje fel az őrzött objektum, vagy az ott dolgozó, tartózkodó személyek ellen irányuló bűncselekmények előkészületére utaló jeleket;

az objektum biztonságával összefüggő megállapításait azonnal jelentse az őrparancsnoknak (ügyeletnek), kérjen segítséget, figyelmeztesse az objektumban tartózkodókat a veszélyre;

tegyen meg minden lehetséges intézkedést a bekövetkezett támadás elhárítására, az őrzött objektum biztonságának megóvására.

7.6. Az őrszolgálatot ellátó rendőrnek az őrhelyen (menetvonalon, figyelőponton) tilos eltérni az objektum-őrutasításban, járőr-útiránytervben rögzített feladataitól; őrhelyét, menetvonalát, figyelőpontját jogszabályban meghatározott esetek

kivételével elhagyni, az őrzött területen kívüli őrhely esetén a létesítmény területére engedély (felkérés) nélkül belépni;

felszerelését lerakni, ruházatán, egyéni védőeszközein a megengedettől eltérő könnyítéseket alkalmazni;

lefeküdni, étkezni, olvasni, rádiót, magnót, lemezjátszót hallgatni, tv-t nézni, illetve minden olyan más tevékenységet folytatni, amely figyelmét elvonja a szolgálat ellátásától.

7.6. Az őrségbe beosztott rendőrök feladatai7.6.1. A felállított őr

Legyen tisztában az általa őrzött objektum veszélyeztetettségi fokával, az őrzött létesítmény ellen intézhető támadás lehetséges formáival és módjaival. Ismerje az objektum rejtett megközelítési útvonalait, a legsebezhetőbb pontokat, az őrszolgálati okmányokban előírt kötelmeit. Ismerje a szomszédos őrhelyek, járőrútvonalak helyét, szorosan működjön együtt az ott szolgálatot teljesítőkkel. Felállítása után hajtsa végre a biztonsági ellenőrzéseket. Folyamatosan tartsa megfigyelés alatt a biztosítási öv belátható részét, őrizze őrhelyét és szükség esetén önfeláldozóan védje meg azt. Fegyverét tartsa állandóan tűzkész állapotban, legyen készen arra, hogy szükség esetén késedelem nélkül használhassa, azt semmilyen körülmények között nem teheti le és nem adhatja ki a kezéből. Őrparancsnoka (őrparancsnok-helyettese) és felvezetője, illetve az általuk kísért személyek a kivételével senkit se engedjen saját magához, az őrhelyhez és az őrzött létesítményhez. Tudja kezelni az őrhelyen lévő technikai eszközöket és tűzoltó berendezéseket.

Tartsa távol az illetékteleneket az őrzött területről, akadályozza meg, hogy oda behatoljanak, tárgyakat ellenőrzés nélkül bejuttassanak, vagy onnan kivigyenek. Ennek érdekében: ha az őrhelyét, az őrzött területet illetéktelen közelíti meg, kényszerítő eszközeit

helyezze készültségi helyzetbe, a személyt tartóztassa fel, oktassa ki, hogy őrzött területen tartózkodik, szólítsa fel kitérésre, visszafordulásra;

amennyiben a személy nem tesz eleget felszólításának kényszerítő eszközök alkalmazásával akadályozza meg a továbbhaladását, és azonnal tegyen jelentést az őrparancsnoknak;

ha az őrzés vonalánál csoportosulást észlel, szólítsa fel a személyeket távozásra, akadályozza meg az őrzött területre történő behatolásukat, és ezzel egyidejűleg tegyen jelentést az őrparancsnoknak;

amennyiben rendőri intézkedést igénylő cselekményt (bűncselekmény, közúti baleset stb.) észlel, intézkedést csak abban az esetben kezdeményezhet, ha erre utasítást kapott, illetve az intézkedésével nem veszélyezteti az őrzés biztonságát;

ha az őrszolgálatát az objektum beléptető helyén teljesíti és az őrutasítás szerint jogosult a ruházat és csomag átvizsgálására, akkor a be- és kilépésre jelentkező személyeknél az eligazításnak megfelelően hajtsa végre az átvizsgálásokat;

azt a személyt, aki a be-, illetve kiléptetés során olyan tárgyat tart magánál, amelyiket az őrzött területre tilos bevinni, vagy onnan kivinni, tartóztassa fel és tegyen jelentést az őrparancsnoknak;

abban az esetben, ha az őrzést az őrzött terület határán kívül teljesíti az őrzött objektum területére csak az elöljáró utasítására, vagy az objektum biztonságáért felelős személy felkérésére léphet be.

Ha az őrhelyen, illetve annak közelében rendellenességet észlel, vagy ha ott rendzavarás fordul elő, hívja ki az őrparancsnokot. Az őrség megerősítésére kiküldött járőr parancsnokát köteles tájékoztatni az őrzés során tapasztaltakról.

7.6.2. A biztosító járőr A járőr szolgálati ideje alatt őrszolgálati feladatot lát el, ugyanazok a jogai és kötelességei, mint a felállított őrnek. Ismerje menetvonalát, feladatát, a felállított őrök elhelyezését. Az őrzött objektum területe felé közeledő személyeket igazoltassa és annak eredményétől függően fordítsa vissza, engedje tovább, fogja el. Az őrzött objektum elleni támadás esetén, vegyen részt annak elhárításában. Menetvonalán a meghatározott helyeken hajtson végre 10-15 perces állófigyelést. Észleléseiről, gyanús személyekről, intézkedéseiről azonnal tegyen jelentést az őrparancsnoknak.

7.6.3 A felvezető Őrségváltáskor a régi felvezetőtől vegye át a pecsétmintákat, az őrök felvezetésekor az őrzendő létesítményeket. Ismerje a hozzá tartozó őrhelyek számát, elhelyezését, őrzésvédelmi viszonyait, a pecséteket és minden őrhelyre vonatkozóan a felállított őr kötelmeit. Az őrök felvezetése előtt, győződjön meg arról, hogy ismerik-e a feladataikat, az összeköttetés módját. Ellenőrizze a fegyverek töltését, váltás után az ürítését. A szolgálati utasításban meghatározott időben vezesse fel a váltást, ellenőrizze az őrhely átadás-átvételét, a pecséteket, a technikai eszközöket. Rendellenesség észlelése esetén azonnal tegyen jelentést az őrparancsnoknak. Váltás után jelentse a váltás megtörténtét az őrparancsnoknak.

7.6.4. Az őrparancsnok (őrparancsnok-helyettes) feladataiIsmerje az őrség feladatát, az őrutasításban, az őrhelytáblázatban, az őrhely és védelmi vázlatokban meghatározottakat. Az első váltás előtt ossza be az őrség állományát támadás, tűz, elemi csapás esetén a feladatok ellátására. Időben intézkedjen a váltások végrehajtására. Az őrhelyen észlelt rendellenesség esetén az őr – váltáskor a felvezető – hívására menjen a helyszínre, állapítsa meg a rendellenesség jellegét és tegye meg a szükséges intézkedéseket. A technikai eszközök (híradó, jelző) meghibásodása esetén a készültségből küldjön ki járőröket az őrzés megerősítésére. Ha az őr fegyverét használta, azt haladéktalanul jelentse a kiküldő parancsnoknak, az őrt váltsa le és intézkedjen a helyszín biztosítására. Az őrzött objektum területén elfogott személyeket kérdezze ki és intézkedjen előállításukra. Az őrszolgálati kötelmeket megszegőket váltsa le és kezdeményezze fegyelmi felelősségrevonásukat. Ha az őrség állományából valaki megbetegszik, azonnal jelentse elöljárójának. A szolgálat ellátása alatt legalább

két esetben ellenőrizze a felállított őröket, az őrzött objektum területét, jelzőrendszerét. Ha a szolgálat ellátására képtelenné válik, azt haladéktalanul jelentse elöljárójának.

A VÉDELEM

8. A védelem fogalma, tartalma8.1. A védelem az objektumok őrzésére, valamint az őrzés megerősítésére rendelt

csapaterőnek az a tervszerű tevékenysége, amelynek célja, hogy biztosítsa a meghatározott objektum sérthetetlenségét, felderítse a támadók szándékát, megakadályozza személyek vagy csoportok erőszakos behatolását, visszaverje támadását, és kedvező feltételeket teremtsen a támadók elfogásához.

A védelem magába foglalja: az első csapás (támadás) felfogását; az objektum őrzésvédelmi körzetébe behatolt támadók kiszorítását; az elfogás, felszámolás végrehajtását.

A védelem eredményessége függ: az őrszolgálatot ellátó állomány kiképzettségétől, éberségétől; a bevonható erők gyors mozgósításának lehetőségétől; a mozgósítható erők és eszközök létszámától; a védők állóképességétől, helyismeretétől, manőverező képességétől; az őrzésvédelmi körzet kiépítettségétől, technikai ellátottságától; a támadók számbeli fölényétől, elszántságától és felszerelésétől; a meglepés, a kezdeményezés megragadásától és megtartásától.

8.1.1. Az objektumok védelme a kialakult helyzettől, a védelmi tevékenységet kiváltó eseményektől függően I. fokú vagy II. fokú védelem lehet. Az I. fokú objektumvédelmet váratlan támadás esetén kell elrendelni. A védőerő

az objektum őrzésére felállított őrségből, az objektum- és biztosító őrökből, járőrökből, az ügyeleti és a készültségi szolgálatból, valamint az épületekben a napi munkát végző hivatásos állományból állhat. A rendelkezésre álló erőket és tűzeszközöket az adott helyzet figyelembevételével elsősorban az épületek földszinti részeinek, bejáratainak a védelmére, a támadók bejutásának megakadályozására kell alkalmazni.

A II. fokú objektumvédelem az objektum teljes, összefüggő védelmére kijelölt személyi állomány, fegyverzet, műszaki eszközök, felszerelések, berendezések terv szerinti alkalmazását jelenti. Létrejöhet az I. fokú objektumvédelemből vagy közvetlenül is elrendelhető. A II. fokú objektumvédelemnek az objektum megtartásán kívül biztosítania kell a támadók elfogását, vagy felszámolását az objektum környékén, vagy annak területén.

8.2. A védelem előkészítése és végrehajtásaA védelem előkészítése, annak megtervezése, megszervezése valamint vezetése a körletparancsnok, vagy az általa kijelölt védelmi parancsnok feladata. Amennyiben a kialakult helyzet alapján a lőfegyverhasználat esetei fennállnak, úgy a védelmet lőfegyverrel, egyéb esetekben a tömegoszlatásra vonatkozó kényszerítő eszközök alkalmazásával kell ellátni.

8.2.1. A védendő objektum megtartása érdekében az objektum jellegétől függően általában két védelmi övet kell kialakítani. Az első védelmi övben az objektum külső védelmét,

a második védelmi övben az objektum belső, közvetlen védelmét kell megszervezni. A külső védelmi övet az őrzés vonalán kell létrehozni. Ha a védelmi parancsnok a támadók feltartóztatását már az objektum megközelítési útvonalain tervezi, akkor a külső övet az őrzés vonalán kívüli, előretolt erők védőállásai képezzék.

Többemeletes épületek II. fokú védelmét lépcsőzetesen kell megszervezni. Az első lépcsőt képezzék a pince, a földszint és az első két emelet helyiségei, amelyekből lehetséges az alagsor, az épületek közötti közműalagutak, átjárók, bejáratok, előterek, továbbá a közvetlen közelben lévő utcák, terek tartós megfigyelése és a szükséges ellentevékenység végrehajtása. A második lépcső foglalja magában a közbülső emeletek helyiségeit, ahonnan jól megfigyelhetőek a szomszédos utcák, az épületek bejáratai és ablakai, az udvarok, s ezekre a területekre a kilátás és a kilövés lehetősége biztosított. A harmadik lépcső terjedjen ki a felső emeleti helyiségekre, a padlásra, a tetőtérre, amelyek alkalmasak a távolabbi területek megfigyelésére.

8.2.2. A védelemhez rendelkezésre álló erőkből és eszközökből védőcsoportokat és tartalékot kell létrehozni. A védőcsoport a külső vagy a belső védelmi övben meghatározott terepszakasz, irány vagy létesítményrész (lépcső) védelmét látja el, létszáma egy rajtól egy századerőig terjedhet. Megerősíthető egyéni védő- és kényszerítő eszközökkel, sorozatlövő tűzfegyverekkel, robbanófegyverekkel, műszaki záró eszközökkel. A védőcsoport részére biztosítani kell a védelmi berendezések telepítéséhez, a tüzelőállások kiépítéséhez szükséges anyagokat, eszközöket is. A védőcsoportok között látó- és tűzösszeköttetést kell szervezni, biztosítani kell manőverezési lehetőségüket.

8.2.3. A védelem szervezett megkezdése és végrehajtása érdekében a védelmi parancsnoknak (körletparancsnoknak) objektumvédelmi tervet, rendőrségi objektumok esetében körletvédelmi tervet kell készítenie, amelyet az elöljáró parancsnok hagy jóvá. Az objektum- (körlet-) védelmi terv tartalmazza:

az I. fejezetben- az objektum leírását, a védelem szempontjából kedvező és kedvezőtlen

jellemzőit;- a támadó számára kedvező, rejtett megközelítési irányokat;- a védelmi parancsnok megnevezését, feladatait;- a védelmi riadó elrendelésének eseteit, a riadó elrendelésére jogosultakat;- az objektumvédelmi riadó elrendelésének rendjét, módját;

a II. fejezetben az I. fokú védelemre vonatkozóan- a védelem elgondolását;- az elsődleges intézkedéseket és a bevezetendő biztonsági rendszabályokat;- a védelemhez rendelkezésre álló erők és eszközök összevonásának és a

védőcsoportok megalakításának rendjét; - a védőcsoport (ok) feladatait;- a védelmi parancsnok vezetési pontját;

a III. fejezetben a II. fokú védelemre vonatkozóan- a védelem elgondolását;- az elsődleges intézkedéseket és a bevezetendő biztonsági rendszabályokat;

- a védelemhez rendelkezésre álló erők és eszközök összevonásának, a védőcsoport (-ok) és a tartalék megalakításának rendjét;

- a védőcsoport (ok) feladatait;- a védelmi parancsnok vezetési pontját;

a IV. fejezetben az egyéb rendelkezéseket- a tűzmegnyitás és a tűzvezetés rendjét;- a kényszerítő eszközök alkalmazásának szabályait;- az együttműködést a védőcsoportok között és a mindenoldalú biztosítás

feladatait;- a tűzvédelmi, fényálcázási, mentési és más rendszabályokat;- az összeköttetés rendjét, a jeleket, jelzéseket;- a vezetés feladatait.- Az objektum- (körlet-) védelmi tervhez mellékelni kell- vázlatot az I. fokú objektumvédelem elgondolásáról;- vázlatot a II. fokú védelem elgondolásáról;

8.2.4. Amennyiben a védelmi tervben meghatározott védelmi parancsnok egy váratlan támadás során nem tartózkodik az objektumban, úgy az I. fokú védelem vezetését az őrparancsnok, vagy az ügyeletes látja el. A kialakult helyzet alapján az alábbi elsődleges intézkedéseket kell megtennie: az I. fokú védelmi riadó elrendelése az őrség, az őrök, az épületben szolgálatot,

illetve napi munkát ellátó személyi állomány részére; a védelmi állások (tüzelőállások) elfoglalása, az épület bejáratainak, földszinti

ablakainak azonnali lezárása, szükség esetén eltorlaszolása; intézkedés a közterületi szolgálatok összevonására, amennyiben lehetséges, a

berendelésére, a védő erők megerősítésére; a kialakult helyzet és a tett intézkedések jelentése az elöljáró ügyeletnek, a rendőri

szerv vezetőjének.

8.2.5. Az objektumvédelmi riadó elrendelhető ha az épületet (objektumot) fegyveres támadás éri; ha egyéb felderítési adatok alapján tudomást szerzünk az épület ellen készülő

támadásról; ha az épület (objektum) közelében bűnöző csoportok tevékenykednek, vagy azok

felszámolása folyamatban van; ha a lakosság tömeges megmozdulásával számolni kell és a tömeg támadása az

épület birtokbavétele, megsemmisítése, vagy az épületet védő erők ellen irányul.

8.2.6. Az objektumvédelem érdekében alkalmazható előzetes intézkedések és rendszabályok A felderítő tevékenység bevezetése; a várható támadási irányban levő tűzfészkek és őrök megerősítése; a védőerők tüzelőállásba rendelése; a külső biztosítási öv védelmére szervezett csoportok kiküldése; a tartalék készenlétbe helyezése; az épületbe (objektumba) történő belépés megszigorítása; az együttműködésre kijelölt szervek értesítése; a légoltalmi, tűzbiztonsági eszközök és az épület megerősítésére szolgáló műszaki

és technikai berendezések készenlétbe helyezése.

8.2.7. Az objektumvédelem érdekében alkalmazható korlátozó intézkedések gyalogosforgalom elterelése az épület (objektum) mellől; gyalogosforgalom korlátozása az objektum közelében; mindennemű forgalom betiltása a környező utcákon, tereken; a környező épületekben lakók mozgásának a korlátozása; a felderítés és a korlátozó intézkedések betartása érdekében járőrözés bevezetése,

az épület körzetében, figyelők elhelyezése; felderítés bevezetése; a külső szervek által végzett munka betiltása az objektum területén, vagy közvetlen

közelében.

Ezek az intézkedések – a helyzettől függően – lehetnek állandó jellegűek és időszakosak, bevezetésre kerülhetnek teljes egészében, vagy csak részben.

8.3. Az objektumvédelem módjaiAz objektumvédelem megszervezésénél, a védelem módjának megválasztásánál figyelembe kell venni: az őrzött épület (objektum) jellegét, az épület területi elhelyezkedését, az épület kiterjedését, a rendelkezésre álló erőket és eszközöket.

Az objektumvédelem megszervezésére vonatkozó általános elvek figyelembe vételével az I. és II. fokú védelem megszervezhető: pontvédelemmel; körvédőképes védelemmel; a kettő együttes alkalmazásával.

8.3.1. PontvédelemA pontvédelem az objektum fontosabb részének védelmét szolgálja. A védelemnek ezt a módját akkor alkalmazzuk, ha az épület elhelyezési viszonyai, belső adottságai, a védelem ellátására rendelkezésre álló erő az épület egész területére kiterjedő körvédőképes védelem megvalósítását nem teszi lehetővé.

A pontvédelem nem szolgálja az objektum egész területének védelmét. Kizárólag a legfontosabb épületrész megtartását teszi lehetővé. Pl.: egy épületnél csak a bejárati kapunak a védelme van megszervezve.

Pontvédelem alakulhat ki a védelmi harc megvívása során abban az esetben, ha a támadó bűnöző egy részének, kisebb csoportoknak sikerült beékelődniük az épületbe (objektumba) és megközelítették egyes fontosabb pontjait. Ilyen esetben a körvédőképes védelem fenntartása mellett a tartalék egy részének pontvédelemre kell berendezkednie, s a bűnöző felszámolásáig, illetve vissza-vetéséig el kell látnia a fontosabb épületrészek védelmét.

8.3.2. Körvédőképes védelemA körvédőképes védelem az objektum egész területének védelme. A védelemnek ez a módja lehetővé teszi – a váratlanul egyszerre több irányból végrehajtott támadás

esetén is – a bűnöző épületen (objektumon) kívüli megsemmisítését, a támadás szétverését. Körvédőképes védelmet kell szerveznünk minden esetben, ahol ezt a rendelkezésre álló erők és az épület fekvési, építészeti adottságai lehetővé teszik.

8.3.3. Körvédőképes védelem pontvédelemmel alkalmazva Ezt a védelmi módot nagyobb jelentőségű objektumok védelme során alkalmazzuk. Ebben az esetben a körvédőképes védelem pontvédelemmel is kiegészül, amit az objektum legfontosabb részének külön védelmére szervezünk.Pl.: egy objektumon belül a fegyver- és lőszerraktár védelmére.

8.4. Az épületvédelmi harc megvívásának és vezetésének sajátosságaAz épületet (objektumot) támadó, vagy annak közelében megjelent bűnöző felszámolására irányuló védelmi harc vezetése és a harc megvívása a védelmi harc általános elvei mellett különböző formát, jelleget ölthet, melyet rendszerint különböző tényezők határoznak meg: az épület (objektum) elhelyezkedési sajátosságai (egyedülálló tömbépületben

helyezkedik el, stb.); a bűnöző, vagy ellenséges csoport által az épület (objektum) elleni támadás során

alkalmazott harceljárás; a támadókkal a harcérintkezés közvetlen az épületnél, vagy annak közelében

történt-e; az épület védelmére rendelkezésre álló erők és eszközök; az épületet (objektumot) védő erőkkel együttműködő fegyveres erők részéről

várható segítség ideje.

Az épületvédelem sikere függ: a szervezettségtől; a személyi állomány kitartásától és szívósságától; a tűzeszközök ésszerű alkalmazásától; az épület körül levő házak, parkok és utcák kedvező feltételeinek és műszaki

berendezéseinek kihasználásától; az erőkkel és eszközökkel végrehajtott célszerű manőverezéstől.

Bűnöző támadása esetén az alegységeknek szilárdan kell tartaniuk a kijelölt védőállásaikat, amelyeket az elöljáró parancsnok parancsa nélkül nem hagyhatnak el.

8.5. Rendőrségi objektumok védelmeA rendőrségi objektumok védelmét elsősorban a váratlan támadás esetére kell megszervezni. A védőerő az objektum őrzésére felállított őrségből, az ügyeleti és készültségi szolgálatból, valamint az épületekben a napi munkát végző hivatásos állományból áll. A rendelkezésre álló erőket és tűzeszközöket az adott helyzet figyelembevételével alapvetően a bejáratok az épületek földszinti részeinek a védelmére, a támadók bejutásának megakadályozására kell csoportosítani.

A védelmi tervben meghatározott parancsnok beérkezéséig a tevékenység irányítását az őrparancsnok, vagy az ügyeletes tiszt látja el.

A kialakult helyzet alapján teendő elsődleges intézkedések: váratlan támadás esetén védelmi riadó elrendelése az őrség, az ügyeleti és

készültségi szolgálatok részére;

védelmi riadó elrendelése az épületben napi munkát ellátó hivatásos személyi állomány részére;

az épület bejáratainak azonnali lezárása; a kialakult helyzet, a tett intézkedések jelentése az elöljáró ügyeletnek és a rendőri

szerv (vezénylő alegység) vezetőjének (parancsnokának); intézkedés a közterületi és őrszolgálatok berendelésére, az épületőrzés

megerősítésére a kijelölt tüzelőállások elfoglalására.

Az I. fokú objektumvédelem az objektum teljes védelmére kijelölt megerősítő erők beérkezéséig és a védelmi terepszakaszok elfoglalásáig, vagy a támadás elhárításáig, az objektumvédelmet kiváltó okok megszűnéséig tart.

A II. fokú objektumvédelem az őrzésre és a védelemre kijelölt teljes személyi állomány fegyverzet, műszaki eszközök, felszerelések, berendezések terv szerinti felhasználását jelenti.

A II. fokú objektumvédelemnek az objektum megtartásán kívül.

II.

SAJÁTOS TAKTIKAI ELJÁRÁSOK

A BIZTOSÍTÓSZOLGÁLAT

9. A biztosítószolgálat fogalma, tartalmaA biztosítószolgálat adott helyen, körzetben, vagy útvonalon a közbiztonságot veszélyeztető cselekmény, esemény megelőzése, megakadályozása, a rend fenntartása, a személy- és vagyonbiztonság megóvása érdekében alkalmazott összetett rendőri intézkedés. A biztosítószolgálat a rendőri csapaterőnek az a szervezett tevékenysége, amely meghatározott esetekben a létrehozott szolgálati csoportosításokkal és a taktikai eljárásokkal biztosítja az eredményes rendőri intézkedést. Tartalmát általában fokozott ellenőrzések, biztonsági, közlekedésrendészeti, személy- és létesítménybiztosítási intézkedések képezik.

9.1. A biztosítószolgálat fajtái az utazás- (szállítmány-) biztosítás, a rendezvénybiztosítás valamint a nagy területű helyszín biztosítása. Az utazás- (szállítmány-) biztosítás célja védett személy, szállítmány ellen

irányuló bűncselekmények megakadályozása, szándékos, vagy gondatlan veszélyeztetés elhárítása, a közlekedési balesetek megelőzése, a biztosított járművek akadálytalan haladásához, a célállomás tervezett időben, sértetlenül történő eléréséhez szükséges feltételek megteremtése. Az utazás- (szállítmány) biztosítás a rendőri csapaterő nyílt tevékenységén keresztül valósul meg. A biztosítás kiterjed a védett személyekre, gépjárműveikre, mozgás közben közvetlen kisérésükre, az indulási, a megállási, az érkezési programhelyekre és az egyéb veszélyt jelentő helyszínekre.

A rendezvénybiztosítás célja a nagy tömeget vonzó rendezvények jogszerű, zavartalan lebonyolításához szükséges feltételek megteremtése, a rendezvényen és annak körzetében a személy-, a vagyon- és a közlekedésbiztonság fenntartása.

A nagy területű helyszín biztosításának célja meghatározott körzetben folytatott kármegelőzési, vagy kárelhárítási munkálatok zavartalan végrehajtásához szükséges feltételek megteremtése, zárlati intézkedések érvényesítése, katasztrófa elhárítási, vagy más polgári védelmi rendszabályokhoz kapcsolódó közbiztonsági feladatok ellátása.

9.1.1. A csapaterő alkalmazásának elrendelésére jogosult vezető a biztosítószolgálat fajtájától, az esemény várható hatásától függően biztonsági rendszabályokat állapíthat meg. A biztonsági rendszabályok meghatározása függ:Utazás- (szállítmány-) biztosítás esetén: a védett személy, csoport, szállítmány veszélyeztetettségének fokától; a szállítmány veszélyességétől; a szállító jármű fajtájától; az utazás, szállítás módjától; az útvonal jellegétől; a kijelölt útvonal közlekedésbiztonsági helyzetétől; a célállomásra történő eljutás sürgősségének a fokától; a napszaktól, az évszaktól és az időjárástól.

Rendezvénybiztosítás esetén: a rendezvény helyétől, idejétől, programjától; a rendezvény résztvevőinek létszámától, összetételétől, hangulatától, szándékától;

a közlekedés biztonságára, zavartalanságára gyakorolt hatásától; a várható jogsértésektől; a rendezvényen megjelenő védett személyek számától.Nagy területű helyszín biztosítása esetén: a várható vagy megtörtént baleset, katasztrófa vagy más káresemény fajtájától; a következmények fokától, az adott területen vagy annak körzetében élő lakosságra

gyakorolt hatásától; a bevezetett védelmi, megelőzési, vagy elhárítási intézkedések tartalmától,

megvalósításuk rendjétől, módjától, várható időtartamától, a közreműködők körétől;

a napszaktól, évszaktól és az időjárástól.

9.1.2. A biztosítószolgálat során bevezetésre kerülő rendszabályok tartalma magában foglalja: meghatározott területek lezárását, a be- és a kilépés, valamint az ott-tartózkodás

szabályainak a megállapítását, a rendőri jelenlét, illetve a közreműködés biztosítását; a területen tartózkodók, az oda belépni szándékozók igazoltatását, épület, építmény,

ruházat, csomag vagy járművek átvizsgálását, technikai biztonsági ellenőrzés végrehajtását; a közbiztonságra veszélyt jelentő anyagok, eszközök bevitelének korlátozását,

megtiltását, elvételét; az őrizetlenül hagyott, a közbiztonságra veszélyt jelentő tárgyak eltávolítását,

megsemmisítését; a közterületen szabálytalanul elhelyezett jármű eltávolítását; a közúti forgalom irányítását, korlátozását vagy szüneteltetését; a nyilvános és közforgalmú helyek működésének korlátozását; az érintettek (résztvevők, közreműködők, lakosság, közvélemény) tájékoztatását.A biztosítószolgálat részletes biztonsági rendszabályai szolgálati titkot képeznek, fokozatait külön rendelkezés állapítja meg.

9.2. Az utazás- (szállítmány-) biztosításAz utazás- (szállítmány-) biztosítása az utazás (szállítás) jellegétől függően közút, vasút, vízi út, vagy repülőtér (leszállóhely) biztosítás lehet.

9.2.1. Az utazás- (szállítmány-) biztosítás során biztosított útvonalat kell kijelölni. A biztosított útvonal az indulási helytől a célállomásig tart. A biztosított útvonal egy megyét (a fővárost) érintő része a területileg illetékes rendőr-főkapitányság biztosítási szakasza. A biztosítási szakaszt vonalszakaszokra kell felosztani. A vonalszakasz általában az útvonal egy rendőrkapitányság illetékességi területén áthaladó része, amely az útvonal sajátosságaitól, az alkalmazott rendőri erők nagyságától függően ettől eltérően is kijelölhető. A rendőri erők és eszközök alkalmazása, vezetése érdekében a vonalszakasz vonalrészekre osztható. A biztosítási szakaszon a biztosítás előkészítéséért és vezetéséért a megyei (budapesti) rendőrfőkapitány vagy az általa kijelölt vezető (biztosításparancsnok) a felelős. A vonalszakasz parancsnokát a megyei (fővárosi) biztosítás parancsnoka, a vonalrész parancsnokot a vonalszakasz parancsnoka jelöli ki.

9.2.2. Az utazás- (szállítmány-) biztosítás céljának elérése érdekében a bevezetett biztonsági rendszabályok magukban foglalják:

Közútvonal biztosítása esetén a közúton haladó, azt szintben vagy felüljárón keresztező jármű- és

gyalogosforgalom elterelését, vagy szüneteltetését; az igénybe vett útvonal kiürítését; az útvonal előzetes biztonsági ellenőrzését; a kihelyezett közlekedési jelzőtáblák megváltoztatásával a közlekedés rendjének

módosítását; a forgalomirányító jelzőlámpák kikapcsolását, a karos forgalomirányítás

elrendelését; a védett járművek előtt forgalomterelő, előjelző, felvezető, oszlopvezető, a védett

járművek mögött oszlopzáró rendőrségi járművek közlekedtetését; a védett járműveket kísérő fedezőcsoport alkalmazását; az útvonal veszélyt jelentő pontjain, szakaszain biztosítócsoportok elhelyezését; tartalékerők és- eszközök készenlétben tartását.Vasútvonal biztosítása esetén a szintbeli közúti kereszteződések, közúti felüljárók forgalmának korlátozását vagy

szüneteltetését; a vasúti közlekedés biztonságát szolgáló berendezések, kezelőhelyiségek

felügyeletét; a vasútvonalon veszélyt jelentő pontokon, szakaszokon biztosítócsoportok

alkalmazását; az induló, érkező állomásokon a peronok kiürítését, a kijáratok szabadon tartását, a

gépjárművekbe történő átszállás zavartalanságának megteremtését; a közbeeső vasútállomásokon, megállóhelyeken a rendőri jelenlét biztosítását; a védett szerelvény előtt előfutó vonat, mögötte utánfutó vonat közlekedtetését; a védett szerelvényen fedezőcsoport elhelyezését; tartalékok készenlétben tartását.Vízi útvonal biztosítása esetén a hajóforgalom korlátozását, szükség esetén hajózási zárlat elrendelését; a védett hajó mellett forgalomterelő, oldalbiztosító és végbiztosító rendőrségi vízi

járművek közlekedtetését; a hidak, kompok forgalmának szüneteltetését; az indulási és érkezési kikötő forgalmának korlátozását, lezárását, igénybevételének

szüneteltetését; a vízparton a védett vízi jármű elleni támadásra különösen alkalmas helyeken

biztosítócsoportok alkalmazását; tartalékok készenlétben tartását.Repülőtér (leszállóhely) biztosítása esetén a repülőtér (leszállóhely) külső körzetének, forgalmi előterének, az utascsarnok

(épület) érintett részének lezárását, külső és belső járőröztetését; a siklópálya alatti terület rendőri ellenőrzését; a repülőtérre érkezők előzetes ellenőrzését; az utasbiztonsági ellenőrzés szigorítását; a repülőtéren (leszállóhelyen) belüli mozgások korlátozását.

9.3. Az utazás- (szállítmány-) biztosítást végrehajtó szolgálati csoportokAz utazás- (szállítmány-) biztosítás végrehajtására biztosító rendőrségi járművek, biztosító vasúti járművek, motoros díszkíséret, biztosítócsoport, fedezőcsoport és tartalék kerülhet alkalmazásra.

9.3.1. A biztosító rendőrségi járművekKözútvonal biztosítása esetén a védett járművek akadálytalan haladásának elősegítése, a védett személyek vagy szállítmány megóvása érdekében előjelző, felvezető, oszlopvezető és oszlopzáró rendőrségi gépkocsi, valamint forgalomterelő rendőrségi motorkerékpáros járőrök kerülhetnek alkalmazásra. A személyvédelmi rendőri állomány járműveinek elhelyezkedését, alkalmazásának rendjét külön rendelkezés tartalmazza. Oszlopvezető rendőrségi gépkocsit a védett járművekből álló gépkocsioszlop első

járműveként minden esetben közlekedtetni kell. Előjelző és oszlopzáró rendőrségi gépkocsi igénybevételére akkor kerül sor, ha az

elrendelt biztosítási fokozatban előírt rendszabályok az útvonal teljes zárását, kiürítését határozzák meg, nagy létszámú rendőri állomány kerül alkalmazásra, vagy a védett személy járművéhez motoros díszkíséretet vezényelnek. Ebben az esetben az előjelző gépkocsi a védett oszlop előtt 3-5 perccel, az oszlopzáró gépkocsi közvetlenül a biztosított járművek mögött, féktávolságon kívül halad.

A felvezető rendőrségi gépkocsi alkalmazására általában településeken belül akkor kerülhet sor, amikor a védett járműoszlophoz vezényelt oszlopvezető gépkocsi személyzete az útvonalon pontos helyismerettel nem rendelkezik, és az átvezetéshez, vagy a célállomás eléréséhez szükséges az útvonal megmutatása. A felvezető gépkocsit a területileg illetékes rendőri szervtől kell vezényelni, igénybevétele esetén közvetlenül az oszlopvezető gépkocsi előtt halad.

A forgalomterelő motorkerékpáros járőr rendeltetése, a védett oszlop akadálytalan haladásának biztosítása érdekében a közúti forgalomban közlekedő más járműveknek a sebességük csökkentésére, sávváltásra, vagy lehúzódásra utasítása, leállítása, a keresztező forgalom zárása. Az alkalmazott járőrök számát és a védett oszlop sebességét úgy kell meghatározni, hogy a járőrök legyenek képesek az oszlopot egymást váltva biztonságosan megelőzni és a soron következő zárási feladatot időben végrehajtani. Forgalomterelő motorkerékpáros járőr az oszlopvezető gépkocsi előtt folyamatosan is közlekedtethető.

A biztosító járművek csak az útviszonyoknak megfelelő sebességgel, a biztonságos közlekedés követelményei szem előtt tartásával közlekedhetnek. Erre a feladatra csak olyan jármű vehető igénybe, amely rendőri technikai szempontból alkalmas, műszaki berendezéseit az indulás előtt közlekedésbiztonsági szempontból ellenőrizték, valamint vezetőjét erre külön felkészítették. A járműveket el kell látni olyan híradó eszközökkel, amely szükség esetén többcsatornás összeköttetésre is alkalmas. A biztosító járműveken a megkülönböztető fényjelzést folyamatosan, a hangjelzést szükség szerint kell működtetni.

Vízi útvonal biztosítása esetén a biztosított hajó előtt 150-200 méterre forgalomterelő, mögötte végbiztosító, mindkét oldalon oldalbiztosító rendőrségi vízi járművet kell közlekedtetni. A vízi járművek rendeltetése a biztosított hajó haladását akadályozó egyéb hajók, sérülés okozására alkalmas úszó tárgyak felderítése, elterelése, a vízisport, vagy fürdőzés szüneteltetése, a biztosított hajó megközelítésének, fedélzetére lépésnek a megakadályozása.

Vasúton a védett szerelvény előtt a biztosítás fokozatától függően előfutó vonatot, mögötte külön elrendelés esetén utánfutó vonatot kell közlekedtetni. A biztosító

vasúti járműveket el kell látni megfelelő híradó eszközökkel, és alkalmassá kell tenni fedező csoport szállítására is.

A motoros díszkíséretet külön meghatározott esetekben, a védett személy gépkocsija mellett ékalakzatban, három, öt, hét, vagy kilenc motorkerékpáros járőr alkalmazásával kell biztosítani. Alkalmazása esetén az igénybe vett útvonalat – autópálya kivételével, osztott pálya esetén is – mindkét irányban ki kell üríteni és a keresztirányú forgalmat le kell zárni. Gondoskodni kell az útfelület előzetes ellenőrzéséről, szükség esetén a csúszásmentesítés elvégzéséről.

9.3.2. A biztosítócsoportA biztosítócsoport az utazás- (szállítmány-) biztosítást végrehajtó csapaterő alapvető szolgálati csoportja. Rendeltetése: az induló, a közbeeső és az érkező állomások, repülőtér (leszállóhely)ellenőrzése; rakodó- és ideiglenes tárlóhelyek közbiztonsági ellenőrzése; az útvonalon található, veszélyt rejtő tereptárgyak (pl.: útkereszteződések, alul- és

felüljárók, hidak, átereszek, forgalmi jelzőberendezések, energiaellátó központok, alagutak, meredek partfalak, szakadékok, parkolók, le- és felhajtó utak, sűrű növényzettel benőtt, vagy beépített területek, egyedülálló építmények stb.) előzetes átvizsgálása, őrzése, illetve járőrözése;

területek, útvonalak lezárása, a forgalom irányítása.

A biztosítócsoport ereje egy rajtól egy századig terjedhet. Egy biztosító csoport általában egy vonalszakasz, vagy egy vonalrész biztosítását hajtja végre. Megerősíthető szállító és páncélozott járművekkel, műszaki záró eszközökkel, figyelő, adatrögzítő és nagy teljesítményű híradó eszközökkel.

A biztosítócsoport állománya biztosító őrökből, biztosító járőrből, forgalomirányító őrből és tartalékból áll. A biztosító őr részére a veszélyt jelentő tereptárgynál felállítási helyet kell

kijelölni. Egy felállítási helyen 1-3 biztosító őr teljesíthet szolgálatot. A felállítási hely elfoglalását követően a biztosító őr lakott területen 50 méter, lakott területen kívül 100-200 méter sugarú körben vizsgálja át a környező tereptárgyakat, fedje fel egy esetleges támadás előkészületére utaló nyomokat, személyeket, veszélyt jelentő tárgyakat, kezdeményezze ezek elfogását, eltávolítását. A terület átvizsgálását követően tartózkodjon felállítási helyén, folyamatosan kísérje figyelemmel a környező területet, a környező épületek ablakait, fedje fel a veszélyt jelentő körülményeket, illetve hajtsa végre a számára külön meghatározott intézkedéseket. Vasútbiztosításnál akadályozza meg, hogy az előfutó érkezése előtt az állomáson tartózkodó személyvonat utasai le-, illetve felszálljanak, a gyalogos felüljárón tartózkodjanak, illetéktelenek a peront vagy a kijelölt területet elhagyják. A különvonat állomáson való áthaladása, illetve tartózkodása alatt a különvonat felőli ablakok lehúzását akadályozza meg. Közút biztosításánál akadályozza meg, hogy illetéktelenek a kijelölt helyet, objektumokat elhagyják, az előjelző gépkocsi elhaladása után a biztosított közúton gépjárművel, vagy gyalogosan mozogjanak. Amennyiben elrendelik, akadályozza meg, hogy az útvonal melletti épületek ablakait kinyissák az ablakokban, vagy a tetőn személyek tartózkodjanak. Az ittas személyeket kísérje a kijelölt helyre és adja át őrzésre. Ha a sínpáron bármilyen akadályt (törés, repedés a közúton, illetve műtárgyon. áteresz, híd, stb.), rongálást talál, amely időben nem hárítható el, akkor az előfutót

(előjelzőt) állítsa meg az akadály előtt 500 m-rel (kar, zászló, fényjel). Ezt követően vegyen részt a biztosított jármű közvetlen biztosításában.

A biztosító járőr ereje kettő főtől egy rajig terjed. Biztosító járőr alkalmazható minden olyan veszélyt rejtő terepszakaszon, ahol nem indokolt a biztosító őr felállítása (pl.: egymáshoz közel több objektum van és a járőrrel biztonságosan lehet ellenőriztetni, fedett-, szakadékos terepszakasz). Részére a biztosított útvonal mentén fedett terepen 200-600 méter, nyílt terepen 1-2 kilométer hosszú járőrútvonalat kell kijelölni. A járőrútvonalon történő első elhaladásakor fedett terepen 100-200 méter, nyílt terepen 300-400 méter széles területsávot köteles átvizsgálni. A biztosító járőr feladata megegyeznek a biztosító őr feladataival, az alábbi kiegészítéssel: ellenőrzi a biztosító őröket, továbbítja azok jelentéseit, szükség esetén segítséget nyújt a biztosító őröknek. Szolgálatát úgy kell végrehajtania, hogy a más által nem őrzött vagy a biztosító őrök által kevésbé biztosított célobjektumnál tartózkodjon, amikor a különvonat, vagy gépkocsik áthaladhatnak.

A forgalomirányító őr az útvonal mentén bevezetett forgalomszervezési intézkedések érvényre juttatása érdekében kerül alkalmazásra. Feladatot kaphat a közúti forgalom irányítására, elterelésére, szakaszos engedésére, a bekötő útvonalak zárására, a védett járműoszlop mozgásának segítésére, elsőbbségének biztosítására. Feladata ellátásához szolgálati jármű, mobil közlekedési jelzőtáblák, fényjelzést adó vagy más forgalomterelő technikai eszközök biztosíthatók.

A biztosítócsoport részére feladatának ellátásához meg kell határozni: állományát, csoportosítását, megerősítését; a részére kijelölt vonalszakaszt (vonalrészt); megindulási és gyülekezési helyeit, mozgási útvonalát; a bevezetésre kerülő biztonsági rendszabályokat, azok érvényre juttatásának

feladatait; a védett járművek számát, a járműoszlop felépítését, haladási irányát, érkezési,

indulási, áthaladási idejét; a rendőri intézkedések rendjét, különös tekintettel a személyi szabadság

korlátozására, a kényszerítő eszközök használatára; a készenléti időpontokat; a jeleket, jelzéseket és a jelentések rendjét.

9.3.4. A fedezőcsoportA fedezőcsoport a védett személyek, szállítmányok közvetlen biztosítására, kísérő őrzésére és védelmére kerülhet alkalmazásra. Működhet önállóan, személyek, szállítmányok közvetlen biztosítása érdekében, vagy kötelékben, a biztosítószolgálatot ellátó csoportosítás részeként. Feladatát ettől függően a biztosítószolgálatot elrendelő rendőri szerv vezetője, vagy a biztosítócsoport parancsnoka határozza meg.

A fedezőcsoport feladatot kaphat: védett személyek, szállítmányok kísérésére; az ellenük irányuló közvetlen támadás elhárítására, akadálytalan mozgásukhoz

szükséges feltételek megteremtésére és fenntartására; tartózkodási (tárolási) helyük őrzésére, kísérésére.

A fedezőcsoporttal szemben támasztott alapvető követelmény, hogy:

teremtse meg a biztosított személyek, szállítmányok tevékenységének rendeltetésszerű működéséhez szükséges közbiztonsági feltételeket;

működjön együtt a biztosított személyekkel, illetve a biztosításban részt vevő más szervek tagjaival;

legyen állandóan kész egy esetleges támadásra utaló előkészületek felfedésére, a támadás elhárítására, a védett személyek, szállítmányok oltalmazására;

tartson folyamatos kapcsolatot a működési helye, körzete, menetvonala szerint illetékes rendőri szervek ügyeleteivel, időszakonként adjon tájékoztatást helyzetéről, szükség esetén kérjen segítséget.

A fedezőcsoport ereje 3 főtől egy szakaszerőig terjed, kikülönítve folyamatosan több napig is működhet. Megerősíthető szállító és páncélozott járművekkel, sorozatlövő fegyverekkel, egyéni védő-, figyelő és nagy teljesítményű híradó eszközökkel.

A fedezőcsoport állománya biztosító járőrökből, biztosító őrökből, figyelő őrszemekből és tartalékból áll. A biztosító járőr alkalmazására akkor kerül sor, amikor a biztosított személy,

szállítmány tartózkodási helyének, vagy a biztosított terület, objektum környéke erdős, bokros terület, valamint, ha azt a lakott helység vagy a megjelenő érdeklődők létszáma és egyéb körülmények indokolttá teszik. A biztosító járőr személyek, objektumok esetén 2-3 fős erőben, a veszélyt jelentő irányokban 1 km-ig terjedő menetvonalon, a biztosított helytől 2-300 méterig terjedő távolságra tevékenykedhet. Szállítmányok kisérése során a biztosító járőröket a szállító vagy a kísérő járműveken kell elhelyezni. A biztosított szállítmány megállása esetén a járművekről leszállva, azoktól 100 méterig terjedő távolságra látja el feladatát.

A biztosító őr a legfontosabb szolgálati elem. Minden alkalommal működtetni kell, amikor a védett személyhez, a biztosított területre, objektumba a belépés engedélyhez kötött. Feladata objektumok esetén a részére kijelölt terepszakasz figyelemmel kisérése, a veszélyre utaló jelek felfedése, a védett személy, szállítmány illetéktelen megközelítésének megakadályozása, beléptetések végrehajtása, a közvetlen támadás elhárítása, valamint a védett személy, szállítmány menekítésének végrehajtása.

Védett személy biztosítása során attól állóhelyben 10-15 méterre, gyalogos mozgás közben 2-5 méterre elöl, oldalt, illetve hátul elhelyezkedve látja el feladatát. Utazás-, illetve szállítmánybiztosítás során a biztosító és a védett járművekben helyezkedik el, hogy megállás esetén a járművekből kiszállva a védett személy, szállítmány közvetlen közelbiztosítását azonnal meg tudja kezdeni. Tartózkodjon állandóan a biztosított személy (személyek) közelében. Megszakítás nélkül figyeljen és hárítsa el a biztosított személy elleni támadást, biztosítsa annak testi épségét, védje életét. Gyanús eseteket jelentse a biztosítás parancsnokának. Önállóan és a biztosított személy utasítására igazoltassa a gyanús személyeket és szükség esetén hajtsa végre az elfogást. Közvetlen fegyveres támadás veszélye esetén, felszólítás után használja fegyverét. Ha a biztosított személy helyiségben tartózkodik, biztosító őrként a helyiség bejáratánál teljesítsen szolgálatot. (RTV 54§)Ismerje, hogy kit és milyen igazolvánnyal engedhet be a helyiségbe, akadályozza meg illetéktelenek bejutását. A biztosított személy kísérése közben olyan távolságra haladjon, hogy a környezetet jól meg tudja figyelni az esetleges támadás megelőzése céljából.

A biztosító őr szállítmány biztosításakor a gépkocsivezető mellett foglaljon helyet, fegyverét helyezze tűzkész állapotba és figyelje az útvonalat. Figyelése terjedjen ki az úttestre, annak jobb és bal oldalára. Támadásra, vagy egyéb a szállítás biztonságát fenyegető tevékenységre utaló körülmény esetén fokozottan biztosítsa a veszélyeztetett szakaszon való áthaladást. Ha a gépjármű megsérült, továbbhaladni nem tud, foglaljon tüzelőállást, a szállítótérben tartózkodó személyeket küldje fedett helyre (árokba, terepfedezet mögé). Az együttműködésben meghatározottak szerint jelentse, jelezze a bűnözők támadását, és a segítségre érkező erővel együttműködve kerítse be, fogja el, számolja fel a bűnözőket;

A városi közforgalmi járművek fedezése esetén a biztosító, ha a járművön tartózkodik a kapott parancsnak megfelelően tartsa fenn a rendet, védje a jármű vezetőjét és biztosítsa munkája végzésében. Hárítsa el a jármű elleni támadást, tartson állandó összeköttetést és működjön együtt a járművön levő biztosítókkal. Az elfogott személyt őrizze, majd kísérje a megjelölt helyre, és adja át az illetékes szerveknek.

A biztosító őr vasúti személyszállító vonatok fedezése esetén kapcsolatot tart a mozdonyon, vasúti kocsik peronján elhelyezkedő biztosító őr biztosítsa a személyzet munkáját. Folytasson állandó figyelést a pályatest két oldalának irányába és előre. Fegyverét tartsa tűzkész állapotban. Ha támadás következtében a szerelvény kénytelen megállni, annak közelében foglaljon tüzelőállást, hárítsa el a támadást. Fogja el, számolja fel a támadó bűnözőket. A támadás elhárítása után intézkedjen a szerelvény azonnali továbbhaladására. A történt eseményeket a meghatározott módon (távbeszélő, rádió, jelzőeszközök, stb.) jelentse, jelezze. Megállóhelyeken a szerelvényekről, vagy a szerelvény mellett folytassa a biztosítást. Az illetékteleneket tartsa távol a szerelvénytől. Mozgó szerelvényen ellenőrző, összekötő járőrszolgálattal tartsa fenn a rendet. A rendbontókat vagy gyanús személyeket igazoltassa, szükség esetén kísérje azokat a parancsnokhoz. Tartson összeköttetést a szerelvényen szolgálatot teljesítő biztosító őrökkel, figyelőkkel.

A figyelő őrszem objektumok esetében 2-3 fős erőben a környező terep, a biztosított hely, épület, jármű figyelésére, a veszélyt jelentő irányok, terepszakaszok zárására kerülhet alkalmazásra. A biztosított helytől lakott területen 50-100 méter, lakott területen kívül 100-300 méter távolságra, magaslaton, épületek tetején, stb. tüzelőállásban helyezkedjen el. Személyek biztosítása esetén olyan helyen tartózkodjon, ahonnan a terep jól belátható és közvetlen látó összeköttetésben van a biztosított személlyel és a biztosító őrökkel.

Védett személy (szállítmány) légi járművel történő utazása (szállítása) esetén a fedező csoport külön légi járművön is elhelyezhető. A fedezőcsoport légi járműve ekkor a védett légi járművel együtt egy kötelékben repüljön.

A feladatszabás során a fedezőcsoport részére meg kell határozni: állományát, felszerelését, fegyverzetét, az őrzendő személyt, szállítmányt, járművet vagy objektumot; a védett személy, szállítmány mozgásának várható körzetét, menetvonalát, a

járművek menetrendjét, a mozgásra vonatkozó időpontokat; a védett személy, szállítmány veszélyeztetettségéről rendelkezésre álló adatokat; a biztonsági rendszabályokat, a tevékenységének rendjét a különböző veszélyhelyzetekben;

az együttműködés feladatait a biztosításban közreműködő más erőkkel; szolgálatának várható időtartamát; az összeköttetés és a jelentések rendjét.

9.3.5. A tartalékA biztosítást végrehajtó csoportosítás tartaléka a biztosítás során váratlanul jelentkező szolgálati feladatok megoldása, az egyes szolgálati csoportok megerősítése, váltása, új szolgálati csoportok képzése érdekében kerülhet létrehozásra. A parancsnoki vezetési pontok közelében, vagy az útvonal különösen veszélyes pontjain helyezkedik el, készen az elrendelt feladatok végrehajtásának azonnali megkezdésére. Tartalékként a megyei (fővárosi) biztosítás végrehajtására általában egy-két szakasz, vonalszakaszonként 1-2 raj, a vonalrészenként 2-3 fő tervezhető.

9.4. Az utazás- (szállítmány-) biztosítás végrehajtásaA rendőri csapaterőt az utazásbiztosítás végrehajtásához a személy- és objektumvédelmi szolgálat által meghatározott biztosítási fokozat és rendszabályok, szállítmánybiztosítás esetén a szállítmány veszélyességére, jelentőségére vonatkozó jogszabályi előírások alapján, a repülőtéri biztonsági szolgálat igényeinek figyelembevételével kell felkészíteni és alkalmazni. A csapaterő szolgálati feladatainak ellátásába szükség esetén bevonható a tűzszerész, a terrorelhárító, a repülőtéri biztonsági, a légirendészeti szolgálatok állománya is.

A csapaterő alkalmazását elrendelő rendőri szerv vezetője által kijelölt biztosítás parancsnok elsősorban helyszíni bejárás, vagy térkép segítségével tanulmányozza a biztosított

útvonalat; tekintse át a védett személy, szállítmány veszélyeztetettségéről rendelkezésre álló

adatokat, az elrendelt rendszabályok megvalósításának lehetőségeit, a programot, a menetrendet;

vegyen részt az utazás, szállítás előkészítését végző szerv munkaértekezletein; vegye fel a kapcsolatot a társ rendőri és más együttműködő szervekkel; készítse el a csapaterő alkalmazási tervét (a biztosítási tervet).

A biztosítási terv tartalmazza: a védett személy, csoport, delegáció, szállítmány megnevezését, az utazás

(szállítás) idejét, útvonalát; a biztosítás fokozatát, az elrendelt biztonsági rendszabályokat; a különjárművek és a biztosító járművek összetételét, közlekedésük rendjét; a vonalszakaszok, vonalrészek kijelölését; a biztosítás elgondolását; a szolgálati csoportok megalakításának rendjét; az alárendeltek feladatait; az együttműködés és a mindenoldalú biztosítás rendjét; a készenléti időpontokat; az összeköttetés, a jelentések és a vezetés rendjét.

A biztosítási terv grafikus része térképen, vagy vázlaton tartalmazza: a biztosítandó közút, vasút, vízi út hosszát, a repülőtér vázlatát; a biztosítás vonalszakaszait, vonalrészeit, a csatlakozási pontokat; a tartalék és a menekítési útvonalakat;

az őrzendő objektumokat, azok elhelyezkedését, szelvény- vagy kilométerjelző számát;

a vezetési pontok, tartalékok, szolgálati csoportok elhelyezkedését, alkalmazási, megindulási és gyülekezési helyeit;

a biztosító őrök felállítási helyeit, a figyelő őrszemek elhelyezkedését, a biztosító járőrök útvonalát;

a biztosítás erő- és eszközelosztását; a híradás rendjét, módját; jeleket és jelzéseket; fedőnév és fedőszám táblázatot.

A biztosítás előkészítése során gondoskodni kell a szükséges forgalomszervezési intézkedések megtételéről. Megbízható híradó összeköttetést kell szervezni a biztosítás-parancsnok és a vonalszakasz-parancsnokok, a tartalék parancsnoka, a személyvédelmet, vagy a szállítmány közvetlen biztosítását ellátó szolgálati (fedező) csoport, az érintett rendőri és az elöljáró rendőri szerv ügyelete között.

A vezetési pontok és a fontosabb közlekedési csomópontokon a forgalomirányító őrök a különjárművek indulása, áthaladása, érkezése előtt legalább 1 órával, az egyéb szolgálati csoportokba beosztottak 30 perccel korábban foglalják el felállítási helyüket és kezdjék meg feladataik végrehajtását.

A biztosított útvonalat szintben, vagy felüljárón (hídon) keresztező forgalmat eltérő rendelkezés hiányában az előjelző (ha az nincs, úgy a forgalomterelő motorkerékpáros járőr) gépjármű (előfutó vonat) érkezésekor kell lezárni és az oszlopzáró gépjármű (különvonat) elhaladásáig kell szüneteltetni. A keresztező forgalom várakoztatását lakott területen kívül a kereszteződéstől legalább 50 méterre, lakott területen a biztosított útvonalat szegélyező épületek vonalában kell végrehajtani, a járművek motorjait le kell állíttatni. A biztosító őr vagy forgalomirányító őr az első járművek vezetőit tájékoztassa a várakozás okáról és a továbbhaladás várható időpontjáról, az esetleges kerülési lehetőségekről.

A biztosított útvonal kiürítését terelőút kijelölésével, a járművek parkolóhelyre, vagy a környező utcákba terelésével, elszállítással, végső esetben az útpadkára, vagy a járdára állításával kell biztosítani. Ebben az esetben a járművek vezetőit fel kell kérni, hogy a továbbindulásig tartózkodjanak járműveikben és a járműnek a biztosított útvonal felé eső ablakait tartsák zárva. A forgalom a biztosított oszlop elhaladása után 1-3 perccel indítható újra.

Vízi út biztosításakor a zárást a forgalomterelő rendőrségi vízi jármű közeledésének észlelésekor kell végrehajtani, s az csak akkor oldható fel, ha a biztosított hajó a keresztező hídtól (átkelőhelytől) legalább 300 méterre elhaladt.

A nemzetközi forgalmat lebonyolító repülőtéren a zárást a védett légi jármű földet érése (a beszállás, berakodás előtt) előtt legalább 5 perccel kell végrehajtani. A forgalom akkor indítható újra, ha a védett személy a fogadóépületbe beérkezett, illetve a szállítmány kirakodását befejezték. Elutazáskor (elszállításkor) a zárás a légi jármű felemelkedésekor oldható fel.

A biztosított útvonal mellett felállított biztosító őrök az útvonalnak háttal álljanak, kísérjék folyamatosan figyelemmel a várakozó járműveket, személyeket, a környező épületek bejáratait, ablakait, a háztetőket, akadályozzák meg, hogy bárki a biztosított járművek elé, vagy mellé szaladjon, oda tárgyat juttasson, vagy valamilyen eszközzel támadást kíséreljen meg.

RENDEZVÉNYEK BIZTOSÍTÁSA

10. A rendezvénybiztosítás fogalma, tartalma10.1.A rendezvénybiztosítás a csapaterő olyan szolgálati tevékenység,

amely kisebb-nagyobb csoportokat, tömegeket vonzó események zavartalansága, a megjelenők személyi, vagyoni biztonsága érdekében kerül alkalmazásra, és magába foglalja a szükséges szolgálati csoportok működtetését.

A rendezvények rendjének fenntartásában a csapaterő a rendezvény szervezőjének írásbeli felkérése vagy amennyiben a közbiztonsági helyzet, a szabálysértések és bűncselekmények megelőzése indokolja a területileg illetékes rendőrkapitány, rendőrfőkapitány döntése alapján, a szervezővel történt előzetes egyeztetés után működhet közre. Felkérés teljesítéséről, vagy elutasításáról a rendőr-(fő)kapitány határoz.

A csapaterő a rendezvény jellegétől függően a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó, vagy a gyülekezési jog hatálya alá nem tartozó más jelentős rendezvények biztosítását hajtja végre. A csapaterő közreműködése során a rendőri intézkedések rendjére, módjára, hatósági eljárási szabályokra, az erre vonatkozó külön jogszabályok rendelkezéseit is figyelembe kell venni.

A rendezvénybiztosítás módját tekintve lehet: kiemelt rendezvénybiztosítás; alap rendezvénybiztosítás.

10.1.1. A kiemelt rendezvénybiztosításA kiemelt rendezvénybiztosítás a megszokottól eltérő, vagy nagyobb tömegeket vonzó, a közlekedésben az átlagosnál jelentősebb változást eredményező, a közrendet nagyobb mértékben veszélyeztető, fokozott kockázattal járó rendezvények rendőri biztosítását jelenti. Az alkalmazásra kerülő szolgálati csoportok működése kiterjed a rendezvény közeli és távolabbi helyszíneire. A kiemelt rendezvénybiztosítás együtt járhat a rendezvényen megjelenő védett személy utazásbiztosításával.

10.1.2.RendezvénybiztosításA rendezvénybiztosítás a várható rendzavarások megelőzése céljából szervezett rendőri biztosítást jelenti, amely során az alkalmazandó szolgálati csoportok működése kiterjed a rendezvény helyszínére és az eseménnyel biztonsági okokból összefüggő helyekre egyaránt.

10.2. A rendezvény biztosítását végrehajtó szolgálati csoportosításA rendezvények biztosítására rendelkezésre álló rendőri erők a vezetési pontra, a rendezvény helyszínén (a létesítményen) belüli belső biztosítócsoportosításra, a rendezvény (létesítmény) helyszínének közvetlen és távolabbi körzetében szolgálatot teljesítő külső biztosítócsoportosításra, a biztosításparancsnoki közvetlen szolgálati csoportokra, valamint tartalékra tagozódhatnak.

10.2.1. A vezetési pont, a helyi körülményektől függően, a rendezvény helyszínén belül, vagy közvetlenül mellette, a közönség elől elzárt, védett helyen helyezkedik el. A

helyszínen, annak egy magas, jó rálátást biztosító pontján (sportcsarnokok emeleti, vagy torony szintjén) külön figyelőpont is berendezésére kerül, ahol a rendezvény időszakában a biztosítás parancsnoka és néhány segítője tartózkodik. A figyelőpont berendezése biztosítja az állandó híradó és lehetőség szerint a képi információs összeköttetést valamennyi alárendelttel, valamint a vezetési pont többi elemével.

10.2.2. A belső biztosítócsoportosítás állományába a beléptető pontokon a belépési jogosultságot ellenőrző, a biztonsági ellenőrzést végző rendezők mellett szolgálatot teljesítő biztosító őrök, az egyes szektorokban a rend fenntartásáért felelős biztosítócsoportok, rendfenntartó járőrök, a rendbontók kiemelését végző kiemelő csoportok, lezárt területre a behatolást megakadályozó zárócsoportok, a kijelölt személyek védelmét ellátó fedezőcsoport, valamint a belső biztosítás tartaléka tartozik.

10.2.3. A külsőbiztosító csoportosítás zárócsoportokból, a parkolóhelyeken biztosító őrökből, rendfenntartó és biztosító járőrökből, forgalomirányítókból és a külső biztosítócsoportosítás tartalékából áll.

10.2.4. A biztosítás parancsnoka a közvetlen alárendeltségében tartja az események képi rögzítését végző dokumentációs csoportot, a felderítő, bűncselekményeket megelőző tevékenységet folytató bűnügyi nyomozó és polgári ruhás közbiztonsági felderítőcsoportot, a biztosítás során a tömeg közül kiemelt jogsértő személyeket a rendőrségi objektumba, vagy külön, a helyszínen kijelölt előállító helyre kísérő előállító-csoportot, a jogsértő személyekkel szembeni eljárást megindító elszámoltató csoportot. Amennyiben arra lehetősége van (kis területű biztosítás esetén) magánál tarthatja az adott település egész területére kiterjedően feladatokat ellátó közlekedésrendészeti csoportot, a kísérő, elválasztó, az összetűzéseket megakadályozó biztosítócsoportokat, a kiemelt objektumok őrzését ellátó biztosító-, illetve rendfenntartó csoportokat és az egyéb közrendvédelmi járőrszolgálatokat.

10.2.5. A biztosítás parancsnokának tartaléka a rendezvény külső területén helyezkedik el és készen áll a különböző szolgálati csoportok megerősítésére, feladataik részbeni, vagy teljes átvételére, valamint nagyobb rendbontó csoportosulással szembeni határozott fellépésre. A tartalék nagysága általában az összevont rendőri létszám 10-15%-a. Szükség esetén a biztosítás körzetében más önálló szolgálati és anyagi-technikai-egészségügyi biztosítócsoportok is alkalmazhatók.

10.3. A rendezvénybiztosítás végrehajtása10.3.1. A biztosítás előkészítése

A rendezvények rendjének fenntartásában közreműködő, területileg illetékes rendőri szerv vezetője a rendezvény szervezőjével, vagy a rendezvénynek helyet adó létesítmény üzemeltetőjével írásbeli megállapodás keretében biztosítja, hogy a rendőri biztosítás parancsnoka és törzse számára a rendezvény helyszínének

megfigyelését biztosító, vezetési pontnak (figyelőpontnak) alkalmas terület, építmény, vagy helyiség álljon rendelkezésre;

biztosított legyen a rendőrségi technikai eszközök védett elhelyezése; a rendezvény (létesítmény) hangosító berendezését a biztosítás parancsnoka

szükség esetén azonnal és közvetlenül igénybe tudja venni; a képrögzítő technikai eszközök telepítése, illetve a létesítmény tulajdonát képező

beépített zárt láncú televízió-berendezések korlátozás nélküli igénybevétele biztosított legyen;

álljanak rendelkezésre a létesítmény alaprajzára, főbb műszaki paramétereire, biztonsági berendezettségére vonatkozó adatok.

A biztosítás végrehajtását elrendelő rendőri szerv vezetője meghatározza: a biztosítószolgálat működési körzetét; a biztonság érdekében alkalmazható intézkedéseket, így különösen a fokozott

ellenőrzés, a ruházat-, csomag- és járműátvizsgálás, területlezárás, a forgalomszabályozás, a közreműködő igénybevételének, a közterület frekventált helyeinek és a tömegközlekedési eszközök utasforgalma ellenőrzésének szabályait, a közterület rendje fenntartásának követelményeit;

a rendőri erők magatartásának általános szabályait jogsértés és tömeges rendbontás esetén;

a rendezvényt megelőző és az azt követő sajtókezelés és a tömegtájékoztatás feladatait;

a biztosításba bevont állomány eligazításának szempontjait; a biztosítás parancsnokát és helyettesét; a rendbiztost (amennyiben külön szükséges); a biztosítószolgálatra igénybe vehető személyi állományt és technikai eszközöket, a

megerősítő erők igénylésének rendjét; a biztosítószolgálatra történő áttéréshez szükséges szervezési feladatokat; a jelentések rendjét.

Amennyiben a rendőri szerv illetékességi területén meghatározott helyen, vagy létesítményben ismétlődnek a hasonló jellegű rendezvények, a biztosítást elrendelő vezető a fő feladatokat egy adott időszakra egy intézkedésben is meghatározhatja.

A rendőri biztosítás parancsnoka a rendezvényt megelőzően köteles: felvenni a kapcsolatot a rendezvény szervezőivel, lehetőség szerint részt venni a

szervező, a létesítményüzemeltető által szervezett egyeztető értekezleten; tájékozódni, hogy a szervezők a biztonság és a rend fenntartása érdekében milyen

intézkedéseket tettek, illetve terveznek; egyeztetni a szervezőkkel a rendőrség és a rendezők közötti együttműködés, a

kapcsolattartás és az értesítés formáit; részt venni az előzetes terület, létesítmény bejáráson; elkészíteni a rendezvénybiztosítás tervét.

A rendezvénybiztosítás tervének tartalmaznia kell: a rendezvényről rendelkezésre álló adatokat (a rendezvény megnevezését,

megtartásának helyét, kezdetének és befejezésének időpontját, a résztvevők várható létszámát, összetételét, a rendezvény programját, a rendező szerv felelős megbízottjának nevét, címét, a rendezvény alatti tartózkodási helyét, a vele való összeköttetés rendjét);

a közbiztonsági helyzet értékelését (a rendezvény megzavarására, jogellenes cselekmények elkövetésére irányuló előkészületekről, a korábbi hasonló rendezvények tapasztalatairól rendelkezésre álló adatokat és az abból levont rövid következtetéseket);

a rendőri biztosítás elgondolását (a rendőri biztosítás módja, célja, időszakai, milyen fő feladatokra kell a figyelmet fordítani a biztosítás körzete, a rendelkezésre álló erők és eszközök, az azokból létrehozott csoportosítások, a tervezett átcsoportosítások, összevonások rendje, a bevezetésre tervezett biztonsági és

korlátozó rendszabályok, a kényszerítő intézkedések bevezetésének rendje, az alkalmazásra tervezett kényszerítő eszközök);

a biztosítás parancsnoki állományát és a szolgálati csoportok megalakításának rendjét (parancsnok, beosztott létszám és technikai eszköz, feladat);

a szolgálati csoportok feladatait; a személyi állomány felkészítésének és eligazításának rendjét, szempontjait és azok

rövid tartalmát; a magatartási rendszabályokat jogsértő cselekmények elkövetése esetén; az együttműködés és a mindenoldalú biztosítás rendjét (az együttműködés feladatai

a biztosítószolgálat egyes időszakaiban és azok tartalma a jogsértő cselekmények felfedése, dokumentálása, a vezetési és információs rendszer védelme, a saját erők és eszközök megóvása, az anyagi ellátás, a személyi állomány öltözete, felszerelése, fegyverzete, a technikai eszközök kiszolgálása, a személyi állomány egészségügyi biztosítása érdekében végrehajtandó feladatok);

a készenléti és más főbb időpontokat; a jelentések rendjét (ki, mikor, kinek, mit, hogyan jelentsen szóban és írásban); a vezetés rendjét (a vezetési pont hová települ, a figyelőpont helye, az esetleges

áttelepülés rendje, ideje, a vezetés átvételének rendje a vezetési pont kiesése esetén).

A rendezvénybiztosítás tervének mellékleteként vázlatot (vázlatokat) kell készíteni, amely tartalmazza: a helyszín, létesítmény közvetlen és távolabbi környezetét, a fokozott ellenőrzés alá

vont területeket, parkolóhelyeket, megközelítési útvonalakat, a tömegközlekedési eszközök megállóhelyeit, haladási irányait, az ellenőrzést igénylő csomópontokat és más kiemelt illetve védett objektumokat, lezárt útszakaszokat, a forgalomterelés irányait;

a létesítmény alaprajzát, a nézőtér szektorokra bontását, befogadóképességét ülőhelyek és állóhelyek szerint, bejáratokat és vészkijáratokat, a résztvevők elkülönítését biztosító berendezéseket, mozgási lehetőségeiket, a tűzcsapok és tűzoltó készülékek helyét, büfét, kommunális létesítményeket, elsősegélyhelyet, a veszélyhelyzet esetén rendelkezésre álló kiürítési irányokat).

a vezetési pontot, az alárendelt parancsnokok tartózkodási helyét, az egyes szolgálati csoportok működési helyét, körzetét, útvonalát, összpontosítási, megindulási, várakozási, gyülekezési körleteit, feladatait, a tartalékok elhelyezkedését, alkalmazási terepszakaszokat, az előállítás helyét, az alegységek mozgatásának menetvonalát.

a rendező szerv részéről kijelölt felelős személy tartózkodási helyét.

A biztosítási tervhez mellékelni kell továbbá a személyeket és az anyagi javakat közvetlenül fenyegető veszélyhelyzet esetén a létesítmény kiürítésének, illetve jogellenes magatartást tanúsító tömeg feloszlatásának tervét (a tömegoszlatási tervet).

10.3.2. A rendezvényen résztvevők utazásának, mozgásának ellenőrzéseA fokozott kockázattal járó sport- vagy más jelentős rendezvényre érkező tömeg utazását, az általuk igénybe vett főbb útvonalakat a rend fenntartása és a közlekedés biztonsága érdekében ellenőrizni kell. Az utazások rendőri ellenőrzését, a biztosításért felelős rendőri szerv megkeresése alapján, az útvonallal érintett rendőri szervek a rendezvényt megelőzően és azt követően kötelesek végrehajtani.

A személyszállító vonatokat járőrcsoportok, vagy fedezőcsoportok alkalmazásával kell kísérni. A közbeeső vasútállomásokra a vonat áthaladásának, illetve ott tartózkodásának időszakára a területileg illetékes rendőri szervek megfelelő létszámú járőrcsoportokat vezényeljenek a vonaton foganatosított személyi szabadságot korlátozó intézkedések átvétele, a vonatkísérő járőrök megerősítése érdekében. A vonatkísérő állomány és a rendőri szervek között közvetlen híradó összeköttetést kell szervezni.

A közútvonalakon megerősített járőrszolgálatot kell szervezni. Ennek során kiemelt figyelmet kell fordítani a parkolóhelyekre, benzinkutakra, a vendéglátóhelyekre. Az ellenőrzött útszakaszon tartalék járőrcsoportok is elhelyezhetők, készen az esetleges csoportos, vagy tömeges jogsértés esetén az intézkedő járőrök megerősítésére, az azonnali reagálásra és beavatkozásra.

A rendezvény helye szerinti település bevezető fő útjain, arra alkalmas helyen nagy erejű EÁP-ok szervezhetők a résztvevőket szállító járművek ellenőrzése, a közbiztonságra különösen veszélyes eszközök felfedése (előzetes szűrés érdekében.

A településeken belül a vasútállomásokon, autóbusz-pályaudvarokon, a tömegközlekedési- eszközökön, az állomások és a rendezvény helyszíne közötti útvonalakon rendfenntartó járőrszolgálatot kell szervezni. Az önkormányzatok, a tömegközlekedési vállalatok és a rendezvény szervezőinek közreműködésével, a lehetőségekre figyelemmel biztosítani kell, hogy az érkezők szállítására megfelelő számú tömegközlekedési eszköz álljon rendelkezésre. Gondoskodni kell a járművek fedezőbiztosításáról.

A gyalogosan haladó csoportokat biztosítócsoportokkal kísértetni kell. Meg kell akadályozni az ellenérdekű csoportok összekeveredését, erőszakos cselekmények kialakulását.

Az érintett önkormányzatok felkérésével a rendezvény körzetében, a felvonulási útvonalain, vagy a településen a vendéglátó helyeken és az üzletekben korlátozni, vagy szüneteltetni kell a szeszesitalok kiszolgálását. A biztonság érdekében bevezetett rendszabályokról, forgalomszervezési intézkedésekről, a résztvevők mozgási útvonaláról, valószínű idejéről, várható magatartásáról a lakosságot előzetesen, a helyileg szokásos módon tájékoztatni kell.

10.3.3. Fokozott ellenőrzés a rendezvény körzetébenA rendezvény helyszínének beléptető pontjain (bejáratoknál) külön elrendelés esetén a közbiztonságra különösen veszélyes eszközök felfedése, bevitelük megakadályozása, az eszközöket birtoklókkal szemben szükséges eljárások kezdeményezése érdekében a belépők ruházatának, csomagjának, szükség esetén járműveinek átvizsgálását kell végrehajtani. Az átvizsgálást lehetőleg a rendezők végezzék, tevékenységük biztosítására biztosító járőröket kell alkalmazni.

A közbiztonságra különösen veszélyes eszközök körén túl, szükség esetén a rendőri szerv vezetője kezdeményezze, hogy a rendezvény szervezője a biztonságra veszélyt jelentő más eszközök (pl.: esernyő, sétabot, zászlórúd stb.) bevitelét tiltsa meg, és azokat a rendezvény végéig helyeztesse letétbe. A letétbe helyezett tárgyak kezelését, megőrzését és visszaszolgáltatását a rendezők végezzék.

A rendezvény körzetében fokozott rendőri jelenlétet kell biztosítani. Kiemelt figyelmet kell fordítani a jegyárusító helyek, a parkolóhelyek, az engedély (jegy) nélküli bejutásra alkalmas helyek biztosítására, sportrendezvényeken a szurkolótáborok elválasztására. A hatékonyság növelése érdekében a létesítmény és a rendőrség birtokában lévő kordoneszközök széleskörűen alkalmazhatók.

Gondoskodni kell arról, hogy a szükséges beavatkozások végrehajtásához a rendőri erők a szükséges feltételekkel rendelkezzenek. Ennek érdekében a külső zárási, forgalomszervezési, parkolási rendet úgy kell megállapítani, hogy a rendőr alegységek, a szolgálati csoportok részére a szabad mozgási (kijutási, manőverezési) lehetőségek biztosítottak legyenek. A szolgálati állatok elsősorban a külső biztosítócsoportosítás állományában alkalmazhatók. Lovas rendőrt sportlétesítmény belső területére (a pályára) vezényelni tilos.

10.3.4. Rendőri intézkedések rendje a rendezvény helyszínén és azon kívülA rendezvényeken a rendőrséget (a rendőrt) intézkedési kötelezettség akkor terheli, amikor olyan tényt, vagy körülményt észlel, illetőleg hoznak tudomására, amely rendőri beavatkozást igényel. Általában rendőri beavatkozást igénylő ténynek, vagy körülménynek kell tekinteni: a bűncselekményeket; a szabálysértéseket; felkérésre más személy igazoltatását, ha az igazoltatást kérő valószínűsíti, hogy az

igazoltatáshoz jogos érdeke fűződik; a közbiztonságra különösen veszélyes anyagok, eszközök lefoglalását, illetőleg

azoknak a rendezvény helyszínére való bevitelének megtiltását; a nyilvános forgalom számára nyitva tartó helyen őrizetlenül hagyott, a

közbiztonságra veszélyt jelentő tárgy eltávolítását, megsemmisítését; önmagát, vagy mást veszélyeztető állapotban lévő személy elszállítását, az

öngyilkosság lehetőség szerinti megakadályozását, a magatehetetlen, önkívületben lévő személy lakásra, kijózanító állomásra, egészségügyi intézetbe kisérését, szállíttatását;

a balesetveszély megelőzése érdekében a közút forgalmának irányítását, korlátozását, illetve szüneteltetését a feltétlenül szükséges mértékben és időtartamra;

személyeket, illetőleg anyagi javakat közvetlenül fenyegető veszélyhelyzet elhárítását, ennek megszüntetése érdekében terület lezárását, oda a belépés, vagy eltávozás megakadályozását, illetve az ott tartózkodók távozásra kötelezését.

A sportlétesítményekben a személyeket és anyagi javakat közvetlenül fenyegető veszélyhelyzetnek kell tekinteni: a nézőknek az engedélyezett stadionkapacitáson (szektor befogadóképességen)

felüli beléptetését, behatolását, összezsúfolódását; a szektorokat elválasztó, illetve a játékteret a nézőtértől elválasztó kerítés, a

menekülőkapuk mérkőzés alatti bedöntését, átszakítását; a feljárók, lépcsők eltorlaszolását, lelátók, korlátok, támfalak, kerítések,

állványzatok, oszlopok túlterhelését, megrokkanását, a lezuhanás, omlás vagy leszakadás közvetlen veszélyét;

az építmények, berendezési tárgyak tömeges méretű, felfegyverkezésre irányuló megbontását, megrongálását;

a szurkolótáborok között vagy azokon belül kialakuló tömegverekedéseket; a csapatok, játékvezetők, illetve más közreműködők elleni közvetlen támadást; a keletkezett tüzek terjedését.

A biztosítás parancsnoka köteles a rendezvényen jelen lenni, figyelemmel kísérni a közönség magatartását; a rendezvény rendjét sértő cselekmények esetén hívja fel a szervező figyelmét a

rend helyreállítására, intézkedjen a rendőri beavatkozást igénylő körülmények esetén a szükséges erők

helyszínre irányítására, a szükséges intézkedések megtételére; soron kívül tegyen jelentést a rendőri szerv vezetőjének és az ügyeleti szolgálatnak

minden olyan eseményről, amely a tömeges rendbontást, vagy jogsértést valósít meg, amely a létesítmény egy részének, vagy egészének kiürítését, a rendezvény megszakítását, a rend fenntartásához, vagy a közlekedés rendjének biztosításához további rendőri erők helyszínre irányítását teszi szükségessé.

A közbiztonságra leginkább veszélyes csoportok elhelyezésére szolgáló terület (szektor) elválasztása záró eszközökkel (pl.: kordonelemek) és zárócsoporttal (sorfal) is biztosítható.

A jogsértő cselekmények és a jogsértő személyek felderítése, azonosítása, a nyílt rendőri erők helyszínre irányításának segítése érdekében a rendezvény résztvevői között polgári ruhás rendőrök helyezhetők el. Megfelelő fedésükről, védelmükről, a rejtett összeköttetés biztosításáról, felismerési jelekről, nagyobb erejű beavatkozás esetén előzetes kivonásukról gondoskodni kell.

A rendezvény helyszínén belül és kívül széles körűen kell alkalmazni a rendelkezésre álló képrögzítő dokumentációs eszközöket. Ezek kezelői önállóan, vagy a biztosításparancsnok (kijelölt szolgálati csoport parancsnok) utasítására a személyazonosítást később is lehetővé tévő módon rögzítsék a jogsértő személyt és az általa elkövetett jogsértést, a rendőri beavatkozást, valamint az összehasonlítás érdekében készítsenek felvételt az elfogott (előállított) személyről is. A fenti feladatokat több dokumentációs csoport is végezheti. A képi anyagok összerendezését, az eljárás alapjául szolgáló iratokhoz csatolását az elszámolta tócsoport végezze.

A jogsértő személyek kiemelésére kiemelőcsoportot kell alkalmazni. A kiemelőcsoport állománya a beavatkozáshoz alkalmas ruházatot és egyéni védőeszközöket viseljen, ereje egy rajtól egy szakaszig terjedhet. Indokolt esetben, több célszemély egyidejű kiemelésére több kiemelőcsoport összevontan is alkalmazható. A kiemelést a biztosítás parancsnoka vagy külön felhatalmazás alapján a kijelölt biztosítócsoport (szektor-) parancsnoka rendelheti el. A kiemelőcsoport részére pontosan meg kell határozni a jogsértést elkövető személy tartózkodási helyét, eltávozásának irányát, személyleírását, a jogsértő cselekményt, a környezetében tartózkodók hangulatát, magatartását, viszonyát a jogsértő személyhez. Amennyiben lehetséges, a kiemelőcsoport parancsnoka részére gyorsfényképet is biztosítani kell. A tájékozódás elősegítése érdekében a tömeg körül jól látható tereptárgyak segítségével tájékozódási pontok is kijelölhetők. Csoportos előállításokhoz a szükséges szállítóeszközöket és arra alkalmas helyiségeket előzetesen ki kell jelölni és erre a célra alkalmassá kell tenni.

Azokban az esetekben, amikor a jogsértő személy kiemelése nem lehetséges és a helyszínen videóprinter, vagy más képmásoló berendezés áll rendelkezésre, a jogsértő fényképét a szükséges példányszámban el kell készíteni, a szolgálati csoportoknak ki kell adni, majd a rendezvény befejezése után, a közönség eltávozásának időszakában kell végrehajtani az elfogást.

A nagyobb erejű tartalékokat, beavatkozásra kijelölt szolgálati csoportokat, technikai eszközöket a tömeg által nem látható helyen, rejtve, de a gyors beavatkozásra alkalmas módon, felszerelve kell elhelyezni.

A rendezvény alatt, azt megelőzően vagy azt követően egy meghatározott terület részben, vagy egészben történő kiürítésének, csoportosulás feloszlatásának az elrendelésére a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvényeken az illetékes rendőri szerv vezetője, egyéb esetben a biztosítás parancsnoka jogosult.

A rendezvény befejezését követően az ellenérdekű csoportok elválasztása, az erőszakos cselekmények megelőzése, az eltávozás rendezettségének biztosítása, a balesetek megelőzése érdekében a közönség egy része meghatározott ideig a rendezvény helyszínén visszatartható. A visszatartás nem hiúsíthatja meg a menetrendszerű tömegközlekedési eszközök el-érését, a résztvevők akadálytalan elutazását. A visszatartás okáról, várható időtartamáról a közönséget tájékoztatni kell.

Az előállított és őrizetbe vételre nem kerülő személyekkel szemben a szükséges eljárásokat úgy kell lefolytatni, hogy elbocsátásukat követően a rendezvény után induló menetrendszerű tömegközlekedési járműveket lehetőleg elérhessék.

NAGY TERÜLETŰ HELYSZÍN BIZTOSÍTÁSA

11. A nagy területű helyszínek biztosításának általános szabályai11.1. Csapaterő alkalmazásával nagy területű helyszín biztosítását a zárás, a kutatás és a

figyelő-szolgálat eljárási szabályai szerint kell végrehajtani. Nagy területű helyszínnek kell tekinteni a különböző katasztrófák, tömegszerencsétlenségek helyszínét.

Tömegszerencsétlenség, elemi csapás helyszínén a mentést irányító vezető igényeinek megfelelően kell a biztosítást megszervezni és végrehajtani. Gondoskodni kell a terület lezárásáról, a mentésben és a kárelhárításban részt vevő szervek részére a mentési útvonalak kijelöléséről és szabadon tartásáról. Ki kell alakítani a mentési területen a mentő, kárelhárító, biztosító és a vizsgálatokat folytató személyek, járművek beléptetésének, közlekedésének, parkolásának rendjét, össze kell hangolni mozgásukat. El kell távolítani az illetéktelen személyeket, a munkálatokat akadályozó járműveket, meg kell szervezni a közúti forgalom elterelését. Végre kell hajtani az esemény körzetében a terület átkutatását, az esetleges további sérültek, áldozatok vagy az esemény bekövetkezésének körülményeire utaló nyomok felderítése érdekében. A mentést irányító vezető kérésére a rendőri csapaterő vegyen részt az áldozatok mentésében.

Veszélyes anyagok szabadba jutásával járó tömegszerencsétlenség, ipari katasztrófa helyszínének biztosítását végrehajtó állományt védőeszközökkel kell ellátni, vagy a biztosítás körzetét a megfelelő biztonsági távolságban kell kijelölni. Ilyen esetekben a helyszínre elsőként érkező rendőri állományt a lehető legrövidebb időn belül le kell váltani, és gondoskodni kell orvosi vizsgálatukról.

Közlekedési balesetek helyszínén a fentieken túl biztosítani kell a forgalombiztonsági jelző és műszaki berendezések eredeti állapotát, a forgalmi okmányokat, meg kell szervezni a vizsgálat befejezéséig azok folyamatos őrzését.

Amennyiben a bekövetkezett veszélyhelyzet vagy tömegszerencsétlenség körzetében az ott tartózkodók (lakosság, munkát végzők, anyagi javak) kitelepítése, a települések kiürítése válik szükségessé, a csapaterő közreműködik az érintettek tájékoztatásában, a gyülekezési helyeken, a kitelepítési útvonalakon, az ellátó pontokon, a befogadási helyeken a rend fenntartásában. A kiürített területet az esetlegesen visszamaradottak felderítése érdekében át kell vizsgálni és a vagyonbiztonság megóvása érdekében rendfenntartó járőrszolgálattal kell biztosítani. Meg kell szervezni a védekezéshez, kárelhárításhoz készletezett tartalék-anyagok tárolóhelyeinek, raktárainak, a különösen veszélyeztetett védelmi építményeknek, az állam működése vagy a lakosság ellátása szempontjából kiemelt jelentőségű objektumok ideiglenes őrzését.

A rendkívüli járványveszély tartama alatt a lezárt területről kivezető útvonalakon ellenőrző-átengedő pontok alkalmazásával ellenőrizni kell a kihirdetett zárlati intézkedések végrehajtását, különösen a személyek, élő állatok, termények, egyéb áruk szállítására vonatkozó korlátozásokat. Gondoskodni kell a záró szolgálati helyeken kívüli területek ellenőrzéséről annak érdekében, hogy az ellenőrző-áteresztő pontok megkerülésével a zárlati intézkedések megsértésére ne kerülhessen sor. A zárlati intézkedést elrendelő hatóság vezetőjének kérésére a hatósági személyek védelmére

fedezőcsoportok is kirendelhetők. Amennyiben az érintett területen a lakosság hangulata indokolja, meg kell szervezni a közigazgatási, egészségügyi stb. objektumok őrzését.

11.2. A nagy területű helyszínek tagozódása11.2.1. Katasztrófák jellemzői, kialakulásuk körülményei

A katasztrófák hirtelen bekövetkező nagy emberveszteséggel és hatalmas anyagi károkkal járó események, amelyek tömegeket mozgósítanak, befolyásolják a közvéleményt. A következmények felszámolásában, a helyreállításban több szervezet vesz részt. Tevékenységük biztosítására rendőri csapaterő alkalmazható.

A katasztrófák jellemzői majdnem kivétel nélkül több halálesettel, sok súlyos sérülttel, a gazdaságra és a

magánszemélyekre jelentős anyagi kárral járnak; az égés, robbanás bekövetkezése nagy területet tesz veszélyeztetetté; a személyszállító járművek esetében mindig számolni kell a pánikhangulattal,

bűncselekmények elkövetésével; a feladat kezdődhet a tömegszerencsétlenség bekövetkezése előtt

(kényszerleszállás), vagy bekövetkezésekor.

A katasztrófák kialakulásának körülményei nem tartják be az adott területre vonatkozó közlekedési rend szabályait; megsértik a különböző jogszabályokban előírt szállítási, rakodási (gyúlékony,

robbanóanyagok) szabályait; munkaköri feladatok hanyag teljesítése (MÁV, repülőszolgálat) következtében; műszaki okok.

A csapaterő igénybevételére a tömegszerencsétlenség bekövetkezésekor kerülhet sor, ha a tömegszerencsétlenség olyan méretű, amely veszélyezteti a biztonságos közlekedést, a termelést, a munkavégzést. A csapaterő feladata a közbiztonság és az adott helyzetben megkövetelhető rend helyreállítása, illetve fenntartása, a mentő-, oltóegységek zavartalan munkájának a gépjárművek gyors mozgásának, az oda- és elvezető utak szabadon tartásának, a tűz keletkezésének okát vizsgáló és a helyszíni szemlét folytató bizottságok munkája gyors, zavartalan lefolytatásának biztosítása.

Az alkalmazott csapaterő általános feladatai a közvetlen veszélyeztetett (tűzzel, robbanásveszéllyel járó) terület összefüggő

lezárása. A feladatot zárócsoportok és záró őrök hajtják végre, műszaki eszközökkel.

a közvetetten veszélyeztetett terület kombinált lezárása vízi tömegszerencsétlenség esetén. Ez a zárás a parton történik, megakadályozva, hogy a veszélyeztetett területre illetéktelen személyek, járművek bejuthassanak.

a lezárt területre történő be- és kilépés szabályozása, ellenőrzése. A feladatot ellenőrző-átengedő pontok szervezésével hajtják végre.

a tömegszerencsétlenséget kiváltó ok kiderítése érdekében vizsgálati munkát folytató szakemberek gyors, zavartalan munkavégzésének biztosítása. A feladatot biztosító őrök látják el.

A tömegszerencsétlenség (katasztrófa) színhelyén a mentési munkát veszélyeztető akadályozó csoportok szétoszlatása. A feladatot a csapaterők tömegoszlatással hajtják végre.

11.2.2. Az ár- és belvíz következményei felszámolásának biztosításaÁrvíz: a jégtorlódás, hóolvadás, esőzés következtében megduzzadt folyónak a medréből kicsapó és nagyobb száraz területet elárasztó vize. Belvíz: valamely földterületen, mélyebb fekvésű részen a talajból feltörő, töltésen átszivárgó vízből, csapadékból (eső, árvíz) összegyűlt, lefolyás nélküli nagyobb víztömeg.

Az árvíz kialakulását előidéző okok és körülmények a nagyobb mennyiségű esőt, hirtelen hóolvadás következtében összegyűlő vizet a

folyómeder nem tudja befogadni; egy adott földterületen, mélyebb fekvésű részen a lefolyástalanság következtében a

visszamaradt víz összegyűlik; rombolás, kártevés következtében, a zsilipek, gátak olyan sérüléseket szenvedtek,

hogy a folyók, tavak, víztárolók vize elárasztja az ipari, mezőgazdasági, vagy lakott területeket;

nem tartják be az árvízvédelmi biztonságot, az árvízvédelmi védőművek megóvását, vízlefolyások és természetes tavak medrének épségét biztosító szabályokat, hatósági előírásokat;

a vizek medrébe olyan tárgyakat, vagy anyagokat juttatnak, amely a víz lefolyását akadályozza, vagy megváltoztatja;

a part mentén fekvő ingatlanok művelése során az azon levő létesítmények kezelésével, vagy fenntartásával a vizek természetes folyását, a meder és a part, valamint a part és a part menti létesítmények állapotát és üzemeltetését veszélyeztetik, vagy ezek fenntartási munkáinak végzését akadályozzák.

A csapaterő igénybevételére a veszélyhelyzet közvetlen beállta előtt és annak bekövetkezésekor – eltérő rendelkezés hiányában a rendkívüli készültség időszakában – kerülhet sor. A csapaterő fő feladata a közbiztonság és az adott helyzetben megkövetelhető rend fenntartása, illetőleg annak helyreállítása, a helyszínre érkező mentőegységek zavartalan munkájának biztosítása, a figyelő- és jelzőszolgálat megerősítésére, továbbá az élet- és vagyonmentésben való közreműködés. A csapaterőt figyelő-, jelzőszolgálat, zárás, rendfenntartó, forgalomszabályozó szolgálat, ideiglenes őrzési feladatok, élet- és vagyonmentés végrehajtására lehet alkalmazni.

Az alkalmazott csapaterő általános feladatai a várható veszélyhelyzet esetén összefüggő figyelő-jelző szolgálat végrehajtása

riasztás céljából. A szolgálatot figyelőőrsök, figyelő őrszemek látják el. A veszélyeztetett körzetben álló figyelő őrszemek helyezhetők el azokon a magaslatokon, műtárgyakon, védelmi építményeknél, ahonnan észlelhető a vízszivárgás, a vízfeltörés, a védművek és objektumok rongálódása. A mozgó figyelő őrszemek figyelési körzetét és menetvonalát úgy kell kijelölni, hogy a veszélyforrások vagy bekövetkezett események mellett legyen képes a jelentések megbízható továbbítására, az álló figyelő őrszemekkel az összeköttetés fenntartására. Több mozgó figyelő őrszem alkalmazása esetén részükre találkozási pontok is meghatározhatók.

adott területen a rend helyreállítása, fenntartása, a kiadott intézkedések betartása, a mentőegységek zavartalan munkájának biztosítása, bűncselekmények elkövetésének megakadályozása. A szolgálatot rendfenntartó járőrök látják el.

a közutak, a közterületek forgalom előli elzárása, a forgalom elterelése, a veszélyhelyzet elhárításában részt vevő gépjárművek mozgásának biztosítása. A feladatot forgalomszabályozással látják el.

a visszamaradt, kimentett és védekezéshez használt anyagok, objektumok, létesítmények folyamatos őrzése, védelme. A feladatot ideiglenes őrség hajtja végre.

adott területektől, a tömeg távoltartása, a kitelepített lakosság visszatérésének megakadályozása. A feladatot zárással (záró csoportok, záró őrök) hajtják végre.

a veszélyhelyzet helyszínén a mentési munkálatokat akadályozó csoportok szétoszlatása. A feladatot a csapaterő tömegoszlatással hajtja végre.

11.2.3A földrengés következményei felszámolásának biztosításaFöldrengés: a földkéreg megrázkódása belső, geológiai erők, illetve változások hatására. A földrengés következményei felszámolásának biztosítása a veszélyhelyzet elhárítására végrehajtandó munkálatok és kiadott intézkedések összessége.

A földrengés kialakulásának körülményei: a belső geológiai erők hatására a földkéreg mozgása észlelhető, illetve hatására

súlyos veszélyhelyzet alakul ki; a védekezés az illetékes szervek előrejelzése alapján szükségessé válik.

A következmények felszámolása az állami szervek, a biztosításra kirendelt csapaterő és a mentési munkálatokat végző csoportok összehangolt munkáját és szoros együttműködését követeli meg. A veszélyhelyzet közvetlen kialakulása utáni időszakban az érintett lakosság segítségére a pánikhangulat miatt általában számolni nem lehet.

A csapaterő fő feladata a közbiztonság és a közrend helyreállítása, illetve annak fenntartása, a helyszínre érkező mentőcsoportok zavartalan munkájának biztosítása, az élet- és vagyonmentésben való részvétel. A csapaterőt zárási, forgalomszabályozási, rendfenntartói, élet- és vagyonmentési feladatokra lehet alkalmazni.

Az alkalmazott csapaterő általános feladatai a veszélyeztetett terület összefüggően, vagy nem összefüggően kell lezárni,

megakadályozva ezzel illetéktelen személyeknek a bejutását, kiürítés esetén a visszaszivárgást, biztosítva a mentőegységek zavartalan munkavégzését. A feladatot zárással (zárócsoportok, biztosító őrök) hajtják végre.

a lezárt területre történő be- és kilépés szabályozását, ellenőrzését. A feladatot ellenőrző-átengedő pontok végzik.

a rend helyreállítása, fenntartása, az életbe léptetett rendkívüli intézkedések betartása, bűncselekmények elkövetésének megakadályozása, a mentőegységek zavartalan munkavégzésének biztosítása. A feladatot rendfenntartó járőrök hajtják végre.

a mentésben, a sebesültek, a halottak elszállításában részt vevő gépjárművek zavartalan, gyors mozgása érdekében az eredeti közlekedési rendtől való eltérés szabályozása. A feladatot forgalomszabályozással látják el.

a kimentett anyagok, javak, fontosabb objektumok folyamatos őrzése. A feladatot ideiglenes őrség hajtja végre.

a veszélyhelyzet helyszínén a mentési munkálatokat akadályozó csoportok szétoszlatása. A feladatot a csapaterő tömegoszlatással hajtja végre.

11.2.4. Nagyméretű tűzesetek következményei felszámolásának biztosításaTűzeset: gyújtogatás, vagy véletlenül bekövetkezett tűz, amely vagyontárgyakat, épületeket pusztít. Tűzvész: nagy területre kiterjedő, elemi csapásként pusztító tűz. Nagymérvű tűzesetnek kell tekinteni azon eseteket, amikor a veszélyhelyzet egyedi intézkedéseket, következményei felszámolásának biztosítása tűzoltó alegységek (egység) és a csapaterő igénybevételét teszi szükségessé.

A nagymérvű tűzesetek kialakulásának körülményei: nem tartják be a megelőző tűzrendészeti rendelkezéseket; megszegik a kötelező szabványban és szabályzatban foglalt tűzrendészeti

előírásokat; szándékosan előidézik; természeti jelenségek következményeként jön létre (villámcsapás, ön-gyulladás,

stb.).

A következmények felszámolása a tűzoltó alegységek (egység) és a biztosításra kirendelt csapaterő összehangolt munkáját és szoros együttműködését követeli meg. A tűz keletkezése utáni közvetlen időszakban az érintett lakosságtól, vagy a dolgozóktól a kialakult pánikhangulat miatt segítség általában nem várható.

A csapaterő fő feladata a közbiztonság és az adott helyzetben megkövetelhető rend helyreállítása, illetve fenntartása, az oltó- és mentőcsoportok zavartalan munkájának, a gépjárművek gyors mozgásának, az oda- és az elvezető utak szabadon tartásának, a vizsgálati munka gyors, zavartalan folytatásának a biztosítása.

Az alkalmazott csapaterő általános feladatai a közvetlenül veszélyeztetett terület összefüggő lezárása, ezen belül csak a tűzoltást

végzők tartózkodhatnak. A közvetve veszélyeztetett terület kombinált lezárása, annak megakadályozására, hogy a veszélyeztetett területre illetéktelenek bejussanak. A feladatot zárócsoportok és záró őrök hajtják végre, műszaki eszközökkel.

a mentésben résztvevő sebesült-, halottszállító gépjárművek zavartalan, gyors mozgásának biztosítása. A feladatot forgalomszabályozással hajtják végre.

a lezárt területre történő be- és kilépés szabályozása, ellenőrzése. A feladatot ellenőrző-átengedő pontok szervezésével hajtják végre.

a tűz okának kiderítése érdekében vizsgálati munkát folytató szakemberek gyors, zavartalan munkavégzésének biztosítása. A biztosítási feladatot biztosító őrök hajtják végre.

a veszélyeztetett helyszínen a mentési-tűzoltási munkálatokat akadályozó csoportok szétoszlatása. A feladatot a csapaterő tömegoszlatással hajtja végre.

Nagy kiterjedésű tűzesetek (pl.: erdő- vagy bozóttüzek, ipari létesítmények, lakókörzetek) során a rendőrségi légi járművek is részt vesznek a tűzgócok és a tűz terjedési irányainak, a kárterületen tartózkodó személyek, anyagi javak felderítésében, a tűzoltás megfigyelésében, koordinálásában. A rendőrség híradó eszközei az oltás vezetési rendszerébe bevonhatók. A tűz által fenyegetett területeken található épületeket, tanyákat, mezőgazdasági létesítményeket kell ellenőrizni, fel kell hívni az ott tartózkodók figyelmét a veszélyre, fel kell szólítani a terület elhagyására, megjelölve az eltávozás biztonságos irányait.

11.2.5. Tömeges megbetegedések, járványok, tömeges állatfertőzések következményei felszámolásának biztosításaJárványos állat-megbetegedés: az állatok körében a járványos fertőző betegség tömeges előfordulása, elterjedése, illetve az így előforduló betegségek.

A járványos állat-megbetegedés kialakulásának körülményei: nem tartják be a megelőzésre, bejelentésre, védőoltásra vonatkozó

állategészségügyi rendelkezéseket; megbetegedések esetén nem tesznek eleget a gyógyításra, elkülönítésre, az elhullott

állatok megsemmisítésére, fertőtlenítésére vonatkozó jogszabályok és állategészségügyi rendelkezések előírásainak;

megszegik a zárlati kötelezettség alá tartozó fertőző betegség behurcolásának, vagy terjedésének megakadályozása végett elrendelt zárlat, járványügyi, felügyelet, vagy ellenőrzés szabályait;

szándékosan előidézik a járványt.

A járványos állat-megbetegedés jellemzői: elterjedése a gazdaságra nézve különösen nagy károkkal jár; megakadályozása, elfojtása az állampolgárok részéről ellenállásba ütközhet; méretét tekintve kiterjedhet egy gazdaságra, egy, vagy több államigazgatási

területre, egy bizonyos földrajzi egységre, az egész ország területére.

Csapaterő igénybevételre akkor kerül sor, ha a zárlat legalább egy nagyüzemi (vagy annak megfelelő magán) gazdasági területére terjed ki. A csapaterő a feladatát a megelőzés, a járvány megszüntetése érdekében a kiadott jogszabályok és belügyi rendelkezések alapján köteles ellátni. Feladata a járvány sújtotta területek lezárása, a kiadott rendelkezések betartásának ellenőrzése. A csapaterőt őrzési, rendfenntartói, biztosítóőri szolgálatra kell alkalmazni.

Az alkalmazott csapaterő általános feladatai a majorok, állattenyésztő telephelyek, nagyüzemi gazdaságok lezárását ideiglenes

őrségek hajtják végre úgy, hogy a be- és kijáratokhoz, ettől számítva pedig látótávolságra, de legalább 100 méterenként őrhelyeket kijelölnek őrhelyenként két fővel.

EÁP-ot állítanak fel a fő- és mellékútvonalak ki- és bejáratához, ha egy egész közigazgatási területet helyeznek zárlat alá.

rendfenntartó járőrök a kiadott intézkedések betartását elsősorban az egyéni állattartók udvarainak ellenőrzésével végzik. Egy járőr útvonala négy kilométernél nem hosszabb.

biztosítóőrt rendelnek ki az állatorvos, a hivatalos személyek és a gazdasági vezetők védelmére, ha azok testi épsége veszélyeztetve van munkájuk végzése, illetve intézkedéseik foganatosítása közben, továbbá vasútállomások, autóbusz-pályaudvarok ellenőrzése céljából, ha egy egész közigazgatási területet helyeztek zárlat alá, és a leszállás a közhasználatú járművekről tiltva van.

TÖMEGOSZLATÁS

12. A tömeg fogalma, osztályozása,12.1. A társadalomtudományok több ága próbálja a tömeg fogalmát – más és más

megközelítésben – meghatározni. Valamennyi megközelítés arra törekszik, hogy valamilyen formában különbséget tegyen – az összefüggések egyidejű érzékeltetésével- a csoport és a tömeg fogalma között.

A közterületen, nyilvános helyen összegyűlt személyek a létszámuktól és tudatos tevékenységüktől függően csoportot, vagy tömeget alkotnak. A tömeg fogalmának megértéséhez szükséges röviden érinteni, hogy mit nevezünk csoportnak.

A csoport valamely szempontból együvé tartozó, térben egymáshoz közel levő, többé-kevésbé szoros egységet alkotó, kisebb számú személyek összessége, akiket közös tudati vonások kapcsolnak össze, céljaik és tevékenységük az adott időben nagy vonalakban azonos. A csoport létszáma 3 vagy ennél több fő. Ahhoz, hogy egy emberi csoportot, csoportosulást tömegnek nevezhessünk szükséges, hogy a tömegben résztvevő egyedek hangulatbeli, érzésbeli, gondolatbeli, mozgásbeli megnyilvánulásai egységes célkitűzés szolgálatába álljanak és ez a célkitűzés mozgassa, irányítsa őket.

A büntetőjog szerint tömeg az olyan embercsoport, melynek létszáma egyszeri rátekintésre nem állapítható meg, hozzátéve azt, hogy ez a létszám általában 15-20 fő, illetve ennél több. A tömeg meghatározása szempontjából közömbös, hogy a tömeget szervezték, vagy spontánul jött létre.

Pszichológiai szempontból azokat a csoportosulásokat nevezzük tömegnek, melynek kialakulása spontánul keletkeznek, szervezetlenek, a valódi célok és érdekek felismerése és tudatosulása hiányzik, vagy csak a vezetőkre korlátozott.

Tömeg a szociológia szerint nagyobb számú emberek átmeneti csoportosulása közvetlen érintkezést biztosító területen, amelyben a résztvevők ugyanazon jelenségekre spontánul hasonlóan, vagy azonosan reagálnak.

A Rendőrségről szóló törvény értelmező rendelkezése alapján a törvény alkalmazásában tömegen a 10 főt meghaladó csoportosulást kell érteni, a 3-10 főből álló, egységes akarat elhatározás alapján fellépő csoportosulást csoportként kell értelmezni.

A fentiekből is látható, hogy nincs egységes tömeg-fogalom. A tudományágak fogalom-meghatározásából célszerűnek látszik egy összevont definíciót alkotni, amely rendőri szempontból a legátfogóbban fejezi ki a tömeg fogalmát: A tömeg egy adott helyen és időben, egymással ideiglenesen valamilyen kapcsolatban álló, a társadalommal, egyes szervezetekkel, csoportokkal, vagy személyekkel szembeni magatartásukban, megnyilvánulásaikban hasonló jellemzőket mutató egyének összessége, függetlenül attól, hogy az együttes jelenlétüket előre megszervezték, vagy spontán jött létre, céljaik azonosak, vagy eltérőek. A tömeg létszáma egyszeri ránézésre nem állapítható meg, de legalább a tíz főt meghaladja.

12.1.1. A tömeg osztályozásaRendőri szempontból a tömeget leggyakrabban célja, szervezettsége, jellege, eszközei alapján osztályozhatjuk.

célja szerint a tömeg lehetKíváncsiskodó, amely az általa érdekesnek, szokatlannak tartott esemény (baleset, szerencsétlenség, stb.) helyszínén gyűlik össze. Véleményt nyilvánítanak, tanácsokat adnak, ítéletet mondanak. Rendszerint zavarják az esemény biztosításában, a mentésben, az elhárításban résztvevő hatósági személyek tevékenységét. Határozott, de udvarias fellépéssel, a részükre átadható információk biztosításával könnyen kezelhetővé válnak.Vásárló, amely nagy forgalmú áruházak, bevásárló központok, üzletházak, vásárok területén alakul ki. Egyes keresett árú, hiánycikk megszerzése érdekében a tömeg rendzavaróan is felléphet.Szórakozó tömegről komolyzenei, könnyűzenei hangversenyek, színházi és mozielőadások, műsoros estek, táncmulatságok, sportversenyek, és egyéb zárt helyen, vagy szabadtéren rendezett szabadidős rendezvények esteiben beszélhetünk. A tömeg elsődleges célja, hogy a rendezvényen sikerélményhez jusson. Ez a tömeg érzékeny arra, hogy megfelelő színvonalon szolgálják ki. A sportesemények közönségére jellemző, hogy teljesen az esemény hatása alatt áll. Ha elmarad a várt sikerélmény, fokozottan jelentkezik annak veszélye, hogy a tömeg a negatív élmények hatására a felhalmozódott, nagy intenzitású agresszivitását békés úton nem tudja levezetni. A demonstráló tömeg egy adott, közös érdekű és célú közösség képviselője, egyáltalán nem véletlenszerű alakulat. A demonstráló tömeg véleményt nyilvánít valami, vagy valaki mellett, illetve valami, vagy valaki ellen. Hatásosságra törekszik, amely megnyilvánul a helyszín megválasztásában, a felkért közreműködők közismertségében, látványos felvonulásban, transzparensek vitelében, jelszavak hangoztatásában, jelképes cselekmények végrehajtásában. A véleménynyilvánítás általában a tiltakozás formájában jelenik meg. A negatív hangvételű tiltakozások elsősorban politikai, gazdasági szociális, környezetvédelmi indíttatásúak, a pozitív jellegűek valamilyen rokonszenvet fejeznek ki az államhatalmi szervek intézkedései, vagy egyes személyek mellett.A menekülő tömeg hirtelen bekövetkező, veszélyérzetet keltő események – tömegszerencsétlenség, katasztrófahelyzet- helyszínét igyekszik minél előbb, bármilyen módon, legtöbbször rendezetlenül, egymás életét, testi épségét is veszélyeztetve elhagyni. Kialakulásában meghatározó a váratlanság. A veszélyérzetet a pánikba esett emberek cselekedeteikkel csak fokozzák. Az ilyen helyzetek rövid ideig tartanak. A tömeg megfékezése csak nagyon erős ellentevékenységgel lehetséges. Lázadó tömeg célja az alkotmányos rend megdöntése, vagy gyengítése nyílt, rendbontó fellépéssel, tömegzavargással.

szervezettség szempontjából a tömeg lehetA szervezetlen tömeg jellemzőiként említhető, hogy tevékenysége nem tervszerű, nincsenek előre kialakított szervezeti keretei, jelszavai, hangadói, vezetői. A megjelenés helyszínén alkalomszerűen szervezett tömeg kialakulásakor a tömegben az irányítók, a hangadók ragadják magukhoz a vezetést. A hangadók jelszavak, célok hangoztatásával a tömeg hangulatát negatív, vagy pozitív irányba befolyásolhatják, így az alkalomszerűből szervezetten fellépő tömeg jöhet létre.

Az előre megszervezett tömeg kialakított terv szerint, meghatározott útvonalon, előzetesen eldöntött, tudatos jelszavak, előre kiosztott feladatok, a változó körülmények számbavételével kidolgozott taktika alapján tevékenykedik.

a tömeg jellege szerint lehetBékés tömeg, amely a céljainak megvalósítása közben a közrendet, a közbiztonság nem zavarja, illetve ha zavarja is, a rend fenntartását végző erőkkel szemben nem lép fel ellenségesen, azok felkérését, felszólításait végrehajtja.A közrendellenes tömeg a rendfenntartó erőkkel szemben ellenségesen viselkedik. A közrendet zavaró magatartása közben a rendet helyreállítani szándékozó erőknek a rendzavarás beszüntetésére, a szétoszlásra vonatkozó felszólításait nem hatja végre, azoknak ellenszegül. A közrendet súlyosan megzavaró tömegről az alábbi következmények esetén beszélhetünk:- a tömeg zavargása miatt a rend megbomlik, helyreállításához hosszabb idő

szükséges,- a zavargás nagyobb területen bontakozik ki,- jelentős erőket kell bevetni a rendzavarás megszüntetésére,- a tömeg tevékenysége folytán emberélet esik áldozatul és nagymérvű anyagi kár

keletkezik,- a tömeg megmozdulása, zavargása károsan hat a nemzetközi kapcsolatokra,- a megmozdulás országos, központi szervek ellen irányul, káros politikai

hangulatot okoz. eszközei szerint a tömeg lehet

A fegyvertelen tömeg nem rendelkezik olyan eszközökkel, amely a testi épségveszélyeztetésére, vagy az emberi élet kioltására alkalmas lenne. Amennyiben a tömeg a véleménynyilvánításhoz, a céljaik ismertetéséhez, a demonstráció hatásának fokozására használt eszközöket (zászlórúd, transzparensek tartólécei, stb.) erőszakos cselekményekre használja, már nem minősül fegyvertelennek.A felfegyverkezett tömeg a vele szembeni ellenállás leküzdése, vagy megakadályozása érdekében olyan lőfegyvernek, vagy robbanófegyvernek nem minősülő eszközöket tart birtokában, amelyek a testi épség súlyos veszélyeztetésére, vagy az élet kioltására alkalmasak. Leggyakoribb eszközöknek tekinthetők a botok, dorongok, láncok, kések, balták, kődarabok, vasdorongok, kerítésvasak, vízzel, vagy gyújtóanyaggal töltött palackok, benzines palackok. A felfegyverkezés nagyon sok esetben ötletszerű, a helyszínen feltalálható épületek, berendezési tárgyak összetöréséből, az útburkolat felszedéséből történik. A veszélyesebb az, amikor a tömeg előre felfegyverzi magát és azt álcázva magával viszi a helyszínre, vagy a helyszínhez közeli területen veszi a szükségeszközöket magához.A fegyveres tömeg lőfegyvert, vagy robbanóanyagot tart magánál. Tevékenységük szigorúan összehangoltan, szervezetten történik. Szándékaik alapján várható, hogy a fegyvereket a céljaik elérése érdekében egyes objektumok erőszakos birtokbavétele, annak megtartása, illetve a velük szemben fellépő rendőri csapaterő ellen használni fogják.

12.1.2. A tömegdemonstrációk általános pszichológiájaTömeghelyzetekben az emberek viselkedése indulat vezérelt, kevésbé kontrollált, az embersokaság névtelenséget ad és magával sodor. A tüntetések többé-kevésbé tudatosan felvillantják a veszélyt, hogy elfajulhat a dolog. A tömegnek új karaktervonásai születnek és ezek függetlenek a tömeget alkotó egyedek egyéni tulajdonságaitól. Ha a tömeg például valami mellett, vagy valami ellen demonstrálni

akar, akkor az abban résztvevők között fennálló gazdasági, társadalmi, szellemi, jellembeli különbségek háttérbe szorulnak, a mögött az egység mögött, amivel a tömeg –.melyben részt vesznek – rendelkezik. Minden más tényező háttérbe szorul ilyenkor, s az kerül előtérbe, amit a tömeg egységes magatartása kifejezésre akar juttatni.

A tömeget alkotó emberek pszichikus megnyilvánulásaiban mutatkozó közös jellemzők kifejeződése, valamint ezeknek a pszichológiai tényezőknek az összefonódása a gazdasági, politikai (hatalmi) ideológiai tényezők befolyásolásával határozzák meg a tömeg hangulatát. Tömeghelyzetben az egyéni viselkedés az előzőekben említett okok miatt módosul. A tömegben hiányzik a személyes azonosíthatóság, ezért a belső önkontroll megszokott formái felborulnak. Kifejezettebbé válnak a viselkedésszabályozás emocionális tényezői, megnő az utánzási késztetés hatása, átalakulnak a vezetési viszonyok.

A tömeg magatartását meghatározza: milyen jelszavak hatják át a légkört, általában a jelszavas tüntetések destruktív, romboló

tüntetésekbe mehetnek át; a rendező-, szervező gárda kapcsolata a tömeggel; a rendfenntartó erők magatartása, közvetlen kontaktus a tömeggel; a tömegkommunikáció kapcsolata az eseményekkel, a közvélemény tájékoztatásának

módja és mikéntje.

A tömeg általános lélektani jellemzői: minden tüntetés – tömeges megmozdulás – magában hordozza a közrend-

közbiztonság veszélyeztetettségét; a tömeg manipulálhatósága miatt kiszámíthatatlan, zavargásszerű események alakulhatnak

ki, összetűzésekre gyakorlatilag bármikor sor kerülhet; a tömegmegmozdulásoknál mindig jelen van egy olyan réteg, amely témától függetlenül

részt vesz mindenütt, s érdeke, hogy zavart keltsen; működik a csoportba verődés reflexe, a tömeg erőt fejez ki, mely a hatalom kihívása; az elégedetlen tömeg érzelmi feszültségeit erőszakos cselekményekben vezeti le, sokszor

verbális agresszióban, a céltáblája éppen a hatalom kivezényelt rendfenntartó alakulata.

12.2. A tömegoszlatás fogalma, tartalmaA tömegoszlatás a jogellenesen összegyűlt, illetőleg a jogellenes magatartást tanúsító tömeg feloszlatásának legvégső eszköze. A csapaterő által alkalmazott eljárások, kényszerítő intézkedések és korlátozó rendszabályok összessége, amely törvénybe ütköző tevékenység céljából összegyűlt, vagy ilyen tevékenységet folytató, vagy személyeket, illetőleg anyagi javakat közvetlenül fenyegető veszélyhelyzet helyszínén jelen lévő tömeggel szemben határozott fellépést, aktív, folyamatos ráhatást fejez ki. A tömegoszlatásnak a jogellenes tömegtevékenység megszűnését, a törvényes rend helyreállításához és fenntartásához, illetve a veszélyhelyzet elhárításához szükséges feltételek megteremtését kell eredményeznie.

A fogalmat tanulmányozva láthatjuk, hogy a tömegoszlatás a kényszerítés legvégső eszköze. A tömeggel, csoporttal szemben az egyéni rendőri fellépés hatástalan, sőt kisebb rendőri erő is tehetetlen lehet. A tömeg jogellenes magatartását kényszerítéssel sem lennének képesek megszüntetni. Ha a közbiztonság védelme másként nem biztosítható a rendőrség csapaterőben lép fel. A csapaterőnek a tömegoszlatás során

összetett feladatot kell megoldania: meg kell szüntetnie a jogellenes tevékenységet, biztosítani kell, hogy a tevékenységével kialakuló pánikhangulat ne legyen újabb veszélyforrás, a tömeg által létrehozott veszélyhelyzetet az arra hivatott szervek zavartalanul fel tudják számolni, a tömeg feloszlatása után a helyszínem, illetve a tömeg elvonulásának (menekülésének) útvonalán a rendet fenn kell tartania.

12.2.1. Tömegoszlatásra az alábbi esetekben ( a gyülekezési jogról szóló 1989.évi III. törvény 14.§-a, a Rendőrségről szóló 1994.évi XXXIV törvény 59.§-a és a végrehajtására kiadott 3/1995 (III.1.) BM rendelet 68. §-a figyelembe vételével) kerülhet sor az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása, lázadás, rombolás, közérdekű

üzem működésének megzavarása, csoportosan elkövetett garázdaság, vagy más, személyek élet- és vagyonbiztonságát tömegesen veszélyeztető események megszüntetésére;

ha a gyülekezési jog gyakorlása:- bűncselekményt, vagy bűncselekményre való felhívást valósít meg;- mások jogainak és szabadságának a sérelmével jár;- a rendezvényen a résztvevők fegyveresen, vagy felfegyverkezve jelennek meg;- bejelentéshez kötött rendezvényt bejelentés nélkül tartanak;- a rendezvény kezdetének, befejezésének időpontja, helyszíne, útvonala, célja és

napirendje a bejelentéstől eltér;- a rendezvényt tiltó határozat ellenére tartják meg;

hatósági intézkedéssel szembeni tömeges ellenszegülés leküzdésére.

12.2.2. A tömegoszlatás célja a megbomlott közrend helyreállítása, a törvényben meghatározott magatartás kikényszerítése, a tömeg magatartásával keletkezett zavar megszüntetése, közlekedési, vagy egyéb akadályok elhárítása, személyek, vagyontárgyak védelme, a hatósági intézkedések végrehajtásához szükséges feltételek megteremtése.

12.2.3. A tömegoszlatás jellemzőiA tömegoszlatás végrehajtható kényszerítő eszközök alkalmazása nélkül, kényszerítő eszközök alkalmazásával, nyílt, vagy zárt területen.

Kényszerítő eszközök alkalmazása nélkül tömegoszlatásra akkor kerülhet sor, amikor a kirendelt rendőri csapaterő helyszínen történő megjelenése és a terület elhagyására vonatkozó felhívás hatására a tömeg a közrendet zavaró tevékenységét befejezi, további jogellenes szándékától eláll és megkezdi a terület elhagyását. Békés jellegű tömeg esetén, amikor nem várható a rendőri erőkkel szembeni tettleges ellenszegülés, de a tér kiürítését csak vonakodva hajtják végre, az alegységeket gyalogosan úgy kell mozgatni a célszerű oszlató alakzatokban, hogy ezzel elősegítsék a tömeg mielőbbi szétoszlását, a terület elhagyását. Az egyéni felszerelést ekkor hordhelyzetben kell tartani, a speciális és szállító járműveket lehetőség szerint a tömeg által nem látható várakozási helyen kell elhelyezni.

Tömegoszlatásra kényszerítő eszközök alkalmazásával akkor kerül sor, amikor a tömeg a jogellenes cselekmény abbahagyására, a terület elhagyására vonatkozó rendőri felszólításnak nem tesz eleget. A 3/1995 (III.1.) BM rendelet 68. §. (5) bekezdése alapján tömeggel szemben a csapaterő a következő kényszerítő eszközöket alkalmazhatja:a) passzív ellenállás esetén testi kényszert;

b) aktív ellenszegülés esetén rendőrbotot, vegyi eszközt, ingerlőgázt, elektromos sokkoló eszközt, bilincset, pórázon vezetett szolgálati kutyát szájkosárral, vagy anélkül, valamint vízágyút;c) felfegyverkezett tömeg ellenszegülésének megtörésére pirotechnikai eszközt, gumilövedéket, lóháton, vagy járműkötelékben végzett kényszeroszlatást;d) a szervezők, hangadók, bűncselekményt elkövető személyek kiemelésére, elfogására elfogóhálót.Az alkalmazható kényszerítő eszközök fajtáit mindig úgy kell megválasztani, hogy az arányban legyen a tömeg tevékenységével és biztosítsa az oszlatás sikeres végrehajtását.

A nyílt területen (széles utcák, terek, stb.) végrehajtott tömegoszlatásra jellemző, hogy a csapaterőnek elegendő hely áll rendelkezésre a gépjárműről szállás terepszakaszának kiválasztására, az oszlatóalakzat felvételére, illetve a tömeg távozására, menekülésére.

A zárt területen (sportpályákon, kulturális rendezvények helyszínén és ipari létesítmények területén) végrehajtott tömegoszlatás jellemzője, hogy nincs szabad tér a szétbontakozásra, építmények között kell a tömeg elleni tevékenységet végrehajtani. Éppen ezért jelentős szerepe van az előzetes terveknek, amelyekben rögzítésre kerülnek, hogy a küzdőtérre való behatolás, egyes szektorok, üzemcsarnokok kiürítése után milyen irányban történik a tömeg kiszorítása. Ebben az esetben a legfőbb jellegzetesség és a szabályzatoktól való eltérés abból adódik, hogy a megindulási helyet szinte a tömegben kell elfoglalni, nincs hely az alegységek mellézárkózására. A tömegoszlatásban résztvevő alegységeket úgy kell elhelyezni (a helyszín figyelembevételével), hogy lehetőséget biztosítson a tömegből való kiválásra, illetve a helyszín elhagyására azoknak, akik ezt akarják.

12.3 A tömegoszlatás működési körzete, terepszakaszai12.3.1. Működési körzet

A rendőri csapaterő tömegoszlatásra kijelölt működési körzete magában foglalja az oszlatást végrehajtó kötelék gépjárműről leszállásának, szétbontakozásának és az oszlatócsoportosítás megalakításának terepszakaszait, az oszlatás sávját, valamint a tömegoszlatás befejezése után a rendfenntartó szolgálat területét. A működési körzetet a tömegoszlatás végrehajtását elrendelő vezető határozza meg. A résztvevő alegységek (egységek) valamennyi feladatukat a működési körzeten belül hajtják végre. A körzet határának módosítását a tevékenység kiterjesztését csak az elrendelő vezető engedélyezheti. A működési körzet nagysága függ a tömeg nagyságától, tevékenységétől, az oszlatásra kijelölt kötelék nagyságától, feladatától és a tereptől.

12.3.2. Oszlatási sávOszlatási sávnak nevezzük a működési körzeten belül azt a területet, ahol a tömegre a rendőri csapaterő közvetlen ráhatása megvalósul. Úgy kell kijelölni, hogy biztosítsa az alegységek (egységek) tevékenységét, a manővereztetést, a folyamatos vezetést.

12.3.3. Megindulási hely (körlet)Megindulási helynek (körletnek) nevezzük a rendőri csapaterő részére a működési körzeten kívül kijelölt helyet, ahol az alegységek (egységek) felkészülnek a tömegoszlatás végrehajtására, felveszik az oszlatáshoz szükséges csoportosítást és készen állnak annak végrehajtására. A megerősítő erők és eszközök általában itt csatlakoznak a kötelékhez.

12.3.4. Szétbontakozási terepszakaszSzétbontakozási terepszakasznak nevezzük az előrevonási útvonalon kijelölt pontot, illetve az előrevonási útvonalak meghatározott pontjait képzeletben összekötő vonalat, ahol a tömegoszlatásra előremozgó alegységek (egységek) szétbontakoznak az oszlatási csoportosítás felvétele céljából.

12.3.5. Gépjárműről szállás terepszakaszaA gépjárműről szállás terepszakaszának nevezzük az előrevonást végrehajtó alegységek (egységek) részére kijelölt terepvonalat, ahol az oszlatásban résztvevő alegységek gépjárműről szállnak az oszlatási alakzat megalakítása céljából.

12.3.6. Megindulási (bevetési) terepszakaszMegindulási (bevetési) terepszakasznak nevezzük a működési körzetben kijelölt terepszakaszt, ahonnan a rendőri csapaterő a meghatározott oszlatási alakzatot megalakítja és a parancsnok utasítására megkezdi az oszlatás végrehajtását. Távolsága a tömegtől általában 50 méter.

12.3.7. Oszlatás végső határa terepszakaszAz oszlatás végső határa terepszakaszának nevezzük azt a terepvonalat, amelynek elérésével az oszlató alegység (egység) befejezi a tömeg oszlatását. Az oszlató alegység (egység) a terepszakasz elérésével megáll.

12.3.8. Gyülekezési hely (körlet)Gyülekezési hely (körlet) a működési körzeten belül kijelölt terület, ahol az oszlatás befejezése után biztosított a rendőri csapaterő rejtett elhelyezése, pihentetése, a feltöltés, váltás esetén a működési körzet gyors megközelítése, illetve az ott tevékenységet folytató szolgálati csoportok mielőbbi megerősítése.

12.4. A tömegoszlatást végrehajtó rendőri csapaterő feladatrendszereA tömegoszlatást végrehajtó kötelék feladatként oszlatási irányt, fő- és további feladatot kaphat.

12.4.1. Oszlatási irányAz oszlatási irány az oszlatási sávon belül két terepponttal az oszlatás végső határa terepszakasza felé kijelölt irány, amely a tömeg szétoszlatását biztosító szabad, járható útvonal irányát jelzi. Általában az oszlatási sáv tengelyvonala.

12.4.2. Fő feladatA rendőri csapaterő fő feladata a tömeg előremozgásának megállítása, ellenszegülésének leküzdése, a hangadók kiemelése, a gyülekezés helyszínéül szolgáló terület (tér, utca, középület, stadion stb.) kiürítése, a tömeg eltávolítása.

12.4.3.További feladatA működési körzet egészére kiterjedően a tömeg szétoszlatásának befejezése, a szabad elvonulásának biztosítása, szolgálati csoportok alkalmazásával a működési körzet, a kiemelt jelentőségű területek lezárása, fontos objektumok biztosítása, a szétoszlatott tömeg újbóli gyülekezésének megakadályozása, a rendfenntartás. Az alegységek a feladatukat leváltásukig, vagy bevonásukig folyamatosan, megszakítás nélkül hajtják végre.

12.5. A tömegoszlatás formájaA tömegoszlatás formája az oszlatást közvetlenül végrehajtó csapaterő alakzatának felépítése, amely az adott jogellenes magatartást tanúsító tömeg jellege alapján kerül meghatározásra. A forma lehet mozgósorfal, oszlatóék, vagy sorfaloszlop. Az alakzatok a parancsnok elhatározásától függően egymással kombinálhatók.

12.5.1. A mozgósorfal az oszlató kötelék láncalakzata, amely általában kettő, vagy több soros. Egysoros mozgósorfal csak kivételes esetben alkalmazható békés tömeggel szemben, amikor az oszlatásra kényszerítő eszközök nélkül kerül sor. A tömegoszlatás leggyakrabban alkalmazott formája.

12.5.2. Az oszlatóék az oszlató kötelék ék alakzata, amely elsősorban a sűrű tömegbe történő behatolásra, annak részekre bontására alkalmas. Önállóan ritkán, elsősorban a mozgósorfallal kombináltan kerül alkalmazásra. Erőszükséglete méterenként kettő fő rendőr.

12.5.3. A sorfaloszlop a kötelék kettes oszlopalakzata, amely a tömegbe behatolva gyalogosan, vagy gépjárművel járható folyosó nyitását eredményezi.

12.6. A tömegoszlatást végrehajtó szolgálati csoportokA tömegoszlatást végrehajtó rendőri kötelék (az oszlatócsoportosítás) egy, vagy több oszlatócsoportból, kiemelőcsoportokból, fedező-támogató csoportból, műszaki csoportból, biztosító csoportból, előállító csoportból, dokumentációs csoportból, anyagi-technikai-egészségügyi csoportból, valamint tartalékból állhat. Megerősíthető vízágyúkkal, automata könnyfakasztó gránátvetőkkel, kutyás és lovas alegységekkel, tűzoltó, mesterlövész és műszaki alegységekkel, speciális és szállító járművekkel.

12.6.1. Az oszlatócsoportAz oszlatócsoport a tömeg feloszlatására, terület kiürítésére, szabad, járható irányok megteremtésére alkalmazott szolgálati csoport. Működhet a tömegoszlatásra létrehozott rendőri kötelék fő szolgálati elemeként, biztosítószolgálatot ellátó csoportosítás részeként, vagy önállóan. A tömegoszlatást végrehajtó kötelékben az erők, és eszközök többségét foglalja magában.

Az oszlatócsoport ereje egy, vagy több rendőrszázad lehet. Szakaszerejű oszlató- csoport csak kivételes esetben, kis létszámú rendbontó csoportosulással szemben, vagy békés tömeg meghatározott területről történő eltávolítására alkalmazható.

Az oszlatócsoport felépítése a személyi állományból létrehozott gyalogos mozgósorfalból (oszlatóékből, sorfaloszlopból), kutyás alcsoportból, lovas alcsoportból, vízágyúrajokból, oszlató járműkötelékből és tartalékból állhat. Az önállóan alkalmazott oszlatócsoport kiegészülhet kiemelő-alcsoportokkal és dokumentációs alcsoportokkal is. Az oszlatócsoport parancsnokának elhatározásától függően a kutyás alegység megbontható, állománya a gyalogos mozgósorfalba beosztható. Lovas alegységet kizárólag kötelékben lehet alkalmazni. A mozgósorfal (oszlatóék, sorfaloszlop) feladatát mozgással, testi kényszer vagy

más kényszerítő eszköz alkalmazása útján a tömegre gyakorolt közvetlen fizikai ráhatással valósítja meg. Tevékenységét a gyors mozgás, a manőverezési lehetőségek széles körű kihasználása, a határozott, következetes fellépés, a rendelkezésre álló erők és eszközök egyidejű komplex alkalmazása jellemzi. A

tömegoszlatás elősegítése érdekében a tömegre gyakorolt pszichikai hatás az alegységek hangos kiáltásával (pl.: a vezényszavak ismétlésével), a védőpajzsok ütemes ütésével növelhető. A erőkifejtése fokozható csuklófogással, derékszíj fogással, karfűzéssel, gumibottal

A kutyás alcsoport elsősorban az oszlatóalakzat szárnyának, vagy a mögöttes területek biztosítására, a megbomlott oszlatóalakzatban keletkezett rések lezárására, az átjutott, támadó magatartást tanúsító személyek elfogására alkalmazható. A szolgálati állatokat pórázon kell vezetni.

A lovas alcsoport, kihasználva a szolgálati állatok tömegében, gyors mozgásában rejlő lehetőségeket, a már más kényszerítő eszközökkel fellazított, vagy laza, megfelelő mozgástérrel rendelkező tömeg gyors eltávozásra kényszerítésére, kijelölt terület birtokba vételére alkalmazható. Közvetlen beavatkozásra a gyalogosan tevékenykedő oszlatóalakzat mögül, vagy valamelyik szárnyáról indítható. Előrehaladását azonnal meg kell állítani, ha a tömeg feltorlódott, eltávozásában akadályozott. A lovas alcsoport által birtokba vett területet a gyalogos oszlató alakzattal azonnal el kell foglalni és a lovas csoportot az alakzat mögé kell rendelni. Ismételt bevetésre csak gyors kötelékrendezést követően kerülhet. Egy lovas alcsoportba legkevesebb négy lovas rendőrt kell beosztani.

A vízágyúrajok feladata a mozgósorfallal (oszlatóékkel) szorosan összehangoltan víz- és gázcsapásokkal a tömeg megbontása, erőszakos magatartásának megtörése, a gyalogos, vagy lovas oszlatóalakzatok előremozgásának elősegítése. A vízágyú a víz- és gázcsapásokat az oszlatócsoport parancsnokának parancsára, közvetlen támadás esetén önállóan válthatja ki. A vízágyúkat két oldalról legalább 3-3 rendőrrel közvetlenül biztosítani kell. A biztosító rendőrök a vízágyú mellett haladva folyamatosan követik a jármű mozgását, megakadályozzák annak megrongálását, felgyújtását, vagy birtokbavételét. A vízágyú az oszlatócsoportot feltöltés, üzemkészség helyreállítása érdekében csak az oszlatócsoport parancsnokának külön engedélyével hagyhatja el.

A kényszeroszlatást végrehajtó járműköteléket járművenként közvetlenül, valamint a térközökben személyi állománnyal kell biztosítani. A járműkötelék legfeljebb 5 km/órás sebességgel haladhat. Amennyiben a tömegből személyek a járművel elé állnak (ülnek, fekszenek), azokat a biztosító rendőri erők (vagy külön kiemelő csoportok) távolítják el. Járműtorlasz elbontására alkalmazott gépjárműkötelék bevetése előtt a torlaszban tartózkodó személyeket gyalogos állománnyal, ha kell kényszerítő eszközök alkalmazásával is el kell távolítani és a visszatérésüket meg kell akadályozni. A torlasz felszámolása előtt, az azt alkotó járműveket még egyszer át kell vizsgálni, hogy abban személy ne tartózkodjon.

A tartalék feladata az oszlatóalakzat megerősítése, pótlása, a sérültek biztosítása a mentők, elsősegélynyújtók megérkezéséig, meggyulladt ruházat, vagy jármű oltása, az oszlatócsoport parancsnokának közvetlen biztosítása.

Az oszlatócsoport tevékenységével szemben alapvető követelmény, hogy létszáma, állományának kiképzettsége, megerősítése és támogatása biztosítsa a

részére meghatározott feladat sikeres végrehajtását; legyen képes erőkifejtésének fokozására, álljon ellen a tömeg támadásainak; határozottan, de csak a szükséges mértékig alkalmazza a kényszerítő eszközöket; előrehaladásának üteme biztosítsa a tömeg torlódásmentes, akadálytalan

szétoszlását;

tegye lehetővé alakzatán keresztül más szolgálati csoportok, különösen a kiemelő- csoport, a fedező-támogató csoport tevékenységét, működjön közre a beavatkozásukhoz szükséges feltételek megteremtésében;

személyi állománya rendelkezzen megfelelő védőeszközökkel.

Az oszlatócsoport részére meg kell határozni: erejét, állományát, megerősítését; megindulási helyét, előrevonási útvonalát, szétbontakozási, gépjárműről leszállási,

megindulási terepszakaszait; az oszlatás irányát, sávját, a közelebbi és a további feladatát, az oszlatás végső

határa terepszakaszt; a tömeg szétoszlatásának rendjét, módját, az alkalmazható kényszerítő eszközöket; a vízágyúk vízvételi helyeit; támogatásának rendjét, mértékét, az oszlatócsoport tevékenységének elősegítése

érdekében más szolgálati csoportok által végrehajtandó feladatokat; a rendelkezésére bocsátott anyagi készleteket és felhasználásuk rendjét; az együttműködés feladatait; a készenléti időpontokat, a jeleket, jelzéseket és a jelentések rendjét.Amennyiben szükséges, az elöljáró meghatározhatja az oszlatócsoport parancsnokának tartózkodási helyét is.

12.6.2. A kiemelőcsoportA kiemelőcsoport a jogellenesen összegyűlt vagy jogellenes magatartást tanúsító tömeg hangadóinak, rendbontó, szabálysértést vagy bűncselekményt elkövető fegyvertelen, vagy felfegyverkezett, a hatósági intézkedéseknek ellenszegülő személyek elfogására, eltávolítására alkalmazott szolgálati csoport.

Alkalmazására sor kerülhet: rendezvénybiztosítások során a biztosítócsoportosítás, vagy csoport részeként; tömegoszlatás végrehajtásakor az oszlatócsoportosításban, vagy az oszlatócsoport

részeként; bekerített rendbontó csoportosulás tagjainak elfogására; hatósági intézkedéseknek ellenszegülő, ellenálló, vagy felbujtó személy kézre

kerítésére.

A kiemelőcsoporttal szemben támasztott követelmény, hogy legyen képes a jogsértések felismerésére, az elkövetőről kapott személyleírás, vagy fénykép

alapján a célszemély gyors azonosítására; a tömegben a határozott, gyors előrejutásra, a jogsértő személy menekülésének

megakadályozására, elfogására, eltávolítására; a kényszerítő eszközök célratörő, hatékony alkalmazására, a fizikai erőfölény

határozott érvényesítésére; a tömeg támadásával szembeni ellenállásra, az elfogott személy kiszabadításának

megakadályozására, testi épségének megóvására; mozgási lehetőségeinek megőrzésére.

A kiemelőcsoport ereje egy rajtól egy szakaszig terjed. Állományába a Készenléti Rendőrség támogató, vagy a rendőr-főkapitányságok beavatkozó alegységeit célszerű beosztani. Több célszemély egyidejű kiemelésére több kiemelőcsoport összevontan is alkalmazható. Megerősíthető egyéni védőeszközökkel, elfogóhálóval, elektromos sokkolóval, vegyi eszközökkel, dokumentáló eszközökkel, speciális szállító járművekkel.

A kiemelő csoport szolgálati felépítése elfogókból és biztosítókból áll. Az elfogók legkevesebb 3 főből állnak, feladatuk a biztosítók oltalmazása mellett a

célszemély elfogása, ellenállásának megtörése, a tömegből történő kivezetése, az elszámoltató csoporthoz kísérése, vagy előállítása. Az elfogók sisakot, és testvédő eszközöket viselhetnek.

A biztosítók feladata az elfogók védelme a tömeg támadásával szemben, a tömegbe történő robbanékony behatolás elősegítése, az elkövető bekerítése, az elfogás után a kivonás fedezése. A biztosítók feladatuk ellátása során pajzsot, rendőrbotot is alkalmazhatnak.

A kiemelőcsoport a célszemélyek elfogásán, a tömegből, csoportosulásból történő eltávolításán túl feladatot kaphat a kiemelt személlyel szemben a szükséges hatósági eljárás kezdeményezésére, az elszámoltató csoporthoz kísérésére, vagy rendőrségi objektumba történő előállítására.

A feladat meghatározása tartalmazza a kiemelőcsoport állományát, alárendeltségét; működési körzetét, helyét, vagy irányát; megindulási, vagy várakozási helyét; azokat a jogsértéseket, amelyek elkövetése esetén az elkövetők kiemelése

szükséges; az alkalmazható kényszerítő eszközök körét; a kiemelt személlyel szemben a további eljárás rendjét; az önálló tevékenységre való jogosultságot; készenléti időpontokat, a jeleket, jelzéseket; a jelentések rendjét.

A kiemelőcsoport elhelyezkedhet a tömegen kívül, vagy nagyobb kiterjedésű területen lévő laza tömegen belül egy meghatározott körzetben mozogva. Önálló tevékenységére elsősorban felvonulások, demonstrációk, szélsőséges nézeteket valló személyek jelenlétével zajló rendezvények esetében kerülhet sor. Ekkor az elöljáró parancsnoktól kapott előzetes felhatalmazás alapján jogsértés észlelésekor önálló elhatározás alapján hatol be a tömegbe és emeli ki a jogsértő személyt. Ebben az esetben a bizonyítás érdekében különös figyelmet kell fordítani a dokumentálásra, ennek hiányában tanúk biztosítására.

A kiemelőcsoport beavatkozásának elrendelésekor részére pontosan meg kell adni a rendbontó vagy más jogsértést elkövető személy tartózkodási helyét, eltávozásának irányát, személyleírását, a tanúsított magatartást, a környezetükben tartózkodók hangulatát, tevékenységét, viszonyát, a jogsértést elkövetőhöz. Amennyiben lehetséges, a kiemelőcsoport parancsnoka részére gyorsfényképet kell biztosítani. A

tájékozódás elősegítése érdekében a tömeg körül jól látható tereptárgyak alapján tájékozódási pontok is kijelölhetők.

A kiemelés megkezdésekor a kiemelőcsoport parancsnoka mérje fel a kialakult helyzetet, határolja be a kiemelésre kerülő személy tartózkodási helyét, pontosítsa a behatolás, az elfogás és a kivezetés taktikáját. A biztosítók fogják közre az elfogókat, lendületesen hatoljanak be a tömegbe, kerítsék be a célszemélyeket. Pajzzsal, ha szükséges rendőrbottal fedezzék az elfogók tevékenységét, majd a kiemelőcsoport az elfogottat közrezárva a lehető leggyorsabban hajtsa végre a kivonást. A kiemelő csoport egész tevékenységét képfelvételen lehetőleg rögzíteni kell.

A kiemelt célszemély védelmére fellépő vagy a kiemelőcsoportot támadó személyeket ugyancsak ki kell emelni. Amennyiben erre közvetlenül a beavatkozáskor nincs lehetőség, az elkövetők mozgásának folyamatos figyelemmel kísérésével, azonosításra alkalmas fényképfelvételek alapján a rendezvény befejezése után, a tömeg eltávozásakor kell végrehajtani az elfogást.

12.6.3. A dokumentációs csoport A dokumentációs csoport képrögzítő eszközök segítségével biztosítja – bizonyításra alkalmas módon – a tömegben elkövetett jogsértéseket, az elkövetőket, a sértetteket, az elkövető elfogására irányuló rendőri beavatkozást, valamint a későbbi azonosítás érdekében a már elfogott elkövetőt.

12.6.4. Az előállító-csoportAz előállító-csoport feladata a tömegből kiemelt, elfogott, előállításra kerülő személyek átvétele a kiemelő-, vagy más szolgálati csoporttól, az előállítás végrehajtása a kijelölt rendőri szervhez. Az előállító-csoportot el kell látni megfelelő számú patent, szíj-, vagy egyszer használható bilincsekkel, a fogva tartottak szállítására alkalmas járművekkel.

12.6.5. A fedező-támogató csoportA fedező-támogató csoport a fő feladatot végrehajtó szolgálati csoportok segítését, a veszélyhelyzetek elhárítását különböző tűz- és speciális fegyverek, ingerlő gáz- és pirotechnikai eszközök alkalmazásával végrehajtó kötelék. Mindig az oszlatócsoportosítás parancsnokának közvetlen alárendeltségében tevékenykedik.

A fedező-támogató csoporttal szemben alapvető követelmény, hogy legyen mozgékony; legyen képes a részére meghatározott tűz- és más speciális feladatok gyors és

hatékony végrehajtására; tevékenysége ne veszélyeztesse a saját alegységeket.

A fedező-támogató csoport ereje 2-3 főtől 1-2 raj. Megerősíthető mesterlövész és más speciális fegyverekkel, kézi és automata könnyfakasztó gránátvetőkkel, szállító és más különleges járművekkel. Állományába mesterlövészek, speciális fegyverkezelők, valamint az automata könnyfakasztó gránátvetők kezelői tartoznak. A mesterlövészek alkalmazására tömegoszlatás esetén kizárólag abban az esetben

kerülhet sor, ha az előzetesen rendelkezésre álló adatok értékelése alapján nagy a valószínűsége annak, hogy a tömegben olyan személyek is megjelenhetnek, akikkel szemben fegyverhasználatra is sor kerülhet. Részükre fő és tartalék tüzelőállásokat

kell kijelölni, amelyek biztosítják a környező terep és a célterület jó megfigyelési lehetőségét, a célszemélyek (céltárgyak) felismerését, a pontos és hatásos tűz vezetését és a lövész védelmét. A tüzelőállást magaslati pontokon, épületek felső emeletein, vagy a tetőtérben, szükség esetén gépjárműveken célszerű kijelölni. A mesterlövőket párosával, esetenként külön figyelővel kiegészítve, rejtve kell elhelyezni. Ügyelni kell arra, hogy a tömeg részéről ne legyenek láthatóak még akkor sem, ha alkalmazásukra kimondottan a tömeg védelme érdekében kerül sor.

A speciális fegyverkezelők felszerelése a gumilövedéket, gáz- vagy pirotechnikai eszközt célba juttató eszköz (puska), vagy kézi könnyfakasztó gránátvető. Részükre a tömegtől 50-80 méterre várakozási helyet, a tűzkiváltáshoz alkalmazási terepszakaszokat kell kijelölni. Szükség esetén az oszlatócsoporttal együtt is mozgathatók. A tűzkiváltás kizárólag az oszlatócsoportosítás parancsnokának utasítására történhet. Tűzfeladatuk befejezését követően a fegyverkezelőket hátra kell vonni.

Az automata könnyfakasztó gránátvetők részére az oszlatócsoport mögött 30-50 méterre tűzszakaszokat (tüzelőállásokat), valamint előtte 50-150 méterre célterületeket kell kijelölni. Tűzfeladataikat a saját alegységek felett átlövéssel hajtják végre.(AWGL-3)

A fedező-támogató csoport részére feladatként meg kell határozni állományát, tűzeszközeit, lőszer- és más anyagnormáit; tüzelőállásait, alkalmazási terepszakaszait, illetve tűzszakaszait, azok váltásának

rendjét; a célokat, illetve a célterületeket; a célmegjelölés, a tűzkiváltás és a tűzvezetés rendjét; a saját alegységek megóvása érdekében szükséges biztonsági rendszabályokat; a lőszer- és anyagfelhasználás rendjét; a megindulási, várakozási és gyülekezési helyeket; az együttműködés feladatait a szomszédos szolgálati csoportokkal; a készenléti időpontokat; a jeleket, jelzéseket, valamint a jelentések rendjét.

A fedező-támogató csoport parancsnoka pontosan ismerje az elöljáró parancsnok elgondolását a feladat végrehajtására; a saját alegységek tevékenységét, egymás felismerésének rendjét. Legyen tisztában a tűz- és más speciális fegyverek, eszközök alkalmazási lehetőségeivel, a beosztott állomány képességeivel. Folyamatosan kísérje figyelemmel a társ szolgálati csoportok mozgását, szükség esetén azonnal tegyen javaslatot az elöljáró parancsnoknak a tüzelőállások, tűzszakaszok váltására, a célterület áthelyezésére. Értékelje az alkalmazott eszközök hatásosságát, arról folyamatosan tegyen jelentést az elöljárónak. Elhúzódó feladat esetén meghatározott időközönként váltsa a mesterlövőket és a figyelőket, gondoskodjon a meghatározott norma keretében a lőszer és más anyagok utánpótlásáról. Tartassa be a tűzfegyelmet, a lőszer- és az anyagfelhasználás rendjét.

12.6.6. A biztosítócsoportA tömegoszlatás során a biztosítócsoport az oszlatóerők működési körzetének felügyeletére, a saját alegységek, szolgálati csoportok tevékenységének biztosítására, az ellenük irányuló támadás elhárítása érdekében kerül létrehozásra.

Feladatot kaphat

a kiürített területre bevezető utak zárására; a tömeg visszaszivárgásának megakadályozására; a tömegoszlatást végrehajtó kötelék elleni váratlan támadások elhárítására; a megindulási, várakozási, gyülekezési helyek (körletek) biztosítására; a kiürített területre történő beléptetés, átkísérés végrehajtására.

A biztosítócsoport szemben támasztott alapvető követelmény, hogy legyen képes a részére meghatározott biztonsági feltételek megteremtésére; rendelkezzen az ehhez szükséges erőkkel és eszközökkel; szolgálati felépítése tegye lehetővé a gyors átcsoportosítást, a manőverezést, az

azonnali beavatkozást, illetve más taktikai eljárásra történő áttérést; szorosan működjön együtt azokkal a szolgálati csoportokkal, amelyek érdekében

tevékenykedik, amelyek feladatához feltételeket teremt, illetve biztosít.

A biztosítócsoport ereje egy rajtól egy századig terjed. Megerősíthető szállító és különleges járművekkel, műszaki záróeszközökkel, speciális fegyverekkel, figyelő, adatrögzítő és nagy teljesítményű híradóeszközökkel. Állományába záró csoportok, biztosító és kísérő őrök, biztosító járőrök és mesterlövészek tartozhatnak. A biztosítócsoport a létszámának megfelelő arányban tartalékot is képezhet.

12.6.7. A műszaki csoportA tömegoszlatás végrehajtása előtt, vagy annak időszakában a tömeg elől elzárt területek biztosítása érdekében kordoneszközök, gépkocsi-akasztók felhasználásával zárakat telepít. Műszaki gépekkel átjárókat nyit a tömeg által létrehozott torlaszokon, akadályokon, végrehajtja a saját kötelékeket, vagy azok tevékenységét érintő tűzoltási feladatokat. A tömegoszlatás során terepszakaszról terepszakaszra mozog előre, állandó készenlétben a jelentkező műszaki feladatok végrehajtására. Állományába kordon- (zár) telepítő alcsoport, akadályelhárító alcsoportok és tűzoltó alegységek tartoznak.

A műszaki csoporttal szemben támasztott alapvető követelmény, hogy legyen képes a részére meghatározott akadálynyitó, akadálytelepítő feltételek megteremtésére; rendelkezzen az ehhez szükséges erőkkel és eszközökkel; szolgálati felépítése tegye lehetővé a gyors átcsoportosítást, a manőverezést, az

azonnali beavatkozást, illetve más taktikai eljárásra történő áttérést; szorosan működjön együtt azokkal a szolgálati csoportokkal, amelyek érdekében

tevékenykedik, amelyek feladatához feltételeket teremt, illetve biztosít.

A műszaki csoport részére meg kell határozni csoportosítását, felszerelését; összpontosítási, várakozási körleteit, az előremozgásának irányát és rendjét; a kordon-, illetve záreszközök tervezett telepítésének helyeit; a tömeg által emelt torlaszokon létesítendő átjárók helyeit, az átjárónyitás rendjét; az anyagfelhasználás normáját; hívóneveket, hívószámokat; műszaki csoport parancsnokának vezetési pontját.

12.7. A tömegoszlatás végrehajtása12.7.1.A tömeggel szembeni rendőri fellépés előtt minden esetben meg kell kísérelni a

törvényellenes tömegtevékenység békés módszerekkel történő megszüntetését. Ennek érdekében az illetékes rendőri szerv vezetője az érintett helyszínekre rendbiztost jelöl ki. A rendbiztos felveszi a kapcsolatot a tömegmegmozdulás szervezőivel, felhívja a figyelmüket tevékenységük jogellenességére, a jogkövetkezményekre, felszólítja őket cselekményük beszüntetésére. A szervezőkön kívül hangosító eszközök alkalmazásával a tömeg nyílt tájékoztatásáról is gondoskodni kell. A rendbiztos tevékenységét kép- és hangrögzítő eszközökkel dokumentálni kell. Amennyiben a rendbiztos tevékenysége eredménytelen marad, át kell térni a közrend csapaterővel történő helyreállítására.

12.7.2.A tömegoszlatásra kijelölt kötelék a működési körzeten kívül, megindulási helyen (körletben) felkészül a tömegoszlatás végrehajtására. A megerősítő erők és eszközök egy része általában itt csatlakozik a kötelék zöméhez. Az oszlatócsoportosítás parancsnoka a rendbiztos tájékoztatása alapján pontosítja a tömeg elhelyezkedését, tevékenységét. A feladatvétel óta bekövetkezett változások figyelembevételével szükség esetén módosítja a megközelítési útvonalat, a szétbontakozási, gépjárműről szállási, a megindulási (bevetési) terepszakaszt és az alárendeltek feladatait. A szükségnek megfelelően átszervezi a kötelék felépítését úgy, hogy az biztosítsa a gyors szétbontakozást és az oszlatás formájának a megalakítását.

12.7.3. A szétbontakozási terepszakaszt átlépve az egyes szolgálati csoportok rátérnek saját tevékenységi irányaikra és megkezdik feladataikat. Az oszlatócsoport az előrevonás és szétbontakozás után a megindulási terepszakaszon, a tömegtől legkevesebb 50 méterre megalakítja az oszlatás alakzatát. Az oszlatócsoport gépjárművei a vízágyúkkal egyvonalban, gépjármű vonalalakzatban állnak fel. A megerősítő kutyás és lovas alegységek az oszlatócsoport mögött oszlopban helyezkednek el. Ezzel egyidőben az alakzat többi eleme megkezdi az elhatározás szerinti alkalmazási helyzetének elfoglalását.

A biztosító csoport egy része megkezdi feladatainak végrehajtását. Zárja az oszlatócsoport mögötti területet és a becsatlakozó utcákat. Így kizárja a tömegoszlatást végrehajtó kötelék elleni váratlan támadás lehetőségét. Felkészül a vezetési pont és az oszlatócsoport gépjárművei őrzésének átvételére.

12.7.4. A tömeg erőszakos szétoszlatásának megkezdését rendőri felhívás és figyelmeztetés előzi meg. Mindenkitől elvárható, hogy ha céljai mások, akkor a rendőri felhívásra az erőszakosan fellépő tömeget elhagyja. E lehetőség biztosítására a Rendőrségi törvény előírja, hogy tilos a tömeget korlátozni a helyszínről történő eltávozásában. A rendőrségtől a továbbiakban nem várható el, hogy a tömeg oszlatására tett fellépése előtt egyenként vizsgálja a tömegben résztvevők egyéni felelősségét. Erre a tömeges fellépés által előidézett veszélyhelyzetekben nincs is idő. Aki a felszólítás ellenére a tömeget nem hagyja el, vállalnia kell a rendőri fellépés következményeit.(Egyéni felelősséget nem vizsgálnak, RTV 60/2§)

Az oszlató csoport parancsnoka hangosító eszköz igénybe vételével a "törvény nevében" felszólítja a tömeget tevékenységének befejezésére és a terület elhagyására. Közterületen tartott tömegdemonstráció esetén felhívja a tömeg figyelmét, hogy magatartása a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény milyen pontjába ütközik.

Kilátásba helyezi a kényszerítő eszközök alkalmazását. A felszólítást még két esetben megismétli. A felszólítással egyidejűleg gépjárműről szállítja az oszlatócsoportot és megalakítja az oszlatás alakzatát.

A kötelék mozgása, határozott, egységes tevékenysége egyértelműen fejezze ki a tömeg számára, hogy csapaterőben rendőri intézkedés következik. Abban az esetben, ha a köteléket a felszólítás, és az oszlatási alakzat felvételének időszakában a tömeg részéről támadás éri, azt a biztosító csoport aktív tevékenységével, szolgálati állatok alkalmazásával, a vízágyúk víz- és gázcsapásaival kell elhárítani, be kell fejezni a felszólítást és a parancsnok jelére meg kell kezdeni az oszlatást.

12.7.5 A tömeg passzív ellenállása (pl.: földre ülés, fekvés, tárgyakba kapaszkodás stb.) esetén kiemelőcsoportok alkalmazásával kell a résztvevőket a helyszín elhagyására kényszeríteni, illetve eltávolítani. A kiemelőcsoportok ekkor az oszlatócsoport egy részéből is létrehozhatók. A kiürítés ekkor folyamatos igazoltatással, zaklatással, testi kényszerrel (elvezetés, elvitel) történik. Az eltávolítás ütemét követve a műszaki csoport azonnal megkezdi az esetleges torlaszok megbontását, a kijelölt terület szabaddá tételét. Az útpálya megtisztítását a torlaszként használt járművek elvezetésével, félrevontatásával (tolásával) kell végrehajtani. Többsávos út esetén törekedni kell arra, hogy mindkét irányban legalább egy-egy sáv járható legyen.

12.7.6. A tömeg aktív ellenszegülése esetén a fedező-támogató csoport könnygáz és pirotechnikai eszközökkel megkezdi az oszlatást. Az oszlatócsoport gyors lépésben, vagy futásban eléri az ellenszegülő tömeget és a kényszerítő eszközök együttes alkalmazásával megtöri ellenállását, kényszeríti tevékenységének befejezésére, a terület elhagyására és elfogja hangadóit. A biztosító csoport folyamatosan követi az oszlatócsoport alakzatát és a térnyerés ütemétől függően bővíti a zárási terepszakaszokat. A műszaki csoport feladatát a torlaszok közvetlen körzetének kiürítése és lezárása után kezdi meg. Az oszlatás során a kiürült vízágyúkat újbóli feltöltés érdekében az alakzatból csak lépcsőzetesen, egymást váltva lehet kivonni. A feltöltőhelyen meg kell szervezni a vízágyúk közvetlen biztosítását.

Az oszlatócsoport az oszlatás végső határáig követi a tömeget, megakadályozza újbóli csoportosulását, biztosítja a mielőbbi szabad eltávozás feltételeit. Az oszlatás befejezése után az oszlatócsoport egy része áttér rendfenntartó szolgálatra, a kötelék többi része pedig gyülekezési helyre (körletbe) vonul. A területen található veszélyeztetett objektumokat a közrend teljes helyreállításáig fokozott rendőri ellenőrzés alatt kell tartani.

12.7.7. Lőfegyverhasználat tömegoszlatás soránA Rendőrségi törvény kizárja a tömeggel szembeni válogatás nélküli lőfegyverhasználat lehetőségét. Lőfegyvert használni a tömegben, csoportosulásban részt vevő személlyel szemben csak abban az esetben szabad, ha velük szemben fennállanak az egyes személy elleni lőfegyverhasználat feltételei. Az erre vonatkozó szabályok értelmében nincs helye lőfegyverhasználatnak – a fegyveres, vagy a felfegyverkezve elkövetett támadás, illetőleg a fegyveres ellenállás leküzdése kivételével –, ha az olyan személy életét, testi épségét is veszélyezteti, akivel szemben a fegyverhasználat feltételei nem állnak fenn. A tömegben lévő személyre leadott

célzott lövés azonban részben a lövés leadását zavaró körülmények, részben a tömeg mozgása folytán célt téveszthet. Ennek figyelembe vételével tartalmazza a törvény azt a rendelkezést, amely szerint nem állapítható meg a lőfegyverhasználat jogellenessége, ha a szabályos lőfegyverhasználat során olyan személyt ér találat, aki a helyszínt a rendőrség felszólítása ellenére sem hagyta el. A tömegben, a csoportosulásban lévő személlyel szemben akkor van helye lőfegyverhasználatnak, ha a megelőző intézkedésként csapaterőben végrehajtott oszlatással a közbiztonság, a közrend nem állítható helyre.(RTV 57§ !!!)

12.8.A tömegoszlatásba beosztott rendőrök részére meghatározandó feladatok12.8.1. Az oszlatócsoportba beosztott részére

az oszlatás célját, irányát, sávját, az oszlatás végső határát; az egyes szolgálati elemeket, azok létszámát, az oda beosztottakat; az előrehaladás ütemét, a kényszerítő eszközök alkalmazásának rendjét; az együttműködés feladatait az oszlatócsoporton belül, illetve a szomszédos

szolgálati csoportokkal; a vezetés jeleit, jelzéseit, az összeköttetés és a jelentések rendjét; tartózkodási helyét.A parancsnok a tartózkodási helyét az oszlatóalakzat mögött olyan távolságra válassza meg, hogy annak tevékenységét át tudja tekinteni, utasításai az alárendeltekhez közvetlenül eljussanak.

12.8.2. A kiemelőcsoportba beosztott részére az elfogóként és biztosítóként tevékenykedő rendőröket; a kényszerítő eszközök alkalmazásának rendjét; a figyelési feladatokat; a tömegbe történő behatolás és a kivonás taktikáját; az elfogók és a biztosítók közötti együttműködés feladatait; a kiemelőcsoport és az oszlatócsoport együttműködési feladatait; a készenlét idejét, helyét.

12.8.3. A fedező-támogató csoportba beosztott részére állományát, tűzeszközeit, lőszer- és más anyagnormáit; tüzelőállásait, alkalmazási terepszakaszait, illetve tűzszakaszait, azok váltásának

rendjét; a célokat, illetve a célterületeket; a célmegjelölés, a tűzkiváltás és a tűzvezetés rendjét; a saját alegységek megóvása érdekében szükséges biztonsági rendszabályokat; a lőszer- és anyagfelhasználás rendjét; a megindulási, várakozási és gyülekezési helyeket; az együttműködés feladatait a szomszédos szolgálati csoportokkal; a készenléti időpontokat; a jeleket, jelzéseket, valamint a jelentések rendjét.

12.8.4. A biztosító csoportba beosztott részére állományát, csoportosítását, megerősítését; működési körzetét; előrevonási útvonalait, megindulási és gyülekezési helyeit; a működési körzetben elrendelésre kerülő biztonsági és korlátozó rendszabályokat,

azok érvényre juttatásának feladatait;

a lezárandó területre történő beléptetés, átkísérés rendjét; az őrzendő objektumokat, a biztosítandó irányokat, terepszakaszokat; a tömeg összetételét, létszámát, hangulatát, a szándékairól rendelkezésre álló

adatokat; a személyi szabadságukban korlátozott személyek őrzésének, kísérésének rendjét,

módját; az alkalmazható kényszerítő eszközöket; a mesterlövészek tüzelőállásai helyét; a biztosítócsoport parancsnokának vezetési pontját; a készenléti időpontokat; a jeleket, jelzéseket és a jelentések rendjét.

12.8.5. A műszaki csoportba beosztott részére állománya, felszerelése, fegyverzete, műszaki-technikai eszközei; a különböző akadályok, kordoneszközök telepítésének terepszakaszai, helyei, a

telepítés ütemzése, a zárási irány; a különböző műszaki akadályok nyitásának terepszakaszai, helyei, a nyitás

ütemzése, a zárási irány; a várható áttelepítések és a bontás ideje, rendje; megindulási és várakozási helyek; a szolgálati helyen betartandó biztonsági rendszabályok; az együttműködés feladatai az oszlatócsoporttal, a fedező-támogató csoporttal, a

biztosító csoporttal; a készenléti időpontok; a feladat várható befejezésének ideje; az összeköttetés és a jelentések rendje.

12.9. Az együttműködés feladatai tömegoszlatás soránAz együttműködést az oszlatócsoportosítás parancsnoka szervezi és határozza meg az alábbi feladatokra: A tömegoszlatás készenlétének elérésére; A tömegoszlatás végrehajtására; Az tömeg ellenszegülése, esetleges fegyveres tömeg ellenállás leküzdése, a

hangadók kiemelése érdekében; A feladat befejezésére, a szolgálati csoportok gyülekeztetésére.

12.9.1. A tömegoszlatás készenlétének elérésére érdekében meg kell határozni: ki, mikor érkezzen be az összpontosítási körletbe, ott hol helyezkedjen el; ki kinek, mikor, hol és hogyan ad át személyi állományt, technikai eszközöket,

hidegélelmet, védőitalt; milyen feltételekkel, kiknek kell elvégezni a szükséges technikai ellenőrzéseket; a vízágyúk védőeszközei felszerelésének rendjét; az oszlatási alakzat célszerű megalakítása érdekében hogyan helyezkedjenek el az

egyes szolgálati csoportok egymás mellett, vagy egymás mögött; az előrevonás megkezdésekor hogyan következzenek egymás után a szolgálati

csoportok; a szétbontakozási terepszakaszon való áthaladás rendjét; a megindulási helyen a szolgálati csoportok gépjárműről szállásának és a

gépjárművek elhelyezkedésének a rendjét;

a megindulási helyen a csatlakozásokon, illetve a szomszédos szolgálati csoportokkal ki, hogyan vegye fel a kapcsolatot a feladatok pontosítása érdekében.

12.9.2. A tömegoszlatás végrehajtására meg kell határozni a szolgálati csoportok tevékenységének rendjét a tömeg felszólítása időszakában; a passzívan ellenálló tömeggel szembeni tevékenység rendjét, figyelemmel az

oszlatócsoport, a kiemelőcsoport összehangolt tevékenységére; az aktívan ellenszegülő tömeg megbontására a fedező-támogató csoport által

felhasznált tűz- és speciális fegyverek, ingerlő gáz- és pirotechnikai eszközök alkalmazásának rendjét;

az oszlatócsoport védőeszközeinek alkalmazási rendjét a fedező-támogató csoport által felhasznált ingerlő gáz hatásaival szemben;

a műszaki csoport és az oszlatócsoport tevékenységének rendjét akadálynyitás során;

a vízágyúk feltöltésének rendje és sorrendje, az ennek érdekében kivont vízágyúk biztosításának rendje;

hogyan valósuljon meg a kapcsolattartás a szomszédos szolgálati csoportok között, ki, mikor, kit, milyen formában tájékoztasson, illetve kitől kérhet tájékoztatást;

hogyan történjen egymás felismerése, milyen jelszó, jelhang, vagy ismertetőjel használható;

a csatlakozások biztosítása érdekében ki kivel hangolja össze a tevékenységét;

12.9.3. Az tömeg ellenszegülése, esetleges fegyveres tömeg ellenállás leküzdése, a hangadók kiemelése érdekében meg kell határozni a kényszerítő eszközök alkalmazásának rendjét és sorrendjét; az automata könnyfakasztó gránátvetők tűzszakaszait, tűzfeladatait; az oszlatócsoport tevékenységének rendjét tűzfeladat kiváltásakor; a mesterlövészek fő és tartalék tüzelőállásait, a tűzkiváltás rendjét, az

oszlatócsoport, illetve a kiemelőcsoport tevékenységének együttes rendjét a tűzkiváltás időszakában, majd azt követően;

oszlatócsoport kiemelőcsoport tevékenységének rendje a tömeg menekülése, az oszlatási alakzaton történő áttörése esetére;

a sérültek ellátásának rendje; a helyszínbiztosításának rendje az oszlatócsoport tevékenységének rendjét záró, vagy szigetelő csoportokkal

elválasztott, ellenérdekű csoportok közötti konfliktus kialakulása esetére.

12.9.4. A feladat befejezésére, a szolgálati csoportok gyülekeztetésére meg kell határozni ki, mikor, milyen jelzésre, utasításra, milyen ütemezéssel hagyhatja el szolgálati

helyét, milyen útvonalon vonuljon be a gyülekezési helyére; ki, milyen módon biztosítja az oszlatócsoport és az oszlatási eszközök kivonását; a kiürített és a környező területen ki, milyen formában, meddig biztosítja a rendet; hogyan, kinek a biztosítása mellett történik a telepített műszaki-technikai eszközök

bontása, a tároló helyre való beszállítása; hogyan történjen az átvett eszközök visszaadása; az átadás-átvételt kik, hogyan hajtsák végre; milyen sorrendben kerül sor a beszámoltatásra; ki, mikorra, milyen jelentést készítsen.

12.10. A tömegoszlatás szolgálati elemeibe beosztott rendőr feladatai

12.10.1.Az oszlatócsoportba beosztott rendőr fizikailag és pszichikailag készüljön fel az oszlatás végrehajtására. Ismerje az oszlatócsoport feladatát, a saját feladatait, a szomszédos szolgálati csoportok tevékenységét.

A megindulási hely elfoglalásának elrendelésétől egyéni védőeszközeit a gázálarc kivételével tartsa védelmi helyzetben: a testvédők legyenek szorosan rögzítve; a ruházat legyen zárt, különösen a nyakrészen, a csuklónál és a deréknál; sisakját csatolja be, az arcvédőt engedje le, pajzsát folyamatosan tartsa maga előtt. A kézfej védelme érdekében viseljen bőrkesztyűt. Fegyverét, felszerelését úgy rögzítse, hogy az mozgásában ne akadályozza, ne lógjon, ne verődjön, hirtelen mozdulatoknál ne essen le. Gázálarcát készültségi helyzetben tartsa, csak külön parancsra viselje. Az oszlatócsoport parancsnokának utasítására gyors lépésben (futásban) foglalja el helyét az oszlatási alakzatban. Az oszlatásra vonatkozó parancsot határozottan hajtsa végre, mozdulatai jelezzék a tömeg részére az elszántságot, a fegyelmezett, magabiztos végrehajtást. Határozottan és keményen alkalmazza a szükséges, illetve az elrendelt kényszerítő eszközöket. Kísérje figyelemmel szomszédait, ha kell nyújtson számukra segítséget. Tartsa meg az elrendelt előrehaladási ütemet, őrizze meg az oszlatócsoport alakzatát.

Törekedjen a szoros zárkózásra, akadályozza meg, hogy támadó személyek, csoportok az alakzatba betörjenek, azt megbontsák, részekre tagolják. Ne szakadjon el társaitól, s ne engedje, hogy társát elragadják az alakzatból. Ne engedjen az indulatoknak, legyen fegyelmezett, ha kell, hangos kiáltással továbbítsa az oszlatócsoport parancsnokának parancsait. Az általa elfogott személyeket adja át a kiemelő alcsoportnak. Fegyverét csak parancsra használhatja.(!!!)

12.10.2.A kiemelő csoportba beosztott rendőr feladataA kiemelőcsoportba beosztott rendőr rendelkezzen jó tájékozódási, helyzet-felismerési képességgel. Fizikailag és pszichikailag készüljön fel a feladat végrehajtására. Az oszlatócsoport parancsnokának utasítására gyors lépésben (futásban) foglalja el helyét az oszlatási alakzatban. Az oszlatócsoport megindulásakor, annak ütemében kezdje meg előremozgását. Gyorsan azonosítsa a személyleírás, vagy a fényképfelvétel alapján a keresett célszemélyt. Kiemelt figyelmet fordítson társai biztosítására, ne szakadjon el tőlük és akadályozza meg, hogy társát a tömeg elszigetelje. A kiemelőcsoportot ért támadás esetén határozottan és bátran alkalmazza kényszerítő eszközeit. Az oszlatócsoport parancsnokának utasítására az oszlatási alakzaton keresztül végrehajtja a hangadók kiemelését, elfogását, illetve az oszlatási alakzaton áttört személyek elfogását és szűrőpontra kísérését.

A kiemelés végrehajtásakor a biztosítók fogják közre az elfogókat, lendületesen hatoljanak be a tömegbe, kerítsék be a célszemélyeket. Pajzzsal, ha szükséges rendőrbottal fedezzék az elfogók tevékenységét, majd a kiemelőcsoport az elfogottat közrezárva a lehető leggyorsabban hajtsa végre a kivonást.

12.10.3.A fedező-támogató csoportba beosztott rendőr feladataA fedező-támogató csoportba beosztott rendőr mesterien ismerje a lövészfegyverek, illetve a speciális eszközök kezelését. A részére meghatározott feladat alapján legyen képes a célpontok helyes megválasztására és hatásos tűz vezetésére. Fizikailag és pszichikailag készüljön fel a feladat végrehajtására. Vételezze fel a szükséges

fegyverzetet, a meghatározott lőszermennyiséget. Az oszlatás helyszínén az oszlatási alakzat megalakítása időszakában foglalja el alkalmazási helyzetét. A tömeg aktív ellenszegülése esetén a tömegoszlató kötelék parancsnoka utasítására könnygáz és pirotechnikai eszközök meghatározott célterületre történő alkalmazásával kezdje meg az oszlatást. Tűzcsapások után készüljön fel újabb csapás kiváltására, terv szerinti állásváltás végrehajtására. A feladatra meghatározott lőszer, gránát és pirotechnikai anyagok kétharmadának elhasználásakor tegyen jelentést parancsnokának.

Tartsa be a tűzfegyelmet, a társai megóvása érdekében meghatározott biztonsági rendszabályokat, a lőszer- és anyag elhasználási normákat. Tüzelőállását, kijelölt szolgálati helyét csak parancsra vagy az elöljáró engedélyével hagyhatja el. Amennyiben tűzfeladata ellátása során más szolgálati csoport, vagy rendőr, ártatlan polgári személy élete, személyi biztonsága közvetlen veszélybe kerül, azonnal szüntesse be a tüzelést és tegyen jelentést parancsnokának. Ha a kiürített és lezárt területről támadás éri a biztosító csoportba beosztottakkal együttműködve hárítsa el a támadást.

12.10.4.A biztosító csoportba beosztott rendőr feladataA biztosítócsoportba beosztott rendőr ismerje a működési körzetben folyó tevékenység jellegét, irányát, a tömeg összetételét, hangulatát, a biztonság érdekében elrendelt rendszabályokat, azok érvényre juttatásának módjait. Szolgálati helyének elfoglalása után közvetlenül vizsgálja át annak közvetlen környezetét. Fedje fel a támadásra alkalmas, illetve veszélyt jelentő tárgyakat, a bevezetett biztonsági rendszabályoktól eltérő, azokkal ellentétes cselekményeket, azokról tegyen jelentést az őt kiküldő parancsnoknak. A kapott feladatának megfelelően kísérje figyelemmel az események menetét, maradéktalanul tegyen eleget biztosítási, őrzési, kísérési feladatainak, következetesen tartassa be az elrendelt biztonsági intézkedéseket. A biztosított személyek, objektumok, szolgálati csoportok veszélyeztetésére utaló jelek észlelése esetén tegye meg a szükséges intézkedéseket, jelentse a parancsnoknak, ha szükséges kérjen segítséget. Legyen készen az átcsoportosítások gyors végrehajtására vagy más tevékenységre történő áttérésre.

12.10.5.A műszaki csoportba beosztott rendőr feladataiA kordontelepítő alcsoportba beosztott rendőr feladata

fizikailag és pszichikailag készüljön fel a feladat végrehajtására; vételezze fel a parancsnok elhatározásának megfelelő kordoneszközöket (kötél, fém),

illetve útzárakat; a parancsnok utasítására mozogjon előre a kiürített területen és a meghatározott

helyeken telepítse a kordont (zárakat); akadályozza meg, hogy a tömegből kiszorultak a kordont elbontsák; az oszlatás befejezése után a parancsnok utasítására bontsa a kordont.

Az akadályelhárító alcsoportba beosztott rendőr feladata készüljön fel a feladat végrehajtására; vételezze fel az akadálynyitáshoz szükséges eszközöket, anyagokat; az oszlatócsoport parancsnoka által meghatározott körletében álljon készen

alkalmazásra; a parancsnok utasítására az akadály jellegének megfelelő eszközök felhasználásával

kezdje meg az átjárónyitást; a kész átjárót az oszlatócsoport részére jól láthatóan tűzze ki.

A tűzoltó alcsoportba beosztott rendőr feladata készüljön fel a feladat végrehajtására; vételezze fel a tűzoltáshoz szükséges eszközöket; a várakozási helyén az oszlatócsoport mögött álljon készenlétben a tömeg által

okozott tüzek oltására; a parancsnok utasítására a meghatározott terepszakaszon lokalizálja a tüzet; a tűzoltás után zárkózzon fel és álljon készen újabb feladatok végrehajtására;

12.11. A tömegrendezvény feloszlatása érdekében történő rendőri fellépés sajátos alaki szabályai

12.11.1.A csapaterő gépjárműveinek megállítását oszlop alakzatban a rendőri intézkedés helyszínén az első gépjármű megállása külön vezényszó nélkül jelzi, vagy arra a „FIGYELEM! ÉL ÁLLJ” jelet, jelzést, vezényszót kell kiadni. A gépjárműoszlop megállításakor figyelni kell arra, hogy a járműoszlop egyes részei útkereszteződésben, úttorkolatban, felüljárók alatt, vagy felüljárókon (hidakon) ne maradjanak.

A jelet, vagy vezényszót követően az éljármű vezetője a biztonságos megállás feltételeinek figyelembe vételével a legrövidebb időn belül megáll, a többi gépjárművezető a járművek irányjelző készülékének működtetésével jelezi a megállás irányát, majd az éljárműhöz igazodva egymástól 3-5 méter távközre áll meg.

Amennyiben az oszlatócsoportosítás parancsnoka a gépjárművek megállítását vonal alakzatban tervezi, a menetben lévő oszlop alakzatváltoztatását a tervezett megállás helyén az „Él ÁLLJ! SZAKASZ (SZÁZAD) VONALBA! JOBBRA (BALRA) ELŐRE!” vezényszó kiadásával kell elrendelni.

Az éljármű a vezényszó ”ELŐRE” elrendelő részére a meghatározott helyen megáll, a többi gépjármű legfeljebb 15 km/óra sebességgel egymás után kitér az elrendelt irányba, majd az éljárműhöz igazodva, egymástól 3-5 méter térközre, egyvonalban áll meg. A biztosításra kijelölt rendőrök a megállást követően önállóan leszállnak a gépjárműről és megkezdik a feladatukat.

12.11.2.A tömeg első felszólítását követően az oszlatócsoport parancsnoka a „SZAKASZ (SZÁZAD)! GÉPJÁRMŰRŐL!” vezényszó kiadásával szállítja le a köteléket a gépjárművekről.

A rendőrök a vezényszóra gyors mozgással gépjárműről szállnak, felsorakoznak a gépjármű mellett egyes, vagy kettes oszlopban, a sisakot felcsatolják, az egyéni védő-, valamint kényszerítő eszközöket hordhelyzetben tartják. A beosztott parancsnokok gyorsan rendezik az alakzatot, az alárendeltek készenlétét. A gépjárművezetők bezárják a gépjárművek ajtajait (lenyitott oldalfalait) és a vezetőülésen tartózkodva várakoznak, készen szükség esetén az azonnali indulásra.

12.11.3.A tömeg második felszólítását követően az oszlatócsoport parancsnoka a kötelék szolgálati felépítésének létrehozását a tervezett oszlatási formától függően a

„SZAKASZ (SZÁZAD)! MOZGÓSORFALAT (SORFALOSZLOPOT) MEGALAKÍTANI!” vezényszóval rendeli el.

A rendőrök az előre meghatározott rendben futásban elfoglalják a helyüket a kijelölt megindulási (szétbontakozási) vonalon (terepszakaszon), arccal a tömeg (az oszlatás) irányába. A pajzsot „LÁBHOZ” helyzetben tartják, úgy hogy a pajzs védőfelülete a rendőr előtt a tömeg irányába nézzen. A sisak arcvédőjét nyitott helyzetben kell tartani. Amennyiben a tömeg részéről a köteléket az oszlatócsoport szolgálati felépítésének megalakításakor támadás éri, a rendőrök az arcvédőt és a pajzsot külön vezényszó nélkül önállóan védelmi helyzetbe hozzák.

12.11.4.A harmadik felszólítást és a kényszerítő intézkedések kilátásba helyezését követően az oszlatócsoport parancsnoka a „SZAKASZ (SZÁZAD)! PAJZSOT FÖL!” vezényszóval elrendeli a pajzsok védelmi helyzetbe emelését.

A rendőrök a vezényszóra lehajlás nélkül felemelik a „lábhoz” helyezett pajzsot, rögzítik a bal (jobb) karjukon és maguk előtt védelmi helyzetben tartják.

A pajzs tartását védelmi helyzetből hordhelyzetbe a „PAJZSOT LE!”, védelmi helyzetből és hordhelyzetből „lábhoz” helyzetbe „PAJZSOT LÁBHOZ!”, „lábhoz” helyzetből hordhelyzetbe a „PAJZSOT FOGJ!” vezényszó kiadásával kell elrendelni.

Amennyiben az oszlatócsoport parancsnoka az oszlatás végrehajtását vízágyú alkalmazásával tervezi, úgy a vízágyút az „EGYES VÍZÁGYÚ (KETTES, VAGY VÍZÁGYÚK)! AZ OSZLATÁS VONALÁIG ELŐRE!” vezényszóval rendeli az oszlatócsoporton belül kijelölt helyére.

Könnygáz alkalmazása esetén a gázálarc felvételét a gépjárműről szállást követően, a megindulási helyen kell elrendelni. Amennyiben a könnygáz alkalmazására az oszlatás során hoz elhatározást az oszlatócsoport parancsnoka, úgy a gázálarc felvétele időszakára a közvetlen tömeghatás ellen a köteléket védett helyen meg kell állítani, szükség esetén le kell váltani.

12.11.5.A feloszlatás megkezdése érdekében az oszlatócsoport parancsnoka a „SZAKASZ (SZÁZAD)! KISZORÍTÁS (OSZLATÁS)! (FUTÁSBAN) ELŐRE!” vezényszó kiadásával indítja meg az oszlatócsoport tevékenységét. A „Kiszorítást” kell elrendelni, ha az oszlatás kizárólag testi kényszerrel, vagy testi kényszerrel és a pajzsokkal kifejtett nyomással kerül végrehajtásra. Az „Oszlatás!”-t kell elrendelni, ha a rendőri csapaterő a tömeg feloszlatásához kényszerítő eszközt (pl.: gumibotot) fog alkalmazni.

A rendőrök a vezényszó „kiszorítás” figyelmeztető részére a sisak arcvédőjét egyszerre, határozott mozdulattal védelmi helyzetbe helyezik, a pajzsot kissé megemelik. Az „előre” elrendelő részre bal lábukkal határozottan kilépnek, és lépéstartás nélkül, gyors lépésben (futásban) elérik a tömeget, és megkezdik a kiszorításukat. Kiszorítás esetén a rendőr gumibotot saját elhatározásából, az ellene irányuló, más módon meg nem akadályozható támadás elhárítására, eseti jelleggel alkalmazhat. Amennyiben „oszlatás” kerül elrendelésre, úgy a rendőrök az első ütemben a sisak arcvédőjét helyezik védelmi helyzetbe, majd második ütemként

egyszerre kézbe veszik a gumibotot. A harmadik ütemben megemelik a pajzsot, majd az „előre” elrendelő részre a kötelék nyomásával és a gumibot használattal végrehajtják az oszlatást. A szolgálati felépítésbe beosztott gépjárművek (vízágyú, előállító gépkocsi) is erre a vezényszóra kezdik meg mozgásukat.

A fentieken túl a gumibot kézbevételét a „GUMIBOTOT FOGJ!”, elrakását „GUMIBOTOT REJTS!” vezényszóval lehet elrendelni.

12.11.6.A vízágyúk az első vízcsapást az oszlatócsoport parancsnoka „EGYES VÍZÁGYÚ (VÍZÁGYÚK)! VÍZCSAPÁS!” vezényszavára kezdik meg. A vezényszó a további vízcsapások kiváltásának az engedélyezését is jelenti. A vízcsapásokat a vízágyú parancsnoka az általa támogatott oszlatócsoport (alcsoport) érdekében, azzal szorosan együttműködve, önállóan alkalmazza. A vízcsapások irányítására a vízágyú parancsnoka a kezelőszemélyzet részére rövid parancsokat ad „EGYES VÍZÁGYÚ! TÁMADÓ CSOPORT BALRA! VÍZCSAPÁS!”. A vízcsapások beszüntetésére az oszlatócsoport parancsnoka a „VÍZCSAPÁST SZÜNTESS!” vezényszót adja.

12.11.7.Az oszlató köteléknek a tömegre gyakorolt szakaszos fellépését az előretörés távolságának megjelölésével rendeli el az oszlatócsoport parancsnoka „SZAKASZ (SZÁZAD)! RÁFUTÁS 15 MÉTER! ELŐRE!”.

A rendőrök a vezényszó kiadását követően az „előre” elrendelő rész hangos megismétlése után futásban mérnek erőszakos nyomást az elrendelt távolságig a tömegre. A térnyerés után rövid időre megállnak, vagy lépést váltanak, rendezik az oszlatócsoport alakzatát, majd folytatják a tömeg kiszorítását, oszlatását, a tömeg menekülése esetén a követését.

12.11.8.A kiemelő csoportnak az oszlatás vonalán történő átjutásának biztosítására a sorfal megnyitása érdekében az oszlatócsoport parancsnoka az érintett sorfalban lévő alcsoport, részleg részére az „ELSŐ RAJ! KIEMELÉSRE NYISS!” vezényszót adja.

A rendőrök a megjelölt sorfalrész közepétől jobbra és balra nyitódva lehetővé teszik a kiemelőcsoport átjutását a célszemélyhez, majd önállóan visszazárkózva a sorfalat zárják. Amikor a kiemelőcsoport az elfogott célszeméllyel a sorfal elé ér, a visszatérés helyén a rendőrök vezényszó nélkül megnyitják a sorfalat, és átengedik a kiemelőcsoportot.

12.11.9.Sorfaloszlopalkalmazása esetén a beosztott rendőrök részére előre meg kell határozni a sorfal formáját, irányát, a nyitandó folyosó szélességét lépésben), valamint a rendőrök közötti térközt. A folyosónyitásra az oszlatócsoport parancsnoka a „SORFALOSZLOP! ELŐRE!” vezényszót adja.

A rendőrök a sorfaloszlop alakzatának végéről kezdve, párosával egymást követően az elrendelt térköz távolságára megállnak, arccal a tömeg irányába fordulnak, majd a folyosó szélességének megfelelő lépést előre lépve biztosítják a terület kiürítését.

A sorfal visszavonását a „SORFALOSZLOP! ZÁRKÓZZ!” vezényszóra kell elrendelni.

A rendőrök a sorfalak külső szárnyain, egymást követően megkezdik a zárt alakzat magalakítását. Gyors ütemben hátralépnek, úgy, hogy arccal a tömeg irányába néznek, majd a folyosó közepén egymás mellé érve a haladási irányba fordulnak és folyamatos felzárkózás mellett, megkezdik a bevonulást.

A TERRORIZMUS

A világ egyik legfenyegetőbb problémája, amellyel az emberiség szembenéz a terrorizmus, mivel a terrorista erőszak bárhol és bármikor előfordulhat. A kiszámíthatatlansága teszi a terrorizmust veszélyessé. A terrorizmus ugyanakkor roppant rugalmas. Bármely ország polgára képes a bűncselekmény elkövetésére, illetve annak megelőzésére, de a terrorizmus mindig a legváratlanabb helyen és időpontban jelenik meg.

13. A terrorizmus lehetséges fogalom meghatározásaiA terrorizmus kifejezés a modern történelem terméke. Az anarchista mozgalom – annak is az egyik legjelentősebb ága, a bakunyizmus – már az 1860-as évek vége felé büszkén hirdette a fegyveres terror-mozgalom eszközét. A terrorizmus az elmúlt két évszázadban folyamatosan fejlődött, erősödött, nemzetközivé terebélyesedett. Jelenléte ennek ellenére máig vitatott kérdéseket vet fel: mi a terrorcselekmény? mi a terrorizmus? mi a kiváltó oka? milyen formái léteznek? melyek a fejlődési fokozatai? milyen célok vezérlik? milyen eszközei és módszerei vannak? milyen a szervezettségük?

Nincs a terrorizmusnak olyan meghatározása, amely magába foglalná a terrorizmus minden változatát, amely az emberiség fejlődése alatt megjelent. A terrorizmus fogalmának megalkotására kutató műhelyek jöttek létre, amelyek a saját társadalmi fejlettségüknek, jog- és érdekrendszerüknek megfelelően próbálták megfogalmazni azt.

Nézzünk néhány példát a fogalom meghatározásra: New York Állami Egyetem, Nemzetközi Terrorizmust Tanulmányozó Intézet

„A terrorizmus törvénytelen erőfelhasználás, a személy és a tulajdon elleni erőszak, abból a célból, hogy megfélemlítse a kormányt, vagy a lakosság egy részét – saját mozgalmának szociális, vagy politikai céljai előmozdítása érdekében. A terrorcselekmény tudatosan alkalmazott, vagy kiváltott erőszakos, vagy veszélyt okozó cselekmény, amely az emberi életet veszélyezteti, sérti az adott állam, vagy bármely más állam büntetőjogát. Célja, hogy megfélemlítse a kormányt, vagy a polgári lakosságot, szociális, vagy politikai céljai elősegítése érdekében.”

FBI Terrorizmus Ellenes Főosztálya

„Támadás a nem harcoló objektumok ellen, hogy a közvélemény figyelmét felkeltsék és céljaik iránt mozgósítsanak.”

Walter Laqueur angol történész„A terrorizmus nem más, mint erőszak alkalmazása csekély kisebbség által, az állam, vagy osztályok, vagy egy kisebbség ellen, legtöbbször politikai célok elérése érdekében.”

Dr. Gergely Attila r. ezredes„A terrorizmus csoportok, vagy egyének politikai célzatú erőszakos cselekményei, amelyekkel a társadalom aggodalmát és bizonytalanságát akarják kiváltani. Célja zavar és feszültség keltése a társadalmi és politikai életben, valamint a nemzetközi kapcsolatokban.”

A fentiekből kitűnik, hogy a terrorizmust szinte minden kutató az állam, a polgár, vagy egy kisebbség ellen irányuló, politikai, vagy egyéni indíttatású erőszakos cselekményként jellemez.

13.1. A terrorizmus megjelenése a külföldi jogrendszerben13.1.1. A nemzetközi közösségek II. Sándor jugoszláv király és Jean Luis Barthou francia

külügyminiszter 1934. október 9-én Marseille-ben történő meggyilkolását követően döntöttek arról, hogy kidolgoznak egy olyan nemzetközi egyezményt, amely alkalmas lesz a politikai terrorizmus céljából elkövetett bűncselekmények üldözésére és megfelelő büntetésére. A Nemzetek Szövetségének Közgyűlése 1937. november 1-16 közötti ülésén elfogadta az első egyezményt. Bár az egyezmény – a megadott határidőig egyetlen aláíró ország sem ratifikálta – soha nem lépett életbe célszerűnek tartom a három legfőbb pontját kiemelni: megelőzés; egyetemes jellegű üldözés, függetlenül az állampolgárságtól és az elkövetés

helyétől; kiadatás, vagy felelősségre vonás.

Ez volt az első eset, amikor egy nemzetközi szervezet szerződésben próbálta megadni a terrorizmus fogalmát:”A terrorcselekmény kifejezés a jelen megállapodásban olyan bűnös cselekményt jelent, amelyek valamely állam ellen irányulnak, és céljuk, hogy meghatározott személyeknél, személyek csoportjánál, vagy közösség körében terrort idézzenek elő.”Az hogy az egyezmény nem léphetett életbe betudható az akkori feszült történelmi helyzetnek, az első világháborút követő békeszerződések negatív hatásainak.

13.1.2. Az Egyesült Nemzetek Szervezete az elfogadott Alapokmányában arra ösztönözte az államokat, hogy minél előbb hathatósan lépjenek fel a terrorizmus ellen. Egységes fellépésre az általános elítélő határozatok meghozatalán kívül azonban 1969-ig nem került sor. 1969. december 4-én életbe lépett a Tókiói egyezmény, a repülőgépek fedélzetén elkövetett bűncselekményekről és bizonyos egyéb tevékenységekről. Az egyezmény a repülőgépek fedélzetén elkövetett olyan cselekményekkel foglalkozott, amelyek veszélyeztetik a repülőgépen tartózkodó személyeket, vagy az ott levő tulajdonokat, valamint a repülőgép rendjét. Az egyezmény azokra az esetekre

vonatkozik, amikor a repülőgép működésben van, vagy a nyílt tenger felett repül, vagy bármely állam területén kívül repül.

13.1.3. 1971. október 14-én életbe lépett a Hágai egyezmény, amely a Tokióban elfogadott egyezmény javított változata, és a repülőgépek eltérítésének megakadályozásával foglalkozik. Az egyezmény értelmében bűncselekményt követ el az a személy, aki jogtalanul és erőszakkal, fenyegetéssel, vagy megfélemlítéssel, vagy azzal való fenyegetéssel légi járművet jogellenesen hatalmába kerít, fölötte megszerzi az ellenőrzést, vagy ilyet megkísérel.

13.1.4. 1973. január 26-án lépett életbe a Montreali egyezmény, amely a polgári repülés biztonságát veszélyeztető cselekmények üldözésére jött létre. Az egyezmény értelmében a következő cselekmények minősülnek üldözendőnek: a fedélzeten tartózkodó személyek elleni erőszakos cselekmény, amely

veszélyezteti a repülőgép biztonságát; szolgálatban lévő repülőgép megsemmisítése, vagy olyan károkozás, amelynek

következtében a repülőgép repülésre nem alkalmas, vagy a repülés biztonsága veszélybe kerül;

olyan szerkezetek, vagy anyagok működőképes repülőgépen történő elhelyezése, vagy elhelyeztetése, amely megsemmisítheti a repülőgépet, vagy abban olyan kárt okozhat, amelynek következtében a repülőgép repülésre nem alkalmas, vagy repülési biztonsága veszélybe kerül;

légi navigációs berendezések megsemmisítése, vagy működésének akadályozása, ha az ilyen jellegű cselekmény veszélyezteti a működőképes repülőgép biztonságát;

olyan információ továbbítása, amelyről az információ továbbítója tudja, hogy hamis, ily módon veszélyeztetve a működő repülőgép biztonságát.

13.1.5. 1977.február 20-án lépett életbe az „Egyezmény a nemzetközileg védett személyek, beleértve a diplomatákat is, ellen elkövetett bűncselekmények megelőzéséről és büntetéséről”. Ez alapján nemzetközileg védett személynek minősülnek: az államfő és családtagjai, amennyiben külföldön tartózkodnak; bármely olyan személy, aki tagja annak a kollektív szervnek, amely az államfői

hatalmat gyakorolja az adott állam alkotmánya értelmében, és azok családtagjai, amennyiben külföldön tartózkodnak;

a kormányfő és a külügyminiszter és azok családtagjai, amennyiben külföldön tartózkodnak;

bármely kormányközi nemzetközi szervezet képviselője, illetve tisztségviselője, valamint ezek családtagjai.

Az egyezmény alapján bűncselekménynek minősülnek: bármely nemzetközileg védett személy, illetve annak szabadsága sérelmére

elkövetett gyilkosság, emberrablás, vagy egyéb támadás; bármely nemzetközileg védett személy, vagy szabadsága sérelmére elkövetett

erőszakos támadás hivatali helyisége, magánlakása, vagy szállítási eszközei ellen;

az előző két pontban említett cselekménnyel való fenyegetés; bármely kísérlet az első két pontban említett cselekmény elkövetésére; bármely bűnsegédlet az első két pontban felsorolt cselekmény

végrehajtásában.

13.1.6. 1983. június 3-án lépett életbe a túszszedés elleni egyezmény. Az egyezmény megfogalmazásában „Túszejtést követ el, aki elfog, vagy fogva tart, és megölésével, vagy megsebesítésével fenyeget, vagy további személyeket fogva tart – akiket gyűjtőnéven túszoknak neveznek – ,annak érdekében, hogy egy harmadik felet, nevezetesen egy államot, egy nemzetközi kormányközi szervezetet, egy természetes vagy jogi személyt, vagy személyek csoportját arra kényszerítsen, hogy megtegyenek, vagy ne tegyenek meg valamit, ami a túszok szabadon bocsátásának feltételei.”

Az egyezmény rögzíti, hogy az az állam, amelynek területén túszokat tartanak fogva, köteles megtenni a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy megkönnyítsék a túszok helyzetét, valamint elősegítsék kiszabadulásukat, s kiszabadulásuk után hazatérésüket. Az egyezmény nem érvényes fegyveres konfliktusok során történő túszszedésre, továbbá olyan esetekre, amikor a túszszedő idegen uralom, idegen megszállás, valamint rasszista rendszerek ellen harcol, ily módon gyakorolva önrendelkezési jogát.

Az ENSZ által elfogadott egyezmények nem minden esetben valósíthatók meg. Ennek alapvető oka az államok eltérő jogrendszere, értékrendszere, a terrorista cselekményekhez való eltérő hozzáállása.

13.2. A terrorizmus lehetséges célpontjai és leggyakrabban használt eszközei13.2.1. A nemzetközi tapasztalatok alapján terrorista célpontok lehetnek:

állam és kormányfők; terrorista szervezetek felszámolásában közreműködő hatósági személyek és

családtagjaik; multinacionális vállalatok, pénzügyi intézmények vezető tisztségviselői; diplomáciai testületek és kormányzati szervek épületei; repülőterek és repülőgépek; energiaellátási központok; tömegközlekedési eszközök; közlekedési csomópontok; közintézmények; bevásárló központok; nagy befogadó képességű nyilvános helyek; mérgező, gyúlékony anyagokat előállító, tároló üzemek, szállító eszközök; tömegtájékoztatási intézmények objektumai; katonai, rendőrségi objektumok stb.

13.2.2. A terrorszervezetek, terroristák által leggyakrabban használt eszközök: különböző típusú robbanóanyagok; házi készítésű bombák; óramechanikus, elektronikus, távirányításos robbanószerkezetek; szintetikus alapanyagú levélbombák; hagyományos kézi- és lőfegyverek; páncéltörő rakéták; vegyi fegyverek stb.

13.3. A terrorizmus megjelenése a magyar jogrendszerben

13.3.1. A terrorizmussal szembeni eredményes fellépés egyik fontos alapfeltétele a belső jogi rendezés, a törvényes keretek megteremtése. A Magyar Köztársaság ratifikálta, kihirdette a terrorizmussal összefüggésben elfogadott nemzetközi egyezményeket. A büntető törvénykönyvről szóló1978. évi IV. törvény először fogalmazta meg a magyar jogrendszerben a terrorcselekmény tényállását.

„261. § (1) Aki mást személyi szabadságától megfoszt, vagy jelentős anyagi javakat kerít hatalmába, és a személy szabadonbocsátását, illetőleg a javak sértetlenül hagyását vagy visszaadását állami szervhez vagy társadalmi szervezethez intézett követelés teljesítésétől teszi függővé, bűntettet követ el, és öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.(2) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a terrorcselekményta) halált vagy különösen súlyos hátrányt okozva,b) háború idején követik el.(3) Aki terrorcselekményre irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.(4) Aki hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy terrorcselekmény elkövetése készül, és erről a hatóságnak, mihelyt teheti, jelentést nem tesz, bűntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.(5) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki a terrorcselekményt abbahagyja, mielőtt abból súlyos következmény származott volna.

E törvényi tényállás a kényszerítés és a zsarolás minőségileg új formáját kívánja büntetni, ahol az elkövető előzetes biztosíték szerzésével igyekszik kizárni a kudarc lehetőségét. Ezért egy, vagy több személyt - esetleg nagy értékű javakat - kerít hatalmába és a személy szabadonbocsátását, illetve a javak visszaadását követelésének a teljesítésétől teszi függővé. Ha a követelés címzettje nem állami szerv, vagy társadalmi szervezet, akkor a cselekmény zsarolásként, vagy kényszerítésként értékelendő, és nem kerül sor csapaterő alkalmazására.

Amint az a fentiekből kiderül, e bűncselekmény eleme egyrészről más – egy, vagy több ember - személyi szabadságától történő megfosztása. Ez jelenti mozgási, helyváltoztatási és tartózkodási helye szabad megválasztásának lehetőségétől való megfosztását. Másik elem lehet jelentős anyagi javak hatalomba kerítése. Az anyagi javak jelentős voltát tényleges értékük éppúgy eredményezheti, mint egyéb, pénzben ki nem fejezhető eszmei értékük. Hatalomba kerítésen, tartáson minden olyan magatartást érteni kell, amely más személy birtoklását kizárja

Másrészről a cselekmény akkor tényállásszerű, ha az elkövető a fenti helyzet megszüntetését követelésének teljesítésétől teszi függővé. A követelést állami szervhez (Btk. 137. § 3. pont), vagy társadalmi szervhez (1989. évi II. törvény) kell intézni. A követelés tartalma alapján kell megállapítani, hogy azt kihez címezték és nincs jelentősége annak, hogy a követelés milyen közvetítőkön keresztül kerül el ahhoz a fórumhoz - állami szervhez vagy társadalmi szervezethez - amelynek módja van azt teljesíteni.

A (3) bekezdés - kiemelkedő tárgyi súlyára figyelemmel - a terrorcselekmény előkészületét is büntetni rendeli. Az elkövetői magatartás kísérleti szakba kerül a személyi szabadságtól való célzatos - a követelés teljesíttetése végett megvalósított -

megfosztással, az anyagi javak hatalomba kerítésével. Befejezett cselekményről a követelés közlésétől számítva beszélhetünk.

13.4. A rendőrség terrorcselekmények elleni főbb feladataiA rendőrség terrorcselekmények elleni főbb feladatait a 3/1995 (III.1.) BM rendelettel kiadott szolgálati szabályzat alábbi előírásai tartalmazzák:

13.4.1. Terület lezárása„20. § (1) Terület lezárására kell intézkedni természeti, vagy ipari katasztrófa, illetve annak veszélye, bűncselekmény, közlekedési és egyéb baleset, súlyos fertőző betegség, talált robbanóanyag, robbantással történő fenyegetés, terrortámadás veszélye, vagy terrorcselekmény esetén.”

13.4.2. Terrorcselekmények elhárításának feladatai„71. § (1) A rendőrség a terrorcselekmények megelőzése, felderítése és felszámolása érdekében intézkedik:a) a terrorcselekmények felderítésére a hatáskörébe tartozó esetekben;b) terrorcselekmény bekövetkezésének megakadályozására;c) bekövetkezett terrorcselekmény megszakítására és káros következményei felszámolására;d) a terrorelhárításhoz szükséges adatok gyűjtése, nyilvántartása és elemzése iránt.(2) A rendőrség az (1) bekezdésben meghatározott feladatainak teljesítése során együttműködik a fegyveres erőkkel, a rendvédelmi szervekkel, a nemzetbiztonsági szolgálatokkal, más állami szervekkel, a helyi önkormányzatokkal, igénybe veszi az állampolgárok és közösségeik, valamint a gazdálkodó szervezetek segítségét.(3) A rendőrség a terrorelhárítási feladatok végrehajtása érdekében állandó és ideiglenes terrorelhárítási szervezetet hozhat létre, gondoskodik ezek felkészítéséről és felszereléséről.”

13.4.3. A polgári repülés biztonságával összefüggő rendőri feladatok„72. § (1) A repülésbiztonsági és repülésvédelmi szolgálat gondoskodik a nemzetközi és belföldi polgári légi forgalmat lebonyolító repülőtereken (a továbbiakban: repülőtér) a közbiztonsági, bűnüldözési, igazgatásrendészeti, tűzszerészeti és utasbiztonsági feladatok összehangolt ellátásáról.(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatkörében a rendőrség:a) ellátja, koordinálja, szakmailag irányítja a nemzetközi és a belföldi polgári repülés jogellenes cselekmények elleni védelmének közbiztonsági feladatait, és együttműködik a repülőtér üzemeltetőjével, a repülőtéren működő hatóságokkal és rendvédelmi szervekkel;b) felügyeli és fegyveresen biztosítja a nemzetközi viszonylatban közlekedő légi járművek személyzetének, utasainak és csomagjaiknak, a légi küldeményeknek biztonsági szempontból történő átvizsgálását;c) felügyeli a személyek, járművek és különleges légi szállítmányok repülőtérre való beléptetésének rendjét, közreműködik az erre vonatkozó szabályok kialakításában;d) állandó vagy ideiglenes nemzetközi légi forgalmat lebonyolító repülőtéren ellenőrzi az utasok és kísérőik számára megnyitott és az előlük zárt területek, létesítmények előírásoknak megfelelő használatát, és fenntartja a közrendet;

e) gyűjti és elemzi a nemzetközi személy- és áruforgalmat bonyolító repülőtéren és közvetlen környezetében a bűncselekmények elkövetésének megelőzése, felderítése, megakadályozása és megszakítása érdekében felhasználható információkat;f) ellenőrzi a repülőtéren a vagyonvédelemre vonatkozó jogszabályi előírások megtartását;g) szakmai felügyeletet gyakorol a nemzetközi repülőtéren szolgálatot ellátó fegyveres biztonsági őrség és a repülőtéri hatóság biztonsági szervezetének munkája felett;h) véleményezi a repülőtéren ideiglenes határátkelőhely nyitásra irányuló kérelmeket;biztosítja a repülőtéren nagyszámú résztvevőkkel tartott rendezvényeket.”

13.4.4. A rendőrség tűzszerészeti feladatai„73. § (1) A rendőrség látja el a nemzetbiztonság és közbiztonság körében jelentkező tűzszerészeti feladatokat.(2) Bármiféle harctevékenységből, katonai gyakorlatból származó, vagy gondatlan anyagkezelésből köz- vagy magánterületre került, illetve ott talált katonai robbanószerkezetekkel kapcsolatos tűzszerészeti tevékenységet külön jogszabály szerint a Magyar Honvédség Honvéd Tűzszerész és Aknakutató Zászlóalja végzi.74. § (1) A rendőrség tűzszerész alegységei végzik a 73. § (2) bekezdésben nem említett robbanóanyagokkal, robbantószerekkel kapcsolatos tűzszerészeti tevékenységet.(2) A megyei rendőr-főkapitányságok erre kiképzett rendőrei (bombakutató csoportok) végzik a robbantással fenyegetett helyszínek átvizsgálását.(3) Az azonnali beavatkozást igénylő esetekben a rendőrség tűzszerészei jogosultak a közvetlen életveszély elhárítása érdekében szükséges elsődleges intézkedések megtételére a 73. § (2) bekezdésben meghatározott körben is.”

13.4.5. A tűzszerész kirendelése„75. § (1) Tűzszerész járőrt a rendőrfőkapitányok és helyetteseik, munkaidőn kívül, sürgős esetekben a rendőr-főkapitányság központi ügyelete - az ORFK Főügyeletén keresztül - rendelhet ki.(2) A tűzszerész szolgálat igénybevételének, a tűzszerész járőr helyszínre szállításának és a munkafeltételek biztosításának részletes szabályait külön rendelkezés szabályozza.(3) A tűzszerész szolgálat lehetőségeit, technikai felszereltségét meghaladó feladat esetén, a Magyar Honvédség Tűzszerész és Aknakutató Zászlóaljtól tűzszerész járőr kirendelése az (1) bekezdés szerint kérhető.(4) A kirendelésnek tartalmaznia kell az átvizsgálandó helyszín rövid leírását, a terület nagyságát, pontos helyét (épület esetén földszintes vagy több szintes), amennyiben meghatározható, a robbanószerkezet jellemzőit, mennyiségét, annak a felelős vezetőnek a nevét, akivel a tűzszerész járőr parancsnokának a kapcsolatot fel kell vennie.(5) A robbantással való fenyegetés vagy erre utaló bejelentés alapján a rendőr-főkapitányság vezetője, illetve az ügyelet vezetője rendelheti ki a kiképzett helyi rendőri állományt a veszélyeztetett objektum átvizsgálása céljából.

(6) A tűzszerész járőr kirendelhető akkor is, haa) olyan, veszélyesnek látszó tárgy van a helyszínen, melynek vizsgálata, minősítése, hatástalanítása tűzszerész szakismeretet igényel;b) a megyei bombakutató csoport robbanásveszélyesnek minősített tárgyat talált;c) a megyei bombakutató csoport nem áll rendelkezésre;

d) robbanás következett be, a helyszíni szemle tűzszerész szakmai biztosítására, szaktanácsadói közreműködésére;e) robbanóanyaggal történő visszaélések vizsgálata során foganatosított házkutatás tűzszerész szakmai biztosításra van szükség;f) védett személy programjának tűzszerész biztosítása azt indokolja.

13.5. A terrorcselekmény elkövetésével kapcsolatos elsődleges intézkedésekA terrorcselekmény bekövetkezésekor a kapott értesítés után az ügyeleti szolgálatok, illetve a rendőri vezetők az alábbiak szerint kötelesek eljárni: A cselekményről szerzett információk pontos rögzítése magnetofon felvétellel,

vagy részletes írásos feljegyzésben. A cselekményről a bejelentés és a szerzett információk valóságtartalmának

ellenőrzése az adatot szolgáltató visszahívásával, az adatok rövid úton történő ellenőrzésével, rendőrjárőr helyszínre küldésével, vagy egyéb módon.

Amennyiben az elkövetők és az esetleges túsz-(ok) tartózkodási helye ismeretlen, az ORFK Főügyelete, vagy a területileg illetékes rendőrfőkapitány haladéktalanul elrendeli a tartózkodási hely felderítését.

A helyszínen levő, vagy a helyszínre kiküldött rendőrjárőr köteles:- a tettest elfogni, ha arra a túsz-(ok) élete, testi épsége veszélyeztetése nélkül

lehetősége van,- elsősegélyben részesíteni, vagy részesíttetni azokat, akik az esemény során

megsérültek,- a tanúkat visszatartani, az illetéktelen személyeket a helyszínről eltávolítani,- megakadályozni az elkövetőket a helyszín elhagyásában, ha arra a túsz-(ok)

élete, testi épsége veszélyeztetése nélkül lehetősége van,- amennyiben a helyszín elhagyását nem tudja megakadályozni, a járőr egyik tagja

a helyszínt biztosítani, a másik tagja a túsz-(ok) élete, testi épsége veszélyeztetése nélkül az elkövetők nyomon követését, üldözését megkezdeni, amely során a menekülés útvonalát folyamatosan jelenteni,

- adatgyűjtést megkezdeni,- forgalmi torlódásokat megszüntetni,- az elkövetők követeléseit átvenni, vagy ha az szóban hangzik el szó szerint

feljegyezni és haladéktalanul jelenteni,- haladéktalanul jelentést tenni a kiküldő rendőrkapitányság ügyeletére,- a tapasztalatait, a tett intézkedéseit a kiérkező helyszíni parancsnoknak jelenteni.

A helyszíni intézkedő vezető (parancsnok) és a zárócsoport helyszínre irányítása. A zárás végrehajtása A helyszíni válságkezelő parancsnokság megalakítása

13.6. A zárás végrehajtása a terrorcselekmény helyszínénA terrorcselekmény helyszínét a területileg illetékes rendőrkapitányság a szolgálatban lévő állomány összevonásával, helyszínre irányításával hajtja végre. Amennyiben a rendelkezésre álló állomány nem elegendő, intézkedni kell a szabadidős állomány berendelésére, szükség esetén rendőri csapaterő igénybevételére.

A területzárás belső és külső zárásból áll. A zárócsoportból sorfalszolgálatot, biztosító őröket, járőröket, ellenőrző-átengedő pontokat és tartalékot kell létrehozni. A lezárt területre a be- és kiléptetést kizárólag az ellenőrző-átengedő pontokon lehet végrehajtatni. A be- és kiléptetés rendjét, és azt, hogy a külső, illetve belső zárás területére kik léphetnek be, a helyszíni parancsnok határozza meg.

A zárás területén lakó, illetve ott dolgozó személyeket a szükséges mértékben tájékoztatni kell. A veszélyeztetett körzetben levő lakásokban, vagy munkahelyen tartózkodókat biztonságos helyre kell irányítani, szükség szerint szállítani.

A belső zárást az elkövetők és a túsz-(ok) tartózkodási helyéhez a lehető legközelebbi, de a cselekmény megszakítására, felszámolására irányuló rendőri tevékenység sikerét nem veszélyeztető távolságban kell felállítani.

A külső zárás távolságát a belső zárástól számítva legkevesebb 50-300 m-re kell kijelölni, a helyszín környezetének jellegzetességeitől függően. A külső zárás területét Rendőrség, vagy Police felirattal ellátott kötéllel, szalaggal, esetleg kordonráccsal körül kell határolni.

A lezárt területen belül a megkülönböztető jelzések használata a bűncselekmény megszakításának eredményessége érdekében tilos.

Amennyiben a zárás időszakában az elkövető a helyszínt el akarja hagyni, azt meg kell akadályozni, illetve el kell fogni, amennyiben erre a túsz-(ok) élete, testi épségének veszélyeztetése nélkül lehetőség van. Amennyiben a helyszín elhagyását nem lehet megakadályozni, a zárást végrehajtó parancsnoknak intézkedni kell az üldözésre, a menekülési útvonal folyamatos jelentésére.

13.7. A terrorcselekmények megszakítása, felszámolása érdekében a helyszíni válságkezelő parancsnok által létrehozható csoportosítások Forgalomirányító csoport:

- a közlekedési forgalom szabályozását a külső zárás vonalán kívül végzi,

- feladata a forgalom elterelése, a veszélyeztetett területek forgalom előli elzárása, a forgalom irányítása, forgalmi dugók kialakulásának megelőzése

Tárgyalócsoport:- a békés megoldás érdekében tárgyalást folytat az elkövetővel,- a tárgyalásra jól felkészült tiszteket kell erre a feladatra kijelölni, melynek célja

túsz-(ok) helyzetének könnyítése,- a túsz-(ok) elengedésére rábírás,- nagy értékű anyagi javak épségben hagyásának elérése,- eredeti szándéktól elállásra rábírás,- terroristák, túsz-(ok) megnyugtatása,- idő biztosítása a megfelelő rendőri intézkedés bevezetésére.

Megyei beavatkozó alegységa bűncselekmény elkövetésétől számított legrövidebb időn belül megteremti a feltételeket az eredményes felszámolás végrehajtására,

Tűzszerész járőra bűncselekmény jellegéből adódó tűzszerész szakfeladatok végrehajtása

Nyomozó csoport- az elkövető kilétére, szokásaira, személyiségére vonatkozó adatok beszerzése,- rokoni, baráti és bűntársi kapcsolatok feltérképezése,- a pszichológiai szempontból befolyásolható személy kiszűrése,- a tárgyaló- és beavatkozó csoport munkáját segítő információk gyűjtése.

Helyszíni szemlebizottsága cselekmény megszakítása után a helyszíni szemle végrehajtása

Tartaléka helyzetből adódó váratlan feladatok végrehajtása.

13.8. A terrorcselekmény helyszínén csapaterőbe beosztott rendőr feladatot kaphat: zárás végrehajtására; ellenőrző-átengedő pont szolgálat ellátására; kutatásra; adatgyűjtésre; forgalom elterelésére, irányítására; a zárógyűrűk közti területen tartózkodó személyek tájékoztatására, átvizsgálására,

kiürítés setén a távozásuk elősegítésére; vezetési pont őrzésére;

A rendőrök a részfeladatokat a taktikai eljárásoknál tárgyalt szolgálati csoportosításokkal és feladatokkal hajtják végre. A közvetlen felszámolásban való részvételük TILOS!

13.9. A Készenléti Rendőrség Különleges Szolgáltok Parancsnoksága Terrorelhárító Szolgálata saját szervezeti felépítésének megfelelően, a terrorcselekmények

különböző módjaira kidolgozott eljárási rendszabályok figyelembe vételével hajtja végre a terrorcselekmények felszámolását. A szervezetük, eljárásmódjuk titkos, ezért a jegyzetben erre nem lehet konkrét utalásokat tenni.