vállalkozási ismeretek
TRANSCRIPT
![Page 1: Vállalkozási ismeretek](https://reader034.vdocuments.site/reader034/viewer/2022050809/55cf96e5550346d0338e7e6d/html5/thumbnails/1.jpg)
Vállalkozási ismeretekA gazdaságról, gazdálkodásról, közgazdaságtanról általában
- minden gazdasági tevékenység alapja valamilyen szükséglet kielégítése
- a tevékenységek révén létrehozott dolgokat anyagi javaknak nevezik, amelyekkel szükségleteinket kielégítjük
- közgazdaságtan: annak a módját és törvényszerűségeit igyekszik feltárni, hogy az egyének és közösségek felhasználják a szűkösen rendelkezésükre álló erőforrásaikat, és elosztják a felhasználás során keletkező értékeket ilyen értelemben: gazdálkodás törvényszerűségeit kereső társadalomtudomány
A szükségletekről
- valamely termék, szolgáltatás elfogyasztására való emberi igény
- egyén és közösség szubjektív hiányérzete, igény az emberi lét fenntartásához szükséges javak birtoklására, amely cselekvést vált ki önmaga megszüntetésére
- úgy tudjuk kielégíteni, ha időről-időre újra megtermeljük, létrehozzuk a szükségek kielégítéséhez szükséges anyagi javakat
- teljes körét a társadalom fejlettsége, technikai színvonala határozza meg
- a fejlődés újabb szükségletet hoz/hozhat lére, és számos korábban fontos javak iránti szükséglet megszűnhet
- soha nem lehet maradéktalanul kielégíteni!
A gazdaság-gazdálkodás tehát:
- feladata szükségletek kielégítése, anyagi javak létrehozása, teremtése, szolgáltatások megújítása
- a fejlődő gazdaságokban a javak iránti szükséglet folyamatosan növekszik az új termékek, szolgáltatások megszerzése több és magasabb színvonalú gazdálkodást igényel ez a gazdálkodás hajtóereje
- gazdasági folyamatok: mechanizmusok, melynek során olyan terméket és szolgáltatást állítunk elő, amelyek a szükségletek kielégítését szolgálják
- input tényezői: a különböző javak előállításához szükséges erőforrások (nyersanyag, eszközök, gépek)
- output tényezői: a gazdálkodás (termelés folyamán termékké, szolgáltatássá alakított input-tényezők
![Page 2: Vállalkozási ismeretek](https://reader034.vdocuments.site/reader034/viewer/2022050809/55cf96e5550346d0338e7e6d/html5/thumbnails/2.jpg)
Gazdaság definíciója
- gazdaságnak nevezzük az anyagi javak és szolgáltatások termelésével, elosztásával, forgalmazásával, fogyasztásával összefüggő folyamatokat
- önmagában véve komplex egység, összetett és önálló: szerves rendszer
- amennyiben egy ország földrajzi, nemzeti határain belüli egységnek nevezzük: nemzetgazdaság
- mint mozgó helyzetű, állandóan változó folyamatként: társadalmi újratermelés
A gazdaság főbb tényezői
1. Természet
- maga a föld termőképességével együtt és az azt körülvevő környezet
- minden emberi lét és tevékenység alapja
- minél fejlettebb a technológia, annál jobban ki lehet aknázni (reorganizáció)
- legáltalánosabb termelési tényező
- minden más termelési tényező a vele alkotott kapcsolaton keresztül képes funkcióját betölteni
2. A munka
- az emberi munkaerő kifejtése, működésbe hozásának eredménye
- segítségével lehet működésbe hozni a termelés többi tényezőit
- eredeti és elsődleges termelési tényező
- munkaerő: ember szellemi és fizikai képességeinek az összessége, amelyet a termelés, gazdasági tevékenysége során felhasznál
- piacgazdaságban áru, ára a munkabér
- lehet fizikai, szellemi
![Page 3: Vállalkozási ismeretek](https://reader034.vdocuments.site/reader034/viewer/2022050809/55cf96e5550346d0338e7e6d/html5/thumbnails/3.jpg)
3. Tőke
- másodlagos termelési tényező
- két forma:
- reálalakban (reáltőke-javak): munkaeszközök, épületek, gépek, munkatárgyak (nyersanyagok, energia)
- pénz, követelés, értékpapír
- sajátos szerepet tölt be a gazdasági folyamatokban
- bármely termelési tényező tiszta hozamának az a része, amelyet nem fordítanak személyes szükségletek kielégítésére, hanem tökeként (és csakis akként) halmozódik fel
4. A vállalkozó, a vállalkozás
- sajátos szerep, különleges és önálló tényező, mert az összes többi termelési tényezőt egységbe szervezi
- olyan kombinációkon keresztül kapcsolja össze a különböző tényezőket, hogy:
- mindegyik az optimumban legjobban közelítő hatásfokkal működjön
- összhatásuk a lehető legközelebb legyen az optimumhoz
5. Információ
- a modern kor gazdasági folyamataiból következik
- az elektronikus eszközök elterjedése révén különösen nagy jelentőségű
- közlések, tények, adatok együttese és rendezett összeállítása, fogalmilag a következtetés, logika gondolatok vagy más szellemi tevékenység útján összeállítva
- értelmezett adat, amely bizonytalanságot, határozatlanságot oszlat el
![Page 4: Vállalkozási ismeretek](https://reader034.vdocuments.site/reader034/viewer/2022050809/55cf96e5550346d0338e7e6d/html5/thumbnails/4.jpg)
Gazdasági körforgás
Piacgazdaság fogalma
- anyagi javak és szolgáltatások elosztása, forgalmazása, a termelés és a szükséglet kapcsolata a piaci kereslet és kínálat viszonyaként jelenik meg (vevők – eladók)
- piac definíció: az eladók és vevők közötti kapcsolatok, és az ezekre ható tényezők összessége, az árutermelési viszonyok gazdasági, szervezeti formája, a tömeges és rendszeres árucsere területe, az eladások és vételek összessége, tehát az árutermelés résztvevőinek ütközőpontja.
Piacgazdaság típusai
Megkülönböztetéshez 3 kérdést kell vizsgálni:
1. Hogyan történik a termelés és a szükségletek összehangolása?2. Kinek a tulajdonában vannak a termelői eszközök?3. Kik és milyen formában hozzák meg a gazdasági döntéseket?
Modern piacgazdaság alaptípusai
- klasszikus vagy tisztaság piacgazdaság
- központosított tervgazdaság
- vegyes piacgazdaság
![Page 5: Vállalkozási ismeretek](https://reader034.vdocuments.site/reader034/viewer/2022050809/55cf96e5550346d0338e7e6d/html5/thumbnails/5.jpg)
Klasszikus piacgazdaság
- termelési eszközök magántulajdonban
- termelők és fogyasztók szabadon dönthetnek a rendelkezésre álló javak felhasználásáról
- a termelést a piac hozza összhangba a szükségletekkel
Központosított tervgazdaság
- termelési eszközök általában állami tulajdonban
- legfontosabb gazdálkodási döntéseket az állam hozza meg (központi tervekkel irányítja a gazdaságot)
- az egyéni célok alárendelt szerepet játszanak, az állami célokkal szemben
Vegyes piacgazdaság
- a folyamatok meghatározóak
- a két alaptípus között helyezkedik el
- legfontosabb szabályozóerő a piac, de jelentős szerepet kap az állam is
- a mai modern gazdaságok többsége, a piacgazdaság is vegyes gazdaság
- gazdaság hajtóereje e típusban is a nyereményre való törekvés
Piacgazdaság szereplői
- önálló gazdasági, szerkezeti és intézményi egységek, melyek legfontosabb jellemzője, hogy:
- sajátjukként, mint birtokosok rendelkeznek eszközökkel, követelésekkel és ezek forrásaival
- az előbbiekhez kapcsolódó kötelezettséget vállalhatnak
- önálló gazdasági tevékenységet végeznek
- más gazdasági és nem gazdasági alanyokkal ügyleteket (tranzakciókat) létesítenek
- tevékenységükről, eredményeikről kötelesek elszámolni
![Page 6: Vállalkozási ismeretek](https://reader034.vdocuments.site/reader034/viewer/2022050809/55cf96e5550346d0338e7e6d/html5/thumbnails/6.jpg)
Legfontosabb szereplők
1. Háztartások
- természetes személyek kis csoportja
- döntően fogyasztási gazdaságok, de termelést és szolgáltatást is végeznek
- minden más szektor számára munkaerő „termelője” és eladója
- egyszerre lét-, jövedelem-, vagyon-, és fogyasztóközösség jellegű
A) létközösség: együtt élnek, egy fedél alatt, családi közösség
B) jövedelem közösség: jövedelmük egy részét együtt használják fel és hovafordításukról közösen döntenek
C) vagyonközösség: részben vagy egészben tulajdonosok, közösen birtokolják, kezelik vagyonukat (jövedelmük egy részét megtakarítják vagyongyarapodás érdekében)
D) fogyasztói közösség: fogyasztásuk egy részét közösen végzik
2. Nem profitérdekelt tényezők
- olyan szervezetek, intézmények, amelyek a gazdasági alanyok más csoportjában nem szerepelnek
- gazdaságilag és jogilag elkülönült egységek
- többféle célból jönnek létre, pl. egészségügyi, oktatási, kutatási célból, alapítványok, egyházak stb.
3. Az állam
- a központi kormányzat és intézmények (pl. minisztériumok, egyéb országos főhatóságok)
- önálló szervezetek ugyan, de egyenként nem rendelkeznek mindazokkal a kritériumokkal, amelyekkel az előbbi csoporthoz tartozó egységek
- viszont összességükben igen, mindegyik szerv sajátos területén annak képviseletében tevékenykedik és létesít kapcsolatot teljes joggal „államként” bármely más gazdasági egységgel
- e szféra alanyai az elkülönített állami pénzalapok
![Page 7: Vállalkozási ismeretek](https://reader034.vdocuments.site/reader034/viewer/2022050809/55cf96e5550346d0338e7e6d/html5/thumbnails/7.jpg)
Az állami gazdaságpolitika
- A gazdaság nem működik állami szabályozó mechanizmusok nélkül ezt nevezzük állami gazdaságpolitikának.
- Az állam kettős szerepben lép fel:
1. magángazdasági szféra befolyásolója (tehát az egész gazdasági működés feltételeinek biztosítója)
2. mint önálló gazdálkodó, a gazdaság egyik alanya
- A makrogazdaság helyzetétől függően irányát tekintve két fő formát ölthet:
- expanzív gazdaságpolitika (a gazdasági életet serkentő, kiterjesztő)
- restriktív gazdaságpolitika (a visszafogó, a gazdasági élet menetét mérséklő)
A megvalósítás történhet:
- közvetlen (direkt) szabályozási rendszerekkel
- közvetett (indirekt) szabályozási rendszerekkel
Közvetlen szabályozás:
- tervutasításos forma
- fix árak, árpolitika
- egyszintű bankrendszer
- döntően egyszintű adórendszer
- teljes foglalkoztatottság, munka- és bérpolitika
- sajátos támogatáspolitika
- szigorú piacszabályozás
Közvetett szabályozás:
- pénzügypolitika eszközrendszere (monetáris, költségvetési deviza)
- szabadáras rendszer
- kétszintű bankrendszer
- kétszintű időrendszer
- egészséges munkanélküliség, alulról szabályozott bérpolitika (minimálbér)
- sajátos támogatáspolitika
- könnyebb piacszabályozás
![Page 8: Vállalkozási ismeretek](https://reader034.vdocuments.site/reader034/viewer/2022050809/55cf96e5550346d0338e7e6d/html5/thumbnails/8.jpg)
A gazdaságpolitika eszközei:
1. A költségvetési politika
- más néven fiskális politika
- a költségvetés mindkét oldalával kapcsolatban érvényesül
- a bevételi oldalon elsősorban az adópolitikával
- az adó mérséklése vagy növelése a különböző szférákban más-más hatást válthat ki (háztartások megadóztatása csökkenő fogyasztás a beruházásokra fordítható hitelek csökkenése keresletcsökkenés)
- a költségvetési kiadásoknak két nagy csoportja van:
- kormányzati vásárlások (infrastrukturális állami fejlesztések, hadfelszerelési cikkek vásárlása, szociális és kulturális kiadások, helyi önkormányzatok fejlesztéseinek címzett és céltámogatásai)
- transzfer kiadások (ellenszolgáltatás nélküli jövedelmek a háztartási szféra felé, pl. lakástámogatási rendszer)
2. A pénzügyi politika
- más néven monetáris politika
- itt szintén kereslet befolyásolását célozza meg az állam, de más eszközökkel
- ennek során az állam a gazdaságban lévő pénzmennyiség mértékét befolyásolja (a legtöbb országban a központi bankon, vagy a jegybankon keresztül)
- legfontosabb eszköze az irányadó kamatláb meghatározása:
- ha emelik, akkor szűkül a pénzmennyiség (ez a restriktív monetáris politika)
- ha csökkentik, akkor növelik a pénzmennyiséget (expanzív monetáris politika) átmeneti élénkülés, de infláció-növelő hatás)
- az államnak a pénzügyi folyamatokat szervező és irányító funkciói:
- önfenntartó funkció (a közfeladatok meghatározására, az intézményrendszerre valamint fenntartására és fejlesztésére irányul)
- érdekegyeztető magatartás (mindazon szabályok létrehozása, amelyek lehetővé teszik a gazdaság különböző szintjein az érdekek ütköztetésének és a közös megegyezésnek a formáját, fórumait)
- allokációs (a gazdaság hatékonyabb működésének elősegítésére, a központi és helyi közfeladatok megosztására irányul)
- újraelosztási (az adók, a kedvezmények, a támogatások útján érvényesül)
- stabilizálási (a pénzügypolitika útján az infláció befolyásolására irányul)
![Page 9: Vállalkozási ismeretek](https://reader034.vdocuments.site/reader034/viewer/2022050809/55cf96e5550346d0338e7e6d/html5/thumbnails/9.jpg)
Gazdasági egyensúly és egyensúlytalanság
- az egyensúly legáltalánosabb definíciója: a társadalmi újratermelés két szélső pólusa, a termelés és fogyasztás egymásnak való megfelelése
- az egyensúly jellege alapján lehet:
- reálegyensúly
- pénzügyi-monetáris egyensúly
- az egyensúly, vagy annak hiánya az egyensúlytalanság a piacon jelentkezik, a kereslet és kínálat viszonyában
- ehhez a kérdéshez kapcsolódik a külgazdasági egyensúly, illetve annak hiánya
- ennek tükröződése a külkereskedelmi mérleg és a fizetési mérleg (ha a kormányzati költségvetés egyensúlytalan, akkor a fizetési mérleg is az)
- az egyensúlytalanság állapota jut kifejezésre a foglalkoztatás hiányában is, munkanélküliség kialakulásában és számottevő növekedésben
- az egyensúlyhelyzet azonban nem gazdasági mozdulatlanság! – vannak apróbb és nagyobb kilengések
- a kereslet-kínálat egymáshoz való viszonyának folytonos, apró változásai és ezzel összefüggő árváltozásain keresztül megvalósuló egyensúlyt jelent.
A piaci-gazdasági egyensúly (Marshall-kereszt)
![Page 10: Vállalkozási ismeretek](https://reader034.vdocuments.site/reader034/viewer/2022050809/55cf96e5550346d0338e7e6d/html5/thumbnails/10.jpg)
A munkanélküliség
- Mit értünk alatta? a munkaképes korú lakosságnak az a része, akik nem dolgoznak, de akarnak dolgozni, keresnek is munkát, de nem találnak munkahelyet
- ilyen értelemben: munkapiaci túlkínálat, munkapiaci egyensúlytalanság
- vásárlóerő- és keresletcsökkenést eredményez minden árupiacon ez átterjed a pénzpiacra is
- csökkennek a lakosság megtakarításai
A munkanélküliség lehetséges okai
- az árupiaci kereslet elégtelensége, értékrealizálási nehézségek (oka lehet pl. versenyképtelenség a világpiacon)
- struktúraváltozások (emiatt egyik területen feleslegessé válnak a munkások, más helyen hiány jelentkezik)
- a technológiai, technikai fejlődés: következtében a termelékenység emelkedése s ezzel együtt hagyományos termékek termelésének visszafogása
- a demográfiai tényező, amely a természetes szaporodás foglalkoztatásával kapcsolatban jelenthez gondot (+ migráció)
- önkéntes munkanélküliség: adódhat abból, hogy az újonnan munkába állók egy része az alacsony bér miatt, vagy azért, mert nem megfelelőnek tartja szakmájához képest a kínált állásokat, egy ideig nem vállal munkát
- a reálbérek kiharcolt emelkedése (ez a termelési költségszínvonal növekedésével is jár, amely a munkaerő gépi technikával való helyettesítésére sarkallja a vállalkozókat)
![Page 11: Vállalkozási ismeretek](https://reader034.vdocuments.site/reader034/viewer/2022050809/55cf96e5550346d0338e7e6d/html5/thumbnails/11.jpg)
Az infláció
- definíciója: tartós és jelentős árszínvonal-emelkedés (ellentéte a defláció: tartós árszínvonal csökkenés)
- mértéke, kifejezhető abszolút módon és relatív módon
- abszolút: két egymást követő időszak árszínvonalának a különbsége)
- relatív: a különbségek és az első időszak árszínvonalának a hányadosa ez az inflációs ráta!
- okai szerint két fő típusát különböztetjük meg:
- keresleti: a fogyasztási cikkek és beruházási javak iránti „túlkereslet”, amely az árszínvonal emelkedését eredményezi
költség infláció: a tőke javak árának emelkedése a termelési költségek emelkedését is jelenti
Az infláció mértéke alapján lehet
- kúszó infláció (nem nagyobb, mint évi 5%)
- vágtató (általában kétszámjegyű, de előfordulhat, hogy 100% fölé is emelkedik)
- kiváltja a pénztől való menekülést értékállóbb javakba való befektetést idéz elő
- 30-40%-ig még kezelhető, de nagy veszélyt jelent, ha „elszabadul”
- hiperinfláció (három számjegy fölött)
- kezelhetetlen
- előfordulhat rendkívül gyors, havi 100-200%-os áremelkedés is
- rendszerint az egész érintett pénzrendszer összeomlásával végződik
![Page 12: Vállalkozási ismeretek](https://reader034.vdocuments.site/reader034/viewer/2022050809/55cf96e5550346d0338e7e6d/html5/thumbnails/12.jpg)
A VÁLLALKOZÁSI FORMÁKA vállalkozások kialakulása
- kialakulásuk elemei már az ókorban családok kezdetben önellátóak felesleg megjelenése értékesítés
- a többlettermék létrehozása kezdetben spontán, később tudatos
- tudatosság = üzletszerű gazdálkodás (tehát kezdetleges vállalkozás)
- az adózás megjelenése erősítette a többlettermék létrehozására való törekvést
- fejlődésüket elősegítette:
1. a felvásárlási rendszer kialakulása
2. a távolsági kereskedelem megindulása
3. a pénzügyi elszámolások és finanszírozási formák korszerűsödése
4. a nagy földrajzi felfedezések
5. az eredeti tőkefelhalmozás folyamata
Megteremtették a feltételeket a modern működési mechanizmusok kialakulásához!
- a piacgazdaság fejlődésének kezdeti fokán a célok és következmények könnyen meghatározhatóak:
1. a hozzáadott érték létrehozásával minél nagyobb nyereséget kell elérni
2. minden vállalkozói döntésnél elegendő azt vizsgálni, hogyan befolyásolja a döntés a nyereséget
3. a vállalkozásnak folyamatosan működnie kell, azaz tartósan fenn kell maradnia
- kezdetben az egyetlen cél a profit a gazdasági racionalitás önmagában ma már nem elégséges
![Page 13: Vállalkozási ismeretek](https://reader034.vdocuments.site/reader034/viewer/2022050809/55cf96e5550346d0338e7e6d/html5/thumbnails/13.jpg)
A vállalkozások kialakulása
Történelmileg kialakult kritériumrendszer
- az üzleti vállalkozás alapvető céljának, küldetésének meghatározása
- a piacorientáció (mindig a fogyasztói igények kielégítése érdekében kell koordinálni a vállalkozásban végbemenő folyamatokat)
- az innovációs kényszer (alapfeltétele a cég küldetése és a piacorientáció érvényesülésének)
- a társadalmi felelősség érvényesítése (a fogyasztókkal, együttműködő partnerekkel és versenytársakkal, alkalmazottakkal és a széles közvéleménnyel szemben
- a vállalkozások szervezeti kereteinek tértől, időtől és körülményektől függő alakítása
A korszerű vállalkozás globális szemléletű, kifelé tekintő és számol azzal, hogy gazdasági céljait a környezeti szempontok figyelembevételével érheti el!
A vállalkozás fogalma
„ A vállalkozás valami új és értékes dolog létrehozásának folyamata, amelyben a vállalkozó biztosítja a szükséges időt és erőfeszítést, vállalja a felmerülő pénzügyi, pszichikai és szociális kockázatot, és megkapja ennek következtében létrejövő pénzbeli és személyes megelégedettséget nyújtó jutalmakat.” (R. D. Hisrich, M. P. Peters)
- új és értékes dolog feltételezi, hogy valamely új termék, szolgáltatás stb. létrehozásra kerül
- folyamat a vállalkozás új és értékes dolgok nem egyszerű előállítására vonatkozik, hanem a tevékenység egy meghatározott lépéssort követve ismétlődik
- idő és erőfeszítés a vállalkozónak az alapötlettől a megvalósításig kemény munkát kell végezni a siker érdekében
- kockázat a vállalkozás elképzelhetetlen kockázat nélkül (kiterjed a személyhez és környezetéhez és a vállalkozáshoz kapcsolódó minden területre)
- megelégedettség a vállalkozás sikere esetén a vállalkozó megfelelő anyagi haszonra tehet szert
- valaki felismer és kihasznál egy üzleti lehetőséget
- a haszon reményében vállalja a kockázatot (egyéni és társadalmi konfliktusokat vállal)
![Page 14: Vállalkozási ismeretek](https://reader034.vdocuments.site/reader034/viewer/2022050809/55cf96e5550346d0338e7e6d/html5/thumbnails/14.jpg)
Mikor kezd az egyén vállalkozásba?
1. van ötlete2. van bátorsága3. érdekelt a tőke növelésében4. lehetősége van önálló döntések meghozatalára5. ösztönző politikai-gazdasági rendszer veszi körül
Vállalkozási tevékenység a jövedelem- és vagyonszervezésre irányuló, vagy azt eredményező gazdasági tevékenység. (1996. évi IXXXI. tv.)
A vállalkozások gazdasági szerepe
A vállalkozások négyes gazdasági szerepe:
1. A fizetőképes kereslet kielégítése termék-előállítás vagy szolgáltatás révén.2. Munkaalkalom teremtése a vállalkozónak, családjának és munkavállalónak.3. Adófizetés, társadalmi és egyéni jövedelem létrehozása.4. Különböző szociális és kulturális hozzájárulások teljesítése.
Létrehozásuk szükségletességének szempontjai
Az egyén szempontjából:
- lehetőséget teremt az egyéni és családi boldoguláshoz
- kiteljesedhet, elérheti az önmegvalósítás szintjét
- elkezdhet valamit, önálló lehet
A gazdaság szempontjából:
- kiemelt szerep a gazdaság élénkesítésében, hatékonyság javításában
- feltételezi a jövedelem létrehozását, az adófizetést és folyamatos fejlődést
A társadalom szempontjából:
- teret ad az egyéni kezdeményezéseknek
- munkahelyet teremt, melyekkel csökkenti a társadalmi terheket
![Page 15: Vállalkozási ismeretek](https://reader034.vdocuments.site/reader034/viewer/2022050809/55cf96e5550346d0338e7e6d/html5/thumbnails/15.jpg)
A vállalkozó
Kit tekintünk vállalkozónak?
- aki erőforrásokat, munkaerőt, anyagokat és egyéb eszközöket egyesít azért, hogy értéküket növelje.
- aki változásokat, innovációkat és új rendet vezet be.
- aki jelentős kockázatot vállal.
- aki terméket, szolgáltatást új értékkel ruházza fel a szükséges tudás és források megszerzése és felhasználása révén.
A fogalom meghatározásának elemei
- erőforrás-egyesítés: a vállalkozás erőforrásrendszert hoz létre, és azokat folyamatosan működteti
- értéknövelés: az erőforrásokat úgy működteti, hogy azok felhasználás révén új értéket (terméket – szolgáltatást) hoz létre, amely hasznossága révén megfelel a vevő igényeinek
- változtatás, innováció, új rend bevezetése: a gazdálkodás folyamatában újít, megújít, miközben megfelel saját jövedelmezőség elvárásainak
- kockázat: a gazdálkodási folyamat természetes velejárója, amelyekre felkészül és igyekszik minimalizálni a kockázatokból adódó károkat
- tudás, források megszerzése és felhasználása: fejleszti képességeit, és saját forrásai mellé további forrásokat mozgósít és használ fel céljai eléréséhez.
Milyen tulajdonságok vezetnek a sikerhez?
- képesnek kell lennie eredmény lefölözésére, mert ennek hiánya (túlzott szociális érték) az üzleti vállalkozás alapját kérdőjelezi meg.
- személyiségjegyek közül kedvező, ha kifelé forduló (extrovertált) értelmi (racionális) beállítottságú és sikerkereső
- megfelelő a stressz tűrő képessége, és kezelni tudja a probléma megoldása során keletkező stressz hatásokat.
- kellő módon pozitív beállítottságú, önálló, kreatív, jó gyakorlati érzéke van, kommunikációs készsége jó
„A vállalkozásokat nem rendkívüli emberek hozzák létre, hanem rendkívüli dolgokra képes hétköznapi emberek.” (Michael E. Gerber)
![Page 16: Vállalkozási ismeretek](https://reader034.vdocuments.site/reader034/viewer/2022050809/55cf96e5550346d0338e7e6d/html5/thumbnails/16.jpg)
Vállalkozási formák
- az alábbi szempontok alapján különböztethetjük meg őket:
- a befektetés jellege, formája
- s tevékenység jellege
- a szervezeti struktúrája
- a keletkezett eredmény szétosztása
- a felelősségek és kötelezettségek megoszlása
A vállalkozási formák és a jogi szabályozás
- a vállalkozások jogi szabályozásával a gazdasági jog foglalkozik
- szervezeti formák között főképpen a tulajdonlás mikéntje szerint tesz különbséget:
1. egyéni vállalkozás
2. szövetkezet
3. gazdasági társaság
- ezek vagy:
- önálló jogi személyek
- vagy jogi személyiséggel nem rendelkeznek.
A vállalkozási formák és a jogi szabályozás
A jogi személyiséggel rendelkező szervezetek:
Tagjaiktól elkülönült gazdálkodó szervezetek, tagjaiktól elkülönült vagyonnal és jogképességgel rendelkeznek, amely kiterjed mindazokra a jogokra és kötelezettségekre, amelyek jellegüknél fogva nem csupán az emberhez fűződnek.
![Page 17: Vállalkozási ismeretek](https://reader034.vdocuments.site/reader034/viewer/2022050809/55cf96e5550346d0338e7e6d/html5/thumbnails/17.jpg)
A vállalkozások és a jogi személyiség kapcsolata
- jogi személyiség nélküli vállalkozási formák:
- egyéni vállalkozás
- közkereseti társaság (KKT)
- betéti társaság (BT)
- jogi személyiségű vállalkozási formák:
- közös vállalat (KV)
- KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG
- EGYESÜLÉS
- RÉSZVÉNYTÁRSASÁG
Vállalkozási formák a személyiség jellege alapján
Jogi személy
- minimális alaptőke meglétét írja elő a törvény
- felelősség: a jogi személyiségű gazdasági társaság vállalt kötelezettségekért a bevitt vagyon (alaptőke) erejéig felel.
Nem jogi személy
- nincs meghatározott minimális alaptőke
- felelősség általában korlátlan és egyetemleges (kivéve a BT. kültagja, aki csak vagyoni hozzájárulása erejéig felel).
![Page 18: Vállalkozási ismeretek](https://reader034.vdocuments.site/reader034/viewer/2022050809/55cf96e5550346d0338e7e6d/html5/thumbnails/18.jpg)
Vállalkozási formák a felelősség szempontjából
Korlátlan felelősség
- a tulajdonos:
- a vállalkozás kötelezettségeiért felel
- a bevitt vagyonér korlátlanul felel
- A cég felszámolása esetén magánvagyonával is felel a vállalkozás kötelezettségeiért.
Korlátolt felelősség
- A tulajdonos a vállalkozás kötelezettségeiért nem felel, a bevitt vagyonért azonban korlátlanul felel.
- A cég felszámolása esetén csak a bevitt vagyonával felel a vállalkozás kötelezettségeiért.
Vállalkozási formák – az egyéni vállalkozás
- az a vállalkozói forma, amely esetén egy személy a tulajdonos, aki korlátlan felelősséget vállal, és a vállalkozás nem rendelkezik önálló jogi személyiséggel
- belföldi természetes személy üzletszerű (saját nevében és kockázatása, rendszeres, haszonszerzés céljából folytatott) gazdasági tevékenysége
- a vállalkozó köteles személyesen közreműködni a tevékenység folytatásában (a konkrét szakmai munkától az irányításig)
- kötelezettségeiért teljes vagyonával korlátlanul felel
- egyetlen személy fekteti be vállalkozásba tőkéjét
- egyéni vállalkozásokról szóló 1990. évi V. törvény
- Egyéni vállakozó lehet:
- cselekvőképes
- belföldi állandó lakóhellyel rendelkező (tehát külföldi is, ha magyarországi lakhatási engedéllyel rendelkezik)
- az egyéni vállalkozás jogából ki nem zárt természetes személy
Nem lehet egyéni vállalkozó:
- akit gazdsági, vagyon elleni, vagy a közéleti tisztasságát sértő bűncselekmény miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek
- akit egyéb szándékos bűncselekmény miatt egy évet meghaladó – végrehajtandó – szabadságvesztésre ítéltek
![Page 19: Vállalkozási ismeretek](https://reader034.vdocuments.site/reader034/viewer/2022050809/55cf96e5550346d0338e7e6d/html5/thumbnails/19.jpg)
- akit valamely foglalkozástól eltiltottak
Nem lehet továbbá:
- aki egyéb jogszabályban – törvényben, törvényerejű rendeletben, kormányrendeletben meghatározott, a tevékenységre előírt foglalkoztatási tilalom alá esik
- aki gazdasági társaságnak korlátlanul felelős tagja (pl. aki betéti társaság beltagja)
- akinek tartozása van
- akinek vállalkozói igazolványát visszavonták a tartozás kiegyenlítéséig
Az egyéni vállalkozás előnyei
- létesítése a legegyszerűbb, létesítési költsége a legalacsonyabb és nincs kötött tőkeigénye
- a forma megváltoztatása, vagy a vállalkozás felszámolása itt a legegyszerűbb (nem kell a tőkéstársakkal egyeztetni)
- az elért teljes nyereséget vagy profitot a vállalkozó önmaga használhatja fel
- a döntéshozatalban a vállalkozó teljes hatáskörrel rendelkezik (nem kell senkivel egyeztetni gyorsaság rugalmas alkalmazkodás)
- a könyvelést nem kell felülvizsgálni
- örökölhető
- nem feltétlenül jelent kis méretet
Az egyéni vállalkozás hátrányai
- a vállalkozó teljes személyes vagyonával felel (felelőssége korlátlan) nagy a kockázat
- a veszteséges egy az egyben őt terhelik
- nincs lehetőség nagyon alapítótőke összegyűjtésére, nehézkes a tőkeemelés
- gyakran külső tanácsadókra szorul (saját magának kell minden gazdasági döntést meghoznia)
- az egyéni vállalkozás eladása nem lehetséges
![Page 20: Vállalkozási ismeretek](https://reader034.vdocuments.site/reader034/viewer/2022050809/55cf96e5550346d0338e7e6d/html5/thumbnails/20.jpg)
A gazdasági társaság (GT)
A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény szabályozza:
- a Magyarország területén székhellyel rendelkező GT-k alapítását,, szervezetét és működését
- a társaságok alapítóinak, illetve tagjainak (részvényeseinek)njogait, köetelezettségeit, továbbá felelősségét
- a GT-k formaváltását, egyesülését, szétválását és jogutód nélküli megszűnésének körülményeit
- a GT-t az állam, jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és természetes személyek (belföldiek és külföldiek) alapíthatnak
- vegyes vállalatként is létrejöhetnek
- a GT-k jogalanyok: tehát tulajdont szerezhetnek, szerződést köthetnek, pert indíthatnak és perelhetők is
- hatféle GT alapítható:
Jogi személyiség nélkül: - közkereseti társaság (kkt)
- betéti társaság (bt)
Jogi személyiséggel:
- korlátolt felelősségű társaság (kft)
- egyesülés
- részvénytársaság (rt)
- közös vállalat (kv)
Minden GT közös jellemzője
- az üzletszerű közös gazdasági tevékenység végzése vagyoni hozzájárulás a működéshez (kivéve az egyesülés)
- a tagok közös kockázatvállalása
- saját cégnév alatti jogalanyiság, jogképesség
![Page 21: Vállalkozási ismeretek](https://reader034.vdocuments.site/reader034/viewer/2022050809/55cf96e5550346d0338e7e6d/html5/thumbnails/21.jpg)
GT-k alapításának feltételrendszere
- legalább két tag szükséges
- engedélyhez kötött tevékenység esetén a vállalkozás csak annak birtokában kezdheti meg tevékenységét
- szakképesítéshez kötött tevékenység esetén a vállalkozásnak biztosítani kell, hogy legalább egy személyesen közreműködő tag, ill. munkavállaló rendelkezzen az előírt szakképesítéssel
A GT tagjaira vonatkozó korlátozások
- természetes személy csak egy GT-ben lehet korlátlanul felelős tag
- kiskorú és cselekvésképtelen személy nem lehet GT tagja
- a közkereseti társaság nem lehet másik társaság korlátlanul felelős tagja
Az alapító okiratra vonatkozó szabályok
- alapító okirat: közokirat, amelyet ügyvéddel vagy közjegyzővel kell ellenjegyeztetni, majd a cégbírósághoz beadni
- tartalmaznia kell:
1. cégnév, társasági forma
2. székhely, ill. telephely
3. tagok neve, címe
4. társasági tevékenység köre
5. társasági vagyon mértéke, azaz a társaság jegyzett tőkéje
6. cégjegyzés módja
7. vezető tisztségviselők neve, címe
- Legfontosabb típusa a társasági szerződés (részvénytársaságnál alapszabály)
![Page 22: Vállalkozási ismeretek](https://reader034.vdocuments.site/reader034/viewer/2022050809/55cf96e5550346d0338e7e6d/html5/thumbnails/22.jpg)
A társasági szerződés
- GT tagok szerződéses kapcsolata, amely az alapításhoz szükséges
- tagok egymáshoz való viszonyának hosszú távú meghatározása
- tartalma szabadon választott törvényes keretek között
- jogszabálytól való eltérés nincs, törvény határozza meg a kötelező erejű szabályozást
- jogszabálytól való eltérés csak törvény adta lehetőségeken belül
A társasági szerződés kötelező tartalma:
- GT cégneve és székhelye
- GT tagjai: név (cégnév), lakóhely (székhely) – kivéve: alapszabályban a részvényeseket
- GT tevékenységi köre
- GT jegyzett tőkéje, a rendelkezésre bocsátásának módja és ideje
- cégjegyzés módja
- vezető tisztségviselők neve és lakhelye
- GT időtartama, ha meghatározott időre alapítják
- törvényi előírás a GT formájára vonatkozóan
- törzstőke és az egyes tagok törzsbetéteinek mértéke
- teljes egészében be nem fizetett pénzbetétek befizetésének módját és esedékességét
- az első ügyvezetőt, több ügyvezető esetében a képviselet módját
- a felügyelő bizottság kötelező létrehozása esetén az első bizottság tagjait
- könyvvizsgáló kötelező választása esetén az első könyvvizsgáló személye
![Page 23: Vállalkozási ismeretek](https://reader034.vdocuments.site/reader034/viewer/2022050809/55cf96e5550346d0338e7e6d/html5/thumbnails/23.jpg)
Összehívott taggyűlések rendje (megismételt taggyűlések esetén)
A TSZ-nek szükség esetén rendelkeznie kell:
- nem pénzbeli betétekről és azok értékéről
- tagokat terhelő egyéb vagyoni értékű szolgáltatásokról, azok feltételeiről
- taggyűlés feljogosításáról pótbefizetés előírására és a feltételek meghatározásáról
- eltérő tagsági jogokról, üzletrészekről
- üzletrész átruházhatóságáról, annak kizárásáról vagy korlátozásáról
- üzletrész bevonhatóságáról
- dolgozói üzletrészről, az azokhoz fűződő elsőbbségi jogokról
- határozatképességről (határozathozatal módjáról)
- adózott eredmény felosztásáról
- üzletvezetés képviseleti jogának korlátozásáról
- törzstőke emelés esetén az elsőbbségi jog gyakorlásának módjától
A cégjegyzés módja:
- alapító okiratban rögzíteni, cégbírósághoz bejelenteni azok személyek nevét, címét, akik jogosultak a cég nevében aláírásra
- 1 személy önálló, 2 v. több személy együttes aláírása
- fentiek közjegyzőnél bejelentett módon aláírnak
Cégjegyzéki jog: cég írásbeli képviseletére, a cég nevében történő aláírásra való jogosultság
- cégnyilvánosságról, bírósági cégeljárásról és végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 5. szabályozza
Cégjegyzés fajtái:
- önálló cégjegyzés cégjegyzésre jogosult személy önállóan cselekszik
- együttes cégjegyzék törvényi kritériumok szerint a hivatalos, jogi tevékenységek elvégzéséhez szükséges az összes cégjegyző együttese (együttműködése)
![Page 24: Vállalkozási ismeretek](https://reader034.vdocuments.site/reader034/viewer/2022050809/55cf96e5550346d0338e7e6d/html5/thumbnails/24.jpg)
A társasági vagyon
A GT létrejötte gazdasági tevékenység, melynek elengedhetetlen ismérve a társasági vagyon
Szabályozó rendelkezés: 2006. évi VI. törvény (6t.) 13. par.
Formái:
- pénzbeli hozzájárulás
- nem pénzbeli hozzájárulás (apport):
- bármilyen vagyoni értékkel bíró eszköz, melynek értékét könyvvizsgáló köteles megállapítani.
- a leggyakoribb valamely ingó dolognak (pl. számítógép, irodai eszköz) apportálása
Az előtársaság (jogelőd nélküli GT)
- a GT a közokiratba foglalás napjától a cégbírósági bejegyzés napjáig előtársaságként működik
- aláírási jog fennáll, DE: fel kell tüntetni, hogy „cégjegyzés/bejegyzés alatt” („b.a.”)
- csak a bejegyzési kérelem beadását követően folytathat üzletszerű tevékenységet
- beszámoló-készítési, közzétételi és nyilvánosságra hozatali kötelezettsége van (bejegyzés tényétől függetlenül)
- ugyanazok az adókötelezettségek terhelik, mint bármely más GT-t
Előtársaságként működhetnek:
- GT
- egyesülés
- KHT (közhasznú társaság)
- szövetkezet
- erdőbirtokossági, útgazdálkodási társulat
Nem működhetnek:
- állami vállalatok, tröszt, leányvállalatok
- külföldi vállalkozások és azok magyarországi fióktelepei
- külföldiek magyarországi közvetlen kereskedelmi képviselete
- oktatói munkaközösségek
- alapítványok
![Page 25: Vállalkozási ismeretek](https://reader034.vdocuments.site/reader034/viewer/2022050809/55cf96e5550346d0338e7e6d/html5/thumbnails/25.jpg)
- társadalmi szervezet
- ügyvédi irodák
- hatósági engedélyhez kötött működési engedélyű vállalatok
Alapításhoz szükséges okmányok
- alapító nyilatkozat aláírásától 30 napon belül a cégbírósághoz be kell nyújtani:
- cégbejegyzési kérelem
- alapító okirat
- aláírási címpéldány
- könyvvizsgáló nyilatkozat az apport értékeléséről
- tagjegyzék
- járulékos költség befizetéséről igazoló okirat
- cégbíróság 30 napon belül köteles határozatot hozni
Cégbírósági határozat:
- bejegyző határozat: előtársaság időszaka lezárva, GT legalizálva
- elutasító határozat: semmilyen módon nem működhet a cég, korlátolt felelősségű tagok felelőssége is korlátlanná válik
- felszólítás hiánypótlásra: elmaradt irat csatolása
![Page 26: Vállalkozási ismeretek](https://reader034.vdocuments.site/reader034/viewer/2022050809/55cf96e5550346d0338e7e6d/html5/thumbnails/26.jpg)
Legfőbb szervek és vezetőség
GT fajtája Legfőbb szerve Vezető tisztségviselőKKT tagok gyűlése felhatalmazott tagBT tagok gyűlése felhatalmazott tagKözös vállalkozás * igazgatótanács igazgatóKFT taggyűlés ügyvezetőRt. közgyűlés igazgatótanácsEgyesülés igazgatótanács igazgató
* 2006-tól nem lehet
Szervekre vonatkozó szabályok:
- tagok kezdeményezik az összehívást
- évente egyszer kötelező
- előre meghirdetett napirendi pontokkal foglalkozhat (kivéve: minden tag jelen van, új pint felvételére/vitatására engedélyt adnak/beleegyeznek)
Tisztségviselőkre vonatkozó szabályok:
- csak büntetlen előéletű személy lehet
- maximum 3 helyen lehet egyidejűleg
- megbízás határozott időre szól, újraválaszthatóak
- munkaviszonyt illetően tagsági jogviszonyuk van
Felügyelő bizottság
- ellenjegyzi a GT határozatait
- 3–15 tagból álló testület
- törvény írja elő létrehozását
- alapítását alapító is kezdeményezheti
- alapító okiratban szerepelnie kell
- felügyeli a társaságok törvényes működését, döntéseket, határozatokat
- díjazás fejében dolgoznak, titoktartási kötelezettség
- Létrehozása kötelező: - RT
- Kft., ha az árbetét >50 M Ft
- teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma éves átlagban eléri a 200 főt
![Page 27: Vállalkozási ismeretek](https://reader034.vdocuments.site/reader034/viewer/2022050809/55cf96e5550346d0338e7e6d/html5/thumbnails/27.jpg)
A könyvvizsgáló
- éves számviteli beszámoló valódiságát és jogszabályszerűségét vizsgálja
- betekintési jog iratokba, információt kérhet
- a GT legfőbb szervének bizottsági üléseire meghívandó
- 5 évre kell választani, név/cím a társaság alapító okiratában rögzíteni kell (újraválasztható)
Választása kötelező: - RT
- Kft, Bt, ha a bevétel 50 M Ft felett van
GT-k átalakulásának módjai
- gazdasági formaváltás (társasági formaváltás)
- egyesülés = beolvadás (jogelőd a másikba beleolvad jogutódlás)
- szétválasztás különválás (1 jogelődből több jogutód lesz)
kiválasztás (a jogelőd cég egy részéből válik jogutód cég)
Átalakulásra vonatkozó korlátozások
- ha a tagok eleget tettek a hozzájárulási kötelezettségeiknek
NEM alakulhat át: - előtársaság
- GT: végelszámolás, felszámolás alatt
Átalakulással létrejött RT csak zártkörűen alapítható. Jogutódok öröklik a GT minden jogát és kötelezettségét. Tagok külön jogai a jogutódnál is megilletik őket, kivéve, ha lemondanak róla.
GT megszűnése
- cégjegyzékből történő törléssel
Megszűnésének esetei:
jogutód nélküli megszűnés: - határozott időre létrehozott GT, lejárattal
- legfőbb szervezet döntése alapján
- felszámolási eljárással csőd esetén
- cégbírósági törléssel szankcionálás esetén
![Page 28: Vállalkozási ismeretek](https://reader034.vdocuments.site/reader034/viewer/2022050809/55cf96e5550346d0338e7e6d/html5/thumbnails/28.jpg)
jogutódlással: átalakulás során.
A jogutód nélküli megszűnés
- a megszűnéstől függetlenül a társaság kötelezettségei 5 év alatt évülnek el
- 5 éven belül a korlátlan felelősségű tagok vagyoni hozzájárulásuk arányában korlátlanul és egyetemlegesen felelnek
- korlátolt felelősségű tagok csak bevitt vagyonukkal, vagyoni hozzájárulásuk arányában
- záró aktusaként végelszámolásra kerül sor, ekkor:
- a fennálló kötelezettségeket ki kell egyenlíteni
- a cég meglévő vagyonát a tulajdonosok között a vagyoni hozzájárulások arányában fel kell osztani.
A csőd
- a vállalkozás tartós fizetésképtelenségét csődnek hívjuk
- csődeljárás indítható: ha a vállalkozás átszervezése reményt adhat a vállalkozás fizetési problémáinak leküzdésére
- ha a probléma súlyosabb és már az átszervezés sem segíthet, felszámolási eljárásra kerül sor
A csődeljárás
- célja a reorganizáció után a vállalkozás működőképességének újbóli biztosítása
- a cégbíróság folytatja le
Indítványozhatja:
- maga a cég
- a hitelezők
- a csőd bejelentése után: 30 napon belül 90 napos fizetési haladékról kell a hitelezőkkel megállapodni
- ha a megállapodás:
- SIKERES: vagyonfelügyelőt rendelnek ki a céghez, aki a reorganizáció végrehajtásáért felel
- SIKERTELEN: a cég ellen felszámolási eljárás indul
![Page 29: Vállalkozási ismeretek](https://reader034.vdocuments.site/reader034/viewer/2022050809/55cf96e5550346d0338e7e6d/html5/thumbnails/29.jpg)
A felszámolási eljárás
- célja a vállalkozás megszüntetése, de lehetőséget adva egy esetleges reorganizációra
- a cég maximum 30 napos fizetési haladékot kér a hitelezőktől
- ha a vállalkozás kiegyenlíti a tartozásait, a felszámolási eljárás a cég továbbműködésével zárul le
- ha eredménytelen: a céget felszámolják, tartozásait kiegyenlítik
- a kiegyenlítéskor a következő sorrend betartandó:
- munkavállalók
- köztartozások
- hitelezők
- tulajdonosok
A közkereseti társaság
- a tagok kötelezettséget vállalnak, hogy:
- üzletszerű közös gazdasági tevékenységet folytassanak
- vagyoni hozzájárulásukat a társaság rendelkezésére bocsátják
- díjazás ellenében személyes közreműködési kötelezettségük van (módját a társasági szerződésben kell meghatározni)
- a tagok gyűlésén minden tag részt vesz, és mindegyiknek egy szavazata van (szótöbbséggel szavaznak)
- a társasági szerződés módosításához egyhangú szavazatra van szükség
- ha a tagok száma egyre csökken: ha 3 hónapon belül nem jelentenek be új tagot, a Kkt. megszűnik
- A tag tagsági jogviszonya megszűnik:
- ha vagyoni hozzájárulási kötelezettségének nem tett eleget
- a tagok közös megegyezésével
- a tag kizárásával
- rendes felmondással (3 hónapos felmondási idő van)
- azonnali felmondással
- a tag halálával, illetve jogutód nélküli megszűnésével
![Page 30: Vállalkozási ismeretek](https://reader034.vdocuments.site/reader034/viewer/2022050809/55cf96e5550346d0338e7e6d/html5/thumbnails/30.jpg)
- ha a cég fenntartása jogszabályba ütközik
A betéti társaság
- ugyanazok a szabályok, mint a Kkt.-nál, eltérésekkel (a tagok eltérő felelőssége határolja el a Kkt.-tól)
- a beltagok felelőssége korlátlan, a kültagoké korlátolt
- a kültag is korlátlanul felelőssé válik, ha neve szerepel a cég nevében
- a kültag a társaság üzletvezetésére és képviseletére nem jogosult, de a tevékenységben részt vesz
- a BT megszűnik, ha:
- minden beltag kiválik (és 3 hónapon belül nincs új tag)
- ha a kültagok úgy döntenek, hogy tevékenységüket Kkt.-ban folytatják tovább
- minden kültag kiválik (és 3 hónapon belül nincs új kültag)
- a beltagok úgy döntenek, hogy tevékenységüket Kkt.-ban folytatják tovább
A közös vállalat
- tagjai korlátoltan felelnek
- ha megszűnésekor a társaság vagyona nem fedezi a kötelezettségeket: a tagok kezesként felelnek
- az igazgató tanács:
- szükség szerint, de legalább évente egyszer ülésezik (határozatképesség: 75%)
- szavazati jog a tagokat vagyoni hozzájárulásuk arányában illeti meg
- ülésezés nélkül is hozhat határozatot (szavazás írásban)
- a társasági szerződésben foglalt feltételekkel az alapítás után is van lehetőség tag csatlakozására
- a csatlakozásról az igazgatótanács hoz határozatot
- megszűnik a tag tagsági jogviszonya:
- ha vagyoni hozzájárulási kötelezettségének nem tett eleget
- a tag halálával, illetve jogutód nélküli megszűnésével
- a tag kizárásával
- a cég fenntartása jogszabályba ütközik
- a kilépő tag a kilépéstől számított öt évig kezesként felel
![Page 31: Vállalkozási ismeretek](https://reader034.vdocuments.site/reader034/viewer/2022050809/55cf96e5550346d0338e7e6d/html5/thumbnails/31.jpg)
A korlátolt felelősségű társaság
- Előre meghatározott törzsbetétekből álló, törzstőkével alakuló gazdasági társaság, amelynél a tagok felelőssége a társasággal szemben a törzsbetéteik szolgáltatásra és a társasági szerződésben esetleg megállapított egyéb vagyoni hozzájárulásra terjed ki.
- Legfontosabb jellemzői:
- a társaság kötelezettségeiért a tag nem felel
- egy vagy több tag alapíthatja
- az alapítók lehetnek természetes vagy jogi személyek
- a társaság tagjait nem szabad nyilvános felhívás alapján gyűjteni
A társasági szerződésben kötelező meghatározó Kft.-nél
- a törzstőke és az egyes tagok törzsbetéteinek mértékét/értékét
- a teljes egészében be nem fizetett pénzbetétek befizetésének módját és esedékességét
- a szavazati jogok mértékét
- az első ügyvezetőt, több ügyvezető esetén a képviselet módját
- a cégjegyzés módját
- FB kötelező létrehozása esetén az első FB tagjait
- könyvvizsgáló kötelező választása esetén az első könyvvizsgáló személyét
- a megismételt taggyűlés összehívásának rendjét
A korlátolt felelősségű társaság 2.
- létrehozásának célja a tőkeegyesítés
- a törzsbetétek:
- a tagok alakuláskor a társasági szerződés szerinti törzsbetét rendelkezésre bocsátására kötelezettek együttes összege adja a társaság törzstőkéjét
- a tagok pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulásából áll
- minden tagnak egy törzsbetéte van, melynek összege 100 ezer Ft-nál kevesebb nem lehet
- a forintban kifejezettnek és tízezerrel maradék nélkül oszthatónak kell lennie
- az alapításához minimum 500 000 Ft törzstőke szükséges
![Page 32: Vállalkozási ismeretek](https://reader034.vdocuments.site/reader034/viewer/2022050809/55cf96e5550346d0338e7e6d/html5/thumbnails/32.jpg)
- a pénzbetétek összege alakuláskor nem lehet kevesebb a törzstőke 30%-nál
- a cégbejegyzéshez minimum a felét be kell fizetni a törzstőkének (pénzben), az apport teljes egészét rendelkezésre kell bocsátani
Az üzletrész
- a GT bejegyzését követően a tagok jogait és a társaság vagyonából őket megillető hányadot az üzletrész testesíti meg
- azonos mértékű üzletrészhez azonos tagsági jogok fűződnek
- a társasági szerződés azonban egyes üzletrészeket a többiekétől eltérő tagsági jogokkal ruházhat fel
- minden tagnak csak egy üzletrésze van (ha a tag másik önálló üzletrészt szerez meg, eredeti üzletrésze az átvett üzletrésszel megnövekszik)
- egy üzletrésznek több tulajdonosa is lehet (ezek a személyek a társasággal szemben egy tagnak számítanak)
- a társaság munkavállalói ingyenesen vagy kedvezményes áron dolgozói üzletrészt szerezhetnek (tulajdonosát ugyanolyan tagsági jogok illetik meg, mint a társaság többi tagját)
A korlátolt felelősségű társaság 3.
- a taggyűlés: a társaság legfőbb szerve, mely dönthet a Kft. más szerveinek hatáskörébe tartozó kérésekről
- évente egyszer össze kell hívni, dönt minden a társasággal kapcsolatos kérdésben (mérleg megállapítása, nyereség felosztása, pótbefizetés elrendelése, a társasági szerződés módosítása)
- az osztalékfizetésről is határozhat, ha ez nem befolyásolja a társaság törzstőkéjének összegét
- a tag megbízottján keresztül is képviseltetheti magát
- a társaság székhelyére, a napirend ismertetése mellett az ügyvezető hívja össze
- a társaság megszűnéséről a taggyűlés háromnegyedes szótöbbséggel határozhat
![Page 33: Vállalkozási ismeretek](https://reader034.vdocuments.site/reader034/viewer/2022050809/55cf96e5550346d0338e7e6d/html5/thumbnails/33.jpg)
A részvénytársaság
- Olyan GT, amely előre meghatározott számú névértékű részvényekből álló alaptőkével (jegyzett tőkével) alapul, és amelynél a tag (részvényes) kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki.
- kötelezettségeiért – a GT-törvényben meghatározott kivétellel – a részvényes nem felel
- részvény: olyan értékpapír, amelynek tulajdonosát – megtakarítása (pénze) végleges átengedése fejében – vagyoni és tagsági jogok illetik meg
- kizárólagos célja a tőkeegyesítés
- részvénykibocsátással jön létre
- alaptőkéjének minimum 20 millió Ft-nak kell lennie
- a pénzbetétnek az alaptőke 30%-át, de legalább 10 millió Ft-ot el kell érnie (a bejegyzés előtt az erre nyitott bankszámlán el kell helyezni)
- alapítható:
- zártkörűen
- nyilvános jegyzéssel
A zártkörűen alapított részvénytársaság
- a részvények csak meghatározott körben forgalmazhatóak
- a tulajdonosok arra vállalnak kötelezettséget, hogy a kibocsátott részvények mindegyikét átveszik
- nem pénzbeli hozzájárulás esetén csatolni kell az alapító okirathoz a könyvvizsgáló jelentését (az apport értéke összhangban van az ellenértékként meghatározott részvények számával)
- a bejegyzés feltétele az apport hiánytalan, a pénzbeli hozzájárulás összege 30%-ának, de legalább 10 millió Ft-nak rendelkezésre bocsátása
A nyilvános jegyzéssel alapított részvénytáraság
- bárki jegyezhet részvényt
- az alapításról alapítási tervezetet kell készíteni, melyet közjegyző által kell hitelesíteni
- jegyzés során a részvények megvásárlói vásárlási szándékukat a jegyzési ív aláírásával bizonyítják (+ a jegyzett összeg legalább 10%-át befizetik)
- sikertelen jegyzés = aluljegyzés a jegyzés érvénytelen (kivéve, ha valaki jegyzési garanciát vállal)
- jegyzés záró napját követő 60 napon belül alakuló közgyűlést kell tartani
![Page 34: Vállalkozási ismeretek](https://reader034.vdocuments.site/reader034/viewer/2022050809/55cf96e5550346d0338e7e6d/html5/thumbnails/34.jpg)
- az alakuló közgyűlésen mindenkinek egy szavazata van, és a határozatok szótöbbséggel fogadhatók el
A részvényről
- Részvény: Határozatlan időre szóló, tulajdoni hányadot megtestesítő értékpapír, amelynek tulajdonosa a részvénytársaság tulajdonából és az osztalékból részvényeink arányában részesül.
- Csoportosításuk átruházási módjuk szerint:
- névre szóló: forgatással ruházható át az új tulajdonos nevét részvény hátoldalára fel kell vezetni
- bemutatóra szóló: szabadon átruházható
Részvénytípusok
- törzsrészvény: kibocsátáskor, vagy értékpapírpiacon megszerezhető részvény
- dolgozói részvény: ingyenesen, vagy kedvezményesen kerül a dolgozók tulajdonába
- az alaptőke 15%-áig bocsátható ki
- névre szólhat
- ha a dolgozó meghal vagy munkaviszonya megszűnik, akkor az örökös vagy a munkavállaló 6 hónapon belül jogosult a részvényeket másik munkavállalóra átruházni
- elsőbbségi részvény: együttes névértékük sem haladhatja meg az alaptőke felét.
- Fajtái: - osztalékelsőbbségi: a többi tulajdonost megelőzően jogosult osztalékra
- likvidációs hányadokhoz fűződő elsőbbségi: az Rt. jogutód nélküli megszűnése esetén a felosztható vagyonból elsőbbséget biztosít
- szavazati jogra vonatkozó elsőbbségi: tulajdonosát többszörös szavazat illeti meg
- elővásárlási jogot biztosító: zártkörűen működőnél további részvények kibocsátásakor elővételi jog
- kamatozó részvény:
- előre meghatározott mértékre jogosít, melyen túl minden más jog, így az osztalékhoz fűződő jog is megilleti tulajdonosát
- együttes névértékük nem haladhatja meg az alaptőke 100%-át
- átváltható kötvény:
- kamatozó értékű papír, lejáratakor részvényre váltható
![Page 35: Vállalkozási ismeretek](https://reader034.vdocuments.site/reader034/viewer/2022050809/55cf96e5550346d0338e7e6d/html5/thumbnails/35.jpg)
- kibocsátási maximuma az alaptőke fele
Részvényutalvány és az ideiglenes részvény
- cégjegyzékbe való bejegyzés előtt a részvényesek által teljesített vagyoni hozzájárulás mértékéről állítható ki
- névre szóló, nem ruházható át
- bejegyzést követően a részvények kibocsátási értékének megfelelően a befizetésig terjedő időszakra ideiglenes részvényt kell előállítani
Ideiglenes részvény: a részvénykönyvbe való bejegyzéssel együtt lesz érvényes
- végleges részvény előállítása nyomdai úton, ma létezik fizikailag meg nem jelenő formában is (dematerializált)
A részvénykönyv
- a névre szóló részvények tulajdonosairól vezetett nyilvántartás
- részvények tulajdonosairól és azok tulajdoni hányadáról részvénykönyvet köteles vezetni
- részvényes részvényesi jogait csak akkor gyakorolhatja, ha a részvénykönyvbe bejegyezték
- részvény elidegenítése esetén: a tulajdonos 8 napon belül ezt a részvénykönyvbe bejelenteni köteles
- nyilvános, 3. személy is beletekinthet
- részvényes a rá vonatkozó részekről másolatot kérhet
- kisebb vállalatoknál az igazgatóság végzi vezetését, nagyobbaknál ezt külön szolgáltató végzi
A részvényes jogai és kötelezettségei
Vagyoni jogok és kötelezettségek:
- részvényjegyzés esetén befizetési kötelezettség (befizetés összegét később nem igényelheti vissza)
- osztalékjog (a nyereségnek a közgyűlés határozata alapján kiosztható részéből a részvényesedés arányában részesedik)
Személyes jogok:
- részt venni a közgyűlésen, képviselheti megbízottja
![Page 36: Vállalkozási ismeretek](https://reader034.vdocuments.site/reader034/viewer/2022050809/55cf96e5550346d0338e7e6d/html5/thumbnails/36.jpg)
- kérvényezheti a közgyűlés összehívását
- közgyűlésen témát vethet föl
Az Rt. szerkezete
Legfőbb szerve a közgyűlés:
- összes részvényesből áll, ahol minden tagnak vagyoni részesedésének arányában van szavazati joga
- évente legalább egyszer kell összehívni, de rendkívüli esetben is összehívható
- szavazatképes szavazatok felének képviseltetnie kell magát
- Dönt:
- alapszabályról
- alaptőke emeléséről, csökkentéséről
- megváltoztathatja az igazgatóságot és a felügyelő bizottságot
- jóváhagyja az éves beszámolót
- a részvénytípus átalakításáról
VÁLLALKOZÁSOK ESZKÖZGAZDÁLKODÁSAVállalkozási tevékenységhez szükséges eszközök
- erőforrások, eszközök igénybevétele a gazdálkodási tevékenység során
- az eszközök két nagy csoportja: - forgóeszközök (egy évnél rövidebb ideig)
- befektetett eszközök
- tartósan (egy évnél tovább) szolgálják a gazdálkodást
- az eszközök besorolásakor: időtényező (időkorlát, milyen intervallumban szolgálják a vállalkozások gazdálkodási tevékenységét)
- az eszközök besorolása a vállalkozó feladata
![Page 37: Vállalkozási ismeretek](https://reader034.vdocuments.site/reader034/viewer/2022050809/55cf96e5550346d0338e7e6d/html5/thumbnails/37.jpg)
Befektetett eszközök: immateriális javak
- vagyoni értéket megtestesítő, forgalomképes jogok, értékek
- a vállalkozási tevékenységet tartósan szolgálják
- nem tárgyiasultak (legfeljebb dokumentációkból határozható meg aktiválandó értékük)
- immateriális jószág lehet:
- vagyoni értékű jog
- üzleti vagy cégérték
- szellemi értékek
- kísérleti fejlesztés aktivált értéke
- az alapítás- átszervezés értéke
A vagyoni értékű jogok
- általában ingatlanhoz kapcsolódó, de nem a tulajdonból származó jogokat testesít meg
- bérleti jog
- szolgalmi jog (valaki egy más tulajdonában lévő dolgot valamely célból használhat)
- koncessziós jog (rgy beruházás hasznosítási jogának egy meghatározott időre történő átengedése)
- védjegy
- földhasználat
- haszonélvezeti jog
![Page 38: Vállalkozási ismeretek](https://reader034.vdocuments.site/reader034/viewer/2022050809/55cf96e5550346d0338e7e6d/html5/thumbnails/38.jpg)
Immateriális jószág még: szellemi termékek
- vásárolt, vagy saját előállítású szellemi alkotások
- ilyen lehet:
- találmány
- az iparjogvédelemben részesülő javak közül a szabadalom és az ipari minta
- a védjegy
- a szerzői jogvédelemben részesülő javak
- szoftver termékek
- know-how és a gyártási eljárások
Befektetett tárgyi eszközök
- a vállalati vagyon kevésbé mobil, naturális formában megtestesülő része
- erőforrások, amelyek tartósan és több oldalról is hatnak a vállalat gazdálkodására
- technikai színvonaluk döntően befolyásolja a munkaerő termékenységét
- anyagi eszközök csoportosítása:
- forgóeszközök: a vállalkozási tevékenységet egy évnél rövidebb ideig szolgálják
- befektetett eszköz: tartósan szolgálja.
Tárgyi eszközök: ingatlanok
- a föld és minden anyagi eszköz, amelyet a földdel tartós kapcsolatban létesítettel
- rendeltetését tekintve lehet:
- termőföld
- építmény elhelyezésére szolgáló föld
- különleges rendeltetésű föld
- hasznosításra alkalmatlan föld
- további csoportjai: építmények (víz, villany, gáz és csatornázási vezetékek is!), ültetvények, telkek, erdő
![Page 39: Vállalkozási ismeretek](https://reader034.vdocuments.site/reader034/viewer/2022050809/55cf96e5550346d0338e7e6d/html5/thumbnails/39.jpg)
Tárgyi eszközök: műszaki berendezések, gépek
- a vállalkozási tevékenységet tartósan és közvetlenül szolgáló berendezések, gépek, járművek
- lehetnek:
- gépek, erőgépek, erőművi berendezések
- műszerek
- szerszámok
- szállítóeszközök, hírközlő berendezések
- számítástechnikai eszközök
- járművek
Tárgyi eszközök: egyéb berendezések, felszerelések
- a vállalkozási tevékenységet tartósan, de közvetett módon szolgáló berendezések, felszerelések, járművek
- pl.: irodai berendezések, számítástechnikai eszközök
- beruházás: beruházásként kell kimutatni azt a beszerzett, előállított (az előállítás folyamatában lévő) tárgyi eszközt, amely még nem került aktiválásra, üzembe helyezésre
Tárgyi eszközök elhasználódása
- működésük során fokozatosan elhasználódnak (fizikai kopás), értékük folyamatosan csökken (gazdasági avulás)
- amortizáció (értékcsökkenés): a befektetett javak, tárgyi eszközök elhasználódásának műszaki – gazdasági avulásának pénzben kifejezett értéke
- költséget jelent a folyó gazdálkodásban (az árbevételnek az értékcsökkenés által okozott költséget is fedeznie kell)
![Page 40: Vállalkozási ismeretek](https://reader034.vdocuments.site/reader034/viewer/2022050809/55cf96e5550346d0338e7e6d/html5/thumbnails/40.jpg)
Befektetett pénzügyi eszközök
- a befektetett eszközök csoportjába kell besorolni
- Miért fektetünk be pénzügyi eszközöket?
- tartós jövedelemre (osztalékra, illetve kamatra) tegyünk szert
- befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget érjünk el
- Befektetett pénzügyi eszköz lehet:
- Részesedés: más gazdasági társaságban tartósan befektetési céllal vásárolt üzletrész, cégvásárlás, vagyoni betétekért fizetett ellenérték
Befektetett pénzügyi eszköz lehet
- értékpapír: beszerzésén olyan hosszú távú pénzügyi befektetést értünk, amelyek legalább egy éven túl szolgálják a vállalkozás elképzeléseit, s a befektetések után kamatot, részesedést kapjon (államkötvény, vállalati kötvény, részvény)
- adott kölcsönök: más vállalkozásnak és egyéb jogi személyeknek, forintban vagy devizában kölcsönadott pénzeszközök összege (cél: kamatjövedelem, gazdasági kapcsolat biztosítása)
- hosszú lejáratú bankbetétek: a gazdálkodás folyamán képződött szabad, forintban és devizában meglévő tőke kamatjövedelem ellenében történő elhelyezése különböző bankoknál
A vállalkozások logisztikai rendszere
- a vállalati logisztika az anyagi áramlásokkal és a készletekkel, valamint a hozzájuk közvetlenül kapcsolódó vállalati tevékenységekkel foglalkozik
- Az a vállalati tevékenység, amely biztosítja, hogy a vállalati folyamatok zavartalan lebonyolításához szükséges termékek a megfelelő helyen és időpontban, a szükségleteknek megfelelő mennyiségben, minőségben és választékban rendelkezésre álljanak.
![Page 41: Vállalkozási ismeretek](https://reader034.vdocuments.site/reader034/viewer/2022050809/55cf96e5550346d0338e7e6d/html5/thumbnails/41.jpg)
A logisztika „7M” definíciója
- eszerint a logisztikának azt kell biztosítani, hogy a:
- megfelelő termék
- megfelelő minőségben
- megfelelő állapotban
- megfelelő helyen
- megfelelő időben
- megfelelő felhasználónak
- megfelelő költségen álljon rendelkezésre
A logisztika rendszer szerkezete
- az értékesítés, a termelés és a beszerzés folyamataiban egyaránt lényeges szerepet tölt be 3 részre tagolható:
- beszerzési logisztika: a vállalat számára szükségek anyagok, alkatrészek stb. külső forrásokból való biztosítása (input)
- termelési logisztika: gondoskodik a különböző termelési fázisok között áramló termelésközi készletekkel való gazdálkodás tevékenységeinek ellátásáról
- értékesítési logisztika: a vevői igények kielégítésének technikai lebonyolítása
- mindegyik jellemzője, hogy mindegyik részénél összetett anyagai folyamatokat kell lebonyolítani és készletezési funkciókat kell ellátni
A logisztikai szolgáltatás színvonala
- három tényező határozza meg:
1. rendelkezésre állás: a logisztikai rendszernek az a képessége, hogy kielégíti-e a vele szemben jelentkező igényeket
2. kiszolgálási idő: az az időtartam, amely az igény jelentkezése és annak kielégítése között eltelik
3. kiszolgálás minősége: azt mutatja meg, hogy a logisztikai rendszer a felmerülő igényekre és problémákra megfelelő szolgáltatásokat, illetve megoldásokat nyújtott-e
![Page 42: Vállalkozási ismeretek](https://reader034.vdocuments.site/reader034/viewer/2022050809/55cf96e5550346d0338e7e6d/html5/thumbnails/42.jpg)
A készletgazdálkodás, mint a logisztika kulcseleme
- készletgazdálkodás: biztosítja az anyagi folyamatok zavartalanságát a gazdaságossági követelmények érvényesítésével
- 3 stratégiai tényezője:
1. a készletbe befektetett tőke nagysága (célszerűnél sem több, sem kevesebb tőkét ne fektessen a készletekbe)
2. úgy kell alakítani, hogy az megfelelő feltételeket biztosítson a vállalat számára a rugalmas működéshez
3. a készletekkel kapcsolatos folyamatos ráfordítások szintje minél alacsonyabb legyen
A készletek két nagy csoportja
1. saját termelésű készletek2. vásárolt készletek
- áruk (olyan termékek, amelyeket a vállalat változatlan állapotban való továbbadás céljából szerzett be)- anyagok (olyan munkatárgyak, amelyek a termék-előállítás, vagy szolgáltatásnyújtás során megjelenési formájukat általában elveszítik, értékük az előállított termék értékében jelenik meg) nyers- és alapanyagok, segédanyagok, üzemanyagok, fenntartási anyagok
A vállalkozás pénzügyi folyamatai
- vállalati pénzgazdálkodás: feladata a vállalkozás pénzügyi egyensúlyának folytonos fenntartása
- FONTOS! a termékáramlás és a pénzáramlás időben eltér egymástól! (az eredmény-elszámolás a termékmozgáshoz kapcsolódik, a pénzáramlás viszont időben később követi az árumozgást)
- a pénzgazdálkodás a valóságos pénzbevételekhez és pénzkiadásokhoz kapcsolódik
- a különbözőségek ellenére mindig biztosítani kell a vállalt pénzügyi egyensúlyát!
- fontos szerepe van a pénzáramlások figyelembevételével és nyomon követése eszközének a cash-flow kimutatásának (a pénzforgalmi terv alapja!)
![Page 43: Vállalkozási ismeretek](https://reader034.vdocuments.site/reader034/viewer/2022050809/55cf96e5550346d0338e7e6d/html5/thumbnails/43.jpg)
A vállalat külső pénzügyi kapcsolatai
- az állammal, illetve a különböző szintű és jellegű állami szervekkel alkotott kapcsolatok
- a bankrendszerrel, pénzintézetekkel meglévő kapcsolatok
- a szállítókkal kialakított kapcsolatok
- kapcsolatok a vevőkkel
- kapcsolatok a saját munkavállalókkal
- a külgazdasági tevékenységgel összefüggő pénzviszonyok
A vállalkozások és az állam pénzügyi kapcsolatai
- több szálon keresztül kapcsolódás
- a kapcsolat legfontosabb jellemzői:
- közvetlenül nem kétirányú, nem kölcsönös, hanem egyoldalú
- zömében ellenszolgáltatás nélküli és az állam által meghatározottan
- kötelező erejű, és nem teljesítés esetén szankcionálható
- legtipikusabb területe az adórendszeren belüli kapcsolat
A vállalkozások és az állam pénzügyi kapcsolatai: az adórendszer
- az államnak számtalan közhatalmi és gazdasági funkciója
- teljesítése:
- egyfelől elsőrendű társadalmi érdek
- másfelől nagy volumenű anyagi teher és pénzkiadás
- biztos és rendszeres pénzbevételekkel kell rendelkeznie (országos szinten és helyi önkormányzati szinten is)
- központi kormányzati költségvetés legfőbb bevételei az adók
![Page 44: Vállalkozási ismeretek](https://reader034.vdocuments.site/reader034/viewer/2022050809/55cf96e5550346d0338e7e6d/html5/thumbnails/44.jpg)
A magyar adórendszer főbb jellemzői
- egységes és változatos formában versenysemleges
- igazságos közteherviselést megvalósítani szándékozó
- a többes adózás elkerülésére törekvő
- az adóztatás ismeri és alkalmazza a kedvezmények rendszerét, részint egyes adótárgyakra, részint egyes adóalanyokra azonos rendezőelvek szerint
Az adók két csoportja:
- közvetlen (egyenes)
- közvetett (áthárítható és áthárítandó)
Egy másik csoportosítás szerint:
- társasági- és osztalékadó (TA)
- személyi jövedelemadó (SZJA)
- általános forgalmi adó (ÁFA)
- helyi adók (vagyonadók és jövedelemadók)
- egyéb adók (földadók, gépjárműadók)
- vám és különböző illetékek
- egy része százalékosan adókulccsal, más része abszolút értékben, tételesen megállapított
A vállalkozások kapcsolódása az adórendszerhez
- a társasági- és osztalékadó fizetésen keresztül
- egyenes adó, törvényesen nem átruházható adónem
- vetítési alapja, vagyis az adóalap, amely a számviteli törvény szerint számított adózás előtti eredmény
- az adókedvezménnyel csökkentett összege: a fizetendő adó
- az általános forgalmi adó, illetve fogyasztási- és jövedéki adó elszámolásán keresztül
- a vállalatok kötelesek forgalmi adót felszámolni törvényben meghatározott adótárgyakra s mértékkel, amelyet az árbevételből a költségvetésbe kötelesek befizetni
![Page 45: Vállalkozási ismeretek](https://reader034.vdocuments.site/reader034/viewer/2022050809/55cf96e5550346d0338e7e6d/html5/thumbnails/45.jpg)
A vállalkozások kapcsolódása az adórendszerhez
- a helyi adórendszeren keresztül
- idegenforgalmi adó, vagy építmény, illetve telekadó vagy helyi iparfűzési adó
- mértékét és egyéb körülményeit a helyi önkormányzat rendelete szabályozza
- a személyi jövedelemadóval kapcsolatban
- akkor, ha az általa foglalkoztatott munkavállalónak máshonnan származó jövedelme nincsen
- a vállalat számolja el, jelenti be és fizeti a munkavállalója személyi jövedelemadóját
- az adó viselője a munkavállaló
![Page 46: Vállalkozási ismeretek](https://reader034.vdocuments.site/reader034/viewer/2022050809/55cf96e5550346d0338e7e6d/html5/thumbnails/46.jpg)
HUMÁNERŐFORRÁS ÉS BÉRGAZDÁLKODÁS
Az emberi erőforrás, mint termelési tényező
- a munkavállalók a vállalkozási működés belső érintettjei
- hatásukra végbemenő fizikai folyamatokban konkretizálódik a vállalkozás működése
- rendszerint önállóan, saját akaratából csatlakozik a vállalkozáshoz
- tevékenységéért ellentételezést, fizetséget vár el
- Munkavállaló: a vállalkozással munkavégzési megállapodást kötött természetes személy
- mint minden más erőforrással, ezzel is gazdálkodni kell
- olyan jellemzői – céljai, tervez, szükségletei, érzelmei –, amelyek megkülönböztetik más erőforrásoktól
- vállalkozásnak szüksége van a munkaerőre, a munkavállalónak pedig arra az ellenszolgáltatásra, amit a vállalkozás a munkavégzésért nyújt
- az embert az értékteremtési folyamatban nem holt tőkének, hanem társadalmi lénynek kell tekinteni
- biztosítani kell számára a döntési szabadságot, az önmegvalósítás lehetőségét
- azáltal érhető el, hogy maximális teljesítményt tudjon nyújtani
- a munkáltató és a munkavállaló a munkaerőpiacon találkozik
- itt jön létre a foglalkoztatásra vonatkozó megállapodás (munkaviszony)
- a munkáltató meghatározott munka elvégzésére felhasználható munkaképességet kínál
- nagy jelentősége van a versenyképességnek
- munkaerő akkor versenyképes, ha megfelelő fizikai, szellemi és idegrendszeri adottságokkal, kellő képzettséggel, szakmai gyakorlattal rendelkezik
- vállalkozás akkor versenyképes, ha meg tudja fizetni az embereit