B)

RÉSZLETEZÉS.

„Péterfalvi Papirgyár" gyártmánya.

A) A Közgyűlés.

a) Az 1907. évi Közgyűlés jegyzőkönyve.

Felvétetett az E. M. K. E , 1907. évi május hó 5-én d. e. 1! órakor, Kolozsvárt a városháza nagytermében, a honalapító Árpád fejedelem halálának ezredik évfordulója napján tartott

ünnepi s egyszersmind 23-ik évi rendes Közgyűléséről.

J e l e n v a n n a k : I. A t i s z t i k a r r é s z é r ő l : Gróí B é 1 d i Ákos ny. főispán, elnök; gróf B e t h l e n Pál

ny. főispán, alelnök; S á n d o r József t. alelnök-főtitkár; M e r z a Lajos kir. tanácsos, főpénztáros; B a l o g h Károly rel. coll. tanár; dr. G á l Kelemen unit. főgymn. igazgató; K o v á c s Dezső ref.coll . tanár; N a g y Károly ref. theol. tanár; P a l l ó s Albert áll. polg . leányiskolái igazgató és R i e t l y Károly r. kath. kegyesrendi főgymn. tanár, j e g y z ő k ; S z e k u l a Ákos ellenőr; dr. H a l l e r Gusztáv ügyvéd, központi jogtanácsos és R e m é n y i Antal ügyvéd, budapesti jogtanácsos; dr. C s e r n á-t o n i Gyula kir. tanácsos, tanfelügyelő és dr. M á r k i Sándor egyetemi tanár, Directóriumi tagok; végül báró B á n f f y Ernő földbirtokos, számvizsgáló bizottsági elnök és G y á r f á s Benedek jószág­igazgató, számvizsgáló bizottsági tag.

I I . O r s z . m é l t ó s á g o k , t u d o m á n y o s , i r o d a l m i é s e r k ö l c s i t e s t ü l e ­t e k , t e s t v é r - é s r o k o n e g y e s ü l e t e k k é p v i s e l e t é b e n : g ró í A p p o n y i Albert kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter, az egyesület örökös tiszteleti tagja s évi 200 K-val alapítója képv. gróf B á n f f y Miklós főispán; dr. D a r á n y i Ignácz kir. földmüvelésügyi miniszter képv. M a r o s i Ferencz kir. főerdőtanácsos, „élénk sajnálatára szolgálván a miniszternek, hogy az ünne­pélyen akadályoztatása következtében személyesen nem vehet részt"; M a g y a r T u d o m á n y o s A k a d é m i a képv. dr. C s e n g e r i János egyetemi tanár, 1. tag, a ki egyszersmind a D e b r e c z e n i C s o k o n a y - k ö r t is képvise l i ; K o l o z s v á r i k i r . F e r e n c z J ó z s e f t u d . e g y e t e m képv. dr. M o l d o v á n Gerge ly egyetemi rector; M u z e u m o k é s K ö n y v t á r a k O r s z á g o s T a n á ­c s a képv. dr. P o s t a Béla egyetemi tanár; T u l i p á n k e r t S z ö v é t s é g — M a g y a r V é d ő ­e g y e s ü l e t budapesti központja,s erdélyrészi osztálya és kolozsvári fiókja képv. dr. A p á t h y István egyetemi tanár, alelnök és dr. T u t s e k Sándor orsz. képviselő, ügyész ; E r d é l y i M ú z e u m -E g y e s ü l e t képv. dr. S z a m o s i János udv. tanácsos, egyetemi tanár, alelnök; O r s z á g o s E r d é s z e t i E g y e s ü l e t képv. S i m o n Gyula kir. erdőtanácsos; E r d é l y i G a z d a s á g i E g y e s ü l e t képv. báró B á n f f y Ernő elnök; E r d é l y i K á r p á t E g y e s ü l e t képv. H e p p e s Miklós kir. Ítélőtáblai tanácselnök, elnök, M. K o v á c s Géza főtitkár, M e r z a Gyula főpénztáros és T a n á c s József gyógysze ré sz ; H u n y a d m e g y e i T ö r t é n e l m i és R é g é s z e t i T á r s u l a t képv. dr. M á r k i Sándor egyetemi tanár, a társ. t. tagja; D u n á n t ú l i K ö z m ű v e l ő d é s i E g y e s ü l e t képv. dr. F o d o r Oszkár főtitkár; P o z s o n y i T o l d y-k ö r képv. dr. K o s u t á n y Ignácz és dr. N a g y Ernő egyetemi tanárok; B u d a p e s t i E ö t v ö s - a l a p képv. K o z m a Ferencz kir. tanácsos, ny. kir. tanfelügyelő, a tanítók Hunyadi házának gondnoka; S e p s i ­s z e n t g y ö r g y i S z é k e l y N e m z e t i M ú z e u m képv. I n c z e Béni ref. coll. tanár; O r s z á g o s T ö r t é n e l m i é s E r e k l y e M ú z e u m képv. gróf E s t e r h á z y Miguel 48/49-es honvéd százados, elnök, K u s z k ó István igazgató, K ö n t z e y Imre és V i n c z e István választ­mányi tagok; K o l o z s v á r i o r t h . i z r . h i t k ö z s é g képv. Löbli Mihály alelnök.

— 4 —

III . F i ó k v á l a s z t m á n y o k r é s z é r ő l : A l s ó í e h é r v á r m e g y e i b a l á z s í a l v i v i d é k i k ö r képv. S i m o n í f y Alajos főszolgabiró, alelnök, T o r n y a Lajos takarékpénztári igazgató, G i d ó í a l v y Pál kir. te lekkönyvvezető és M e n d l Henrik gyáros ; B e s z t e r c z e -n a s z ó d v á r m e g y e i v á l a s z t m . képv. M i h á l y Gábor titkár; u g y a n é m e g y e i O r a d n a v i d é k i k ö r képv. G u z m a n János kir. bányatanácsos, elnök; H u n y a d v á r m e g y e i v á l a s z t ­m á n y képv. D é n e s Károly kir. tanfelügyelő, elnök; T o r d a a r a n y o s v á r m e g y e i v á l a s z t ­m á n y képv. V a r g a Dénes alelnök, K o v á c s Dániel titkár, A d o r j á n Domokos, F r e n k e l Lipót és M e n d e l Simon, választmányi tagok.

I V . Ö r ö k ö s é s a l a p í t ó t e s t ü l e t e k nevében: K o l o z s v á r M á r c z i u s 15-ikj Á l l a n d ó B i z o t t s á g , mint 1000 K-ás örökös tag képv. N a g y Pál 48/49-es honvéd főhadnagy, kolozsvári Honvédegyle t i elnök; K o l o z s v á r i G o n d o s k o d ó T á r s a s á g , mint 1000 K-ás örökös tag képv. dr. B o r o s G y ö r g y unit. theol. dékán; K o l o z s v á r i c s i z m a d i a i p a r t á r s u l a t , mint 200 K-ás alapító képv. S z i l á g y i Lajos elnök.

V . E g y e s e k : A d i József áll. tanító, B a l o g h Sándor kir. s.-tanfelügyelő, B a r a b á s Endre áll. tanitóképezdei tanár, dr. B a r t ó k G y ö r g y ref. püspök, dr. B a r t ó k Györgyné és leánya Margit, báró B á n f f y Zoltánné-T e 1 e k i Erzsébet grófnő, dr. B e n e l János, gróf B é l d i Klára (

gróf B é l d i Margit, dr. B e r e c z k y János, B e r e g s z á s z y László Emke-főkönyvvezető, B e r t h a Mihály szobrász, B i r ó Árpád Emke-fogalmazó, B í r ó János bankigazgató, B o c s k o r Mihály kir. curiai biró, báró B o r n e m i s z a Kálmán (Visegrád) , báró B o r n e m i s z a Lipót Hunyadvár-megye főispánja, B r u t s i László kir. kultúrmérnök, C s e h József iparos, dr. C s e r n á t o n i Gyuláné, C s i k i Imre magánzó, D e á k István ref. collegiumi tanár, D ó z s a Endre alispán, É b e r Ernő E. G. E. titkár, dr. E i s 1 e r Mátyás főrabbi, E l e k Gyula áll. igazgató tanitó, F e r e n c z József unit. püspök, dr. F e r e n c z Mihály Zsigmond ügyvéd (Marosvásárhely), F e r e n c z i Ignácz iparos, G a j z á g ó Ferencz ny. kir. ítélőtáblai biró, G a á l János iparszakiskolai tanár, G a á l Sán­dor áll. tanitó (Kide ) , dr. G á m á n József iparkamarai titkár, G e r e n c s é r István áll. tanitóképez­dei tanár, dr. G i d ó f a l v y István kir. köz jegyző , G y u l a i Ferencz áll. tanitó (Komjátszeg) , H a d ­h á z y Sándor p. ü. számellenőr, H a l m a i István áll. tanitó, H e i n r i c h Józsa áll. tanitónőképez-dei igazgató, H e v e s i József iparos, H é c z e y Lajos kir. erdőfelügyelő, I n c z e Gerő kir. Ítélő­táblai biró, J a k a b József áll. tanitó, J e n e y Lajos kereskedő, J o v i á n Antal áll. igazgató-tanító (Marosujvár), dr. K á l m á n János ref. főgymn. tanár, dr. K e c s k e m é t h y István orsz. képviselő, dr. K e n é z Sándor ügyvéd, K i s s Elek áll. tanitó (Miriszló) , K 1 ő s z József szobrász, K o h á n y i Gyula kir. s.-tanfelügyelő, K o v á c s Béla áll. tanitóképezdei tanár, K o v á c s Dezsőné, Kövendi V á r a d y Károlyné, K u s z k ó Istvánné, gr . L á z á r István ny. főispán, L e n d v a y Emil bankigaz­gató, L é s z a i Ferencz kir. tanácsos, földbirtokos (Magyargorbó) , L o s y Béla máv. felügyelő, állo­másfőnök, dr. L ó k y Béla kegyesrendi tanár, dr. L ő t e József egyetemi tanár, L u k á c s János áll. igazgató-tanitó (Magyarcsesztve) , M a t s k á s i Pál földbirtokos, M e n d l Henrik földbirtokos (Balázsfalva), M e n y h á r t Gáspár ügyvéd , egye temi magántanár, M e r z a Lajosné, gróf M i k e s Zsigmondné (Brassó), M o l n á r István Emke-levél táros, M o n o k y Gyula máv. mérnök, gróf N e m e s Polyxena, gróf N e m e s Zsuzsika, N ó v á k Albert városi adótiszt, O r b á n Endre áll. igazgató-tanító (Sajószentandrás), dr. P a p Alajos tb. szolgabíró, P a p Mihály ny. csendőrezredes, P a p Farkas kir. ítélőtáblai biró, P a p Farkasné-báró B o r n e m i s z a Anna, P a p Liszka, dr. P a p p József ügyvéd , P á l f f y János áll. tanitó (Kékes ) , P á l l Andor áll. iparszakiskolai tanár, P e t h ő József v . a l jegyző, özv . P e t k y Ferenczné-báró K e m é n y Anna, P e t r á n József ügyvéd> P é t e r f i Zsigmond ny. vasutigazgató, P o l c z Rezső ügyvéd, v . tiszti ügyész, P u s k á s Lajos ház­birtokos, R e m é n y i k Viktor kereskedő, R é p a y Dániel áll. tanitóképezdei tanár, dr. R i c h t e r Aladár egyetemi tanár, R u c s k a János magánzó, R u s s e l Károly kalazantinumi igazgató, S á n ­d o r Józsefné, S c h ö n b e r g Miksa kereskedő, Gy. S í p o s Károly , S o m o d i István ügyvéd , S y 1 v e s t e r Irma (Re t teg) , S z e k u 1 a Akosné, S z e n t i v á n y i Sári, S z o m m e r István máv. hivatalnok, S z ő t s Ferencz Emke-hivatalnok, S z v a c s i n á Géza kir. tanácsos, polgármester, T a n á c s Margit, T a r k á n y i Györgyné , gróf T e l e k i Adám és neje, gróf T e l e k i Ferencz és neje, gróf T e l e k i Mihály, T ö r ö k Bertalan ny. vm. fő jegyző (Nagyenyed) , dr. T ö r ö k István ref. coll- igazgató, T u l o g d i Pál áll. igazgató-tanitó (Alsójára) , T u l o g d i Samu ny. állategész­ségügyi felügyelő, V á r a d y Alber t róm. kath. igazgató-tanitó, V á r a d y Károly épitőmester j

V á r a d y Károly birtokos (Kecsed) , V á r n a y Ödön m. kir. erdőmester, V u c h e t i c h Sándor m.

— 5 -

kir. posta és távirda igazgató, báró W e s s e l é n y i Ferencz orsz. képviselő, báró W e s s e l é n y i Miklós koronaőr, báró W e s s e l é n y i Miklósné, dr. W e i s z Józseí ügyvéd, báró Z e y k Erzsébet, özv . báró Z e y k Józsefné, Z s o m b o r y n é - U r s c h i t z Anna óvónő , Z s ö g ö n Rácz Mihály városi számtiszt stb, mint alapító, választmányi és rendes tagok.

V I . K i m e n t e t t é k e l m a r a d á s u k a t s i l l e t v e s ü r g ö n y i l e g v a g y l e v é l ­b e n ü d v ö z l i k a K ö z g y ű l é s t :

K o s s u t h Ferencz kir. kereskedelemügyi miniszter: „Sajnálattal közölvén, hogy az ünnepi közgyűlésen sokoldalú elfoglaltsága, valamint gyengélkedése miatt nem jelenhet meg s igy csak ez uton küldheti együttérzése biztosítását a közgyűléshez" .

J e k e l í a l u s s y Lajos táborszernagy, m. kir. honvédelmi miniszter, dr. W l a s s i c s Gyula mint a Muzeumok és Könyvtárak Orsz. Tanácsának elnöke: „őszinte szívből üdvözölve az Emkét s azon óhajtásának adva kifejezést, hogy az egyesület jövőben is az eddigihez hasonló eredmény­nyel szolgálja a nemzeti kultúra érdekeit".

G r ó f Z i c h y Aladár 0 Fe lsége személye körüli m. kir. miniszter. J o s i p o v i c h Géza kir. horvát-szlavón dalmát miniszter. Dr. M e z ő s s y Béla kir. földmüvelésügyi államtitkár. F e k e t e Gábor kir. ítélőtáblai elnök, alelnök, hivatalos ügyben Kolozsvárró l távolléte mialt. R á k o s i Jenő örökös t. tag, mint az Országos Magyar Iskola-Egyesület elnöke a következő

sürgönynyel: „ A z 0 . M. I. E. — úgymond — üdvözli az Emke díszközgyűlését Árpád halálának ezredik évfordulóján. Mai honalapító uj munkánkban kulturegyesületeink országunk hóditó Árpádjai. Sorban és tekintélyben első az Emke. Nyerjen csatát csatára; hódítson szeretettel, világossággal, hazafisággal. Üdv a gyűlésnek és vezéreinek!"

M á r m a r o s i K ö z m ű v e l ő d é s i E g y e s ü l e t : „az Emke hazafias sikeres működésére Istennek áldását ké rve" .

F. M. K. E: „Hazafias érzéseink egész melegével üdvözöljük — úgymond — 23-ik közgyű­lése alkalmából a Testvéregyesületet és kérjük, hogy ^zen üdvözletünket a közgyűlés előtt tolmá­csolni kegyeskedjék."

G r ó f K o r n i s Vilma, aki betegség miatt nem vehet részt a f ivére fölött tartandó emlék­beszéden; hasonlóképen ugyanezen okból gróf T e l e k i Károly.

F e j é r Károly Csikvármegye alispánja, üdvözölve „Erdély magasztos munkálkodásu egye­sületét, mely a nemzetiségek áradatában a nemzeti érzésnek, a nemzeti gazdasági életnek, a kultúrá­nak, a humanizmusnak fáklyahordozójaként szerepel".

K a i z l e r G y ö r g y Sz i lágyvármegye főispánja. T h a l m á n Gusztáv Szebenvármegye főispánja és szászispán. D e á k Lajos kir. tan., tanf., a Marostordavármegyei választmány elnöke Marosvásárhelyről és N a g y Sándor gyógyszertártulajdonos, ugyanezen íiókválasztmány buzgó pénztárosa; R é t h i Lajos ny. osztálytanácsos, választmányi tag Budapestről; M a g y a r y Mihály szerkesztő, alapító és dr. G y a l u i Farkas egyetemi magántanár, választ­

mányi tag a budapesti sajtó-ankéten való távollétük miatt; K i s k ü k ü l l ő v á r m e g y e i v á l a s z t m á n y : „sikert, kitartást és hazafias buzgalmat

kívánva a Közgyűlésnek". Ugyanezen választmány ü g y v i v ő elnöke, Cs. S á n d o r Kálmán ny. kir. Ítélőtáblai biró, „Isten áldását kérve a közgyűlés ügybuzgó működésére".

B r a s s ó v á r m e g y e i v á l a s z t m á n y : „Brassóból honfiúi üdvözletünket küldjük az ünnepi közgyűlésnek";

T o r d a a r a n y o s v á r m e g y e i v á l a s z t m á n y : „Hazafias érzésünktől ösztönözve, üdvöz­letünket küldjük. A honalapitóra emlékezésből reményt merítünk, hogy az Emke minden tevékeny­ségét áldás fogja kisérni és a második ezer év elején Magyarország magyarrá lesz";

S z á s z v á r o s i f i ó k k ö r : „Árpád dicső fejedelmünk emlékére szentelt ünnepen melegen üdvözöljük";

D e b r e c z e n s z . k i r . v á r o s i é s H a j d u v á r m e g y e i v á l a s z t m á n y e l n ö k e S i m o n f f y Imre kir. tanácsos, ny. polgármester: „Fiókválasztmányunk nevében hazafias és buzgó működésükre Isten áldását továbbra is kérem";

K a l o t a s z e g i k ö r : „ A közgyűlést hazafias tisztelettel üdvözli, munkásságára Istentől áldást kér: G y a r m a t h y Zsigmond kir. tanácsos, elnök; K ö l e s z á r Lajos titkár";

— 6 —

G y e r g y ó v i d é k i f i ó k k ö r n e v é b e n : „ A z ünnepi közgyűlést legmelegebb hazafias érzéssel üdvözlöm, F e r e n c z i Károly esperes-plébános, íiókköri elnök;

M á r k Endre debreceni Emke-jogtanácsos: „ A hazafias nagy munkára áldást kívánva, abban továbbra is teljes örömmel osztozom".

1.

Elnök a Közgyűlés t a következő beszéddel nyitja meg :

Tisztelt Közgyű lé s !

A kellő időben szétküldött és a hírlapokban is bőven ismertetett Évi-jelentés részletesen előadja az Emke 23-ik évi történetét. Én e helyről csak ismételem, hogy alapvagyonunk 3,121.239 K, évi jövedelmünk 174.345 K , s mult év óta vagyonnövekvésünk 57.597 K. Haladásunk tehát főleg a hagyatékok utján nyilvánvaló, miután a tavalyi közgyűlési határozat értelmében az állami iskola­építő akczió miatt a rendes és pártoló tagdijak és az adományok eddig követett tőkésítése meg­szűnt. A z elkölthető évi jövedelem azonban még mind semmi a czélhoz képest, melyet elérni akarunk, s különösen érezhetővé vált ez az imént említett akczió megkezdése óta, mely egyesületünk erejét végkép kimeríti. Sajnálattal tapasztaljuk ugyanis hogy az állami iskolák az erdélyi rész veszélyeztetett pontjain azért nem létesülnek, mert az állam épületet nem ad, a község vagy a felekezet erre képtelen és igy a nemzeti pusztulás ott marad, ha a társadalom segítségül nem jön. Úgyde évi jövedelmünk 52.024 K hijján le van kötve a már kész kulturális alkotások és felkarolt intézmények czimén visszatérő járadéksegéiyekre s igy történhetett, hogy amidőn a választmány az utóbbi időkben 180.000 K-t adott 24 állami és államilag segélyezet t iskola létesítésére, egyszer­smind a folyó évben megszavazott 7 uj állami iskola cimén 3 é v r e e l ő r e m e g t e r h e l t e a k ö l t s é g v e t é s t a j á r a d é k s e g é l y e k e n f e l ü l 9 8 . 0 0 0 K - v a l ! Nem mondhatja tehát senki, hogy az Emke nem áldoz, hanem igenis kérnünk kell a hazaíiakat és honleányokat, hogy az egyesülettől ne sajnálják az alapítványt v a g y az évi 4 K tagsági dijat, melyet az alakuláskor oly alacsonyra azért tettünk, mert a nemzet százezreit reméltük tagul a lobogó alá, s ily módon csakugyan lehetne csodát teremteni: 7720 rendes taggal azonban nem, habár 50.000 gyüjtőivet bocsátottunk ki csak a lefolyt közgyűlési évben is. A z alapvagyonra nézve pedig alapszabályilag ki van mondva, hogy az csak kamataiban felhasználható, örökidőkre elkölthetlen törzsvagyon, melynek biztos és jövede lmező kezelésére nemcsak az állami törvény szava és a végrendelkezők és elhunyt alapítók szent joga, hanem az egyesület fenmaradása is kötelez, ami Erdélyben egyszer­smind a magyar faj és társadalom erejének is fokmérője és tanúbizonysága. Erről tehát ne beszél­jünk, mert az alapítványokhoz való ragaszkodás az Emke ereje: hanem igenis arról, hogy a közönség áldozzon tovább, hogy a kormány az Emke-iskolák és óvódák immár 6 év óta kért államosítását eszközöl je ; mi által évi 25.000 K szabadul föl uj állami iskolák építésére s hogy a négy nagy kultúregyesület, u. m. az erdélyi , felvidéki, délmagyarországi és dunántúli számára megkapjuk azt a nagyszabású kölcsön-sorsjátékot, melyet a képviselőház már 17 év előtt egy­hangúlag megszavazott s mely határozat végrehajtásának, amint azt ismételten kértük, csakugyan itt van az ideje. Hiszen az Emke nagyrészben állami feladatot teljesít; azt teljesített legnagyobb kulturális alkotása, a gróf K u n Kocsárdról nevezett a lgyógy i székely földmives iskolával is, mely egyedül az évi költségvetésnek szinte egyharmadát emészti fel; azt teljesítjük az Emke-iskolák és óvódák fenntartásával, holott már az 1848. évi törvény 3. § a kimondja az egyházi és iskolai szük­ségek közálladalmi költségek általi fedezését, s azt teljesítjük a többi egyházi , szakoktatási segé­lyekkel s ama kulturális segitő-intézetek, u. m népkönyvtárak, daloskörök és ifjúsági egyesületek által is, melyekkel 367 számban hálóztuk be jobbára állami iskolák mellett az erdélyi részt s melyek sorához a folyó évben 8 erdélyi m. kir. honvédkönyvtár létesítése csatlakozott. De hol marad az iparpártolás, birtokpolitika, kivándorlás stb., melyek mindenikére igényt támaszt a közönség, nem vetve számot azzal, hogy mivel tartozunk első sorban a kultúrának, s mennyi az anyagi erőnk?! Hiszen mi czimünk szerint is k ö z m ű v e l ő d é s i egyesületnek alakultunk s csak a szükség kény szeritett, hogy erőnkhöz képest közgazdasági térre is átvigyük a működést.

Elvárhatjuk tehát a kért társadalmi és állami támogatást, nem a magunk, hanem a nemzet jól felfogott érdekében, mert hogy Erdély a magyar államra és nemzetre nézve mit jelent, azt nem szükség csak a legközelebbi napok parlamenti eseményeivel is igazolni.

— 7 —

Ezek előrebocsátása után fájdalommal kell megemlékeznem g ró í T e l e k i Domokos alelnök, G a j z á g ó Manó és Ha 11 e r Rezső jogtanácsosok elhunytáról, kikkel az egyesület erős és buzgó oszlo­pokat veszített s kiknek életéről és működéséről az Evi-jelentés bőven emlékezik. A választmány megtette s részben a Közgyűlés szinén is a tárgysorozat rendjén megteszi azon kegyelet i intéz­kedéseket, melyekkel elhunyt barátainknak és munkatársainknak tartozunk: itt azonban javasolom, hogy emlékük megörökí tésével a Közgyűlés j e g y z ő k ö n y v i l e g fejezze ki gyászát és részvétét a veszteség fölött.

A z örvendetes mozzanatok közül emelem ki, hogy a Diódváraljai dr. M i k s a György és M i k s a Zsuzsánna-féle 160.000 K-ás hagyaték ügye joge rő re emelkedett s ennek folytán az összeg már a folyó évben beérkezik.

Egyebekben szent ügyünkre és a megjelentekre, valamint az egyesület tagjaira és egész hazánkra Isten áldását kérve, van szerencsém a honalapító Árpád vezé r halálának ezredik évforduló napjára egybehívott ünnepi s egyszersmind 23-ik évi rendes Közgyűlés t tisztelettel megnyitni.

A nagy f igyelemmel hallgatott beszédet többször szakították félbe a tetszés nyilatkozatai s végül G a j z á g ó Ferencz indítványára a Tisztikar, Választmány és Direktórium számára bizalom és köszönet szavazásával kimondatott, hogy a tartalmas megnyitó egész terjedelmében j e g y z ő k ö n y v r e vétessék s a köve tkező Évi-jelentésben kinyomattassék.

2.

Elnök a j e g y z ő k ö n y v vezetésére B a l o g h Károly és P a l l ó s Albert j egyzőke t küldi ki; a jegyzőkönyv

hitelesítésére pedig elnök indítványára dr A p á t h y István, dr. B a r t ó k György és gróf T e l e k i Ádám alapító tagokat küldi ki a Közgyűlés . A szólni kívánókat R i e 11 y Károly j e g y z ő írja fel.

3.

A Jelölő-bizottságba kiküldetnek: F e r e n c z József elnöklete alatt K o v á c s Dezső mint j e g y z ő , G u z m a n

János, K o v á c s Dániel, M i h á l y Gábor és S i m o n í í y Alajos biz. tagok.

4.

R e m é n y i Antal az Emke budapesti jogtanácsosa az elnöki megnyitóval kapcsolatban a következő felszólalást teszi:

Igen tisztelt Közgyű lé s ! Engedtessék meg nekem is pár szóval csatlakoznom a bizalom és köszönet megszavazásához. Nagyon megnyugtatónak tartom a jelenlegi vezetés magatartását, mely szerint az alapvagyont szent vagyonnak tekinti s ahhoz hozzányulást nem enged. A z Emke fenn­állására be nem látható időkre szükség lesz. Ez pedig csak ugy biztositható ha a törzsvagyonhoz soha hozzá nem nyulunk. Ez feltétlenül szükséges.

De szükséges más is és pedig az, hogy kettőzött buzgósággal támogassuk az Émkét, hazudtoljuk meg a magyar szalmatüzről szóló közmondást, gyűjtsünk minél több rendes tagot, ha pl. mindegyikünk fölteszi magában, hogy legalább öt rendes tagot hoz, a tehetősbeket pedig buzdítsuk alapítványokra- Utolsó gondolatunk is az legyen, mikor végrendelkezésünket megtesszük, akkor is gondoljunk az Emkére, mert hiszen ha tízszer annyi tőkéje lenne is, alig tudnánk eleget tenni azon nagy feladatunknak, hogy a magyarságot Erdélyben ne csak megmentsük, de erősbitsük. — N e hívjuk ki a más nyelvüeket: hanem nyerjük meg őket példánkkal, tiszta életünkkel. Tanuljuk meg főleg a takarékoskodást, a munkát, nehogy még több birtok jusson idegen kézre, mert akié a íöld, azé az ország. N e feledjük el, hogy Erdély Magyarország bástyája. Ezt tudva, lehetetlen, hogy létezzék magyar, aki minden uton arra ne törekedjék, hogy Erdély Magyarország erős várává váljék.

Bocsássák meg ez intő szavakat e g y ö reg embernek, aki mint honvéd részt vett az 1848/49-iki küzdelmekben, átélte számkivetésben az arra köve tkező szomorú éveket. Ott volt az

— 8 —

Emke születésénél s az emlékezetes, Budapesten tartott, 1885. évi országos ülésén a kulturegylet-nek segített megmenteni azt a centralisatiótól.

Éljenzéssel fogadtatik.

5.

Dr. M á r k i Sándor Dir. tag megtartja ünnepi felolvasását Á r p á d v e z é r r ő l . A Közgyűlés szűnni nem akaró tapssal és éljenzéssel fogadja a felolvasást

s dr. B o r o s G y ö r g y indítványára j e g y z ő k ö n y v i köszönet szavazással kimondja a munkálat nyomdai sokszorosítását s a tagok, népiskolák, népkönyvtárak és fiók-választmányok közt kiosztását.

6.

S á n d o r József t. alelnök-főtitkár megtartja E m l é k e z é s é t g r ó f K o r n i s V i k t o r és g r ó í T e l e k i D o m o k o s a l e l n ö k ö k r ő l .

A tetszéssel és éljenzéssel fogadott emlékbeszéd a szokott módon ki fog nyomatni és el fog terjesztetni a tagok között.

7.

Néptanítói jutalmak kiosztása következett . A beérkezett 58 pályázóból az Igazgató választmány javaslatára jutalomban részesültek:

L u k á c s János magyarcsesztvei áll igazgató tanitó 200 K, B ö 1 c s k é v y Ilona segesvári áll. tanítónő és O r b á n Endre sajószentandrási áll. igazgató-tanító 150—150 K, utóbbi a G y e r t y á n f í y - í é l e alapból, A g y a g á s s y Sándor dicsőszentmártoni állami, F i l ó Ferencz kristyori bányatársulati, G a á l István brádi áll. igazgató, G a á l Sándor kidéi állami, G á b o s Dénes fehéregyházi állami igazgató, G y u l a i Ferencz komjátszegi állami, ^ J o v i á n Antal marosujvári áll. igazgató, K i s s Elek miriszlói állami, M á t h é Elek mezőkölpényi ref., P á l f f y János kékesi állami, P á p a y József íogarasi ref., S z a k á t s Károly nagyszebeni állami, T u l o g d i Pál alsójárai áll. igazgató-tanitó 100—100 K, C h ó s z G y ö r g y brassói r. kath. és Z a j z o n János brassói áll. tanitó 75—75 K és H e r c z e g András borbátvizi áll. igazgató-tanitó 50 K-val. Együtt 2000 K . A z Eötvös-alapnál l evő 100 K-ás Gyertyánffy-féle jutalomra T ó t h p á l János predeáli áll. tanítót terjeszti fel a Közgyűlés . A fenti tanítók közül L u k á c s János, O r b á n Endre, G a á l Sándor, G y u l a i Ferencz, J o v i á n Antal, K i s s Elek, P á l f f y János és T u l o g d i Pál a Közgyűlés szinén vették át a jutalmat s nevükben O r b á n Endre áll. ig. tanitó tolmácsolta a tanítók köszönetét. A többi jutalmazottak dijaikat a fiókválasztmányok v a g y a megye i tanító-egyesületek utján fogják átvenni.

8.

A z Évi-jelentés tárgyalásánál N a g y Károly ref. theol. tanár hosszabb beszédben foglalkozik azokkal az igényekkel, melyeket a társadalom az Emkével szemben ujabb időben mind hangosabban támaszt, s amely abban a kívánalomban je l legződik, hogy a szorosabb értelemben vett kulturális feladatokon tul ö n á l l ó k ö z g a z d a s á g i i n t é z m é n y e k e t létesítsen. E szempontból vissza­pillantást vet az egyesület 23 éves működésére és megállapítja, hogy az Emke e téren is nemcsak azt a f e l d e r í t ő (éclaireur) szolgálatot teljesítette, ami a bajok és orvosszereik megállapításában s illetékes körök tudomására hozásában áll, hanem a gyakorlati orvoslás munkájában is részt vett és pedig hathatósabban, mintha g y e n g e erejével ily czélu kisebbszerü önálló intézményeket alkotott volna akkor, amikor hatalmas társadalmi, sőt állami intézkedéseket vezetett be. E téren nemcsak azt tette, hogy vagyonának és évi jövedelmének több mint egyharmad részét az a l g y ó g y i földműves iskolában a kis emberek és az erdélyi rész birtokosságának gazdasági érdekei szolgálatára kötötte le 50 évre s igy a telepítést és a székelység és a hunyadmegyei magyarság megerősítését gyakor­latilag megkezdte : hanem épen 20 évve l ezelőtt a néhai B a r t h a Miklós alelnökkel kidolgoztatott telepítési tervezettel megindítója lett az á l l a m i t e l e p í t é s i a k c z i ó n a k ; a marosvásárhelyi s z é k e l y i p a r k a m a r a felállításának kieszközlésével függetlenítette a székely ipari érdekeket

— 9 —

a brassói kamara mostoha elbánása alól; az Erdélyi Jelzálog Hitelbank társadalmi szervezésével — majdnem kizárólag Emke tagok közreműködésével , — azonkívül a b u d a p e s t i n a g y o b b j e l z á l o g i n t é z e t e k m e g n y e r é s é v e l jótékony befolyást gyakorol t a h i t e 1 ü g y javí­tására; megindította a s z é k e l y f i u k i p a r i k i k é p z é s é r e az állami gyárakban és ipari központokban való elhelyezést; szervezte , közvetítette a kisiparosok szövetkezését állami és katonai szállításokban való részvételre; önálló intézménnyé szervezte az e r d é l y i m a g y a r t u r i s z t i k á t , rendezett székely m e z ő g a z d a s á g i é s i p a r i k i á l l í t á s t a Székelyföldön és Budapesten; kezdte már negyed század előtt s folytatja máig a h o n i i p a r p á r t ö l ó m o z g a l m a t stb., stb. Igy tehát működésének ezen ágát is nyugodt lelkiismerettel bocsáthatja az elfogulatlan közvélemény Ítélete alá.

Amennyiben ily irányú akcziójának feltűnést keltő jelei az ujabb időben nincsenek: ez működésének bizalmas természetén kivül főleg abban keresendő — amitől nézete szerint jövőre tartózkodni kell, — hogy az Emke anyagi ereje állami feladatok szolgálatára önállóan alkotott intézményekkel (iskolák, ó v ó k ) és az á l l a m i i s k o l a é p í t é s i a k c z i ó v a l annyira le van kötve, hogy már már az akczióképtelenség veszedelme fenyegeti . Erőteljes mozgalmat kell indítani tehát az iránt, hogy az állam a saját feladatait szolgáló önálló Emke-intézmények államosítása által a lekötött erőit felszabadítva s az 1890 ben törvényhozásilag megszavazott sorsjáték kormányi megadása által, valamint a társadalom támogatásának hathatósabb fokozása által t egye lehetővé, hogy az egyesület az uj idők kívánalmainak megfelelően alkalmazkodhassak uj feladataihoz.

A p p o n y i Albert gróf — úgymond a szónok, — ki nemcsak példás anyagi támogatásával, de ügyeink intézésében való ismételt személyes részvételével is bizonyságot teit egyesületünk mun­kásságának méltányolásáról: kell, hogy ezt lehetségessé t egye iskoláink immár el nem odázható államosításával s W e k e r l e miniszterelnök-pénzügyminiszter a sorsjáték realizálásával. Akkor uj erővel uj munka válik lehetővé s ennek buzdító hatása alatt bizonyára fokozódni fog a társadalom támogatása is.

Indítványozza, hogy a jelentés, főleg az elnökség és a tisztviselők buzgó munkásságának jegyzőkönyvi elismerésével, tudomásul vétessék, annak a kívánalomnak erőteljes hangsúlyozásával, hogy a Közgyűlés bizalommal elvárja minden illetékes tényező hazafiságától, hogy az Emke nagyobb akczióképességének lehetővé tételét minden rendelkezésére álló törvényes eszközzel előmozdítja.

A Közgyűlés az indítványt egyhangúlag elfogadja, az Évi-jelentést tudo­másul veszi s N a g y Károly felszólalását R e m é n y i Antal indítványára j egy ző ­könyvbe iktatja.

9.

P a l l ó s Albert j e g y z ő olvassa a számvizsgáló-bizottság következő jelentését : Alólirottak az Emke mult 1906. évi deczember hó 31-ről szóló zárszámadásait és vagyonmérlegét az élénkbe terjesztett kimutatások szerint megvizsgálván, annak egyes tételeit a könyvekkel , a felmutatott ada­tokkal, értékekkel és pénztári készlettel összehasonlítván, miként a zárszámadásokon és vagyon­mérlegen igazoltuk, ugy e tiszteletteljes jelentésünkben is készséggel elismerjük, hogy mindezeket összhangzóknak, igazsághünek és a könyvvezetés szabályaival megegyezőnek találtuk. Annak elbí­rálásánál, hogy az egyesület kamat és más czimeken befolyt bevételeiből melyek fordítandók a rend­szeresített kiadásokra és ujabban megszavazott segélyekre s melyek tőkésitendők okvet lenül : a könyvveze tőség számára az Igazgató-választmány idecsatolt Utasitása szolgált zsinórmértékül és alulírottak is csak ez Utasítást tartották szemelőtt. Mindezek alapján a mélyen tisztelt Közgyűlésnek a felmentvény megadását javasolván, vagyunk, Kolozsvár , 1907. márczius hó 25-én, alázatos szolgái: Br. B á n f f y Ernő, G y á r f á s Benedek, dr. S á r k á n y Lajos, az 1906. évi június hó 5-én tartott Közgyűlésből kiküldött számvizsgálók.

A Közgyűlés a jelentést tudomásul veszi s M e r z a Lajos kir. tanácsos, főpénztárosnak és S z e k u 1 a Ákos ellenőrnek a felmentvényt köszönet szavazásá­val megadja.

10.

F e r e n c z József, mint a Jelölő-bizottság elnöke, olvassa a bizottság következő jelentését, illetve javaslatát : Kiküldetvén, hogy a Tisztikar és Választmány megujitása tárgyában tegyünk javas­latot, van szerencsénk jelenteni, hogy :

2

— 10 —

1. A z Alapszabályok 16. §. e. pontjának 2 ik bekezdése értelmében a 6 év előtt megválasz­tott tiszteleti tagok megbízatása lejárt. Ennek alapján javasoljuk, hogy a Tisztikar, az azóta meg­választott tagok kivételével , kiknek mandátuma később jár le, en bloc egyhangúlag újra választas­sák s mint uj tag, a megürült jogtanácsosi tisztre dr. H a l l e r Gusztáv ügyvéd választassák meg, kit a Választmány eddig is helyettesitett.

2. A 32 Választmányi tagnak az Alapszabályok 17. §. b. pontja szerint 3 évre tavaly történt választása következtében az idén csak azon tagok helyei töltendők be, akik elköltözés, lemondás vagy más tisztre megválasztás következtében kiléptek. Ilyen pedig 3 van, u. m. dr. M á r k i Sándor, ki Directoriumi taggá választatott, S t u c k h e i l Gyula és dr. V e r s é n y i György , kiknek helyébe B a n d i György szolnokdobokavármegyei alispán, D é n e s Károly hunyadvármegyei kir. tanfel­ügyelő és dr. M á r t o n f i Lajos szamosujvári áll. főgymn. igazgató , rendes tagokat kérjük szintén egyhangúlag megválasztani.

A Közgyűlés a Jelölő-bizottság előterjesztését egyhangúlag elfogadja és magáévá teszi.

11.

B a l o g h Károly j e g y z ő olvassa a következő, szabályszerű időben beérkezett önálló indítványt :

Mondja ki a Közgyűlés , hogy : 1. Iskolaépitési akczióját kiegészíti az eddig is munkált u. n. „tanuló-telepek" szervezésével

és támogatásával, azaz azzal, hogy a működése körébe eső erdélyi részekben a nemzetiségek közt elszórva élő s községükben magyar tannyelvű elemi népiskolát nem találó, első sorban magyar anya­nyelvű tanköteles gyermekek számára a legközelebbi — lehetőleg magyar többségű — községben s arra alkalmas magyar tannyelvű iskolával kapcsolatosan, lehetővé teszi a rendszeres mindennapi iskolázásukat azáltal, hogy az iskola székhelyén a gyerme'ceket szüleik viszonyainak megfelelő családoknál törekszik elhelyezni a tanulási időre.

2. E czélra a vidéki választmányok bevonásával az adatokat összegyűjteti, alkalmas helyek kiválasztásáról gondoskodik s a helyi és vidéki erők tömörítésével internátus gondnokságo­kat szervez.

3. Megbízza az Igazgató-választmányt, hogy az Emke-iskolák és óvódák államosításával rendre felszabaduló, vagy addig is rendelkezésére álló összegekkel és a társadalom támogatásának is megfelelő igénybevéte lével ez akcziót már az 1907/8. iskolai évben indítsa meg (pl. Szolnok­dobokában stb.) a j ö v ő évi Közgyűlésre pedig részletesen mutassa ki az egész Erdélyre kiterjedő ily akczió mérveit és szükségleteit.

4. A néptanítói jutalmak első sorban ezen munkában magukat kitüntetett tanítók tisztelet­dijára fognak kiadatni. Benyújtja : N a g y Károly E m k e j e g y z ő .

Miután az Emke ez irányban többek közt a balázsfalvi Emke-iskola által eredményesen tett kísérletet: az indítvány egyhangúlag leendő elfogadását ajánlja a Választmány, szemmel tartatván természetesen a költségvetés.

A Közgyűlés az indítványt egyhangúlag elfogadja.

12.

B a l o g h Károly j e g y z ő olvassa a következő, szintén szabályszerű időben beérkezett indítványt:

Tekintettel arra, hogy az Emke közművelődési feladatai ugy az Alapszabályok, mint az az alapon megállapított Munkaprogramm szerint kiterjednek a közgazdasági élet minden nyilvánulásaira is s mivel a közgazdasági megerősödés minden kulturális fejlődés alapfeltétele; továbbá tekintettel arra, hogy az erdélyrészi magyarság életének legválságosabb jelenségei s köztük a folyton fokozódó kivándorlás is különösen a közgazdasági s vele kapcsolatos birtokpolitika és hitelügy körébe vág­nak ; mondja ki a Közgyűlés , hogy :

1. Szükségesnek tartja, miszerint az Emke feladatának e részét az idők kívánalmaihoz mér­ten fokozottabban felkarolja s e czélból

— 11 —

2. Utasítja az Igazgató-választmányt, hogy szakférfiak és szaktestületek közreműködésének megnyeréséve l e kérdést minden oldalú tanulmány tárgyává t egye s annak eredményeiről s a fel­ismert bajok orvoslására tett, vagy teendő intézkedésekről a j ö v ő Közgyűlésnek kimerítő jelentést, i l letőleg előterjesztést tegyen. Benyújtja : É b e r Ernő rendes tag.

Miután az Emke a szóban l evő irányban közgazdasági és pénzügyi bizottsága, valamint szé­kely szakosztálya és egyes felkért szakértők által eddig is közreműködött , sőt P a r i s Fr igyes , Szervezett magyar társadalom és Földreform cz. beadványai következtében folyó évi január 12-én tartott választmányi ülésből 9 j egyzőkönyv i szám alatt kimondotta e téren a legmesszebb menő tanulmányoztatást és az iniciativa megragadását: az Igazgató-választmány az indítvány egyhangúlag leendő elfogadását javasolja.

A Közgyűlés az indítványt egyhangúlag elfogadja. Ezzel a tárgysorozat kimerítve lévén, elnök köszönetet mond az érdeklődésért s a további

kitartásra és áldozatkészségre buzdítva az egyesület tagjait és a közönséget , a Közgyűlés t berekeszti. K. m. f.

Balogh Károly s. k., Gróf Béldi Ákos s. k.. Pallós Albert s. k., j egyző . elnök. j e g y z ő .

Hitelesitik:

Dr. Bartók György s. k. Gróf Teleki Ádám s. k. Dr. Apáthy István s. k.

b) A folyó 1Q08. évi Közgyűlés meghívója.

Sz. 349—908.

Meghívó.

A z Emke folyó évi június 8-án, pünkösd másodnapján (hétfőn), mint Ő Felsége a magyar király 41-ik koronázási ünnepén délelőtt 11 órakor, Marosujvárt az ev. ref. templomban XXIV- ik évi rendes közgyűlését tartja.

A közgyűlésre az alapító és rendes tagokat, valamint az örökös testületek és íiókválaszt-mányok képviselőit tisztelettel meghívjuk. Vendégek szívesen láttatnak.

Kolozsvárt , az Igazgató-Választmány 1908. márczius 12 én tartott üléséből:

Gróf Béldi Ákos, Sándor József, elnök. t. alelnök-főtitkár.

Tárgysorozat: ( A z Alapszabályok 16. §-a értelmében.)

Tájékozásul: A tiszteletbeli, örökös, alapító és rendes tagok a közgyűlésen tanácskozó, indít­ványozó és szavazó jogga l bírnak, választók és választhatók. Egyesek jogaikat csak személyesen, az örökös tagok meghatalmazott képviselő által gyakorolhatják Meghatalmazott csak egyesületi tag lehet és csak e g y megbízást fogadhat el. Hátralékos tag j ogo t nem gyakorolhat. Hátralékos az, ki az előző naptári évben esedékessé vált fizetési kötelezettségének az év v é g é i g e leget nem tett. (Alap­szabályok 9. §.)

Kedvezményes utazási j e g y e k váltására jogosí tó igazolványok rendelkezésre állanak.

B) Az Igazgató-választmány.

a) Tisztikar:

E l n ö k : Gróí B é l d i Ákos főrendiházi tag, ny. főispán, földbirtokos, Kolozsvár . A l e l n ö k ö k : Gróf B e t h l e n Pál ny. főispán, földbirtokos, Kolozsvár ; F e k e t e Gábor

kir. ítélőtáblai elnök, Kolozsvár ; Z e y k Dániel ny. főispán, földbirtokos, Nagyenyed. T. a l e l n ö k - f ő t i t k á r : S á n d o r József, Kolozsvár . F ő p é n z t á r o s : M e r z a Lajos kir. tanácsos, földbirtokos, Kolozsvár . E l l e n ő r : S z e k u l a Ákos az „Adr ia i" bizt. társ. vezérfelügyelője , Kolozsvár. J e g y z ő k : B a l o g h károly ref. főgymn. tanár; dr. G á l Kelemen unit. főgymn. igazgató;

K o v á c s Dezső ref. főgymn. tanár; N a g y Károly ref. theol. tanár, ref. egyházkerületi fő jegyző ; P a l l ó s Albert áll. polg . leányiskolái i gazga tó ; R i e t l y Károly róm. kath. főgymn. tanár. Mind­annyian: Kolozsvárról .

J o g t a n á c s o s o k : dr. H a l l e r Gusztáv ügyvéd, Kolozsvár ; M á r k Endre ügyvéd, Debre ezen; dr. M ü l l e r Jenő ügyvéd, Nagyenyed ; R e m é n y i Antal ügyvéd, Budapest; R á d l Ödön ügyvéd, Nagyvárad .

S z á m v i z s g á l ó k : Báró B á n f f y Ernő földbirtokos, elnök, Borsa; G y á r f á s Benedek jó -szágigazg., Kolozsvár ; dr. S á r k á n y Lajos ref. főgymn. tanár, ref. egyházker. tanügyi-előadó, Kolozsvár.

b) Directorium:

1. Dr. C s e r n á t o n i Gyula, kir. tanácsos, tanfelügyelő, Kolozsvár. 2. H o r y Béla Kolozsvármegye ny. árvaszéki elnöke, Kolozsvár . 3. Dr. M á r k i Sándor m. kir. tud. egyetemi tanár, Kolozsvár .

c) Választmányi tagok:

1. A rendes tagok sorából:

1. B á n d y G y ö r g y alispán, Dés. 2. Dr. B o r o s G y ö r g y unit. theol. dékán, Kolozsvár . 3. D e á k Lajos kir. tanácsos, tanfelügyelő, Marosvásárhely. 4. D é n e s Károly kir. tanfelügyelő, Déva. 5. Dr. E i s l e r Mátyás főrabbi, Kolozsvár . 6. F e k e t e N a g y Béla városi tanácsos, polgármester-h., Kolozsvár . 7. F e r e n c z y Gyula bankigazgató, Kolozsvár . 8. F e r e n c z i Károly főesperes-plébános, Gyergyószentmiklós . 9. Dr. G y a l u i Farkas kir. tud. egyetemi magántanár, egyetemi könyvtárőr, Kolozsvár

10. G u z m a n János ny. kir. bányatanácsos, Besztercze.

— 13 -

11. H e g y i Gyula kir. iparfelügyelő, Kolozsvár . 12. I n c z e Gerő kir. Ítélőtáblai biró, Kolozsvár . 13. J á r m a y Béla M. Á . V . üzletvezető, főfelügyelő, Kolozsvár . 14. K ö l e s z á r Lajos állami polg. fiu- és felsőleányiskola igazgató, Bánffyhunyad. 15. K o v á c s Dániel áll. polgári iskolai tanár, Torda. 16. K o z m a Ferencz kir. tanácsos, ny. tanfelügyelő, Kolozsvár . 17. Dr. L u k á c s Adolf kir. tud. egye temi tanár, Kolozsvár . 18. M a g y a r Endre áll. szakipariskolai igazgató, Kolozsvár-19. M á r t o n f i Lajos áll. főgymn. igazgató, Szamosujvár. 20. Dr. P a p p József ügyvéd , Kolozsvár . 21. P o l c z Rezső ügyvéd, Kolozsvár sz. kir. város t. főügyésze, Kolozsvár . 22. R é t h i Lajos kir. tanácsos, ny. tanfelügyelő, czimz. osztálytanácsos, Déva. 23. Dr. R i c h t e r Aladár kir. tud. egye temi tanár, Kolozsvár . 24. Dr. R i g 1 e r Gusztáv kir. tud. egye temi tanár, Kolozsvár . 25. R u s s e l Károly kalázantinumi igazgató, Kolozsvár . 26. S o m o g y i István alispán, Segesvár. 27. Dr. S z e n t k i r á l y i Ákos gazdasági akadémiai igazgató, Kolozsvár . 28. Dr. T ö r ö k István ref. főgymn. igazgató, Kolozsvár . 29. Dr. T u t s e k Sándor orsz. képviselő, ügyvéd , Kolozsvár . 30. Dr. T u r n o w s k y Mór járásorvos, Marosvásárhely. 31. Dr. V a r r ó László polgármester, Nagyenyed . 32. Dr. W e i s z József ügyvéd , Kolozsvár .

2. Az alapítók és az örökös testületek képviselői,

d) Tiszteleti tagok:

1. A p p o n y i Albert dr., gróf, v. b. 1.1., m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter, Budapest. 2. H a l l e r Károly dr., min. tanácsos, főrendiházi tag, ny. kir. tud. egye t , tanár, Kolozsvár . 3. R á k o s i Jenő m. kir. udvari tanácsos, főrendiházi tag, főszerkesztő, Budapest.

e) Az Igazgató-választmány üléseit 1907—8-ban látogatták. — 1907. június 12-től 1908 márczius 12-ig. - -

1. B a l o g h Károly ref. főgymn. tanár, j e g y z ő . 2. B a r a b á s Endre áll. tanitóképezdei tanár. 3. Dr. B a r t ó k G y ö r g y ref. püspök. 4. B á n d y G y ö r g y alispán, Dés. 5. Gróf B é l d i Ákos, főrendiházi tag, ny. főispán, földbirtokos, elnök. 6. B e r e g s z á s z y László Emke-főkönyvvezető . 7. Dr. B o r o s G y ö r g y unit. theol. dékán. 8. D. D e á k József birtokos. 9. D ó z s a Endre alispán.

10. Dr. E i s 1 e r Mátyás főrabbi. 11. F e k e t e Gábor kir. ítélőtáblai elnök, alelnök. 12. F e k e t e N a g y Béla városi tanácsos, polgármester-helyettes. 13. F e r e n c z y Gyula bankigazgató. 14. F e r e n c z i Ignácz iparos. 15. F e r e n c z i Károly főesperes-plébános, a Gyergyóv idék i fiókkör elnöke. (Gye rgyó-

szentmiklós.) 16. O a j z á g ó Ferencz ny. kir. Ítélőtáblai biró. 17. Dr. G á l Kelemen unit. főgimn. igazgató , j e g y z ő . 18. Dr. G i d ó f a l v y István kir. köz jegyző .

— 14 —

19. Dr. G y a l u i Farkas kir. tud. egyetemi magántanár, egyetemi könyvtárőr. 20. G y á r f á s Benedek jószágigazgató , számvizsgáló. 21. Dr. H a l l e r Gusztáv ügyvéd, jogtanácsos. 22. H e g y i Gyula kir. iparíelügyelo. 23. H i r s c h Ödön szeszgyártulajdonos. 24. I n c z e Gerő kir. ítélőtáblai biró. 25. Báró J ó s i k a Lajos földbirtokos. 26 K o l e s z á r Lajos állami polg. fiu és felsőleányisk. igazgató. (Bánffyhunyad). 27. K o v á c s Dezső ref. főgymn. tanár, j e g y z ő . 28. K o z m a Ferencz kir tan., nyug. kir. tanfelügyelő. 29. K u s z k ó István Kolozsvár sz. kir. város mértékhitelesítő hivatalának főnöke. 30. M a g y a r Endre áll. szakipariskolai igazgató. 31. Gróí L á z á r István, ny. főispán. 32. L é s z a i Ferencz kir. tan., földbirtokos. (Magyargorbó . ) 33. Dr. M á r t o n f y Lajos áll. íőgimn. igazg. (Szamosujvár.) 34. Dr. M á r k i Sándor kir. tud. egyetemi tanár, Dir. tag. 35. M e r z a Lajos kir. tan., földbirtokos, főpénztáros. 36. N a g y Károly ref. theol. tanár, ref. egyházkerületi fő jegyző, j e g y z ő . 37. P a l l ó s Alber t áll. polgári leányiskolái igazgató, j e g y z ő . 38. Dr P a p p József ügyvéd . 39. Dr. Cs. P a p p József áll. felsőbb leányisk. tanár, egyetemi magántanár. 40. P o 1 c z Rezső ügyvéd , városi t. főügyész . 41. R i e t l y Károly r. kath. főgymn. tanár, j e g y z ő . 42. Dr. R i g l e r Gusztáv kir. tud. egyetemi tanár. 43. R u s s e l Károly kalazantinumi igazgató. 44. S á n d o r József t. alelnök-főtitkár. 45. Cs. S á n d o r Kálmán ny. kir. Ítélőtáblai biró, földbirtokos, Kisküküllővárm. választmány

alelnöke. (Marosvásárhely.) 46. Dr. S á r k á n y Lajos ref. főgymn. tanár, ref. egyházker. tanügyi előadó, számvizsgáló. 47. S o m o g y i István alispán, Nagyküküllővárm. választmány elnöke. (Segesvár . ) 48. S z e k u 1 a Ákos az „Adr ia i" bizt. társulat vezérfelügyelője , ellenőr. 49. S z v a c s i n a Géza kir. tan., polgármester. 50. T o l v a l y Ferencz földbirtokos. (Póka . ) 51. Dr. T ö r ö k István ref. főgymn. igazgató. 52. Dr. T u t s e k Sándor orsz. képviselő, ügyvéd. 53. V á r a d y Károly birtokos. (Kecsed . ) 54. V i n c z e István birtokos. 55. V u c h e t i c h Sándor kir. posta és távirda-igazgató, je lenleg zágrábi főispán. 56. Dr. W e i s z József ügyvéd . 57. Z e y k Dániel ny. főispán, földbirtokos, alelnök. (Nagyenyed . )

C) A vagyon.

a) Vagyon növekedése az egyesület létrejötte óta.

Évben: Összes növekedés: Növekedés az előző évihez képest: Elkölthető járadék-jövedelem volt :

Korona Korona Korona

1885 441385.54 j A

éJe££Q* t

6 t 2400.—

1886 791463.26 (350077.72 9530.98

1887 915215.58 123752.32 23756.40

1888 1045601.92 130386.34 2891770

1889 1152808.80 107206.88 41013.30

1890 1314963.68 162154.88 45462.30

1891 1382613.88 67650.20 56913.16

1892 1908214.40 525600.52 191230.70

1893 2005588.66 97374.26 100142.90

1894 2136073.76 130485.10 108540.80

1895 2217937.58 81863.82 125986.48

1896 2278738.64 60801.06 133436.24

1897 2346492.72 67754.08 135864.08

1898 2421099.56 74606.84 136242.80

1899 2490519.- 69419.44 136627.66

1900 2589008.03 98489.03 142285.95

1901 2668842 57 7983 .54 148882.43

1902 2747901.45 79058.88 150221.41

1903 2792485.50 44584.05 150436.03

1904 2870091 49 77605.99 165192.56

1905 2962452.52 92361.03 167904.43

1906 3104859.10 142406.58 171310.72

1907 3178120.99 73261.89 174345.31

1908 11/24-én . . 190012.78

Összesen 2,736.657.12

Tőkevagyon szereztetett 23 év alatt 3178120.99 Akczióra járadék-jövedelem kiadatott 2736657.12

Együtt : 5,914.778.11

- 16

Mélyen tisztelt Közgyűlés!

Alólirottak az E. M. K. E. mult 1907. évi deczember hó 31-érői szóló zárszá­madásait és vagyonmérlegét az élénkbe terjesztett kimutatások szerint megvizsgálván, annak egyes tételeit a könyvekkel, a felmutatott adatokkal, értékekkel és pénztári kész­lettel összehasonlítván, miként a zárszámadásokon és vagyonmérlegen igazoltuk, úgy e tiszteletteljes jelentésünkben is készséggel elismerjük, hogy mindezeket összhangzók-nak, igazsághűnek és a könyvvezetés szabályaival megegyezőnek találtuk.

Annak elbírálásánál, hogy az egyesület kamat és más czimeken befolyt bevételei­ből melyek fordítandók a rendszeresített kiadásokra és ujabban megszavazott segélyekre s melyek tőkésitendők okvetlenül: a könyvvezetőség számára az Igazgató-választmány ide csatolt Utasítása szolgált zsinórmértékül és alólirottak is csak ez utasítást tartották szem előtt.

Mindezek alapján a mélyen tisztelt Közgyűlésnek a felmentvény megadását java­solván, vagyunk

Kolozsvár, 1908. április hó 3-án.

alázatos szolgái:

Br. Bánffy Ernő, Gyárfás Benedek, Dr. Sárkány Lajos,

az 1907. május hó 5-én tartott Közgyűlésből kiküldött számvizsgálók.

Utasítás a könyvvezetés számára.

A folyó évi márczius hó 12-iki Igazgató-választmányi ülés elé terjesztett adatok alapján a kamatjövedelem felhasználására és a tőkésítésre nézve a Közgyűlés fennálló s közelebbről az 1906. évi június hó 5-én Kolozsvár t tartott Közgyűlés 5. jzkvi szám alatti határozatai értelmében utasítjuk a pénztári osztályt, hogy az 1907 deczember hó 31-iki zárlat elkészítésénél a következőképen járjon e l :

/. Bevételek. 1. A z a lgyógy i m. kir. áll. gróf Kun Kocsárd székely földműves iskola, Emke-alapitás, ala­

pítványi birtok 1907. évi jövede lme és kiadása külön tételként átmenetileg kitüntetendő. 2. A z a) örökös és alapító tagsági dijak; b) a templom-alap javára befolyt számla-levoná­

sok; c) az a lgyógy i zsellértelek eladási részlete; és d) a tőzsdei értékpapírok árfolyam különbözetei nek összege : — tőkésitendők.

3. A z e) rendes és pártoló tagdijakból; f) az uj cyklus rendes tagdijakból; g ) v e g y e s ado­mányokból; h) perselygyüj tésből ; i) nyomtatványok eladásából befolyt; úgyszintén j ) az Emke-ipar-czikkek után bevételezett s névszerint felsorolt és kitüntetett jutalékösszegekből, továbbá k) a taka­rékpénztári és alapítványi kamatokból; 1) az 1907. évben már befolyt és az 1907. évi deczember hó 31 ig esedékessé vált értékpapir-szelvények összegéből ; m) a magánkötvények kamataiból; n) a szászvárosi Emke-épület házbér összegéből ; o ) az özv . Mohay Károlyné magyarkályáni és az özv. Tappenburg Károlyné-féle helyi ingatlanok haszonbéréből; p) a vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszter által népkönyvtárak szervezésére és kiegészítésére adományozott összegből és r) az átme­netileg bevételezett folyó segélyekből :

b ) Számvizsgálók jelentése.

II. Fedezze: 1. A z 1907. évi szabályszerű segélyeket , iskolaépitési összegeket , kezelési kiadásokat és az

egyesület érdekében Közgyűlési és Igazgató-választmányi határozat alapján folyósított egyéb kiadásokat.

2. A z irodai felszerelések 10% kopásdiját és az Emke-iskolák és óvók fennálló befektetett tőkéiből 5% törlesztő leírását.

Csatoljon továbbá a magyar nők Emke-lobogó (rendelkezési) alapjához 1907. évi 41/an/o-ban 1903 K 54 f-t; a Kovács Sándor-alaphoz annak 1907. évi 5%-os kamata *A részében 1643 K 70 f-t; fedezzen a szászvárosi bérház után a befektetési tőke helyreállítására V I I ik 1% törlesztő hányadá­ban 414 K 25 f-t; és végül 1907. év folyamán felmerült 3914 K 96 f többlet-kiadással az 1908. évi költségvetést terhelje meg.

Kolozsvárt , 1908. márczius hó 12-én.

Gróf Béldi Ákos, elnök.

Sándor József, t. alelnök-főtitkár.

T A R T O Z I K .

— 18 —

c) Mérleg-számla

F. K .

9o;n. 102 II . 83 II . 103 II. 128 II. 14 II. 30 II. 137 II . 5511. 127 I I . 141 II. 91;II. 120 II. 35 II . 84 I I .

141 43JII. 138 I I .

163 78 II . 117 I I . 221

229

122 I I . 123 II. 108 I I . 80 I I . 107 I I . 149 II. 104 II. 17 II. 13 II . 87 II.

142 230 231 235 234 130 233 232

16,11. 152 147

146 I I .

92 II. 226

125 I I .

118 119

148 I I . 145 I I . 114 II . 118 I I . 151 I I .

Erdélyi bank és takarékpénztár részvénytársaság Mezőgazdasági bank és takarékpénztár részvénytársaság Kolozsvári takarékpénztár és hitelbank részvénytársaság Kolozsvár i kereskedelmi bank részvénytársaság Kolozsvármegyei takarékpénztár részvénytársaság Magyar leszámítoló és pénzváltó hank erdélyrészi fiókosztálya Krdélyrészi magyar jelzálog-hitelbank részvénytársaság Kereskedelmi hitelintézet részvénytársaság '. Kolozsvári magyar és középtizedi hitelszövetkezet, mint az 0 . K . H. tagja Kolozsvár-hidelve-kétvizközi n „ „ „ „ Kolozsvár monostori „ „ „ „ „ Ko'ozsvár i iparosok hitelszövetkezete (felszámolás a'att) Tordaaranyos vármegyei takarékpénztár részvénytársaság N'agyenyedi kisegítő takarékpénztár „ Balázsfalvi takarékpénztár „ Kisküküllő vármegyei takarékpénztár és hitelbank részvénytársaság Dévai takarékpénztár részvénytársaság Szászvárosi takarékpénzt.;r részvénytársaság Zalatnai takarékpénztár „ Tőzsde i értékpapírok Értékpapir-ka-nat 11907. deczember 31-ig esed. szelvények értekeért) Magán értékpapírok Kereskedelemügyi ni. kir miniszteri tárcza a kolozsvári M A . V. üzletvezetőség

részére megvett Einke-épületért Vajdakamarási áll. isk. építési kölcsönért Visai „ „ „ „ Ózdi „ „ „ „ Magyarlétai „ „ „ „ Gyergyóbékás: „ „ „ ,

l ígyházküzség hitközség

Algyógy i alapítványi birtok czéljaira kölcsönbefektctcsekrc Ö z v . Mohay Károlyné-féle haszonélvezeti jogmcgvál tás Józsefl'alvi takarék- és hitelszövetkezet

Szászvárosi bérház Balázsfalvi Beszterczei „ „ Kisscbesi „ iskola Aranykúti „ Magyarókereki „ „ Vámosudvarhelyi „ „ Maeyarnagyzsombori „ „ Özv . Mohay Károlyné-féle magyarkályáni ingatlan Balogh János-féle tói isi ingatlan Özv . Tappenburg Károlyné-féle helyi ingatlan . . . .

Felszerelések és az \ nyers mérleg szerint Emke-lobogó értékei I 10° a leírásért

Előlegek M . kir. postatakarékpénztár Pénztárkészlet

Algyógy i birtok.

M . kir. államkincstár, vallás- és közoktatás­ügyi m. kir. minisz­

teri tárcza

Kolozsv j r i rum. kath. Kolozsvári neológ izr.

Emke-óvó

Ingatlanok értéke * régebbi becslés és ujabbi Ingók (f Ikelhctőségek) ) megterhelés alapján

Örökös tagok Tagság | Aiapitó „ : . .

i öteitzettsígek R.ndes „ V Párto ló

Tulkiadás 1908.

Pártoló „ év terhére visszatéritendőleg

| j 251569J13: 215213|-| 106980Í52 69121!35 57282,29 48629190 41025Í05 30000; 20000! 150001 5000 j —

10941 35

100000 — 32346:30 30000J 15000! 9254|66 7291| 12 5000!

S68680J2 12017 97 2444 —

150000) — 17760; — 12000J— 11689kl 4920146 4300! —

82232'42 8000 — 7492 08: 6896 211

6500,—!

41425 71! 18267;66i 9691 [66-7009 00] 6551!9 4617 43 3235 64 2922 !67

101791:08 20000 1

1009 !10

5733 02 573 36

546301 69; 23002 90,

348 32i 26230 90 6256002

2236 —

3,178.120:99

Megjegyzés . A Balázs Adolf, dr. Deák Lukács, Domokos Albert, Dubay Mikló^, özv . Farkas Dávidné, Guda Döme, dr. Szenger Ede, Tarcsányi Ernő, Valitsek Mátyás, bajsai ö z v . Vojnits T ivadamé és Wurczinger József-féle hagyatékok a további czimén jelenleg 44.946 K 57 f már leirt tőkebefektetési összeg.

Merza Lajos, kir. tan., főpénztáros.

Báró Bánffy Ernő, számvizsgáló bizottsági elnök.

Kolozsvár , 1907.

Szekula ellen-

Jelen mérleg-számlát megvizsgáltuk, egyes tételeit a fő- és segédkönyvekkel, Kolozsvár, 1908.

Gyárfás

1907. deczember hó 31-én.

— 19 —

K Ö V E T E L .

F. K.

63 I I . 219 236 116 117

15 11. 22 II.

129 I I . 161 220

147 II. 158

101 I I . 90

40 II . 162

41 I I . 1 15III. 135;il.

83 159

100 II. 116 II. 119 I I .

„ T ő k e " |j | i „ I . Ferencz József, O Felsége népiskolai alapítvány" „Erzsébet királyné kisdedóvó-alapitvány" „Kun Kocsárd gróf ingatlan alapítványa" 546301 09 „Kun Kocsárd gróf ingó (felkelhetőségek) alapítványa" 23002 90 „Marosgezsci ö z v . Mohay Károlyné sz. kőröspataki Antal Mária hagyatéka" „Marosgezsei ö z v . Mohay Károlyné sz. kőröspataki Antal Mária hagyatéka a mező­

kövesdi néptanító részére" „ I I . Rákóczi Ferencz és Zrínyi Ilona emlékalap" , „Kossuth Lajos-alap* I „Bethlen Gábor gróf emlékalapítvány" „ K o v á c s Sándor mérnök, Nagyenyed, alapítványa" „Magya r nők Emke-lobogó (rendelkezési) alap" „Dr . Miksa G y ö r g y jogtudor és Miksa Zsuzsanna emlékalapitványa" „Szcntistváni Nemes János alapítványa" 1 „ N a g y István brassói Emke-óvó alapítványa" | „Veres Ferencz 1848/49-beli honvéd tűzmester alapítványa" „Bethleni gróf Bethlen András brassói Emke-óvó alapítványa" „Jótékonysági alap" „Szászvárosi bérház l ° o - o s törlesztési alap" Letét (1907. évi áll. isk. építési részletek) j Örökös tagsági 348132 Alapító „ 2623090, Rendes „ 62560,02 Pártoló , I 2 2 3 6 i -

2000385i34 50000 — 50000 —

509304,59 100000 —

000 14722 49 21487 74 20000 —

133140 04 43654 99 12000 — 4048 04 4000 — 1170 — 1000 —

2000 3231 92

50000 —

91375 24

3,178.120199

Lukács Mózes , Miksa Zsuzsanna, báró Orbán Balázs, dr. Orbay Antal, Peregriny Sándorné, dr. Pongrácz Gyula, Simay Salamon, utasításig érték nélkül nyilvántartatnak. Úgyszintén nyilvántartatik az államosítandó Emke-iskolák és óvók letörlesztett értékkülönbözete

deczember hó 31-én.

Ákos, Beregszászy László, őr. főkönyvveze tő ,

valamint a felmutatott bizonyítékokkal teljesen megegyezőknek és egybehangzóknak találtuk,

márczius hó 3-án.

Benedek, Dr. Sárkány Lajos, visgá ló . számvizsgáló.

T A R T O Z I K . d ) Eredmény-számla 1907.

F. K. 182

77|II. 143|II. 99|II. 73:11. 113JI1.

166 150II. 209

82|II. 10(11.

139ÜI.

97|II. 130|II. 173

109ÍII. 142 IT.

» i4o;n. 132JII.

7 r ii. 89JII. 180

133|II. 199 230 231 235 234 130 233 232

14611.

63|II. 158

147.11.

125III.

Algyógyi m. kir. áll. gróf Kun Kocsárd székely földrr.ives-iskola, Emke-alapitás alapítványi birtok f. évi kiadásai Iskola-épitési törlesztő kölcsönök

/ Emke tanerők fizetése, járadékok stb. 21361 -58 Segélyezések^ Egyszersmindenkorra szólólag 820973

Népkönyvtári czélokra Keg/adományok Dalosköri jutalmak Magyar iparpártolási segélyek Emke nagyjai arczképeinek megfestéséért Fiókválasztmányok 2 5 % kezelési költség levonásai Ügyvédi kiadás megtérítés Tiszti fizetések és lakbérilletmények:

a) t. alelnök-főtitkár 5000 — b) kezelő tisztviselők fizetései 8830'08 c) lakbérilletmények

Dijnokok és rendkívüli munkaerők Szolga fizetése, lakbére, ruhailletménye és adója Közgyűlési kiadások, évi jelentés stb Igazgató-választmány határozata alapján folyósított kiadások . . . . Egyesületi helyiség lakbére 1215 -—

„ „ fűtése, világítása és vegyes kiadások 873'57 Egyesületi iroda költözködése és rendbehozatala Nyomtatványok, papirkereskedői szerek és anyagok, könyvkötői

munkák, az „ E . M. K. E." havi értesítő nyomtatási költségei . . Emke-iparczikkek gyárvizsgálatáért Posta-portó, sürgöny- és telefon-kiadások Szászvárosi bérház fentartási költségei, adók stb Özv. Mohay Károlyné-féle magyar-káiyáni ingatlan után adók stb. Özv. Tappenburg Károlyné-féle helyi kaszálók után adók

Balázsfalvi Emke-óvó után Beszterczei „ „ „ Kissebesi „ iskola „ Aranykúti „ „ „ Magyarókereki Emke-iskola után Vámosudvarhelyi Emke-iskola után Magyarnagyzsombori Emke-iskola

Felszerelések és az Emke-lobogó értékeiből 10% leirás Tőke-alaphoz f. évi tőkésítésért Magyar nők Emke-lobogó (rendelkezési)

alaphoz 4*/2% „ Kovács Sándor mérnök, Nagyenyed, ala-

Emke-iskolák és óvók fennálló befektetett tőkéiből 5% leirás

pitványához 5 % 1U rész. Szászvárosi bérház 1%-os

alap VII . részlete . . . . törlesztesi-

Merza Lajos, kir. tan., főpénztáros.

50000 _ í

29571 31 13599 oo :

308 50 300 — \

2463 81

332 7 2 ; 5 60

13830 o s : 1 3200

1220 1056 68 1

! 1478 88 ! ; 1788 81 !

2088 57 1052 66

1595 63 1

36 66 394 38

! 686 01 i 1631 51

11 55 961 45 510 06 368 92 344 84 243 02 170 29 153 82

24104 40

1903 54

1643 70

414 25

46648

96243 234

52

9045 08

8435

2329

2752 573

28065

59

07

40 36

89

204.920 91

Kolozsvár, 1907.

Szekula ellen-

Jelen eredmény-számlát megvizsgáltuk, egyes tételeit a fő- és segédkönyvek eredményeivel, vala-

Kolozsvár, 1908.

Báró Bánffy Ernő, Gyárfás számvizsgáló bizottsági elnök. szám-

deczember hó 31-én.

— 21 —

K Ö V E T E L .

F. K. 181

159 100ÜI. 98 12 78II. 116|II. 136 II. 119III. 96|II. 67 II. 193 240

36 49 23 134[II. 42III. 24ÍII.

54JII.

11711.

56|II. 167

21III. 149 212

144(11. 151III.

Algyógyi m. kir. áll. gróf Kun Kocsárd székely földmives-iskola, Emke-alapitás alapítványi birtok f. évi jövedelme

Örökös tagsági dij Alapító tagsági dij Templom-alap javára Algyógyi zsellértelek eladási részlete Tőzsdei értékpapír, árfolyam különbözet : Rendes tagsági dijak Uj cyklus rendes tagsági dijak Pártoló tagsági dijak Vegyes adományok Persely gyűjtések Nyomtatványok, évi jelentés stb. eladása

Emke-gyujtó 5°/o-a Emke-rizskeményitő 2°/o-a Emke-padló- és parkett fenyőmáz 5%-a Emke-gyertya és szappan 1%-n Emke-naptár 5%-a Emke-ténta 5 % és pecsétviasz 3%-a Emke-szivarkahüvely és papír 2%-a

Kamat (takarékpénztári betétek után és alapító tagoktól) í 1907. évben befolyt összegért 25767-69

Értékpapír kamat { 1907. decz. 31-ig esedékessé vált szel­lő vények értéke 12017-97

Magánkötvény-kamat Szászvárosi bérház jövedelme Özv. Mohay K-né-féle magyarkályáni ingatlan f. évi haszonbér

részlete Özv. Tappenburg K-né-féle helyi kaszálók haszonbére Vallás-és közoktatásügyi m. kir. miniszter adománya népkönyv­

tárak szervezésére és kiegészítésére Átmeneti folyó segélyek Tulkiadás 1908. év terhére visszatéritendőleg

200 22699 20

236 02 644 96 324 22

3601 40

U C n

S <D CS

4340 256 608 289

7 7463 1089 400 245 124 53

1 47644

37785 16813 2189

1375 120

5000 851

46648

24104! 40

20 08

75

18 28

95

66 16 01

92

28

9101 68

9377

111779 3914

89

98 96

204.926 91

deczember hó 31-én.

Ákos, Beregszászy László, főkönyvveze tő .

mint a felmutatott bizonyítékokkal teljesen megegyezőknek és egybehangzóknak találtuk,

április hó 3-án.

Benedek, Dr. Sárkány Lajos, vizsgá ló . számvizsgáló .

c ) Költségvetés az 1908. január 1-én meglevő készpénz vagyon (alaptőke, algyógyi

B E V Á R A N D Ó .

2

Algyógyi m. kir. áll. gróf Kun Kocsárd székely földmivcs iskola, Emke alapifás, alapítványi birtok nyers jövedelme : a birtok

igazgatósága által előirányozva Ba n kel helyezések:

Helyi és vidéki pénzintézeteknél elhelyezett 1,245.538 K 95 f után előirányzott "/o-ok

Tőzsdei és magáuértékpapirok titán : esedékes szelvények értéke. . Megtérülendő magán köt vénykölcsönök után: előirányzott '/o-ok . . Felhasználható bevételek : az 1906. évi június hó 5-én Kolozsvárt

tartott Közgyűlés 5. jzkvi számú határozata alapján: Rendes és pártoló tagsági dijak, adományok, perselygyüjtés

stb. összegéből Emke-iparczikkek után jutalékokból

Átmeneti és külső bevételek: Vallás- és közoktatásügyi minister adománya népkönyvtárak

czéljaira Erdélyi ref. egyházkerülettől a magyarnagyzsombori Emke-

iskola számára Kissebesi Emke-tanitó fizetéspótlására Magyarnagyzsombori áll. el. leányiskoláért a m. kir. vallás- és

közoktatásügyi minisztertől Páter Eszter-féle 4000 K-s alap 2/a rész 1907. évi %-a . . . .

Vegyes bevételek: Szászvárosi gróf Kun Kocsárd-féle Emke-épület házbéréből.. Özv. Mohay K.-né-féle magyarkályáni ingatlan haszonbéréből Özv. Tappenburg K. né-féle kolozsvári ingatlan bérletösszegéből

Befektetésben levő tőke: Emke-óvó 18267 K G6 f

K Balázsfalvi Emke-óvó 18267 Beszterczei „ „ 9691 Kissebesi „ iskola 7009 K Aranykúti „ „ 6551 Magyarókereki „ „ 4617 Vámosudvarhelyi „ „ 3235 Magyarnagyzsombori „ „

Interkaláris és időközi tőkenövekedés

66 f 60 f

K 97 f K 43 f K 64 f

2922 K 67 f

kamatok összegében várható

49603

60150 23 38519 50

6018 i 96

9000 9000 — 18000 —

5000

208 48 200 —

180 — 62 80 5651 28

2000 4275 —

180 6455 —

913 38 484 58 350 48 327 59 230 87 161 78 146 13 2614 81

3000 —

190.012 78

Kolozsvár, 1908.

Merza Lajos, kir. tan., főpénztáros.

Szekula ellen-

Megállapitva az Igazgató-választmány 1908.

Gróf Béldi Akos, elnök.

23 —

birtok stb.) jövedelme alapján, a felhasználható bevételek előirányzatával. K I A D A N D Ó .

3 4 5 6 7 8 9

10 11 12 13 14 15 1(3

17 18 19 20 21 22 23 24 25 26

Tulkiadás visszatérítés az 1907. évről Algyógyi m. kir. áll. gróf Kun Kocsárd székely földmives iskola,

Emke alapítás fenntartási költsége a f. 1908. évre Emke-népiskolákra Emke-óvódákra Emke-népiskolák és óvódák vegyes kiadásai Iskolaépitési segélyek és törlesztő kölcsönök Gyermekmenedéknelyekre Előre nem látott segélyekre Jutalmak és egyszersmindenkorra szóló segélyek Iskolákra és jutalom külső bevételek után Kovács Sándor-féle székely alap %-ból Egyházi segélyekre és felekezeti iskolákra Népkönyvtárakra és daloskörökre Rendelkezési alap %-ból Culturalis alapok növelésérc Özv. Mohay K.-né-féle magyarkályáni birtok haszonélvezeti jog meg­

váltása Ipari akcziőra Vegyes intézkedésekre Ingatlanok adói stb Háztörlesztési hányad alaptőke helyreállítására Szászvárosi bérház fenntartási költsége és adója Dologi kiadások Ügyvezetés Kezelő hivatalnokok fizetései Egyesületi szolga • Rendelkezésre áll év végéig : iskolaépítő akczióra és egyéb segé­

lyekre

Rendkívüli Rendé Összesen

3914 96|:

239'— !

48045

3000 700

4992 75

250 ;

1964 43

1320

16237

49603 —! 7360 85

96, 81

7387 3114

600

761 30! 400

1664 1210 5500

25

988>88!

2137 50 3000|—| 3462|86

42^98 414J25 700;—

6360] -5000Í — 8580 1060

12' —

3914|96

49603 7599 85 7387 96 3114

48045 600

3000 1461 30 400

6657 1460 5500 1964 988

43

2137Í50 3000 3462

42 414 700

6360 5000 9900— 1060 —

16237 1 2

.66* 14! 109.348 64 190.012; 78

február hó 24-én.

Ákos, Beregszászy László, főkönyvvezető .

márczius hó 12-én tartott ülésében 6. jkvi. sz. alatt.

Sándor József, t. alelnök, főtitkár.

— 24 -

1) Részletezés az 1908. évi költségvetéshez.

/. Tulkiadds. K o r o n a K o r o n a

1. Visszatérítés az 1907. évről 3914-96

//. Emke-szakiskolára.

1 A l g y ó g y i m. kir. áll. g ró í Kun Kocsárd székely íöldmives iskola, Emke ala­pítás, fenntartási költségei az 1908. évre 49603 -—

///. Emke-népiskolákra.

a) Rendes járadékok :

1. Aranykúti Emke-iskola 6551 K 97 f tőkebefektetés után 5% 327 59 „ „ „ nyugdijilletéke 24-—

2 Csikgyimesbükkrakottyási Emke tanitó fizetése 1000'— „ „ „ V-öd éves pótléka 200'— „ „ iskola nyugdijilletéke 24"—

3 Kissebesi Emke-iskola 7009 K 60 f tőkebefektetés után 5% 350 48 tanitó fizetése 800"— iskola nyugdijilletéke 24'—

4. Magyarnagyzsombori Emke-iskola 2922 K 67 f tőkebefektetés után 5% 146'13 „ „ tanitó íizetése 1000'— „ „ „ V-öd éves pótléka 400' -„ „ nyugdijilletéke 24' —

5. Magyarókereki Emke-iskola 4617 K 43 f tőkebefektetés után 5% 230'87 „ tanitó íizetése 1000"— „ „ V-öd éves pótléka 400'—

„ „ iskola nyugdijilletéke 24 — 6. Vámosudvarhelyi Emke-iskola 3235 K 64 f tőkebefektetés után 5% 16T78

tanitó íizetése 1000"— „ „ „ V-öd éves pótléka 200 -— „ „ iskola nyugdijilletéke 24'— 7360'85

b) Rendkívüli segélyek:

1. Emke-iskolák növendékeinek jutalomkönyvek 100'— 2. Kissebesi Emke-iskola 1907/8. tanévi költségvetési fedezete 139'— 239 —

IV. Emke-óvóddkra.

Rendes járadékok :

1. Balázsíalvi Emke-óvó 18267 K 66 f tőkebefektetés után 5% 913'38 „ „ óvónő fizetése 900'— „ ' „ „ V-öd éves pótléka 100"—

2. Beszterczei Emke-óvó 9691 K 66 í tőkebefektetés után 5% 484'58 „ „ óvónő lakbértöbblete 160- —

„ „ V-öd éves pótléka 100' — 3. Brassó-bolgárszegi ó v ó XX-ik (utolsó) részlet 200'— 4. Gr. Bethlen András és N a g y István-féle 5000 K alapok %-a a brassói Emke-

ó v ó céljaira 200' — 5. Fogarasi óvónak a fo lyó évre 400' -6. Ordögkúti Emke-Kormos-óvó 1000' -

„ „ „ óvónő 1908. évi pótléka 100j— Átvitel 4557 :96 61117-81

— 25 —

Korona Korona

Áthozat 4557-96 61117-81 7. Segesvári E-nke-óvó az 1908/909. tanévre 1430' -

„ óvónő 1908. évi pótléka 200'— „ „ V - ö d éves pótléka 200'—

8. Vajdahunyadi Emke-óvó 600'— „ ó v ó n ő 1908. évi pótléka 2 0 0 . -

„ V - ö d éves 200-— 7387'96

V. Emke-népiskolák és óvók.

Vegyes kiadások:

1. Emke-alkotások tüzbiztositási dijai 300. -2. „ tanerőknek tantestületi gyűlésekre útiköltség 200'— 3. „ iskola- és óvóépületek befektetett tőkéinek helyreállítására 5 % 261481 3114.81

VI. Iskolaépítést segélyek és törlesztő kölcsönök.

1. Arany (Hunyad vm. ) 12.000 K-ból II ik részlet 6 0 0 0 ' -épitési többlet 2045'88

2. Kissolymos (Alsófehér vm. ) 12.000 K-ból I I . részlet 6000' -3. Lekencze (Besztercze-Naszód vm. ) 12.000 K-ból II . részlet, tőkésítve 6000'— 4. Ördögkút (Szi lágy v m . ) 30.000 K-ból I I . részlet 10000--5. Szászernye (Kisküküllő vm. ) 12.000 K-ból II . részlet 6 0 0 0 ' -6. Uzdiszentpéter (Kolozs vm. ) 24.000 K-ból II . részlet 8000.— 7. Vista (Kolozs vm. ) 12.000 K-ból III . részlet 4000— 48045'88

VII. Emke-gyermekmenedékhelyekre.

1. Hunyadmegyei gyermekmenedékhelyekre a f. évre 600 —

VIII. Előre nem látott segélyekre.

és kiadásokra az Igazgató-választmány határozata alapján 3000'—

IX. Néptanítói jutalmak és egyszersmindenkorra szóló segélyek.

a) Rendes járadékok:

1. Kolozsvár-monostori elemi iskolák tanulóinak a Nemes János-féle alapból . . 160'— 2. Ozv. Mohay Károlyné-féle alapból a mezőkövesdi néptanító jutalma 30'— 3. Péter Eszter-féle 4000 K alap % rész 1908. év i % a 62'80 4. Budapesti Nemzet i Kaszinó alapítványának f. év i %-a 50"— 5. Gyertyánffy István alapítványának í. évi %-a 200' — 6. Jókai Mór alapítvány í. év i %-a 100' — 7. Csantavéri Tör ley József 2000 K alapítvány % a „ fő leg az erdélyrészi

iparosok körében szolgál segélyül" 100"— 8. Veress Ferencz 1848/49-iki honvédtüzmester-alap f. évi %-a 58'50 761 30

b) Rendkívüli segélyek:

1. Nagyszebeni áll. iparostanoncz-iskola szegény tanulóinak 200'— 2. „ „ iskola szegény tanulóinak 200 — 3. Névmagyarositási kiadások fedezésére 300'— 700'—

Átvitel 124727-76

— 26 -

A t h o z a t . . . . X. Iskolákra és jutalom külső bevételek után.

1. Kissebesi Emke tanitó fizetéstöbblete a kissebesi gránitkőbánya r. t.-tói 2. Magyarnagyzsombori Emke-tanitónak a reí. kántori teendőkért 3. „ „ iskolának a ref. egyháztól

Orsz. m. kir. Iparművészeti iskolai növendékeknek az 1907/908. tanév II. felére

XI. Kovács Sándor-féle székely alapból.

a) Rendes járadék :

1. Kovács Sándor mérnök, Nagyenyed , 133.140 K 04 f jelenlegi alapítványa 5%-os kamatából V-t rész tőkésités

b) Rendkívüli segélyek:

1. Rápolti Lajos | Szobrászati mesteriskolái növendékeknek az 1907/908. 2. Ifj. Székely Károly ) tanév II. felére 3. Kovács Ferencz 4. Kovács Sámuel 5. Liptai Sándor 6. Sárosy Róbert 7. Soós Vilmos 8. Jakab István m. kir. ía- és fémipari szakisk. növendéknek az 1907/908.

tanév I I . íelére 9. Brassói Székely-Társaság ipari czéljaira a f. évre IV . részlet 10. Kovács Sándor mérnök, Nagyenyed , alapítványa 5% os kamata 4992 K 75 f

V-t részéből felhasználható a f. évben

XII. Egyházi segélyekre és felekezeti iskolákra.

a) Szerződéses járadékok:

1 Alsóilosvai ref. iskola építésére 2. Alsótőöki ,. ,. „ 3. Csomaíájai „ tanitó 4. „ „ iskola építésére 5. Hadrévi „ „ „ 6. Kajántói „ ., „ 7. Magyarcsaholyi ref. iskola építésére 8. Marosszentannai ref. iskola építésére 9. Marosszentkirályi ref. iskola épitésére

10. Medgyesi ref. lelkész 11. Oláhujfalusi ref. lelkész 12. Pusztakamarási reí. iskola épitésére 13. Segesvári reí. lplkész 14. Szászrégeni ref. iskola épitésére 15. Szentmargitai ref iskola épitésére 16. Uzdiszentpéteri ref. körlelkészet

b) Egynél több évre feltételesen előjegyzett segélyek:

I. Szilágyrécsei reí. tanítónak f. évre (utolsó) 2. Szindi unit. tanítónak a f. 1907/908. tanév II. fe lé re .

XIII. Népkönyvtárak és daloskörök.

1 Népkönyvtárak szervezésére és kiegészí tésére az 1908. évben 2. Dalosköri jutalmak és olvasókörökre

Átv i te l .

— 27 —

Korona Korona

Áthozat 13874476 XIV. Rendelkezési alap.

1. Magyar nők Emke-lobogó rendelkezési alap 43654 K 99 f je lenlegi tőke 4Va°/o-ából 19(14-43

XV- Culturális alapok növelésére.

1. I I . Rákóczi Ferencz és Zrínyi Ilona emlékalap 20.000 K-ra való kiegészíté­séül a jelenlegi 14.722 K 49 í összeg f. évi 4"/o-a 588 88

2. Dr. Haller Rezső és Gajzágó Manó jogtanácsosok emlékére létesítendő 1000—1000 K-s alapítvány első 200—200 K-s részletéül 400 ' - - 98888

XVI. Özv. Mohay Károlyné-féle magyarkályáni birtok haszonélvezeti jog megváltása.

1. A ienti birtok után beíolyó haszonbér V2-része törlesztés és kamat fedezetül 9137 50

XVII. Emke ipari akczió.

1. Magyar iparpártolási segélyek 2500"— 2. Emke-iparczikkek terjesztésére és gyárvizsgálatáért 500.— 3000 -—

XVIII. Vegyes intézkedésekre.

1. Jótékonysági és könyöradományokra 500 - — 2. Fiókválasztmányok 25%-os jutalékaira 500 — 3. „E . M. K. E." értesítő kiadására 400 — 4. Évi jelentés és közgyűlési költségek 1000-— 5. Nyugdijbiztositási illetékek 54684 6. Emke-lobogó és felszerelések leírására 10°/o 516-02 3462-86

XIX. Emke-ingatlanok adói stb.

1. A l g y ó g y i erdők fenntartása és adók 30'98 2. Ö z v . Tappenburg K.-né-íéle helyi kaszálók adói 12-— 42 -98

XX. Háztörlesztési hányad alaptöke helyreállítására.

1. Szászvárosi Emke-épület után l"/u V I I I . részlet 414 -25

XXI. Bérházfenntartási költség és adó.

1. Szászvárosi Emke-épület fenntartási költség, adók stb 700 —

XXII. Dologi kiadások

1. Egyesületi iroda lakbére 1460 -— 2. Lakbéri l letmények 3400-— 3. Irodaíütés, világítás és v e g y e s kiadások 700'— 4. Papirkereskedői anyagok és könyvkötői munkák 300"— 5. Postaportó, telefon és cheque 300' — 6. Pénztári és irodai nyomtatványok 200 — 6360'—

XXIII. Ügyvezetés.

1. T. alelnök-főtitkár *500Q-— Átvitel ~ 162815-66

" Ez összegből a t. alelnök-főtitkár 30 évi szolgálata után, 1906. deczember 27-én beállott teljes nyugdij-képessége következtében 4100 K immár nyugdij-illeték, a többi szolgálati járulék.

Korona Áthozat 162815-66

XXIV. Kezelőhivatalnokok fizetései.

d) Rendes.

1. Személyi kiadások 8580—

b) Rendkívüli.

1. Dijnokok és esetleges ideiglenesen alkalmazottak díjazása ez évre 1320 —

XXV. Egyesületi ssolga.

1. Fizetése, lakbére, ruhailletménye és adója 1060"—

XXVI. Rendelkezésre áll év végéig

Iskolaépítő akczióra és e g y é b segélyekre * 16237" 12

190.012-78

azaz Egyszázkilenczvenezertizenkettő korona 78 fillér.

Kolozsvár , 1908. íebruár hó 24-én.

Merza Lajos, Szekula Ákos, Beregszászy László,

kir. tan., főpénztáros. ellenőr. főkönyvvezető.

Megállapítva az Igazgató-választmány 1908. márczius hó 12 én tartott ülésében 6. jkvi szám alatt.

Gróf Béldi Ákos, Sándor József,

elnök. t. alelnök-főtitkár.

* A z Igazgató-választmány 1908. márczius hó 12-íki ülésében a fenti 16 237 K 12 f felhasználható összeg terhére megszavaztatott:

1. Unoka község (Maros-Tordavm.) áll. isk.-épitésére 5000. -2. Néptanítói jutalmakra a folyó évi Közgyűlés által kiosztandólag 1000.— 3. Fejér Károlynak ipari ösztöndíj a folyó tanévre 600.— 4. Szászvárosi magyar óvoda céljaira a fo lyó évre 200.— 5. Abosfalvi róm. kath. iskolának a folyó évre 200. -6 Csikgyimesbükk-rakottyási Emke-iskola után fenntartói nyugdijilleték 18250 7. Gyenge Erzsébet kolozsvári magánóvodája támogatására 100.— 8. Patai áll. iskola convictusának 50.— 9. Ördögkereszturi nyári gyermekmenedékhelyre 50.—

E g y ü t t . . . . 7382.50

D) A fiókválasztmányok.

I. Alsófehérvármegyei választmány. Sz. 3—908.

Megye i választmányunk működése, eltekintve azon csendes munkától, hogy számos lelkes tagja által mindenütt igyekezett ébren tartani és nem sikertelenül az oláhság tengerébe szorult kis magyar szigeteken a nemzeti öntudatot, a lefolyt évben főleg véleményadásokban nyilvánult. Nevezetesen:

Véleményeztük a z o z d i é s k i s s o l y m o s i állami iskolák létesítése ügyét, melyek elseje a központ 12.000 K építési segé lyével már megnyitva, n ásodika ugyancsak a központ 12.000 K épí­tési segélyével most van szervezés alatt. Mindkét pont a legexponáltabb helyek sorába tartozik.

Előterjesztésünkre a tavalyi Emke-közgyülésen L u k á c s János magyarcsesztvei áll. igaz­gató-tanitó 200, J o v i á n Antal marosujvári áll. igazgató-tanitó és K i s s Elek miriszlói állami tanitó 100—100 K kitüntető jutalomban részesültek.

A z Emke ösztöndíjas növendéke a budapesti m. kir. áll. Iparművészeti iskolában L i p t a i Sándor Nagyenyedről .

Jogtanácsosunk a néhai M i k s a Zsuzsanna-féle hagyatéki pörben díjtalanul és sikeresen képviselte az Emkét.

Megye i választmányunk tisztikara és választmányi tagjai a régiek. Elnök: Z e y k Dániel ny. főispán, főrendiházi tag; alelnökök: C s a t ó János kir. tan., ny. alispán és gróf B e t h l e n Sándor földbir tokos; titkár és h. pénztáros: G á s p á r János orsz. képviselő, ny. vm. f ő j e g y z ő ; ellenőr: T ó t h Miklós ny. árvaszéki elnök; jogtanácsos: dr. M ü l l e r Jenő ügyvéd .

Nagyenyed, 1908. ápr. 12-én. Gáspár János,

titkár és h. pénztáros.

II. Gyulafehérvár sz. kir. városi választmány. Sz. 38—1908.

Tisztelettel jelentem, hogy a gyulafehérvári fiókkör választmánya az alábbiak szerint van megalakítva:

Elnök: N ó v á k Ferencz; alelnökök: dr. E l e k e s Viktor és Á v é d Jákó; titkár: dr. P é t e r János; pénztárnok: C s e c s k e d y József; ellenőr: D a u b r o v s z k y Gyula; választmányi tagok: B a 11 ó Lázár, B a r u c h Mór, dr. C s e r n i Béla, D e u t s c h Adolf, dr. D e u t s c h Mór, dr. G á l Béla, dr. F e j é r Gerő, dr. H a r t e n b a u m Simon, I m e t s F ü l ö p Jákó, J ó n á s Adolf, K á r p i s János, dr. K ó r o d y Péter, dr. M a y e r Ödön, dr. N á t h á n Bernát, N e m e s Sámuel, P r é z s a Romulus, R a j n a i Ignácz, dr. S z ő c s Ákos , dr. U j f a l u s y József.

A lefolyt évben tartottunk négy választmányi- és egy közgyűlést . Tagsági dijakban befolyt összesen 140 korona, mely összeg a központba beküldetett. A lefolyt évben volt alapító tagunk 12, rendes tagunk 107, ezekből elhalt 7, pártoló tag 1. Gyulafehérvárt, 1908. ápr. 2-án.

Nóvák Ferencz, polgármester, elnök.

III . Balázsfalvi vidéki kör. Sz. 6 - 1908.

Fiókkörünk az 1906. évi nov. hó 25-én tartott közgyűlésén, S á n d o r József t. alelnök-főtitkár, mint a központ kiküldötte jelenlétében alakult újra. Kiemelendő mozzanat, hogy tagjaink számát 22 új taggal gyarapítottuk s további taggyüjtés iránt is tettünk intézkedést. Múlt évi jan. 13 iki választmányi ülésünkön a kör számára munkaprogrammot állapítottunk meg. Változás az, hogy körünk elnöke és alelnöke eddig elfoglalt polgári állásukból megválva, jövőre csak mint egy­szerű polgárok vezethetik fiókkörünk ügyeit , s hogy választmányunk j egyző je körünk területéről eltávozván, egy j e g y z ő i állást egye lő re helyettesités utján töltöttünk be.

A választmány és tisztikar ez idő szerint a k ö v e t k e z ő : Elnök: Szathmári E n y e d y Lajos nyug. kir. ítélő-táblai biró, ü g y v é d ; alelnök: S i m o n f f y Alajos nyug. főszolgabí ró ; h. j e g y z ő : S z e n c z e r József jbirósági j e g y z ő ; pénztárnok: S c h i s s z e l Károly gyógysze ré sz ; választmányi tagok: M e n d e 1 Jakab, T o r n y a Lajos, G i d ó f a 1 v y Pál, P o n g r á t z Simon, D á n i e l István dr. R ó n a i János, dr. R o h o n c z y Béla és M e n d e l Henrik. Dr. T o k o s Géza elköltözött Tövisre a kör területén kivül. C s e r e s n y é s Ödön református lelkész pedig elhalt.

Fiókkörünk alapszabályszerü el lenőrzésével (38. §.), saját f. ü. bizottság alatt működik a balázsíalvi Emke-kisdedóvóda, melyről külön jelentés megy.

A központba szállítottunk a mult közgyűlés óta 42 K-t. Balázsfalva, 1908. márcz. 27-én.

Enyedy Lajos, Szenczer József, elnök. h. j e g y z ő .

IV. Marosujvár vidéki kör. Sz. 1 -908 .

A z évi jelentéshez tisztelettel közlöm, hogy már korábban létezett helyi és járási fiókkörünk olyó hó 12-én d. e. 11 órakor alólirott elnöklete alatt a kir. főbányahivatal tanácskozó helyiségében

újjászerveződött. A helyi értelmiség által szépen látogatott gyűlésben diszelnökké választatott báró K e m é n y Árpád vármegyénk szeretett főispánja, s örökös tiszteleti taggá báró B á n f f y Kázmér alispán. Alelnökök le t t ek : J a n c s ó Lajos ref. esperes, generális director, C s e g e z y Gyula kir. járásbiró és M a g y a r y Mihály kir. bányamérnök ; j e g y z ő : J o v i á n Antal áll. isk. igazgató ; titkár : dr. J a n c s ó Ödön kir. bányafőorvos; pénztárosok: D u n s z t Gyula és B o r b é l y János; ellenőr: B i n d e r József fő szo lgab í ró ; számvizsgá lók: L á n g Aurél kir. számtanácsos és B e r n h a r d t Arnold kir. számvizsgáló.

Ezenkívül helyből és a vidékről e g y 100 tagu választmány alakíttatott, mely a tisztikarral együtt egyszersmind az Emke folyó évi június hó 8-án, pünkösd másodnapján Marosujvárt tartandó X X I V . rendes közgyűlése rendező-bizottsága is lesz. A közgyűlés meghívóját és egyéb részleteit e bizottság, il letve fiókkörünk nevében külön fogom beküldeni.

A központot az alakuló közgyűlésen S á n d o r József t. alelnök-főtitkár képviselte. Marosujvár, 1908. április hó 12-én.

Szabó Albert, m. kir. bányatanácsos, főbányahivatali főnök.

V. Besztercze-Naszódvármegyei választmány. Sz. 7 - 1 9 0 8 .

A z E. M. K E. Besztercze-Naszódvármegyei választmánya újraalakulása czéljából a folyó évi április hó 8-án a „Beszterczei K ö r " helyiségében közgyűlést tartott, melyen gróf L á z á r Árpád főispán elnökölt, aki a szép számban megjelent tagok üdvözlése után jelezte a közgyűlés czélját s azt megnyitva, fölkérte titkárt, hogy a választmány utolsó éveiben történt működéséről a jelentést előterjeszteni szíveskedjék. '

— 31 —

M i h á l y Gábor titkár erre a következő jelentést terjesztette e lő : „Tisztelt Közgyűlés ! Három év után ismét eljött az az idő, hogy az Emkének e vármegyé­

ben való működéséről beszámolhatunk. H o g y ezt eddig nem tettük, annak oka egyrészt az ezelőtt 3 évve l kezdődött feldúlt politikai viszonyokban keresendő s másrészt pedig abban, hogy a választ­mánynak hosszas időn át volt ügybuzgó elnöke, T a m á s Károly táblabíró elhalálozván: a megyei választmány elnök nélkül maradt. Három év után tehát csak most jutottunk abba a nyugodt hely­zetbe, hogy vármegyénk főispánja, gróf L á z á r Árpád úr, aki különben az Emke ügyeit már évek óta szolgálja s mint a beszterczei E m k e-ó v ó felügyelő bizottságának is elnöke, már régi idő óta kiváló eredménynye! vezet i az ó v ó ügyeit , az Emke Igazgató-választmányának felkérésére szives volt a mai alakuló közgyűlést egybehívni .

Ez alakuló közgyűlésen is kötelességnek tartom röviden egy kis beszámolót tartani, mett ellenben sokan azt hihetnék, hogy az Emke ügyei e megyében a múlt években pihentek. Pedig nem ugy áll a dolog, mert a múlt években is f igyelemmel kisértük a megye területén a culturális ügyeket.

L e k e n c z é n Emke segélylyel létesítendő állami iskola iránt a lekenczei érdekeltek kérést adtak be, az a központhoz beterjesztetett s a központ az iskola épitésére 12.000 K-t meg is sza­vazott. A z ügy a vallás- és közokt. m. kir. minisztériumhoz került, hol azonban döntés még mai napig sem történt. Ezért ez ügynek megsürgetését tisztelettel javasolom.

Felügyeltük a területünkön levő összes dalosköröket és könyvtárakat, azok működéséről a központnak jelentés tétetett s az ügybuzgó dalosköri vezetők részére 1907. évben 150 K jutalom eszközöltetett ki, melyből 50—50 K jutalmat nyertek B a c h e r t Endre óradnai, J ó z s a Márton nagysajói és Z s i g m o n d Albert tacsi dalosköri vezetők Ezen kívül 50 K adatott dalosköri felsze­relésekre a s ó f a l v i daloskörnek és 40 K a n a g y s a j ó i Emke-Otthonnak, mely összeget nevezett Otthon egy harmónium beszerzésére fordította. A jutalmakat a megyei tanitó-egyesület közgyűlésén a megyei kir. tánfelügyelő osztotta ki, s a nyugták beküldésével az összegek a központnak elszá­moltattak.

A múlt évben külföldi turistái szempontból beszereztettek e v á r m e g y e n e v e z e t e s p o n t j a i n a k képei, s a központhoz azok is beküldettek.

A n é v m a g y a r o s í t á s o k tárgyában küldött Emke-nyomtatványok nyilvántartásba vétet­tek, s azok alapján e g y névmagyarosítás is eszközöltetett.

Előterjesztésünkre a központ a „Beszterczei Székely-Társaságnak" iparostanonczok elhelye­zésére a múlt 1907. évben is — immár 4-ik éve — 300 K-t adott, a f. évben pedig 200 K segélyben részesítette az ugyan e czélra kiadott „Székelyek a költők dalaiban" cz művet s felvette az Emke-népkönyvtárak jegyzékébe is.

Ezen fontosabb ügyeken kivül még számos más kisebb ügy nyert elintézést és pedig az 1906-ik évben elintéztetett 12 féle, 1907-ben 32 féle ügy.

A z 1906-ik évben beküldetett a központba 123 K s 1907-ben 108 K tagsági dij. A tagok közül eltávoztak 8-an, kik a központnak bejelentettek. Elhalt T a m á s Károly vál. elnök és M o l n á r Albert alapító tag, kiknek emlékét a választmányi j egyzőkönyvben megörökiteni indítványozom. A tagok száma jelenleg 40 És pedig alapító: 1 , rendes: 32, pártoló: 2 s ingyenes: 5.

Közgyűlés a jelentést az abban foglalt indítványokkal együtt egyhangúlag elfogadta. E jelentés után a f. évi költségvetés 157 K 40 f bevétellel, 145 K 40 f kiadással s 12 K

pénztári maradványnyal elfogadtatott. Ezek után a tisztikar és választmány a következőleg alakíttatott meg: Elnök: gróf L á z á r

Árpád főispán; alelnök: G u z m a n János; titkár: M i h á l y Gábor; j e g y z ő : S e b . e s t y é n József; pénztáros: R o h r l i c h Ede; számellenőr: T ö r ö k Alber t ; számvizsgálók: T e r g o v i c s Ede és S z e n t p é t e r i János; jogtanácsos: dr. B r e c h e r József; választmányi tagok le t tek: B i s z e Alajos, C z v a j n a József, dr. H a j n a l Géza, K e n d e f i Domokos, K ö r ö s s y Bertalan, dr. M a r s e l e k Béla, dr. P o l c z Rezső , E r á n o s z Ferencz, F i r t o s Dénes, K e l e m e n Károly, B r e c h e r Hermán és B a l á z s József.

Női választmány: B i s z e Gizella, B r e c h e r Júlia, dr. B r e c h e r Józsefné, dr. H a j n a l Gézáné és K e n d e f i Domokosné.

A z ó v ó felügyelő-bizottságba beválasztattak: G u z m a n János, C z v a j n a József, dr. B r e c h e r József, E r á n o s z Ferencz, dr. H a j n a l Géza orvos , S e b e s t y é n József, S z e n t ­p é t e r i János és T e r g o v i c s Ede.

— 32 —

Miután még a múlt évi számadásoknak a megvizsgálására az ujonan megválasztott szám­ellenőr és számvizsgálók felkérettek: elnöklő főispán a megjelenteknek köszönetet mondva, a köz­gyűlést bezárta.

Besztercze, 1908. ápr. 9-én.

Gróf Lázár Árpád, Mihály Gábor, elnök. titkár

V I . Ó r a d n a vidéki kör. Sz. 40—908.

Miután nyugalomba vonultam és ennek következtében lakást is változtattam, kérem, hogy elnökké új tagot kijelölni s illetve a fiókot most már újjászervezni méltóztassék.

A fiókkör vezetése alatt álló Emke-népkönyvtár és daloskör ügyeiről felhívásomra S t u r a v i c s Antal áll. isk. igazgató külön teszi meg a jelentést.

Besztercze, 1908. márcz. 27-én. Guzman János,

ny. m. kir. bányatanácsos, elnök.

VII . B r a s s ó v á r m e g y e i vá lasz tmány . Sz. 5—908.

Megye i választmányunk területén Brassóban már 3 Emke-óvódát adtunk át állami kezelésbe: u. m. a belvárosit, bolonyait és bolgárszegit , mely utóbbit a központ 10 éven át 4 — 400, összesen tehát 4000 K-val segítette; az utolsó részlet folyó évi október hó 1-én jár le. A belvárosi óvoda a központban kezelt N a g y István-féle 4000 és gróf B e t h l e n András féle 1000 K-ás alapítványok kamatait tanévenként é lvezi . Brassóban felügyeletünk alatt működik egy daloskör s 7 Emke-nép-és ifjúsági könyvtár; a 8-ik a cselédkönyvtár, melyet stintén az Emke létesített. A vármegyében működik még ezenkívül 9 Emke-népkönyvtár és 5 Emke-daloskör.

A helyi Székely-Társaság 1905. november 27-ikétől 4 évre székely iparos tanonczok elhelye­zésére megyei választmányunk utján és ellenőrzése mellett az Emke-központtól évi 1000—1000 K segélyt kap. E segélyből az 1907. évben 74 székely iparos tanoncz részesült ruha, lábbeli, fehérnemű és kalap ellátásban, 2 növendék pedig ösztöndíjban a in. kir. faipari szakiskola rendes tanulói sorában.

Választmányunk előterjesztésére C h ó s z G y ö r g y r. kath. és Z a j z o n János áll. tanitók a múlt közgyűléstől egyenként 75—75 K kitüntető jutalomban részesültek. A jutalmat alólirott elnök a brassómegyei ált. tanítótestület 1907. évi május 23-iki brassói közgyűlésén, mint a testület tiszte letbeli tagja, beszéd kíséretében ünnepélyesen adta át a kitüntetetteknek. Ugyancsak választmányunk előterjesztésére a központ T ó t h p á l János predeáli áll. ig.-tanitót az Eötvös-alapnál kezelt 100 K-ás Gyertyánffy-féle jutalmában részesítette.

A brassói iparos-ifjak önképző egyle te fennállásának 25 éves évfordulója alkalmából 1907. évi decz. hó 26-án megtartott ünnepélyes közgyűlésen és zászlófelavatási ünnepen ugy az Emke központi választmányát, mint fiókválasztmányunkat és külön felkérés folytán — a Felsőmagyarországi magyar közművelődési egyesületet is alólirt képviselte és a zászlóba szöget vert ezzel a kijelentéssel: „ A z Emke már magában önálló jelszó, je l ige , fogalom. Jelenti az erdélyi magyarság egységét , erejét, előretörő hatalmát, fejlődését. Ennek nevében üdvözlöm az ünneplő egyesületet."

Egyébiránt a választmány jelenleg újjászervezés alatt áll, aminek keresztülvitelére a központi Igazgató-választmány folyó évi jan. hó 12-iki üléséből 15. j egyzőkönyv i szám alatt gróf M i k e s Zsigmond főispán urrai egyetemben alólirottat kérte fel A z újjászervezésig is igyekeztünk az idén is, mint az előbbi években a folyó ügyeket ellátni, a központnak javaslatokkal szolgálni, a vett meg­bízásokat teljesíteni és a j ö v ő alakulást előkészíteni, mire nézve remélem, hogy vállvetett törekvé­sünk a mostani nehéz idők daczára is sikert fog aratni.

Brassó, 1908. évi ápr. 14 én. Dr. Vájna Gábor,

ügyvéd, alapító tag, elnök.

— 33 -

VIII . Hétfalusi fiókkör. Sz. 5 - 9 0 8 .

Van szerencsém az Emke Hétfalusi fiókkörének múlt évi működéséről szóló jelentésemet az 1908. márcz. 15-iki közgyűlés j egyzőkönyvében tisztelettel beterjeszteni

Bácsíalu, 1908. ápr. 2-án. Kiss Béla,

j e g y z ő .

Jegyzőkönyv. (Kivonatosan közölve . )

Jelen vannak: K i s s Árpád lelkész, mint elnök, D ó n á t h Sándor, S i p o s János, S á n e k Gyula, K e l e m e n G y ö r g y , H e n t e r Gábor, K i s s Béla lelkész, G á s p á r Gyula, D e á k Sándor lelkész, S ü k ö s d Zsigmond, P a i z s György , K o c s i s János, id. B o r c s a Mihály lelkész.

1. K i s s Árpád lelkész megnyi tó beszédében hosszú sorozatát emliti fel azoknak az intéz­kedéseknek, melyeket az Emke foganatositott.

2. Elnök felhívására K i s s Béla lelkész, mint az Emke titkára felolvassa jelentését. A jelen­tés hosszabb hazafias bevezetés után, hivatkozva B a r t h a Miklós 1885. évi kolozsvári márcz. I 5 i k i beszédére, abból az Emkét i l letőleg ama mondatot idézi, mely szerint: „ A feladat bölcsessége abban áll, hogy (a közjogi és nemzetiségi kérdésben) találkozási pontokat keressünk, s mi e lég botorul a bot­rányköveket keressük fel. A magyar -egyle t eszméje, ugy a miként az az erdélyi részekben kon­templálva van, hitem szerint az első helyes lépés e végze tes tévedések eloszlatására."

A miből — úgymond a jelentés — világosan következik, hogy az Emke sokkal nagyobb, szélesebb körű és ideálisabb czél megvalósítására hivatott, mint akármely más politikai párt. Ezek részéről tehát támadtatni hálátlan és hazafiatlan cselekedet. De ebből aztán az is következhetik, hogy az Emke, vagy annak akármely fiókköre, ha ezen kötelezettségének megfelelt , akkor idejét nem töltötte hiában, s tehát azok fenntartására nélkülözhetetlen szükség van továbbra is. A Hét­falusi fiókkör is teljesítette szerény feladatát. Igyekezet t ápolni a legszentebb erényt: a h a z a f i a s é r z é s t abban a körben, melybe helyeztetett. E végből az elmúlt esztendőben tartott három gyű­lést. E g y közgyűlést és két választmányi ülést. A közgyűlés most e g y éve márcz. 15-én tartatott meg. Ezen a titkári jelentés után a pénztárnok olvasta fel számadását, mely szerint az 1906. év végén tagsági dijakból befolyt 92 K, melyből a központnak 69 K küldetett be. Házi pénztárban maradt 23 K . Összes bevétel 134 K 87 í; összes kiadás 109 K 59 f; pénzkészlet 25 K 28 í; takarékpénztárban 103 K 77 f. Házi pénztár vagyona 129 K 5 f. Elnök ezen az ülésen fejezte ki köszönetét azoknak a szereplőknek, akik mint a nemes ügy közkatonái az Emkét hivatásában gyámoli tva, e helyen is megörökítést érdemelnek. E z e k : K i s s Árpád, D e m e s Péter, J ó n á s András lelkészek, K o c s i s János igazgató-tanitó és végül a Hosszufalusi önk. tűzoltó egyle t és annak zenekara. Legértékesebb jutalmuk legyen az az örömérzés, mely a hazafiság szent eszméjének szolgálhatásából íakadott lel­kükben. Az egyik választmányi ülést a magyar nemzet nagypéntekének, okt. 6-ának közeledte hozta létre szept. 19-én. Kimondatott, hogy ott künn a hervadó természetben, a fakult oszlopkőnél az elhulltak pormaradványai felett, okt. 6-án gyász nemzeti-ünnep rendeztessék. Ez ünnepélyen a hála­áldozat tüzét meggyújtották, lángra lobbantották id. B o r c s a Mihály 48-as honvéd, imájával, dr. S ü k ö s d Zsigmond ügyvéd, ünnepi beszédével, D e m e s Péter lelkész és S i m o n Anna tanítónő, szavalataikkal és ismét a Hosszufalusi önk. tűzoltó egyle t zenekara. Ott volt ez ünnepélyen min­denki. A pártkeretek ledőltek s a szent emlékezésben e g y g y é forrott Négyíalu magyarsága. A má­sodik választmányi ülés febr. 9-én tartatott, melyet a márcziusi szellőfuvás közeledte tett szükségessé. Ezen az ülésen határoztuk el a mai lelkesítő szép ünnepélyt, nemes szereplőivel egyetemben. És most várjuk az idők forgását s az ujabb ünnepléseket. És ennek a gyönyörű munkának, ennek a felemelő hazafias működésnek szerzője: az E m k e ! Igen az E m k e : a múltban, a jelenben s ha Isten segít, a jövőben is.

A titkár jelentése után D ó n á t h Sándor felszólalására, ugy az elnök, mint a titkár jelen­tésében érintett támadásokra vonatkozólag, melyek az Emke Hétfalusi fiókkörét is érték, a közgyű­lés egyhangúlag kimondotta, hogy azok felett egyszerűen napirendre tér.

4 E határozat után P a i z s György , az Emke régi és kipróbált pénztárnoka terjesztette e lő nagy gonddal összeállított jelentését, melyet S i p o s János és D ó n á t h Sándor vizsgáltak felül;

— 34 —

A ) Tagsági dijak számadása: 23 tagtól befolyt 92 K, mely összegből a központnak elkülde­tett 69 K, a házi pénztárnak visszamaradt 23 K.

B) Házipénztár számadás. Pénzmaradvány az 1906. évről 129 K 5 f. A tagsági dijak után 25"/o 23 K. Okt. 6-án rendezett ünnepély gyűjtése 24 K 50 f. Takarékbetétek után kamat 4 K 7 1 f. Összesen 181 K 26 f. Kiadás 40 K 94 f, mely összegből 108 K 48 f takarékpénztárban van, igy készpénz 32 K 46 f.

5. Miután a közgyűlés elhatározta, hogy a jelenlegi szereplőknek köszönetet szavaz, mely­ről Z o l t á n n á K ó t h y Mariska urnő külön j egyzőkönyv i kivonattal értesíttessék, K i s s Árpád elnök azzal a buzdítással zárta be az ülést, hogy a fiókkör, a hazafiság érzésének ébrentartására és fokozására, mint a múltban, ugy a jövőben minden nevezetes alkalmat ragadjon meg s tartsunk össze továbbra is. Jelen j e g y z ő k ö n y v hitelesítésére S i p o s János és D o n á t h Sándor küldettek ki.

K. m. f. Kiss Árpád s. k. Kiss Béla s. k.

elnök. j egyző .

Sipos János s. k. Dónáth Sándor s. k. h. b. t. h. b. t.

IX. Csikvármegyei választmány.

Elnök: M i k ó Bálint v. b. t. t , ny. főispán. Alelnök: B e c z e Antal ny. alispán. Titkárok: P á l Gábor r. kath. főgimn. igazgató és B a r t a l i s Ágos t főszolgabíró. Pénztáros: D á j b u k á t Jakab vm. számvevő.

X. Gyergyóvidéki kör. Sz. 5 - 9 0 8 .

Fiókkörünk a lefolyt cyklus alatt a határszéli magyar iskolák felállítása érdekében fáradozott. Továbbá arra törekedett, hogy a tagok között és a társadalomban is az Emke hazafias ügye

iránt fokozottabb érdeklődést keltsen, j e l ezve , hogy az Emke ezt Gyergyótó i megérdemli, mert nemcsak magyar állami és magyar nemzeti szempontból tett sok jót Gyergyóva l , létesítvén többek közt 4700 korona áldozattal az immár szépen működő gyergyóbékás i áll. iskolát: de humánus célra is áldozott, mikor a legutóbbi inség alkalmával 400 korona segélyt nyújtott az arra szorultaknak.

Ezeken kivül a kör: beléletében anyagi ügyeinek rendezését végez t e és tagjai névsorának tisztázását eszközölte, mivel az utóbbi években ezek között sok változás állott be.

A fiókkör tisztikara: E lnök : F e r e n c z i Károly főesperes-plebános, a F. J. r. lovagja ; a le lnök: G ö r ö g Joáchim ; titkár és ideiglenes pénztáros : S á n t h a A l b e r t ; e l l enőr : S i m o n Adám. Választmányi t agok : J u h á s z Károly, dr. T i l t s c h e r Ede, dr. F e j é r Dávid, P u s k á s Adolf, dr. D o b r i b á n Antal, M e r z a Vilmos, O r e l Dezső, P u s k á s József, T a k ó János, F e r e n c z i István, K o v á c s Ignácz, V é r t e s Lajos, M é l i k Bogdán.

A tagok száma : Alapító 3, rendes 34, pártoló 1, dij nélkül való 12. Gyergyószentmiklós , 1908. ápr. 10-én.

Ferenczi Károly, Sántha Albert, elnök. titkár.

XI. Fogarasvármegyei választmány. Sz. 54—908.

Miután a központ folyó évi január hó 12-én 6. j egyzőkönyv i szám alatt kelt határozatával ' •"egyCM választmányunk élére S z é l i József főispán urat kérte fel, ennek következtében választ­mányunk újjászervezés alatt áll. O Méltósága az elnökség elfogadására késznek nyilatkozott.

Fogarasi kisdedóvódánk a folyó tanévben is, immár 19-ik éve , 400 kor. segélyben részesül; s választmányunk előterjesztésére a tavalyi közgyűlésen P á p a y József fogarasi reí. igazgató-tanitó 100 korona kitüntető jutalmat kapott. E jutalom fiókválasztmányunk utján kézbesittetett.

— 35 -

A z Emke ösztöndíjas növendéke a budapesti m. kir. áll. Iparművészeti iskolában S á r o s s y Róbert fogarasi iíju.

Pénztárosunk V á r n a y Sándor kir. erdőmester a központba 90 koronát szállított. Fogaras, 1908. április hó 11-én.

Pánczél Károly, ref. lelkész, alelnök.

XII . Orbai járási kör. Sz. 1-908.

Fiókkörünk területéről készséggel jelenthetem, hogy az itteni Emke-népkönyvtárt nagy mértékben vette igénybe a helyi gazdaközönség, és a dalkör újra szerveztetvén, működését meg kezdette.

Kovászna, 1908. márcz. 28-án. Hollaky Attila,

ny. főszolgabíró, földbirtokos.

XIII . Hunyadvármegyei választmány. Sz. 1—908.

A választmány újraalakulása melyet a változott politikai és társadalmi viszonyok tettek szükségessé, a központ intézkedésére folyamatban van. A d d i g is minden ügyet alólirt választmányi elnök a titkár közreműködése mellett v é g e z el .

Az a r a n y i állami iskola létesítésére az Emke által 14.045 korona 88 fillér összeg enge­délyeztetet t ; az építkezés előkészítése folyamatban van; a késés .oka az, hogy az építési engedély kieszközlése és az épités vállalatba adása körülményes formaságokhoz van kötve, azonban remélhető, hogy mielőbb be lesz fejezve az építkezés is.

A v a j d a h u n y a d i Emke-óvóda szépen működik; je lenleg államosítás alatt áll. A régi épületnek e g y másik kincstári épülettel való kicserélését a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr már megengedte s legközelebb át is veszi a kir. tanfelügyelő s az államosítási eljárás ezzel — a korábban szintén államosított petrozsényi és a lgyógy i Emke-óvók után — a befejezéshez jut közelebb.

A z Emke 600 korona segé lyével a lefolyt tanévben az aranyi, boiczai, harói, hosdáti, lozsádi és nagyrápolti g y e r m e k m e n e d é k h e l y e k tartattak fenn.

A vá rmegye területén 10 Emke-népkönyvtár és ugyanannyi daloskör működik. Ezek közül az Alpestesen, Csernakereszturon, Brádon, Harón és Rákösd községekben megalakult Emke i f j ú ­s á g i d a l o s k ö r ö k a legszebb eredménynyel működnek és különböző hangszereiken, meg dalár­dáikban megszólaltatott nóta szivből-szivhez hatva — táplálja a magyar érzést, bámulókat és hódolókat szerez a szép magyar nyelvnek és dalnak. H o g y a magyarosodás terén mily hatással vannak ezek az Emke-ifjusági egyesületek, annak illustrálására legyen szabad itt feljegyeznünk, hogy például Csernakereszturon csak a közel múlt napokban 29 család a gör . kel. hitről áttért a református vallásra. Ugyanott még több család jelentette be már az áttérési szándékát. Nem hagyhatjuk meg­jegyzés nélkül azonban azt sem, hogy ezen szép eredmény elérésében dicséretreméltó és fáradságot nem ismerő tevékenységgel működik a hazafias szellemtől áthatott derék tanítói kar is. Választ­mányunk előterjesztésére a múlt közgyűléstől F i l ó Ferencz gurabárzai bányatársulati tanitó és G a á l István brádi áll. ig.-tanitó 100—100, H e r e z e g András borbátvizi áll. ig.-tanitó pedig 50 korona kitüntető jutalomban részesültek. A z átadást alólirott elnök eszközölte. A z Emke áldozat­készségeért a kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter úr O Nagymél tósága múlt évi július hó 2-án 71.972. sz. alatt kelt magas leiratával: őszinte elismerését és köszönetét nyilvánította.

A n é v m a g y a r o s í t á s terén az Emke által kibocsátott általános tájékoztató hatásaképen tudható be, hogy Kotoroj Péter felsőcsertési áll. tanitó Keményre , Gyura János birtini tanitó Gyulaira, Neuman Károly piskitelepi áll. elemi iskolai igazgató-tanitó Nemesre , Roksza Athanáz fehérvizi

— áé —

községi tanitó Rónaira magyarositotta nevét. A névmagyarosítás engedélyezéséért folyamodott Hermán Kálmán épület- és mübutor-asztalos, továbbá Kohn Ignácz és Steiner Fülöp pinczér: ezeknek az ügye azonban még elintézés alatt áll.

Déva, 1908. márcz. 29 én.

Dénes Károly, Szentiványi Lajos, kir. tanfelügyelő, elnök, megyei al jegyző, titkár.

XIV. Hajdú vármegyei és Debreczen sz. kir. városi választmány.

Sz. 310—908.

F. évi márc. 21-én 174—908. sz. alatt kelt nagybecsű megkeresésére van szerencsém tiszte­lettel jelenteni, hogy a tisztikar és választmány tagjai ma is a múlt évi kimutatásban feltüntetett egyének, u. m.: S i m o n í í y Imre kir. tanácsos, ny. polgármester, elnök; V e s z p r é m y Zoltán főispán és K o v á c s József polgármester alelnökök; M á r k Endre titkár és jogtanácsos; D a l m y Barna megyei árvaszéki j e g y z ő , j e g y z ő ; B é s z l e r Károly városi árvaszéki elnök, pénztáros; R o n -c s i k Lajos városi főszámvevő, ellenőr. Egyedüli változás az, hogy fiókunk alapítása óta, tehát 1890. jan. 19-ikétől kezdve, közel 20 éven át kiváló buzgó jegyzőnk, P é t e r Gábor Debreczen sz. kir. város vásárfelügyelője f. évi jan. hó 13 án elhalt; őt fiókunk nevében temetése alkalmából el­búcsúztattuk s az Emke központi Igazgató-választmánya f. évi márcz. 12-iki üléséből — emlékének jegyzőkönyvi megörökítése mellett — a gyászo ló családhoz részvétirat intéztetett. Ezenkívül a választmányból elhaltak: N e m e s Kálmán ügyvéd , alapító tag; B e k é n y Péter és dr. B o d a Gyula máv. pályaorvos, rendes tagok.

Fiókválasztmányunk a lefolyt évben is, ugy mint kezdettől, az Emke anyagi támogatására szorítkozott. Jogtanácsosunk a központot az özv . H e g y i Mihályné-féle hagyatéki ügyben képviselte.

Debreczen, 1908. ápr. 5-én. Márk Endre,

ügyvéd, a Tiszántúli ref. egyházkerület és a Debreczeni ref. coll. ügyésze, fiókválasztmányi

titkár és jogtanácsos.

X V . Szászvárosi fiókkör.

F o l y ó évi 174. sz. iratára tisztelettel tudatom, hogy az Emke szászvárosi fiókköre a válto­zott v iszonyok következtében újjászervezés alatt áll. A szervező gyűlés ép mára volt összehiva; de közbejött akadály — a reí. egyházkerületi közgyűlés — miatt a j ö v ő vasárnapra maradt.

Ha a szervezkedés megtörtént, az eredményről azonnal értesitni fogom. Szászváros, 1908. ápr. 5-én.

Dósa Dénes, elnök.

XVI . Kis-Küküllövármegyei választmány. Sz. 4—908.

Van szerencsénk a választmány titkára által szerkesztett, múlt évre vonatkozó rendes évi jelentést az alábbiakban megküldeni.

Dicsőszentmárton, 1908. márcz. 27 én.

Báró Kemény Ákos, Dr. Szentmiklósy László, főispán, elnök. titkár.

Titkári jelentés az 1907. évről.

A S z á s z e r n y é n az Emke 12.000 K segélyével emelendő áll. iskola ügyének vég leges és sürgős rendezése tárgyában választmányunk a kir. tanfelügyelőhöz és az erzsébetvárosi főszolgabíró­hoz előterjesztést intézett. Örömmel jelenthetem, hogy az iskolaügy vég leges rendezéséhez igen

— 37

közel jutottunk s előreláthatólag rövid idő kérdése, hogy ez iskola megkezdje magyar nemzeti fon­tossággal biró kulturális misszióját.

Előterjesztést tettünk a központhoz a pócsfalvi áll. és a csüdőtelki ref. iskola építése tárgyá­ban is: azonban a költségvetés kimerülése következtében az idén ez a kérdés nem volt tárgyalható. Kilátásba helyeztetett azonban az előterjesztések annak idején leendő megismétlése esetén a kérés lehető teljesítése.

Választmányunk abból a czélból, hogy az eddigi ötletszerű működés helyett eredményesebb munkása lehessen a magyar kultúrának, hosszasabb időre szóló m u n k a t e r v megszerkesztését vette czélba. E végből megkereste a vá rmegye elsőfokú közigazgatási hatóságait a saját részükről sür­gősen megvalósitandóknak vélt feladatok közlése érdekében. Sajnos, mindezideig csak dr. I s z l a y Dezső hosszuaszói szolgabíró küldötte be hozzánk fennti tárgyú észrevételeit .

A magyar kultúra nemzetiségi vidéken hosszas éveken át való sikeres terjesztésének anyagi elismerése érdekében választmányunk indokolt előterjesztésére az Emke közgyűlése A g y a -g á s i Sándor dicsőszentmártoni állami elemi iskolai tanítót 100 K jutalomban részesítette. 50 K jutalomban részesült a választmány javaslatára elmúlt év folyamán J ó z s e f Dénes dombói unitárius tanitó is, ki a népkönyvtár szervezése, az olvasás, önképzés népszerűsítése terén tüntette ki magát, nagy szorgalommal, fáradhatatlan buzgalommal, lelkesedéssel.

A z Igazgató-választmány által beindított n é v m a g y a r o s í t á s t mozgalomban a fiókválaszt-inány is résztvett. A z Emke által fáradságos utánjárás alapján egybeállított és a névmagyarosításra vonatkozó szabályszerű kérvénymintákból és hiteles útbaigazításokból a fiókválasztmány 50 példányt juttatott pártoló és buzdító felhívás mellett Kisküküllővármegye elsőfokú közigazgatási hatóságaihoz.

A z Emke-központ a szőkefalvi református tanítónak fizetéskiegészités czimén az év elején kiutalt félévi 250 korona segélynek nyári gyermekmenhelyek létesítésére leendő felhasználását enge­délyezte, tekintettel arra a körülményre, hogy említett felekezeti tanitó időközben a rendes állam­segélyét megkapta s igy az Emke utján való segélyezése fölöslegessé vált. Ez összegből 130 K a d o m b ó i , 100 K a b e t h l e n - s z e n t m i k l ó s i n y á r i g y e r m e k m e n h e l y , 20 K a választmány nevelési alapjára fordíttatott. Említett mindkét helyen a gyermekmenhely a nyári szünidei két hónapon működött, működésük áldásosaknak bizonyult. A 20 K nevelési alapból az Emke-fiókválasztmány által nevelt S z á s z József csüdőtelki illetőségű kolozsvári tanitóképezdei növendék útiköltsége egészben s íelszereltetésének költsége kis részben kielégíttetett.

Választmányunk mult év folyamán tervbe vette, hogy f igyelemmel fogja kisérni a környé­ken fekvő iskolák ama hallgatóit, kik nagy lelkiismeretességgel, szorgalommal, tanulási vágygya l magukat kitüntetik s akiknek kisebb iskolai végzet t ség után nem áll módjukban tehetségeiket tovább fejleszteni s ezen tanulók további érvényesülését, amennyire erkölcsi és anyagi ereje engedi, elő­segíti. E tervhez képest a dicsőszentmártoni állami polgári íiu iskolát kitűnő sikerrel e lvégzet t két tanulónak, V i r á g Gábornak és S z á s z Józsefnek a kolozsvári állami tanítóképzőbe ingyenes helyekre való felvételét a vá rmegye főispánjának, báró K e m é n y Ákosnak közbenjárásával biztosította és elhatározta a választmány, hogy tekintettel S z á s z József csüdőtelki lakosnak teljes vagyontalan­ságára, nevezettnek neveltetésével járó kiadásokat mindaddig fedezi, míg erre segélyezett érdemesnek mutatkozik. E czélra az Emke-központ választmányunknak múlt évre 100 K-át engedélyezett . A S z á s z József neveltetésével járó kiadásokat a választmány az Emke-központ, a Vörös-Keresz t -Egyle t megyei fiókja s a helybeli társadalom által nyújtandó adományokból akarja fedezni.

A vámosudvarhelyi Emke iskola gondnokságának megkeresésére választmányunk felkérte C s a t ó Gábort, Kisküküllővármegye alispánját, hogy a vámosudvarhelyi Emke-iskola falának az időszaki csapadék-vizek káros hatásától való megvéde lmezése czéljából szükséges árokburkolási munkálatokat a vármegyei költségvetés terhére engedélyezze . C s a t ó Gábor alispán űr készséggel engedett kérelmünknek s választmányunk ügyei iránt múltban tanúsított állandó érdeklődése és jóin­dulata nyilvánult meg abban az eljárásában is, hogy a kért munkálatokat a megye terhére engedélyezte.

A kir. vallás- és közoktatásügyi kormány választmányunk újonnan beállított könyvtárát kérel­münkre B a l o g h Pál: „ A népíajok Magyarországon" czimü munkájával és mellékleteivel gazdagította.

A z egyesület mult évi kolozsvári közgyűlésén választmányunkat S á n d o r Kálmán alelnök képviselte.

— 38 —

Végül íelemlJtem, hogy az 1907. évi X X X V I I I . t.-cz. végrehajtása tárgyában kiadott minisz­teri utasítás értelmében G e c s e Gyula vámosudvarhelyi Emke tanitó is az előirt hivatalos esküt, az Emke képviseletében az eskütételi aktuson megjelent választmányi titkár jelenlétében letette.

Dr. Szentmiklósy László, titkár.

XVII . Kolozsvár sz. kir. városi nőválasztmány. Sz. 15 908.

A z Évi jelentéshez készséggel közlöm, hogy a vezetésem alatt álló nőválasztmánynyal a kolozsvári Nemzet i színház megnyitására kívántuk előadni a dr. S z á d e c z k y Lajos tervezte erdélyi történelmi élőképeket. A z idő rövidsége miatt azonban - daczára az e tárgyban tartott összejöve­teleknek — ezt a nagyszabású előadást előkészíteni nem lehetett. De fennmarad, hogy az egyesület negyedszázados jubileuma alkalmából a j ö v ő évben akár ezt az érdekes történelmi képletet elő­adjuk, akár e g y másik alkalmi rendezést szervezzünk és létrehozzunk.

Buzgólkodtunk a Petőfi-társaság által létesítendő Petőfi-ház czéljaira is. Kolozsvár , 1908. ápr. hó 12-én.

Báró Bánffy Zoltánné - Gróf Teleki Erzsébet, elnök.

XVII I . Kolozsvármegyei választmány. Sz. 174—908.

Ügye i t megegyezésszerü leg az Igazgató-választmány kezeli . Ko lozsvármegye területén működnek az a r a n y k u t i , k i s s e b e s i , m a g y a r n a g y z s o m b o r i és m a g y a r ó k e r e k i önálló Emke-iskolák, melyek folyó évi központi költsége 7006 korona 14 fillér. E megye területére a következő áll. iskolaépítő segélyek utaltattak ki, illetve szavaztattak m e g : U z d i s z e n t p é t e r 24.000, V a j d a ka m a r á s 18.000, V i s t a és V i s a 12 -12.000 K, összesen 66.000 K. Szerződéses 32 évi segélyt élveznek a: kajántói ref. iskola 60, pusztakamarási reí. iskola 30 és uzdis/.entpéteri reí. körlelkész 200 koronát. A Kolozsvár-monostori iskolák tanulói kapják a szentistváni Nemes János-féle 4000 koronás és a kolozsvári Honvéd-egyle t a néhai Veress Ferencz-féle 1000 K-ás alap kamatait. A patai áll. iskola convictusa, az ördögkereszturi áll. gyermekmenedékhely és a boncz-hidai állat , termény-, háziipar- és gépkiállítás a í. közgyűlési évben egyenként 50—50 K segélyben részesültek. A m e g y e területén szervezve működik 28 népkönyvtár és 10 daloskör. A magyarkályáni Emke-birtok bérletét a vajdakamarási reí. magyarok kapták meg.

Kolozsvár , 1908. ápr. 12 én. Gróf Béldi Ákos,

elnök.

XIX. Kalotaszegi kör. Sz. 12—908.

Tb . e lnök: Báró J ó s i k a Samu Ő Felsége személye körüli volt m. kir. miniszter; elnök: G y a r m a t h y Zsigmond, kir. tanácsos, takarékpénztári vezér igazga tó ; alelnökök: B a r c s a y Domokos nagybirtokos, S z a b ó Gyula nagybirtokos; titkár és pénztárnok: K o l e s z á r Lajos, áll-polg. isk. igazgató ; j e g y z ő : R a v a s z György , áll. polg. isk. tanár.

Választmányi tagok (a kör területén lakó alapító tagokon k ívü l ) : I g n á c z Károly reí pap, dr. A l b r e c h t Lajos ügyvéd , K i r á l y i József takarékpénzt, pénztárnok, F e k e t e János áll. isk. tanitó, S c h w e i g e r Nándor gyógyszerész , B e r g e r Adolf fakereskedő, L o b Enzel íakereskedő.

Körünk területén működnek a k i s s e b e s i , m a g y a r n a g y z s o m b o r i és m a g y a r ó ­k e r e k i E m k e - i s k o l á k melyekről külön jelentés megy.

A b á n f í y h u n y a d i E m k e-d a 1 o s k ö r, mely az 1904. évben szerveztetett , ez évben is igen szép sikerrel működött azon az alapon, melyet P e l l e József áll. polg. isk. tanár, mint

— 39 —

a daloskörnek 3 éven át volt derék karnagya teremtett. P e l l e Józsefnek saját kérésére a hódmező­vásárhelyi áll. polg. iskolához történt á thelyezésével a daloskör karnagyává 1907. év őszén D e á k Dénes ref. kántor választott meg, ki nagy szorgalommal, teljes buzgósággal töltötte be e tisztét; mellette egész odaadással C z u c z a János áll. isk. tanitó, mint szólamvezető, alkarnagy és K á t a i István áll. isk. tanitó működtek.

A daloskörnek 66 rendes tagja van, jobbára földművesek. Ez évben 16 egyházi, hazafias és népdalt tanultak be négyszólamra. A daloskör nyilvánosan szerepelt a ref. templomban hatszor; közreműködött a f. évi jan. l é n tartott jótékonycélu hangversenyen, továbbá a bánffyhunyadi márciusi 15-iki állandó bizottság által márc. 15 én Bánfíyhunyadon délelőtt a főtéren és este a Tigris-szállodában rendezett hazafias ünnepélyen. A daloskör elnöke K o l e s z á r Lajos igazgató, titkára K o l t a i Lajos áll. tanitó, j egyző je B á c s G y ö r g y áll. tanitó és B á l i n t Ferenc földműves, pénztárnoka B ú z á s Ferenc földműves. A daloskör készpénz vagyona 108 K 78f, mely takarékpénz­t á r i i g kezeltetik.

A b á n f f y h u n y a d i E m k e - n é p k ö n y v t á r t, mely az állami iskolában van elhelyezve, ez évben 46 tag használta, 110 mű vétetett ki olvasás véget t . Könyvkiadás volt minden hétfőn este. Könyvtárnok: F e k e t e János áll. isk. tanitó.

Bánffyhunyad, 1908. márc. 30-án. Koleszár Lajos,

titkár.

XX. Maros-Tordavármegyei és Marosvásárhely sz. kir. városi választmány.

Sz. 2 5 - 9 0 8 .

Fiókválasztmányunk iskolaépitési czélra a marosszentkirályi 1000, mezőfelei 1000, mező­ménesi 2000, száltelki 2000 K után a folyó évben is U n o k a régeni alsójárási exponált község áll iskola építési czéljaira a központtól 5000 K segély megszavazásában részesült. Ez összeggel a már megindított áll. iskola létesítése a folyamodók szerint biztosítva s a kisded magyarság az elnyeletéstől megmentve van. Választmányunk az egyházi főhatósággal egyetér tő leg az Ig.-választmánynak megyénk­ből a folyamodók közül e helyet ajánlotta első sorban és mindenekfelett, s a központ az erdélyi rész­ből minden más pontot félretéve, az építésre rendelkezésre állott kevés összegből Unokát karolta fel. Ez is tanújele a gondoskodásnak, melylyel az Emke megyénk iránt állandólag viseltetik.

Tanújele ennek az is, hogy az a l g y ó g y i s z é k e l y f ö l d m ű v e s iskolában megyénkből je lenleg is 17 I-ső és 8 II-od, összesen 25 székely növendék tanul ingyen és díjtalanul, a mi az összlétszámnak majdnem fele. A z intézet 15 éves fennállása óta legtöbb növendék megyénkből került ki az iskolából, kapott kenyeret, vagy tanulta meg ősi földjét okszerűen művelni.

Javaslatunkra ez időszerint a budapesti m. kir. Szobrászati mesteriskola 600 K-ás ösztön­díjas Emke-növendéke: városunk szülötte ifj S z é k e l y Károly, ki 4 évet a budapesti m. kir. Ipar­művészeti iskolában szintén az Emke-ösztöndiján végzet t , s a kit a folyó közgyűlési évben az a kitüntetés ért, hogy ő létesítette a városunkban 1907 okt. 29 én leleplezett II. Rákóczi Ferencz szobrot. Ugyancsak az Emke-ösztöndiján végzet t a szintén városunkból eredt H o r v á t h Géza szobrászművész, a nyárádszeredai Bocskay-szobor pályázat-nyertes felállitója. Megyénkből nyárád-szentlászlói illetőségű K o v á c s Mózes az Emke 4 éves ösztöndiján 1907. őszén a budapesti m. kir. Iparművészeti iskolában tanulmányát befejezte.

Választmányunk előterjesztésére a közgyűléstől M á t h é Elek mezőkölpényi ref. tanitó 100 K jutalomban részesült, mely összeg választmányunk elnöke által múlt évi május 23-án adatott át a kitüntetettnek, lelkes, buzdító beszéd kíséretében.

Felügyeletünk alatt működik 33 Emke-népkönyvtár és 14 daloskör, összesen 47. Ebből a folyó évben létesíttetett a j e d d i , l ő r i n c z í a l v i és j o b b á g y t e l k i népkönyvtár, továbbá a l ő r i n c z f a l v i daloskör; a s á r o m b e r k i gazdák szövetsége pedig könyvadományban részesült.

A z Emke által erdélyszerte létesített m. k i r . h o n v é d k ö n y v t á r a k b ó l a folyó évben külön-külön könyvtárakat kaptak: a marosvásárhelyi 9-ik honvéd huszárezred I I . osztálya és a marosvásárhelyi honvéd csapatkórház. A marosvásárhelyi 22-ik honvéd gya logezred parancsnoksága az Emke közbenjárásával a Muzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsától kapott külön könyvtárt.

- 40 —

Kezdésünkre az Emke Igazgató-választmánya folyó évi márczius 12-én tartott ülésében elvileg kimondta a Marosvásárhelyt létesítendő k a t o n a - o t t h o n erkölcsi és anyagi támogatását, melynek célja az itt állomásozó cs. és kir., valamint honvéd katonaság közlegényeinek és altiszt­jeinek felekezeti és nemzetiségi különbség nélkül erkölcsi és szellemi oktatása, hasznos szórakoz­tatása, tanácsadás és útbaigazítás nyújtása minden bajaikban.

Választmányunk pénztárosa N a g y Sándor eddig 272 névmagyarosítást eszközölt . Megemlítjük még, hogy választmányunk — helyszíni kiszállás alapján is — felvilágosítással

szolgált a köpontnak a hirhedt m o j o s i ü g y b e n , mely tudtunk nélkül és fiókválasztmányunk elkerülésével került a központba és külön a napisajtó hasábjaira. Az ügyet tudvalevőleg az illetékes egyházi főhatóság levette napirendről, illetve az Emkének segélyezésre nem ajánlotta.

Pénztári forgalom 1907. jan. 1 tői 1907. dec 31-ig. B e v é t e l : 1. Rendes tagsági dijakból 484 K 90 í, 2. pártoló tagsági dijakbői 6 K, 3. kamat a bankban elhelyezett összeg után 239 K 34 í, összesen: 730 K 24 f. K i a d á s : 1. Kiadás többlet 1906 XI I 31 ről 24 K 55 f, 2. közp. pénztárba küldetett 357 K 18 f, 3. betét a bankba 269 K 31 í, 4. névmagyarosításokra 37 K, 5. szolgának 10 K 10 f, 6. postadijjak 92 f, 7. Pénztármaradvány 1908. I ' l - r e 31 K 18 fv összesen: 730 K 24 í. V a ­g y o n i á l l á s : 1 A z Erd. Ker . és Hitelbankban 2354 K 49 í, 2. A Tak. és Hitszövetkezetben 2288 K 87 f, összesen: 4643 K 36 í. T a g o k s z á m a : Örökös 2, alapító 78, rendes 138, pártoló 4, összesen: 222. E l h a l t a k : Dr. E n g e l Imre és G r ú z István rendes tagok.

Tb. elnök : M i k ó Árpád ny. főispán. Elnök: D e á k Lajos kir. tan., tanfelügyelő. Ale lnökök: L a k a t o s Sámuel ref. főgymn. tanár, M i s z Olivér r. kath. főgymn. tanár. Titkár: T u r n o w s k y Mór dr., orvos . Pénztáros: N a g y Sándor gyógyszertártulajdonos. Számvizsgálók: F e k e t e Jakab, T ó t h f a 1 u s i József.

Marosvásárhely, 1908. április hó 12 én. Turnowsky Mór dr.,

titkár.

XXI. Nagy-Ktiküllővármegyei választmány. Sz. 3 - 908.

Elnök: S o m o g y i István alispán, a vaskorona-rend lovagja; j e g y z ő és titkár: K o v á c s Bálint áll isk. tanitó; pénztáros: F e j é r Imre p. ü. számvizsgáló; e l lenőr: R i g e t t i Károly p. ü. számvizsgáló.

A választmány, mint felügyelőbizottság közvetíti a s e g e s v á r i E m k e - ó v ó d a és a köz­pont között a vagyoni és személyi ügyekre vonatkozó kérdéseket és intézkedéseket.

Felügyeletünk alatt a megyében 15 népkönyvtár és 11 daloskör működik. A z 1907. évben iktatóra érkezett 24 darab, melyek azonnal elintézést nyertek. A központba szállítottunk 36 K-át.

Választmányunk előterjesztésére a múlt közgyűléstől B ö l c s k é v y Ilona segesvári áll. tanítónő 150, G á b o s Dénes fehéregyházi áll. ig.-tanitó 100 K kitünte'ő jutalomban részesültek, mely jutal­makat alólirott elnök a Nagy-Kükül lővárm. áll. tanítóegyesület 1907. évi jun- 6-án Segesvárt tartott közgyűlésén buzdító és elismerő beszéd kíséretében adta át a kitüntetetteknek.

Segesvár , 1908 márc. 30-án.

Somogyi István, Kovács Bálint, elnök. titkár.

XXII . Szebenvármegyei választmány. Sz. 5—908.

Elnök: E l i s c h e r József; titkár: N a g y József; pénztárnok : B o d Péter; ellenőr: S z a ká t s Albert ; jogtanácsos: K a b d e b ó Oszkár dr. Választmányi tagok: D e n k Osvát, G i d ó f a l v y Géza, S z a l a y Ferencz.

Választmányunk felügyelt azon intézményekre, amelyeket az Emke létesített s kiosztotta a központ által megszavazott segélyeket . Ennek megfele lő leg a nagyszebeni áll. iskolák szegény tanulói és az iparostanoncz iskola növendékei a lefolyt tanévben is 2—200 K segélyben részesültek. Előtér-

— 41 —

jesztésünkre a tavalyi Emke-közgyüléstől S z a k á c s Károly nagyszebeni áll tanitó 100 K kitüntető jutalmat kapott, mely összeget választmányunk kézbesítette. A nagyszebeni áll. óvoda és állandó ip.iros-tanoncz iskolai helyiség tárgyában a központtal érintkeztünk, s g ró í K u u n Géza t. elnök életrajzához megállapítottuk és lefényképeztük a nagy tudós szülőházát.

A területünkön levő Emke-könyvtárakat a közönség a mult évben is rendeltetésének meg­felelően használta. H o g y ezek a könyvtárak Szebenvármegye területén valóban beváltak, ezt leg­jobban igazolja az a körülmény, hogy a legnagyobb felügyelet mellett is már több könyvet újból be kellett köttetni. Választmányunk óhajtotta volna a könyvek használatáért a legmérsékeltebb dijt életbe léptetni, de tekintettel arra a körülményre, hogy itt több olyan nem magyar könyvtár van, amelyet a közönség teljesen díjtalanul használhat: nem tartotta czélszerünek a dij-szedést.

A szászsebesi Emke-daloskör, valamint az Emke védnöksége alatt l evő nagyszebeni reí. énekkar hivatásának megfelelt . A z előbbi, a szászsebesi magyar társadalmi körben lényeges helyet foglalt el többszöri nyilvános föllépésével; az utóbbi a mult évben a ref. templomban énekelt 8-szor, közreműködött 3 temetésen, rendezett e g y önálló műsoros estélyt Nagyszebenben, a vízaknai polgári dalkörrel egyesülve a fürdőidény alatt rendezett e g y műsoros estélyt.

Tagdijakban beküldöttünk 39 K-át. Nagyszeben, 1908. márcz. 30-án. Nagy József,

titkár.

XXIII . Szilágyvármegyei választmány. Sz. 174—908. Emke.

E megyében a íiókválasztmány szerepét, az Emkét mege lőző l eg alakult Sz i lágyvármegyei Wesselényi-egyesület tölti be, illetve ez pótolja annak létezését. A testvér-egyesülettel közösen tartjuk fenn az ördögkuti Emke óvodát, mely most az Emke 30.000 K-ás épi tősegélyével államosítás alatt van. Az óvóhoz való Emke-hozzájárulás jelenleg évi 1100 K.

Égerhátra a í. évben áll. iskola épitésére telekvásár czéljából 1000 K utaltatott ki: az iskola létesítése azonban az állam által elodáztatván, az 1000 K ki fog adatni, mikor az iskola létrejön.

Iskola épitésére 1000 K-t kapott Benedekfalva is. A magyarcsaholyi reí. iskola 32 év ig évi 30 K járadéksegélyben részesül, a szilágyrécsei

ref. tanitó, O r o s z Miklós, az 1907. évre is 100 K-t kapott. A m e g y e területén 2 Emke-népkönyvtár és 1 daloskör működik. Kolozsvár , 1908. ápr. 17-én. Biró Árpád,

Emke-fogalmazó.

XXIV. Szolnok-Dobokavármegyei választmány. Sz. 5—908. Emke.

A gróf K o r n i s Viktor halála által megüresedett elnökség következtében szükségessé vált újjászervezést V á s á r h e l y i Boldizsár dési reí. lelkész és K á d á r József áll. polg. isk. igazgató alapító tag vették kezökbe. A központ kilátásba helyezte a szervezkedésre helyszíni kiszállását. Alólirott szintén készséggel működik közre az újjáalakításban.

Megyénkben Dobokán 2140, Szépkenyerüszentmártonon 1000 és Vizszilváson 1000 K Emke-segélylyel tétettek a magyar iskolák használhatóvá.

O r b á n Endre sajószentandrási áll. ig. tanitó a központtól 150, P á l í í y János kékesi áll. tanitó 100 K kitüntető jutalomban részesültek, mely összeget a tavalyi közgyűlés színén vették át az elnök kezeiből. A többi kitüntetett tanítók nevében is O r b á n Endre tolmácsolta a jutalmazot-tak köszönetét.

Az alsóilosvai, alsótőki és szentmargitai ref. iskolák 32 évre , egyenkint évi 30 K szerződé­ses segélyt élveznek.

Megyénk területén 11 Emke-népkönyvtár és 8 Emke-daloskör működik. Ezek közül legutóbb létesíttetett a k e n d i l ó n a i népkönyvtár és s z i n y e i daloskör.

Dés, 1908. ápr. 18-án. Bándy György, alispán, Igazgató-választmányi tag.

— 42 -

XXV. Torda-Aranyosvármegyei választmány. Sz. 174-908 .

Tisztelettel jelenthetem, hogy az Igazgató-választmány í. évi jan. 12-iki üléséből 5. jkvi sz. alatt vármegyénk főispánját, gróf B e t h l e n Bálint urat kérte fel a választmány elnöksége elfogadá­sára. A z újjászervezésig, elnök: gró í B e t h l e n Géza ny. főispán; alelnökök: dr. W o l f f Gyula nagybirtokos és V a r g a Dániel unit. gymn. igazgató; titkár: K o v á c s Dániel áll. polg. isk. tanár; pénztáros: G a j z á g ó Róbert gyógysze rész , Kolozsvárra költözött; ellenőr: B o é r Dénes p. ü. szám­ellenőr; jogtanácsos: M e z e y Gyula dr. ügyvéd .

Választmányunk területén ujabban sikerrel működik az Emke 5000 K épi tősegélyével léte­sített m a g y a r l é t a i áll. iskola. Gondozásunk, il letve felügyeletünk alatt áll 11 Emke-népkönyvtár és 11 daloskör.

A z Emke közgyűlésétől előterjesztésünkre G y u l a i Ferencz komjátszegi áll. tanitó és T u l o g d i Pál alsójárai áll. ig.-tanitó 100 — 100 K kitüntető jutalomban részesültek, mely összeget a közgyűlés színén vették át az Emke elnökétől.

Torda-Aranyosból ezidőszerint 4 növendék tanul ingyen és díjtalanul az a lgyógy i székely föld műves iskolában.

A központ a f. évben a Tordai egyesült kisegítő- és takarékpénztárnak is 100.000 K állan­dóbb betétet szavazott meg,miután a Torda-Aranyosvármegyei takarékpénztárban is az Emkének 100.000 K-ája van.

A fiókválasztmányi tagdijak rendezése ügyében B e r e g s z á s z y László központi főkönyv­veze tő mult évi decz. 12-én városunkba kiszállt.

Torda, 1908. ápr. 7-én. Kovács Dániel,

titkár.

X X V I . Udvarhelyvármegyei választmány. Sz. 3 0 9 - 9 0 8 . Emke.

Udvarhe lyvármegyei és Székelyudvarhely városi választmányunk a központ mult évi szept. 15-én 645 - 908. sz. megkeresésére uj elnököt kapott. Ennek alapján elnök: U g r ó n Ákos főispán; alelnök: U g r ó n János földbirtokos; titkár: dr. S o l y m o s s y Lajos áll. főreáliskolai igazgató; pénztáros: D ó z s a Jakab áll. főreáliskolai tanár; ellenőr: id. S z a k á c s Károly ny. adóíelügyelő; j e g y z ő : N o s z Gusztáv áll. főreáliskolai tanár; számvizsgálók: G ö n c z i Lajos reí. főgimnáziumi igazgató és H l a t k y Miklós áll. íőreálisk. tanár; jogtanácsos: dr. N a g y Sámuel vm. tb. tiszti főügyész. Működésünk területéről ezidőszerint 3 I-ső és 3 Il-od, összesen 6 növendék tanul ingyen az a lgyógy i székely földműves iskolában.

Az Emke Ösztöndíjas növendékei a budapesti m. kir. Iparművészeti iskolában R á p o l t i Lajos székelyudvarhelyi és S o ó s Vi lmos udvarhelymegyei tanulók. Működik 10 népkönyvtárunk és 9 daloskörünk.

Pénztárosunk a központba szállított 45 K-át. Székelyudvarhely, 1908. ápr. 5-én.

Dr. Solymossy Lajos, titkár.

E) Az intézmények és alkotások köréből.

I Algyógyi székely földműves iskola.

1. Igazgató jelentése. Sz. 329 -908 .

Van szerencsém az iskola 1906—7. tanévi életére vonatkozó jelentésemet az alábbiakban tisztelettel megtenni:

Az 1907. szept. 22-én megtartott tanév-záróvizsgával iskolánk felett a 31-ik félév és a 15-ik teljes év záródott be.

A t a n i t ó s z e m é l y z e t b e n történt vá l tozás : T ü r k Rudolf öszt. gazd. segéd 1906. év őszén állásától felmentetvén, he lyébe: I l l é s Lajos neveztetett ki gazd. gyakornoknak. P á l l Sándor s.-tanítói teendőkkel megbízott gazdasági gyakornok Csíkszeredába helyeztetett , helyét a s.-tanítói teendők ellátásában: L o s s o n c z y Dezső gazd. gyakornok foglalta el, az igy megüresedett gyakor­noki állásra pedig: A i g n e r Gusztáv neveztetett ki. C s i b y Gábor öszt. néptanító a részére előirt 2 éves tanfolyamot bevégezve , kilépett az iskola kötelékéből s helyét K o p n i c z k y Kamill nép­tanító foglalta el. A z év végén az iskola kötelékében működő tanszemélyzet: G á s p á r József igazgató, C s i a Ferencz segédtanító, L o s s o n c z y Dezső segédtanítói teendőkkel megbízott gazdasági gyakornok, I l l é s Lajos gazd. gyakornok, A i g n e r Gusztáv gazd. gyakornok, Z o l t á n Ákos kertész-tanító és K o p n i c z k y Kamill öszt. néptanító. A z iskola házi orvosa: dr. K a r á ­c s o n y i Miklós. A z állatok gyógykeze lésé t : K i s s Andor m. kir. állatorvos látta el.

A t a n u l ó k l é t s z á m a következőleg alakult: a II-od évre átjött: 29 tanuló, az I-ső évre felvétetett: 36, évközben eltávozott 8, végez te a tanévet 29 II-od és 28 T s ő éves, összesen: 57 tanuló, kik közül 3 mérsékelt dijat fizető, 32 rendes, 22 rendkivüli ösztöndíjas.

T é l i i s k o l a ebben a tanévben se tartatott, e helyett rendkivüli ösztöndíjas tanulók vétettek fel.

A tanulók elméleti és gyakorlati o k t a t á s á n á l a földműves iskolákra kötelezővé tett sza­bályzat intézkedéseit tartottuk be.

N é p t a n í t ó k részére a lefolyt tanévben is rendeztetett tanfolyam és pedig ezúttal a folyó évi július hó 15-től augusztus hó 10-ig tartó időközben. A tanfolyamon, mely iskolánknál a 12-ik volt, 17 néptanító vett részt.

V á n d o r e l ő a d á s o k a t az iskola tanitó-személyzete a lefolyt tanévben nem tartott. A z iskolát látogató v e n d é g e k számát „Vendégkönyvünk" 371 sorszámban tünteti föl, ezt

azonban jóval túlhaladja azoknak a látogatóknak a száma, kik neveiket a vendégkönyvbe nem irták be.

T a n u l m á n y o z ó k i r á n d u l ó k iskolánkat nyolcz izben keresték fel 1 — 1 V 2 napi itt tartózkodással.

E kirándulásokon részt vett összesen : 444 kisgazda, pap és tanitó. A kirándulók nagy száma a székelyföldi kirendeltség buzgólkodása mellett tanúskodik, melyhez iskolánk tanszemély­zete is teljes erejéből sorakozott: a kiránduló székely gazdákat magyar vendégszeretet tel fogadta s hatáskörében mindent meg tett, hogy az itt tartózkodás idejét tanulságossá és kellemessé tegye.

T a n á c s é r t ez évben is többen keresték fel iskolánkat, a mely tárgyban 23 levélváltás történt.

V é g z e t t t a n u l ó i n k elhelyezése tárgyában 128 iktató szám alatt 205 levélváltás történt. A z állásért folyamodó tanulók mind elhelyeztettek, sőt a ma kilépő tanulók közül is már néhányan elhelyezést nyertek. A végzet t tanulókról, kevés kivételtől eltekintve, kielégítő nyilatko­zatok érkeztek be.

A z ö n k é n t e s t ü z o 11 ó-e g y l e t ebben az évben is feladata megoldására készenlétben állott; szerencsére azonban erőpróbára a lefolyt tanévben sem adatott alkalom. A z egylet v a g y o n a : 440 K 38 fillér.

A „ g r ó f K u n K o c s á r d s z o b o r a I a p"-ra a gyűjtés a lefolyt tanévben is folytattatott; az alap je lenleg 565 K 31 f, a lefolyt tanévi szaporulat 96 K 74 f.

A n ö v é n y t e r m e l é s i á g r a a lefolyt gazdasági év e lég kedvező vol t ; a késői kitavaszodás ugyan némi aggodalmat keltett, de az átmenet nélkül kapott meleg májusi napok a természet minden mulasztásait jóvá tették, gyorsan és oly szépen indult meg a tenyészet, hogy a legszebb termésre kezdettünk reményt táplálni. A természet azonban mintha remek alkotása mellé a hasonló arányú rombolást is akarta volna bemutatni, éppen az aratás küszöbén, félnspi búza­aratásunk után, mikor a gazdag termést már a magtárba képzeltük: galambtojás nagyságú j ég a faluréti dűlőnket, hol a legszebb és legtöbb termésre vártunk, ugy elverte, hogy egyes termények ( tengeri) majdnem teljesen megsemmisültek s a legkisebb kár (a búzánál) is az 50% ot meghaladta. A j é g pusztításának mértékét a termés átlagok tüntetik fel, melyek jóval mögötte maradtak az eddigi átlagoknak. Mint uj növényt termesztettük ebben az évben a mákot, melyet kielégítő ered­ménye alapján j ö v ő r e a termesztendő növények sorába veszünk fel. A termesztés alatt álló többi növények kevés eltéréssel ugyanazon területen és arányban termesztettek, mint a mult évben.

A z egész gazdaságnak m ű v e l é s i á g a k szerint, valamint a külön táblázatban kimutatott 353 kat. hold 800 D - ö l szántóföldnek a termés alatt álló növények szerinti felosztását az alábbi táblázat tünteti fel :

A z 1710Ai4 k. hold elosztása művelési ágak szerint

k.hold • -öl %

353/8oo k. hold szántó müvelés szerinti felosztása

k.hold • -öl %

353 55

6 67

480 737

10

800

1494 215

83 1022

Szántó Rét Szőlő Kert, íaisk., belsőség L e g e l ő Erdő Terméketlen

1710 414

2068 3-22 0-32 393

2811 43-14

0-60

10000

135 112

17

200 1400 600

200

Kalászos Kapás Tak. ipar és hüv.

növény Vetett takarmány

353 ! 800

38-21 31-70

525 2484

100-00

V e t ő m a g t e r m e l é s és m a g n e m e s i t é s a bezáruló gazdasági évben is feladataink közé soroltatott, mely irányú ténykedéseinkben elért eredményt megvilágítja a 20L42 q. vetőmag eladás.

Kihordatott 109 kat. holdra 2948 szekéren: rendes istállótrágya 13355, keveréktrágya 2671 és juhtrágya 2320; összesen: 18346 q.

Á l l a t t e n y é s z t é s ü n k r e vonatkozó jelentésemet a folyó évi augusztus hó 31-én talált állatlétszám ismertetésével kezdem meg, melyszerint vo l t : Szarvasmarha 149, ló 14, juh 387, sertés 171, szamár 4, lúd 146, kacsa 119, tyúk 245, páva 2 és házinyúl 8; összesen: 1245 drb.

S z a r v a s m a r h a t e n y é s z t é s ü n k b e n az erdélyi magyar fajta van tenyésztés alatt, melynek egyöntetűségére és tej termelő képességének fejlesztésére törekvésünk ebben az évben sem maradt eredmény nélkül. A tehenek élősúlya átlag: 465 kg. ; a legnagyobb 560 kg.; a leg­kisebb: 370 kg. E g y tehénre esett a gazdasági évben: 1267 liter tej, melyből a napi átlag 4 -01 liter.

L ó t e n y é s z t é s ü n k b e n az állomány e g y csikóval szaporodott.

• - 45 —

J u h t e n y é s z t é s ü n k b e n a szőrféreg pusztított, mely miatt az elhullás 11 '4%-ot tett. Gyapjutermés ebben az évben 413 kg-t tett, melyet métermázsánként 130 koronán értékesítettünk. A tejtermelés még mindig nem üti meg a mértéket, a fejési időszak alatt e g y juhra csak 28'2 liter tej esett, melyből 4'38 kg sajt készíttetett.

S e r t é s t e n y é s z t é s ü n k a leíolyt gazdasági évben sertésvész-mentes volt ; 26 kocza után a szaporulat 147 dib. t tett, és esett e g y koczára átlag 5 drb. A malaczok nyilvános árverésen adattak el élősúlyban kilogrammonként 119 fillérért, levonás nélkül. A hízott sertéseket .szintén levonás nélküli 98 filléren adtuk el.

B a r o m f i t e n y é s z t é s ü n k b e n a keltető gépet ebben az évben is használatába vettük, sajnos azonban kevesebb eredménnyel, mint a mult évben. A szaporulat csak a tyúk fajtánál jelez­hető kielégítőnek; a libák- és kacsáknál nem tudtunk eredményt mutatni fel, a fiatal állatoknak több mint 6 0 % át a járványszerüen fellépett bél íéreg pusztította el.

N y u l t e n y é s z t é s ü n k b e n e g y kis szünet állott be; fajtaváltoztatással nagyobb arányú (56 drb. anyával) tenyészetet tervezünk, melyre már az előkészületeket meg is tettük.

M é h é s z e t ü n k b e n a gyakorlati oktatásra je lenleg 9 család szolgáltat anyagot, melyből az évi szaporulat — raj — 4 család.

A s z ő l ő s z e t i á g n á l a filoxera ujabb térfoglalását jelenthetem; a folyó évben a báróné féle és a kőaljai szőlőhegyeken szedjük az utolsó termést. A lefolyt gazdasági évben a még fenn­álló 8 kat. holdról 46 -55 hl mustot szűrtünk. A kevés borkészletünk eladását kicsinyben eszkö­zöltük, mint a mult évben literenként: 72, 56 és 44 f.-ért. A filoxera által elpusztított szőlőknek felújítása a homoródi hegyen kezdetét vette, tavasszal az egész hegy beültetve lesz, megfelelő helyre épitendő uj vinczellér házzal.

K e r t é s z e t i á g n á l a megállapított kertben folytattuk működésünket. Gyümölcs termé­sünk ebben az évben se váltotta be várakozásunkat, az összes nyers gyümölcs eladása alig haladta meg a 100 q-át, holott az előbbi években egyfajtából: 100 q-nál többet adhattunk el.

E r d é s z e t ü n k b ő l a lefolyt gazdasági évben 1694 köbméter tűzifát termeltünk, melyet 4—5 K köbméterenkénti egységárban helybeli lakosok között kicsinyben értékesítettük. A z évi vágásterület beerdősitésére : 14.400 tö lgy csemetét, a vízmosások és kopár területek beíásitására pedig 7200 drb. akácz csemetét ültettünk el.

A l g y ó g y , 1908. márcz. 25-én. Gáspár József, igazgató.

2 Az iskolánál berendezett és államilag gondozott gyermekek elhelyezésére szolgáló internátus szabályzata.

— Létesült a kir. földmüvelésügyi min. 1907. okt. 10-én 75.571 -908. sz alatt kelt rendelete alapján, a kir. belügy­miniszter hozzájárulásával. -

1. §. A z a lgyógyi földműves iskolánál székely árva fiuk részére berendezett internátus 40 az állami gyermekvédelem kötelékébe tartozó finemü gyermek elhelyezésére szolgál. A létszám betöltése aként történik, hogy 1907. év szeptember hó 1-től kezdve 4 éven át évenként 10—10 gyermek vétetik fel. A létszám 1910-ben 40 gyermekkel betöltetik.

2. §. A z internátusba csakis székely szülők gyermekei jelölhetők és vehetők fel: Háromszék, Csik, Udvarhely, Maros-Torda vármegyék és Torda-Aranyosvármegye régi aranyosszéki járása területéről; ezenkívül jelölhetők és felvehetők Hunyadvármegye területéről tősgyökeres magyar szülők gyermekei is.

3. §. A kijelölést az állami gyermekmenhelyek országos felügyelője végz i s ez iránti javas­latát minden év július hó l - ig a földművelésügyi minisztériumnál nyújtja be. A z országos felügyelő azokat a gyermekeket , kiknek felvétele iránt a földmüvelésügyi minisztérium rendelkezett, a kolozs­vári menhely kötelékébe utalja, s azoknak a földműves iskolába elszállíttatása iránt intézkedik.

4. §. A kijelölt gyermekek életkora 10 évnél kevesebb és 12 évnél magasabb nem lehet-5. §. A z internátusba felvett gyermek 4 év ig marad annak kötelékében s ez idő leteltével,

a mennyiben a gyermek nem esnék a 9. §. rendelkezése alá, vagy őt a földműves iskola igazgatója tehetségéhez és munkaképességéhez képest valamely megbízható munkaadónál el nem helyezhetné, a kolozsvári menhely igazgató-főorvosának lesz átadandó.

— -tu —

6» §• A gyermekek a gazdasági népiskolában nyernek elméleti kiképzést és a földműves iskolai kerti és kertészeti je l legű munkáknál állandóan íoglalkoztatnak.

7. §. A gyermekek az internátus, il letve földműves iskola részéről az iskolai é le lmezővel kötött szerződésben biztosított ellátásban részesülnek és oly közös hálószobában helyeztetnek el, melynek űrtartalma az elhelyezett gyermekek egészségügyi követelményeinek megfelel.

8. §. A gyermekek ellátási költségeit a m. kir. földmüvelésügyi miniszter tárczája viseli. A gyermekek számára, ezeknek be tegsége esetén rendelt gyógysze rek az országos betegápolási-alap terhére számitandók fel. A gyermekek ruháztatásáról a kolozsvári menhely igazgató főorvosa gon­doskodik. A gyermekek neveltetésével és gondozásával kapcsolatos tanszerszükségleteket, az időközi ruhajavittatási és esetleg felmerülhető egyéb kiadásokat a földműves iskola pénztára előlegezi s ezeket a földműves iskola igazgatójának számlája alapján, évnegyedenként utólag a kolozsvári men­hely pénztára a földműves iskola pénztárának megtéríti .

9. §. A z 5. §-ban emiitett 4 év elteltével a földműves iskola igazgatósága a földművelésügyi miniszterhez javaslatot tesz jóviselet , gazdasági munkák iránt hajlamot mutató és testileg is e léggé fejlett gyermekeknek a földműves iskolai rendes tanulók sorába korengedély mellett leendő fel­vétele iránt.

10. §. A mennyiben a 4 év eltelte előtt valamely gyermeknek az internátusból kivétele vál­nék szükségessé, a kolozsvári menhely igazgatójának indokolt megkeresésére a gyermeket a föld műves iskola igazgatója a megnevezet t menhelynek kiadja.

11. §. A fiuk felügyeletét, gondozását a földműves iskola igazgatósága által kijelölt tisztviselő vagy beosztott néptanító teljesiti; a gyermekekre az iskola rendtartási és fegyelmi szabályai mérv­adók s ezenkívül házi fegyelem alatt állanak. Ha fegyelmi büntetésül időleges, vagy végleges kizá-ratás alkalmaztatott, arról a földműves iskola igazgatója a kolozsvári menhely igazgatóját a g y e r ­meknek átvétele czéljából értesiti.

12. §. A z internátusban elhelyezett, államilag gondozott gyermeknek időközben felmerülő mindazon ügyei, melyek elintézése az iskola hatáskörén kivül esik, a kolozsvári menhely igazgató­főorvosának illetékességi körébe tartoznak Ez ügyek a földműves iskola igazgatója és a kolozsvári menhely igazgató-főorvosa által közvetlen tárgyalás utján intézendők el.

II. Á l l . i skolák szervezési ügye .

1. Aranyi áll. iskola. (Hunyadvármegye) . Sz. 5661-907 .

A z Emke Igazgató-választmányának — K o l o z s v á r .

Mult évi szept. 26 án 598. sz. a kelt becses átiratára értesítem, hogy az Arany községben létesítendő áll. el. isk. épület tervét és költségvetését a vall - és közokt. m. kir. miniszter ur m. é. 110.666. sz. a. kelt rendelete értelmében elkészíttettem a dévai kir. áll. ép. hivatallal. A megálla­pított köl tségvetés szerint a megdrágult egységárak miatt 14.045 K 88 f be kerül az iskola épülete.

A miniszter ur 1908. szept. 1 re kilátásba helyezte az ál l iskola szervezését. Nehogy ezen magyar nemzeti szempontból fontos helyen az áll. iskola szervezése meghiusoljon, mély t. kérem a Tek. Választmányt, hogy az építésre engedélyezett 12,000 K án felül a még szükségesnek mutat­kozó 2.045 K 88 f-t is engedélyezni méltóztassék.

Déva, 1908. jan. 3-án. Dénes Károly, kir. tanfelügyelő.

( A 14.045 K 88 f engedélyeztetett az Igazgató-választmány 1908. jan. 12-iki ülésében 7. j egyzőkönyv i szám alatt.)

2. Égerhátí áll. iskola. (Sz i l ágyvármegye) . Sz. 179 908.

A z Emke Tek. Igazgató-választmányának — K o l o z s v á r .

710/907. sz. a. f. hó 18-án kelt nagybecsű megkeresésére van szerencsém értesíteni, hogy a telekvétel engedélyezése iránt vallás- és közokt. miniszter úrhoz mult évi decz. 19 én felterjesz­tést tettem. A z t hiszem, a válasz nemsokára beérkezik.

— 47 —

Ha a telekvétel elodáztatné!:, --- mert csak vagy 5—6 év múlva fogunk építeni — ugy legjobb volna a felajánlott 1000 K további kezeléséről ugy intézkedni, hogy az bármikor rendel kezesünkre álljon.

Zilah, 1908. jan. 24-én. Nagy Károly, kir. tanfelügyelő.

(Fentiek alapján az 1000 K megszavazott telekvételi összeg az Igazgató-választmány 1908. márcz. 12-iki ülésének 13. j egyzőkönyv i sz. határozata alapján az épilés idejére előjegyeztetett .)

3. Kissolymosi áll. iskola. (Alsófehérvármegye) . Sz. 3419 -1907.

A z Emke Tek. Elnökségének K o l o z s v á r .

A f. évi márcz. 25-én kelt 836 számú átiratom kapcsán tisztelettel értesítem, hogy a vall. és közokt . miniszter ur a f hó l é n kelt 31.864. sz. rendeletével a kissolymosi áll. el. iskola szer­vezését kimondotta.

Nagyenyed , 1907. nov. 15-én. Nehéz János, kir. tanfelügyelő.

(Tekintettel, hogy az iskola 1908. szept. l-re fel fog építtetni, a 12.000 K építési összeg az Igazgató választmány 1908. jan. 12-iki ülésében 8. jzkvi sz. alatt megíe le iő leg engedélyeztetett . )

4. Lekenczei áll. iskola. (Beszterczenaszódvármegye.) Sz. 817 908.

Emke — K o l o z s v á r .

Hivatkozással múlt évi nov. 19-én 701. sz. a. kelt megkeresésére értesítem, miszerint a vallás- és közokt. miniszter ur f. évi márcz. 24 én 26.246. sz. a. kelt magas rendeletével, tekintettel arra, hogy Lekenczén a négy tanítóval ellátott ágost. ev. elemi iskola a község összes (172 min­dennapi) tankötelesének tanítására elegendő, az állami elemi iskola szervezésétől most eltekint.

Besztercze, 1908. ápr 6-án. Téglás István, kir. tanfelügyelő.

( A megszavazott 12 000 K építési összeg tárgyában külön fog határozni az Igazgató­választmány.)

5. Ördögkuti áll. iskola. (Sz i lágyvármegye . ) Sz. 8 7 1 - 908.

Az Emke Tek. Elnökségének - K o l o z s v á r .

Vallás- és közokt. miniszter urnák az ördögkuti óvoda állami kezelésbe vétele tárgyában 19.255—908. I V — 4 . sz. a kelt rendeletét másolatban tudomás és további megfelelő eljárás végett annak jelzésével van szerencsém megküldeni, hogy arról a közs. elöljáróságot egyidejűleg szintén értesítettem.

Zilah, 1908. ápr. 12-én. Nagy Károly, kir. tanfelügyelő.

M á s o l a t . Magyar kir. vallás- és közokt. miniszter 19.255—908. szám. A vármegye főis­pánjának tolyó évi febr. 15-én 94. sz. a. kelt jelentésében felhozott f igyelemre méltó okoknál fogva hajlandó vagyok az e tárgyban e lőző leg kelt rendeleteimtől el térőleg az ördögkuti Emke-óvódát állami kezelésbe átvenni, ha a község az óvoda elhelyezésére megfelelő telekről gondoskodik és azon az óvóda-épületet az általam jóváhagyandó tervek és költségvetés szerint saját költségén fel­építi; az óvóda-épületnek és tartozékainak állandó jókarban tartásáról és nyári tisztogatásáról saját költségvetése terhére gondoskodik és végül fizeti a 3%-os óvodai pótadót és az óvónői állás után járó 24 K-ás nyugdijintézeti járulékot.

Budapest, 1908. ápr. 4-én. A miniszter helyett Tóth s. k.,

államtitkár.

(Fentiek alapján az Igazgató-választmány 1908. máj. 12-iki ülésében 5. jzkvi sz. alatt az iskola és óvoda épitésére megszavazott 30.000 K megfelelő folyósítását kimondotta.)

— 48 —

6 Szászernyei áll. iskola. (Kis-Kükül lővármegye.) Sz. 37.888 908.

A z Emke Elnökségének — K o l o z s v á r .

Folyó évi márcz. 20 án 410. szám alatt kelt felterjesztésére a következőkről értesítem az Elnökséget.

A z ide visszavárólag mellékelt s a statisztikai hivatal által elkészített előmunkálat alapján az erzsébetvárosi járásban íekvő Szászernye községben az állami elemi iskola szervezését sürgősen szükségesnek tartom. A községgel folytatott tárgyalások azonban még befejezést nem nyertek. Ezért a m e g y e tanfelügyelőjét egyidejűleg arra utasítottam, hogy a tárgyalásokat sürgősen fejezze be, s jelentését azonnal t egye meg. A községgel folyamatba tett tárgyalások kedvező eredménye esetén az állami iskola felállítását 1908 évi szept. 1-jére kilátásba helyezhetem.

A z egyesület hazafias működéséért őszinte elismerésemet fejezem ki s egyúttal — tekin­tettel arra, hogy ezen iskola szervezése ugy nemzeti, mint kulturális szempontból múlhatatlanul szükségesnek mutatkozik — felkérem az Elnökséget, szíveskedjék odahatni, hogy a Szászernyén létesítendő állami elemi iskola építési köl tségeire az egyesület által már megszavazott 12.000 K a költségvetésben továbbra is meghagyassák.

Budapest, 1908. ápr. 4-én. A miniszter helyett: Tóth s. k.,

államtitkár.

( A 12.000 K építési összeg meghagyatott az Igazgató-választmány 1908. máj. 12-iki ülésében 6. jzkvi sz. alatt.)

7. Unokái áll. iskola. (Maros-Tordavármegye . ) Sz. 4 9 8 - 9 0 8 .

Nagyságos Deák Lajos kir. tanácsos, tanfelügyelő urnák, mint az Emke Maros-Torda vár megyei és Marosvásárhely sz kir. városi választmánya elnökének és

az Igazgató-választmány tagjának — M a r o s v á s á r h e l y .

Hivatkozással Nagyságodnak f. évi jan. 28-án 1-908. szám alatt kelt előterjesztésére: öröm­mel értesítjük, hogy Igazgató választmányunk f. hó 12 én tartott ülésében 14. jzkvi szám alatt az Unoka községben építendő áll. iskola czéljaira kért 5000 K-t megszavazta. Választmányunk f igye ­lemmel volt Nagyságodnak amaz előterjesztésére, mely szerint tankerületében Unoka község nem­zeti érdekét mindenek fölé helyezte, s bár az áll. iskolaépítő akczió miatt költségvetésünk annyira kimerült, hogy mult évi mérlegünket több ezer korona hiánynyal zártuk, s számos más áll. iskola építése miatt már tavalyról 3 évre előre a végkimerülésig megterheltük budgetünket, mégis az idén építhető egyet len áll. iskolát Nagyságod tankerületében jelöltük ki, bár Alapszabályaink szerint 16 vá rmegyé re terjed ki működési körünk, ahonnan ismét nagyon sok kérvény érkezett be.

Méltóztat ez örvendetes körülményről Nt. Csekme Ferencz görgény i ref. esperes urat, mint megyei választmányi elnök közvetlenül értesíteni, s megtenni a lépéseket, hogy az államosítás kér­dése feltétlenül előkészítve legyen, mely esetben a miniszter ur nyilatkozata után az 5000 K-t ren­delkezésre fogjuk bocsátani. Kérjük a tanítói lakásáért adni szokott állami hozzájárulást a számí­tásba bele venni és az ügyet a továbbiak rendjén igy előkészíteni.

Kolozsvár , 1908. márcz. 20 án.

Gróf Béldi Ákos, Sándor József,

elnök. t. alelnök-főtitkár.

8. Uzdíszentpéteri áll. iskola. (Kolozsvármegye . ) Sz. 4757—907.

A z Emke Tek. Igazgató-választmányának — H e l y b e n .

A vallás- és közokt. miniszter ur f. évi 73.568. sz. rendeletét tudomás és további szíves eljárás véget t másolatban tisztelettel van szerencsém áttenni. Tanfelügyelő szabadságon:

Kolozsvár, 1907. okt. 11 én. Balogh Sándor s. k., kir. s. tanfelügyelő.

— 49 —

M á s o l a t . Magyar kir. vallás- és közokt. miniszter 73.568 -907. sz. Uzdiszentpéter köz ségben a községi képviselőtestületnek 1907. évi febr. 20-án és ugyanezen évi márcz. 5-én hozott, s törvényhatósági jóváhagyással ellátandó képviselőtestületi határozatában megajánlott hozzájárulá­sokat, továbbá az uzdiszentpéteri ref. egyházközség 1906. évi szept. 16-án és 1907. évi febr. 21-én hozott, egyházi főhatósági jóváhagyással ellátott határozatában foglalt járulékokat elfogadva, a í 1868. évi X X X V I I I . t.-cz. 80. §-a alapján az 1 9 0 7 - 8 . t a n é v t ő l k e z d ő d ő l e g m a g y a r t a n ­n y e l v ű á l l . e l e m i n é p i s k o l á t á l l í t o k .

A z építés tervét és költségvetését a vármegyei államépitészeti hivatal által 72.370—897. sz. a. kelt rendelettel kiadott építkezési mintatervek alapján készíttesse el, s jóváhagyás végett a telek vázlatrajzával ide mielőbb terjessze fel.

Budapest, 1907. aug. 14-én. A miniszter helyett: Tóth s. k.,

államtitkár

(Fentiek alapján a 24.000 K építési költség az Igazgató-választmány nov. 12-iki ülése 12. jzkvi sz. határozatával megfelelő feltételek mellett v é g l e g megállapittatott.)

9. Vistai áll. iskola. (Kolozsvármegye . ) Sz. 1433—907.

A z Emke Tek. Igazgatóságának — K o l o z s v á r .

Hivatkozással a f. évi márcz. 18-án 209. sz. alatt kelt átiratára, van szerencsém a közlemény visszazárása mellett a következőkben értesíteni.

A z eredeti határozat megváltoztatása esetén, t. i. hogy a Vista községében felállítandó áll. elemi iskola állandó elhelyezéséül szolgáló iskolai épületet nem a politikai község, hanem a ref. hitközség épiti föl, a kilátásba helyezett biztosítékok mind fennállanak, s ép oly akadálytalanul fog végbemenni az állami iskola létesítése, a mint az eredeti leg te rvezve volt.

Kolozsvár, 1907. ápr. 4-én. Dr. Csernátoni Gyula s. k.,

kir. tanácsos, tanfelügyelő.

(Fentiek alapján a 12.000 K építési összeg az Igazgató választmány 1907. jun. 12 iki ülésé­

ben 9. jzkvi sz. alatt az iskola számára kiszakittatott.)

III. Emke-népiskolák jelentései.

1. Aranykúti Emke-iskola. Sz. 201—908.

A f. iskolai évben 58 tanköteles tanuló iratkozott be. Ezek közül mindennapos 44, ismétlő 14. A mindennapi tankötelesek — fiu 22, leány 22 négy osztályba vannak beosztva. A z ismétlő iskolai tanulók közül fiu 10, leány 4. Vallás szerint ev. ref. 29, gör . kath. 28, izr. 1, összesen 58. Anyanyelv szerint magyar 20, oláh 38, összesen 58

A tanítás szept. 23 án kezdődött, s a törvényes szünetnapok kivételével akadálytalanul folyt. A tanulók egészségi állapota kitűnő volt, melyről dr. D e l i József megyei tb. főorvos is

elismerőleg nyilatkozott, f. évi jan. 27-iki egészségügyi vizsgálata alkalmával. F. hó 27-én dr. B e r z e N a g y János miniszteri isk. látogató tartott hivatalos látogatást

iskolánkban. Gondnokságunk a f. isk. évben 4 rendes gyűlést tartott, melyen a hatáskörébe utalt ügyekről

29 jegyzőkönyvi határozatot hozott. Elnökünk a f. isk. évben a szomszédos Mezőszopor községbe költözött, de elnöki tisztét az Ig.-választmány kérésére továbbra is megtartotta. A gondnokság tagjai közé ez évben hivatalból bejutott C s o g Sámuel ev. ref. lelkész, kinevezés utján pedig S a l a m o n József haszonbérlő. A gondnokság tagjainak száma 7.

Iskolánkkal kapcsolatban az idén ismétlő iskolát is szerveztünk, s ennek tanulóit, valamnit többi tanulóinkat is az Emke áldozatkészsége látta el tankönyvekkel és tanszerekkel.

— 50 —

A z iskola múlt évi számadását az Emke lg . választmánya 649—907. sz. leiratával hagyta jóvá, s ugjanakkor vette tudomásul a 46 K 30 f pénztári maradványt is, s utalta ki a költségvetés 363 K 10 f összegét; iskolánk íentartási költsége az idén tehát 409 K 40 í.

Tanitó: V r a n n a y Józseí áll. tanitó, ki 1906. okt. 1-je óta működik. Heti óráinak száma 24, (ism. isk. 4 )

Hitoktató: C s o g Sámuel magyarszováti ev. reí. s.-lelkész. Heti óráinak száma 2. Aranykút, 1908. márcz. 28-án.

Erszényes Lajos, Vrannay József, gond. elnök. áll. tanító.

2. Csik-rakottyási Emke-iskola. Sz. 19 — 908.

A z 1 tanitós és 6 korosztályos elemi népiskola épülete a tanítói lakással együtt új hajlékot, új fedelet vár. A 32 rendes növendék íöljárása, daczára a nagy távolságoknak, szorgalmas volt. Ma már az oláh anyanyelvű lakosság is odaadó hűséggel ragaszkodik iskolánkhoz olyannyira, hogy már az alapos ok nélküli mulasztások nagyon ritkán fordultak elő s a szülők maguk törekednek arra, hogy a mikor gyermekük az iskolába belépik először, tudjon magyarul beszélni. Ennek e tan­évben meg is volt az eredménye, mert kezdő növendékeink között egy sem volt, ki ne tudott volna magyarul beszélni. Bálványospatak nevü helyről 9—10 km. távolságról mindennap hűsége­sen jártak íel az iskolába az oláh növendékek. Az iskolába járatási ellenőrzést községi elöljárósá­gunk is hatalmas szigorral teljesítette.

Általános ismétlő tankötelesek száma 10. K ö l t s é g v e t é s . Bevéte l : Iskolaház és tanítói lakás béregyenértéke, természetben 80 K ;

a beltelekhez tartozó kert béregyenértéke, természetben 60 K; 5/o-os iskolai pótadó 80 K ; Gyimes-bükk község pénztárából 134 K és az Emkétől tanítói fizetésben 1200 K, összesen 1550 K. Kiadás: Szolga bére 80 K; tan- és Írószerekre 5 K ; tanterem fűtésére 40 K; meszelésre 9 K ; tanítói lakás fűiésére 80 K ; iskolaház béregyenértéke, természetben 20 K ; tanítói lakás béregyenértéke, termé­szetben 60 K; tanítói íöldilletmény, természetben 60 K és tanitó fizetése 1200 K, összesen 1550 K.

Rakottyás, 1908. ápr. 10-én.

Rusz Sántha János, Benedek Ágoston, gond. elnök. Emke-tanitó.

„ „„„ 3. Kissebesi Emke-iskola. bz. 9—908.

Beiratkozások 1907. szept. 5 —10-ig tartottak. Beiratkozott összesen 130 tanuló A ' , iskolai év megkezdődöt t szept 10-én

A tanulók általában jól viselték magukat. Az egészségi állapot is kedvező volt . Csak kisebb betegségek fordultak elő.

Tanítványaink hazafias érzésének ápolására okt. 6-án Aradi gyászünnepet, nov. 19-én Erzsébet-gyászünnepet s a í. évben márcz. 15 iki Szabadság-ünnepet rendeztünk. Ez utóbbi ünne­pélyen a hallgató közönség önkéntes adományából egy beszerzendő „iskolai harmónium" javára begyült 35 korona. Ugyanerre a czélra rendezett a kissebesi fiatalság 1908. február 2-án e g y műsoros tánczmulatságot, 86 korona tisztajövedelemmel. A z összesen egybegyűl t 121 K-t a helybeli postatakarékban helyeztük el.

A 130 tanuló közül idegen anyanyelvű volt 39, kik közül az iskolai év elején magyarul beszélni semmit sem tudott 13, csak keveset tudott 8, jól tudott 18. A z iskolai év alatt a magyarul beszélni jól tudóknak a száma szaporodott 15 el, a csak keveset tudóké 2-vel, s a semmit sem tudók száma teljesen elapadt.

A szomszédos községek lakói szívesen küldik gyermekeiket iskolánkba. Jelenleg van ilyen 39. De ezek közül mind-mind kevesebbet vehetünk íel, mivel a helységből évről-évre többen jelentkeznek. 1907-ben létesült itt egy fűrésztelep, amely a j ö v ő évre nagyon megfogja szaporítani növendékeink számát. í g y igen szükségessé válik a 3-ik tanerő beállítása.

Kissebes, 1908. márcz. 31 én. Sándor Lajos, Emke-tanitó.

4. Magyarnagyzsombori Emke-iskola. Sz. 7 - 908.

A f. tanévre beiratkozott 57 tanuló; évközben elköltözés folytán eltávozott 6. A tanév ünnepélyes megnyitással kezdődött 1907. szept. 15 én, mely alkalommal P a t a k y Gyula lelkész a gondnokság nevében H. S z á n t ó Istvánnak átadta beszéd kíséretében a 200 K jutalmat, melyet a községi faiskoláért nyert a m. kir. földmüvelésügyi miniszter úr által kitűzött pályadijakból. A z iskolai évet semmi járványos betegség nem akasztotta meg.

A szegény tanulók között ez évben is karácsonykor ruhadarabok osztattak ki 26 K értékben, melyre a pénz sorsolás utján jött be. Ez alkalommal 10 tanuló kapott ruhadarabot.

A gyermekek hazafias érzületének fejlesztésére iskolai ünnepélyek rendeztettek: 1907. okt. 6-án az aradi vértanuk emlékére és okt. 27-én Árpád-ünnepély a honalapító fejedelem halálának ezredik évfordulóján. Utóbbi ünnepély után okt. 30-án „ A fák napján" 20 tanulónak ültettünk 20 gyümölcsfát a saját otthonában, mint Árpád emlékezetének fáját, mely cselekedet a községben a gyümölcsfa terjedését fogja előmozdítani. A ref. tanulók vallásos érzületének fejlesztésére vallásos estélyek tartottak. Reformácziói emlékünnepély volt 1907. nov. 3-án. Nov . 19 én Erzsébet-királyné emlékünnepély és 1908. márcz. 15-én a Szabadság napjának 60-dik évforduló ünnepe. Minden ünne­pély szép közönség jelenlétében folyt le.

Az iskola évi kiadása — a tanítói fizetésen felül — 164 K, melyhez az Emke központja ez évben is 101 K 50 f-rel járult.

Magyarnagyzsombor, 1908. már. 31-én. H. Szántó István,

Emke-tanitó.

5. Magyarókereki Emke-iskola. Sz. 16 908

A beiratkozás az 1906/7. tanévre kezdődött szept. hó 1-én és tartatott szept. hó 15 ig. Ez idő alatt beiratkozott 74 mindennapi és 21 ismétlő tanköteles. Vallásra nézve 43 ref., 52 gör. kath.; nyelvre nézve 43 magyar, 52 román; il letőségre nézve 92 helybeli, 3 vidéki. A tanítás a rendes szünidők betartásával 1907. jun. 23-ig tartott. Iskolánkat semmi járvány nem támadta meg. A szór­ványosan fellépő betegségek oka nagyobbára a szegényes anyagi viszonyokban keresendő.

Az iskolábajárás pontosságát iskolaszékünk, s ennek közbenjöttével a község elöljárósága kellő szigorral ellenőrizte, s korábbi évekkel egybehasonlitva, é tekintetben határozott javulás észlelhető.

Megünnepeltük 1907. márcz. 15 ikét a tanitó vezetésével a szülők jelenlétében; 1907. máj. 8-án „a fák és madarak napját" megtartottuk; 1907. jun. 23-án az évzáró vizsgakor az Emke és dr. A l b r e c h t Lajos gond.-elnök ur áldozatkészségéből nagyobb értékű jutalomkönyvet osztottunk ki a jó magaviseletű és szorgalmas növendékek között

Magyarókerekén, 1908. márcz. 29-én. Keresztes Károly,

Emke-tanitó.

6. Vámosudvarhelyi Emke-iskola. Sz. 15—908.

Gondnoksági elnök: S c h r e i b e r Mózes ; j e g y z ő : G e c s e Gyula; tagok: K i s s Sámuel unitárius és G á l f i Sándor ref. küküllőszéplaki lelkészek, B i r ó Elek gazdatiszt és S z á s z Albert, A s z t a l o s Károly helybeli lakósok.

Beiratkozott 6—12 éves mindennapos iskolásnak 51 és ismétlőnek 11 tanuló. Szükséglet — a tanitó fizetésén kivül — 189 K 96 f, fedezet rá: a tanulóktól tandij és

nyugdíjjárulék czimen 94 K 90 f. A 95 K 6 f hiányt is az Emke fedezi. A z iskola kötelességét szép sikerrel teljesiti; erről tanúskodik az a bizalom, melylyel a túl­

nyomó oláh lakosság viseltetik, a mennyiben iskolánk népességének fele oláh. Vámosudvarhely, 1908. márcz. 29-én.

Schreiber Mózes, ^ ^ - ^ ^ Gecse Gyula, gondn.-elnök. ^ ^ P ^ - ' t y j N . Emke-tanitó.

IV. Emke-kisdedóvódák jelentései.

1. Balázsfalvi Emke-óvó. Sz. 7 908.

A z óvodába az 1907—8. tanévre beiratkozott 69 kisded. Óvodánk í. tanévi költségvetése 1888 K 01 í. bevétellel és 1954 K 01 í. kiadással hagyatott jóvá. A z egész : Emke-ellátmány. Általá­ban óvodánk örvendetes íejlődésnek kezd indulni. Ó v ó n ő : S y l v e s t e r Irén.

Balázsfalva, 1908. ápr. 2-án. Máthé Albert, óvodai igazgató.

2. Beszterczei Emke-óvó. Sz 9 - 9 0 8 .

A lefolyt tanévben 83 gyermek iratkozott be, kik közül magyar 32, német és román ajkú 51. Bevétel 2002 K 15 í, kiadás 1815 K 85 í. A szokásos évzáró ünnepélyt 1907. jul. első felében tartottuk meg az áll. polg. fiúiskola

dísztermében, a mely a kir. tanfelügyelő és a f. ü. bizottság tagjain kivül nagy és diszes közönség jelenlétében folyt le. Hasonlóképen folyt le 1906. decz. 22-én a rendes szokáshoz hiven a karácsonyfa ünnepély, melyen 60 ártatlan gyermeki sziv rebegett hálaimát az egek urához; alkalmi verseket szavaltak tiszta magyar kiejtéssel és aztán mindenik megkapta a maga ajándékát.

A f. ü. biz. elnöke: gróf L á z á r Árpád főispán úr. Besztercze, 1908. ápr. 10-én.

Özv. Molnár Gézáné, Emke-óvónő.

3. Ördögkuti Emke-óvó. Sz. 8—908.

Mint örvendetes tényt jelezhetem, hogy a kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter f. hó 4-én 19.355. sz. a. kelt magas rendeletével az Emke 30.000 K-ás megszavazásával szemben, melyen áll. iskolai és óvóépület fog emeltetni, az óvoda államosítását kimondotta.

Óvónő : M o l n á r Ilona. Tisztikar, i l letve választmány: K u s z t o s Gyula elnök, B i r ó Károly j egyző , L á z á r

Ferenczné, K u s z t o s Gyuláné, K r u p p a Antalné, D e r i n g Józsefné, G a s k ó Károly vál. tagok. A növendékek száma 45. Évi köl tségvetés : 1340 K bevétel és ugyanannyi kiadás, mely összegből a Wesselényi-Egylet

évi járuléka: 200 K. Ördögkut , 1908. ápr. 7-én.

Kusztus Gyula, ref. lelkész, f. b. elnök.

4. Segesvári Emke-óvó. Sz. 1 6 - 9 0 8 .

A z óvoda f. tanévi rendes foglalkozása is szept. 1-én kezdődött ; beiratkozott 90 növendék. Ezek közül magyar 58, német 27, román 5. R. kath. 23, ref. 29, ev. 26, g. kel. 5, unit. 5, izr. 2. Fiu 48, leány 42. Minden évben 2 5 - 3 0 növendéket kell visszautasítanunk, mert egy óvónő veze­tésére többet nem bizhatunk. Ez évben is a kimaradottak helyére vettünk föl még 10 növendéket utólagosan.

A foglalkozás az egész tanéven át zavartalanul tartatott. Aug . hó szünet leend. A z óvoda minden foglalkoztató eszközzel íöl van szerelve és az áll. iskola épületében minta­

szerűen van elhelyezve. Decz. 23-án a kir. tanfelügyelő, f. ü. bizottság, áll. isk. tantestülete és nagyszámú előkelő

közönség jelenlétében karácsonyfa ünnepély rendeztetett, mely alkalommal nagy részben közadako­zásból 25 K értékű gyümölcs és czukorka osztott szét a kisdedek között.

U j v á r o s s y Anna Emke-óvónő az áll. iskola tantestületének rendes tagja, annak havi ülésein az óvoda állapotáról, végzet t munkájáról és egyéb az óvodát érdeklő ügyekről rendes jelentést tesz. A tantestület mindenben a legnagyobb készséggel támogatja az óvónőt és óvodát.

F. ü. biz. e lnöke : S o m o g y i István alispán.

- 53 —

A z évi fentartás 1640 K ba kerül, melyből 1240 korona személyi járandóság és 400 korona dologi kiadás.

Segesvár , 1908. márcz. 25-én. Benedek Mihály, áll. isk. és Emke-óvódai

igazgató.

5. Vajdahunyadi Emke-óvó. Sz. 14—908

Óvodánk í. ü. bizottságának elnöke alólirott; gondnok B o g s c h Aladár m. k. vasgyári f ő ­mérnök.

A feljáró gyermekek száma 66. Óvónő B r as s a y n é-P a p p Irma, a kit hat hétig tartó betegségében az Emke központ 100 K

rendkivüli segéllyel özv . M i l l e r Gyuláné által helyettesitett. Köl tségvetése . Bevéte l : Emke évi segé lye 1000 K, óvódijakból 316 K 20 f, Vajdahunyad

város évi segélye 400 K, vajdahunyadi tak. pénzt. r.-t. adománya 75 K, tőke kamatok 49 K 13 f, beiratási dijak 44 K 70 í, összesen: 1885 K 03 f. Kiadás: Óvónő fizetése 1200 K, dada fizetése 200 K, kisegítő dada fizetése 30 K, tűzifa vágatás és befuvarozása 164 K 90 f, óvónő nyugdijilletéke 24 K, kisdedóvó lap előfizetése 6 K, óvónő útiköltségei tanítói gyűlésekre 7 K, különféle szerek 70 K 0 9 f , épület fentartási költsége 76 K 20 £, összesen: 1818 K 19 f. A z óvoda államosítás alatt van.

Vajdahunyad, 1908. ápr. 12-én.

Szentkatolnai Cseh László, az Emke-óvó f. b. elnöke.

V. Emke-népkönyvtárak, daloskörök, ifjúsági egyesületek és m. kir. honvéd­könyvtárak kimutatása.

( A ritkítva szedettek a mult közgyűlés óta szerveztettek.)

1. Népkönyvtárak.

Abosfalva (Kisküküllővm.) Ákosfalva (Marostordavm.) Alsórákos (Nagykükül lővm.) Alpestes (Hunyadvm.)

5. Apácza (Brassóvm.) A r a n y k ú t ( K o l o z s v m ) Aranyospolyán (Tordaaranyosvm.) Aranyosrákos (Tordaaranyosvm.) Bácsfalu (Brassóvm.)

10. Bádok (Kolozsvm.) B á g y o n (Tordaaranyosvm) B a l a v á s á r (Kisküküllővm.) Balázsfalva (Alsófehérvm.) Bánffyhunyad (Kolozsvm.)

15. Barczaujfalu ( B r a s s ó v m ) Bede (Marostordavm.) Bereczk (Háromszékvm.) Berekeresztúr (Marostordavm.) Beresztelke (Marostordavm.)

20. Besztercze (Beszterczenaszódvm.) Bethlenszentmiklós (Kisküküllővm.) Bodola (Háromszékvm.) Bodonkút (Kolozsvm. ) Bolya (Nagyküküllővm.)

25. Bonczhida (Kolozsvm.)

Borgóbesztercze (Beszterczenaszódvm.) A fürésztelepen.

Borgóprund (Beszterczenaszódvm.) Brád (Hunyadvm.) Brassó (Brassóvm.) A Magyar Polgári Kör

helyiségében. 30. Brassó (Brassóvm.) A z Iparos ifjak önk.

és be tegsegélyző egyle te helyiségében Brassó (Brassóvm.) A bolognai város­

részben. Brassó (Brassóvm.) A z iparos tanoncz-

iskola önképzőköre helyiségében. Brassó (Brassóvm.) A bolognai áll. iparos-

tanoncz iskolában. Brassó (Brassóvm.) A z óbrassói áll. iparos-

tanoncz iskolában. 35. Brassó (Brassóvm.) A bolgárszegi áll.

iparos-tanoncz iskolában. Budapest (Pest-Pilis Solt-Kiskunvm.) A

Paedagógium Orsz. tansz.-muzeumánál. Buzaháza (Marostordavm.) Bürkös (Nagyküküllővm.) Csegez (Tordaaranyosvm.)

40. Csekefalva (Udvarhelyvm.) Csernakeresztúr (Hunyadvm.)

Csernátíalu (Brassóvm.) Csikbánfalva (Csikvm.) Damos (Kolozsvm.)

45. Deményháza (Marostordavm.) Derzs (Udvarhelyvm.) Déva (Hunyadvm.) Déva (Hunyadvm.) A Csángótelepen. Dombó (Kisküküllővm.)

50. Dombos (Nagyküküllővm.) Erdőszengyei (Marostordavm.) Erdőszentgyörgy (Marostordavm.) Esztelnek (Háromszékvm.) Felenyed (Alsófehérvm.)

55. Felsőcsernáton (Háromszékvm.) Felsőszovát (Kolozsvm.) Fiátíalva (Udvarhelyvm.) Gerendkeresztúr (Tordaaranyosvm ) Gernyeszeg (Marostordavm.)

60. Gödemesterháza (Marostordavm.) Gyergyóbékás (Csikvm.) Gyergyóbé lbor (Csikvm.) Halmágy (Nagykükül lővm.) Héderfája (Kisküküllővm.)

65. Homoródhéviz (Nagykükül lővm.) Homoródoklánd (Udvarhelyvm.) Horgospataka (Szolnokdobokavm.) Hosszuaszó (Kisküküllővm.) Hosszúfalu (Brassóvm.) A z alszegen.

70. Hosszúfalu (Brassóvm.) A fürészmezőn. Ilenczfalva (Marostordavm.) J e d d (Marostordavm.) J o b b á g y t e l k e (Marostordavm.) Kakasd (Marostordavm )

75. Kalotaszentkirályzentelke (Kolozsvm.) Kányád (Udvarhelyvm.) Kecsed (Szolnokdobokavm.) Kendilóna (Szolnokdobokavm.) Keresztvár (Háromszékvm.)

cSO. Kibéd (Marostordavm.) Kide (Kolozsvm. ) Királyfalva (Kisküküllővm.) Kisfülpös (Kolozsvm. ) Kisgalambfalva (Udvarhe lyvm.)

85. Kiskapus (Kolozsvm. ) Kiskapus (Nagykükül lővm.) Kissebes (Kolozsvm.) Kóbor (Nagykükül lővm.) Kolozsvár (Kolozsvm.) A z állami mille-

niumi elemi iskolában. 90. Kolozsvár (Kolozsvm.) A Petőfi-utczai áll.

elemi iskolában. Kolozsvár (Kolozsvm. ) A Rudolf uti ref.

elemi iskolában. Korodszentmárton (Kisküküllővm.)

Koronka (Marostordavm.) Kovászna (Háromszékvm.)

95. Kőhalom (Nagyküküllővm.) Kőrös (Háromszékvm.) Kőrösbánya (Hunyadvm.) Küküllőszéplak (Kisküküllővm ) Küküllővár (Kisküküllővm.)

100. Lajosfalva (Beszterczenaszódvm.) Lozsád (Hunyadvm.) L ő r i n c z f a l v a (Marostordavm.) Magyarbikal (Kolozsvm.) Magyardécse (Szolnokdobokavm.)

105. Magyarfodorháza (Kolozsvm ) Magyarít áta (Kolozsvm.) Magyarfülpös (Marostordavm.) Magyarnagyzsombor (Kolozsvm. ) Magyarnemegye (Beszterczenaszódvm )

110. Magyaró (Marostordavm.) Magyarrégen (Marostordavm.) Magyarsáros (Kisküküllővm.) M a g y a r z s á k o d (Udvarhelyvm.) Maksa (Háromszékvm.)

115. Marosbogát (Tordaaranyosvm.) Marosszentgyörgy (Marostordavm.) Marosszentkirály (Marostordavm.) Marosvécs (Marostordavm.) Medgyes (Nagykükül lővm.)

120. Mészkő (Tordaaranyosvm.) Mezőbánd (Marostordavm.) Mezőkövesd (Marostordavm.) Mezőnagycsán (Tordaaranyosvm.) Mezőörményes (Kolozsvm.)

125. Mezőpanit (Marostordavm.) Mezőzáh (Tordaaranyosvm.) Mikefalva (Kisküküllővm.) Mocs (Kolozsvm.) Moha (Nagyküküllővm.)

180. Muzsna (Nagyküküllővm.) Nagybaczon (Háromszékvm.) Nagyborosnyó (Háromszékvm.) N a g y ö l y v e s (Marostordavm.) Nagysajó (Beszterczenaszódvm.)

135. Nagysármás (Kolozsvm. ) Nagyse lyk (Nagykükül lővm.) Nagyso lymos (Udvarhelyvm.) Nagyszeben (Szebenvm.) AFerencz József

helyőrségi kórházban. Nagyszeben (Szebenvm.) A z ev . ref. ének­

kar helyiségében. 140. Nagyteremi — Teremujíalu(Kiskiiküllővir .)

Naszód (Beszterczenaszódvm.) Nyárádremete (Marostordavm ) Oífenbánya (Tordaaranyosvm.) Oláhbrettye (Hunyadvm.)

— 55 —

145. Oláhláposbánya (Szolnokdobokavm.) Óradna (Beszterczenaszódvm.) Ordögkeresztúr (Kolozsvm ) Páké (Háromszékvm.) Palotailva (Marostordavm.)

150. Pestessólyomkő (Biharvm.) Petrozsény (Hunyadvm.^ Pipe (Kisküküllővm.) Pócsíalva (Kisküküllővm.) Pürkerecz (Brassóvm.)

155. Radnaborberek (Beszterczenaszódvm.) Rákösd (Hunyadvm.) Ret teg (Szolnokdobokavm.) Kéty (Háromszékvm.) Sajószentandrás (Szolnokdobokavm.)

1(50. Segesvár (Nagyküküllővm.) A Magyar Polgári Kör helyiségében.

Sepsiszentgyörgy (Háromszékvm.) Sóíalva (Beszterczenaszódvm.) Somogyom (Kisküküllővm.) Sóvárad (Marostordavm.)

165. Sövényíalva (Kisküküllővm.) Szakadat (Szebenvm.) Szászbonyha (Kisküküllővm.) Szászbréte (Szolnokdobokavm.) Szászczegő (Szolnokdobokavm., 1

170. Szászdányán (Kisküküllővm.) Szászkisalmás (Kisküküllővm.) Szászsebes (Szebenvm.) Szederjes (Udvarhelyvm.)

Szék (Szolnokdobokavm.) 175. Szentbenedek (Alsóíehérvm.)

Szentgericze (Maros tordavm) Szentivánlaborfalva (Háromszékvm.) Szépkenyerüszentmárton (Szolnok

dobokavm.) Szilágycseh (Sz i lágyvm.)

180. Szőkefalva (Kisküküllővm.) Szucsák (Kolozsvm. ) Tacs (Beszterczenaszódvm.) Tatrang (Brassóvm.) Torboszló (Marostordavm.)

185. Toroczkó (Tordaaranyosvm.) Tur (Tordaaranyosvm.) Türkös (Brassóvm.) Uzdiszentpéter (Kolozsvm.) Ürmös (Nagykükül lővm.)

190. Vajdaszentivány (Marostordavm ) Válaszút (Kolozsvm. ) Vámosudvarhely (Kisküküllővm.) Vargyas (Udvarhelyvm ) Verespatak (Alsófehérvm.)

195. Vista (Kolozsvm.) Vizakna (Alsófehérvm.) Völcsök (Sz i lágyvm.) Zágon (Háromszékvm.) Zajzon (Brassóvm.)

200. Zselyk (Beszterczenaszódvm.) Zsobok (Kolozsvm. )

2. Daloskorók.

Ádámos (Kisküküllővm.) Akosfalva (Marostordavm.) Alpestes (Hunyadvm.) A l g y ó g y (Hunyadvm.)

5. Alsórákos (Nagykükül lővm.) Alsósófalva (Udvarhelyvm.) Alsószentmihályfalva (Tordaaranyosvm.) Apácza (Brassóvm.) Bágyon (Tordaaranyosvm.)

10. Bánffyhunyad (Kolozsvm ) Barczaujfalu (Brassóvm.) Bede (Marostordavm.) Bereczk (Háromszékvm.) Beresztelke (Marostordavm.)

15. Bibarczfalva (Udvarhelyvm ) Bodola (Háromszékvm.) Bodonkút (Kolozsvm. ) Borgóprund (Beszterczenaszódvm.) Brassó (Brassóvm.) Iparos ifjak Emke-

dalosköre.

20. Buzaháza (Marostordavm.) Bürkös (Nagyküküllővm.) Csegez (To rdaa ranyosvm) Csekefalva (Udvarhe lyvm.) Csernakeresztúr (Hunyadvm.)

25. Datk (Nagykükül lővm.) Deményháza (Marostordavm.) Derzs (Udvarhe lyvm. ; Déva (Hunyadvm.) Dombó (Kisküküllővm.)

30. Dombos (Nagyküküllővm.) Egeres (Kolozsvm.) Fehéregyháza (Nagyküküllőm.) Felsőszentmihályfalva (Nagykükül lővm.) Fogaras (Fogarasvm.)

35. Govasdia (Hunyadvm ) Gyergyószentmiklós (Csikvm.) Gyulafehérvár (Alsófehérvm.) Halmágy (Alsóíehérvm.) Harasztos (Tordaaranyosvm.)

40. Homoródhéviz (Nagykükül lővm.) Homoródszentitiárton (Udvarhelyvm.) Hosszuaszó (Kisküküllővm ) lkland (Tordaaranyosvm.) Ilenczfalva (Marostordavm )

45. Kakasd (Marostordavm.) Kányád (Udvarhe lyvm.) Kecsed (Szolnokdobokavm.) Kendilona (Szolnokdobokavm.) Keresed (Tordaaranyosvm.)

50. Keresztvár (Háromszékm.) Kerelőszentpál (Kisküküllővm.) Kírályíalva (Kisküküllővm.) Kiskapus (Kolozsvm/ 1

Kiskapus (Nagykükül lővm.) 55. Kolozsvár (a Petőfi-a. áll. el. iskolában.)

Koronka (Marostordavm.) Kovászna (Háromszékvm.) Köpecz (Háromszékvm.) Körös (Háromszékvm.)

Üü. Krizba (Brassóvm.) Küküllővár (Kisküküllővm.) Lajosfalva (Beszterczenaszódvm.) Lozsád (Hunyadvm.) Lőrinczfalva (Marostordavm.)

65. Magyarhermány (Udvarhelym.j Magyarnemegye (Beszterczenaszódvm.) Magyarpéterlaka (Marostordavm.) M a g y a r z s á k o d ( U d v a r h e l y v m ) Maksa (Háromszékvm.)

70. Márkosfalva (Háromszékvm.) Mészkő (Tordaaranyosvm.) Mezőnagycsány (Tordaaranyosvm.) Mezőörményes (Kolozsvm. ) Mezősámsond (Marostordavm.)

75. Mocsolya (Sz i l ágyvm. ) Moha (Nagykükül lővm.) Muzsna (Nagykükül lővm.) N a g y á g (Hunyadvm.) Nagybaczon (Háromszékvm.)

80. Nagyborosnyó (Háromszékvm ) Nagysajó (Beszterczenaszódvm.) Nagysármás (Ko lozsvm. ) Nagyselyk (Nagykükül lővm.) Nagysolymos (Udvarhe lyvm.)

3. Ifjúsági

Ákosfalva (Marostordavm.) Apácza (Brassóvm.) Barczaujfalu (Brassóvm.) Bibarczfalva (Udvarhelyvm.)

5. Bodonkút (Kolozsvm.)

85. Nagyszeben (Szebenvm.) Emke védnök­sége alatt álló ref. énekkar.

Nagy te remi - Teremujfalu (Kisküküllővm.) Naszód (Beszterczenaszódvm.) Nyárádszentlászló (Marostordavm.) Oláhláposbánya (Szolnokdokavm.)

90. Óradna (Beszterczenaszódvm ) Ordögkeresztúr (Kolozsvárin.) Páké (Háromszékvm.) Pipe (Kisküküllővm.) Radnaborberek (Beszterczenaszódvm.)

95. Rákösd (Hunyadvm.) Réty (Háromszékvm.) Sajtószentandrás (Szolnokdobokavm.) Sárpatak (Marostordavm.) Sinfalva (Tordaaranyosvm.)

100. Sófalva (Beszterczenaszódvm.) Sóvárad (Marostordavm.) Sövényfalva (Kisküküllővm.) Szakadat (Szebenvm.) Szapáryfalva (Krassószörényvm.)

105. Szászbréte (Szolnokdobokavm.) Szászdányán (Kisküküllővm.) Szászmáté (Szolnokdobokavm.) Szászsebes (Szebenvm.) Szederjes (Udvarhelyvm.)

110. Szentgericze (Marostordavm.)

Szépkenyerüszentmárton (Sz . -Dobokavm) Szilágysámson (Szi lágyvm.) Szőkefalva (Kisküküllővm.) Szinye (Szolnokdobokavm.)

115. Szucsák (Kolozsvm. ) Tacs (Beszterczenaszódvm.) Tatrang (Brassóvm.) Topánfa'va (Tordaaranyosvm.) Tur (Tordaaranyosvm.)

120. Türkös (Brassóvm.) Ürmös (Nagykükül lővm.) Vajdakamarás (Szolnokdobokavm.) Válaszút (Kolozsvm. ) Vámosudvarhely (Kisküküllővm.)

125. Vista (Kolozsvm. )

Zágon (Háromszékvm.) Zselyk (Beszterczenaszódvm )

128. Zsobok (Kolozsvm.)

egyesületek.

Buzaháza (Marostordavm.) Bürkös (Nagyküküllővm.) Csikgyimesbükk (Csikvm.) Dalnok (Háromszékvm.)

10. Deményháza (Marostordavm.)

- - 57 —

Derzs (Udvarhelyvm.) Esztelnek, Kurtapatak, Bélafalva, Csomor-

Magyarhermány (Udvarhelyvm.) Maksa (Háromszékvm.)

tán (Háromszékvm.) Etíalvazoltán (Háromszékvm.) Feldoboly (Háromszékvm.)

25. Nagybaczon (Háromszékvm.) Keresztvár (Háromszékvm.) Pocsfalva (Kisküküllővm.) Rákösd (Hunyadvm.) Réty (Háromszékvm.)

15. Felsősóíalva (Udvarhelyvm.) Hidvég. (Háromszékvm.) Ilenczfalva (Marostordavm.) Kézdiaimás (Háromszékvm.) Kibéd (Marostordavm.)

30. Sóvárad (Marostordavm.) Szálva (Beszterczenaszódvm.) Szászdányán (Kisküküllővm.) Szentivánlaborfalva (Háromszékvm.) Topánfalva (Tordaaranyosvm )

20. Kisgalambfalva (Udvarhelyvm.) Lemhény (Háromszékvni.) Magyarfülpös (Marostordavm.) 35. Zalatna (Alsófehérvm.)

4. M. kir. honvédkönyvtárak.

1. K o l o z s v á r t a kolozsvári 21. honv. gya logezred 1. zászlóaljánál. 2. N a g y e n y e d e n a kolozsvári 21. honv. gya logezred 2. zászlóaljánál. 3. D é s e n a kolozsvári 21. honv. gya logezred 4. zászlóaljánál. 4. B e s z t e r c z é n a marosvásárhelyi 22. honv. gya logezred 2. zászlóaljánál. 5. N a g y s z e b e n b e n a nagyszebeni 23. honv. gya logezred 1. zászlóaljánál. 6. D é v á n a nagyszebeni 23. honv. gya logez red 2. zászlóaljánál. 7. E r z s é b e t v á r o s o n a nagyszebeni 23. honv. gya logezred 3. zászlóaljánál. 8. B r a s s ó b a n a brassói 24. honv. gya logez red 1. zászlóaljánál. 9. F o g a r a s o n a brassói 24. honv. gya logezred 2. zászlóaljánál.

10. K é z d i v á s á r h e l y e n a brassói 24. honv. gya logez red 3. zászlóaljánál. 11 C s í k s z e r e d á n a brassói 24. honv. gya logezred 4. zászlóaljánál. 12. S z a m o s u j v á r t a marosvásárhelyi 9. honv. huszárezred I . oszt. 13. M a r o s v á s á r h e l y t a mrosvásárhelyi 9. honv. huszárezred I I . oszt. 14. M a r o s v á s á r h e l y t a marosvásárhelyi m. kir. honv. csapatkórházban.

VI. A cs. és kir. közös hadseregbeli és m. kir. honvédkönyvtárak ügye.

a) Átirat a nagyszebeni cs. és kir. 12. hadtestparancsnoksághoz.

Sz. 663—907.

Egyesületünk a Nagyméltóságú m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter úrtól könyvtárak létesítésére kapott 10.000 K államsegélyből, a Nagyméltóságú m. kir. honvédelmi miniszter úrral való érintkezés alapján, egyetér tő leg a Kolozsvár i V I . Honvédkerületi parancsnoksággal az összes erdélyi m. kir. honvéd gya log és lovas zászlóaljaknál, valamint csapatkórházaknál katonai könyv­tárakat létesített azon könyvtári typusok szerint, melyeket a Muzeumok és Könyvtárak Orsz. Tanácsa előterjesztésére a Nagyméltóságú m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter ur 45.187— 1902. sz. magas rendeletével megállapított. Ezeket a könyvtárakat bekötve, nyomtatott könyvjegy­zékkel és a szükséges kezelési nyomtatványokkal ellátva és alkalmas díszes könyvszekrénynyel felszerelve, ingyen és díjtalanul bocsátottuk az illető kerületbeli állomások rendelkezésére s azok a legnagyobb sikerrel használják.

Folytatni kívánva az üdvös munkát, készek vagyunk akár ezen már kipróbált mód szerint, akár pedig a Nagytekintetü Hadtesparancsnoksággal leendő megállapodás értelmében, hasonló könyv­tárakat a megfelelő felszereléssel ingyen és díjtalanul rendelkezésre bocsátani a vezénylete alá tartozó cs. és kir. közös hadseregbeli gyalog- , lovas- és műszaki ezredek legénységének vagy kór­házainak is, miután tapasztaltuk, hogy különösen a kórházakban a legénység keresi az ily olvas­mányokat s az üdülőknek ez a leghasznosabb szórakozás: de azonkívül is az immár országszerte szervezett Ifjúsági- és Népkönyvtárak következtében a katonai szolgálatra beszólított legénység

— 5a —

Szükségeli az olvasást, ha nem akarjuk, hogy a 7 éves kortól közoktatásügyi és népnevelési, e g y ­házi intézményekkel végigkísér t honpolgár tovább müvelése a 3 éves katonai szolgálat alatt vég leg megszakadjon s azután az életbe visszakerülve, elfeledje, amit tanult.

Egyesületünk működésére nézve pedig hivatkozunk azon másolatban ide csatolt Díszok­levélre, amit 0 cs. és Apostoli kir. Fe lsége legmagasabb sajátkezű aláírásával „országos közműve­lődési és közgazdasági tevékenységeér t" az ezredéves ünnep alkalmából egyedül az E. M. K. E. kapott nemcsak az egész erdélyi részben, hanem az összes hazai közművelődési egyesületek közül, s hivatkozunk azon két rendbeli legkegyelmesebb fogadtatásra is, melyben O Fe l sége kolozsvári legmagasabb időzései alkalmából egyesületünknek része volt. Ez, azt hisszük, e lég biztosíték, hogy a Nagytekintetü cs. és kir. Hadtestparancsnokság bizalommal és megnyugvással tekintsen önzetlen, hazafias és emberbaráti ajánlatunk elé, melynek a közügy érdekében elfogadását kérve és remélve , vagyunk tisztelettel:

Kolozsvár t , az Igazgató-választmány 1907. szept. 21-én tartott ülése határozatából:

Gróf Béldi Ákos, Sándor József, elnök. t. alelnök-főtitkár.

b) Cs. és kir. 12. hadtestparancsnokság válasza. Sz. 9233—907. M. A .

Hivatkozással az 1907. évi szeptember hó 21-én kelt 663—907. számú ottani átiratra, van szerencsém az ingyen átengedett könyvtárakért való szavatosság iránti közléseért megkeresni, miután ezen előkérdés megállapítása előtt a tett megkeresés feletti elhatározás iránt lépést tenni nem lehet.

Nagyszeben, 1907. nov. 5-én. Gaudernak, hadtestparancsnok.

c) Az Emke további felvilágosítása a cs. és kir. hadtestparancsnoksághoz.

Sz. 792—907.

Hivatkozással folyó évi november hó 5-én 9233/M. A . szám alatt kelt nagybecsű átiratára, van szerencsénk tisztelettel ériesiteni, hogy Igazgató-választmányunk az adandó katonai könyvtá­rakért a szavatosságot igen is elvállalja, a mint ezt idevonatkozó, folyó évi szeptember hó 21-iki 663—907. számú átiratunkban azon kitétel által, hogy e könyvtárakat akár a Nagyméltóságú kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter úrtól 45.187—902. szám alatt jóváhagyott typusok, akár pedig a Nagytekintetü Hadtestparancsnoksággal leendő megállapodás értelmében bocsátjuk rendelkezésére, már érintettük is. K é r v e ez alapon a további kedvező intézkedéseket, vagyunk tisztelettel

Kolozsvárt , az Igazgató választmány 1907. év i nov. 12-én tartott ülése határozatából:

Gróf Béldi Ákos, Sándor József, elnök. t. alelnök-főtitkár.

d) M. kir. kolozsvári VI . honvédkerületi parancsnokság köszönete a honvédkönyvtárakért.

Sz. 682—908. Eln.

Múlt évi szept. 26-án kelt 663 — 907. számú becses értesítésére van szerencsém Méltóságoddal közölni, hogy a brassói, nagyszebeni, kolozsvári és beszterczei honvéd állomás, valamint a maros­vásárhelyi honvéd huszárezred és honvéd csapatkórház részére kiszállított könyvtárakat az azokhoz tartozó szekrényekkel együtt, az illető parancsnokságok teljes rendben, hiány nélkül átvették.

Ezzel az erdélyrészi honvéd állomásoknak, illetve csapatoknak könyvtárral való ellátása befejezést is nyert.

Nagyrabecsülésem kifejezése mellett, ez alkalommal az E M. K. E.-nek a kerületemhez tartozó honvéd legénység iránt ismételten tanúsított nemes áldozatkészségeért ujolag legőszintébb köszö­netemet nyilvánítom.

Kolozsvár t , 1908. márcz. 2-án. Vájna, s. k.

F) Honi ipar.

I. Magyar Gyáriparosok Orsz. Szövetsége kivándorlási ankétje Budapesten, 1907. jun. 19-én.

— A z Emke képviselőjének javaslata. —

S á n d o r József: Tisztelt értekezlet! Küldőm, az Erdélyrészi Magyar Közművelődési Egye­sület nevében bátorkodom egy általános indítványt tenni, melynek indokolását — alkalmazkodva az időhöz — csak egy pár erős fénysugárral fogom megvilágítani. A z előttünk fekvő tervezet első­sorban és mindenekfelett, mondhatni kizárólag az amerikai kivándorlással foglalkozik, bizonyára azért, mert ez makroskopikus, kézzel fogható jelenség, s nagy tömegénél fogva méltán hasonlittatott a belső elvérzés folyamatához, melyet meg kell állítani. Van azonban a szervezetnek ez irányban e g y másik betegsége is, mely bár mikroskopikus, s a f igyelmet kevésbé hivja fel: azért következmé­nyeiben ép oly veszedelmes, és ez a v é r m é r g e z é s baja. Ehez hasonló pedig a romániai kiván­dorlás, mely régibb keletű, mint az amerikai, mert a szabadságharcz leveretésével veszi kezdetét s s ideiglenes vagy állandó munkakeresés, avagy vég leges letelepülés alakjában tart maig.

Szembeállítva pedig a két kivándorlást, feltűnik mindjárt, hogy nyugaton a magyar honos a szabad Amerika levegőjéve l érintkezik, annak munkaszeretete és szabadsági intézményei nevelő-leg hatnak reá, a legnagyobb iskolamester az élet által; és én — nemzeti magaslatról beszélek — meg vagyok g y ő z ő d v e , hogy ha Magyarországon drámai összeütközésre kerülne a sor, ez a kiván­dorló elem, az ország legnagyobb munkaereje szolgáltatná, ha kellő kilátásokkal biztathatnék azt az izomerőt, melyet szabadságküzdelmeinkben egykor a megnemesitett hajdú, kurucz, v a g y 48-ban a felszabadított jobbágy, mint honvéd szolgáltatott. S e b b e n a tekintetben én, de csakis ebben a tekintetben, isteni gondviselés müvét látom a nyugatra vándorlás tüneteiben.

Nem igy a keletre menetelben. Mert igaz ugyan, hogy csak a mult évben is másfélmillió K jött be Romániából az oda kivándorlottaktól: de minő közeg, minő millieu az, melylyel az erdélyi magyar vagy székely ott érintkezik? Dr. Istráti romániai egyetemi tanár irta egyik müvében, hogy a román népet 3 géniusz kiséri a bölcsőtől a sirig s ezek: az alkoholismus, a malária és az ende-mikus lues. Hasonlóképen egy másik egyetemi tanár, talán Hasdeu mondta, hogy a románságot a török és fanarióta g ö r ö g nevelte 150 éven át, kik közül az első megrontotta a leányok, a második a fiuk erkölcseit. És hogy ez hatásaiban még fennáll, azt én nem a könyvekből , nem a zöld asztal mellől mondom, mert mielőtt az erdélyi culturmozgalomhoz hozzákezdtem volna, a bukaresti egye ­temre mentem, hogy azalatt tanulmányozzam fajom sorsát és nemzetem ellenségeit, s azóta is a külön­böző társadalmi, politikai és egyházi íunctiókban e kérdés érverésén tartottam a kezem. S ha mégis idézek, teszem ezt a tárgyiasság kedvéért, nehogy politikai animositással, v a g y épen fajgyűlölettel vádoltassam, mert minden távolabb áll tőlem, csak épen: az igazságszeretet vezet . A z erdélyi román szellemvilága és társadalmi helyzete tudvalevőleg messze felette áll a romániai paraszténak s mégis például dr. M o l d o v á n Gerge ly ugy tüntette fel az erdélyi móczok szellemvilágát, mely a fetisiz-mus és sámánizmus rémuralmának egy köztünk visszamaradt megdöbbentő j e l e : mennyivel olyanab-bul áll pedig a dolog oda át, hol az orthodoxia a népet az évezred előtti állásponthoz leszegezte s hol az erkölcsök erejéről csak a közelebb lezajlott moldovai agrár-mozgalom atrocitásai tanúskodtak. Es én nem csalódom, tisztelt értekezlet, ha azt mondom, hogy a romániai kivándorlás hatásának tulaj­donitható, ha az 1905. évi itthoni politikai felbuzdulás alkalmával akadtak a székelyföldön kis emberek,

— 60 —

kik a nemzeti küzdelmet ugy fogták fel, hogy „Jön 48," és talán: „meghalunk a hazáért ?"; oh nem, „Jön 48, — úgymond — és e g y úr sem marad é l v e " . Ez talán igazán ép ellentéte az amerikai fel­fogásnak.

De nem színezem tovább, csak azt emelem még ki, hogy a romániai kivándorlás Erdélyben erős nemzetiségi kérdéssel is van komplikálva, melynek egyik megdöbbentő jelensége, hogy mig a nemzetiségi pénzintézetek évente kétszer, sőt háromszor akkora összeget áldoznak kulturális czélra, mint a mekkora az Emke egész évi j övede lme : addig a magyar pénzintézetek ily áldozatra rá nem bírhatók, s mig azok veszteség esetére részvénytőkéik 50%-ig épen az utóbbi időkben szövetkeztek, ily jelenség a mieink közt nem észlelhető. A romániai kivándorlás kérdése tehát Erdélyben összefügg a h i t e l ü g y szervezésével is, mely meggyőződésem szerint különben mielőbb országos érdekké fogja kinőni magát.

Magát a délkeleti felföldet i l letőleg közhellyé vált igazság különben, hogy Magyarország Erdély és Erdély a székelység nélkül fenn nem állhat, s midőn ezt megállapítjuk, ne feledjük, hogy a romániai oláhoknak nemzetünk ellen épen most folyó tüntetése, kibocsátott proklamácziójában azt a Sellenberki csatát állítja előtérbe, melyet egykor épen a rendi uralom által vér ig sértett és v é g ­leg k i f o s z t o t t s z é k e l y s é g döntött el a Mihály vajda javára, s ezáltal a dákoromán törek­véseknek e g y örökoszlop állíttatott,

Távol legyen tőlem, hogy hasonló eset ismétlődését egyáltalán megengedhetőnek találjam, hiszen a rendi korszakban nem létezett nemzetiségi kérdés s 1848-ban is a székelység először vette fel a fegyver t és utoljára tette l e : de épen azért legyünk figyelemmel e népnek is szenvedései és baja iránt, tervezetünkből ne felejtsük ki, hogy a székely értelmiség és birtokosság maholnap nem kap kézi munkaerőt, s a nép természetes vezetői t veszítvén, a sors szeszélyeinek méltatlan lapdajáté-kává leszen. Azér t indítványozom :

Mondja ki az értekezlet, hogy határozatai s illetve az intézkedések körébe az amerikai kivándorlás mellé, mint nem kevésbé fontos tényezőt mindenütt felveszi a r o m á n i a i kiván­dorlást is.

A részletekre nézve csatlakozom erdélyi barátaim álláspontjaihoz. ( A z egyesület képviselőjének indítványa egyhangúlag elfogadtatott.)

II. Tulipán Szövetség -Magyar Védőegyesület a nemzeti vásárok ügyében.

Sz. 74—908. a) Átirat az Emkéhez.

Tisztelt egyesületük munkaterve a társadalmat a k ö z m ű v e l ő d é s i feladatok támogatá sára tömöríti. Egyesületünk tevékenysége főleg arra irányul, hogy a társadalmat a k ö z g a z d a s á g i törekvések támogatására gyakorlatias módon irányitsa.

A gazdasági erő az alapvető tényező arra, hogy a társadalom ugy a közművelődési , vala­mint az emberbaráti tevékenység és más szociális téren sikerrel működhessék. Ez alapvető tényezőnek minden módon való fejlesztése tehát első sorban nemzeti közérdek.

A tisztelettel csatolt javaslat a gazdasági erőket fejlesztő egyszerű eszközt tartalmaz a hazai ipar és kereskedelem érdekei kapcsán a közjólét fejlesztésére kihatólag. Kérjük indítványunkat szíves megfontolás tárgyává tenni és elhatározásukat egyesületünkkel tudatni.

Budapest, 1908. jan. 23-án. A Tulipán Szöve t ség—Magyar Védőegyesüle t nevében hazafias tisztelettel:

Dobieczki Sándor, Gróf Batthyány Lajosné, ügyv ivő tanácsos. elnök.

b) Az Emke válaszirata. Sz. 4 6 - 9 0 8 .

Hivatkozással folyó évi január 23-án 74—908. szám alatt kelt megkeresésére tisztelettel érte­sítjük, hogy egyesületünk a n e m z e t i v á s á r o k eszméjét annál is inkább helyesli, mert ezen a téren más név alatt már évtizedekkel ezelőtt kezdeményezőleg lépett fel. A z iparczikkek vásárlása

— 61 —

kimondott e lvével és irányával rendeztük a romániai vámháboru alkalmával Kolozsvár t az úgynevezet t határszéli kiállítást, az Országos Iparcsarnokban az úgynevezet t erdélyi bazárt stb., célunk lévén mindannyiszor nemcsak az árukat bemutatni, hanem első sorban kereskedelmi világunknak és a fogyasztóknak a vásárlást minden áron kínálni és előmozdítani. A kereskedők megnyerésére helyeztük a súlyt összes iparpártoló akciónkban, erre való hivatkozással kezdettük az Erdélyi Iparpártoló Szövetséget , melynek folytatása az egész országban a további iparpártoló és iparfejlesztő moz­galom lőn.

Azér t teljes rokonszenvvel viseltetünk minden hasonló törekvés iránt s készek vagyunk azokat közvetlen közművelődési czéljainkhoz képest erőnknek megfele lő leg előmozdítani. Tisztelettel

Kolozsvár, 1908. március hó 21-én.

Gróf Béldi Ákos, Sándor József, elnök. t. alelnök-főtitkár.

III. Jelentés az Emke-gyujtó üzeméről.

Üzemünk az egész esztendőn át jó l volt foglalkoztatva s a termelő-képességet ennélfogva törekedtünk is kiaknázni, ami sajnos, csak részben sikerült, mert daczára annak, hogy a munka­béreket több esetben önkéntesen emeltük, mégis két izben 24 napon át tartó munkabeszüntetés miatt állni voltunk kénytelenek. Ez a sajnálatos esemény az amúgy jónak mutatkozó esztendőt alaposan lerontotta, mert eltekintve attól, hogy munkabérekben 12.000 K-val többet fizettünk ki mint az előző esztendőben, a gyártást rendszeres menetében a munka újra felvétele után is érzé­kenyen zavarta.

Czikkeink az elmúlt esztendőben nagy keresletnek örvendtek s mindamellett, hogy az árakat a nyersanyagok és a munkabéremelkedések miatt emelnünk kellett, a kereslet nem kisebbe­dett. Főczikkünk, az Emke-gyujtó 1907-ben ismét nagyobb keresletnek örvendett, 1907-ben 8465 csomag Emke-gyujtóval több adatott el, mint 1906-ban. Évi forgalmunk 1907-ben 800.000 korona volt, amelyből a vámkülföldre mint Bulgária, Törökország, Kisázsia és Egyptom 125.000 korona értékű árut exportáltunk. Ez a tény fényesen bizonyítja gyártmányaink jóságát, amennyiben a v i l á g v e r s e n y b e n i s eredményesen működtünk.

Gyárunkban állandóan 400 munkást 120 üzemgép mellett foglalkoztattunk s munkabérekben az elmúlt évben 200.000 koronát fizettünk ki. Gyárunk technikai rekonstrukcióját ez idén is fejlesz­tettük olyannyira, hogy az ma kétségtelenül az ország gyárai közül a legjelentékenyebb helyet foglalja el ugy termelőképességben, mint egészségügyi berendezésben.

A lefolyt üzletév eredménye 23 245 K nyereséget eredményezett , mely összeg az e lőző évi veszteség csökkentésére fordíttatott és a végeredmény, mely a tavalyinál sokkal kedvezőbb volt remélni engedi egy szebb j ö v ő beálltát. A z elmúlt esztendő nevezetesebb eseményei közé tartozik, hogy fénymáz-, valamint bőrzsir-gyártmányainkra nézve is kapcsolatosan az Emke engedélyét elnyertük s hisszük, hogy ezáltal ismét alkalom kínálkozik e kiváló magyar iparczikkeknek s általuk a magyar iparnak a külföldi verseny elől folytatólag e g y darab magyar területet visszahódítani.

Temesvár, 1908. ápr. 21-én.

Az igazgatóság.

G) Testvér- és rokonegyesületekkel való érintkezés.

I. Országos Közművelődési Tanács.

a) A tanács Alapszabálytervezete.

— Tárgyaltatott és elfogadtatott a magyar közművelődési egyesületek KJ08 április 5-én ISudapesten tartott értekezletén. —

1. §• C z i m é s s z é k h e l y .

Országos Közművelődési Tanács. Budapest.

2. §. C z é l .

A magyar közművelődési egyesületek alapszabályaiban kitűzött czélok elérésére irányuló törekvések erkölcsi és anyagi támogatása.

3. §. T a g o k .

A z Országos Közművelődési Tanács tagjai: a) a belépő hazai közművelődési egyesületek amelyek az általuk önkényt fölajánlott, vagyoni viszonyaikhoz mért évi tagsági dijat fizetik; b) ezen­kívül tagul beléphetnek azok a hazai erkölcsi testületek, egyesületek, törvényhatóságok, városok, községek, amelyek magukat legalább 500 korona évi rendes tagsági dij fizetésére kötelezik s c) azok a magyar honos egyének, akik magukat szintén legalább 500 kor. évi rendes tagsági dij fizetésére kötelezik. A belépés 5 évi tagsági dij fizetésére kötelez. A tagfelvételt az igazgatótanács eszközli, amelynek fenntartott jogát képezi annak megítélése, hogy a jelentkező egyesület köz­művelődési egyesület-e vagy sem? A z igazgatótanács elutasító határozata a közgyűléshez felebbez-hető. A z a) alatt jelzett tagok tagsági jogaikat az alapszabályaik értelmében megválasztott elnökség 3 tagja és egy titkára v a g y j egyző je , a b) alatt jelzett tagok szabályszerűen bejelentett megbízottjaik utján, mig a c) alatt jelzett tagok személyesen gyakorolják.

4. §. S z e r v e z e t .

A z Országos Közművelődési Tanács ügyeit intézik: a) a közgyűlés, melynek tanácskozó és szavazattal biró tagjai az előbbi szakaszban vannak

felsorolva. A közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes s vitás esetben általános szótöbbséggel dönt. Megválasztja 5 évre a tisztikart: elnököt, két alelnököt, titkárt, a 25 tagból és kétharmadrészber. (15) budapesti lakosból álló igazgatótanácsot és a 3 tagból álló számvizsgáló bizottságot. Határoz az évi számadások jóváhagyása, az évi jelentés és költségvetések tárgyában. A rendes közgyűlés évenként egyszer mindig az év első negyedében tartandó. A rend­kivüli közgyűlést, amely azonban csakis az összehívás alkalmával napirendre tűzött tárgyakról határozhat, az elnökség bármikor összehívhatja, azonban 20 tagnak indokolt kívánságára összehívni köteles. A rendkivüli közgyűlés határozatképességéhez legalább 50 tag jelenléte szükséges;

b) az igazgatótanács, amelynek a tisztikarbeliek is tagjai, megállapítja a saját és a központi iroda szervezet i és működési ügyrendjét, megválasztja az ügyrendben meghatározott tisztikart, gyűjtéseket eszközöl s szervezi a központi irodát.

— 63 —

5. §. K é p v i s e l e t .

A z Országos Közművelődési Tanácsot hatóságok, ugy harmadik személyekkel szemben az igazgatótanács elnöke vagy alelnök képviselik.

6. §. K o r m á n y f e l ü g y e l e t .

Abban az esetben, ha a szövetség az alapszabályokban meghatározott célt nem követné, vagy ha működésével az állam érdekeit veszélyeztetné, az elrendelendő vizsgálat eredményéhez képest a szövetséget az állam kormánya feloszlathatja vagy az alapszabályok szigorú és pontos megtartására kötelezheti. A z alapszabályok módosítását, a szövetség feloszlását és ebben az esetben vagyonának hováforditását kimondó közgyűlési határozatok végrehajtás előtt a m. kir. belügy­minisztériumhoz íölterjesztendők.

7. §. F e l o s z l á s .

A z Országos Közművelődési Tanács feloszlik, ha az erre összehívott közgyűlésen azt az összes tagok háromnegyedrésze elhatározza. Feloszlás esetében a tanács vagyona egyenlő arányban azon hazai közművelődési egyesületek között osztandó szét, amelyek a feloszlás időpontjában az Országos Közművelődési Tanács tagjai voltak.

b) Az Emke képviselőjének beszéde a tanács ügyében 1907. decz. 12-én tartott budapesti első értekezleten.

J e g y z ő k ö n y v i k i v o n a t Budapesten, 1907. évi decz. hó 12 én a közművelődési és más közczélu egyesületek tervezett kongresszusa tárgyában az Országos Magyar Szövetség elnökénél, gróf K á r o l y i Mihálynál tartott értekezletről.

Jelen voltak: az „Országos Magyar Szövetség" képviseletében: gróf K á r o l y i Mihály, B é r ­e z i k Árpád, I v á n k a Pál és dr. C s á n y i Gusztáv; az „Országos Nemzet i Szövetség" képvisele­tében: gróf Z i c h y Vladimír és dr. K o v á c s Ernő; a „Magyar Országos Iskolaegyesület" képvise­letében: R á k o s i Jenő, A r k a y Kálmán és Á b r á n y i Emil; az „Erdélyrészi Magyar Közművelő­dési Egyesület" képviseletében: gróf B é l d i Ákos és S á n d o r József; a „Dunántúli Közművelődési Egyesület" képviseletében: S z é l i Kálmán, őrgróf P a l l a v i c i n i Ede és dr. F o d o r Oszkár; a „Felsőmagyarországi Közművelődési Egyesület" képviseletében: gróf D e s s e w f f y Emil és C l a i r Vi lmos; a „Délmagyarországi Közművelődési Egyesület" képviseletében: dr. G ö n c z i Elemér; a „Székely Egyesület" képviseletében: dr. B e d ő Albert , B o r s z é k i Soma és B e n e d e k Elek; a „Székely társaságok Szövetsége" képviseletében: dr. S e b e s s Dénes.

„ S á n d o r József emelkedett ezután szólásra és a következőket mondotta: Tisztelt értekezlet! A magyar közművelődési egyesületek, ellentétben a rájuk nézve mintául

szolgált Schulvereinnal, nem országosan felülről, hanem nemzetiségi vidékenként, mintegy a vezető megyék és municipiumok szerint alulról alakultak. E társadalmi intézmények közös akczióra egye­sítése szempontjából korán történtek kísérletek. Első volt a Budapesti (később Országos) Magyar Iskolaegyesület, mely támogatva a Szatmármegyei Széchenyi-társulattól, 1887-ben Budapesten egy közművelődési kongresszusra hozta össze az eddig létezett egyesületeket ; e kongresszus azonban az ott elhangzott felolvasásoknál és előadásoknál fogva inkább elméleti értékű volt, minek oka részben az egyesületek féltékenységében, részben pedig a kormányhatalom azon aggályában kere­sendő, vájjon nem fog-e valamelyik ellenzéki pártpolitikai irányzat felülkerülni a kulturmozgalom által? Ezért lett a kongresszus elnöke éppen e g y exponált politikus, aki igen közeli rokoni köte­lékben állott az akkori kormányelnök személyéhez is. De az egyes közművelődési egyesületek akkor meg sem voltak alakulva, részben pedig az alakulás utján voltak, tehát ez idő előtt való közös akcióra egyesítésnek, kivált az akkor hangoztatott központosító eljárás mellett, az eredmé­nyességet i l letőleg hajótörést kellett szenvednie.

— 64 —

Elébb vitte a kérdést az ország legnagyobb és legexponáltabb pontján működő közművelő­dési egyesület, az Emke, mely a millenium alkalmából e g y impozáns ünnepi kongresszusban és azzal kapcsolatos közművelődési kiállításban hozta össze az egyesületeket ugy, hogy mig az első kongresszus inkább az ismerkedés, a második már a megismerés je l legével birt, s maradandó nyomot hagyott hátra ama főtitkári, illetve elnökségi értekezletekben, melyek azóta időszakonként állandó tanácskozásokban gyűjtik össze a négy nagy kultur-egyesület, u. m. az erdélyi, felvidéki, dunántúli és délmagyarországi vezetői t a nélkül, hogy a rész tvevő egyesületek önállása, belszerve-zete, erkölcsi avagy anyagi ereje, ez értekezletek által a legkevésbé is érintve volna, sőt közös érdekében önzetlenül van kiszolgálva mindenik. Az ezredéves kongresszus az akkor létezett három nagy egyesület, u. m. az erdélyi g r ó í Bethlen Gábor, felvidéki g ró í Károlyi István és dunántúli Széli Kálmán hármas elnöklete alatt folyt le, s a székesfőváros polgármestere Márkus József és az „Otthon" irói kör elnöke Rákosi Jenő üdvözlő beszéde után Apponyi Albert gróí, Ugrón Gábor és Berzeviczy Albert dr. voltak — az uralkodó politikai pártállások szerint — a fölkért ünnepi szónokok.

Most az Országos Magyar-Szövetség szétküldött programmja és az itt elhangzott beszédek szerint, még tovább akar menni, midőn hivatkozva a nemzetiségi tulkapásokra j ö v ő évben egy oly kongresszust akar, mely ne csak állást foglaljon e törekvések ellen, hanem állandóbb pozitív ered­ményeket mutasson íel az által, hogy befolyást gyakorol a mindenkori kormányhatalomra, e g y következetes nemzetiségi politika íelszinen tartása véget t , s midőn megállapítja a nemzetiségi kérdés ellen teendő főbb intézkedéseket, egyszersmind az alföldi, székely és dunántúli magyar medenczéket is beakarja vonni alkalmas szocziálpolitikai intézkedések által a nemzetiségi kérdés orvoslásának keretébe. Háttérben pedig ott áll a harcz egységes elvek alapján szervezett folytatása, mely ha igy elíogadtatik, a rész tvevő egyesületekre nézve messzeható következményekkel járhat. Ez érte­kezlet vé leménye ez idő szerint, hogy a kongresszus megtartassák, s hogy az többé ne csak elméleti, vagy demonstratív je l legű legyen, hanem komoly következmények is maradjanak fenn utána. Mert a nemzetiségi kérdés exponálásával kongresszust tartani és semmit se végezni , rosszabb volna a jelen állapotnál, minthogy csak felhívná a honi és külföldi ellenhatás erőküzdelmeit, s a magyar társadalom oly gyengeségé t árulná el, mely az ellenfeleket ádáz és alattomos támadásaikra még jobban felháborítaná. Azér t meg kell fontolni minden lépést, és tisztában kell lenni azzal, mit akarunk ? Hiszen a kongresszuson a teendő legfőbb intézkedéseket elárulni sem szabad, ha csak fegyvereinket az ellenfélnek már előre kiszolgáltatni nem akarjuk, s a mit elárulunk, azokra nézve biztosnak kell lennünk, hogy feltétlenül vég re is tudjuk hajtani. Igy tehát az előkészítés sokkal nagyobb gondot és f igyelmet kivan, semmint az első pillanatra látszik.

A z Országos Magyar Szövetség terve szerint minden egyesület beküldené a maga pontjait, melyeket a kongresszuson tárgyaltatni óhajt, ezeket a Szövetség választmánya, vagy egy bizottsága kirostálná és egyeztetné, s e g y ujabb értekezletre hivná össze az egyesületek képviselőit, itt tör­ténnék döntés a vég leges programm fölött. Részemről azonban ugy vélném, hogy czélszerübb volna az egyesületek je lenlevő képviselőiből már most egy előkészítő-bizottságot szervezni azért, mert a j ö v ő év első fele, melyre a kongresszus terveztetik, már is közel van, de a képviselőknek módjában állana saját egyesületükkel érintkezve e programm és a kongresszusi szervezet megállapítására barátságosan és kiegyenli tőleg, a személyes eljárás ismert megoldó erejével kezdettől befolyni, nehogy megint bármely formában a régi akadályok felmerülve, oly végmegállapodás jöjjön létre, mely kongresszust ugyan csinál, de a további eredményes kézfogást, a rész tvevő egyesületek esetleges aggályainak legyőzéséve l nem mozdítja elő.

És itt mint olyannak, kit a gondviselés negyedszázad óta az ország legexponáltabb pontjára állított, s a kinek az Emke megbízásából és a testvéregyesületek bizalmából az ezredéves kon gresszust és közművelődési kiállítást összehoznom sikerült, az ügy szeretetétől indított őszinteség­gel ki kell jelentenem, hogy meggyőződésem szerint az egyes közművelődési egyesületek mind­megannyi a csatatéren működő hadseregek, melyeket nem lehet bizonyos ismert hadiszervezet mintájára e g y központi zöld-asztal mellől dirigálni; e g y láncz e szervezet, melynek mindenik szeme egyformán megbecsülendőleg a nemzetiségi vidékeket erős kapocscsal hálózza be és ezért sietett az Emke önzetlenül és odaadással közreműködni, hogy kezdetben létezett felvidéki és erdélyi egye­sületeken kivül, a dunántúli és délmagyarországi egyesületek is megalakuljanak; vagy még jobban mondva, folyamok a magyar kultur-egyesületek, melyek mint a magyar állam vízhálózata, mindenik

— 65 -

a maga egyéniségét és önállóságát fentartva, a Tiszába, il letve a Dunában csak azért egyesül, hogy aztán esőcseppek, mennydörgés és villám alakjában e folyamok táplálására ismét visszakerüljön a szükséges erő . Ezt a meghatározást minden esetleges központosító, v a g y e rő-e lvonó törekvéssel szemben erősen kérem szem előtt tartani. Ez az egyik , a mit mondani akarok.

A másik az, hogy kétségtelen, mikép míg ellenfeleink ligákban, külföldi, oszlrák, nemzetiségi, szövetségekben egyesülnek, mi oldott kéve gyanánt szét nem hullhatunk s ha a lezajlott nemzeti küzdelem a fiókszabadságharczot ugyszólva elveszítette, legalább ne veszítsük el a nemzetegységi ' harczot, melyet sorrendileg különben mindig elébbvalónak tartottam, mint a függetlenségi törekvést, mert az ennek alapvető előfeltétele s egész multunk, de különösen az 1848/49. évi szabadságharczunk is megmutatta, hogy oly kis nemzet, a minő a miénk is, egyszer re két arczélben nem ütközhetik. Számoljunk le tehát az elsővel , hogy időt, erőt és tért nyerjünk a második kivivására is. De e leszámolás, belellenségekről lévén szó, talán az elsőnél is nehezebb, több önfeláldozást, lemondást, kiegyenlítést és körültekintést, mondhatni vallásos fajszeretetet kívánó feladat.

Azér t javasolom, az előkészítő-bizottság, v a g y mondjuk t a n á c s , már most kiküldését és pedig a rész tvevő egyesületek súlyára, tekintélyére, erejére és fontosságára való tekintettel, hiszen értük készül a szóban levő mozgalom, illetve végeredményében általok kell, hogy megoldja czélját a kongresszus is, ha csak kizárólag az államra nem akarunk támaszkodni, a mi pedig nem volna társadalmi feladat. Javaslatom indoka: a gyakorlat iság!

II. Közművelődési egyesületek főtitkári értekezlete.

J e g y z ő k ö n y v az Emke, Fmke és Dmke főtitkárainak 1907. év szept. hó 12-én Nyitrán tartott értekezletéről, jelen lévén: S á n d o r József, C l a i r Vi lmos és G a l l o v i c h Jenő; dr. F o d o r Oszkár, a Dke főtitkára sürgönyileg mentette ki elmaradását.

1. S á n d o r József jelentést tesz, mely szerint a portómentesség kitágítása ügyében a m. kir. kereskedelemügyi miniszterhez intézett kérvény a szabályokra való utalással elutasittatott.

Kimondatik, hogy a 4 nagy egyesület alkalmas időpontban a portómen­tességi kedvezmény kitágításáért újólag folyamodik.

2. S á n d o r József jelenti, hogy a nagyszabású kölcsönsorsjáték ügyében a m. kir. pénz­ügyminiszter úrhoz intézett kérvényre válasz ismételt sürgetés daczára sem érkezett .

Kimondatik az ügy újólag való megmozgatása. 3. G a l l o v i c h Jenő jelentést tesz a 4 nagy magyar közművelődési egyesület által léte­

sítendő Nemzeti bank ügyének előkészítéséről. Értekezlet beható tanácskozás után kimondja, hogy e tárgyban az egye­

sületek elnökségei részéről előbb együttes tanácskozásra lesz szükség, s addig az előkészítésről az ügy érdekében nyilvánosságra semmi sem hozandó.

A z elnökségi értekezlet csak akkor jöjjön össze, ha a kérdésnek minden részlete előzetesen előkészítve lesz, amellyel a Dmke továbbra is megbizatik.

4. S á n d o r József bejelenti, hogy értesülése szerint az Orsz. Magyar Szövetség a nem­zetiségi kérdéssel szemben, a közművelődési és rokonczélu egyesületek összehozásával kongresszus utján nagyobb szabású akcziót akar indítani.

Értekezlet kimondja, hogy az egyesületek autonómiájának érintése nélkül s számítva arra, hogy az akczió költségeit a mozgalom új forrásokból fogja fedezni, az akczióba belemegy, sőt azt örömmel üdvözli , miután e téren már a múltban is történtek kísérletek.

A 4 nagy egyesület főtitkári értekezlete a tervelt központi iroda mellett is fennmaradhat.

K . m. í.

Sándor József, elnök.

Gallovich Jenő, j egyző .

— 66 —

III. E g y elhibázott társadalmi akczió.

u) Országos Magyar Szövetség hírlapi felhívása.

( A B. H. 1907. jul. 25. sz.-ából.;

Köztudomású szomorú tény, hogy a nemzetiségek közé ékelt magyarság igen sok község­ben a megsemmisüléshez közéig, mert az a veszedelem fenyegeti , hogy beleiül az őt körülvevő nemzetiségi tengerbe. Éppen a napokban hangzott föl a magyar sajtóban a marostordavármegyei Mojos k ö z s é g magyarságának jajszava, s ennek hallattára egymásután jelentkeztek a magyar községek Hosszumacskás, Tornaváralja stb., amelyek jelentik, hogy a magyarság náluk is elvész, ha idejekorán segítség nem érkezik A magyar társadalom, különösen az egységes tömegekben lakó magyarság e z e k k e l a s z o m o r ú j e l e n s é g e k k e l e d d i g n e m f o g l a l k o z o t t , nem annyira az ő hibájából, mint inkább azért, m e r t f i g y e l m é t e z e k r e n e m i r á n y í ­t o t t á k . Most az Országos Magyar Szövetség, kiindulva abból a meggyőződésből , hogy nemzeti­ségi községeknek veszélyeztetet t magyarságát csak a magyar kormányzatnak és társadalomnak egy erőteljes és czéltudatos mozgalma mentheti meg, az ilyen mozgalom pedig c s a k a z o k n a k a s z o m o r ú j e l e n s é g e k n e k a z e g é s z o r s z á g e l ő t t v a l ó f e l t á r á s á v a l nyer erőt és biztat eredménynyel , elhatározta, hogy összegyűjti a szükséges adatokat s azokat azután nemcsak az e g é s z o r s z á g e l ő t t i s m e r t e t i m e g , hanem a beszerzett adatok alapján m e g i s i n d í t j a é s s z e r v e z i a s e g í t ő - é s m e n t ő - m o z g a l m a t . E czélból az Orsz. Magyar Szöve tség felkéri a veszélyeztetet t magyarság lelkészeit, tanítóit, közig, tisztviselőit s álta­lában mindenkit, akinek az alant kért adatokról közvetlen tudomása van, hogy mielőbb közöljék központi irodájával (Budapest, VII I . , Muzeum-körut 10. szám) az általuk vezetett vagy ismert köz­ségek nemzetiségek által veszélyeztetet t magyarságának népmozgalmi adatait, lélekszámát, jelenlegi helyzetét, s azokat az eszközöket , amelyek szerintük a segítésre és mentésre a legalkalmasabbak.

b) Az Emke állásfoglalása.

J e g y z ő k ö n y v i k i v o n a t az Emke Igazgató-választmányának 1907. évi szept. 21-én tartott üléséről.

8. Tárgyaltatik a mojosi ügy, mely szerint a nyár folyamán az a hir terjesztetett el a lapok­ban, mintha Mojos marostordavármegyei község 100 év előtt még magyar lett volna, de ez idő alatt lassanként eloláhosodott.

Választmány hiteles hatósági bizonylatok, anyakönyvi kivonatok, fiókvá­lasztmányi jelentések és helyszíni kiszállások alapján egyhangúlag kimondja, hogy e hirlelés téves és alaptalan, mert Mojos typikus oláh község, melyben alig van egy pár, utóbbi időkben bevándorolt, teljesen vagyontalan magyar és czigány nap­számos és zsellér ember és ezek gyermekei . Tekintettel pedig ez ügyből kifolyólag az Emkét és az erdélyi magyarságot ért támadásokra kimondatik, hogy:

1. a hirlelést a Választmány hirlapilag megczáíolja; 2. az ide vonatkozó jelentést, illetve javaslatot közli az illetékes egyházi

főhatósággal, R á k o s i Jenővel, mint az Emke örökös tiszteleti tagjávalés a Buda­pesti Hiríap tulajdonos főszerkesztőjével, B é r e z i k Árpáddal, az Országos Magyar Szöve t ség ügyveze tő alelnökével, valamint a Szöve tségge l ;

3 megküldi az összes testvéregyesületeknek és fiókválasztmányoknak; 4. végül pedig köszönetet mond T o l v a 1 y Ferencz pókai földbirtokosnak

és dr. T u r n o w s k y Mór megye i választmányi titkárnak, mint akik fáradságot és gondot nem kiméivé, egyenes magyar érzülettel és igazságszeretettel az ügy érdekében a való tényállás megállapításában az Emkét segítették.

K . m. í.

Gróf Béldi Ákos, elnök.

Dr. Gál Kelemen, j egyző .

— 67 —

c) Előadói javaslat az Igazgató választmány 1907. szept. 21-iki ütéséhez.

Tisztelt Választmány! A nyár folyamán e g y termetes hirlapi kacsa repült fel a l evegőbe , mely szerint: Mojos marostordamegyei község lakói 100 év előtt még magyarok voltak, ez idő alatt azonban lassanként eloláhosodtak : de él még az ősmagyarok e g y ref. töredéke, mely kétségbeesve esdekel e g y kis imaházért, mint a kisded magyarság megmentése, sőt visszahóditása egyetlen eszközeért , annál is inkább, mert az illetők jajkiáltása az Emkénél siket fülekre talált.

Ez összesen hét pontból álló nyári szenzáczióban az az érdekes, hogy véletlenül egyik tétele sem igaz s igy hamisak és alaptalanok mind ama hirlapi és más támadások, melyek e hirhez fűzve az Emke és az erdélyi magyarság ellen megjelentek.

1. Nem igaz az, hogy Mojos, helyesen Mezőmojos 100 év előtt m é g m a g y a r v o l t , mert az Erdélyi ref. egyházkerület 1891., 92. és 93. évi hivatalos N é v k ö n y v e régi feljegyzések alapján „A görgényi egyházmegye történeté" vei foglalkozva, a 91. évi f. 8., 9. és 13-ik, továbbá a 93. évi í. 29-ik lapjain világosan irja, hogy a Básta és Mihály-vajda féle dúlások következtében az ez egyház­megyéhez tartozó Mojos, Almás, stb. egyházak „ e l e n y é s z t e k " , iménti két községben „ k i i r ­t a t v á n a k k o r a r e f . m a g y a r s á g " ; „ M o j o s n e m é p ü l t m e g " s „ m a m á r a l i g v a n m i n d k é t k ö z s é g b e n e g y p á r m a g y a r e m b e r " . A z történt tehát, ami Erdélyben annyi helyt, hogy az elpusztított falu helyére oláhok telepedtek, kiknek a Mezőség felé, Balogh Pál nagy­munkája: „A népfajok Magyarországon" szerint, ép itt kezdődik az oláh nyelvhatára. A telepítés bizonyítéka, hogy a szomszédos magyar vidék csizmás, v a g y bakkancsos székelyeitől megkülön­böztetésül legalább százan viselik a községben az oláhokat je l lemző Bocskor nevet s a többi egy­pár magyaros hangzású név részben az oláhnevek fordítása, részben a földesuraktól kapott elnevezés, amint ezt Erdélyben annyi tömegesen együtt lakó vol t oláh jobbágy: Rákóczi, Hunyadi stb. igazolja.

2. Nem igaz tehát, hogy a község e l o l á h o s o d o t t , mert a 469 lakosból ott é lő 442 gör. kath. oláhban a magyar eredet hagyománya, v a g y a faji öntudat ily irányban egyáltalában nem él, amint ez el lenkezőleg pl. a tényleg eloláhosodott hunyadvármegyei és más magyaroknál tapasztal­ható, sőt a mojosi fenti törzslakók épen mindannyian öntudatosan és következetesen vallják magukat oláhoknak, minek biztos mértéke, hogy a vol t gróf Tholdalaghi-, most Dósa-féle 600 kat. holdas ősi birtokon kívül a falu többi része az övék. Ellenben ott lakó magyar embernek e g y talpalatnyi földe, vagy telke, háza nincs s ember-emlékezet óta nem is volt , ami ős-lakás mellett az első tele-pedés törvénye szerint kizárt dolog. Ellenben szomorú igazságul kell felhoznom, hogy a ref.-ok közül egyedül a 74 éves, szintén bevándorolt Barabás Jankó czigánynak van a falu végén e g y kis szerzett ingatlana, melyért évi 14 fillér, áll. egyenes adót fizet. A lehetőségig visszamenve, oláhnak tudja a községet Balogh Pál emiitett nagy munkája is a 660-ik lapon; s birtokunkban van a v á r ­m e g y e i k ö z i g a z g a t á s által 1885. márczius 14-én községi „Törzskönyv"-ünkhöz 218—85 szám alatt beszolgáltatott mojosi kimutatás, mely szerint alispán, főszolgabíró, kör jegyző és falusbiró egye té r tő leg igazolják, hogy a községben nemhogy nem apadt a magyarság, „ d e s ő t s z a p o ­r o d o t t b e v á n d o r l á s á l t a l " és hogy magyar birtok ott idegen kézre nem került. Nem tud az eloláhosodásról az Erd. ref. egyházkerület Igazgató-tanácsának ama nagyszabású „Javaslat"-a sem, mely 1887. január 14-én 14—87 szám alatt az é r d e k e l t e g y h á z m e g y é k é s e g y h á z ­k ö z s é g e k k i k é r d e z é s é v e l az Emkéhez beterjeszté az erdélyi veszélyeztetet t ref. egyház­községek, filiák és szórványok összeírását és kimutatását: sőt Mojost és Puszta-Almást meg sem említi, aminek kihagyása sokkal kevésbé veszélyeztete t t és elpusztult helyek felsorolása mellett egyszerűen képtelenség. A javaslat mindenki által el lenőrizhetőleg nyomtatásban is megjelent az egyházkerület hivatalos lapja, a „Protestáns Köz löny" az évi január 6-iki számában s felszólalás, v a g y beadvány e nagy hiány ellen egy oldalról sem történt maig. A fentiek pedig nem is uj keletű, hanem épen az „eloláhosodás"-ról szóló mult századbeli adatok.

3. Nem igaz az és ez a fő argumentum, hogy a Mojoson l evő kisded magyarság a r é g i m a g y a r o k i v a d é k a volna; nincs ott — fájdalom — egyet len szál ilyen ember, amint ezt a köve tkező hiteles statisztikai adatok igazolják: A község 27 magyar lakójából ugyanis 4 izraelita,

— 68 -

2 családra oszoltan; a többi ref. és pedig 7 czigány (u. m. 2 férfi, 2 nő és 3 törvénytelen gyer­mek) . A 16 ref. magyarból felnőtt férfi, illetve családapa 2; egyiknek az apja vándorolt be Fara­góró l , mint béres, ő maga hurubás zsellér; másik fe leségével és 5 éves kis leányával pár év előtt maga jött be Beresztelkéről, mint vinczellér, s szegődménye lejártával állandó lakóhelyére vissza­tér. A fenti zselléren és petelei eredetű feleségén, s 7 éves leánykájokon kivül, a többi 10 magyar közül: - 3, oláhval v e g y e s házasságban élő asszony, 1 ö z v e g y és 6 egészen kiskorú gyermek, u. m. 5 leány és 1 fiu. A 3 asszony közül 2 a hurubás unokahuga, hasonló eredettel; ezek anyja, az özvegy , Szászludvégről va ló ; a fennmaradó 1 asszony pedig oláh férjével s 1 törvényes és 1 törvény­telen kis gye rmekéve l fo lyó év elején vándorolt be Mezőkapusról. A községben ez a beköltözött 5 éves törvénytelen fiu férfi-ágon a magyarság fentartója, ha idővel , mint teljesen vagyontalan, munkakeresés czéljából ő is el nem költözik. Három magyar és 1 czigány fiu, valamint 1 magyar leány igy évek óta el is távozott már a faluból. Más magyar lakosa pedig a községnek ezidő szerint nincs s azért hibás minden kimutatás, mely 16 magyarnál többről, s még kevésbé, mely csak egy ős-ivadékról is beszél. A z idevonatkozó, hivatalos hatósági bizonylatok és anyakönyvi kivonatok alapján készült részletes kimutatást bővebb tájékozás v é g e t ./ ' idezárom. A beszolgáló pókai ref. lelkészi hivatal különben e legutóbbi időkig anyakönyvi nyilvántartást a mojosi és pusztaalmási hívekről nem vezetet t s csak az Emke e g y év óta folyó ismételt sürgetésére az egyházi főhatóság szigorú rendelete alapján, a napokban, augusztus 22-ikéről 96—907 szám alatt hevenyésztetett össze utólag, kikérdezés alapján e g y részben hibás és felületes kimutatást. De ha ez igy van, minő lelkiismeret alapján állíttatott, hogy a község 100 év alatt eloláhosodott, s hogy a m e g l e v ő ref. magyarság a helyi ősök ivadéka ?

4. Nem igaz az sem, hogy e z e k a ref. magyarok kérték volna az imaházat, hiszen a ref. templommal és imaházzal rendelkező Póka anyaegyházközség alig e g y fél órai g y a l o g útra, 2 km.-re fekszik a falutól, minő távolságokat városi ember, sőt gyermek is naponta megtesz; annál inkább a gyalogjáráshoz szokott zsellér és napszámos ember, kinek vallási szükségletei kielégítése, számbeli veszteség nélkül, az anyaegyházban eddig is gyakrabban történhetett, semmint az helyben lehetséges leend. Nem lévén az illetők eloláhosodott magyarok, s nagyobb szórványok, sőt filiák és anyaegyházak is állván templom nélkül, nem is gondoltak az építésre: hanem az imaház létesí­tésének eredete az, hogy a mojosi oláhok egy igen kis töredéke, főként egy R e g i á n Lázár nevü vagyonosabb ember és ennek rokonai ellenséges viszonyban élvén a gör . kath. pappal és tanítóval s amellett a 5G°A-ra menő iskolai és egyházi pótadó is kellemetlenül terhelve a népet, Regián egy­szer félvállról vetette oda a pókai magyar érzelmű körjegyzőnek, mint ref. egyházi embernek is: miért nem csinált belőle magyart? Regiánnak ugyanis a gör . kath. pap állítólag elszántotta fele birtokát, a tanítóval is hasonló dolga akadt, s a faluban a legtöbb embernek magát tartó oláh, őszinte szándék nélkül, i gy akarta bosszantani egyházi feletteseit, bár 2 gyermekét a kör jegyző a pókai ref. iskolába vitte, s e g y darabig élelemmel is ellátta, de a szülő nem akarván tovább igénybe venni a kedvezést , elvitette onnan. Bizonyítja ezt a nevezett T o l v a l y Ferencz pókai földbirto­kosnak és kör jegyzőnek az .El lenzék" és a „Székely Ellenzék" f. évi július 23-iki számaiban meg­jelent nyilatkozata, valamint ama helyszíni kihallgatás is, melyet f. évi augusztus 15-én M o l n á r István Emke-levéltáros és dr. T u r n o w s k y Mór megyei választmányi titkár, a kör jegyző, s mások jelenlétében, a községbeliek beható kikérdezésével eszközöltek. A térítés, tehát nem v i s s z a t é r í t é s lehetőségére épen a kör j egyző f igyelmeztet te a mult év május 13-ikán Pókára került fiatal beszol­gáló papot, s nagy volt meglepetése, midőn csendes és zajtalan térítő munka helyett már mult évi 18 án a marosvásárhelyi „Széke ly Ellenzék"-ben a község eloláhosodásáról, visszatérítésekről és a „100 év óta e l ő s z ö r " megindult pap dicséretéről olvasott.

5. Ped ig az sem igaz, hogy itt a k i s d e d m a g y a r s á g m e g m e n t é s é r ő l lett volna szó, mert a pspnak mult évi július hó 1-én 70—1906. szám alatt kelt, s a marosvásárhelyi Székely­földi miniszteri kirendeltség utján ugyancsak múlt évi július hó 20-án 2820—906. szám alatt az Emkéhez beterjesztett kérvénye világosan mondja, hogy „ a z o l á h o k l e g n a g y o b b r é s z e t ö b b é k e v é s b é t u d m a g y a r u l " , tehát a magyar vidék közelsége következtében is az elolá hosodás veszedelme nem áll fenn, aminthogy daczára a gondozás hiányának, el nem oláhosodott helyben senki, még a v e g y e s házasságban élő 2, i l letve 3 magyar asszony sem; sőt az 1900. évi népszámlálás szerint 32 magyarral, i l letve 22 ref . sa l szemben 67 ember jeleztetvén magyarul tudónak, ez is csak a beadvány állítását, a magyar nyelv térfoglalását, de nem aref.-ok elnemzetlene-

— 69 —

dését bizonyítja. A gör. kath. pap és tanitó is különben szintén tudnak magyarul — utóbbi a kir. tanfelügyelő jelentése szerint írásban és szóban is, — s eddig nemzet-, vagy faj-ellenes izgatás vádja egyik ellen sem emeltetett. Ellenben a térítésre vállalkozott ref. pap nem tud a terítendők nyelvén érintkezni, s daczára a ref anyakönyv nemlétének és a múltra nézve felhányt nem-gondo­zásnak, helyben tért át s lett magyar érzelművé 1885-ben, tehát az Emke alakulása esztendejében a hurubás zsellér említettük román felesége, aminek oka néhai id. T o l v a l y Ferencz pókai föld­birtokos és szolgabíró, a mostani kör jegyző atyja, valamint annak akkor Mojoson lakott veje, D ó s a Sándor áldozatkészsége volt . Ok ugyanis e g y - e g y báránnyal stb. jutalmazták, a ki az oláhok közül magyarul tanult. S csak a történeti igazság kedvéért emiitjük meg, hogy bár a pap fenti kérvényét a kör jegyző is aláirta: de később a helytelen irányban indult akczió és a közönség félrevezetése következtében őszinte nyíltsággal és magyar becsületérzéssel visszavonta.

6. Nem igaz így a készülő v i s s z a h ó d í t á s gondolata sem, mert — fájdalom — az ősmagyarok hamvait többé fel nem támaszthatjuk; sőt az eredményes hóditásnak is elejét vette a hirlapi zaj és vaklárma, mely már — mint említettük múlt évi október 18-án a marosvásárhelyi „Székely Ellenzék" ben és illetve azután folyó évi január 28-án, innen á tvéve , az „ E l l e n z é k i b e n és más lapokban is alaptalanul és hivalkodólag „ h á r o m á t t é r é s"-ről beszé lve : felébreszté nemcsak a gör . kath. papot, tanítót és a községbelieket, hanem a „Tribuna", „Unirea" stb. utján a balázsíalvi gör. kath. érsekséget és a román vezetőket is. E pillanatig „ e g y évi munka" s a közönség részéről hozott áldozatok után nincs is egyetlen áttérés; ellenben F r a e n k e l izr. falusbiró, a Dósa-féle birtok jelenlegi bérlője kijelentése szerint positiv tény, hogy B o c s k o r G á v r i l Iliáé 1000 frt előleges letételének szerény feltétele mellett az evangélium felvételére vállalkozott, a mi gyakran ismételve, jó üzlet, a bérlő szavai szerint. A papnak az egyházi főhatósághoz intézett, folyó évi augusztus 22-én kelt, már idézett jelentésében is csak az egyik magyar asszony oláh férje említtetik, mint olyan, ki a jövőben állítólag áttérni szándékozik, holott már a hírlapokban, mint gyűjtési eszköz, szinte egy év óta megszakítás nélkül a fenti 3 oláh megtörtént áttérése folyton ismételve hirdettetik. H o g y a pap által ujabb időben Mojoson tartani kezdett istentiszteletekre oláh suhanczok is megjelentek, sajnos, ez inkább az újdonság és a kíváncsiság jele s mindjárt az első istentiszteleten a harmónium hangja által odahiva, ugy viselkedtek, hogy a kurátornak kinevezett zsellér és az izr. falusbiró szintén ünnepi ruhában megjelent felesége rendre kellett, hogy utasítsák őket.

7. Végül nem igaz, hogy az Emke az érdekeltek kérését e l u t a s í t o t t a volna, mert bár nem a magyarság, hanem a pap és első sorban a térítés érdekében folyamodott, s bár a fenti adatok érdeméről e leve tisztában voltunk: mégis az Emke sietett ugy a ref. egyházi főhatóságot az imaház, mint az illetékes kir. tanfelügyelőt egy áll. iskola sürgős felállítása szükségére nézve azonnal megkeresni: mindkét helyről azonban folyó évi márczius 26 án 1151 és február 20-án 394 szám alatt ellenvélemény érkezett. A z egyházi főhatóságnak az eloláhosodásra, visszatérésre stb. vonatkozó kérdéseire a beszolgáló ref. pap — hivatalos igazmondásról lévén szó — oly feleleteket adott, hogy azokat az egyházi főhatóság „nem találta alkalmasnak arra, hogy a további akczióra nézve megfelelő alapul szolgálhassanak"; s viszont a kir. tanfelügyelő a 2 magyar tankötelessel és az oláhoknak felekezeti iskolájokhoz való ragaszkodásával szemben kijelenté, hogy áll. iskoláról ott ez idő szerint „szó sem eshetik". Pedig az Emke, fenntartással ugyan, de honorálva a ref. lelkész beadványa s illetve a Székely-kirendeltség kisérő irata ama kijelentéseit, hogy a „mojosi eloláhosodott magyarok immár tudakozzák lelkészüktől a ref. vallásra való áttérés módozatait és kivétel nélkül óhajtják az áll. iskolát", kész vol t a legnagyobb áldozatra is, aminthogy Segé lyző-bizottsága előterjesztése következtében a folyó évben 7 áll. iskola építésére felvett 140.000 koronára első helyen Mojost j egyez te elő, míg az ügy a folyó évi márczius 12-iki választmányi ülésben 12 j egyzőkönyv i szám alatt, a való tényállás kiderülése alapján, meg nem bukott. A tanfelügyelő álláspontján van különben a kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter ama nagy kultúrpolitikai Tervezel-e is, mely az Orsz. statisztikai hivatal által nagy apparátussal kidolgozva, Mojoson tömeges oláh lakosság mellett szintén csak 2 magyar tankötelest állapit meg : bár helyszíni kiszállásunk alapján kitűnt, hogy a mult évben e g y sem volt , csak a folyó tanévre fog jelentkezni 2 hét éves leány, kiknek a pókai ref. iskolában taníttatásáról külön intézkedünk.

Ez a nagy garral felfujt térítési, visszatérítési és hódítási munka. Ezért kellett a „Budapesti Hírlap" fo lyó évi július 18-iki számában megbántani az erdélyi magyarságot és az Emkét; másnap

„a gazdag Emké"-re való hivatkozással ezért küldött B é r e z i k Árpád az „Országos Magyar Szövetség" ügyveze tő alelnöke a laphoz 100 K át; indultak meg a gyűjtések, fürdői előadások stb.; s Mojosra utalással azért állott e lő nemsokára maga az „Országos Magyar Szöve tség" , nyilt fel­hívásban szólitván fel az ország közönségét : a veszélyeztetet t pontok adatai beszolgáltatására, melyeknek „ a z e g é s z o r s z á g e l ő t t i s m e r t e t é s i é v e l — úgymond — „ m e g i s i n d í t j a é s s z e r v e z i a s e g i t ő é s m e n t ő m o z g a l m a t . " Némely vidéki krajezárosnak a „B . H." közleményeihez fűzött túlzásairól és szertelenségeiről , melyek durva kifejezésekkel már az Emke „eddigi rendszere megváltoztatását" követelték, nem beszélünk. Mintha az Emke nem tudná a maga területe adatait? nem volna kész azonnal minden erejével segíteni? s mintha körültekintő lelkiismeretes eljárása, mely a közönség pénzével a legégetőbb pontra és legszükségesebb intéz­ményekkel igyekszik, nem volna igazolva az adott esetben is? Hiszen a mojosi vaklárma országos viszhangjától megijedve, sietett a lelkész a mojosi akczióhoz erősitékül utólag Pusztaalmást is belevonni, melynek statisztikai és genetik.ű viszonyai ép olyanok, sőt kedvezőtlenebbek, mint Mojoséi is; s daczára, hogy immár két község megmentéséről és visszahóditásáról volt szó, mégis a gyűjtést 2500 K eredménnyel folyó évi augusztus hó 15-én a hírlapokban közzétett nyilatkozatával egyszerűen beszüntette, mintha ily nagy czélra ez összeg e lég lenne és szabad volna fél-uton megállani, midőn ott van pld a tényleg eloláhosodott s magyar faji öntudattal rendelkezett Kis-barcsa esete, melynél két diszes harang, templom, papilak, önálló papi állás szervezése, áll. iskola és nyári gyermekmenedékhely 20 év alatt alig volt képes a 289 gör. kath. lakosból 100 ref. lelket visszahódítani, bár hála Isten, a legutóbbi népszámlálásnál már 125 vallotta magát magyarnak és 168 magyarul tudónak. Innen az elnémult és megkondult harang szálló igéje is, melyet áldozataival és munkájával e helyről épen az Emke indított meg. Ellenben lehe t ségese , hogy egy s most már k é t egész község eloláhosodásáról a szászrégeni vasút közelében, 25 km-re a székely fővárostól, Marosvásárhelytől, ugyszólva a város falai alatt 1, semmit sem tudjon az a Megyei választmányunk, mely az Emkével egyidejűleg negyedszázad előtt alakulva, a közigazgatási, tanügyi és közéleti férfiak vezetésével több mint két évtized alatt annyi javaslatot tett; melynek élén most is oly férfiak állanak, mint D e á k Lajos kir. tanácsos, tanfelügyelő, elnök, dr. T u r n o w s k y Mór titkár, kik e megyében töltötték el áldásos életük munkabíró javát s kik közül az első állásánál fogva, a második mint épen az érdekelt vidéknek husz év ó'a járásorvosa, a községet állandóan látogatták, a néppel személyesen érintkeztek: de eloláhosodásról nem hallottak soha? Nem hallott arról N a g y Sándor marosvásárhelyi gyógyszertár-tulajdonos, legbuzgóbb fiókválasztmányi pénztárosunk sem, a kinek magyar érzése és körültekintése pedig oly nagy, hogy helyben és vidéken egymaga közel harmadfelszáz névmagyarosítást eszközölt . S lehetséges volna-e, hogy az érdekelt görgényi egy­házmegye volt és jelenlegi esperese folyó évi május hó 27-én meglátogatva Kolozsvár t hivatalában a főtitkárt, kerületükből mint veszélyeztetet t pontot, Unokát hozzák javaslatba: ellenben Mojosról semmit sem tudjanak s a fungens esperes ily nagy veszély mellett csak külső provokáczióra s csak folyó évi augusztus 3-án szálljon ki a helyszínére, hogy ott e g y tévesen és hibásan felvett j egyzőkönyv szerint „ m e g g y ő z ő d é s t szerezzenek az ügy miben állásáról?", holott megezáfolás nélkül és folyton megújítva már egy év óta hirdeti valaki a lapokban a tüzet?-

A fentiekből kitetszőleg valóság az, hogy Mojos helyén a reformáció kezdetein 3 tehát több mint 300 év előtt volt egy elpusztított magyar falu; az oláh telepesekből létesített uj köíségben van egy pár, munkakeresés czéljából ideiglenesen vagy állandóan, ujabb időkben beköltözött, vagy beszár­mazott teljesen vagyontalan ref. magyar, akiknek magyarsága eddig sem volt veszélyezte tve s ezen­túl még kevésbé lehet. Ezek számára Isten dicsőségére egy ref. imaházat emelni, ugy mint az ország­ban bármely magyar felekezet részére akárhol, szép és dicséretes cselekedet. A z eszközöket, ha tekintélyével és hozzájárulásával az illetékes egyházi főhatóság is fedezi, i g a z a r g u m e n t u m o k ­k a l az országtól összekérni, szintén megengedet t dolog. De a folyamatban levő eloláhosodás vak­lármáját támasztani, a harangokat félreverni, az ország közönségét „vallás különbség nélkül" men-

1 A község adóhivatala és törvényszéke Marosvásárhely. á A szóban levő s engedély nélkül hirlapilag is közzé tett jegyzökönyvet , mely Beregszászy László Emke-

főkönyvvezető által jóhiszemüleg íratott alá, nevezett hivatalnok, ugy is mint alapitó-választmányi tag szept. hó 27-én kelt nyilatkozatával teljtartalmulag visszavonta, illetve elejtette.

3 A ref. iinyaegyház, Póka egyik harangja ma is 1500-ból: Sancta Maria, ora pro nobis! felírást viseli.

— 7t —

tésre hivni fel, s ebből kifolyólag az erdélyi magyarságot s annak őrállóját az Emkét megvádolás-

nak tenni ki, sőt mint szükségeset ez ügyből eredőleg egy uj kulturegyesületet is támasztani: oly

eljárás mely ellen a jól felfogott munka és a helyes támogatás érdekében tiltakoznunk kell, mert

ha a közönség igy félrevezettetik, elveszti lassanként hitét és bizalmát a tényleges veszedelem iránt,

s elzárkózik, midőn komoly oldalról komolyan hivnák, hogy jöjjön segíteni! Ki tette mindezt, immár

e g y év óta, nem keressük, 1 de erkölcsi felelősségünk és kötelességérzetünk tudatában hivatkoz­

nunk kell a példabeszéd szavára, mely szerint semmi sem károsabb mint a hiu farkas emlegetése s

akár a hitélet, akár pedig a magyarosítás szempontjából többet ér egy jó tolvaj, mint ezer: dobbal

veréb-fogás. 2

Ez alapon javasolom: ( U g y amint a választmányi ülésen elfogadtatott.)

Kolozsvár , 1907. szept. 21-én.

Tisztelettel

Sándor József, t. alelnök-főtitkár, mint előadó.

Melléklet. — M e z ő m o j o s i reformátusok kimutatása.

I. F e l n ő t t c s a l á d o s f é r f i ú :

1. S z a b ó F e r e n c z 59 éves, Fraenkel izraelita bérlő u. n. hurubás zsel lér je ; közvetlenül az édesatyja Szabó János | szül. Akosfalván] jött be Koronkából, illetve Ballá-ból a Dósa-féle birtokhoz szőlőpásztornak. Fele­sége S z a b ó Z s u z s a 44 éves, atyja néhai Szabó Tódor Petele községből jött át mint béres, szintén a Dósa-féle gazdaságba ; a nő férjhezmenetele alkalmával '12 év előtt tért át a gör. kath vallásból, ez tehát épen hódítást jelent Gyermekeik közül a 7 éves A n n a lakik Mojoson. 3 1 é 1 e k.

2. D o b o s J á n o s 52 éves, Fraenkel bérlő vincellére, született Nagyfülpösön, 3-ik éve , hogy családjával átjött ideiglenesen. Felesége T a m á s Á g n e s 64 éves, szintén nagyfülpösi ille'.őségü. Velők lakik Beresztelkén született 5 éves unokájok S z a t m á r i M a r i . A férj szegődségo lejárta után év végén visszaköltöznek Beresz-telkére, hol kis ingatlanuk is van. 3 l é l e k .

3. B a r a b á s J a n k ó 74 éves napszámos, cigány, a f a luvégen ; 57 év előtt maga vándorolt be Magyar-hidegkútról. Felesége C z a p ó E s z t e r szintén ref. 2 l é l e k .

4. M o l d o v á n J á n o s 55 éves cigány, a másik faluvégén, 30 év előtt Póka községből költözött be. Felesége K a l u s i M á r i s k ó Marosszentannáról, szintén ref. Gyermekeik közül helyben F e r e n c z 19 éves, L a j o s 15 éves, M á r i a 13 éves, ref. vallásúak és törvénytelenek. 5 l é l e k .

II . V e g y e s h á z a s s á g b a n é l ő r e f . n ő :

1. S z ;i b ó A n n a , férjezett Bács Péterné, 30 éves, a fenti Szabó Ferencz elhunyt János nevü bátyjának leánya; 3 kis, Karolina, Anna, Mária nevü 3—7 éves leánya az anya vallását követi. A férj beszél magyarul. 4 l é l e k .

2. S z a b ó K r i s k a , férjezett Soptyerán Uiáné, előbbi asszony huga, 27 é v e s ; 3 éves Anna nevü leányuk az anyja vallását követi . Nála lakik anyja özv. S z a b ó J á n o s n é , sz. Kiss Zsuzsanna is, 60 éves, aki a kolozs-megyei Szászludvég községből jött Mojosba férjhez, szintén ref vallású. 3 l é l e k .

3. C s i k i A n n a , férjezett Gesicza Péterné, 29 éves mezőkapusi születésű, egész családjával folyó év elején jött át Mezőkapusról ; 2 gyermeke : C s i k i I s t v á n 4 éves [törvénytelen], G e s i c z a M á r i a 2 éves, reformátusok. 3 l é l e k .

Összesen : 23 lélek. Ezek közül 7 czigány, 2 magyar férfiú feleségév, 1 és 2 leány-gyermekével, •'} vegyes házasságban élő ma­

gyar nő, oláh férjöktől 5 :eány gyermekkel, 1 özvegy asszony és 1 törvénytelen magyar kis fiu. Mindannyian a leg­utóbbi nemzedék alatt származtak be, egy se magyar őslakó ivadéka és mindannyian vagyontalanok. A község többi lakója, 4 izr.-t k ivéve oláh. Helyben eloláhosodutt magyar senki sincs.

1 Utólag közölhetjük, hogy a szenzácziós hirt a „Székely szövetség" hivatalos lapjai a „Székely V i l i g " és a marosvásárhelyi „Szabadság" röpítették vi lággá.

2 Ennek igazolásául szolgál az a Mojoson emberemlékezet óta nem történt eset, hogv f. évi jun. hó 8-án, tehát egy évvel a nagyhangon megindított térítési, illetve visszatérítési akczió UTAX, helyben ref.-ból gör. kath.-nak tért át: a Mezősámsondról 2 év óta beköltözött Gáspár Ilona! . . .

— 72 —

d) Dke válaszirata az Emkéhez a fenti ügyben. Sz. 851 -907 .

A mojosi ügy és az Emke czimü, bizalmas használatra kiküldött kéziratot Igazgató-választ­mányunk január 14-én tartott ülésében áttanulmányozta és abban foglalt igen gondosan csoporto­sított adatokat köszönettel tudomásul vettük. A z Országos Magyar Szövetség nyilt felhívása nem talált visszhangra egyesületünkben sem és a most szolgáltatott felvilágosítások után még inkább meg van gyó'zó'dve Igazgatóságunk arról, hogy e kérdésben az Emke álláspontja volt a j o g o s .

Budapest, 1908. jan. 15-én Hazafias üdvözlettel:

Pallaviclni Ede őrgróf s. k., elnök.

c) Fmke válaszirata az Emkéhez a fenti ügyben. Sz. 741—907.

607—907. számú szives átiratára válaszul, készséggel kijelentjük, hogy az Országos Magyar Szövetségnek másolatban közölt hírlapi felhívását magunk is elhibázott dolognak tartjuk.

Egészen igazat adunk a tek. Testvéregyesületnek, amikor a magyarság egyes nemzetiségi vidéken jelentkező veszélyeinek az ország előtt való nyilvános feltárását és tárgyalását már csak taktikai okokból is helyteleníti. Egyenlő volna ez tökéletesen azzal, hogy az ellenséges hadtestek egyike haditervét a másiknak rendelkezésére bocsátja anélkül, hogy ez a másik oldalról viszon­zásra találna.

Ismerve azonban az Országos Magyar Szövetség vezető férfiait s azoknak hazafias és becsü­letes intenczióit, a dolgot nem tartjuk annyira tragikusnak, hogy annak elintézése a négy nagy közművelődési egyesület együttes ellenakczióját tenné szükségessé. Tökéletesen elégségesnek vélnők, ha a tek Elnökség, mint a legnagyobb közművelődési egyesület vezetősége, bizalmas átiratban figyelmeztetné az Országos Magyar Szövetséget, hogy az általa tervezett nyilvános mozgalom a négy nagy közművelődési egyesületnél — a kifejtett okoknál fogva — semmi esetre sem találna helyeslésre.

M e g vagyunk g y ő z ő d v e , hogy a tek. Elnökségnek ez az őszinte és közvetlen figyelmeztetése komolyan gondolkozóba fogná ejteni az Országos Magyar Szövetség vezető férfiat és hogy ha kibocsátott hírlapi felhívását, már a társadalmi dekórum szempontjából is, vissza nem vonná, de készségesen intézkednék az iránt, hogy a felhívás következtében hozzá beérkezett adatok a nyilvá­nosság előtt ne tárgyaltassanak, hanem azok az illetékes országrészi közművelődési egyesületeknek, érdemleges intézkedés czéljából, megküldessenek. Kérjük a tekintetes Elnökséget, hogy a béke kedvéért egyesületünk álláspontját elfogadni s a kérdéses ügyben való közbelépés szerepét elfogadni kegyeskedjék.

Hazafias üdvözléssel

Nyitra, 1907 augusztus 22-én.

Clair Vilmos, Dr. Gyürky Géza, főtitkár. ügyv., alelnök.

f) Dmke válaszirata az Emkéhez a fenti ügyben. Sz. 186 908

A Dmke évek óta csodálattal szemléli azt a gyönyörű, eredményekben gazdag munkát, a melyet immár 23 esztendő óta csüggedést, akadályokat nem ismerve, folytonos szorgalommal teljesít az Emke. A figyelemmel átlapozott költségvetésből látjuk, hogy esztendőnként százezreket fordít megmentésére az erdélyi magyarságnak, a melynek hatalmas erőssége, megbonthatatlan sziklavára a testvéregyesület, melynek működése előttünk mindig ragyogó példa.

Épen azért végtelen elszomorodással vettünk tudomást azokról a rosszakaratú, minden megnyilatkozásban alaptalan támadásokról, melyek e virágzó, nemes, magasztos munkálkodásban élő gyönyörű kulturegyesületet a mojosi ügyből kifolyólag igazságtalanul érték, épen ugy, mint történt ez a Dmkével, melyet két szegedi tanár hurczolt meg botrányosan, ország világ előtt, teljesen alap­talanul.

— 73 —

IV. M á t h é József főtitkár olvassa a Szövetség 2 évi működéséről egybeállított jelentését, a mint következik:

P o r t ó m e n t e s s é g e n g e d é l y e z é s e tárgyában tett előterjesztésünket nem vette figyelembe a kereskedelmi miniszter. A kért kedvezmény megadására a portómentességi törvényes szabályok nem nyújtanak elég alapot— válaszolja. Pedig az Emke és Eke sem töltenek be fontosabb hivatást. S azoknak portómentességük van. — — — — — — — — — — — — — — — — — —

Mint visszatetszés felidézésére alkalmas szomorú tényt említem fel ennek kapcsán, hogy az Emke, mely tőkéjét nemzeti czélokra nemzeti közadakozásból gyűjtötte s a Székely-Egyesület, mely kifejezetten székely érdekek támogatására alakult, annyira lebecsülte törekvésünk nemzeti jellegét, hogy saját nagy tőkéjét, mit jobban ugy sem értékesíthet, elzárta tőlünk, segélyért hozzá intézett kérésünket elutasította.

Ezek volnának a fontosabb ügyek, melyek a Székely Társaságok Szövetségének központi szervezetét a mult közgyűléstől eddig foglalkoztatták.

M é g csak a szövetség kötelékében levő társaságok és egyesületek működéséről emlékezem meg röviden.

Nagyszeben : Cseléd-otthont is akart létesíteni, de ettől — mint panaszolja, az Emke megta­gadta a segítséget.

4. A titkári jelentés köszönettel tudomásul vétetik. 1

K. m. f. Deák Lajos, Máthé József,

elnök. főtitkár.

i A jegyzőkönyv megvilágítására szolgál a S z é k e l y - S z ö v e t s é g h i v a t a l o s l a p j á n a k , a maros­vásárhelyi „Szabadságinak a közgyűlésről szóló 1907. aug. 7. sz. alatti következő tudósítása is:

„ A gyűlés megnyitása után — úgymond — D e á k Lajos kongresszusi elnök (Marosvásárhely) tartotta meg

Egyesületünk mélyen elitéli az Emke ellen intézett alaptalan híreszteléseket és testvéri szere­tettel köszönti nagy nemzeti munkájában, a melyet mi, kik azt teljesen közelró'l ismerjük, csodálattal szemlélünk, annyira értékesnek tartunk. Kiváló tisztelettel:

Szeged, 1908. évi febr. hó 3 án. Gallovich Jenő, Dmke főtitkára.

IV. Székely-Szövetség s z a m o s u j v á r í közgyűlése .

a) „Székely Társaságok Szövetségéinek átirata. Sz. 174—907.

Tisztelt Testvéregyesület! Szamosujvárí idei közgyűlésünk jegyzó'könyvét 7.1 példányban tudomásvétel s az abban foglaltak támogatása czéljából azon hazafias kéréssel van szerencsénk megküldeni, hogy tekintettel a nagymérvű kiadásokra, melyek Szövetségünket az aránylag csekély tagsági dij mellett nyomják, szíveskedjék egy kis mozgalmat indítani az iránt tagjai között, hogy e jegyzőkönyv pénzért is árusittassék. Nem akarván a Szövetségét hiába való kiadásokkal terhelni, egyelőre nem küldünk elárusitásra példányokat, de ha a t. Testvéregyesület tehet és akar is tenni ez ügyben valamit, egyszerű levelezőlapon kifejezett kívánságára m e g f e l e l ő s z á m ú példányokat postafordultával expediálunk. Hazafias tisztelettel:

Marosvásárhely, 1907. okt. hó 21-én. Mát hé József, s. k. főtitkár.

A M e l l é k l e t b ő l . Kivonat a »Székely Társaságok Szövetségé«-nek 1907. évi aug. hó 6-án Szamosujvárt a városi Vigadó nagytermében, D e á k Lajos kir. tanácsos, elnök vezetése alatt tartott 11-ik rendes közgyűlése Jegyzőkönyvéből (az Emkét illető összes részeiben.) Jelen vannak stb.

üléséről.

— 74 —

6. Székely-Szövetség megküldi folyó évi augusztus hó 6-án Szamosujvárt tartott közgyűlé­sének Jegyzőkönyvét és kéri, hogy azt az Emke tagjai közt a Szövetség javára pénzért terjeszteni szíveskedjék. Directorium felolvassa az e jegyzőkönyvben a közgyűlés ellentmondása nélkül, sőt köszönete mellett az Emke ellen foglalt igaztalan, méltatlan és helytelen támadásokat és elhallga­tásokat,

minek alapján a Választmány kimondja, hogy a Szövetség elnöksége meg­kerestetik, hogy a támadásokat a Szövetség tegye jóvá annál is inkább, mert az Emke, Alapszabálya keretén belől és kötségvetéséhez képest kezdettől önzetlenül és kész­séggel támogatta a Szövetséget alkotó egyes székely-társaságokat, melyek eddig az Emke részéről több mint 9.000 K segélyben részesültek, nem számítva az 1902. évi tus­nádi Székely-kongresszus létrehozatalát, mely az Emke erkölcsi és anyagi közremű­ködése nélkül aligha sikerült volna. Innen kezdődik pedig magának a Székely-Szö vétségnek is létrejövetele. A S z ö v e t s é g n e k , m i n t o l y a n n a k a j e g y z ő -k ö n y v e l l e n k e z ő á l l í t á s a d a c z á r a a z E m k e e d d i g s e m m i f é l e k é r é s é t v i s s z a n e m u t a s í t o t t a .

K. m. f. Gróf Béldi Ákos, Rietly Károly,

elnök. j egyző .

2. J e g y z ő k ö ny v i k i v o n a t az Emke Igazgató-választmányának 1908. jan. 12-én tartott üléséről.

15. Olvastatnak a Brasssói és Beszterczei székely társaságok átiratai, mely szerint a székely iparostanonczok elhelyezésére immár két izben adott 1000—1000, s illetve 3 0 0 - 3 0 0 K-ról a Székely Társaságok Szövetségének jelentést tettek és igy ez adatoknak a Szövetségi Évi-jelentésből való kima­radásáért kizárólag a Szövetséget terheli a felelőség.

Tudomásul vétetik azzal, hogy a Brassói székely társaság tisztázza a Szö­vetséggel , hogy jövőre hasonló kihagyások ne forduljanak elő. A beszterczei jelentés állítólag nem érkezett be a Szövetséghez.

A Brassói székely társaságnak a folyó tanévre esedékes 1000 K kiutaltatik. K. m. f.

Gróf Béldi Ákos, Rietly Károly, elnök. j egyző .

3. J e g y z ő k ö n y v i k i v o n a t az Emke Igazgató-tanácsának 1908. márcz. 12-én tartott üléséről.

9. Tárgyaltatik a Székely-Szövetséghez intézendő átirat ügye. Beható vita után kimondatik, hogy az elkészült átirat a hozzá csatolt K i ­

m u t a t á s s a l együtt bizalmas használatra átkezeltetik D e á k Lajos kir. tanácsos,

elnöki megnyitóját, azután pedig M á t h é József főtitkár (Marosvásárhely) olvasta föl titkári jelentését, melyben a székely társaságok szövetségének eddigi hasznos és áldásos működéséről örömmel értesültek a jelenlevő tagok és vendégek. Kellemetlenül értesült a hallgatóság a titkári jelentésből, hogy az erdélyi magyar közművelődési egylet a székelyegylet akcziójának támogatását kereken visszautasította és hogy a kereskedelmi miniszter a székely egylet levelezéseinek portómentességét kilátásba sem helyezte, jólehet a már előbb emiitett erdélyi magyar közművelődési egyletnek és az Erdélyi Kárpát-Egyesületnek e kedvezményt megadta."

Megjegyzendő, hogy ez a hivatalos közlés jelent meg a többi lapokban is s tekintettel a záró sorok alá­rendelt voltára, csak itt mellékesen jegyezzük meg, hogy portómentességet az Emke alapította E. K. E sem élvez s az Emkének is csak a régi jó időkből van egy megszorított s nagyon is szükkörü viteldijkedvezménye, melynek kitágításáért a négy nagy magyar közművelődési egyesület is, u. m. az Emke, Fmke, Dke és Dmke e g y ü t t e s e n hiában folya­modott, mert 1901!. jul. 1-én, egyidejűleg a Szövetség folyamodásával 35.881 sz. alatt, a szabályokra hivatkozó ugyanazzal az indokolással szintén elutasittatott.

b) Az Emke Igazgató-választmányának határozata.

' • J e g y z ő k ö n y v i k i v o n a t az Emke Igazgató-választmányának 1907. nov. 12-én tartott

tanfelügyelőhöz, mint az Emke Marostordavármegyei—Marosvásárhely sz. kir. városi választmánya elnökéhez és Igazgató-választmányunk tagjához, aki egyszersmind a Székely-Szövetség és a Marosvásárhelyi székely társaság elnöke is. Egyben elnökileg felkéretik: nyújtson alkalmat ez ügyben a békés és barátságos tárgyalásra. A z átirat elküldése további intézkedésig elhalasztatik. A z ügy az Évi-jelentésben ismertetendő.

K. m. f. Gróf Béldi Ákos, Gál Kelemen,

elnök. j e g y z ő .

c) K I M U T A T Á S

a Székely társaságoknak adott Emke segélyekről és erkölcsi támogatásokról.

:olyó

iz

ám

Iktató­szám A z ü g y i r a t t á r g y á n a k m e g n e v e z é s e

Kiadott segély­összeg K f

A) Anyagi segély.

1 509--99 Marosvásárhelyi székely asztaltársaság alelnöke, László Gyulának székely 600 —

2 487--901 Marosvásárhelyi székely társaságnak az első 18 Székely társaság meg-600 —

3 962--900 Marosvásárhelyi székely társaság titkára M á t h é József községi tanitó, tantestületi elnök és a »Székely T a n ü g y « szerkesztője »irodalmi és közügyi tevékenysége« megjutalmazására 200 —

4 695--901 Marosvásárhelyi székely társaságnak adott könyvadomány értéke 20 -5 848- -901 Kézdivásárhelyi székely társaságnak adott könyvadomány értéke 40 —

G 50--902 Brassói székely társaságnak cseléd-könyvtár létesítésére, kísérletül 130 80

7 108--902 Brassói székely társaságnak székely iparostanonczok elhelyezésére . . . . 300 —

8 319- -902 Marosvásárhelyi székely társaságnak a Székelyföldön kivül ujabb 17 Székely 600 —

9 411--902 Marosvásárhelyi székely társaság megkeresésére gyergyó-alfalvi tüzkáro-sultaknak 10 —

10 709-- 9 0 2 Marosvásárhelyi székely társaság tagjainak tusnádi Székely-kongresszus 400 —

11 460-- 9 0 2 Marosvásárhelyi székely társaság főtitkára M á t h é József kongresszusi 60 —

12 750-- 9 0 2 Székely Társaságok Szövetsége megalakítását kimondó tusnádi Székely­kongresszus szervezési költségei az Emke részéről 1805 46

13 367--902 Nagybaczoni székely társaságnak népkönyvtár szervezésére 227 90 13 367--902 227 90

14 878-- 9 0 2 Brassói székely társaságnak romániai székely leányok taníttatására 150 —

15 634-- 9 0 2 Debreczeni székely társaságnak Erdélyt és a Székelyföldet ismertető művek értéke 10

10 1021-- 9 0 2 Sepsiszentgyörgyi székely társaságnak egy székely néprajzi jellegű mű kiadására 200 200

- 76 -

Fol

yó

szám

Iktató szám

17 1030-902

18 420—903

19 135 904

20 753—904

21 742 — 904

22 143—906

23 593—906

24 296—906

25 759—906

26 475—907

27 632—907

28 684 907

29 7 8 9 - 9 0 7

30 861—907

31 7 8 9 - 9 0 7

1 5 0 9 - 9 9

2 737- 901

3 347 90

4 487—901

5 1015 — 901

A z ü g y í r a t t á r g y á n a k m e g n e v e z é s e

Kiadott segély­összeg K

Beszterczei székely társaságnak székely iparostanonczok elhelyezésére .

Kézdivásárhelyi székely társaság anyagi segélyezésére

Budapesti székely társaság »Székely-Otthon«-a berendezésére. (Felsőbb helyről kapott kedvezőtlen informácziók alapján ez az összeg nem volt kifizethető, de más székely czélra fordíttatott; azért alant az összegezésből kihagyjuk)

Beszterczei székely társaságnak székely iparostanonczok elhelyezésére . .

Brassói székely társaságnak székely iparostanonczok elhelyezésére . . . .

Beszterczei székely társaságnak iparostanonczok elhelyezésére

Brassói székely társaságnak cseléd-könyvtárra ujabb adomány

Marosvásárhelyi székely társaság főtitkára M á t h é József ujabb kitün­tetésére

Brassói székely társaságnak székely iparostanonczok elhelyezésére

Beszterczei székely társaságnak székely iparostanonczok elhelyezésére. .

Aradi székely-otthonnak vidéki székely fiuk felkarolására

Aradi székely-otthon 600 drb. gyűjtőivé és 200 drb. meghívója Emke-ajánlattal szétküldésére, posta-portó kiadás

Brassói székely társaságnak székely iparostanonczok elhelyezésére

Beszterczei székely társaságnak »Székelyek a költők dalaiban« czimü kiad­ványára, mely művel a székely iparostanoncz mozgalom segittetik elő. A mű felvétetett az Emke-könyvtárak jegyzékébe is

Brassói székely társaságnak székely iparostanonczok elhelyezésére, az 1908/9. tanévre előjegyezve

Összesen.

B) Erkölcsi támogatás.

300

200

25o!

200

1000

300

130

100 —

1000 —

300 —

200 —

18

1000 —

200 —

1000 —

11302 16

Marosvásárhelyi asztaltársaság alelnöke L á s z l ó Gyula székely cseléd-mozgalmát az Igazgató-tanács 4. jzkvi sz. határozattal külön erkölcsi támogatásban részesiti.

Marosvásárhelyi székely társaság 1901. jul. 3-iki marosvásárhelyi Székelyügyi-érte­kezletén, melyen a további Székely társaságok szervezése kimondatott, az Emkét a t. alelnök főtitkár képviseli.

Marosvásárhelyi Székely társaság megkeresésére a Székely társaságok szervezési ügyét megyei választmányaink elnökei figyelmébe ajánljuk.

Marosvásárhelyi székely társaság 1901. jul. 15-én 50. szám alatt kelt megkeresésére a társasággal átiratilag is összeköttetésbe lépve, erkölcsi és anyagi támogatá­saink feltételeit körülírjuk.

Marosvásárhelyi székely társaság 1902. jan. 7-én 6. szám alatt kelt megkeresésére az 1902. jan. 16-iki budapesti kongresszusi értekezleten az Emke képviselője

— 77 — Fo

lyó

szám

Iktató szám A z ü g y í r a t t á r g y á n a k m e g n e v e z é s e

Határozati-javaslatára mondatik ki, hogy a Székely-kongresszus az összes ille­tékes tényezó'k és így a Marosvásárhelyi székely társaság által is rendeztessék.

6 28-- 9 0 2 Marosvásárhelyi székely társaság 1902. febr. 6-án 65. szám alatt kelt negkeresésére az 1902. febr. 15 iki marosvásárhelyi kongresszusi értekezleten az Emke gróf K o r n i s Viktor alelnök, S á n d o r József t. ale'.iök-főtitkár és N a g y Károly ref. theol. tanár, Emke-jegyző által képviselteti magát.

7 102-- 9 0 2 E. K. E-t jan. 31 én 17. szám alatt kelt megkeresésére értesítjük, hogy a Székely­kongresszus ügyében a Marosvásár' elyi székely társasággal stb. az e g y ü t t e s rendezés álláspontjára helyezkedtünk.

8 159-- 9 0 2 Marosvásárhelyi székely társaság 1902. febr. 12 én 159. szám alatt kelt megkere­sésére felhívjuk a kölcsönre szoruló feleket az Agrár-takarékpénztárra.

9 178-- 9 0 2 Marosvásárhelyi székely társaság 1902. febr. 4-én 67. szám alatt kelt megkeresésére felhívjuk a kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter figyelmét Marosvásárhely sz. kir. város népoktatásügyének államosítására.

10 178--902 Sepsiszentgyörgyi székely társaság 1902. febr. 15-én 15. szám alatt kelt megkere­sésére a Háromszékvármegyében felállítandó földműves iskolák érdekében a kir. földmüvelésügyi miniszterhez folyamodunk.

11 351-- 9 0 2 Marosvásárhely sz. kir. város iskolaszékétől M á t h é Józsefnek, a Marosvásárhelyi székely társaság főtitkárának, mint községi tanítónak kongresszusi tanulmány­újára két heti szabadságidőt kérünk.

12 367-- 9 0 2 Nagybaczoni székely társaság 1902. április 27-én kelt megkeresésére id. N a g y Ferencznek Nagybaczonban köszönő átiratot küldünk, mert az ott szervezett könyvtár számára 5000 K értékű helyiség építéséhez fogott .

1,3 410--902 Marosvásárhelyi székely társaság 1902. április 29-iki 73. számú megkeresésére a társaságnak a korcsmázás korlátozása tárgyában tett lépéseit erkölcsileg támo­gatjuk.

14 447-- 9 0 2 Brassói székely társaság elnöke megkeresésére a tusnádi Székely-kongresszuson tartandó cselédoktatás előadásához az erdélyi városokban szolgáló székely férfi-és nőcselédek statisztikáját összegyűjtjük.

15 207- -904 Marosvásárhelyi székely társaság 1904. márcz. 18 án 99. szám alatt Székely-gyújtók forgalomba hozatala czéljából az Emke gyújtók szerződési mintáját kérve, ez számára megküldetett.

Ki 239--905 Marosvásárhelyi székely társaság 1905. ápr. 6-án 111. szám alatt könyvtáruk szá­mára az Emke-kiadványok stb. megküldését kéri. Megküldetett.

17 370--905 Székely Társaságok Szövetsége 1905. aug. 22 én Sepsiszentgyörgyön tartott I. rendes közgyűlésén az Emkét, a tárgyalásokban való részvéttellel is, a t. alelnök-főtitkár képviseli.

18 410--906 Székely Társaságok Szövetsége 1905. aug. 22-én 57. szám alatt kelt megkeresésére a székely vasutak ügyét támogatjuk.

19 369--907 Fogarasi székely társaságot 1907. ápr. 9-én kelt megkeresésére az ottani kincstári ménesbirtok szolgálatából elbocsátott cselédek érdekében teendő helyes eljá­rásra nézve útbaigazítjuk.

20 632--907 Aradi székely-otthon 1907. aug. 5—6-án tartott generális gyűlésen az Emkét a t. alelnök-főtitkár képviseli, a ki az otthon felkérésére » A székely határőrségi rendszer és hatása a népre« czim alatt tart előadást.

Fol

yó

szám

Iktató szám A z ü g y i r a t t á r g y á n a k m e g n e v e z é s e

1 137/907 11. 13.

C) Központilag elutasított kérések a Szövetség 1905. aug. 22 iki sepsi­szentgyörgyi I. rendes közgyűlése óta.

Marosvásárhelyi székely társaság az 1901. évi VII I . t.-cz. értelmében felállított marosvásárhelyi áll. lelenczházból egyeseknek nyári fürdó're vitele czéljából évi 500 K-t kér. A z igazgató-választmány 1907. márcz. 12-iki ülésébó'l 12. jkvi sz. alatt: »Felvilágosittatott, hogy tekintettel az egyesület á l l . i s k o l a é p í t ő a k c z i ó j á r a , 1 m e l y a n y a g i e r e j é t t e l j e s e n i g é n y b e v e s z i , évjáradékok megszavazását nem vállalhatja el, még A l a p s z a b á l y s z e r ü k ö z v e t l e n c z é l j a i r a s em. A Ielenczügy pedig nem foglaltatik az egyesület Alapszabályaiban. E czélra más tényezők működnek közre és egyesületek alakultak. « a

Kolozsvár, 1908. jan. 15-én. Kiadta: Molnár István,

Kmke-levéltáros

V. Testvéregyesületek üdvözlése.

a) A F. M. K. E. 25 éves ünnepén.

— Az egyesület képviselőjének beszéde Nyitrán, 1907. szept. 12-én. A z „Ellenzék" 1907. szept. 14-iki sz-ából. —

Tegnap, szeptember 12-én d. e. 11 órakor tartotta Nyitrán a vármegyeház dísztermében 25 éves örömünnepét a Fmke, melyre diszmagyarban jelentek meg a felvidéki fő- és alispánok, orsz. kép­viselők és polgármesterek, s hölgyek is igen nagy számban. A z egész város fel volt lobogózva s reggel istentiszteletek előzték meg az ünnepélyt a ref. és kath. templomban. A közgyűlést G y ü r k y Géza dr. ügyvezető alelnök nyitotta meg tartalmas visszatekintő beszéddel, mire József Ágos t főherczegnek védnökké választásával, M a r k h o t Gyula nyitravármegyei főispán üdvözölte az ünnepet a kir. belügyi-, kultusz- és földmüvelésügyi miniszterek nevében. Erre S á n d o r József, az Emke t. alelnök­főtitkára emelkedett szólásra, s mindvégig nagy figyelemmel hallgatott, közben-közben a tetszés nyi­latkozataival fogadott, s a végén hosszasan megtapsolt és megéljenzett beszéddel tolmácsolta az ünnepély alkalmából az Emke jó kivánatait és üdvözleteit. Beszéde kivonatosan a következő vol t :

1 Megjegyzendő, hogy az Emke áll. iskola épitő akcziója részben az 1902. évi aug. 28 - 30-iki tusnádi bzé-kely-kongresszus egyik legfontosabb határozata végrehajtásának tekinthető. E határozatra vonatkozólag 1. a Kon­gresszusi Napló 555-63. lapjait: IV. Közművelődési és közegészségügyi szakosztály. 10. E l e m i n é p i s k o l á k é s ó v ó d á k . Előadó: D e á k Lajos kir. tanácsos, tanfelügyelő.

2 A z 1901. évi V I I I . t.-cz. 1, 2 és 5. §§-ai szerint a menhelybe vett gyermekek orvosi ellátásáról s általán ápolásáról a ,helyi társadalom" és az orsz. betegápolási alap stb. gondoskodik. A segélyezésre alakultak : a Fehér-Kereszt Orsz. Lelenczház Egyesület, az Orsz. Gyermekvédő-Liga stb. Az Emke a szóban levő 1907. évben épen az áll. iskolaépítő akczió s más segélyezései miatt, először az egyesület életében, költségvetését 3914 K 96 f hiánnyal zárta: 500 K-t tehát legjobb esetben sem adhatott.

A Nagyszebeni székely társaság nem az Igazgató-választmányhoz, hanem az Emke n a g y s z e b e n i f i ó k - v á l a s z t m á n y á h o z folyamodott 1905. szept. 20-án 27. sz. alatt, hogy az Orsolya-szüzek zárdájában léte­sítendő cseléd-otthona számára a „kiadások fedezésére szolgáló pénzt bocsássa rendelkezésükre". A fiókválasztmány azonban a kérés teljesítését méltánytalannak találta, mert egyfelől az Emke jelentékeny központi segélye nélkül a maga közvetlen czéljait — szegény iskolás-gyermekek segélyezése, iparos-tanonczok jutalmazása, népkönyvtárak és daloskörök fentartása stb. — sem szolgálhatná, másfelől a Nagyszebeni székely társaság több és magasabb évdiju taggal rendelkezik, mint a csekély számú s most már meg is osztott magyarságból az Emke-fiók. A Nagyszebeni székely társaság az Emke Igazgató-választmányának a fiók határozatát jóváhagyó és saját anyagi kimerültségére is hivatkozó értesítését 1906. nov. 23-án 42. sz. alatt t u d o m á s u l is vette, sőt kifejezte, hogy: „ A Nagyszebeni székely társaság a feladatául kitűzött czél eléréséhez szükséges tőkét tagjainak áldozatkészsége folytán mint a múltban, ugy a jövőben is megfogja tudni szerezni és s a j á t d o l g a i n a k i n t é z é s é b e n m á s ' i n t é z -m e n y r e n e m s z o r u l é s a t t ó l t á m o g a t á s t n e m v á r".

— 79 —

S á n d o r lózsef : Tisztelt K ö z g y ű l é s ! A felvidék hazafias társadalma volt az első', mely megérezve a pánszlávizmus hullámveréseit, először szerveződött. Túl pártpolitikai, felekezeti és osztály-különbségeken, felemelkedett a magyarság és a nemzet-egység nagy gondolatáig, mely minden füg­getlenségi törekvés alapfeltétele. A felgyújtott fáklyát átvette tőle az Emke s talán az erdélyi fejede­lemség hagyományai következtében is, a dákorománizmussal és pángermanizmussal való küzdelmei­ben erőre és népszerűségre meghaladta az idősebb nővért. De Isten és a nemzet eme kedvezését arra használta fel, hogy testvéri jobbját nyújtsa a délmagyarországi és dunántúli közművelődési egyesületek megalakulása elé s igy ma már megértük, hogy köröskörül az országban a nemzetiség­lakta vidékeken egy testvéri láncz és társadalmi szervezet veszi körül a hazát és nemzetet. A z Emke az ezredéves ünnep alkalmából egy kongresszusban és közművelődési kiállításban egyesitette az összes közművelődési egyesületeket, s immár megtaláltuk a formát is, melyben a négy idősebb nővér egy­mással karöltve a közérdekű kérdésekben az egyesületek önállósága és önkormányzata érintése nélkül érintkezhetik.

Szükség pedig az érintkezés és a közművelődési egyesületek fennállása, fejlesztése azért, mert ime éppen a lezajlott nemzeti küzdelem győzhetett meg arról, hogy amig a nagyvilágban nincs egy barátunk, itthon a nemzetiségek ádázabbul törnek reánk, mint valaha. A 60 éves népuralmi és 40 éves alkotmányos élet csak arra volt jó, hogy ellenfeleink a közművelődés és közgazdaság, sőt immár a politika eszközeivel is annál fenyegetőbben hatoljanak fölfelé, s kétségbeejtő volna, ha mi kizárólag a pártpolitika orgiáiban elmerülve, nem vennők észre, hogy a föld alatt hogyan nyomulnak fel belső ellenségeink, mint egykor éjjel a Cyrus katonái a dőzsölő Babylonba; vagy mint a szent népről olvassuk, hogy míg Titus elszántan ostromolta a várost, benn a történelmi családok ivadékai és párt-hiveik a templom kövén öldökölték egymást.

Sőt ellenkezőleg a közművelődési egyesületek programmját, az idők jeléhez alkalmazkodva, meg kell toldanunk a k ö z g a z d a s á g i irányzattá! is, miként a spártai ifjú rövid kardját egy lépéssel egészítette ki, nem feledve el, hogy ma már a népek és nemzetek küzdelmeiben ez az ütköző pont, s azé a győzelem, kinek a jog , igazság és bátorság tényezőin kivűl a zsebében marad az utolsó garas. N e feledjük, hogy a legtöbb nemzeti küzdelmünk is nem az előbbieken, hanem az utóbbin szenvedett hajótörést, s hogy jog, törvény és alkotmány magában véve csak holt suly, melynek a szellemi és anyagi erő adja meg a nyomatékot. Bocskaynak még volt aranya; Bethlennek már csak ezüst jutott; a Rákóczi szabadságharczot el kellett veszítenünk, mert csak az értéktelenné vált kongó rézpénzre, a Libertásra kellett fektetnünk, amint ezt a fejedelem emlékirataiból tudjuk; mig 1848 ban még ez sem, csak a közönséges bankóprés működhetett. Így csúsztunk nyomról nyomra hátrább, miköz­ben minden látszat daczára is folyton egy jogot veszítettünk.

Most pedig a sociologia világánál tudjuk, hogy nem többé a szabadságharczok, nem a végső összeütközések, hanem a társadalom előkészülete adják meg a döntő lökést s elkérkeztünk odáig, hol Krisztus korában a zsidó társadalom állott: nem a Nagy Lajosok és Mátyások, nem a várva várt nagy királyok, hanem a mindnyájunkban élő erkölcsi, szellemi és anyagi megújhodás a megváltó erő ! Vagy mint az Úr mondta: Isten országa — mondjuk, Magyarország — nem itt, nem ott, hanem » t i b e n n e t e k v a g y o n « . A társadalmat kell munkára egyesíteni, s erre hivnak fel, sisy-phusi munkával bár, a közművelődési egyesületek. N e legyen pedig, hogy hivó szózatunkra ugyan­azon panasz legyen a felelet, melyet az Úr, ugyancsak némileg travestálva, igy hangoztatott: oh nem­zetem, óh nemzetem, hányszor akartalak összegyűjteni titeket, mint a kotló szárnyai alá veszi az ő fiait, de ti n e m a k a r a t o k ! . . . . Ha ez beállhat, hiában való minden sajtó és minden politika.

A sajtóra térve pedig látjuk, hogy annak egy része szenzáczió hajhászásából és más érdek­ből ma már a kulturegyesületek töviskoszorus munkáját sem kíméli. De mi ne csüggedjünk, férfias kitartásunkat és hitünket ne veszítsük el azért. Sőt inkább szomorkodjunk, hogy többet nem tehe­tünk ; hívjunk mindenkit, telepedjék le a munka és az áldozat asztalánál, mert csak ha ez megtörtént, jogosult a kritika; addig a sajtó igaztalan és sokszor önérdek diktálta támadásaival csak önmagát járatja el. Nem igy a nemzetiségi sajtó, mely a rohamra menőket lelkesülten biztatja és támogatja. Ezzel szemben mi nyújtsunk egymásnak baráti kezet és vigasztalódjunk egymás türelmén és kitar­tásán, mely kell, hogy a tisztességes és komoly elemeket egyesítse.

Ezért mi egy egész országrész nemzeti társadalma e nagy ünnep alkalmából forduljunk sze­retettel és rokonszenvvel azok felé, kik egy negyed század óta önzetlenül és hiven álltak a Fmke zászlója szolgálatában; nyújtsuk feléjök a polgári elismerés koszorúját, s ne feledjük, hogy a törté-

— 80 —

nelem tanúsága szerint minden társadalom felbomlásának tanújele, ha a h á l á t l a n s á g felburjánzik a földön. A z irás is ebben jelzi az idők végének biztos óramutatóját. De küzdelmeinkben és szen­vedéseinkben legyen enyhítő balzsamunk a jók és a kevés igazak elismerése s a mindeneket meg­jutalmazó és megbüntető élő Istenben való hitünk.

E tudatban és meggyőződésben köszöntöm, küldőm, az Emke s egyszersmind megbízásból a másik két nagy közművelődési egyesület nevében is a legidősebb testvéregyesületet. Sursum corda! Fel a Fmke hófehér lobogójával! Üdv a testvérnek és odaadó hű munkásainak! Üdv a felvidék hazafias magyar társadalmának, kikkel egy arczélben haladunk a szabad és független, mert művelt és gazdag j ö v ő Magyarország fe lé! —

Ezután dr. O y ü r k y Géza, gróf D e s s e w f f y Emilnek elnökké megválasztását javasolva, ez egyhangúlag végbe ment. Majd a tárgysorozat többi pontjai következtek, mire a gyűlés délután 1 órakor véget ért.

b) D. M K. E. közgyűléséhez - H ó d m e z ő v á s á r h e l y . (Sürgöny.)

A szép sikerrel munkáló legfiatalabb testvéregyesületet szeretettel és lelkesedéssel üdvözli az öreg Emke.

Gróf Béldi Ákos, elnök. Sándor József, t. alelnök-főtitkár

c) Széchenyi-kör elnökségéhez — E p e r j e s . (Sürgöny.)

Harmincz éves közgyűlésük alkalmából fogadják az Emke legmelegebb üdvözletét.

Gróf Béldi Ákos, elnök. Sándor József, t. alelnök-főtitkár.

d) Erdélyi Múzeum Egyesület Elnökségéhez — Z i l a h . (Sürgöny.)

Harmadik vándorgyűlése alkalmából szeretettel üdvözöljük. Sikert, kitartást a megkezdett uton.

Az Emke Elnöksége.

e) Szatmármegyei Széchenyi Társulat Tek. Elnökségének — S z a t m á r n é m e t i .

Sz. 26—908.

A Társulat 25 éves fennállásának megünneplése czéljából folyó hó 19 én tartandó diszköz gyűlésére szóló Meghívóját kaptuk. Ez alkalomból fogadja az igen tisztelt Testvéregyesület üdvözle­tünk és jókivánataink kifejezésését azon óhajtásunkkal, hogy üdvös munkáját továbbra is a magyar­ság javára sikerrel és a legnagyobb eredményekkel folytathassa.

Egyben értesítjük, hogy a díszközgyűlésen egyesületünk képviseletére egyidejűleg rogozi P a p Géza polgármester urat kértük fel, miután Szatmárnémeti város alapító tagunk Honfiúi" üdvözlettel:

Kolozsvár, 1908. január hó 16-án.

Sándor József, alelnök. Nagy Károly, j egyző .

f) Gömör- Kishontvármegyei Magyar Közművelődési Egyesület Tek. Elnökségének — R i m a s z o m b a t .

Sz. 4 3 7 - ( 0 7 .

Hí /atkozással folyó évi május 2-án kelt nagybecsű Meghívójára van szerencsénk a Nagy­érdemű Testvéregyesületet közgyűlése alkalmából melegen üdvözölni, s kérjük, hogy a közös czél érdekében egyesületünkkel az összeköttetést fenntartani méltóztassék. Tisztelettel:

Kolozsvár, 1907. május hó 10 én.

Sándor József, alelnök. Nagy Károly, j egyző .

H) Halottaink.

1. Málnási dr. Bartók György ref. püspök halála.

A z 1907. évi decz. hó 19-én este 7 órakor hunyt el váratlanul Kolozsvárt, életének 63-ik évében, Málnási dr. B a r t ó k György erdélyi ref. püspök, az Emke egyik legbuzgóbb és oda-adóbb munkása és hive.

Született 1845. ápr. 20-án, székely nemes családból, a háromszékmegyei Málnáson. Tanult szüló'községe népiskolájában, majd a sepsiszentgyörgyi Normában, honnan a nagyenyedi Bethlen­kollégiumba került. Itt tette le az érettségit 1867 ben, s végezte az akkori jogi és a theológiai tan­folyamokat. 1871-ben kitüntetéssel tette le a papi vizsgálatot. A következő' évben Tübingába ment, hol bölcsészeti doktor, majd pedig 1874 ben Kolozsvárt N a g y Péter ref. püspök mellett titkár, s egyúttal a kolozsvári ref. koll.-ban segédtanár és az egyetemen magántanár lett. 1876. ápr. 23-án a nagyenyedi ev. ref. egyházközség ritka lelkesedéssel papjává választotta meg, hol mint lelkész és mint iró fényes szónoklataival és tollával szolgálta vallása, egyháza és nemzete nagy érdekeit. Védte a Bethltn-kollégium theológiáját, fejlesztette városa közoktatását, részt vett minden nemes társadalmi mozgalomban, ahol a közjónak szolgálni lehetett.

1892. február 4-én a szászvárosi ev. ref. egyházközség választotta papjául, de midőn K o v á c s Ödön elhaltával, mondhatni, árvaságra jutott a Bethlen-főiskola theológiája, kész volt egy évig elhagyni kényelmes papi állását, csakhogy az ifjú lelkészek nevelése és oktatása nehéz gondját magára vállalhassa. A z ifjú papság és mindazok, kik nemes ügybuzgalmát méltányolni tudták, nem hagyták csöndes visszavonultságában, hanem 1898-ban generális nótáriussá, egyházkerületi fő jegyzővé válasz­tották, s ezzel a püspök utáni első egyházi állásba jutott. 1899-ben az erdélyi egyházkerület püspökévé választották, amely tisztében kitűnő adminisztratív képességével és erélyével, kiváló sikerrel munkált egyházkerülete ügyeinek fejlesztésén, ugy az anyagiakban, mint szellemi téren. Érdekesebb müvei : »Less ing mint theológus«, 1872. »Bodo!a püspök életrajza«, 1877. » A z erkölcsi élet legfőbb kérdései* 1879. »Népiskoláink és a vallásos nevelés« , 1885. »Bibliai ismertetés«, mely már második kiadást ért, 1895. »Bibliai elbeszélések*, 1897. »25 év a Bethlen főiskola theol. akadémiájának történetéből^ Azonkívül 1876-ban megindította az »Egyházi és iskolai szemle« cámű lapot, melyben több nagyobb dolgozata jelent meg. Már püspök korában irt a presbiteriánus egyházszervezetről egy kiválóan érde kes és a protestáns egyházalkotmány lényegébe hatoló, értékes müvet. Élete végefelé adta ki » Vallás és élet« czimű müvét s végül T a r k á n y i Györgygye i a K o n f i r m á c z i ó k á t é t készíttette el. Minden müvét alapos tudás, mély értelem, józan felfogás és a stilnek ritka szabatossága és világossága jellemezték.

Dr. B a r t ó k György az egyesület alapítása óta volt az Emke rendes tagja, majd püspök korában 1906. jun. 30-án egy szép levélben alapitónk lett. A z egyesület szolgálatában ő tartotta az 1891. okt. 4-ki marosvásárhelyi közgyűlésen a K o v á c s Sándor nagyenyedi mérnök feletti emlékbe­szédet s gróf K u n Kocsárd örökös tiszteleti elnök 1895. jan. 14-iki szászvárosi temetésén agyászbe ­szédet Püspöksége óta 6 évig, mint egyhangúlag megválasztott választmányi tag, azután mint alapító elmaradhatatlan látogatója volt választmányi- és közgyűléseinknek, a tanácskozásokban élénk részt vett s nagy hasznára volt az ügynek, igazságszeretetével, bátorságával és szókimondásával.

Halála hírére az Igazgató-tanács rendkívüli ülést tartván, j egyzőkönyvi leg örökítette meg elhunyt lelkes és odaadó választmányi és alapító tagja emlékezetét, a ravatalra » B u z g ó választmányi tagjának — az Emke« felírással gróf B é I d i Ákos elnök vezetése alatt koszorút tett. Ez alkalommal

— 82 —

a gyászoló családnál küldöttségileg tolmácsolta az Emke részvétét s a temetésen is testületileg vet­tünk részt. A z Igazgató-választmány 1908 jan. 12-én tartott ülésében 1. jkvi szám alatt szintén részvéttel örökítve meg dr. B a r t ó k G y ö r g y emlékezetét, a fenti intézkedéseket kegyeletes tudomásul vette.

A z elhunyt férfi végtisztességtételekor K e n e s s e y Béla jelenlegi ref. püspök s az Emke alapitó-tagja tartotta az erdélyi ref. egyházkerület részéről a temetési beszédet ; a kerület folyó évi ápr. 7-én tartott gyászünnepén pedig N a g y Károly jelenlegi közfőjegyző, az Emke jegyzője mondott: az elhunytat hazafias és nemzeti szempontból is hiven jellemző emlékbeszédet.

2. Nagykárolyi gróf Károlyi István halála.

A z 1907. évi augusztus 1-én délután xh1 órakor hunyt el hosszas szenvedés után 62 éves korában, Nagykárolyi gróf K á r o l y i István, az Emke 2000 K-ás alapitója s mint ilyen, ügyeinknek ha nem is közvetlen, belső munkása, de érdeklődő és állandó hive.

Született 1845 február 2-án Budapesten, mint néhai gróf K á r o l y i György és neje gróf Z i c h y Karolina gyermeke. Testvére voltak Gyula, Viktor és Tibor, szintén 1000—2000 K-ás alapitóink, Gábor orsz. képv., továbbá Pálma, kinek férje gróf D e s s e w f f y Aurél az Emke székesfővárosi választmányának volt elnöke, mig gróf K á r o l y i Tiborné-D e g e n f e I d S c h o m b u r g Emma grófnő, élte végé ig a nőválasztmánynak állt ugyanott az élén. Gróf K á r o l y i István tanulmányait a szülői háznál végezte. 1865-ben Firenzébe ment, hol megismerkedett az emigráczió tagjaival. A következő évben belépett az olaszországi magyar légióba s Tibor bátyjával együtt Klapka tábornok segédtisztje volt. Hazajövet a határon Tibor testvérével együtt elfogták s csak Bismarck közbelépése mentette meg. Parisba költözvén, csak 1867 ben tért haza. Nagy feltűnést keltett a 70 es években gróf Z i c h y -F e r r a r i s Viktor kereskedelmi államtitkárral vivott tragikus végű párbaja. 1887-ben a nagykárolyi kerület pártonkívüli programmal orsz. képviselővé választotta, 1892-ben a szabadelvű párthoz csatla­kozott, majd ismét pártonkívüli lett, mig 1904 ben a függetlenségi párt tagja gyanánt a nemzeti küzdelemben a vezérlő bizottsághoz tartozott. A budapesti Nemzeti Kaszinó igazgatója, a magyar főrendiház tagja, a Szatmármegyei Széchenyi-társulatnak t. elnöke s a Fmkének egy darabig elnöke volt.

A z Emkénél ő volt kezdője és főrendezője az 1887. febr. 22-én Budapesten az operaházban tartott nagy Emke-bálnak, melyen néhai R e z s ő trónörökös és neje S t e f á n i a főherczegasszony is megjelentek; lady patronesse: gróf K á r o l y i Istvánné-C s e ko n i c s Margit grófnő. Gróf K á r o l y i István részt vett az egyesület 1888. aug. 20 iki brassói, az 1892. jun. 7-iki budapesti s 1896. szept. 8-iki budapesti közgyűlésén, valamint az Emke 1897. febr. 12-iki választmányi gyűlésén Kolozsvárt. Feltűnést keltett az emlékezetes brassói közgyűlésen tartott pohárköszöntőjével, mely szerint Ő Felsége, a magyar király külön engedélylyel járult hozzá a trónörökösnek az akkor még kezdő Emke bálján való megjelenéséhez. Mint a Szatmármegyei Széchenyi-társulat t. elnöke fáradozott a magyar köz­művelődési egyesület országos szövetsége létrehozatalán ; az 1887. évi okt. hó 9—10-én Budapesten tartott első közművelődési kongresszuson e kérdés előadója, illetve indítványozója volt s gróf B e t h l e n Gáborral és S z é l i Kálmánnal együtt mint elnök vett részt az Emke által 1896. szept. 8-án Buda­pesten, a millenniumi kiállítás ünnepélyek csarnokában rendezett Ezredéves kongresszuson.

Halála alkalmából a Választmány az ö z v e g y grófnőhöz Nagykárolyba intézett következő gyász­sürgönnyel fejezte részvétét a veszteség felett: » A z Emke Igazgató-választmánya őszinte részvétét fejezi ki kiváló alapító tagja s egyik volt buzgó hive elhunyta fölött. Ég adjon vigasztalást a gyászoló családnak. A z Emke elnöksége.« Erre az ö z v e g y grófnő az egyesület elnökségéhez intézett következő meleghangú sorokkal válaszolt: » A z Emke Igazgató-választmányának boldog emlékű férjem elhunyta alkalmából kifejezett őszinte részvéte jól esett szomorodott szivemnek. Ő ez ügynek elhunytáig igaz hive volt. Fogadják megemlékezésükért hálás köszönetemet. Mély tisztelettel, Nagykároly, 1907. aug. 14-én, özv . gróf K á r o l y i Istvánné.«

3. Érsekújvári Gyarmathy Zsigmond halála.

Folyó évi május hó 2-án este 7 órakor hunyt el rövid szenvedés után Bánffyhunyadon, éle­tének 77 ik évében Érsekújvári G y a r m a t h y Zsigmond, ki szintén az egyesület alapítása óta tar­tozott hozzánk s ügyeinkben mint köri elnök, de egyes köz- és választmányi üléseinken is élénk részt vett.

— 88 —

Született 1832. ápr. havában Kalotaszentkirályt, Kolozsvármegyében. Tanulmányait a kolozsvári ref. kollégiumban végezte s a szabadságharcz kitörésével honvéd lett az alig 16 éves ifju. Csakhamar hadnagy, majd főhadnagy, vitézül harczolt Gyulafehérvár, Szeben stb. ostrománál, s a szabadságharcz leveretésével bár súlyos beteg lett, még volt annyi ereje, hogy a 32-ik zászlóalj lobogóját megmentse. A Tiszaszabályozás munkálataiban is részt vett. Bujdosás után a bánffyhunyadi járás főszolgabírója s a gróf és báró Bánffy-családok uradalmainak igazgatója lett. Majd a Kalotaszegi Takarékpénztárt alapította, melynek mindvégig vezérigazgatója maradt. Kolozsvármegye életében, hol szintén 48/49-es honvéd bátyja Miklós hosszú időn át alispánkodott, mint törvényhatósági bizottsági tag tevékeny részt vett; ugy az egyházi életben is. A kalotaszegi ref. egyházmegye főgondnoka, a bánffyhunyadi áll. és községi iskolák gondnokságának és felügyelő-bizottságának elnöke, s mint ilyen K o 1 e s z á r Lajos igazgatóval az ottani virágzó áll. tanintézetek megteremtője volt. A kalotaszegi Kaszinó alapitója és örökös elnöke. Érdemei jutalmául a 80-as években kir. tanácsosi czimet kapott.

A z Emkéhez az egyesület megindulása óta csatlakozott mint alapító, s a kalotaszegi Kör elnöke gyanánt minden meghívásunkra helyt állt s buzgón támogatott. Neje terebesi és hori H b r y Etelka, a kiváló írónő szintén lelkesen állt és áll máig az Emke oldalánál, kérésünkre ismételten fel­olvasott s mindig egyik nemeslelkü patronánknak mutatkozott.

A z Igazgató-választmány f. évi május hó 12-én tartott ülésében jegyzőkönyvi leg fejezte ki részvétét a veszteség fölött, s a gyászoló családhoz részvétirat intézését mondotta ki.

4. Bakosi Bak Lajos halála.

A z 1907. évi május 23-án d. u. 1 órakor hunyt el hosszas szenvedés után Kolozsvárt B. B a k Lajos műasztalos mester, nagyiparos, gyáros, az Emkének szintén alapításától kezdve egyik buzgó és munkás híve.

Született 1839. május 25-én Szarvason, iparos polgári családból. A z asztalos mesterséget atyja műhelyében megtanulva, bejárta Pestet, Bécset, Prágát stb., do lgozva e világvárosok első mestereinél: mígnem 1863-ban Kolozsvárra jőve, 1866-ban mint remek-mester lépett be az asztalos czéh kötelé­kébe. 1869-ben önálló lett s megalapította a Malom-utcában levő gyártelepet, melyet fokozatosan fej­lesztett a mai nagyságáig. 1888-ban a Nádaspatak mellett nagy erdélyrészi áruraktárt létesített. Igen sok helyi és vidéki monumentális épület asztalos munkája hirdeti az ő dicsőségét. A z ő mun­kája többek közt a kolozsvári Szent-Mihály templom gyönyörű góth stílusú főoltára is. Hosszú ideig Kolozsvár sz. kir. város törvényhatósági bizottságának tagja, utóbb a Kolozsvári Iparos-Egylet diszelnöke s a Polgári-Dalegylet elnöke volt. Fiait is mind iparosnak nevelte, leányát is iparoshoz — szintén alapitótagunk, H e v e s i Józsefhez — adta. A király a koronás érdemkereszttel tüntette ki. A magyar iparos nemzedék egyik mintaképe volt.

A z Emkéhez kezdettől csatlakozott, mint alapító, s mint ilyen hosszú éveken át az Igazgató­választmány választott tagja vala. Később az Alapszabályok értelmében virilis czimen gyakorolta ezt a jogát, s az egyesülethez való ragaszkodása jeleképén 1900. jun.-ban 200 K-val másodszor is belé­pett alapitónak. Részt vett a legtöbb köz-, s majdnem minden választmányi ülésünkön.

A z Igazgató-választmány a halálesetre következő legközelebbi gyűlésben jegyzőkönyvi leg fejezte ki részvétét a vesztesség fölött s testületileg vett részt a temetésen.

5. Alapító és rendes tagjaink elhunytak:

A) Alapító tagok: B. B a k Lajos műasztalos, nagyiparos ( f 1907. máj. 23-án, Kolozsvár t ) ; dr. B a r t ó k György ref. püspök ( f 1907. decz. 19-én, Kolozsvár t ) ; B e t e g h Imre orsz. képviselő, földbirtokos ( f 1908. jan. 29-én, Kolozsvár t ) ; G y á r f á s Károly főszolgabíró ( f 1907. jun. 10-én, Hosszuaszón); gróf K á r o l y i István főrendiházi tag, nagybirtokos ( f 1907. aug. 1-én, Nagykárolyban); G y a r m a t h y Zsigmond takarékpénztári vezérigazgató ( f 1908. máj. 2-án, Bánffyhunyadon); L á s z l ó József nyug. bányavezérigazgató ( f 1908. ápr. 15 én, Kolozsvár t ) ; M o l n á r Albert áll. polgári isk. tanár ( f 1907. aug. 23-án, Beszterczén); N a g y Miklós, a »Vasárnapi Ujság« szerkesztője ( f 1907. jul. 10-én, Budapesten); N e m e s Kálmán ügyvéd ( f 1906. aug. 27-én, Debreczenben) ; T ü z e s Karácson kir. köz jegyző ( f 1907. szept. 7-én, Désen.)

— 84 —

B) Rendes tagok: B a l o g h Lajos áll. tanitó, Marosujvárt; B a l o g h László m. kir. pénzügyi irodavezető', Déván ; B a l o g h Vilmos m. kir. földmüvelésügyi államtitkár, 1903. január 25-én, Budapesten; B e k é n y i Péter, Debreczenben ; B e r g e r Dániel szesz- és élesztőgyáros, Nagyváradon; dr. B o d a Gyula m. á. v . pályaorvos, Debreczenben: C i r n e r J. József kereskedő, Nagyenyed en ; dr. C s á v á s y Gyula nyug. m. kir. kincstári jogügyi főtanácsos; C s e r e s n y é s Ödön ref. lelkész, v . fiókköri titkár, Emke ó v ó f. ü. bizottsági elnök, Balázsfalván; C z e n c z i n g e r Ferencz vendéglős, Nagyszentmiklóson; D e á k Mihály birtokos, Zalaegerszegen ; D e u t s c h Bernát földbirtokos, Aradon; E c z k e n Sándor birtokos, Marosludason; E ö r d ö g h Dániel főbíró, Erzsé­betfalván ; E r k e l Ö d ö n takarékpénztári pénztáros, Budapesten ; F ö r s t e r Géza az O m g e tikára, Budapesten ; G á m á n Zs igmond a kolozsvári keresk. és iparkam. nyug. titkára, az Emke egykori számvizsgálója, Kolozsvár t ; dr. G o p c s a Jakab gyakorló orvos, Szamosujvárt; G u t e n a u Károly orsz. képviselő, Brassóban; H e r c z e g Zs igmond kir. járásbiró, Budapesten; H ü g e l Albert m. kir. posta- és táv. tisztviselő, a ki irodánkban is 10 évig volt alkalmazásban, 1908. szept. 10-én, Kolozsvár t ; K e 1 1 e r Lajos könyvvezető, Kecskeméten ; K i s s Elek nyug. főszolgabíró, ügyvéd, Nagyváradon ; K o 11 á r i k János rendőrkapitány, Beszterczebányán ; K r i e g n e r György gyógy­szerész, Budapesten ; L á s z l ó Ignácz mérnök, takarékpénztári igazgató, Déván ; N á n á s y Imre segédhivatali igazgató, Budapesten; özv . N y é k y Gyuláné-báró R é d 1 Claudia, Marczibányidomb-egyházán ; Ó v á r y Sándor gazdatiszt, Iklódon ; S a l a m o n Antal városi tanácsos, Kolozsvárt, 1908. jan. 31 én, ki mint hírlapíró, az »El lenzék« belső munkatársa gyanánt munkált az Emke megalapításánál; S c h a r l Vi lmos, a Tordaaranyosvármegyei takarékpénztér vezérigazgatója, Tordán ; S c h a u s c h e k Gábor uradalmi erdész, Miklólázur; dr. S c h ö n h e r r Gyula, a Magyar Nemzeti Múzeum igazgató őre stb., Nagybányán ; S o m o g y i Géza ny. m. á. v. főmérnök, Kolozsvárt ; S z e k é r Mihály, Kétegy-házán; T e r b o c s Bertalan főerdész, Déván ; gróf T h o 1 d y Amália (az utolsó T h o 1 d y a grófi csa­ládból), Beszterczén ; T o m k a j e n ő ügyvéd, Budapesten ; U j v á r y Ferencz apát kanonok, plébános, Veszprémben és W e i t z e n f e l d Zs igmond j egyző , Szegeden.

I) Fontosabb ügyiratok.

1. A marosujvári Közgyűlés meghívója. Sz. 1 2 - 908.

Meghívó.

A z E. M . K. E. folyó évi j ú n i u s h ó 8-án, p ü n k ö s d m á s o d n a p j á n tartja X X I V évi rendes közgyűlését Vtarosujvárt. Al ig tévedhetünk ama föltevésünkben, hogy az ország legnagyobb közművelődési egyesülete, midőn gyermeki ragaszkodásból eredő meghívásunkra bányaközségünket választotta ez évi közgyűlésének színhelyéül, a nemzeti szemponton kívül a bányászatot mint ősipart s a kitartó munkát óhajtotta méltányolni.

Ezen elhatározása feletti határtalan örömünk versenyre kél elfogultságunkkal és ennek ered­ményéül megszilárdul ama hitünk, hogy a magyar nemzeti társadalom előkelőségeinek megjelenése rohamosan fejlődő nagyközségünk és környéke hazafias lakosságában megszilárdítja a faj- és munka­szeretet iránt mindenkor táplált törekvését és bizonyságul szolgál arra, hogy édes hazánk általános felvirágozásának az egymást megértő együttmunkálkodás képezi biztos zálogát.

Hazafias tisztelettel kérjük tehát az E. M . K. E. minden igaz hívét és barátját, hogy örven­deztessék meg ezt a törekvő bányaközséget a jelzett napon szíves megjelenésökkel, előre biztosítván arról, miszerint teljes igyekezettel törekedni fogunk, hogy itt taitózkodásuk egy kellemesen eltöltött nap emlékévé váljék.

Hazafias tisztelettel: Marosujvárt, 1908. évi május hó 12-én. A »Marosujvár és vidéke E. M . K. E. fiókválasztmányá«-nak nevében:

Br. Kemény Árpád, Alsófehérvármegye főispánja, tiszteletbeli elnök.

Szabó Albert, elnök.

Csegezy Gyula, Jancsó Lajos, alelnökök.

Magyary Mihály,

Dr. Jancsó Ödön, titkár.

Dr. Ambrus Pál, Aschenbrenner Mátyás, Árkosi Gusztáv,

Br. Bánffy Kázimir t. tag, Br. Bánffy János, Gr. Bethlen Sándor, Gr. Bethlen József,

Balogh János,

Barabás Lajos, Bernhard Arnold, Bedő István, Benedek Farkas, Binder József, Borbély János, Both Sándor, Boér János,

Jóvián Antal, jegyző.

Cseh Károly, Csiky Sándor, Derzsi Jenő,

Dr. Dénes Arthur, Dunszt Gyula, Frink Péter, Gáspár János, G e g ő Károly,

— 86 —

Gál János, Grünn Géza, Horváth Mihály, Horváth Károly,

Dr. Jány G y ő z ő , Jávorszky József, Jakab András, Jakab Ferencz,

Br. Kemény Simon, Kurta Károly, Láng Aurél, László József, Lőte Lajos,

M a g d ó Mihály, Márton Károly,

Gr. Mikes Kelemen, Muzsik Jakab,

Dr. N a g y Samu, Ott Antal, Pánkoczky Ferencz, Rohoska József, Roska János, Roska Sándor, Schmelczer Vi lmos, Sebestyén Kálmán, Sólyom Ferencz,

a közgyűlést rendező választmányi tagok.

Susnek Viktor, Szende Vilmos, Szilágyi Péter Péteré, Szilágyi Zsigmond, Szlábi Gáspár,

Gr. Teleki Ádám, Orbán Károly, Urbán Andor, Weress Sándor,

Dr. Weress Zoltán, Vecsernyés Sándor, Virág János,

Az ünnepély sorrendje: 1908. j ú n i u s h ó 8-á n : Reggel 7 -50 órakor a Budapest Kolozsvár felől az 502. számú gyorsvonattal érkező elnökség

és Igazgató választmány fogadása Székelykocsárd vasúti állomásnál, B i n d e r József főszolgabíró által. Megérkezés Marosujvárra a bányatérre, hol S z a b ó Albert m. kir. bányatanácsos üdvözli az egye­sületet a rendező-bizottság nevében. Ezt követi a Stefánia-bánya megtekintése. Bányajárás után a vendéglátó házaknál átöltözködés. Résztvétel dicsőségesen uralkodó Apostoli királyunk O Felsége koronázási évfordulója alkalmából:

a) délelőtt 10 30 órakor a róm. kath. templomban tartandó ünnepélyes szent misén; b) délelőtt 11 órakor az ev. ref. templomban tartandó ünnepélyes istentiszteleten. Ezt

követői e g ; Délelőtt 11*15 órakor az Emke közgyűlése az ev. ref. templomban az elnökség által kibocsá­

tott következő meghívó szerint:

Meghívó.

A z E. M . K. E. folyó évi június hó 8-án, pünkösd másodnapján (hétfőn^ mint Ő F e l s é g e a m a g y a r k i r á l y n e g y v e n e d i k k o r o n á z á s i ü n n e p é n d. e. 1115 órakor Marosujvárt az ev. ref. templomban X X I V . évi

rendes közgyűlését

tartja. A közgyűlésre az alapító és rendes tagokat, valamint az örökös testületek és fiókválasztmányok képviselőit tisztelettel meghívjuk. Vendégek szívesen láttatnak.

Kolozsvárt , az Igazgató-választmány 1908. márczius hó 12-én tartott üléséből:

Gróf Béldi Ákos, elnök.

Sándor József, t. alelnök-főtitkár.

Tárgysorozat. (Az Alapszabályok 16. §-a értelmében.)

1. Hymnus. Énekli: a Kolozsvári Dalkör. 2. Elnöki megnyitó és bizottságok kiküldése. 3. Mult évi közgyűlés jegyzőkönyvének felolvasása. 4. Képviseletek és üdvözletek bejelentése. 5. Évi jelentés. 6. Számvizsgáló-bizottság előterjesztése. 7. Néptanítói jutalmak kiosztása. 8. Jelölő-bizottság előterjesztése. 9. Indítványok, melyek az Igazgató-választmányhoz legalább 8 nappal a

közgyűlés előtt bejelentendők. 10. Elnöki zárószó. 11. Szózat. Énekli: a Kolozsvári Dalkör.

— 87 —

Délután 1'45 órakor a közgyűlés lefolyása után társas-ebéd a kincstári vendéglőben. Ebéd után kirándulás a közeli gróf Teleki kastélyhoz és a »Báncza« üdülőhelyre.

Délután 6 órakor hangverseny a Stefánia-intézkedő nagytermében a közgyűlés napján kiosz­tandó műsor szerint. A z ünnepélyen való közreműködését kilátásba helyezte R á k o s i Jenő udv. tanácsos, főrendiházi tag, az Emke örökös tiszteleti tagja; továbbá résztvesznek abban az országos hirnevü Kolozsvári Dalkör és más hivatott műkedvelők.

Este 8'15 órakor elutazás külön vonattal a bányatérről Székelykocsárdra a Kolozsvár—Buda­pest felé közlekedő 501. számú gyorsvonathoz.

Tájékozásul megjegyezzük, hogy a Brassó, Nagyenyed és Marosvásárhely felől érkező és elutazó t. vendégeink gyorsvonataihoz, vagy a személyvonatokhoz Mamsujvár és Székelykocsárd között rendes csatlakozó vonatok közleked­nek. Minden vonat érkezténél rendező-bizottsági tagjaink lesznek az állomáson.

Azok a t. vendégek, a kik egy napnál tovább szándékoznak Marosujvárt tartózkodni, ebbeli szándékukat jelezni szíveskedjenek, hogy elszállásolásukról gondoskodhassunk.

A közgyűlésre a jelentkezések Marosujvárra S z a b ó Albert kir. bányatanácsos, főbányahivatali főnökhöz, mint a fiókválasztmány, illetve rendező-bizottság elnökéhez intézendők

A jelentkezés alkalmával közlendő: a) Kiván-e a jelentkező éjjeli elszállásolást? b) Melyik vonattal érkezik? kiván-e kedvezményes vasúti jegyet? c) Résztvesz-e a társas-ebéden (ebédjegy ára 5 K, mely összeg június hó l-ig a jelentkezéssel együtt

beküldendő ) d) Résztvesz-e a Stefánia-bánya megtekintésében? (Látogatási dij 1 K ) ; végül e) Résztvesz-e a hangversenyen? (Belépti dij 2 Kj

Igenlő esetben ezen utóbbi összegek is előzetesen a fent megjelölt czimhez beküldendők.

2. Indítványok a Közgyűléshez.

1 Gáspár János alapító tag, az egyesület jövő akczíója tárgyában.

Tekintettel az O r s z á g o s K ö z m ű v e l ő d é s i T a n á c s megalakulására, mely az országos társadalmi küzdelemben a magyar közművelődési egyesületeknek és abban első sorban az Emkének az idők mutatkozó szükségéhez képest közös egyetértéssel uj irányt és uj feladatokat fog okvetlenül kijelölni, ami esetleg nagyarányú pénzkiadásokkal járhat;

tekintettel, hogy az Évi jelentés szerint az egyesület állami iskolaépítő akcziója miatt nemcsak az eddig követett szükséges tőkésítő eljárást szüntette meg, hanem 96.000 K-val 3 évre előre meg­terhelte a költségvetést, sőt a lefolyt 1907. évet — először az egyesület életében — 3914 K 96 f h i á n y n y a 1 zárta ;

tekintettel, hogy N a g y Károly j egyző indítványára már az 1903. évi június 2-án Nagyenyeden tartott X I X . rendes közgyűlés 10. jzkvi szám alatt kimondotta, hogy »az egyesület állami iskolaépitési segély-akcziója gondos körültekintéssel n e l é p j e t u l a z t a h a t á r t , mely az egyesület Alapsza­bályaiba és programmjába vett, sőt épen folyamatban levő másnemű munkái kényszerű megszorítását eredményezhetné^ s »az egyesület óvakodjék minden oly akcziótól, mely évi jövedelmét visszatérő járadék- vagy kamatterhekkel tovább is megterhelné, vagy épen alaptőkéjét — akár csak részben is — megtámadhatná, mert az Emkének mindig készen kell lennie arra, hogy a haladó idők s változó körülményekhez alkalmazkodhassék nagy nemzeti munkájában, az arra nézve előállható igények és kényszerítő szükségek kielégítésében;«

tekintettel, hogy az egyesület anyagi erejének kellő megosztása az annyira fontos f i ó k v á ­l a s z t m á n y i é l e t f e l é l é n k i t é s é r e é s t á p l á l á s á r a is szükséges;

és tekintettel végül, hogy az egyesület á l l a m i i s k o l a é p i t é s i a k c z i ó j a —azonkívül , hogy teljes mértékben túlhaladja az Emke anyagi erejét - egyfelől a magyar államnak az állami népiskolák fel­állítására immár megindított nagyobb tevékenysége, másfelől azon körülmény folytán, hogy a magyar felekezetek gyengébb iskoláiknak a törvényes színvonalra emelésére a tanítói fizetésekhez fokozottabb állami segélyt vehetnek igénybe, - magyar nemzeti érdekből többé már nem elsőrendű szükséglet; s miután az erdélyi országrész területén néhány év lefolyása alatt nem marad idegen elemek közé szorult magyar sziget állami iskola nélkül, sokkal indokoltabb akczió lenne az egyesület részéről, hogyha hazarészünkben a nem magyar tömegek közt szórványosan élő egyes magyar családok

— 88 —

gyermekeinek magyar iskolában tanulhatását, s igy az idegenbe beolvadás veszélyétől megmentését az által tenné lehetségessé, miszerint az ilyen szegénysorsu magyar szülők gyermekei részére alkalmas központi fekvésű állami, esetleg magyar felekezeti iskolákkal kapcsolatosan n é p i e s j e l l e g ű i n t e r n á t u s o k a t rendezne be és tartana fenn, javasolom:

mondja ki a Közgyűlés , hogy különben teljes bizalmának kifejezése mellett utasítja az Igaz­gató-választmányt, hogy jövőre az Alapszabályokban előirt czélok közt az elkölthető évi jövedelmet a r á n y o s a n m e g o s z t a n i és segélyezéseiben aként eljárni iparkodjék, hogy a társadalmi védelem függő kérdései és a szükség következtében felmerülő eszmék, melyek más oldalról istápolásban nem részesülhetnek, kellő anyagi alappal és fedezettel rendelkezzenek.

Nagyenyed, 1908. május hó 3 án. Beadja:

Gáspár János, orsz. képviselő, alapitó-tag.

2. Nagy Károly j e g y z ő , a z Első Magyar Ált. Biztosító Társaság 500.000 K-ás alapítványa kamatai tárgyában.

Miután az >>Első Magyar Általános Biztositó Társaság« fennállásának 50-ik évfordulója alkal­mából a folyó évi közgyűlésén 500.000 K-ás oly tőkealapot létesített, melynek minden egy-évi összes kamatjövedelme, lehetőleg egy összegben, mint a Társaság adománya, esetleg mint alapítványa éven­ként egy-egy, a magyar nemzeti kultúra vagy a hazai közjótékonyság körébe tartozó közczélra fordítandó (Lásd Alapítólevél 3. pont), s e tényt az Emke vei is átiratban tudatta: indítványozom, hogy

1. A z Emke közgyűlése fejezze ki örömét és elismerését a felett, hogy hatalmas közgazda­sági intézményeink saját közelebbi közgazdasági czéljaikon tul »a magyar tudományos, irodalmi, köz­művelődési, társadalmi és hazai jótékony közczélok« (6. pont) szolgálatában is nemes versenyre kelnek egymással, követendő példát adván ezzel arra, hogy minden ily intézményünk hozza meg e célra erőihez mért áldozatát, és

2. Üdvözöl je az »EIső Magyar Általános Biztositó Társaság« ot ily irányú fejedelmi alapítványa létesítése alkalmából.

3. Hívja fel a Társaság figyelmét arra az akczióra, melyet az Emke az erdélyi részekben a nemzetiségek között szétszórva élő magyar nép gyermekeinek az iskolázatlanság és ezzel járó elnem-zetietlenedés veszedelmétől való megmentésére a » N é p - g y e r m e k in t e r n á t u s o k « szervezésében megindított s részletesen felfejtve ez intézmények ugy k ö z m ű v e l ő d é s i , mint t á r s a d a l m i és h a z a i j ó t é k o n y s á g i jellegét és messze kiható fontosságát az egész magyar nemzetre nézve, a magyarság erdélyi végvárának védelmében:

kérje fel az »E l ső Magyar Általános Biztositó Társaság«-ot, hogy »Félszázados jubileumi alapja« első évi kamatját egy összegben, kizárólag a »Nép-gyermek internátusok« czéljaira már most bocsássa az Emke-rendelkezésére, hogy utólagos elszámolás kötelezettsége mellett felhasználását már az 1908. szept. 1-vel kezdődő iskolai évvel megkezdhesse, szolgálatára állván ezzel a Társaság felséges hármas intentiója gyakorlatai valósításának s az eredményekkel uj ösztönzést teremtvén más közgazdasági intézményeink — különösen pénzintézeteink — hasonló irányú áldozatkészségére.

Kolozsvár, 1908. május hó 10-én. Beadja:

Nagy Károly, Emke-jegyző.

A z Igazgató-választmány 1908 május hó 12 én tartott ülésében 6. jkvi sz. alatt a fenti indít­ványokat elfogadva, pártolólag terjeszti a Közgyűlés elé.

3. Felhívás az Emke betétekkel rendelkező pénzintézetekbe.

Sz. 177—908. Tekintetes Igazgatóság!

Igazgató választmányunk mult hó 12-én tartott ülésében 34. jkvi szám alatt kimondotta, hogy jövőre állandóbb jellegű beléteket csak oly magyar pénzintézeteknél helyez el, melyek mérlegükben kimutatott nyereségükből rendszeres és jelentékenyebb, de legalább 1% - egy százalék — összeget

— 89 —

juttatnak az Emke kulturális és közgazdasági czéljaira. Indoka e határozatnak, mert mig a szász és román nemzetiségi pénzintézetek évente az Emke elkölthető' jövedelmét háromszorosan is túlhaladó összeget áldoznak kulturális czéljaikra: addig az Emke ide csatolt Évi-jelentése szerint alig rendelkezik 174.345 K 31 f elkölthető' évi jövedelemmel, melynek legnagyobb része kulturális és közgazdasági intézetek fentartására annyira le van kötve, hogy a mult évet 3.914 K 96 f hiánnyal zártuk, a folyó év hátralevő' 9 hónapjára pedig alig áll 8.854 K 62 f rendelkezésünkre. A szász és román pénzinté­zeteket pedig nem táplálják akkora kulturális betétek, mint az Emkéé, s még sem elégszenek meg valamely kisebb alapítvány, vagy örökös tagság egyszersmindenkorra szóló kifizetésével, hanem példa­adó áldozatkészséget mutatnak fel valóban nemzet- és magyarellenes törekvéseikben, holott az Emke 3 millió K nagyrészben lekötött alapvagyonával szemben egyedül a budapesti Gozsdu Manó-féle iótékonyc.zélu alapítvány meghaladja a 7,000.000 K-t, melynek kamataiból egyetemi román ösztöndijak fedeztetnek.

Felhívjuk azért, méltóztat folyó évi május hó 8 ig bezárólag nyilatkozni; számithatunk-e szíves támogatására és mily mértékben, hogy Igazgató-választmányunknak, illetve a Közgyűlésnek ehez képest tegyük meg a jelentést, s ennek megfelelőieg hozassanak az elhelyezést illetőleg a további határozatok is. Tisztelettel az Igazgató választmány nevében :

Kolozsvár, 1908. április hó 25-én.

Gróf Béldi Ákos, Sándor József, elnök. t. alelnök-főtitkár.

4. Néptanítói jutalmakra pályázati felhívás. Sz. 178 908.

A z E. M. K. E. Igazgató választmánya pályázatot hirdet e g y 200, s több 100 és 50 koronás (Gyertyánffy, Emke, Jókai és Budapesti Nemzeti Kaszinói) n é p t a n í t ó i j u t a l o m r a , melyek az egyesület folyó évi június hó 8-án, Marosujvárt tartandó XXIV- ik évi rendes közgyűlésén fognak kiosztatni. Pályázati határidő: folyó évi á p r i l i s h ó 15 i k e bezárólag. Feltétel: a m a g y a r s á g é r d e k é b e n n e m z e t i l e g v e s z é l y e z t e t e t t e r d é l y i v i d é k e n v a l ó m i n é l h o s z -s z a b b é s e r e d m é n y e s e b b n é p n e v e l ő i (tanügyi és társadalmi) m ű k ö d é s , okmányokkal és ajánlatokkal igazolva. Különösen kitüntetendő: a működési helyen kívül a megye , összes szolgá­lati idő, családi állapot (gyermekek száma és kora), valamint a népiskolai internátusok körül netáni érdemesülés. Aki az Eötvös-alap tagja s évi tagdiját már legalább 10 ízben beszolgáltatta, v a g y 40 korona örökös tagsági dijat befizetett, avagy 50 koronás részjegyét teljesen törlesztette, erről külön igazolványt csatoljon, miután egyik dij az Eötvös alappal egyetér tő leg osztatik ki. A bélyeg-telen pályázatok Kolozsvárra az „Emké"- re cimzendők.

Kolozsvár, 1908. márczius hó 25-én.

Gróf Béldi Ákos, elnök.

Sándor József, t. alelnök-főtitkár.

T A R T A L O M . I.:.p.

A ) Összefoglalás. 1. A folyó és múlt évi közgyűlés. 2. Vagyoni haladásunk. 3. A vagyonelszámolása. 4. Évi jövedelem felhasználása. 5. A l g y ó g y i székely földműves iskola. 6. Állami iskolák szervezése. 7. Emke-iskolák és kisdedóvodák államosítása. 8. Emke-iskolák. 9. Kisdedóvodák és gyermekmenedékhelyek. 10. Más iskolák és tanítói jutalmak. 11. Internátusok ügye. 12. [pari szakoktatás. 13. Néptanítói jutal­mak. 14. Népkönyvtárak. 15. Daloskörök és ifj. egyesületek. 16. Os. és kir. kai onai és m. kir. Honvéd-könyvtárak ügye. 17. Irodalmak és kiadványok. 18. Névmagyarosí tások ügye. 19. V e g y e s segélyek és kegyadományok. 20. Magyarkályáni birtok bérlete. 21. Hazafias emlékek. 22. Ipari vállalatok. 23. Pénzintézet létesítésének ügye. 24. Testvérés rokonegyesületekkel való érintkezés. 25. Országos Közművelődési Tanács. 26. Székely-szövetség támadása. 27. A mojosi ügy. 28. Csereviszony. 29. Tagjaink. 30. Új alapítók. 31. Hagyatékok. 32. Érdekesebb adományok és perselygyüjtések. 33. Köl-csönsorsjáték ügye. 34. Halottaink. 35. Üdvözletek. 36. Fiókválasztmányaink. 07. Küldöttségek és képviseletek. 38. Igazgató-választmány. 39. Direktórium. 40. Egyesületi iroda. 41. Szám- és pénztár­vizsgálat. 42. Indítványok. 43. Befejezés. . . I —XXX

B ) Részletezés. A ) A Közgyűlés .

a) Az 1907. év i Közgyűlés j egyzőkönyve b) A folyó 1908. év i Közgyűlés meghívója 11

B) Az Igazgató-választmány.

aj Tisztikar • • i 2 b) Directorium la c ) Választmányi tagok 12 á) Tiszteleti tagok 13 e) A z Igazgató-választmány üléseit 1907- 8-ban látogatták 1:1

C) A vagyon.

a) Vagyon növekedése az egyesület létrejötte óta . . lf. b) Számvizsgálók jelentése li;

Utasítás a könyvveze tés számára Ifi c) Mérleg-számla 1907. deczember hó 31-én Is d) Eredmény-számla 1907. deczember hó 31-én 20 e) Költségvetés az 1908 január 1-én meglevő készpénz-vagyon (alaptőke, a lgyógyi birtok stb.)

jövedelme alapján a felhasználható bevéte lek előirányzatával 22 f ) Részletezés az 1908. év i költségvetéshez 24

D) A fiókválasztmányok.

I. Alsófehérvármegyei választmány 2\) 11. Gyulafehérvár sz. kir. városi választmány 2,i

I I I . Balázsfalvi vidéki kör 30 I V . Marosujvári vidéki kör 3o V . Besztercze-Naszódvármegyei választmány . . . . av

V I . Oradna vidéki kör 32 V I I . Brassóvármegyei választmány 32

V I I I . Hétfalusi fiókkör : « IX . Csikvármegyei választmány 34 X- Gyergyóvidéki kör ,• 34

X I . Fogarasvármegyei választmány 34 X I I . Orbai járási kör 35

XI I I . Hunyadvármegyei választmány : ö X I V . Hajdú vármegyei és Debreczen sz. kir. városi választmány >

— 91 —

Lap. X V . Szászvárosi fiókkör 36

X V I . Kis-Küküllővármegyei választmány 36 X V I I . Kolozsvár sz. kir városi nőválasztmány 38

X V I I I . Kolozsvármegyei választmány 38 XIX. Kalotaszegi kör 38

X X . Maros-Tordavármegyei és Marosvásárhely sz. kir. városi választmány 39 X X I . Nagy-Küküllővármegyei választmány • • 40

X X I I . Szebenvármegyei választmány 40 XXII I . Szilágyvármegyei választmány 41 X X I V . Szolnok-Dobokavármegyei választmány 4t

X X V . Torda-Aranyosvármegyei választmány 4i X X V I . Udvarhelyvármegyei választmány 42

E ) A z I n t é z m é n y e k és alkotások köréből .

I. A l g y ó g y i székely földműves iskola 1. Igazgató jelentése 4:< 2. Az iskolánál berendezett és államilag gondozott gyermekek elhelyezésére szolgáló inter­

nátus szabályzata 45

II. Áll . iskolák szervezési ügye. 1. Aranyi áll. iskola. (Hunyadvármegje . ) 4ií 2. Egerháti áll. iskola. (Szi lágyvármegj e.) 4ij 3. Kissolymosi áll. iskola. (Alsófehérvármegye.) 47 4. Lekenczei áll. iskola. (Beszterczenaszódvármegye.; 47 5. Ördögkuti áll. iskola. (Szil ágy vármegy e ) 47 ü. Szászernyei áll. iskola. (Kisküküllővármegyej 48 7. Unokái áll. iskola. (Marostordavármegye.) 48 8. Uzdiszentpéteri áll. iskola. (Kolozsvármegye.) 48 9. Vistai áll. iskola. ( K o l o z s v á r m e g y e ) 49

I I I . Kmke-népis'nolák jelentései. 1. Aranykúti Emke-iskola 49 2. Csikrakottyási Emke-iskola 5u 3 Kissebesi Emke-iskola 50 4. Magyarnagyzsombori Emke-iskola 51 5. Magyarókereki Emke-iskola 51 6. Vámosudvarhelyi Emke-iskola 51

I V . Emke-kisdedóvódák jelentései. 1. Balázsfalvi Emke-óvó 52 2. Beszterczei Emke-óvó 52 3. Ördögkuti Emke-óvó 52 4. Segesvári Emke-óvó 52 5. Vajdahunyadi Emke-óvó 53

V . Emke-népkönvvtárak, daloskörök, ifjúsági egyesületek és m. kir honvédkönyvtárak kimutatása 1. Népkönyvtárak 53 2. Daloskörök 55 3. Ifjúsági egyesületek ön 4. M. kir. honvédkönyvtárak 57

V I . A cs. és l<ir. közös hadseregbeli és m. kir. honvédkönyvtárak ügye a) Átirat a nagyszebeni cs. és kir. 12. hadtestparancsnoksághoz 57 b) Cs. és kir. hadtestparancsnokság válasza 58 c) Az Emke további felvilágosítása a cs. és kir. hadtestparancsnoksághoz 58 d) M kir. kolozsvái i V I . honvédkerületi parancsnokság köszcnete a honvédkönyvtárakért • • 58

F) Honi ipar.

I . Magyar Gyáriparosok Orsz. Szövetsége kivándorlási ankétje Budapesten, 1907. jun. 19-én •• 59 I I . Tulipán Szövetség—Magyar Védő-Egyesület a nemzeti vásárok ügyében

a) Átirat az Emkéhez 60 b) A z Emke válaszirata 60

III Jelentés az Emke-gyujtó üzeméről 61

— 92 —

Lap. G) Testvér- é s rokonegyesöletekkel való érintkezés.

I. Országos Közművelődési Tanács aj A tanács Alapszabálytervezete 02 b) Az Emke képviselőjének beszéde a tanács ügyében 1907. decz. 12-én tartott budapesti első

érlek ezleten 03 I I . Közművelődési egyesületek főtitkári értekezlete . . • • >;:>

I I I . E g y elhibázott társadalmi akczió a) Országos Magyar Szövetség hírlapi felhívása w bj Az Einke állásfoglalása <i(i c) Előadói javaslat az Igazgató-választmány 1907 szept 21-iki üléséhez >i7

Melléklet. Mezőmojosi reformátusok kimutatása 71 d) Dke válaszirata az Emkéhez a fenti ügyben 72 ej Fmke válaszirata az Emkéhez a fenti ügyben • • 72 f) Dmke válaszirata az Emkéhez a fenti ügyben 72

IV. Székely-Szövetség szamosujvári közgyűlése a) Székely-Társaságok Szövetségének átirata 73 b) Az Emke Igazgató-választmányának határozata 74 cj Kimutatás a Székely-társaságoknak adott Emke-segélyekről és erkölcsi támogatásokról • •

A) Anyagi segély 7á BJ Erkölcsi támogatás 7G <~J Központilag elutasított k í rések a szövetség 1905. augusztus 22-iki sepsiszentgyörgyi

I rendes közgyűlése óta 78 V . Testvéregyesületek üdvözlése

aj A Fmke 25 éves ünnepén 78 bj D. M. K. E. közgyűléséhez (sürgöny) 80 cj Széchenyi-kör elnökségéhez (sürgöny) 80 d) Erdélyi Múzeum-Egyesület Elnökségéhez (sürgöny) 80 ej Szatmármegyei Széchenyi-Társulat tek. Elnökségének, Szatmárnémeti 80 f) Gömör—Kishontvármegyei Magyar Közművelődési Egyesület tek. Elnökségének, Rima­

szombat 80

H ) Halottaink.

1. Málnási dr. Bartók György ref. püspök halála 81 2. Nagykárolyi gróf Károlyi István halála 82 3. Érsekújvári Gyarmathy Zsigmond halála 82 4. Bakosi Bak Lajos halála 83 5. Alapító- és rendes tagjaink elhunytak 83

I) Fontosabb ügyiratok.

1 Marosujvári Közgyűlés meghívója • • 85 2. Indítványok a Közgyűléshez

1. Gáspár János alapító tag, az egyesület j övő akcziója tárgyában . . . . 87 2. Nagy Károly j egyző , az Első Magyar Ált . Biztositó Társaság 500.000 K-ás alapítványa

kamatai tárgyában 88 3. Felhívás az Emke betétekkel rendelkező pénzintézetekhez 88 4. Néptanítói jutalmakra pályázati felhívás 89