Az immunológia alapjai(2018/2019. II. félév)

Előadó: Dr. Kövesdi Dorottya

ELTE, TTK, Biológiai IntézetImmunológiai Tanszék

1973. Az Immunológiai Tanszék megalapítása1974-1993. Prof. Gergely János tanszékvezető1993-2015. Prof. Erdei Anna tanszékvezető2015- Prof. Kacskovics Imre jelenlegi tanszékvezető

ELTE Immunológiai Tanszék (https://immun.elte.hu/)

Tankönyv:

Erdei Anna, Sármay Gabriella, Prechl József: Immunológia

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_524_Immunologia/adatok.html

Vizsga: Írásbeli (teszt)

A KURZUS TEMATIKÁJA

1) 2019. február 13. Bevezetés, az immunológia rövid története

2) 2019. február 20. A veleszületett és az adaptív immunitás kialakulása, patogének, antigének

3) 2019. február 27. Az immunrendszer sejtjei, szövetei, szervei

4) 2019. március 6. Az immunsejtek receptorai és sejtfelszíni molekulái, citokinek

5) 2019. március 13. A komplement rendszer és a gyulladás immunológiai vonatkozásai

6) 2019. március 20. A fő hisztokompatibilitási génkomplex, antigén feldolgozás és antigén prezentáció

7) 2019. március 27. A T és a B sejtek fejlődése és antigénfelismerő receptoraik kialakulása, aktiválódásuk

8) 2019. április 3. A humorális immunválasz és az ellenanyagok által közvetített effektorfunkciók

9) 2019. április 10. A celluláris immunválasz és effektor folyamatai

2019. április 17. Tavaszi szünet, nem lesz előadás

10) 2019. április 24. Túlérzékenységi reakciók, tolerancia és autoimmunitás

2019. május 1. Munkaszünet, nem lesz előadás

11) 2019. május 8. A vizsgaírás (írásbeli ZH) időpontja (mindenkinek kötelező!!!)

2019. május 15. Terepgyakorlatok hete, nem lesz előadás

AZ IMMUNOLÓGIA RÖVID TÖRTÉNETE

• Az immunológia a biológiának a szervezetben lejátszódó védekező folyamatokkal foglalkozó ága.

• A kifejezés a latin „immunitas” szóból származik, ami eredeti értelmezésben mentességet (adómentességet, közterhektől való mentességet), átvitt értelemben pedig védettséget jelent.

(Kr. e. 45-ben Róma addig példátlan módon Julius Caesart az egyetlen olyan rómaivá nyilvánította, aki az imperium-ot („főhatalom”) birtokolta, így Caesar immunissá válhatott minden nyilvános vád alá helyezéstől, egyben a légiók legfelső parancsnokává vált.)

• Az orvostudományban az immunitás fogalmát Ehrlich óta használják, és kezdetben elsősorban fertőzések elleni védettséget értettek rajta.

• Az immunfolyamatok biológiai jelentősége azonban ennél szélesebb körű: az immunrendszer alapfunkciója, hogy különbséget tud tenni a saját és nem saját, illetve veszélyes struktúrák között, és azokra eltérő módon reagál. Ebben az értelemben az immunrendszer felismerő, információkat továbbító és végrehajtó funkciókat ellátó rendszer.

The Triumph of Death (1562), by Pieter Bruegel the Elder

Wikipedia

„ The great plagues of Europe were assumed the result of virulent or noxious vapors”(pl. A 14. században, Európában a pestis egymaga 25 milliónál több embernek az életét oltotta ki)

Yersinia pestis seen at 200× magnification with a fluorescent label. This bacterium, carried and spread by fleas, is the cause of the various forms of the plague disease

AZ IMMUNOLÓGIA RÖVID TÖRTÉNETE

1. A betegségek elleni védekezés az ókortól az újkorig leginkább csak „menekülés” volt, különösen egyes nagy rettegést és nagy mortalitást okozó fertőzések elől (himlő, pestis, bujakór). A fertőzések „Istentől, boszorkányoktól való büntetés”.

2. Megfigyelésen, tapasztalaton alapuló védekezés, oktani ismeretek nélkül.

• Kr. e. kb. 430-ban a Peloponnészoszi háború során Thuküdidész megfigyelése az athéni dögvészről (pestis), akik átestek a betegségen, másodszorra már nem fertőződnek, jó betegápolók.

• Ősi kínai feljegyzések a XV. századból (small pox, variolation).

• 1718-ban a Török Birodalomban, a himlő ellen alkalmazott „varioláció” hatását a nyugat is felismerte (Lady Mary Wortley Montagu, a konstantinápolyi brit nagykövet felesége a saját gyermekein alkalmazta az eljárást, majd megismertette a módszert hazájában is).

1796 – Edward Jenner (1749-1823) angol sebész.Először alkalmazta a mai értelemben vett védőoltást az emberi himlő ellen (tehenekből származó himlős nyirokanyagot juttatott a betegségtől megvédendő emberek bőrébe. A tehén latin neve vacca, innen ered a vakcinázás elnevezés. A kifejezést Louis Pasteur használta először Jenner munkássága iránti tiszteletből.

(Egy tehenészlány megjegyzése, miszerint ő már nem kaphatja el a himlőt, hiszen átesett a tehénhimlőn, vette rá, hogy e téren kísérletezésbe kezdjen. Úgy döntött, megfigyelését teszteli és egy James Phipps nevű 8 éves kisfiún, akinek napokig adagolta a Blossom nevű tehén himlőhólyagjaiból származó váladékot, azaz tehénhimlővel fertőzte meg a fiút, aki sikeresen átesett a betegségen. És később himlővel megfertőzve, nem lett beteg. Így bebizonyosodott a vakcinázás jelentősége, melyet azóta is alkalmaznak a fertőzések elleni védelemben.)

AZ IMMUNOLÓGIA RÖVID TÖRTÉNETE… lépések a modern idők felé

https://www.youtube.com/watch?v=jJwGNPRmyTI

• Hírnevét leginkább a baktériumok kórokozó hatásáról szólóelmélet felkarolásának és a védőoltási módszerekkidolgozásának köszönheti.

• 1888-ban a vezetése alatt létrejött a Pasteur Intézet.

• 1862-ben kidolgozott egy módszert a folyékony élelmiszerektartósításának eljárását, melyet később róla neveztek el pasztörizációnak.

• Ehhez a kiindulási pontot az adta, amikor 1864-ben rájött, hogy a sör és a bor bomlási folyamatai megállíthatók 45-65 °C-ra való melegítéssel.

• Pasteur ezért fontosnak tartotta, hogy az orvosokantiszeptikus eljárásokat alkalmazzanak.

• Pasteurnek a legnagyobb hírnevet hozó eredménye az addigrettegett betegség, a veszettség elleni oltóanyag kifejlesztésevolt, 1885-ben sikerült a vakcinát előállítania.

Louis Pasteur (1822-1895) francia mikrobiológus és kémikus, a mikrobiológia, azimmunológia és a járványtan megalapítója.

Wikipedia

Semmelweis Ignác Fülöp (Buda, Tabán, 1818. július 1. –Bécs-Döbling, 1865. augusztus 13.) magyar orvos, az „anyák megmentője„, klórmeszes fertőtlenítés.

Robert Koch (1843. december 11. – 1910. május 27.) német bakteriológus, a korszerű tudományos bakteriológia megalapítója, Nobel-díjas.

• Elsőként tenyésztette ki a lépfene bacilusokat, majd felfedezte a tuberkulózis és a kolera kórokozóját.

• Tanulmányozta a gennykeltő kórokozókat és leírta a baktériumoktenyésztésére szolgáló szilárd táptalaj elvét.

• Kidolgozta a baktériumok tiszta tenyészetének előállítási módszerét, a baktériumok tárgylemezen történő festését.

• Felfedezte az anthrax-bacilus spóraképzését, a tuberkulózis baktériumot(1882) és a kolera-vibriót (1884).

• Elsőként figyelte meg a staphylococcust (1878) és a pneumococcust(1881).

• Ő javasolta elsőként a bakteriológiában a hővel való sterilizálást, amellyelkijelölte a mai sebészeti csírátlanításra alkalmas eljárást. Mindezzellehetőséget teremtett sok fertőző betegség elleni eredményesvédekezésre. 1905-ben Nobel-díjjal tüntették ki.

Wikipedia

Ilja Iljics Mecsnyikov (1845- 1916) orosz biológus, a fagocitózis felfedezője. 1908-ban Nobel-díjat kapott „az immunitás terén végzett munkája elismeréséül”.

Metchnikoff's drawing of phagocytes

Paul Ehrlich (1854-1915) Nobel-díjas németorvos, immunológus, mikrobiológus, a kemoterápia úttörője. Az általa kidolgozottsejtfestési eljárásokkal sikerült kategorizálni a fehérvérsejteket. Az ő laboratóriumábandolgozták ki a szifilisz első hatásosgyógyszerét. 1908-ban I. I. Mecsnyikovvalközösen fiziológiai Nobel-díjat kapott azimmunológia terén elért eredményeiért.

Wikipedia

Emil Adolf von Behring (1854-1917) németbakteriológus, őt tekintik az immunológiamegalapítójának; 1901-ben az elsőfiziológiai és orvostudományi Nobel-díjatkapta a szérumterápia kidolgozásában, a diftéria leküzdésében játszott szerepéért.

Karl Landsteiner (1868-1943) osztrák biológus ésorvos. 1901-ben felfedezte az emberivércsoportokat, amiért 1930-ban megkapta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat. Alexander S. Wienerrel együtt azonosítottákaz Rh-faktort 1937-ben.

Wikipedia

DiPerTe oltás

Jean-Marie Camille Guérin (1872-1961) was a French veterinarian, bacteriologist and immunologist who, together with Albert Calmette (1863-1933), developed the Bacillus Calmette-Guérin (BCG), a vaccine for immunization against tuberculosis.

Wikipedia

Georges Jean Franz Köhler (1946-1995) német immunológus. 1984-ben César Milsteinnel (1927-2002) és Niels Kaj Jernével (1911-1994) közösenorvostudományi Nobel-díjban részesült a monoklonális antitestek felfedezéséért.

www.slideshare.net

http://www2.mrc-lmb.cam.ac.uk/achievements/lmb-nobel-prizes/1984-cesar-milstein-georges-kohler/

1798 Edward Jenner Tehénhimlő vakcina

1880 Louis Pasteur Gyengített vakcinák

1883 Elie E. MetchnikovFagocitózis, celluláris védekezés,

1908, Nobel-díj

1890 Emil Adolf von BehringAntitoxinok, szeroterápia

1901, Nobel-díj

1894 Jules BordetKomplementfehérjék és ellenanyagok

szerepe baktérium oldásában, 1919, Nobel-díj

1900 Paul Ehrlich Oldallánc-elmélet, 1908, Nobel-díj

1900 Karl Landsteiner A, B, O vércsoport, 1930, Nobel-díj

1902 Charles R. Richet Anafilaxis, 1913, Nobel-díj

1905 Clemens von Pirquet és Schick Béla Szérumbetegség

1921 Carl Prausnitz és Heinz Küstner Bőrreakciók

1921 Albert Calmette és Camille Guerin BCG-vakcináció

1923 Gaston Ramon Diftéria-anatoxin

1928 Gregory Schwartzman Schwartzman-jelenség

1930 Friedrich Breinl és Felix Haurowitz Az ellenanyagképzés matrica elmélete

1938 Arne Tiselius és Elvin Kabat Az ellenanyagok γ-globulin-természete

1942 Freund Gyula Adjuváns

1942 Karl Landsteiner és Merill Chase Celluláris immunitás

AZ IMMUNOLÓGIA RÖVID TÖRTÉNETE

Jelentősebb immunológiai felfedezések és az immunológiai vonatkozású Nobel-díjak

1944 Peter Medawar és Macfarlane BurnetSzerzett tolerancia,

1960, Nobel-díj

1946 Jacques Oudin Immundiffúziós módszerek

1948 Astrid Fagraeus Ellenanyag-termelő plazmasejtek

1952 Ogdon Bruton Emberi agammaglobulinémia

1953 Pierre Grabar és C.A.WilliamsImmunelektroforézis, immunoglobulin

heterogenitás

1955 Niels K. Jerne és Macfarlane BurnetKlónszelekciós elmélet, Burnet

1960, Nobel-díj, Jerne 1984, Nobel-díj

1959 Rodney R. Porter és Gerald M. EdelmanEllenanyagok kémiai szerkezete,

1972, Nobel-díj

1974 Rolf M. Zinkernagel Peter C. DohertyAz immunológiai felismerés MHC általi

korlátozása, 1996, Nobel-díj

1977 Rosalyn YalowRIA (RadioImmunoAssay),

1977, Nobel-díj

1980George D. Snell Jean Dausset Baruj

BenacerrafA szövet-összeférhetőségi génkomplex

(MHC) felfedezése, 1980, Nobel-díj

1984 Georges J.F. Koehler Cesar MilsteinMonoklonális ellenanyagok termelési

elve, 1984, Nobel-díj

1987 Susumu TonegawaIg-gének szomatikus átrendeződése,

1987, Nobel-díj

1981 E. Donnall Thomas Joseph E. MurrayTranszplantációs immunológia,

1990, Nobel-díj

19741986

Ralph M. SteinmanJules A. Hoffmann és

Bruce A. Beutler

Veleszületett immunitás; dendritikussejtek, mintázatfelismerő receptorok,

2011 Nobel-díj

...1992 David Allman & Michael Cancro Discovery of transitional B cells

1995... Shimon Sakaguchi….. Regulatory T cells…..

Mitchell L. Cohen, Nature 406, 762-767 (17 August 2000)

AZ IMMUNOLÓGIA JELENTŐSÉGE

The ten leading causes of death in the United States in 1900 and 1997

AZ IMMUNOLÓGIA JELENTŐSÉGE

Factors influencing the decrease in infectious diseases in the twentieth century

Mitchell L. Cohen, Nature 406, 762-767 (17 August 2000)

AZ IMMUNOLÓGIA JELENTŐSÉGE

Factors leading to the emergence of infectious diseases

Mitchell L. Cohen, Nature 406, 762-767 (17 August 2000)

THE ROLES OF IMMUNOLOGY

•Vaccination and global welfare•Vaccines•Global eradication of disease•Meeting emerging and ongoing healthcare challenges•Autoimmune Disease•Improving transplant outcomes•Improving animal health•Immunology and biotechnology

Immunology is a very important branch of the medical and biological sciences. Many diseases in humans and animals are caused by infections and disorders of the immune system. Understanding Immunology is, therefore, key to developing treatments to help manage and reduce the debilitating effects disease brings. Immunology also helps in diagnosing disease, by providing the basic tools for identifying aberrant changes in the body. British Society for immunology, https://immunology.org/

WHAT IS AN IMMUNOLOGIST?

•The immune system•Working as an immunologist•Conducting research into immunological disorders•Treating immunological disorders•Dealing with autoimmunity•Dealing with the consequences of transplantation•Producing vaccines to address global healthcare•The future of the immunologist

Immunologists are scientists or clinicians who specialise in the field of Immunology. Immunology is a very broad branch of the biological sciences and is defined as the study of an organism's defence (immune) system, in both health and disease. All multicellular organisms are prey to infection or invasion. Harmful organisms such as viruses, bacteria and parasites constantly seek to gain access into the body, and if successful, this can lead to a number of serious diseases.

British Society for immunology, https://immunology.org/

British Society for Immunologyhttps://www.immunology.org/page.aspx?pid=1856

KARRIER LEHETŐSÉGIMMUNOLÓGUSOKNAK