az autista gyermeket - birokbiosz.files.wordpress.com · az autista gyermeket nevelő többségi...
TRANSCRIPT
0
Az autista gyermeket
nevelő többségi
pedagógusok nehézségei a
mindennapokban „Mint pásztor, úgy legelteti nyáját, karjára gyűjti
a bárányokat, ölébe veszi őket, Az anyajuhokat
szelíden terelgeti.”/Ézs. 40,1/
Készítette: Nagypál Rebeka, Bocskai István Református
Oktatási Központ 12.a.
Az autista gyermeket nevelő többségi pedagógusok nehézségei a mindennapokban
Nagypál Rebeka BIROK Halásztelek 2015
1
Az autista gyermeket nevelő többségi
pedagógusok nehézségei a
mindennapokban
„Mint pásztor, úgy legelteti nyáját, karjára gyűjti a bárányokat, ölébe veszi őket,
Az anyajuhokat szelíden terelgeti.”
/Ézs. 40,1/
Készítette: Nagypál Rebeka Bocskai István Református Oktatási Központ 12.a.
Felkészítő tanár: Schottné Márta Melinda
Szakmai mentor: Bori Judit Református EGYMI
Az autista gyermeket nevelő többségi pedagógusok nehézségei a mindennapokban
Nagypál Rebeka BIROK Halásztelek 2015
2
Tartalom 1. Bevezetés ......................................................................................................................................... 3
2. A kutatás célkitűzése ....................................................................................................................... 4
3. Elméleti háttér ................................................................................................................................. 4
4. Hipotézis és módszerek ....................................................................................................................... 6
4.1. Hipotézis ....................................................................................................................................... 6
4.2. Vizsgálati személyek ..................................................................................................................... 6
4.3. Berendezés, anyagok, eszközök ................................................................................................... 6
4.4. Eljárás ........................................................................................................................................... 6
5. Eredmények ......................................................................................................................................... 7
5.1 A kutatásban résztvevők megoszlása ............................................................................................ 7
5.2 Az autizmus témájához kapcsolódó elméleti és gyakorlati tudás felmérése ................................ 8
5.3 A pedagógusok attitűd vizsgálata az autista gyermek együttnevelése kérdéskörben ............... 10
6. Diszkusszió ......................................................................................................................................... 11
6.1. Összegzés .................................................................................................................................... 11
7. Szakirodalmi jegyzék: ........................................................................................................................ 13
8. Mellékletek: ................................................................................................................................... 14
1.sz. melléklet ................................................................................................................................ 15
2.sz. melléklet ................................................................................................................................ 16
3.sz. melléklet ppt ......................................................................................................................... 18
4.sz. melléklet ................................................................................................................................ 26
5.sz. melléklet ................................................................................................................................ 33
6.sz. melléklet ................................................................................................................................ 33
7.sz. melléklet ................................................................................................................................ 34
8.sz. melléklet ................................................................................................................................ 34
9.sz. melléklet ................................................................................................................................ 35
10.sz. melléklet .............................................................................................................................. 35
11. sz. melléklet ....................................................................................................................... 36
Az autista gyermeket nevelő többségi pedagógusok nehézségei a mindennapokban
Nagypál Rebeka BIROK Halásztelek 2015
3
1. Bevezetés
Az autizmus témakörében folytatott kutatásom során, a legszembetűnőbb az volt, hogy
a szülők által megfogalmazott problémák szorosan összekapcsolódnak a pedagógusok
felkészültségével. Az autizmus tüneteinek megjelenésekor (kb.3 évesen) a gyermekek éppen
az óvodába való beilleszkedést kezdik meg. A tünetek megjelenésekor a pedagógusok
felkészületlenségéből adódóan megnehezedik, esetleg ellehetetlenedik, a gyermek integrálása,
illetve a szülők helyes elirányítása, hogy a tünetek mire utalhatnak, hova fordulhatnak. Mint
azt már az eddigi kutatásaimban is hangsúlyoztam, az időnek nagyon nagy szerepe van az
autizmus kezelésében. Egyrészt minél hamarabb megkapja a gyermek a diagnózist, annál
hamarabb kezdődhet el számára a terápia, ami nem csak számára jelent fejlődést, hanem a
szülők, családok életébe is könnyebbséget jelent, másrészt pedig nagyobb esélye van az
autista személynek az integrált oktatásra. A legtöbb pedagógus, viszont vagy nem meri
vállalni, hogy a problémát látja, és inkább elhárítja a felelősséget, esetleg nem meri vállalni
észrevételét, vagy az információk hiányában nem tud segítséget nyújtani.
Az autista gyermeket nevelő többségi pedagógusok nehézségei a mindennapokban
Nagypál Rebeka BIROK Halásztelek 2015
4
2. A kutatás célkitűzése
Az autista gyermekek idegrendszere másképp fejlődik, mint egy ép gyermeké. Három
nagy terület sérül: a kommunikáció, a szociális kapcsolattartás és a magatartás. Mindemellett
több kísérő tünet is lehet: például az epilepszia, a különböző szervi betegségekre való hajlam,
a mozgás koordinálatlansága és az értelmi elmaradás. Az előbb említett tényezők súlyossága
alapján döntik el, hogy a gyermek járhat-e integrált oktatási rendszerbe, esetleg magántanulói
státuszba avagy szegregált intézményben kaphat az állapotának legmegfelelőbb segítséget.
Az autizmus témáját már több mint három éve kutatom. Elsőként mint klinikai
kórképet, majd a szülők problémáit, most pedig a többségi pedagógusok helyzetét vizsgáltam
meg. Rá kellett jönnöm, hogy a legnagyobb problémát a felkészületlenség és a tudatlanság
okozza. A pedagógusok sok esetben nem kapnak elég felvilágosítást, hogy mi is maga az
autizmus, és hogy mit is jelent ez a mindennapi gyakorlatban. Szerettem volna ezen
változtatni és segítő kezet nyújtani.
3. Elméleti háttér
Az autizmus sokáig nem számított külön betegségnek, inkább a skizofrénia
gyermekkori formájának tekintették. Önálló kórképként először 1943-ban Kanner írta le.
Később kiderült, hogy az autizmus skálája igen széles a rendkívül súlyos (értelmi
fogyatékossággal társult) állapotoktól az olyan igen enyhe formákig, ahol az intellektus és a
nyelvi készségek ugyan megtartottak, de a szociális kötődés zavara, továbbá a viselkedés
sztereotipizáltsága észlelhető. Ezen utóbbi forma Asperger-szindróma néven ismert. Az
autizmus gyakorlatilag a születéstől fennálló állapot, de gyakran a diagnosztizálásig évek is
eltelhetnek. Leggyakrabban a gyermek hároméves kora körül válnak a tünetek olyan
markánssá, hogy a szülők orvoshoz fordulnak, és a szakember felállítja a diagnózist.
Valójában azonban már pár hónaposan is vannak a betegségre utaló tünetek!
Autizmusról sokunknak eszébe juthat Dustin Hoffman kitűnő alakítása az Esőember
című filmben, ezen film tette először világszerte közismertté ezt a gyermekkorban kezdődő,
elhúzódó klinikai kórképet. Az autizmus széles körben elterjedt rendellenesség, az egyes
esetek mind tüneteiket, mind súlyosságukat tekintve nagyon különbözőek. Közös azonban
bennük az, hogy a társas interakciók, a kommunikáció sérül, és az érdeklődési kör, valamint a
viselkedési minták beszűkülnek. Maga a szó görög eredetű, és az önmagába zártságot fejezi
Az autista gyermeket nevelő többségi pedagógusok nehézségei a mindennapokban
Nagypál Rebeka BIROK Halásztelek 2015
5
ki. Az autista mintha egy üvegbúra alatt élne; nincs valódi kapcsolata az emberi külvilággal
(nem képes átlátni a másik ember, a többi ember gondolkodásának és viselkedésének okát,
célját, szerkezetét, nem tudja, hogy milyen helyzetben mi várható, ez szorongóvá, időnként
izgatottá teszi). A tárgyak érdeklik, nem a személyek. Az őt körülvevő tárgyak, szokások
állandósága fontos számára.
A legtöbb gyermekkori zavar az élet során elmúlik vagy más rendellenességgé alakul
át, de az autizmus egész életen át fennmarad. Szisztematikus, intenzív fejlesztéssel 100
autistából 5 lesz önálló. Az autizmust 1943-ban azonosította Leo Kanner, egy amerikai
pszichiáter 11 olyan pszichotikus gyerek vizsgálatában, akik egyik pszichotikus
rendellenesség tüneteit sem mutatták. Ezt a zavart "kora gyermekkori autizmusnak" nevezte
el. A tünetek három éves kor előtt jelentkeznek először, 10 000 gyerekből 2-5-öt érintenek,
köztük is 80%-ban fiúkat. Kanner óta sokan próbálták leírni a zavar pontos diagnosztikai
kritériumait. A hatvanas években Rutter más pszichiátriai rendellenességekben szenvedőkkel
hasonlította össze az autista gyerekeket. Három olyan tünetet talált, amelyik minden autistánál
előfordult: szociális kapcsolatteremtés kudarca, nyelvi-kommunikációs zavarok, ritualisztikus
viselkedés. Négy további kísérő tünet is megfigyelhető volt: sztereotip mozdulatok,
öndestrukció, megkésett szobatisztaság, figyelem rövid terjedelme.
Az autista gyermeket nevelő többségi pedagógusok nehézségei a mindennapokban
Nagypál Rebeka BIROK Halásztelek 2015
6
4. Hipotézis és módszerek
4.1. Hipotézis
A kutatásom során az alábbi hipotéziseket fogalmaztam meg:
A pedagógusok autizmushoz kapcsolódó elméleti ismeretei hiányosak.
A megfelelő elméleti és gyakorlati felvilágosítás és segítségnyújtás után a
pedagógusok autizmushoz kapcsolódó ismeretei pozitív elmozdulást mutatnak.
A pedagógusok befogadó attitűdje az autista gyerekek irányába pozitív, amennyiben
megfelelő szakmai segítséget kapnak a gyakorlati munkájukhoz.
4.2. Vizsgálati személyek
A vizsgálati személyeket olyan óvodapedagógusok, tanítók, tanárok közül
választottam ki, akik önként, a kiküldött tájékoztatás alapján szívesen vettek részt a
kutatásban. A kutatásban részt vett személyek száma: 63 pedagógus.
4.3. Berendezés, anyagok, eszközök
A kutatásban felvett kérdőíves vizsgálathoz személyenként két darab kérdőívre (2.sz.
melléklet) és egy darab Disszeminációs kiadványra (4.sz. melléklet) volt szükség. Az
előadásokon az autizmus témakörét összefoglaló prezentációt adtam elő ( 3.sz. melléklet). A
tájékoztató előadás projektor, vetítővászon, valamint hangfal segítségével történt.
4.4. Eljárás
A kutatásom első lépéseként a mentorom és a támogató Református EGYMI által
javasolt köznevelési és közoktatási intézményekbe kiküldtem a kutatásról szóló tájékoztató
levelet (1.sz. melléklet). A felhívásra jelentkező óvodák és iskolák vezetőivel időpontot
egyeztettem előadásom megtartására.
A fórumon megjelent pedagógusokkal először kitöltettem a kérdőívet (2.sz. melléklet),
és ezek után megtartottam az előadásomat az autizmus témaköréből. Minden esetben kötetlen
beszélgetésre került sor, ahol a pedagógusok feltehették saját gyakorlatukból hozott
Az autista gyermeket nevelő többségi pedagógusok nehézségei a mindennapokban
Nagypál Rebeka BIROK Halásztelek 2015
7
kérdéseiket, illetve a kézhez kapott Disszeminációs kiadvány (4.sz. melléklet) tartalmát
megismerve további információt kaptak egy autista tüneteket mutató gyermek megsegítésének
folyamatáról. Zárásként a pedagógusok újra kitöltötték a kérdőívet.
5. Eredmények
A kutatás során célom volt, hogy kimutassam, hogy a felvilágosító előadások előtt
kitöltött elméleti és gyakorlati tudást felmérő kérdőív eredményei mennyiben változnak a
zárást követő kitöltés során.
5.1 A kutatásban résztvevők megoszlása
Neme Összesen
Férfi Nő
8 55 63
(5.sz. melléklet, 1.sz. diagram)
A kutatásban résztvevők nemek szerinti megoszlása egyértelműen a nők túlsúlyát
eredményezte, ami jellemzően mutatja a pedagóguspályán dolgozók nemi arányát is.
Életkor Összesen
20-30 31-40 41-50 51-60 61-től
17 22 16 4 4 63
(6. sz. melléklet 2.sz. diagram)
Szerencsésnek tartom, hogy a kutatásban résztvevők legnagyobb számban (22 fő)
abból a korosztályból kerültek ki, akik még hosszú ideig a pedagóguspályán maradnak, és
hasznosíthatják a jelenleg megszerzett tudásukat a gyakorlatban.
Iskolai végzettség Összesen
Óvodapedagógus Tanító Tanár
42 17 4 63
(7. sz. melléklet, 3.sz. diagram)
Az autista gyermeket nevelő többségi pedagógusok nehézségei a mindennapokban
Nagypál Rebeka BIROK Halásztelek 2015
8
Az autista gyermeket nevelő családok első közösségi neveléssel való találkozásának
színtere az óvoda, ezért ahogy az az adatokból is látható, az elsődleges célcsoport az
óvodapedagógusoké volt. Ők vettek részt legnagyobb számban (42fő) a fórumokon.
Fontos volt az is számomra, hogy az iskolai közösségi integrációban érintett tanítók és
tanárok is megtiszteltek részvételükkel. Ez érdekes helyzetet eredményezett, hiszen ők már
nem a tünetek felismerésében voltak érdekeltek, sokkal inkább az autista gyermekek
osztálytermi foglalkoztatásához kértek gyakorlati tanácsot. Emiatt a Disszeminációs
kiadványom is kiegészítésre szorul.
5.2 Az autizmus témájához kapcsolódó elméleti és gyakorlati tudás
felmérése
Az autizmus témaköréből adott válaszok
Előadás előtt Előadás után
Jó válaszok 22 63
Rossz válaszok 45 18
(8. sz. melléklet, 4. sz. diagram)
A kutatás kiemelkedő része a kérdőívem azon pontjának kiértékelése, melynél az
autizmussal élő gyermekek legjellemzőbb tüneteit kellett a pedagógusoknak felismerniük. Az
előadás előtti kitöltés során már a pedagógusok szóbeli visszajelzése is az volt, hogy
számukra ez nagyon nehéz feladat, mivel a többségüknél nem állt rendelkezésre előzetes
tapasztalat ebben a témában. A válaszokat összesítve jól látszik, hogy az első kitöltéskor 22 fő
tudott az autizmus tüneteit beazonosító jellemzőket megjelölni, de ebből 4 fő ezzel
párhuzamosan hibás válaszokat is megjelölt. 41 olyan pedagógus volt, aki hibásan jelölte a
tüneteket.
Ezzel szemben, a fórumon elhangzott pontos és szakszerű bemutatásnak
köszönhetően, illetve a Disszeminációs kiadvány adatait megismerve, a második kitöltés
során megfordulta az arány. A teljes résztvevői kör, azaz 63 fő megjelölte a jó válaszokat, és
csak 18 fő volt, aki helytelen válaszokat is jelölt. A kérdőív e pontjának kiértékelésekor is
egyértelműen megmutatkozik, hogy nagyon nagy jelentősége van és rendkívül hasznos a
pedagógusok körében végzett felvilágosítás, mivel a táblázatban szereplő adatok is és a
szóbeli visszajelzések is egyértelműen mutatják, hogy már egy ilyen szakmai előadás és a
Az autista gyermeket nevelő többségi pedagógusok nehézségei a mindennapokban
Nagypál Rebeka BIROK Halásztelek 2015
9
hozzákapcsolódó Disszeminációs kiadvány is olyan többlet információkat ad, melyeket szinte
azonnal át tudnak ültetni a gyakorlati életbe. Erről az interaktív beszélgetések is meggyőzően
árulkodtak.
Az autista gyermeket segítő módszerek kiválasztása
Előadás előtt Előadás után
Helyes módszerek 18 63
Nem megfelelő módszerek 55 14
(9. sz. melléklet, 5. sz. diagram)
Komoly hangsúlyt fektettem az előadás folyamán is a módszertani segítségnyújtásra
az autista gyermekek nevelése, oktatása során. Jól látható az adatokból, hogy a pedagógusok
többsége (55 fő) teljesen bizonytalanul kezelte ezt a témakört. Azok száma, akik az előadás
előtt a módszerek kiválasztásánál helyesen jelöltek (18 fő), de közülük is 10 olyan válaszadó
volt, aki helytelen választ is adott. Ez a témakör, azaz a megfelelő módszerek kiválasztása
kiemelt szerepet kapott az előadást követő beszélgetések során. A legjobban az érdekelte a
pedagógusokat, hogy hogyan és ki dönti el, hogy egy autista gyermek részt vehet-e a többségi
oktatásban-nevelésben. Fontos kérdés volt még, hogy mire számíthatnak azoknál a
gyermekeknél, akik ilyen jogosultságot kapnak és autistaként megjelennek az
intézményekben. Itt került sor a magántanulói státusz gyakorlati megvalósításának és az
ehhez kapcsolódó visszaintegráló folyamatnak a megbeszélésére.
Diagnosztikai központok megnevezése
Előadás előtt Előadás után
Tud megnevezni 6 63
Nem tud megnevezni 57 0
(10. sz. melléklet, 6.sz. diagram)
Az autizmushoz kapcsolódóan az egyik legérzékenyebb probléma, hogy ki és hogyan
tudja a szülőt a megtapasztalt tünetek alapján a megfelelő helyre irányítani. Ebben nagy
szerepet kapott a Disszeminációs kiadvány azon része, ahol összegyűjtöttem azokat a
diagnosztikai központokat, amelyek az ország különböző területén az autista gyermekek
diagnosztikai vizsgálatával foglalkoznak. Úgy érzem, hogy a kutatásban résztvevő
pedagógusokat sikerült meggyőznöm, hogy rendkívül fontos feladatuk, hogy a szülőt a
Az autista gyermeket nevelő többségi pedagógusok nehézségei a mindennapokban
Nagypál Rebeka BIROK Halásztelek 2015
10
megfelelő irányba elindítsák, abban az esetben, ha az autista triász tünetegyüttest
egyértelműen észlelik. Ezek a diagnosztikai központok többsége egyrészt megállapítja a
diagnózist, másrészt ezzel párhuzamosan a szülőknek is segítséget nyújtanak. Már az előző
kutatásaimból is hangsúlyozottan kitűnt, hogy minél hamarabb megtörténik a diagnosztizálás,
annál könnyebb a családok felkészülése a rájuk váró igen nehéz feladatokra, és ezzel
párhuzamosan a gyermek intézményes nevelését is szakszerűen lehet szervezni. Ezért óriási a
gyakorlati terepen tevékenykedő pedagógusok szerepe.
5.3 A pedagógusok attitűd vizsgálata az autista gyermek együttnevelése
kérdéskörben
Megfelelő szakmai segítség esetén vállalná-e autista
gyermek befogadását?
Előadás előtt Előadás után
igen 8 49
nem 55 14
(11.sz. melléklet, 7.sz. diagram)
Igen érzékeny kérdés ma a magyarországi köznevelési rendszerben, bármilyen
mássággal élő gyermek befogadása. Ennek különlegesen sarkalatos pontja az autista
gyermekek együttnevelése, mivel a pedagógiai köztudatban olyan félelmet keltő hangzása és
tartalma van az autizmusnak, ami a pedagógusokat, már első hallásra távolságtartásra
ösztönzi. Ezt támasztja alá az előadás előtti kérdőív ezen pontjának adata, amelyben a
szakmai segítség felajánlása ellenére a pedagógusok nagy része (55 fő) nem vállalt volna be
ilyen problémával küzdő gyermeket. Az előadás szakmai felvilágosítása és a beszélgetések
során komoly sikernek tartom, hogy megváltozott ez az arány, és a felajánlott szakmai
segítség mellett, már 49 pedagógus jelezte, hogy belevágna egy ilyen feladatba.
A kutatásom eredményei egyértelműen meggyőztek arról, hogy az autista gyermekek
érdekében igen fontos feladat, hogy azokat a szakembereket, pedagógusokat, akik az oktatási
rendszerben segíthetik az ilyen problémával küzdő gyermekeket és családjukat, folyamatosan
szakmailag segíteni kell annak érdekében, hogy megfelelő elméleti felkészültség mellett a
gyakorlati munkájuk során is bátran lássák és vállalják a befogadó pedagógus feladatkört.
Úgy gondolom, hogy ennek a nemes feladatnak a továbbiakban is fontos képviselője
szeretnék lenni.
Az autista gyermeket nevelő többségi pedagógusok nehézségei a mindennapokban
Nagypál Rebeka BIROK Halásztelek 2015
11
6. Diszkusszió
A lefolytatott kutatásom során a legfontosabb következtetésem az volt, hogy nagyon
fontos, hiányterületet lefedő feladat a pedagógusok felvilágosítása az autizmus témakörében.
A kérdőívek kitöltése során az előadás előtt komoly nehézséget okozott a válaszok szakszerű
kiválasztása, az önálló megfogalmazás lehetősége fel sem merült. Igen jelentős, pozitív
elmozdulást mutatott a fórum utáni kitöltés, mely egyértelműen igazolta, hogy a
pedagógusok, a meglévő tudásbázisukban jól el tudták helyezni az előadáson ismertetett
elméleti tudást. Sokat jelentett számukra, hogy ez az előadás utáni beszélgetések és a
Disszeminációs kiadvány segítségével még konkrét gyakorlati tanácsokkal is kiegészült.
Saját beszámolóik alapján nagyon jó volt hallgatni, hogy ezek után sokkal bátrabban
nyúlnak majd ehhez a témához, és ez a kérdőívben is megmutatkozott, hiszen a második
kitöltésnél a befogadásról is a legtöbben pozitív választ adtak. Ez engem is arra ösztönöz,
hogy tovább folytassam ezt a munkát, és minél több pedagógus számára elérhetővé tegyem az
előadás anyagát és az elkészített kiadványt.
6.1. Összegzés
A felállított hipotéziseim a következő eredményekkel zárultak:
A pedagógusok autizmushoz kapcsolódó elméleti ismeretei hiányosak: a kérdőívem
első kitöltése során a válaszadó pedagógusok eredményei alátámasztották ezt a
hipotézisemet, mivel a rossz válaszok aránya volt a nagyobb.
A megfelelő elméleti és gyakorlati felvilágosítás és segítségnyújtás után a
pedagógusok autizmushoz kapcsolódó ismeretei pozitív elmozdulást mutatnak: a
második kitöltés során az eredmények 100%-os javulást hoztak, így ez a hipotézisem
is beigazolódott.
A pedagógusok befogadó attitűdje az autista gyerekek irányába pozitív, amennyiben
megfelelő szakmai segítséget kapnak a gyakorlati munkájukhoz: ez a hipotézisem csak
részben igazolódott be, mivel az első kitöltéskor a pedagógusok nagy része nem
vállalta ezt a feladatot, és bár a második kitöltéskor pozitív irányú elmozdulás történt,
itt sem minden pedagógus vállalná az autista gyermekek befogadásával járó
feladatokat.
Az autista gyermeket nevelő többségi pedagógusok nehézségei a mindennapokban
Nagypál Rebeka BIROK Halásztelek 2015
12
Az autizmus problémaköréhez kapcsolódó kutatásom harmadik fázisában tartok.
Ebben a szakaszban elsősorban a pedagógusok felkészültségét és befogadó attitűdjét
vizsgáltam, és az eddigi szakirodalmi ismereteim alapján olyan felvilágosító fórumot
állítottam össze, melyben segíteni tudok az autizmus témakörében járatlan pedagógusoknak.
Dolgozatomban bemutatott kutatási eredményeim a várakozásaimat is felülmúló,
pozitív eredményeket hoztak. A fórumra jelentkezett pedagógusok nagyon motiváltak és
kíváncsiak voltak, önként jelentkeztek az előadás meghallgatására. A fórum második részében
történt kötetlen beszélgetések során kiderült hogy, szinte mindenkinek volt már olyan
tapasztalata, amikor autisztikus gyermek került be a csoportba, de senkinek sem volt elegendő
információja ahhoz, hogy mi történjen egy ilyen tüneteket mutató gyermekkel, kihez
forduljanak, hová irányítsák a családokat. Nagy segítséget jelentett számukra az előadás és a
Disszeminációs kiadvány is, mivel így már sokkal tisztábban látják saját lehetőségeiket és
feladataikat egy ilyen helyzetben.
Számomra a további fórumok megtartásának folytatására motiválóak az eredmények.
Olyan támogató és pozitív légkörben zajlottak a rendezvények, mely engem is nagyon
meggyőzött arról, hogy jó úton haladok, és az előzetes félelmeimet megcáfolva a
pedagógusok igen is szívesen fogadtak és figyelmesen, érdeklődéssel hallgatták az előadást.
Váratlanul ért, hogy a jelentkezők között tanítók és tanárok is megjelentek. Ez a fórum
tematikájának továbbfejlesztését igényli, hiszen ők már nem csak a tünetekre, hanem az
oktatásban használható tantermi módszerekre és eszközökre is kíváncsiak.
Jelen dolgozatom eredményei még tovább bővülnek, mivel az adatokban szereplő
létszám a további fórumok során növekedni fog, ami szintén nagy öröm számomra. A tanév
hátralévő részében még 12 intézmény jelezte igényét a fórumra, ami nagy feladat lesz
számomra.
Köszönöm minden támogató és együttműködő intézménynek, hogy nyitottan fogadtak
és lehetőséget biztosítottak a fórum megtartására. Úgy érzem, ha csak kis lépésekben is, de
így tudok hozzájárulni az autista személyek esélyegyenlőségének biztosításához.
Csakis a szervezett közösség válik alkotó erővé! Az ember egymagában elvész,
míg a közösségben minden törekvés megtalálja a maga helyét, és együttesen
hozzájárulnak minden egyén felemeléséhez, valamennyi közösség együttes
tevékenysége pedig közelebb viszi az emberiséget Istenhez.
(Albert Camus)
Az autista gyermeket nevelő többségi pedagógusok nehézségei a mindennapokban
Nagypál Rebeka BIROK Halásztelek 2015
13
7. Szakirodalmi jegyzék:
1. Attwood, Tony: Különös gyerekek. Kalauz az Asperger-szindrómáról szülőknek és
nevelőknek. Animus, Budapest, 2002.
2. Balázs Anna: Az autista gyermekek az óvodában és az iskolában. In: Illyés Sándor
(szerk.): Gyógypedagógiai alapismeretek. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai
Főiskolai Kar, Budapest, 2000. 631–652.
3. Balázs Anna: Az Autizmus Alapítvány és Kutatócsoport rövid története és jelene.
Fejlesztő Pedagógia, 2004/2. 6–11.
4. Frith, Uta: Autizmus – A rejtély nyomában. Budapest, Kapocs Könyvkiadó, 1991.
5. Győri Miklós – Gy. Stefanik Krisztina – Kanizsai Nagy Ildikó – Balázs Anna: Naiv
tudatelmélet és nyelvi pragmatika magasan funkcionáló autizmusban: reprezentációs
zavar, performancia korlát vagy kompenzáció?
6. Hanuska Mariann: A gyógypedagógus szerepe az integrált gyógypedagógiai
fejlesztésben. Gyógypedagógiai Szemle, 2001/3. 191–199.
7. Howlin, Patricia: Autizmus – Felkészülés a felnőttkorra. Autizmus Alapítvány Kapocs
Könyvkiadó,Budapest,2001.
8. Peeters, Theo: Autizmus – az elmélettől a gyakorlatig. Budapest, Autizmus Alapítvány
Kapocs Könyvkiadó,1998.
Internet:
- www.aosz.hu
- www.autizmus.hu
- www.facebook.com/autistagyermeketneveloszukok/zartcsoport.hu
- www.vadaskertalapitvany.hu
- www.autizmussalelni.blog.hu
- www.youtube.com
Az autista gyermeket nevelő többségi pedagógusok nehézségei a mindennapokban
Nagypál Rebeka BIROK Halásztelek 2015
14
8. Mellékletek:
1.sz. melléklet: Intézményvezetői tájékoztató levél
2. sz. melléklet: Kérdőív a pedagógusok számára
3. sz. melléklet: Felvilágosító előadás ppt
4. sz. melléklet: Disszeminációs kiadvány
5. sz. melléklet: 1. sz. diagram
6. sz. melléklet: 2. sz. diagram
7. sz. melléklet: 3. sz. diagram
8. sz. melléklet: 4. sz. diagram
9. sz. melléklet: 5. sz. diagram
10. sz. melléklet: 6. sz. diagram
11. sz. melléklet. 7. sz. diagram
Az autista gyermeket nevelő többségi pedagógusok nehézségei a mindennapokban
Nagypál Rebeka BIROK Halásztelek 2015
15
1.sz. melléklet
Tisztelt Intézmény Vezető!
Nagypál Rebeka vagyok, a Bocskai István Református
Oktatási Központ 12.a. osztályos tanulója.
A tanulmányaim mellett több éve végzem saját kutatásomat
az autizmus témakörében.
Ennek keretében ebben az évben pedagógusok számára
szeretnék felvilágosító előadásokat tartani, melynek címe: AZ autizmus
tünetei, felismerése kezelése.
Az előadás időtartama kb. 15-20 perc, melyet a résztvevőkkel folytatott
kötetlen beszélgetés követ a témához kapcsolódóan. A résztvevők személyes
disszeminációs kiadványt is kapnak, mely az elhangzottak összefoglalóját és
segédanyagot tartalmaz.
Szeretném felajánlani az Ön intézménye számára is ezt a lehetőséget.
Szakmai felkészülésemet a Református EGYMI támogatja, szakmai
mentorom Bori Judit, aki ajánlott Önöket.
Amennyiben lehetőség van az előadás megtartására Önöknél, várom visszajelzését!
Elérhetőségeim:
tel.:06702310502
email:[email protected]
Szakmai mentor elérhetősége: Bori Judit tel.: 06703195243 email: [email protected]
Az autista gyermeket nevelő többségi pedagógusok nehézségei a mindennapokban
Nagypál Rebeka BIROK Halásztelek 2015
16
2.sz. melléklet
Kérem, segítsen, TUDOK kutatásom elkészítésében az alábbi kérdőív kitöltésével!
Köszönettel: Nagypál Rebeka KUT-diák BIROK 12.a. osztály
Kérdőív a pedagógusok autizmushoz kapcsolódó ismereteinek felmérésére
1. Iskolai végzettsége (pl. tanító, gyógypedagógus, stb): …………….……………….
2. Az Ön kora: …..……………
3. Az Ön neme: férfi nő
4. Munkája során milyen korosztályú gyermekekkel találkozik (több válasz is adható): a) óvodáskorú b) általános iskola alsó tagozat c) általános iskola felső tagozat d) egyéb: ……………………..
5. Mennyire ismeri az autizmus elméleti hátterét ( akár többet is jelölhet) a) elmélyültem a témában b) néhányszor olvastam erről c) volt már ilyen gyermek a csoportomban/osztályomban d) nem találkoztam még ilyen gyerekekkel e) keveset vagy egyáltalán nem foglalkoztam a témával
6. Jelölje az alábbi pontok közül, hogy mely tünetek jelentkeznek elsődlegesen az autista gyermekeknél a legnagyobb valószínűséggel: (1-egyáltalán nem tünet, 10-elsődlegesen jelentkező tünet) Karikázza be az Ön által
megfelelőnek tartott tünet számát!
o mások szándékát nem érti 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
o szívesen játszik társaival 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 o egyedül játszik 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 o sokat mosolyog 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 o szeret szerepelni 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 o egyoldalúan kommunikál 1 2 3 4 5 6 7 8
9 10 o szereti a közösségi programokat 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 o igényli a testi kontaktust 1 2 3 4 5 6 7 8
9 10 o sokat beszél egy témáról 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
Az autista gyermeket nevelő többségi pedagógusok nehézségei a mindennapokban
Nagypál Rebeka BIROK Halásztelek 2015
17
o szeret színházba, moziba járni 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 o fantáziadús szerepjátékokat játszik 1 2 3 4 5 6 7 8 9
10 o szereti a pörgő, forgó tárgyakat 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 o jó a memóriája 1 2 3 4 5 6 7 8
9 10 o váratlan dührohamai vannak 1 2 3 4 5 6 7 8
9 10 o szereti a hangos zenét 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 o minden ételt megeszik 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
7. Melyik módszerrel tudja hatékonyan együttműködésre ösztönözni az autista gyermeket? (
több választ is jelölhet) a) PECS kártyák b) A kiadott utasítás következetes megkövetelése c) Megfelelő érzelmi állapot kivárása d) „Észérvekkel” történő meggyőzés e) az utasítás hosszasabb elmagyarázásával
8. Soroljon fel az Ön környezetében található autista diagnosztikai központot! ( ha nem tud ilyet hagyja üresen)
……………………………………………………………………………………………………………
9. Tapasztalatai szerint a gyerekek és a szülők megfelelő tájékoztatás mellett toleránsan állnak egy autista gyermek befogadásához?
a) igen b) nem c) nem tudom d) attól függ, hogy………..............................................................................................
10. Amennyiben Ön megfelelő szakmai segítséget és tájékoztatást kapna egy autista gyermek befogadásához, akkor felvállalná azt?
a) igen b) nem c) nem tudom d) attól függ, hogy………………………………………………………………………
Köszönöm, hogy kitöltötte kérdőívemet!
Az autista gyermeket nevelő többségi pedagógusok nehézségei a mindennapokban
Nagypál Rebeka BIROK Halásztelek 2015
18
3.sz. melléklet ppt
Az autista gyermeket nevelő többségi pedagógusok nehézségei a mindennapokban
Nagypál Rebeka BIROK Halásztelek 2015
19
Az autista gyermeket nevelő többségi pedagógusok nehézségei a mindennapokban
Nagypál Rebeka BIROK Halásztelek 2015
20
Az autista gyermeket nevelő többségi pedagógusok nehézségei a mindennapokban
Nagypál Rebeka BIROK Halásztelek 2015
21
Az autista gyermeket nevelő többségi pedagógusok nehézségei a mindennapokban
Nagypál Rebeka BIROK Halásztelek 2015
22
Az autista gyermeket nevelő többségi pedagógusok nehézségei a mindennapokban
Nagypál Rebeka BIROK Halásztelek 2015
23
Az autista gyermeket nevelő többségi pedagógusok nehézségei a mindennapokban
Nagypál Rebeka BIROK Halásztelek 2015
24
Az autista gyermeket nevelő többségi pedagógusok nehézségei a mindennapokban
Nagypál Rebeka BIROK Halásztelek 2015
25
Az autista gyermeket nevelő többségi pedagógusok nehézségei a mindennapokban
Nagypál Rebeka BIROK Halásztelek 2015
26
4.sz. melléklet
A különleges világ,
avagy
autizmus spektrum zavar
2015
Az autista gyermeket nevelő többségi pedagógusok nehézségei a mindennapokban
Nagypál Rebeka BIROK Halásztelek 2015
27
Mi az autizmus?
idegrendszeri rendellenesség, melynek oka egyenlőre ismeretlen
az élet minden területét érinti
sérül a kommunikáció illetve a nyelvi készség
magatartás zavartsága lép fel
sérül a szociális kapcsolat kialakítása
fejleszthető de nem gyógyítható, de fontos, hogy időben felismerjük
A gyermekek a legsúlyosabb tüneteket 2-5 éves koruk között mutatják.
Közvetlen környezetükhöz való kapcsolatuk, alkalmazkodásuk ezután
lényegesen javulhat, de az alapprobléma nem változik.
Minden 100 típusosan autizmussal élő gyermekből kb. 5 válik önálló felnőtté,
25-30 jelentős fejlődést mutat, de támaszt, ellenőrzést igényel, a többiek
súlyosan fogyatékosak és ellátásra szorulnak.
Külföldi adatok alapján számolva 16-22 ezer autisztikus személy él
Magyarországon.
Az autizmus skálája a mély fogyatékosságtól az ép intellektusú ember enyhe
szociális készségzavaráig terjed. Az autizmus gyakran jár együtt értelmi, vagy
egyéb fogyatékossággal.
Előfordulásuk fiúknál 4-5-ször gyakoribb, mint lányoknál.
A szakirodalmi források a szűken értelmezett autizmus gyakoriságát 0,05-
0,15%-ra, a tágabban értelmezett autizmus gyakoriságát ma 0,25%-ra
becsülik. A diagnosztizált személyek száma ismereteink, diagnosztikus
módszereink javulásával növekszik.
Az autista gyermeket nevelő többségi pedagógusok nehézségei a mindennapokban
Nagypál Rebeka BIROK Halásztelek 2015
28
Az autizmus tünetei:
Az autista gyermeket nevelő többségi pedagógusok nehézségei a mindennapokban
Nagypál Rebeka BIROK Halásztelek 2015
29
Autizmus diagnosztika
Autizmus diagnózis kiadására gyermekpszichiáter jogosult.
Autizmus Alapítvány
1089 Budapest, Delej u. 24–26.
Tel./fax: (06 1) 314 2859, 210 4364
Ambulancia:
1089 Budapest, Delej u. 21.
(06 1) 334 1123
Református EGYMI Bethesda Korai Intervenciós Diagnosztikai és Fejlesztő Központ 1146 Budapest, Hungária körút 200. Tel:.06-1.364-90-20 email:. [email protected]
Budapesti Korai Fejlesztő Központ
1115 Budapest, Bártfai u. 34/a
1146 Budapest Csantavér köz 9-11.
Tel/Fax: (06-1) 363 02 70
Email: [email protected]
www.koraifejleszto.hu
Nemzetközi Cseperedő Alapítvány
1138 Budapest, Váci út 28. félemelet 2.
Tel: 06 30 / 254 6602; 06 70 / 773 8568
Email: [email protected]
Semmelweis Egyetem 1. sz. Gyermekklinika
Gyermekpszichiátriai Osztály
1083 Budapest, Bókai u. 53.
(06 1) 459 1500/2763
Vadaskert Alapítvány a Gyermekek Lelki Egészségéért
1021 Budapest, Hűvösvölgyi út 116.
(06 1) 392 1400
Baranya Megyei Pedagógiai Szakszolgálatok
és Szakmai Szolgáltatások Központja
7626 Pécs, Egyetem u. 6.
(06 72) 518 580
Békés Megyei Humán Fejlesztési és Információs Központ
5600 Békéscsaba, Luther u. 5/b.
(06 66) 326 669
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Szakmai
és Szakszolgálati Intézet, Tanulási Képességet Vizsgáló
Az autista gyermeket nevelő többségi pedagógusok nehézségei a mindennapokban
Nagypál Rebeka BIROK Halásztelek 2015
30
Szakértői es Rehabilitációs Bizottság
3527 Miskolc, Selyemrét utca 1.
(06 46) 530 114
Gyógypedagógiai Fejlesztő, Tanácsadó es Továbbképzési
Központ, Tanulási Képességet Vizsgáló Országos Szakértői
és Rehabilitációs Bizottság
8900 Zalaegerszeg, Apáczai Csere János tér 5/a
(06 92) 510 571
Hajdu-Bihar Megyei Önkormányzat Kenézy Gyula Kórház
Rendelőintézet Gyermek és Ifjúságpszichiátriai Osztály
4026 Debrecen, Bartok u. 226.
(06 52) 511 818
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet,
Pedagógiai Szakmai es Szakszolgálat, Tanulási
Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság
5000 Szolnok, Mária u. 19.
(06 56) 510 710
Szegedi Tudományegyetem,
Gyermek és Ifjúságpszichiátriai Osztály
6725 Szeged, Tisza L. krt. 107.
(06 62) 545 049
Az autista gyermeket nevelő többségi pedagógusok nehézségei a mindennapokban
Nagypál Rebeka BIROK Halásztelek 2015
31
Az SNI megállapításának menete
Mi történik? Mi a feladat? Kinek a feladata? tünet megjelenése probléma beazonosítása pedagógus,szülő
megfelelő diagnosztikai központba való irányítás
megfelelő diagnosztikai központ kiválasztása
szülő, pedagógus
diagnosztikai vizsgálaton való részvétel
komplex szakértői vélemény elkészítése a problémáról
diagnosztikai szakértők,szülő
területig illetékes szakértői bizottság megkeresése
SNI státusz megállapításának elindítása, komplex vélemény bemutatása
szülő, pedagógus
Hasznos tanácsok, pedagógusoknak és szülőknek
Az SNI státuszban lévő gyermek után járó kedvezmények:
- étkezési kedvezmény
- tankönyv támogatás
- emelt szintű családi pótlék
- önkormányzati és alapítványi támogatások
Az autista gyermeket nevelő többségi pedagógusok nehézségei a mindennapokban
Nagypál Rebeka BIROK Halásztelek 2015
32
Ideális esetben így nézne ki az óvoda- vagy iskolakezdés:
a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság
megvizsgálja a gyermeket, és eldönti, hogy az állapota alapján az egészséges
gyerekekkel együtt, integrált oktatásban vehet-e részt, vagy speciális autista
csoportban
a szakértői bizottság keres a lakóhely környékén egy olyan intézményt, amely
megfelelő a gyermeknek (csak olyan iskola fogadja őket, amelynek az alapító
okiratában le van fektetve, hogy foglalkoznak autista gyerekekkel)
előírja, hogy hetente hány speciális, gyógypedagógiai foglalkozásra jogosult a
gyerek (maximum heti hét foglalkozásra)
ha a szülő nem tudja megoldani a lakóhely és az oktatási intézmény közötti
utaztatást, igénybe veheti az önkormányzat által finanszírozott támogató
szolgálatot, akik fuvarozzák a gyereket.
"Amikor kiderült a diagnózis, bármennyire is felkavaró volt számunkra, úgy éreztük,
mintha egy térképet kaptunk volna, ha nem is az útvesztőből való kijutáshoz, de
legalább ahhoz, hogy megértsük, hol is vagyunk benne.”
(Julia Moor szülő)
Az autista gyermeket nevelő többségi pedagógusok nehézségei a mindennapokban
Nagypál Rebeka BIROK Halásztelek 2015
33
5.sz. melléklet
6.sz. melléklet
0
10
20
30
40
50
60
férfi nő
Neme
8
55
0
5
10
15
20
25
20-30 31-40 41-50 51-60 61-től
életkor
17
22
16
4 4
Az autista gyermeket nevelő többségi pedagógusok nehézségei a mindennapokban
Nagypál Rebeka BIROK Halásztelek 2015
34
7.sz. melléklet
8.sz. melléklet
0
10
20
30
40
50
óvodapedagógus tanító tanár
42
17
4
0
10
20
30
40
50
60
70
jó válaszok rossz válaszok
22
45
63
18
Az autizmus témakörébőladott válaszok előadáselőtt
Az autizmus témakörébőladott válaszok előadásután
Az autista gyermeket nevelő többségi pedagógusok nehézségei a mindennapokban
Nagypál Rebeka BIROK Halásztelek 2015
35
9.sz. melléklet
10.sz. melléklet
0
10
20
30
40
50
60
70
előadás előtt előadás után
18
63
55
14
Helyes módszerek
nem megfelelőmódszerek
0
10
20
30
40
50
60
70
előadás előtt előadás után
6
63 57
0
tud megnevezni
nem tudmegnevezni