ROMOLÓGIA FICZ EMMA

Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és

Dokumentációs Központ

2015. ÁPRILIS 1.

TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat

és civil jogvédő munka fejlesztése

HELYZETKÉP MÓDSZERTANI NEHÉZSÉGEK A ROMÁK SZÁMBAVÉTELÉNÉL EURÓPÁBAN NINCS KONSZENZUS

Roma népesség 700-750 ezer fő (a teljes népesség 7.5%-a)

Szegénységi arány ~ 70% (a teljes népesség 12%)

Foglalkoztatottsági arány 20% (a teljes népesség 40%), nők esetében 12%

Gyermekek - Tanulók A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek/tanulók több mint fele roma

Oktatás

a romák 86,9%-a csak alapfokú iskolai végzettséggel bír, de,

csak a romák 4,6%-a végezte el a középiskolát (ez a teljes népességet tekintve 31,3%)

és a romák kevesebb, mint 1%-a vett részt felsőfokú oktatásban és szerzett diplomát (ez 18,5% a teljes népességre vonatkoztatva)

Jelentős területi egyenlőtlenségek

Lakhatási szegregáció A romák 60%-a vidéki környezetben él (a lakosság 3%-a!)

Egészségi állapot 77,4%-uk dohányzik (összlakosság: 31,4%), 87%-nak magas a vérnyomása (összlakosság: 32%) A várható élettartam 8-10 évvel alacsonyabb

A magyarországi cigányok csoportjai

magyar cigányok

kárpáti cigányok

szintók

oláh cigányok

román cigányok

beások

romungók

• A roma és a cigány

azonos értelmű

szavak.

• A roma kifejezés a rom szó többes alakja, amely „embert”,

„férfit”/„férjet”

jelent romani nyelven.

• A cigány elnevezés eredetije a görög ατσιγανος (atsziganosz), amelynek eredeti jelentése „érinthetetlen”.

TÖRTÉNELEM MAGYARORSZÁGI ROMÁK TÖRTÉNETE

15. század végéig Megtűrt nép, vándorló életmódjuk miatt Nyugat-Európában szembekerülnek a törvénnyel, kegyetlen intézkedéseket hoznak ellenük.

16. század elejéig Cigány-magyar ellentét nincs. Rövid ideig történő letelepedés. Munkavégzés: mezőgazdaságban és fémművességben foglalkoztatták őket.

A „Vajda” Parancsol nekik, viselkedésükért, erkölcseikért és tetteikért tartozik felelősséggel.

18. század: A letelepedés időszaka

Mária Terézia és II. József rendeletei – erőszakos letelepítés A hatóságok a falvak határában telepeket jelöltek ki számukra, ahol kunyhókban laktak (cigányputrik).

18-19. század Fokozatos áttérés a magyar nyelv használatára. Munkavégzés: falusi kovácsműhelyekben. Művészetükkel nagy hatást gyakoroltak a magyar zene fejlődésére (pl. Liszt). Első roma nyelvtan és roma szótár elkészítése (Habsburg József főherceg kérésére).

19. század: Újabb bevándorlás

Megérkeznek a mai oláhcigányok és beások (letelepedett román cigányok) elődei. A lovári közösségek a magyarországi vásárok leghíresebb lókereskedői lettek.

20. század: Munkanélkülivé válás

A tömeggyártás a hagyományos cigány foglalkozásokat feleslegessé tette. A világháborúk közötti törvények korlátozták a vándormunkát. 1944-ben mintegy 5 000 romát deportáltak koncentrációs táborokba (porajmos).

TÖRTÉNELEM MAGYARORSZÁGI ROMÁK TÖRTÉNETE

Pártállami időszak A földosztásból a romákat teljesen kihagyták. A romakérdés kizárólag „szociális probléma”.

Vidéki férfiak ingáztak, szezonális segédmunkákban dolgoztak.

1960 - 1990 Megkezdődött a cigánytelepek felszámolása. A társadalmi változások legnagyobb vesztesei.

Munka: férfiak 85%-a a gyáriparban, nők a könnyűiparban dolgoznak.

1990 - 1994 A romakérdés kisebbségi ügy. 1993-ban bevezetik a kisebbségi oktatási normatívát, megkezdődnek a szociális földprogramok, elindul a kisebbségi közfoglalkoztatási program, 1994-ben hatályba lép a kisebbségi törvény, és megalakulnak a kisebbségi önkormányzatok.

1994 - 2002 A romaügy szociális kérdés, elsősorban a hátrányok leküzdése válik fő céllá. Elindul az első átfogó romaprogram, tolerancia programok.

2002 - 2010 Elmozdulás az integrált megközelítés irányába. Beindulnak az első telep-felszámolási programok, a gyermekszegénység elleni komplex program (GYEP), s megszületik az esélyegyenlőségi törvény. Elindul a RIÉP, az első lépés egy uniós romaintegrációs politika felé, melynek keretében stratégia és kétéves intézkedési tervek készültek. Prioritásai: oktatás, lakhatás, egészségügy és foglalkoztatás.

FELZÁRKÓZÁS-POLITIKA NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KORMÁNYZATI

PRIORITÁS

2010 Önálló társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárság létrehozása.

2011 Az uniós magyar elnökségi tevékenység kiemelkedő eredménye: Az Európai Bizottság elfogadta a nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós

keretrendszerét [COM (2011) 173], Tanácsi következtetések elfogadása az EPSCO ülésén, melyet az állam- és kormányfők is megerősítettek

Gyerekszegénység elleni küzdelem: Tanácsi következtetés elfogadtatása az EPSCO ülésén

2011 Magyarország elkészítette és a tagállamok közül elsőként nyújtott be felzárkózási stratégiát az Európai Bizottsághoz. A rendszerváltás óta először készült a szegénységből adódó problémák átfogó és hatékony kezelésére alkalmas megoldási javaslat.

2012 Monitoring rendszer kialakítása: a felzárkózási programok eredményességének mérése.

2013 Az Alaptörvénybe bekerült a társadalmi felzárkózás fogalma [XV. cikk (4) bekezdés].

2014 Az Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia frissítése (2015.)

NEMZETI TÁRSADALMI FELZÁRKÓZÁSI

STRATÉGIA ALAPELVEK

• 1. A szegénységben élők integrációja stratégiai és állami feladat.

• 2. Az együttélést az identitások, a kulturális sajátosságok megismerése és megerősítése teszi könnyebbé.

• 3. A roma emberek társadalmi-gazdasági kirekesztődése az egész társadalom számára gazdasági hátrányt jelent, ezért fontos a romák nagyobb részvétele a munkaerő-piacon.

• 4. A romák integrációja nem kezelhető pusztán jogvédelemmel vagy jóléti intézkedésekkel, szükség van gazdasági és szociális intézkedésekre is.

• 5. Az integrációhoz a többség és a roma közösségek szemléletváltása egyaránt szükséges.

• 6. A gyerekjóléti, oktatási, foglalkoztatási, egészségügyi, kulturális és antidiszkriminációs/szemléletformáló intézkedések esélyt teremtenek a romáknak arra, hogy a nemzet megbecsült tagjai legyenek és saját sorsukért képesek legyenek maguk felelősséget vállalni.

A STRATÉGIA BEAVATKOZÁSI TERÜLETEI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMOK

BEAVATKOZÁSI IRÁNYOK ÉS CÉLOK

Gyermekszegénység elleni küzdelem, valamint a gyerekek oktatási esélyeinek növelése

A hátrányos helyzetű emberek és romák foglalkoztathatósága, önálló életvitelének erősítése

Szegregátumokban élők integrációja

Területi felzárkózást segítő programok biztosítása

Felzárkózási, esélyegyenlőségi fejlesztések szakmai és módszertani segítése

Roma kultúra támogatása, szemléletformálás, diszkrimináció elleni küzdelem

NEMZETISÉGPOLITIKA

1990 ÓTA

• Az 1993-as Nemzetiségi Törvény elfogadásáig a magyarországi nemzetiségek helyzetét csak miniszteri rendeletek határozták meg.

– Ezek végrehajtása csak megfogalmazás szintjén maradt meg.

• 1993-ban a magyar országgyűlés elfogadta a Nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény-t.

• A törvény szerint a Magyarországon honos 13 nemzeti és etnikai kisebbségek (bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán) helyi és országos kisebbségi önkormányzatokat hozhatnak létre.

• A nemzetiségi önkormányzatok választása az önkormányzati választások során történik.

AZ 2011-ES NEMZETISÉGI

TÖRVÉNY

• A helyi cigány nemzetiségi önkormányzatok (a törvényben még helyi kisebbségi önkormányzatként szerepelt) feladata a kisebbség ünnepeinek meghatározása, helyi kisebbségi média közoktatás, hagyományápolás fenntartása, pályázatok, ösztöndíjak kiírása.

• A hagyományosan nagy lélekszámú nemzetiségek (cigány, német, szlovák) sok kisebbségi önkormányzatot birtokolnak. A szlovének viszont, mivel a nemzetiség egy térségre koncentrálódik, arányaiban

kevés önkormányzatot irányíthatnak.

JELENLEGI JOGI KERETEK

• A Magyar Köztársaság Alkotmánya leszögezte, hogy a Magyarországon élő kisebbségek államalkotó tényezők. – Szavatolta jogukat a közéletben való kollektiv részvételre, kultúrájuk ápolására,

anyanyelvük széleskörű használatára, az anyanyelvi oktatásra és a saját nyelvű névhasználatra.

• most az Alaptörvény XXIX. cikk (1) tartalmazza – Alkotmány értelmében 1995-2012 között önálló ombudsman működött a

nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak védelmében, 2012-től az Alaptörvény szerint az általános biztos helyettese, OGY választja

• 2011. évi CLXXIX. Törvény a nemzetiségek jogairól (ennek elődje az 1993-as tv.)

• Alaptörvény: – Saját kultúrájuk ápolásához való jog (XXIX.cikk) – Saját anyanyelvű oktatáshoz való jog (XXIX.cikk) – Részvétel az Országgyűlés munkájában (2.cikk (2) bek.)

NEMZETI TÁRSADALMI FELZÁRKÓZÁSI

STRATÉGIA

ALAPVETŐ FOGALMAK

Társadalmi felzárkózás A társadalmi felzárkózás a cigányság, a hátrányos térségekben élők, illetve az alacsony iskolai végzettségük, valamint egészségügyi állapotuk miatt nehezen vagy egyáltalán nem foglalkoztatható társadalmi csoportok életkörülményeinek, társadalmi helyzetének javítására, valamint társadalmi integrációjának elősegítésére irányuló kormányzati tevékenység, amely csökkenti a területi, társadalmi hátrányokból és nemzetiségi hovatartozásból fakadó egyenlőtlenségeket és elősegíti a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférést.

Pozitív diszkrimináció Olyan, kifejezetten az arra rászoruló személyeknek vagy csoportoknak szánt intézkedések megtétele, amelyek látszólag, rövidtávon diszkriminatívak (vagyis egyenlőtlenek), de hosszú távon biztosítják a hátrányos helyzetű személyek vagy csoportok egyenlőségének megvalósulását.

HAGYOMÁNYOK

• Születés – Az újszülött szemét anyatejjel kell lemosni, hogy lemenjen róla a betegség. – A meglátogatott gyereknél egy szál hajat vagy ruhaszálat kell hagyni, hogy ne vigyék el a gyerek álmát – Csecsemőt nem szabd tükörbe nézetni, mert akkor sokára bújik ki a foga. – A csecsemő karjára piros szalagot kell tenni, hogy ne verjék meg szemmel. Az újszülött párnája alá kést

vagy ollót kell tenni, hogy ne támadja meg az ördög.

• Halál hiedelmei – A halottat kedvenc ruhájában kell eltemetni, mellé értékes tárgyakat, kincseket kell eltemetni. – Ha rokon hal meg, a férfiak 6 hétig nem borotválkoznak, de azután kell, mert újabb halott lesz, a nők

levágnak a hajukból. – Ételt, italt (cigit) ki kell vinni a temetőbe, mert a túlvilágon is iszik eszik. – A halottnak minden nap délben megterítenek 6 hétig, utána csak halottak napján. A halotti tort 6 hét után

tartják meg, mert ha nem lelke bolyongani fog. Iváskor mindig megemlékeznek a halottakról, ilyenkor pár cseppet a padlóra kell önteni, hogy a halott is igyon.

• Házasság – Egy hagyományos házasságnak több változata lehetséges: az egyik a biav, vagyis a vőlegény megveszi

magának a menyasszonyt. – A másik a szöktetés nashadype. Erre akkor szokott sor kerülni, ha a férfinek nincs pénze, házas vagy a

szülők ellenzik a házasságot. – Létezik egy kevésbé ismert úgynevezett vadházasság is, amit anyagi megfontolásból tesznek.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001

Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat

és civil jogvédő munka fejlesztése