térinformatika, információs társadalom és átalakuló társadalmi térhasználat

Post on 20-Jan-2016

24 Views

Category:

Documents

0 Downloads

Preview:

Click to see full reader

DESCRIPTION

Térinformatika, információs társadalom és átalakuló társadalmi térhasználat. Jakobi Ákos ELTE Regionális Földrajzi Tanszék. 3 fogalom. tér – térbeliség, térhasználat, területi különbségek… informatika – információ, információs eszközök, info-kommunikáció… - PowerPoint PPT Presentation

TRANSCRIPT

Térinformatika, információs társadalom és átalakuló társadalmi térhasználat

Jakobi ÁkosELTE Regionális Földrajzi Tanszék

tér – térbeliség, térhasználat, területi különbségek…

informatika – információ, információs eszközök, info-kommunikáció…

társadalom – társadalmi reakciók, társadalmi átalakulás…

3 fogalom

• Miért foglalkoznak a területi kutatók az információs társadalmi fejlődés kérdéseivel?

• Miben alakította át a korábbi térszemléletet az információs társadalom?

• Máshogy vélekedünk ma a térről, mint korábban?• Miben számít újnak a mai térhasználat?• Miképpen kapcsolódik mindehhez a térinformatika?

Néhány aktuális kérdés

Áttekintés

• Napjaink általános trendjei• Az új térhasználat fő komponensei• Térhasználat és mobil-kommunikáció• Térhasználat és információs hálózatok• Térinformatika az információs társadalomban• Térinformatika és térhasználat• Összefoglalás a valós társadalmi térhasználati

lehetőségekről

Általános trendek

• Az utóbbi évek jelentős informatikai átalakulása számos olyan technikai és technológiai újítást hozott, amely lényegileg hatott a társadalom értékrendjére, szokásaira és tevékenységeire.

• Új innovációk– technológiai tartalmú és infrastrukturális elemek

(modern telekommunikációs eszközök, digitális megoldások stb.)

– új szolgáltatások és tevékenységek (e-szolgáltatások távszolgáltatások, teleszolgáltatások, stb.)

Az új térhasználat fő komponensei

• Az információs társadalom átalakuló térhasználatát meghatározó elemek:

– új infrastrukturális tényezők

– hagyományos infrastrukturális tényezők új szerepben

– új tevékenységek, szolgáltatások

– hagyományos tevékenységek és szolgáltatások új szerepben

Az új térhasználat fő komponensei

• A tér „legyőzése” az idő „legyőzése” által

gyors, „azonos-idejű” információk

nincs közlekedésre (fizikai térhasználatra) fordított idő

(Pl. nem kell elmenni egy utazási irodába egy kívánt utazást kiválasztásához)

DE: az információszerzésre, -kezelésre, stb. fordított idő (kiadás) növekszik

Az új térhasználat fő komponensei

• A tér „legyőzése” az idő „legyőzése” által

- gyorsuló információáramlás

relatíve kisebb térérzet

- „egy-pont világ”

a megismerés lehetősége tágul – a világ egyre kisebbnek tűnik

Az új térhasználat fő komponensei

• Azonos-idejű jelenlét

az információ a rendszer bármely térbeli pontjában ugyanakkor jelenik meg és válik hozzáférhetővé

a tér bármely pontja ugyanúgy használható

Az új térhasználat fő komponensei

• A tér és a távolság „legyőzése”

helyfüggetlen cselekmények

bárhol hozzáférhető szolgáltatások

nincs utazási (szállítási) költség, ami lehetővé teszi a tevékenységek tetszőleges térbeli szervezését, elhelyezését (Krugman)

Az új térhasználat fő komponensei

• A tér új pontjainak, helyeinek felértékelődése

helyfüggő szolgáltatások

kitüntetett pontok, helyek

új infrastrukturális térbeli differenciálódás

Az új térhasználat fő komponensei

• Koncentráció vs. dekoncentráció (centifugális vs centripetális hatások) a gazdaságban (Területfejlesztési szempontok)

• az IKT a már meglevő, magas hozzáadott értékű ipar és szolgáltatások mellé települ

• az IKT oda települ, ahol megfelelőek az innovációs adottságok, hogy biztosíthassa a folyamatos versenyképességét

• az IKT keresleti odalát többségében a városok jelentik

Az új térhasználat fő komponensei

• Koncentráció vs. dekoncentráció (centifugális vs centripetális hatások) a gazdaságban (Területfejlesztési szempontok)

• a városok és a periférikus térségek között az IKT technológiák segítségével el fognak tűnni a különbségek

• a szolgáltatások mindenütt elérhetővé válásával a rurális térségek relatíve felértékelődnek (olcsóbb ingatlanok, tisztább környezet)

• De: csak alacsonyabb hozzáadott értéket termelő szolgáltatások terjedtek el a periférikus területeken

Az új technológiák néhány kiemelt jelentőségű eleme

• Vezeték nélküli kommunikáció

• Információs hálózatok

• Térinformatika és térhasználat

Térhasználat és vezeték nélküli kommunikáció

Mobil-kommunikáció, vezeték nélküli kommunikáció

radikális vívmány a térhasználat szempontjából

helyfüggetlen – bárhol használhatóhelyfüggetlen – nem helyhez kötött, mozgás közben is

használhatóhelyfüggő – alkalmas differenciálni a különböző

földrajzi pontokon nyújtható szolgáltatások között

Térhasználat és vezeték nélküli kommunikáció

Vezeték nélküli adatátvitel(néhány technológiai megoldás)

beltéri kültéri

kis távolság

Bluetooth,

RFID

RFID

nagy távolság

WiFi

WiMax

GPRS

Térhasználat és vezeték nélküli kommunikáció

Helyfüggő szolgáltatások (Location based services)

Merre található a legközelebbi étterem?(térinformatikai feladatok + vezeték nélküli megoldások)

Térhasználat és vezeték nélküli kommunikáció

Adatközvetítés helyváltoztatás közben

Térhasználat és vezeték nélküli kommunikáció

Nicolas Nova a vezeték nélküli kommunikációs technológiák használatáról:

„Technology is way ahead usage! Usages still need to be invented !”

(A technológia messze az alkalmazások előtt jár! Az alkalmazásokat még fel kell fedeznünk!)

Az új technológiák néhány kiemelt jelentőségű eleme

• Vezeték nélküli kommunikáció

• Információs hálózatok

• Térinformatika és térhasználat

Térhasználat és információs hálózatok

A világháló hatása a térhasználatra és a térérzetre

• Kollektív információtár, a „digitális társadalom” kiépülésének talán legfontosabb eszköze

• Differenciáló tényező a jelenlét (kínálati oldal) és a hozzáférés (felhasználói oldal)

Térhasználat és információs hálózatok

Nagy mennyiségű és bárhol elérhető információ

• döntések, választások (összehasonlítások)

• vásárlás, kereskedelem

• ügyintézés

• információgyűjtés

• helybenlét nélkül

• üzletbelátogatás nélkül

• hivatalba menetel nélkül

• utánajárás nélkül

Térhasználat és információs hálózatok

Nagy mennyiségű és bárhol elérhető információ

• 1 pontból végezhető tevékenységek

(kényelmi szempontok, világhálóhoz való kötöttség, beszűkülés, stb.)

• bárhol végezhető tevékenységek

(komm. eszközre való utaltság)

Térhasználat és információs hálózatok

Új tevékenységek és szolgáltatások ill. a hagyományos formák új köntösben

• e-szolgáltatások, e-tevékenységek• e-kereskedelem, e-government…• távmunka, távoktatás…• telebank, telemedicina…• on-line…, digitális…, virtuális…

Az információs hálózatok (a világháló) közvetett hatásai

USA (2000): új autók 2,7%-át az Interneten adták el

vásárlók 40%-a használta a világhálót a vásárlás valamely szakaszában:

új modellek megtekintése,

árak összehasonlítása…

(Langer P. 2002)

Térhasználat és információs hálózatok

Egy utóbbi felmérés szerint a nagy-britanniai internetezők átlagosan 63,6 órát spórolnak évente az online vásárlási lehetőségek segítségével. A válaszadók kissé több mint fele, 51%-a kijelentette, hogy szeretik használni az Internetet, mivel így nem kell irodájukat, vagy otthonukat elhagyniuk. 39%-uk szerint a legjobb dolog az online vásárlásban, hogy nem kell másokkal szóba állniuk, ha nem akarnak.

EuropeMedia

Térhasználat és információs hálózatok

Virtuális és valóságos terek szimbiózisa

• „valós tér”-szerű elemek a virtuális térben

(távolság, centrum, határ stb.)• valós térérzet a virtuális térben• információk a „valós térről” a világhálón

(erős térinformatikai kapcsolatok)

Valós térélmény a virtuális térben

Az új technológiák néhány kiemelt jelentőségű eleme

• Vezeték nélküli kommunikáció

• Információs hálózatok

• Térinformatika és térhasználat

Térinformatika az információs társadalomban

• térbeliség – képi jelleg – informatika

• GI

• a térbeli adathasználat exponenciális növekedése

Térinformatika és térhasználat

A térinformatika okozta változások a társadalmi és egyéni térhasználatban:

• Közvetlen változások: – a térinformatika mint eszköz

(pl. közlekedési navigáció)

• Közvetett változások– a térinformatika mint szemlélet

(pl. megváltoznak a térről alkotott ismeretek)

Térinformatika és térhasználat

A térinformatikai eszközök közvetlen hatása a térhasználatra:

Navigációs térinformatika– helymeghatározás– telekommunikáció– térinformatika

Helyzeti és helyi információk, amelyek megkönnyítik a térbeli döntéseket

Járműkövetés

Útvonaltervezés

Közúti navigáció

Térinformatika és térhasználat

A térinformatikai eszközök közvetlen hatása a térhasználatra:

Területi információs rendszerek– földrajzi helyhez kötött nyilvántartások, adatbázisok

– térbeli irányítási rendszerek

– térbeli döntéstámogatás

Egyszerűbbé, kezelhetőbbé válnak a térbeli információk

(egy helyen elérhetők)

Térinformatika és térhasználat

A térinformatikai eszközök közvetlen hatása a térhasználatra:

Digitális térképi megjelenítés– széles körben elérhetővé vált desktop térbeli

adatmegjelenítés

– web-kapcsolatok

Láthatóvá válnak a területi összefüggések

Térinformatika és térhasználat

A térinformatikai eszközök közvetett hatása a térhasználatra:

„A térinformatika megváltoztatja a földrajzi összefüggésekre és magára a térbeli tudásra vonatkozó gondolkodásunkat”

(Mészáros R. 2000)

Összefoglalás a valós társadalmi térhasználati lehetőségekről

A térhasználatot valóságosan befolyásoló elemek

• infrastrukturális hálózatok kiépítettsége (gerincvezetékek)• készülékellátottság, eszközellátottság

(társadalmi lehetőségek, egyenlőtlenségek, regionális politikák)

• geográfiai szempontok (domborzat), épített környezet

Egy magyarországi távközlési társaság ADSL szolgáltatásainak

vételi lehetőségei Budapesten

Egy magyarországi mobiltelefon-társaság szolgáltatásainak vételi lehetőségei

Mobiltávközlési-antennák helyzete London belvárosában

Köszönöm a figyelmüket!

Jakobi ÁkosELTE Regionális Földrajzi Tanszék

E-mail: soka@ludens.elte.hu

top related