tartalom - Óbudai...

1

1

Kapcsolók

2

Tartalom� Második rétegbeli kapcsolás� A kapcsolók működése

� VLAN és a trönkölés� mikroszegmentálás� duplex-félduplex üzemmód� CAM (Content-addressable memory)� alkalmazásspecifikus integrált áramkörök� kapcsolási módok (cut through …) � szimmetrikus és aszimmetrikus kapcsolás � a feszítőfa protokoll és a szórási vihar� késleltetés� kapcsolók – IP-címmel?� FastEthernet

� Ütközési és szórási tartomány

3

Második rétegbeli hídtechnika

� Ha egy Ethernet szegmenst újabb és újabb csomópontokkal bővítünk, az átviteli közeg kihasználtsága egyre nő.

� Az Ethernet megosztott átviteli közegű, vagyis egyszerre csak egy csomópont számára teszi lehetővé az adatküldést. � Ha több csomópontot adunk a hálózathoz,

nagyobb igény jelentkezik a rendelkezésre állósávszélesség iránt, és nagyobb lesz az átviteli közeg terhelése.

� Ezzel megnő az ütközések előfordulásának valószínűsége is, ami az újraküldések gyakoribbáválását eredményezi. 4

Második rétegbeli hídtechnika

� (folytatás)

� A problémára megoldást a nagyméretűszegmensek kisebb részekre, kisebb méretűütközési tartományokra osztása jelenti.

� A feladat teljesítéséhez a hidak táblázatot készítenek a MAC-címekről és a hozzájuk tartozó portokról, majd ennek alapján végzik a keretek továbbítását és eldobását.

5

Második rétegbeli kapcsolás� A hidak általában két porttal rendelkeznek, és

az ütközési tartományokat két részre tudják felosztani.

� A hidak által meghozott döntések � a MAC-címekre, vagyis a második rétegbeli

címekre alapulnak, � a logikai, vagyis harmadik rétegbeli címektől

függetlenek.

� A hidak az � ütközési tartományok felosztására alkalmasak

ugyan, � ám a logikai, más néven szórási tartományokra

semmilyen hatással nincsenek. 6

Második rétegbeli kapcsolás

� Ha egy hálózatban nincs olyan készülék, amely képes lenne a harmadik rétegbeli címek kezelésére (például egy forgalomirányító), akkor a teljes hálózat ugyanazt a logikai szórási címteret fogja használni.

� A hidak � alkalmasak az ütközési tartományok méretének

csökkentésére, de � a szórási tartományokra nincsenek kihatással.

2

7

Második rétegbeli kapcsolás

� A kapcsoló lényegében egy gyors működésű, többportos híd; akár több tucat porttal is rendelkezhet.

� Mindegyik port külön ütközési tartományt hoz létre. � ha egy hálózat 20 csomópontból áll, és � mindegyik csomópontot külön kapcsolóporthoz

csatlakoztatjuk, � akkor 20 különálló ütközési tartomány jön létre.� ha az uplink portot is használjuk, akkor egyetlen

kapcsolóval 21 ütközési tartományt hozunk létre. 8

Második rétegbeli kapcsolás

� A kapcsolók � dinamikusan töltik fel és

� tartják karban tartalom szerint címezhetőmemóriatáblájukat (content-addressable memory, CAM),

� amelyben az egyes portok működéséhez szükséges MAC-információk tárolása történik.

9

A kapcsolók működése

10

Virtuális LAN� A hálózati eszközök és csomópontok logika

csoportosítása� Szórási tartomány� Management VLAN

� default VLAN-nak is hívják� nem lehet törölni� alapértelmezés szerint minden port a VLAN 1-ben

van

� A VLAN-ok közötti kommunikáláshoz forgalomirányítóra van szükség

11

Virtuális LAN

12

Virtuális LAN

3

13

A VLAN-ok előnyei

� A VLAN-ok előnyei a következők:� a LAN-on könnyebb a munkaállomások

áthelyezése és hozzáadása

� könnyebb a LAN újrakonfigurálása

� jobban felügyelhető a forgalom

� a biztonsági (security) szint javul

14

Dinamikus kontra statikusVLAN-ok

� VLAN-okat dinamikusan vagy statikusan konfigurálhatjuk

� A statikus konfigurálás portonként történik

� A dinamikus VLAN-ok automatikusan megtanulják a VLAN-hozzárendelésüket� létezik ugyanis egy MAC-cím-VLAN leképezést

biztosító adatbázis

� az idegen MAC-című gépek így az épületben automatikusan a „fapados” VALN-ba kerülnek

15

VLAN szabványosítás� Keret szűrés

� A kereteket VLAN-okba különíthetjük el:� MAC címek� Hálózati réteg protokoll típus szerint� Alkalmazás-típusonként

� Keretek toldalékolása (frame tagging)� IEEE 802.1q

� Keret-azonosítóként is ismeretes� Négy-bájtos mezőt ad az Ethernet kerethez

� Inter-Switch Link (ISL) protokoll� Cisco tulajdonú frame-tagging módszer� 26 bájt hosszú header

16

A linkek fajtái

� Kétféle link� Trönk (trunk) linkek

� Switch-to-switch linkek

� Switch-to-router linkek

� 100 Mbps links

� 1 Gbps links

� Access links� VLAN-t nem kezelő eszközök

17

A trönk linkek öt állapotban lehetnek

� Auto

� Desirable

� Non-negotiate

� Off

� On

18

Trunking Protocol

� VLAN trunking protocol� Layer 2 protokoll

� Kezeli a VLAN-on belüli összes változást

� VTP domains� VTP-eszközök domain-be szervezettek

� A kapcsolók csak egyetlen domainheztartozhatnak

4

19

Trunking Protocol (continued)

� VTP eszköz üzemmódok:� Server

� Client

� Transparent

� Az alapértelmezett a server mode

20

A routerek és a VLAN-ok

� javítja a biztonságot (security)

� kezeli a VLAN-ok közötti forgalmat

� al-inferfészek használata

� hozzáférési listák (Access-lists) használata

21

A routerek és a VLAN-ok

22

23

A kapcsolók működése� Hogyan értelmezzük a mikroszegmens

fogalmát?� Ha egy kapcsoló

� egy portjához csak egyetlen csomópontot csatlakoztatunk,

� akkor a megosztott átviteli közegen � egy mindössze két csomópontból – a kapcsoló

portjából és a csatlakoztatott állomásból – állóütközési tartomány jön létre.

� Ezeket a mini fizikai szegmenseket mikroszegmenseknek nevezzük.

24

A kapcsolók működése� Ismertesse a kapcsolók duplex üzemmódját!� Az ilyen két csomópontos szegmenseknél a

kapcsolók egy további képessége is szem elékerül. � A csavart érpáras kábelekre épülő hálózatokban a

csomópontok közötti kétirányú átvitel két külön érpáron történik.

� A jelek mindkét érpáron egyszerre is utazhatnak. Az egyidejű kétirányú kommunikáció lehetőségét (teljes) duplex üzemmódnak nevezzük.

5

25

A kapcsolók működése� (folytatás)

� A legtöbb kapcsoló képes a duplex mód támogatására, ahogy a hálózati kártyák túlnyomórésze is.

� Duplex módban az átviteli közegen nem alakulnak ki torlódások, és ütközési tartományokról lényegében nem beszélhetünk.

� Duplex módban elvileg megduplázódik a rendelkezésre álló sávszélesség.

26

A kapcsolók működése� A gyorsabb mikroprocesszorok és memóriák

mellett további két technológiai fejlesztésre volt szükség a kapcsolók megjelenéséhez. � A tartalommal címzett memória (CAM) olyan

memória, amely a hagyományos memóriákhoz képest fordítottan működik: ha valamilyen adatot táplálunk be, a hozzá tartozó címet adja kimenetként. A CAM révén a kapcsolók keresőalgoritmus futtatása nélkül is meg tudják találni az adott MAC-címhez tartozó portot.

�

27

A kapcsolók működése� Az alkalmazásspecifikus integrált áramkörök

(application-specific integrated circuit, ASIC)� meghatározott feladat ellátására (berendezés vagy

projekt üzemeltetésére, futtatására) készülnek,

� ellentétben az általános célú integrált áramkörökkel.

� ASIC használatával bizonyos szoftveres műveleteket hardveresen is el lehet végezni.

� Ezekkel a technológiákkal jelentősen csökkenteni lehetett a szoftveres folyamatok miatti késleltetéseket, és a kapcsolók a nagysebességű mikroszegmenseken folyóforgalom támogatására is képessé váltak.

28

Kapcsolási módok

közvetlen (cut through)

tárol és továbbít(store and forward)

töredékmentes kapcsolás (fragment free)

29

Kapcsolási módok� Azt, hogy a kereteket hogyan kapcsoljuk a

célportokra, a kívánt késleltetések és megbízhatóság figyelembevételével kell meghatározni. � A kapcsoló megteheti, hogy a MAC-célcím

megérkezése után azonnal megkezdi a keret továbbítását.

� Ezt közvetlen (cut through) kapcsolásnak nevezzük, ez jár a legkisebb kapcsolási késleltetéssel.

� Ilyenkor azonban nem lehet hibaellenőrzést végezni.

30

Kapcsolási módok� Az is lehetséges, hogy a kapcsoló a teljes keretet

veszi, mielőtt megkezdené továbbítását a célport felé.

� Ekkor a kapcsolónak módja nyílik arra, hogy újraszámítsa a keretellenőrző összeget (FCS).

� Ha a keret hibás, már a kapcsolónál el lehet dobni. Mivel ilyenkor továbbítás előtt a teljes keretet tárolni kell, ezt a módszert tárol és továbbít(store and forward) kapcsolásnak nevezzük.

6

31

Kapcsolási módok� A közvetlen és a tárol-és-továbbít kapcsolás

közötti átmenet a töredékmentes kapcsolás (fragment free).

� A töredékmentes kapcsolásnál a kapcsolóelolvassa a keret első 64 bájtját, amibe a keret fejrésze is beletartozik, majd még az adatmező és az ellenőrző összeg beérkezése előtt megkezdi a továbbítást.

� Ennél a megoldásnál ellenőrizhető� a címek és � az LLC protokollinformációk helyessége, � amivel biztosítható az adatok megfelelő kezelése és az,

hogy � valóban a kívánt célállomáshoz jussanak el. 32

Kapcsolási módok� Közvetlen kapcsolásnál

� a forrás- és a célportnak a keretek sértetlenségének megőrzése miatt azonos sebességen kell üzemelnie.

� Ilyenkor szimmetrikus kapcsolásról beszélünk. � Ha a két port sebesség nem egyezik meg, az

adott sebességen beérkező keretet tárolni kell, mielőtt a másik sebességgel továbbítani lehetne. � Ezt aszimmetrikus kapcsolásnak nevezzük.� Aszimmetrikus kapcsolásnál tárol-és-továbbít

módot kell használni.

33

Kapcsolási módok� Aszimmetrikus kapcsolásnál eltérő

sávszélességű portok között is lehet kapcsolatot teremteni.

� Az aszimmetrikus kapcsolás elsősorban ügyfél-kiszolgáló rendszerekben előnyös, amelyekben egyszerre több ügyfél is kommunikál a kiszolgálóval.

� Ilyenkor a kiszolgáló portján nagyobb sávszélességre van szükség, ha a torlódások kialakulását el akarjuk kerülni.

34

Feszítőőőőfa protokoll(Spanning tree protokoll)� Ha több kapcsolót egyszerű hierarchikus fába

rendezünk, akkor kapcsolási hurkok nem alakulnak ki.

� Azonban a kapcsolt hálózatokat sokszor úgy tervezik, hogy a megbízhatóság növelése és a hibatűrés fokozása érdekében redundáns útvonalakat is biztosítsanak.

� A redundáns útvonalak � jó szolgálatot tehetnek, � ám kialakításuk kellemetlen mellékhatásokkal is

jár, mint például a kapcsolási hurkok létrejötte.

35

Feszítőőőőfa protokoll

A B állomás üzenetet küld az A állomásnak

36

Feszítőőőőfa protokoll� Kapcsolási hurkok

� tervezett módon és � véletlenül is kialakulhatnak, miattuk szórási

viharok keletkezhetnek, amelyek könnyedén megbéníthatják a hálózatot.

� A feszítőfa protokoll (spanning tree protocol, STP) egy szabványos irányító protokoll a kapcsolási hurkok kialakulásának elkerülésére.

� Megkülönböztetünk tehát� Fizikai hurkokat (ezek a biztonság miatt

szükségesek, és� Logikai hurkokat (ezeket a szórási viharok miatt ki

kell küszöbölni)

7

37

Feszítőőőőfa protokoll

� A LAN-okban � minden STP-t futtató kapcsoló úgynevezett híd

protokoll-adategységeket (Bridge Protocol Data Units, BPDU) küld ki portjain,

� létezéséről ezekkel értesíti a többi kapcsolót.� Mindezen információk alapján a kapcsolók egy

gyökérponti hidat választanak. � A kapcsolók a feszítőfa algoritmus (spanning-tree

algorithm, STA) segítségével oldják meg � a leállt és a � redundáns útvonalak miatt jelentkező problémákat.

38

Feszítőőőőfa protokoll

� Az STP-t használó kapcsolók portjaimindig az alábbi öt állapot valamelyikében vannak: � Lezárás � Figyelés � Tanulás � Továbbítás � Letiltás

39

Feszítőőőőfa protokoll� A portok az alábbi állapotátmeneteket

hajthatják végre: � Inicializálásból lezárásba � Lezárásból figyelésbe vagy letiltásba � Figyelésből tanulásba vagy letiltásba � Tanulásból továbbításba vagy letiltásba � Továbbításból letiltásba

� Az STP segítségével hurokmentes logikai topológia hozható létre, ilyenkor az alternatív fizikai útvonalak szükség esetén használatba vehetők.

40

Késleltetés� A késleltetés az az időtartam, amely azon két

időpillanat között telik el, hogy a keret megkezdi elhagyni a forráskészüléket és elsőbitje eléri a célkészüléket. Késleltetést számos tényező okozhat: � Az átviteli közeg késleltetése abból fakad, hogy a

fizikai átviteli közegen a jelek véges sebességgel haladnak.

� Az áramköri késleltetések az útvonalon találhatóelektronikus készülékek feldolgozási idejéből fakadnak.

41

Késleltetés� (folytatás)� A szoftveres késleltetéseket a kapcsoláshoz és a

protokollok megvalósításához szükséges szoftverek által meghozott döntések okozzák.

� A keretek tartalma és a keretkapcsolási döntések helye további késleltetések forrása lehet. Például egy keret továbbítását a cél MAC-cím teljes elolvasásáig nem lehet megkezdeni.

42

Kapcsolók – IP-címmel?

� A kapcsolók 2. rétegű eszközök, az IP-címek 3. rétegűek – hogyan?

� Vannak nem mendzselhető (inkább voltak) és menedzselhető kapcsolók

� Ahhoz, hogy egy kapcsolót távolról menedzselni tudjunk, be kell tudni jelentkezni a kapcsolóba.

� A kapcsoló menedzselési felületének így IP-címmel kell rendelkeznie

� A menedzselő szoftver tipikusan egy barátságos web-es felület

� Az egy rendszergazda által menedzselt eszközöknél (tehát autonóm rendszeren belül) fontos szempont a kapcsolók homogenitása - a közbeszerzés nehézségei

8

43

Fast Ethernet (ezt használjuk a laboron)

� 100 Mbps

� 10/100 Autosense

� Full-duplex vagy half-duplex

� Category 5 vagy magasabb kategóriájú kábel

� IEEE 802.3u megvalósításai� 100Base-TX (Twisted pair)

� 100Base-FX (Fiber)

� 100Base-T4 (később jelent meg, pl. más kódolás)

44

Half-duplex és full-duplexátvitel� Half-duplex

� egyidőben egyirányú kapcsolat

� Full-duplex� egyidőben kétirányú kapcsolat (kettő vezetéken)� ütközésmentes környezet

� A full-duplex előnyei� ütközésmentes környezet

� Nincs ütközés miatti újraküldés

� mindkét irányban nominális sebesség (pl. 2*100 Mbit)

� más adása miatt (a közeg foglaltsága miatt) nem kell várakozni

45

Half-duplex és full-duplex átvitel

� A Cisco 2950 kapcsolónál például négy beállítási opció van:� Auto

� Full

� Full-flow control

� Half

46

Ütközési és szórási tartományok

47

Megosztott közegűkörnyezetek

� Néhány példa megosztott átviteli közegre és közvetlenül csatlakoztatott hálózatra: � Megosztott Megosztott Megosztott Megosztott áááátviteli ktviteli ktviteli ktviteli köööözegzegzegzegűűűű kkkköööörnyezetrnyezetrnyezetrnyezet – Megosztott

közegről akkor beszélünk, ha több állomás osztozik ugyanazon az adatátviteli közegen. Ha például több PC is csatlakozik ugyanahhoz a vezetékhez vagy optikai szálhoz, akkor azonos átviteli közegen osztoznak.

48

Megosztott közegűkörnyezetek

� Kiterjesztett osztott közegűűűű környezet – A megosztott átviteli közegű környezet különleges típusa, amelyben hálózati készülékek segítségével kiterjeszthető a környezet, így az több hozzáférést vagy nagyobb átviteli távolságot tud biztosítani. Például egy kapcsolóporthoz egy újabb kapcsolót csatlakoztatunk.

� Pont-pont hálózati környezet – A telefonos hálózatokban széles körben elterjedt, leginkább otthoni használata jellemző. Megosztott hálózati környezet, amelyben mindössze két készülék csatlakozik egymáshoz. Példaként említhető az a kapcsolat, amikor egy PC modemen és telefonvonalon keresztül egy internetszolgáltatóhoz csatlakozik.

9

49

Megosztott közegűkörnyezetek� Ütközések csak megosztott átviteli közegűűűű

környezetben történnek. � A gyorsforgalmi utak is ilyen megosztott

környezetek, és mivel több jármű is használja őket, az utakon is történnek ütközések. Minél több jármű található egy-egy útvonalon, annál nagyobb egy ütközés valószínűsége.

� A megosztott hálózatok abban is nagyon hasonlítanak a gyorsforgalmi utakra, hogy megfelelő szabályok vezérlik használatukat.

� A szabályok természetesen nem mindig képesek tökéletesen kezelni a forgalmat, ilyenkor történnek az ütközések. 50

Megosztott közegűkörnyezetek

51

Ütközési tartományok

� Az ütközési tartományok azok az összefüggőfizikai hálózatszakaszok, amelyeken ütközések történhetnek.

� Az ütközések a hálózat hatékonyságának romlását okozzák.

� Az ütközések alkalmával meghatározott ideig minden hálózati átvitel szünetel, ennek az időtartamnak a hosszát a hálózati készülékek visszatartási algoritmusa határozza meg.

52

Ütközési tartományok

� Az ütközési tartományok kialakítását az átviteli közeg szegmenseit összekapcsolókészülékek típusa határozza meg.

� Az egyes készülékek az OSI modell szerint első, második és harmadik rétegbeliek lehetnek. Az ütközési tartományok felosztására – szegmentálásra –� a második és � a harmadik rétegbeli készülékek alkalmasak.

53

Ütközési tartományok� Az első rétegbeli készülékek, így az ismétlők

és a hubok elsősorban � az Ethernet kábelszegmensek meghosszabbítására

szolgálnak. � Segítségükkel több állomást lehet a hálózatra

csatlakoztatni. � Azonban minden újabb állomás csatlakoztatásával

számítani lehet a hálózati forgalom növekedésére.� Az első rétegbeli készülékek az átviteli közegen

elküldött adatokat maradéktalanul továbbítják.

54

Ütközési tartományok� Minél nagyobb a forgalom egy ütközési

tartományon belül,

� annál nagyobb a valószínűsége az ütközések kialakulásának.

� Emiatt a hálózat teljesítménye csökken, ami különösen akkor érzékelhető, ha mindegyik számítógép nagymennyiségű adatot forgalmaz.

� Az első rétegbeli készülékek a LAN kiterjedésének túlzott kibővülését és az ütközések számának növekedését okozhatják.

10

55

Ütközési tartományok� Az Ethernet hálózatokra vonatkozó négyismétlős

szabály szerint a hálózat bármely két számítógépe között legfeljebb négy ismétlő lehet. � Egy ismétlőket is tartalmazó 10BASE-T hálózat megfelelő

működéséhez az oda-vissza jelterjedési időknek megadott határokon belül kell maradniuk.

� Ezzel biztosítható, hogy minden munkaállomás tudomást szerezzen a hálózat összes ütközéséről.

� Az ismétlők késleltetése, a terjedési idő és a hálózati kártyák késleltetése mind hozzájárulnak a négyismétlős szabály fontosságához.

� Ha a négyismétlős szabályt megszegjük, a hálózat túllépi a késleltetésre vonatkozó felső határértéket.

56

Ütközési tartományok

57

Ütközési tartományok

� Kései ütközésről akkor beszélünk, ha az ütközés a keret első 64 bájtjának továbbítása után történik. � A hálózati kártyák lapkakészleteinek kései ütközés

esetén nem kell automatikusan megismételniük az adást.

� A kései ütközést elszenvedő keretek az úgynevezett fogyasztási késleletetést növelik. Ahogy a fogyasztási késleltetés és a lappangási idő nő, a hálózat teljesítménye csökken.

58

Ütközési tartományok� Az 5-4-3-2-1 szabály az alábbi előírásokat

foglalja össze: � Öt szegmensnyi átviteli közeg � Négy ismétlő vagy hub � Három állomások csatlakoztatására használt

szegmens � Két állomások nélküli összekapcsoló szegmens � Egyetlen nagyméretű ütközési tartomány � Az 5-4-3-2-1 szabály betartásával az oda-vissza

jelterjedési idő is a határérték alatt tartható.

59

Második rétegbeli szórások

� Az összes ütközési tartományra kiterjedőkommunikációt a protokollok az OSI modell szerinti második rétegbeli szórásos és csoportcímzéses keretek segítségével oldják meg. � Ha egy csomópont a hálózat összes állomásával

kapcsolatba szeretne lépni, akkor szórásos keretet küld ki.

� Ennek célcíme a 0xFFFFFFFFFFFF MAC-cím. � Erre a címre minden hálózati kártyának

válaszolnia kell.

60

Második rétegbeli szórások

11

61

Második rétegbeli szórások� A második rétegbeli készülékeknek elárasztással

továbbítaniuk kell a szórásos és a csoportcímzéses forgalmat.

� A hálózat egyes készülékeiről származó szórásos és csoportcímzéses forgalom összegyűlését szórási sugárzásnak nevezzük.

� Egyes esetekben a szórási sugárzásból származóadatok keringése miatt annyira telítődhet a hálózat, hogy az alkalmazások adatainak továbbítására nem marad sávszélesség.

� Ilyenkor új hálózati kapcsolatokat nem lehet létesíteni, a meglévők pedig általában megszakadnak.

� Ezt a jelenséget szórási viharnak nevezzük. 62

Második rétegbeli szórások

� A szórási viharok kialakulásának esélye a kapcsolt hálózat növekedésével arányosan nő.

� Az állomások számára általában semmilyen előnnyel nem jár a nem nekik szánt szórások feldolgozása; a meghirdetett szolgáltatások a legtöbb esetben nem érdeklik őket.

� Az erős szórási sugárzás számottevőteljesítményromlást okoz az állomásokon.

63

Második rétegbeli szórások

� Az IP-hálózatokon a szórások három forrásból származhatnak, � a munkaállomásoktól,

� a forgalomirányítóktól és

� a csoportcímzést használó alkalmazásoktól.

64

Második rétegbeli szórások

� A munkaállomások minden olyan alkalommal, amikor egy az ARP-táblájukban nem szereplőMAC-címet kell megkeresniük, szórással egy ARP- (Address Resolution Protocol, címmeghatározó protokoll) kérést küldenek el. � Bár a következő dián lévő ábrán szereplő értékek

alacsonynak tűnhetnek, ezek egy jól tervezett IP-hálózat normál üzeméhez tartoznak.

� Ha a szórásos és a csoportcímzéses forgalom a viharok miatt megnő, a csúcsidőkben a processzorterhelés jóval meghaladhatja az átlagost.

65

Második rétegbeli szórások

66

Második rétegbeli szórások

� A szórási viharokat a túlságosan nagyra nőtt hálózatról információkat kérőkészülékek is okozhatják.

� Ilyenkor az eredeti kérésre annyi válasz érkezik, hogy a készülék képtelen feldolgozni őket, esetleg az első kérés más készülékektől hasonló kéréseket vált ki, és ezek lényegében a hálózat túlterhelődését okozzák.

12

67

Második rétegbeli szórások

� A hálózaton futó irányító protokollok a szórásos forgalmat jelentősen növelhetik.� Vannak rendszergazdák, akik a redundancia és az

elérhetőség fokozása érdekében minden munkaállomást a RIP (Routing Information Protocol, forgalomirányító információs protokoll) futtatására konfigurálnak.

� A RIPv1 minden 30 másodpercben szórással elküldi teljes RIP irányítótábláját az összes többi RIP alapú forgalomirányítónak.

68

Második rétegbeli szórások

� (folytatás) Ha 2000 munkaállomást konfigurálunk a RIP futtatására, és az irányítótáblák továbbításához átlagosan 50 csomag elküldésére van szükség, akkor a munkaállomások másodpercenként 3333 szórást hoznak létre.

� A legtöbb hálózati rendszergazda a RIP-et csak 5–10 forgalomirányítón engedélyezi. 50 csomagnyi méretű irányítótáblák továbbításával 10 RIP alapú forgalomirányító másodpercenként nagyjából 16 szórást küld el.

69

Második rétegbeli szórások� Az IP alapú, csoportcímzést használó

alkalmazások erősen ronthatják a nagyméretű, több szintre szerveződő kapcsolt hálózatok teljesítményét. � Megosztott átviteli közegű hubon a csoportcímzés

hatékony módszer multimédiás adatfolyamok több felhasználó felé történő továbbítására,

� egyszintű, kapcsolt hálózaton viszont minden felhasználó munkáját érinti.

� Egy kisebb mozgókép továbbítása 7 MB-nyicsoportcímzéssel továbbított adatfolyamot eredményez, amelyet minden szegmensre továbbítani kell. Ilyenkor komoly torlódások alakulhatnak ki. 70

Szórási tartományok� A szórási tartomány második rétegbeli

készülékekkel összekapcsolt ütközési tartományok csoportja. � Amikor egy LAN-t több ütközési tartományra

osztunk, a hálózat egyes állomásai nagyobb esélyt kapnak az átviteli közeg elérésére.

� Ezzel csökken az ütközések kialakulásának esélye, és megnő az egyes állomások rendelkezésére állósávszélesség.

� A második rétegbeli készülékek továbbítják a szórásokat.

� A nagy szórásos forgalom a teljes LAN teljesítményét ronthatja.

71

Szórási tartományok� A szórásokat harmadik rétegbeli

készülékekkel kell korlátozni, az első és második rétegbeli készülékek ugyanis erre nem képesek. � Egy szórási tartomány mindazon ütközési

tartományok összessége, amelyek egy adott szórásos keretet feldolgoznak.

� Beletartozik minden olyan csomópont, amely egy harmadik rétegbeli készülék által határolt hálózati szegmensre csatlakozik.

� A szórási tartományok kézben tartására a harmadik rétegbeli, a szórásokat nem továbbítókészülékek alkalmasak. 72

Szórási tartományok� A forgalomirányítók munkájukat az első, a

második és a harmadik rétegre kiterjedően végzik. � Mint minden első rétegbeli készülék, a

forgalomirányítók is rendelkeznek fizikai kapcsolattal, és adatokat továbbítanak az átviteli közegen keresztül.

� A forgalomirányítók második rétegbeli beágyazásra is képesek az összes interfészükön, és ellátják a második rétegbeli készülékek összes funkcióját.

� A harmadik rétegbeli működés teszi lehetővé, hogy a forgalomirányítók szegmentálják a szórási tartományokat.

13

73

Szórási tartományok� Ahhoz, hogy egy csomagot továbbítani

lehessen egy forgalomirányítón keresztül,� feldolgozását előbb egy második rétegbeli

készüléknek kell elvégeznie, amely eltávolítja a keretezési információkat.

� A harmadik rétegbeli továbbítás a cél IP-cím, és nem a MAC-cím alapján történik.

� Egy csomag csak akkor kerül továbbításra, ha a LAN-hoz hozzárendelt címtartományon kívülre esőcélcímet hordoz, illetve a forgalomirányítóirányítótáblájában szerepel olyan cél, amelynek továbbítani lehet a csomagot. Vége