tartalom - Óbudai...
TRANSCRIPT
1
1
Kapcsolók
2
Tartalom� Második rétegbeli kapcsolás� A kapcsolók működése
� VLAN és a trönkölés� mikroszegmentálás� duplex-félduplex üzemmód� CAM (Content-addressable memory)� alkalmazásspecifikus integrált áramkörök� kapcsolási módok (cut through …) � szimmetrikus és aszimmetrikus kapcsolás � a feszítőfa protokoll és a szórási vihar� késleltetés� kapcsolók – IP-címmel?� FastEthernet
� Ütközési és szórási tartomány
3
Második rétegbeli hídtechnika
� Ha egy Ethernet szegmenst újabb és újabb csomópontokkal bővítünk, az átviteli közeg kihasználtsága egyre nő.
� Az Ethernet megosztott átviteli közegű, vagyis egyszerre csak egy csomópont számára teszi lehetővé az adatküldést. � Ha több csomópontot adunk a hálózathoz,
nagyobb igény jelentkezik a rendelkezésre állósávszélesség iránt, és nagyobb lesz az átviteli közeg terhelése.
� Ezzel megnő az ütközések előfordulásának valószínűsége is, ami az újraküldések gyakoribbáválását eredményezi. 4
Második rétegbeli hídtechnika
� (folytatás)
� A problémára megoldást a nagyméretűszegmensek kisebb részekre, kisebb méretűütközési tartományokra osztása jelenti.
� A feladat teljesítéséhez a hidak táblázatot készítenek a MAC-címekről és a hozzájuk tartozó portokról, majd ennek alapján végzik a keretek továbbítását és eldobását.
5
Második rétegbeli kapcsolás� A hidak általában két porttal rendelkeznek, és
az ütközési tartományokat két részre tudják felosztani.
� A hidak által meghozott döntések � a MAC-címekre, vagyis a második rétegbeli
címekre alapulnak, � a logikai, vagyis harmadik rétegbeli címektől
függetlenek.
� A hidak az � ütközési tartományok felosztására alkalmasak
ugyan, � ám a logikai, más néven szórási tartományokra
semmilyen hatással nincsenek. 6
Második rétegbeli kapcsolás
� Ha egy hálózatban nincs olyan készülék, amely képes lenne a harmadik rétegbeli címek kezelésére (például egy forgalomirányító), akkor a teljes hálózat ugyanazt a logikai szórási címteret fogja használni.
� A hidak � alkalmasak az ütközési tartományok méretének
csökkentésére, de � a szórási tartományokra nincsenek kihatással.
2
7
Második rétegbeli kapcsolás
� A kapcsoló lényegében egy gyors működésű, többportos híd; akár több tucat porttal is rendelkezhet.
� Mindegyik port külön ütközési tartományt hoz létre. � ha egy hálózat 20 csomópontból áll, és � mindegyik csomópontot külön kapcsolóporthoz
csatlakoztatjuk, � akkor 20 különálló ütközési tartomány jön létre.� ha az uplink portot is használjuk, akkor egyetlen
kapcsolóval 21 ütközési tartományt hozunk létre. 8
Második rétegbeli kapcsolás
� A kapcsolók � dinamikusan töltik fel és
� tartják karban tartalom szerint címezhetőmemóriatáblájukat (content-addressable memory, CAM),
� amelyben az egyes portok működéséhez szükséges MAC-információk tárolása történik.
9
A kapcsolók működése
10
Virtuális LAN� A hálózati eszközök és csomópontok logika
csoportosítása� Szórási tartomány� Management VLAN
� default VLAN-nak is hívják� nem lehet törölni� alapértelmezés szerint minden port a VLAN 1-ben
van
� A VLAN-ok közötti kommunikáláshoz forgalomirányítóra van szükség
11
Virtuális LAN
12
Virtuális LAN
3
13
A VLAN-ok előnyei
� A VLAN-ok előnyei a következők:� a LAN-on könnyebb a munkaállomások
áthelyezése és hozzáadása
� könnyebb a LAN újrakonfigurálása
� jobban felügyelhető a forgalom
� a biztonsági (security) szint javul
14
Dinamikus kontra statikusVLAN-ok
� VLAN-okat dinamikusan vagy statikusan konfigurálhatjuk
� A statikus konfigurálás portonként történik
� A dinamikus VLAN-ok automatikusan megtanulják a VLAN-hozzárendelésüket� létezik ugyanis egy MAC-cím-VLAN leképezést
biztosító adatbázis
� az idegen MAC-című gépek így az épületben automatikusan a „fapados” VALN-ba kerülnek
15
VLAN szabványosítás� Keret szűrés
� A kereteket VLAN-okba különíthetjük el:� MAC címek� Hálózati réteg protokoll típus szerint� Alkalmazás-típusonként
� Keretek toldalékolása (frame tagging)� IEEE 802.1q
� Keret-azonosítóként is ismeretes� Négy-bájtos mezőt ad az Ethernet kerethez
� Inter-Switch Link (ISL) protokoll� Cisco tulajdonú frame-tagging módszer� 26 bájt hosszú header
16
A linkek fajtái
� Kétféle link� Trönk (trunk) linkek
� Switch-to-switch linkek
� Switch-to-router linkek
� 100 Mbps links
� 1 Gbps links
� Access links� VLAN-t nem kezelő eszközök
17
A trönk linkek öt állapotban lehetnek
� Auto
� Desirable
� Non-negotiate
� Off
� On
18
Trunking Protocol
� VLAN trunking protocol� Layer 2 protokoll
� Kezeli a VLAN-on belüli összes változást
� VTP domains� VTP-eszközök domain-be szervezettek
� A kapcsolók csak egyetlen domainheztartozhatnak
4
19
Trunking Protocol (continued)
� VTP eszköz üzemmódok:� Server
� Client
� Transparent
� Az alapértelmezett a server mode
20
A routerek és a VLAN-ok
� javítja a biztonságot (security)
� kezeli a VLAN-ok közötti forgalmat
� al-inferfészek használata
� hozzáférési listák (Access-lists) használata
21
A routerek és a VLAN-ok
22
23
A kapcsolók működése� Hogyan értelmezzük a mikroszegmens
fogalmát?� Ha egy kapcsoló
� egy portjához csak egyetlen csomópontot csatlakoztatunk,
� akkor a megosztott átviteli közegen � egy mindössze két csomópontból – a kapcsoló
portjából és a csatlakoztatott állomásból – állóütközési tartomány jön létre.
� Ezeket a mini fizikai szegmenseket mikroszegmenseknek nevezzük.
24
A kapcsolók működése� Ismertesse a kapcsolók duplex üzemmódját!� Az ilyen két csomópontos szegmenseknél a
kapcsolók egy további képessége is szem elékerül. � A csavart érpáras kábelekre épülő hálózatokban a
csomópontok közötti kétirányú átvitel két külön érpáron történik.
� A jelek mindkét érpáron egyszerre is utazhatnak. Az egyidejű kétirányú kommunikáció lehetőségét (teljes) duplex üzemmódnak nevezzük.
5
25
A kapcsolók működése� (folytatás)
� A legtöbb kapcsoló képes a duplex mód támogatására, ahogy a hálózati kártyák túlnyomórésze is.
� Duplex módban az átviteli közegen nem alakulnak ki torlódások, és ütközési tartományokról lényegében nem beszélhetünk.
� Duplex módban elvileg megduplázódik a rendelkezésre álló sávszélesség.
26
A kapcsolók működése� A gyorsabb mikroprocesszorok és memóriák
mellett további két technológiai fejlesztésre volt szükség a kapcsolók megjelenéséhez. � A tartalommal címzett memória (CAM) olyan
memória, amely a hagyományos memóriákhoz képest fordítottan működik: ha valamilyen adatot táplálunk be, a hozzá tartozó címet adja kimenetként. A CAM révén a kapcsolók keresőalgoritmus futtatása nélkül is meg tudják találni az adott MAC-címhez tartozó portot.
�
27
A kapcsolók működése� Az alkalmazásspecifikus integrált áramkörök
(application-specific integrated circuit, ASIC)� meghatározott feladat ellátására (berendezés vagy
projekt üzemeltetésére, futtatására) készülnek,
� ellentétben az általános célú integrált áramkörökkel.
� ASIC használatával bizonyos szoftveres műveleteket hardveresen is el lehet végezni.
� Ezekkel a technológiákkal jelentősen csökkenteni lehetett a szoftveres folyamatok miatti késleltetéseket, és a kapcsolók a nagysebességű mikroszegmenseken folyóforgalom támogatására is képessé váltak.
28
Kapcsolási módok
közvetlen (cut through)
tárol és továbbít(store and forward)
töredékmentes kapcsolás (fragment free)
29
Kapcsolási módok� Azt, hogy a kereteket hogyan kapcsoljuk a
célportokra, a kívánt késleltetések és megbízhatóság figyelembevételével kell meghatározni. � A kapcsoló megteheti, hogy a MAC-célcím
megérkezése után azonnal megkezdi a keret továbbítását.
� Ezt közvetlen (cut through) kapcsolásnak nevezzük, ez jár a legkisebb kapcsolási késleltetéssel.
� Ilyenkor azonban nem lehet hibaellenőrzést végezni.
30
Kapcsolási módok� Az is lehetséges, hogy a kapcsoló a teljes keretet
veszi, mielőtt megkezdené továbbítását a célport felé.
� Ekkor a kapcsolónak módja nyílik arra, hogy újraszámítsa a keretellenőrző összeget (FCS).
� Ha a keret hibás, már a kapcsolónál el lehet dobni. Mivel ilyenkor továbbítás előtt a teljes keretet tárolni kell, ezt a módszert tárol és továbbít(store and forward) kapcsolásnak nevezzük.
6
31
Kapcsolási módok� A közvetlen és a tárol-és-továbbít kapcsolás
közötti átmenet a töredékmentes kapcsolás (fragment free).
� A töredékmentes kapcsolásnál a kapcsolóelolvassa a keret első 64 bájtját, amibe a keret fejrésze is beletartozik, majd még az adatmező és az ellenőrző összeg beérkezése előtt megkezdi a továbbítást.
� Ennél a megoldásnál ellenőrizhető� a címek és � az LLC protokollinformációk helyessége, � amivel biztosítható az adatok megfelelő kezelése és az,
hogy � valóban a kívánt célállomáshoz jussanak el. 32
Kapcsolási módok� Közvetlen kapcsolásnál
� a forrás- és a célportnak a keretek sértetlenségének megőrzése miatt azonos sebességen kell üzemelnie.
� Ilyenkor szimmetrikus kapcsolásról beszélünk. � Ha a két port sebesség nem egyezik meg, az
adott sebességen beérkező keretet tárolni kell, mielőtt a másik sebességgel továbbítani lehetne. � Ezt aszimmetrikus kapcsolásnak nevezzük.� Aszimmetrikus kapcsolásnál tárol-és-továbbít
módot kell használni.
33
Kapcsolási módok� Aszimmetrikus kapcsolásnál eltérő
sávszélességű portok között is lehet kapcsolatot teremteni.
� Az aszimmetrikus kapcsolás elsősorban ügyfél-kiszolgáló rendszerekben előnyös, amelyekben egyszerre több ügyfél is kommunikál a kiszolgálóval.
� Ilyenkor a kiszolgáló portján nagyobb sávszélességre van szükség, ha a torlódások kialakulását el akarjuk kerülni.
34
Feszítőőőőfa protokoll(Spanning tree protokoll)� Ha több kapcsolót egyszerű hierarchikus fába
rendezünk, akkor kapcsolási hurkok nem alakulnak ki.
� Azonban a kapcsolt hálózatokat sokszor úgy tervezik, hogy a megbízhatóság növelése és a hibatűrés fokozása érdekében redundáns útvonalakat is biztosítsanak.
� A redundáns útvonalak � jó szolgálatot tehetnek, � ám kialakításuk kellemetlen mellékhatásokkal is
jár, mint például a kapcsolási hurkok létrejötte.
35
Feszítőőőőfa protokoll
A B állomás üzenetet küld az A állomásnak
36
Feszítőőőőfa protokoll� Kapcsolási hurkok
� tervezett módon és � véletlenül is kialakulhatnak, miattuk szórási
viharok keletkezhetnek, amelyek könnyedén megbéníthatják a hálózatot.
� A feszítőfa protokoll (spanning tree protocol, STP) egy szabványos irányító protokoll a kapcsolási hurkok kialakulásának elkerülésére.
� Megkülönböztetünk tehát� Fizikai hurkokat (ezek a biztonság miatt
szükségesek, és� Logikai hurkokat (ezeket a szórási viharok miatt ki
kell küszöbölni)
7
37
Feszítőőőőfa protokoll
� A LAN-okban � minden STP-t futtató kapcsoló úgynevezett híd
protokoll-adategységeket (Bridge Protocol Data Units, BPDU) küld ki portjain,
� létezéséről ezekkel értesíti a többi kapcsolót.� Mindezen információk alapján a kapcsolók egy
gyökérponti hidat választanak. � A kapcsolók a feszítőfa algoritmus (spanning-tree
algorithm, STA) segítségével oldják meg � a leállt és a � redundáns útvonalak miatt jelentkező problémákat.
38
Feszítőőőőfa protokoll
� Az STP-t használó kapcsolók portjaimindig az alábbi öt állapot valamelyikében vannak: � Lezárás � Figyelés � Tanulás � Továbbítás � Letiltás
39
Feszítőőőőfa protokoll� A portok az alábbi állapotátmeneteket
hajthatják végre: � Inicializálásból lezárásba � Lezárásból figyelésbe vagy letiltásba � Figyelésből tanulásba vagy letiltásba � Tanulásból továbbításba vagy letiltásba � Továbbításból letiltásba
� Az STP segítségével hurokmentes logikai topológia hozható létre, ilyenkor az alternatív fizikai útvonalak szükség esetén használatba vehetők.
40
Késleltetés� A késleltetés az az időtartam, amely azon két
időpillanat között telik el, hogy a keret megkezdi elhagyni a forráskészüléket és elsőbitje eléri a célkészüléket. Késleltetést számos tényező okozhat: � Az átviteli közeg késleltetése abból fakad, hogy a
fizikai átviteli közegen a jelek véges sebességgel haladnak.
� Az áramköri késleltetések az útvonalon találhatóelektronikus készülékek feldolgozási idejéből fakadnak.
41
Késleltetés� (folytatás)� A szoftveres késleltetéseket a kapcsoláshoz és a
protokollok megvalósításához szükséges szoftverek által meghozott döntések okozzák.
� A keretek tartalma és a keretkapcsolási döntések helye további késleltetések forrása lehet. Például egy keret továbbítását a cél MAC-cím teljes elolvasásáig nem lehet megkezdeni.
42
Kapcsolók – IP-címmel?
� A kapcsolók 2. rétegű eszközök, az IP-címek 3. rétegűek – hogyan?
� Vannak nem mendzselhető (inkább voltak) és menedzselhető kapcsolók
� Ahhoz, hogy egy kapcsolót távolról menedzselni tudjunk, be kell tudni jelentkezni a kapcsolóba.
� A kapcsoló menedzselési felületének így IP-címmel kell rendelkeznie
� A menedzselő szoftver tipikusan egy barátságos web-es felület
� Az egy rendszergazda által menedzselt eszközöknél (tehát autonóm rendszeren belül) fontos szempont a kapcsolók homogenitása - a közbeszerzés nehézségei
8
43
Fast Ethernet (ezt használjuk a laboron)
� 100 Mbps
� 10/100 Autosense
� Full-duplex vagy half-duplex
� Category 5 vagy magasabb kategóriájú kábel
� IEEE 802.3u megvalósításai� 100Base-TX (Twisted pair)
� 100Base-FX (Fiber)
� 100Base-T4 (később jelent meg, pl. más kódolás)
44
Half-duplex és full-duplexátvitel� Half-duplex
� egyidőben egyirányú kapcsolat
� Full-duplex� egyidőben kétirányú kapcsolat (kettő vezetéken)� ütközésmentes környezet
� A full-duplex előnyei� ütközésmentes környezet
� Nincs ütközés miatti újraküldés
� mindkét irányban nominális sebesség (pl. 2*100 Mbit)
� más adása miatt (a közeg foglaltsága miatt) nem kell várakozni
45
Half-duplex és full-duplex átvitel
� A Cisco 2950 kapcsolónál például négy beállítási opció van:� Auto
� Full
� Full-flow control
� Half
46
Ütközési és szórási tartományok
47
Megosztott közegűkörnyezetek
� Néhány példa megosztott átviteli közegre és közvetlenül csatlakoztatott hálózatra: � Megosztott Megosztott Megosztott Megosztott áááátviteli ktviteli ktviteli ktviteli köööözegzegzegzegűűűű kkkköööörnyezetrnyezetrnyezetrnyezet – Megosztott
közegről akkor beszélünk, ha több állomás osztozik ugyanazon az adatátviteli közegen. Ha például több PC is csatlakozik ugyanahhoz a vezetékhez vagy optikai szálhoz, akkor azonos átviteli közegen osztoznak.
48
Megosztott közegűkörnyezetek
� Kiterjesztett osztott közegűűűű környezet – A megosztott átviteli közegű környezet különleges típusa, amelyben hálózati készülékek segítségével kiterjeszthető a környezet, így az több hozzáférést vagy nagyobb átviteli távolságot tud biztosítani. Például egy kapcsolóporthoz egy újabb kapcsolót csatlakoztatunk.
� Pont-pont hálózati környezet – A telefonos hálózatokban széles körben elterjedt, leginkább otthoni használata jellemző. Megosztott hálózati környezet, amelyben mindössze két készülék csatlakozik egymáshoz. Példaként említhető az a kapcsolat, amikor egy PC modemen és telefonvonalon keresztül egy internetszolgáltatóhoz csatlakozik.
9
49
Megosztott közegűkörnyezetek� Ütközések csak megosztott átviteli közegűűűű
környezetben történnek. � A gyorsforgalmi utak is ilyen megosztott
környezetek, és mivel több jármű is használja őket, az utakon is történnek ütközések. Minél több jármű található egy-egy útvonalon, annál nagyobb egy ütközés valószínűsége.
� A megosztott hálózatok abban is nagyon hasonlítanak a gyorsforgalmi utakra, hogy megfelelő szabályok vezérlik használatukat.
� A szabályok természetesen nem mindig képesek tökéletesen kezelni a forgalmat, ilyenkor történnek az ütközések. 50
Megosztott közegűkörnyezetek
51
Ütközési tartományok
� Az ütközési tartományok azok az összefüggőfizikai hálózatszakaszok, amelyeken ütközések történhetnek.
� Az ütközések a hálózat hatékonyságának romlását okozzák.
� Az ütközések alkalmával meghatározott ideig minden hálózati átvitel szünetel, ennek az időtartamnak a hosszát a hálózati készülékek visszatartási algoritmusa határozza meg.
52
Ütközési tartományok
� Az ütközési tartományok kialakítását az átviteli közeg szegmenseit összekapcsolókészülékek típusa határozza meg.
� Az egyes készülékek az OSI modell szerint első, második és harmadik rétegbeliek lehetnek. Az ütközési tartományok felosztására – szegmentálásra –� a második és � a harmadik rétegbeli készülékek alkalmasak.
53
Ütközési tartományok� Az első rétegbeli készülékek, így az ismétlők
és a hubok elsősorban � az Ethernet kábelszegmensek meghosszabbítására
szolgálnak. � Segítségükkel több állomást lehet a hálózatra
csatlakoztatni. � Azonban minden újabb állomás csatlakoztatásával
számítani lehet a hálózati forgalom növekedésére.� Az első rétegbeli készülékek az átviteli közegen
elküldött adatokat maradéktalanul továbbítják.
54
Ütközési tartományok� Minél nagyobb a forgalom egy ütközési
tartományon belül,
� annál nagyobb a valószínűsége az ütközések kialakulásának.
� Emiatt a hálózat teljesítménye csökken, ami különösen akkor érzékelhető, ha mindegyik számítógép nagymennyiségű adatot forgalmaz.
� Az első rétegbeli készülékek a LAN kiterjedésének túlzott kibővülését és az ütközések számának növekedését okozhatják.
10
55
Ütközési tartományok� Az Ethernet hálózatokra vonatkozó négyismétlős
szabály szerint a hálózat bármely két számítógépe között legfeljebb négy ismétlő lehet. � Egy ismétlőket is tartalmazó 10BASE-T hálózat megfelelő
működéséhez az oda-vissza jelterjedési időknek megadott határokon belül kell maradniuk.
� Ezzel biztosítható, hogy minden munkaállomás tudomást szerezzen a hálózat összes ütközéséről.
� Az ismétlők késleltetése, a terjedési idő és a hálózati kártyák késleltetése mind hozzájárulnak a négyismétlős szabály fontosságához.
� Ha a négyismétlős szabályt megszegjük, a hálózat túllépi a késleltetésre vonatkozó felső határértéket.
56
Ütközési tartományok
57
Ütközési tartományok
� Kései ütközésről akkor beszélünk, ha az ütközés a keret első 64 bájtjának továbbítása után történik. � A hálózati kártyák lapkakészleteinek kései ütközés
esetén nem kell automatikusan megismételniük az adást.
� A kései ütközést elszenvedő keretek az úgynevezett fogyasztási késleletetést növelik. Ahogy a fogyasztási késleltetés és a lappangási idő nő, a hálózat teljesítménye csökken.
58
Ütközési tartományok� Az 5-4-3-2-1 szabály az alábbi előírásokat
foglalja össze: � Öt szegmensnyi átviteli közeg � Négy ismétlő vagy hub � Három állomások csatlakoztatására használt
szegmens � Két állomások nélküli összekapcsoló szegmens � Egyetlen nagyméretű ütközési tartomány � Az 5-4-3-2-1 szabály betartásával az oda-vissza
jelterjedési idő is a határérték alatt tartható.
59
Második rétegbeli szórások
� Az összes ütközési tartományra kiterjedőkommunikációt a protokollok az OSI modell szerinti második rétegbeli szórásos és csoportcímzéses keretek segítségével oldják meg. � Ha egy csomópont a hálózat összes állomásával
kapcsolatba szeretne lépni, akkor szórásos keretet küld ki.
� Ennek célcíme a 0xFFFFFFFFFFFF MAC-cím. � Erre a címre minden hálózati kártyának
válaszolnia kell.
60
Második rétegbeli szórások
11
61
Második rétegbeli szórások� A második rétegbeli készülékeknek elárasztással
továbbítaniuk kell a szórásos és a csoportcímzéses forgalmat.
� A hálózat egyes készülékeiről származó szórásos és csoportcímzéses forgalom összegyűlését szórási sugárzásnak nevezzük.
� Egyes esetekben a szórási sugárzásból származóadatok keringése miatt annyira telítődhet a hálózat, hogy az alkalmazások adatainak továbbítására nem marad sávszélesség.
� Ilyenkor új hálózati kapcsolatokat nem lehet létesíteni, a meglévők pedig általában megszakadnak.
� Ezt a jelenséget szórási viharnak nevezzük. 62
Második rétegbeli szórások
� A szórási viharok kialakulásának esélye a kapcsolt hálózat növekedésével arányosan nő.
� Az állomások számára általában semmilyen előnnyel nem jár a nem nekik szánt szórások feldolgozása; a meghirdetett szolgáltatások a legtöbb esetben nem érdeklik őket.
� Az erős szórási sugárzás számottevőteljesítményromlást okoz az állomásokon.
63
Második rétegbeli szórások
� Az IP-hálózatokon a szórások három forrásból származhatnak, � a munkaállomásoktól,
� a forgalomirányítóktól és
� a csoportcímzést használó alkalmazásoktól.
64
Második rétegbeli szórások
� A munkaállomások minden olyan alkalommal, amikor egy az ARP-táblájukban nem szereplőMAC-címet kell megkeresniük, szórással egy ARP- (Address Resolution Protocol, címmeghatározó protokoll) kérést küldenek el. � Bár a következő dián lévő ábrán szereplő értékek
alacsonynak tűnhetnek, ezek egy jól tervezett IP-hálózat normál üzeméhez tartoznak.
� Ha a szórásos és a csoportcímzéses forgalom a viharok miatt megnő, a csúcsidőkben a processzorterhelés jóval meghaladhatja az átlagost.
65
Második rétegbeli szórások
66
Második rétegbeli szórások
� A szórási viharokat a túlságosan nagyra nőtt hálózatról információkat kérőkészülékek is okozhatják.
� Ilyenkor az eredeti kérésre annyi válasz érkezik, hogy a készülék képtelen feldolgozni őket, esetleg az első kérés más készülékektől hasonló kéréseket vált ki, és ezek lényegében a hálózat túlterhelődését okozzák.
12
67
Második rétegbeli szórások
� A hálózaton futó irányító protokollok a szórásos forgalmat jelentősen növelhetik.� Vannak rendszergazdák, akik a redundancia és az
elérhetőség fokozása érdekében minden munkaállomást a RIP (Routing Information Protocol, forgalomirányító információs protokoll) futtatására konfigurálnak.
� A RIPv1 minden 30 másodpercben szórással elküldi teljes RIP irányítótábláját az összes többi RIP alapú forgalomirányítónak.
68
Második rétegbeli szórások
� (folytatás) Ha 2000 munkaállomást konfigurálunk a RIP futtatására, és az irányítótáblák továbbításához átlagosan 50 csomag elküldésére van szükség, akkor a munkaállomások másodpercenként 3333 szórást hoznak létre.
� A legtöbb hálózati rendszergazda a RIP-et csak 5–10 forgalomirányítón engedélyezi. 50 csomagnyi méretű irányítótáblák továbbításával 10 RIP alapú forgalomirányító másodpercenként nagyjából 16 szórást küld el.
69
Második rétegbeli szórások� Az IP alapú, csoportcímzést használó
alkalmazások erősen ronthatják a nagyméretű, több szintre szerveződő kapcsolt hálózatok teljesítményét. � Megosztott átviteli közegű hubon a csoportcímzés
hatékony módszer multimédiás adatfolyamok több felhasználó felé történő továbbítására,
� egyszintű, kapcsolt hálózaton viszont minden felhasználó munkáját érinti.
� Egy kisebb mozgókép továbbítása 7 MB-nyicsoportcímzéssel továbbított adatfolyamot eredményez, amelyet minden szegmensre továbbítani kell. Ilyenkor komoly torlódások alakulhatnak ki. 70
Szórási tartományok� A szórási tartomány második rétegbeli
készülékekkel összekapcsolt ütközési tartományok csoportja. � Amikor egy LAN-t több ütközési tartományra
osztunk, a hálózat egyes állomásai nagyobb esélyt kapnak az átviteli közeg elérésére.
� Ezzel csökken az ütközések kialakulásának esélye, és megnő az egyes állomások rendelkezésére állósávszélesség.
� A második rétegbeli készülékek továbbítják a szórásokat.
� A nagy szórásos forgalom a teljes LAN teljesítményét ronthatja.
71
Szórási tartományok� A szórásokat harmadik rétegbeli
készülékekkel kell korlátozni, az első és második rétegbeli készülékek ugyanis erre nem képesek. � Egy szórási tartomány mindazon ütközési
tartományok összessége, amelyek egy adott szórásos keretet feldolgoznak.
� Beletartozik minden olyan csomópont, amely egy harmadik rétegbeli készülék által határolt hálózati szegmensre csatlakozik.
� A szórási tartományok kézben tartására a harmadik rétegbeli, a szórásokat nem továbbítókészülékek alkalmasak. 72
Szórási tartományok� A forgalomirányítók munkájukat az első, a
második és a harmadik rétegre kiterjedően végzik. � Mint minden első rétegbeli készülék, a
forgalomirányítók is rendelkeznek fizikai kapcsolattal, és adatokat továbbítanak az átviteli közegen keresztül.
� A forgalomirányítók második rétegbeli beágyazásra is képesek az összes interfészükön, és ellátják a második rétegbeli készülékek összes funkcióját.
� A harmadik rétegbeli működés teszi lehetővé, hogy a forgalomirányítók szegmentálják a szórási tartományokat.
13
73
Szórási tartományok� Ahhoz, hogy egy csomagot továbbítani
lehessen egy forgalomirányítón keresztül,� feldolgozását előbb egy második rétegbeli
készüléknek kell elvégeznie, amely eltávolítja a keretezési információkat.
� A harmadik rétegbeli továbbítás a cél IP-cím, és nem a MAC-cím alapján történik.
� Egy csomag csak akkor kerül továbbításra, ha a LAN-hoz hozzárendelt címtartományon kívülre esőcélcímet hordoz, illetve a forgalomirányítóirányítótáblájában szerepel olyan cél, amelynek továbbítani lehet a csomagot. Vége