1teszt.szolnok.hu/pedprogramok/2010/mÜszi/vÉgleges... · web viewa pedagógusok a...
TRANSCRIPT
1 SZOLNOKI MŰSZAKI SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLAIGAZGATÓSÁGA
OM Azonosító: 201165H-5009 SZOLNOK, Baross út 37. Pf.:186
Tel.: 56/425-844, Fax: 56/427-200 e-mail cím: [email protected]
Számlaszám: Raiffeisen Bank 12050002-01094932-00100001Adószám: 15577362-2-16
Felnőttképzési nyilvántartási szám: 00733-2008 Intézmény-akkreditációs lajstromszám: AL-1882
PEDAGÓGIAI PROGRAM KIEGÉSZÍTÉSE
SZOLNOKI MŰSZAKI SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA
JENDRASSIK GYÖRGY GÉPIPARI TAGINTÉZMÉNY
TÁMOP 3.1.4 PROJEKT
KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS BEVEZETÉSE
1
1.HELYZETELEMZÉS: A kompetencia alapú oktatás bevezetésének helyi
szükségessége és lehetséges irányai
1.1 Bevezetés
A családok megváltozott szociális helyzete, az eltérő kultúrákból adódó értékrendek miatt
érezhető, hogy megváltozott az oktatási intézmények szerepe. Az intézményekbe lépő
gyermekek fejlettsége évről évre alacsonyabb szintet mutat, leginkább a szokások, a beszéd,
és a szocializáció szintjén, továbbá emelkedik a fokozott egyéni bánásmódot igénylő és a
sajátos nevelési igényű gyermekek száma. A nevelőmunkát alapvetően meghatározza a
gyermekek társadalmi helyzete: túlnyomó többségük háromévesen már valamilyen társadalmi
hátránnyal érkezik az oktatási rendszerbe. Egyre több a csonka család, a munkanélküli szülő,
az elhanyagoló nevelés, a rossz szociális körülmény, s ez mind befolyásolja a gyermekek
testi-lelki szükségletét, kiegyensúlyozottságát.
Az oktatási intézményeknek meghatározó szerepet kell vállalnia az intézményi körülmények
között megvalósuló esélyegyenlőség megteremtésének. Olyan intézményi környezet
biztosítása válik szükségessé, ahol ezeknek a hátrányoknak az enyhítésére van lehetőség, ahol
a nehéz körülmények közül érkező gyermek is élhet intézményes körülmények között azokkal
a lehetőségekkel, amelyekkel hasonló korú, de jobb életviszonyok között élő társa. Az ideális
feltételek megteremtése a szülőkben is kialakítja a rendszeres intézményhasználat igényét,
ezáltal csökken a lemorzsolódás, az esélyegyenlőség megteremtésével javulnak a hátránnyal
élő gyermekek esélyei, testi, értelmi, érzelmi és szociális képességeik magasabb szinten
fejlődnek, mely által csökkenthetőek az iskolai kudarcélmények.
Napjainkban mind a hazai társadalom, mind az egyén számára rendkívül fontos a változó
munkaerő-piaci igényekhez való alkalmazkodás. Nem követhető már az a korábbi évtizedeket
idéző modell, amikor a tanulási folyamat lezárult az iskolai tanulmányok befejezésével és a
megszerzett végzettség kijelölte az egyén életútját. A gyermek az otthoni és a tágabb
társadalmi környezetben más ingereknek van kitéve, a mindennapokban való eredményes
működéshez más kompetenciákra van szükség. A készen kapott ismeretek helyét az önállóan
felkutatott s megtapasztalt ismereteknek kell átvenniük. A lexikális tudáshalmaz helyére az
alkalmazható tudás került. E célok eléréséhez a legszükségesebb, hogy a hangsúlyt az
alapkészségek és a kulcskompetenciák fejlesztésére helyezzük át.
2
Mindezzel iskolánk hozzájárulhat a tudásalapú társadalom megvalósulásához, az
intézményből kikerülő diákjaink megtalálhatják helyüket Szolnokon, Magyarországon és az
Európai Unióban, illetve célkitűzéseink szerint felkészítjük őket az élethosszig tartó tanulás
képességének elsajátítására és a belőle fakadó előnyök kiaknázására.
A szülők elvárása az, hogy gyermekeik lelkileg is egészséges felnőtté válva boldoguljanak az
életben, megvalósíthassák kitűzött céljaikat mind a továbbtanulás, mind a munkavállalás
terén. Ennek a természetes igénynek az iskola úgy kíván megfelelni, hogy a gyermeküket ide
írató szülők elégedettek legyenek az iskolai szolgáltatással. Ezért olyan feltételeket kell
biztosítanunk diákjainknak, amelyek – a korábbi felméréseken alapulva – mind a diákok,
mind szüleik igényeit kielégítik: nem csupán a tárgyi tudáson alapuló ismereteket adjuk át a
tanórákon, hanem a hétköznapokban is használható, készségszintű, gyakorlati tudás
elsajátítására sarkalljuk őket.
1.2 Küldetésnyilatkozat, jövőkép
Az országos kompetenciamérések eredményeinek további javítását is szolgálja a
kompetenciaalapú oktatás minél szélesebb körben történő bevezetése. Korunk egyre gyorsuló technikai fejlődése, az egymást követő társadalmi-gazdasági
változások a mindezekhez folyamatosan és rugalmasan alkalmazkodni tudó, tudását,
felkészültségét megújítani képes munkaerőt követelnek. A célok elérése érdekében szükséges
a pedagógiai kultúra átalakulása. A ma jellemző frontális és zömmel lexikális ismereteket
közlő eljárásokat fokozatosan fel kell váltania olyan módszertani eljárásoknak, amelyek a
differenciált tananyag feldolgozást, a kooperatív tanulásszervezést, a tevékenységközpontú
módszertant, a tudatos képességfejlesztést, az információs és kommunikációs technológiai
alapú támogatást tartalmazzák. Különösen nagy fontosságú az iskolás korban elsajátított
alapképességek és készségek, továbbá kulcskompetenciák fejlesztése, mert ezek a későbbi
sikeres tanulás és munkába állás feltételeiként szolgálnak.
Az országos kompetenciamérés eredményei, a HH tanulók arányának növekedése, a tanulási
nehézségekkel küzdő diákok arányának növekedése, a beiskolázási mutatók azt bizonyítják,
hogy a pedagógusok számára elengedhetetlenül szükséges a pedagógiai módszertani kultúra
fejlesztése.
3
1.3 Pedagógus képzések 2009/2010 tanévben
Továbbképzés típusa Továbbképzés fajtája Nevek
Vezetők képzése
Menedzsment-képzés I.(változásmenedzsment, projektmenedzsment)
Pesti LászlóCsonka István
Menedzsment-képzés II.(új oktatásszervezés az intézményben)
Pesti LászlóCsonka István
Kompetencia alapú oktatási programok
alkalmazását támogató képzés
Matematika kompetencia „B” kémia órán 10.
Ujlaki Anikó
„Szövegalkotás-szövegértés” kompetencia terület 9.
Császár JuditKozma Csaba
„Matematika” kompetencia terület9.
Boros IldikóDarázsné Margó
„Szociális, életviteli és környezeti” kompetenciák10.
Zsitnyánszki Andrea
Általános pedagógiai módszertani képzés I.
Új tanulásszervezési eljárások alkalmazása
Hicsóné K IbolyaCsászár JuditKozma CsabaBoros Ildikó
Darázsné K MargitZsitnyánszki AndreaCristian Marianna
Általános pedagógiai módszertani képzés II.
Kooperatív tanulás Császár JuditTanórai differenciálás heterogén csoportban
Darázsné Margó
Hatékony tanuló-megismerési technikák (tevékenységközpontú pedagógia)
Boros Ildikó
Tanulás tanulásaMocsári Anita
Professzionális tanári kommunikációKozma Csaba
Drámapedagógia Zsitnyánszki AndreaInfokommunikációs
technológiák oktatásban történő alkalmazását
támogató képzés
IKT alapú eszközök alkalmazása, módszertana
Hicsóné K Ibolya Császár JuditKozma CsabaBoros Ildikó
4
Darázsné K MargitZsitnyánszki AndreaCristian Marianna
SNI együttnevelési tréning
SNI tanulók együttnevelésében részt vevők képzése
Halászné G Mária
Tóthné K MariannMódszertani képzés
Általános pedagógiai módszertani képzés I.
Általános pedagógiai módszertani képzés II.
Tantestületi módszertani továbbképzés
Új tanulásszervezési eljárások
Komp.al.. okt. csom. alk. német
Tanórai differenciálás heterogén csoportban
Hatékony tanuló-megismerési technikák (tevékenységközpontú pedagógia)
Tanulás tanulása
Professzionális tanári kommunikáció
Drámapedagógia
Ujlaki AnikóBarta József
Székelyné JuditMocsári Anita
Keményné Á Orsolya
Ujlaki Anikó
Mocsári AnitaTóthné K Mariann
Cristian Marianna
Barta József
Székelyné K Judit
Mérés-értékelés Mérés – értékelésben részt vevők képzése
Darázsné K MargitCsonka István
Digitális tábla használata Digitális tábla, digitális tananyagok alkalmazása tanórákon. (IKT eszközök)
Csonka István,Ujlaki AnikóBarta József
Székelyné K Judit Tordayné Anikó
Keményné Á Orsolya Halászné G Mária
Barta AttilaMag Melinda
Molnár Aranka
A 2009/2010-es tanév folyamán a kompetenciaalapú oktatás új módszereinek elsajátítására 6
pedagógusunk vett részt 120 órás továbbképzésen. A következő tanévtől az itt tanult
módszerek multiplikációja is megkezdődik: terveink szerint a program végére 20 pedagógus
használja a továbbképzésben részt vettek által elsajátított technikákat.
5
1.4 Tárgyi feltételek
A 2008/2009-es tanév folyamán megtörtént intézményünk bővítéses rekonstrukciója. Ennek
eredményeként az oktatási környezet, a tárgyi feltételek jelentősen javultak.
A 2008/2009-es tanévben korszerű informatikai eszközök (interaktív táblák, projektorok,
laptopok, számítógépek) beszerzésére került sor.
2. Az iskolában
folyó nevelő-oktató
munka pedagógiai
alapelvei
6
Megnevezés Típus Db SpecifikációDigitális fényképező
Olympus SP-590 UZ 3
10 X optikai zoom, 10 megapixel felbontás,
Micro SD kártya 3 2 MB Digitális kamera SONY DCR-SR
75 3
Lamináló gép 330HD laminálógép 1 nagy
teljesítményű CD-s magnó
4
Kazetta és cd olvasására alkalmas hordozható
Erősítő Behringer PMP 2000
1
2x 350W teljesítményű 4 hangfal és 2-3 mikrofon kimenettel
Mikrofon Shure Beta 58 A
2
Frekvencia: 50Hz-16kHzImpadencia: 200 ohmÉrzékenység: -51,5 dBV/Pa (2,6mV)
Presenter Cordles 2Számítógép billentyűzet
Logitech 15 vezetékes
Számítógéphez egér
Logitech 49 Optikai vezetékes
Hangfal Voice-Kraft LK-692 2
Kétutas, 15” mély 450 W RMS, 900W zenei
2.1 Munkánkat a tanulók egész személyiségének fejlesztése, a polgári demokrácia
értékei hatják át, mert:
- a demokrácia értékrendjére építve, olyan demokratikus magatartás alapjait rakjuk le,
illetve olyan demokratikus magatartásra készítjük fel tanulóikat, amelyben az egyén
és a köz érdekei egyaránt megfelelő szerephez jutnak,
- különbségtétel nélkül biztosítjuk tanulóik számára az állami vizsgák letételéhez
szükséges elvárható felkészítés és felkészülés lehetőségét.
- minden ember számára nélkülözhetetlen általános műveltségnek azokat a szilárd
alapjait sajátíttatjuk el a közismereti és a szakmai képzés dialektikus egységében,
amelyekre biztonságosan építheti ismereteit a későbbiekben valamennyi tanulónk,
- mindezt pedig a belső értékeket középpontba állító személyközpontú neveléssel
tesszük.
2.2 Szakközépiskolai nevelés-oktatás céljai:
- érvényesítse a humánus értékeket, az európai közös értékrendet,
- közvetítse a nemzeti és az egyetemes kultúra alapértékeit,
- testileg és lelkileg egészséges, az emberi kapcsolatokban igényes felnőtteket
neveljen,
- törekedjen a fogyasztói kultúra fejlesztésére és a tudatos, kritikus fogyasztói
magatartás kialakítására,
- törekedjen a tájékozott és tudatos fogyasztóvá váláshoz szükséges ismeretek és tudás
elsajátítására, (fogyasztóvédelmi oktatás)
- a demokratikus elveket követő állampolgárokat neveljen, akik képesek a társadalmi,
gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez való alkalmazkodó
cselekvésre,
- nevelési, oktatási, képzési rendszerének követelményei igazodjanak a tanulók
adottságaihoz, fejlettségéhez,
- biztosítsa az eltérő adottságú és motivációjú tanulók számára az ismeretek
bővülésének, képességek és készségek fejlődésének lehetőségét,
- csökkentse a tanulási kudarcok mértékét és biztosítsa az iskola eredményes
befejezését,
- tekintsék a diákok sajátjuknak a nemzeti és az egyetemes emberi értékeket és követő
magatartásmintákat,
7
- váljanak nyitottá a diákok a különböző kultúrák iránt,
- váljanak alkalmassá a tanulók:
az önálló, felelős döntéseken alapuló, elsősorban a szakmai területen
folyamatosan fejlődő, megújuló alkotómunkára,
a termelési, szolgáltatási és más társadalmi értékteremtési folyamatok
alakítására,
a munkaerőpiac elvárásainak teljesítésére,
a felsőfokú tanulmányok megkezdésére,
- alakuljon ki a tanulókban az igény és a képesség az ismeretek önálló megszerzésére,
azok összefüggéseinek felismerésére, értelmezésére, hasznosítására, általánosítások
megtételére.
2.3 A kis lépések elve
A kompetenciaalapú programcsomagok, az egymásra épülő modulrendszerek alkalmazása
lehetővé teszi a folyamatosságot és a folytonosságot, számolva a tanulók különböző
ütemű mentális- és képességfejlődésével, az egyes képesség- és kompetenciaterületek
éveken át tartó fejlődési folyamatával. Célunk, hogy felkeltsük a diákban a készséget az
egész életen át tartó tanulásra, önművelésre, az önmagával szembeni igényesebb életre, a
széleskörűen használható általános műveltség megszerzésére, a közösségi-szociális
érzékenységre.
2.4 Gyermekközpontúság
Mindennapi munkánknak elsősorban a gyerekek fejlődését kell szolgálnia, ezért minden
tevékenységet annak rendelünk alá. Igyekszünk iskolánkban olyan légkört teremteni, ahol
tanulóink jól érzik magukat, és ahol képességeik kibontakoztatásának adottak az optimális
feltételek.
2.5 A pedagógusok, szülők, tanulók együttműködésének elve
A partnerközpontú működés elsődleges célja a partneri elégedettség szolgálata. Az iskola
és közvetlen partnereinek (pedagógusok, szülők, tanulók) harmonikus együttműködése a
hatékony működés záloga.
2.6 A tanulói személyiség egészének fejlesztése
8
Célunk, hogy minden tanulónk képes legyen arra, hogy tetteit céljainak rendelje alá, és
céljainak és érdeklődésének megfelelő egyéni tanulási utakat jelöljön ki. Reális
önismerete alapján legyen tisztában szellemi és fizikai erősségeivel és gyengeségeivel.
Legyen képes különböző távú célokat maga elé tűzni, a célhoz vezető utat tudja operatív
szakaszokra bontani. Az egész életen át tartó tanulás egyéni folyamatában tudja saját
tetteit és teljesítményét reflektív módon értékelni, képes legyen a megkezdett utak szükség
szerinti korrekciójára is, az érvek mérlegelésével tudjon jó döntéseket hozni.
Motiváló tanulási környezet kialakításával érhetjük el, hogy ideálisan alakuljon a
tanulóknak a tantárgyakhoz, a tanuláshoz, az iskolához való viszonya.
2.7 A folyamatos módszertani megújulás, a segítő tanári attitűd elve
A kompetenciaalapú oktatás alkalmazásával megújul tanáraink pedagógiai kultúrája. Az
oktatásunkban elterjed egy másfajta látásmód és attitűd: az alapkészségek, képességek
fejlesztésére nagyobb hangsúlyt helyező pedagógiai gyakorlat, az együttműködést,
tevékenységközpontúságot, problémamegoldást, kreativitást, általában véve a
kompetenciaalapúságot magáénak valló szakmai elkötelezettség. Előtérbe helyezzük a
heterogén összetételű csoportok együttes kezelésének módszereit, a differenciált
tanulásszervezési megoldásokat, a diákok közötti kooperáció mihamarabbi kialakítását,
kooperatív technikák alkalmazásával. Pedagógusaink szakmai kompetenciájának
gyarapodását mentori tevékenységek, módszertani továbbképzések, tréningek, szakmai
konzultációk, bemutató foglalkozások, műhelyfoglalkozások segítik.
2.8 Az esélyegyenlőség elve
Az akadálymentesített iskolánkban integráltan tanuló, sajátos nevelési igényű, ill.
hátránnyal élő diákjainknak is fontos a korszerű, versenyképes tudás megszerzése.
Iskolázottsági szintjük emelkedik, növekednek munkaerő-piaci esélyeik, társadalmi
integrációjuk. Ez egyben erősítheti a többségi társadalom toleranciáját.
2.9 Módszerek, eljárások
A kompetenciaterületek kiválasztása során figyelmet kell fordítani arra, hogy a kötelező
szövegértés-szövegalkotás, valamint matematika kompetenciaterület mellett a – gyermekek
igényeit, valamint a folyamatosan növekvő HH és HHH tanulók arányát figyelembe véve – a
szociális életviteli kompetenciaterület az, ami leginkább megfelel az intézmény céljainak. Az
intézmény műszaki jellegéből fakadóan a szakmai tárgyak alapja matematikai kompetenciára
9
épül, ami modellek alkalmazását igényli. (Képletek, struktúrák, táblázatok, grafikonok.). A
tanulóknak rendelkezniük kell azzal a képességgel, hogy követni tudják az érvek láncolatát,
alapvető matematikai elveket és folyamatokat alkalmazzanak a mindennapokban, és tudjanak
használni különböző segédeszközöket. A problémamegoldás és logikus gondolkodás
fejlesztése kiemelt szerepet játszik. Az általános pedagógiai módszertant, illetve az intézmény
céljait leginkább a kooperatív módszertan, a tanórai differenciálás heterogén csoportban, a
hatékony tanuló-megismerés technikák, tevékenységközpontú oktatás segíteni fogja.
2.10 Tanulási tevékenységek
Az eljárások a nevelő-oktató munka céljainak megvalósulását szolgáló, az alapelvek
figyelembevételével megfogalmazott általánosan és széles körben alkalmazott módszerek és
szervezési módok (például: új tanulásszervezési eljárások, tantárgytömbösítés,
tevékenykedtetésre épülő tanulásszervezés, előzetes tudás figyelembe vétele, projektoktatás.)
Ezeket a fenntarthatóság keretében (megfelelő mértékben kidolgozva, szervezeti
megoldásokkal alátámasztva és a nevelőtestület által közösen elfogadva 5 évig alkalmazzuk.
3. Tartalmi elemek konkrét megfogalmazása.
10
3.1 A kompetencia alapú oktatás bevezetésének céljai:
a sikeres munkaerő piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen
át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése,
kompetencia alapú oktatás elterjesztése.
A kompetencia-alapú oktatás megvalósításához illeszkedő módszertan
széleskörű megismerése, és megvalósítása,
a nevelőközösség módszertani kultúrájának fejlesztése,
a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott
fejlesztése
az esélyegyenlőség érvényesítése
újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetése
szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása
egyéni fejlesztési tervek készítése
digitális írástudás elterjesztése
3.2 A kompetencia alapú oktatás implementációja
11
A kompetencia alapú oktatáshoz kapcsolódó tevékenység rendszer, sikerkritériumok
meghatározása a kompetencia alapú oktatás elterjesztésére vonatkozóan:
Tevékenységek Kompetenciaterület Sikerkritériumok, elvárt
eredmények
Teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag
Szövegértés, szövegalkotás „A”(9.A, 2 tanulócsoport, 36 bevont diák, 2 bevont pedagógus)
Kompetenciamérés, érettségi eredményességének javulása
Teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag
Matematika „A”(9.A, 2 tanulócsoport 36 bevont diák, 2 bevont pedagógus)
Kompetenciamérés, érettségi eredményességének javulása
Egy választott kulcskompetencia területi programcsomag
Szociális, életviteli és környezeti kompetencia „C”( 10.C 2 tanulócsoport, 32 bevont diák, 1 bevont pedagógus)
Osztályfőnöki munka könnyítése
Egy választott kulcskompetencia területi programcsomag
Matematika „B” Matematika a kémiaórán(10.A 2 tanulócsoport, 34 bevont diák, 1 bevont pedagógus)
Tantárgyközi anyagok sikeresebb elsajátítása
Tantárgytömbösített oktatás a szakrendszerű oktatásban
Természettudományok, informatika, idegen nyelv(9.A, 9.C, 10.A, 10.C 8 tanulócsoport 120 bevont diák, 5 bevont pedagógus)
5-10-15 % tanórai lefedettség fokozatos elérése
Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása
Szövegértés; szövegalkotás Kompetenciamérés, érettségi eredményessége
Digitális tartalmak, taneszközök használata
Természettudományok, társadalomtudományok informatika, idegen nyelv
25 % tanórai lefedettség elérése
A hátrányos helyzetű és SNI tanulók esélyegyenlőségének javítása
Természettudományok, társadalomtudományok informatika, idegen nyelv
Sikeres integrációIntézmények közti átjárhatóság biztosítása
Új módszerek intézményi alkalmazása, elterjesztése
Belső képzések, műhelymunkák
Több bevont kolléga készségszinten alkalmazza
Önálló intézményi innováció megvalósítása
Tananyagfejlesztés (szövegértés, szövegalkotás, matematika)
Jó gyakorlattá fejlesztés
Jó gyakorlatok átvétele 1. Szociális kompetencia (FAMTA, tanulói laptop) 2. Matematika tehetséggondozás (8.-os levelezős matematika verseny, illetve felvételi előkészítő)
Hosszú távon használható
12
Három hetet meghaladó projekt megtervezés
Természettudományok, társadalomtudományok informatika, idegen nyelv(Környezetvédelem)
Projektmódszerek alkalmazása, tanulók képességeinek fejlesztése
Témahét megtervezése Természettudományok, társadalomtudományok informatika, idegen nyelv(Természettudományok, és a műszaki élet kapcsolata)
Projektmódszerek alkalmazása, tanulók képességeinek fejlesztése
Moduláris oktatási program megtervezése
Szociális, életviteli és környezeti kompetencia (Karrier)
Sikeres továbbtanulás, karrierépítés
3.3 A pedagógiai mérési, értékelési rendszer
Alkalmazzuk a formatív, szummatív és diagnosztikus értékelést, kiaknázzuk az értékelési
rendszerek közötti különbségek előnyeit. A mérés eredményeit az érintett munkaközösségek
(magyar nyelv és irodalom, matematika) elemzik, és az eredményeket figyelembe véve
tervezik és alakítják az éves munkatervüket.
Bemeneti: 9. évfolyamon magyar nyelvből és matematikából
szervezünk mérést. A munkaközösségek egységes mérőeszközt készítenek a 8.-os
felvételi követelményrendszer figyelembe vételével.
Országos kompetenciamérés: Az iskolában folyó pedagógiai
tevékenységet országos mérés alapján értékeljük. A fenntartó minden évben megküldi
a matematika, és szövegértés, szövegalkotás kompetenciamérés eredményeit.
Érettségi tárgyak vizsgái: Az érettségi tárgyakat kiemelten kezeli a
tantestület, a negyedik év folyamán a tantárgy jellegétől függően szóbeli vagy írásbeli
formában felkészítő, összefoglaló jellegű vizsgát tartunk. A munkaközösségek
egységes mérőeszközt készítenek az érettségi követelményrendszer figyelembe
vételével.
A tervezett kompetencia-területek bevezetésével mindenképpen javítható lesz az országos
kompetenciamérésen elért eredmény. A pedagógusok a továbbképzéseken elsajátított
kompetenciák birtokában még inkább alkalmasak lesznek a lemorzsolódás kockázatában
érintett tanulók mentorálására, egyéni fejlesztési terv alkalmazására, s a kommunikáció és
együttműködés hatékonyságának növelésére a szülőkkel és segítő szolgáltatásokkal,
társadalmi partnerekkel.
13
3.4 A kompetencia alapú oktatás implementációjának célrendszere, a fenntarthatóság
ütemezése.
Célok, indikátormutatók Implementációéve
Fenntarthatóság2009/2010 2010/2011 2011/2012 2012/2013 2013/2014 2014/2015
Teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag
+ + + + + +
Egy választott kulcskompetencia területi programcsomag
+ + + + + +
Tantárgytömbösített oktatás a szakrendszerű oktatásban
5 10 15 15 15 15
Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása
+ + + + + +
Digitális tartalmak, taneszközök használata
25 25 25 25 25 25
A hátrányos helyzetű és SNI tanulók esélyegyenlőségének javítása
+ + + + + +
Új módszerek intézményi alkalmazása, elterjesztése,
+ + + + + +
Önálló intézményi innováció megvalósítása, jó gyakorlatok készítése
+ + + + + +
Jó gyakorlatok átvétele +
Ezek értelmében, nevelési-oktatási eszközeinkben kiemelt szerepet kapnak:
kulcskompetenciák fejlesztését támogató programcsomagok alkalmazása tantárgytömbösített oktatás a szakrendszerű oktatásban (2009/2010-ben
minimum 5 %, utána 10%, 2011/2012-re 15 % arányban) műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása projektmódszer, témahét, kooperatív technikák alkalmazása digitális tartalmak, taneszközök használata (implementációba bevont tanórák
30 %-ában) új módszerek intézményi alkalmazása, elterjesztése önálló intézményi innováció megvalósítása jó gyakorlatok átvétele.
A tantárgytömbösítés során adott napokon, egymást követő 2-3 tanórán, óraszám koncentrálással szervezzük meg az oktatást az adott tanév munkarendjébe foglalva. A bevont tantárgyak, műveltségterületek órái válthatják egymást. A megvalósítás pedagógiai elemei:
A tantárgytömbösítésbe bevont tantárgyak kiválasztása A tantárgyi bontás nélküli műveltségterület kiválasztása
14
A kiválasztott szervezeti formák összhangjának megteremtése A humán erőforrás (diák, tanár) felmérése, fejlesztése A tananyag kialakítása, tanmenet módosítása Órarend megalkotása Értékelés, visszacsatolás, korrekció
A műveltségterület tantárgyi bontás nélküli tanítása során a tantárgyi keretek helyett műveltségi területeken belül fogalmazódnak meg a követelmények, ezzel is hangsúlyozva a világ megismerésének komplexitását. A helyi tanterv tartalmazza a műveltségterület tartalmi és értékelési elemeit. További intézményi lehetőségeink a NAT alapján:
Magyar nyelv és irodalom- Szövegértés, szövegalkotás
A moduláris oktatási program során évente egy témát dolgozunk fel. A modulárisan építkező tananyag elrendezés az iskola tanórai kereteit túllépve felkínálja a tanórán kívüli tevékenységeket, az élet különböző területén hasznosítható alkalmazást, a közvetlen gyakorlati kipróbálást.A 2009/2010-es tanévben a Karrierépítés témáját dolgozzuk fel a 10. évfolyamon egy tanulócsoportban. További témalehetőségek:
egészséges életmód demokráciára nevelés érzelmi-erkölcsi nevelés stb.
A 3 hetet meghaladó projektoktatást tanévenként egy alkalommal szervezzük meg az adott tanév munkarendjébe foglalva. A téma kiválasztásában szerepet kapnak az osztályok tanulói. A témát egyes tanórákon és tanórán kívül dolgozzák fel a tanulók. A megvalósított projekteket bemutató tanítási nap teljes ideje és felépítése a projekttémára összpontosul. A feladat nem egyszerűen a probléma megoldása vagy megválasztása, hanem a lehető legtöbb vonatkozásnak és összefüggésnek a feltárása, amely a való világban az adott problémához organikusan kapcsolódik.A 2009/2010-es tanévben a Természetvédelem témáját dolgozzuk fel a 9-12. évfolyamon.
A témahéten az adott tárgykört egy-egy tanulócsoport diákjai három-öt tanítási napon iskolai és iskolán kívüli helyszíneken, rugalmas időkeretek között, változatos tevékenységtípusok és sokszínű módszertani eszközök segítségével dolgozzák fel az adott tanév munkarendjébe foglalva. A témahetek egy-egy kulcstéma integrált, a kereszttantervi szempontokat érvényesítő feldolgozására alkalmasak. Ilyenek lehetnek például:
városi-ökológiai téma, környezettudatos gondolkodás honismeret történelmi korok (lovagkor; a nagyföldrajzi felfedezések stb.) antik tudomány, vallás, művészet vállalkozási kompetenciák egész életen át tartó tanulás idegen nyelvi hét stb.
A 2009/2010-es tanévben a Természettudományok és műszaki élet kapcsolata témáját dolgozzuk fel a 9-12. évfolyamon.
15
A kompetencia alapú oktatás bevezetése és gyakorlata az ehhez a folyamathoz illeszkedő Helyi tanterv tantárgyi rendszerén alapul. A tanterv megvalósításához szükséges eszközök, és felszerelések jegyzéke tartalmazza a kompetencia alapú oktatás minimum tárgyi feltételeit.
A tanulásszervezés alapmódszerei:
tanári magyarázat (frontális tanítás): beszélgetés, kérdezve kifejtés, előadás, szemléltetés
munkáltatás (egyéni, de nem önálló): variációs módszer, házi feladat individuális (egyéni és önálló tanulás): egyéni feladatok.
A tanulásszervezés további módszerei: páros munka, csoportmunka játék, vita, kutató-felfedező módszer kooperatív technikák, projekt módszer, drámapedagógia
Az IKT-eszközök, a digitális pedagógiai módszertan alkalmazásának köre
tantárgyi ismeretek bővítése, rendszerezése IKT eszközök készségszintű alkalmazásának folyamatos fejlesztése szociális kompetenciák fejlesztése a konstruktív munkaformák alkalmazásával differenciálás megvalósításának eszköze (mennyiségi, minőségi, ill.
követelmény szint szerinti differenciálás)
3.5 A kompetenciaalapú oktatás fokozatos bevezetése (elterjesztése),
fenntarthatóságának biztosítása
Külső és belső továbbképzések biztosítása a kompetenciaalapú oktatás céljának,
tartalmának megismertetése szempontjából
3.6 Személyiségfejlesztés; a képességek, készségek fejlesztésének előtérbe helyezése
A képességek kialakulásának, fejlődésének, a fogalmak épülésének tapasztalati
megalapozottsága. A szemléletesség elvének érvényesítése.
Az egyenlő esélyek, egyenlő bánásmód elve alapján a különböző okok folytán
fellépő– szociális, mentális, etnikai, vallási vagy nemek közötti különbségeken
alapuló – hátrányokkal élő tanulók integrációja.
3.7 A lexikális ismeretek túlsúlya helyett az intelligens tanulás technikáit, készségét, a
tudás megújításának folyamatos képességét fejlesztjük diákjainkban.
A frontális oktatás túlsúlyát csökkentő, az egyéni különbségek figyelembevételére
alkalmas differenciált tanulásirányítási módok és haladási tempó alkalmazása.
3.8 A tanulói motiváltság növelése
16
Az együttműködést, tevékenységközpontúságot, problémamegoldást, kreativitást,
általában véve a kompetenciaalapúságot magáénak valló szakmai elkötelezettség.
3.9 A pedagógusok módszertani kultúrájának megújítása
A tantárgyi széttagoltság csökkentése, tantárgyi koncentráció erősítése.
A tanári szerep átértékelése, a tanári verbalitás túlsúlyának megszüntetése.
A változás iránt elkötelezett pedagógusok módszertani kultúrájának további
fejlesztése
Egy másfajta látásmód és attitűd: az alapkészségek, -képességek fejlesztésére
nagyobb hangsúlyt helyező pedagógiai gyakorlat bevezetése
3.7 Felkészítés az élethosszig tartó tanulásra
A tananyag feldolgozása úgy történik, hogy az ismeretek elsajátítása mellett
szolgálja az önálló ismeretszerzéshez szükséges egyéni tanulási módszerek
kialakítását és az önértékelés fejlesztését.
3.10 A partneri igény-és elégedettségmérés eredményeinek hasznosítása és a fejlesztő
tevékenység megismertetése partnereinkkel
Partnereink igényeinek és elégedettségének folyamatos mérése.
Az iskolában folyó fejlesztő tevékenységeknek, azok eredményeinek
nyilvánosságra hozatala, (pl. az iskola honlapján).
4. A Támop 3.1.4 projekt fenntartását támogató fejlesztési alapelvek
17
Tantervi fejlesztéseink elsősorban a gyerekek fejlődésének érdekét szolgálják, így minden
tevékenységet annak kell alárendelni, azt kell figyelembe venni, hogy azok miként hatnak a
tanulókra, gyermekekre. Ennek a szemléletnek az érvényesülése meghatározza a tananyag
kiválasztást és elrendezést is.
4.1 Gyakorlatközpontúság és alkalmazható tudás
A pedagógiai munkánk során prioritást kap az a szemlélet, hogy a tanulók a tanulási folyamat
során minél önállóbban és a lehetőségek szerint a valós környezetben szerezzék meg a
mindennapi életben, a közvetlen természeti és társadalmi környezetben megismerhető
tudáselemeket. Hasznosítható, a folyton változó társadalmi környezet igényeinek megfelelő
ismereteket kell a műveltségi területnek közvetítenie, és az azzal kapcsolatos tudást kell
átadnia. Ehhez szükséges, hogy a műveltségterületek ismeretanyagát bizonyos szintig
tantárgyi bontás nélküli oktatás keretében sajátítsák el a tanulók. A műveltségterületek
meghatározása a helyi tantervben történik.
4.2 A tudás- és a képességfejlesztés helyes arányának megtalálása
Képességet fejleszteni ismeretek nélkül nem lehet, ezért a műveltségterületi fejlesztésben
mindkettőnek megfelelő teret kell biztosítani. A tudásfejlesztésnek nagyobb hagyományai
vannak, módszertana kidolgozottabb.
A képességfejlesztésre kiemelt figyelmet kell fordítani. Az iskolai tantervi programok,
modulok kidolgozásakor arra kell törekedni, hogy a képességfejlesztési módszerek a hozzájuk
kapcsolódó tartalmi lehetőségekkel együtt kerüljenek alkalmazásra a kompetencia alapú
oktatási gyakorlat kiterjesztése során is. (Országos kompetenciamérések, helyi mérések
trendvizsgálata, intézményi és egyéni fejlesztési terv készítése).
4.3 Képesség- és személyiségfejlesztés
18
A programfejlesztés során az értelmi képességek fejlesztése mellett kiemelt fontosságúként
kezeljük a tanulói személyiség egészének fejlődését szolgáló tevékenységterületeket: a
szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztését, a társadalmi érzékenység, a nyitott,
befogadó és empatikus személyiség kialakítását, a társas aktivitást.
4.4 Új típusú tanári attitűd
Olyan tanulási programokat vezetünk be és dolgozunk ki, amelyek nem előadó tanárt
igényelnek, hanem a tanulási folyamatot irányító, segítő, támogató és innovatív pedagógust.
Ebben meghatározóak a konstruktivista és konnektivista tanuláselméletek.
4.5 Tevékenységközpontú tanítási-tanulási gyakorlat megvalósítása
Olyan tanulási programokat kell alkalmazni, amelyek során - az életkori sajátosságoknak
megfelelő szinten - élményszerű helyzetek teremtésével a tanulók tapasztalatokat szereznek,
maguk fedezik fel a környezeti elemek közötti kapcsolatokat és összefüggéseket, azokból
következtetéseket vonnak le, korábbi tapasztalataikat, ismereteiket és készségeiket
alkalmazzák.
Lehetőséget kell teremteni arra, hogy a tanulók megfogalmazzák egyéni és csoportosan
kialakított véleményeiket, azokat meg tudják vitatni, érvekkel alátámasztani és meg tudják
védeni.
Új tanulásszervezési eljárások, új módszertani ismeretek bevezetése az intézményben, a
beiskolázási terv újragondolása.
4.6 Differenciált fejlesztés és esélyegyenlőség
Differenciált tanulásszervezési módszercsomagokat a kompetencia programtanterv alapján
szükséges adaptálni és alkalmazni, amelyek lehetővé teszik a tanulók személyi
szükségleteinek, tudásának, képességeinek, érdeklődésének és érdekeltségének megfelelő
fejlesztést.
Alkalmazni szükséges a heterogén összetételű csoportok együttes kezelésének módszereit.
Ugyanakkor törekedni kell arra, hogy a tanulókban kialakuljon az igény arra, hogy - egyéni
19
képességeik, lehetőségeik figyelembevételével - egész életük során képezzék magukat,
bővítsék ismereteiket.
4.7 Fokozatosság és folyamatosság
Előnyben részesülnek azok a programok, modulrendszerek, amelyek egymásra épülnek,
amelyek a folyamatosságot, a folytonosságot teremtik meg az oktatásban és nevelésben. A
sulinovaadatbank illetve educatio oldalon elérhető programtantervek adaptálásakor előnyben
részesítjük azokat, amelyek a tanulók különböző ütemű képességfejlődésével, az egyes
képesség- és kompetenciaterületek éveken át tartó fejlődési folyamatával az intézmény tanulói
összetétele alapján számolnak.
4.8 Valóságos tanulási környezet
Az ismeretszerzés a hagyományosnál nagyobb mértékben épül a valóságra, annak közvetlen
és közvetett megtapasztalására, megfigyelésére és vizsgálatára. (fejlesztési innovációs
tevékenységek, önálló intézményi innováció)
A tanulás hozzásegíti a tanulókat ahhoz, hogy kedvező kapcsolatuk alakuljon ki a
környezettel. A tartalmakat és a megközelítéseket úgy kell megválasztani, hogy a tanulási
helyzeteket az iskolán kívüli munkán is megtapasztalják
4.9 Célok, feladatok megvalósítását támogató eszközök, eljárások, módszertani elemek:
Fejlesztjük diákjaink megismerési képességeit.
Kialakítjuk és fejlesztjük a kooperatív tanulási formákat.
Megismertetjük diákjainkat az információszerzés, szelektálás és feldolgozás
módszereivel.
Alkalmazzuk a számítógéppel való együtt tanulás módszereit, elősegítjük az
interaktív táblák használatának elterjesztését.
Fejlesztjük a tanórákon használt vizuális és kommunikációs formákat.
Fejlesztjük diákjaink digitális írástudását.
Tanóráinkon bevezetjük a differenciált oktatási formákat, lehetővé tesszük a
heterogén csoporton belüli fejlesztő munka kialakítását.
20
Alkalmazzuk a drámapedagógia eszközeit a tanórák színesebbé, a tananyag
gyermekközpontúbbá tételéhez.
Hatékony tanuló-megismerési és -segítő technikákat vezetünk be és terjesztünk
intézményünkben.
Kialakítjuk a számítógép-használattal kapcsolatos szokásokat.
Figyelembe vesszük a tevékenység-központú pedagógiák nyújtotta fejlesztési
lehetőségeket.
Egyéni foglalkozásainkon elfogadtatjuk és alkalmazzuk az egyénre szabott
tanulásszervezést.
Segítjük diákjainkat a versenyeken való sikeres részvételben.
Alkalmazzuk a formatív, szummatív és diagnosztikus értékelést, kiaknázzuk az
értékelési rendszerek közötti különbségek előnyeit.
Pedagógusainkban kialakítjuk az igényt a tanulók aktív részvételén alapuló
óravezetés alkalmazására.
Tanáraink elsajátítják a digitális tananyagfejlesztés képességét.
Tanáraink jártasságot szereznek az SDT-rendszer kezelésében, az SDT-n
elhelyezett tananyagok keresésében.
Kezdeményezzük pedagógusaink számára az attitűdváltást segítő programokon
való részvételt.
5. Kiemelt nevelési területek
5.1. Személyiségfejlesztés
21
Célunk a teljes személyiség fejlődésének messzemenő figyelembevétele, ennek érdekében
fejlesztjük:
diákjaink együttműködési kompetenciáit,
ön- és társismeretüket az ön- és csoportértékelés folyamatos alkalmazásával,
a kooperációra való tanulói magatartást, a tolerancia és a másság elfogadását,
a tehetséges vagy fejlesztésre szoruló tanulók egyéni képességeit a differenciálás
eszközével, az egyéni sikerélmény elérésével,
az önálló ismeretszerzéshez szükséges egyéni módszerek, technikák kialakítását,
diákjaink környezettudatos magatartását,
5.2 Közösségfejlesztés
Célunk az egymásért felelősséget vállalni tudó közösség kialakítása, ennek érdekében:
fejlesztjük a diákcsoportokon belüli és azok közötti együttműködést,
kialakítjuk az egymás segítésének elvét, az egymástól való tanulás lehetőségének
elfogadását,
segítjük a diáktársak, a másik elfogadásának érvényesülését,
fejlesztjük diákjaink társismeretét a csoportértékelés folyamatos alkalmazásával.
5.3 A szülők, a tanulók az iskola és a pedagógusok együttműködésének formái
Az iskola közvetlen partnerei a pedagógusok, a szülők és a diákok közössége. A velük való
kommunikáció minősége az iskola hatékonyságának egyik alapfeltétele. A 2009/2010-es
tanévtől bevezetett kompetenciaalapú oktatás szükségességéről, céljairól és eredményeiről
nem csupán törvényi kötelezettségünknek eleget téve, hanem belső meggyőződésünkből
fakadóan tájékoztatjuk partnereinket. A program minden résztvevőjének elfogadó, támogató
hozzáállása szükséges annak sikeréhez.
5.4 Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának
elvei
A kiválasztásban fontos szempont, hogy olyan tankönyvek, taneszközök segítsék a tanulást,
amelyek lehetővé teszik a csoportmunkára nevelést, a tanuló egyéni fejlődését, önálló tanulási
készségeinek kialakítását.
22
6. A javasolt fejlesztés várható hatásai
Az új módszerek, munkaformák megismerésével korszerűsödik a pedagógusok
módszertani kultúrája, ezek gyakorlati alkalmazásával hatékonyabbá válik a nevelő-
fejlesztő munka. A kompetencia fejlesztés egységes értelmezése, elfogadása,
megvalósítása lehet a záloga az intézményfokok közötti átmenetek zökkenőmentessé
tételének, valamint a gyermeki fejlődés végigkísérésének.
Az iskolán kívüli tevékenységek (ünnepségek, családi, közösségi programok,
környezettudatos magatartást erősítő programok, múzeumpedagógia) során erősíthetik
elsősorban a családokkal való partneri együttműködést, s ily módon is részesévé válnak
pedagógiai célkitűzéseink megvalósításának.
A tanácsadók segítségének igénybevételével az elméleti és a gyakorlati munka teljes
körű összehangolása megtörténhet, s a hagyományostól eltérő oktatásszervezési módok
(pl. projektmódszer) elsajátítását valósíthatják meg.
A kompetenciafejlesztő programcsomag nevelési eszközeinek beszerzésével
megteremtik a kompetencia alapú nevelés tárgyi feltételrendszerének alapját.
A jó gyakorlat átvételével gazdagítják szakmai eszköztárukat, s az egymástól tanulás
során kibővül szakmai kapcsolatrendszerük is.
Önálló fejlesztési, innovációs tevékenységük során jól működő saját gyakorlatokat
tudnak létrehozni, saját magunk és mások számára is értékes pedagógiai tartalmat
hozhatnak létre.
Fejlődnek kollegáik kompetenciái a módszertani kultúraváltás, a saját innováció
kidolgozásában, valamint a horizontális tanulás során.
A szociális életviteli kompetenciaterület választásával olyan attitűdök és készségek
kialakítására kerülhet sor, amelyek egyaránt alapját képezik az egyén belső, személyes
harmóniájának és társadalmi beilleszkedésének. E terület lényeges attitűdelemei az
önbizalom, az öntudatos és környezetért is felelős magatartás, a világgal szembeni pozitív
beállítódás, a tolerancia és az őszinte kommunikáció, az értelmes kockázat vállalásának
bátorsága. A kapcsolódó képességcsoport legfontosabb összetevői az egyén szintjén a
reális énkép kialakításának képessége, a frusztráció elviselése, a reális egyéni célok
kitűzésének és követésének képessége, a szabályok és vágyak összehangolásának
képessége, a cselekvési alternatívák meglátásának képessége, a döntési képesség,
kezdeményezőkészség, az akaraterő, a kitartás. A társas viselkedés terén pedig az empátia,
23
a kommunikációs és kooperációs képesség, a vitázó és érvelő képesség, a konfliktustűrő-,
kezelő-, megoldó képesség.
6.1 Integráció megvalósítása: A tervezett tevékenységek hatása az SNI gyermekek
nevelésére.
A gyermekek a befogadó környezetnek köszönhetően könnyen beilleszkednek a
közösségbe, a közösség aktív tagjaivá válnak.
Az SNI képzésen résztvevő pedagógus a módszertani ismereteit továbbítani tudja a
tantestület felé.
A differenciált fejlesztés következtében hátrányaik csökkennek.
A hatékony tanulásszervezési módok az SNI gyermekek tudásszintjét, kooperatív
készségét is fejlesztik.
Az egyéni érési ütemnek és képességnek megfelelően alkalmassá válnak a
továbbhaladásra.
Az állapotuknak, szükségleteiknek adekvát módszer megválasztása lehetővé teszi az
esélyteremtést, amelyre a szemléletében változó, tudásában gazdagodó kollega a képzések
eredményeképpen válik alkalmassá
Erősíti az alábbi célok elérését: a társadalmi beilleszkedés érdekében elsődleges
feladat a társas kapcsolatok fejlesztése, a konfliktuskerülő és - feloldó magatartás
erősítése, felkészítés a családi szerepekre, az önálló életvezetésre. A szabályok, normák
elfogadása is hozzátartozik a korrektív célú fejlesztéshez. A kognitív képességek
fejlesztésében a verbális szint megerősítése kerül előtérbe, a műveletek,
feladatmegoldások menetének értelmezése, a szabályok alkalmazása, analóg feladatokra,
ok-okozati összefüggések keresése, a rendszerezési, a kommunikációs képesség
fejlesztése, a történelmi időben való tájékozódó képesség megerősítése. Törekvés a
kulturális, szociális hátrányok felszámolására, a kortárscsoportba történő visszavezetésre,
beilleszkedésre.
A kompetencia alapú programcsomagok alkalmasak arra, hogy tanulóik az iskolában
éljék meg, illetve kapják meg:
sikerélményeiket;
saját magukban való hitüket;
létezésre, tanulásra, munkára való alkalmasságuk önbizalmát.
24
Így képesek lesznek szert tenni kellő önbecsülésre, önértékelésre, hozzásegítve magukat
megfelelő értékképzetekhez és a reményteli jövőkép kialakulásához az iskola befejezéséig,
illetve felnőtt létükben.
6.2 A tervezett fejlesztés hogyan járul hozzá a magasabb szintű szakmai eredmények
eléréséhez
Az iskolában továbbfejlesztett kulcskompetenciák nagymértékben szolgálják
felnőttkorban a munkaerő piacon történő elhelyezkedést (ú.n.: problémamegoldó
gondolkodás, együttműködési készség, konfliktuskezelési készség, jó kommunikációs
készség, egyezkedés, érvelés, vita, kulturált viselkedés elsajátítása stb.)
A kooperatív módszer a közösség tagjai közötti kooperáció eredményeként létrejövő
konszenzus elérésére tanítja meg a gyermeket, de a pedagógusokat is. A kooperatív
tanulást tartalmazó egyének a konszenzusra törekvő szemléletet átviszik az élet más
területeire is. „A kooperatív életszemlélet kölcsönös tiszteletre alapozott együttműködést
és a közösség minden tagjának egyéni teljesítményét előtérbe állító szemléletet jelent.”
A szociális életviteli kompetenciaterület választásával olyan attitűdök és készségek
kialakítására kerülhet sor a tanulók számára, amelyek egyaránt alapját képezik az egyén
belső, személyes harmóniájának és társadalmi beilleszkedésének. E terület lényeges
attitűdelemei az önbizalom, az öntudatos és környezetért is felelős magatartás, a világgal
szembeni pozitív beállítódás, a tolerancia és az őszinte kommunikáció, az értelmes
kockázat vállalásának bátorsága. A kapcsolódó képességcsoport legfontosabb összetevői
az egyén szintjén a reális énkép kialakításának képessége, a frusztráció elviselése, a reális
egyéni célok kitűzésének és követésének képessége, a szabályok és vágyak
összehangolásának képessége, a cselekvési alternatívák meglátásának képessége, a döntési
képesség, kezdeményezőkészség, az akaraterő, a kitartás. A társas viselkedés terén pedig
az empátia, a kommunikációs és kooperációs képesség, a vitázó és érvelő képesség, a
konfliktustűrő-, kezelő-, megoldó képesség. Ezek nagymértékben hozzájárulnak a
munkaerő-piaci szempontból releváns kompetenciáik erősítéséhez.
25