szuperlatÍvuszokkids.guinnessworldrecords.com/images/086_087_b4... · hajó 399 m a mærsk triple...

Page 1

1–5

0 m

50

m–5

km

5–2

00

km

> 2

00

km

An

tho

ny

Vic

tor

(IN

D)

fülk

agyl

óján

ak k

özep

ébő

l ál

l ki a

leg

ho

ssza

bb

sz

őrs

zál:

18,1

cm

-es.

Eg

y 3

,2 c

m h

ossz

ú fo

gat

tá

volít

ott

el L

oo H

ui J

ing

(S

GP

) szá

jáb

ól d

r. N

g

Lay

Ch

oo a

szi

ng

apú

ri

Eli

fog

ásza

ti r

end

elő

ben

2

00

9. á

pri

lis 6

-án

.

Fü

lsző

r18

,1 c

m

Kih

úzo

tt e

mb

eri

fo

g3

,2 c

m

Nic

k S

toeb

erl (

US

A) k

inyú

jto

tt

nye

lve

a zá

rt f

első

ajk

átó

l a

he g

yéig

10

,1 c

m-e

s. A

mér

ést

a ka

lifo

rnia

i Sal

inas

ban

vég

ezté

k

20

12. n

ovem

ber

27-

én.

Ny

elv

10

,1 c

m

1 cm

–1 m

A l

egh

ossz

abb...

SZUPERLATÍVUSZOK

Gya

kran

elő

ford

ul, h

ogy

a vi

lágu

nk e

gyes

jele

nség

eive

l kap

csol

atos

elk

épze

­lé

sein

k té

vesn

ek b

izon

yuln

ak. E

lhin

néd

péld

ául,

hogy

a v

ilág

leg

hoss

zab

b

álla

ta e

gy f

éreg

? Le

hets

éges

, hog

y eg

y va

súti

sze

relv

ény

nehe

zebb

legy

en

800

 kék

bál

náná

l? V

agy

hogy

tén

yleg

vol

t ol

yan

közl

eked

ési d

ugó,

am

ely

18 m

illió

aut

ót é

rint

ett?

Mos

t m

egtu

dhat

od!

Har

ry H

urle

y ül

tett

e az

t a

spár

gab

abot

(Vig

na

un

guic

ula

ta s

esqu

iped

alis

), am

elyn

ek a

hos

sza

az

1997

. 09.

13

-án

az É

szak

-kar

olin

ai M

ezőg

azd

aság

i V

ásár

on v

égze

tt m

érés

alk

alm

ával

1,3

m v

olt.

Bab

1,3

m

Xie

Qiu

pin

g (C

HN

) 19

73-b

an, 1

3 év

e-se

n k

ezd

te n

öves

zten

i a h

aját

. A

z u

tols

ó, 2

00

4. m

áju

s 8

-án

vég

zett

m

érés

alk

alm

ával

5,6

27

m h

oss

zún

ak

biz

on

yult

.

Haj

(n

ői)

5,6

27

mH

al7,

6 m

A v

ilág

min

den

rés

zén

meg

talá

lhat

ó a

cso

nto

s

hal

ak o

sztá

lyáb

a ta

rtoz

ó le

gn

agyo

bb

hal

, az

óri

ás

szíjh

al (R

ega

lecu

s g

lesn

e). 1

88

5 kö

rül h

alás

zok

eg

y 7,

6 m

ho

sszú

és

272

kg

-os

pél

dán

yt

fog

tak

ki

a m

ain

e-i P

emaq

uid

Po

int

(US

A) k

özel

ében

. 196

3.

júliu

s 18

-án

a S

and

y H

oo

k Te

ng

eri L

abo

rató

riu

m

kuta

tócs

op

ort

ja e

gy

más

ik s

zíjh

alat

fig

yelt

meg

a

New

Jer

sey-

bel

i Asb

ury

Par

k (U

SA

) par

tjai

- n

ál a

víz

ben

, en

nek

hos

szát

15

,2 m

éter

re b

ecsü

lték

.

Kéz

körm

ök (á

tlag

os h

ossz

) 9

8,5

cm

Mel

vin

Boo

the

(US

A)

kézk

örm

ein

ek á

tlag

os

hos

szú

ság

a a

200

9. m

áju

s 3

0-á

n, T

royb

an (M

ich

igan

, U

SA

) vég

zett

mér

ésko

r 98

,5 c

m v

olt.

Mel

vin

sajn

os

200

9 d

ecem

ber

ében

el

hu

nyt.

Min

den

idő

k le

gh

ossz

abb

kézk

örm

ei

(átl

agos

hos

szú

ság

, nők

) az

amer

ikai

Lee

Red

mon

dn

ak

volt

: a 2

00

8. f

ebru

ár 2

3-

án, a

Lo

show

dei

rec

ord

mad

rid

i fel

véte

lén

elvé

gze

tt

mér

ésko

r átl

agos

hos

szu

k el

érte

a 8

6,5

cen

tim

éter

t.

Kíg

yó

10 m

A k

ocká

s p

iton

(Pyt

hon

re

ticu

latu

s) D

élke

let-

Ázs

iáb

an,

Ind

onéz

ia é

s a

Fülö

p-s

zig

etek

te

rüle

tén

hon

os, h

ossz

a p

edig

g

yakr

an m

egh

alad

ja a

625

m

éter

t. A

z ed

dig

fel

jeg

yzet

t le

gn

agyo

bb

pél

dán

y 10

mét

eres

vo

lt; C

eleb

es (m

ai n

evén

S

ula

wes

i, In

don

ézia

) szi

get

én

lőtt

ék le

19

12-b

en.

Ho

t d

og

20

3,8

m

20

11. 0

7. 1

5-é

n a

par

agu

ayi M

aria

no

Roq

ue

Alo

nsó

ban

ren

dez

ett

Exp

ofer

ia 2

011

alk

alm

ával

a

Nov

ex S

. A. (

Par

agu

ay) e

gy

reko

rdm

éret

ű,

20

3,8

m h

ossz

ú h

ot d

ogot

kés

zíte

tt e

l.

Az

óri

ás z

sin

órf

éreg

(Li

neu

s lo

ng

issi

mu

s) a

z É

szak

i-te

ng

er

seké

lyeb

b r

észe

in é

l. 18

64

-ben

a fi

fe-i

St.

An

dre

ws-

nál

(U

K)

a vi

har

eg

y le

gal

ább

55

m-e

s –

ho

ssza

bb

, min

t eg

y o

limp

iai

úsz

óm

eden

ce –

pél

dán

yt

vete

tt a

par

tra.

Áll

at5

5 m

Haj

ó3

99

m

A M

ærs

k Tr

iple

E c

lass

(DN

K) k

onté

ner

szál

lító

haj

ók

hos

szú

ság

a 3

99

m, v

agyi

s tö

bb

min

t öt

és

féls

zer

hos

szab

bak

eg

y B

oein

g 74

7-es

nél

. A s

oroz

at e

lső

dar

abjá

t a

The

MV

Mæ

rsk

Mc-

Kin

ney

Mø

ller

20

13. f

ebru

ár 2

4-é

n

boc

sáto

tták

víz

re a

Dae

woo

Sh

ipb

uild

ing

& M

arin

e E

ng

inee

rin

g ok

pói

(Dél

-Kor

ea) k

iköt

őjéb

en.

Az

oros

z M

nog

o M

ebel

i kés

zíte

tte

azt

az 1

00

0,6

1 m

h

ossz

ú ka

nap

ét, a

mel

yet

Sza

rato

v vá

rosá

ban

ál

lítot

tak

ki 2

014

. jú

lius

25-é

n.

Kan

apé

100

6,6

1 m

Me

ny

assz

on

yir

uh

a-u

szál

y2

59

9 m

20

15. a

ug

usz

tus

20

-án

Xia

men

ben

(K

ína)

m

uta

tta

be

a kí

nai

Sh

ilila

nsh

an (C

HN

) azt

a

men

yass

zon

yi r

uh

át, a

z u

szál

ya 2

59

9 m

h

oss

zú v

olt

, vag

yis

töb

b m

int

hú

sszo

rosa

eg

y am

erik

aifu

tbal

l-p

álya

ho

sszá

nak

.

Vas

úti

sze

relv

én

y7,

35

3 k

m

A le

gh

oss

zab

b, 7

,35

3 km

-es

vasú

ti s

zere

lvén

y 6

82

vasé

rcet

szá

llító

teh

erva

go

nb

ól é

s n

yolc

d

ízel

-ele

ktro

mo

s m

ozd

on

ybó

l állt

. A B

HP

Iro

n

Ore

ált

al ö

ssze

állít

ott

sze

relv

ény

275

km

-t t

ett

meg

Au

sztr

áliá

n k

eres

ztü

l 20

01.

jún

ius

21-

én.

Ez

volt

min

de

n id

ők

leg

ne

he

zeb

b v

asú

ti

sze

relv

én

ye

is 9

9 73

2,1

to

nn

ával

. 20

11. 1

2. 1

6-á

n a

Lyre

co

Deu

tsch

lan

d G

mb

H. (

DEU

) m

un

katá

rsai

37,

41

km

hos

szú

gem

gap

ocsl

ánco

t ál

lítot

tak

össz

e a

ber

lini

Inte

rCon

tin

enta

l szá

llod

ában

ta

rtot

t eg

yik

ren

dez

vény

en.

Ge

mk

apo

csl

ánc

37,

41

km

Vas

úti

ala

gú

t5

7 k

m

20

10. o

któ

ber

15

-én

a s

vájc

i Alp

okb

an,

20

00

mét

er m

élys

égb

en d

olg

ozó

mér

nö

kök

az u

tols

ó ú

tju

kban

álló

szi

klát

is

átf

úrt

ák, s

ezz

el m

egal

kott

ák a

vil

ág

leg

ho

ssza

bb

vas

úti

ala

gú

tját

. A

z 5

7 km

-es

Got

thár

d-b

ázis

alag

út

14

év a

latt

kés

zült

el,

12,2

mill

iárd

svá

jci

fran

k (1

2,2

Mrd

do

llár)

kö

ltsé

gg

el. A

z ü

nn

epél

yes

átad

ásra

20

16. j

ún

ius

1-jé

n k

erü

lt s

or,

míg

a f

org

alo

m 2

016

. d

ecem

ber

11-

én in

du

lhat

ott

el.

Az

alag

úto

n n

apo

nta

30

0 s

zere

lvén

y h

alad

hat

át.

Kö

zle

ked

ési

du

gó

176

km

Min

den

idők

leg

hos

szab

b,

176

km-e

s kö

zlek

edés

i du

gój

a Ly

ontó

l ész

akra

, a P

áriz

s fe

lé

veze

tő ú

ton

alak

ult

ki 1

980

. fe

bru

ár 1

6-á

n.

Az

autó

k sz

ámát

fig

yele

mb

e vé

ve a

val

aha

volt

le

gn

agyo

bb

du

gó

a ke

let-

és

nyu

gat

ném

et h

atár

on a

laku

lt

ki 1

990

. áp

rilis

12-

én, a

hol

18

m

illió

járm

ű to

rlód

ott

össz

e.

Híd

164

km

A J

ing

hu

nag

y se

bes

ség

ű va

sútv

on

alo

n (m

ás n

éven

a

Pek

ing

-San

gh

aj n

agy

seb

essé

gű

vasú

tvo

nal

on)

tal

álh

ató

Dan

yan

g-K

un

shan

híd

16

4 k

m

ho

sszú

. A 2

011

-ben

áta

do

tt

von

alo

n é

pü

lt m

eg a

vilá

g

más

od

ik le

gh

oss

zab

b h

ídja

, a

114

km

-es

Lan

gfa

ng

–Q

ing

xian

vi

adu

kt is

.

Kan

yo

n4

46

km

Az

Ari

zon

a ál

lam

(US

A) é

szak

i és

közé

pső

rés

zén

hú

zód

ó G

ran

d C

anyo

nt

a C

olor

ado-

foly

ó al

akít

otta

ki é

vmill

iók

alat

t. A

völ

gys

zurd

ok 4

46

km h

ossz

an k

anya

rog

a M

arb

le

Gor

ge-

tól a

Gra

nd

Was

h C

liffsi

g, v

agyi

s h

ossz

abb

, min

t Lo

nd

on t

elje

s m

etró

hál

ózat

a. A

kan

yon

mél

ység

e 1,

6 km

, sz

éles

ség

e p

edig

0,5

és

29

km k

özöt

t vá

ltak

ozik

.

Élő

lán

c10

50

km

20

04

. dec

emb

er 1

1-én

tö

bb

min

t 5

mill

ió

emb

er f

og

ta m

eg

egym

ás k

ezét

és

alko

tott

eg

y 10

50

km

-es

lán

cot

a b

ang

lad

esi

Tekn

af

és T

entu

lia k

özö

tt ú

j vá

lasz

táso

kat

kö

vete

lve.

Ele

ktr

om

os

táv

ve

zeté

k2

50

0 k

m

A le

gh

oss

zab

b H

VD

C

(nag

yfe

szü

ltsé

gű

egye

nár

am)

táv

veze

ték

a

25

00

km

-es

bra

zília

i Rio

Mad

eira

, m

ely

Po

rto

Vel

ho

és S

ão P

aulo

köz

ött

h

úzó

dik

. A v

ezet

ék a

z It

aip

u g

áttó

l sz

állít

ja a

vill

amo

s en

erg

iát

S

ão P

auló

ba

az A

maz

on

as e

ső -

erd

ején

ker

eszt

ül.

Fal

34

60

km

A k

ínai

nag

y fa

l fő

szak

aszá

nak

hos

sza

34

60

km

, vag

yis

több

m

int h

árom

szor

osa

Nag

y-B

rita

nn

ia

hos

szús

ágán

ak. A

fő

sza k

aszh

oz t

ováb

bi

35

30 k

m le

ágaz

ás é

s m

ellé

ksza

kasz

is t

arto

zik.

Fo

lyó

66

95

km

A N

ílus

fő f

orr

ása

a K

özép

-Afr

ika

kele

ti r

észé

n t

alál

hat

ó V

iktó

ria-

tó.

A le

gtá

vola

bb

i, B

uru

nd

iban

ere

dő

mel

lékf

oly

ójáv

al e

gyü

tt 6

69

5 km

-es,

va

gyi

s h

oss

zab

b, m

int

a M

issi

ssip

pi,

a R

ajn

a a

Sza

jna

és a

Tem

ze e

gyü

ttvé

ve.

100

%

A 2

014

-ben

fel

fed

ezet

t

Ph

ryg

an

istr

ia c

hin

ensi

s

nev

ű b

ots

áska

faj h

oss

za

62

,4 c

m. E

gyi

k p

éld

ánya

a

chen

gd

ui (

Kín

a) N

yug

at-

Kín

ai R

ovar

mú

zeu

mb

an

láth

ató

.

Rov

ar6

2,4

cm

Ke

rék

pár

41,

42

m

A le

gh

ossz

abb

, 41,

42

m-e

s

keré

kpár

t a

San

tos

ener

gia

szol

gál

tató

vál

lala

t és

a

Dél

-au

sztr

ália

i Eg

yete

m

(min

dke

ttő

AU

S) é

pít

ette

meg

. H

ivat

alos

mér

ésér

e és

els

ő h

aszn

álat

ára

Ad

elai

de-

ben

ke

rült

sor

20

15. j

anu

ár 1

7-én

.

A L

EG

HO

SS

ZA

BB

KIH

ÚZ

OT

T

EM

BE

RI F

OG

A v

ilág

legh

ossz

abb

dolg

ait f

elso

roló

lis

tánk

els

ő té

tele

ez

a 3,

2 cm

-es

fog.

Mire

a li

sta

végé

re é

rsz,

már

is

mer

ni fo

god

a La

s Ve

gas

Str

ipné

l is

hos

szab

b va

súti

sze

relv

ényt

, a

Pan

ama-

csat

orná

nál k

étsz

er h

osz -

sz

abb

közl

eked

ési d

ugót

és

a lis

tán

min

denn

él h

ossz

abb

foly

ót is

.

Tölt

sd l

e ez

t a

po

szte

rt: g

uinn

essw

orld

reco

rds.

com

/20

18