bevezetés a nyelvtudományba - btk.ppke.hu©s a nyelvtudományba-levelező.pdf · Állati...

Bevezetés a nyelvtudományba

levelezı tagozat

Gerstner KárolyMagyar Nyelvészeti Tanszék

„A nyelv az emberi kommunikáció eszköze.” (MNLex.)

eszköz: szubjektív, „zárt” információk átváltoztatója

tagolt emberi hangok → jelek + szerkesztési szabályok → a közösség tagjai által létrehozott és megértett beszéd

Állati kommunikációs (közlési) módok

látható, szagolható és hallható „közlések”

jellemzık

• azonidejő

• nem részletezı

• nem tud kérdezni

• nem tud valótlant állítani

• kötött alkalmazás

• ingerek vezérlik

• nem társadalmi termék (ösztönök)

• zárt rendszer

• analóg típusú közlés

Az emberi nyelv mint kommunikációs rendszer(Cser András nyomán)

1. hangzó közeg

2. kettıs tagolódás (szerkezet)A gyerek|ek egymás|nak ad|ogat|t|ák a labdá|t.A srác|ok egymás|hoz dobál|t|ák a laszti|t.

Vagyis: a hangállomány korlátozott számú (jelentés nélküli) elemeivel végtelen számú (jelentéses) mondatot tudunk alkotninyitott rendszer

3. önkényesség

• m. fej, n. Kopf, ang. head, fr. tête, lat. caput, szlk. hlava, gör. κεφάλι[kefali]

4. szabályok vezérlı szerepe

A tegnap a kertben elültetett fa meg fog nıni.

• 1. A fa meg fog nıni <=> *A meg fog nıni fa• 2. A(z) elültetett fa ...• 3. tegnap ...• 4. a kertben ...• 5. *A tegnap fa ...• 6. *A tegnap a kertben fa ...

5. kreativitás – nem kész formák

• Ági nagyon szeret olvasni.• Ági egyre csak a könyveket bújja.• Ági kedvenc idıtöltése az olvasás.• Ági ha csak teheti, olvas.

6. elvonatkoztatás – nem közvetlenül adott események

7. kulturális átörökítés

Más emberi kommunikációs formák

• hangzó, de nem nyelvi (paranyelvi)• nem hangzó (kinézikus)• térkihasználás (proxémikus)

Aktiválódó ismeretek

A komisz gyerek akkor is kapott az anyjától.

• fonológia• morfológia• szintaxis• lexikális elemek• szemantika• deixis (utalás)• elıföltevések• világismeret

Fonetika

• beszédhangtan: az egyes hangok jellegével és képzésével, illetve a beszédészlelés folyamatával foglalkozik

• amit a beszélı csinál

A hangképzı szervekForrás: Kassai Ilona: Fonetika

Magánhangzó: nincs akadály

Mássalhangzó: zárhang

orális [p, t, g]

nazális [m, ny]

zár-réshang [c, dzs]

réshang [f, sz, zs]

pergıhang [r]

Félmagánhangzók: közelítı- (v. legyintı)hangok [j, l]

(ang. [w])

A hangok képzése az akadályképzés szerintTóth Ildikó nyomán

Fonológia

nyelvi (funkcionális) hangtan

• hogyan használják a nyelvek az egyes hangokat szavak, szóalakok megkülönböztetésére

• milyen szabályszerőségek vonatkoznak a hangsorok építésére

• milyen szabályok érvényesülnek a hangok egymásra hatásakor

Azt vizsgálja, amit a beszélı tud.

Egyedi sajátosságok: gyerek – felnıtt; nı – férfi; területi (dialektális) sajátosságok; beszédhibák stb.

ver– vér, nyel– nyél: lexikális jelentéskülönbség

zene– zenét, füle – fülét: grammatikai szabályszerőség: az [ε] a toldalékok jól körülírható csoportja elıtt [e:]-ként jelenik meg

A jelentést (és szóalakokat) megkülönböztetı szerepő hang: fonéma.

Kulcsfogalom: megkülönböztetı képesség

A magyar mássalhangzók állományaForrás: Kassai Ilona, Fonetika

A mássalhangzók csoportosításaForrás: Siptár Péter, in: Új magyar nyelvtan

A magyar köznyelvi magánhangzók rendszere háromszög-elrendezésben

Forrás: Gósy Mária, Fonetika, a beszéd tudománya

Disztinktív (megkülönböztetı) jegyek: megváltoztatásuk révén jelentések változnak meg

[t]ér – [d]ér : csupán a zöngésségben eltérés → minimális párok(minimálpárok)

[p]ár – [b]ár; lá[p] – lá[b]oppozíció

[z]ár – [sz]ár; ké[z] – ké[sz] ↓

önálló fonémák/t/, /d/, /p/, /b/, /z/, /sz/ stb.

allofón: ugyanazon fonéma („kötött”) változataken, négy, konok � bank, reng

/n/ → [n] [η]

jég, háj , írj � tépj , rakj , döfj/j/ → [j] [ç]

Kommutáció (felcserélés):• szavak szembeállítása• beszédhangok felcserélése minimális párok• jelentés-megkülönböztetı egyed azonosítása

LÉP KÉP SZÉP CSÉP NÉPláp kéz szél csap naplap kén szén csáplop kér széf csíplep kés szék csip

kész szélkétkéjkékkénykém

(vö.: Kassai Ilona, Fonetika, 240. l.)

a magyarban mindig regresszív(hátrafelé ható): „természetes”szabályszerőség, amellyel a magyar nyelv él

há/zt/ól → há[szt]ól ba/bsz/em→ ba/psz/em: zöngétlenedés

játé/kb/olt → játé[gb]olt va/sd/arab → va[zsd]arab: zöngésülés

Hasonulási szabály

obstruens obstruens pl. fogtól

zöngés ––> [zöngétlen]/___ zöngétlen

obstruens obstruens pl. fokból

zöngétlen ––> [zöngés]/___ zöngés

Zöngésségi hasonulás

Kivételek1. Zengıhangok (nazálisok, tremulánsok, likvidák és a /j/)• nem zöngétlenednek (nem tudnak!)• szántás, szempilla, toronyszoba, feltétel, ártér, szájtól• (de l. fent: kapj [kapç]!)• nem zöngésítenek lépnek[*lébnek], szakma[*szagma],• lapátnyél [*lapádnyél], székre[*szégre],

viszlek[*vizlek]2. „Felemás” viselkedés• A) /v/ hasonul (zöngétlenedik): né/vt/elen→ [néftelen]• nem hasonít (nem zöngésít): szé/tv/esz [*szédvesz]• (de: Dél- és Nyugat-

Dunántúl)• B) /h/ hasonít (zöngétlenít): do/bh/at→ [dophat]• nem hasonul (nem zöngésül): pe/chb/ıl [*peγbıl]• [xb]

Fonotaxis (fonotaktikai szabályok)a hangsorokat alkotó elemek sorrendjét határozzák meg a kezdı- és a végpont között

Magyar (néhány példa)

Szó elejénCCCV____1. hely: /s/ v. /sz/2. hely: /p/, /t/ v./k/3. hely: /r/spriccel,sprıd, stratégia, strucc, skribler’firkász’, skrupulus’aggály’(szpr-: nincs)sztrájk, sztráda, sztracsatella, sztreccs, sztratoszféra, sztriptíz, sztrichninszkriptor(csak!)

„tiltott” sorok: *psr, *rszp stb.

Szó elejénCCV____ : sokkal több lehetséges kapcsolat – nem lehet szigorú szabályt

fölírniblöff, bringa, flört, frász, krampusz, spárga, stadion, szcéna, trágárstb.

„tiltott” sorok: *bk, *bt, *csr, *kf, *hg stb.

Hangsúly• szupraszegmentális jelenség – nem a hangok, szótagok tulajdonsága• viszonylagos: egy elem kiemelkedése• hangerıtöbblet• hangmagasságtöbblet ezek együttállása• (idıtartamtöbblet)

! = hangerıtöbblet (nyomaték)↑ = magasságtöbblet(!) = lehet nyomatékosabb, de nem feltétlenül

↑!Pénteken. – hangerı + hangmagasság

A ↑(!)könyvtárak ↑(!)pénteken ↑(!)talán ↑(!)zárva lesznek. – fıleg hangmagasság

!Pén↑teken?1. szótag: csak nyomaték2. szótag: hangsúlytöbblet (de nincs nyomaték)

Morfológia (alaktan, szóalaktan)

Tárgya: a szavak szerkezetének, belsı felépítésének és létrehozásuk szabályainak a vizsgálata

• tövek, toldalékok: a legkisebb nyelvi jelforma+jelentés

A morfológia sajátos helye a nyelvleírásbanminden nyelvnek vannak hangtani és mondattani tulajdonságainem mindennyelvnek van morfológiája – nem kötelezı tulajdonsága a

nyelvnekpl. ún. izoláló nyelvek

pekingi kínai Wô mǎi júzi chī.Én venni narancs enni.

angol The boy saw a man.A fiú alanyeset látmúlt egy férfitárgyeset

The man saw a boy.A férfialanyeset látmúlt egy fiútárgyeset

Produktivitásproduktív morfémák: termékeny, aktív részvétel morfológiai szerkezetek

létrehozásában

• teljes produktivitás (kategorikus produktivitás)

olvas- igetı

-ni fn. igenévképzı

• teljes improduktivitás

-omás: áldomás

hallomás

látomás

vallomás

De! *hozomás, *iromásstb.

Nyitott és zárt rendszer

tövek: általában nyitott rendszer

egyalakúak – nyitott

bróker, teló’telefon’, hardver, anyázik, pogi, nevesítstb.

tıvégi idıtartamot váltakoztatók – nyitott

eurokrata, pizza, plázastb.

v-t tartalmazók – zárt

tesz, vesz; ló, tı stb.

affixumok: viszonylag (erısen) zárt csoport

papírféle, jófajta, madárszerő: képzıszerő utótagok

ezerszám(ra), gombamód(ra): ragszerő utótagok

[nyelvtörténet: hat ige → -hatképzı; né ’nı’ → -néasszonynévképzı]

Alakváltozatok (alternáció)

hó-ban ~hav-as

jó-vá~ beteg-gé~ édes-sé

kocsi-k ~ ház-ak ~ szék-ek ~ darab-ok ~ gyöngy-ök

Egyalakú(egyváltozatú) tı v. toldalék

’betősorok értelmét megfejti’: olvas-

<térbeli v. idıbeli végpontot kijelölı viszonyító elem>: -ig toldalékmorféma

Többalakú(többváltozatú) tı v. toldalék

tipikus, elvont állandó változat –invariáns: az adott morfológiai kategória reprezentánsa

beszédbeli realizáció: variáns v. allomorfalternánsok

Alakváltozatok (alternáció) – összefoglalásForrás: Keszler Borbála (szerk.), Magyar grammatika, 42. l.

Passzív tövek(fantomtı)

csak képzıt tartalmazó szavakban fordulnak elı

disztribúciós módszer – tövek

csör-dül for- dul

csör-dít kon- dít

csör-ög patt- og

csör-get csen-get

kielemezhetı a csör- szóelem (for-, kon-, patt-, csen-): csak képzıs szóalakban

passzív– nem vesz részt új szóalakok létrehozásában:

*csör-ni, *csör-tünk, *csör-és

lexikalizálódás

Ragozási sorok (paradigmák)

inflexiós toldalékok (jelek, ragok) rendszere

pl. ige: személy- és számjelölés; fınév: birtoklás jelölése

szembeállítható szóalakok

ad-ok ad-unk

ad-sz ad-tok jelentı mód, jelen idı, általános ragozás

ad-ø ad-nak

ház-am ház-unk

ház-ad ház-atok birtokos személyjelezés, egy birtok

ház-a ház-uk

Ragozási sorok (paradigmák)

német

sagen’mond’

ich sag-e wir sag-en

du sag-st ihr sag-t

er/siesag-t siesag-en

határozott névelı

hn nn sn

Nom. der die das

Akk. den die das

Gen. des der des

Dat. dem der dem

orosz

говорить [govority] ’beszél’

ja govor-ju mü govor-im

tü govor-is vü govor-itye

ongovor-it onyi govor-it

A morfológiai mőveletek formai szempontból

Összetétel– két szótári szó összekapcsolása

• szerves(endocentrikus): az alkotóelemek között grammatikai viszony van

• dércsípte, napsütötte; nagyothall, favágó, szájtátva; jóváhagy, városlakó, partraszállás; könnyőzene, sárgaláz, lenmag, bıkező

• jelentéssőrítı: mondatrészletekre lehet visszavezetni (különbözı

átalakítások)

• szélmalom’széllel mőködı malom’

• papírbolt ’papírt eladó üzlet’

• cukorbeteg’magas vércukorszinttıl beteg’

• [szervetlen(exocentrikus): nem grammatikai eljárás eredménye]

• ábécé, egyszeregy, miatyánk, üdvözlégy

Képzés– új szótári szó létrehozása

termékenység (produktivitás)

-zés -l igeképzı: internetez, klónoz; doppingol, printel

Ragozás– a szavak mondatbeli funkcióját határozza meg

szóalakzárás: ad-ogat-t-unk; üveg-es-ek-nél

produktivitás [! öröm-est; Pécs-ett, Kolozsvár-t; tett-leg, vég-leg;

DE: jogi-lag, zenei-leg]

fonológiai változatosság: -hoz/-hez/-höz

Szintaxis (mondattan)Szabad szórendő-e a magyar nyelv?

(1) a. *Néztem meg a filmet.b. *Laci is lett beteg.

logikai mőveletek: kérdezés, tagadás, általános névmással jelölt kvantifikálás(pl. minden)

(2) a. *Ki megnézte a filmet?b. *Laci megnézte nem a filmet.c. *Minden fiú nézte meg a filmet.

(3) a. A gyerekek A VERSET tanulják.b. A verset A GYEREKEK tanulják.

„szabad helyválasztás”→ más jelentéslogikai alany (3a): gyerekek

(3b): vers

szabad szórend esetén nem lenne jelentésbeli, hangsúlyozásbeli különbség

A magyar mondat szerkezetét, szórendjét a mondatösszetevık logikai szerepe határozza meg.

A) topik (téma): megnevezi a már ismertet, amelyrıl a mondat szól

B) predikátum: a topikról tett állítást tartalmazó mondatszakasz

FókuszMondatközpont– az igei kifejezés (ige) elıtti kitüntetett hely

– hangsúly

– bármilyen mondatösszetevı

– kitöltése nem kötelezı

– kitöltött fókusz után az ige hangsúlytalan

(Cser András nyomán)

• hangsúlyos hely mindig az ige elıtt

• a fókusz elıtt áll a téma, melyet nem kötelezı kitölteni

• a fókusz üresen maradhat, ilyenkor az ige hangsúlyos

• az ige után álló elemek helyzete nem hordoz további szerkezeti jelentésbeli információt

Lexikológia (szókészlettan, szókincstan)a szókészlet elemeinek különféle összefüggéseit vizsgáló tudományterület

Szótári szó(lexéma): ragok és jelek (inflexiós elemek) nélküli alak

lexikális jelentéső morféma: megnevezı funkció, hangalak és jelentés egysége

Leíró (nem csak a mai szinkrónia!)

társadalmi fontosság

területi változatok (tájszavak)

társadalmi változatok (szleng, argó)

régi és új (archaizmus és neologizmus)

szaknyelvek

Történeti

a szókészlet elemeinek keletkezési formái

a jelentések változása

szókészlet – viszonylag laza halmaz (de vannak egyben tartó „erık”)↓

oka: a szavak állnak a legszorosabb kapcsolatban a nyelvet beszélı társadalom életével

Szókészleti kapcsolatok

a) közös alapszóos

sága

nagyás

íthat

b) (tágabb) származásbeli (etimológiai) rokonság

fércel, fuszekli’zokni’, futball, pad, pedál, pódiumstb. [’láb’]

gacsaly, gacsos, gáncs, kacs, kacsint, kacskaringó, kacsó, kókadstb.

[’görbe; görbület’]

(vö. Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen 3. Register)

c) a jelentések rokon volta

ballag, baktat, bandukol, kullog, lépked, mendegél, poroszkál

bömböl, kiabál, kiáltozik, lármázik, ordibál, rikácsol, üvöltözik

(? dívány, heverı, lóca, pad, priccs, sezlon)

Kevésbé strukturált kapcsolatok

– hatalmas mennyiség

– állandó dinamikus mozgás

A szókészlet eredetbeli rétegzıdése

I. Alapnyelvi eredet (ısi örökség)él, fon, tud, ad, lı; szem, kéz, fül, vér, nyíl; fő, fa, lúd, hó; három, öt; lágy,

nagy; névmástövek(ném. Wasser’víz’, Herz ’szív’, Mutter ’anya’, sieben’hét’, zehn’tíz’, leben’él’, ich ’én’)

II. Belsı keletkezésA) szóteremtés (onomatopoézis)

a) indulatszavak: á, ó, hő, hopp, ej, jajb) hangutánzó szavak: zizeg, kopog, susog, reccsen, csobog, kondul; cica,

koca, liba, csibec) hangulatfestı szavak: durmol, suvaszt, vacog, bandukol, biceg, nyüzsög;

sunyi, bamba, alamuszi

B) Szóalkotás

a) szóképzés (fazék, torok, halad, ének– elhomályosult képzések )

deverbális verbum: adogat, olvastat, lökdös, vagdal

deverbális nomen: adás, huzat, épület, festı, lepel, kérvény

denominális verbum: gyorsul, szépít, gombol, programoz, erısködik

denominális nomen: szépség, szánkó, szemcse, felhızet, asztali, sós

b) szóösszetétel (magyar, férfi, arc, ember, ötven– elhomályosult összetételek)

vö.: Morfológia (29. dia)

c) tudatos szóalkotás

elme, zongora, pótlék, nyitány

edzı, bedobás, les

FTC, PPKE, Fıtáv, Mol

d) tükörszavak

tükörfordítás: távcsı (< ném. Fernrohr), virágvasárnap(< szláv Cvetnanedelja), rögeszme(< lat. idea fixa),

feketedoboz(ang. black box)

részfordítás:ámokfutó(ném. Amokläufer), cibetmacska(< ném. Zibetkatze), dámvad(< ném. Damwild)

egyszerő tükörszó: anyag(< lat. materia), állam ( lat. status), fegyenc(< ném. Sträfling), üzem(< ném. Betrieb)

III. Idegen eredető elemek

A) jövevényszavak

dogma< lat. [< gör.], dohány< oszm.-tör. [< újperzsa < arab]

zeller< ném. (b-osztr.) [< fr < ol]

török: dió, gyász, bátor, csalán, disznó, tenger, tanú, iker, kanyaró; balta, kalauz, komondor, szúnyog; kávé, kefe, csuha, zseb, basa, bég

szláv: barát, pap, kereszt, asztal, málna, medve, borda, udvar, galamb, széna, kasza, szarka, tanya, vodka, galuska, nadrág, harisnya

német: cégér, pendely, csőr, prém, lárma, zsámoly, sámli, puszi, cetli, tánc, srég, biliárd

latin: iskola, eklézsia, mise, kápolna, processzió, kollégium, citrom, palánta, pálma, párduc, cet, patika, kamra

angol: dendi, csencsel, dzsentri, dzsip, lift, lincsel, nejlon, sort, makadám, bróker, díler, klikkel, hardver, hotdog

B) Nemzetközi mőveltségszavaka) vándorszavak: suba, könyv, csokoládé, paripa, szoba, kapitány, köményb) nemzetközi szavak: akusztika, energia, telefon, akvárium, motor, büfé,

garázs, csekk, dömping, detektív, gól, szendvics, kobold, nikkel, bravúr, kaszinó, algebra, alkohol, kalifa, bolsevik, mamut, platina

idegen szó ↔ jövevényszóbackhand’fonák’, cortex’kéreg’ekvivalens (?), frottír (?)

sznóbord, imidzs, menedzser

IV. Ismeretlen eredet

ás, ken, tol, von, agyag, buta, gyújt, idegen, bőn, céda, céda, csarnok, erkölcs, gız, gyenge, gyız, has

Szemantika (jelentéstan)

A nyelv mint jelrendszer megjeleníti a világot: a jeltárgyat (denotátumot) képezı dolgok megnevezése → hangsor (jelölı); jelölt; jelentés

Osztály jelölése:

kéz: a világ összes kezének osztálya

A beszédben való konkretizálódás: egy-egy kéz mint denotátum (jeltárgy)

A jelentés a jel használatának szabálya.

Jelentésfajták(szószemantika)

Denotatív (megjelölı) jelentésjel és jeltárgy viszonya (minden jel rendelkezik ilyennel)

macska; könyv; olvas; szeretet; és; hogy (manó, tündér, jeti)Konnotatív jelentés

tipikus jegyek – járulékos jellemzık a denotatív jelentés változatlansága mellett

nı 15. század: ’hosszú hajú, nadrágot nem viselı, a férfiaknak általában alávetett’

20. század: ’emancipált, viselhet nadrágot, haja lehet rövid is’

Kollokatív jelentés-összetevıkelıfordulási lehetıségek, illetve korlátok

csinos +lány, +házikó−virág, −vacsora, −érzelem

angol hidegvér ↔ *spanyol hidegvérállam bácsi ↔ *állam néni

A szókészlet jelentésviszonyai

1. Egyjelentéső szavak(monoszémia)

hamuszürke, járógipsz, illusztris’neves, kiváló’, bálna

2. Poliszémia– több jelentéssel való felruházás (többjelentéső szavak)

a korábbi jelentés („alapjelentés”) mellé új jelentések

metaforikus (hasonlóságon alapuló) v. metonimikus (érintkezésen alapuló) kapcsolatok a jelentésszerkezetben

metaforikus jelentésgyarapodás(jelentéskiterjesztés)ló ’négylábú állat’ ’sakkfigura’ ’tornaeszköz’fül ’emberi testrész’ ’tárgy része’mekeg <állat> <ember>

metonimikus jelentésgyarapodás(jelentéskiterjesztés)(hely, idı, anyag, ok–okozat, rész–egész)

iskola ’intézmény’ ’épület’, ’a benne levık összessége’,’iskolai oktatás’, ’iskolai végzettség’, ’tudományos, mővészeti irányzat’, ’okulásra módot adó élmény’

arany ’nemesfém’, ’pénzérme’, ’ilyen szín’, ’ilyen színő ruha’borzad ’haj, szır égnek mered’, ’iszonyodik vmitıl’ablak ’nyílás a falban’, ’nyílászáró szerkezet’, ’ennek üvege’

[totum pro parte]

fej ’testrész’, ’vezetı személy’, ’ember’[pars pro toto]

3. Homonímia– azonos névvel való megnevezés (azonos alakúság)nincs érzékelhetı szemantikai összefüggés a jelentések között

eltérı eredet, konvergens alakfejlıdés – valódi homonimák

ár1 ’ellenérték’ár2 ’áramló víztömeg’ár3 ’lyukasztó szerszám’ár4 ’területmérték’

vár1 <ige> vár2 <fınév>csap1 <ige> csap2 <fınév>

divergens jelentésfejlıdés – álhomonimák

barát1 ’barátságban levık egyike’ barát2 ’szerzetes’

bolt1 ’bolthajtás’ bolt2 ’üzlet(helyiség)’

fogas1 ’halfajta’ fogas2 ’borona’ fogas3 ’ruhaakasztó’

4. Szinonímia – rokonértelmőség denotatív egyezés – asszociatív–konnotatíveltérés

kutya (semleges) eb (régies, hivatalos)nı asszony hölgy nıszemély némber csaj spiné fehérnépcsapat csoport társaság kompánia banda team (tím?) brancs

kontextusok (megnyilatkozások) „sérülékenysége”

6. Antonímia – jelentésellentétellentétes elıjelő denotatív összetevık

kizáró ellentét (bináris antonímia):élı holt, halottéles tompacsecsemı felnıtt

skaláris (fokozati) ellentét: kicsi nagyszegény gazdaglassú gyors

taxonomikus (többértékő) ellentét: piros fekete sárga kék drapp zöld

A nyelvek belsı változatossága

ló ~ luo ~ lou

rét ~ rít

kérek ~ kérëk ~ kérök

[hej] ~ hel

mondja ~ mondi

megy ~ mëgyën ~ mén

kukorica ~ tengeri ~ törökbúza ~ málé

Nyelvváltozatok

olyan, egymástól többé-kevésbé eltérı nyelvi rendszerek, amelyek együttesen tesznek ki egy nyelvet

1. területi nyelvváltozatok – nyelvjárások, regionális köznyelvek

2. társadalmi nyelvváltozatok – csoport- és szaknyelvek

3. köznyelvi változatok – írott és beszélt nyelv

standard nyelvváltozat–

írott szövegek

mővelt magyar beszélık szótárak és nyelvtanok

magyarul tanuló idegen ajkúak ↓

kodifikált norma

Dialektológia

Nyelvjárás

„egy adott nyelv azon változata, amely a nyelvterületnek csupán egy részén használatos” (Kiss Jenı)

Meghatározó jellemzık:

• rendszerváltozat

• területi kötöttség

• a standardizáltság hiánya

• korlátozott kommunikációs érvényesség

Szókincs

• valódi tájszók: bojnyik ’zsivány, útonálló’, himpér’málna’, honcsok’vakond’

• jelentésbeli tájszók: bogár ’légy’, borsó’bab’, ember’férfi’, gyerek’fiú’

• alaki tájszók: csollány’csalán’, dërágo’drága’, ínëkül’énekel’, ümög’ing’

Hangtan

• ë: szëgekfn. ~ szegëkE/1.; mëntekT/3. múlt ~ mëntëkT/1. jelen

• illabiális [ȧ], labiális hosszú [ā]: ȧpām

• [foľó] ~ [fojó] ~ [foló]

• kéröü ~ kérüö

• látnyi

Alaktan• adó ~ adaja, csípı ~ csípeje• lovajinkak’lovaink’• székho, hatszer• késvel• hamujé’hamuvá’• lıl ’l ı’, ütte ’ütötte’, megyen’megy’

Mondattan• megy elfele, írja megfele• el van menve az erdıre• el szokok menni a kocsmába• kellek levelet írni• el kell menjek

Szociolingvisztika

A társadalmi környezet meghatározza• az anyanyelvet (elsı elsajátított nyelvet)• a többnyelvővé válást• adott nyelven hány nyelvváltozatot ismerünk, használunk

Nyelvi változók – alternatív (választható) megoldások

fel ~ föl, seper ~ söpör; föld ~ fıd, sör ~ sır;inessivus (hol? belsı helyviszony) szobában ~ szobábaírnom kell kell, hogy írjak kell írjaknevet ~ kacag; burgonya ~ krumpli ~ pityókajó ~ kiváló ~ klassz ~ tök jó(tökjó?) ~ zsírön ~ maga ~ kegyed ~ kendJó napot! ~ Adj’ isten! ~ Tiszteletem! ~ Szervusz ! ~ Csá!

Szociolingvisztikai változó

két vagy több, társadalmilag szignifikáns (jelentıs) változatban él

Stigmatizált (megbélyegzett, elítélt) jelenségek

lássa’látja’ értelemben

halasszuk’halasztjuk’ értelemben

én adnák

én lakok vhol

el-e jön(standard változat: eljön-e)

biztosan, hogy(standard: biztos, hogy)

Változók társadalmi megítélése (kiegészítéses feladatok alapján)

(Kontra Miklós nyomán)

Kétnyelvőség (bilingvizmus)

egyének – közösségek – társadalmak: mindennapi életükben két vagy több nyelvet használnak

5000 nyelv – kb. 200 állam

a világ lakosságának a fele kétnyelvő

1. Egyéni kétnyelvőség

a befogadó ország nyelvét gyengén beszélı vendégmunkás

↕

gyakorlott tolmács-fordító

• kiegyenlített (balansz) – domináns kétnyelvőség

• gyermekkori (korai) – fiatalkori – felnıttkori (kései)

↓

egyidejő (szimultán) v. egymást követı (szukcesszív)

• természetes (elsıdleges) – mesterséges (másodlagos)

• hozzáadó (additív) – felcserélı (szubtraktív)

2. Közösségi kétnyelvőség

• stabil kétnyelvőség (Svájc, Kanada)

• instabil kétnyelvőség

↓

nyelvcsere

A kétnyelvő beszéd

kódváltás (státuszemelés, szolidaritás, kizárás, idézés, nyelvtani hiány)

kódkeverés: „hunglish”, „franglais”, „tex-mex”

A nyelvek sokfélesége – A nyelvrokonság

Hány nyelv van a világban?

• 4–5 ezer körül (szélsıségesebb becslések: 3–10 ezer körül)

• ismeretlen területek

• népek eltőnése

• nyelvrıl vagy nyelvjárásról van-e szó

– dán – svéd – norvég

– flamand – holland ↔ déli német (pl. déli alemann Svájcban)

– horvát – szerb kínai (nyolc fı csoport)

A nyelvek összehasonlítása

Tipológiai osztályozás

az emberi nyelv felépítési lehetıségei, pl.:

– a magánhangzókészlet jellege, nagysága

– zöngés : zöngétlen oppozíció a mássalhangzóknál

– csettintı hangok

– hangsúlyfajták

– alapszórendi típusok (SOV, SVO, VOS, VSO)

– kötött vagy szabad szórend

– alanyi : tárgyas ragozás

– stb.

Genetikai osztályozás

Nyelvrokonság (genetikai összefüggés): olyan élı vagy már kihalt nyelvek összefüggése, amely korábbi nyelvi állapotokra vezethetıvissza folyamatosan, tendenciaszerően és rendszerszerően

Areális összehasonlításföldrajzi kapcsolat, szoros(abb) együttélés, inkább tipológiai egyezés

albán (indoeurópai önálló ág) veláris illabiális mgh.;bolgár (szláv) jövı idı ’akar’ jelentéső igével;román (újlatin) végartikulus (fn. után álló determináns):

alb. mik ’barát’ –mik-u ’a barát’bolg. kniga ’könyv’ – kniga-ta’a könyv’rom. om ’férfi’ – om-ul ’ a férfi’

(trák–illír nyelvi alapréteg [szubsztrátum]?)

A változó nyelv – A nyelvtörténet

Szinkrónia (leíró vizsgálat)

egy adott idıbeli metszet nyelvi rendszerének leírása – egyidejőség

minden nyelvváltozatot érinthet

bármelyik korra vonatkozhat

Diakrónia(történeti vizsgálat)

a változó rendszer, illetve a rendszer változásainak vizsgálata

legalább két szinkrón metszet

barát: „korábban” csak fınév A barátom jól tud angolul.

ma (kb. 15 éve) melléknévi értékben is : ’vmit kímélı; vminek kedvezı’

környezetbarát, ügyfélbarát, gyermekbarát, vakbarátstb.

A változás alapfeltételei:

• mőködı kommunikációs rendszer (holt nyelvek – ógörög, latin, gót, óporosz – nem változnak)

• tényleges vagy lehetséges (potenciális) változatok

el kell mennem el kell, hogy menjek el kell menjek

• beszélt nyelv

A nyelvtörténet alapkérdései:

A) Mi változik?

B) Hogyan változik?

C) Miért változik?

A) Mi változik?(Halotti beszéd, 12. sz. vége)

Hangok

zum [szüm] > [szöm] > [szëm] > [szem]

pur [pur] > [por]

chomuv [χomuβ] > [hamú] > [hamu]

ge [dzse] > [de]

[χ] = veláris zöngétlen spiráns

[β] = bilabiális zöngés spiráns

Nyelvtani szerkezet

(miloſtben) terumteve[terümteβé] ’teremté’

engede(urdung intetvinec) [engedé] ’engede’ ma: -t idıjeles múlt

odutta vola(paradisumot) [oduttáβolá] ’adta vala’

(yſa ki nopun) emdul oz gimilſtwl [ëmdül] ’eendel’ ma: eszel v. enni fogsz

gimilſtwl [dzsimilcstől] (partitivus) ma: gyümölcsbıl

bulſaſſa (w bunet [bulcsássá]) ’bocsássa’ ma: bocsássa meg

Szókészlet

isá ’íme; bizony’, hëon’csupán’, intet ’csábítás’, jorgat ’irgalmaz’

feze[?fésze, ? fésszé] ?’zsákmány’, ildet ’üldözés’, önöttei’kiválasztottai’,

jochtat ’illeszt’, bírságnap’a végítélet napja’ – kihalt, elavult szavak

a korszak magyar nyelvébıl hiányzó szavak: gyolcs, puska, kakaó, parlament,

rádió, egyetem, vasútstb.

Jelentés

odutta vola neki paradiſumuthazoa– ház’lakóhely’< fgr. *kota ’sátor; kunyhó’ – 1193 ’épület’, 1416 u. ’szoba; helyiség’ (ma is nyelvjárási); 1416 u. ’család; nemzetség’; 1587 ’háztartás’; 1694 ’dinasztia’; 1792 ’cég; kereskedıház’; 1869 ’képviselıház’

Eſ oz gimilſnek vvl keſeruv uolavize– víz ’lé’< fgr *βete’víz’ – 1214 ’folyóvíz, állóvíz’; 13. sz. közepe ’H2O’; 1533 ’testnedv’

eſ veteve wt ez muncaſ vilagbele –munkás’kínnal teli’< óe. szláv mYka [munka] ’kín, gyötrelem’ – 1138 ’kín, szenvedés, gyötrelem’; 1372 u. ’munka mint tevékenység’; 1519 ’munka eredménye’

iſa eſ num igg ember mulchotiaez vermut –múl(ik) ’elkerül’< fgr- *mul±- ’elmegy; eltelik’ – 1372 u. ’eltelik (idı)’; 1372 u. ’megszőnik’; 1519 ’egy bizonyos életkort elért’; 1598 ’vkitıl függ vmi’

Vagyis:változik a fonémaállomány, a szókészlet, a jelentések (a morfémák, a mondatszerkezetek) – a nyelv részrendszerei

B) Hogyan változik a nyelv?

Nem összevissza, hanem (szinte) szabályosan: tendenciaszerően és rendszerszerően.

Nem azonos idıben lezajló változások; a rendszerjelleg folyamatosan megmarad.

egyedi újítás → részrendszerek változása → az egész rendszer változása (elvi lehetıség)

Befolyásoló tényezık:– területi változatok– nyelvi elkülönülés– egymást keresztezı újítások– analógia– nyelvek kölcsönhatása

C) Miért változik a nyelv?

• mert az állandóan változó társadalommal és beszélıkkel él szorosan együtt

• mert nem törvények, hanem konvenciók (szokások) tartják egyben a formákat és jelentéseket; változtatás „közmegegyezéssel”

• mert egy adott idıben többféle (területi és társadalmi) változat él egymás mellett: dinamikus szinkrónia, dinamikus stabilitás

• mert képes befogadni az egyszerősítési törekvéseket

• mert kommunikatív (és a valóságot tükrözı) funkcióját csak így tudja ellátni

• mert a nyelv nem kauzális (oksági) lefolyású (pl. természeti törvények), hanem intencionális (célirányos) – beszélıi szándék, beszédhelyzet, beszédpartner

• a változások során a részrendszerek nem esnek szét – átrendezıdés

optimumra törekvés (a legkedvezıbb állapot elérése a cél)

• lassú folyamatok (kommunikációs körülmények szerepe)

Tankönyv• Kenesei István (szerk.): A nyelv és a nyelvek. Hatodik, javított, bıvített

kiadás. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2011.

Ajánlott irodalom• Crystal, David: A nyelv enciklopédiája. Osiris Kiadó, Budapest, 1998.

• Fodor István (szerk.): A világ nyelvei. 1999. Akadémiai Kiadó, Budapest.

• Kálmán László–Trón Viktor: Bevezetés a nyelvtudományba. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2005.

• Kiefer Ferenc (szerk.): Magyar nyelv. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2006. (Akadémiai Kézikönyvek