az orr és az orrmelléküregek funkcionális anatómiája

Az orr- és az

orrmelléküregek

funkcionális anatómiája

1

NASUS

Radix nasi

Dorsum nasi

Apex nasi

Cavitas nasi

Nares

Choanae

Septum nasi

Vestibulum nasi

Limen nasi

SINUS MAXILLARIS

SINUS SPHENOIDALIS

SINUS FRONTALIS

CELLULAE ETHMOIDALES

2

3

Az emberi orrüreg relatív méretei kisebbek, mint a

ragadozó állatokban; utóbbiakban azonban az orrkagylók száma sokkal több: maxilloturbinale,

nasoturbinale, ethmoturbinalék (ezek száma 10-15 is lehet).

HOMO

URSUS

4

Az orrüreg csontjai:

1. Os nasale (N) 2. Maxilla (M) 3. Os palatinum

(P) 4. Os ethmoidale

(E) 5. Concha nasalis

inferior (IC) 6. Os sphenoidale

(MPt) 7. Os lacrimale

(L) 8. Os frontale 9. Vomer (V)

5

Az orr és az orrüreg porcai: cartilago alaris major, cartilagines

alares minores, cartilagines sesamoideae, cartilagines basales,

cartilago septi nasi (processus posterior seu

vomeroethmoidalis), cartilago nasi lateralis (ha van: cartilago

vomeronasalis).

6

A fossa cranii anterior és az orrüreg

topográfiai viszonyai („blood-nose barrier”)

7

Septum nasi antómiája: pars membranacea (18), pars

cartilaginea (6), pars ossea (5,7), area olfactoria (9),

locus Kiesselbachi (kék kör). A 2. ábrán a bulbus

olfactorius (8) és a fila olfactoria (1) látszanak.

1. 2.

8

Az orrüreg oldalsó fala: elülső rostasejtek (4,3), concha nasalis

media (10), concha nasalis inferior (8), ganglion pterygopalatinum (17)

és nervus palatinus major feltárva (6). 20: vestibulum nasi; 5: sinus frontalis; 12:

lamina cribrosa szaglóideg rostokkal.

9

Az orrüreg oldalsó fala: vestibulum nasi, concha nasalis inferior

(8-ductus nasolacrimalis), meatus nasi medius (hiatus semilunaris-15,

bulla ethmoidalis-5), concha nasalis superior,

recessus sphenoethmoidalis (16), sinus sphenoidalis (17).

Vékony nyíl: ductus nasolacrimalis nyílása. 11: epipharynx

10

Az orrüreg oldalsó fala a septum felől: concha nasalis inferior (9),

concha nasalis media (19), concha nasalis superior (36),

concha nasalis suprema (37). 22: septum nasi

11

Paranasalis üregek:

1. Sinus frontalis (5)

2. Sinus sphenoidalis

3. Sinus maxillaris (11)

4. Cellulae ethmoidales anteriores

5. Cellulae ethmoidales mediae

6. Cellulae ethmoidales posteriores

12

Sinus sphenoidalis, sinus frontalis, cellulae ethmoidales,

recessus sphenoethmoidalis (rövid nyíl: hiatus semilunaris;

hosszú nyíl: infundibulum)

13

Újszülött koponyán:

Sinus maxillaris

1-2 cellulae ethmoidales

A paranasalis üregek

postnatalis fejlődése

14

A n. trigeminus szerepe az orrüreg

innervációjában

Parasympathicus beidegzés a nyálkahártya számára:

nucleus salivatorius sup. nervus facialis

nervus petrosus major ganglion pterygopalatinum

nervus palatinus major, rami nasales, nervus nasopalatinus

Sympathicus beidegzés a ganglion cervicale superiusból ered, a

plexus caroticuson át, a nervus petrosus profundus (nervus

canalis pterygoidei) révén csatlakozik a ganglion

pterygopalatinumhoz és onnan a fenti idegekkel éri el a

nyálkahártyát.

Érző beidegzés: a ganglion trigeminale primer szenzoros

neuronjai nucl. tractus spinalis nervi trigemini

15

A szaglóhám kiterjedése a septumon, a felső, hátsó- és oldalsó

falon. Szaglóhám: primer érzékhámsejtek (saját axonjuk van),

támasztósejtek és basalis sejtek. Az érzékhámsejtek

folytonosan

újraképződnek a basalis sejtekből. A nyálkahártyában:

axonkötegek, amelyeket glia vesz körül, Bowman-féle mirigyek.

A szaglónyálkahártyát a n. trigeminus ágai is beidegzik vékony,

C-típusú rostokkal.

16

A Jacobson-féle (vomeronasalis) szerv

• Az orrsövény alsó részében lévő érzékszerv

(chemoreceptor), amely primer érzékhámot

tartalmaz, idege a bulbus olfactoriusba

halad. Tkp. a septum két oldalán, a canalis

incisivus mögött, ferdén felfelé haladó apró,

hámmal bélelt járat. Néha porc borítja

(cartilago vomeronasalis). Emberben az 5.

magzati hónaptól sorvad; ha mégis

megmarad, nincs funkciója.

17

Az orrüreg és a melléküregek

szövettana:

A regio respiratoria hámja

csillós, többmagsoros

hengerhám, kehelysejtekkel,

intraepithelialis mirigyekkel.

Nyálkahártyája mirigyekben

gazdag, dúsan erezett,

duzzadásra hajlamos laza

rostos kötőszövet. A mellék-

üregekben vékonyabb a hám,

mucoperiosteum van, kevesebb

miriggyel.

18

szaglóhám

átmeneti

hám

Regio olfactoria:

szaglóhám.

Vestibulum:

bőr.

Carina nasi porcok

alkotta elülső része:

kevéssé elszarusodó,

vékony többrétegű

laphám.

Regio respiratoria:

Csillós hengerhám

Regio respiratoria

19

BC: basalis sejt

OC: szaglósejt

SC: támasztósejt

BG: Bowman-mirigy

C: csillók

OE: szaglóhám

A regio olfactoria szövettana (1., 2.), és intraepithelialis mirigy

a regio respiratoriában (3.).

1.

2. 3. 20

”Hatalmas, büszke orr,

Egy teljes náthát csak a bősz, komor

Mistráltól kapsz ! Más szél ott meg sem érzik !”

”Vörös tenger, ha vérzik !”

”Ó, eszembe jut, ha nézlek:

Micsoda cégér egy illatszerésznek !”

”Ez dúlta szét az arc harmóniáját,

E szörnyeteg !...”

Cyrano orrmonológjából (Rostand/Ábrányi Emil)

21

A légzőrendszer

anatómiája

II.

Alsó légutak:

Tüdő anatómiája

22

Alsó légutak funkciói

• Levegő vezetése, szűrése, melegítése,

párásítása.

• Hangképzés.

• Gázcsere (oxigén – széndioxid).

• Zsíroldékony vérben keringő anyagok

kiválasztása a levegővel (pl.: etanol).

• Vérnyomás szabályozása (renin-angiotenzin

rendszer révén).

• Légzőmozgások (légzőizmok) szabályozása.

23

Trachea

• Nyaki és mellüregi szakaszokra osztjuk.

• Mögötte a nyelőcső halad, a kettő között fut a

nervus laryngeus recurrens.

• A nyaki szakaszon érintkezik a

pajzsmiriggyel.

• A mellüregi szakaszon közeli képletek: vena

brachiocephalica sinistra, arcus aortae,

arteria brachiocephalica, arteria carotis

communis sinistra.

24

TRACHEA, BRONCHI

Bifurcatio tracheae a IV. háti csigolya magasságában

Bronchus principalis dexter (d)

• rövidebb (~ 2,5 cm)

• tágabb

• lefutása meredekebb

• három lebenyhörgőre oszlik

Bronchus principalis sinister (s)

• hosszabb (~ 5 cm)

• szűkebb

• két lebenyhörgőre oszlik

• enyhén S-alakú

d s

25

BIFURCATIO TRACHEAE,

BRONCHI PRINCIPALES

26

Pulmo dexter – facies costalis

Pulmo sinister – facies costalis

27

Pulmo dexter – facies mediastinalis

▲

♦

♥

L

B

A

V

V

e

Pulmo sinister – facies mediastinalis

28

Pulmones: terminologia

• Basis pulmonis, apex pulmonis

• Facies costalis, facies mediastinalis, facies

diaphragmatica

• Margo anterior: incisura cardiaca (bal tüdő)

• Margo inferior, lingula pulmonis sinistri

• Hilum pulmonis, radix pulmonis

• Lobus superior, lobus medius, lobus inferior

• Facies interlobaris

• Fissura obliqua, fissura horizontalis (jobb tüdő)

• Segmenta bronchopulmonalia

29

Bronchopulmonalis szegmentumok

• A tüdőszegmentumok anatómiai egységet képeznek, sebészileg eltávolíthatók.

• Vékony kötőszövetes térség határolja őket.

• Bázisuk a tüdő felszíne felé, csúcsi részük a tüdőkapu felé tekint.

• A szegmentumok csúcsán bronchus-ág és az arteria pulmonalis egy ága lépnek be.

• A vena pulmonalisok szegmentális ágai a szegmentumok közti kötőszövetben haladnak.

30

Tüdőszegmentum felépítése

1. Arteria bronchialis (1): a szín éranasztomózisokat is jelez.

2. Vena pulmonalis ágak (2)

3. Arteria pulmonalis ágak (3)

4. Peribronchialis plexus (4): kis erek, amelyek a vena bronchialis és arteria bronchialis ágakkal is anasztomizálnak.

B: szegmentális bronchus

B

Subpleuralis érplexus

31

A jobb tüdő szegmentumai

Lobus superior

S I – S III (3)

Lobus medius

S IV – S V (2)

Lobus inferior

S VI – S X (5)

32

A bal tüdő szegmentumai

Lobus superior

S I – S V (5)

Lobus inferior

S VI – S X (5)

33

BAL TÜDŐ SZEGMENTUMAI ÉS BRONCHUSFÁJA

34

JOBB TÜDŐ SZEGMENTUMAI ÉS BRONCHUSFÁJA

35

BRONCHUSFA 1. Bronchus

principalis

2. Bronchus

lobaris

3. Bronchus

segmentalis

4. Bronchi

5. Bronchus

terminalis

6. Bronchiolus

7. Bronchiolus

terminalis

8. Bronchiolus

respiratorius

9. Ductus

alveolaris 36

A tüdő vérellátása.

Vasa privata – artériák (aspectus posterior)

Aorta thoracica

Rr. bronchiales

37

A tüdő vérellátása.

Vasa privata –vénák (aspectus anterior)

Vv. bronchiales

V. pulmonalis dextra

V. pulmonalis sinistra

V. azygos

V. hemiazygos

38

A tüdő beidegzése

• Szimpatikus posztganglionáris rostok a felső thoracalis

és a nyaki ganglionokból → bronchodilatatio (az alsó

légutak tágulását azonban inkább a vérben keringő

adrenalin és noradrenalin váltják ki).

• Paraszimpatikus innervációt a nervus vagus ad:

preganglionáris rostok a plexus pulmonalisban

kapcsolódnak át, a posztganglionáris rostok kolinerg

mechanizmussal bronchoconstrictiót okoznak. Emellett

fokozzák a mirigyek szekrécióját is.

• Érző beidegzés a vagusból érkezik: a receptorok

reflexeket váltanak ki – 1. a köhögési reflexet; 2.

légzőmozgásokat szabályoznak. A reflexek központja a

nyúltvelőben van. A tüdőben nincsenek fájdalomérző

idegvégződések. 39

A tüdő nyirokelvezetése

• Egyrészt, a subpleuralis nyirokér-plexusból indul.

• Másrészt a bronchiolusok és bronchusok falában lévő mély nyirokerekből indul.

• A nyirokerek a szegmentumok közötti kötőszövetben, illetve a bronchusfa mentén haladnak a hilum felé. A subpleuralis plexus felületes marad, és a tüdő felszínén haladva éri el a bronchopulmonalis csomókat. A mély plexus a bronchusfát követi.

• Bronchopulmonalis nyirokcsomók a hilumhoz közel, a szegmentális és lobaris bronchusok körül.

• Hilaris nyirokcsomók a radix pulmonisban, követve a főbronchusokat, majd pedig a tracheát.

40

A mellhártya (pleura)

• A tüdőket kettős savós hártya borítja: a pleura visceralis és pleura parietalis. A két lemez között kevés folyadék van.

• A visceralis lemez a fissurák belsejét is borítja (interlobaris pleura), a mediastinalis felszínen áthajlik és a ligamentum pulmonalet hozza létre.

• A parietalis lemez a mellkas falát és a diaphragmát borítja (de: pleura mediastinalis és cupula pleurae).

• A parietalis pleurazsákot nem töltik ki teljesen a tüdők: a kimaradó terek a pleura sinusok (recessusok). Legnagyobb a recessus costodiaphragmaticus.

• A parietalis pleurát a bordaközti idegek és a nervus phrenicus idegzik be. Sok a fájdalomérző idegvégződés.

41

A tüdőcsúcs (és a pleura parietalis is) a clavicula síkja fölé nyúlik,

ahol a musculi scaleni veszi körül. A pleura parietalist itt a membrana

suprapleuralis védelmezi, amely a fascia endothoracica felső,

megerősödött része. Hátul a tüdőcsúcs kopogtatható: ez a Krönig-tér.

42

A mellkas és a mellüregi szervek antero-

posterior irányú röntgenfelvétele

Arcus aortae

Truncus pulmonalis

Auricula cordis sinistra

Ventriculus cordis sinister

Hilum pulmonis dextri

Atrium dextrum cordis

V. cava inferior

Recessus costo-

diaphragmaticus

Diaphragma

Trachea

Apex pulmonis dextri Apex pulmonis sinistri

V. cava superior

43

Cavitas thoracis Computertomográfiás keresztmetszeti kép a bifurcatio tracheae

magaságában, alulnézet

sternum pleura mediastinalis

pars ascendens

aortae

pars descendens

aortae

v. cava

superior

Bifurcatio

tracheae

bronchus

princip.d. bronchus

princip.s. bronchus

lobaris sup. d.

bronchi

segmentales

oesophagus

44

Légzőrendszer szövettana

• Hám: többmagsoros csillós hengerhám.

• Lamina propria: kötőszövet, immunsejtek

(granulociták, limfociták, makrofágok),

hízósejtek.

• Submucosa: kevert mirigyek.

• Tunica muscularis: változó vastagságú

simaizom.

• Porc: hialinporc (ahol előfordul).

• Adventitia: kötőszövet.

45

A trachea-bronchusfa hámjának sejtjei

• Csillós hámsejtek (kinociliumok).

• Egysejtű mirigyek: kehelysejtek.

• Kulchitsky-sejtek: neuroendocrin sejtek (hormonokat, transzmitter anyagokat szekretálnak – szerotonin, ACTH, szomatosztatin, stb…)

• Clara-sejtek: a bronchiolusokban vannak és surfactant-ot választanak el.

• Differenciálatlan tartalék sejtek a regenerációhoz.

46

Bronchusok szövettana

• Nyálkahártya: jellegzetes légúti nyálkahártya. Többmagsoros

csillós hengerhám, kehelysejtekkel és lamina propriával. A

lamina propriában immunsejtek vannak.

• Tunica muscularis: simaizom rétegek.

• A simaizomtól kifelé kötőszövetbe ágyazott hyalinporc lemezek

vannak. A lemezek száma a bronchus méretével együtt

csökken.

• Adventitia: laza rostos (rostdús) kötőszövet.

• A brochusok falában kis nyálmirigyek vannak (többnyire az

izomréteg alatt). A mirigyek a hámfelszínre nyílnak.

• A bronchusok falában néhol szoliter nyiroktüszők vannak.

47

Bronchiolusok szövettana

• Az átmérőjük 1 mm-nél kisebb és nincs porcszövet a falukban.

Egyre kisebb ágakra oszlanak (dichotomia); végső ágaik a

bronchiolus terminalis majd a bronchiolus respiratorius – ez utóbbi

falában elszórtan megjelennek az alveolusok.

• A bronchiolusokban a rugalmas rostok biztosítják a nyitott

állapotot.

• Hámjuk kezdetben többmagsoros csillós hengerhám, amely végül

egyrétegű csillós hámmá alakul.

• Vékony lamina propriájuk alatt körkörös-spirális simaizomkötegek

vannak.

• A lamina propriában nincsenek mirigyek: csak a hámban vannak

szekretáló sejtek.

• A bronchiolus respiratoriusban egyrétegű köbhám van, csillók

nincsenek.

• Itt jelennek meg a Clara-sejtek, melyek surfactant-ot termelnek. 48

A tüdőparenchyma sejtjei

• Pneumocita I.: vékony légző hámsejt, a vér-levegő gát alkotórésze.

• Pneumocita II.: szekréciót végez, a surfactant előállítója.

• Alveolaris makrofág: vándorló fagocita az alveolusban vagy a septumokban.

• Szeptális sejtek: fibroblastok, melyek kötőszöveti rostokat szintetizálnak.

• Hízósejtek: gyakoribbak a bronchusfa nyálkahártyában.

• Kapillárisok endotélje: nincs pórus vagy fenesztra, csak pinocitózis.

49

A surfactant

• Az alveolusok belső felszínét borítja.

• Foszfolipidet (50%), koleszterint (10%) és fehérjéket tartalmaz.

• A II. típusú pneumociták szintetizálják és szekretálják.

• Csökkenti az alveolus felületi feszültségét, ezzel növeli a légzés hatásfokát (gátolja az alveolusok összeesését kilégzéskor).

• Akadályozza szérum komponensek behatolását az alveolusba.

• Stimulálja az alveoláris makrofágokat (főleg fehérjekomponensei révén).

50

Trachea

51

Trachea

52

bronchus bronchiolus

53

Bronchiolus: Clara-sejtek

54

TÜDŐ HEMATOXILIN-EOZINNAL FESTVE

55

A tüdő metszetén a nyilak az inter-

alveolaris septumokra mutatnak 56

A tüdő elasztikus rostjai orceinnel festve 57

HÍZÓSEJT BRONCHIOLUSBAN

mastocyta

58

Alveoláris makrofág elektronmikroszkópos képe

59

II. Típusú pneumocyta

60

A vér-levegő gát elektronmikroszkópos képe

P1: egyes típusú pneumocita

E: endotél

BM: basalis memebrán

Er: vörösvértest 61

VÉGE

62