az eu gazdaságpolitikáinak védelemgazdasági vonzatai

PTE 20081

Az EU gazdaságpolitikáinakvédelemgazdasági vonzatai

Főbb témakörök

1. A globalizáció és az EU 2. A EU gazdasági helyzete a világgazdasági

folyamatokban 3. Az EU főbb gazdasági szakpolitikái:

– 3.1 Monetáris politika Védelmi kiadások alakulása

– 3.2 Vám- és adópolitika Haditechnikai eszközök és csapatmozgások vámeljárása

– 3.3 Belső piac, az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőkeszabad áramlása

Az EU belső piacának védelemgazdasági vonzatai– 3.4 Versenypolitika, ipar-, és innovációs politika

Védelmi ipar és a haditechnikai K+F– 3.5 Közlekedés- és energiapolitika

Katonai szállítások és energiaellátás 4. Az EU védelemgazdaságának lehetséges fejlődési

irányai

1. A globalizáció és az EU(1)

globalizáció:– leggyakrabban tárgyalt fogalom, objektív folyamat

– az univerzális gazdasági tértágulás felgyorsulása (kivitel/GDP:Fr.forr:1%, II.VH.:8%, ma:20%)

– Nemzeti~regionális~globális gazd.-i együttműködés– Nemzetállam~uniók~globális információs társadalom– Változó hordozóerő a fejlődésben:

Természeti erőforrások Pénzügyi erőforrások Emberitőke-képzés ( tudás-alapú erőforrás )

Globalizáció és az EU (2)

A gazdasági erőviszonyok változásai– Európa-USA- Ázsia

Gazdasági globalizáció szervezeti hordozói: a transznacionális vállalatok

Az állam gazdaságszervező funkciójának változása

Vállalategyesülések és a pénzügyi rendszer globalizációja

A globális pénzügyitőke-állomány

0

50

100

150

200

250

300

350

1993 1996 1999 2003

Globálispénzügyi tőke– Bankbetétek (30%)– Vállalati és

államkötvények– Részvények

A globális pénzügyitőke-állomány gyorsabban nő mint a világ GDP-je

2. Az EU gazdasági helyzete a világ gazdasági folyamataiban

A nemzetközi verseny USA és az EU gazdasági

teljesítménykülönbsége Az euró és a dollár közötti versengés A világgazdasági környezet hatása az EU

továbbfejlődésére

Az EU helye a nemzetközi gazdaságban

Világ EU Világ%

USA Világ%

Japán Világ

%Népesség

(millió fő)

6 400 458 7,2 294 4,6 128 2,0

GDP(Milliárd

Euró)

32700 10 215 31.2 9 440 29 3 750 12.3

A világ gazdaságainak összehasonlítása

EUJapán

Brazília

USA

Kína

Dél-Korea

India Oroszország

Mexico

Ausztrália

100

1 000

10 000

100 000

100 1 000 10 000 100 000

1 főre jutó GDP euróban

GDP

milli

árd

euró

ban

Külkereskedelem jelentősége a GDP %-ban

EU USA JAPÁN KINA

16,8 16,2 16,6 53,6

3. Az EU főbb gazdasági szakpolitikái és azok védelemgazdasági aspektusai

Az EU fejlesztési politikája– A Lisszaboni Stratégia: 2000 és 2010 között az EU a világ

legdinamikusabb és legversenyképesebb tudásalapú gazdaságává váljon.( 2005: Kok-jelentés )

Az EU közös kül- és biztonságpolitikája– Maastricht-i szerződés (1992 ): az EU második pillére– Célja: EU-n kívüli stabil térség és demokrácia

megteremtése az ENSZ alapokmányának alapelveivel összhangban

EUArmaments Political forum

NATOArmaments Policy

Framework Agreement

A védelemgazdasági kapcsolatok rendszere

National Armaments policies

OCCAR Armament Policy

EDA

EU POLARM

EU NADs

EDA NADs

NATO CNAD

Framework Agr

OCCAR

Európai védelemgazdasági kapcsolatok

WEAO

EUMC

Az EU közös kül- és biztonságpolitikája

Az Amszterdami Szerződés (1997 )célkitűzései:– Az EU közös értékeinek, függetlenségének és

integritásának védelme– Az EU biztonságának megerősítése– A béke megőrzése és a nemzetközi biztonság

megerősítése– A demokrácia és a jogállamiság fejlesztése, valamint az

emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartása

/országonként, régiónként közös stratégia/

Az EU három pillérének kapcsolata

EU

Első pillérMonetáris pol.Környezeti pol.

Gazdaságpol.

Második Pillérkülpol.

Biztonságpol.Védelempol.

Harmadik PillérBelbiztonságHatárvédelem

Katasztrófa véd.

Európai Védelmi Ügynökség ( EDA )

Vezérigazgató+

Törzs

Védelmi képességek K+F

Fegyverzetiügyek

Ipar és piaciügyek

Szolgáltatásiegyüttműködés

Védelmi ipari tömörülések

OCCAR

- Olaszország

- Nagy Britannia

- Franciaország,

- Németország

(Spanyolország, Belgium)

NORDIC

- Finnország

- Dánia

- Norvégia

- Svédország

+(3 balti)

Visegrádi országok

-

- Magyarország

- Cseh Köztársaság

- Szlovákia

- Lengyelország

• Románia

• Bulgária

• Ukrajna

• Oroszország

Törökország

AlcatelAlcatel

RheinmetallRheinmetall

GKNGKN

SAABSAAB

DCNDCN IndraIndra

Augusta Westland

Alenia Marconi Sys

Racal

Shorts

Com Intern Alcatel Space

European Airsystems

Eurofighter

MBD Holding

„New” MBD

Airbus

Thomson Marconi Sonar

LFK

EMAC

TDA

CNES

Autres

Ariane Space

Eurosam

Sextant

50 %

50 %

50 %

50 %

BAE SystemsBAE Systems

Astrium

49 %

51 %35 %

50 %

50 %

50 %

50 %

100 %

100 %

50 %

20 %

50 %

25 %

37,5%

25 %

33 %

33 %100 %

33 %

50 %

10 %

49 %

51 %

26 %

50 %

41,8%32,2 %

26 %

50 %

80 %

100 %

46%

75 %50 %

50 %

50 %75 %

50 % 30 %

62,5 %

EADSEADS

FinmeccanicaFinmeccanicaDassaultDassault

Thomson CSFThomson CSF

SAES

STN Atlas

Eurocopter

Az európai hadiipar tulajdonviszonyaiAz európai hadiipar tulajdonviszonyai

3.1 Az EU monetáris politikája

A monetáris politika elvei:– Hatékonyság– Beszámoltathatóság– Átláthatóság– Középtávra irányultság– Folyamatosság

A monetáris politika eszközei:– Nyíltpiaci műveletek– Jegybanki rendelkezésre állás– Kötelező tartalékok

Az EU monetáris politikája (2)

A monetáris politika intézményrendszere:– Központi Bankok Európai Rendszere– Európai Központi Bank

Az EU 2007-13-ra szóló költségvetése– Kiadási főösszeg max.862.3 Md Euró( az EU 27

GNI –nak az1.04%-a )– 2008-évi kv.:129,1 Md. Euró

Az EU saját forrásainak megoszlása %-ban

20 13,4

66,6

0

20

40

60

80

tradicionálissaját források

áfa-alapúforrások

GNI -forrás

Védelmi kiadások az EU-ban

Vizsgálati szempontok Tendenciák Néhány EU tagország védelmi kiadása Magyarország védelmi kiadásának alakulása

AZ EU védelmi kiadásai

192,9 191,7

0

50

100

150

200

Md. Euro

2005 2006

3.2 Az EU vám- és adópolitikája

A kiviteli és behozatali vámok és díjak tilalma a tagországok között

Egységes vámtarifa elfogadása harmadik országokkal szemben

A vámkódex Haditechnikai eszközök vámeljárásai Csapatmozgások vámeljárása A közösségi vámrendszer korszerűsítése

3.3 A belső piac, az áruk, a személyek és a szolgáltatások, valamint a tőke szabad áramlása

Együtt van értelmük( a belső piac biztosítja a 4

szabadság érvényesülését) A belső piac fejlődése:

– Közös piac( 1957-EGK)– Belső piac (1987-)– egységes belső piac

3.3.1 Az EU belső piacának védelemgazdasági területei

Európai Védelmi Ügynökség (EDA ) EDEM EDIG Védelmi ipari termékek és a Közbeszerzés Védelmi ipari termékek piaca

3.4 Versenypolitika, ipar-és innovációs politika

A közösségi iparpolitika jellemzői és eszközei

Az EU kis- és középvállalkozás politikája Az EU innovációs politikája

K+F ráfordítások a gazdaságilag legfejlettebb térségekben

0

50

100

150

200

250

1991 1995 2000

Japán

USA

EU15

3.4.1.A kutatás Európája

A Lisszaboni Stratégia része A hatodik keretprogram (2002-2006)

– KV-e:17,5 Md. Euró (össz kv. 3,4%-a)– Célja: Európai Kutatási Térség megteremtése

A hetedik keretprogram: ( 2006-2010) Védelmi célú kutatások az EU-ban

– EU R&D szervezetei– EDA K+F tevékenysége

3.5 Közlekedés és energiapolitika

Közlekedés biztonság fokozása Közös közlekedési politika

– Közlekedési ágazatok fejlesztési programjai– Szállítási szabványok– Euró-vignetta– Kombinált szállítások fejlesztése

Közlekedési infrastruktúra közösségi fejlesztése– Transzeurópai közlekedési hálózatok

Az áruszállítás megoszlása az EU-ban

0

10

20

30

40

50

közut hajózás vonat csővezeték

1970

1990

2003

Infrstruktúra fejlesztés az EU-ban

Millió Euró

közlekedés telekommunikáció

energia összesen

2002 321 21 10 352

2005 250 13 15 278

Az EU energiapolitikája

A nemzetközi energiaszektor kilátásai Az EU energiapolitikájának alapelvei.

– Függőség, sebezhetőség mérséklése– Költség-hatékony legyen– Feleljen meg a fenntartható fejlődés

követelményének– A megújuló energiaforrások használatának

ösztönzése

Az EU olaj és gáz forrásai( %-os megoszlásban,2004)

0

10

20

30

40

50

olaj gáz

EU

Oroszország

É-afrika

Norvégia

Algéria

Közelkelet

egyéb

Az EU energia felhasználásának megoszlása (%)

0

5

10

15

20

25

30

35

40

olaj gáz atom megújúló egyéb üza

2000

2030

Katonai szállítások és energiaellátás

Haditechnikai eszközök és veszélyes anyagok szállítása

Katonai szállítmányok kezelése Üzemanyag ellátó rendszerek

– NATO CEPMA– EU: villamos-energia hálózat, gázvezeték

rendszerek

4. Az EU védelemgazdaságának lehetséges fejlődési irányai

A közös kűl- és biztonságpolitika erősödése A gazdasági szabályzók hasonulása az EU

általános szabályaihoz Nemzeti hatáskörök és forrásfelhasználás

közösségi hatáskörbe kerülnek Az EDA ( OCAR ) hatáskörének és

tevékenységi körének a bővülése