az eu gazdaságpolitikáinak védelemgazdasági vonzatai
DESCRIPTION
Az EU gazdaságpolitikáinak védelemgazdasági vonzatai. Főbb témakörök. 1. A globalizáció és az EU 2. A EU gazdasági helyzete a világgazdasági folyamatokban 3. Az EU főbb gazdasági szakpolitikái : 3.1 Monetáris politika Védelmi kiadások alakulása 3.2 Vám- és adópolitika - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
PTE 20081
Az EU gazdaságpolitikáinakvédelemgazdasági vonzatai
Főbb témakörök
1. A globalizáció és az EU 2. A EU gazdasági helyzete a világgazdasági
folyamatokban 3. Az EU főbb gazdasági szakpolitikái:
– 3.1 Monetáris politika Védelmi kiadások alakulása
– 3.2 Vám- és adópolitika Haditechnikai eszközök és csapatmozgások vámeljárása
– 3.3 Belső piac, az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőkeszabad áramlása
Az EU belső piacának védelemgazdasági vonzatai– 3.4 Versenypolitika, ipar-, és innovációs politika
Védelmi ipar és a haditechnikai K+F– 3.5 Közlekedés- és energiapolitika
Katonai szállítások és energiaellátás 4. Az EU védelemgazdaságának lehetséges fejlődési
irányai
1. A globalizáció és az EU(1)
globalizáció:– leggyakrabban tárgyalt fogalom, objektív folyamat
– az univerzális gazdasági tértágulás felgyorsulása (kivitel/GDP:Fr.forr:1%, II.VH.:8%, ma:20%)
– Nemzeti~regionális~globális gazd.-i együttműködés– Nemzetállam~uniók~globális információs társadalom– Változó hordozóerő a fejlődésben:
Természeti erőforrások Pénzügyi erőforrások Emberitőke-képzés ( tudás-alapú erőforrás )
Globalizáció és az EU (2)
A gazdasági erőviszonyok változásai– Európa-USA- Ázsia
Gazdasági globalizáció szervezeti hordozói: a transznacionális vállalatok
Az állam gazdaságszervező funkciójának változása
Vállalategyesülések és a pénzügyi rendszer globalizációja
A globális pénzügyitőke-állomány
0
50
100
150
200
250
300
350
1993 1996 1999 2003
Globálispénzügyi tőke– Bankbetétek (30%)– Vállalati és
államkötvények– Részvények
A globális pénzügyitőke-állomány gyorsabban nő mint a világ GDP-je
2. Az EU gazdasági helyzete a világ gazdasági folyamataiban
A nemzetközi verseny USA és az EU gazdasági
teljesítménykülönbsége Az euró és a dollár közötti versengés A világgazdasági környezet hatása az EU
továbbfejlődésére
Az EU helye a nemzetközi gazdaságban
Világ EU Világ%
USA Világ%
Japán Világ
%Népesség
(millió fő)
6 400 458 7,2 294 4,6 128 2,0
GDP(Milliárd
Euró)
32700 10 215 31.2 9 440 29 3 750 12.3
A világ gazdaságainak összehasonlítása
EUJapán
Brazília
USA
Kína
Dél-Korea
India Oroszország
Mexico
Ausztrália
100
1 000
10 000
100 000
100 1 000 10 000 100 000
1 főre jutó GDP euróban
GDP
milli
árd
euró
ban
Külkereskedelem jelentősége a GDP %-ban
EU USA JAPÁN KINA
16,8 16,2 16,6 53,6
3. Az EU főbb gazdasági szakpolitikái és azok védelemgazdasági aspektusai
Az EU fejlesztési politikája– A Lisszaboni Stratégia: 2000 és 2010 között az EU a világ
legdinamikusabb és legversenyképesebb tudásalapú gazdaságává váljon.( 2005: Kok-jelentés )
Az EU közös kül- és biztonságpolitikája– Maastricht-i szerződés (1992 ): az EU második pillére– Célja: EU-n kívüli stabil térség és demokrácia
megteremtése az ENSZ alapokmányának alapelveivel összhangban
EUArmaments Political forum
NATOArmaments Policy
Framework Agreement
A védelemgazdasági kapcsolatok rendszere
National Armaments policies
OCCAR Armament Policy
EDA
EU POLARM
EU NADs
EDA NADs
NATO CNAD
Framework Agr
OCCAR
Európai védelemgazdasági kapcsolatok
WEAO
EUMC
Az EU közös kül- és biztonságpolitikája
Az Amszterdami Szerződés (1997 )célkitűzései:– Az EU közös értékeinek, függetlenségének és
integritásának védelme– Az EU biztonságának megerősítése– A béke megőrzése és a nemzetközi biztonság
megerősítése– A demokrácia és a jogállamiság fejlesztése, valamint az
emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartása
/országonként, régiónként közös stratégia/
Az EU három pillérének kapcsolata
EU
Első pillérMonetáris pol.Környezeti pol.
Gazdaságpol.
Második Pillérkülpol.
Biztonságpol.Védelempol.
Harmadik PillérBelbiztonságHatárvédelem
Katasztrófa véd.
Európai Védelmi Ügynökség ( EDA )
Vezérigazgató+
Törzs
Védelmi képességek K+F
Fegyverzetiügyek
Ipar és piaciügyek
Szolgáltatásiegyüttműködés
Védelmi ipari tömörülések
OCCAR
- Olaszország
- Nagy Britannia
- Franciaország,
- Németország
(Spanyolország, Belgium)
NORDIC
- Finnország
- Dánia
- Norvégia
- Svédország
+(3 balti)
Visegrádi országok
-
- Magyarország
- Cseh Köztársaság
- Szlovákia
- Lengyelország
• Románia
• Bulgária
• Ukrajna
• Oroszország
Törökország
AlcatelAlcatel
RheinmetallRheinmetall
GKNGKN
SAABSAAB
DCNDCN IndraIndra
Augusta Westland
Alenia Marconi Sys
Racal
Shorts
Com Intern Alcatel Space
European Airsystems
Eurofighter
MBD Holding
„New” MBD
Airbus
Thomson Marconi Sonar
LFK
EMAC
TDA
CNES
Autres
Ariane Space
Eurosam
Sextant
50 %
50 %
50 %
50 %
BAE SystemsBAE Systems
Astrium
49 %
51 %35 %
50 %
50 %
50 %
50 %
100 %
100 %
50 %
20 %
50 %
25 %
37,5%
25 %
33 %
33 %100 %
33 %
50 %
10 %
49 %
51 %
26 %
50 %
41,8%32,2 %
26 %
50 %
80 %
100 %
46%
75 %50 %
50 %
50 %75 %
50 % 30 %
62,5 %
EADSEADS
FinmeccanicaFinmeccanicaDassaultDassault
Thomson CSFThomson CSF
SAES
STN Atlas
Eurocopter
Az európai hadiipar tulajdonviszonyaiAz európai hadiipar tulajdonviszonyai
3.1 Az EU monetáris politikája
A monetáris politika elvei:– Hatékonyság– Beszámoltathatóság– Átláthatóság– Középtávra irányultság– Folyamatosság
A monetáris politika eszközei:– Nyíltpiaci műveletek– Jegybanki rendelkezésre állás– Kötelező tartalékok
Az EU monetáris politikája (2)
A monetáris politika intézményrendszere:– Központi Bankok Európai Rendszere– Európai Központi Bank
Az EU 2007-13-ra szóló költségvetése– Kiadási főösszeg max.862.3 Md Euró( az EU 27
GNI –nak az1.04%-a )– 2008-évi kv.:129,1 Md. Euró
Az EU saját forrásainak megoszlása %-ban
20 13,4
66,6
0
20
40
60
80
tradicionálissaját források
áfa-alapúforrások
GNI -forrás
Védelmi kiadások az EU-ban
Vizsgálati szempontok Tendenciák Néhány EU tagország védelmi kiadása Magyarország védelmi kiadásának alakulása
AZ EU védelmi kiadásai
192,9 191,7
0
50
100
150
200
Md. Euro
2005 2006
3.2 Az EU vám- és adópolitikája
A kiviteli és behozatali vámok és díjak tilalma a tagországok között
Egységes vámtarifa elfogadása harmadik országokkal szemben
A vámkódex Haditechnikai eszközök vámeljárásai Csapatmozgások vámeljárása A közösségi vámrendszer korszerűsítése
3.3 A belső piac, az áruk, a személyek és a szolgáltatások, valamint a tőke szabad áramlása
Együtt van értelmük( a belső piac biztosítja a 4
szabadság érvényesülését) A belső piac fejlődése:
– Közös piac( 1957-EGK)– Belső piac (1987-)– egységes belső piac
3.3.1 Az EU belső piacának védelemgazdasági területei
Európai Védelmi Ügynökség (EDA ) EDEM EDIG Védelmi ipari termékek és a Közbeszerzés Védelmi ipari termékek piaca
3.4 Versenypolitika, ipar-és innovációs politika
A közösségi iparpolitika jellemzői és eszközei
Az EU kis- és középvállalkozás politikája Az EU innovációs politikája
K+F ráfordítások a gazdaságilag legfejlettebb térségekben
0
50
100
150
200
250
1991 1995 2000
Japán
USA
EU15
3.4.1.A kutatás Európája
A Lisszaboni Stratégia része A hatodik keretprogram (2002-2006)
– KV-e:17,5 Md. Euró (össz kv. 3,4%-a)– Célja: Európai Kutatási Térség megteremtése
A hetedik keretprogram: ( 2006-2010) Védelmi célú kutatások az EU-ban
– EU R&D szervezetei– EDA K+F tevékenysége
3.5 Közlekedés és energiapolitika
Közlekedés biztonság fokozása Közös közlekedési politika
– Közlekedési ágazatok fejlesztési programjai– Szállítási szabványok– Euró-vignetta– Kombinált szállítások fejlesztése
Közlekedési infrastruktúra közösségi fejlesztése– Transzeurópai közlekedési hálózatok
Az áruszállítás megoszlása az EU-ban
0
10
20
30
40
50
közut hajózás vonat csővezeték
1970
1990
2003
Infrstruktúra fejlesztés az EU-ban
Millió Euró
közlekedés telekommunikáció
energia összesen
2002 321 21 10 352
2005 250 13 15 278
Az EU energiapolitikája
A nemzetközi energiaszektor kilátásai Az EU energiapolitikájának alapelvei.
– Függőség, sebezhetőség mérséklése– Költség-hatékony legyen– Feleljen meg a fenntartható fejlődés
követelményének– A megújuló energiaforrások használatának
ösztönzése
Az EU olaj és gáz forrásai( %-os megoszlásban,2004)
0
10
20
30
40
50
olaj gáz
EU
Oroszország
É-afrika
Norvégia
Algéria
Közelkelet
egyéb
Az EU energia felhasználásának megoszlása (%)
0
5
10
15
20
25
30
35
40
olaj gáz atom megújúló egyéb üza
2000
2030
Katonai szállítások és energiaellátás
Haditechnikai eszközök és veszélyes anyagok szállítása
Katonai szállítmányok kezelése Üzemanyag ellátó rendszerek
– NATO CEPMA– EU: villamos-energia hálózat, gázvezeték
rendszerek
4. Az EU védelemgazdaságának lehetséges fejlődési irányai
A közös kűl- és biztonságpolitika erősödése A gazdasági szabályzók hasonulása az EU
általános szabályaihoz Nemzeti hatáskörök és forrásfelhasználás
közösségi hatáskörbe kerülnek Az EDA ( OCAR ) hatáskörének és
tevékenységi körének a bővülése