ÁLLAMI MUNKAÜGYI POLITIKA

DUDÁS KATALIN

2013.

MUNKAÜGYI POLITKA Alkotmányos jogokra épül

Kollektív autonómia

A foglalkozás és a munkahely szabad megválasztása

A munkahely védelme

Az igazságos és megélhetést biztosító munkabér

Biztonságos, egészséget nem veszélyeztető munkafeltételek

MUNKAÜGYI POLITIKA ELEMEI

Állami bérpolitika I. Szociális párbeszéd II. Foglalkoztatáspolitika III. Munkavédelem IV. Munkaügyi ellenőrzés V.

ÁLLAMI BÉRPOLITIKA I.

Minimálbér és illetményalap

Bért terhelő állami elvonások

Adók és járulékok

II. A legkisebb munkabér

6. § Ha az 1. § alá eső üzletben, üzemben, vállalatban vagy foglalkozásban a munkabérek indokolatlanul alacsonyak, a legkisebb munkabérek hivatalos megállapításának van helye.

A legkisebb munkabéreket meg lehet állapítani az 1. § alá eső üzletek, üzemek, vállalatok vagy foglalkozások egész körére vagy csak egyes részeikre, esetleg csak az otthon végzett munkára, még pedig vagy az ország egész területére, vagy annak csak meghatározott részére kiterjedő hatállyal.

7. § Az illetékes miniszter az érdekelt munkaadók és munkavállalók képviselőinek, illetőleg gazdasági egyesületeiknek meghallgatása után határozza meg azt, hogy a legkisebb munkabéreket mely termelési vagy foglalkozási ágra, illetőleg az egyes termelési ágak vagy foglalkozások mely részére, milyen területi hatállyal kell megállapítani.

Az illetékes miniszter a legkisebb munkabérek megállapítása céljára megfelelő szervezetet létesít és annak eljárását szabályozza.

A szervezetben az érdekelt munkaadóknak és munkavállalóknak egyenlő számban és az egyenjogúság alapján kell résztvenniök.

8. § A legkisebb munkabért megállapító határozat a megszabott időre, illetőleg addig marad hatályban, amíg az illetékes miniszter hatályon kívül nem helyezi.

9. § A munkavállaló a munkaadótól követelheti a valóban fizetett és a törvény alapján megállapított legkisebb munkabér közötti különbözet megfizetését.

Az előző bekezdésen alapuló követelés érvényesítésére és elévülésére az 5. § második és harmadik bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.

10. § A 6-9. §-ok rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni olyan ipari munka teljesítéséért járó díjra is, amelynek elvégzésére az iparos (háziiparos) iparossal (kereskedővel) vagy más forgalomba hozóval szemben vállalkozási szerződéssel kötelezte magát.

1937. évi XXI. törvénycikka munkaviszony egyes kérdéseinek szabályozásáról

Általános rendelkezések 1. § A jelen törvény hatálya - a 2. §-ban

megállapított kivételektől eltekintve - kiterjed a szolgálati viszonyra, akár természetes, akár jogi személy a munkaadó, ha üzlete, üzeme, egyéb vállalata vagy kereső foglalkozása körében másnak akár testi, akár szellemi munkáját ellenérték fejében igénybe veszi, még pedig akkor is, ha az üzletnek, az üzemnek, a vállalatnak vagy a foglalkozásnak oktató vagy jótékonysági jellege van.

Az állam beavatkozása a munkabérek alakulására

„Munkavállalók életstandardjának biztosítására”

„A gazdasági munkás és családja munkaerejének túlhajtott és jogosulatlan kihasználását jelentené és ennélfogva a munkás és családja megélhetését nem biztosítaná – 1923-1924. legkisebb napszámbér

1932. évi XIX tc. 1928. évi ILO egyezmény a legkisebb munkabérek megállapítására vonatkozó eljárásokról

MINIMÁLBÉR 2013-ben, a teljes munkaidőben történő

foglalkoztatás esetén (a kötelező legkisebb munkabér – minimálbér – és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 390/2012. (XII.20.) Korm. rendelet alapján:

– havibér alkalmazásakor 98 000 Ft,

– hetibér esetén: 22 4560 Ft,

– napibér esetén: 4 510 Ft,

– órabér esetén: 564 Ft

bérfizetést jelent.

A garantált bérminimum

a legalább középfokú iskolai végzettséget, középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalót illeti meg (Korm. rend. 2. § (2) bek.).

A Korm. rend. a költségvetési szerveknél közszolgálati, közalkalmazotti, kormánytisztviselői jogviszonyban állókra is kiterjed.

A Kormányrendelet által meghatározott személyi alapbér kötelező legkisebb összegét a Ktv., Ktjv., illetve a Kjt. alapján megállapított illetményeknek is el kell érniük (Korm. rend. 3. § (2) bek.).

Minimálbér alakulása

az alacsony keresetű munkavállalók

béremelésének ösztönzése 2011. évi XCIX. törvény

O 2012. január 1-jétől 2014. január 1-jéig

O 2011-ig – 2/3-nál

O kötelező vizsgálni: kiterjed a bruttó 300.000 forint alatti munkabérek nettó értékének „megőrzéséhez szükséges munkabéremelés – kormányrendeletben meghatározott - elvárt mértékének megfelelő végrehajtására”

O nincs pénzügyi szankció – csak kizárás

SZOCÁLIS PÁRBESZÉD II.

Munkaügyi kapcsolatok Háromoldalú intézményes

együttműködés (OÉT, NGTT) Versenyszféra és Kormány közötti

Állandó Konzultációs Fórum (VKF) Szervezkedés szabadsága Munkavállalók részvétele Kollektív tárgyalások rendje

FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA

Piaci kudarcok enyhítésére állami beavatkozás

Állami elvonási és újraelosztási eszköztárEszközök és tevékenységek

gyűjtőfogalmaMunkaerő-piac alakításáraKereslet-kínálat alakítására

A foglalkoztatáspolitika jogi keretei

a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.)

célja a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához való jog gyakorlásának elősegítése, a foglalkoztatási feszültségek feloldása és az álláskeresők támogatása.

keret-jelleggel szabályozza az ebből eredő állami feladatokat, a támogatások és ellátások körét, feltételrendszerét, az eljáró közigazgatási szervet és hatáskörét.

Foglalkoztatáspolitikaieszközök

aktív eszközök az álláskereső munkába lépését elősegítő szolgáltatások (pl. közvetítés, tanácsadás, képzés), valamint a munkanélküliek foglalkoztatását vállaló munkáltatóknak nyújtott támogatások (pl. bértámogatás, munkahelymegtartó támogatás).

passzív eszközök az álláskereső munkanélkülieknek nyújtott segélyek, pénzbeni ellátások. A „passzív” megnevezés annyiban félrevezető, hogy más, szociális támogatásokra való jogosultságokkal szemben, a „passzív” munkanélküli-ellátásokra csak akkor lehet jogosult valaki, ha közben „aktívan” állást keres, és ezt bizonyítandó, rendszeresen megjelenik a munkaügyi kirendeltségen.

Foglalkoztatáspolitikai eszközrendszer

csoportosítása az Únióban - A keresletélénkítő támogatások egyrészt új

munkahelyek létesítéséhez nyújtsanak közvetlen, beruházási jellegű támogatásokat, másrészt a magas munkanélküliségi kockázattal jellemezhető emberek foglalkoztatását teszik olcsóbbá adó- és járulékkedvezményekkel, ezáltal növelve a keresletet irántuk.

- A pénzbeni támogatások legfőbb célja a munkára ösztönzés, ezért elismeri azokat az erőfeszítéseket, amelyek révén a nehezen foglalkoztatható emberek (pl. egészségkárosodott emberek, gyereküket nevelők, ingázni kényszerülők) inkább a munkába állást és az azzal járó nehézségeket választják, mintsem azt, hogy szociális támogatásokból éljenek.

- Munkaerő-piaci szolgáltatások a munkaerő-piaci és foglalkozási információ nyújtása, tanácsadás (pl. álláskeresési), a munkaközvetítés és a különféle „felnőttképzések”.

Változások a foglalkoztatáspolitikában

2011. szeptember 1-jétől az alábbi jelentős változások következtek be a foglalkoztatáspolitikában: - átalakult a munkanélküli ellátórendszer,

megváltozott az álláskeresési járadék (munkanélküli „segély”) mértéke, és azt a korábbi 270 nap helyett maximum 90 napra lehet megállapítani,

- jelentősen változott a munkanélküliség kezelése, a támogatási formák, valamint a munkaügyi szervezet rendszere,

- a közfoglalkoztatás az új támogatott foglalkoztatási forma..

Közfoglalkoztatás 2011. évi CVI. törvény atipikus foglalkoztatási

forma Célja: az aktív korúak (15-64 év közötti) ellátásra

jogosult személy, illetve a munkaügyi központ által kiközvetített álláskereső számára rövidebb, hosszabb időtartamra munkalehetőséget biztosítson.

A közfoglalkoztatásban résztvevők a munkavégzés időtartamára közfoglalkoztatási munkabért kapnak [170/2011. (VIII. 24.) Korm. rend.].

A Kormány 2013. január 1-jétől megemelte a közfoglalkoztatási bért és a közfoglalkoztatási garantált bért. 2013-tól a közfoglalkoztatásért járó havi bér teljes munkaidő esetén szakképzetlen munkavállaló esetén bruttó 75.500, szakképzettek esetén bruttó 96.800 forintra emelkedik.

2013. Április MTI hírek „Tavaly 260 ezer közfoglalkoztatott volt,

idén már 300 ezer fölé nőhet a számuk. 2012-ben 157 milliárdot költött az állam a foglalkoztatásukra, de jóval több, mint a duplája lenne az összeg, ha a minimálbért kapnák.” Czomba Sándor

„A közfoglalkoztatásnak köszönhetően 2012-ben több mint 280 ezer fő kapott munkát, érezhette újra a rendszeres munka és a siker ízét. 2013-ban több mint 150 milliárd forint áll rendelkezésre közfoglalkoztatásra.” BM

Állami munkaügyi politika

munkaügyi kapcsolatok,

bérpolitika,

foglalkoztatáspolitika,

a védelmét igénylő, szabályozott társadalmi viszonyok állami ellenőrzése, a felügyelet rendeltetése (munkaügy és munkavédelem)

Nemzetközi kötelezettségvállalásaink

O EU irányelvek

O 2009 évi VI. törvénnyel kihirdetett Módosított Európai Szociális Karta

O ILO egyezmények O az iparban és a kereskedelemben történő

munkaügyi ellenőrzésről szóló 81. számú (2000. évi LI. tv.)

O a mezőgazdasági munkaügyi ellenőrzésről szóló 129. számú (2000. évi LXV. tv.),

O a munkavállalók biztonságáról, egészségéről és a munkakörnyezetről szóló 155. számú (2000. évi LXXV. tv.).

Szociális Karta

Oa munkabiztonságról, a munkaegészségügyről és a munkakörnyezetről összefüggő országos politika kialakítása;

Obiztonsági és egészségügyi előírások kibocsátása;

Oezen előírások betartásának ellenőrzése;Oa minden dolgozót érintő munka-

egészségügyi szolgálat folyamatos fejlődésének elősegítése elsősorban a megelőzés és a tanácsadás segítségével.

ILO 81.

„biztosítani azoknak a törvényes rendelkezéseknek az érvényre juttatását, amelyek a munkafeltételekre és a munkát végző munkavállalók védelmére vonatkoznak: ilyenek a munkaidőre, a bérekre, a biztonságra, az egészségügyi és szociális ellátásra, a gyermekek és fiatalkorúak foglalkoztatására és az ezzel összefüggő ügyekre vonatkozó rendelkezések, amennyiben az ilyen rendelkezések munkaügyi felügyelők útján érvényre juttathatók.”

Munkavédelem a munkajog egésze a munkavállaló

védelmét szolgálja

közjogi jellegű előírások - betartásukhoz hatósági felügyelet és jogi kikényszerítésükhöz közigazgatási szankció társul.

A munkáltatót a munkaviszonyból származóan terheli a munkavállalóval szemben.

A munkavédelmi normák tehát a munkaviszony tartalmát is alakítják, van magánjogi jellegük is.

Magyar munkafelügyelet

O hazánkban nem egységes, hanem feladatai és hatásköre tekintetében osztott:O a munkavédelem területére létrehozott

felügyeleti szerv feladat és hatásköre a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény alapján (Mvt.)

O a foglalkoztatás garanciális tartalmi elemeit rögzítő szabályok betartásának ellenőrzésére a munkaügyi hatóság feladata a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. sz. törvény (Met.) alapján

O társhatóságok, párhuzamos hatáskörök

Történi előzmények

ipari és gyári alkalmazottak baleset elleni védelméről és az iparfelügyelők szóló 1893. évi XXVIII. törvénycikk

„A munkaadó köteles ipartelepén mindazt létesíteni és fenntartani, ami tekintettel a telep és az üzem minőségére, annak körülményeihez képest az alkalmazottak életének, testi épségének és egészségének lehető biztosítása érdekében szükséges” (1. §).

Alapvető Változások

megyei kormányhivatal szakigazgatási szerve

323/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet

Nemzeti Munkaügyi Hivatal

Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság

Főigazgató-helyettes

www.ommf.gov.hu

„Ha új házat építesz, házfedeledre

Korlátot csinálj hogy vérrel ne terheld

a te házadat, ha valaki leesik arról.”

229.§ Ha egy építőmester házat épít, de rosszul végzi a munkáját és a ház összedől

És a tulajdonos meghal, akkor azt az építőmestert meg kell ölni.”