A munkaügyi ellenőrzés irányelvek és trendek

2013-ban, felkészülés a munkaügyi ellenőrzésre

az új Mt. szabályai alapján

Előadó: Dr. Végh Lajos jogtanácsos

az OMMF nyugalmazott igazgatóhelyettese

Budapest, 2013. 06. 05.

Állami munkaügyi politika

munkaügyi kapcsolatok, bérpolitika,

foglalkoztatáspolitika, a védelmét igénylő, szabályozott társadalmi

viszonyok állami ellenőrzése, a felügyelet rendeltetése (munkaügy és munkavédelem)

A munkaügyi hatóságrövid története

A munkaügyi hatósági tevékenységgel kapcsolatos közigazgatási feladatokat,

a 323/2011. számú Kormányrendelet felhatalmazása alapján, jelenleg a

Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatósága,

Illetve az általa szakmailag irányítottmegyei/fővárosi kormányhivatalok szakigazgatási

szerveinek munkaügyi felügyelőségei látják el.

Integráció és/vagy liberalizáció

295/2005. Korm.r. régiók 2006. 01. 01-től 324/2010. Korm.r. integráció 2011.01.01-

A megyei/fővárosi kormányhivatalokba kerültek a Munkavédelmi és Munkaügyi Szakig. Szervek a

funkcionális faladatokkal,de a szakmai irányító az OMMF maradt.

Kinevezési és szabályozási problémák (kkv)323/2011. (XII.28.) Korm.r. az OMMF 2012. 01. 01-től beolvadt a NMH-ba,mint önálló hatáskörű igazgatóság.

A cél

A cél Egészséges, higiénés környezet és emberbarát munkahelyek kialakítása.

Ergonomikus, biztonságos eszközök, gépek, minőségi egyéni védőeszközök alkalmazása, a

megelőzés szerepének növelése.A munkavállalók törvényes foglalkoztatásának,

a foglalkoztatási kultúra emelésének, ezáltal a munkavállalók garanciális jogai

érvényesülésének elősegítése.

A célhoz vezető út

a foglalkoztatási jogszabályokban megállapított munkáltatói kötelezettségek teljesítésének

vizsgálata,

jogsértések feltárása esetén a szabályszegő gyakorlat megszüntetése és

a jogkövető magatartás kialakításának ösztönzése.

A hatósági eljárások jogi háttere

2004. évi CXL. törvény (Ket.) ált. eljárási szabályok

1996.évi LXXV. törvény (Met.) spec. Elj. szabályok

2012. évi I. törvény (új Mt. + Kjt. Ktv. Stb.)1992. évi XXII. törvény (régi Mt.)

anyagi jogi szabályok1993. évi XCIII. törvény (Mvt.)

A foglalkoztatás politika és a törvényi szabályozás célja a jogellenes foglalkoztatás, illetve

munkavállalás visszaszorítása, a munkavállalók jogvédelme.

A Met.

E törvény meghatározza a foglalkoztatásra vonatkozó

jogszabályokban megállapított Kötelességek megtartása

állami ellenőrzésének tárgyát,személyi és szervezeti kereteit,

az eljárás rendjét, valaminte kötelességek megszegésének

jogkövetkezményeit.dr. Végh Lajos 2013. 06. 05. 8

A Met hatálya

Kiterjed mindentermészetes és jogi személyre,

jogi személynek nem minősülő Gt-ra, aki/amely

a 18. életévét betöltött természetes személyt foglalkoztatásra irányuló jogviszony

- egyszerűsített vagy alkalmi munka (is) -továbbá harmadik országbeli állampolgárt, vagy

fiatal munkavállalót foglalkoztatásra irányuló jogviszony, alapján

foglalkoztat.

Foglalkoztatásra irányuló jogviszony

minden olyan jogviszony, amelybena szolgáltatás tárgya

a foglalkoztató részére ellenérték fejében végzett munka.

Nem foglalkoztatásra irányuló jogviszonya Ptk-ban szabályozott vállalkozási,

megbízási szerződés alapján végzett munka,

dr. Végh Lajos 2013. 06. 05. 10

Munkaügyi ellenőrzési terv 2013

2013. június-július: a munkavállalók jogviszonyának rendezettsége,

a foglalkoztatásra vonatkozó szabályok érvényre juttatására irányuló akcióellenőrzés

Cél!a tisztességes, jogkövető vállalkozások

versenyhátrányának csökkentése.

dr. Végh Lajos 2013. 06. 05. 11

2013 második fele

2013. október-november:

munkaidő-pihenőidő szabályainak célellenőrzése,különösen a kereskedelmi szektorban.

Cél!A Mt gyakorlati érvényesülésének vizsgálata

dr. Végh Lajos 2013. 06. 05. 12

A munkaügyi ellenőrzés alanyai

A foglalkoztató (munkáltató)

A foglalkoztatott (munkavállaló)

A munkaügyi felügyelők

Jogosultak a foglalkoztató valamennyi munkahelyén

külön engedély és előzetes bejelentési kötelesség nélkül

ellenőrzést tartani,az ellenőrzött munkáltatónál hatóságként járnak el.

minimális létszámuk: 2 fő.Ellenőrzést egyedül nem végezhetnek!

A felügyelő jogosult továbbá

A hatósági ellenőrzés sorána foglalkoztató és a részére munkát végző személy

közötti, illetve a munkavállalónak

munkavégzés céljából történőátengedése alapjául szolgáló jogviszony,

valamint a tényleges foglalkoztatás alapjánlétrejött kapcsolat minősítésére.

dr. Végh Lajos 2013. 06. 05. 15

Az ellenőrzések/látogatás jellege

-célellenőrzés, -komplex ellenőrzés,

-közérdekű bejelentés, panasz kivizsgálása, -kérelem kivizsgálása,

-nem ellenőrzési célú látogatás.

HatáskörMunkaszerződés alakszerűsége,

kötelező elemek, tájékoztató,bejelentés munkaviszony létesítés – megszüntetés,

védett munkavállalók foglalkoztatása,munka és pihenőidő,

jsz, ksz, kiterjesztett ksz – munkabér és védelme,megszüntetés igazolás kiadása, elszámolás megtörténte,

külföldi engedéllyel, vagy bejelentés, tartózkodás,munkaerő-kölcsönzés,

teljesítmény követelmény,elvárt béremelés ellenőrzése.

dr. Végh Lajos 2013. 06. 05. 17

A hatósági ellenőrzés és az eljárás alá vont munkáltató

A törvény külön-külön kezeli •a hatósági ellenőrzés alá vont és•az eljárás alá vont munkáltatót

A munkaügyi felügyelőség jogszabályi kötelezettsége, hogy helyszíni ellenőrzéseket tartson és vizsgálja

a foglakoztatási előírások gyakorlati érvényesülését.A hatósági ellenőrzés még nem munkaügyi hatósági eljárás.

A munkaügyi eljárás akkor indul, ha az ellenőrzés alapján munkaügyi jogsértés elkövetése valószínűsíthető.

dr. Végh Lajos 2013. 06. 05. 18

Az eljárás megindulásának törvényi esetei:

az ügyfél kérelmére, •kizárólag azokban az ügyekben, amelyekben a törvény

engedimás hatóság

•nem kezdeményezhet eljárást (bíróság, ügyészség, ombudsman kivétel), a hatósági felkérés, kérelem csak

jelzés értékű a felügyelőség számára,hivatalból

•az eljárásaink többsége hivatalból indul. •Az ügyfelet az eljárás megindításáról értesíteni kell, ami

a munkaügyi eljárásokban, végzés formájában történik.dr. Végh Lajos 2013. 06. 05. 19

Az eljárás megindítása

A hatóság az eljárás indításáról végzésben dönt. A végzés közlésének két módja van.

• a felügyelő a jelen lévő ügyféllel közli az eljárás megindításának tényét.

Ezt rendszerint az ellenőrzési jegyzőkönyv tartalmazza. (de 8 munkanapon belül írásban is közölni kell.)

• a hatóság az ellenőrzést követően írásban közli a munkáltatóval

az eljárás megindításáról szóló döntését.

dr. Végh Lajos 2013. 06. 05. 20

Az eljárás utólagos elrendeléseellenőrzéskor a munkáltató (képviselő) nincs jelen,

jelen van, de nem lehet eldönteni, hogy az eljárás megindításának feltételei fennállnak-e.

kivétel, a kérelemre indult ügyek, amik a hatósághoz történő érkezésük napján indul.

Az eljárás megindításának időpontja a határidő-számítás miatt fontos.

dr. Végh Lajos 2013. 06. 05. 21

A munkaüyi eljárás időtartama

alapeljárás 30 munkanapkiemelt ügy 2 hónap

munkaszerződés nélküli foglalkoztatása munkaerő-kölcsönzés

a munkaidőre, pihenőidőre- Meghosszabbítható ! -

fellebbezés elbírálása 30 nap - Meghosszabbítható ! -

dr. Végh Lajos 2013. 06. 05. 22

A munkaidő ellenőrzési szempontjai

a munkaidőkeret és munkaidő-beosztás közlése,a beosztás szerinti napi munkaidő 12 órás korlátja,

a heti munkavégzési idő 48 órás korlátja,a napi munka befejezése és a másnapi munkakezdés közötti

legalább 11 óra illetve meghatározott tevékenységű munkáltatónál a napi 8 óra pihenőidő biztosítása,

a heti két pihenőnap kiadása,a vasárnapi munkavégzés szabályai,

a rendkívüli munkavégzés éves felső határa,a rendes és pótszabadság mértéke és kiadási szabályai.

dr. Végh Lajos 2013. 06. 05. 23

A munkabér ellenőrzési szempontjai

az alapbér (időbér, teljesítménybér, kombinált bér) megállapítási kötelezettségére,

a teljesítménybér-tényezők és -követelményekkel összefüggő munkáltatói kötelezettség teljesítésére, a

garantált bér megállapítására,bérpótlékok megállapítására és megfizetésére,

a munkavégzés hiányában történő díjazás egyes szabályainak megtartására,

a kötelező legkisebb munkabér, a garantált bérminimum megfizetésére,

a munkabér védelmére vonatkozó valamennyi törvényi előírás betartására dr. Végh Lajos 2013. 06. 05. 24

Vizsgálandó dokumentumok

Az ellenőrzés célja határozza meg, de nem mellőzhető: - a munkaszerződés,

- az ügyfél által javasolt irat, - a kinyomtatott adóhatósági bejelentés,

- munkabér vizsgálatánál: a munkaszerződés, a munkaidő-nyilvántartás és a bérelszámoló lapok,

- munka-és pihenőidőnél: a nyilvántartások, a munkaidő, a munkaidő-keret beosztás,

a kollektív szerződés stb.

Az eljárás során felhasználható egyéb irat

A tényállás tisztázásánálbizonyítékul szolgálhat:

az őrnapló, az építési napló,

bármely olyan irat, amelyen a munkavállaló munkavégzésének ténye, körülményei, időpontja,

a munkaviszonyból eredő jogok és kötelezettségek teljesülése igazolható

A munkaügyi intézkedések köre

Az egyes munkaügyi intézkedésekkét csoportra oszthatók:

1. a munkaügyi felügyelő által hozható

2. a szakigazgatási szerv vezetője(az igazgató)

által hozható intézkedés

Az elévülés

Nem indítható a jogsértés megállapítására és bírság kiszabására eljárás,

ha a jogsértő magatartásnak a bírság kiszabására jogosult hatóság tudomására jutásától

számított 1 év, vagy az elkövetéstől számított 3 év eltelt.

A hároméves határidő kezdő napja az a nap, amikor a jogsértő magatartás megvalósul, illetve jogellenes állapot

fenntartása esetén az a nap, amikor ez az állapot megszűnik [Met. 7. § (2) ekezdés].

dr. Végh Lajos 2013. 06. 05. 28

Az ügyfél jogai, kötelességeiAz ügyféli jogok alapvetően nem változtak,

új elem a kötelezettségekhez fűződő szankciók erősödése.

kérheti, hogy az ellenőrzést végző igazolja a kilétét,jogi képviselőt, vagy meghatalmazottat vehet igénybe,

anyanyelvét, illetve közvetítő nyelvet használhat,az ellenőrzés megállapításaira észrevételt tehet, kifogásolhatja az ellenőrzés végzésének módját,.

Ennek formája a panaszbejelentés, amit a felügyelőség igazgatója bírál el,jelen lehet a tanúk meghallgatásán, azokhoz kérdéseket intézhet, a távollétében meghallgatott tanúk nyilatkozatát megismerheti,

azokra észrevételt tehet, ezt a jogát a tanúvédelem szabályai korlátozzák.nyilatkozattételi joga van, illetőleg a nyilatkozattételt megtagadhatja,

a helyszínen felvett jegyzőkönyvből másolatot kérhet,bizonyítási indítványt tehet,

a bevont munkaügyi iratokról tételes jegyzéket kérhet,jogorvoslati jog illeti meg,

dr. Végh Lajos 2013. 06. 05. 29

Az ügyfél nyilatkozata

Az ügyfélnek joga van az eljárás során: írásban vagy szóban nyilatkozatot tenni,

a nyilatkozattételt megtagadni. A szóbeli nyilatkozatról jegyzőkönyvet kell felvenni.

A megtagadás tényét jegyzőkönyvbe kell foglalni, és lehetőleg az ügyféllel vagy tanúkkal alá kell íratni.

A nyilatkozattétel megtagadása miatt az ügyféllel szemben szankció nem alkalmazható.

dr. Végh Lajos 2013. 06. 05. 30

Ellenőrzés az ügyfél távollétében a lefolytatott ellenőrzés alapján

az ügyfél meghallgatása nem indokolt, nem szükséges a tényállás tisztázásához

az ügyfél szóbeli meghallgatása.

Az ügyfél meghallgatására, ha feltétlenül indokoltidézés alapján is sor kerülhet,

Biztosítani kell, hogy egybefüggően tehesse meg nyilatkozatát

Az jegyzőkönyvből kérésére másolatot kell adni, ez illetékmentes.

dr. Végh Lajos 2013. 06. 05. 31

Iratbetekintési jog

Az iratbetekintési jog szabályai, illetőleg annak mértéke attól függően alakul, ki kíván élni vele.

az ügyfél iratbetekintési joga

Az ügyfél és képviselője az eljárás során keletkezett iratokbaaz eljárás bármely szakaszában betekinthet,

és azokról másolatot készíthet.Nem lehet betekinteni a tanú vagy bejelentő

személyazonosító adatait tartalmazó jegyzőkönyvbe, zárt adatkezelés esetén,

döntések tervezeteibe•belső, hatósági információkat tartalmazó iratokba.dr. Végh Lajos 2013. 06. 05. 32

Az eljárási bírság alkalmazása

A közigazgatási hatósági eljárásban az ügyfél köteles jóhiszeműen eljárni. Az ügyfél magatartása nem irányulhat:

a hatóság megtévesztésére vagy a döntéshozatal, illetve a végrehajtás indokolatlan késleltetésére.

Az ügyfél jóhiszeműségét hatóságnak vélelmezni, rosszhiszeműségét bizonyítania kell.

A rosszhiszemű eljárás következménye az eljárási bírság!

dr. Végh Lajos 2013. 06. 05. 33

Az eljárási bírság alkalmazásának esetei:a megidézett az idézésnek nem tesz eleget,

meghallgatás előtt távozik, és ezt nem igazolja, a meghallgatásra nem alkalmas állapotban jelenik meg.

az ügy szempontjából jelentős tényt valótlanul állít, az eljárás résztvevője a tárgyalás menetét zavarja,

az ellenőrzés megtartását, lefolytatását akadályozza,a határozati kötelezésnek nem tesz eleget,

szakértő határidőre nem teljesíti a kötelezettségét,pénzintézet az azonnali beszedési megbízást nem kíséreli meg.

összege természetes személy esetén: 5 000 - 500 000 forint nem természetes személy esetén 5 000 -1 millió forint

Az eljárási bírság egy eljárásban többször is kiszabható.dr. Végh Lajos 2013. 06. 05. 34

A felügyelő hatásköre:

megtiltja a további foglalkoztatást, ha a jogszabálysértés súlyossága miatt

az nem tartható fenn,és a sérelem rövid időn belül nem orvosolható.

ha az alkalmazás vagy a foglalkoztatás nem tartható fenn.

Az intézkedés feketefoglalkoztatás esetén nem irányadó;

életkori feltételek esetén viszont kötelezően alkalmazandó!

Intézkedések

figyelmeztetésmegszüntetésre kötelezés

munkaügyi bírságbefizetésre kötelezés

jogviszony fennállásának megállapításatovábbfoglalkoztatást tiltó

tevékenységtől eltiltó

dr. Végh Lajos 2013. 06. 05. 36

Korlátok

A jogviszony tartalmát érintő intézkedésnem hozható, HA

munkaügyi vita van folyamatban(Met. 3. § (6) bek.)

Mérlegelés, nem irányadó a fokozatosság elve

kötelező bírság (Met. 6/A. §)

dr. Végh Lajos 2013. 06. 05. 37

A kötelezés

A [Met. 6. § (1) bekezdés b) alapján]kötelezi a foglalkoztatót

a szabálytalanság meghatározott időn belül történő

megszüntetésére.

A kötelezésre szóló határozat kiadása csak abban az esetben lehetséges, ha

az ellenőrzéskor feltárt jogsértés az ellenőrzés időpontjában is fennáll,

vagyis állapot jellegű.

Figyelemfelhívás Új lehetőség

Ket. 94. §A felügyelő

ellenőrzés alapján megállapítja a jogsértést

A) figyelemfelhívás

B) Közvetlenül eljárást indít

C) Eredménytelen felhívásdr. Végh Lajos 2013. 06. 05. 39

Figyelemfelhívás

Jogellenes magatartás megszüntetésével vagy a jogszerű állapot helyreállításával orvosolható

Legalább 15 napos határidőtűzés.

Eredménytelenség,vagy a figyelemfelhívás kizártsága esetén

az eljárás megindul!

dr. Végh Lajos 2013. 06. 05. 40

Figyelemfelhívás kizárt

Jogszabály zárja ki tételesen, mertÉlet, testi épség,

Vagyonbiztonság, közlekedésbiztonságKözteherviselés…

Két éven belül ismételt jogsértésKét éven belül ugyanaz a jogsértés miatt már volt

figyelemfelhívás.Bejelentési kötelezettség megsértése.Figyelemfelhívás nyilvántartása 2 évig

dr. Végh Lajos 2013. 06. 05. 41

Figyelemfelhívás vagy bírság?Új Met. Szabályok

Kis és középvállalkozások szankcionálhatók (2011.08.01.-12.31)Kötelező bírság:

Életkor, gyermekmunka,Engedély nélküli kölcsönzés,

Munkaviszony bejelentésének elmulasztásaMinimálbér és kifizetés időpontja,

2012. az október 31-jével hatályba lépett 31/2012. (X. 16.) NGM rendelet,

meghatározza azokat az eseteket, ahol a figyelemfelhívás helyett a munkaügyi hatóságnak a munkaügyi eljárást meg kell indítania és annak lezárásával a Met. szerinti intézkedéseket (megszüntetésre

kötelezés, munkaügyi bírság) alkalmazhatja.

dr. Végh Lajos 2013. 06. 05. 42

A munkáltató egy munkavállalót érintő jogsértés miatt is bírságolható

foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok alakszerűsége,

a munkavállalói jogalanyisággal kapcsolatos életkori feltételek (ideértve a gyermekmunka tilalmát is),

a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével, megszüntetésével összefüggő bejelentési kötelezettségek,

munka- és pihenőidőre vonatkozó, munkaviszonyra vonatkozó szabályban előírt rendelkezések,

a jogszabályban, kollektív szerződésben vagy a miniszter által ágazatra, alágazatra kiterjesztett kollektív szerződésben megállapított

munkabér mértékére, valamint a munkabér védelmére vonatkozó rendelkezések,a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának

engedélyezésére, illetve a harmadik országbeli és a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező állampolgárok foglalkoztatására vonatkozó jogszabályok,

a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó, valamint a munkaerő-kölcsönzési tevékenység végzésére jogosító jogszabályok [Met. 7. § (1) bekezdés a) pontja].

dr. Végh Lajos 2013. 06. 05. 43

Külföldi foglalkoztatás

a harmadik országbeli állampolgártérvényes munkavállalási engedély

vagyEU Kék Kártya nélkül foglalkoztatóta központi költségvetésbe történő

befizetésre kötelezi a 7/A. §-ban foglaltak szerint,

[Met. 6. § (1) bekezdés c)]

(Jogellenes külföldi foglalkoztatás napjainkban)

A „határtalanná” váló európai munkaerőpiac hatása

46

1 254

448

199

34 5

-

200

400

600

800

1 000

1 200

1 400

2006 2007 2008 2009 2010 2011

Külföldiek szabálytalan foglalkoztatása miatti befizetésre kötelezéssel érintett létszám

45

Jelzési kötelezettség

ha az ellenőrzés során a felügyelő tudomására jut, hogy

az álláskereső részére nyújtotttámogatások igénybevétele

jogalap nélküli,azt köteles jelezni a hatáskörrel rendelkező

állami foglalkoztatási szervnek,[Met. 6. § (1) bekezdés d)]

Jelzési kötelezettség 2.

életkori feltételekre vonatkozó jogsértés megállapítása esetén

a gyermek veszélyeztetettsége miattKöteles jelzéssel élni a gyermekjóléti

szolgálatnál.[Met. 6. § (1) bekezdés j)]

Javaslattételi lehetőség

a Met. 7. § (1) bekezdésében meghatározott esetben

javaslatot tehet munkaügyi bírság kiszabására,

[Met. 6. § (1) bekezdés e)]

Minősítési jog

megállapítja a foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak

a munkába lépés napjától történő fennállásátés kötelezi a foglalkoztatóta foglalkoztatásra irányuló

jogviszonyra vonatkozószabályok betartására,

[Met. 6. § (1) bekezdés g)](NAV-hoz történő bejelentésre)

Foglalkoztatási jogviszony

Foglalkoztatási jogviszonynak minősülminden olyan jogviszony,

amelyben a szolgáltatás tárgya

a foglalkoztató részére ellenérték fejében végzett munka.

Nem foglalkoztatásra irányuló jogviszony

- Közérdekű önkéntes jogviszony alapján végzett munka,

- Kkt és bt tagjának személyes közreműködése

- Kft tagjának mellékszolgáltatásként nyújtott személyes közreműködése.

A munkajogviszony elsődleges jegyei

a munkakörként történő közvetlen és konkrét feladat-meghatározás,

a folyamatos, ismétlődő, rendszeres tevékenység jellege,munkavállaló egyoldalúan kötelezhető a feladat ellátására;

a személyes munkavégzési kötelezettség;a munkáltató foglalkoztatási kötelezettsége,

a munkavállaló rendelkezésre állása,(adott helyen, időben, munkára képes állapotban!)

alá-fölérendeltségi viszony, a hierarchikus kapcsolat,a munkavállaló feladatát munkaszervezeti egységbe

tagozódva, beosztottként látja el, vagy maga gyakorol munkáltatói jogkört,

a munkáltató egyoldalúan utasíthatja;

Intézkedési lehetőség

A felügyelő eltiltja a foglalkoztatót tevékenysége folytatásától,

ha foglalkoztatásra vonatkozó jogszabályban előírt

engedéllyel, nyilvántartásba vétellelnem rendelkezik,

[Met. 6. § (1) bekezdés h)]

Tájékoztatási kötelezettség

Ha a jogsértésre társadalombiztosítási nyugellátásbanrészesülő személy foglalkoztatásával

összefüggésben került sor,a jogsértést megállapító jogerős határozatát közli

a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervvel.(Met. 6. § (4) bekezdése)

A figyelemfelhívása közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás

általános szabályairól szóló2004. évi CXL. törvény 94. § (1) bekezdés

a) pontja szerintvégzés formájában figyelemfelhívást

ad ki

korábban alaki kötöttség nélkül került meghozatalra a

figyelemfelhívás

Munkaügyi bírság kiszabásaA munkaügyi felügyelő

javaslata alapjánaz igazgató hatáskörébe tartozik.

(Met. 7. §-ában meghatározottszempontok figyelembevételével.

A bírság összege 30ezertől - tíz millióig 20 fő alatt 30ezertől - ötmillióig

Természetes személy esetén 30ezertől - egymillióig.A felső korlát kétszereséig, ha

3 éven belül volt azonos jogsértés

Bírságolási kör

A Met. 2011. augusztus 1-jétől módosított szabályai szűkítik, de ki is egészítik a jogsértések

a kötelező bírságolási körét.A legsúlyosabb esetek:

-a munkavállalók alapvető garanciális jogait sértő, -a bejelentés nélküli, valamint

-az életkori szabályok figyelmen kívül hagyásával történő foglalkoztatás,

-a munkaerő-kölcsönzés, valamint-a munkabérhez kapcsolódó munkáltatói

jogsértések.

Mentesülés a bírság alól

a kötelező bírságalkalmazás alóli mentesülésta bejelentés elmulasztásának

az ellenőrzést megelőző rendezése, melletta

munkabérrel kapcsolatos jogsértések megszüntetése is biztosítja.

E jogsértések megszüntetése esetén

nem kerülhet sormunkaügyi bírság kiszabására!

Elmaradó bírságHa a foglalkoztató a bejelentésre vonatkozó

kötelezettségéta munkaügyi ellenőrzés megkezdéséig

a foglalkoztatás teljes időtartamára teljesítette, és a foglalkoztató az adatokat

a munkaügyi ellenőrzés megkezdéséig átadja,illetve a munkavállaló részére a ki nem fizetettmunkabért a kitűzött határidőn belül kifizeti,

a bírságolás elmarad!

KKV-s kedvezményA korábbi törvénymódosítás fontos eleme volt,

a foglalkoztató minőségének vizsgálataha a munkáltató, kis-és középvállalkozás (kkv)

vagy mint természetes személy követett el bármely jogsértést,

első esetben akkor sem alkalmazhatott a hatóság munkaügyi bírságot,

mint jogkövetkezményt, ha egyébként a jogsértés típusa miatt a kötelező bírságkiszabás

körébe tartozott a szabálytalanság.Ez alapján ma már nem lehet mentesülni!

Köszönöm a figyelmüket!

KONZULTÁCIÓ…

Elérhetőségem:dr. Végh Lajos

munkaügyi ellenőrzési szakértő+36/30-32-53-213

veghlajos@freemail.hu