alkotmanyos alapismeretek

Alkotmányos Alkotmányos alapismeretekalapismeretek

Segédanyag az alkotmányos Segédanyag az alkotmányos alapismeretek vizsgára alapismeretek vizsgára

készülők számárakészülők számára

A diasort összeállította: Osváth LászlóA diasort összeállította: Osváth László

1. tétel1. tétel

1/a1/aIsmertesse, milyen kiemelkedően fontos Ismertesse, milyen kiemelkedően fontos nemzetközi szervezeteknek tagja a Magyar nemzetközi szervezeteknek tagja a Magyar Köztársaság! Röviden mutassa be ezeket a Köztársaság! Röviden mutassa be ezeket a szervezeteket!szervezeteket!

1/b1/bAz alkotmány fogalma, alapvető intézményei. Az alkotmány fogalma, alapvető intézményei. Az alkotmány általános rendelkezéseiAz alkotmány általános rendelkezései

1/a1/a

Ismertesse, milyen kiemelkedően fontosIsmertesse, milyen kiemelkedően fontos

nemzetközi szervezeteknek tagja a Magyarnemzetközi szervezeteknek tagja a Magyar

Köztársaság! Köztársaság!

Röviden mutassa be ezeket aRöviden mutassa be ezeket a

szervezeteket!szervezeteket!

1/ a.1/ a.Ismertesse, milyen kiemelkedően fontos nemzetközi szervezeteknek tagja a Magyar Ismertesse, milyen kiemelkedően fontos nemzetközi szervezeteknek tagja a Magyar

Köztársaság! Köztársaság! Röviden mutassa be ezeket a szervezeteket!Röviden mutassa be ezeket a szervezeteket!

ENSZ ( Egyesült Nemzetek Szervezete)ENSZ ( Egyesült Nemzetek Szervezete) 1945. október 24-én hozta létre 51 állam1945. október 24-én hozta létre 51 állam Székhelye New YorkSzékhelye New York Célja: a nemzetközi biztonság és béke fenntartása, és hitet tett Célja: a nemzetközi biztonság és béke fenntartása, és hitet tett

az alapvető emberi jogok védelme mellettaz alapvető emberi jogok védelme mellett Magyarország 1955. december 14-én lépett beMagyarország 1955. december 14-én lépett be 1948-ban elfogadta az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát1948-ban elfogadta az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát 1966: Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egységokmánya; 1966: Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egységokmánya;

Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi EgységokmányaEgységokmánya

Főbb szervei: Főbb szervei: Közgyűlés: Legfőbb tanácskozó szervezetKözgyűlés: Legfőbb tanácskozó szervezet Biztonsági Tanács: Feladata a nemzetközi béke és biztonság Biztonsági Tanács: Feladata a nemzetközi béke és biztonság

fenntartása; 15 tag ( 5 állandó+10 nem állandó tag )fenntartása; 15 tag ( 5 állandó+10 nem állandó tag ) Nemzetközi Bíróság: Székhelye HágaNemzetközi Bíróság: Székhelye Hága



Európa Tanács:Európa Tanács:• Székhelye: Európa Palota, Strasbourg (Franciaország)Székhelye: Európa Palota, Strasbourg (Franciaország)• Alapították: 1949. május 5-én, Londonban.Alapították: 1949. május 5-én, Londonban.

• Tagállamainak száma: 47. A közép- és kelet-európai országok közül Tagállamainak száma: 47. A közép- és kelet-európai országok közül elsőként Magyarország lépett az Európa Tanács tagjai sorába 1990. elsőként Magyarország lépett az Európa Tanács tagjai sorába 1990.

november 6-ánnovember 6-án • Bármely európai ország az Európa Tanács tagjává válhat azzal a Bármely európai ország az Európa Tanács tagjává válhat azzal a

feltétellel, hogy a jogállamiságot érvényesíti és a joghatósága alatt feltétellel, hogy a jogállamiságot érvényesíti és a joghatósága alatt élő minden személy számára biztosítja az emberi jogokat és az élő minden személy számára biztosítja az emberi jogokat és az alapvető szabadságokat. alapvető szabadságokat.

• 1950 Róma: Emberi Jogok Európai Egyezménye1950 Róma: Emberi Jogok Európai Egyezménye• Emberi Jogok Európai BíróságaEmberi Jogok Európai Bírósága



Európai Unió:Európai Unió:• A második világháború katasztrófája után a részt vevő országok A második világháború katasztrófája után a részt vevő országok

jóval nagyobb indíttatással szánták el magukat a (későbbi) Európai jóval nagyobb indíttatással szánták el magukat a (későbbi) Európai Unió megalapítására: elsősorban Európa újjáépítésének vágya Unió megalapítására: elsősorban Európa újjáépítésének vágya vezérelte őket, valamint hogy kizárják annak a lehetőségét, hogy vezérelte őket, valamint hogy kizárják annak a lehetőségét, hogy valaha is újból hasonló háború törhessen ki. valaha is újból hasonló háború törhessen ki.

• Európai Szén- és Acélközösséget 1951 Párizsi szerződés (Nyugat-Európai Szén- és Acélközösséget 1951 Párizsi szerződés (Nyugat-Németország, Franciaország, Olaszország és a Benelux államok)Németország, Franciaország, Olaszország és a Benelux államok)

• Európai Gazdasági Közösség (EGK; informálisan Közös Piac) 1957 Európai Gazdasági Közösség (EGK; informálisan Közös Piac) 1957 római szerződésrómai szerződés

• Az EU kereskedelmi testületből gazdasági és politikai Az EU kereskedelmi testületből gazdasági és politikai együttműködéssé fejlődöttegyüttműködéssé fejlődött

• 1993 maastrichti szerződés, létrejön az EU1993 maastrichti szerződés, létrejön az EU• Magyarország 1994-ben nyújtotta be a csatlakozási kérelmétMagyarország 1994-ben nyújtotta be a csatlakozási kérelmét• 2004. május 1-én csatlakozott Magyarország az EU-hoz2004. május 1-én csatlakozott Magyarország az EU-hoz

Az Európai integráció fejlődéseAz Európai integráció fejlődése



Európai Unió:Európai Unió:• Intézményei:Intézményei:

• Európai Tanács:Európai Tanács:• Az Unió csúcsszerve Az Unió csúcsszerve • Stratégiai kérdésekben dönt Stratégiai kérdésekben dönt • A fő politikai irányvonalakat jelöli ki A fő politikai irányvonalakat jelöli ki • Tagjai: az EU állam- és kormányfőiTagjai: az EU állam- és kormányfői• Évente két rendes ülés (június, december) és két rendkívüli vagy informális Évente két rendes ülés (június, december) és két rendkívüli vagy informális

ülés (március, október)ülés (március, október)• Európai Unió Tanácsa:Európai Unió Tanácsa:

• Európai Parlamenttel közösen alkotja az EU törvényhozó szervét. Székhelye Európai Parlamenttel közösen alkotja az EU törvényhozó szervét. Székhelye Brüsszel, azonban meghatározott időközönként Luxembourgban ül össze. Brüsszel, azonban meghatározott időközönként Luxembourgban ül össze.

• Európai Bizottság:Európai Bizottság:• A bizottság az EU „kormánya”A bizottság az EU „kormánya”• 25 tagú testület, tagállamok által jelölt biztosokból áll25 tagú testület, tagállamok által jelölt biztosokból áll

• Európai Parlament:Európai Parlament:• Az EU tagállamainak polgárai által közvetlenül választott törvényhozó Az EU tagállamainak polgárai által közvetlenül választott törvényhozó

testülettestület• Európai BíróságEurópai Bíróság



NATO (Észak-atlanti Szerződés Szervezete):NATO (Észak-atlanti Szerződés Szervezete):• 1949-ben jött létre1949-ben jött létre• Katonai, politikai típusú szervezet, feladata Katonai, politikai típusú szervezet, feladata

a tagországok számára biztosított közös a tagországok számára biztosított közös védelemvédelem

• 1998-tól tagja Magyarország1998-tól tagja Magyarország

1/b1/b

Az alkotmány fogalma, alapvető intézményei. Az alkotmány fogalma, alapvető intézményei. Az alkotmány általános rendelkezéseiAz alkotmány általános rendelkezései

1/ b.1/ b.Az Alkotmány fogalma, alapvető intézményei. Az Alkotmány fogalma, alapvető intézményei.

Az Alkotmány általános rendelkezései Az Alkotmány általános rendelkezései

Az Alkotmány:Az Alkotmány:• 1949. évi XX. törvény1949. évi XX. törvény• Az ország alaptörvényeAz ország alaptörvénye

• Formai szempontból:Formai szempontból:• A jogforrási rendszer csúcsaA jogforrási rendszer csúcsa• Különös eljárási rendben alkotjákKülönös eljárási rendben alkotják

• Tartalmi szempontból:Tartalmi szempontból:• Gazdasági és társadalmi rendre Gazdasági és társadalmi rendre • Állam- és kormányformára Állam- és kormányformára • Alapvető jogokra és kötelességekre Alapvető jogokra és kötelességekre • Állami szervek egyes típusainak szervezetére és Állami szervek egyes típusainak szervezetére és

működéséreműködéséreVonatkozó legfontosabb szabályokat tartalmazzaVonatkozó legfontosabb szabályokat tartalmazza


Az Alkotmány általános rendelkezéseiAz Alkotmány általános rendelkezései

Az Alkotmány általános rendelkezései:Az Alkotmány általános rendelkezései:

• Magyarország államformája köztársaság (független, demokratikus Magyarország államformája köztársaság (független, demokratikus jogállam), melyben minden hatalom a népé, a népszuverenitást az állami jogállam), melyben minden hatalom a népé, a népszuverenitást az állami főhatalmat választott képviselők útján és közvetlenül gyakorolják.főhatalmat választott képviselők útján és közvetlenül gyakorolják.

• Az alkotmány és az alkotmányos jogszabályok tiszteletben tartásával a Az alkotmány és az alkotmányos jogszabályok tiszteletben tartásával a pártok szabadon alakulhatnak, tevékenykedhetnek, közhatalmat azonban pártok szabadon alakulhatnak, tevékenykedhetnek, közhatalmat azonban közvetlenül nem gyakorolhatnak, állami szervet így nem irányíthatnak.közvetlenül nem gyakorolhatnak, állami szervet így nem irányíthatnak.

• Törvény határozza meg azon tisztségeket, amit párt tagjai, tisztségviselői Törvény határozza meg azon tisztségeket, amit párt tagjai, tisztségviselői nem tölthetnek be.nem tölthetnek be.

• A szakszervezetek és más érdekképviseleti szervek védik és képviselik a A szakszervezetek és más érdekképviseleti szervek védik és képviselik a munkavállalók, szövetkezeti tagok és vállalkozók érdekeit.munkavállalók, szövetkezeti tagok és vállalkozók érdekeit.

• A Magyar Köztársaság felelősséget érez a határain kívül élő magyarok A Magyar Köztársaság felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért is. Előmozdítja a kapcsolattartást.sorsáért is. Előmozdítja a kapcsolattartást.


Az Alkotmány általános rendelkezései Az Alkotmány általános rendelkezései

• A Magyar Köztársaságban az alapvető jogokat és kötelezettségeket A Magyar Köztársaságban az alapvető jogokat és kötelezettségeket törvényben kell szabályozni.törvényben kell szabályozni.

• Az alkotmány kimondja a tulajdonformák egyenrangúságát, biztosítja a Az alkotmány kimondja a tulajdonformák egyenrangúságát, biztosítja a tulajdonhoz való jogot Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, tulajdonhoz való jogot Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú.amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú.

• Elismeri és támogatja a vállalkozás és gazdasági verseny szabadságát.Elismeri és támogatja a vállalkozás és gazdasági verseny szabadságát.

• A Magyar Állam tulajdona nemzeti vagyon. Az állam kizárólagos A Magyar Állam tulajdona nemzeti vagyon. Az állam kizárólagos tulajdonának és gazdasági tevékenységének körét törvény határozza tulajdonának és gazdasági tevékenységének körét törvény határozza meg.meg.

• Az alkotmány védi a házasság és család intézményét, különös gondot Az alkotmány védi a házasság és család intézményét, különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására, nevelésére, a rászorulókról fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására, nevelésére, a rászorulókról szociálisan gondoskodik, kimondja: mindenkinek joga van az szociálisan gondoskodik, kimondja: mindenkinek joga van az egészséges környezethez.egészséges környezethez.

2. tétel2. tétel

2/a2/aRöviden mutassa be az Európai Uniót Röviden mutassa be az Európai Uniót (szervezete, működése)! Mi az Európai (szervezete, működése)! Mi az Európai Unió célja? Hogyan találkozik nemzetközi Unió célja? Hogyan találkozik nemzetközi érdekekkel?érdekekkel?

2/b2/bAz Országgyűlés (az Országgyűlés Az Országgyűlés (az Országgyűlés feladatai, működése, a képviselők jogai és feladatai, működése, a képviselők jogai és kötelezettségei)kötelezettségei)

2/a2/a

Röviden mutassa be az Európai Uniót Röviden mutassa be az Európai Uniót (szervezete, működése)! Mi az Európai (szervezete, működése)! Mi az Európai Unió célja? Hogyan találkozik nemzetközi Unió célja? Hogyan találkozik nemzetközi érdekekkel?érdekekkel?

2/a2/aRöviden mutassa be az Európai Uniót (szervezete, működése)! Mi az Európai Röviden mutassa be az Európai Uniót (szervezete, működése)! Mi az Európai

Unió célja? Hogyan találkozik nemzetközi érdekekkel?Unió célja? Hogyan találkozik nemzetközi érdekekkel?

Európai Unió:Európai Unió:• Intézményei:Intézményei:

• Európai Tanács:Európai Tanács:• Az Unió csúcsszerve Az Unió csúcsszerve • Stratégiai kérdésekben dönt Stratégiai kérdésekben dönt • A fő politikai irányvonalakat jelöli ki A fő politikai irányvonalakat jelöli ki • Tagjai: az EU állam- és kormányfőiTagjai: az EU állam- és kormányfői• Évente két rendes ülés (június, december) és két rendkívüli vagy informális ülés Évente két rendes ülés (június, december) és két rendkívüli vagy informális ülés

(március, október)(március, október)• Európai Unió Tanácsa:Európai Unió Tanácsa:

• Európai Parlamenttel közösen alkotja az EU törvényhozó szervét. Székhelye Brüsszel, Európai Parlamenttel közösen alkotja az EU törvényhozó szervét. Székhelye Brüsszel, azonban meghatározott időközönként Luxembourgban ül össze. azonban meghatározott időközönként Luxembourgban ül össze.

• Európai Bizottság:Európai Bizottság:• A bizottság az EU „kormánya”A bizottság az EU „kormánya”• 25 tagú testület, tagállamok által jelölt biztosokból áll25 tagú testület, tagállamok által jelölt biztosokból áll

• Európai Parlament:Európai Parlament:• Az EU tagállamainak polgárai által közvetlenül választott törvényhozó testületAz EU tagállamainak polgárai által közvetlenül választott törvényhozó testület

• Európai BíróságEurópai Bíróság

2/b2/b

Az Országgyűlés (az Országgyűlés Az Országgyűlés (az Országgyűlés feladatai, működése, a képviselők jogai és feladatai, működése, a képviselők jogai és kötelezettségei)kötelezettségei)

2/b2/bAz Országgyűlés (az Országgyűlés feladatai, működése, a képviselők jogai és Az Országgyűlés (az Országgyűlés feladatai, működése, a képviselők jogai és

kötelezettségei)kötelezettségei)

Az Országgyűlés feladatai:Az Országgyűlés feladatai:• a Magyar Köztársaság legfelsőbb államhatalmi és a Magyar Köztársaság legfelsőbb államhatalmi és

népképviseleti szervenépképviseleti szerve• biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza a biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza a

kormányzás szervezetét, irányát és feltételeitkormányzás szervezetét, irányát és feltételeit• megalkotja az Alkotmányt, a törvényeketmegalkotja az Alkotmányt, a törvényeket• elfogadja a a költségvetést, meghatározza annak elfogadja a a költségvetést, meghatározza annak

végrehajtásátvégrehajtását• megválasztja a kormányfőt, dönt a kormányprogram megválasztja a kormányfőt, dönt a kormányprogram

elfogadásárólelfogadásáról



Az Országgyűlés feladatai:Az Országgyűlés feladatai:• megköti a nemzetközi szerződéseketmegköti a nemzetközi szerződéseket• megválasztja a köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróság megválasztja a köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróság

tagjait, az országgyűlési biztosokat, az Állami Számvevőszék tagjait, az országgyűlési biztosokat, az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökét, a Legfelsőbb Bíróság elnökét és a elnökét és alelnökét, a Legfelsőbb Bíróság elnökét és a legfőbb ügyésztlegfőbb ügyészt

• közkegyelmet gyakorolközkegyelmet gyakorol• dönt a helyi önkormányzat feloszlatásáról, az ország dönt a helyi önkormányzat feloszlatásáról, az ország

területszervezéséről és népszavazás kiírásárólterületszervezéséről és népszavazás kiírásáról• dönt a hadiállapot, a rendkívüli állapot és a szükségállapot dönt a hadiállapot, a rendkívüli állapot és a szükségállapot

bevezetéséről, valamint a békekötés kérdéseiről és a bevezetéséről, valamint a békekötés kérdéseiről és a fegyveres erők alkalmazásárólfegyveres erők alkalmazásáról



Az Országgyűlés működése:Az Országgyűlés működése:• Az Országgyűlés szervezetéről és működéséről a Házszabály Az Országgyűlés szervezetéről és működéséről a Házszabály

rendelkezikrendelkezik• Elnököt, alelnököt és jegyzőket választanak a képviselőkElnököt, alelnököt és jegyzőket választanak a képviselők• Bizottságokat hoznak létreBizottságokat hoznak létre• Alakuló ülést a választást követő egy hónapon belül hívja össze a Alakuló ülést a választást követő egy hónapon belül hívja össze a

Köztársasági ElnökKöztársasági Elnök• Évente 2 rendes ülésszak: február elsejétől június tizenötödikéig, Évente 2 rendes ülésszak: február elsejétől június tizenötödikéig,

illetve szeptember elsejétől december tizenötödikéigilletve szeptember elsejétől december tizenötödikéig• Az ülések nyilvánosakAz ülések nyilvánosak• Akkor határozatképes ha az összes képviselők több mint fele jelen Akkor határozatképes ha az összes képviselők több mint fele jelen

vanvan• 386 képviselő386 képviselő



Az országgyűlési képviselők tevékenységüket a közösség Az országgyűlési képviselők tevékenységüket a közösség érdekében végzikérdekében végzik

A képviselők jogai és kötelezettségei:A képviselők jogai és kötelezettségei:• Mentelmi jog:Mentelmi jog:

• FelelősségmentességFelelősségmentesség• SérthetetlenségSérthetetlenség

• Összeférhetetlenség fajtái:Összeférhetetlenség fajtái:• Hivatali-politikaiHivatali-politikai• Érdekeltségi (jelenti egyrészt a gazdasági összeférhetetlenség különböző Érdekeltségi (jelenti egyrészt a gazdasági összeférhetetlenség különböző

formáit, másrészt a média vezető tisztségeinek összeférhetetlenségét a formáit, másrészt a média vezető tisztségeinek összeférhetetlenségét a képviselői megbízással.)képviselői megbízással.)

• Közbenjárói-érdekkijárói (szerint pl. az országgyűlési képviselő nem járhat el Közbenjárói-érdekkijárói (szerint pl. az országgyűlési képviselő nem járhat el az állam (annak szerve), illetve a teljes vagy többségi állami tulajdonban az állam (annak szerve), illetve a teljes vagy többségi állami tulajdonban állószervezet jogi képviselőjeként. Szakmai vagy üzleti ügyben képviselői állószervezet jogi képviselőjeként. Szakmai vagy üzleti ügyben képviselői minőségére nem hivatkozhat stb.)minőségére nem hivatkozhat stb.)

• MéltatlanságiMéltatlansági

3. tétel3. tétel

3/a3/a

Ismertesse Magyarország földrajzi Ismertesse Magyarország földrajzi elhelyezkedését, államformáját, elhelyezkedését, államformáját, pénznemét és területi tagozódásátpénznemét és területi tagozódását

3/b3/b

A magyar választási rendszer (választási A magyar választási rendszer (választási alapelvek, választási eljárás)alapelvek, választási eljárás)

3/a3/a

Ismertesse Magyarország földrajzi Ismertesse Magyarország földrajzi elhelyezkedését, államformáját, elhelyezkedését, államformáját, pénznemét és területi tagozódásátpénznemét és területi tagozódását

3/a3/aIsmertesse Magyarország földrajzi elhelyezkedését, államformáját, pénznemét Ismertesse Magyarország földrajzi elhelyezkedését, államformáját, pénznemét

és területi tagozódásátés területi tagozódását

Államforma:Államforma:• KöztársaságKöztársaság

Pénznem:Pénznem:• ForintForint

3/a3/aIsmertesse Magyarország földrajzi elhelyezkedését, államformáját, Ismertesse Magyarország földrajzi elhelyezkedését, államformáját,

pénznemét és területi tagozódásátpénznemét és területi tagozódását

3/b3/b

A magyar választási rendszer (választási A magyar választási rendszer (választási alapelvek, választási eljárás)alapelvek, választási eljárás)

3/b3/bA magyar választási rendszer (választási alapelvek, választási eljárás)A magyar választási rendszer (választási alapelvek, választási eljárás)

• A magyar alkotmány szerint a választójog általános és egyenlő, a szavazás A magyar alkotmány szerint a választójog általános és egyenlő, a szavazás közvetlen és titkos közvetlen és titkos

• Magyarországon négyévente kell országgyűlési és önkormányzati választásokat Magyarországon négyévente kell országgyűlési és önkormányzati választásokat tartani tartani

• a szavazás időpontját legkésőbb 72 nappal a választások első fordulója előtt a a szavazás időpontját legkésőbb 72 nappal a választások első fordulója előtt a köztársasági elnök tűzi kiköztársasági elnök tűzi ki

• A magyar választási rendszer vegyes – amelyet az 1989. évi XXXIV. törvény A magyar választási rendszer vegyes – amelyet az 1989. évi XXXIV. törvény szabályoz – kétfordulós, kétszavazatos, töredékszavazat-visszaszámláló rendszer, szabályoz – kétfordulós, kétszavazatos, töredékszavazat-visszaszámláló rendszer, amely a legkisebb szavazatveszteség érdekében kombinálja a többségi (egyéni) és amely a legkisebb szavazatveszteség érdekében kombinálja a többségi (egyéni) és az arányos (pártlistás) rendszert.az arányos (pártlistás) rendszert.

• A választás hivatalos végeredményét nyolc nappal a szavazás lezárulása után közli A választás hivatalos végeredményét nyolc nappal a szavazás lezárulása után közli az Országos Választási Bizottság, a nem hivatalos eredményaz Országos Választási Bizottság, a nem hivatalos eredmény azonban már a azonban már a választások napjának éjszakáján ismertté válik.választások napjának éjszakáján ismertté válik.

• A 386 fős, országgyűlésbe 176-an egyéni választókerületben, minimum 58-an A 386 fős, országgyűlésbe 176-an egyéni választókerületben, minimum 58-an országos és maximum 152-en területi pártlistákról szerzett mandátummal jutnak be. országos és maximum 152-en területi pártlistákról szerzett mandátummal jutnak be. Pártlistáról akkor lehet mandátumot szerezni, ha a pártlistára leadott szavazatok Pártlistáról akkor lehet mandátumot szerezni, ha a pártlistára leadott szavazatok országos átlagban meghaladják az 5%-os küszöböt. országos átlagban meghaladják az 5%-os küszöböt.

• A választók közvetlenül az egyéni jelöltekre és a pártok területi (19 megyei és 1 A választók közvetlenül az egyéni jelöltekre és a pártok területi (19 megyei és 1 fővárosi) listáira szavaznak, lakóhely szerint. Az országos listákra közvetlenül nem fővárosi) listáira szavaznak, lakóhely szerint. Az országos listákra közvetlenül nem lehet szavazni: ezeken az úgynevezett töredékszavazatok alapján oszlanak el a lehet szavazni: ezeken az úgynevezett töredékszavazatok alapján oszlanak el a mandátumok.mandátumok.

4. tétel4. tétel

4/a4/a

Adjon rövid leírást a Magyar Köztársaság Adjon rövid leírást a Magyar Köztársaság nemzeti jelképeiről, valamint nemzeti nemzeti jelképeiről, valamint nemzeti ünnepeiről!ünnepeiről!

4/b4/b

Az országgyűlési képviselők választásaAz országgyűlési képviselők választása

4/a4/a

Adjon rövid leírást a Magyar Köztársaság Adjon rövid leírást a Magyar Köztársaság nemzeti jelképeiről, valamint nemzeti nemzeti jelképeiről, valamint nemzeti ünnepeiről!ünnepeiről!

4/a4/aAdjon rövid leírást a Magyar Köztársaság nemzeti jelképeiről, valamint nemzeti Adjon rövid leírást a Magyar Köztársaság nemzeti jelképeiről, valamint nemzeti

ünnepeiről!ünnepeiről!

Nemzeti jelképek:Nemzeti jelképek:• A Magyar Köztársaság himnusza:A Magyar Köztársaság himnusza:

• 1823. január 22-én fejezte be Kölcsey Ferenc1823. január 22-én fejezte be Kölcsey Ferenc• Erkel Ferenc zenésítette megErkel Ferenc zenésítette meg

• A Magyar Köztársaság zászlaja:A Magyar Köztársaság zászlaja:• Három, egyenlő szélességű piros, fehér és zöld színű vízszintes Három, egyenlő szélességű piros, fehér és zöld színű vízszintes

sávból állsávból áll• vörös sáv az „erőt”, a fehér a „hűséget” és a zöld a „reményt” vörös sáv az „erőt”, a fehér a „hűséget” és a zöld a „reményt”

szimbolizáljaszimbolizálja• A Magyar Köztársaság címere:A Magyar Köztársaság címere:

• Hegyes talpú, hasított pajzs. Első mezeje vörössel és ezüsttel Hegyes talpú, hasított pajzs. Első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Második, vörös mezejében zöld hármas hétszer vágott. Második, vörös mezejében zöld hármas halomnak arany koronás kiemelkedő középső részén ezüst halomnak arany koronás kiemelkedő középső részén ezüst kettős kereszt. A pajzson a magyar Szent Korona nyugszikkettős kereszt. A pajzson a magyar Szent Korona nyugszik

4/a4/aAdjon rövid leírást a Magyar Köztársaság nemzeti jelképeiről, valamint Adjon rövid leírást a Magyar Köztársaság nemzeti jelképeiről, valamint

nemzeti ünnepeiről!nemzeti ünnepeiről!

Nemzeti ünnepek:Nemzeti ünnepek:• Március 15-e:Március 15-e:

• Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kezdetének napjakezdetének napja

• Augusztus 20-a:Augusztus 20-a:• Államalapító Szent István ünnepeÁllamalapító Szent István ünnepe

• Október 23-a:Október 23-a:• 1956. évi forradalom és szabadságharc 1956. évi forradalom és szabadságharc

kezdetének ünnepekezdetének ünnepe• A Magyar Köztársaság kikiáltásának napjaA Magyar Köztársaság kikiáltásának napja

4/b4/bAz országgyűlési képviselők választásaAz országgyűlési képviselők választása

• A magyar alkotmány szerint a választójog általános és egyenlő, a szavazás A magyar alkotmány szerint a választójog általános és egyenlő, a szavazás közvetlen és titkos közvetlen és titkos

• Magyarországon négyévente kell országgyűlési és önkormányzati választásokat Magyarországon négyévente kell országgyűlési és önkormányzati választásokat tartani tartani

• a szavazás időpontját legkésőbb 72 nappal a választások első fordulója előtt a a szavazás időpontját legkésőbb 72 nappal a választások első fordulója előtt a köztársasági elnök tűzi kiköztársasági elnök tűzi ki

• A magyar választási rendszer vegyes – amelyet az 1989. évi XXXIV. törvény A magyar választási rendszer vegyes – amelyet az 1989. évi XXXIV. törvény szabályoz – kétfordulós, kétszavazatos, töredékszavazat-visszaszámláló rendszer, szabályoz – kétfordulós, kétszavazatos, töredékszavazat-visszaszámláló rendszer, amely a legkisebb szavazatveszteség érdekében kombinálja a többségi (egyéni) és amely a legkisebb szavazatveszteség érdekében kombinálja a többségi (egyéni) és az arányos (pártlistás) rendszert.az arányos (pártlistás) rendszert.

• A választás hivatalos végeredményét nyolc nappal a szavazás lezárulása után közli A választás hivatalos végeredményét nyolc nappal a szavazás lezárulása után közli az Országos Választási Bizottság, a nem hivatalos eredményaz Országos Választási Bizottság, a nem hivatalos eredmény azonban már a azonban már a választások napjának éjszakáján ismertté válik.választások napjának éjszakáján ismertté válik.

• A 386 fős, országgyűlésbe 176-an egyéni választókerületben, minimum 58-an A 386 fős, országgyűlésbe 176-an egyéni választókerületben, minimum 58-an országos és maximum 152-en területi pártlistákról szerzett mandátummal jutnak be. országos és maximum 152-en területi pártlistákról szerzett mandátummal jutnak be. Pártlistáról akkor lehet mandátumot szerezni, ha a pártlistára leadott szavazatok Pártlistáról akkor lehet mandátumot szerezni, ha a pártlistára leadott szavazatok országos átlagban meghaladják az 5%-os küszöböt. országos átlagban meghaladják az 5%-os küszöböt.

• A választók közvetlenül az egyéni jelöltekre és a pártok területi (19 megyei és 1 A választók közvetlenül az egyéni jelöltekre és a pártok területi (19 megyei és 1 fővárosi) listáira szavaznak, lakóhely szerint. Az országos listákra közvetlenül nem fővárosi) listáira szavaznak, lakóhely szerint. Az országos listákra közvetlenül nem lehet szavazni: ezeken az úgynevezett töredékszavazatok alapján oszlanak el a lehet szavazni: ezeken az úgynevezett töredékszavazatok alapján oszlanak el a mandátumok.mandátumok.

5. tétel5. tétel

5/a5/a

A nemzeti zászló és a nemzeti A nemzeti zászló és a nemzeti szimbólumok. Mondja el a Himnusz első szimbólumok. Mondja el a Himnusz első versszakát!versszakát!

5/b5/b

A helyi önkormányzati képviselők és A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásapolgármesterek választása

5/a5/a

A nemzeti zászló és a nemzeti A nemzeti zászló és a nemzeti szimbólumok. Mondja el a Himnusz első szimbólumok. Mondja el a Himnusz első

versszakát!versszakát!

5/a5/aA nemzeti zászló és a nemzeti szimbólumok. Mondja el a Himnusz első A nemzeti zászló és a nemzeti szimbólumok. Mondja el a Himnusz első


• A Magyar Köztársaság zászlaja:A Magyar Köztársaság zászlaja:• Három, egyenlő szélességű piros, fehér és zöld színű Három, egyenlő szélességű piros, fehér és zöld színű

vízszintes sávból állvízszintes sávból áll• vörös sáv az „erőt”, a fehér a „hűséget” és a zöld a vörös sáv az „erőt”, a fehér a „hűséget” és a zöld a

„reményt” szimbolizálja„reményt” szimbolizálja• Nemzeti szimbólumok:Nemzeti szimbólumok:

• Szent Korona és a koronázási jelvényekSzent Korona és a koronázási jelvények• SzózatSzózat• Tágabb értelemben a nemzet szimbólumának Tágabb értelemben a nemzet szimbólumának

tekinthető minden olyan kép, zene, épület stb., amely tekinthető minden olyan kép, zene, épület stb., amely egyértelműen a magyarság létéhez, múltjához, egyértelműen a magyarság létéhez, múltjához, jelenéhez köthető.jelenéhez köthető.

5/a5/aA nemzeti zászló és a nemzeti szimbólumok. Mondja el a Himnusz első A nemzeti zászló és a nemzeti szimbólumok. Mondja el a Himnusz első


5/b5/b

A helyi önkormányzati képviselők és A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásapolgármesterek választása

5/b5/bA helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásaA helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választása

• Önkormányzati és polgármester-választásokat Magyarországon négyévente, az országgyűlési Önkormányzati és polgármester-választásokat Magyarországon négyévente, az országgyűlési választásokat követően, ősszel tartanak. választásokat követően, ősszel tartanak.

• A választás egyfordulós, sem érvényességi, sem eredményességi küszöb nincs. A választás egyfordulós, sem érvényességi, sem eredményességi küszöb nincs. • Szavazhat minden legalább 18 éves magyar állampolgár, akinek bejelentett lakóhelye vagy Szavazhat minden legalább 18 éves magyar állampolgár, akinek bejelentett lakóhelye vagy

tartózkodási helye van Magyarországon.tartózkodási helye van Magyarországon.• Az önkormányzati választásokon a települések polgármestereiről, önkormányzatuk testületéről Az önkormányzati választásokon a települések polgármestereiről, önkormányzatuk testületéről

és a megyei közgyűlések összetételéről döntenek a választók. és a megyei közgyűlések összetételéről döntenek a választók. • Budapesten a kerületek polgármestereit és képviselőtestületét, a fővárosi közgyűlést és a Budapesten a kerületek polgármestereit és képviselőtestületét, a fővárosi közgyűlést és a

főpolgármestert választják meg. főpolgármestert választják meg. • Ahol ezt kezdeményezik, lehetőség van kisebbségi önkormányzat megválasztására is. Ahol ezt kezdeményezik, lehetőség van kisebbségi önkormányzat megválasztására is. • Ennek megfelelően az önkormányzati választásokon a településtípusnak és a helyi Ennek megfelelően az önkormányzati választásokon a településtípusnak és a helyi

kezdeményezésnek megfelelően legalább három, legföljebb öt szavazólapon adhatják le kezdeményezésnek megfelelően legalább három, legföljebb öt szavazólapon adhatják le voksukat a választók.voksukat a választók.

• A választás akkor eredménytelen, ha nincs elég jelölt ahhoz, hogy a képviselőtestület teljes A választás akkor eredménytelen, ha nincs elég jelölt ahhoz, hogy a képviselőtestület teljes létszámban összeülhessen, vagy ha szavazategyenlőség alakul ki.létszámban összeülhessen, vagy ha szavazategyenlőség alakul ki.

• Ezekben az esetekben a választás napja után 6 hónappal időközi választást kell tartani, addig Ezekben az esetekben a választás napja után 6 hónappal időközi választást kell tartani, addig az előző megválasztott képviselőtestület vagy polgármester tölti be a funkciót.az előző megválasztott képviselőtestület vagy polgármester tölti be a funkciót.

• A polgármestereket és Budapest főpolgármesterét mindenhol az egyéni polgármesterjelöltek A polgármestereket és Budapest főpolgármesterét mindenhol az egyéni polgármesterjelöltek közül lehet választani a jelöltek egyikére leadott szavazattal. Polgármester a legtöbb szavazatot közül lehet választani a jelöltek egyikére leadott szavazattal. Polgármester a legtöbb szavazatot elnyert jelölt lesz.elnyert jelölt lesz.

5/b5/bA helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásaA helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választása

• A tízezer fölötti lélekszámú településeken és a budapesti kerületekben a képviselőtestületi helyekért a A tízezer fölötti lélekszámú településeken és a budapesti kerületekben a képviselőtestületi helyekért a választáson egyéni jelöltek indulnak, akiknek egyikére lehet szavazni. A képviselői helyek 60%-a a legtöbb választáson egyéni jelöltek indulnak, akiknek egyikére lehet szavazni. A képviselői helyek 60%-a a legtöbb szavazatot szerzett képviselőkre jut, a fennmaradó 40%-ot a kompenzációs listát állítani tudó jelölőszervezetek szavazatot szerzett képviselőkre jut, a fennmaradó 40%-ot a kompenzációs listát állítani tudó jelölőszervezetek vesztes jelöltjei által összegyűjtött töredékszavazatok arányában nyerik el a jelölő szervezetek. Kompenzációs vesztes jelöltjei által összegyűjtött töredékszavazatok arányában nyerik el a jelölő szervezetek. Kompenzációs listát azok a szervezetek állíthatnak, amelyek az egyéni választókerületek legalább egynegyedében tudtak jelöltet listát azok a szervezetek állíthatnak, amelyek az egyéni választókerületek legalább egynegyedében tudtak jelöltet indítani.indítani.

• E települések képviselőtestületeiE települések képviselőtestületei

• 25 000 lakosig 10 egyéni és 7 listás 25 000 lakosig 10 egyéni és 7 listás • 50 000 lakosig 14 egyéni és 9 listás 50 000 lakosig 14 egyéni és 9 listás • 60 000 lakosig 15 egyéni és 10 listás 60 000 lakosig 15 egyéni és 10 listás • 70 000 lakosig 16 egyéni és 11 listás mandátumot kapnak. 70 000 lakosig 16 egyéni és 11 listás mandátumot kapnak. • Minden további 10 000 lakos után eggyel nő az egyéni választókerületi, és minden további 15 000 lakos után Minden további 10 000 lakos után eggyel nő az egyéni választókerületi, és minden további 15 000 lakos után

eggyel nő a listás képviselők száma. eggyel nő a listás képviselők száma. • A tízezer alatti lélekszámú településeken a képviselőtestület tagjainak megválasztására az úgynevezett kislistás A tízezer alatti lélekszámú településeken a képviselőtestület tagjainak megválasztására az úgynevezett kislistás

választási módszert alkalmazzák. Ez azt jelenti, hogy a szavazólapon a jelöltek nevén kívül azt is feltüntetik, hogy választási módszert alkalmazzák. Ez azt jelenti, hogy a szavazólapon a jelöltek nevén kívül azt is feltüntetik, hogy a település képviselőtestülete hány tagból áll, a jelöltek közül pedig többet is lehet választani, legfeljebb annyit, a település képviselőtestülete hány tagból áll, a jelöltek közül pedig többet is lehet választani, legfeljebb annyit, ahány tagja a testületnek lehet. A szavazat akkor is érvényes, ha a választó a lehetségesnél kevesebb jelöltre ahány tagja a testületnek lehet. A szavazat akkor is érvényes, ha a választó a lehetségesnél kevesebb jelöltre szavaz. A képviselői mandátumokat a legtöbb szavazatot elnyert jelöltek kapják meg.szavaz. A képviselői mandátumokat a legtöbb szavazatot elnyert jelöltek kapják meg.

• E településeknekE településeknek

• 100 lakosig 3 100 lakosig 3 • 600 lakosig 5 600 lakosig 5 • 1300 lakosig 7 1300 lakosig 7 • 3000 lakosig 9 3000 lakosig 9 • 5000 lakosig 11 5000 lakosig 11 • 10 000 lakosig 13 tagú képviselőtestülete lehet10 000 lakosig 13 tagú képviselőtestülete lehet

6. tétel6. tétel

6/a6/a

A magyar nép eredete és vándorlásaiA magyar nép eredete és vándorlásai

6/b6/b

Az Állami SzámvevőszékAz Állami Számvevőszék

6/a6/aA magyar nép eredete és vándorlásaiA magyar nép eredete és vándorlásai

6/a6/a

A magyar nép eredete és vándorlásaiA magyar nép eredete és vándorlásai

6/a6/aA magyar nép eredete és vándorlásaiA magyar nép eredete és vándorlásai

• Az ókorban a magyarok ősei Európa keleti szélén, a Káma folyó mellett éltek, de Az ókorban a magyarok ősei Európa keleti szélén, a Káma folyó mellett éltek, de mivel állattenyésztéssel foglalkoztak, valószínű, hogy nyáron északabbra vonultak, mivel állattenyésztéssel foglalkoztak, valószínű, hogy nyáron északabbra vonultak, fel egészen a Káma forrásvidékéig, télen pedig levonulhattak egész odáig, ahol a fel egészen a Káma forrásvidékéig, télen pedig levonulhattak egész odáig, ahol a Volga a Kaszpi-tengerbe ömlik. Ez az időszakos vándorlás is magyarázhatja a Volga a Kaszpi-tengerbe ömlik. Ez az időszakos vándorlás is magyarázhatja a magyar nyelv kettősségét: az északi ugor és déli türk elemek jelenlététmagyar nyelv kettősségét: az északi ugor és déli türk elemek jelenlétét

• Valószínű, hogy az elpusztult legelők miatt voltak kénytelenek a magyarok is délre Valószínű, hogy az elpusztult legelők miatt voltak kénytelenek a magyarok is délre húzódni, olyan területekre, amelyeket az időszakos vándorlásaik során már húzódni, olyan területekre, amelyeket az időszakos vándorlásaik során már egyébként ismertek. Az új szállásterületre, amely valószínűleg a Don alsó folyásától a egyébként ismertek. Az új szállásterületre, amely valószínűleg a Don alsó folyásától a Fekete-tenger mocsaras partvidékéig terjedt, Levédia néven hivatkoznak a Fekete-tenger mocsaras partvidékéig terjedt, Levédia néven hivatkoznak a történészek.történészek.

• Levédiában körülbelül 300 évig élhettek a magyarok, újabb népekkel kerültek Levédiában körülbelül 300 évig élhettek a magyarok, újabb népekkel kerültek kapcsolatbakapcsolatba

• Valamikor a 9. század elején újabb népmozgás indult meg keletről, és e mozgás élét Valamikor a 9. század elején újabb népmozgás indult meg keletről, és e mozgás élét képező besenyők elől újból fel kellett kerekedni és nyugat felé vonulni. Az új képező besenyők elől újból fel kellett kerekedni és nyugat felé vonulni. Az új szállásterület az Etelköz volt, ahol őseink kb. 80 évet időztek. Mivel a besenyő szállásterület az Etelköz volt, ahol őseink kb. 80 évet időztek. Mivel a besenyő nyomás nem hagyott alább, 895-ben elkezdődött a bevonulás a Kárpát-medencébe, nyomás nem hagyott alább, 895-ben elkezdődött a bevonulás a Kárpát-medencébe, a Kárpátok hágóin át, több irányból. Feltételezések szerint ekkor a székelyek már a a Kárpátok hágóin át, több irányból. Feltételezések szerint ekkor a székelyek már a Kárpát-medencében voltak, és ők fogadták a bevonuló Árpád fejedelmet. A monda Kárpát-medencében voltak, és ők fogadták a bevonuló Árpád fejedelmet. A monda szerint Álmos fejedelem anyja álmában látta meg az új hazát (Emese álma, Turul szerint Álmos fejedelem anyja álmában látta meg az új hazát (Emese álma, Turul monda). A honfoglalás Álmos fejedelem idejében kezdődött, de Árpád fejedelem monda). A honfoglalás Álmos fejedelem idejében kezdődött, de Árpád fejedelem fejezte be sikeresen.fejezte be sikeresen.

6/b6/b

Az Állami SzámvevőszékAz Állami Számvevőszék

6/b6/bAz Állami SzámvevőszékAz Állami Számvevőszék

Állami Számvevőszék (ÁSZ):Állami Számvevőszék (ÁSZ):• az állam legfőbb pénzügyi ellenőrző szerveaz állam legfőbb pénzügyi ellenőrző szerve• csak az Országgyűlésnek és a törvényeknek van csak az Országgyűlésnek és a törvényeknek van

alárendelvealárendelve• feladatai:feladatai:

• Ellenőrzi az államháztartás gazdálkodásátEllenőrzi az államháztartás gazdálkodását• Az állami költségvetés bevételeinek tervezését, a kiadások Az állami költségvetés bevételeinek tervezését, a kiadások

szükségességét és célszerűségétszükségességét és célszerűségét• Figyelemmel kíséri az állami vagyon kezelésétFigyelemmel kíséri az állami vagyon kezelését• Jelentésben tájékoztatja az Országgyűlést, a jelentés Jelentésben tájékoztatja az Országgyűlést, a jelentés

nyilvánosnyilvános

• Elnökét és alelnökeit az Országgyűlés választjaElnökét és alelnökeit az Országgyűlés választja

7. tétel7. tétel

7/a7/a

A honfoglalás és az államalapítás( Árpád A honfoglalás és az államalapítás( Árpád vezér, Géza fejedelem és Szent István vezér, Géza fejedelem és Szent István király szerepe a magyar történelemben)király szerepe a magyar történelemben)

7/b7/b

A köztársasági elnök választása, hatásköreiA köztársasági elnök választása, hatáskörei

7/a7/a

A honfoglalás és az államalapítás( Árpád A honfoglalás és az államalapítás( Árpád vezér, Géza fejedelem és Szent István vezér, Géza fejedelem és Szent István király szerepe a magyar történelemben)király szerepe a magyar történelemben)

7/a7/aA honfoglalás és az államalapítás( Árpád vezér, Géza fejedelem és A honfoglalás és az államalapítás( Árpád vezér, Géza fejedelem és

Szent István király szerepe a magyar történelemben)Szent István király szerepe a magyar történelemben)

• Általános értelemben honfoglalásnak nevezzük azt a folyamatot, melynek során Általános értelemben honfoglalásnak nevezzük azt a folyamatot, melynek során valamely nép egy kiválasztott területet birtokába vesz, abból a célból, hogy ott új valamely nép egy kiválasztott területet birtokába vesz, abból a célból, hogy ott új hazát alapítson. Ennek megfelelően a magyar történelemben honfoglalásnak hazát alapítson. Ennek megfelelően a magyar történelemben honfoglalásnak nevezzük azt a folyamatot melynek során a magyarok a Kárpát-medencét a nevezzük azt a folyamatot melynek során a magyarok a Kárpát-medencét a birtokukba vették.birtokukba vették.

• 830 körül a magyarság már a Fekete-tenger északi partján élt, itt szerveződött meg a 830 körül a magyarság már a Fekete-tenger északi partján élt, itt szerveződött meg a 7 törzsből álló törzsszövetség7 törzsből álló törzsszövetség

• Besenyők támadásaiBesenyők támadásai• 895-ben Árpád vezetésével benyomultak a magyarok a Kárpát medencébe895-ben Árpád vezetésével benyomultak a magyarok a Kárpát medencébe• Kárpát-medencét többé-kevésbé birtokba vették, de a terület az eddig Kárpát-medencét többé-kevésbé birtokba vették, de a terület az eddig

megszokotthoz képest szűkebb volt, ami lassan letelepedésre kényszeríttette az megszokotthoz képest szűkebb volt, ami lassan letelepedésre kényszeríttette az embereket. Ehhez az is hozzájárult, hogy nyugati irányban már jól szervezett embereket. Ehhez az is hozzájárult, hogy nyugati irányban már jól szervezett hadsereggel bíró államokat találtak, amelyeket nem sikerült huzamosabb ideig hadsereggel bíró államokat találtak, amelyeket nem sikerült huzamosabb ideig leigázni. leigázni.

• A kalandozások, amelyeknek célja már nem a hódítás, hanem a zsákmányszerzés A kalandozások, amelyeknek célja már nem a hódítás, hanem a zsákmányszerzés volt, segítettek a törzsi feszültségek csillapításában. Egész Európát bejárták, volt, segítettek a törzsi feszültségek csillapításában. Egész Európát bejárták, szokatlan harcmodorukkal kezdetben hatalmas sikereket aratva. Viszont a szokatlan harcmodorukkal kezdetben hatalmas sikereket aratva. Viszont a könnyűlovasság, amivel a magyarság rendelkezett, hosszú távon nem tudta felvenni könnyűlovasság, amivel a magyarság rendelkezett, hosszú távon nem tudta felvenni a harcot a nehézpáncélba öltözött ellenfelekkel és a hatalmas, kőből épült várakkal. a harcot a nehézpáncélba öltözött ellenfelekkel és a hatalmas, kőből épült várakkal.

• Néhány kisebb vereség már a 930-as évek során jelezte a szerencse megfordulását, Néhány kisebb vereség már a 930-as évek során jelezte a szerencse megfordulását, • az igazán súlyos csapás 955-ben, Augsburgnál következett be. Ez nem csak nagy az igazán súlyos csapás 955-ben, Augsburgnál következett be. Ez nem csak nagy

emberveszteséget, de egy korszak alkonyát is jelentette emberveszteséget, de egy korszak alkonyát is jelentette



• A 10. század közepére a magyar törzsi vezetők felismerték, hogy a A 10. század közepére a magyar törzsi vezetők felismerték, hogy a magyaroknak be kell tagolódniuk Európa népei közé, ha fenn akarnak magyaroknak be kell tagolódniuk Európa népei közé, ha fenn akarnak maradni. maradni.

• A pogány isteneknek áldozó magyarok körében is egyre gyakoribbá vált a A pogány isteneknek áldozó magyarok körében is egyre gyakoribbá vált a keresztény hitre való áttérés. Árpád leszármazottja, Taksony fia, Géza, aki keresztény hitre való áttérés. Árpád leszármazottja, Taksony fia, Géza, aki 970 és 997 között főfejedelme volt a magyaroknak, maga is 970 és 997 között főfejedelme volt a magyaroknak, maga is megkeresztelkedett és keresztény nőt vett feleségül.megkeresztelkedett és keresztény nőt vett feleségül.

• Géza fejedelem nyugat felé fordult, követeket küldött a német-római Géza fejedelem nyugat felé fordult, követeket küldött a német-római császárhoz, és keresztény papokat, hittérítőket kért tőle. császárhoz, és keresztény papokat, hittérítőket kért tőle.

• Ezek nevelték fiát is, aki megkeresztelésekor az István nevet kapta. Ezek nevelték fiát is, aki megkeresztelésekor az István nevet kapta. • Géza halála után a pogányok támogatását élvező Koppány következett Géza halála után a pogányok támogatását élvező Koppány következett

volna a fejedelmi trónon, István azonban német segítséggel legyőzte, majd volna a fejedelmi trónon, István azonban német segítséggel legyőzte, majd 1000 karácsonyán királlyá koronáztatta magát. Ezzel megszületett a 1000 karácsonyán királlyá koronáztatta magát. Ezzel megszületett a keresztény Magyar Királyság, amely több mint kilenc évszázadig állt fenn a keresztény Magyar Királyság, amely több mint kilenc évszázadig állt fenn a Kárpát-medence területén.Kárpát-medence területén.

• I. (Szent) István megszervezte az egyházszervezetet és a I. (Szent) István megszervezte az egyházszervezetet és a vármegyerendszert, stabil pénzt veretett, meghonosította az oklevélkiadást, vármegyerendszert, stabil pénzt veretett, meghonosította az oklevélkiadást, törvénykönyvet íratott, és mindent megtett, hogy az ország felzárkózzon a törvénykönyvet íratott, és mindent megtett, hogy az ország felzárkózzon a nyugat-európai országok szokásaihoz.nyugat-európai országok szokásaihoz.

7/b7/b

A köztársasági elnök választása, hatásköreiA köztársasági elnök választása, hatáskörei

7/b7/bA köztársasági elnök választása, hatásköreiA köztársasági elnök választása, hatáskörei

A köztársasági elnök:A köztársasági elnök:• Az Országgyűlés választja a képviselők 2/3-os többségi szavazatával – több Az Országgyűlés választja a képviselők 2/3-os többségi szavazatával – több

forduló ( 35. életév, választójog, magyar állampolgárság )forduló ( 35. életév, választójog, magyar állampolgárság )• A megbízatás időtartama 5 év. Egyszer újraválaszthatóA megbízatás időtartama 5 év. Egyszer újraválasztható• A nemzeti egység kifejezőjeA nemzeti egység kifejezője• Őrködik az államszervezet demokratikus működése felettŐrködik az államszervezet demokratikus működése felett• A Magyar Honvédség főparancsnokaA Magyar Honvédség főparancsnoka• Feladatai:Feladatai:

• az Országgyűlés alakuló ülésének összehívásaaz Országgyűlés alakuló ülésének összehívása• Választások és a népszavazás időpontjának kitűzéseVálasztások és a népszavazás időpontjának kitűzése• Országgyűlés ülését elnapolhatja, Országgyűlés ülését elnapolhatja, • az Országgyűlést feloszlathatjaaz Országgyűlést feloszlathatja• törvény , népszavazás kezdeményezésetörvény , népszavazás kezdeményezése• törvény kihirdetése (vétó, „alkotmányossági vétó”)törvény kihirdetése (vétó, „alkotmányossági vétó”)• miniszterelnök személyére tesz javaslatotminiszterelnök személyére tesz javaslatot• Miniszterek, államtitkárok kinevezése, felmentéseMiniszterek, államtitkárok kinevezése, felmentése• nemzetközi szerződések megkötésenemzetközi szerződések megkötése• Egyéni kegyelmezésEgyéni kegyelmezés• Állampolgársági ügyekÁllampolgársági ügyek• Egyes kinevezési és felmentési jogkörök – A bírák és a Legfelsőbb Bíróság Egyes kinevezési és felmentési jogkörök – A bírák és a Legfelsőbb Bíróság

elnökhelyetteseinek kinevezése nem ellenjegyzéshez kötöttelnökhelyetteseinek kinevezése nem ellenjegyzéshez kötött• területszervezésterületszervezés

8. tétel8. tétel

8/a8/a

Az Árpád-házi királyok. A tatárjárás. A Az Árpád-házi királyok. A tatárjárás. A középkori Magyarország virágzása.középkori Magyarország virágzása.

8/b8/b

Az Alkotmánybíróság Az Alkotmánybíróság

8/a8/a

Az Árpád-házi királyok. A tatárjárás. A Az Árpád-házi királyok. A tatárjárás. A középkori Magyarország virágzása.középkori Magyarország virágzása.

8/a8/aAz Árpád-házi királyok. A tatárjárás. A középkori Magyarország virágzása.Az Árpád-házi királyok. A tatárjárás. A középkori Magyarország virágzása.

• I. (Szent) László 1077-1095I. (Szent) László 1077-1095• 1091-ben meghódította és birodalmához csatolta Horvátországot, bár közben a 1091-ben meghódította és birodalmához csatolta Horvátországot, bár közben a

Bizánc támogatásával Magyarországot ismét megtámadó kunokat is le kellett Bizánc támogatásával Magyarországot ismét megtámadó kunokat is le kellett győznie.győznie.

• Szigorította I. István törvényeitSzigorította I. István törvényeit• Megerősítette az egyház helyzetét, megtiltva a pogány áldozásokat és Megerősítette az egyház helyzetét, megtiltva a pogány áldozásokat és

kötelezővé téve a templomba járást, büntetést írva elő a törvény megszegőinek. kötelezővé téve a templomba járást, büntetést írva elő a törvény megszegőinek. • 1083-ban szentté avattatta I. Istvánt, Gellért püspököt és Imre herceget.1083-ban szentté avattatta I. Istvánt, Gellért püspököt és Imre herceget.

• II. András 1205-1235II. András 1205-1235• Idejére a királyi hatalom meggyengültIdejére a királyi hatalom meggyengült• 1221-ben a király megkísérli visszavenni birtokadományainak egy részét, amivel 1221-ben a király megkísérli visszavenni birtokadományainak egy részét, amivel

újra elégedetlenséget szított. Mivel az eladósodó államban növekvő adók miatt a újra elégedetlenséget szított. Mivel az eladósodó államban növekvő adók miatt a köznép is zúgolódott, a főurak egy része a népmozgalmat kihasználva 1222-ben köznép is zúgolódott, a főurak egy része a népmozgalmat kihasználva 1222-ben rákényszeríttette a királyt az Aranybulla kibocsátására. Legtöbb cikkelye a rákényszeríttette a királyt az Aranybulla kibocsátására. Legtöbb cikkelye a nemesek jogait erősítette meg, de a királyi hatalom korlátozása, mely szerint a nemesek jogait erősítette meg, de a királyi hatalom korlátozása, mely szerint a rendelkezések be nem tartása esetén a nemesek ellenállhatnak neki és utódaink rendelkezések be nem tartása esetén a nemesek ellenállhatnak neki és utódaink kifejezetten jól jött a nagybirtokosoknak, csak úgy, mint birtokaik kifejezetten jól jött a nagybirtokosoknak, csak úgy, mint birtokaik adómentessége.adómentessége.


• IV. Béla (1235-1270):IV. Béla (1235-1270):• András fia, szintén kísérletet tett a királyi hatalom megerősítésére és a királyi András fia, szintén kísérletet tett a királyi hatalom megerősítésére és a királyi

adományok visszavételére. Ezzel maga ellen hangolja a főurakat.adományok visszavételére. Ezzel maga ellen hangolja a főurakat.• Az sem tette népszerűvé, hogy befogadta a mongolok elől menekülő kunokat. Az sem tette népszerűvé, hogy befogadta a mongolok elől menekülő kunokat.

Béla azonban Julianus-on keresztül hírt kapott a mongol veszedelemről és úgy Béla azonban Julianus-on keresztül hírt kapott a mongol veszedelemről és úgy érezte, szükség van a harcmodorukat ismerő kunok segítségére. Az állandó érezte, szükség van a harcmodorukat ismerő kunok segítségére. Az állandó támadások miatt azonban a kunok nagy része elhagyta az országot még a támadások miatt azonban a kunok nagy része elhagyta az országot még a mongol sereg megjelenése előtt.mongol sereg megjelenése előtt.

• A mongol (tatár) hadak vezére Batu kán volt. Serege 1241. elején több oldalról A mongol (tatár) hadak vezére Batu kán volt. Serege 1241. elején több oldalról támadta Magyarországot. A két fősereg Muhi mellett találkozott. Április 11-én a támadta Magyarországot. A két fősereg Muhi mellett találkozott. Április 11-én a mongolok körülfogták a magyar tábort és a muhi csata a király vereségével mongolok körülfogták a magyar tábort és a muhi csata a király vereségével végződött. végződött.

• Béla nehezen menekült el a csatatérről. Előbb Ausztriába, majd Zágrábba, végül Béla nehezen menekült el a csatatérről. Előbb Ausztriába, majd Zágrábba, végül Trau városában keresett menedéket. A mongolok üldözték, és közben Trau városában keresett menedéket. A mongolok üldözték, és közben végigpusztították az országot; a tél beálltával a Dunán is át tudtak kelni. Traut végigpusztították az országot; a tél beálltával a Dunán is át tudtak kelni. Traut azonban nem tudták elfoglalni. A pusztítás hatalmas volt, egész megyék azonban nem tudták elfoglalni. A pusztítás hatalmas volt, egész megyék néptelenedtek el. Az ország közel került a teljes pusztuláshoz. A mongol néptelenedtek el. Az ország közel került a teljes pusztuláshoz. A mongol seregeknek csak a kőből készült várak, erődítmények tudtak ellenállni. 1242 seregeknek csak a kőből készült várak, erődítmények tudtak ellenállni. 1242 elején hirtelen felhagytak a hadműveletekkel és kivonultak az országból. Ennek elején hirtelen felhagytak a hadműveletekkel és kivonultak az országból. Ennek valószínű oka a nagykán halála és Batu trónigénye volt, aki nem akart lemaradni valószínű oka a nagykán halála és Batu trónigénye volt, aki nem akart lemaradni a kánválasztásról.a kánválasztásról.

• Béla tartott a mongolok visszatérésétől és belátta, hogy szüksége van a Béla tartott a mongolok visszatérésétől és belátta, hogy szüksége van a nagybirtokosokra, ezért ismét elkezdett birtokokat adományozni, rendszerint nagybirtokosokra, ezért ismét elkezdett birtokokat adományozni, rendszerint azzal a feltétellel, hogy kővárat építenek a területre. Ekkor költöztette át a királyi azzal a feltétellel, hogy kővárat építenek a területre. Ekkor költöztette át a királyi székhelyet a mai Budára. székhelyet a mai Budára.

• Telepeseket hívott külföldről, szabadokat megillető jogokat, szabad költözést, Telepeseket hívott külföldről, szabadokat megillető jogokat, szabad költözést, bíróválasztást és kisebb adóterheket ígérve nekik.bíróválasztást és kisebb adóterheket ígérve nekik.


• III. András (1290-1301)III. András (1290-1301)• Utolsó Árpád-házi király,1301. január 14-i halála egyben az Árpád-ház kihalását Utolsó Árpád-házi király,1301. január 14-i halála egyben az Árpád-ház kihalását

is jelentette.is jelentette.• Károly Róbert (1301-1342)Károly Róbert (1301-1342)

• a nápolyi uralkodó fia, leányágon örökölte a trónta nápolyi uralkodó fia, leányágon örökölte a trónt• Károly Róbert uralkodásának színhelyéül Visegrádot választotta. Károly Róbert uralkodásának színhelyéül Visegrádot választotta. • Vezetése alatt Magyarország lendületes fejlődésen ment keresztül. Francia Vezetése alatt Magyarország lendületes fejlődésen ment keresztül. Francia

közigazgatást, olasz bank és pénzrendszert honosított meg. közigazgatást, olasz bank és pénzrendszert honosított meg. • I. (Nagy) Lajos (1342-1382)I. (Nagy) Lajos (1342-1382)

• Nagy Lajos személyében buzgó katolikus, egyben a lovagi erényeket Nagy Lajos személyében buzgó katolikus, egyben a lovagi erényeket megtestesítő férfiú került trónra, aki emellett erős kézzel irányította országait. megtestesítő férfiú került trónra, aki emellett erős kézzel irányította országait.

• Uralkodása alatt Magyarország európai léptékben is nagyhatalommá vált, amit Uralkodása alatt Magyarország európai léptékben is nagyhatalommá vált, amit csak erősített az 1370-től kialakuló perszonálunió Lengyelországgal, a térség csak erősített az 1370-től kialakuló perszonálunió Lengyelországgal, a térség másik fontos államával. másik fontos államával.

• Lajos nem véletlenül szolgált rá a „lovagkirály” elnevezésre: uralkodását Lajos nem véletlenül szolgált rá a „lovagkirály” elnevezésre: uralkodását végigkísérték az itáliai, dalmáciai, litvániai és balkáni harcok, amelyekben végigkísérték az itáliai, dalmáciai, litvániai és balkáni harcok, amelyekben személyesen is jeleskedettszemélyesen is jeleskedett

8/b8/b

Az Alkotmánybíróság Az Alkotmánybíróság

8/b8/bAz Alkotmánybíróság Az Alkotmánybíróság

Feladata:Feladata:• A magyar Alkotmánybíróság intézményét a Magyar Köztársaság A magyar Alkotmánybíróság intézményét a Magyar Köztársaság

Alkotmánya határozza meg (IV. fejezet)Alkotmánya határozza meg (IV. fejezet)• Az Alkotmánybíróság tizenegy tagját az Országgyűlés választja. (összes Az Alkotmánybíróság tizenegy tagját az Országgyűlés választja. (összes

képviselő 2/3-os többsége) képviselő 2/3-os többsége) • 9 évre választják az alkotmánybírákat9 évre választják az alkotmánybírákat• Az Alkotmánybíróság tagjaira az Országgyűlésben képviselettel rendelkező Az Alkotmánybíróság tagjaira az Országgyűlésben képviselettel rendelkező

pártok képviselő csoportjainak egy-egy tagjából álló jelölő bizottság tesz pártok képviselő csoportjainak egy-egy tagjából álló jelölő bizottság tesz javaslatot. javaslatot.

• Előzetes normakontrollElőzetes normakontroll• Utólagos normakontrollUtólagos normakontroll• Jogszabály, állami irányítás egyéb jogi eszköze nemzetközi szerződésbe Jogszabály, állami irányítás egyéb jogi eszköze nemzetközi szerződésbe

ütközésének vizsgálataütközésének vizsgálata• Alkotmányjogi panasz elbírálásaAlkotmányjogi panasz elbírálása• Mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megszüntetéseMulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megszüntetése• Hatásköri ütközések megszüntetéseHatásköri ütközések megszüntetése• Alkotmányértelmezés Alkotmányértelmezés

9. tétel9. tétel

9/a9/a

Törökellenes harcok a 15-16.században Törökellenes harcok a 15-16.században ( Hunyadi János és Hunyadi Mátyás. A ( Hunyadi János és Hunyadi Mátyás. A mohácsi vész – az ország 3 részre mohácsi vész – az ország 3 részre szakadása)szakadása)

9/b9/b

Az országgyűlési biztosokAz országgyűlési biztosok

9/a9/a

Törökellenes harcok a 15-16.században Törökellenes harcok a 15-16.században (Hunyadi János és Hunyadi Mátyás. A (Hunyadi János és Hunyadi Mátyás. A

mohácsi vész – az ország három részre mohácsi vész – az ország három részre szakadása)szakadása)

9/a9/aTörökellenes harcok a 15-16.században (Hunyadi János és Hunyadi Mátyás. A Törökellenes harcok a 15-16.században (Hunyadi János és Hunyadi Mátyás. A

mohácsi vész – az ország három részre szakadása)mohácsi vész – az ország három részre szakadása)

• 1440-ben a magyar rendek I. Ulászló néven magyar királlyá koronázták III. Ulászló 1440-ben a magyar rendek I. Ulászló néven magyar királlyá koronázták III. Ulászló lengyel királyt. lengyel királyt.

• Ulászló legfőbb támasza egy rendkívül tehetséges erdélyi nemes, Hunyadi János lett, Ulászló legfőbb támasza egy rendkívül tehetséges erdélyi nemes, Hunyadi János lett, akit a király erdélyi vajdává tett. akit a király erdélyi vajdává tett.

• Hunyadi segítségével Ulászló nagy hadjáratot szervezett a terjeszkedő törökök ellen. Hunyadi segítségével Ulászló nagy hadjáratot szervezett a terjeszkedő törökök ellen. 1444-ben azonban a mai Bulgária területén a várnai csatában a magyar sereg 1444-ben azonban a mai Bulgária területén a várnai csatában a magyar sereg vereséget szenvedett. vereséget szenvedett.

• A király életét vesztette, és Hunyadi is csak kis híján menekült meg. A király életét vesztette, és Hunyadi is csak kis híján menekült meg. • Ezután a Jagellók elvesztették Magyarországot, a magyar trónra V. László Ezután a Jagellók elvesztették Magyarországot, a magyar trónra V. László

személyében Habsburg uralkodó került.személyében Habsburg uralkodó került.• V. László kiskorúsága idején az ország kormányzója az akkor már leggazdagabb V. László kiskorúsága idején az ország kormányzója az akkor már leggazdagabb

magyar főúrnak számító Hunyadi lett. magyar főúrnak számító Hunyadi lett. • Hunyadi hatalmas energiával szervezte meg a Magyar Királyság határait mindinkább Hunyadi hatalmas energiával szervezte meg a Magyar Királyság határait mindinkább

fenyegető Oszmán Birodalom elleni újabb keresztes hadjáratot, birtokainak fenyegető Oszmán Birodalom elleni újabb keresztes hadjáratot, birtokainak jövedelmét is felhasználva.jövedelmét is felhasználva.

• 1456-ban a keresztények hatalmas győzelmet arattak a Nándorfehérvári csatában (a 1456-ban a keresztények hatalmas győzelmet arattak a Nándorfehérvári csatában (a mai Belgrád mellett), ami több mint ötven évre megfékezte a törökök további európai mai Belgrád mellett), ami több mint ötven évre megfékezte a törökök további európai hódításait. A csata utáni járványban Hunyadi is életét vesztette. A diadal emlékét őrzi hódításait. A csata utáni járványban Hunyadi is életét vesztette. A diadal emlékét őrzi mindmáig a keresztény világban a déli harangszó.mindmáig a keresztény világban a déli harangszó.



Mátyás király uralkodása:Mátyás király uralkodása:• Hunyadi János idősebbik fiát, Lászlót a főúri pártharcok során V. László Hunyadi János idősebbik fiát, Lászlót a főúri pártharcok során V. László

király tőrbe csalta és lefejeztette, azonban még ugyanebben az évben, király tőrbe csalta és lefejeztette, azonban még ugyanebben az évben, 1457-ben ő maga is meghalt, és így a magyar trón megüresedett. 1457-ben ő maga is meghalt, és így a magyar trón megüresedett.

• A magyar nemesség 1458 telén, Budán, a Duna jegén a 15 éves Hunyadi A magyar nemesség 1458 telén, Budán, a Duna jegén a 15 éves Hunyadi Mátyást, Hunyadi János kisebbik fiát választotta királlyá. Mátyást, Hunyadi János kisebbik fiát választotta királlyá.

• Uralkodása kezdetén leszámolt a főúri pártokkal, és központosított királyi Uralkodása kezdetén leszámolt a főúri pártokkal, és központosított királyi hatalmat épített ki, aminek alapját az első magyar állandó zsoldoshadsereg, hatalmat épített ki, aminek alapját az első magyar állandó zsoldoshadsereg, a Fekete Sereg képezte. a Fekete Sereg képezte.

• A főurakat korlátozó intézkedései vetették meg az „Igazságos Mátyás" máig A főurakat korlátozó intézkedései vetették meg az „Igazságos Mátyás" máig élő népi legenda alapját. élő népi legenda alapját.

• Több sikeres hadjáratot vezetett a törökök ellen, de Csehország és nyugat Több sikeres hadjáratot vezetett a törökök ellen, de Csehország és nyugat felé is. Felismerte ugyanis, hogy a török ellen csak szélesebb összefogással felé is. Felismerte ugyanis, hogy a török ellen csak szélesebb összefogással lehet védekezni, s a Német-római Birodalom császárává akarta választatni lehet védekezni, s a Német-római Birodalom császárává akarta választatni magát. Diplomáciája is ezt célozta. magát. Diplomáciája is ezt célozta.

• Mátyás király 1490-ben törvényes örökös nélkül halt meg.Mátyás király 1490-ben törvényes örökös nélkül halt meg.• Uralkodása idején budai, illetve visegrádi udvara az európai reneszánsz Uralkodása idején budai, illetve visegrádi udvara az európai reneszánsz

központjai voltak. Világhírűvé vált könyvtára.központjai voltak. Világhírűvé vált könyvtára.



• Mátyás halála után a magyar rendek egy gyengekezű, könnyen befolyásolható Mátyás halála után a magyar rendek egy gyengekezű, könnyen befolyásolható uralkodót akartak, ezért a lengyel király fiát, a Jagelló-házi Ulászlót koronázták uralkodót akartak, ezért a lengyel király fiát, a Jagelló-házi Ulászlót koronázták királlyá II. Ulászló néven. királlyá II. Ulászló néven.

• II. Ulászló halála után fia, II. Lajos követte őt a trónon. Apa és fia uralkodása alatt II. Ulászló halála után fia, II. Lajos követte őt a trónon. Apa és fia uralkodása alatt Magyarország nem készült fel a török elleni harcra. Sőt, a Mátyás alatt elért belső Magyarország nem készült fel a török elleni harcra. Sőt, a Mátyás alatt elért belső rend és gazdasági fejlődés is gyakorlatilag szétforgácsolódott az egyes főurak rend és gazdasági fejlődés is gyakorlatilag szétforgácsolódott az egyes főurak belpolitikai küzdelmei miatt. A jobbágyság elnyomása 1514-ben a Dózsa-féle belpolitikai küzdelmei miatt. A jobbágyság elnyomása 1514-ben a Dózsa-féle parasztfelkeléshez vezetett, amelynek leverése után a Werbőczi István által készített parasztfelkeléshez vezetett, amelynek leverése után a Werbőczi István által készített új törvények a jobbágyság millióinak örökös röghöz kötésétúj törvények a jobbágyság millióinak örökös röghöz kötését

• A mohácsi csatát (1526. augusztus 29.) II. Lajos magyar király vívta I. Szulejmán A mohácsi csatát (1526. augusztus 29.) II. Lajos magyar király vívta I. Szulejmán török szultánnaltörök szultánnal

• A mohácsi csata eredményeképp az ország védtelen maradt. Mivel a király meghalt, A mohácsi csata eredményeképp az ország védtelen maradt. Mivel a király meghalt, s a magyar hadsereg megsemmisült, a törökök akadálytalanul vonulhattak észak felé. s a magyar hadsereg megsemmisült, a törökök akadálytalanul vonulhattak észak felé. Még Budára is bevonultak, de a közeledő tél miatt végül távoztak, azonban Még Budára is bevonultak, de a közeledő tél miatt végül távoztak, azonban végigfosztották a térséget. Ha nem is közvetlenül, de közvetetten a csata hozzájárult végigfosztották a térséget. Ha nem is közvetlenül, de közvetetten a csata hozzájárult az ország későbbi széteséséhez.az ország későbbi széteséséhez.

• 1541 : I. Szulejmán (Szoliman) szultán hadsereggel érkezik Buda alá, fogságba veti 1541 : I. Szulejmán (Szoliman) szultán hadsereggel érkezik Buda alá, fogságba veti Török Bálintot. A török katonaság csellel elfoglalja Buda várátTörök Bálintot. A török katonaság csellel elfoglalja Buda várát

• Az ország három részre szakadAz ország három részre szakad

9/b9/b

Az országgyűlési biztosokAz országgyűlési biztosok

9/b9/bAz országgyűlési biztosokAz országgyűlési biztosok

• Az országgyűlési biztosok megválasztására vonatkozó általános Az országgyűlési biztosok megválasztására vonatkozó általános szabályokat egyrészt az Alkotmány, másrészt az állampolgári jogok szabályokat egyrészt az Alkotmány, másrészt az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló törvény rögzíti. országgyűlési biztosáról szóló törvény rögzíti.

• Az ombudsman személyére a köztársasági elnök tesz javaslatot, és az Az ombudsman személyére a köztársasági elnök tesz javaslatot, és az Országgyűlés a képviselők kétharmadának szavazatával választja meg. Az Országgyűlés a képviselők kétharmadának szavazatával választja meg. Az országgyűlési biztos megbízatása hat évre szól és egyszer újraválasztható.országgyűlési biztos megbízatása hat évre szól és egyszer újraválasztható.

• Állampolgári jogok biztosa, Állampolgári jogok biztosának általános Állampolgári jogok biztosa, Állampolgári jogok biztosának általános helyettese, Adatvédelmi biztos, Kisebbségi jogok biztosa helyettese, Adatvédelmi biztos, Kisebbségi jogok biztosa

• Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának feladata, hogy az Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának feladata, hogy az alkotmányos jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat alkotmányos jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltassa, és orvoslásuk érdekében intézkedéseket kivizsgálja vagy kivizsgáltassa, és orvoslásuk érdekében intézkedéseket kezdeményezzen. kezdeményezzen.

• A nemzeti és etnikai kisebbségek országgyűlési biztosának feladata, hogy A nemzeti és etnikai kisebbségek országgyűlési biztosának feladata, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségi jogokkal kapcsolatban tudomására jutott a nemzeti és etnikai kisebbségi jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltassa, és orvoslásuk érdekében visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltassa, és orvoslásuk érdekében intézkedéseket kezdeményezzen. intézkedéseket kezdeményezzen.

• Az országgyűlési biztos eljárását a törvényben meghatározott esetekben Az országgyűlési biztos eljárását a törvényben meghatározott esetekben bárki kezdeményezheti. bárki kezdeményezheti.

• Az állampolgári jogok, illetőleg a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok Az állampolgári jogok, illetőleg a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosait a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés a országgyűlési biztosait a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés a képviselők kétharmadának szavazatával választja. Az Országgyűlés egyes képviselők kétharmadának szavazatával választja. Az Országgyűlés egyes alkotmányos jogok védelmére külön biztost is választhat. alkotmányos jogok védelmére külön biztost is választhat.

• Az országgyűlési biztos tevékenységének tapasztalatairól évente beszámol Az országgyűlési biztos tevékenységének tapasztalatairól évente beszámol az Országgyűlésnekaz Országgyűlésnek. .

10. tétel10. tétel

10/a10/a

Buda felszabadítása. A Habsburg-uralom. A Buda felszabadítása. A Habsburg-uralom. A Rákóczi-szabadságharcRákóczi-szabadságharc

10/b10/b

A fegyveres erők és a rendőrségA fegyveres erők és a rendőrség

10/a10/a

Buda felszabadítása. A Habsburg-uralom. A Buda felszabadítása. A Habsburg-uralom. A Rákóczi-szabadságharcRákóczi-szabadságharc

10/a10/aBuda felszabadítása. A Habsburg-uralom. A Rákóczi-szabadságharcBuda felszabadítása. A Habsburg-uralom. A Rákóczi-szabadságharc

• Az ország három részre szakadása után 150 éves török uralom következett.Az ország három részre szakadása után 150 éves török uralom következett.• A meggyengült oszmán birodalom ellen megalakul a Szent Liga (1684) a Habsburg A meggyengült oszmán birodalom ellen megalakul a Szent Liga (1684) a Habsburg

Birodalom, Lengyelország és Velence részvételévelBirodalom, Lengyelország és Velence részvételével• 1686-ban, 145-év után felszabadul Buda1686-ban, 145-év után felszabadul Buda• 1699-ben karlócai béke1699-ben karlócai béke• A törököktől visszafoglalt területek nem szabadultak fel, osztrák haderő maradt az A törököktől visszafoglalt területek nem szabadultak fel, osztrák haderő maradt az

országban, az Erdélyi Fejedelemség önálló marad, de a Habsburg Birodalom része országban, az Erdélyi Fejedelemség önálló marad, de a Habsburg Birodalom része lettlett

• Az elnéptelenedett területeket nem magyar nemzetiségű telepesekkel népesítik beAz elnéptelenedett területeket nem magyar nemzetiségű telepesekkel népesítik be• Felerősödnek a nemzeti függetlenedési mozgalmakFelerősödnek a nemzeti függetlenedési mozgalmak• 1703-ban kitör a Rákóczi-szabadságharc (kurucok = magyarok; labancok= osztrákok)1703-ban kitör a Rákóczi-szabadságharc (kurucok = magyarok; labancok= osztrákok)• II. Rákóczi Ferenc 1676-ban született, Apja I. Rákóczi Ferenc anyja Zrínyi IlonaII. Rákóczi Ferenc 1676-ban született, Apja I. Rákóczi Ferenc anyja Zrínyi Ilona• 1704-től erdélyi fejedelem1704-től erdélyi fejedelem• 1705-től (szécsényi országgyűlés) az ország vezérlő fejedelme1705-től (szécsényi országgyűlés) az ország vezérlő fejedelme• Kezdetben kuruc sikerek, az ország nagy területét ellenőrzi Rákóczi seregeKezdetben kuruc sikerek, az ország nagy területét ellenőrzi Rákóczi serege• Ám a nemzetközi helyzet kedvezőtlen alakulása, és az ezek miatt kialakuló belső Ám a nemzetközi helyzet kedvezőtlen alakulása, és az ezek miatt kialakuló belső

bomlás vezetett a szabadságharc bukásáhozbomlás vezetett a szabadságharc bukásához• 1711. május 1-én a majtényi síkon leteszik a fegyvert a kurucok1711. május 1-én a majtényi síkon leteszik a fegyvert a kurucok• Rákóczi előbb Lengyelországban , majd 1717-ig Franciaországban él ,végül a szultán Rákóczi előbb Lengyelországban , majd 1717-ig Franciaországban él ,végül a szultán

meghívására Törökországban telepedik le. Itt hal meg 1735-ben. meghívására Törökországban telepedik le. Itt hal meg 1735-ben. • Hamvait 1906-abn hazahozták és a kassai dómban helyezték el.Hamvait 1906-abn hazahozták és a kassai dómban helyezték el.

10/b10/b

A fegyveres erők és a rendőrségA fegyveres erők és a rendőrség

10/b10/bA fegyveres erők és a rendőrségA fegyveres erők és a rendőrség

• Magyar hadsereg:Magyar hadsereg:• Szerződéses, hivatásos katonákból állSzerződéses, hivatásos katonákból áll• feladata a haza katonai védelme és a nemzetközi szerződésekből eredő feladata a haza katonai védelme és a nemzetközi szerződésekből eredő

kollektív védelmi feladatok ellátásakollektív védelmi feladatok ellátása• RendőrségRendőrség

• Alapvető feladata a közbiztonság és a belső rend védelmeAlapvető feladata a közbiztonság és a belső rend védelme• Határőrség:Határőrség:

• Őrzi az államhatárt, fenntartja a határátkelőhelyek rendjétŐrzi az államhatárt, fenntartja a határátkelőhelyek rendjét• Vám- és Pénzügyőrség:Vám- és Pénzügyőrség:

• A vámhatáron át lebonyolódó árú és utasforgalom vámellenőrzését A vámhatáron át lebonyolódó árú és utasforgalom vámellenőrzését végzi, gondoskodik a vámok kiszabásáról, beszedéséről, a jövedéki végzi, gondoskodik a vámok kiszabásáról, beszedéséről, a jövedéki termékekre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek betratásáróltermékekre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek betratásáról

• Polgári védelemPolgári védelem• TűzoltóságTűzoltóság• Nemzetbiztonsági szolgálatokNemzetbiztonsági szolgálatok


11/a11/a

A reformkor. Forradalom és A reformkor. Forradalom és szabadságharc 1848 - 49-benszabadságharc 1848 - 49-ben

11/b11/b

A közigazgatás fogalma és szervezeti A közigazgatás fogalma és szervezeti rendszererendszere

11/a11/a

A reformkor. Forradalom és A reformkor. Forradalom és szabadságharc 1848 - 49-benszabadságharc 1848 - 49-ben

11/a11/aA reformkor. Forradalom és szabadságharc 1848 - 49-benA reformkor. Forradalom és szabadságharc 1848 - 49-ben

• Az 1800-as évek elején új politikai Az 1800-as évek elején új politikai mozgalmak bontakoztak kimozgalmak bontakoztak ki

• Céljuk az elmaradott feudális rendszer Céljuk az elmaradott feudális rendszer átalakítása, polgári társadalom kialakítása átalakítása, polgári társadalom kialakítása voltvolt

• Széchenyi István (1791-1860)Széchenyi István (1791-1860)• Kossuth Lajos (1802-1894) Kossuth Lajos (1802-1894) • Reform országgyűlések PozsonybanReform országgyűlések Pozsonyban

11/a11/aA reformkor. Forradalom és szabadságharc 1848 - 49-benA reformkor. Forradalom és szabadságharc 1848 - 49-ben

• A forradalom közvetlen előzménye a Bécsben kitört forradalom voltA forradalom közvetlen előzménye a Bécsben kitört forradalom volt• 1848. március 15-én Pesten is kitört a forradalom1848. március 15-én Pesten is kitört a forradalom• Márciusi ifjak: Petőfi Sándor, Jókai Mór, Vasvári Pál, és még sokan Márciusi ifjak: Petőfi Sándor, Jókai Mór, Vasvári Pál, és még sokan

mások…mások…• A nemzet legfontosabb követeléseit 12 pontban fogalmazták megA nemzet legfontosabb követeléseit 12 pontban fogalmazták meg• A forradalom nyomására kinevezik az első felelős magyar kormányt gróf A forradalom nyomására kinevezik az első felelős magyar kormányt gróf

Batthyányi Lajos vezetésévelBatthyányi Lajos vezetésével• Eltörlik a jobbágyrendszert, bevezetik a közteherviseléstEltörlik a jobbágyrendszert, bevezetik a közteherviselést• 1848. szeptemberében a bécsi kormány fegyveres támadást indít, 1848. szeptemberében a bécsi kormány fegyveres támadást indít,

megkezdődik a szabadságharcmegkezdődik a szabadságharc• 1849.-ben a tavaszi hadjárat eredménye ként az a honvédek visszafoglalják 1849.-ben a tavaszi hadjárat eredménye ként az a honvédek visszafoglalják

Budát (1848 őszén adták fel a magyar csapatok, a kormány Debrecenbe Budát (1848 őszén adták fel a magyar csapatok, a kormány Debrecenbe költözött)költözött)

• 1849. április 14. kimondják a Habsburg-ház trónfosztását, Kossuth Lajost 1849. április 14. kimondják a Habsburg-ház trónfosztását, Kossuth Lajost kormányzó-elnökké választjákkormányzó-elnökké választják

• 1849. nyarán 200.000 orosz katona vonul be Magyarország területére ezzel 1849. nyarán 200.000 orosz katona vonul be Magyarország területére ezzel az osztrák hadsereg túlereje háromszoros leszaz osztrák hadsereg túlereje háromszoros lesz

• 1849. augusztus 13-án világosnál a magyarok leteszik a fegyvert1849. augusztus 13-án világosnál a magyarok leteszik a fegyvert• 1849. október 6.-án Aradon kivégeznek 13 magyar főtisztet1849. október 6.-án Aradon kivégeznek 13 magyar főtisztet

11/b11/b

A közigazgatás fogalma és szervezeti A közigazgatás fogalma és szervezeti rendszererendszere

11/b11/bA közigazgatás fogalma és szervezeti rendszereA közigazgatás fogalma és szervezeti rendszere

• A közigazgatás azon szerveztek összessége, amelyek közhatalmat A közigazgatás azon szerveztek összessége, amelyek közhatalmat gyakorolva, az állam vagy az önkormányzat nevében közfeladatokat gyakorolva, az állam vagy az önkormányzat nevében közfeladatokat látnak el és jogszabályokat hajtanak végre. látnak el és jogszabályokat hajtanak végre.

• A helyi közügyekben az önkormányzati közigazgatás, az országos A helyi közügyekben az önkormányzati közigazgatás, az országos jelentőségű ügyekben a központi közigazgatás jár el. Az egyes jelentőségű ügyekben a központi közigazgatás jár el. Az egyes közigazgatási szervek, szervezetek hatalmát területi szempontból közigazgatási szervek, szervezetek hatalmát területi szempontból az illetékességük, az általuk lefolytatható eljárások típusa az illetékességük, az általuk lefolytatható eljárások típusa szempontjából a hatáskörük határozza meg. szempontjából a hatáskörük határozza meg.

• A közigazgatási eljárást hivatalból vagy a közigazgatás ügyfeleinek A közigazgatási eljárást hivatalból vagy a közigazgatás ügyfeleinek kérelmére a köztisztviselők folytatják le.kérelmére a köztisztviselők folytatják le.

• Közigazgatás rendszere:Közigazgatás rendszere:• KözpontiKözponti• TerületiTerületi• Helyi szervekHelyi szervek


12/a12/a

A kiegyezés. A polgárosodó Magyarország.A kiegyezés. A polgárosodó Magyarország.

12/b12/b

A kormány főbb feladatai, megalakulása, megszűnése.A kormány főbb feladatai, megalakulása, megszűnése.

12/a12/a

A kiegyezés. A polgárosodó A kiegyezés. A polgárosodó Magyarország.Magyarország.

12/a12/aA kiegyezés. A polgárosodó Magyarország.A kiegyezés. A polgárosodó Magyarország.

• A szabadságharc bukása után osztrák katonai A szabadságharc bukása után osztrák katonai megszállás, új közigazgatási rendszermegszállás, új közigazgatási rendszer

• Passzív ellenállásPasszív ellenállás• 1866-ban osztrák vereség a poroszoktól1866-ban osztrák vereség a poroszoktól• Kiegyezési tárgyalások megkezdése Deák Ferenc Kiegyezési tárgyalások megkezdése Deák Ferenc

vezetésévelvezetésével• 1867-ben kerül sor a Kiegyezésre, megalakul az 1867-ben kerül sor a Kiegyezésre, megalakul az

Osztrák-Magyar MonarchiaOsztrák-Magyar Monarchia• Közös irányítás alatt a külügy, a hadügy és a pénzügyKözös irányítás alatt a külügy, a hadügy és a pénzügy

• A magyar gazdaság fejlődésnek indulA magyar gazdaság fejlődésnek indul• Az ország a polgárosodás útjára lépAz ország a polgárosodás útjára lép• 1868-ban nemzetiségi törvény1868-ban nemzetiségi törvény• „„Boldog békeidők”Boldog békeidők”

12/b12/b

A kormány főbb feladatai, megalakulása, A kormány főbb feladatai, megalakulása, megszűnése.megszűnése.

12/b12/bA kormány főbb feladatai, megalakulása, megszűnése.A kormány főbb feladatai, megalakulása, megszűnése.

Feladatai:Feladatai:• védi az alkotmányos rendet, védi és biztosítja az állampolgárok jogait védi az alkotmányos rendet, védi és biztosítja az állampolgárok jogait • biztosítja a törvények végrehajtását biztosítja a törvények végrehajtását • irányítja a minisztériumok munkáját, összehangolja tevékenységüket irányítja a minisztériumok munkáját, összehangolja tevékenységüket • biztosítja a társadalmi-gazdasági tervek kidolgozását, gondoskodik biztosítja a társadalmi-gazdasági tervek kidolgozását, gondoskodik

megvalósulásukról megvalósulásukról • meghatározza a tudományos és kulturális fejlesztés állami feladatait, és meghatározza a tudományos és kulturális fejlesztés állami feladatait, és

biztosítja az ezek megvalósulásához szükséges feltételeket biztosítja az ezek megvalósulásához szükséges feltételeket • meghatározza a szociális és egészségügyi ellátás állami rendszerét, és meghatározza a szociális és egészségügyi ellátás állami rendszerét, és

gondoskodik az ellátás anyagi fedezetéről gondoskodik az ellátás anyagi fedezetéről • irányítja a fegyveres erők, a rendőrség és a rendészeti szervek működését irányítja a fegyveres erők, a rendőrség és a rendészeti szervek működését • az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztető elemi az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztető elemi

csapásnak, illetőleg következményeinek az elhárítása, valamint a közrend csapásnak, illetőleg következményeinek az elhárítása, valamint a közrend és a közbiztonság védelme érdekében megteszi a szükséges és a közbiztonság védelme érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket intézkedéseket

• közreműködik a külpolitika meghatározásában; a Magyar Köztársaság közreműködik a külpolitika meghatározásában; a Magyar Köztársaság kormánya nevében nemzetközi szerződéseket köt kormánya nevében nemzetközi szerződéseket köt

• ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket törvény a hatáskörébe utal. ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket törvény a hatáskörébe utal.

12/b12/bA kormány főbb feladatai, megalakulása, megszűnése.A kormány főbb feladatai, megalakulása, megszűnése.

• A miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára a parlament választja A miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára a parlament választja meg.meg.

• Kormányfőt az egyes pártok jelölnek Kormányfőt az egyes pártok jelölnek • A kormány megbízatása akkor szűnik meg, ha a miniszterelnök – vagy az A kormány megbízatása akkor szűnik meg, ha a miniszterelnök – vagy az

egész kormány – lemond, a miniszterelnök meghal, új országgyűlés alakul, egész kormány – lemond, a miniszterelnök meghal, új országgyűlés alakul, vagy a miniszterelnöktől az országgyűlés megvonja a bizalmat és új vagy a miniszterelnöktől az országgyűlés megvonja a bizalmat és új kormányfőt választ. Konstruktív bizalmatlansági indítványt a parlament kormányfőt választ. Konstruktív bizalmatlansági indítványt a parlament egyötödének támogatottságával és az új kormányfő személyének egyötödének támogatottságával és az új kormányfő személyének megnevezésével lehet benyújtani. A bizalmatlansági indítvány elfogadásáról megnevezésével lehet benyújtani. A bizalmatlansági indítvány elfogadásáról vagy elutasításáról egyszerű többséggel dönt a parlament. Ha a vagy elutasításáról egyszerű többséggel dönt a parlament. Ha a bizalmatlansági indítvány alapján a parlamenti képviselők többsége bizalmatlansági indítvány alapján a parlamenti képviselők többsége bizalmatlanságát fejezi ki, az indítványban új kormányfőnek megjelölt bizalmatlanságát fejezi ki, az indítványban új kormányfőnek megjelölt személyt megválasztottnak kell tekinteni. A kormány megbízatásának személyt megválasztottnak kell tekinteni. A kormány megbízatásának megszűnésével hivatalban marad az új kormány megalakulásáig. Ezt megszűnésével hivatalban marad az új kormány megalakulásáig. Ezt ügyvezető kormányzásnak nevezzük, s ebben az időszakban korlátozódik a ügyvezető kormányzásnak nevezzük, s ebben az időszakban korlátozódik a rendeletalkotási jog, nemzetközi szerződést pedig egyáltalán nem köthet a rendeletalkotási jog, nemzetközi szerződést pedig egyáltalán nem köthet a kormány. kormány.


13/a13/a

Magyarország részvétele az I. Magyarország részvétele az I. világháborúbanvilágháborúban

13/b13/b

A helyi önkormányzatokA helyi önkormányzatok

13/a13/a

Magyarország részvétele az I. Magyarország részvétele az I. világháborúbanvilágháborúban

13/a13/aMagyarország részvétele az I. világháborúbanMagyarország részvétele az I. világháborúban

• 1914. június 28-án Ferenc Ferdinánd trónörököst és feleségét 1914. június 28-án Ferenc Ferdinánd trónörököst és feleségét Szarajevóban megöli Gavrilo Princip, ez a merénylet az I. Szarajevóban megöli Gavrilo Princip, ez a merénylet az I. világháború kitörésének formális okavilágháború kitörésének formális oka

• 1914. július 28-án az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzen 1914. július 28-án az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának, kitör a háborúSzerbiának, kitör a háború

• Két szövetségi rendszer áll egymással szemben:Két szövetségi rendszer áll egymással szemben:• Hármas szövetség: Németország, Osztrák-Magyar Monarchia, Hármas szövetség: Németország, Osztrák-Magyar Monarchia,

OlaszországOlaszország• Antant: Franciaország, Nagy-Britannia, OroszországAntant: Franciaország, Nagy-Britannia, Oroszország

• Pusztító harcok jellemezték a háborútPusztító harcok jellemezték a háborút• 1917-ben az antant oldalán csatlakozik az Amerikai Egyesült 1917-ben az antant oldalán csatlakozik az Amerikai Egyesült

Államok is a háborúbaÁllamok is a háborúba• 1918-ban megkötik a fegyverszünetet a szembenálló felek1918-ban megkötik a fegyverszünetet a szembenálló felek• 1918-ban az ország területét az antant szövetségesei szállták meg1918-ban az ország területét az antant szövetségesei szállták meg• Forradalom tör kiForradalom tör ki• 1920. június 4-én a trianoni békediktátum aláírásra kerül1920. június 4-én a trianoni békediktátum aláírásra kerül

13/b13/b

A helyi önkormányzatokA helyi önkormányzatok

13/b13/bA helyi önkormányzatokA helyi önkormányzatok

• A községek, városok a főváros és kerületei, valamint a megyék A községek, városok a főváros és kerületei, valamint a megyék választópolgárainak közösségét megilleti a helyi önkormányzás joga. választópolgárainak közösségét megilleti a helyi önkormányzás joga.

• Az önkormányzati törvény (Ötv.) az ellátandó feladatok közül azokat Az önkormányzati törvény (Ötv.) az ellátandó feladatok közül azokat nevesíti, emeli ki, amelyek a helyi társadalom közösségi életének nevesíti, emeli ki, amelyek a helyi társadalom közösségi életének legfontosabb területeit érintik. legfontosabb területeit érintik.

• Kötelezően ellátandó feladatok:Kötelezően ellátandó feladatok:• köteles gondoskodni az egészséges ivóvízellátásrólköteles gondoskodni az egészséges ivóvízellátásról• az óvodai nevelésrőlaz óvodai nevelésről• az általános iskolai oktatásról és nevelésrőlaz általános iskolai oktatásról és nevelésről• az egészségügyi és a szociális alapellátásrólaz egészségügyi és a szociális alapellátásról• a közvilágításróla közvilágításról• a helyi közutak és a köztemető fenntartásáróla helyi közutak és a köztemető fenntartásáról• köteles biztosítani a nemzeti és az etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését. köteles biztosítani a nemzeti és az etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését.

• A helyi önkormányzat önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló A helyi önkormányzat önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe. Az megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását.által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását.

• A helyi önkormányzás lehetővé teszi, hogy a választópolgárok helyi A helyi önkormányzás lehetővé teszi, hogy a választópolgárok helyi közössége – közvetlenül, illetőleg a választott helyi önkormányzata útján – közössége – közvetlenül, illetőleg a választott helyi önkormányzata útján – önállóan és demokratikusan intézze a helyi érdekű közügyeit.önállóan és demokratikusan intézze a helyi érdekű közügyeit.

13/b13/bA helyi önkormányzatokA helyi önkormányzatok

• Képviselő-testület:Képviselő-testület:• Az önkormányzat ügyeit önállóan szabályozza és igazgatja, döntéseit Az önkormányzat ügyeit önállóan szabályozza és igazgatja, döntéseit

kizárólag törvényességi okokból lehet felülbírálnikizárólag törvényességi okokból lehet felülbírálni• Rendeletet alkothatRendeletet alkothat• Az önkormányzati vagyon tulajdonosaAz önkormányzati vagyon tulajdonosa• Helyi adókat állapíthat megHelyi adókat állapíthat meg• Önállóan alakítja ki szervezetét és működésétÖnállóan alakítja ki szervezetét és működését• Meghatározott időközönként ülésezikMeghatározott időközönként ülésezik• Közmeghallgatást köteles tartaniKözmeghallgatást köteles tartani

• Polgármester:Polgármester:• Képviselő-testület elnökeKépviselő-testület elnöke• 4 évente választják4 évente választják

• Jegyző:Jegyző:• Vezeti a polgármesteri hivataltVezeti a polgármesteri hivatalt• Önkormányzat működésével kapcsolatos feladatokat lát elÖnkormányzat működésével kapcsolatos feladatokat lát el• Kinevezik, nem választjákKinevezik, nem választják

14. Tétel14. Tétel

14/a14/a

A trianoni békeszerződés. Magyarország a A trianoni békeszerződés. Magyarország a két világháború között.két világháború között.

14/b14/b

Az ügyészség. A bíróság.Az ügyészség. A bíróság.

14/a14/a

A trianoni békeszerződés. Magyarország a A trianoni békeszerződés. Magyarország a két világháború között.két világháború között.

14/a14/aA trianoni békeszerződés. Magyarország a két világháború között.A trianoni békeszerződés. Magyarország a két világháború között.

• A trianoni békeszerződés az I. világháborút lezáró Párizs környéki A trianoni békeszerződés az I. világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések rendszerének részeként, Magyarország (mint az békeszerződések rendszerének részeként, Magyarország (mint az Osztrák–Magyar Monarchia egyik utódállama) és az Antant (Nagy-Osztrák–Magyar Monarchia egyik utódállama) és az Antant (Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország) között létrejött Britannia, Franciaország, Olaszország) között létrejött békeszerződés, amely többek között meghatározza Magyarország békeszerződés, amely többek között meghatározza Magyarország és Ausztria, Románia, valamint az újonnan létrejött Csehszlovákia és Ausztria, Románia, valamint az újonnan létrejött Csehszlovákia és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság új határait. és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság új határait.

• A szerződés Magyarország (Magyar Királyság) új határainak A szerződés Magyarország (Magyar Királyság) új határainak megállapítása mellett (35 000 főben) korlátozta a magyar hadsereg megállapítása mellett (35 000 főben) korlátozta a magyar hadsereg létszámát, megtiltotta légierő és nehézfegyverek tartását.létszámát, megtiltotta légierő és nehézfegyverek tartását.

• Tartalmazta az akkor létrejött Népszövetség alapokmányát is. Tartalmazta az akkor létrejött Népszövetség alapokmányát is. • 1920. június 4-én írták alá a Nagy Trianon-kastélyban a 1920. június 4-én írták alá a Nagy Trianon-kastélyban a

franciaországi Versailles-banfranciaországi Versailles-ban

14/a14/aA trianoni békeszerződés. Magyarország a két világháború között.A trianoni békeszerződés. Magyarország a két világháború között.

Magyarország a két világháború között:Magyarország a két világháború között:• Az ország államformája királyságAz ország államformája királyság• Az országot a nemzetgyűlés által megválasztott kormányzó Horthy Miklós irányítottaAz országot a nemzetgyűlés által megválasztott kormányzó Horthy Miklós irányította• A háború után az ország nehezen „talált magára”A háború után az ország nehezen „talált magára”• Az 1930-as évektől kezdve az ország egyre szorosabbra fűzte gazdasági Az 1930-as évektől kezdve az ország egyre szorosabbra fűzte gazdasági

kapcsolatait Németországgalkapcsolatait Németországgal• Német hatásra zsidóellenes törvényeket fogadtak elNémet hatásra zsidóellenes törvényeket fogadtak el• Erősödtek az országban a szélsőjobboldali mozgalmak, pártokErősödtek az országban a szélsőjobboldali mozgalmak, pártok• Ezt a viszonyt a revízionalista (a trianoni szerződés felülvizsgálata) politika is Ezt a viszonyt a revízionalista (a trianoni szerződés felülvizsgálata) politika is

erősítetteerősítette• Az I. bécsi döntés 1938. november 2-án született Magyarország és Csehszlovákia Az I. bécsi döntés 1938. november 2-án született Magyarország és Csehszlovákia

vitájában, és lényegében az etnikai revíziót valósította meg.vitájában, és lényegében az etnikai revíziót valósította meg.• Magyarország, az I. világháborút lezáró trianoni béke által elvett területeiből visszakapott 11 Magyarország, az I. világháborút lezáró trianoni béke által elvett területeiből visszakapott 11

927 km²-t, zömében Csehszlovákia (pontosabban az akkor már autonóm Szlovákia) déli 927 km²-t, zömében Csehszlovákia (pontosabban az akkor már autonóm Szlovákia) déli részét ,benne Kárpátalja déli részével (Ungvár, Munkács, Beregszász környéke). részét ,benne Kárpátalja déli részével (Ungvár, Munkács, Beregszász környéke).

• Az 1941-es magyar népszámlálás szerint az átkerült 1 millió 62 ezer lakosnak 84%-a volt Az 1941-es magyar népszámlálás szerint az átkerült 1 millió 62 ezer lakosnak 84%-a volt magyar és kb. 10%-a szlovák. magyar és kb. 10%-a szlovák.

• A második bécsi döntés 1940. augusztus 30-án születettA második bécsi döntés 1940. augusztus 30-án született• A második bécsi döntéssel Magyarország 43 492 négyzetkilométernyi területet kapott A második bécsi döntéssel Magyarország 43 492 négyzetkilométernyi területet kapott

vissza, benne a Székelyfölddel.vissza, benne a Székelyfölddel.• Az 1941. évi népszámlálás adatai szerint a visszacsatolt Észak-Erdélyben 1 344 000 Az 1941. évi népszámlálás adatai szerint a visszacsatolt Észak-Erdélyben 1 344 000

magyar, 1 069 000 román és 47 000 német lakos élt.magyar, 1 069 000 román és 47 000 német lakos élt.

14/b14/b

Az ügyészség. A bíróság.Az ügyészség. A bíróság.

14/b14/bAz ügyészség. A bíróság.Az ügyészség. A bíróság.

• A Magyar Köztársaság Ügyészségéről a Magyar Köztársaság A Magyar Köztársaság Ügyészségéről a Magyar Köztársaság Alkotmánya rendelkezik Alkotmánya rendelkezik

• gondoskodik a személyek és szervezetek jogainak védelméről, gondoskodik a személyek és szervezetek jogainak védelméről, • az alkotmányos rendet és az ország biztonságát sértő minden az alkotmányos rendet és az ország biztonságát sértő minden

cselekmény következetes üldözésérőlcselekmény következetes üldözéséről• Jogokat gyakorol a nyomozással kapcsolatbanJogokat gyakorol a nyomozással kapcsolatban• képviseli a vádat a bírósági eljárásbanképviseli a vádat a bírósági eljárásban• felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett és felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett és

fellép a törvényesség védelmében – mindezt kizárólag a törvényekben fellép a törvényesség védelmében – mindezt kizárólag a törvényekben meghatározott esetekben és módon.meghatározott esetekben és módon.

• Az ügyészség nem önálló hatalmi ágAz ügyészség nem önálló hatalmi ág• Az ügyészi szervezetet a legfőbb ügyész vezeti és irányítjaAz ügyészi szervezetet a legfőbb ügyész vezeti és irányítja• A köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja megA köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja meg• A legfőbb ügyész az Országgyűlésnek felelős, működéséről köteles A legfőbb ügyész az Országgyűlésnek felelős, működéséről köteles

beszámolnibeszámolni

14/b14/bAz ügyészség. A bíróság.Az ügyészség. A bíróság.

• Hazánk bíróságairól A Magyar Köztársaság Alkotmánya X. fejezete rendelkezik. Hazánk bíróságairól A Magyar Köztársaság Alkotmánya X. fejezete rendelkezik. • bíróságok védik és biztosítják az alkotmányos rendet, az állampolgárok jogait,bíróságok védik és biztosítják az alkotmányos rendet, az állampolgárok jogait,• ellenőrzik a közigazgatási határozatok törvényességét ellenőrzik a közigazgatási határozatok törvényességét • büntetik a bűncselekmények elkövetőit. büntetik a bűncselekmények elkövetőit.

• A bírákat a köztársasági elnök nevezi ki (határozatlan időre) és menti fel.A bírákat a köztársasági elnök nevezi ki (határozatlan időre) és menti fel.• A legfelsőbb bírósági szerv a Legfelsőbb Bíróság, amely biztosítja a bíróságok A legfelsőbb bírósági szerv a Legfelsőbb Bíróság, amely biztosítja a bíróságok

jogalkalmazásának egységességétjogalkalmazásának egységességét• Helyi bíróságok (városi, fővárosi kerületi bíróságok)Helyi bíróságok (városi, fővárosi kerületi bíróságok)• Megyei bíróságok, Fővárosi BíróságMegyei bíróságok, Fővárosi Bíróság• ÍtélőtáblákÍtélőtáblák• Magyar Köztársaság Legfelsőbb BíróságaMagyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága

• Elnökét a köztársasági elnök javaslatára az országgyűlés választjaElnökét a köztársasági elnök javaslatára az országgyűlés választja• A bíróságok szintjei hierarchikus jelleget mutatnak, a bírói függetlenség elve szerint A bíróságok szintjei hierarchikus jelleget mutatnak, a bírói függetlenség elve szerint

nincs köztük alá- és fölérendeltségi viszony.nincs köztük alá- és fölérendeltségi viszony.• Az Alkotmánybíróság alapvető feladata a törvényhozó és a végrehajtó hatalom Az Alkotmánybíróság alapvető feladata a törvényhozó és a végrehajtó hatalom

alkotmányos működésének ellenőrzése.alkotmányos működésének ellenőrzése.• A bírák kinevezésének feltétele a büntetlen előélet, egyetemi jogi végzettség, jogi A bírák kinevezésének feltétele a büntetlen előélet, egyetemi jogi végzettség, jogi

szakvizsga, legalább három év joggyakorlat, és legalább egy év bírósági titkárként szakvizsga, legalább három év joggyakorlat, és legalább egy év bírósági titkárként teljesített munkaviszonyteljesített munkaviszony

• Bírót a köztársasági elnök nevezi, menti felBírót a köztársasági elnök nevezi, menti fel


15/a15/a

Magyarország a II. világháborúban. A Magyarország a II. világháborúban. A német megszállás és a nyilas uralomnémet megszállás és a nyilas uralom

15/b15/b

Az országos és a helyi népszavazásAz országos és a helyi népszavazás

15/a15/a

Magyarország a II. világháborúban. A Magyarország a II. világháborúban. A német megszállás és a nyilas uralomnémet megszállás és a nyilas uralom

15/a15/aMagyarország a II. világháborúban. A német megszállás és a nyilas uralomMagyarország a II. világháborúban. A német megszállás és a nyilas uralom

• 1939. szeptember 1-jén Lengyelországot lerohanja Németország, kitör a II. 1939. szeptember 1-jén Lengyelországot lerohanja Németország, kitör a II. világháborúvilágháború

• Magyarország 1941-ben lép be a háborúbaMagyarország 1941-ben lép be a háborúba• A magyar csapatok hatalmas emberáldozatot hoztak a náci Németország A magyar csapatok hatalmas emberáldozatot hoztak a náci Németország

Szovjetunió elleni háborújában a keleti fronton. 1943. elején a II. magyar Szovjetunió elleni háborújában a keleti fronton. 1943. elején a II. magyar hadsereg a Don folyó térségében megsemmisülhadsereg a Don folyó térségében megsemmisül

• Magyarország ugyanakkor a belpolitikájában is mindinkább teljesítette a Magyarország ugyanakkor a belpolitikájában is mindinkább teljesítette a német nemzeti szocialisták követeléseit. A zsidó, illetve zsidó származású német nemzeti szocialisták követeléseit. A zsidó, illetve zsidó származású lakosságot törvényekben fosztották meg állampolgári jogaitól, majd 1944-lakosságot törvényekben fosztották meg állampolgári jogaitól, majd 1944-ben többszázezer embert küldtek a náci Németország koncentrációs ben többszázezer embert küldtek a náci Németország koncentrációs táboraiba, ahol kínhalált haltaktáboraiba, ahol kínhalált haltak

• A német vereség közeledtével a Horthy-kormány megpróbált átállni a A német vereség közeledtével a Horthy-kormány megpróbált átállni a szövetségesek oldalára, a próbálkozás azonban elbukott, és a németek szövetségesek oldalára, a próbálkozás azonban elbukott, és a németek megszállták Magyarországot. megszállták Magyarországot.

• Horthyt hamarosan lemondatták és a németek által támogatott Horthyt hamarosan lemondatták és a németek által támogatott nyilaskeresztes párt vette át a hatalmat. A nyilas terror vérengzésében a nyilaskeresztes párt vette át a hatalmat. A nyilas terror vérengzésében a polgári lakosok ezrei vesztették életüket. polgári lakosok ezrei vesztették életüket.

• 1944-45 telén a háborús front fokozatosan átvonult egész Magyarországon, 1944-45 telén a háborús front fokozatosan átvonult egész Magyarországon, a szovjetek kiűzték a németeket és megszállták az országot. A háború sok a szovjetek kiűzték a németeket és megszállták az országot. A háború sok áldozatot szedett a lakosság soraiban, a legpusztítóbb Budapest ostroma áldozatot szedett a lakosság soraiban, a legpusztítóbb Budapest ostroma voltvolt

15/b15/b

Az országos és a helyi népszavazásAz országos és a helyi népszavazás

15/b15/bAz országos és a helyi népszavazásAz országos és a helyi népszavazás

Országos népszavazás:Országos népszavazás:• Elrendelése alapján Elrendelése alapján

• Kötelezően Kötelezően • csak ügydöntő lehetcsak ügydöntő lehet• 200.000 aláírás kell200.000 aláírás kell

• mérlegelés alapján elrendel mérlegelés alapján elrendel • ügydöntő és vélemény nyilvánító is lehetügydöntő és vélemény nyilvánító is lehet• Legalább 100.000 aláírás de nem éri el a 200.000-etLegalább 100.000 aláírás de nem éri el a 200.000-et

• A népszavazás időpontját a köztársasági elnök tűzi kiA népszavazás időpontját a köztársasági elnök tűzi ki• nem lehet népszavazást tartani az országgyűlési, illetve a helyi önkormányzati nem lehet népszavazást tartani az országgyűlési, illetve a helyi önkormányzati

képviselők általános választásának a napján, valamint a választásokat megelőző és képviselők általános választásának a napján, valamint a választásokat megelőző és követő 41 napon belül. követő 41 napon belül.

• Az eredményes népszavazás, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint Az eredményes népszavazás, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele, de legalább az összes választópolgár több mint egynegyede a feltett kérdésre fele, de legalább az összes választópolgár több mint egynegyede a feltett kérdésre azonos választ adjon. azonos választ adjon.

• Nem lehet kérdés a népszavazáson:Nem lehet kérdés a népszavazáson:• a költségvetéssel, az adókkal, illetékekkel, vámokkal kapcsolatos kérdések a költségvetéssel, az adókkal, illetékekkel, vámokkal kapcsolatos kérdések • a hatályos nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségek a hatályos nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségek • a népszavazás alkotmányos rendelkezései a népszavazás alkotmányos rendelkezései • az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdések az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdések • az Országgyűlés feloszlása az Országgyűlés feloszlása • a kormányprogram a kormányprogram • a hadiállapot kinyilvánítása, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetése a hadiállapot kinyilvánítása, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetése • a fegyveres erők alkalmazásaa fegyveres erők alkalmazása• a helyi önkormányzati képviselő-testületek feloszlatásaa helyi önkormányzati képviselő-testületek feloszlatása• a közkegyelem gyakorlásaa közkegyelem gyakorlása

15/b15/bAz országos és a helyi népszavazásAz országos és a helyi népszavazás

Helyi népszavazás:Helyi népszavazás:• Valamely településen (községben, városban, fővárosi kerületbe) tartjákValamely településen (községben, városban, fővárosi kerületbe) tartják• Kötelező kiírni a helyi népszavazást:Kötelező kiírni a helyi népszavazást:

• Települések egyesítésérőlTelepülések egyesítéséről• Települések szétválásárólTelepülések szétválásáról

• Nem lehet helyi népszavazást kiírni:Nem lehet helyi népszavazást kiírni:• a költségvetésről való döntésre, a költségvetésről való döntésre, • a helyi adónemeket, illetőleg mértéküket megállapító rendelet tárgyában, a helyi adónemeket, illetőleg mértéküket megállapító rendelet tárgyában, • a képviselő-testület hatáskörébe tartozó szervezeti, működési, személyi a képviselő-testület hatáskörébe tartozó szervezeti, működési, személyi

kérdésekben, a képviselő-testület feloszlásának a kimondásáról kérdésekben, a képviselő-testület feloszlásának a kimondásáról • A helyi népszavazás feltételeit a képviselő- testület rendeletben állapítja A helyi népszavazás feltételeit a képviselő- testület rendeletben állapítja

megmeg

Népi kezdeményezés:Népi kezdeményezés:• Legalább 50.000 választópolgár kezdeményezésére, az aláírási íveken Legalább 50.000 választópolgár kezdeményezésére, az aláírási íveken

megfogalmazott kérdést az Országgyűlés tűzze napirendre és tárgyalja megmegfogalmazott kérdést az Országgyűlés tűzze napirendre és tárgyalja meg


16/a16/a

A II. világháborút követő időszak (1945-A II. világháborút követő időszak (1945-56). A kommunista diktatúra évei (Rákosi-56). A kommunista diktatúra évei (Rákosi-rendszer)rendszer)

16/b16/b

A közigazgatási szervek eljárásaA közigazgatási szervek eljárása

16/a16/a

A II. világháborút követő időszak (1945-A II. világháborút követő időszak (1945-56). A kommunista diktatúra évei (Rákosi-56). A kommunista diktatúra évei (Rákosi-

rendszer)rendszer)

16/a16/aA II. világháborút követő időszak (1945-56). A kommunista diktatúra évei (Rákosi-A II. világháborút követő időszak (1945-56). A kommunista diktatúra évei (Rákosi-

rendszer)rendszer)

• Az ország lendületes újjáépítése és néhány Az ország lendületes újjáépítése és néhány éves többpárti parlamenti demokrácia után a éves többpárti parlamenti demokrácia után a Szovjetunió által támogatott kommunisták vették Szovjetunió által támogatott kommunisták vették át választási csalással a hatalmat, és az át választási csalással a hatalmat, és az országban egypártrendszert alakítottak ki. országban egypártrendszert alakítottak ki.

• Az 50-es évek első felében Rákosi Mátyásnak Az 50-es évek első felében Rákosi Mátyásnak és társainak a sztálinizmus mintájára kiépített és társainak a sztálinizmus mintájára kiépített totális diktatúrája alatt a politikai ellenségnek, totális diktatúrája alatt a politikai ellenségnek, illetve osztályidegennek nyilvánított emberek illetve osztályidegennek nyilvánított emberek százezreit kínozták meg és végezték ki.százezreit kínozták meg és végezték ki.

16/b16/bA közigazgatási szervek eljárásaA közigazgatási szervek eljárása

• A közigazgatási eljárás a közigazgatási szervek jogszabályokban meghatározott és A közigazgatási eljárás a közigazgatási szervek jogszabályokban meghatározott és szabályozott eljárása. A közigazgatási eljárás általános szabályait Magyarországon a szabályozott eljárása. A közigazgatási eljárás általános szabályait Magyarországon a 2004. évi CXL. törvény (Ket.) szabályozza2004. évi CXL. törvény (Ket.) szabályozza

• A közigazgatási eljárás célja valamilyen hatósági engedély vagy hozzájárulás A közigazgatási eljárás célja valamilyen hatósági engedély vagy hozzájárulás kiadása, valaminek a megtiltásakiadása, valaminek a megtiltása

• A közigazgatási eljárás leggyakrabban egy személy (vagy szervezet) kérelmére indul, A közigazgatási eljárás leggyakrabban egy személy (vagy szervezet) kérelmére indul, és többnyire határozattal zárulés többnyire határozattal zárul

• Indulhat hivatalból is, a közigazgatási szerv oldaláról, valamint lehet olyan eljárás, Indulhat hivatalból is, a közigazgatási szerv oldaláról, valamint lehet olyan eljárás, melyet mind kérelemre, mind hivatalból egyaránt meg lehet indítani melyet mind kérelemre, mind hivatalból egyaránt meg lehet indítani

• Az ügyfél az a személy, akinek kérelmére az eljárás elindult, vagy akivel szemben az Az ügyfél az a személy, akinek kérelmére az eljárás elindult, vagy akivel szemben az eljárás célja valamilyen kötelezettség meghatározásaeljárás célja valamilyen kötelezettség meghatározása

• A legtöbb közigazgatási eljárás „kétfokozatú”, az első fokon eljáró közigazgatási A legtöbb közigazgatási eljárás „kétfokozatú”, az első fokon eljáró közigazgatási szerv döntését „megváltoztatási kérelem” keretében a másodfokon eljáró szerv szerv döntését „megváltoztatási kérelem” keretében a másodfokon eljáró szerv megváltoztathatja. megváltoztathatja.

• A jogerős határozat tartalmával szemben bírói jogorvoslat kérhető, amelynek alapja A jogerős határozat tartalmával szemben bírói jogorvoslat kérhető, amelynek alapja az lehet, hogy az eljáró közigazgatási szerv nem a jogszabályok betartásával folytatta az lehet, hogy az eljáró közigazgatási szerv nem a jogszabályok betartásával folytatta le az eljárástle az eljárást

• A hatáskör.A hatáskör.• Az adott ügyben az a közigazgatási szerv rendelkezik hatáskörrel, amelyet jogszabály az Az adott ügyben az a közigazgatási szerv rendelkezik hatáskörrel, amelyet jogszabály az

adott típusú ügy intézésére feljogosít és egyben kötelez. Kizárólagos hatáskör esetén a adott típusú ügy intézésére feljogosít és egyben kötelez. Kizárólagos hatáskör esetén a hatáskör csak egyetlen közigazgatási szervet illet meg. Hatáskör hiányában a megkeresett hatáskör csak egyetlen közigazgatási szervet illet meg. Hatáskör hiányában a megkeresett közigazgatási szerv köteles az eljárást megtagadni.közigazgatási szerv köteles az eljárást megtagadni.

• Az illetékességAz illetékesség• A hatáskörrel rendelkező szervek közül a jogszabály jelöli ki, hogy melyik szerv járjon el. A hatáskörrel rendelkező szervek közül a jogszabály jelöli ki, hogy melyik szerv járjon el.

Több ilyen szerv közötti ütközés esetén a felettes szerv dönt.Több ilyen szerv közötti ütközés esetén a felettes szerv dönt.


17/a17/a

Az 1956. évi forradalom és Az 1956. évi forradalom és szabadságharc. A Kádári konszolidációszabadságharc. A Kádári konszolidáció

17/b17/b

Az állampolgári jogok csoportosítása. Az állampolgári jogok csoportosítása. Magyarázza el az egyes állampolgári Magyarázza el az egyes állampolgári jogok tartalmátjogok tartalmát

17/a17/a

Az 1956. évi forradalom és szabadságharc. Az 1956. évi forradalom és szabadságharc. A Kádári konszolidációA Kádári konszolidáció

17/a17/aAz 1956. évi forradalom és szabadságharc. A Kádári konszolidációAz 1956. évi forradalom és szabadságharc. A Kádári konszolidáció

• Az 1956-os forradalom Magyarország népének a diktatúra elleni forradalma és a Az 1956-os forradalom Magyarország népének a diktatúra elleni forradalma és a szovjet meg szállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar szovjet meg szállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt.

• A budapesti diákok békés tüntetésével kezdődött 1956. október 23-án, és a A budapesti diákok békés tüntetésével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be november 4-én.fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be november 4-én.

• Az október 23-i budapesti tömegtüntetés a kommunista pártvezetés ellenséges Az október 23-i budapesti tömegtüntetés a kommunista pártvezetés ellenséges reakciója és a fegyvertelen tömegre leadott véres sortűz következtében még aznap reakciója és a fegyvertelen tömegre leadott véres sortűz következtében még aznap éjjel fegyveres felkeléssé nőtt. éjjel fegyveres felkeléssé nőtt.

• Ez a kormány bukásához, a szovjet csapatok visszavonulásához, majd a Ez a kormány bukásához, a szovjet csapatok visszavonulásához, majd a többpártrendszer visszaállításához és az ország demokratikus átalakulásához többpártrendszer visszaállításához és az ország demokratikus átalakulásához vezetett. vezetett.

• November első napjaiban az új kormány megkezdte a tárgyalásokat a Szovjetunióval November első napjaiban az új kormány megkezdte a tárgyalásokat a Szovjetunióval a szovjet csapatok teljes kivonásáról, a Varsói Szerződésből való kilépésről és az a szovjet csapatok teljes kivonásáról, a Varsói Szerződésből való kilépésről és az ország semlegességéről. ország semlegességéről.

• A szovjet politikai vezetés azonban a kezdeti hajlandóság után meggondolta magát, A szovjet politikai vezetés azonban a kezdeti hajlandóság után meggondolta magát, és miután a nyugati nagyhatalmak biztosították arról, hogy nem nyújtanak a magyar és miután a nyugati nagyhatalmak biztosították arról, hogy nem nyújtanak a magyar kormánynak segítséget, november 4-én a szovjet csapatok hadüzenet nélküli háborút kormánynak segítséget, november 4-én a szovjet csapatok hadüzenet nélküli háborút indítottak Magyarország ellen. indítottak Magyarország ellen.

• Az aránytalan túlerővel szemben egyedül maradt ország több napon át folytatott Az aránytalan túlerővel szemben egyedül maradt ország több napon át folytatott szabadságharca így végül elbukott.szabadságharca így végül elbukott.

17/a17/aAz 1956. évi forradalom és szabadságharc. A Kádári konszolidációAz 1956. évi forradalom és szabadságharc. A Kádári konszolidáció

• Új kormány alakult Kádár János vezetésével. Új kormány alakult Kádár János vezetésével. • Visszaállt a kommunista egypártrendszer. Visszaállt a kommunista egypártrendszer. • A forradalom leverése utáni néhány zűrzavaros nap alatt a lehetőséget A forradalom leverése utáni néhány zűrzavaros nap alatt a lehetőséget

megragadva mintegy százezren nyugatra emigráltak. megragadva mintegy százezren nyugatra emigráltak. • Nagy Imrét és a forradalom néhány vezetőjét, valamint többszáz Nagy Imrét és a forradalom néhány vezetőjét, valamint többszáz

résztvevőjét a rezsim kivégezte, majd 1963-ban amnesztia következett.résztvevőjét a rezsim kivégezte, majd 1963-ban amnesztia következett.Kádár-rendszer :Kádár-rendszer :• A megtorlás kb. ötéves korszakát politikai enyhülés követte. A megtorlás kb. ötéves korszakát politikai enyhülés követte. • A Szovjetunió által irányított politikai-gazdasági szövetség (KGST vagy A Szovjetunió által irányított politikai-gazdasági szövetség (KGST vagy

„szocialista tömb”) többi országához képest a Kádár-rendszer a kommunista „szocialista tömb”) többi országához képest a Kádár-rendszer a kommunista diktatúra egy viszonylag enyhe változatát alakította ki, amely a hidegháború diktatúra egy viszonylag enyhe változatát alakította ki, amely a hidegháború évtizedei ellenére a nyugat-európai országokkal is bizonyos kapcsolatot évtizedei ellenére a nyugat-európai országokkal is bizonyos kapcsolatot tarthatott. tarthatott.

• Az ország konszolidálásához külföldi segélyeket is igénybe vettek, ami az Az ország konszolidálásához külföldi segélyeket is igénybe vettek, ami az 1973-as olajválság után Magyarország teljes eladósodásához vezetett1973-as olajválság után Magyarország teljes eladósodásához vezetett

17/b17/b

Az állampolgári jogok csoportosítása. Az állampolgári jogok csoportosítása. Magyarázza el az egyes állampolgári Magyarázza el az egyes állampolgári

jogok tartalmátjogok tartalmát

17/b17/bAz állampolgári jogok csoportosítása. Magyarázza el az egyes állampolgári jogok Az állampolgári jogok csoportosítása. Magyarázza el az egyes állampolgári jogok

tartalmáttartalmát

• Az állampolgárok szabadságjogaiAz állampolgárok szabadságjogai• politikai szabadságjogokpolitikai szabadságjogok• egyesülési és gyülekezési jogegyesülési és gyülekezési jog• szólás- és sajtószabadságszólás- és sajtószabadság• lelkiismereti- és vallásszabadságlelkiismereti- és vallásszabadság

• Személyi szabadságjogokSzemélyi szabadságjogok• személyi sérthetetlenségszemélyi sérthetetlenség• levéltitok sérthetetlenségelevéltitok sérthetetlensége• lakás sérthetetlenségelakás sérthetetlensége

Ezek a jogok a közhatalmat gyakorló állami szervek hatalma elé jogi korlátokat állítanak. AzEzek a jogok a közhatalmat gyakorló állami szervek hatalma elé jogi korlátokat állítanak. Azállam harmadik személlyel szemben is védi (pl. állampolgárok lakásának sérthetetlensége,állam harmadik személlyel szemben is védi (pl. állampolgárok lakásának sérthetetlensége, levéltitok) ezeket a jogokat. A szabadságjogok megvalósulásának garanciái döntően jogi garanciák.levéltitok) ezeket a jogokat. A szabadságjogok megvalósulásának garanciái döntően jogi garanciák.• Gazdasági, szociális, kulturális jogok csoportjaGazdasági, szociális, kulturális jogok csoportja

• munkához való jogmunkához való jog• pihenéshez való jogpihenéshez való jog• egészséghez és szociális biztonsághoz való jogegészséghez és szociális biztonsághoz való jog• művelődéshez való jogművelődéshez való jog

Ezeknek a jogoknak nagy része nem alanyi jellegű, vagyis a jog eszközeivel nemEzeknek a jogoknak nagy része nem alanyi jellegű, vagyis a jog eszközeivel nemkényszeríthető ki minden vonatkozásban.kényszeríthető ki minden vonatkozásban.• Az állam tevékenységében részvételt biztosító jogokAz állam tevékenységében részvételt biztosító jogok• az állampolgárok egyenjogúságaaz állampolgárok egyenjogúsága

18.Tétel18.Tétel

18/a18/a

A politikai rendszerváltozás: a A politikai rendszerváltozás: a demokratikus Magyarország demokratikus Magyarország megszületésemegszületése

18/b18/b

Az állampolgári jogok védelme. Az Az állampolgári jogok védelme. Az állampolgárok kötelezettségeiállampolgárok kötelezettségei

18/a18/a

A politikai rendszerváltozás: a demokratikus A politikai rendszerváltozás: a demokratikus Magyarország megszületéseMagyarország megszületése

18/a18/aA politikai rendszerváltozás: a demokratikus Magyarország megszületéseA politikai rendszerváltozás: a demokratikus Magyarország megszületése

• A rendszerváltás (másként rendszerváltozás) A rendszerváltás (másként rendszerváltozás) szűkebb értelemben Magyarország szűkebb értelemben Magyarország történelmének azon korszakát jelöli, mely során történelmének azon korszakát jelöli, mely során a magyar állam a pártállammal és annak a magyar állam a pártállammal és annak kulturális, ideológiai relációival szakítva kulturális, ideológiai relációival szakítva demokratikus állammá vált, tágabb értelemben demokratikus állammá vált, tágabb értelemben pedig egy olyan esemény, mely során egy állam pedig egy olyan esemény, mely során egy állam rezsimje, valamely társadalom berendezkedése rezsimje, valamely társadalom berendezkedése egy adott formáról egy másikra vált (illetve egy adott formáról egy másikra vált (illetve változik) át békés, azaz nem forradalmi úton.változik) át békés, azaz nem forradalmi úton.

18/a18/aA politikai rendszerváltozás: a demokratikus Magyarország megszületéseA politikai rendszerváltozás: a demokratikus Magyarország megszületése

• 1989. március 15-én több tízezres tüntetés volt Budapesten. Beszédet mondott Kis 1989. március 15-én több tízezres tüntetés volt Budapesten. Beszédet mondott Kis János, Orbán Viktor; Tamás Gáspár Miklós felszólított a Varsói Szerződésből való János, Orbán Viktor; Tamás Gáspár Miklós felszólított a Varsói Szerződésből való kilépésre. kilépésre.

• A Szabadság téren, a Magyar Televízió lépcsőjén Cserhalmi György felolvasta a A Szabadság téren, a Magyar Televízió lépcsőjén Cserhalmi György felolvasta a tüntetést szervező ellenzéki szervezetek 12 pontját. A hivatalos tömegtájékoztatás, tüntetést szervező ellenzéki szervezetek 12 pontját. A hivatalos tömegtájékoztatás, elsősorban a televízió csak néhány mondatban, hiányosan és torzítva számolt be a elsősorban a televízió csak néhány mondatban, hiányosan és torzítva számolt be a tüntetésekről.tüntetésekről.

• 1989. március 22-én megalakult az Ellenzéki Kerekasztal (EKA). 1989. március 22-én megalakult az Ellenzéki Kerekasztal (EKA). • Május 2-án hirdették ki egy nemzetközi sajtótájékoztatón Hegyeshalomban a Május 2-án hirdették ki egy nemzetközi sajtótájékoztatón Hegyeshalomban a

vasfüggöny lebontásának megkezdését. Alois Mock osztrák és Horn Gyula magyar vasfüggöny lebontásának megkezdését. Alois Mock osztrák és Horn Gyula magyar külügyminiszter 1989. június 27-én személyesen is részt vett a bontásban. külügyminiszter 1989. június 27-én személyesen is részt vett a bontásban.

• 1989. június 16. Nagy Imre és mártírtársainak ünnepélyes újratemetése a Hősök 1989. június 16. Nagy Imre és mártírtársainak ünnepélyes újratemetése a Hősök terén többterén több

• 1989. július 6. A Legfelsőbb Bíróság megsemmisítette Vida Ferenc bíró 1958. június 1989. július 6. A Legfelsőbb Bíróság megsemmisítette Vida Ferenc bíró 1958. június 15-iki ítéletét, és bűntelennek jelentette ki Nagy Imrét és vádlott-társait. 15-iki ítéletét, és bűntelennek jelentette ki Nagy Imrét és vádlott-társait.

• 1989. szeptember 10-én a magyar kormány megnyitotta az ország nyugati határát az 1989. szeptember 10-én a magyar kormány megnyitotta az ország nyugati határát az NDK-menekültek előtt. NDK-menekültek előtt.

• 1989. október 23. Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök a Parlament egyik 1989. október 23. Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök a Parlament egyik teraszáról kikiáltotta a harmadik magyar köztársaságot. teraszáról kikiáltotta a harmadik magyar köztársaságot.

• 1990. március 25. és április 8. 41 év szünet után ismét demokratikus, szabad 1990. március 25. és április 8. 41 év szünet után ismét demokratikus, szabad parlamenti választások zajlottak le. Az MDF szerezte meg a legtöbb szavazatot, így parlamenti választások zajlottak le. Az MDF szerezte meg a legtöbb szavazatot, így Antall József alakíthatott kormányt. Antall József alakíthatott kormányt.

• 1991. június 19-én Csapnál az utolsó szovjet katona, Viktor Silov altábornagy 1991. június 19-én Csapnál az utolsó szovjet katona, Viktor Silov altábornagy elhagyta Magyarországot. elhagyta Magyarországot.

18/b18/b

Az állampolgári jogok védelme. Az Az állampolgári jogok védelme. Az állampolgárok kötelezettségeiállampolgárok kötelezettségei

18/b18/bAz állampolgári jogok védelme. Az állampolgárok kötelezettségeiAz állampolgári jogok védelme. Az állampolgárok kötelezettségei

Állampolgári kötelességek• haza védelme• közteherviselés• kiskorú gyermek taníttatása• jogszabályok betartásának kötelezettsége


19/a19/a

A magyar ősköltészet és a korai középkor A magyar ősköltészet és a korai középkor irodalmairodalma

19/b19/b

Ismertesse a magyar állampolgárság Ismertesse a magyar állampolgárság fogalmát, alapelveit és a magyar fogalmát, alapelveit és a magyar állampolgárság keletkezésétállampolgárság keletkezését

19/a19/a

A magyar ősköltészet és a korai középkor A magyar ősköltészet és a korai középkor irodalmairodalma

19/a19/aA magyar ősköltészet és a korai középkor irodalmaA magyar ősköltészet és a korai középkor irodalma

Magyar ősköltészet:Magyar ősköltészet:• Főleg szájhagyomány útján terjedő történetekFőleg szájhagyomány útján terjedő történetek• RovásírásRovásírásA kora középkori magyar irodalom:A kora középkori magyar irodalom:• A honfoglalás után latin nyelvű alkotások születtekA honfoglalás után latin nyelvű alkotások születtek• KódexekKódexek• Első fennmaradt magyar nyelvű töredék a Tihanyi Első fennmaradt magyar nyelvű töredék a Tihanyi

apátság alapító levele 1055-bőlapátság alapító levele 1055-ből• Első teljes fennmaradt magyar nyelvű szöveg a Halotti Első teljes fennmaradt magyar nyelvű szöveg a Halotti

beszéd és Könyörgés 1180 körül születhetettbeszéd és Könyörgés 1180 körül születhetett• Első fennmaradt magyar nyelvű vers az Ómagyar Mária-Első fennmaradt magyar nyelvű vers az Ómagyar Mária-

siralom az 1200-as évek első felében íródottsiralom az 1200-as évek első felében íródott

19/b19/bIsmertesse a magyar állampolgárság fogalmát, alapelveit és a magyar állampolgárság Ismertesse a magyar állampolgárság fogalmát, alapelveit és a magyar állampolgárság

keletkezésétkeletkezését

A magyar állampolgárság fogalmát a magyar állampolgársági törvény határozza meg: A magyar állampolgárság fogalmát a magyar állampolgársági törvény határozza meg: „Magyar állampolgár az, aki e törvény hatálybalépésekor magyar állampolgár, „Magyar állampolgár az, aki e törvény hatálybalépésekor magyar állampolgár, továbbá az, aki e törvény erejénél fogva magyar állampolgárrá válik, vagy e törvény továbbá az, aki e törvény erejénél fogva magyar állampolgárrá válik, vagy e törvény alapján magyar állampolgárságot szerez, amíg állampolgársága nem szűnik megalapján magyar állampolgárságot szerez, amíg állampolgársága nem szűnik meg

Az állampolgárság szabályozásának elvei:Az állampolgárság szabályozásának elvei:• A leszármazás elve – felmenők alapján A leszármazás elve – felmenők alapján • Egyenjogúság elve (ne legyen különbség aszerint, hogy a gyerek házasságon belül, Egyenjogúság elve (ne legyen különbség aszerint, hogy a gyerek házasságon belül,

vagy kívül született, illetve az anya és apa jogállása között) vagy kívül született, illetve az anya és apa jogállása között) • Család egységének elve Család egységének elve • Diszkrecionalitas elve (az állampolgár az állama főhatalma alatt áll, mely hatalom a Diszkrecionalitas elve (az állampolgár az állama főhatalma alatt áll, mely hatalom a

jogszabályokon keresztül érvényesül.) jogszabályokon keresztül érvényesül.) • Hontalanság kiküszöbölésének az elve Hontalanság kiküszöbölésének az elve • Visszaható hatály tilalma (kivéve ha kedvezőbb) Visszaható hatály tilalma (kivéve ha kedvezőbb) Az állampolgárság keletkezése:Az állampolgárság keletkezése:• SzületésselSzületéssel

• „„Születésénél fogva magyar állampolgárrá válik a magyar állampolgár gyermeke". Születésénél fogva magyar állampolgárrá válik a magyar állampolgár gyermeke". • a gyermekek védelmében, a hontalanság megelőzésére alkalmazza: „Ellenkező a gyermekek védelmében, a hontalanság megelőzésére alkalmazza: „Ellenkező

bizonyításig magyar állampolgárnak kell tekintenibizonyításig magyar állampolgárnak kell tekinteni• a Magyarországon lakóhellyel rendelkező hajléktalan Magyarországon született gyermekét a Magyarországon lakóhellyel rendelkező hajléktalan Magyarországon született gyermekét • Az ismeretlen szülőktől származó, Magyarországon talált gyermeket. Az ismeretlen szülőktől származó, Magyarországon talált gyermeket.

• Családjogi tények alapjánCsaládjogi tények alapján• az apaság és/vagy az anyaság bírói megállapításával, vagy az apaság és/vagy az anyaság bírói megállapításával, vagy • a teljes hatályú apai elismerés, a szülők utólagos házasságkötése által. a teljes hatályú apai elismerés, a szülők utólagos házasságkötése által.


20/a20/a

A reneszánsz és barokk irodalom, A reneszánsz és barokk irodalom, valamint a felvilágosodás és a valamint a felvilágosodás és a klasszicizmus Magyarországonklasszicizmus Magyarországon

20/b20/b

A kormány összetétele és működéseA kormány összetétele és működése

20/a20/a

A reneszánsz és barokk irodalom, valamint A reneszánsz és barokk irodalom, valamint a felvilágosodás és a klasszicizmus a felvilágosodás és a klasszicizmus

MagyarországonMagyarországon

20/a20/aA reneszánsz és barokk irodalom, valamint a felvilágosodás és a klasszicizmus A reneszánsz és barokk irodalom, valamint a felvilágosodás és a klasszicizmus


Reneszánsz irodalom:Reneszánsz irodalom:Az Itáliában születő humanizmus szellemi irányzata és az Az Itáliában születő humanizmus szellemi irányzata és az

ezzel egyidejű reneszánsz művészeti mozgalom Itálián ezzel egyidejű reneszánsz művészeti mozgalom Itálián kívül elsőként Magyarországon jelent meg, Mátyás király kívül elsőként Magyarországon jelent meg, Mátyás király (1458-1490) uralkodása alatt.(1458-1490) uralkodása alatt.

• Janus Pannonius (1434–1472)Janus Pannonius (1434–1472) : pécsi püspök, az első : pécsi püspök, az első név szerint ismert magyar költő és humanista, aki egyes név szerint ismert magyar költő és humanista, aki egyes feltevések szerint Vitéz János (régebbiek szerint, feltevések szerint Vitéz János (régebbiek szerint, Csezmicei János) néven született. Mátyás király korában Csezmicei János) néven született. Mátyás király korában élt, latin nyelven írt. Korában Európa-szerte ismertékélt, latin nyelven írt. Korában Európa-szerte ismerték

• Balassi Bálint (1554–1594):Balassi Bálint (1554–1594): A magyar nyelvű költészet A magyar nyelvű költészet első kiemelkedő alakja, a magyar irodalom első első kiemelkedő alakja, a magyar irodalom első klasszikusaklasszikusa

20/a20/aA reneszánsz és barokk irodalom, valamint a felvilágosodás és a klasszicizmus A reneszánsz és barokk irodalom, valamint a felvilágosodás és a klasszicizmus


Barokk irodalom kiemelkedő alakja:Barokk irodalom kiemelkedő alakja:• Zrínyi Miklós (1620-1664)Zrínyi Miklós (1620-1664)

A felvilágosodás irodalmának kiemelkedőA felvilágosodás irodalmának kiemelkedőalakjai:alakjai:• Bessenyei György (1747–1811) Bessenyei György (1747–1811) • Csokonai Vitéz Mihály (1773–1805) Csokonai Vitéz Mihály (1773–1805) A klasszicizmus irodalmának kiemelkedő alakjai:A klasszicizmus irodalmának kiemelkedő alakjai:• Kazinczy Ferenc (1759-1831) Kazinczy Ferenc (1759-1831) • Berzsenyi Dániel (1776—1836) Berzsenyi Dániel (1776—1836) • Batsányi János (1763-1845) Batsányi János (1763-1845)

20/b20/b

A kormány összetétele és működéseA kormány összetétele és működése

20/b20/bA kormány összetétele és működéseA kormány összetétele és működése

• A Magyar Köztársaságban a Kormány a végrehajtó hatalom gyakorlásának központi A Magyar Köztársaságban a Kormány a végrehajtó hatalom gyakorlásának központi szerve, az egyes kormányzati ágak vezetőinek, a minisztereknek az összessége. szerve, az egyes kormányzati ágak vezetőinek, a minisztereknek az összessége.

• A kormányok feladatait általában az adott ország alkotmánya írja elő, ahogy A kormányok feladatait általában az adott ország alkotmánya írja elő, ahogy hazánkban is.hazánkban is.

• A kormányfőt (miniszterelnököt) jelenlegi alkotmányunk értelmében a köztársasági A kormányfőt (miniszterelnököt) jelenlegi alkotmányunk értelmében a köztársasági elnök javaslatára a parlament választja meg. elnök javaslatára a parlament választja meg.

• Kormányfőt az egyes pártok jelölnek, tehát a miniszterelnök lehet akár párton kívüli Kormányfőt az egyes pártok jelölnek, tehát a miniszterelnök lehet akár párton kívüli is. is.

• Annak a pártnak a kormányfőjelöltje kapja a felkérést, aki parlamenti többséggel bír Annak a pártnak a kormányfőjelöltje kapja a felkérést, aki parlamenti többséggel bír • A kormány megbízatása akkor szűnik meg, ha a miniszterelnök – vagy az egész A kormány megbízatása akkor szűnik meg, ha a miniszterelnök – vagy az egész

kormány – lemondkormány – lemond• a miniszterelnök meghala miniszterelnök meghal• új országgyűlés alakulúj országgyűlés alakul• a miniszterelnöktől az országgyűlés megvonja a bizalmat és új kormányfőt választ.a miniszterelnöktől az országgyűlés megvonja a bizalmat és új kormányfőt választ.• Konstruktív bizalmatlansági indítványt a parlament egyötödének támogatottságával Konstruktív bizalmatlansági indítványt a parlament egyötödének támogatottságával

és az új kormányfő személyének megnevezésével lehet benyújtani. A és az új kormányfő személyének megnevezésével lehet benyújtani. A bizalmatlansági indítvány elfogadásáról vagy elutasításáról egyszerű többséggel dönt bizalmatlansági indítvány elfogadásáról vagy elutasításáról egyszerű többséggel dönt a parlament. a parlament.

• A kormány megbízatásának megszűnésével hivatalban marad az új kormány A kormány megbízatásának megszűnésével hivatalban marad az új kormány megalakulásáig. Ezt ügyvezető kormányzásnak nevezzük, s ebben az időszakban megalakulásáig. Ezt ügyvezető kormányzásnak nevezzük, s ebben az időszakban korlátozódik a rendeletalkotási jog, nemzetközi szerződést pedig egyáltalán nem korlátozódik a rendeletalkotási jog, nemzetközi szerződést pedig egyáltalán nem köthet a kormány.köthet a kormány.

20/b20/bA kormány összetétele és működéseA kormány összetétele és működése

A kormány főbb feladatai:A kormány főbb feladatai:• védi az alkotmányos rendet, védi és biztosítja az állampolgárok jogait védi az alkotmányos rendet, védi és biztosítja az állampolgárok jogait • biztosítja a törvények végrehajtását biztosítja a törvények végrehajtását • irányítja a minisztériumok és a közvetlenül alárendelt egyéb szervek, vagyis irányítja a minisztériumok és a közvetlenül alárendelt egyéb szervek, vagyis

a központi közigazgatás munkáját, összehangolja tevékenységüket a központi közigazgatás munkáját, összehangolja tevékenységüket • biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését • biztosítja a társadalmi-gazdasági tervek kidolgozását, gondoskodik biztosítja a társadalmi-gazdasági tervek kidolgozását, gondoskodik

megvalósulásukról megvalósulásukról • meghatározza a tudományos és kulturális fejlesztés állami feladatait, és meghatározza a tudományos és kulturális fejlesztés állami feladatait, és

biztosítja az ezek megvalósulásához szükséges feltételeket biztosítja az ezek megvalósulásához szükséges feltételeket • meghatározza a szociális és egészségügyi ellátás állami rendszerét, és meghatározza a szociális és egészségügyi ellátás állami rendszerét, és

gondoskodik az ellátás anyagi fedezetéről gondoskodik az ellátás anyagi fedezetéről • irányítja a fegyveres erők, a rendőrség és a rendészeti szervek működését irányítja a fegyveres erők, a rendőrség és a rendészeti szervek működését • az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztető elemi az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztető elemi

csapásnak, illetőleg következményeinek az elhárítása, valamint a közrend csapásnak, illetőleg következményeinek az elhárítása, valamint a közrend és a közbiztonság védelme érdekében megteszi a szükséges és a közbiztonság védelme érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket intézkedéseket

• közreműködik a külpolitika meghatározásában; a Magyar Köztársaság közreműködik a külpolitika meghatározásában; a Magyar Köztársaság kormánya nevében nemzetközi szerződéseket köt kormánya nevében nemzetközi szerződéseket köt

• ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket törvény a hatáskörébe utal. ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket törvény a hatáskörébe utal.


21/a21/a

A magyar irodalom a romantika korábanA magyar irodalom a romantika korában

21/b21/b

A magyar állampolgárság megszerzése, A magyar állampolgárság megszerzése, megszűnése. A magyar állampolgárság megszűnése. A magyar állampolgárság igazolásaigazolása

21/a21/a

A magyar irodalom a romantika korábanA magyar irodalom a romantika korában

21/a21/aA magyar irodalom a romantika korábanA magyar irodalom a romantika korában

A magyar romantikus irodalom legnagyobb alakjai:A magyar romantikus irodalom legnagyobb alakjai:• Katona József (1791–1830) Katona József (1791–1830)

• a magyar drámairodalom kiemelkedő alakja.a magyar drámairodalom kiemelkedő alakja.• Kölcsey Ferenc (1790–1838) Kölcsey Ferenc (1790–1838)

• A Himnusz költőjeA Himnusz költője• Vörösmarty Mihály (1800–1855) Vörösmarty Mihály (1800–1855)

• magyar költő, író, a magyar romantika egyik legnagyobb alakja, a Szózat magyar költő, író, a magyar romantika egyik legnagyobb alakja, a Szózat írójaírója

• Petőfi Sándor (1823–1848)Petőfi Sándor (1823–1848)• magyar költő, forradalmár, nemzeti hős. A legismertebb magyar költő a magyar költő, forradalmár, nemzeti hős. A legismertebb magyar költő a

világonvilágon• Arany János (1817–1882) Arany János (1817–1882) • Madách Imre (1823–1864) Madách Imre (1823–1864)

• magyar költő, író, Az ember tragédiájának írójamagyar költő, író, Az ember tragédiájának írója• Jókai Mór (1825–1904) Jókai Mór (1825–1904)

• regényíró, a „Nagy Magyar Mesemondó”.regényíró, a „Nagy Magyar Mesemondó”.

21/b21/b

A magyar állampolgárság megszerzése,A magyar állampolgárság megszerzése,

megszűnése. A magyar állampolgárságmegszűnése. A magyar állampolgárság

igazolásaigazolása

21/b21/bA magyar állampolgárság megszerzése,A magyar állampolgárság megszerzése,megszűnése. A magyar állampolgárságmegszűnése. A magyar állampolgárság


A magyar állampolgárság megszerzése:A magyar állampolgárság megszerzése:• Honosítással:Honosítással:

• nyolc éven keresztül folyamatosan Magyarországon kell lakninyolc éven keresztül folyamatosan Magyarországon kell lakni• büntetlen előélet (a kérelmező büntetőeljárás alatt sem állhat)büntetlen előélet (a kérelmező büntetőeljárás alatt sem állhat)• magyarországi megélhetés és lakóhely biztosított magyarországi megélhetés és lakóhely biztosított • a magyar nyelvismeret (alkotmányos alapismereti vizsga vagy mentesség formájában a magyar nyelvismeret (alkotmányos alapismereti vizsga vagy mentesség formájában

történő) igazolása, történő) igazolása, • a honosítás Magyar Köztársaság érdekeit nem sérti. a honosítás Magyar Köztársaság érdekeit nem sérti.

• Speciális kedvezmények:Speciális kedvezmények:• A magukat magyar nemzetiségűnek valló nem magyar állampolgárok, akiknek felmenője A magukat magyar nemzetiségűnek valló nem magyar állampolgárok, akiknek felmenője

magyar állampolgár volt folyamodhatnak magyar állampolgárságért. Esetükben a honosítási magyar állampolgár volt folyamodhatnak magyar állampolgárságért. Esetükben a honosítási kérelemhez már az egyéves Magyarországon lakás is elegendő lehet.kérelemhez már az egyéves Magyarországon lakás is elegendő lehet.

• Visszahonosítással:Visszahonosítással:• Míg honosítást a nem magyar, addig visszahonosítást csak volt magyar állampolgár kérhet.Míg honosítást a nem magyar, addig visszahonosítást csak volt magyar állampolgár kérhet.

• Nyilatkozattétel alapján:Nyilatkozattétel alapján:• Ennek értelmében a köztársasági elnökhöz címzett egyoldalú nyilatkozattal alanyi jogon Ennek értelmében a köztársasági elnökhöz címzett egyoldalú nyilatkozattal alanyi jogon

visszaszerezheti magyar állampolgárságát az, akit az 1945. szeptember 15-e és 1990. visszaszerezheti magyar állampolgárságát az, akit az 1945. szeptember 15-e és 1990. május 2-a között ettől megfosztottak, illetve akit e kötelékből elbocsátottak. május 2-a között ettől megfosztottak, illetve akit e kötelékből elbocsátottak.

• A nyilatkozat elfogadása esetén állampolgársági bizonyítványt állítanak ki. A nyilatkozat elfogadása esetén állampolgársági bizonyítványt állítanak ki. • A nyilatkozat feltételeinek hiányosságait megállapító határozat pedig bíróság előtt A nyilatkozat feltételeinek hiányosságait megállapító határozat pedig bíróság előtt

megtámadható.megtámadható.• Házasságkötéssel:Házasságkötéssel:

• Jelenleg a honosítás kedvezményes megszerzésének egyik lehetséges útjaJelenleg a honosítás kedvezményes megszerzésének egyik lehetséges útja



Alkotmányos alapismeretek vizsga:Alkotmányos alapismeretek vizsga:• A vizsga letétele alól mentesül az a személy: A vizsga letétele alól mentesül az a személy:

• aki az állampolgársági eljárás megindításakor még nem töltötte be a 18. életévét, aki az állampolgársági eljárás megindításakor még nem töltötte be a 18. életévét, • aki az eljárás megindításakor már elmúlt 65 éves, aki az eljárás megindításakor már elmúlt 65 éves, • aki már korábban volt magyar állampolgár és az állampolgárság tényét igazolni aki már korábban volt magyar állampolgár és az állampolgárság tényét igazolni

tudja, tudja, • Magyarországon, vagy a határon túl magyar nyelvű tanintézményben alap-, Magyarországon, vagy a határon túl magyar nyelvű tanintézményben alap-,

közép-, vagy felsőfokú végzettséget szerzett, és ezt bizonyítvánnyal igazolni is közép-, vagy felsőfokú végzettséget szerzett, és ezt bizonyítvánnyal igazolni is tudja. tudja.

• A vizsga egy háromtagú vizsgabizottság előtt zajlik, először két írásbeli, A vizsga egy háromtagú vizsgabizottság előtt zajlik, először két írásbeli, majd egy szóbeli tétel (egy tétel két kérdést tartalmaz) megválaszolásával majd egy szóbeli tétel (egy tétel két kérdést tartalmaz) megválaszolásával Az írásbeli feladatot mindenki egyszerre oldja meg, a feladat megírására 60 Az írásbeli feladatot mindenki egyszerre oldja meg, a feladat megírására 60 perc áll rendelkezésre. perc áll rendelkezésre.

• Az írásbeli feladatot a vizsgabizottság helyben, rögtön az írásbeli után Az írásbeli feladatot a vizsgabizottság helyben, rögtön az írásbeli után kijavítja, ez után következik a szóbeli forduló, ahol a jelöltek egyesével kijavítja, ez után következik a szóbeli forduló, ahol a jelöltek egyesével adnak számot (tételhúzás és a kellő felkészülési idő biztosítása mellett)adnak számot (tételhúzás és a kellő felkészülési idő biztosítása mellett)

• Sikeres vizsga esetén a vizsgázó azonnal megkapja a vizsgáról szóló Sikeres vizsga esetén a vizsgázó azonnal megkapja a vizsgáról szóló igazolást (vizsgabizonyítványt), melyet az állandó lakóhelye szerint illetékes igazolást (vizsgabizonyítványt), melyet az állandó lakóhelye szerint illetékes polgármesteri hivatalhoz kell a további ügyintézés végett benyújtania.polgármesteri hivatalhoz kell a további ügyintézés végett benyújtania.



A magyar állampolgárság megszűnése:A magyar állampolgárság megszűnése:• Lemondás Lemondás

• a lemondásról szóló nyilatkozat elfogadásának feltétele, hogy igazolja az új a lemondásról szóló nyilatkozat elfogadásának feltétele, hogy igazolja az új állampolgárság megszerzésének tényét, ami a hontalanság kiküszöbölésének állampolgárság megszerzésének tényét, ami a hontalanság kiküszöbölésének elve miatt szükséges. elve miatt szükséges.

• Halálozás Halálozás • ha az állampolgár meghal. ha az állampolgár meghal.

• Visszavonással Visszavonással • a honosítás visszavonása a született magyar állampolgárral szemben nem a honosítás visszavonása a született magyar állampolgárral szemben nem

értelmezhető. Feltételekkel és mérlegelési jog alapján alkalmazható az ellen a értelmezhető. Feltételekkel és mérlegelési jog alapján alkalmazható az ellen a személy ellen, aki magyar állampolgárságát jogszabályok megszegésével személy ellen, aki magyar állampolgárságát jogszabályok megszegésével szerezte megszerezte meg

• jogszabályszegésnek számít: a hamis adatok közlése valamint az adatok és jogszabályszegésnek számít: a hamis adatok közlése valamint az adatok és tények elhallgatásával a hatóság félrevezetése. tények elhallgatásával a hatóság félrevezetése.

• a jogszabálysértés bizonyítása ellenére sincs helye a visszavonásnak, ha az a jogszabálysértés bizonyítása ellenére sincs helye a visszavonásnak, ha az állampolgárság megszerzésétől számított tíz év már eltelt. állampolgárság megszerzésétől számított tíz év már eltelt.

• Az állampolgárság visszavonásáról a köztársasági elnök dönt, s a döntést a Az állampolgárság visszavonásáról a köztársasági elnök dönt, s a döntést a Magyar Közlönyben is közzé kell tenni. A határozat ellen bírói jogorvoslatra nyílik Magyar Közlönyben is közzé kell tenni. A határozat ellen bírói jogorvoslatra nyílik lehetőség.lehetőség.

A magyar állampolgárság igazolása:A magyar állampolgárság igazolása:• Érvényes személyazonosító igazolvánnyalÉrvényes személyazonosító igazolvánnyal• Érvényes magyar útlevéllelÉrvényes magyar útlevéllel• Állampolgársági bizonyítvánnyalÁllampolgársági bizonyítvánnyal

alkotmanyos alapismeretek

Education