AGRÁRTÖRTÉNETI FÜZETEK

26.

VÁLOGATOTT TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI MUNKÁK 2010-BEN

Szarvas

2011

AGRÁRTÖRTÉNETI FÜZETEK

26.

VÁLOGATOTT TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI MUNKÁK 2010-BEN

MAKÓ KÖRNYÉKI SZIKES TAVAK VIZSGÁLATA

TÉRINFORMATIKAI ÉS TÁVÉRZÉKELÉSI MÓDSZEREKKEL

Jakab Gusztáv - Kinyik Bálint

A NAGYSZÉNÁSI FÜRDŐ FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEINEK

VIZSGÁLATA

Glózik Klára - Bálint László

Szarvas

2011

Sorozatszerkesztők:

Csengeri Erzsébet, főiskolai tanársegéd

Dr. Szitó János, nyugalmazott vízépítő mérnök

Konzulensek:

Dr. Jakab Gusztáv, főiskolai docens

Glózik Klára, ügyvivő-szakértő

Kiadja:

A Szent István Egyetem Víz- és Környezetgazdálkodási Kara, Szarvas

és a

Tessedik Öreggazdász Egyesület, Szarvas

Felelős kiadó:

Dr. Puskás János, dékán és dr. Köhler Mihály, elnök

A füzetek megjelenését támogatja a Szarvasi Agrár Zrt.

Nyomtatta a , Szarvason

Felelős vezető: Tatai László

KIADÓI ELŐSZÓ

Az Agrártörténeti füzeteket dr. Ligetvári Ferenc (egyetemi tanár, az MTA

doktora), alapító szerkesztő indította útjára 1998-ban, és gondozta 2002-ig. A

sorozat arculata az évek során bizonyos változásokon ment át.

A napjainkban már második évtizedében lévő sorozatot 2003–2007 között

dr. Bukovinszky László (főiskolai tanár, CSc) szerkesztette, és vonta meg

mérlegét az eltelt időszaknak. A sorozat 1-14. kötete az alapító szerkesztő által

megfogalmazottak szellemében jelent meg, s gazdagította az olvasók általános

és szakmai ismereteit.

2008-ban a Tessedik Sámuel Mezőgazdasági Víz- és

Környezetgazdálkodási Főiskolai Kar (TSF MVK Kar) és a 2007-ben

megalakult Tessedik Öreggazdász Egyesület együttműködési megállapodást írt

alá. Ebben megfogalmazódott többek között az Agrártörténeti füzetek közös

kiadásának szándéka is.

Az Agrártörténeti füzetek a 15. számtól kezdődően a TSF MVK Kar

(ill. jogutódja) és a Tessedik Öreggazdász Egyesület közös kiadásában jelennek

meg. A munkák minőségének javítása, színvonalának emelése érdekében a kö-

teteket lektoráltatjuk.

A továbbiakban is fontosnak tartjuk a szarvasi agrároktatás intézmé-

nyeihez kötődő visszaemlékezéseket, ill. az ehhez kapcsolódó egyéb munkákat,

hogy múltunk e kevésbé ismert eseményeit szélesebb olvasói kör megismerhes-

se, és megmentsük azokat a végleges feledéstől.

A szarvasi agrároktatásban résztvevő tanárok és az itt végzett öregdiákok

életútjának bemutatása mellett fokozott figyelmet fordítunk olyan témakörök

megjelentetésére, amelyek a Szarvasi Kistérség és a Körös-vidék arculatát

alakítják a földhasználat, a természeti környezethez alkalmazkodó

(környezetkímélő, ökológiai) gazdálkodás és a vízgazdálkodás területén.

Ehhez szeretnénk megnyerni, írásra felkérni a SZIE Víz- és

Környezetgazdálkodási Kar Intézeteit, valamint a szarvasi, Szarvas környéki

civil szerveződéseket is.

A sorozat kiadását, illetőleg rendszeres megjelenését külső támogatók

anyagilag segítették már eddig is, és erre a segítségre ezután is számítunk.

Szeretnénk, ha együtt lehetnénk a hagyományok tisztelői, az értékek

felismerői és megőrzői.

A témaajánlatokat, vagy a kész munkákat a sorozatszerkesztőkhöz kérjük

eljuttatni.

Együttműködésüket köszönjük.

Szarvas, 2011. január

A kiadók

ELŐSZÓ A FÜZETHEZ

A Szent István Egyetem Víz- és Környezetgazdálkodási Kara jogelőd

intézményeinek hagyományait megőrizve szemmel kíséri a több tudásra

vágyó, tehetséggel rendelkező hallgatóit. A hallgatók a diploma

követelményeihez igazodó, kötelezően elvárt ismereteken túl a Kar

Intézeteinek irányítása alatt, „tudományos műhelyeiben” különböző

tudományterületekhez tartozó kutatásokat végezhetnek. A hallgatók

tudományos eredményei minden évben megmérettetésre kerülnek.

A megmérettetés a helyben megrendezett tudományos Diákköri

Konferencián történik, melynek hagyománya több tíz évre nyúlik vissza a

Kar történelme során. Az ide kerülő tudományos munkák két körben

kerülnek értékelésre. Az első körben a pályázók kutatásainak írott

dokumentumait értékelik megadott szempontok alapján. A szempontok a

dolgozat formai, módszertani, szakirodalom ismereti jellegét, majd

eredményeit és annak gyakorlatban való alkalmazási lehetőségét értékelik.

Ezt követi egy szóbeli nyílt megmérettetés, melyben az ötfős bizottság a

tudományágban, a kutatási témában való jártasságot, az előadói és

vitakészséget értékeli.

A Kar és a Tessedik Öreggazdász Egyesület, a közöttük meglévő

együttműködési megállapodás célkitűzéseinek megfelelően lehetőséget

biztosít a legjobb minősítést kapott tudományos diákköri dolgozatok

közlésére az Agrártörténeti füzetekben.

A Karon rendezett tudományos Diákköri Konferenciát 2010. november

18-án dr. Puskás János dékán nyitotta meg. Az előadások a következő két

szekcióban hangzottak el:

Környezettudományi szekció: Bárány László IV. évf. hallgató: Két

különböző típusú bányató hal faunájának és halasításának összehasonlítása,

konzulensei: Dr. Jakab Gusztáv főiskolai docens és Dr. Józsa Vilmos,

tudományos főmunkatárs. Horváth Ágnes II. évf. hallgató: Az amerikai

falgyom (Parietaria penssylvanica Mühlenberg ex Willdenov)

Magyarországon, konzulensei: Dr. Jakab Gusztáv főiskolai docens és Nótári

Krisztina ökológus. Rafael Ildikó IV. évf. hallgató: Szarvas-

Békésszentandrási Holt-Körös vízminőségének értékelése, konzulens: Rácz

Istvánné dr., főiskolai tanár. Rimavecz Kinga IV. évf. hallgató:

Magyarország és Németország szelektív hulladékgyűjtésének

összehasonlítása, konzulens: Dr. Simándi Péter, főiskolai tanár. Kinyik

Bálint IV. évf. hallgató: Makó környéki szikes tavak vizsgálata

térinformatikai és távérzékelési módszerekkel, konzulens: Dr. Jakab

Gusztáv főiskolai docens.

Gazdaságtudományi szekció: Molnár Szilvia IV. évf. hallgató: A

pócsteleki kastély rekreációs folyamatban való részvételének lehetőségei,

konzulens: Dr. Karácsonyi Péter, főiskolai tanár. Szádecki Nóra IV. évf.

hallgató: A klímaváltozással járó környezeti és gazdasági problémák és

hatásuk a magyar mezőgazdaságra, konzulensei: Dr. Karácsonyi Péter,

főiskolai tanár és Dr. Szalóki Sándor, tudományos főmunkatárs. Behan

Bernadett II. évf. hallgató: A fenntartható fejlődést támogató

szemléletformáló kampány bemutatása, konzulens: Dr. Karácsonyi Péter,

főiskolai tanár. Bajkai Viktor IV. évf. hallgató: Békésszentandrási falusi

vendégház üzemeltetésének vizsgálata, konzulensei: Glózik Klára, ügyvivő

szakértő Dr. Karácsonyi Péter, főiskolai tanár. Bálint László IV. évf.

hallgató: A nagyszénási fürdő fejlesztési lehetőségeinek vizsgálata,

konzulens: Glózik Klára, ügyvivő szakértő. Hanczik Tibor IV. évf. hallgató:

A falusi- és lovasturizmus helyzetének vizsgálata Mezőhegyesen, konzulens

Glózik Klára, ügyvivő szakértő. Krivjanszki Ágnes Sára II. évf. hallgató:

SFH gazdaságossági számítások az Örménykúti Petőfi Kft-nél, konzulens:

Dr. Karácsonyi Péter, főiskolai tanár.

A legkiemelkedőbb teljesítményt a környezettudományi szekcióban

Kinyik Bálint, a gazdaságtudományi szekcióban Bálint László nyújtotta.

Füzetünkben e két dolgozat kivonataival ismertetjük meg az olvasót.

A sorozatszerkesztők

Kinyik Bálint Bálint László A SZIE VKK 2010. november 18-án rendezett Kari Tudományos Diákköri Konferencián

TARTALOM

MAKÓ KÖRNYÉKI SZIKES TAVAK VIZSGÁLATA

TÉRINFORMATIKAI ÉS TÁVÉRZÉKELÉSI MÓDSZEREKKEL ........ 11

BEVEZETÉS .............................................................................................. 11

CÉLKITŰZÉS ............................................................................................ 14

MÓDSZER ................................................................................................. 14

A geomorfológiai vizsgálatok módszerei .............................................. 14

EREDMÉNYEK ......................................................................................... 20

A Dáli szikes tavak 3D terepmodellje ................................................... 20

A Dáli szikesek növényzetének jellemzése ........................................... 22

A Dáli szikes tavak kialakulásának feltételezett menete ....................... 24

ÖSSZEFOGLALÁS ................................................................................... 27

FELHASZNÁLT IRODALOM .................................................................. 29

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS .................................................................... 29

MELLÉKLETEK ....................................................................................... 31

Képes mellékletek 1-12 ......................................................................... 31

A Környezettudományi Intézet ajánlása ................................................ 37

A NAGYSZÉNÁSI FÜRDŐ FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEINEK

VIZSGÁLATA ........................................................................................... 39

BEVEZETÉS .............................................................................................. 39

ANYAG ÉS MÓDSZER ............................................................................ 41

Az orosházi kistérség SWOT-analízise ................................................. 41

Vonzerőleltár ......................................................................................... 43

A VIZSGÁLAT ÉS EREDMÉNYEI .......................................................... 44

Kérdőívek kiértékelése .......................................................................... 44

Termálvíz hasznosítási lehetőségek, lehetséges pályázatok .................. 48

Fürdőfejlesztési lehetőségek ................................................................. 50

Helyi szociális és szabadidős fürdőzési igények kielégítését célzó

létesítmény kialakítása ....................................................................... 51

Hagyományos gyógyfürdő szolgáltatásokat kínáló létesítmény ......... 56

Téliesíthető elemeket is tartalmazó szabadtéri kínálat létrehozása ... 58

Többletenergia értékesítésének lehetőségei .......................................... 62

Mezőgazdasági hasznosítás ............................................................... 63

Lakóingatlanok fűtésének megoldása ................................................. 66

A változatok összehasonlító elemzése .................................................. 68

ÖSSZEFOGLALÁS ................................................................................... 71

FELHASZNÁLT IRODALOM .................................................................. 73

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS .................................................................... 73

MELLÉKLETEK ....................................................................................... 75

Kérdőív.................................................................................................. 75

Kép mellékletek (1-2) ........................................................................... 77

Nagyszénás B-13 OKK kút termálvíz összetétele ................................. 78

A Gazdaság- és Társadalomtudományi Intézet ajánlása ....................... 79

A SOROZAT EDDIG MEGJELENT KÖTETEI ....................................... 80

11

MAKÓ KÖRNYÉKI SZIKES TAVAK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI ÉS

TÁVÉRZÉKELÉSI MÓDSZEREKKEL

Jakab Gusztáv - Kinyik Bálint

BEVEZETÉS

A szikes tavak a magyar Alföld talán legjellegzetesebb és természetvédelmi

szempontból legértékesebb élőhelyei. Ezen ritka élőhely típus legnyugatibb

előfordulása a Kárpát-medencében van. Jelentőségüket hűen tükrözi, hogy

védelmükről mind a nemzetközi egyezmények, például a Ramsari

Egyezmény vagy az Európai Unió Élőhelyvédelmi Irányelve, mind a hazai

jogszabályok rendelkeznek.

A ramsari egyezmény, hivatalos nevén Egyezmény a nemzetközi

jelentőségű vadvizekről, különös tekintettel a vízimadarak élőhelyeire, az

egyik legrégebbi nemzetközi természetvédelmi egyezmény. Egy iráni

kisvárosban, Ramsarban 1971. február 2-án tartott nemzetközi találkozón

megfogalmazták és elfogadták az egyezmény szövegét, amely 1975.

december 21-én lépett érvénybe.

A Natura 2000 hálózat az Európai Unió két természetvédelmi irányelve

alapján kijelölendő területeket – az 1979-ben megalkotott madárvédelmi

irányelv (79/409/EGK) végrehajtásaként kijelölendő különleges

madárvédelmi területeket és az 1992-ben elfogadott élőhelyvédelmi

irányelv (43/92/EGK) alapján kijelölendő különleges természetmegőrzési

területeket – foglalja magába.

Hazánkban a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény alapján

valamennyi szikes tó a törvény erejénél fogva, „ex lege” védelemben

részesül. Nem csoda, hogy a kutatók is kiemelten foglalkoznak ezeknek a

különleges élőhelyeknek védelmével. Így például a Magyar Hidrológiai

Társaság Limnológiai Szakosztálya külön munkacsoportot hozott létre ezen

élőhelyekkel foglalkozó szakemberek számára.

A szikes vizek két fő típusát különböztetik meg a víz színe alapján.

Vannak a sziksós vizek közé tartozó, úgynevezett fehér szikes vizek, ahol

az aljzaton szürkésfehér karbonát-mésziszap halmozódik fel. Ezek

medrének kiszáradásakor a meder felületén „kivirágzik” a sziksó, azaz a

szóda. (A kiszáradt tófenékről összesöpört szódát régen háztartási

mosószerként használták.) Megfelelő körülmények között, ha a talajvíz

kalciumtartalma magas, az aljzaton tavi mészkő is képződhet. Bár tavi

mészkő a Duna–Tisza közi homokbuckák mélyebb szélbarázdáiban sokfelé

fellelhető, ez a képződmény világszerte ritkaságnak számít. A fehér

vizekben rendszerint csak gyér vízi növényzet telepszik meg.

12

A másik típust az úgynevezett fekete szikes vizek jelentik, amelyek a

fehér vizű tavak feltöltődésével, „feliszapolódásával” jönnek létre, ha a

biológiai produkció következtében szerves üledék jelenik meg a szikes

aljzaton. Ez az állapot tulajdonképpen átmenet az édesvízi mocsarak

kialakulása felé. A „fekete tavak” fenékig átlátszó vizének sárgásbarna

színét a lebegő, a lúgos kémhatásra feloldódott szerves anyagok okozzák. A

fekete szikes vízterek már nem nyílt vízfelületek, ugyanis ezekben

rendszerint gazdag vízi- és mocsári növényzet jelenik meg. A növényzet

fokozatos előretörése során a fehér és fekete vizek egyazon tómederben

egyidejűleg is előfordulhatnak (Boros, 2002).

A szikesek növényzetének jellemző vonása, hogy a bennszülött

(endemikus) és szubendemikus fajok száma viszonylag magas: a hazai

endemikus növényfajok közel 10%-a szikes élőhelyen él. A szikes tavak

környezetében található növénytársulások a vízborítás mértékétől függően

övezetekbe rendeződnek, a parti öv növényzete a vízborítás időbeli

hosszának növekedésével a nyílt víz felé haladva jellegzetes szintekre

tagolódik.

Az egyes élőhelyek megjelenési sorrendje a következő: szikes puszták,

szikpadka, vakszik, szikfok, szikes mocsár, tófenék. Mint azt Kitaibel Pál

XVIII. század végi útinaplójából tudjuk, az övezetek sorrendje és

fajkészlete már a XIX. századi nagy lecsapolások előtt is a mainak

megfelelő volt, azaz a szikes tavak zónarendszere egy több ezer éve

fennálló különleges egység. Az egyes élőhelyeket az Á-NÉR (Általános

Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer) szerint tekintjük át (Fekete et al.,

1997), amelyek jellegzetes növényközösségei az alábbiak:

I. Időszakosan nedves szikes puszták,

II. Időszakosan vízborított szikes rétek,

III. Vakszik- és szikfoknövényzet,

IV. Huzamosabb vízborítású szikes mocsarak,

V. Szikes nyílt vizek, szikes hínár,

VI. A kiszáradt szikes tófenék és kopár padkafenék iszapnövényzete.

Magyarországon a legtöbb szikes tó a Duna-Tisza közén található, és a

Kiskunsági Nemzeti Park védi őket. De ezen kívül a Kisalföldön és a

Tiszántúlon is sokfelé találkozhatunk velük. Ezen tájegységekben azonban

ritkaságnak számítanak, és különös figyelmet érdemelnek. A Dél-Tiszántúl

legnevezetesebb szikes tava a Kardoskúti Fehér-tó. Madárvonulásban

betöltött szerepe miatt a Körös-Maros Nemzeti Park fokozottan védett

területe. A Fehér-tavon kívül azonban mintegy tucatnyi kisebb-nagyobb,

kevésbé ismert szikes tó is van a régióban. Egyik legdélebbi képviselői a

Dáli-szikesek tavai Makó város határában.

13

A Dáli-szikesek a Tótkomlóstól délre eredő, mintegy 30 km hosszúságú

szikes meder vonulat legdélebbi élőhelyei. A területről készült

légifelvételeken érdekes, csaknem szabályos kör alakú medrekre lettünk

figyelmesek, melyek felkeltették az érdeklődésünket (1. ábra). Hogyan

alakulhattak ki ezek a természetben szokatlan kerek tavak? Milyen erők

játszottak szerepet a létrejöttükben?

1. ábra. A Dáli szikes tavak környéke Az alap térkép méretaránya: 1:10 000. Szintvonalak: 0,5 méterenként

A szikes tavak hazai előfordulásának áttekintése során megállapítottuk,

hogy hasonló kerek szikes tavak találhatóak a Hajdúság déli részén, Konyár

14

község határában. Ezek az úgynevezett sztyepptál tavak, melyek Eurázsia

sztyeppterületein elterjedtek, de a Kárpát-medencében különlegességnek

számítanak (Boros, 1999).

Makó környékén is ilyen képződményekről lenne szó, vagy más módon

jöttek létre ezek a tavak?

Tudományos diákköri dolgozatomban a Dáli-szikesek legjellemzőbb

részét dokumentáltuk, és próbáltuk meg rekonstruálni a kerek tavak

kialakulásának módját. Dokumentáltuk a terület növényzetét és egy

háromdimenziós domborzatmodell szerkesztésével elvégeztük a terület

geomorfológiai jellemzését.

CÉLKITŰZÉS

A tudományos diákköri dolgozat készítésekor a következő kérdésekre

kerestük a választ:

Milyen geomorfológiai formák ismerhetők fel a felszínen?

Sztyepptál tavak vannak-e a területen, vagy máshogy is

képződhetnek ilyen kerek szikes tavak?

Milyen növényzet borítja jelenleg a területet, és ez hogyan kötődik

az egyes felszíni formákhoz?

A növényzet jellege utal-e a tavak kialakulásának módjára is?

MÓDSZER

A geomorfológiai vizsgálatok módszerei

A Dáli szikesek felszínének tanulmányozásához háromdimenziós

domborzatmodellek készítésére volt szükség, amelyhez az ILWIS 3.0

programot használtuk fel. A forráskódok nyílttá tételének köszönhetően ma

már megtalálhatjuk az Open Source világ széles térinformatikai

választékában a domborzatmodellező szoftvereket is. Az egyes szoftverek

alkalmazhatósága között azonban lényegi különbségek vannak,

használatukhoz tehát érdemes megismerni a programok előnyeit, hátrányait,

hiányosságait, és ezek lehetséges megoldásait.

Az ILWIS [http://www.ilwis.org/] szoftver nevét az Integrated Land

and Water Information System rövidítéséből kapta. A holland ITC

munkatársai eredetileg Szumátra felszínborítottságának vizsgálatára

alkották meg 1985-ben. A kezdetben fizetős program forráskódja ma már

nyílt, legfőbb alkalmazási területét a hidrológiai vizsgálatok jelentik.

15

Az első kihívást az OS szoftverek használatánál a raszteres adat

tárolására leginkább megfelelő fájlformátum kiválasztása jelenti. Bizonyos

fájltípusok esetén a fenti szoftverekben importáláskor részleges vagy teljes

adatvesztés mehet végbe. Tapasztalataim szerint TIFF képként érdemes

beolvasni az adatot. Miután hiánytalanul betöltöttük a szükséges adatot,

nekiláthatunk feldolgozásának. Az ILWIS-be, kénytelenek voltunk a térkép

sarkaiban található, téves, alacsony magasságértékektől megszabadulni,

hiszen ezek eltorzították volna az adaton végzett különféle statisztikákat (a

hibás adat oka a Natural neighbours modell elve, miszerint extrapolációt a

pontokon kívül eső területeken képtelen megvalósítani). Az ezt végrehajtó

map calculator parancs roppant egyszerű: (IFF (natural>0, nat, ?) melynek

hatására a tengerszintnél magasabb értékeket megőrzi (magyarországi

mintaterületről van szó), más esetekben viszont eltávolítja a raszterhez

rendelt magasságadatot.

Miután minden lehetséges hibát kiküszöböltünk, nekiláthattunk az

adatok kiértékelésének. Munkánk során referenciapontokat állítottunk föl a

mintaterületen, ahonnét a magasságértéket vételeztem. Az Ilwis erre is

hatékony megoldást kínál. A referenciapontok táblázatának parancssorában

könnyedén kiszámolhatjuk az egyes modellek értékeit az adott

koordinátákban. Csupán a Magassag_xmodell=(MapValue, Coordinate)

képletet kell használnunk (Csendes, 2009).

A felszín magassági értékeinek digitális reprezentációja, a digitális

magassági modell DEM, amely nem csak tengerszint feletti magasságot,

hanem más folytonosan változó „magassági” értéket (termőréteg

vastagságot, talajvízmélységet) reprezentálhat. Felszínmodell előállítható

fotogrammetriai módszerekkel. Pont interpolációval – geodéziai mérések,

GPS adatok felhasználásával, munkaigényes főleg változatos

terepviszonyoknál, az interpolációt bonyolíthatja a törésvonalak

szükségessége. Vonal-interpolációval – meglévő domborzati térképek

szintvonalainak digitalizálása után (legegyszerűbb módszer). A digitális

magassági modell lehet vektor formátumú: A TIN poligonok halmazaként

írja le a felszínt úgy, hogy a háromszögek sarkai az ismert magasságú

pontok, a háromszögön belül egyenletes a lejtés. Változatos felszínen több

(kisebb) háromszög szükséges. Az ILWIS-ben a TIN nem támogatott, a

magassági modellek mindig raszteres térképként tároltak (value domain-

nel). Minden pixel értéke egyenlő a középpontjának a magasságával. A

DEM pontossága nagymértékben függ a szintvonalak részletességétől

(értékközétől), a forrás topográfiai térkép méretarányától (How To Use The

Ilwis 3.0 User's Guide With Ilwis 2001).

16

DEM-ek alkalmazási lehetőségei (térinformatikában igen gyakran

használt):

Lejtő meredekség, lejtő irány, lejtő forma (konvex, konkáv)

Domborzatárnyékolás megjelenítése

3 dimenziós nézetek

sok egyéb származtatható információ a felszínről

Szintvonalak interpolációjánál első lépésként a szintvonalakat raszteres

formátummá alakítja a program, a pixelek a vonalak magassági értékeit

veszik fel. Második lépés maga az interpoláció, amikor a vonalak közötti

területen lévő pixelek magasságértékének kiszámítására kerül sor. A

végeredmény (output map) egy olyan raszteres kép, amelynek minden

pixele rendelkezik egy magassági értékkel. Az interpolációs módszer

viszonylag egyszerű (2. és 3. ábra).

2. ábra. A vonalak közötti területen lévő pixelek magasságértékének

kiszámítására

HP = H2 + (d2/ (d1 + d2) (H1 - H2))

3. ábra. A pixelek magasságértékének kiszámítására szolgáló összefüggés

A legmagasabb (legmélyebb) szintvonallal körbezárt területek

vízszintes síkként jelennek meg a vonalinterpolációból adódóan. Lehetőség

van azonban a magaslati pontok adatait ponttérképre bevinni, majd a

vonalas és a ponttérkép kombinációjára. Ezután már a magaslatok is

helyesen jelennek meg a domborzati modellben.

A szűrőzés raszter térképeken (vagy képeken) végrehajtható művelet,

mely során egy adott pixel értékét (a saját +) a környező (szomszédos)

pixelek adatai alapján határozza meg, 5x5 pixeles ablakban. Igen gyakran

használt a képfeldolgozásban. A magassági modelleken alkalmazva hasznos

információk határozhatók meg, illetve jeleníthetők meg a felszínnel

kapcsolatban. Az ILWIS-ben közvetlenül elérhető szűrőzési lehetőségek

(DEM-re alkalmazható): lejtő meredekség (x irányú, y irányú, valós), lejtő

17

forma, árnyékolás (bizonyos megvilágítási irányhoz). Az árnyékolt térkép

elkészítése. A Shadow szűrő a felszín megvilágítottságát szimulálja (ÉNY-i

napállást feltételezve), Shadow W: Ny-i napállás.

Az árnyékolt kép a felszín megjelenésének térhatását növeli. A

vonaltérkép, vagyis a (Segment Map) létrehozása. Az egér segítségével a

képernyőn elvégezzük a szintvonalak digitalizálását. A háttérben levő

térkép szintvonalait követjük a „rajzolás” során. A szintvonalak értékét a

térképünkről leolvasva tudjuk majd a későbbiekben megadni a program

számára, amiből létre tudunk hozni egy pontos vonaltérképet. Vonalas

térkép létrehozása térkép szintvonalainak digitalizálásával. A feladat első

lépéseként egy TIF formátumú fájlt (térképet) importálunk az ILWIS-be. A

térkép egy 1:10 000 méretarányú minta topográfiai térkép, a FÖMI

honlapjáról származik. Az importálás után a térképet georeferálni kell.

Ezután a térképet háttérként használva egér segítségével megrajzolhatjuk a

szintvonalakat (Screen digitizing).

Vetületi problémák

Vetületek fokhálózatának előállítása

Ismeretlen vetületek meghatározása, közelítése

Térképvetületi konverziók

Raszteres és vektoros képek georeferálása

A georeferálás a raszteres vagy vektoros térkép (térképszerű ábrázolás)

helyi (relatív) koordinátapárjainak kiegészítése földrajzi vagy vetületi

koordinátapárokkal. A georeferált térkép (térképszerű ábrázolás) a valós

földi tér modelljeként kezelhető, ezáltal könnyen illeszthető GIS

(térinformatikai) rendszerekhez (How To Use The Ilwis 3.0 User's Guide

With Ilwis 2001).

Felszínek 3 dimenziós ábrázolása

A digitális domborzati modellek (illetve a felszín) „térben” is

megjeleníthetők.

Első lépésként egy felszíni rácshálózat jelenik meg térhatású képben:

Erre tetszőleges térkép (műholdkép, tematikus térképek pl.

felszínborítottság) helyezhető, azonos koordinátarendszer esetén. A felszín

(rácshálózatként) megjelent 3D-ben. A nézet paraméterei viszont tetszés

szerint megváltoztathatóak. Az alábbiak közül bármelyiket lehetőségünk

van megváltoztatni és így egy más beállítást alkalmazva, teljesen más

szögből megtekinteni a területről kapott képet (4. ábra).

A View point: avagy a nézőpont, azaz ahonnan nézzük a felszínt.

Beállítható az x és y koordinátája és megadható a magassága. A jobb oldali

kis térképen is kijelölhető a nézőpont helye.

18

4. ábra. Egy területről kapott 3D rácshálózat képe

A Focal point (fókusz pont): A megjelenítendő kép középpontja kerül

ide. A Distance (távolság): a nézőpont és a fókuszpont távolsága állítható be

a megfelelő értékre. Ha a view point és a focal point kerül megadásra, akkor

a távolságot kiszámolja a program. A Horizontal rotation: megadja, hogy

melyik irányból nézünk a területre. D-ről 0 fok. A Vertical rotation:

Megadja, hogy a függőlegeshez képest milyen irányba nézünk. 0 fokos

szögnél éppen függőlegesen, lefelé nézünk. A Viewing angle (látószög):

megadja, hogy mekkora területet látunk (szögben kifejezve). A sokféle

beállítási paraméter nem független egymástól. Ha a nézőpont és a

fókuszpont adott, akkor a horizontális és a vertikális szög már egyértelmű (a

program számolja). Gyakran használt „kiegészítő” lehetőség a domborzat

megfelelő megjelenítéséhez a magassági torzítás (scale height) (5. ábra).

5. ábra. A nézet beállításának lehetőségei

19

Az adatsorokból azután könnyen készíthetünk statisztikát, akár az Open

Office Calc programban is. Layout-készítésre (tervrajz) az ILWIS kiválóan

alkalmas, valamennyi, térinformatikában szokásos térképi jel megtalálható

benne. Exportálni csak bitmap formátumban tud, ám az ilyen képet könnyen

átalakíthatjuk JPEG típusúvá, a GIMP képszerkesztő segítségével. Az

összes említett szoftver megtalálható a Cascadoss Live DVD-n, ez is

bizonyítja, hogy kizárólag nyílt forráskódú, ingyenes operációs

rendszereket, szoftvereket használva is végezhetünk komoly kutatómunkát

(Csendes 2009, How To Use The Ilwis 3.0 User's Guide With Ilwis 2001,

The History of Ilwis 1984 - ILWIS 3.6 Open 2009).

A Dáli szikesek digitális terepmodelljének elkészítéséhez a Körös-

Maros Nemzeti Park Igazgatóság által rendelkezésünkre bocsátott, színes,

digitális, légi ortofotókat és 1:10 000 méterarányú digitális georeferált

EOTR térképeket használtuk fel (1. ábra, 1 és 8 mellékletek).

A kérdéses területet vegetációs időszakban részletesen be is jártuk, és

térképre feljegyeztük az egyes növénytársulások és a fontosabb növényfajok

térbeli elhelyezkedését. Az egyes növénytársulások területi kiterjedése

szoros összefüggésben volt a felszíni alaktani képződményekkel. A

növénytársulások elhelyezkedését. A digitális domborzatmodell

segítségével térképen is megjelenítettük. Az egyes élőhelyek azonosításához

Fekete et al, (1997) munkáját használtuk fel.

20

EREDMÉNYEK

A Dáli szikes tavak 3D terepmodellje

A korábban beszerzett szakemberektől származó 1:10 000 méretarányú

térképből (6. ábra és 7. melléklet), az ILWIS program segítségével sikerült

3D térképrészleteket előállítanom a vizsgált terület domborzatáról. Először

a kapott térképet a fentebb említett módon megszerkesztettem, szintvonalak

interpolációját elvégeztem, valamit előállítottam egy raszter térképet a

területről, amit a 3D rácshálózatomhoz „layer”-ként, azaz rétegként

hozzáadva megkaptam azt a térképet, ami a hátterét alkotja a rácshálózatom

alatt.

A megjelenítés módjai szabadon változtathatóak a megadott adatok

változtatásával. A térképet az ILWIS programon belül a Display 3D-vel

tudjuk megjeleníteni. A már előre elkészített és georeferált térképet

megnyitjuk a Display 3D-vel majd a felugró ablakban megadjuk a

számunkra megfelelő adatokat. A Grid Distance értékkel a rácshálózatunk

sűrűsége valamint alatta a Color résznél a színe állítható tetszőlegesen. A mi

esetünkben a Grid Distance értéke 10 000 000 és a Color-Black. A Drape

Map-nál kiválaszthatjuk, hogy az általunk előre elkészített és georeferált

térképeink közül melyiket szeretnénk rétegként a 3D rácshálózat alá

elhelyezni. A szintvonal előállításához VCx térképet használtam.

A megjelenítésnél (Representation) pedig az Elevation 2-őt

választottam, a színhű megjelenítés érdekében. A legjobb megjelenítés

érdekében a Pixel steps értékét pedig 1-re állítottam (9. melléklet). Ezzel a

beállítással született meg a Dáli szikes tavak valódi 3D modellje, melynek

nyugati, délnyugati és északnyugati vetületeit a 10 – 11 – 12 mellékletek

mutatják.

Miután megkaptam a térképet az Edit funkción belül kiválasztottam a

Georeference-t és megkaptam a többi beállítási lehetőségeket. Ez lehetővé

tette számomra, hogy elforgassam valamint magasabbról, távolabbról és egy

általam beállított beesési szögből, saját nézőpontból tekinthessem meg a

térképet 3D nézetben. A Scale Height érték a torzítás mértékét határozza

meg, ezt érdemes nem túl nagyra állítani, hiszen akkor túlságosan valótlan

képet kaphatunk az általunk látni kívánt területről. A területről készült

ortofotón – ortogonális vagy más néven, függőleges tengelyű légifotó – jól

látható a tavak elhelyezkedése (1. melléklet), valamint a domborzat

alakulása (2. melléklet).

21

6. ábra. Az egykori folyómeder vonulata és a Dáli szikes tavak

elhelyezkedése 1:10 000 méretarányú térképen

Az egykori folyómeder vonulatát a 3. és 4. melléklet mutatja eltérő

síkból.

A Dáli szikes tavak elhelyezkedését a korábbi folyómeder vonulatához

viszonyítva az 5. melléklet (keleti nézőpont) és a 6. melléklet (északi

nézőpont) mutatja.

22

A Dáli szikesek növényzetének jellemzése

A Dáli szikesek területét a különböző szolonyeces szikes puszták és

löszgyepek mozaikjai borítják. A szikes vonulat legmélyebben fekvő részén

szikes mocsarak alakultak ki. A sekélyebb vizű tavakban zsiókás

mocsarakat (Bolboschoenetum maritimi), a mélyebb vizűekben tavi kákás

(Schoenoplectetum lacustris) és gyékényes (Typhetum latifoliae)

állományokat figyelhetünk meg. Az előbbi társulásban a zsióka

(Bolboschoenus maritimus) monodomináns állományt alkot (7. ábra). A

sekélyebb hosszan elnyúló medrekben sziki nádas (Bolboschoeno-

Phragmitetum) állományok vannak.

7. ábra. Az egyes társulások térbeli elhelyezkedése

23

A mélyebb fekvésű, tavasszal vízborított szikeseken mézpázsitosokat

(Puccinellietum limosae) és szikérnövényzetet (Plantagini tenuiflorae-

Pholiuretum pannonici) találunk sok bárányparéjjal (Camphorosma annua)

és sziki őszirózsával (Aster tripolium subsp. pannonicus). Jellegzetes

növényei a sziki madárhúr (Cerastium dubium), a kamilla (Matricaria

chamomilla) és a magyar sóvirág (Limonium gmelinii subsp. hungaricum).

Ezek a társulások a szolonyec sziki növényzetben a szikes gyepek és szikes

mocsarak között helyezkednek el.

A sziki gyepektől egy keskeny szalagszerű vaksziksáv választja el,

amely mindig a lepusztuló padkák peremét szegélyezi. Ezek a szikfok

társulások mindig a hosszabb ideig nedvesen maradóiszapos-agyagos

felszínű, rossz szerkezetű talajokon alakulnak ki. Valamivel magasabban

ürmös szikesek (Artemisio-Festucetum pseudovinae) helyezkednek el.

Jellegzetes növényfaja a Dáli szikeseken a védett erdélyi útifű (Plantago

scwarzenbergiana). További jellegzetes fajai a sziki pozdor (Scorzonera

cana), mezei fátyolvirág (Gypsophila muralis) és a sziki here (Trifolium

angulatum). Az ürmös szikesen a Magyar Alföld jellegzetes ősi szikes

pusztai társulása. Jellemző a társulásra a moha és zuzmófajok jelentős

borítása is. Ettől némileg magasabb térszínen fajszegény löszgyepek

(Salvio-Festucetum rupicolae) és sziki magaskórósok (Peucedano-

Asteretum sedifolii) helyezkednek el.

Érdekes a löszgyep megjelenése a medervonulatban, de nem meglepő.

Az egykori időszakosan vízjárta területek kiszáradásával a Tiszántúlon

gyakran kialakulnak másodlagos száraz gyepek (Molnár 1996, Molnár -

Borhidi 2003, Molnár et al. 2006). Szintén nagyon érdekes a sziki

magaskórós társulás megjelenése a medervonulatban. Legjellemzőbb fajai a

bárányüröm (Artemisia pontica) és a réti őszirózsa (Aster tripolium subsp.

pannonicum) (7. ábra). Viszont hiányzik a területről a sziki kocsord

(Peucedanum officinale). Ez a növénytársulás ritka a tájegységben (Király

et al. 2008, Molnár 1996, 1997). Állományai kötődnek az egykori

vízfolyásokhoz, és többnyire elszikesedett ártereken alakulnak ki (Fekete et

al. 1997, Molnár - Borhidi 2003, Molnár 2007).

A magas fekvésű teraszokat egykor löszgyepek boríthatták, ma a kiváló

talajadottságú területek szántóföldi művelés alatt állnak, a világhírű makói

hagyma termőterülete vannak a környéken. Az eredeti löszgyepek

növényfajai a Sámson-Apátfalvi szárazér gátjain és néhány környező kisebb

ősgyepben maradtak fenn, de a vizsgált területen ilyen gyepek nincsenek.

Ritka löszgyep fajok a festő csülleng (Isatis tinctoria) és a hegyi len (Linum

austriacum).

24

Feltétlenül érdemes megemlíteni, hogy a Dáli szikesek déli részén,

egészen Makó város határában, a vizsgálati területen kívül a szoloncsákos

szikesekre jellemző sziki szittyórét (Scorzonero parviflorae-Juncetum

gerardii) is megjelenik, ami nagy ritkaság a Tiszántúlon. Olyan ritkaságok

élnek itt, mint a csátés sás (Carex divisa), a lápi pitypang (Taraxacum

palustre) és a kisvirágú pozdor (Scorzonera parviflora).

A Dáli szikes tavak kialakulásának feltételezett menete

A domborzati modell, a színes ortofotók vizsgálata és a terület növénytani jellegzetessége alapján egyértelmű, hogy a Dáli szikestavak egykori ártéri felszínformákból alakultak ki. Ez nem meglepő, hiszen a Dáli szikesek az egyik legdélebbi része a Maros hordalékkúp nyugati peremén fekvő, elhagyott folyómederrendszernek, amelyben a jégkorszak végén még a Maros folyt, és építette hordalékkúpját. Ezen a felszínen is felismerhető medrek legészakibb tagjai a kardoskúti Fehértó és a Kakasszéki-tó. Kialakulásukat az utolsó jégkorszak idejére teszik (Rónai 1985, Sümegi 1999). A 8. ábra mutatja a jól felismerhető ártéri geomorfológiai képződményeket.

A felszíni képződmények az úgynevezett „domború ártéri síkságok” jellegzetességeit mutatják (Butzer 1986, Lóczy – Veress 2005).

8. ábra. A domború keresztmetszetű ártér szelvénye a jellemző felszíni formákkal (Butzer 1986)

A vizsgált területen két egykori folyómedret lehet felismerni. Az idősebb meder az egykori ártér keleti részét határolja, és erősen feltöltődött, ezért a domborzati modellen alig észlelhető, de a területen szalagszerűen végighúzódó sziki nádas pontosan mutatja a helyét. A fiatalabb, erősen meanderező meder (a kisvízi meder) az egykori ártér központi részén húzódik végig, és jól felismerhető mind a domborzati modellen, mind a légifelvételen. Ezt a medret jól kivehetően holtágak kísérik. Ezek a medrek mára erősen elszikesedtek, és csak időszakosan borítja őket víz (9. ábra).

A mélyebb fekvésű részeket folyóhátak és fejletlen övzátonyok kísérik. Ezeken szikes gyepek és másodlagos löszgyepek helyezkednek el. Az

25

egykori árvízi lapály, ártér területe erősen elszikesedett és mézpázsitos szikfok növényzet borítja.

A Dáli szikes tavak egyértelműen az egykori ártéri mocsarakból alakultak ki. Ezek rendszerint kerek vagy ovális alakú tavak szoktak lenni (Butzer, 1986). A domborzatmodellen jól megfigyelhetőek az úgynevezett lecsapoló medrek is, amelyek átszakítva a folyóhátakat visszavezetik az árvizeket követően a vizet a kisvízi mederbe.

A terület legmagasabban fekvő része, az egykori terasz, ma mezőgazdasági művelés alatt áll.

9. ábra. A Dáli szikes tavak környékének jellegzetes geomorfológiai

képződményei

26

Ha összehasonlítjuk a terület domborzatát (1. és 8. melléklet) a Konyár környéki sztyepptál tavak domborzatával (10. ábra), akkor egyértelmű a különbség. Habár a Konyár környéki szikes tavaknál is megfigyelhetően a Google Earth űrfelvételein elhagyott, meanderező medrek, mégsem ártéri mocsarakból alakultak ki a tavak.

10. ábra. Konyár környéki sztyepptál tavak a Google Earth felvételén

Ezeket a tavakat magasabb térszínek, terasz jellegű felszínek veszik körül, amit könnyen felismerhetünk, mivel legtöbbször fel vannak szántva és mezőgazdasági művelés alatt állnak. Ezek az úgynevezett szuffúziós sztyepptál tavak a löszterületeken alakulnak ki, ahol a hátság jellegű lefolyástalan felszíneken a csapadékvíz összegyűlik, ami a löszös felszín süllyedését, „berogyását” okozza.

Nem figyelhetjük meg a felvételeken a nagyon jellegzetes lecsapoló medreket sem, ami a Dáli szikestavak vizét levezeti, sőt, össze is köti az egyes szikes tavakat.

27

ÖSSZEFOGLALÁS

A szikes tavak a Magyar Alföld talán legjellegzetesebb és természetvédelmi

szempontból legértékesebb élőhelyei. Ezen ritka élőhely típus legnyugatibb

előfordulása a Kárpát-medencében van. Jelentőségüket hűen tükrözi, hogy

védelmükről mind nemzetközi egyezmények, például a Ramsari

Egyezmény vagy az Európai Unió Élőhelyvédelmi Irányelve, mind a hazai

jogszabályok rendelkeznek. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII.

törvény alapján valamennyi szikes tó a törvény erejénél fogva, azaz „ex

lege” védelemben részesül. Nem csoda, hogy a kutatók is kiemelten

foglalkoznak ezeknek a különleges élőhelyeknek a védelmével.

Magyarországon a legtöbb szikes tó a Duna-Tisza közén található, és a

Kiskunsági Nemzeti Park védi őket. De ezen kívül a Kisalföldön és a

Tiszántúlon is sokfelé találkozhatunk velük. Ezen tájegységekben azonban

ritkaságnak számítanak, és különös figyelmet érdemelnek. A Dél-Tiszántúl

legnevezetesebb szikes tava a Kardoskúti Fehér-tó. A Fehér-tavon kívül

azonban mintegy tucatnyi kisebb-nagyobb, kevésbé ismert szikes tó is van a

régióban. Egyik legdélebbi képviselői a Dáli-szikesek tavai Makó város

határában.

A Dáli-szikesek a Tótkomlóstól délre eredő, mintegy 30 km hosszúságú

szikes meder vonulat legdélebbi élőhelyei. A területről készült

légifelvételeken érdekes, szabályos kör alakú medrekre lettünk figyelmesek,

melyek felkeltették az érdeklődésünket. Hogyan alakulhattak ki ezek a

természetben szokatlan kerek tavak? Milyen erők játszottak szerepet a

létrejöttükben?

Nyomozásaink során kiderült, hogy hasonló kerek szikes tavak

találhatóak a Hajdúság déli részén, Konyár község határában. Ezek

úgynevezett sztyepptál tavak, melyek Eurázsia sztyeppterületein elterjedtek,

de a Kárpát-medencében különlegességnek számítanak.

Makó környékén is ilyen képződményekről lenne szó, vagy más módon

jöttek létre ezek a tavak?

Tudományos diákköri dolgozatomban a Dáli-szikesek legjellemzőbb

részét dokumentáltuk, és próbáltuk meg rekonstruálni a kerek tavak

kialakulásának módját. Dokumentáltuk a terület növényzetét és egy

háromdimenziós domborzatmodell szerkesztésével elvégeztük a terület

geomorfológiai jellemzését.

28

A területen jól felismerhetőek a jellegzetes ártéri felszíni formák, így a

meanderező folyómedrek, holtágak, ártéri lapályok, kerek ártéri mocsarak,

levezető medrek, folyóhátak és teraszok.

A Dáli szikesek területét a különböző szolonyeces szikes puszták és

löszgyepek mozaikjai borítják. A szikes vonulat legmélyebben fekvő részén

szikes mocsarak alakultak ki.

A sekélyebb vizű tavakban zsiókás mocsarakat (Bolboschoenetum

maritimi), a mélyebb vizűekben tavi kákás (Schoenoplectetum lacustris) és

gyékényes (Typhetum latifoliae) állományokat figyelhetünk meg. Az előbbi

társulásban a zsióka (Bolboschoenus maritimus) monodomináns állományt

alkot. A sekélyebb hosszan elnyúló medrekben sziki nádas (Bolboschoeno-

Phragmitetum) állományok vannak. A mélyebb fekvésű, tavasszal

vízborított szikeseken mézpázsitosokat (Puccinellietum limosae) és

szikérnövényzetet (Plantagini tenuiflorae-Pholiuretum pannonici) találunk

sok bárányparéjjal (Camphorosma annua) és sziki őszirózsával (Aster

tripolium subsp. pannonicus). Ez a növénytársulás ritka a tájegységben.

Állományai kötődnek az egykori vízfolyásokhoz, és többnyire elszikesedett

ártereken alakulnak ki.

A magas fekvésű teraszokat egykor löszgyepek boríthatták, ma a kiváló

talajadottságú területek szántóföldi művelés alatt állnak.

A domborzati modell, a színes ortofotók vizsgálata és a terület

növénytani jellegzetessége alapján egyértelmű, hogy a Dáli szikestavak

egykori ártéri felszínformákból alakultak ki.

Ez nem meglepő, hiszen a Dáli szikesek az egyik legdélebbi része a

Maros hordalékkúp nyugati peremén fekvő, elhagyott folyómeder

rendszernek, amelyben a jégkorszak végén még a Maros folyt, és építette

hordalékkúpját. Ezen felszínen is felismerhető medrek legészakibb tagjai a

kardoskúti Fehér-tó és a Kakasszéki-tó. Kialakulásukat az utolsó jégkorszak

idejére teszik.

29

FELHASZNÁLT IRODALOM

Boros E. (1999): A magyarországi szikes tavak és vizek ökológiai értékelése. – Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 9: 13-80.

Boros E. (2002): Szikes tavak. Környezetvédelmi Minisztérium, Természetvédelmi Hivatal, 28

pp. (Nemzeti Ökológiai Hálózat 4. magyar és angol nyelven külön kötetben) Butzer, K. W. (1986): A földfelszín formakincse. Gondolat, Budapest 520p.

Fekete G. – Molnár Zs. – Horváth F. (1997): A magyarországi élõhelyek leírása, határozója és

a Nemzeti Élőhelyosztályozási Rendszer. Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer II. MTA-ÖBKI – KTM kiadás, Budapest, 374p.

Király G. – Molnár Zs. – Bölöni J. – Csiky J. – Vojtkó A. (ed.) (2008): Magyarország földrajzi

kistájainak növényzete. MTA ÖBKI, Vácrátót, 248p. Lóczy D. – Veress M. (2005): Geomorfológia I. Földfelszíni folyamatok és formák. Dialóg

Campus Kiadó, Budapest -Pécs, 335 p.

Molnár Zs. (1996): A Pitvarosi-puszták és környékük vegetáció- és tájtörténete a Középkortól napjainkig. – Natura Bekesiensis 2: 65-97.

Molnár Zs. – Borhidi A. (2003): Continental alkali vegetation in Hungary: syntaxonomy,

landscape history, vegetation dynamics, and conservation. Phytocoenologia 21: 235-245. Molnár Zs. – Varga Z. – Molnár A. (2006): Tiszai-Alföld. – In: Fekete G. – Varga Z. (ed.):

Magyarország tájainak növényzete és állatvilága. MTA Társ. Tud Közp. Budapest, 103-

150. Molnár Zs. (2007): Történeti tájökológiai kutatások az Alföldön. – Ph.D. értekezés. Pécs, Pécsi

Tudományegyetem, Biológia Doktori Iskola. Mscr.

Rónai A. (1985): Az Alföld negyedidőszaki földtana. – Geologica Hungarica, 21: 446p. Strömpl G. (1931): A szik geomorfológiája. – Földrajzi Közlemények 4-5: 62-74.

Sümegi P. – Magyari E. – Daniel P. – Hertelendi E. – Rudner E. (1999): A kardoskúti Fehér-tó

negyedidőszaki fejlődéstörténetének rekonstrukciója. – Földtani Közlöny 129: 479-519.

Internetes források

Csendes B. (2009): Digitális domborzatmodellezés nyílt forráskódú szoftverekkel: az Ilwis és a

SAGA – http://terinformatika-online.hu/index.php?Itemid=46&id=304&

option=com_content&task=view How To Use The Ilwis 3.0 User's Guide With Ilwis (2001) 3.1 http://www.pdf-search-

engine.com/how-to-use-the-ilwis-3.0-user's-guide-with-ilwis-3.1-pdf.html

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

Ezúton szeretném köszönetemet kifejezni a Körös-Maros Nemzeti Park

Igazgatóságnak a rendelkezésemre bocsátott térképekért és légifelvételekért.

30

31

MELLÉKLETEK

Képes mellékletek 1-12

1. melléklet. Ortofotó a Dáli szikes tavak területéről

2. melléklet. Ortofotóból készített domborzati térkép a Dáli szikes tavak

területéről

32

3. melléklet. Az egykori folyómeder vonulata és a Dáli szikes tavak 3D

terepmodellje (D)

4. melléklet. Az egykori folyómeder vonulata és a Dáli szikes tavak 3D

terepmodellje (D)

33

5. melléklet. Az egykori folyómeder vonulata és a Dáli szikes tavak 3D

terepmodellje (K)

6. melléklet. Az egykori folyómeder vonulata és a Dáli szikes tavak 3D

terepmodellje (É)

34

7. melléklet. Az egykori folyómeder vonulata és a Dáli szikes tavak. Az általunk tovább vizsgált terület 3D terepmodellje (D

8. melléklet. Ortofotó a Dáli szikes tavak területéről

35

9. melléklet. A Dáli szikes tavak 3D terepmodellje

10. melléklet. A Dáli szikes tavak 3D terepmodellje (Ny)

36

11. melléklet. A Dáli szikes tavak 3D terepmodellje a tavakat összekötő

lecsapoló medrekkel (DNy)

12. melléklet. A Dáli szikes tavak 3D terepmodellje.(ÉNy)

37

A Környezettudományi Intézet ajánlása

38

39

A NAGYSZÉNÁSI FÜRDŐ FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEINEK VIZSGÁLATA

Glózik Klára - Bálint László

BEVEZETÉS

A turizmus az emberi élet viszonylag új jelensége. Az akkoriban még általánosnak vélt utazás és a hozzá kapcsolódó tevékenységek – mint az idegenforgalom alapja – mára már komoly nemzetgazdasági ágazattá nőtte ki magát.

Jelentős multiplikátor hatásának köszönhetően a turizmusba befektetett minden egyes forint a többszörösét hozza vissza. Jelentős a turizmusban foglalkoztatottak száma, valamint jelentős részét képezi a Bruttó hazai terméknek (GDP). Mindezen tulajdonságai révén kiemelt ágazatként kezelik minden országban a gazdaságfejlesztési programok között.

A turizmus fajtáinak különféle csoportosítását ismerjük, de a modern társadalom egyik legfontosabb igénye a szabadidő turizmus. Ennek egyik fontos elemét képezi mára a fürdőzés. Az egyre jobban fejlődő társadalomban az egyre fokozódóbb igények mellett jelentős fürdőzési kínálat alakult ki a világban, így Magyarországon is.

Hazánkban a szabadvízi fürdőzést javarészt néhány tavunk (Balaton, Tisza-tó, Fertő-tó) és folyónk (Duna, Tisza) elégíti ki. Emellett manapság már jelentős nagyságrendet képeznek a mesterséges fürdőhelyek, illetve ezek minősége.

A Kárpát-medence – így Magyarország – nagyon értékes ásvány-, termál-, és gyógyvízkészlettel rendelkezik (1. melléklet).

Az termál-, illetve gyógyvizek gyógyászati jelentőségét felismerve, valamint ezeket a gyógyászat során alkalmazva jelentős értéket képviselnek. Az elöregedett társadalom, valamint a különböző elszaporodott betegségek megjelenése is ezt támasztja alá. Ezt szemlélteti a 2. melléklet. Éppen ezért mára már szoros kapcsolatot teremtett a gyógyvizeket feltáró fürdőhelyek és az orvosi gyógyászat. Tehát mára kialakultak a különböző típusú fürdőhelyek és az ezekhez kapcsolódó komplexumok úgy, mint fürdő, termálstrand, gyógyvizes fürdőhely, valamint az ezekhez kapcsolódó gyógy szálloda, wellness szálloda.

Az ország termálvíz készlete az Dél-alföldi régióban jelentős. A kiváló összetételű és nagy hőmérséklettel rendelkező forrásokra számos fürdő épült ki. Vannak közöttük kisebb jelentőségű fürdőzőhelyek, de vannak országos jelentőségű fürdő-komplexumok is.

Nagyszénás települése is rendelkezik egy ilyen vízforrással, és belőle

olyan minőségű, hőfokú termálvizet lehet kinyerni, amiből nem sok van az

országban. Ez a forrás most használaton kívül van a régi „Parkfürdő”

40

területén. Az egykoron még nagy jelentőséggel bíró nagyszénási fürdő már

nem élte meg az ezredfordulót. Immáron több mint 10 éve, hogy bezárta

kapuit.

A Parkfürdő bejárata, mostanában csak a szél jár be

A lepusztult medence

Nagyszénási lakos lévén nekem személyes tapasztalataim voltak a

fürdőről, és a termális vizének gyógyító hatásáról. Az elmúlt tíz évben azt

tapasztaltam, hogy a jelenlegi nagyszámú térségi fürdőkínálat mellett még

mindig igény volna a község fürdőjének üzemeltetésére. Nem csak azt a

kérdést vetette fel bennem, hogy ez esetben miért nem is üzemel a fürdő,

hanem azt is, hogy ha ilyen értékes a termálvíz forrásunk, akkor miért nem

hasznosítjuk valamilyen irányban. Tehát kijelenthetem, hogy Nagyszénás

egyik aranyat érő adottsága a termálvízforrása. Dolgozatomban bemutatom a Dél-alföldi turisztikai régiót, majd ezt

tovább bontva, mint Termál Klasztert. Összehasonlító elemzést végzek Nagyszénás és más térségek adottságai között. Feltérképezem a község

41

fürdő-fejlesztésének a lehetőségét és módját. Meghatározom a termálvízre alapozott hasznosítási irányokat. Végül ezekből az eredményekből és lehetőségekből egy értékelést végzek, amelyből következtetek a fürdő fejlesztésének lehetőségeire.

ANYAG ÉS MÓDSZER

Ahhoz, hogy a fürdő-fejlesztési lehetőségeket megvizsgáljuk, számba

vegyük, szükség van a vonzerők számbavételére, illetve területi

helyzetértékelésre. Először megvizsgáltam az orosházi kistérség SWOT-

analízisét, majd egy vonzerőleltárt szerkesztettem.

Az orosházi kistérség SWOT-analízise

A SWOT-analízis egy rendkívül elterjedt projektmenedzsment eszköz,

amelyet több területen (vállalkozás, természeti terület) is használni tudunk

az elemzéshez. A SWOT betűszó az angol Strength, Weaknesses,

Opportunities és Threats szavak első betűiből áll össze, melyek magyarul az

erősségek, gyengeségek, lehetőségek, veszélyek szavakat jelentik.

A készítése során számba vett tulajdonságok, adottságok, jellemzők két

szempont szerint rendeződnek. Egyik besorolás, hogy külső vagy belső

adottságról beszélünk-e, a másik, hogy pozitív vagy negatív-e a vizsgált

tulajdonság. Belső tényezőhöz soroljuk az erősségeket és a gyengeségeket,

amelyeket onnan ismerhetünk fel, hogy a szervezet képes ezeken

változtatni. A külsőhöz pedig a lehetőségeket és a veszélyeket, amelyek már

kívül esnek a szervezet vagy projekt hatáskörén, azokat nem

befolyásolhatjuk. A pozitív befolyásoláshoz soroljuk az erősségeket és a

lehetőségeket, míg a negatívhoz a gyengeségeket és veszélyeket. Fontos,

hogy az erősségekre támaszkodva igyekezzünk a gyengeségeket leküzdeni,

míg a lehetőségek minél teljesebb kihasználása mellett nem szabad

megfeledkezni a veszélyek minimalizálására való törekvésről sem (Tóth,

2010).

Táblázatos formában készítettem el az orosházi kistérség GYELV-

elemzését (Gyengeségek – Erősségek – Lehetőségek – Veszélyek), ami

nem más, mint a magyarított SWOT. A táblázatból kiolvasható, hogy mik

azok az összetevők, amelyek előnyösen illetve hátrányosan formálják a

térség vonzerejét. A SWOT-analízis összetevőit az 1. táblázat szemlélteti:

42

1. táblázat. Az orosházi kistérség SWOT-analízise (saját szerkesztés)

+ -

ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK

• gazdag termál-, gyógyvíz készlet

• Orosháza városának legnagyobb

vonzereje Gyopárosfürdő, amelyre

kiépült gyógycentrum is jelentős

• nyugodt környezet

• üdülésnek kedvező éghajlat

• országos jelentőségű gasztronómiai

rendezvény (Kenyérünnep)

• infrastruktúra gyengesége

• az országon belül előnytelen a

térség elhelyezkedése (a keleti,

Romániához és Szerbia-

Montenegróhoz közeli országrész

rossz imázsa miatt).

• a régió kedvezőtlen turisztikai

imázsából adódóan alacsony a

látogatói szám

B

E

L

S

Ő

LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK

K

Ü

L

S

Ő

• regionális támogatások megpályázása

• a város határ menti

elhelyezkedéséből adódóan a határos,

fejlődő gazdaságú országokból is lehet

erősödő turistaérkezésre számítani

(Románia EU tagsága)

• a Dél-alföldi Termál Klaszter egy

hatékony és termékeny

együttműködéssé növi ki magát

• vasútvonal megszűnésének

veszélye

• a különböző vendégkörök

zavarhatják egymást (fiatalok

zajosabb kikapcsolódási igénye és

az idősebbek, betegek csendesebb

pihenési igénye), a magasabb

fizetőképességű fürdőzők más

desztinációkat választanak.

• a minőségi fejlesztések ellenére a

beruházások nagyságrendjét nem

követi a fajlagos költés

növekedése.

43

Vonzerőleltár

A turisztikai termék alapja a vonzerő (attrakció). Ez az, amiért a turista útra

fog kelni. A motiváció meghatározott vonzerőre irányul és megfordítva: az

attrakció csak a megfelelő motivációval rendelkező turistákat képes

vonzani. Ebből következik, hogy a vonzerő meghatározza a keresletet. Egy

fogadóterület csak azokra a turistákra számíthat, akik számára a térség

vonzerői érdekesek, motivációjuknak megfelelnek.

2. táblázat. A vizsgált három fürdőhely vonzerőleltára (saját szerkesztés)

Vonzerő Gyulai

Várfürdő

Orosházi

Gyopárosfürdő Nagyszénás

Tó 1 1 0

Folyó/holtág 1 0 0

Termál-, gyógyvízforrás 2 2 2

Fürdő/strand 2 2 0

Különleges növényzet/állatvilág 0 0 0

Ritka természeti képződmény 0 0 0

Arborétum 0 0 0

Természetjárásra alkalmas terület 1 1 1

Vadászat 1 1 2

Lovaglás 1 1 1

Horgászati lehetőség 1 1 0

Vízi-sport lehetőség (pl. evezés) 1 2 0

Kerékpározási lehetőség 1 1 1

Vár/rom 3 0 0

Műemlék 1 1 0

Múzeum 1 0 0

Népi hagyományok 1 1 1

Búcsú/vásár 1 1 1

Fesztivál/rendezvény 3 3 0

Színház/mozi 2 1 0

Koncertlehetőség 2 2 1

Falusi/agroturizmusra lehetőség 1 1 2

Sportolásra alkalmas sporttelep 1 1 1

Összesen: 28 23 13

Magyarázat a vonzerő pontértékének skálájához:

0 – nincs; 1 – helyi jelentőségű; 2 – regionális jelentőségű

3 – országos jelentőségű; 4 – egyedülálló, nemzetközi jelentőségű

44

A vonzerő azonban meghatározza a terméket alkotó többi szolgáltatást,

tehát a kínálatot is. Tekintettel arra, hogy a vonzerők alapvető módon

meghatározzák mind a leendő keresletet, mind a létrehozandó turisztikai

termék fajtáját, színvonalát és összetételét, a turizmus tervezését fontos

mindig egy vonzerőleltár összeállításával kezdeni. Nem elég azonban az

adott térség turisztikai vonzerőinek számbavétele és csoportosítása, a

vonzerőket minősíteni is szükséges aszerint, hogy mekkora a vonzókörük

(Lengyel, 2004).

A vonzerőleltáram összeállítását egy saját készítésű táblázat formájában

tettem meg. Három Békés-megyei település területén található vonzerőket

vettem számba és ezeket 5 fokozatú skálán értékeltem aszerint, hogy

mekkora a jelentőségük a vonzáskörzet tekintetében. A települések

kiválasztásának alapja az adott községben található fürdő (gyulai Várfürdő,

orosházi Gyopárosfürdő), valamint Nagyszénás tekintetében a fejlesztési

lehetőségek feltárása miatt fontos a vonzerők számbavétele. Tehát

Nagyszénás mellett feltüntetésre került a megye legnagyobb fürdőivel

rendelkező két település is. A számottevő vonzerőkhöz tartozó

pontértékeket összegeztem településenként. Így egymáshoz viszonyítható,

értékelhető adatokat kaptam, amit a 2. táblázat mutat.

A VIZSGÁLAT ÉS EREDMÉNYEI

Kérdőívek kiértékelése

Kutatásomban nagy figyelmet fordítottam arra, hogy Nagyszénás

lakosságának mennyire jelentős a fürdő ismételt üzemeltetése. Melyek azok

a leggyakoribb igények, amelyek mint kereslet, meghatározhatják a

termálvíz-kincsünk hasznosítási irányát, illetve a fürdő fejlesztés

indokoltságát. Továbbá érdekelt az, hogy a településen élők mennyire

vannak tisztában a termálvizünk minőségével, valamint a jelentős fürdő-

konkurencia miatt mennyire játszana fontos szerepet a megkérdezettek

érdekeltségében. A kérdőív jelentősége, hogy egyfajta benyomást ad nekem

ahhoz, hogy a későbbiekben ismertetett fürdő fejlesztési változatok között

ezt felhasználjam a lehetőségek értékelésére.

Az általam összeállított kérdőív 13 zárt típusú kérdést tartalmaz (3.

melléklet). Mindezt 100 példányban töltettem ki Nagyszénás lakosságának

körében. Úgy gondoltam, hogy ezen 100 fő megkérdezettnek a válasza

megfelelő lesz ahhoz, hogy egy reprezentatív értékelést végezzek. Minden

megkérdezett minden kérdésre adott választ. A válaszadók megoszlását

szociális helyzetük alapján a 3. táblázatban mutatom be.

45

Közvélemény kutatásom csak a településen élőkre terjedt ki, mert jelen

állapot szerint az esetlegesen kialakításra kerülő fürdő elsősorban a helyi

lakosságot, valamint a kistérségben élőket vonzaná. A kérdőív kiértékelése

kérdésenként történik, de egymáshoz viszonyítva is végzek elemzést (3.

táblázat).

3. táblázat. A válaszadók megoszlása szociális helyzetük alapján

(Nagyszénás, 2010)

Nem nő:

58%

férfi:

42%

Életkor 18 év alatti:

5%

18-40 év:

45%

40-60 év:

38%

60 év feletti:

12%

Családi állapot egyedülálló:

26%

házas:

59%

elvált:

12%

özvegy:

3%

Iskolai

végzettség

8 általános:

11%

szakmunkás:

46%

gimnázium:

29%

felsőfokú:

14%

Első kérdésemnél arra voltam kíváncsi, hogy a helybeli lakosok

mennyire értékelnék, ha egy fürdő létesülne Nagyszénáson? A válaszadók

90%-a erre a fürdőhelyre járna leggyakrabban, hiszen helyben van.

Továbbra is a megszokott helyre menne, nem járna ide fürdőbe 4% (4.

táblázat).

Itt az figyelhető meg, hogy ezek a válaszadók leginkább a 18 év

alattiak, hiszen ők jobban hajlanak az élményfürdők felé a környéken, és

úgy gondolják, hogy itt nem lesznek hasonló élményszerű elemek a

fürdőben.

További 6% nem is szokott fürdőbe járni. Valószínű, hogy ők már

nagyon idős emberek, vagy egyéb korlátok miatt (pl.: mozgássérültek) nem

tudnak fürdőbe járni.

4. táblázat. A lakosság érdekeltsége egy új fürdő iránt (Nagyszénás, 2010)

Gyakran járna ebbe a fürdőbe 90%

Továbbra is a megszokott fürdőbe járna 4%

Nem jár fürdőbe 6%

Második kérdésemnél arra voltam kíváncsi, hogy nyári szezonban

milyen gyakran járnak fürdőzni. A megoszlás a következő: 26% gyakran,

38% ritkábban, 26% csak néha és 10% nem is jár ebben a szezonban

fürdőhelyre (5. táblázat).

46

5. táblázat. A válaszadók fürdőzési gyakorisága (Nagyszénás, 2010)

Gyakran Ritkábban Néha Nem jár

26% 38% 26% 10%

Harmadik kérdésnek nagy jelentősége van a később kidolgozásra

kerülő változatok tekintetében. Itt a téli szezonban is működő fedett

gyógyvíz fürdőhely keresletét vizsgáltam kérdés formájában. A felelők

között 38%-a gyakran, 43%-a néha élne a lehetőséggel, és további 19%

inkább csak a nyári szezonban jár fürdőzni. Utóbbiak valószínű a szabadtéri

úszómedencéket, élményfürdőket kedvelik (6. táblázat).

6. táblázat. Fedett fürdőhely iránti igény (Nagyszénás, 2010)

Gyakran járna fedett gyógyvíz fürdőhelyre 38%

Néha járna fedett gyógyvíz fürdőhelyre 43%

Csak nyári szezonban jár fürdőzni 19%

Negyedik kérdésemnél a fürdőhöz kapcsolódó szolgáltatások,

szórakoztatások iránti keresletre tértem át. A válaszadók 37%-a

kiegészítené a napi fürdőzését sportolási lehetőséggel, 40%-a jobban

kedvelné a zenei rendezvényeket, 9%-a vetélkedők formájában is eltöltené

itt a szabadidejét, valamint további 14% adott egyéb választ. Egyik volt a

melegkonyhás étterem megléte (7. táblázat). Ez azért is nagyon fontos

tényező, mert így a vendégeknek a fürdő területén belül elérhetővé válik az

étkezési lehetőség, valamint fontos megemlíteni, hogy jelen pillanatban

Nagyszénáson nincsen melegkonyhás, „A la Carte” jellegű étterem.

Valamint fontosnak tartották még sokak által „gyógycentrumnak” nevezett

épület kialakítását. Ezen belül gondoltak különféle gyógyászati

magánrendelések indítására, valamit gyógykezelések sokaságára, mint

egyéb szolgáltatás.

7. táblázat. Fürdőhöz kapcsolódó egyéb szolgáltatások igénye (Nagyszénás,

2010)

Sportolási lehetőség 37%

Zenei rendezvény 40%

Vetélkedők 9%

Egyéb 14%

47

Ötödik kérdésemnél arra adtak választ, hogy a milyen típusú

fürdőblokkot kedvelik leginkább. Az úszómedence 46%-ban, a gyógyvíz

medence 36%-ban, és a sekély mélységű medence 18%-ban részesedett a

válaszadók között (8. táblázat). Itt valószínűleg fontos tényező volt a

válaszadás szempontjából az életkor, valamint egészségi állapot.

8. táblázat. Különböző fürdőmedencék népszerűsége a válaszadók között

(Nagyszénás, 2010)

Úszómedence 46%

Gyógyvíz medence 36%

Sekély mélységű medence 18%

A hatodik kérdésemnek a jelentősége, hogy megbizonyosodjak arról,

hogy hány ember élne azzal a lehetőséggel, ha lehetőség volna a fürdőben

az üdülési csekkel történő fizetésre. A szálláshely kialakításnál nem vesszük

figyelembe, hiszen a helyiek nem szállnak meg itt, viszont egy étterem

kialakításnál fontos tényező lehet. Sajnos számolni kell azzal is, hogy az

üdülési csekket megadóztatják. Tehát a megkérdezettek 87%-a élne a

lehetőséggel, 13%-a pedig nem. Utóbbinak magyarázata nyilvánvalóan az,

hogy az illetők nem szoktak üdülési csekkel rendelkezni (9. táblázat).

9. táblázat. Igény az üdülési csekkel történő fizetésre (Nagyszénás, 2010)

Igen 87%

Nem 13%

A hetedik kérdésemmel azt próbáltam kiszűrni, hogy a válaszadók

között van-e olyan, aki egyáltalán nem is tudja, hogy van termál- illetve

gyógyvízforrás Nagyszénáson. Itt egyoldalú eredményt kaptam, hiszen

mindenki tudta a forrás meglétét (10. táblázat).

10. táblázat. Termálvíz forrás ismertsége a válaszadók között (Nagyszénás,

2010)

Igen 100%

Nem 0%

A nyolcadik kérdésemnél – az előzőt tovább bontva – arra voltam

kíváncsi, hogy a válaszadók milyennek értékelik a gyógyhatású

termálvizünket. Kiválónak értékelte a válaszolók 49%-a, akik saját

magukon tapasztalták gyógyhatását. További 42% külső információkból

48

értékeli jónak a hatását. Valamint a maradék 9% teszi ki azt a választ, hogy

a gyógyvizünk azonos szinten van más gyógyfürdő vízével (11. táblázat).

11. táblázat. A termálvíz minősége a válaszadók szerint (Nagyszénás, 2010)

Kiváló, saját tapasztalatból 49%

Jó, külső információkból 42%

Azonos minőségű más gyógyvízzel 9%

A kilencedik kérdésemnél végül az kérdeztem meg, hogy milyen

irányba alakulna a község gazdasági helyzete, ha újból üzemelne a fürdő. A

megkérdezettek 65%-a szerint mindenképp pozitív fejlődés indulna meg,

egyrészt a munkahelyteremtés miatt is, másrészt a község bevételeinek

pozitív alakulásának tekintetében is (12. táblázat). További 31% bizonyos

korlátokat lát a fejlődés terén, és a fejlődéshez sokrétű kínálat és

szolgáltatás szükséges. A maradék 4% szerint pedig túl sok a fürdő a

környéken, kockázatos az üzemeltetés.

12. táblázat. A fürdő üzemelése a község gazdasági helyzetére a válaszadók

szerint (Nagyszénás, 2010)

Pozitív fejlődés indulna 65%

Korlátokat lát a fejlődésben 31%

Kockázatos az üzemeltetés 4%

A 10-13 kérdések a megkérdezettek nevére, korára, családi állapotára és

iskolai végzettségére vonatkoznak. Ezek eredményét a 3. táblázat összegzi.

Termálvíz hasznosítási lehetőségek, lehetséges pályázatok

A termálvíz hasznosítás, illetve fürdő-fejlesztés tekintetében a legfontosabb

kiindulópont a rendelkezésre álló keretösszeg. Itt elsősorban a helyi

önkormányzat erre a célra való tartalékát, illetve költségvetését lehet

figyelembe venni. Kijelenthető, hogy saját tőkéből az önkormányzat

semmilyen fejlesztést nem tudna megvalósítani. Mivel az Európai Unió a

2007-2013-as időszakra vonatkozóan számtalan lehívható pályázati

lehetőséget biztosít, ezért utánakerestem egy lehetséges pályázati forrásnak.

Egy lehetséges pályázat lehet a fürdő-fejlesztés szempontjából a

Környezet és Energia Operatív Program által kínált pályázati támogatás

lehívása. Ezek alapján a KEOP-2009-4.3.0. „Megújuló energia alapú

térségfejlesztés” elnevezésű konstrukciót találtam a leginkább megfelelőnek

a megpályázható lehetőségek közül. Ennek magyarázata, hogy a megújuló

energiaforrás-felhasználáson (termálvíz) alapuló, a megvalósítás

helyszínének tekinthető környezetben térségfejlesztő hatású mintaprojektek

49

megvalósításának és kommunikációjának támogatása, előkészítésének és

megvalósításának szakmai segítése, továbbá finanszírozása a célja.

Térségfejlesztő hatás alatt a következők érthetők:

foglalkoztatás növekedése, munkahelyteremtés;

a helyi jövedelemszint kimutatható növekedése;

szociálisan hátrányos helyzetű térségek és lakossági csoportok

életminőségének javítása megújuló energiafelhasználást célzó beruházások-

kal;

geográfiai, településszerkezeti adottságok kiaknázása;

a helyi közösség megerősítése, közösségi célok megteremetése és

hozzájárulás azok eléréséhez.

Nagyszénás Nagyközség Önkormányzata a település központjában, a

jelenleg üzemen kívüli termál strandfürdő területén lévő Nagyszénás B-13

OKK számú termálkút üzembe állítását tervezi, a termálvíz energetikai,

turisztikai célú hasznosításával. Az energetikai célú hasznosítás a kút

környezetében elhelyezkedő létesítmények fűtésére, hűtésére, használati

melegvíz-ellátására alkalmas rendszer kiépítését jelenti, jelentős nagyságú

költségmegtakarítás érdekében. Ezt az útvonalat a dolgozatomban nem

veszem számon teljes mértékben, hiszen a fő célom a fürdő fejlesztésének

lehetőségeire irányuló kiértékelés.

Tervezett a fürdő újbóli megnyitása a termálvíz turisztikai hasznosítása

érdekében, a térség turizmus-jellemzőinek, a település adottságainak,

lehetőségeinek, a versenytársak kínálatának figyelembevételével egy

komplex, valós keresletre épülő, reális léptékű, gazdaságosan működtethető

és a beruházás megtérülését biztosító funkciókörrel rendelkező projekt

kialakításával.

Összességében, a KEOP-2009-4.3.0 „Megújuló alapú térségfejlesztés”

pályázat kínálja a legkedvezőbb megoldást a település számára

(konzorciumban pályázva a megyével, mint a Szociális Otthon

fenntartójával). Amennyiben energiaértékesítést nem tervez a pályázó a

fenntartási időszak (5 év) alatt, úgy viszonylag alacsony önerővel kedvező

megtérülést tud biztosítani. Energiaértékesítés esetén, az önerő kb. a

duplájára emelkedik, a megtérülési idő (4,5 év) csökken. Mivel ez az

időszak nagyjából a pályázati fenntartási időszaknak felel meg, ezért

javasolt ezt kivárni, és ezt követően beindítani az energiaértékesítést

(www.nfu.hu).

50

A piacanalízis alapján az alábbi hasznosítási módokat értékelem:

Termálfürdő létesítése különböző célú szolgáltatásokkal:

• Szociális és szabadidős fürdőzési igények kielégítését célzó

létesítmény

• Hagyományos gyógyfürdő szolgáltatásokat kínáló létesítmény

• Téliesíthető elemeket is tartalmazó szabadtéri kínálat létrehozása

Többletenergia értékesítése külső fogyasztók számára:

• Mezőgazdasági hasznosítás

• További (lakó) épületek energiaellátása

Fürdőfejlesztési lehetőségek

A településen – annak adottságai (úgymint potenciális piacméret,

megközelíthetőség, jelentős versenyhelyzet a térségben, turisztikai vonzerők

hiánya, jelenlegi piaci pozíció) – miatt minimális az esély arra (jelentős

beruházással és igen nagy kockázattal járna), hogy turisztikai szerepkört

betöltő, egyedi kínálattal rendelkező, fizetőképes célcsoportot megnyerni

képes, tehát gazdaságos működést produkáló fürdőlétesítmény valósuljon

meg.

Ezért valószínűsíthetően főként a helyi (szociális és szabadidős)

igények kielégítését célzó, valamennyi korosztálynak, és a különböző

motivációval rendelkező látogatóknak is szóló fürdő létrehozásának lehet

csak létjogosultsága, amely azonban – pontosan ezek miatt – várhatóan csak

jelentős önkormányzati hozzájárulással üzemeltethető.

Szálláshely létesítése a piaci kereslet függvényében középtávon nem

indokolt. A fürdő területén a legkisebb beruházási költséggel létrehozható

kereskedelmi szálláshely a kemping lehet, bár létjogosultsága ennek is

megkérdőjelezhető, hiszen a fürdő fő célcsoportja elsősorban a helyi és

kistérségi lakosság, amely szálláshely szükséglettel nem rendelkezik.

Középkategóriás kereskedelmi szálláshely (panzió) létesítése csak külső

vállalkozó által volna lehetséges és elképzelhető.

A fürdőfejlesztés lehetőségeinek számbavételénél a következő

jellemzőket emeltem ki:

A fejlesztés helyszíne a 2054/2 hrsz. telek: a fejlesztés helyszínét

adottságnak tekintem, azaz az egykori strandfürdő területén terve-

zem kialakítani a beruházást. A telek ugyanis a tervezett projekt

számára megfelelő nagyságú és környezetű helyszínt biztosít;

emellett, a termálkút is itt található, így a fűtővíz nagyobb

hőveszteség nélkül szállítható a felhasználási helyig.

51

A fürdőlétesítmény helyi, mikrotérségi szerepkört tölthet be: a ré-

gióra, térségre jellemző erős versenyhelyzet, továbbá a település je-

lenlegi turisztikai adottságai és infrastruktúrája következtében kizá-

rólag helyi, mikrotérségi jelentőségű fürdőlétesítmény tervezése je-

lent reális elképzelést. Ennél tágabb hatókörű vonzerőre apelláló

fejlesztési változat, nagyobb kapacitás kialakítása a piaci keresleti-

kínálati trendeknek nem felelne meg, nem venné figyelembe Nagy-

szénás jelenlegi és elérhető pozícióját, így gazdasági szempontból

felelőtlen beruházásnak minősülne.

A termálvíz hasznosítása alapkövetelményt jelent: a termálvíz

megléte alapvető fontosságú mind az energiaellátásban, mind a

medenceprogram kialakításában, így kizárólag olyan fejlesztési

változatokat vizsgálok, amelyek kihasználják ezen adottságokat

(így például egy hideg vizes szabadtéri strandfürdő nem jelent fej-

lesztési alternatívát; a létesítmények geotermikus energiával törté-

nő fűtése pedig alapeleme valamennyi beruházásnak).

Termálvizes medencét töltő-ürítő rendszerben, szabadtéren indo-

kolt elhelyezni: a termálvíz nagyon agresszív, még gáztalanítás

után is (magas kloridtartalom), így az igen gyors korrózió elkerülé-

se érdekében termálvizes medencét töltő-ürítő rendszerben szüksé-

ges kialakítása, továbbá ajánlatos ezeket a medencéket a szabadté-

ren elhelyezni (ellenkező esetben mind a gépészeti berendezések,

mind pedig az épület igen gyors amortizációjával kellene számol-

nia az üzemeltetőnek).

Mindezek alapján a fürdő-fejlesztésének a következő három változatát

találtam érdemesnek tovább vizsgálni:

A. Helyi szociális és szabadidős fürdőzési igények kielégítését

célzó létesítmény kialakítása,

B. Hagyományos gyógyfürdő szolgáltatásokat kínáló létesítmény

létrehozása,

C. Téliesíthető elemeket is tartalmazó szabadtéri kínálat létreho-

zása (Termálvíz Hasznosítási Koncepció Nagyszénás, 2010).

Helyi szociális és szabadidős fürdőzési igények kielégítését célzó

létesítmény kialakítása

Ez a változat egy, elsősorban a helyi lakosság igényeit kielégítő, kisméretű

kompakt termálfürdő és strand létrehozására irányul, a várható keresletnek

megfelelő, ezáltal az üzemeltetési költségeket optimális szinten tartó

kapacitásokkal és szolgáltatáskörrel. A létesítmény egész évben

52

működőképes: télen fedett tanmedence, illetve szabadtéri meleg vizes

termálmedence, szauna és jacuzzi várja a vendégeket. Nyáron pedig két

nagyobb kapacitású strandmedencét, sportpályákat, játszóteret, valamint

pihenőterületet magában foglaló strand áll rendelkezésre.

A fürdőegység tehát elsősorban a helyi és kistérségi lakosság

igénybevételére számíthat, turisztikai szerepkör kialakítására korlátozott a

lehetősége. Fő célcsoportok: helyi, illetve a környező településekről

tanúszásra, nyári strandolásra érkező iskolás, óvodás csoportok, valamint

helyi, kistérségi lakosok, különböző korosztályt képviselő baráti társaságok.

Fedett fürdőépület szolgáltatásköre:

Tanmedence (16x8,5 m; fokozatosan mélyül); az épületből

megközelíthető külső termálmedence (minősített ásványvízzel működik,

töltő-ürítő rendszerben); 6-8 fős jacuzzi; szaunablokk (2 db 8-10 fős

szaunával, zuhannyal, pihenőtérrel); kezelők (masszázs); öltöző, vizes

blokkok; büfé.

Strandterület szolgáltatásköre:

Strandmedence (néhány élményelemmel); gyermekmedence

(gombával, mini csúszdával); szabadtéri sportpályák, játékok (pl. lengőteke,

pingpongasztalok, lábtenisz pálya, röplabda pálya); játszótér; pihenőkert,

napozóterület; nyári öltöző és vizes blokkok; büfépavilonok.

További szolgáltatások: Parkolók.

A fürdőépület fűtése és használati melegvíz-ellátása, továbbá a

medencék fűtése, a kívánt hőmérséklet tartomány fenntartása a termálvíz

energiájának felhasználásával biztosítható. A termálvíz közvetlenül

kizárólag a külső termálmedencében kerül alkalmazásra, így a rendkívül

agresszív víz épületre gyakorolt káros hatásai minimalizálhatók.

Az „A” változat előnyei:

1. A gyermekek úszásoktatása helyben megoldható.

2. A fürdőzési hagyományokra épít.

3. Helyi lakosság igényeit (úszásoktatás, szabadidő eltöltés) kielégíti.

4. A termálvíz potenciális gyógyító hatása kiaknázható (medencefür-

dő-külső termálmedence).

5. A termálvíz fürdőzési célra csak a külső medencében hasznosított,

így a vízgőz káros hatásai épületen belül nem jelentkeznek.

6. A különböző funkciók fizikailag elkülönítetten valósulnak meg, így

a különböző igényű célcsoportok nem zavarják egymást.

53

Az „A” változat hátrányai:

1. A potenciális piac mérete minimális: a kistérségben jelentős kapa-

citású termál- és élményfürdő, illetve strand működik (Gyopáros-

fürdő, Tótkomlós), így a helyi lakosság mellett csak néhány kör-

nyező kistelepülésről számíthat vendégre a létesítmény.

2. A fedett tanmedence nem piaci, hanem főként szociális igényeket

elégít ki, kialakításának, fenntartásának költségei nincsenek arány-

ban az elérhető eredményekkel, illetve a remélhető bevételekkel.

3. A fő célcsoportok (ezen belül is főként az óvodás, iskolás csopor-

tok) fizetőképessége alacsony, a piacméret (a gyermekek létszáma)

folyamatosan csökken.

4. Bármilyen más fedett funkciót (termál-, gyógyvízhasznosítás) za-

varna a tanmedencében folyó úszásoktatási tevékenység (gyerekek

zsibongása) – amely az egyéb, fizető vendégek elmaradásához ve-

zethet.

5. A különböző fedett funkciók (gyógy/wellness/úszásoktatás) fizikai

elkülönítéséhez nagyobb terek szükségesek, a kapacitásnövelés

azonban tovább rontaná a fenntarthatóságot. A kapacitásbővítést a

helyi/térségi piac mérete nem indokolja.

6. A létesítménynek jelentős versenyhelyzettel kell szembenéznie.

7. A létesítmény turisztikai szerepkör betöltésére korlátozottan alkal-

mas.

8. A fürdő gazdasági fenntarthatósága jelentős kockázatokat hordoz,

magas fenntartási teher várható a működtetés során, a létesítmény

valószínűleg csak jelentős önkormányzati hozzájárulással tartható

fenn.

54

Az „A” változat bekerülési költségbecslése:

Jelen tervezési fázisban rendelkezésre álló információk alapján, az

alábbi nettó beruházási költségek becsülhetők (a változatok

összehasonlításához szükséges mélységben) (13. táblázat):

13. táblázat. Szociális fürdőzési igényt kielégítő létesítmény bekerülési

költségei (Termálvíz hasznosítási koncepció, 2010)

Megnevezés Terület-

nagyság

Bekerülési költség,

millió Ft (nettó)

Termálfürdő egység

Tanmedence (16x8,5m)

Szaunablokk (2 db 8-10 fős szauna, zuhany)

Jacuzzi (8fős)

2 kezelőhelyiség

Termálmedence (külső)

Épület (öltöző, kiszolgálóterek, büfé, üzemelte-

tési területek)

~1 406 m2 ~304,61

Strandterület

Külső strandmedence (néhány élményelem-

mel), 60 fős egyidejű befogadóképesség

Külső gyermekmedence, 40 fős egyidejű befo-gadóképesség

Medencék körüli terasz

Nyári öltöző és vizes blokk

Külső játszótér

Sportpályák, játékok

Büfépavilonok

~1 480 m2 ~119,40

Járulékos költségek

Parkrendezés

Belső utak, parkolók

Közműfejlesztés, termálvíz-hasznosítás feltét-eleinek megteremtése

~11 200 m2 ~40,20

Összesen: 464,21

Becsült forgalom és bevételek:

A tervezett szakmai tartalom alapján, a fedett fürdőegység egyidejű

befogadóképessége mintegy 140 fő. A napi befogadóképességét – a

szolgáltatások és a célcsoportok összetételének figyelembevételével – 2,4-

szeres napi forgással számolva 336 főben határoztam meg.

A fedett fürdőegységben a 30%-os éves átlagos

kapacitáskihasználtság mellett mintegy 37 ezer fős, a strand esetében (a

nyári szezon idején) 32 ezer fős éves forgalommal kalkuláltam (a szabadtéri

55

vízfelületre vetítve 400 fős egyidejű befogadóképességgel számolva, az

előírások szerinti terhelhetőséggel).

A téli-nyári belépő nettó átlagárát (a térségi fürdők árai alapján,

továbbá a különböző célcsoportoknak nyújtandó kedvezményeket is

figyelembe véve) 600 Ft-ban állapítottam meg. A jegyértékesítés árbevétele

mellett további bevételek keletkezhetnek a bérleti díjból (büfé bérbeadása).

Működési kiadások becslése:

A bérköltségeket a fürdő megfelelő színvonalon történő

üzemeltetéséhez minimálisan szükséges létszámra kalkuláltam.

Az energiaköltségek becslésénél figyelembe vettem a termálvíz

hőenergiájának maximális hasznosítását (épületfűtés, használati melegvíz-

ellátás, medencék fűtése és hőntartása), továbbá a hidegvizes kút

használatát.

Az egyéb költségeket tapasztalati számokra (hasonló nagyságrendű,

szolgáltatáskörrel rendelkező fürdők tényadataira) alapozva határoztam

meg.

Éves működési eredmény:

Az éves működési eredményt a bevételek és kiadások

különbözetével számítottam (hatékony üzemeltetést feltételezve).

A létesítmény működtetése a kalkuláció alapján jelentős veszteséget

termel, a bruttó működési eredmény a vizsgált időszakban mindvégig

negatív.

A működési eredmény számításánál nem vettem figyelembe a

tanúszás esetleges önkormányzati támogatását (tehát a tanúszásra érkező

gyermekeket, diákokat is fizető vendégnek tekintettük, igaz, kedvezményes

árú jegy megvásárlásával). Amennyiben az önkormányzat a tanúszás

támogatása mellett dönt, úgy további veszteségfinanszírozással kell

számolnia (14. táblázat).

Jelen kalkuláció szintén nem tartalmazza a finanszírozási

költségeket, azaz az esetleges hitelfelvételt követő kamat- és tőketörlesztést,

amelynek kitermelésére nem látszik mód.

56

14. táblázat. Szociális fürdőzési igényt kielégítő létesítmény működési

eredménye (10 év) (Termálvíz hasznosítási koncepció, 2010)

Bevételek (EFt)

Fürdő árbevétel 570 311

Strand árbevétel 426 771

Egyéb bevételek 30 235

Összes működési bevétel 1 027 317

Költségek (EFt)

Bérköltség 524 079

Rezsiköltségek 473 150

Karbantartás, parkfenntartás 131 020

Igazgatás 10 078

Marketing 8 063

Egyéb 15 118

Összes működési költség 1 161 507

Bruttó működési eredmény -134 190

Hagyományos gyógyfürdő szolgáltatásokat kínáló létesítmény

Ez a („B”) változat belső-külső termálmedencék létesítésével, gyógykezelések, gyógyászati szolgáltatások biztosításával helyi jelentőségű gyógyfürdő kialakítását célozza. A létesítmény elsődleges célcsoportját tehát a helyi és kistérségi lakosság, azon belül a középkorú-idősebb korosztályok jelentik. A létesítmény egész évben üzemel, télen a külső és belső (minősített ásványvízzel feltöltött) termálmedencék és az (Országos Egészségbiztosítási Pénztár) OEP által finanszírozott balneológiai kezelések, gyógyszolgáltatások (medencefürdő, tangentor, gyógymasszázs), nyáron ezeket kiegészítve pihenést szolgáló strandmedencék állnak a vendégek rendelkezésére.

Egész évben igénybe vehető szolgáltatások: Külső és belső, minősített ásványvízzel töltött, töltő-ürítő

rendszerben működő termálmedencék Gyógyszolgáltatások, orvosi rendelő, kezelőhelyiségek Pihenőterek Egyéb szolgáltatások: öltöző, vizes blokkok, büfé; szaunablokk (2

db 8-10 fős szaunával, zuhannyal, pihenőtérrel)

Szezonális szolgáltatások (strandterület): Strandmedence (néhány élményelemmel) Pihenőkert, napozóterület Nyári öltöző és vizes blokkok

57

Büfépavilonok

További szolgáltatások: Parkolók

Az épület fűtése és használati melegvíz-ellátása, továbbá a medencék

töltése és hőntartása a termálvíz energiájának kihasználásával biztosítható.

A „B” változat előnye:

1. A helyi, térségi lakosok helyben vehetnek igénybe balneológi-

ai/fizikoterápiás gyógyszolgáltatásokat.

A „B” változat hátrányai:

1. A potenciális piac mérete minimális: a kistérségben jelentős kapa-

citású gyógyfürdő működik (Gyopárosfürdő), így a helyi lakosság

mellett csak néhány környező kistelepülésről számíthat vendégre a

létesítmény.

2. A víz összetétele, jellemzői miatt költségesebb technológiai meg-

oldások valószínűsíthetőek, valamint nagy körültekintést igényel az

építészeti, vízgépészeti, energetikai technológiák, megoldások ki-

választása, megvalósítása.

3. Még egyedi hatású gyógyvíz esetén is – a jelenlegi körülmények

között –, csupán erre alapozva nehéz stabil piacot építeni (sok für-

dő állítja, hogy vize egyedi; ennek ellenére nem jellemző, hogy a

fürdőlátogatások szempontjából ez erős motivációt jelentene).

4. Kiélezett versenyhelyzetben kell helytállnia a létesítménynek.

5. Gyenge és folyamatosan romló finanszírozási feltételek:

6. OEP-befogadás (Országos Egészségbiztosítási Pénztár) kockázatai:

kérdéses, hogy befogadja-e a létesítményt az OEP rendszere.

7. OEP-befogadás esetén a támogatás alacsony (költségeket sem fe-

dező) és várhatóan folyamatosan csökkenő mértéke miatt a létesít-

mény fenntartása jelentős és növekvő terheket jelent: jelenleg az

OEP egyes kezelések esetén a valós piaci árnak mindössze 15-

20%-át (gyógyvizes medencefürdő, gyógy masszázs), a többi keze-

lésnél 35-40%- át finanszírozza. Szakértői vélemények szerint, ez a

tendencia a jövőben is folytatódni fog, az OEP várhatóan egyre in-

kább visszaszorítja a támogatások mértékét, és fokozatosan kivonul

a gyógy szolgáltatások finanszírozásából.

8. A támogatott fürdő- és kapcsolódó gyógy szolgáltatások árbevétele

tehát évről évre alacsonyabb, ezzel párhuzamosan ezen szolgáltatá-

sok ráfordításai folyamatosan növekednek.

9. Fizetőképes kereslet hiánya:

58

10. A gyógykezelések esetében, a lakossági önrészfizetés előírása a

leginkább rászorult idős korosztályok számára nagy terhet jelent,

várhatóan a tényleges igénybevételt csökkenti.

11. Alacsonyabb költés: mind az általános trendek, mind a közvéle-

mény kutatás eredményei szerint, a gyógy szolgáltatásokat, kivált-

képp az OEP kezeléseket igénylőket az átlagosnál rosszabb költési

hajlandóság jellemzi.

12. Az OEP-es szolgáltatások igénybevételének aránya csökkenő ten-

denciát mutat.

13. Igen tetemes és növekvő fenntartási teher prognosztizálható a mű-

ködtetés során, a létesítmény valószínűleg csak jelentős önkor-

mányzati hozzájárulással tartható fenn.

14. Helyi lakosság csak egy részének (idősebbek) igényeit elégíti ki, a

fiatalabbak számára nem nyújt vonzó lehetőséget.

A „B” változat pénzügyi-gazdaságossági értékelése:

A beruházási költségek az előző „A” változathoz képest várhatóan

jelentősen magasabbak lesznek, hiszen a fedett szolgáltatáskör mérete

nagyobb, összetétele komplexebb, a minősített ásványvíz belső terekben

történő hasznosítása miatt költségesebb technológiai megoldásokra és

körültekintőbb (valószínűleg szintén drágább) anyagválasztásra lesz

szükség.

Várható továbbá, hogy:

az általános működési költségek (energia, víz-, csatorna, fenntar-

tás) az „A” változatban bemutatotthoz hasonlóan alakulnak,

a szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó költségek a gyógyászati tevé-

kenység közvetlen költségeivel növekednek,

a várható bevételek azonban alacsonyabb szinten várhatók (az

OEP költségtérítése jelenleg egyes gyógy szolgáltatások bekerülési

költségének 15-40%-t finanszírozza) így ezen változat becsült

pénzügyi eredményei – a bevételek és kiadások számszerűsítése

nélkül is megalapozottan – jelentősen rosszabbak az „A” változat-

hoz képest.

Számításba kell venni még, hogy a létesítmény fenntartásához

szükséges önkormányzati támogatási igény évről évre nagyobb lehet, az

OEP finanszírozási mérték várható folyamatos csökkenése miatt.

Téliesíthető elemeket is tartalmazó szabadtéri kínálat létrehozása

A „C” változat célja, hogy a helyi, kistérségi lakosság egész éves fürdőzési

igényeit a lehető legalacsonyabb bekerülési költségek és üzemeltetési

59

kiadások mellett elégítse ki. A változat tehát a beruházási költségek,

továbbá a működési kiadások alacsony szinten tartása érdekében fedett

medencetereket nem hoz létre, hanem sátortetős lefedéssel biztosítja a téli

üzemeltethetőséget. Az alternatíva a helyi és kistérségi lakosság igényeinek

kielégítését célozza meg, turisztikai szerepkör kialakítására nem alkalmas.

Fő célcsoportok: helyi, ill. a környező településekről úszásoktatásra,

strandolásra érkező iskolás, óvodás csoportok, valamint helyi, kistérségi

lakosok, különböző korosztályt képviselő baráti társaságok.

Egész évben igénybe vehető szolgáltatások:

Téliesíthető medencetér (tanmedence (16x8,5m; fokozatosan mélyül),

Jacuzzi (6-8 fős)); az épületből megközelíthető külső termálmedence

(minősített ásványvízzel működik, töltő-ürítő rendszerben); fedett öltöző- és

szolgáltató épület (szaunablokk (2 db 8-10 fős szaunával, zuhannyal,

pihenőtérrel), kezelők (masszázs), öltöző, vizes blokkok, büfé).

Szezonális szolgáltatások (strandterület):

Strandmedence (néhány élményelemmel); gyermekmedence

(gombával, mini csúszdával); szabadtéri sportpályák, játékok (lengőteke,

pingpongasztalok); játszótér; pihenőkert, napozóterület; nyári öltöző és

vizes blokkok; büfépavilonok.

További szolgáltatások: Parkolók

A kiszolgálóépület és a sátor fűtése és használati melegvíz-ellátása,

továbbá a medencék főtése, hőntartása a termálvíz energiájával biztosítható.

A termálvizet közvetlenül kizárólag a külső termálmedencében

alkalmazzuk, így a rendkívül agresszív víz épületre gyakorolt káros hatásai

minimalizálhatók.

A „C” változat előnyei:

1. Alacsonyabb beruházásigény.

2. Alacsonyabb üzemeltetési költségek.

3. A gyermekek úszásoktatása helyben megoldható (egész évben).

4. A változat a helyi lakosság igényeit (úszásoktatás, szabadidő eltöl-

tés) kielégíti.

5. A termálvíz potenciális gyógyító hatása kiaknázható (medencefür-

dő).

A „C” változat hátrányai:

1. (A tanmedence kivételével) szezonálisan működő létesítmény.

2. A mai vendégigényeket kielégíteni csak részben képes, korszerűt-

len rendszer jön létre.

60

3. Az elérhető minőségi szint korlátozott. 4. Új, szezonális létesítmények létrehozását a pályázati rendszer nem

támogatja. 5. Elérhető bevételek (túlnyomórészt) szezonálisak és alacsonyabbak. 6. A fő célcsoportok (óvodás, iskolás csoportok, helyi nyugdíjasok)

fizetőképessége alacsony, a gyermekek létszáma folyamatosan csökken.

7. A létesítménynek jelentős versenyhelyzettel kell szembenéznie. 8. A létesítmény turisztikai szerepkör betöltésére nem alkalmas. 9. A fürdő gazdasági fenntarthatósága jelentős kockázatokat hordoz,

magas fenntartási teher prognosztizálható a működtetés során, a lé-tesítmény valószínűleg csak jelentős önkormányzati hozzájárulás-sal tartható fenn.

A „C” változat bekerülési költségbecslése: Jelen tervezési fázisban rendelkezésre álló információk alapján, az

alábbi nettó beruházási költségek becsülhetők (a változatok összehasonlításához szükséges mélységben) (15. táblázat).

15. táblázat. Téliesíthető fürdőzési kínálat bekerülési költségei (Termálvíz hasznosítási koncepció, 2010)

Megnevezés Terület-nagyság,

m2

Bekerülési költség, millió Ft

(nettó) Téliesíthető medencetér (sátorral), öltöző- és szolgáltató épület

Tanmedence (16x8,5m) Szaunablokk (2 db 8-10 fős szauna, zuhany) Jacuzzi (8fős) 2 kezelőhelyiség Épület (öltöző, kiszolgálóterek, büfé, üzemeltetési

területek)

~756 ~164,1

Strandterület

Termálmedence Külső strandmedence (néhány élményelemmel), 60

fős egyidejű befogadóképesség Külső gyermekmedence, 40 fős egyidejű befogadóké-

pesség Medencék körüli terasz Nyári öltöző és vizes blokk Külső játszótér Sportpályák, játékok Büfépavilonok

~1 630 ~119,4

Járulékos költségek

Parkrendezés Belső utak, parkolók Közműfejlesztés, termálvíz-hasznosítás feltételeinek

megteremtése

~11 200 ~40,2

Összesen: 323,7

61

Becsült forgalom és bevételek:

A tervezett szakmai tartalom alapján a fedett létesítmény egyidejű és

napi befogadóképessége, valamint várható kapacitáskihasználtsága (mivel a

fedett szolgáltatások köre és kapacitása hasonló) az első változaténál

némileg alacsonyabb szinten alakul a kevésbé nívós kialakítása miatt (ti.

sátortetős a lefedés): 140 fős egyidejű befogadóképességgel és 30 ezer fős

éves forgalommal kalkulálunk (kezdő évben 25%-os kihasználtság mellett),

mely vendégforgalom nagy részét az úszásoktatásra érkező iskolás,

gyermekcsoportok teszik ki.

Mivel nyáron a sátortetős fedés lebontható, így a tanmedence és a

jacuzzi vízfelülete is a szabadtéri vízfelületek nagyságát növeli, növelve az

előírások szerinti terhelhetőséget, és attraktívabbá téve a strand kínálatát.

Ezzel, a strand egyidejű befogadóképessége 500 főre emelkedik, 30%-os

kapacitáskihasználtság esetén a látogatószám a szezonban 40 ezer fő lesz.

A belépő nettó átlagárát (a különböző célcsoportoknak nyújtandó

kedvezményeket figyelembe véve) a téliesített fürdőegység esetében 500 Ft-

ban állapítottuk meg (alacsonyabb színvonalat képvisel a sátortetős lefedés,

így kisebb összegű belépődíj érvényesíthető, mint az első változat

esetében). A strand nettó átlagárát 550 Ft-ra teszem.

A belépőkből származó árbevétel mellett egyéb bevételek

keletkeznek a bérleti díjból (büfé bérbeadása).

Működési kiadások becslése:

A bérköltségeket a fürdő megfelelő színvonalon történő

üzemeltetéséhez minimálisan szükséges létszámra kalkuláltam.

Az energiaköltségek becslésénél figyelembe vettem a termálvíz

energiájának maximális hasznosítását (épület, sátor főtése, használati

melegvíz-ellátás, medencék fűtése, hőntartása és töltése), továbbá a hideg

vizes kút használatát.

Az egyéb költségeket tapasztalati számokra (hasonló nagyságrendű,

szolgáltatáskörrel rendelkező, téliesített elemeket tartalmazó strandfürdők

tényadataira) alapozva határoztam meg.

Éves működési eredmény:

Az éves működési eredményt a bevételek és kiadások

különbözetével számítottuk (hatékony üzemeltetést feltételezve).

A létesítmény bruttó működési eredménye a kalkuláció alapján a

vizsgált időszak alatt mindvégig negatív, ugyanakkor a veszteség kisebb,

mint az előző változatoknál a kedvezőbb működési költségek miatt.

A működési eredmény számításánál nem vettük figyelembe a

tanúszás esetleges önkormányzati támogatását (tehát a tanúszásra érkező

62

gyermekeket, diákokat is fizető vendégnek tekintettem, igaz, kedvezményes

árú jegy megvásárlásával). Amennyiben az önkormányzat a tanúszás

támogatása mellett dönt, úgy további veszteségfinanszírozással kell

számolnia (16. táblázat).

Jelen kalkuláció szintén nem tartalmazza a finanszírozási

költségeket, azaz az esetleges hitelfelvételt követő kamat- és tőketörlesztést.

16. táblázat. Téliesíthető fürdőzési kínálat működési eredménye (10 év)

(Termálvíz hasznosítási koncepció, 2010)

Bevételek (EFt)

Fürdő árbevétel 395 656

Strand árbevétel 412 373

Egyéb bevételek 24 188

Összes működési bevétel 832 217

Költségek (EFt)

Bérköltség 403 138

Rezsiköltségek 354 862

Karbantartás, parkfenntartás 110 863

Igazgatás 10 078

Marketing 7 055

Egyéb 15 118

Összes működési költség 901 114

Bruttó működési eredmény -68 897

Többletenergia értékesítésének lehetőségei

Az alábbiakban vizsgált változatok a többletenergia értékesítésének

lehetőségeit veszik számba. Ezeknél a változatoknál tehát a beruházás

kivitelezése nem az önkormányzat feladatkörébe utalt, azt külső vállalkozás

valósítja meg, az önkormányzat feladata kizárólag az alapfeltételek

megteremtése, a többletenergia kedvező áron történő, ezáltal befektetés

ösztönző hatású kiajánlása. Az önkormányzati létesítmények

energiaellátásán felül, geotermikus energiahasznosítás esetén 1500 kW,

geotermikus energiahasznosítás és épület-felújítás komplett megvalósítása

esetén pedig 2200 kW energia áll rendelkezésre, amely külső fogyasztók

számára értékesíthető.

63

Mezőgazdasági hasznosítás

A geotermikus energiahasznosítás egyik kiemelt célterülete a

mezőgazdaság: a termálenergia felhasználása a mezőgazdaságban számtalan

területen lehetséges, az optimális működtetés és gazdaságosság biztosítására

többlépcsős, komplex hasznosítással. A fő potenciál az egész évben folyó

termesztés lehetőségében, valamint a mezőgazdasági termékek előállítási

költségeinek csökkentésében rejlik, mely révén alacsonyabb árú, ezáltal

versenyképesebb termékekkel léphetnek ki a termelők a piacra. A

vidékfejlesztés számára ez igen fontos kitörési pont lehet, hiszen a

hagyományos gazdasági szerkezetben, a meglévő munkaerő-állomány

foglalkoztatásával érhető el gazdasági fejlődés.

Néhány, a gyakorlatban alkalmazott megoldás:

Nagylégterű, korszerűen megépített üvegházak: a technológia

gazdaságos működtetéséhez szükséges termelési szerkezettel. A

termálenergia felhasználása fej-, vegetációs és talajfűtésre történik.

Gabona-, illetve növényszárító: felvásárolt gabona vagy bármilyen

egyéb szárítást igénylő növény (gyógynövények, fűszernövények) szárítása,

illetve bérszárítás.

Gyümölcsaszaló: szintén a fűtési időszakon kívül a környező

területekről, településekről szállított gyümölcs aszalása.

Halastó: a lehűlt termálvíz tárolására létesített tóban halnevelde

kialakítása.

Piaci információk alapján, jelenleg az üvegházas növénytermesztés

tekinthető általánosan a legsikeresebb mezőgazdasági projektnek, amely

képes biztosítani a jól értékesíthető termékek előállításának feltételeit. Ezek

a következők:

egész évben (12 hónapon keresztül) folyó termesztés,

egyenletes árualap (egyenletes minőség),

jó, viszonylag alacsony önköltség.

Az üvegházas növénytermesztésben is célszerű elsősorban paprika,

paradicsom (kisebb mértékben uborka) termesztésére koncentrálni, ezek

tekinthetőek jelenleg a legjobban értékesíthető termékeknek.

Nagyszénás környezetében lévő területek kedvező lehetőséget kínálnak

a fenti tevékenységekhez; a viszonylag kis távolságok és a termálvíz magas

hőmérséklete miatt a fűtővíz elszállítása kisebb hőveszteséggel megoldható.

Természetesen az, hogy mely gazdasági tevékenység jelenthet vonzó

lehetőséget a befektetők, vállalkozók számára, az önkormányzat által

64

közvetlenül nem befolyásolható, ugyanakkor a lehetőség alapfeltételeinek a

megteremtésével, továbbá kedvező árú energiaszolgáltatással ösztönözheti

ezen befektetői-vállalkozói kör megjelenését.

A termálenergia mezőgazdasági célú hasznosítása szempontjából

célcsoport a nagyszénási, illetve a környékbeli mezőgazdasággal foglalkozó

lakosság (mint munkaerő, illetve termelőként a hőszolgáltatás

igénybevevője), vállalkozói kör; illetve az ebben üzleti lehetőséget látó

egyéb befektetők. Gyakori, hogy a dolgozók részesművelői rendszerben

dolgoznak a rájuk bízott területen, így közvetlen érdekeltség alakul ki.

Működtetés:

A termálvíz hőenergiáját hőcserélőn keresztül használják energetikai

célokra. Annak érdekében, hogy minél nagyobb hatékonysággal üzemeljen

a tervezett komplex létesítmény, szükséges, hogy az egyes projektelemek

egymás után legyenek kapcsolva, a legmagasabb hőigényű tevékenységtől a

legalacsonyabbig. Erre szolgál a többlépcsős hasznosítás: a légtérfűtés

(60/40°C-os hőlépcső) után a víz a vegetációs (45/35°C), majd a fej- illetve

talajfűtési rendszerbe kerül (35/25°C ill. 30/20°C-os hőlépcső). Így

elkerülhető a víz hűtése, amely jelentős külső vízmennyiséget igényel,

illetve energiaveszteséggel jár. A termálkút lehetőségeinek minél teljesebb

kihasználása érdekében az egyenletes használat (vízkivét) célszerű, ezért

olyan tevékenységek beiktatása is szükséges, amelyek a fűtési időszakon

kívül igényelnek termálenergiát, termálvizet (pl. aszaló, szárító, használati

melegvíz).

A projekt magántőke bevonásával és üzemeltetésével valósulhat meg.

Előzetes egyeztetések alapján elképzelhető a szentesi Árpád-Agrár Zrt-vel

való együttműködés, amely különböző formában realizálódhat: a

szaktanácsadástól, a projekt megvalósításában (üvegházépítés) való

segítségnyújtáson át, akár közös cég létrehozásáig. Fontos, hogy az

elaprózott mennyiségű és más-más minőségű termékek előállítása helyett

összefogással, egy nagyobb, egyenletesen jó minőséget és számottevő

mennyiséget előállítani képes termelési egység (üvegház) vagy egységek

jöjjenek létre.

A mezőgazdasági hasznosítás előnyei:

1. Az alternatív energiaforrások használatának jelentősége növekszik,

részben a hagyományos, nem megújuló energiaforrások mennyisé-

gének csökkenése (ezáltal árának drasztikus emelkedése), részben a

környezetkímélő szemlélet terjedése következtében. Ez az igény a

mezőgazdasági termelésben és feldolgozásban, valamint a kapcso-

lódó létesítmények főtésében is megjelenik.

65

2. A településen hagyományai vannak a mezőgazdasági termelésnek.

A termálvíz energetikai felhasználása révén magasabb hozammal

értékesíthető mezőgazdasági termékek állíthatók elő.

3. A mezőgazdasági hasznosítás ütemezetten építhető ki: az alacso-

nyabb beruházási, szakképzettségi igényű, kevesebb kockázatot je-

lentő projektelemek után a nagyobb szervezettséget és beruházást

igénylő, kockázatosabb projektelemek is beindíthatóak. A projekt-

elemek kombinálhatóak, variálhatóak a tulajdonos, termelő igényei,

szaktudása szerint (dísznövénytermesztés, állattenyésztés).

4. A termálvíz felhasználásával előállított termékek versenyképesek

lehetnek az olcsó importtal szemben, az alkalmazott technológiák-

nak, és a kedvezőbb feltételek mellett történő termesztésnek kö-

szönhető magasabb minőség miatt (biológiai növényvédelem, ma-

gas napfénytartam, megfelelő tápanyagellátás, gondosan kivitele-

zett termesztés, magas termésátlagok). A termékek a korai piacra

kerülés tekintetében is sikeresen felvehetik a versenyt a déli import-

tal szemben.

5. A közelben (Szentes) rendelkezésre álló szakmai tapasztalatok és

együttműködési hajlandóság javíthatja a projekt sikerének esélyeit.

6. A termálkút vízhozama és vízminősége kb. 3 hektáros üvegház fű-

tési teljesítményigényét képes kiszolgálni, amely a gazdaságos

üzemméret feltételeinek megfelel (ennél nagyobb üvegház főtésére

is lehetőség van, a csúcsidőben más energiahasznosítással,

faapríték kazán beállításával).

7. A mezőgazdasági termelés a meglévő munkaerő-állományra épít

(nem igényel olyan szakmákat – ellentétben például a fizikoterápi-

ás, balneológiai kezelésekkel –, amelyekhez jelenleg nem áll ren-

delkezésre megfelelő szakképzettségű munkaerő a településen), le-

hetőséget ad akár kistermelői szinten is a projektbe való bekapcso-

lódásra. Példaként, egy 3 hektáros üvegházat magában foglaló me-

zőgazdasági egység 30 fő foglalkoztatását biztosítja.

8. A projektelemek megvalósításánál jó esély kínálkozik magántőke

bevonására.

A mezőgazdasági hasznosítás hátrányai:

1. A termálkút településközponti elhelyezkedése miatt, a mezőgazda-

sági hasznosításhoz a fűtővizet viszonylag nagyobb távolságra el

kell vezetni, amely hıveszteséggel jár. Az igen magas hőfokú ter-

málvíz ugyanakkor lehetőség ad arra, hogy e hőveszteséggel együtt

is a szükséges mennyiségű energia álljon rendelkezésre.

66

2. A projekt működtetését veszélyeztetheti, ha nem lesz megfelelő fo-

gadókészség a településen újnak számító mezőgazdasági termelési

forma és termék-előállítás iránt; illetve nem jelenik meg a szüksé-

ges befektetıi kör.

3. Ugyancsak vizsgálandó, hogy biztosítható-e a sikeres megvalósí-

táshoz, és üzemeltetéshez minimálisan szükséges szakképzett mun-

kaerő (technológia kiépítése és üzemeltetése, növénytermesztés).

Bekerülési költség:

A bekerülési költségnél a hőközpont kialakításának, továbbá a

távvezeték-hálózat kiépítésének költségeivel számolunk (a kútfúrás és a

kapcsolódó berendezések bekerülési költségét az önkormányzati

létesítmények energiaellátó rendszerének fejlesztési kiadásai közé soroltuk).

Működési költségek és bevételek:

Mivel az önkormányzati létesítmények geotermikus fűtési

rendszerének működtetéséhez szükséges humán erőforrásokon (karbantartó,

fűtő) és dologi kiadásokon felül kizárólag az energiaértékesítéshez, mint

gazdasági szolgáltatáshoz kapcsolódóan merülnek fel új feladatok

(értékesítés, adminisztráció), így egy új munkahely éves bérköltségeivel és

járulékaival, továbbá munkavégzéséhez szükséges dologi kiadásaival

számolunk.

Feltételezzük, hogy az üvegház a rendelkezésre álló többletenergiát

teljes egészében felhasználja (üvegház mérete függvényében).

Számításainkban feltételezzük, hogy a település a vezetékes gáz

árának feléért értékesítési a geotermikus hőenergiát. Természetesen,

amennyiben magasabb árat is el tud érni a szolgáltató, úgy a bevételek és a

profit növelhető.

A tevékenységből tehát éves szinten 16,57 millió Ft bevétele lehet az

energiaszolgáltatónak. A 80 millió Ft-os többletberuházásra vetítve ez 4,8

év alatt megtérülő beruházást jelent.

Lakóingatlanok fűtésének megoldása

A rendelkezésre álló többletenergia további létesítmények

(magáningatlanok) fűtésére és használati melegvíz-ellátására is

hasznosítható. Az önkormányzat tehát hőszolgáltatóként lép fel, a vezetékes

gáz áránál olcsóbb, ezáltal versenyképes energiaszolgáltatással. Régi (nem

hőszigetelt) épületek fűtési teljesítménye 30-35 W légköbméterenként, azaz

45-50 ezer légköbmétert lehet ilyen módon ellátni 1 500 kW és 65-70 ezer

légköbmétert 2 200 kW rendelkezésre állása esetén. Új, felújított épületek

esetében a fűtési teljesítmény alacsonyabb (18-20W/légköbméter), tehát

67

ilyen típusú épületeknél várhatón 75-83 ezer ill. 110-120 ezer légköbmétert

tud majd kiszolgálni a kút (1500 kW ill. 2200 kW esetén). A szolgáltatás

célcsoportjait a településen élők, illetve vállalkozók jelentik, akik kedvező

árú energiához juthatnak a fejlesztés által.

Megvalósítás, működtetés:

Az önkormányzat feladata a hőszolgáltatás primer oldali

berendezéseinek a kiépítése, továbbá a távvezeték hálózat kialakítása,

emellett anyagi segítséget nyújthat a szekunder oldali (azaz a fogyasztóknál

megjelenő) átalakítások költségeihez is. A működtetés során a hőközpont

üzemeltetése jelent feladatot.

A változat előnyei:

1. A többletenergia értékesítésével folyamatos bevételekre tehet szert

a település.

2. A kedvező árú és biztonságos energiaellátás kiépítésével az önkor-

mányzat nagyban segíti a településen élők életköltségeinek a csök-

kentését, ezáltal az önkormányzat lakosságorientációjának pozitív

megítélését.

A változat hátrányai:

1. A fogyasztói oldalon szükséges beruházás költsége a lakosokat,

vállalkozásokat terheli.

2. Amennyiben nem kapcsolódik megfelelő számú külső fogyasztó a

rendszerre, úgy a beruházás gazdaságossága romlik, amely maga-

sabb értékesítési ár bevezetését teheti szükségessé.

Bekerülési költség:

A bekerülési költségnél a hőközpont kialakításának költségeivel

számolunk (a kútfúrás és a kapcsolódó berendezések bekerülési költségét az

önkormányzati létesítmények energiaellátó rendszerének fejlesztési kiadásai

közé soroltuk). Mivel a lakóingatlanok az alternatív energiaellátásba bevont

önkormányzati létesítmények mentén, azok közelében helyezkednek el,

ezért további távvezeték-hálózat kiépítésére csak kisebb mértékben van

szükség.

Működési költségek és bevételek:

Mivel az önkormányzati létesítmények geotermikus fűtési

rendszerének működtetéséhez szükséges humán erőforrásokon (karbantartó,

fűtő) és dologi kiadásokon felül kizárólag az energiaértékesítéshez, mint

gazdasági szolgáltatáshoz kapcsolódóan merülnek fel új feladatok

(értékesítés, adminisztráció), így 1 új munkahely éves bérköltségeivel és

68

járulékaival, továbbá munkavégzéséhez szükséges dologi kiadásaival

számolunk.

Feltételezzük, hogy rövidtávon a fogyasztási oldalon fellépő

kiadások miatt a lakóingatlanok, vállalkozások által igényelt energia 1250

kW kapacitás köti le.

Számításainkban feltételezzük, hogy a település a vezetékes gáz

árának feléért értékesítési a geotermikus hőenergiát. Természetesen,

amennyiben magasabb árat is el tud érni a szolgáltató, úgy a bevételek és a

profit növelhető.

A tevékenységből tehát éves szinten 8 millió Ft bevétele lehet az

energiaszolgáltatónak. A 60 millió Ft-os többletberuházásra vetítve ez 7,5

év alatt megtérülő beruházást jelent.

A változatok összehasonlító elemzése

Az előzőekben kidolgozott termálvíz hasznosítási változatokat össze kell

egymással hasonlítani mind pénzügyi elemzésekkel, mind pedig a helyi

lakosság életminőségére gyakorolt hatás szempontjából. A háromféle

fürdőfejlesztési alternatívához összehasonlító elemzésbe vontam még az

egyéb termálvíz hasznosítási verziókat is (mezőgazdasági hasznosítás,

lakóingatlanok fűtése). Ennek magyarázata, hogy az önkormányzat

szemléletében elsősorban az gazdasági, pénzügyi szemlélet érvényesül a

szűkösen rendelkezésre álló pénzösszeg miatt.

Az összehasonlító táblázatban az alábbi szempontokat vizsgáltam:

- Bekerülési költség

- Bruttó működési eredmény

- Megtérülési idő

- Lakosság életminőségének javítása

- Lakosság életszínvonalának javítása

- A változat finanszírozhatóságának kockázata

Az összehasonlításban vizsgált változatokat a különböző

szempontoknál egymáshoz viszonyítva pontoztam. 0-tól 4-ig. A

leggyengébb illetve legrosszabb kapta a 0-ás pontot, a legjobb pedig a 4-et.

Ezeket a pontokat a végén változatonként összegeztem, és az eredményt

értékeltem.

Ezt szemlélteti a 17 és 18. táblázat:

69

17. táblázat. A termálvíz hasznosítási változatok összehasonlító elemzése

(Termálvíz hasznosítási koncepció, 2010)

Megnevezés Szociális és

szabadidős fürdő Gyógyfürdő

Téliesíthető

strand

Bekerülési

költség, millió Ft 464,21 több mint 464,21 323,7

Bruttó működési

eredmény (10 év

átlaga), millió Ft

-7,26 rosszabb, mint -7,26 -4,532

Megtérülési idő

(év) Nem számítható Nem számítható Nem számítható

Lakosság

életminőségének

javítása

Magas, viszonylag

széles kört ér el, rekreációs-

szabadidős

szolgáltatásokkal.

Közepes, szűkebb kört ér el gyógyászati-rekreációs

szolgáltatásokkal.

Magas, viszonylag

széles kört ér el, rekreációs-

szabadidős

szolgáltatásokkal

Lakosság életszín-

vonalának

javítása

Közepes-magas (8-

10 munkahely)

Magas (10-12

munkahely)

Közepes (6-7

munkahely)

Finanszíroz-

hatóság kockázata

Magas, mivel a

magas bekerülési

költség egy esetleges

támogatási forrás

estén kockázatosabbá

teszi a sikert.

Nagyon magas, mind a megvalósítás, mind pedig

a finanszírozhatóságának

kockázata, az OEP befogadás és

finanszírozás jelentős

kockázata miatt.

Magas-közepes, konkrét pály.

forrás nem áll

rendel-kezésre, viszont az

alacsony

bekerülési költség kevésbé teszi

kockázatossá a

sikert.

A 17. táblázat folytatása

Megnevezés Mezőgazd.-i hasznosítás Lakóépület fűtés

Bekerülési költség, millió Ft 80 60

Bruttó működési eredmény

(10 év átlaga), millió Ft 16,572 8,025

Megtérülési idő (év) 4,8 7,5

Lakosság életminőségének

javítása - -

Lakosság életszín-vonalának

javítása Jelentős (30 munkahely)

Jelentős (életköltségek

csökkenek)

Finanszíroz-hatóság

kockázata

Közepes-alacsony, mivel

az önkormányzat csak

energiát szolgáltat, amelyet egy külső

beruházó használ fel.

Alacsony-közepes, mivel a működtetés költsége

alacsony, a fogyasztók

rákapcsolódnak a rendszerre.

70

Pontozás:

18. táblázat. A termálvíz hasznosítási változatok pontozási eredménye

(Termálvíz hasznosítási koncepció, 2010)

Megnevezés

Szociális

és

szabadidős

fürdő

Gyógy-

fürdő

Télisíthető

strand

Mezőgazdasági

hasznosítás

Lakóépület

fűtés

Bekerülési költség 1 0 2 3 4

Bruttó működési

eredmény (Ft/év) 1 0 2 4 3

Megtérülési idő

(év) 0 0 1 3 2

Lakosság

életminőségének

javítása

2 1 2 0 0

Lakosság

életszínvonalának

javítása

1 2 0 3 3

Finanszírozhatóság

kockázata 1 0 2 3 4

Összesen 6 3 9 16 16

Az egyéb termálvíz hasznosítási lehetőségeknél (mezőgazdasági

hasznosítás, lakóépület fűtés) egyértelműen kimutatható, hogy a változatok

között e két hasznosítási módnak legalacsonyabb a bekerülési költsége,

emellett a működési eredményük is a legkedvezőbb.

Tehát létezik számszerűsített megtérülési idejük. A megtérülési időn

felül még jobb pénzügyi eredményt nyújtanak ezek a lehetőségek.

A fürdőfejlesztési lehetőségeken (szociális és szabadidős fürdő, gyógy-

fürdő, télisíthető strand) belül a téliesíthető strand jelenti a legkedvezőbb

megoldást, mivel a legkisebb bekerülési költséggel és legjobb működési

eredménnyel létesíthető és üzemeltethető. Közepes kockázat mellett a

legjobban növeli a lakosság életminőségét. Fontos megjegyezni, hogy több

szolgáltatást téli szezonban is tudunk nyújtani. Ehhez képest a szociális és

szabadidős fürdő változat kedvezőtlenebb. Itt a különbséget elsősorban a

magasabb bekerülési költség és a gyengébb működési eredmény adja,

amelyhez nem lehet megtérülési idővel számolni. A gyógyfürdő változat,

amellett, hogy a legmagasabb bekerülési költséggel és legrosszabb

működési eredménnyel üzemeltethető, még műszaki korlátai is vannak.

71

ÖSSZEFOGLALÁS

Dolgozatomban megvizsgáltam, hogy Nagyszénás milyen turisztikai

szerepkört tölt be, ezen belül, hogy milyen vonzerőkkel rendelkezik,

amelyek sajátossá teszik a térséget. A Dél-alföldi régióban, ezen belül

Békés megyében megtalálható Nagyszénás települése korlátozott

attrakcióval rendelkezik. Azt mondhatom, hogy javarészt egy olyan

természeti értéke van a településnek, amelyet a turizmusban is hasznosítani

tud, ez pedig a kiváló termálvíz forrása. Ezen forrás kiaknázására irányulna

a fürdő ismételt üzemelése.

Dolgozatomban rangsoroltam a nagyszénási fürdő lehetséges

szerepkörét a többi régióbeli fürdővel szemben. Ezt a Dél-alföldi Termál

Klaszter keretein belül végeztem. Megállapítottam, hogy Nagyszénás

fürdője a régión belül az Orosháza és környéke fürdői csoportba tartozik,

valamint a Termál Klaszter középtávú marketing tervében a kistérségi és

helyi kiszolgáló fürdő csoportját bővítené. Ehhez igazítottam be a fürdő

fejlesztésének lehetséges változatait.

Bemutattam a megye két legnagyobb fürdőjét (gyulai Várfürdő,

orosházi Gyopárosfürdő) abból a szempontból, hogy a nagy

befogadóképességük mellett mennyi fürdőző jut a többi térségi fürdőkre,

illetve mely célcsoportra számíthat Nagyszénás község fürdője.

Nagyszénás általános jellemzésében kitértem a társadalmi és gazdasági

vonatkozásokra, majd áttértem az 1999-ben bezárt Parkfürdő jellemzőinek

leírására. Ez fontos volt, hiszen a régi fürdő területére alapoztam a fürdő

fejlesztési változatokat. Ismertettem a termálvíz összetételét, és

megállapítottam, hogy Nagyszénás forrásának országos szintű a minősége,

de korlátozott az erre alapozott fürdő-fejlesztési lehetőség.

Mivel a település nem rendelkezik sok vonzerővel, így a turistavonzás

tekintetében az orosházi kistérséggel együtt kell megvizsgálni. Ehhez

készítettem a kistérségről egy SWOT-analízist, és megállapítottam, hogy a

térség kedvezőtlenebb elhelyezkedése miatt sok a gyengesége, de ezzel

szemben több erőssége is van, amelyeket meg kell őrizni és fokozni a

jelentőségüket.

Készítettem egy vonzerőleltárt is, amelyben számos vonzerőt soroltam

fel, és három település – Nagyszénás, Orosháza és Gyula – összevetésében

vizsgáltam. Ezeket a vonzerőket jelentőségüket kifejező pontozással

értékeltem. Nagyszénásra vonatkozóan negatív eredmény adódott, mivel a

három település közül a legalacsonyabb pontszámmal rendelkezik. Vonzerő

tekintetében gyenge a település.

72

A dolgozatom elkészítését kibővítette még egy kérdőíves felmérés a

településen belül. Itt arra voltam kíváncsi, hogy a községben élők mennyire

ismerik a termálvízforrásuk minőségét, valamint felmértem, hogy milyen

igények volnának egy új fürdő üzemelése iránt. Megállapítottam, hogy egy

helyi jelentőségű szociális fürdőre – amely a modern kínálata mellett

alacsonyabb árfekvéssel rendelkezik – még mindig volna igény. Ezt is

figyelembe véve vizsgáltam a fürdő fejlesztési irányait.

Végezetül megkerestem a fürdő fejlesztéséhez kapcsolódóan egy

lehetséges pályázati forrást, majd erre építve vizsgáltam a termálvíz

hasznosítás lehetőségeit. Három fürdőfejlesztési változatot vizsgáltam: helyi

és szociális igényeket kielégítő létesítmény létrehozása, hagyományos

gyógyfürdő szolgáltatásokat kínáló létesítmény létrehozása, téliesíthető

elemeket is tartalmazó szabadtéri kínálat létrehozása. Ezt egészítette még ki

két egyéb termálvíz hasznosítási lehetőség, mint a mezőgazdasági

hasznosítás és a lakóingatlanok fűtése.

Ezeket a változatokat jellemeztem, megvizsgáltam az előnyüket és a

hátrányukat, összegeztem a bekerülési értéküket és a működési

eredményüket. Az 5 változat azonos mutatóit egy közös táblázatba

rendeztem, amely egy összesített képet ad a lehetőségek értékeléséhez.

Végül a mutatókat pontoztam egymáshoz viszonyítva, és kaptam egy-egy

összesített pontszámot az egyes változatokra vonatkozóan. Ebből kiderül,

hogy összességében a termálvíz mezőgazdasági hasznosítása és/vagy a

lakóépületek fűtése termálvízzel változat megvalósítása lehet a

legkedvezőbb az adott környezetben.

73

FELHASZNÁLT IRODALOM

Albel A. (2000) – A Dél-alföldi régió turisztikai kézikönyve – 139.p. Dél-

Alföldi Operatív Program (2007) – 18.p.

Albel A., Tokaji F. (2005) – Alföld Spa (Gyógyítás és wellness a Dél-

Alföld termálfürdőiben)

Czeglédi I. (2008) – Gyula és környéke útikalauz – 63-73.p.

Lengyel M. (2004) – A turizmus általános elmélete

Nagyszénás Közéleti Lapja (2009/2.) Információs dosszié, Nagyszénás

Parkfürdő

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség hivatalos honlapja – www.nfu.hu

Szabó F., Pap M. (2001) – Magyarország kisrégiói, Békés megye, Orosháza

és térsége

Termálvíz hasznosítási koncepció, Nagyszénás (2010) – készítette az

EconoConsult Kft. Nagyszénás Önkormányzatának a megbízásából

Tóth T. (2010) – Területi és projekttervezés

Víz- és gázvizsgálati eredmény (2009) – Vízkutató Vízkémia Kft.

www.gyoparosfurdo.hu

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

Ezúton szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik segítséget

nyújtottak a dolgozat elkészítésében: a SZIE-VKK Gazdaság- és

Társadalomtudományi Intézetének, amely a témát gondozta; Glózik Klára

ügyvivő-szakértőnek, aki konzulensként nyújtott segítséget; a kari TDK-

konferencia Gazdaságtudományi Szekciójának és bíráló bizottságának, akik

javaslatára bemutathattam a dolgozatomat.

Végül külön köszönet illeti meg az Agrártörténeti füzetek kiadóit, akik

publikálási lehetőséget nyújtottak.

74

75

MELLÉKLETEK

Kérdőív

Téma: Nagyszénási fürdő fejlesztési lehetőségei

(kérem, válaszát bekarikázással jelölje)

1. Kihasználná-e Ön, ha lakóhelyén létesülne egy fürdő?

a. igen, gyakran járnék ide, hiszen helyben volna

b. nem, inkább járnék továbbra is a megszokott fürdőhelyre

c. nem, mert nem szoktam fürdőbe járni

2. Milyen gyakran jár Ön fürdőhelyekre nyári szezonban?

a. gyakran b. ritkábban, amikor a szabadidőm engedi

c. néha d. nem járok fürdőbe

3. Fedett gyógyvíz fürdőhelyet látogatná-e a téli szezonban is?

a. igen, gyakran b. igen, néha igénybe venném

c. nem, ritkán járok fürdőbe, inkább a nyári szezonban

4. Ön milyen kapcsolódó szolgáltatást részesítene előnyben?

a. sportolási lehetőség b. zenei rendezvény

c. vetélkedők d. egyéb: ……………………………..

5. Melyik típusú fürdőblokkot kedveli Ön?

a. úszómedence b. gyógyvíz medence c. sekély mélységű medence

6. Ön élne azzal a lehetőséggel, hogy a fürdőben lehetőség volna az

Üdülési csekkel történő fizetésre?

a. igen b. nem

7. Tudta Ön, hogy Nagyszénáson gyógyvízlelőhely található?

a. igen b. nem

76

8. Hogyan értékeli Nagyszénás gyógyvízének a hatását?

a. kiváló, saját tapasztalataimból megítélve

b. nagyon jó, külső információkból tudom

c. azonos szinten van más gyógyvizekkel

9. Ön szerint jó hatással volna a fürdő üzemelése Nagyszénás

fejlődésére?

a. igen, minden téren fejlődés kezdődne

b. igen, megfelelő kínálat, szolgáltatások, stb. esetében

c. nem, túl sok a fürdőhely a környéken

10. Neme?

a. nő b. férfi

11. Életkora?

a. 18 év alatt b. 18-40 év c. 40-60 év d. 60 év felett

12. Családi állapota?

a. egyedülálló b. házas c. elvált d. özvegy

13. Iskolai végzettsége?

a. 8 általános b. szakmunkás

c. gimnázium d. főiskola/egyetem

Válaszadását köszönöm!

Bálint László

SZIE-VKK hallgató

77

Kép mellékletek (1-2)

1. melléklet. Magyarország 30°C-nál melegebb vizet adó hévíztárolóinak

elterjedése

2. melléklet. SPA-piramis

78

Nagyszénás B-13 OKK kút termálvíz összetétele

Kationok Mennyiség

(mg/l) Anionok

Mennyiség

(mg/l)

Na+ 1600,00 NO3

- <1,00

K+ 30,00 NO2

- <0,02

Li+ 20,36 Cl

- 510,00

NH4+ 20,00 Br

- 4,00

Ca2+

3,40 I- 6,50

Mg2+

1,00 F- 2,60

Fe 0,14 SO42-

66,00

Mn <0,02 HCO3- 3200,00

CO32-

66,00

PO43-

0,33

S2-

0,00

Összesen 1654,90 Összesen 3855,43

79

A Gazdaság- és Társadalomtudományi Intézet ajánlása

80

A SOROZAT EDDIG MEGJELENT KÖTETEI

1. Cselőtei László: Zöldségtermesztés Rákospalotán az 1930-as években 1999

2. Mőcsényi Mihály: Fordítások, ferdítések 1999

3. Mőcsényi Mihály: Ember és táj 1999

4. Kralovánszky U. Pál: Esettanulmány a hazai fehérje-program

előkészítéséről (Amíg egy országos K+F program elindulhatott)

(1962-1970) 2000

5. Cselőtei László: A paradicsomtermelés fejlesztése és fejlődése (1948-

1990) 2000

6. Győrffy Sándor: Szövetkezeti állam 2000

7. Kralovánszky U. Pál – Ligetvári Ferenc: Vízgazdálkodás és

mezőgazdaság (a 150 éve született Kvassay Jenő írásai alapján) 2000

8. Köhler Mihály – Molnár Imre: A szarvasi gazdászélet hagyományai

(1927–1949) 2001

9. Vinczeffy Imre: Pásztoroktól tanultam 2001

10. Szabó János: Találkozás önmagammal 2005/2008

11. Molitorisz Pál: A szarvasi középfokú gazdasági tanintézet

létesítésének története 2005

12. Molitorisz Pál: A szőrhalmi legeltetési társulat története 2006/2011

13. Reszkető Péter: Főiskola Szarvason (1970–2005)

35 éves a főiskolai szintű agrár-szakképzés Szarvason 2006

14. Molitorisz Pál: Képviselő-portré a szarvasi választókerületből

(Borgulya Pál 1872–1960) 2007

15. Molitorisz Pál: Emlékezés Lászlóffy Istvánra (1910–1968) 2008

16. Molnár Imre: Szarvasi gazdászként indultam. Életút. 2008

17. Ornyik Sándor: Aratás nyáron és télen. Az ember és a ló. 2008

18. Molitorisz Pál: Történelmi séta a szarvasi kertekben 2009

19. Emlékeim a múltból. Komár János visszaemlékezése.

Lejegyezte: Pilishegyi József 2009

20. A hajóskuktaságtól a tanszékvezetésig. Élet-képek. Dr. Vincze Ferenc

visszaemlékezése. Szerk.: Molitorisz Pál 2010

21. Tóth László: Szakmai életem. Munkahelyeim, munkaköreim. 2010

22. Dr. Domán Imre és Szarvas. Szerk.: Molitorisz Pál és Szitó János 2010

23. Ötven év a mezőgazdaságban. Komár Pál visszaemlékezése.

Lejegyezte: Pilishegyi József 2010

24. Virradattól alkonyatig. Gulyás Mihály emlékezései.

Szerk.: Molitorisz Pál 2010 25. Szitó Balázs: Életem, munkásságom 2011

AZ IFJÚ SZERZŐK BEMUTATKOZÁSA

Kinyik Bálint vagyok. 1988. október. 4-én születtem

Szarvason. Az általános iskola után jelentkeztem a Vajda

Péter Gimnáziumba, ahol biológia szakon tanultam. Az

érettségi utáni évben megszereztem az angol és német

nyelvvizsgákat is. Felvételt nyertem a SZIE Víz és

Környezetgazdálkodási Kar – Környezetgazdálkodási

agrármérnök szakára, ahol természetvédelem és

településüzemeltetés szakirányú mérnöki diplomát szereztem.

Ezzel párhuzamosan a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi

Egyetem, Had és Biztonságtechnikai mérnök szakát is

végeztem. Egyetemi éveim alatt sokat sportoltam, de dolgoztam is keményen. 2005-

ben Szarvas város legjobb férfi sportolója elismerését vehettem át, melyet a

társastánc eredményim is segítettek, de érdekel a fotózás is, különösen a

természetfotózás. Bekapcsolódtam a Tudományos Diákköri munkába. Dr. Jakab

Gusztáv, konzulensem irányításával elkészítettem a „Makó környéki szikes tavak

vizsgálata térinformatikai és távérzékelési módszerekkel” c. dolgozatot, amely I.

helyezést ért el a 2010. nov. 18-án megrendezett TDK Konferencián. Ezzel

lehetőséget kaptam az Országos TDK Konferencián való részvételre. A TDK

dolgozatom egyben a szakdolgozatom és diplomamunkám is volt. Jelenleg is

tanulok. Tanulmányaimat a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar –

Vadgazdálkodási technológus felsőfokú szakképzésén folytatom. A közeljövőben

kifejezetten a természetvédelem, környezetvédelem és vadgazdálkodás területivel

szeretnék foglalkozni. Terveim között szerepelnek további tudományos vizsgálatok,

melyek remélhetőleg segítségemre lesznek karrierem építésében.

Bálint László vagyok, 1987. 04. 25-én születtem Orosházán.

Jelenleg Nagyszénáson lakom. Tanulmányaimat az érettségi

bizonyítvány (2006) és egy technikusi bizonyítvány (2007)

megszerzésével kezdtem. Ezt követően 2007-ben megkezdtem

felsőfokú tanulmányaimat a SZIE Víz- és

Környezetgazdálkodási Karán Szarvason, Gazdasági és

vidékfejlesztési agrármérnök szakos hallgatóként. Közben

megszereztem egy (ECDL) egységes európai számítógép-

használói bizonyítványt is. A helyi Tudományos Diákköri

Konferencián szekciómban első helyezést értem el az itt bemutatott dolgozatommal.

Német nyelvismerettel rendelkezem. 2010-ben végeztem az egyetemen. Jövőbeni

terveim között szerepel, hogy tovább folytassam a tanulmányaimat a

mesterképzésen. Bízom abban, hogy vidékfejlesztési ismereteimmel, segíteni tudok

majd Békés megyének, ezen belül legfőképpen Nagyszénásnak abban, hogy a

lehetőségeket kihasználva minél nagyobb fejlődésen menjen keresztül.

ISSN 1585-3616