AGRÁRTÖRTÉNETI FÜZETEK

55.

VÁLOGATOTT TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI MUNKÁK 2018-BAN

Szarvas, 2019

AGRÁRTÖRTÉNETI FÜZETEK

55.

VÁLOGATOTT TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI MUNKÁK 2018-BAN

Soós Olivér László

A KOLOSZTRUM ITATÁS IDŐPONTJÁNAK HATÁSA A

BORJAK VÉRSZÉRUM IMMUNGLOBULIN SZINTJÉRE

Nyilas Bettina

NYÚLTENYÉSZTŐ VÁLLALKOZÁS FEJLESZTÉSE

HAJDÚ-BIHAR MEGYÉBEN

Sorozatszerkesztők: Dr. Szitó János nyugalmazott vízépítő mérnök

Dr. Gombos Béla főiskolai docens

Témavezető: Dr. Ribács Attila főiskolai docens

Belső témavezető: Dr. Szalókiné Dr Zima Ildikó egyetemi adjunktus

Témavezető: Dr. habil. Bodnár Károly főiskolai tanár

Kiadó:

Szent István Egyetem Agrár- és Gazdaságtudományi Kar Szarvas

és a

Tessedik Öreggazdász Egyesület, Szarvas

Felelős kiadó:

Dr. Futó Zoltán mb. dékán és Gyulavári András elnök

A kiadás támogatói: Besenczy Zoltán, Szarvas, Petőfi u. 12/4.

GEOMARK Kft. Szarvas

Gyulavári András, Szarvas, Tessedik u. 50.

Hidasiné Sztancsik Anna, Szarvas – Sirató 102.

Horgavölgye Szövetkezet Békésszentandrás

Körmendi Sándor, Szarvas, Semmelweis u. 1.

KÖRÖS AGRÁR Kft. Békésszentandrás

Dr. Müller Tibor, Szarvas I. k. 57.

Szarvas Város Önkormányzata

SZARVASI GALLIFARM Kft. Békésszentandrás

Szarvasi Mozzarella Élelmiszeripari Előállító és Kereskedelmi Kft.

Nyomtatta a , Szarvason

Felelős vezető: Tatai László

A KIADÓK ÜZENETE

Az Agrártörténeti füzetek sorozatot dr. Ligetvári Ferenc (egyetemi tanár, az

MTA doktora), alapító szerkesztő indította útjára 1998-ban, és gondozta 2002-

ig. A sorozat arculata az évek során bizonyos változásokon ment át.

A sorozatot 2003 – 2007 között dr. Bukovinszky László (főiskolai tanár,

CSc) szerkesztette. A sorozat 1-14. kötete az alapító szerkesztő által megfogal-

mazottak szellemében jelent meg, s gazdagította az olvasók általános és szakmai

ismereteit.

2008-ban a Tessedik Sámuel Főiskola Mezőgazdasági Víz- és Környezet-

gazdálkodási Főiskolai Kar (TSF MVKF Kar) és a 2007-ben megalakult

Tessedik Öreggazdász Egyesület együttműködési megállapodást írt alá. Ebben

megfogalmazódott többek között az Agrártörténeti füzetek közös kiadásának

szándéka is.

Az Agrártörténeti füzetek a 15. számtól kezdődően a TSF MVKF Kar (ill.

jogutódja1) és a Tessedik Öreggazdász Egyesület közös kiadásában jelennek

meg. A munkák minőségének javítása, színvonalának emelése érdekében a

köteteket lektoráltatjuk.

A továbbiakban is fontosnak tartjuk a szarvasi agrároktatás intézményeihez

kötődő visszaemlékezéseket, ill. az ehhez kapcsolódó egyéb munkákat, hogy

múltunk e kevésbé ismert eseményeit szélesebb olvasói kör megismerhesse, és

megmentsük azokat a végleges feledéstől.

A szarvasi agrároktatásban résztvevő tanárok és az itt végzett öregdiákok

életútjának bemutatása mellett fokozott figyelmet fordítunk olyan témakörök

megjelentetésére, amelyek a Szarvasi Kistérség és a Körös-vidék arculatát ala-

kítják a földhasználat, a természeti környezethez alkalmazkodó (környezetkímé-

lő, ökológiai) gazdálkodás és a vízgazdálkodás területén.

Helyet adtunk a SZIE Agrár- és Gazdaságtudományi Kar Tessedik Campu-

sán rendezésre kerülő Tudományos Diákköri Konferencián legjobb minősítést

elért dolgozatok közlésére. Tervbe vettük aktuális szakmai témák megjelenteté-

sét is.

A sorozat kiadását, illetőleg rendszeres megjelenését külső támogatók anya-

gilag segítették már eddig is, és erre a segítségre ezután is számítunk.

Szeretnénk, ha együtt lehetnénk a hagyományok tisztelői, az értékek felis-

merői és megőrzői.

A témaajánlatokat, vagy a kész munkákat a sorozatszerkesztő/k/höz kérjük

eljuttatni.

Együttműködésüket köszönjük.

Szarvas, 2018. február

1 A Kormány 1006/2018. (II. 1.) Korm. határozata alapján 2018. február 1. napjától SZIE Agrár- és Gazdaságtudományi Kar Szarvas néven működik.

ELŐSZÓ A FÜZETHEZ

A Szent István egyetem Agrár- és Gazdaságtudományi Kar Tessedik

campus Tehetséggondozási tanácsa 2018. november 14. (szerda) 13.00

órára ősszehívta a 2018/19. Tanév Tudományos diákköri Konferenciáját.

Az idén először volt Középiskolai Szekció is, amelybe 6 tanuló 5 pá-

lyamunkával nevezett. A munkák két szekcióban kerültek előadásra

max. 20 perc időkeretben, melyet kérdésekre válasz követett.

A KÖZÉPISKOLAI SZEKCIÓBAN Dr. Jakab Gusztáv, egyetemi do-

cens, intézetigazgató, SZIE AGK elnökölt.

Előadók:

1. Bozóki Boldizsár, 11. osztály. Szolnoki Műszaki Szakképzési Cent-

rum, Pálfy-Vízügyi Szakgimnáziuma, Szolnok: A Tápió vízminősé-

ge. Felkészítő tanár: Surman Pál

2. Kalmár Ferenc, 12. osztály, Szolnoki Műszaki Szakképzési Centrum,

Pálfy-Vízügyi Szakgimnáziuma, Szolnok: A korszerű szennyvíztisztí-

tás. Felkészítő tanár: Erdeiné Csontos Margit

3. Kiss Imre – Papp Norbert, 12. osztály. Bethlen Gábor Mezőgazdasági

és Élelmiszeripari

Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Gyomaendrőd: Tökre

oltott és szabad gyökerű görögdinnye tulajdonságai, termesztéstech-

nológiája, terméseredményei és adottságainak kihasználási módjai

Kunágotán. Felkészítő tanár: Molnár Andrea

4. Morvai Éva, 12. osztály. Szolnoki Műszaki Szakképzési Centrum,

Pálfy-Vízügyi Szakgimnáziuma, Szolnok: Szolnok a Tisza fővárosa.

Felkészítő tanár: Csatáriné Tasi Anett

5. Szerető Dorottya, 12. osztály. Bethlen Gábor Mezőgazdasági és Élel-

miszeripari Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Gyoma-

endrőd. A vidéki turizmus lehetőségei Gyomaendrődön. Felkészítő

tanár: Tölcsér Zoltán

A Szekció Bíráló Bizottsága Bozóki Boldizsár 11. osztályos tanuló

szereplését ítélte a legjobbnak, de minden pályamunka és előadás szín-

vonala dicséretes volt!

AZ AGRÁRTUDOMÁNYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI (főiskolai)

SZEKCIÓBAN Dr. Futó Zoltán, egyetemi docens, dékán, SZIE AGK

elnökölt. Hat pályamunka került bemutatásra. A Bíráló Bizottság dönté-

se alapján, következő pályázók értek el helyezést:

• I. helyezett: Soós Olivér; A kolosztrum itatás időpontjának hatása a

borjak vérszérum immunglobulin szintjére. Konzulensek: Szalókiné

Dr. Zima Ildikó, egyetemi adjunktus és Dr. Ribács Attila, főiskolai

docens.

• II. helyezett: Nyilas Bettina; Nyúltenyésztő vállalkozás fejlesztése

Hajdú-Bihar megyében. Konzulens: Dr. Bodnár Károly, főiskolai ta-

nár.

• III. helyezett: Bugyi Diána; Az Országos Jégkármérséklő Rendszer

működésének vizsgálata. Konzulens: Dr. Rákóczi Attila, egyetemi

adjunktus.

Az I. és II. helyezett dolgozatok a helyezésük révén jogot kaptak arra,

hogy dolgozatukat az Agrártörténeti füzetek sorozatban közzétegyék.

A XXXIV. Országos Tudományos Diákköri Konferenciára, a helye-

zést elért hallgatóink jutottak tovább.

A bemutatott 6 pályamunka mindegyike elfogadásra került szakdolgo-

zatként, 5 dolgozat jeles, míg 1 dolgozat jó eredménnyel.

Rendezvény az NTP-HHTDK-18-0035 pályázat keretében valósult meg,

további támogatóink a SZIE AGK Diákjóléti Bizottsága, a Szarvasi

Arborétum, valamint a Tessedik Öreggazdász Egyesület voltak. Felaján-

lásaikat ezúton is köszönjük!

Gratulálunk a tisztességes munkához a szereplőknek és a felkészítőknek

és további sikereket kíván a szerkesztőség.

A Kar hivatalos eredményhirdetése alapján szerkesztette: Dr. Szitó

János

TARTALOM

A KOLOSZTRUM ITATÁS IDŐPONTJÁNAK HATÁSA A

BORJAK VÉRSZÉRUM IMMUNGLOBULIN SZINTJÉRE

Soós Olivér László

Belső témavezető: Dr. Ribács Attila főiskolai docens

Belső témavezető: Dr. Szalókiné Dr Zima Ildikó egyetemi adjunktus

1. BEVEZETÉS ........................................................................... 11

2. IRODALMI ÁTTEKINTÉS .................................................... 15

2.1. A szarvasmarha hasznosítási irányai, a Holstein-fríz fajta

jellemzése ................................................................................ 15

2.2. A borjak takarmányozása ................................................. 17

2.3. A tejtermelés élettana ....................................................... 21

2.3.1. A tejtermelés biokémiai háttere ................................. 21

2.3.2. A kolosztrum és az átmeneti tej összetétele .............. 22

2.4. Az eredményesség alapja.................................................. 25

2.5. A kolosztrum és a borjak vérplazmájának összetétele közti

összefüggések .......................................................................... 29

2.6. A kolosztrum menedzsment eszközei ............................... 31

3. ANYAG ÉS MÓDSZER ......................................................... 33

3.1. A telep bemutatása ........................................................... 33

3.2. Vizsgálatok ....................................................................... 35

3.2.1. A kolosztrum változásának vizsgálatai ...................... 36

3.2.2. Vérszérum ellenanyag szintjének elemzése ............... 38

3.2.3. Az itatási idő hatása a betegnapok számára ............... 41

4. EREDMÉNYEK ...................................................................... 41

5. KÖVETKEZTETÉSEK .......................................................... 48

6. JAVASLATOK ....................................................................... 49

7. ÖSSZEFOGLALÁS ................................................................ 50

IRODALOM JEGYZÉK ............................................................. 53

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS ..................................................... 55

MELLÉKLETEK ........................................................................ 56

A VÍZ- ÉS KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI INTÉZET

AJÁNLÁSA ................................................................................ 61

NYÚLTENYÉSZTŐ VÁLLALKOZÁS FEJLESZTÉSE

HAJDÚ-BIHAR MEGYÉBEN

Nyilas Bettina

Témavezető: Dr. Bodnár Károly, főiskolai tanár

1. BEVEZETÉS ........................................................................... 63

2. IRODALMI ÁTTEKINTÉS .................................................... 65

2.1. A nyúl gazdasági jelentősége a világban .......................... 65

2.2. A hazai nyúltenyésztés múltja és jelene ........................... 68

2.3. A kistermelők szerepe és lehetőségei ............................... 74

2.4. Miért nem esznek a magyarok nyúlhúst ........................... 77

3. ANYAG ÉS MÓDSZER ......................................................... 79

4. EREDMÉNYEK ...................................................................... 80

4.1. A jelenlegi telep bemutatása ............................................. 80

4.2. A fejlesztési elképzelések ................................................. 86

5. KÖVETKEZTETÉSEK .......................................................... 92

6. ÖSSZEFOGLALÁS ................................................................ 93

7. IRODALOMJEGYZÉK .......................................................... 95

KÖSZÖNETNYÍLVÁNÍTÁS ..................................................... 96

MELLÉKLETEK ........................................................................ 97

AZ AGRÁR- ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI INTÉZET AJÁNLÁSA

..................................................................................................... 99

11

1. BEVEZETÉS

Igazuk volt őseinknek és az őket tanító tanároknak, hogy a

szarvasmarha tenyésztés és nagyüzemi tejtermelés a mező-

gazdaság nehéz ipara, annak komplexitása miatt. Ez ma sem

kevésbé érvényes tény. Mára ugyanis a tejtermelés gazdasá-

gosságának egyik alappillérét, azaz a tej árát két fontos té-

nyező alakítja, az új-zélandi termelés (kínálat) és a kínai

középosztály megerősödése és szélesedése következtében

növekvő kereslet. (Mellékesen jegyzem meg, hogy munka-

adóm idén március és november között több mint 1,3 millió

kg tejet exportált közvetett módon Kínába). Vannak hát-

szélben dolgozó piacok is (pl. Amerika, ahol engedélyezett a

GMO2, a növekedési hormon, a takarmányban a magas fe-

hérjéjű vérliszt, stb., akik szintén a versenytársunk). Ezen a

tényen nem tudunk változtatni, mint ahogy azokon sem,

hogy fokozott koncentráció és ennek következtében kímélet-

len önköltségcsökkentés zajlik a világban. Azon sem tudunk

változtatni, hogy több száz mm csapadék hiányzik idén ősz-

szel (vetések után) a talajból, illetve november. 3.-án 94

éves melegrekord dőlt meg Budapesten, valamint szárazság

miatt délről különféle veszélyek jönnek az irányunkba

(aflatoxinnal szennyezett kukorica, kéknyelv betegséget

terjesztő legyek és szúnyogok, sőt a malária szúnyog is

megjelent Szicíliában). Darwin szerint nem a legerősebb,

leggyorsabb, vagy legnagyobb lények élték túl a nagy éghaj-

latváltozásokat, hanem azok, akik leggyorsabban alkalmaz-

kodtak a megváltozott körülményekhez, „új kihívásokhoz”.

Az elmúlt évtizedekben több száz szarvasmarhatelep csődölt

be, szűnt meg Magyarországon, mert nem alkalmazkodtak

elég gyorsan a globalizáció és a megváltozott „verseny”

2 GMO - A genetikailag módosított szervezetek (Genetically Modified Organisms angol

kifejezésből

12

körülmények által diktált feltételekhez. A siker vagy kudarc

közötti vékony mezsgyén a legfontosabb tényező az ember.

Hogyan alkalmazkodik, illetve mi az, amit tud befolyásolni

a siker érdekében. Az utóbbiból is van vagy ezer dolog (pl.

genetikai előrehaladás, szaporodásbiológia, takarmányozás,

állategészségügy, fejési technológia, szakmai kontrolling,

növénytermesztés, vetésforgók, fejlesztési stratégiák, érté-

kesítési munka, gépesítés foka, technológiai opciók, HR,

növendék / utánpótlás nevelés, stb.). A sikerhez nem elég

egy tényezőt jól menedzselni, legalább ezret kell egy kicsit

jobban csinálni és szükséges még hozzá a csillagok állása,

megfelelő időjárás is. Jelen dolgozatomban – annak terje-

delmi korlátaira tekintettel – egy témát – a kolosztrum me-

nedzsmentet (föcstej kezelés) – emelném ki, tekintettel arra

is, hogy munkaadóm ennek, programnak a bevezetésével

bízott meg a Körös-Maros Biofarm Kft. gyulavári szarvas-

marha telepén. Az amerikai munkaerő hatékonyságról, a

genetikai előrehaladás felgyorsításáról (embriómosással), a

takarmányozási szemléletről (mannát kapnak az állatok), a

rengeteg emésztési labor vizsgálatokról (a takarmány opti-

malizálás finomhangolása miatt), illetve a kolosztrum me-

nedzsmenttel kapcsolatos tapasztalatokról is beszámoltak ott

járó kollégáim. Például hogy az egyik wisconsini telepen

minden kolosztrum beltartalmát megvizsgálták, a lefagyasz-

tott műanyagzacskóra ráírták az értékeket és pontozták őket,

ezek után egy üveges fagyasztószekrénybe tették. A meg-

született borjak genetikai értékeit is pontozták, majd a leg-

magasabb genetikai értékkel rendelkező üsző borjak kapták

a legerősebb kolosztrumot, a közepesek a közepest, a bikák

természetesen a gyengébb feléből kaptak. Mindennek óriási

jelentősége lehet, egy pici munkaidő ráfordításért cserében

(4., 5. számú melléklet).

13

Hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy a jövedelmező tej-

termelés alapja a sikeres borjúnevelés, a ma üszőborjai a

jövő tehenei. Általában a tej önköltségének 2. legnagyobb

tétele a tehén amortizációjának a költsége, a gondot fokozza,

hogy ennek a munkának az eredménye leginkább 2 év után

mutatkozik meg, így a hibák kiküszöbölése fokozott figyel-

met követel! A borjúnevelés egyik legkritikusabb pontja az

úgynevezett. passzív immunitás időszaka. A passzív immu-

nitás azt jelenti, hogy időleges védelmet ad a tehén a borjú-

nak, míg a saját (aktív) immunválasz-képessége létre nem

jön.

Az újszülött borjú nagyon érzékeny a különböző kóroko-

zókkal szemben, immunrendszere még kezdeti fázisban van.

Ennek oka, hogy a magzati időszakban, a méhlepény (pla-

centa) felépítése miatt az anyai immunanyagok nem jutnak

át a borjú vérkeringésébe, így az első kolosztrum, azaz föcs-

tej itatásig nem szerez védettséget. A nagyméretű immun-

globulinok nem tudnak átjutni az anyából a borjú szerveze-

tébe, csak a kisebb molekulák számára átjárható a placenta.

A borjú nem szerez immunitást a méhen belüli élete során.

Nagy jelentősége van a minél előbbi kolosztrum-itatásnak, a

felvett kolosztrum mennyiségének és minőségének.

A kolosztrumban lévő ellenanyag mennyisége az ellést

követő órában a legmagasabb, majd gyorsan csökken. Az

ellés után 24 órával harmadára, 48 órával tizedére, 72 órával

huszadára csökken (1. ábra).

Az újszülött emlősök bélcsatornájából a nagy molekulájú

immunglobulinok, fajonként változó mértékben, csak korlá-

tozott ideig képesek felszívódni, egy meghatározott idő-

pontban a bélhámsejtek bezáródnak, ezt követően az im-

munfehérjék tulajdonképpen táplálékfehérjeként hasznosul-

nak az egyed szervezetében. Ezért a borjú valós ellenanyag-

okkal való ellátása szempontjából alapvetően fontos, hogy

14

az első 6 órában legalább kétszer, illetve az első 24. órában

pedig összesen testtömegének egytizedét itassunk meg vele

magas immunglobulin tartalmú föcstejet (Holló, 2016). A

borjúnevelés célja a szaporulat veszteségmentes, gazdaságos

felnevelése.

1. ábra: A borjú immunrendszerének változása a születést követően

A tenyésztési céloknak megfelelő, egészséges, jól fejlett

utód különösen fontos a kis szaporaságú, egyet ellő szar-

vasmarha faj esetében. (Márkó, 2001). A szaporulat ugyanis

mind a tejtermelés, mind a hústermelés alapja. A tehénállo-

mány utánpótlását szolgáló tenyészüszők és a hízóalapanyag

minősége nagymértékben a borjak szakszerű felnevelésétől

függ. A borjúnevelés időtartama 6-8 hónapos életkorig tart.

A különböző tejelő- vagy húshasznosítású tehéntartás ugya-

nis eltérő borjúnevelési módszert feltételez (Holló és Szabó,

2016).

15

2. IRODALMI ÁTTEKINTÉS

2.1. A szarvasmarha hasznosítási irányai, a

Holstein-fríz fajta jellemzése

Ennek a fajtának az eredete Hollandiába tekint vissza egé-

szen az 1800-as évekig. A 16-17. században a tehenek tej-

termelése a korabeli dán és német feljegyzések szerint még

600-700 kg volt. A 19. század második felében ismerték fel

a tej táplálkozásban betöltött szerepét és fejlesztették a tej-

termelést a legkorszerűbb tenyésztési módszerekkel (Márkó,

2001). A mai változat őseit 1852-ben kezdték az Észak-

Amerikába exportálni. A tejtermelő gazdák mindkét konti-

nensen 1880-tól tenyésztői szövetségekbe tömörültek, így

védték saját tenyésztői érdekeiket. Az elmúlt több mint 150

éves nemesítés eredményeként napjainkban a holstein-fríz a

legelterjedtebb tejhasznú világfajta. A modern nagyüzemi

tejtermelés szinte kizárólagos alapfajtája. Ideális számára a

kötetlen, csoportos tartásmód. Legnagyobb állományai Eu-

rópában és Észak-Amerikában találhatók. A fajta fejlesztése

során a kutatók és a gyakorló gazdák mindvégig szorosan

együttműködve a legmodernebb genetikai, biotechnológiai

és számítástechnikai eszközöket alkalmazták. A holstein-fríz

fajta szelekciója, a fajta igényeit kiszolgáló tartás és takar-

mányozás rendkívül magas szintű nemzetközi iparággá fej-

lődött.

Színe dominálóan fekete-fehér tarka. A vörös-fehér tarka

színváltozat recesszív módon öröklődik. A kifejlett tehén

marmagassága 140 cm körüli, testtömege 650-750 kg. A

nagyüzemi árutermelő változat inkább közepes testtömegű.

A fajta testkapacitása, erős mellkasa, széles és mély törzse a

nagy takarmányfelvételt és a magas termelést szolgálják.

16

Energia és fehérjeigénye különösen a laktáció kezdeti sza-

kaszában jelentős.

Lábszerkezete erős, de lábvégei rendszeres ápolást igé-

nyelnek. A tőgy és a tőgybimbók alakulása az elmúlt évti-

zedekben a nemesítés egyik legfontosabb területe volt, így

napjainkra a fajta jellemzője az arányos, kiegyensúlyozott,

könnyen fejhető tőgy, amely robotfejésre is alkalmas. Te-

nyésztésbe vétele átlagosan 350 kg élőtömeg mellett, 14-24

hónapos életkorban történik. Életkor az első elléskor 24-26

hónap. Az újszülött borjak testtömege 40-45 kg. Az ellés

lefolyása vérvonalakra is jellemző, de elsősorban tartás és

takarmányozás függvénye (http 1).

Nem ritka 40 kg napi tejtermelésű elsőborjas tehén. A

termelésellenőrzött kifejlett tehenek standard laktációs ter-

melése megközelíti a 10000 kg tejet, 3,5-4,0% tejzsír és 3,2-

3,5% tejfehérje tartalom mellett. Állomány szintű a 11 000 –

12 000 kg átlagtermelés nagyon sok országban megtalálha-

tó. A tenyésztési programok ma elsősorban a hasznos élet-

tartam és az életteljesítmény növelésére helyezik a hang-

súlyt (http 2).

Hazánkban az ’50-es években a szarvasmarha létszám

meghaladta a 2 milliót, a tehénállomány 1 millió felett volt.

Az állomány az 1980-as években kezdett el nagyobb mér-

tékben csökkenni, miközben az 1972-es kormányprogram

hatására típusában, hasznosítási irányában átalakult. Az ága-

zati szakosodás során megjelentek az egyhasznú tejelő- és

húsfajták, ugyanakkor a korábban domináló magyar tarka

fajta részaránya folyamatosan csökkent. Ma a tehénállo-

mány 64%-a a tejelő típusba tartozik, a kettős hasznosítású

magyartarka részaránya 13%, a húshasznosításúé pedig

25%. Ma ez a mintegy 879 000 szarvasmarhát és 397 200

tehenet jelent (http KSH, 2018).

17

2.2. A borjak takarmányozása

A megszületett borjú takarmányozási és élettani szempont-

jából lényegében monogasztrikus állatnak tekinthető, hiszen

előgyomrai az oltógyomorhoz viszonyítva kevésbé fejlettek.

Az előgyomrok fejlődését nagymértékben határozza meg a

borjak takarmányozása, ugyanis az abrakot és szénát is fo-

gyasztó borjak előgyomrai gyorsabban fejlődnek, mint a

csak tejet vagy tejpótló tápszert fogyasztó borjaké. A 12

hetes, tejpótló tápszert, abrakot és szénát fogyasztó borjak

előgyomrai kétszer nagyobbak, mint csak tejet, vagy tejpót-

ló tápszert fogyasztó társaiké. A szilárd takarmányok közül

a széna az előgyomrok izomzatának és térfogatának növe-

kedését serkenti, míg a bendőpapillák fejlődése szempontjá-

ból az abraktakarmányok fontosak. A bendőpapillák fejlő-

dését az illózsírsavak stimulálják a következő sorrendben:

vajsav, propionsav, ecetsav. Az újszülött borjú előgyomrai

és bélcsatornája sterilnek tekinthetők, de a tejjel és főként az

abrakkal és a szénával hozzájutnak azokhoz a baktériumok-

hoz és egészséges bendő flórákhoz, amelyek a bendőben a

későbbiekben meghatározó jelentőségűek az előgyomrok

működésében és a gazdaállat táplálóanyag ellátásában. De

az egyhetes borjú még fejletlen előgyomraiban már találha-

tók cellulózbontó baktériumok, a kifejlett szarvasmarhára

jellemző bendőflóra és fauna az előgyomrok anatómiai és

funkcionális fejlődésével párhuzamosan csak 3-4 hónapos

korra alakul ki. Ebben az életkorban, amikortól a bendőben

termelődő illózsírsav, valamint mikrobafehérje mennyiség

meghatározó a borjak energia- és fehérje ellátásában. A bor-

jak emésztőenzim termelése az előgyomrok működéséhez

hasonlóan csak fokozatosan alakul ki. A borjak életük első

4-5 hetében a fehérjék közül csak a tejfehérjét tudják lebon-

tani, minthogy enzimrendszerük elsősorban ennek a fehérje-

18

forrásnak az emésztéséhez adaptálódott. A fehérjeemésztés

ebben a korban az oltógyomorban folyik, ahol a

prorenninből képződő rennin hatására a tej először rövid idő

alatt megalvad, majd az alvadékban ugyancsak a rennin ha-

tására zajlik le a tejfehérje hidrolízise. Ennek hatásfoka az

oltógyomorban uralkodó kémhatástól függ. A rennin opti-

mális működéséhez szükséges enyhén savanyú kémhatást a

laktózból mikrobaműködésből termelődő tejsav biztosítja. A

borjú életének első heteiben pepszin és sósav csak minimá-

lisan termelődik, amely magyarázza, hogy a borjú legfeljebb

csak 5 hetes kort követően tudja a növényi eredetű fehérjé-

ket lebontani.

A 4-5 hétnél fiatalabb borjak, csak a tejcukrot (laktózt)

tudják emészteni. Egyéb di- és poliszacharidok (szacharóz,

maltóz, keményítő, cellulóz) az őket lebontani képes enzi-

mek (szacharáz, maltáz, amiláz, celluláz) hiányában lebon-

tatlanul jutnak a vastagbélbe, ahol mikrobaműködés ered-

ményeként elerjednek. Az ennek folyamán képződő termé-

kek (tejsav, illózsírsavak) nagyobb mennyiség esetén súlyos

emésztési zavart (hasmenést) alakíthatnak ki, amely akár

elhulláshoz is vezethet. A fiatal borjak zsíremésztése jónak

értékelhető, ami annak az eredménye, hogy két zsírbontó

enzimmel is rendelkeznek. Az egyik a nyálban található

lipáz, amely már az oltógyomorban megkezdi a tejzsír le-

bontását. Ehhez társul a hasnyálmirigy által termelt lipáz,

amely már a születést követő első két hétben kielégítő

mennyiségben van jelen (Bedő, 1968). A borjak itatással

történő nevelése a tejelő tenyészetekben, állományokban

elterjedt borjúnevelési módszer, ennek előnyei a szopással

szemben a következőek lehetnek: több tej és vaj jut emberi

fogyasztásra, valamint állatjóléti szempontból a borjú a szo-

pással nem károsítja a tehén tőgyét. A tejpótló tápszer ösz-

szetételének alakításával, valamint az itatott tej mennyisé-

19

gének változtatásával szabályozni lehet a borjak növekedé-

sét és fejlődését és a borjak felnevelése is olcsóbbá válik.

A borjak első tápláléka a kolosztrum (föcstej), amelynek

összetétele jelentősen eltér a normál tejétől. A legfontosabb

különbség, hogy a föcstej a borjak ellenálló-képességének

kialakítása szempontjából nélkülözhetetlen immunglobuli-

nokat tartalmaz. Ezek a fehérjék azonban csak akkor hatáso-

sak, ha lebontás nélkül jutnak át a bélfalon, amire csak a

borjú életének pár órás időszakában (maximum a születést

követő 24-36 órában) képes. Ebben az időszakban a bél-

bolyhok útján bekebelezik a bontatlan immunglobulinokat.

Az immunfehérjék lebontatlanok maradnak az oltógyomor-

ban és a vékonybélben, mert, hogy a rennin az immunglobu-

linokat nem hidrolizálja, pepszin pedig ebben az időszakban

még nem termelődik, a kevés tripszin hatását pedig a

kolosztrumban található tripszininhibitor nem engedi érvé-

nyesülni. Minthogy a borjú szervezete élete első 8-12 napjá-

ig egyáltalán nem, 6-8 hetes korig pedig kevés ellenanyagot

termel, fontos, hogy a borjak mielőbb föcstejhez jussanak.

(Schmidt, 2010).

Az előzőekben leírtakból következően arra kell töreked-

ni, hogy a borjak mihamarabb, minél jobb minőségű föcste-

jet fogyasszanak, ezért amikor a borjú felállt, itassunk meg

vele 1-2 liter föcstejet és ezt később ismételjük meg. Nem

egységes a vélemény abban a tekintetben, hogy a borjak

szoptatás útján, vagy itatással jussanak hozzá a föcstejhez.

Mindkét módszer mellett hozhatók fel érvek. Napjainkban

általában a föcstej felügyelet melletti itatása ajánlott. Az

első 6 órán belül 2,5 l, az első 12 órában 4 l föcstej elfo-

gyasztására van szükség a megfelelő védettség eléréséhez.

Amennyiben a borjú sem szopni, sem inni nem hajlandó,

kényszeritatásra van szükség. Mivel a borjak oltógyomrának

befogadóképessége ekkor még kicsi, az első két napon 4-5-

20

ször itassuk, vagy szoptassuk őket a gyomor növekedése

érdekében. Az első két napon 8-10 l, az első héten mintegy

35 l tejet igyekezzünk a borjakkal megitatni. Fontos, hogy a

tejet tőgy melegen (37-38 °C) itassuk. Amennyiben a tehén

több tejet termel a borjú igényénél, a felesleges mennyiséget

az idősebb borjak tejpótló tápszeréhez keverjük hozzá. A

tejet legkorábban az ellést követő 8. napon szabad a fo-

gyasztói tejhez önteni. Az ellést követő 5-6 napon térjünk át

a napi háromszori itatásra és a megfelelő átmenet céljából

kezdjük el a föcstejnek fölözött tejjel, vagy tejpótló tápszer-

rel történő keverését. Teljes tejet önmagában itatva gazdasá-

gossági okok miatt már régóta nem használunk a borjúneve-

lés során. A teljes tej helyettesítésére a következő lehetősé-

gek állnak rendelkezésre a teljes tej és fölözött tej keveréké-

nek itatása, zsírkiegészítővel dúsított fölözött tej itatása és a

legnépszerűbb és legegyszerűbb a tejpótló borjútápszer ita-

tása.

21

2.3. A tejtermelés élettana

2.3.1. A tejtermelés biokémiai háttere

A tej 84-88%-a víz és 12-16%-a szárazanyag. Utóbbi frak-

ció zsírokból, fehérjékből, cukrokból, ásványi anyagokból

és vitaminokból áll. (Csapó, 2002) Egy liter tej termeléséhez

szükséges táplálóanyagokat 3000-4000 liter vér képes a

tőgyhöz szállítani (Vahid és Kóbori, 2003). A tejtermelés

időszakát laktációnak nevezik. A tej elválasztása bonyolult

ideg- és hormonhatások, valamint a mirigyhámsejtek műkö-

désének hozadéka, mivel a tej nem pusztán egyszerű szüre-

déke a vérnek. A mirigyhámsejtek a rajtuk keresztüláramló

vérből tejalkotókat, mint pl. vizet, globulint, ásványi sókat,

stb., választanak ki, valamint egyéb tejalkotókat, mint pl. a

kazeint, laktózt is ebben a fázisban képeznek (Vahid és

Kóbori, 2003). A tejtermelésben résztvevő hormonok közül

a prolaktin indítja és tartja fenn a tejelválasztást. Ezt a hor-

mont az agyalapi mirigy elülső lebenye termeli. Ezen kívül

a pajzsmirigy és a mellékvese sókortikoid hormonjai emelik

a tej zsírtartalmát és szabályozzák a tej ásványianyag-

tartalmát (Kovács és Húsvéth, 2011). A vemhes állatok tej-

elválasztásának szüneteltetését a sárgatest és a placenta

hormonja, a progeszteron váltja ki. A tej kifejése vagy a

borjú általi kiszopása, azaz a tejleadás abban az esetben le-

hetséges, ha a mirigyhólyagokban és a tejcsatornákban fel-

gyülemlett tej a tejmedencébe áramlik. Ez a folyamat az

oxitocin hatására indul be, amit az agyalapi mirigy hátulsó

lebenyében találhatunk, és termelődését a különböző kelle-

mes külsőingerek indukálják, mint a borjú hangja, szaga, a

tőgy simogatása. Ekkor az oxitocin a vérbe áramlik, ez idő

alatt (kb. 6-8 perc) lehet a tehéntől a tejet lefejni. Stresszes

környezeti hatások könnyen kiválthatják az egyednél a fo-

22

kozott adrenalin termelődést, ami az oxitocin hatásának kö-

zömbösítését vonhatja maga után. Ezért fontos a tehén szá-

mára a fejés közben (és a teljes élete során) kiegyensúlyo-

zott, nyugodt körülmények megteremtésére törekedni

(Stefler et al., 1996).

2.3.2. A kolosztrum és az átmeneti tej összetétele

A szarvasmarha azon emlős állatfajok közé tartozik, me-

lyeknél az immunanyagok átadása a magzati életkorban

diaplacentálisan nem történik meg, ezért a borjú immun-

rendszerének kialakulása csak a föcstej, illetve a benne lévő

nagy molekulájú immunglobulinok felvételekor kezdődhet

meg (Ehrlich, 1892). Másrészt pedig, mivel a borjú élete

első néhány hetében csak az anyatehén által termelt föcstej-

jel, illetve tejjel táplálkozik, nagy jelentősége van nemcsak

az immunrendszer kialakulása, hanem a szénhidrátok,

lipidek, fehérjék, ásványi anyagok és vitaminok biztosítása

végett is (Blum és Hammon, 2000). A kolosztrum tartalmaz

a borjú fejlődése szempontjából fontos hormonokat, növe-

kedési faktorokat, citokinineket, enzimeket, polyaminokat

és nukleotidokat (Blum és Hammon, 2000).

A kolosztrum összetétele

A föcstej összetételét egyes takarmányozási tényezők mel-

lett befolyásolja a fajta, az egészségi állapot, valamint a

szárazonállás hossza. Közismert, hogy a frissen ellett tehén

föcsteje és normális teje között jelentős különbség van, és a

föcstej viszonylag gyorsan, 2–3 nap alatt eléri a normális

tejre jellemző összetételt. A korai kolosztrumitatás döntő

fontosságú a méhen belüli és a születés utáni táplálkozás

közötti átmenethez; az étvágy szerint adagolt kolosztrummal

az első életnapok növekedési kapacitása teljesen kihasznál-

ható.

23

A kolosztrum bizonyítottan tápláló, immunerősítő hatása

van, elősegíti az egészséges bélflóra kialakulását.

Összetételét vizsgálva kutatók egy sor értékes anyagot,

mint például vitaminokat, ásványi anyagokat, enzimeket,

fehérjéket és aminosavakat, valamint egy, a kolosztrum im-

munerősítő különlegességét nagymértékben meghatározó

antitesteket fedeztek fel (Csapó és Csapóné, 1984).

Az antitestek

A kolosztrum magas koncentrációban tartalmaz immunglo-

bulinokat, melyek a szervezet védekező fehérjéi, a vírusok-

kal, baktériumokkal és gombás fertőzésekkel szemben meg-

felelően alkalmazkodó immunválaszt segítik elő.

1. táblázat: Antitestek 100 g kolosztrumban

100 g kolosztrum

Immunglobulin A (IgA) 30-60 g

Immunglobulin B (IgB) 5-7 g

Immunglobulin M (IgM) 7-9 g

Fehérjék és aminosavak

A kolosztrum fehérjéi fontos transzportfehérjék, mint példá-

ul a transzferrin. A glikoproteinek biztosítják többek között

az immunoglobulinok hasznosulását, vagy a vas megkötésé-

ben is szerepet játszó laktoferrin. A fehérjék mellett nagy

mennyiségben értékes aminosavakat is találni a kolosztrum

összetevői között, mint például a prolin, mely ugyan nem

esszenciális aminosav, de a kötőszövetek felépítéséhez fon-

tos, vagy az L-karnitin, mely az izomsejtek anyagcseréjét

segíti elő.

Enzimek

Az antibakteriális hatású enzimek (pl.: lizozim, xantin-

oxidáz) mellett a kolosztrum tartalmazza azt a telomeráz

enzimet, melyet kutatók az „örök fiatalság forrásának” ne-

24

veztek el, miután megfigyelték, hogy védi a sejteket, hozzá-

járul ahhoz, hogy a sejtek élettartama meghosszabbodhas-

son.

Az optimális sejtműködést segítő Q10-koenzim is emlí-

tést érdemel.

A citokininek az immunrendszer sejtek kommunikációját

segítő hírvivő anyagok. A kolosztrum tartalmaz növekedési

faktorokat is, melyek képesek gátolni vagy serkenteni a

sejtosztódást és sejtnövekedést, gyorsítják a szövetek rege-

nerációját, de a csontok, izmok, idegszövetek, a bőr, vala-

mint a kötőszövet helyreállításában is szerepük lehet.

Vitamin, ásványi anyagok és nyomelemek

A kolosztrum tartalmaz A-vitamint, az anyagcserét és az

agyműködést segítő B1- , B2- , B6- és B12-vitaminokat, D-

vitamint, valamint jelentősebb mennyiségben kalciumot,

cinket, szelént és magnéziumot (Guba et al., 1985).

A szaporulat veszteségmentes, ugyanakkor gazdaságos

felnevelése kulcsfontosságú az ágazat jövedelmezősége

szempontjából. Gazdaságossági szempontból akkor tekint-

hetjük a felnevelést sikeresnek, ha az állatok a lehető legki-

sebb ráfordítással érik el a tenyésztési célban meghatározott

idő alatt a célul kitűzött súlyt. „Általánosságban az mondha-

tó, hogy a tejtermelő fajták üszői 350-420 kg élősúly eléré-

sekor 14-18 hónapos életkorban tenyészérettek (Holló és

Szabó, 2016).

25

2.4. Az eredményesség alapja

A borjú antitestek nélkül születik meg. A borjú szervezete

8-12 napos korig ugyanis egyáltalán nem, 6-8 hetes korig

pedig csak kis mennyiségben termel ellenanyagokat. A

szervezetét érő fertőzések elleni védekezésben kizárólag az

anyja tejében a föcstejben lévő immunanyagokra számíthat.

A kolosztrum itatás sikerét 4 alapvető tényező befolyásolja:

Minőség: milyen magas az IgG koncentráció a

kolosztrumban

Mennyiség: mennyi kolosztrumot kap

Időzítés: milyen gyorsan jut hozzá a borjú a

kolosztrumhoz

Tisztaság: a kolosztrum pathogéntartalma

A kolosztrum minősége

A föcstejes időszak a születéstől 8-10 napos korig tart. Eb-

ben az időszakban a borjú kizárólagos tápláléka a föcstej

(kolosztrum), amely a normál tejtől eltérő összetételű, sár-

gás, kissé vörhenyes színű, nagy magnézium tartalma miatt

hashajtóhatású. A föcstej és a „normális” tej összetétele je-

lentősen különbözik, ami viszonylag gyorsan, 3-5 nap alatt

kiegyenlítődik. A föcstej a legmegfelelőbb összetételben

tartalmazza a borjú részére szükséges táplálóanyagokat,

ásványokat és vitaminokat. Szárazanyag tartalma több mint

kétszerese, A- és D-vitamin tartalma 30-40-szerese a normá-

lis tejének. Táplálkozás élettani értékét elsősorban az immu-

nológiailag fontos globulintartalma adja. A borjú ugyanis

specifikus védőanyagoktól mentesen, gamma-globulin nél-

kül születik, számára a föcstej szolgálja a passzív immuni-

tást nyújtó ellenanyagokat (Guba et al.,1985).

26

A kolosztrum mennyisége

Fontos, hogy a borjú a születés után minél előbb, de lega-

lább 2 órán belül föcstejet fogyasszon, majd az életének első

napjaiban minél gyakrabban, minél több föcstejet igyon.

Amennyiben az első hat órában legalább 2-3 liter föcstejet

kap, valószínű, hogy vérében az ellenanyagok mennyisége

eléri az első napon szükséges 1,5 g/100 ml koncentrációt.

Az újszülött borjú oltógyomrának kicsi a befogadóképessé-

ge (1,5 – 2 liter) egyszerre csak kevés tejet tud elfogyaszta-

ni. Az ellés utáni első két napon ezért naponta 4-5 alkalom-

mal célszerű itatni. A továbbiakban naponta háromszor

(Holló és Szabó, 2016). Vigyázni kell arra, hogy a föcstej

mindig tőgymelegen (37-38 °C) kerüljön a borjak elé. A

föcstejben lévő ellenanyagok egy része egyed specifikus,

emiatt a borjúval lehetőleg a saját anyja tejét kell itatni. A

föcstejet nemcsak itathatjuk, hanem szoptathatjuk is a bor-

júval. Ez az állategészségügyi helyzettől, az elletés módjától

és az újszülött borjú elhelyezésétől függ. A nagy termelésű

tehenek által termelt föcstejet a borjak nem fogyasztják el. A

szükségleten felüli föcstej idegen borjúval hasznosítható

frissen vagy tartósítva. Vigyázni kell arra, hogy a föcstej

tripszingátló hatása miatt könnyen hasmenést okozhat. Gya-

korlati tapasztalatok szerint a tejadag 25-30%-a minden ag-

gály nélkül helyettesíthető föcstejjel. Speciális anyagokkal

(pl. szerves savak) tartósítva hosszabb ideig eltartható és

szükség szerint felhasználható a föcstej (Csapó és Csapóné,

1984).

A kolosztrum-itatás időzítése A föcstejben lévő immunanyagok a születés után rövid ideig

(24-36 óra) lebontás nélkül felszívódnak a bélcsatornából.

Az ellés után a föcstej immunanyag tartalma és annak le-

bontás nélküli felszívódásának lehetősége gyorsan csökken.

Az ellést követő 24 órára harmadára, 48 órára a tizedére, 72

27

órára huszadára csökken az immunglobulinnak koncentráci-

ója. ezért fontos, hogy a borjú a születés után minél előbb, -

majd az életének első napjaiban minél gyakrabban, minél

több föcstejet igyon.

A kolosztrumban levő ellenanyag mennyisége az ellés

idején a legmagasabb, majd gyorsan csökken. Az ellés után

24 órával harmadára, 48 órával tizedére, 72 órával huszadá-

ra csökken.

A föcstej immunglobulin tartalma az elléstől eltelt idővel

lineárisan csökken. A második fejésnél már 65%-ra, a har-

madik fejésnél pedig 40%-ra csökken az immunglobulin

tartalom az első fejéshez képest (2. táblázat).

2. táblázat: Föcstej összetételének változása az elléstől eltelt

idő függvényében

Jelenleg két állatfaj produktumával végeznek kiterjedt

humán klinikai vizsgálatokat. Mindkét termék az adott állat-

faj maternális immunglobulinjainak közvetítője, nagy meny-

nyiségben és főleg fájdalmas beavatkozás nélkül (vértele-

nül) nyerhető, továbbá megfelelő tisztítás után könnyűszer-

rel felhasználható a humánterápiában. Természetesen ahhoz,

hogy a szarvasmarha (és más állatfaj) immunglobulinjait

humánterápiás célokra lehessen felhasználni, ismerni kell e

faj immunglobulinjainak típusait, és elemezni kell azok ha-

tását az emberi szervezetre.

28

A kolosztrum tisztasága

A kolosztrummal kapcsolatos elsődleges probléma, hogy

nem minden tehén ad megfelelő minőségű föcstejet. A má-

sik gond az, hogy a borjaknak csak kis hányada kapja meg a

megfelelő mennyiségű és minőségű kolosztrumot. Az első

lépés a higiénikus fejés, majd a kolosztrum lehűtése vagy

pasztőrözése. A fejés után ellenőrizni kell a kolosztrum mi-

nőségét (pl. refraktométerrel). A minőség ellenőrzése után

egyszer használatos tasakba kell tölteni a föcstejet, majd

kezdődhet a fagyasztás vagy a pasztőrözés. A

kolosztrumban a baktériumok szaporodásának gátlására a

legjobb módszer a fagyasztás. A kolosztrum a fagyasztóban

akár 1 évig is tárolható (http 4).

A holstein-fríz immunrendszere a leggyengébb

Érdekes dologra figyeltek fel a tenyésztők a holstein-fríz

fajta esetében. Ezt a fajtát kizárólag nagy mennyiségű tej-

termelésre szelektálták, ezzel azonban jelentősen gyengült

az anyaállatok kolosztrumának hatékonysága. Ezért a fríz

borjakat az ellés után protokoll kolosztrum-kivonattal kell

ellátni az anyaállat kolosztrumán túl ahhoz, hogy a későbbi-

ekben ne legyenek hajlamosabbak a betegségekre. Több

tanulmány is bebizonyította, hogy minden +100 gr-os plusz

borjúkori napi hízás +107 kg tejhozamot eredményez az

első laktációban (http 1).

29

2.5. A kolosztrum és a borjak vérplazmájának

összetétele közti összefüggések

Korábbi tudományos vizsgálatok alapján Blum és Hammon

(2000) három, különböző kolosztrum-ellátottságú borjúcso-

portban mérték a vérplazma szabad aminosav koncentráció-

ját:

- 3 napon át napi kétszer etetett borjak,

- kolosztrumot csak az ellés után fogyasztó borjak, ame-

lyek aztán a hetedik életnapig tejpótlót kaptak, illetve

- kolosztrumot nem, csak tejpótlót fogyasztott borjak

csoportjaiban.

A vérplazma összfehérje koncentrációja az ellés utáni

kolosztrum fogyasztás hatására megnövekedett, és a

kolosztrumot napi kétszer fogyasztó csoportban nagyobb

volt a hetedik nap végére, mint a kolosztrumot csak egyszer

kapott egyedeknél. A föcstejet egyáltalán nem fogyasztó

csoportban egész héten nem változott a plazma fehérjetar-

talma. A szabad esszenciális és nem esszenciális aminosa-

vak a kolosztrum fogyasztás utáni első napon emelkedtek a

vérplazmában, ugyanez a hatás azonban a tejpótló etetésekor

nem volt megfigyelhető. A vérplazma szabad esszenciális

aminosav tartalma a második életnapon a kolosztrumot 3

napig fogyasztó csoportban volt a legnagyobb. A plazma

glutaminsav koncentrációja az ellést követő héten nagyban

függött a felvett kolosztrum mennyiségétől. A legmagasabb

koncentrációt a 3 napig kolosztrumot kapott csoportban

mérték. A vérplazma glutamin koncentrációja az ellés utáni

napon a kolosztrum felvétele után csökkent mindkét,

kolosztrumot fogyasztott csoport esetén, a tejpótló fogyasz-

tása után viszont nem. Az ellést követő második napon a

kizárólag tejpótlót fogyasztó csoportban volt a legmagasabb

a glutamin aránya. Eredményeik igazolják a kolosztrum erős

30

befolyásoló hatását az újszülött borjak vérplazma szabad

aminosav-szintjére vonatkozóan, főként a glutamin és

glutaminsav aminosavakat illetően. A kolosztrum összetéte-

lével kapcsolatban elsősorban a tejhasznú fajtákra vonatko-

zóan találhatók részletesebb irodalmi adatok (Csapó és

Csapóné 2002).

2. ábra: A maternális immunglobulinok felszívódása borjakban (Tuboly,

1998)

A kolosztrumban levő ellenanyag mennyisége az ellés

idején a legmagasabb, majd gyorsan csökken. Az ellés után

24 órával harmadára, 48 órával tizedére, 72 órával huszadá-

ra csökken. Az újszülött emlősök bélcsatornájából a nagy

molekulájú immunglobulinok, fajonként változó mértékben,

csak korlátozott ideig képesek felszívódni. Ennek oka, hogy

a bélcsatorna ellenanyagok számára könnyen átjárható sejt-

31

jeit érettebb sejtek váltját fel. A tehén föcstej-

immunglobulinjainak felszívódási ütemét mutatja az 2. ábra.

Ezen látható, hogy az ellenanyag-tartalom az első 24 órában

az eredeti érték egyharmadára csökken, majd naponta fele-

ződik. A bélhám immunglobulin-felszívó képessége is már a

6. órát követően csökken és a 27. órában megszűnik. Ezért a

borjú maternális ellenanyagokkal való ellátása szempontjá-

ból alapvetően fontos, hogy az első 6 órában legalább két-

szer, illetve az első 24 órában pedig összesen testtömegének

egytizedét kitevő mennyiségben itassunk vagy szoptassunk

vele föcstejet.

A borjú vérplazmájában, megfelelő kolosztrum-felvétel

esetén, 24-48 óra elteltével a maternális immunglobulinszint

eléri az anyai vérsavó immunglobulin-szintjét, majd fokoza-

tosan csökken és kb. a 4-6. héten ürül ki a vérpályából, bár

bizonyos kórokozók ellen (pl. szarvasmarha fertőző

rhinotracheitis (IBR) vírus, vagy szarvasmarha vírusos has-

menés (BVD) vírus) az anyai ellenanyagok akár 6-8 hónapig

is perzisztálnak (http 3).

Mivel a föcstej minősége az újszülött borjú egészsége

szempontjából meghatározó, és állományon belül is nagy

szórást mutathat, nagyon fontos a kolosztrum menedzsment.

Az erre a célra használható eszközöket több helyről is be-

szerezhetjük. (http 5)

2.6. A kolosztrum menedzsment eszközei

A legolcsóbb és egyelőre legelterjedtebb módszer a

kolosztrumhidrométerrel, más néven colostrometerrel törté-

nő vizsgálat. Ebben az esetben a föcstej sűrűségét az eszköz

bemerítésével becsüljük meg. A leolvasást a

colostrometeren levő kalibrált színskála segíti. Amennyiben

a föcstej immunglobulin-tartalma megfelelő, eléri az 50

mg/ml koncentrációt, a szonda a skála zöld tartományáig

32

süllyed le. Ennek a módszernek az előnye egyszerűségében

rejlik. Nehézséget okozhat viszont, hogy a mérés pontossá-

gához a föcstejnek megfelelő hőmérsékletűnek kell lennie.

Nem megfelelő hőmérséklet esetében hamis eredményt kap-

hatunk, a colostrometer pedig nagyon törékeny eszköz.

Mérhetjük a föcstej immunglobulin- (IgG) tartalmát refrak-

tométerrel is, ez lehet klasszikus illetve digitális eszköz. A

kolosztrumban lévő IgG koncentrációt mérhetjük BRIX

refraktométerrel is. (3. ábra) A kolosztrumban levő ellen-

anyagok mennyisége (IgG%) arányban van a mért BRIX%

értékkel. Az 50 mg/ml-es határértéket a 22% BRIX érték

képviseli. A módszer előnye, hogy gyors, és használata

könnyen elsajátítható. Néhány csepp kolosztrumot szüksé-

ges csak az eszközre csöppenteni. A módszer nehézsége,

hogy a refraktométer tisztaságára nagyon kell ügyelni a pon-

tos mérés érdekében. Számos gyártó terméke elérhető a pia-

con, köztük optikai (3. ábra) és digitális eszközök egyaránt

(4. ábra).

Refraktométerek

3. ábra: Optikai 4. ábra: Digitális

33

3. ANYAG ÉS MÓDSZER

3.1. A telep bemutatása

A Körös-Maros Biofarm Kft Gyulán található (5711 Gyula,

Külterület 2.), tejhasznú szarvasmarha tenyésztés a fő tevé-

kenységük. 1990. december 18-án alapították a céget. A

telep különlegessége, hogy biotejet állítanak elő valamint

saját búzából készült biosört. A Körös-Maros Biofarm Ma-

gyarország és egyben Kelet-Európa legnagyobb biotej-

termelő gazdasága. Integrációs partnereikkel közösen 1680

hektár öko-területen gazdálkodnak. Három szarvasmarha

telepükön összesen 2100 szarvasmarhát, ezen belül 1100

fejőstehenet tartanak. Az itt előállított tej teljesen bio, mert a

szarvasmarhák nem kapnak mesterséges műtrágyával és

vegyszerrel kezelt takarmányt, hozamnövelőket és nem ke-

zelik őket antibiotikumokkal, hormonokkal. Foglalkoznak

biotej eladással, növénytermesztéssel, szarvasmarha-

tenyésztéssel, Alakor nevű sörük előállításával.

A telepen hat-féle tejelő szarvasmarha fajta tenyésztésé-

vel foglalkoznak:

• Jersey

• Ayrshire

• Holstein-fríz

• Svéd vörös

• Norvég vörös

• Brown Swiss

Vizsgálataim helyszíne a Gyula, Külterület 2. száma alatt

található telephelyen egy 100 férőhelyes mélyülő almos

istálló volt, melyben az előkészítés, az elletés, kolosztrum-

fejés és -itatás történt. Az istálló egyik felében az előkészítő

istálló került kialakításra, ahol az ellésre várakozó egyedeket

34

könnyen tudja figyelni a borjúgondozó illetve éjszakai

elletős.. Az istálló másik felében minden megtalálható a

frissen ellett tehenek, valamint a született borjak megfelelő

tartásához, illetve elhelyezéséhez. Többek között a borjak

számára 7-10 napig frissen szalmázott egyedi ketrecek, köz-

tük infralámpával melegíthetők is megtalálhatóak, melyek a

téli hidegben született borjak mihamarabbi száradását segí-

tik. Hűtőszekrény is található a frissen fejt föcstej néhány

napos eltartásához. A frissen ellett tehenek fejéséhez, vizs-

gálatához megfelelő állásokat és fejőberendezéseket, továb-

bá egy 4 állásos halszálkás fejőállást, kifogó, vizsgáló ka-

rámot és a tehenek pihenését szolgáló mélyalmos istállórészt

alakítottak ki.

A telepen lévő kolosztrum menedzsmenttel foglalkozva

szerettem volna bemutatni az ott dolgozó emberek számára,

hogy mennyire fontos a megfelelő minőségű és mennyiségű

föcstej minél hamarabbi itatása a borjakkal. Mindennapi

protokollként a telep teheneinek 40 napos szárazonállását 20

nap előkészítő istállóban való várakozás követ. A telepi át-

lag vemhes napok száma (277) és a pontos inszeminálási

rendszer nagy pontossággal segít a várható ellés kalkulálá-

sában. Napi 24 órás felügyeletet biztosít a telepen dolgozók

munkabeosztása. A nappali 12 órás műszakot a borjász látja

el, amíg az éjszakai elletős este 6-tól reggel 6-ig szolgálja ki

a borjak és ellésre várakozó tehenek igényeit. A telepen

90%-ban segítség nélküli könnyű ellések fordulnak elő, így

java részt csak az ellés megfigyelése a dolgozó feladata.

Miután a megszületett borját letisztította, felnyalta az anyja,

majdnem szárazon kerül a friss szalmával terített borjúket-

recbe. A gondozó következő feladata a kolosztrum mihama-

rabbi kifejése. Telepi naplóból megbizonyosodik a dolgozó

a tehén fertőzésmentességéről, mivel a tehenészet évek óta

állomány szintű szűrést végez az Staphilococcus aureus

35

fertőzöttség elkerülése végett. Miután biztos, hogy a tehén

egészséges, a kifejt kolosztrumból minimum 1-2 litert meg-

itat (cumisüvegből vagy vödörből) tőgymelegen a borjúval,

majd 12 illetve 24 órán belül felmelegítve még 4-4 liter

föcstejjel itatja meg a borjút. A telepi dolgozók nem mindig

érzik ennek súlyát, így a méréseim által szeretném számsze-

rűsíteni a kolosztrum itatással kapcsolatos idő, mennyiség és

milyenség elengedhetetlen FONTOSSÁGÁT!

3.2. Vizsgálatok

Vizsgálataink során felmértük a telepen alkalmazott jelenle-

gi kolosztrum menedzsment eredményességét. Vizsgáltuk

többször ellett tehenek kolosztrum ellenanyag koncentráció-

jának Brix%-ban kifejezett értékének változását az elléstől

eltelt idő függvényében. Mértük a borjú első kolosztrum

itatási időpontjának hatását a 48 órás borjú vérszérum ellen-

anyag szintjére. Továbbiakban hosszútávú vizsgálatként

mértük az első kolosztrumitatás időpontjának hatását az

itatásos borjú betegnapjainak számára, ezáltal az általános

egészségügyi állapotára. Egy csoport esetén föcstej helyett,

kolosztrum készítményt használtunk, azzal a céllal, hogy

megállapítsuk, a kereskedelmi forgalomban kapható föcstej

készítmények milyen hatékonysággal használhatóak fel a

kolosztrum menedzsment során.

Az első kolosztrum itatási időpontokat az alábbiak szerint

végeztük:

• 0. óra (10 borjú)

• 2. óra (10 borjú)

• 4. óra (10 borjú)

• kolosztrum készítmény (10 borjú)

36

Lehetőségünk van mind tehenek mind borjak véréből, il-

letve a kolosztrumból Ig/Brix% mérésre digitális refrakto-

méterrel.

Egyedi megfigyelést biztosítottunk minden borjú számá-

ra. Minden állatnak naplóztuk a születés adatait (időpont,

testtömeg, körülmények, elletős személye), az első napok

itatásainak adatait, illetve a kolosztrum értékeit (1. kép). A

teleprányitási rendszer (RISKA) segítségével naplóztuk az

esetleges kezeléseket, így a betegnapok számát.

1. kép: Kísérleti napló (Soós, 2018)

3.2.1. A kolosztrum változásának vizsgálatai

Kísérletsorozatunk első felében vizsgáltuk többször ellett

tehenek kolosztrum ellenanyag koncentrációjának Brix%-

ban kifejezett értékének változását az elléstől eltelt idő

függvényében. A telepirányítási rendszer segítségével a vár-

ható ellések közül listát készítettünk azokról a tehenekről,

amelyek minimum a második laktációjukat fogják megkez-

deni az ellés után. Ezeket a teheneket kijelöltük az előváró

csoportban. Az ellés normál lefolyása esetén, miután a tehén

37

felnyalta a borját (körülbelül 10 perc), az ügyeletes elletős

megfejte a tehenet, a fent bemutatott kísérleti napló (1. kép)

segítségével rögzítettük az ellés adatait, ekkor történt meg a

0. órai kolosztrum ellenanyag szintjének (Brix%) mérése

digitális refraktométer segítségével. Ugyanezt a tehenet az

elléstől számított 12 és 24 óra (2. kép) elteltével is megfej-

tük, a kolosztrumának ellenanyag szintjét megmértük, az

adatokat naplóztuk, később Microsoft Excel program segít-

ségével feldolgoztuk. A digitális refraktométerrel történő

ellenanyag szint mérés az alábbiak szerint történt: A refrak-

tométer prizmáját desztillált vízzel megtisztítottuk, néhány

perc elteltével fecskendővel 1 ml tőgymeleg (37-38 Celsius)

kolosztrumot cseppentettünk a prizmára. Az eszköz automa-

tikusan elvégezte a mérést, a kijelzőn megjelent a

kolosztrum Brix%-ban kifejezett ellenanyag szintje. A mé-

réseket 10 tehénnél végeztük el.

2. kép: Első és második kolosztrum vizsgálat (Fotó: Soós, 2018)

38

3.2.2. Vérszérum ellenanyag szintjének elemzése

Kísérletsorozatunk második felében többször ellett tehenek

borjai esetében mértük a borjú első kolosztrum itatási idő-

pontjának hatását a 48 órás borjú vérszérum ellenanyag

szintjére. Vizsgáltuk az első kolosztrumitatás időpontjának

hatását az itatásos borjú betegnapjainak számára. Egy cso-

port esetén föcstej helyett, kolosztum készítményt használ-

tunk (3. kép). Ennél a kísérletnél összesen 40 borjú adatait

dolgoztuk fel. A fent említett módszer segítségével kijelöl-

tük a kísérletben résztvevő teheneket. Úgy, mint az előző

kísérletben is, a kíséreti napló segítségével rögzítettük a

tehén és a borjú adatait az elléstől az első néhány napig.

3. kép: Kolosztrum készítmény szájon át történő beadása

39

Kezelésük alapján négy csoportba soroltuk a borjakat:

- Az első csoport esetén az ellést követően azonnal

megfejtük a tehenet, megmértük és feljegyeztük a

kolosztrum ellenanyag szintjét, a fent ismertetett módon,

majd cumi segítségével megitattunk a borjúval 2 liter

tőgymeleg kolosztrumot.

- A második csoport esetén az ellés után azonnal meg-

fejtük a tehenet, feljegyeztük a kolosztrum ellenanyag szint-

jét, majd lehűtöttük. Az ellés után 2 órával lassan 38 Celsius

fokra melegítettük a kolosztrumot, ellenőriztük az ellen-

anyag szintjét, majd cumi segítségével 2 litert megitattunk a

borjúval.

4. kép: Vérvétel nyaki artériából

- A harmadik csoport esetében ugyanúgy jártunk el,

mint a második csoportnál, annyi különbséggel, hogy az

ellés és az első kolosztrum itatás között 4 óra telt el.

- A negyedik csoportnál az ellést követően a borjú

nem az anyja kolosztrumát kapta, hanem egy kereskedelmi

40

forgalomban kapható, borjak számára készített, szarvasmar-

ha kolosztrum készítményt adtunk nekik.

Mind a 4 csoporthoz tartozó borjaknál a születés után 48

óra elteltével nyaki artériából vért vettünk (4. kép).

A levett vérből 7 milliliteres mintákat készítettünk vérvé-

teli csövekbe és 24 óra alatt frakcionáltuk. 24 óra után a

kivált vérsavóból 1 millilitert az előkészített digitális refrak-

tométer prizmájára cseppentettünk (5. kép), majd a kijelzőn

megjelenő Brix%-ban kifejezett savó-ellenanyag szintet

feljegyeztük, később Excel program segítségével értékeltük.

A kísérleti csoportok összehasonlítását egyszempontos vari-

anciaanalízissel (Baráth et al., 1996) végeztük el.

5. kép: Vérsavó- ellenanyag szint mérése

41

3.2.3. Az itatási idő hatása a betegnapok számára

A négy csoporthoz tartozó borjak esetén az első 10 életna-

pon feljegyeztük a beteg napok számát. Beteg napnak szá-

mít minden olyan nap, amely során a borjú egészségében,

vitalitásában a normálistól eltérő tulajdonságokat tapasztal-

tunk, ilyenek voltak például a hasmenéses megbetegedések,

általános gyengeség, tej visszautasítása.

4. EREDMÉNYEK

Az elléstől eltelt órák számának hatása a kolosztrum ellen-

anyag tartalmára

1. ábra: A tíz tehén kolosztrum ellenanyag szintjének változása vizsgála-

ti időpontonként.

Tíz tehéntől vettünk mintát három alkalommal. Először rög-

tön az ellést követően, utána pedig az ellést követő 12. és

24. órában. A tíz tehéntől származó nulladik órában vett

tejminták Brix%-ának átlaga 26,96a 3,11; 12 óra elteltével

0

10

20

30

40

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

A kolosztrum Brix% változása

0 12 24

42

17,50b 1,30; az elléstől számított 24. órában már csak

8,04c 0,92. A különböző betűvel jelölt értékek szignifikán-

san eltérnek (SZD5% = 1,85). Jól látható, hogy az idő

előrehaladtával a tehenek egyedi kolosztrum ellenanyag

szintje átlagosan 12 óra alatt az elléskori érték 65%-ára, 24

óra alatt 30%-ára csökkent (1. ábra).

Itatási idő hatása a vérsavó Brix%-ra

Kísérletünk második felében vizsgáltuk az első kolosztrum

itatás idejének hatását a borjú vérszérum ellenanyag kon-

centrációjára. A három csoport esetén statisztikailag azonos

beltartalmú kolosztrumot használtunk. Az első csoport ese-

tén az első kolosztrum itatás a 0. órában történt, tehát rögtön

a születés után. A 48 órás borjaktól vett vérminta egyedi

eredményei, illetve a 10 minta átlag értéke (9,06) láthatók a

2. ábrán.

2. ábra: A 0. órában itatott borjak 48 órás vérsavó Brix% értékei

0,00

2,00

4,00

6,00

8,00

10,00

12,00

Itatási idő: 0. óra

savó %

43

A második csoport esetén a borjak első kolosztrummal való

megitatása a születés utáni második órában történt. A 10

borjú egyedi 48 órás vérsavó Brix% értékei, illetve ezek

átlaga (7,32) a 3. ábrán látható.

3. ábra: A 2. órában itatott borjak 48 órás vérsavó Brix% értékei

A harmadik csoport esetén az első kolosztrum itatás idő-

pontja az ellést követő 4. órában történt. A 10 borjú egyedi

48 órás vérsavó Brix% értékei, illetve ezek átlaga (5,86) a 4.

ábrán látható.

A negyedik csoport esetén az anyai kolosztrum helyett,

rögtön az ellést követően, egy a kereskedelmi forgalomban

kapható, borjak számára készített kolosztrum készítményt

próbáltunk ki. A 10 borjú egyedi 48 órás vérsavó Brix%

értékei, illetve ezek átlaga (7,66) az 5. ábra látható.

6,40

6,60

6,80

7,00

7,20

7,40

7,60

7,80

Itatási idő: 2. óra

savó %

44

4. ábra: A 4. órában itatott borjak 48 órás vérsavó Brix% értékei

5. ábra: A kolosztrum készítménnyel kezelt borjak 48 órás vérsavó

Brix% értékei

A négy csoport összehasonlításakor a 6. ábrán jól látható,

hogy statisztikailag egyforma beltartalmú kolosztrum itatása

esetén, minél inkább az elléshez legközelebb esik az első

kolosztrum itatás időpontja, annál magasabb lesz a borjak

vérszérum ellenanyag Brix% értéke. A nulladik órában ita-

0,00

1,00

2,00

3,00

4,00

5,00

6,00

7,00

Itatási idő: 4. óra

savó %

6,50

7,00

7,50

8,00

8,50

31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 Átlag

Kolosztrum készítmény

savó %

45

tott borjak átlag értéke: 9,06a 0,73; a második órában ita-

tott borjak átlaga: 7,32b 0,24; a negyedik órában itatott

borjak értéke: 5,86c 0,35. A különböző betűvel jelölt érté-

kek szignifikánsan eltérnek (SZD5% = 0,41). Tehát minél

több idő telt el az ellés után, annál kevésbé volt hatékony a

kolosztrumból az ellenanyagok felvétele. Az értékekből az

is látszik, hogy az a csoport, amelyik nem kapta meg az any-

ja föcstejét, helyette kolosztrum-készítményes kezelésben

részesült a 0. órában, nem érte el azt az immunitási fokot,

mint a 0. órában az anyja kolosztrumával itatott borjú. A

készítményes csoport átlag értéke (7,66b 0,35) a második

órában itatott csoport értékével (7,32 b

0,24) vehető azo-

nosnak.

6. ábra: A 4 kísérleti borjúcsoport 48 órás vérsavó Brix%-ainak össze-

hasonlítása

A betegnapok alakulása

Kísérletsorozatunk utolsó részében azt vizsgáltuk, hogy a

megfelelő kolosztrum menedzsment milyen mértékben be-

folyásolja a korai itatásos borjúnevelési időszakot. A négy

csoporthoz tartozó borjak esetén az első 10 életnapon felje-

gyeztük a betegnapok számát. Itatási csoportonként mértük

0,00

5,00

10,00

0 2 4 Készítmény

4 kísérleti borjúcsoport Vérsavó Brix%

átlagok

savó %

46

a csoporthoz tartozó összes betegnapot, illetve a csoporthoz

tartozó borjak átlag betegnapjait (7. ábra)

7. ábra: A csoportonkénti összes és az egy borjúra eső betegnapok szá-

ma

Az első itatási csoport (10 borjú) esetén, amelyek a leg-

hamarabb kaptak kolosztrumot, így a legmagasabb vérszé-

rum ellenanyag szinttel rendelkeztek a csoport összes beteg-

napjainak száma négy volt, az egy borjúra jutó betegnapok

száma 0,4.

A második itatási csoportban (10 borjú) már alacsonyabb

volt a vérszérum ellenanyag koncentráció, ez meglátszott az

egészségügyi helyzetükön is, a csoport összes betegnapjai-

nak száma 8, az egy borjúra eső betegnapok száma 0,8 volt.

A harmadik kolosztrumos csoport (10 borjú) mutatta az

előző kísérletben a legalacsonyabb vérszérum Brix% érté-

ket, ezzel arányosan ennek a csoportnak volt a legrosszabb

az immunstátusza, a csoport összes betegnapjainak száma

13, az egy borjúra eső betegnapok száma 1,3. Ebben a cso-

0

2

4

6

8

10

12

14

Betegnapok száma

47

portban alig akadt olyan borjú, amelynek az első 10 életnap-

jában ne lett volna valamilyen egészségügyi problémája.

A negyedik, kolosztrum-készítményes csoportban (10

borjú) a beteg napok szám alig maradt el az első itatási cso-

port értékeitől, tehát azt láthatjuk, hogy a jó minőségű

kolosztrum készítmény megfelelő alternatíva lehet a

kolosztrummenedzsment során. A csoport összes betegnap-

jainak száma 5, az egy borjúra eső betegnapok száma 0,5

volt.

A vérsavó Brix%-ának és az egy egyedre jutó betegna-

pok számának összefüggését, valamint annak szorosságát a

8. ábra szemlélteti.

8. ábra A vérsavó Brix%-ának és az egy egyedre jutó betegnapok szá-

mának összefüggése

R² = 0,9559

0,0

0,2

0,4

0,6

0,8

1,0

1,2

1,4

5,5 6,5 7,5 8,5 9,5

Egy e

gyed

re j

utó

bet

egnap

ok

szám

a

A vérsavó Brix%-ának átlaga (n = 10)

Vérsavó Brix% - betegnapok összefüggése

48

5. KÖVETKEZTETÉSEK

Eredményeinkből jól látható, hogy a megfelelően előkészített

és végrehajtott kolosztrum-menedzsment kulcsfontosságú a jól

termelő állomány megalapozásához.

Első kísérletünkben az elléstől eltelt órák számának hatását

vizsgáltuk a kolosztrum ellenanyag tartalmára. Az idő

előrehaladtával a tehenek egyedi kolosztrum ellenanyag szintje

átlagosan 12 óra alatt az elléskori érték 65%-ára, 24 óra alatt

30%-ára csökkent.

Kísérletünk második felében azt vizsgáltuk, hogy az első

kolosztrum itatási időpont mennyire befolyásolja a borjak vér-

szérum ellenanyag tartalmát. A négy csoport összehasonlítása-

kor jól látható, hogy minél inkább az elléshez legközelebb esik

az első kolosztrum itatás időpontja, annál magasabb lesz a

borjak vérszérum ellenanyag Brix% értéke. A nulladik órában

itatott borjak átlag értéke: 9,06 0,73; a második órában itatott

borjak átlaga: 7,32 0,24; a negyedik órában itatott borjak

értéke: 5,86 0,35. Minél több idő telt el az elléstől, annál

kevésbé volt hatékony a kolosztrumból az ellenanyagok felvé-

tele. Az értékekből az is látszik, hogy az a csoport, amelyik

nem kapta meg az anyja föcstejét, hanem kolosztrum-

készítményes kezelést kapott a 0. órában, nem érte el azt az

immunitási fokot, mint a 0. órában az anyja kolosztrumával

itatott borjú. A készítményes csoport átlag értéke (7,66) a má-

sodik órában itatott csoport értékével (7,32) vehető azonosnak

(SZD5% = 0,41).

A harmadik kísérleti szakaszban azt vizsgáltuk, hogy a

kolosztrum itatás időpontja milyen hatással van a legkritiku-

sabb életszakaszban a borjak egészségére. Az eredmények azt

mutatják, hogy azok a borjak, amelyek minél hamarabb meg-

kapták az anyjuk föcstejét, így magasabb vérszérum ellen-

anyag tartalommal rendelkeztek, ellenállóbak voltak a jellegze-

tesen az első néhány életnapban megjelenő betegségekkel

49

szemben. Minél ellenállóbb egy borjú, annál kevesebb beteg-

napot társíthatunk hozzá, tehát egyenletesebb, kiegyensúlyo-

zottabb fejlődést fog mutatni, aminek köszönhetően korábban

vehetjük tenyésztésbe, hamarabb lesz belőle gazdaságosan

termelő haszonállat.

6. JAVASLATOK

A fent bemutatott kísérleti eredményeink alátámasztják,

hogy egy hosszútávon gazdaságosan, egészségesen termelő

állomány alapja a megfelelő borjúkori ellátás. Nagy hang-

súlyt kell fektetnünk arra, hogy minél egészségesebb, ki-

egyensúlyozottabb borjakat vegyünk nevelésbe. Ezt egy a

telep adottságaihoz igazított, okszerű, betartható és folyama-

tosan ellenőrizhető kolosztrum menedzsmenttel elősegíthet-

jük. Törekedni kell a menedzsment során a kialakított „négy

M” betartására: Mikor, Mennyit, Milyen minőségűt, Milyen

módon. Mindezek alapján javaslom a helyes kolosztrum

menedzsment protokoll bevezetését a Körös-Maros Biofarm

Kft-nél, melyet a kiválasztott felelős személyek oktatással

ismertessenek, valamint hangsúlyozzák annak fontosságát a

borjakat gondozó kollégáiknak. A sikeres gyakorlati beveze-

tést folyamatosan ellenőrizzék, illetve negyedévente értékel-

jék a programot.

Vizsgálataink során bebizonyítottuk annak fontosságát,

hogy a lehető legjobb minőségű kolosztrummal kell ellát-

nunk a borjakat a lehető leghamarabb. Eredményeinkből az

is látható, hogy a vérszérum ellenanyag ellátottsága szem-

pontjából, így a beteg napok alakulásának tekintetében ese-

tenként kiváló alternatíva lehet, egy a borjak számára kifej-

lesztett kolosztrum készítmény.

A kísérlet során alkalmazott technikát és a menedzsmen-

tet javaslom beillesztésre a telep életébe.

50

7. ÖSSZEFOGLALÁS

A tejelő tehenészetek nyereségességének növelésének egyik

lehetséges módja a második legnagyobb kiadást jelentő

utánpótlás-nevelés veszteségeinek a csökkentése. Ennek

egyik eszköze lehet a felnövekvő állomány állategészség-

ügyi státuszának javítása. Az újszülött és szopós borjak

egészségi állapotát nagymértékben befolyásolja a telepen

alkalmazott „Kolosztrum menedzsment”. A megfelelő mi-

nőségű, tisztaságú és szükséges mennyiségben, valamint

időben megitatott föcstej a sikeres borjúnevelés egyik kul-

csa. Tehát a magasabb immunglobulin szintű kolosztrum

itatása során a borjak betegnapok száma csökken. A kísérlet

során alkalmazott technika és a menedzsment beilleszthető-

vé vált a telep életébe.

A modern nagyüzemi tejelő szarvasmarha tenyésztésben

leggyakrabban használt fajta a holstein-fríz. A fajta kialakí-

tása során a szakemberek a legmodernebb eszközöket al-

kalmazták. A fajta szelekciója, az igényeit kiszolgáló tartás

és takarmányozás rendkívül magas szintű nemzetközi ipar-

ággá fejlődött, legfőbb célja a lehető legnagyobb tejtermelés

elérése, hajlamosak vagyunk mindent e cél alá rendelni.

Azonban nem felejthetjük el, hogy hosszú hasznos élettar-

tamú, magas színvonalon termelő egészséges állományt

csak akkor tudunk kialakítani, ha megalapozzuk okszerű,

minden igényt kiszolgáló borjúkori neveléssel. A borjú éle-

tének talán legmeghatározóbb időszaka, a születést követő

néhány óra.

Az újszülött borjak az embrionális sajátosságaiknak kö-

szönhetően tulajdonképpen steril emésztőtraktussal jönnek

világra, és nem rendelkeznek megfelelő immunrendszerrel.

A magzati élet során anyjuktól nem szereznek passzív im-

51

munitást, az aktív immunitásuk pedig még nem alakul ki,

tehát egy nagyon érzékeny időszakon mennek keresztül. Az

anyai immunanyagokat a borjú az első kolosztrum felvétel-

kor kapja meg.

Ismert tény, hogy az elléstől eltelt idővel arányosan

csökken a tehén kolosztrumának ellenanyag tartalma, illetve

csökken a borjú bélhámjának ellenanyag áteresztő képessé-

ge. Versenyt kell futnunk az idővel, hogy minél hamarabb,

minél több, a lehető legjobb minőségű kolosztrummal lás-

suk el a borjút, ezzel biztosítva a megfelelő passzív immuni-

tást. Erős immunrendszer mellett, kevésbé lesz fogékony a

kórokozók által okozott betegségekre, az erős borjú gyor-

sabban fejlődik, hamarabb állítható termelésbe. Kísérletünk

során egy olyan, a telepi körülmények között is használható

kolosztrum menedzsmentet kívántunk kidolgozni, amely

biztosítja a jövőben az egészséges, gazdaságosan termelő

állományt.

Vizsgálataink során felülvizsgáltuk a telepen alkalmazott

jelenlegi kolosztrum menedzsment eredményességét. Vizs-

gáltuk többször ellett tehenek esetén a kolosztrum ellen-

anyag koncentrációjának Brix%-ban kifejezett értékének

változását az elléstől eltelt idő függvényében. Mértük a bor-

jú első kolosztrum itatási időpontjának hatását a 48 órás

borjú vérszérum ellenanyag szintjére.

Továbbiakban hosszú távú vizsgálatként mértük az első

kolosztrum itatás időpontjának hatását az itatásos borjú be-

tegnapjainak számára, ezáltal az általános egészségügyi ál-

lapotára. Egy csoport esetén föcstej helyett, kolosztum ké-

szítményt használtunk, azzal a céllal, hogy megállapítsuk, a

kereskedelmi forgalomban kapható föcstej készítmények

milyen hatékonysággal használhatóak fel a kolosztrum me-

nedzsment során. Eredményeinkből jól látszik, hogy a fő

52

feladat minél hamarabb, minél jobb minőségű

kolosztrummal itatni a borjút.

Kísérletünkben az idő előrehaladtával a tehenek egyedi

kolosztrum ellenanyag szintje átlagosan 12 óra alatt az el-

léskori érték 65%-ára, 24 óra alatt 30%-ára csökkent. A bor-

jak vérszérum ellenanyag mennyisége arányosan csökkent,

minél később kapták az első itatást, egészségügyi státuszuk

is ezzel párhuzamosan romlott.

53

IRODALOM JEGYZÉK

Baráth Cs. – Ittzés A. – Ugrósdy Gy. (1996): Biometria. Mezőgazda Kiadó,

Budapest

Bárdos L. – Husvéth F. – Kovács M. (2007): Gazdasági állatok anatómiájának

és élettanának alapjai. Mezőgazda kiadó

Bedő S.- Boda I.- Bodó I. - Bucsy L.- Dohy J.- Hecker W.- Holló I.- Iváncsics

J.- Lengyel A.- Lovas L. - Mihók S.- Mucsi I.- Nagy N.- Stefler J.- Veress

L.- Zomborszky Z.- Horn P.( 2011): Állattenyésztés 1. Szarvasmarha, juh,

ló. Mezőgazda Kiadó. 449.p

Bedő S. (1968): Tejzsírpótló készítmények etetésének hatása fiatal borjak anyag-

forgalmára. Állattenyésztés. 14.1sz.21-32.p

Bedő S.- Holló I. - Látits Gy. (2008 ): A borjak és növendék üszők felnevelése

Budapest Mezőgazda Kiadó. 168/ 11-33.p

Bene Sz.- Béri B. – Holló G.- Holló I.- Húnth B.- Polgár J.P - Szabó F. - Tőzsér

J.(2016) : Szarvasmarha tenyésztése, Mezőgazda Kiadó, Budapest 250.p 5-

14p, 38-43p, 59p,68p)

Bíró Gy. (1932): Átmeneti idő és a napi adagok szabályozása a borjak mestersé-

ges nevelésnél. Győr

Blum és Hammon, Edited by R. Zabielski, P.C. Gregory, B. Weström, E. Salek

(2000): Biology of Growing Animals, Volume 1, Pagesii-xii, 1-812.

Bokori J. – Gundel J. (2003): A takarmányozás alapjai. Mezőgazda kiadó

Czakó J.- Bedő S.- Kállai M. (1982) A borjak korai elválasztása Mezőgazdasági

Kiadó, Budapest

Czakó J.- Bedő S.- Szűcs E. (1969): Az eltérő energia és fehérjemennyiség

hatása a szopós borjak táplálóanyag-kihasználására és N-forgalom. Állatte-

nyésztési Kutató Intézet Kiadvány Állattenyésztés Tartás Takarmányozás,

1.sz 83-104.p

Csapó J. – Csapó J.-né (1984): A hungarofríz alapon végzett jersey és holstein-

fríz criss-cross keresztezés hatása a kolosztrum és a tej összetételére. Szak-

tanácsok. 1. 32-37. p.

Csapó J. – Csapóné Kiss Zs. (2002): A tej és tejtermékek szerepe a táplálkozás-

ban. Mezőgazda Kiadó,Budapest, 1-464.

Csapó J. – Csapóné Kiss Zs. (szerk): Élelmiszer- és takarmányfehérjék minősí-

tése. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2006. (Társszerzők: Babinszky L. – Győ-

ri Z. – Simonné Sarkadi L. – Schmidt J.) 1-451

Ehrlich, P. (1892): Über immunität durch Vererbung und Zeugung. Z. Hyg. Inf.-

skrank. 12. 183.

Guba S.- Boda I.- Holló I.- Strifler J.- Wolf Gy. (1985): In (szerk.) Guba S: A

szarvasmarha tenyésztése, Mezőgazdasági Kiadó Budapest, 450p, 86-241p.

Heinrichs, A. J.(1993): Raising dairy replacements to meet the needs of the 21st

century. J Dairy Sci.;76:3179–3187.

Holló I.- Szabó F. (2016): Szarvasmarha tenyésztés, Mezőgazda Kiadó

54

Husvéth F. (2011): PHYSIOLOGICAL and REPRODUCTIONAL ASPECTS

OF ANIMAL PRODUCTION 422-425.p.

Kovács M.- Húsvéth F.- Bárdos L. (2011): Gazdasági állatok anatómiájának és

élettanának alapjai. Mezőgazda Kiadó

Márkó J. (2001): Állattenyésztés, Környezetgazdálkodási Intézet, Informat ABC

kft. 220p 7-32p, 62-75p)

Rafai P. – Brydl E.- Nagy Gy. (2003): A sertés-, a szarvasmarha- és a házityúk-

tartás higiéniája és állomány-egészségtana. Budapest,. 233-240.

Schmidt J. (szerk). (2000):Versenyképes borjú- és üszőnevelés (könyv). Buda-

pest Mezőgazda kiadó. 18.p és 39.

Stefler J.- Hollós I.- Márkó J.- Wolf Gy. (1996): Szarvasmarha-tenyésztés,

tejgazdaságtan. Állattenyésztés 4. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó

Vahid Yousefi - Kóbori J. (2003):Korszerű tejtermelés és feldolgozás. A takar-

mányozástól a tejtermelésig. Szaktudás Kiadó, Budapest. 167p

Szaklapok

Holsteinmagazin 2016. 2.szám 60-62 o.

Holsteinmagazin 2005. 3.sz. 32 o.

Holsteinmagazin 2017. 6.sz. 60 o.

Magyar állatorvosok lapja 2007. 5.sz. 259-268 o.

Magyar állatorvosok lapja 2014. 5.sz. 269-275 o.

Internetes források:

http1://global.alltech.com/hungary/news/gazdas%C3%A1gos-

borj%C3%BAnevel%C3%A9s-takarm%C3%A1nyoz%C3%A1si-

k%C3%A9rd%C3%A9sei

http2://www.hunland.com/hu/holsteinfriz (2018.május)

https3://agraragazat.hu/hir/ujszulott-borjak-kolosztrum-ellatottsaga

(2018.június)

http 4 - https://www.intermix.hu/assets/201704-holsteinm2-lifestart8-a-

kolosztrum-kezel%c3%a9se.pdf

http 5: http://agraragazathu.web.maxer.hu/hir/ujszulott-borjak-kolosztrum-

ellatottsaga

55

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

Ezúton is szeretném megköszönni segítőkész tanáraim ál-

landó tanácsait, építő jellegű kritikáit, melyek nélkül való-

színűleg nem készült volna el a dolgozatom. A munka során

jelentkező rengeteg szakmai kérdésben segítségemre volt

még témavezető tanáraimon (Dr. Ribács Attila és

Dr. Szalókiné Dr. Zima Ildikó) kívül Hernádi Noémi a Kö-

rös- Maros Biofarm Kft. állattenyésztő mérnöke, akinek

iránymutatásai nélkül sem jött volna létre a dolgozat.

Dr. Ráki Ferencné, Ráki Zsolt, Ráki Péter tulajdonosoknak,

valamint Ancsin Péter ügyvezető igazgatónak, és minden

olyan kollégának, akik munkámban segítettek és helyet biz-

tosítottak e dolgozat színhelyének.

Végül, de nem utolsó sorban családomnak a támogatá-

sért, bíztatásért, illetve minden egyéb segítségért, amivel

támogatták munkámat.

56

MELLÉKLETEK

57

1. melléklet: Beteg Jersey borjú gyenge minőségű kolosztrummal itatva

(Fotó: Soós Olivér 2018)

58

2. melléklet: Hasmenéses Holstein bika gyenge minőségű kolosztrummal

itatva (Fotó: Soós Olivér, 2018)

59

Itatási idő hatása a vérsavó Brix%-ra Szü-

letett

Füls

z. tej % savó %

ita-

tás

itatási

idő(óra)

Beteg

napok

1 27 9,00 c 0 0

2 25,3 8,30 c 0 0 0 átlag 0 összes

3 22,7 8,20 c 0 2 0,4 4

4 27,3 8,60 c 0 1

5 30,1 10,1 c 0 0

6 29,5 10,10 c 0 0

7 24,6 8,20 c 0 0

8 32,1 9,10 c 0 1

9 28,1 9,40 c 0 0

10 22,9 9,60 c 0 0

átlag: Átl. 26,96 9,06

11 26,3 7,40 c 2 0 2 átlag 2 összes

12 28,9 7,3 c 2 0 0,8 8

13 27,2 7,3 c 2 2

14 27,7 7,70 c 2 0

15 26,2 7,2 c 2 2

16 26,4 7,2 c 2 0

17 22,3 6,9 c 2 3

18 29,3 7,50 c 2 0

19 28,6 7,60 c 2 0

20 26,4 7,10 c 2 1

átlag: Átl. 26,93 7,32

21 29,3 6,20 c 4 0 4 átlag 4 összes

22 32,1 6,40 c 4 0 1,3 13

23 27,6 5,90 c 4 2

24 26,8 5,80 c 4 2

25 27,9 6,00 c 4 1

26 23,4 5,50 c 4 3

27 22,2 5,20 c 4 4

28 24,3 5,70 c 4 0

29 25,1 5,80 c 4 1

30 29,2 6,10 c 4 0

átlag: Átl. 26,79 5,86

31 7,60 Készítmény 0 Készítm.Átl Készítm.öss

z.

32 7,2 Készítmény 2 0,5 5

33 7,1 Készítmény 2

34 7,60 Készítmény 0

35 7,8 Készítmény 0

36 8,2 Készítmény 0

37 7,9 Készítmény 0

38 7,50 Készítmény 0

39 7,60 Készítmény 1

40 8,10 Készítmény 0

átlag: Átl. 7,66

3. melléklet: Az ellető naplóból felvett kolosztrum, vérsavó és betegnap

adatok

60

Fejési idő hatása a kolosztrum Brix%-ra

Elléstől eltelt órák száma Brix%

1 0

27

2 0

25,3 átl:

3 0

22,7 26,96

4 0

27,3

5 0

30,1

6 0

29,5

7 0

24,6

8 0

32,1

9 0

28,1

10 0

22,9

1 12

17,095 átl:

2 12

18,785 17,505

3 12

17,68

4 12

18,005

5 12

17,03

6 12

17,16

7 12

14,495

8 12

19,045

9 12

18,59

10 12

17,16

1 24

8,79 átl:

2 24

9,63 8,037

3 24

8,28

4 24

8,04

5 24

8,37

6 24

7,02

7 24

6,66

8 24

7,29

9 24

7,53

10 24

8,76

4. melléklet: Az elletői naplóból felvett fejési idő adatok

61

A VÍZ- ÉS KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI INTÉZET AJÁNLÁSA

62

NYÚLTENYÉSZTŐ VÁLLALKOZÁS FEJLESZTÉSE

HAJDÚ-BIHAR MEGYÉBEN

Nyilas Bettina

Témavezető: Dr. habil. Bodnár Károly főiskolai tanár

63

1. BEVEZETÉS

A nyúl kedves és szelíd állat, általában a kisállatok közé

soroljuk be. A többi háziállat mellett leggyakrabban csak

kedvtelésből tartják. A nyulakat régen gazdasági állatként

tartották a háztartásokban, manapság pedig sporttenyésztés

szempontjából van szerepe, de ezen kívül a családi hússzük-

séglet kielégítését is szolgálja. A nyúltenyésztés elenyésző

helyet foglal el a többi állattenyésztési ágazattal szemben a

világon, mint például szarvasmarha, sertés, juh. Hazánkban

az 1990-es évektől csökkenés mutatkozott a tenyésztésében,

és ezáltal az export is jelentősen lecsökkent.

Magyarország a világ nyúltenyésztését nézve mindössze

csak a 14-dik helyet foglalja el, de Európában jelentős ex-

portőrnek számít. Az ágazat jövedelmező működéséhez

megfelelő infrastruktúrára (istálló, etető, itató, stb.) és fajtá-

ra van szükség. Kettő időszakot különböztetünk meg Ma-

gyarország nyúltenyésztés helyzetében.

Az 1960-as évektől kezdődő, amikor a nyúltenyésztés

nagy tendenciában növekedett, a felvásárolt mennyiség is

nőtt, a külföldre való export is nagy volt,valamint Magya-

rország a saját piacait is el tudta látni.

A másik időszak a rendszerváltáskor kezdődött, amikor is

lecsökkent a kistermelői nyúltenyésztés, és maga a felvásár-

lás is nagyban csökkenő tendenciát mutatott, valamint a

külföldre való export is csökkent, de a helyzetet még rontot-

ta az is, hogy a világpiaci ára nagyon visszaesett. Hazánk-

ban két nyúlvágóhíd található (Baja, Lajosmizse), ahol fel-

dolgozásra kerülnek az állatok.

Fajtákat tekintve megkülönböztetünk óriás nyúlfajtákat

(5,5 kg felett), középméretű nyúlfajtákat (3,5-5,5 kg között),

kistestű nyúlfajtákat, törpe normálszőrű nyúlfajtákat (2,0 kg

alatt). Szőrzetük alapján is megkülönböztetjük őket normál

64

szőrű, hosszúszőrű, rövidszőrű és szatén szőrű fajtákat.

Hasznosítási irány szerint beszélhetünk hústermelő fajták-

ról, prémtermelő fajtákról, hús- és prémtermelő valamint

sport és hobbifajtákról. Magyarországon a fajták közül a

Pannon fehér nyúlnak van a legfontosabb szerepe húsfeldol-

gozás szempontjából.

A lakóhelyemen (Bakonszegen) üzemel egy vállalkozás,

a berettyóújfalui székhelyű Lepusfarm, amely nyúltenyész-

téssel és vágónyúl előállítással foglalkozik. A választásom

azért esett erre a témára, hogy megismerjem, hogyan műkö-

dik egy kis nyúltenyésztő vállalkozás, és milyen fejlesztési

lehetőségek rejlenek benne. A dolgozatom készítése során a

vállalkozó segítségével lehetőségem nyílik a nyúltenyésztés

fázisainak a megismerésére valamint a nyúltenyésztő vállal-

kozás fejlesztésének bemutatására Hajdú-Bihar megyében.

A dolgozatom készítése során arra a kérdésre keresem a

választ, hogy hogyan alakul a nyúltenyésztő vállalkozások

helyzete, forrásteremtése és fejlesztési lehetősége. Egy la-

kóhelyemen működő egyéni vállalkozó példáján keresztül

fel szeretném hívni a figyelmet a nyúltenyésztésben meglé-

vő lehetőségekre, de egyben a kockázati tényezőkre is.

Eredményeim által pontos képet szeretnék mutatni a fiata-

lok, esetleg pályakezdők számára.

65

2. IRODALMI ÁTTEKINTÉS

2.1. A nyúl gazdasági jelentősége a világban

Az elmúlt években a nyúlhús fogyasztása megnőtt. Európát

tekintve a legnagyobb fogyasztás az olaszoknál, a németek-

nél, a franciáknál és a spanyoloknál figyelhető meg, amelyet

1. ábra mutat meg. A fejlődő országokban megélhetésük

érdekében intenzív tartással foglalkoznak, amelynek elő-

nyei, hogy a nyúl gyorsan megnő és szaporodik, a tenyészi-

dő rövid. A nyulak gazdasági jelentősége a harmadik világ-

ban abban van, hogy az emberek számára szálastakarmá-

nyokat és melléktermékeket tudnak hasznosítani (Grün,

1995).

(Forrás: INFRA-FAO felmérés, 1981)

1. ábra: Nyúltermelés (1000 tonnában)

66

Európában a legnagyobb nyúlhús fogyasztó Franciaor-

szág mivel sok kistenyésztő érdekelt ebben az ágazatban. A

francia nyúltenyésztésben az figyelhető meg, hogy a terme-

lés a fogyasztáshoz igazodik. Ez azt jelenti, hogy mindössze

1%-ot importálnak, és az exportálás is alacsony (Holdas,

1975).

Angliában a nyúltenyésztés nagyon ingadozónak tekint-

hető. Sokan fogyasztanak nyúlhúst, aminek nagy részét az

angol tenyésztők állítják elő, de ezen kívül még nagy meny-

nyiséget is exportálnak évente. Az angol nyúltenyésztésben

az figyelhető meg, hogy egy pár nagyobb vállalkozás jött

létre annak érdekében, hogy segítse a kisebb vállalkozások

előrébb jutását (Holdas, 1975).

Olaszország a többi országhoz képest fejlettnek mondha-

tó, hiszen egyedül csak a franciák előzik meg. Az olasz

nyúltenyésztők elhatározták, hogy a színvonalat és a terme-

lés növekedését javítani fogják, hogy az élre törjenek. De ez

addig nem valósítható meg, amíg importra van szükségük,

hogy az ország fogyasztását el tudják látni. Legnagyobb

mennyiségben Magyarországról vásárolják fel a nyúlhúst

(Holdas, 1975).

Svájc nyúl állománya kevés ezért szükségletük kielégíté-

se érdekében importálásra szorul. A kereslet növekedését

azzal érték el, hogy a tenyésztők az állományukat növelték

(Holdas, 1975).

Németországban a nyúltenyésztés helyzete fejlettebbnek

bizonyul, mint a többi európai országban. Berlinben nyúlte-

lepet építettek, amiknek a közelében vágóhidat helyeztek el

(Holdas, 1975).

A nyúlhús fogyasztása az egész világon növekedett, ame-

lyet a 2. ábra bemutat. Az ábrán azt is megfigyelhetjük,

hogy Magyarország hányadik helyet foglalja el. A legna-

67

gyobb tenyésztő ország Kína lett, míg az Európai országok

nyúltenyésztői a 80-as évek közepétől csökkenést mutatnak.

(Forrás: FAO, 2008)

2. ábra: A világ jelentősebb nyúlhústermelő országai

0

10

20

30

40

50

A világtermeléshez viszonyított arány

(%)

68

2.2. A hazai nyúltenyésztés múltja és jelene

A magyarok nagyon kevés nyúlhúst fogyasztanak a többi

országhoz képest. Pedig a nyúl húsa fontos a táplálkozás-

ban, mert nagyon sok fehérjét és ásványi anyagokat tartal-

maz, ezért a beteg embereknek is ajánlják a fogyasztását. A

többi gazdasági haszonállat húsához képest kevés zsírt és

koleszterint tartalmaz, ennek köszönhetően a diétás ételek-

nek és a bébi ételeknek az alapanyaga (Szabó, 2016).

Magyarországon a XVI. században jelent meg az étlapon.

A középkorban különösen a francia szerzetesek kedvelték a

nyúlhúst, mivel az halnak (11 hetes korig) és nem húsnak

számított, ezért a böjti időszakban is fogyaszthatták. Ha ösz-

szehasonlítjuk a nyúlhús tápértékét a haléval, akkor csak

kevés eltérést állapíthatunk meg, ezért érthető, hogy a kö-

zépkori szerzetesek miért oda sorolták a nyúlhúst

(www.lepusfarm.com).

Hazánkban a nyúltenyésztésnek fontos szerepe van és

nagy hagyománnyal is bír. Sok tenyésztő foglalkozott a

nyúltartással a nagyobb városok melletti kis falvakban. A

kisállattartók leginkább húsnyulakat tartottak.

A második világháború idején, számos udvaron tartottak

nyulakat a megélhetés szempontjából, hisz az ország célul

tűzte ki a fejlesztésüket. Ennek eredménye, hogy 1952-ben

létrehozták a Kisállattenyésztési Kutató Intézetben a

Prémesállattenyésztési Osztályt amelynek, feladata az volt,

hogy a kereskedők észrevegyék, milyen értékkel bírnak a

nyúlhúsok, de a magyar tenyésztésre hatással volt a techno-

lógia (takarmányozás, egészségvédelem, tartás) fejlődése is.

Ma az intézet haszonállat génmegőrzésével folytatja munká-

ját Gödöllőn (Holdas, 1975). Az intézet ma Haszonállat

Génmegőrzési Központ néven működik.

69

A magyar nyúltenyésztés az 1960-as évektől számottevő,

és legnagyobb részt Olaszországba exportálta az élő nyula-

kat. Ennek hatására fellendült a nyúltenyésztés hazánkban,

így egyre nagyobb számban létesültek telepek. De csak az

1990-es évekig mutatott növekvő tendenciát, és ettől az év-

től kezdve feldolgozott állapotban is viszik külföldre a ma-

gyar nyúlhúst. Az olasz felvásárló cégek visszaesnek így

megjelenik Svájc, Németország és más ország is. A Nyúl

Terméktanács véleménye szerint a versenyképesség és haté-

konyság nagyon fontos a tenyésztők között

(www.nyultermektanacs.hu).

A nyúltenyésztők egységbe tartása érdekében megalkot-

ták a Magyar Agrártudományi Egyesület Nyúltenyésztési

Szakosztályát, amit ma Magyar Házinyúl- és Kisállatte-

nyésztők Országos Egyesületének hívunk, amely a kisterme-

lőket csoportokba társította (Holdas,1975). Hazákban csak

az 1968-as évben alakult meg a nagyüzemi nyúltenyésztés,

aminek hatására egyre több nyúltelep létesült, de nem mű-

ködtek sokáig, mivel korszerűtlen technológiát alkalmaztak,

így a legtöbb nagyüzem bezárt.

A nyulat az ember saját igénye kielégítésére használta,

vagy a piacokon élő állatként adta el. A magyar export csak

az 1960-as években kezdődött, majd pedig az 1980-as évek-

ben tetőzött, de a rendszerváltást követően csökkenő ten-

denciát mutatott, és még a világpiaci ár is leesett. Bár a

rendszerváltásnak köszönhetően a nagyüzemi nyúltartás

egyre jobban elterjedt és vágóhidak jöttek létre (Lajosmizse,

Baja). Magyarország második helyet foglalja el az exportá-

lásban Kína mögött, ami annak köszönhető, hogy majdnem

az egész nyúlhús állományt exportáljuk. A magyar export

eloszlásának bemutatására szolgál a 1. táblázat.

70

1. táblázat: Magyarország házinyúl termelése és exportja 1992-2004.

Év

Felvásárolt

élő nyúl

(tonna)

Vágott

nyúl export

(tonna)

Érték

1993 34,444 18,512 68,060 ezer USD

1993 26,255 13,346 38,039

1994 15,732 8,845 29,339

1995 16,93 8,129 28,595

1996 15,959 8,866 31,425

1997 13,743 7,263 22,840

1998 13,903 6,419 21,727

1999 12,716 6,359 20,407

2000 10,870 5,118 4,719 millió Ft

2001 12,761 5,615 5,243

2002 11,887 5,388 4,795

2003 10,932 5,045 5,240

2004 12,079 5,287 6,392

(Forrás: Nyúl Terméktanács)

A magyar vágónyúl állomány 95 nagyüzem és több kis-

termelő kezelésében van. Az anyalétszám megközelíti a 110

ezret. Magyarországon kettő darab vágóhíd üzemel. Az Eu-

rópai Unió megköveteli az élelmiszerbiztonsághoz kapcso-

lódó szabályokat. A követelményeknek megfelelően előálla-

tott hústermékeket nem csak a hazai piacokon, hanem kül-

földön is értékesítik (VM Sajtóiroda 2013).

Az Olívia Kft. az igényes, többségében svájci vevőiknek

mindig megfelelően magas minőségű nyúlhúst igyekszik

biztosítani, és azért, hogy ezt meg tudja tartani a következő

években is nagyon fontos a termékbiztonság megfelelő szin-

ten tartása. A cég mindig törekszik, hogy a legjobb nyúlhúst

kapják ez emberek, ennek érdekében saját takarmánykeve-

rővel, állattartási rendszerrel és húsfeldolgozóval rendelke-

zik. Az Olivai Kft. a nyúlhús terén egyike a piacvezetőknek

egész Európában, saját értékeik vannak, amiket mindig

71

szem előtt tartanak. Ezek pedig a természetesség, frissesség

és az egészség (www.olivia.hu).

A Tetrabbit Kft. padozaton, szabadon tartott ún.

relaxrabbit nyúltartással foglalkozik, és a hazai nyúlhús ér-

tékesítésével. Négy tulajdonosa van, akiknek az érdekében

mai napig szerepel az érdekvédelem és a technológia. A

vállalkozás erőteljes marketingmunka által új külföldi part-

nerekre talált, mégpedig az olasz, román és a német piaco-

kat. A partnerekkel állandóan tartják a kapcsolatot a sperma,

technológia és kutatási programok miatt. Törekszenek az

állatvédelmi szabályok betartására, és ezért a Fehér Kereszt

Állatvédő Ligával vannak kapcsolatban. A cég alapvető

célkitűzései: a hatékony munka végzése, új gépek beszerzé-

se, a dolgozók tudásának fejlesztése. De a legfőbb cél, hogy

megfelelő minőségi nyúlhúst tudjanak előállítani, és azt a

piacokon értékesíteni tudják (www.tetrabbit.eu).

Magyarországon valaha a legtöbb ember másodállásként

foglalkozott a nyúltenyésztéssel a jövedelem kiegészítés

érdekében. A falvakban lévő üres épületeket, telepeket

használtak fel a nyúl tartásához. A 70-es és 80-as években

nagy szerepe volt a háztáji nyúltartásnak, ezek mellett nagy-

üzemek működtek, amelyek közelében vágóhidak voltak, de

ez már csak a múlt. Az elmúlt években ugyan fejlődött a

nyúlállomány, de a kistermelői kedv nem tért vissza.

Hazánk két vágóhídján a nyúlhús feldolgozási kapacitás

kihasználtsága 50-60 százalékos. A vágóállatot előállító

nagyüzemi telepek elsősorban Bács-Kiskun, valamint Bor-

sod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar

és Békés, Zala, Somogy, Pest megyében találhatóak. Mivel

a kistermelők egy része kényszerűen külföldre értékesít, így

érdekeltségéből veszítettek a hazai vágóhidak (MTI. 2017).

Ahhoz, hogy egy család szükségleteit kielégítse és a jö-

vedelem fenntartó legyen, minimálisan 400-500 anyaállattal

72

kell rendelkeznie (egy vállalkozó 1000 anya feletti állo-

mánnyal tervezhet elfogadható jövedelemszintet). A bajai

cég, amely nem csak vágóhídként működik, hanem partnerei

jelentős szerződött nyúlállománnyal is rendelkeznek, a meg-

felelő működés érdekében szakmai segítséget, szaktanács-

adást is nyújt. Az egyesülés lehetővé teszi, hogy modern

genetikát és tartástechnológiát alkalmazzanak (MTI).

Ma a nyúlágazat szervezését és a termelő érdekvédelmét,

a Nyúl Termék Tanács és a Szakmaközi Szervezet látja el.

A nyúlállomány növekvő tendenciát mutat, de még így is a

külföldre való exportálás csökken, mivel a nagy felvásárló

piacok megszűntek, és helyettük kisebb piacok vették át a

szerepüket. A korábbi olasz export megszűnt, mert Olaszor-

szág önellátó lett nyúlhúsból. Svájcba és Németországba

folyamatosan exportálunk nyulat, és új piacként jelent meg

Oroszország és Szlovákia ezt mutatja be 2. táblázat (Szabó,

2016)

A Nyúl Szakmaközi Szervezet és Terméktanács egy non-

profit szervezet. A szervezet célja a termelőket segíteni a

feldolgozásban, értékesítésben és a termelésben. Hatásköre

az ország minden egyes pontjába eljut, és minden egyes

regisztrált tenyésztőnek segítséget nyújt. A magyar nyúlhús

egész Európában ismert, de leginkább az olasz, svájci, né-

met és az orosz piacokon jelenik meg. Ez annak a köszönhe-

tő, hogy a tenyésztők nagy figyelmet fordítanak a minőség-

re. A minőség megőrzése érdekében folyamatos ellenőrzé-

seken mennek keresztül, a vágóhidak biztosítják a tenyész-

tők számára a takarmányt, tartástechnológiát és a genetikát.

De Magyarországon nagyon kevés nyúlhúst fogyasztanak,

pedig nagyon sok fontos tulajdonsággal rendelkezik: kolesz-

terinmentes, sok értékes fehérje van benne és nagyon köny-

nyen emészthető (www.nyultermektanacs.hu).

73

2. táblázat: A magyar vágónyúl export országonkénti megoszlása (%)

Ország 1

986

19

88

19

90

19

92

19

94

19

96

19

98

20

00

20

02

20

04

20

06

20

09

Olaszország 8,7 6,7 2,5 4,3 8,5 1,1 0,6 6,1 2,2 3,0 6,8 0,2

Svájc 0,4 0,7 0,5 0,5 5,0 0,3 5,5 1,2 6,3 7,1 6,5 5,8

Németország 0,3 0,7

0,5 0,5 0,3 0,2 0,4 6,1 9,0 3,8 8,3

Franciaország 0,4 0,6 0,5

0,3 0,5 0,8

0,6 0,4 0,1

Belgium 0,3 0,6

0,8 0,3 0,3 0,4 0,5

0,1

Hollandia 0,6 0,4 0,5

0,1 0,9

0,4 0,2

Oroszország

0,1 0,7 0,5 0,9 0,1 0,9 0,4

Anglia 0,2 0,3

0,5

Spanyolország

0,2

Írország

0,3

Görögország

0,7

Szlovákia

0,1

0,1 0,1

Ausztria

0,3 0,1

Ukrajna

0,2

Románia

0,7

(Forrás: Nyúl Terméktanács, 2017)

74

2.3. A kistermelők szerepe és lehetőségei

A nyúltenyésztők körében nagy átalakulás volt korábban

megfigyelhető. Valaki hobbyból, valaki pedig a megélhetés

szempontjából tartotta a nyulakat. A nyugati piacok hatására

a magyar nyúltenyésztésben növekvő tendencia alakult ki. A

kereslet volt a kulcselem a nyúltenyésztőknél, hisz ennek

hatására a termelés fokozódását, és a minőség megfelelő

állapotát tapasztalhatjuk. Ennek eredményére a kistermelők-

nek felkeltette az érdeklődését, hogy az állományukat növel-

jék, és így a termelést is, de segítségükre voltak kisebb szer-

vezetek, intézmények, amelyek a nyúltenyésztéssel foglal-

koztak. (Holdas, 1976)

A nyúltenyésztés helyzetének bemutatására jó példa a

Kisgörbőn élő Varga Zoltán és családja. A 90-es évektől

kezdve foglalkoznak nyulak tartásával, kezdetben háztájiban

tartották őket, mára pedig az állomány megközelíti a 200

anyanyulat. A háztáji tartás nehézsége az volt, hogy a táp

ára megemelkedett, ami kihatással volt a gazdaságra. Varga

Zoltán és családja ennek következtében feladta a nyúltartást

majd a Kaposvári Egyetem által meghirdetett pályázat lendí-

tette fel ismét a vállalkozásukat, 24 Pannon fehér (1. kép)

anyanyúllal kezdte meg a családi vállalkozást.

Az állománynövekedés a modernizálásnak köszönhető. A

korszerűsítés azzal kezdődött, hogy egy felszámolás alatt

álló 5000 anyás nyúltelep berendezéseit vásárolták fel, főleg

ketreceket és a kisgörbői termelőszövetkezeti major épülete-

iből alakítottak ki telephelyüket. Ezt követően belevetették

magukat a Pannon fehér nyúlfajta megismerésébe (szapora-

ság, súly, takarmányozás).

Varga Zoltán kistermelő elmondta, hogy hazánkban a

nyúlhúst kevesen fogyasztják, ennek oka lehet, hogy „tapsi-

fülesről” van szó. Hazánkban egy nyúlvágóhíd működik, az

75

értékesítésben pedig egy nagyobb termelő segít. A családi

vállalkozást nem régen a trágya kihordás gépesítésével fej-

lesztették, de tervben van az etetés gépesítése is. Remény-

kednek a nyúltenyésztés fellendülésében Magyarországon

(Bella, 2018).

1, kép: A Pannon fehér nyúl

A 2017-es Farmer Expón Nagy István államtitkár úr által

tartott sajtótájékoztatón azt nyilatkozta, hogy a hazánkban

előállított nyúlhús több mint 95 százaléka exportálásra ke-

rül. Magyarországon 20 dekagramm hús számolható egy

főre. Ehhez képest Nyugat- Európában 1,8 kilogrammal

többet. 2017 júniusában kampányt indítottak az Agrármar-

keting Centrummal és a Nyúl Szakmaközi Szervezet és

Terméktanáccsal a nagyobb nyúlhús fogyasztása elérése

érdekében. A nyúltartást a kistermelők körében ismét fel

kellene lendíteni, hogy az állomány elérje a 7 millió vágóál-

latot valamint a húsfogyasztás elérje az 5-10 százalékot

(www.kormany.hu).

Ugyanakkor az ágazat számos problémával küzd. Így el-

maradt a termelés emelkedése, romlott az orosz piac fizető-

76

képessége, felhalmozódott az árukészlet, nőtt az eladatlan,

lefagyasztott nyúlhús mennyisége. Emiatt kényszerű lépésre

szánta el magát az ágazat két vágóhídja. Az Olivia Kft. saját

termelése csökkentése mellett 2016. év június 30-tól nem

vett át több vágónyulat. A Tetrabbit Kft. az ár és a felvásá-

rolt mennyiség csökkentése mellett döntött (Juráskó, 2017).

Mindkét döntés igen nehéz helyzetbe hozta a termelőket,

mivel azok egy része jelentős kölcsönt vett fel, vagy fiatal

gazda támogatás segítségével hozta létre nyúltelepét. A ki-

alakult helyzet az ágazat több nagyüzemi termelőjét a terme-

lés csökkentésére vagy bezárásra kényszerítette. A jelenlegi

válsághelyzetet tovább nehezíti a nyúltartókat érő egyre

nagyobb „állatjóléti” nyomás, melynek nem látható egyelőre

a megoldása és a várható kihívásai. A 2011-ben meghirdetett a Nyulunk a munkáért pályázat

keretében a faluközösségben élőknek ad lehetőséget az élet-

színvonaluk javítására. A programon belül nem csak fogyasz-

tásra kapják a nyulakat, hanem tovább tartásra, szaporításra.

Ezzel elérve a közösségek létszámnövekedését és más falvak

eltartását. A nyúl támogatásban részesülőknek a program

keretében meghirdetett tanfolyamokon kell részt venni, és

elméleti valamint gyakorlati feladatokat elsajátítani. A prog-

ram szervezői visszajelzéseket szeretnének kapni, hogy mi az,

amivel még fejleszteni tudnának a kisteremlelők helyzetén.

(http://nyulunkamunkaert.hu/palyazat)

A hazai nyúltenyésztők helyzetét 54/2014, (IV, 29,) VM

rendeletbe foglaltak segítik az előre lépésben. Ez azt jelenti,

hogy a mezőgazdasági termeléshez kismértékű támogatást

vehetnek igénybe, ami 2000 forintot jelent

tenyésznyulanként. A támogatást az adott év január 1-31, és

június 1-31 között tenyésztésbe vett állományra vonatkozik.

Ezt a termelők egy alkalommal igényelhetik a leigazolt és

beállított anyanyulak után.

(www.agrotrend.hu/gazdalkodas/allattenyesztes)

77

A nyúltenyésztőknek szükségük van segítségre, ha a ter-

mékeiket értékesíteni akarják, így jött létre a Nagyhajmási

Felvásárlási, Beszerző, Feldolgozó, Raktározó, Értékesítő és

Szolgáló Gazdaszövetkezet. Célja, hogy a tenyésztőket se-

gítse a piacra való jutásra, a termékeik feldolgozására akár a

raktározására. Fontosnak tartja, hogy a nyúltenyésztőket

segítse, mégpedig úgy, hogy a piaci kapcsolataikat bővítse,

valamint az Európai Unióba is eljussanak a termékeik. A

Gazdaszövetkezet 22 taggal működik ebből 21 őstermelő és

családi gazdálkodó és 1 tartós vállalkozó, de szeretné a ta-

gok számát növelni. Tagja a Baranya megyei Agrárkamará-

nak és a Nyúl Termék Tanácsnak. A nyúltartást ismét fel

szeretnék lendíteni, valamint családi vállalkozású nyúltele-

peket létrehozni. (www.nyultermektanacs.hu)

2. kép: „NYÚL-UNK a munkáért” logó

2.4. Miért nem esznek a magyarok nyúlhúst

Országos felhívás jött létre a nyúlhús fogyasztása érdeké-

ben, hisz a magyar emberek nagyon kevés nyúlhúst esznek.

A Földművelésügyi Minisztérium államtitkára (jelenleg

agrárminiszter) azt szeretné, hogy az emberek rájönnének a

nyúlhús könnyű feldolgozására, a finom ételek előállítására,

mivel Magyarország Európa legnagyobb exportőre, mégis a

magyarok a nyúlhús fogyasztásában majdnem az utolsó he-

78

lyet foglalják el. Pedig a nyúlhús sok fontos tulajdonsággal

bír: koleszterinszegény és zsírszegény. Magyarországon

mindösszesen az éves átlagfogyasztás csak 2-3 dekagramm,

míg a többi országokban 2-3 kilogramm. Juráskó Róbert, a

Nyúl Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke úgy

véli, hogy az emberek hetente egyszer fogyasszanak nyúl-

húst. A fogyasztás fellendítése érdekében különböző prog-

ramokat szerveztek, ahol meg lehet ismerni a nyúlhús elő-

nyeit és fontos sajátosságait (24.hu).

A mai fogyasztói szemlélet szerint házi kedvencnek azo-

nosítják a nyulakat, pedig az ember nem kedvencként do-

mesztikálta, hanem élelmezési célból. A nyúlhús egyedi íz

világú, bőséges fehérje forrás. Ma hazánkban az egyébként

is magasabb előállítási árat sajnos a nyúlhús magas ÁFA

tartalma nem teszi versenyképessé a sertéssel és a csirkével

szemben. Pedig a házinyúl húsa könnyen emészthető,

allergizáló hatása nem ismert, a legjobb beltartalmi tulaj-

donságokkal bíró húsféle. Ezen tulajdonsága miatt különö-

sen ajánlott számos diétás étrendben, sőt biztonsággal fo-

gyaszthatják táplálékallergiások, gyermekek is. A vitamino-

kat illetően 100 g nyúlhús elfogyasztása a napi szükséglet 8

százalékát fedezi B2-vitaminból, 10 százalékát B5-

vitaminból, 17 százalékát B6-vitaminból, 55 százalékát B3-

vitaminból, és kielégíti teljes B12-vitamin-szükségletünket.

Alacsony koleszterintartalmú, zsírszegény és telítetlen zsír-

savakkal látja el szervezetünket. Ennél fogva a nyúlhús ki-

válóan alkalmas diétához és betegek ellátásához. Ma, ami-

kor egyre nagyobb hangsúlyt fektetünk az egészséges táp-

lálkozásra, a nyúlhús újra fontossá válhat diétás fogásként és

egészséges húsféleként. A sovány nyúlhús maga mögé uta-

sítja a többi húsfélét. (www.lepusfarm.com)

79

3. ANYAG ÉS MÓDSZER

Primer adatgyűjtés a berettyóújfalui székhellyel, de

bakonszegi telephelyen működő Lepusfarm, Farkas Zoltán

okl. környezetgazdálkodási agrármérnök (a továbbiakban:

tulajdonos) segítségével történt. A tevékenység fejlesztésé-

ben induló anyagi segítséget nyújtott az Európai Mezőgaz-

dasági Vidékfejlesztési Alapból (a továbbiakban: EMVA) a

fiatal mezőgazdasági termelők indulásához a 2014. évben

igényelhető pályázati forrás, valamint egy új termelési telep

kialakítására szintén EMVA forrásból igényelhető állattartó

telepek korszerűsítése pályázat (a továbbiakban: ÁTK). Te-

vékenységi területei kiterjednek a nyulak tenyésztésére és

hizlalására, továbbá a nyúlhús értékesítésére. Házinyúl te-

nyésztése fiatalgazda pályázatát és annak fejlesztését követő

állattartó telepek korszerűsítése pályázatát is megtekinthet-

tem. Rendelkezésemre bocsátotta az üzleti terveket, gazdál-

kodási naplót, vemhességi vizsgálati lapokat, alaprajzot,

helyszínrajzot, amik nagy segítségemre voltak. Az interjúkat

bakonszegi teleplátogatásokkal, helyszíni adatgyűjtésekkel

egészítettem ki. Konzulensemmel módunk volt fényképeket

is készíteni a telepen.

A szekunder adatok pedig a Nyúl Termék Tanács és a

Szakmaközi Szervezet elnökétől Juráskó Róberttől szár-

maznak.

A vállalkozásban tapasztaltak alapján elkészítettem a te-

lep SWOT elemzését.

80

4. EREDMÉNYEK

4.1. A jelenlegi telep bemutatása

A Pannon fehér nyúl

A vállalkozás Pannon fehér fajtával termel, amelyre jellem-

ző, hogy a középnagy csoportba sorolható, és átlagtömege

általában 4,3-4,8 kg között van. Vastag fehér szőrzet, piros

szem (albínó), felálló fülek jellemzik. A Pannon fehér nyu-

lat leginkább hústermelésre hasznosítják és még hazai kö-

rülmények között is legfontosabb húsnyulunk jó ketrectartá-

si tűrőképesség.

A Lepusfarm bemutatása

A Lepusfarm 2014 októberében alakult, Berettyóújfalui

székhellyel rendelkezik, de maga a telep Bakonszeg határá-

ban helyezkedik el, a Bakonszeg – Bihartordai útfélen, volt

Gazda telep, Bakonszeg 0319/6 hrsz., a közúttól északi irá-

nyában 200 m-re fekszik. A tulajdonos teljes mértékben

önerőből indította el a vállalkozást. Az indulásban segítette

a 2014-ben kiírt fiatalgazda pályázat. Ennek révén kezdett el

foglalkozni a házinyulak üzemszerű hízlalásával és értékesí-

tésével. A vágónyulakat legnagyobb mennyiségben Magya-

rországon értékesíti.

81

3. kép: A telephelyen elhelyezett projekt tábla

A napi feladatokat saját maga végzi, az állatok etetésétől,

a termékenyítésen át, az adminisztratív feladatokig. Tapasz-

talata az, hogy a tevékenység végzése precíz odafigyelést,

technológiai fegyelmet és naprakész felkészültséget követel

meg, a hét minden napján. A nyulak megfelelő feltételek

között és megfelelő higiéniai körülmények között élnek az

állatjóléti és tartási előírásoknak megfelelően. A minőség-

ügyi irányelvek mellett különös figyelmet fordít az állatjó-

létre. A nyulak takarmányozására hazai alapanyagból előál-

lított, ellenőrzött pellettált, medikált takarmányt használ, és

születésüktől kezdve igyekszik az állatok igényeit kielégíte-

ni. A tenyészállatok karotin-kiegészítésére, illetve környe-

zet-gazdagításra rendszeresen kapnak sárgarépát. A telephe-

lyen belül elengedhetetlen feltétel a nyulak tartásánál a meg-

felelő hőmérséklet, páratartalom és a friss levegő elérése.

82

Ehhez klimatizáló eszközöket használ: ventilátorok, falba

épített evaporációs hűtőpanel és hőlégbefúvó.

A telepen egyszintes Meneghin gyártmányú

tenyészketrecek találhatók, Az anyaketrec blokkjai 280 fé-

rőhely, összesen 81 m2, a hizlaló ketrec blokkjai 2120 férő-

hely, összesen 90 m2, a piramisparkoló tenyészketrecek

blokkjai 250 férőhely, összesen 11 m2, továbbá fiaztató

fészkeket és kizáró elemet használ, ezen kívül a technológia

önetetővel és önitatóval rendelkezik. Az istállóban alagút-

szellőztetést üzemeltet, amelyet két darab automatazsanéros

szellőztető ventilátor biztosít. A nyári hónapokban az istálló

belső hőmérséklete nem megy 25 oC fölé, mely a nagy felü-

letű hűtőpaneleknek köszönhető. Elektromos hiba esetén,

nagyteljesítményű benzinüzemű aggregátorral oldja meg a

hűtést. A téli időszakban a fűtést nagyteljesítményű diesel

üzemű hőlégbefúvó biztosítja.

4. kép: A jelenlegi telep képe

83

A tartástechnológia többi eszköze: 200 darab üvegkatéter

a mesterséges termékenyítéshez, 2°darab tetoválófogó

számsorokkal, kézi- és elektromos szerszámok.

A tulajdonos jelenleg 280 anyával dolgozik, amit 2 peri-

ódusban 3 hetes termékenyítési ciklusban végez. Ennek

eredményeként, minden hónapban a 140 termékenyített

anyából, közel 85%-a termékenyül és fial le. Az anyái a

Kaposvári Egyetem törzsállományából származnak, melyek

kiváló szaporasági és nevelő képességgel, utódaik pedig

hústermelési mutatóval rendelkeznek. Ennek hatására a 32-

dik napon történő választási alomszám átlagban közel

8,5°utód/anya.

5. kép: Az alom ellenőrzése választás előtt

Ez minden hónapban 800-900 hízónyulat jelent a számá-

ra. A hízlalás befejezésekor, amikor is a hízónyulak elérik

az átlagos 2,6-2,7 kg vágósúlyt, a szükséges hatósági enge-

84

déllyel a vágónyulakat saját tehergépjárművel, szállítólá-

dákban a vágóhídra, vagy a dunántúli élőállat átvevőhelyre

szállítja.

A telepen mesterséges megtermékenyítést alkalmaznak.

A termékenyítéshez a spermát, saját Pannon fehér bakoktól

nyerik. Az ondó vizsgálatát és hígítását valamint az anyák

termékenyítését a tulajdonos saját maga végzi. Az anyanyu-

lak fiaztató ládával ellátott ketrecekben fialnak. Az állatok

takarmányozására Olívia Kft. által gyártott szoptató, válasz-

tási és hízó nyúltápot etet. Az állatok hízlalás utolsó idősza-

ka kivételével kokcidiosztatikummal kiegészített takarmányt

fogyasztanak.

A vállalkozást fejleszteni kívánja, zöldmezős beruházás-

ként új, korszerű istálló épület építésével, technológia fej-

lesztésével, az anyaállomány növelésével. A vállalkozás

alátámasztására SWOT elemzést végeztünk, melyet a 3.

táblázatban foglaltam össze.

85

3. táblázat: A vállalkozás SWOT elemzése

ERŐSSÉG GYENGESÉG

a telep betonúton könnyen

megközelíthető

megfelelő épülettájolás

hűtés-fűtés rendszer

alagútszellőztetés

jó fajtaválasztás

szakmai tudás

motiváltság

kockázatvállalás

elavult épület

kézi-munkaigényes tech-

nológia

alkalmazott hiánya

a telep és a vágóhíd közöt-

ti nagy távolság

magas szállítási költség

nyáron nagyobb szállítási

veszteség a meleg miatt

magas termelési költségek

LEHETŐSÉG VESZÉLY

nyúl népszerűsítése, ami új

hazai piac megjelenését

eredményezheti

a nyúlhús egészséges és jó

minőségű élelmiszer

partnerekkel vágópont kiala-

kítása, saját feldolgozás,

éjszakai szállítás

energiatakarékos technológia

megvalósítása

Nyúl Terméktanácsi tagság

segítséget jelenthet

pályázati lehetőségek kihasz-

nálása

felvásárlási árak és hul-

lámzásai

partner kapcsolat hiánya

változó vevői igény kielé-

gítése

vágóhidak „szeszélyes”

kapcsolata a termelőkkel

hitel esetén hosszú távú

függés a pénzintézettől

a fejlesztés lassú megtérü-

lése

számos jogi akadály egy

projekt megvalósításánál

86

4.2. A fejlesztési elképzelések

A vállalkozóval folytatott interjú közben, a telep működését

megismerve, nyilvánvalóvá vált, hogy a vállalkozó miért

kíván egy új, modernebb telepet létrehozni. A fejlesztés cél-

ja a 2014-ben elnyert fiatalgazda pályázat célzott eredmé-

nye. A versenyképesség és fenntarthatóság érdekében egy

korszerű istállót, a jelenlegi üzemméret bővítését szeretné

megvalósítani. A működési költséghatékonyság biztosítása

szükségessé teszi a fejlesztést és innovatív tervek megvaló-

sítását.

6. kép: LEPUSFARM arculati elem

Mára elengedhetetlenné vált a termék kiváló minőségén

túl a megfelelően elkészített arculat és névjegy kiépítése,

mely lehetőséget biztosít későbbi tenderekhez való csatlako-

záshoz. Az elnyert ÁTK projekt több ilyen arculati elemet is

magára ölt majd, innovatív megoldásként trágyakezelésével

csatlakozik a Bihar-Sárrét Egyesület programjához. Elő-

irányzott célként a keletkező nyúltrágya egy részét a telepen

belül brikettálják, majd költséghatékonyan a telep fűtésére

felhasználják.

87

7. kép: A telephelyre tervezett projekt tábla

Az ÁTK projekt új épületei könnyűszerkezetes csarnok-

váz szerkezetűek lesznek és 10 cm vastag szendvicspanel

szigeteléssel lesznek ellátva, amelyet az 8. kép ábrázol. A

nyúlistálló ~1700 m2 alapterületű lesz, közel 1200 anya és

szaporulata mellett, bakoknak és tenyésznövendékeknek is

helyt ad majd. Az épület NY-K tájolású, így a déli fekvésű

tetősík optimális telepítést biztosít a helyi hálózatra termelő

napelem rendszer telepítéséhez.

88

8. kép: A fejlesztendő terület és tervezett beépítettség rajza

Az istálló épület teljes alapterülete vízzáróan kivitelezett

saválló síkbetonnal kerül kialakításra, gondosan 1% lejtéssel

tervezett trágya aknákkal, melyek a ketrectechnológia alatt

helyezkednek el. A trágyaaknákba telepített automata trá-

gyaszánok végzik a napi kitrágyázást, így mentesítve az

istállóteret a naponta keletkező trágyától és káros kémhatású

gázoktól. Napi kontrollt jelent a trágyakezelés és az istálló

automatika ellenőrzése. Az istálló épület 12 teremnek ad

majd helyet, ez 7 anya és 5 db hizlaló termet jelent. A ter-

mek szellőztetése és vízellátása külön-külön megoldott. A

lehatárolt tér, lehetővé teszi a tartás technológia során az all-

in-all-out rendszer fenntartását, miszerint egy terem teljesen

kiüríthető, ezáltal lehetőség nyílik a terem teljes mosására,

fertőtlenítésére, karbantartások elvégzésére.

A trágyaszánok és keresztkihordó szalag automatizált

lesz. A hűtőpanelek és légcserét biztosító ventilátorok a

89

megfelelő termelés érdekében minden teremnek a nyúl igé-

nyének megfelelő klímát biztosítanak. Az épület technológi-

ai vezérlését multifunkcionális telepvezérlő egység végzi. A

faelgázosító kazán, olcsón és hosszútávon biztosítja a téli

fűtést a telep számára. A telephely istálló épületében telje-

sen zárt tartás-technológiával kizárólag házinyulakat kíván-

nak tartani, amelyet a 9. kép ábrázol.

A fejlesztéssel közel 1200 anyát szeretne termelésbe állí-

tani a tulajdonos, ami nagyban növelné a piaci részvételét,

továbbá teret nyerne saját bak állomány tartására és saját

kialakítású vonal fenntartására, ami lehetővé tenné, a Ka-

posvári Egyetemmel való együttműködését, hogy fent tudja

tartani a Pannon fehér törzsállományát.

(Forrás: www.meneghin.it)

9. kép: Tervezett teremkialakítás bemutatása

90

A takarmánytárolók telepítésével a takarmány nedvesség-

től, rágcsálóktól védetten tárolható, a behordó spirál segítsé-

gével könnyen az istállón belülre juttatható, ellentétben a

jelenlegi zsákos megoldással. A napelemes rendszer telepí-

tésével a gazdaság energiahasználatának, mintegy fele ki-

váltható lesz.

A szociális épület 144 m2, ami nagyon fontos a gazda-

ságnak, hisz helyt ad a kiszolgáló, a szociális és a gépészeti

helyiségnek. A tervezett épületrész helyt ad továbbá női-

férfi öltözőnek zuhanyzókkal, így a zárt technológiában tar-

tott állomány védelmét maximálisan biztosítani lehet. Az

épületben orvosi és pihenőszoba, tárgyaló és iroda, valamint

étkező tér is kerül kialakításra. A teljes épületben padlófűtés

biztosítja majd az egyenletes hőmérsékletet a fűtési idő-

szakban. A telep itatóvíz, ivóvíz és technológiai vízellátását

saját kútról látják majd el. A szürkevíz újrafelhasználása a

WC tartályok öblítésénél víztakarékos megoldás lesz.

Az új telep kialakítása gondosan megtervezett épületek-

ből áll, ahol minden épületrész az opcionális feltéteket biz-

tosítja a termeléstechnológia, fertőtlenítés, mosás, tárolás,

szállítás során, amelyet a 10. kép ábrázol.

A tervezés során fontos szempont volt a folyamatos és

szigorú tartás technológia betartása mellett a kitrágyázás,

takarmányozás, a vízellátás megoldása. Továbbá az épületek

tájolása, azok kapcsolódása, klimatikus, vagyonvédelmi és

fenntarthatósági szempontok alapján.

91

10. kép: Az új Lepusfarm nyúltelep alaprajza

92

5. KÖVETKEZTETÉSEK

A téma kidolgozásban segítségemre lévő Farkas Zoltán egyéni

vállalkozó 2014-ben nyerte el a fiatal gazda pályázatot, Kez-

detben a vállalkozó nem rendelkezett korszerű gépekkel, ketre-

cekkel, amelyek a versenyképessé tették volna más vállalkozá-

sokkal szemben. A Bakonszeg határában 0319/6 hrsz. található

Lepusfarm jól tükrözi, hogy hogyan fejlődött fel ez a kisvállal-

kozás, és nőtte ki magát kistermelői méretűvé.

A jelenlegi épület jelentős felújításra és korszerűsítésre szo-

rul. A vállalkozó ezért a jelenlegi telep fenntartása mellett, egy

Berettyóújfaluban felépítendő új nyúltelep létesítésére pályá-

zott és nyert forrást a Vidékfejlesztési Programból. A kiviteli

tervek elkészültek, a tervezett telep működtetése a jelenlegihez

képest csökkenti az energia- és munkaerőigényt (trágyakeze-

lés, szellőztetés, itatás, fűtés, takarmány kiosztás, ketrecek

bővítése és egyes folyamatok automatizálásra), ezzel várhatóan

a termelési költségeket is. Az új telep teljes mértékben kielégíti

a nyúl igényeit, illetve a vágóhidak fogyasztók által generált

elvárásait. Így várhatóan vágóállatait beszállíthatja majd a la-

josmizsei vágóhídra.

A megvalósítást azonban jelenleg jogi viták hátráltatják. Az

építkezést nem tudta időben megkezdeni. Amennyiben nem

tudja teljesíteni a pályázatban foglalt ütemezést, illetve határ-

időket, véleményem szerint előfordulhat, hogy a vállalkozó

elképzelése meghiúsul. Ebben az esetben természetesen elesik

a támogatástól. Tehát az egyetlen járható megoldásnak jelenleg

a vitás kérdések mihamarabbi tisztázása, az akadályok felszá-

molása látszik.

Nagyon szurkolok a fiatal vállalkozónak, mert nem csak sa-

ját családja részére teremtene a beruházással munkahelyet és

megélhetést, de egyetemi hallgatókat is fogadni szándékozik

szakmai gyakorlatra.

93

6. ÖSSZEFOGLALÁS

Dolgozatom készítése során arra a kérdésre keresem a vá-

laszt, hogy hogyan alakul a nyúltenyésztő vállalkozások

helyzete, forrásteremtése és fejlesztési lehetősége. Egy la-

kóhelyemen működő egyéni vállalkozó példáján keresztül

fel szeretném hívni a figyelmet a nyúltenyésztésben meglé-

vő lehetőségekre, de egyben a kockázati tényezőkre is.

Primer adatgyűjtés a berettyóújfalui székhellyel, de

bakonszegi telephelyen működő Lepusfarm. Farkas Zoltán

okl. környezetgazdálkodási agrármérnök (a továbbiakban:

tulajdonos) segítségével történt. A szekunder adatok pedig a

Nyúl Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnökétől

Juráskó Róberttől származnak.

A tevékenység fejlesztésében induló anyagi segítséget

nyújtott az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból

(a továbbiakban: EMVA) a fiatal mezőgazdasági termelők

indulásához a 2014. évben igényelhető pályázati forrás, va-

lamint egy új termelési telep kialakítására szintén EMVA

forrásból igényelhető állattartó telepek korszerűsítése pályá-

zat. Tevékenységi területei kiterjednek a nyulak tenyésztésé-

re és hizlalására, továbbá a nyúlhús értékesítésére. Házinyúl

tenyésztése fiatalgazda pályázatát és annak fejlesztését kö-

vető állattartó telepek korszerűsítése pályázatát is megte-

kinthettem, Rendelkezésemre bocsátotta az üzleti terveket,

gazdálkodási naplót, vemhességi vizsgálati lapokat, alapraj-

zot, helyszínrajzot, amik nagy segítségemre voltak. Az in-

terjúkat bakonszegi teleplátogatásokkal, helyszíni adatgyűj-

tésekkel egészítettem ki. A tapasztalataimat SWOT elemzés

formájában összegeztem. A vállalkozó a napi feladatokat

saját maga végzi, az állatok etetésétől, a termékenyítésen át,

az adminisztratív feladatokig. A nyulak megfelelő technoló-

giai feltételek között, és megfelelő higiéniai körülmények

94

között élnek, de a jelenlegi állatlétszám mellett nem lehet

gazdaságosan termelni, továbbá a jelenlegi technológia

munkaigényes, nem teszi lehetővé a gépesítést, vagy egyes

folyamatok automatizálását. A vállalkozó a Vidékfejlesztési

Program keretében pályázott és támogatást nyert állattartó

telep létesítésére, ahol a megvalósulás esetén 1000 feletti

tenyészállattal, korszerű ketrecekben, több munkafolyamat

automatizálásával, és energiatakarékos rendszer használatá-

val várakozása szerint nyereségesen tud majd termelni, illet-

ve az ilyen telepről származó vágóállatok átvételére a lajos-

mizsei vágóhíd is szerződni fog. Amin nem kíván változtat-

ni, az a Pannon fehér nyúlfajta, amelynek termelési eredmé-

nyeivel teljesen elégedett. Elképzeléseinek megvalósulását

jelentősen hátráltatja, hogy bizonyos jogi viták miatt az

építkezést nem tudta a tervezett ütemben megkezdeni.

A kutatást az Emberi Erőforrások Minisztérium ÚNKP-

18-1 sz. programja támogatta.

95

7. IRODALOMJEGYZÉK

Baviera-Puig, A.– Buitrago-Vera, J.– Escriba-Perez, C.–

Montero-Vicente, L. (2017): Rabbit meat sector value chain.

World Rabbit Science, 25. 95– 108.

Bella H. (2018): Nyúltenyészés családilag. Magyar Mezőg., 73.

évf. 33 sz. (2018. aug.) 62– 63.

Csomós É. (2012): Mikor nyúlunk a nyúlért? Agrárágazat, 2012.

november,

www.pointernet.pds.hu/ujsagok/agraragazat/

Géher D. J.– Kasza Gy. (szerk.) (2013): Tájékoztató a kisterme-

lők élelmiszer-előállítással kapcsolatos lehetőségeiről. Vidék-

fejlesztési Minisztérium, Budapest

Grün, P. (1995): A házinyúl háztáji állattartása. HOGYF EDITIO,

Budapest

Holdas S.– Szendrő Zs. (2002): Nyúl. Mezőgazdasági Kiadó,

Budapest.

Holdas S.– Csíkváry L.– Szikora A. (1975): A nyúltenyésztés

kézikönyve. Mg-i K., Bp.

Juráskó R. (2017): A magyar nyúltenyésztés helyzete 2016-ban.

In: 29. Nyúltenyésztési Tud. Nap, Kaposvári Egyetem, Kapos-

vár, 2017. máj. 31., 3– 11.

Kadosa G. (2011): Veszélyben a házinyúl tenyésztése.

agrarszektor.hu, 2011. 03. 04.

MTI (2017): Kerüljön nyúl az Ön gazdaságába – és az asztalára

is. agroinform.hu, 2017. október 14.

MVH (2015): A nyúlon túl: Ismét támogatják a tenyésztőket.

agroinform.hu, 2015. november 11.

Szabó J. (2016): A magyar nyúlhús a nagyvilágban. Kistermelők

Lapja 10. (2016.október) 28–29 p.

Szendrő K. (2015): A világ és Magyarország nyúlhústermelése és

külkereskedelme. Gazdálkodás. 59. 2. 114–126.

VM Sajtóiroda (2013): Új elemekkel bővül a háztáji program.

2013. 05. 27., agronaplo.hu/hirek/uj-elemekkel-bovul-a-

haztaji-program

96

Internetes források:

http://www.olivia,hu/rolunk/

http://www.lepusfarm,com

http://www.nyultermektanacs.hu

https://24.hu/belfold/2017/06/09/nyuszikat-tenne-a-

tanyerunkra-a-kormany/

http://www.tetrabbit.eu/

http://www.kormany.hu/foldmuvelesugyi-miniszterium

/parlamenti-allamtitkarsag/hirek/a-fogyasztas-novelese-

javithatja-a-nyultenyesztok-helyzetet

http://nyulunkamunkaert.hu/palyazat

https://www.agrotrend.hu/gazdalkodas/allattenyesztes/igeny

elheto-a-tenyesznyul-tamogatas

KÖSZÖNETNYÍLVÁNÍTÁS

Köszönetemet szeretném kifejezni FARKAS ZOLTÁN egyéni vál-

lalkozónak, aki részletes betekintést engedett a nyúltelepe mindennapi

működésébe, adminisztrációjába és pályázati anyagába.

Köszönöm konzulensemnek Dr. Bodnár Károlynak munkám irányí-

tását, és hálás vagyok mindazoknak, akik dolgozatom készítése során

rendelkezésemre álltak, és véleményükkel, tapasztalataikkal segítették

a munkámat.

97

MELLÉKLETEK

1. Melléklet: A fejlesztendő terület helyszínrajza

Építésztervező: Sólya László okleveles építészmérnök

98

2. Melléklet: Az állattartó telep terve Funkcionális berendezések elrendezése

Építésztervező: Sólya László okleveles építészmérnök

99

AZ AGRÁR- ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI INTÉZET AJÁNLÁSA

A SOROZAT EDDIG MEGJELENT KÖTETEI

1. Cselőtei László: Zöldségtermesztés Rákospalotán az 1930-as években 1999

2. Mőcsényi Mihály: Fordítások. ferdítések 1999

3. Mőcsényi Mihály: Ember és táj. 1999

4. Kralovánszky U. Pál: Esettanulmány a hazai fehérje-program előkészí-

téséről (Amíg egy országos K+F program elindulhatott) (1962-1970) 2000

5. Cselőtei László: A paradicsomtermelés fejlesztése és fejlődése (1948-

1990) 2000

6. Győrffy Sándor: Szövetkezeti állam 2000

7. Kralovánszky U. Pál – Ligetvári Ferenc: Vízgazdálkodás és mezőgaz-

daság (a 150 éve született Kvassay Jenő írásai alapján) 2000

8. Köhler Mihály – Molnár Imre: A szarvasi gazdászélet hagyományai

(1927–1949) 2001

9. Vinczeffy Imre: Pásztoroktól tanultam 2001

10. Szabó János: Találkozás önmagammal 2005/2008

11. Molitorisz Pál: A szarvasi középfokú gazdasági tanintézet létesítésé-

nek története 2005

12. Molitorisz Pál: A szőrhalmi legeltetési társulat története 2006/2011

13. Reszkető Péter: Főiskola Szarvason (1970–2005)

35 éves a főiskolai szintű agrár-szakképzés Szarvason 2006

14. Molitorisz Pál: Képviselő-portré a szarvasi választókerületből

(Borgulya Pál 1872–1960) 2007

15. Molitorisz Pál: Emlékezés Lászlóffy Istvánra (1910–1968) 2008

16. Molnár Imre: Szarvasi gazdászként indultam. Életút 2008

17. Ornyik Sándor: Aratás nyáron és télen.-Az ember és a ló 2008

18. Molitorisz Pál: Történelmi séta a szarvasi kertekben 2009

19. Emlékeim a múltból. Komár János visszaemlékezése

Lejegyezte: Pilishegyi József 2009

20. A hajóskuktaságtól a tanszékvezetésig. Élet-képek. Dr. Vincze Ferenc visszaem-

lékezése. Szerk.: Molitorisz Pál 2010

21. Tóth László: Szakmai életem. Munkahelyeim. munkaköreim. 2010

22. Dr. Domán Imre és Szarvas. Szerk.: Molitorisz Pál és Szitó János 2010

23. Ötven év a mezőgazdaságban. Komár Pál visszaemlékezése

Lejegyezte: Pilishegyi József 2010

24. Virradattól alkonyatig. Gulyás Mihály emlékezései.

Szerk.: Molitorisz Pál 2010

25. Szitó Balázs: Életem. munkásságom 2011

26. Válogatott Tudományos Diákköri munkák 2010-ben 2011

27. Molitorisz Pál: A szarvasi tanyavilág 2011

28. Gyulavári András: Földügyek Szarvas városban és környékén 2011

29. Albel Andor: Albel Andor gazdasági tanár életútja 2011

30. Bukovinszky László: Álom és valóság. egy szaktanácsadó

az egyenlítő közelében 2011

31. Molitorisz Pál: Emlékezés Kachelmann Kurt gazdasági tanárra 2011

32. Molitorisz Pál: Szarvasi gazdasági tanárportrék.

Dr. Palov József és Molnár Zoltán 2011

33. Válogatott Tudományos Diákköri munkák 2011-ben 2012

34. A szikesek javításáról Tessedik születésének 270. évfordulóján

Tessedik S. – Ferencz K. – Köhler M. 2012

35. Egy élet Bikazugban. Sztancsik Gyuri bácsi

Szerk.: Molitorisz Pál 2012

36. Marjai Gyula: A tudást meg kell szerezni és tovább kell adni 2013

37. Válogatott tudományos diákköri munkák 2012-ben 2013

38. Szeniczey Vilma Tessedik Sámuelről. szerk.: Molitorisz Pál 2013

39. A rizstermesztés kezdetei Szarvason * Litauszky István pályája

Szerk.: Molitorisz Pál 2013

40. A szőlőnemesítő dr. Csizmazia Darab József élete

és munkássága. Írta és szerkesztette Molitorisz Pál 2014

41. Válogatott tudományos diákköri munkák 2013-ban 2014

42. Gyulavári András: A tanyák múltja,

jelene és jövője a Szarvasi Járásban 2014

43. Emlékezés Csabai Kálmán gazdasági tanárra (1878 – 1945)

Írta és szerkesztette Molitorisz Pál 2014

44. Válogatott tudományos diákköri munkák 2014-ben 2015

45. Dr. Buzás Istvánné Hartyányi Marietta:

Hartyányi László kutató mérnök és tanár (1911 – 1978) 2015

46. Vitéz szentistvánbaksai Sebő Ernő emlékére (1914 – 2000)

Szerkesztette: Dr. Szitó János 2015

47. Dr. Reszkető Péter: Dr. Kovács Gábor (1925 – 2007) 2015

48. Válogatott tudományos diákköri munkák 2015-ben 2016

49. Gyulavári András: Földtulajdon és földhasználat

a 21. század elején Szarvason és környékén 2016

50. A gyepnövény-nemesítő Dr. Gruber Ferenc életútja (1905 – 1971).

Írta és szerkesztette: Dr. Molitorisz Pál. 2017

51. Válogatott tudományos diákköri munkák 2016-ban 2017

52. Válogatott tudományos diákköri munkák 2017-ben 2018

53. Prof. Dr. Thyll Szilárd István professor emeritus:

Szakmai ismereteimet hallgatóimnak adtam át 2018

54. Dr. Patay István: Egy élet a felsőoktatásban / Önéletírás 2019

A SZERZŐK BEMUTATKOZÁSA

Soós Olivér László vagyok, a SZIE Agrár- és Gazdaságtudományi kar

Környezetgazdálkodási agrármérnök

szakának végzős hallgatója. Szüleim

őstermelőként állattenyésztéssel és nö-

vénytermesztéssel foglalkoznak, így

gyermekorom óta lehetőségem nyílt

látni, tapasztalni és meg szeretni a gaz-

dasági állatok tartásával járó dolgokat.

Tanulmányaimat a méhkeréki

kéttannyelvű Általános iskolában kezd-

tem, majd a gyulai Nicolae Bālcescu

Román kéttannyelvű Gimnázium elvég-

zését követően választottam az agrár-

mérnöki pályát. A szarvasi főiskolai

tanulmányaim során egyre bővülő látóköröm segített a szakma iránti elhiva-

tottságom kialakulásában. Így nagy lelkesedéssel folytattam gyakorlataimat

a gyulai Körös-Maros Biofarm Kft-nél, ahová vizsgáimat kővetően munka-

lehetőséget ajánlva visszavártak. Jelenleg is állattenyésztési kutatóként

dolgozom a cégnél, ezzel biztosítva teret illetve lehetőséget megfigyelése-

inken alapuló pályamunkám elkészítésére, amellyel a 2018-ban Szarvason

megrendezett TDK Konferencián I. helyezést értem el.

Nyilas Bettina a SZIE Agrár- és Gazdaságtu-

dományi karának II. évfolyamos vidékfejlesztési

agrármérnök hallgatója, vagyok. Tanulmányai-

mat a berettyóújfalui Széchenyi István Általános

Iskolában kezdtem, majd folytattam az Arany

János Gimnázium, Egészségügyi Szakképző és

Közgazdasági Szakközépiskolában, ahol 2017-

ben érettségiztem. Ezt követően Szarvason foly-

tattam a tanulmányaimat, ahol mai napig szélesí-

tem a tudásomat. A Tudományos Diákköri mun-

kám során a Nyúltenyésztő vállalkozás fejleszté-

sével foglalkoztam Hajdú-Bihar megyében,

mégpedig a falumban, Bakonszegen. A dolgoza-

tommal a kari Tudományos Diákköri Konferencián II. helyezést értem el

2018-ban Szarvason.

SzJ.

ISSN 1585 – 3616