a tőke és piaca, annak formái:

1

A tőkepiac főbb jellemzői. Reálkamatláb és nominális kamatláb. A főbb értékpapírtípusok bemutatása

• A tőke és piaca, annak formái:– Reáltőke (termeléshez szükséges gépek,

berendezések, anyagok) – piaca az eszközpiac– Nominál-, vagy kölcsöntőke (megjelenése a pénz

és értékpapír) – piaca a pénzpiac, tőkepiac és értékpapírpiac

2


• A pénzügyi piac levált a tényező piacról, két része van:– pénzpiac (1 évnél rövidebb lejáratú kölcsöntőkék piaca)

• kereskedelmi váltó• kincstárjegy• rövid lejáratú bankbetét• rövid lejáratú bankhitel• rövid lejáratú letétjegy.

– tőkepiac (hosszabb lejáratú, vagy lejárat nélküli tőkeátcsoportosítást jelent.)• hosszú lejáratú bankbetét• hosszú lejáratú bankhitel• kötvények• részvények• záloglevelek

3

A tőkepiac főbb jellemzői. Reálkamatláb és nominális kamatláb.

A főbb értékpapírtípusok bemutatása

• Az értékpapírok adás-vétele az értékpapírpiacon történik, egyaránt része a pénzpiacnak, a tőkepiacnak, de ezektől függetlenül is létezik.

TŐKE MEGNEVEZÉSE PIACA

Reáltőke eszközpiac

Nomináltőkepénzpiactőkepiacértékpapírpiac

4


Megtakarítók BANK Beruházók

betét

betétikamat

hitel-kamat

hitel

• kamat: a kölcsönadott pénz, a tőke használati díja, vagyis a tőke határktg-e.– betéti kamat: a megtakarítóknak fizetett kamat– hitelkamat: a hitelezők a felvett hitelek után fizetik– kamatrés: a betéti kamat és a hitelkamat közötti különbség, a bank

jövedelme, aminek fedeznie kell a bank költségeit és nyereségét.

5


• kamatláb (k): a kölcsöntőke kamata, a kölcsöntőke összege százalékában kifejezve, 1 éves futamidőre számítva (nominális kamatláb).– Reálkamatláb: a nominális kamatláb és az inflációs

ráta különbsége.

6


• A bankbetét és a különböző értékpapírformák egymással versenyeznek. Ez hosszú távon a hozadékuk kiegyenlítődése irányába hat, vagyis a tőke hozadékrátája egyenlő a piaci kamatlábbal.

• Az értékpapír valamilyen vagyonnal kapcsolatos jogot megtestesítő forgalomképes okirat. Típusai:

7


• váltó (fizetési igérvény vagy felszólítás, rövid lejáratú forgatható értékpapír)– saját váltó (kiállító fizet)– idegen váltó (fizetési teljesítésre egy másik személyt szólít fel)

• váltóforgatás: átruházható, fizetést lehet vele teljesíteni• leszámítolás, diszkontálás: a bank készpénzre váltja a lejárat előtt

kamat felszámításával• állampapírok (az állam adósságát megtestesítő értékpapír) Formái:

– államkötvény (hosszúlejáratú, nagy címletű) – a ktgvetés tartós hiányát fedezi

– kincstárjegy (rövid lejáratú, kisebb címletű, előfordul diszkont formában is, amikor névérték alatt bocsátják ki, ilyenkor nem jár kamat, hanem a névértéken vásárolják vissza.) – rövid távú likviditási gondok megoldását szolgálja.• Megvásárolhatják magánszem-ek, vállalkozások és külföldi

befektetők is.

8


• kötvény (hitelviszonyt megtestesítő, fix kamatozású, hosszú lejáratú értékpapír), vállalatok, intézmények bocsátják ki. A kötvénytulajdonosnak nincs tulajdonosi joga, nem vesz részt a vállalat irányításában.

• záloglevél (főként a mezőgazdaság hosszúlejáratú finanszírozásában játszik szerepet), jelzálogkölcsön: a bank hitelt nyújt az adósnak, melynek fedezete pl. a föld, ezt bejegyzik a telekkönyvbe, azonban más ingatlanra is bejegyezhetnek jelzálogjogot, a magánszemélyek között ez az elterjedtebb.

• pénzintézeti értékpapírok lehetnek pl. a letéti jegy és a pénztárjegy

9


• részvény (tulajdonosi jogokat megtestesítő, lejárat nélküli értékpapír)– Kibocsátási értéke nem lehet névérték alatt. Vissza nem

váltható, csak adás-vétel útján juthat a befektetett tőkéjéhez. A részvény utáni jövedelem egyrészt az osztalék, másrészt az árfolyam-nyereség, melyek bizonytalanok, előre nem kiszámíthatók, hiszen ez a vállalat eredményességétől függ.Több szempont szerint lehet csoportosítani, a legfontosabb:

10


• Forgalomképesség alapján– szabadon átruházható– korlátozottan forgalomképes, ezek átruházása

szabályozott• Átruházás lehetősége szerint:– Bemutatóra szóló– Névre szóló

• Tagsági jogok alapján– elsőbbségi részvény – az osztalék mértéke rögzített és

kisebb, viszont elsődlegesen fizetik– törzsrészvény – az osztalék mértéke a váll.

eredményességétől függ.– dolgozói részvény, amelyhez a dolgozók

kedvezményesen, vagy ingyenesen juthatnak hozzá, névre szóló, csak dolgozói körben forgalmazható.

11


• Az értékpapírpiacnak két alaptipusa van:– elsődleges piac, amikor a beruházó, mint az értékpapír kibocsátója

és a megtakarító, mint az értékpapír első vásárlója között jön létre a kapcsolat közvetítő segítségével. Ez általában egy megbízott pénzintézet.

– másodlagos piac, amikor a már kibocsátott értékpapír cserél gazdát az első tulajdonos és az új vásárló között. Ennek csúcsintézménye a tőzsde, amely koncentrált piac, teret biztosít a keres-let-kínálat egymásra találásának. Alsóbbrendű intézményei az előtőzsde, ill. az ún. harmadik piac.

12


• Mivel a tőzsdei spekulációnak fontos szerepe van a piac élénkítésében, ezért nem tiltják, hanem szabályozzák a formáit, viszont szigorúan büntetik az összejátszást, hamis információk közlését, vagy az információ visszatartását, a látszat üzleteket.

13

A tőkebefektetések értékelésének módszerei. A pénz időértéke: jelenérték és jövőbeni érték. A nettó jelenérték (NPV) és a belső kamatláb.

• A befektetést motiváló legfontosabb tényezők:– érték megőrzése, gyarapítása – a vagyontárgyak

értékállandósága, -növekedése korlátozott mennyiségük miatt biztosabb, mint a pénzformában tartás (kp, takarékbetét).

– folyó jövedelemszerzés – ilyen lehet az osztalék, bankbetét vagy értékpapír kamata…

14


• Minden esetben a befektetést a betéti kamathoz hasonlítják, hiszen ez egy jól kiszámítható, kockázatmentes befektetési forma, így kockázattal járó befektetésbe csak akkor fektetnek, ha annak hozama, haszna ennél a kamatnál magasabb.

• A tőkebefektetések értékelésénél mindig figyelembe kell venni az időt, csak azonos időpontra átszámított jövedelmeket és ktg-eket szabad összehasonlítani.– Ez alapján beszélhetünk:

15


• jelenérték (PV:Present Value): egy jövőbeni pénzösszeg vagy pénzösszeg sorozat mai pénzben kifejezve.– t= az évek száma– Ct= a t. évben esedékes összeg– r= az éves pénzlekötés, bankbetét kamatlábának

századrésze

tt CrPV *

)1(1

16


• nettó jelenérték (NPV): a befektetés révén megszerzett tőkejószág jelenértékének és a megszerzés, befektetés pénzráfordításának különbsége.– NPV>0 a beruházás sikeres– NPV=0 teljesen mindegy, de a kockázat miatt nem biztos, hogy

megvalósul– NPV<0 a befektetést nem célszerű megvalósítani

17


• A belső kamatláb és a nettó jelenérték közötti kapcsolat:– Mind a kettőből lehet arra következtetni, hogy a befektetést célszerű-e

megvalósítani. Ha egy befektetés nettó jelenértéke negatív, a befektetést nem célszerű megvalósítani.

• Másik oldalról az összehasonlítást úgy is el lehet végezni, ha a piaci kamatlábat a tőkebefektetésből nyerhető százalékos profittal vetem össze.– belső kamatláb: a tőkebefektetés %-os haszna. (A makroökonómiában

azt a kamatlábat nevezzük így, amely mellett a beruházás-befektetés nettó jelenértéke 0.)

– külső kamatláb: piaci kamatláb

18


PL:

• Eladásra kínálnak egy államkötvényt, amit 2 év múlva 20.000,- Ft névértéken lehet beváltani. Mennyiért érdemes megvásárolni most, ha a kamatláb 6 %-os?

• PV=[1/(1+0,06)2]*20000==(1/1,1236)*20000= 17.800,- Ft

=> nem több, mint 17.800,- Ft-ért érdemes megvásárolni!

19

A tőkebefektetések értékelésének módszerei. A pénz időértéke: jelenérték és jövőbeni érték. A nettó jelenérték (NPV) és a belső

kamatláb.

• jövőbeni érték (FV:Future Value): az idő és a kamatláb segítségével állapítjuk meg, vagyis kamatos kamatot számítunk.– C0= a jelenleg meglévő

pénzösszeg

trCFV )1(*0

20


PL:

• Takaréklevelet veszek 10.000,- Ft-ért. Mennyit ér 5 év múlva, ha a kamatláb 6 %-os?

• FV = 10000*(1+0,06)5= 13.382,- Ft

21


• Egy vállalat vagyonértékelésének módszerei:1. jövedelemtermelő-képességének alapján2. az az érték, amennyiért korábban létrehozták, ill. amennyi ma a

könyv szerinti érték3. egyenkénti eszközértékeléssel

Egy vagyontárgy, tőkebefektetés, bérlemény üzleti értékelésének alapja a jövedelemtermelő képessége. Ennek alapján állapítható meg a jelenlegi értéke.– Vagyis egy vagyontárgy tőkeértéke annak jelenértéke, ami nem

más, mint jövedelmeinek a kamatlábbal diszkontált hozadékösszege.

22


PL:

• Ha egy cégnél 100.000,- Ft nyereségre lehet számítani, és az elvárt jövedelmezőség 20 %, mennyiért érdemes a céget megvenni?– PV = X; Ct = X + 100000– X = (X+100000)/(1+0,2)1 =>– X = X/1,2 + 100000/1,2– X(1 – 1/1,2) = 100000/1,2– (0,2/1,2)X = 100000/1,2– X = (100000*1,2)/0,2*1,2 = 500.000,- Ft

a tőke és piaca, annak formái:

Documents