a távközlés szabályozás alapjai - andrastoth.hu · (modified greenfield approach) statikus –...

A távközlés szabályozás alapjai

Tóth András

Tartalom

1) A távközlés gazdasági szabályozásának alapjai;

2) A távközlés európai szabályozásának modellje, pillérei és elemei;

3) A magyar távközlés-szabályozás modellje;4) Versenyjog és távközlés-szabályozás

viszonya;5) Az elektronikus média szabályozásának

hírközlésjogi vonatkozásai

A távközlés gazdasági szabályozásának alapjai

• Gazdasági szabályozást magyarázóelméletek;

• A távközlés, mint hálózatos iparág szabályozása;

• Szabályozóhatóságok

Gazdasági szabályozást magyarázó elméletek

• Miért van szükség egyes iparágak szabályozására?

• Két magyarázat:– Normatív: piaci kudarc és a versenyjog nem

elegendő(strukturális, magatartásbeli, piaci hatalom/externáliák)

– Pozitív: állami kudarc

A távközlés, mint hálózatos iparág szabályozása

• Normatív teória alapján: • piaci kudarcok a távközlés esetében,

annak hálózatos jellegéből fakadnak:– Elsüllyedt költségek;– Alacsony állandó költségek;– Határköltség alacsony; [50+(50*1)]/50= 2

[50+(100*1)]/100=1,5– Vagyis: növekvő kibocsátás mellett az

átlagköltség csökken>méretgazdaságosság


• Méretgazdaságosság

Quantity

PriceAC

50 100

2

1,5


• A méretgazdaságosság >• magas belépési korlátok, externáliák > • a keresett mennyiséget egyetlen

vállalkozás hatékonyabban képes megtermelni >

• természetes monopólium > • hatékony de káros megoldás lehet, hiszen

monopóliumról van szó (pl. olajválság) >


• Monopólium

Mc

Quantity

Price

Holtteher veszteség

QcQm

Pc

Pm

C

B

D

E

F

A

A távközlés mint hálózatos iparág szabályozása

• A monopóliumot szabályozni kell ár és kibocsátás tekintetében;

• Miért nem elegendő a versenyjog?• Versenyjogi normák:

– Magas absztrakciós szint;– Közvetlen hatályosulás, önkéntes jogkövetés– Ex-post beavatkozás, lassú, bizonyítás

igényes


• Versenyjogi normák ezen jellegzetességeik miatt optimálisan olyan piaci környezetben hatékonyak>– Normaszegés esetén nagy valószínűséggel

bekövetkező szankció visszatart;– A piaci kudarcok nem strukturálisak > verseny

visszafordíthatatlanul károsítható (nincs eszköze a hatóságnak)


• Megoldás: reguláció– Tartós– versenyt helyettesítő– adott szektort érintő– Önálló szabályozás– Sajátos eszközrendszer (ár, piacralépés)– felügyeleti szerv– statikus koncepció


• Távközlés esetében bizonyosodott be, hogy a természetes monopóliumnak van egy dinamikus oldala>

• Kereslet növekedés és technológia fejlődése miatt: a monopólium elvesztette természetes jellegét>

• nem volt kapacitása viszont az új technológiák a növekvő keresletet hatékonyabban ki tudták elégíteni


• Lehetőség nyílt a versenyteremtésre, másként deregulációra;

• A versenyteremtés modelljei:– Hálózaton: 3 altípus

• Open access: kapacitás függvényében, diszkrimináció mentes hozzáférés (pl.: távközlés)

• Pooling: rendszerirányítás szükséges (pl. villamos energia)

• Time planning: továbbított termék nem homogén (pl: közlekedés)


– Hálózatért: koncesszió, versenynek legkevésbé teret engedő modell (csak az újrapályáztatás biztosítja, ami miatt viszont biztosítani kell a befektetések visszanyerését, ezért időleges monopóliumot is jelenthet), jelentős beruházási igény esetén (pl.: magyar fix dereguláció)

– Hálózatok között: jóléti szempontból a legkedvezőbb, ott van rá esély, ahol a befektetések visszanyerésére a kereslet miatt van esély (pl.: mobilok) vagy a technológiai fejlődés eredményeként (konvergencia)


• A versenyteremtő modellek közti viszony:– Hosszú távon: hálózatok közt– Közép távon: hálózaton– Rövid távon: hálózatért (fejlesztések révén)– Gyakorlatban: a hálózatok közti modell ritkán eszköz

a versenyteremtésre (pl. mobil piac), inkább cél, amely nem ritkán a másik két modellen keresztül érhető el (pl. befektetési lépcső a távközlésben),

– Fejletlen piacokon hálózatért és hálózaton modell egymást követő alkalmazása (pl. magyar fix piac)


• A versenyteremtő modellek elemei:– Privatizáció: csak a hálózatért modellben

szükségszerű elem– Liberalizáció: a hálózatért modellben csak

szűk körben, a hálózaton modellben mindenképpen

– re-reguláció: a hálózatok közötti modellben elegendő lehet a versenyjog, a hálózaton modellben viszont szükség van legalább átmeneti aszimmetrikus szabályozásra


• Versenyteremtés a távközlésben:– hálózaton folyó verseny modellje révén, azonnal vagy

fejletlenség esetén a hálózatért modell után,– Elemei: privatizáció (opcionális), liberalizáció, re-

reguláció• Liberalizáció és privatizáció egy időben, re-reguláció nélkül

(Új-Zéland, elemek elhibázott alkalmazása)• Privatizáció, majd liberalizáció és re-reguláció

(Magyarország)• Liberalizáció és re-reguláció privatizáció nélkül (EU-295.,

Fro, Németo., Svédo.-politikai okok)


• re-reguláció: – ha nincs hálózatok közötti és hálózatért verseny, akkor

szükséges– A távközlésben jelentős piacralépési korlátok a liberalizáció

után is fennmaradnak, ezért középtávon a hálózaton folyóverseny modellnek van értelme (ez a koncepció lett elhibázott Új-Zéland esetében)

– A re-reguláció eszközei paradox módon nem a strukturális piaci kudarcokhoz igazodnak, hanem magatartásbeliek (belépési korlát>hozzáférés, externáliák>összekapcsolás)

– Dereguláció regulációja, azzal a lényeges különbséggel, hogy átmeneti» Ex-ante» Aszimmetrikus» Level playing field

Szabályozóhatóságok• USA:

– arms-length-regulation– Állam és polgárai távolról, ilyen szervezeteken

keresztül kapcsolódnak– Jellemzően magánvállalkozások látják el a

közszolgáltatásokat• EU:

– 90-es években jelentek meg a liberalizációs irányelvekben

– Bizottság volt a motorja– A tulajdonosi és szabályozói funkciók elkülönítésének

köszönhetik létüket

Szabályozóhatóságok

• Két irányadó elmélet is magyarázza létrejöttüket:– Megbízó-ügynök: előny: népszerűtlen

intézkedések, hátrány: nehezen elszámoltathatók, nemzetközi befolyás (pl. Világbank)

– Szabályozói verseny: befektetők felé annak biztosítása, hogy a gazdaságot napi politikától független, szakmai szervezetek felügyelik

Szabályozóhatóságok

• Távközlés:– A hírközlés szabályai közvetett hatályú

közjogi normák, hatósági alkalmazáson keresztül érvényesülnek,

– Függetlenség:• Kormányoktól,• Piaci szereplőktől,• Biztosítékok: szakmai alapú kinevezés, korlátozott

felmentés, anyagi függetlenség, elismert bérezés,• Review: konzisztencia és szubszidiaritás, EECMA

mellett NRA-k függetlenségét növelni kell: felmentési szabályok, humánerőforrás, napi politikai befolyás

A távközlés európai szabályozásának modellje, pillérei és elemei

• Az európai modell pillérei;• Liberalizáció• Kettős megközelítés liberalizáció és

harmonizáció terén• Harmonizáció

Az európai modell pillérei

• Hálózaton folyó verseny modellje;• Elemei: liberalizáció (86.), re-reguláció

(harmonizáció, 95), privatizáció nélkül (EKSz 295.) de + versenyjog;

• Zöld könyv ‘87, kései válasz (ECO-Test)

Versenyző belső piac

Liberalizáció

EKSz 86. (3)

Irányelvek

- különleges, kizárólagos jogok lebontása

- egyetemes szolgáltatások

Versenyjog

EKSz 81-82.

139/2004/EK rendelet

határozatok

- versenykorlátozómegállapodások ,

- erőfölénnyel visszaélés tilalma

- fúziókontroll

Harmonizáció

EKSz 95.

Irányelvek, rendeletek

- technológia-semlegesség,

- egységes belső piaci szabályozási feltételek,

- arányos, kiszámítható beavatkozás

Liberalizáció

• Távközlés az egyetlen szektor, ahol a liberalizációra a 86. cikk alapján került sor;

• 86. cikk az EKSz más cikkeivel együtt alkalmazható;

• állami, kizárólagos vagy különleges joggal felruházott vállalkozásra irányuló

• tagállami intézkedés,

Liberalizáció

• amellyel okozati összefüggésben – versenyjogot sértő magatartás kifejtésére

vagy – a vállalkozás olyan helyzetbe hozására kerül

sor, amelyben szükségszerűen visszaél helyzetével

• Lényeg: olyan tevékenységről legyen szó, melyre a versenyszabályok alkalmazhatók

• Zöld Könyv előtt egy távközlési ügy: British Telecom, átvetítés

Liberalizáció

• Az első 86. cikk alapján hozott liberalizációs irányelv: 1988-as Végberendezési

• Bizottság nem az átvetítésre, hanem a műszaki fejlődés korlátozására hivatkozott,

• Tagállamok kifogásolták a Bizottság liberalizációs aktivitásától tartva,

• Bíróság: nem csak a gyakorlás specifikálható, de kimondható, hogy valamely monopol jog összeegyeztethetetlen > áruk szabad áramlását korlátozza

Liberalizáció

• RTT ügy: – részben szintén az áruk szabad áramlására

hivatkozással került megállapításra a 86. cikk sérelme

– Másrészt: 82. cikket sérti: olyan helyzetbe hozza a szabályozás, melybe csak a 82. cikk megsértése révén juthatna (monopol pozíciókiterjesztése)

– BT ügy után a második eset, hogy a Bizottság a közcélú távbeszélő szolgáltatásra elfogadta a 86. (2) szerinti kivételt

Liberalizáció

• Kérdés: miként volt lehetséges mégis a teljes piacnyitás:– 86. (2) feloldja:

piacgazdaság><közszolgáltatások (EKSz 16.)– EKSz: megosztott hatáskör az ÁGÉSZ

szabályozására, Bizottság:• Liberalizáció után is elérhetők legyenek a

szükséges szolgáltatások• A kivételszabály alkalmazására egyértelmű

helyzetekben kerüljön csak sor

Liberalizáció

• A szükséges szolgáltatások meghatározásának alapját a Corbeau ügy adta, amely szerint nem esik a 86. (2) alá:– az a többlet-értékű szolgáltatás– amely nem veszélyezteti a hagyományos

ellátását• Távközlésben: egyetemes szolgáltatás

(elérhető áron, földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül)

Kettős megközelítés

• Bár a 86. cikk (3) szerinti irányelv kibocsátási jog önálló, a Bizottság mégsem hagyhatja figyelmen kívül a Tanácsot és Parlamentet;

• 1989 politikai kompromisszum:– Bizottság liberalizációs irányelvek: széles

körű egyeztetés, a hangszolgáltatások 1998-ig monopóliumot élvezhettek

– Tanács és Parlament: harmonizáció

Harmonizáció

• Hálózaton folyó verseny modelljében a re-reguláció az európai modellben a harmonizációs irányelvekből táplálkozik

• Alapja: 95. cikk: belső piaci szabályozás: négy szabadság valamelyikébe: szolgáltatások szabad áramlása (Sacchi)

• Eddig 3 harmonizációs irányelv-csomag kiadására került sor

Harmonizáció

• I. ONP (‘90): liberalizált és nem liberalizált területek elhatárolása, diszkrimináció-mentes nyílt hozzáférés a hálózathoz;

• II. ONP (‘97): nyílt hozzáférés elve megmaradt de a kötelezettség normatív JPE (előre meghatározott piacok, 25%) alapon, NRA-k függetlensége

• III. NRF (‘02): 4 koncepcionális célkitűzése van:

Harmonizáció

– Technológiasemlegesség– Belső piac konzisztenciája– Arányos és kiszámítható a szabályozás

alkalmazása és visszavonulása terén– Kiegyenlítve a szolgáltatás és infrastruktúra

alapú versenyt védi és ösztönzi a befektetéseket

HarmonizációTechnológiasemlegesség

• Konvergencia

Értékek Távközlés Informatika Média

Tartalom Hang adat audivizuális jel

Hálózat mobil/vezetékes optika CATV/földfelszíni/műholdas

Berendezés telefon PC TV/rádió

Szabályozás

Technológia

Digitalizációhorizontális

vertikális

HarmonizációTechnológiasemlegesség

• Mindenféle átviteli platformra egységes szabályozás

• A tartalmat és átvitelt elkülönülten kell szabályozni: – Ex-18-as– EPG– Must-carry

HarmonizációBelső piac konzisztenciája

• EU, mint gazdasági közösség legfontosabb fundamentuma

• Review: a legátfogóbb módosítások (EECMA, bizottsági vétó, transzancionális piacok/jogviták, Art. 7., implementációs ajánlások) a belső piac erősítését szolgálják

Harmonizáció

Harmonizáció

- irányelvek- rendeletek

Konszolidáció

- Konzultáció

- Vétóeljárás

Identifikáció

ex-ante szabályozásra esélyes piacok

versenyjogi elvek

- Piac-meghatározás

- JPE

Jogalkotás szintje Jogalkalmazás szintje

Ajánlás

Irányelvek összehangolt alkalmazása érdekében

Kötelezettség

Eltérő kötelezettségek jóváhagyása

Centralizált

Decentralizált


• Konszolidációs eljárás– Konzultációs eljárás: NRA-k, Bizottság észrevételeket

tehet (kötelezettségre is) 1 hónap van rá– Vétóeljárás: eltérő piacok, JPE azonosítás (kivéve a

kötelezettségeket)• TKKÉ, • Kétségek a közösségi joggal való

összeegyeztethetőséget illetően, vagy belső piaci korlátot hoz létre>

• 2 hónapig nem lehet elfogadni a tervezetet• 2 hónap alatt felszólíthatja a visszavonásra, vagy

maga vonja vissza


• Review: – Vétó a kötelezettségeket illetően is

(kötelezettség visszavonására kötelezés) előtte a Bizottságnak konzultálnia kell az EECMA-val,

– Határidő a piacelemzés elvégzésére, a Bizottság átveheti a piacelemzést, ha valamely NRA késlekedik vele;

– Egyszerűsített eljárás (ha nincs változás, vagy csekély, csak egy űrlapot kell kitölteni)


– valamely intézkedés tervezet re-notifikációját írhatja elő meghatározott határidővel, ha ezt követően is a belső piac korlátját képezi vagy ellentétes a közösségi joggal a Bizottság az EECMA-val konzultáció után meghatározott kötelezettség előírását követelheti meg.


• Identifikáció:– Főszabályként: Bizottság– NRA is elvégezi, ha eltérő piacot határoz

meg– Három-kritérium teszt alapján (átfogó

szempontok):• Magas és nem átmeneti piacralépési korlátok,• Piac nem a verseny irányába fejlődik• Versenyjog nem elégséges


• TKKÉ:– joghatóságot elhatároló kritérium– Versenyjoggal szemben nem magatartás,

hanem intézkedés-tervezet– A Bizottság a potenciális hatást vélelmezi– Egész országra >< ország egy részére

kiterjedő intézkedés-tervezetek esetében (review)


• Versenyjogi elvek:– 50 éves gyakorlat biztosítja ezen keresztül az

egységes jogalkalmazást;– A JPE azonosítás terén (piac-meghatározás,

elemzés)– Mindez nem jelenti a versenyjogi

jogalkalmazással való teljes összhangot:• Ex-post• Kiindulópont egy múltbeli

magatartás/megállapodás • Markáns jövőre tekintés, rendszeres felülvizsgálat

HarmonizációArányosság

• Arányos, kiszámítható szabályozás: – Gyorsan változó piaci viszonyok– Szabályozás kiszabása – visszavonása legyen

rugalmas– Cél: infrastruktúra alapú verseny (inter-modális) addig

is: inter-modális>hozzáférés alapú><inkumbens tulajdonjoga >

– Arányosság:• közérdekű korlátozás elfogadott = e-hírközlési

verseny [3.cikk g)]• Szükséges (rugalmasság) mérték: versenyjogi

elvek• Minimum szabályozás: kivételesen: Ajánláson

kívüli piacok, nem JPE, kiker. piacok


• Ex-ante szabályozás alkalmazása:• Távközlési piacok között szabályozási

szempontból különbség tehető– Szolgáltatás vagy piac: feltörekvő/érett– Eszköz vagy infrastruktúra: új/hagyományos• Két megközelítést eredményezett:- EU: piac alapú (strukturális piaci kudarccal terhes piacok kerülnek szabályozásra)- USA: eszköz alapú (LLU és szükséges elemekhez hozzáférés a nagyker. Piacok helyett)


• EU: Két feltétel és három lépcsőben- Szabályozást jelentő kötelezettség-szabás feltételei:•Versenyjog elégségessége: Struktúra vizsgálata (Bizottság, 3 kritérium teszt) •Hatékony verseny vizsgálata: JPE azonosítás (NRA)- 3 lépcső (beolvad a 2 feltétel az eljárásba): •piac-meghatározás

- Identifikáció- Nemzeti piacok

•Piacelemzés (JPE)•Kötelezettség szabás

I. Piac definíciós szakasz

Érintett piac meghatározása

II. Piac analitikus szakaszPiacelemzés

JPE teszt (verseny hatékonysága)

Gazdasági erőfölény

III. Kötelezettség-szabásI+II=III.

Kis-kereskedelmi

Nagy-kereskedelmi

A) Identifikáció3 kritérium teszt

(versenyjog elégségessége)1. magas nem átmeneti piacralépési korlátok2. a piac nem a hatékony verseny irányába fejlődik 3. versenyjog nem elégséges

B) Nemzeti keretek között érintett piac meghatározás

1szolgáltatási piacok2földrajzi piacok


• Versenyjog elégségessége = 3 kritérium teszt: strukturális piaci kudarcok– Jelentős, nem átmeneti piacralépési korlátok

(jövőbeni technológiák: OPTA vétó, Ajánlás 13.) (modified greenfield approach) STATIKUS

– A piac belátható időn belül nem a hatékony verseny irányába fejlődik (korlátokra hatás) DINAMIKUS

– Versenyjog nem elégséges (következmény kritérium)• Bizottság• Ezen kívül: NRA• Feltörekvő piacok: 3 kritérium nem teljesül


• Review:– 18-ból 7 piac: 1 kiskereskedelmi (összevont

hozzáférés) – Nemzetközi roaming, 18-as, mobil indítás

kikerül– Országosnál kisebb fölrajzi piacok (TKKÉ?)– Nagykereskedelmi kiindulópont– Cluster piacok: az elemek külön is

helyettesíthető módon beszerezhetők? – VDSL: nem feltörekvő


• Verseny hatékonyság vizsgálat: JPE azonosítás (NRA, Bizottság: transzancionális piacok, késedelem)– Piac-definíciós szakasz: érintett piac

• Identifikáció: Bizottság, NRA csak ha eltér, 3 kritérium –átfogó elemzés

• Nemzeti keretek között érintett: – Kereslet-kínálati helyettesítés– Földrajzi piacok– Kiindulópont: nagyker– Előremutató alapon– Feltörekvő piac nem szabályozható (SSNIP)– NCA együttműködés

– Piac-analitikus szakasz: JPE vizsgálat


• Kötelezettség szabás: legalább egy, ha van JPE– Minimum szabályozás elve: nem JPE, nem

identifikált, ill. kisker. Piac kivételesen– Arányos intervenció elve: kudarccal

arányos+célok>JPE forrását kell kezelni >>– Modified greenfield approach: Kisker kötelezettség

csak ha a nagyker piaci szabályozás után is fennáll az erőfölény

– Eltérő kötelezettség: Bizottság dönt– Nem JPE kötelezettségek, pl.: CAS, API, EPG,

összekapcsolás, inetroperábilitás, számviteli szeparáció különleges/kizárólagos jog esetén


• Kötelezettségek-Review:– Funkcionális szeparáció (nem ár jellegűre):

Bizottság előzetes jóváhagyásával, önkéntesség, ott ahol szükséges (pl. nincs erős infrastruktúra alapú verseny, más kötelezettség nem elegendő);

– alépítmény megosztás, – épületbe való bejutás– diszkrimináció tilalom az IP összekapcsolás

terén


• Greenfield Approach– Az adott piacra vonatkozó elektronikus

hírközlési szabályozás figyelmen kívül hagyása

• Modified Greenfield Approach– Az adott piacra ható más szabályozás

figyelembe vétele• Nagykereskedelmi• Más szabályozás (pl. Dtv – must carry ex-18)


Visszavonulási képesség, szintén az arányosság talaján, nem sunset clause

- Dinamikus hozzáférési rezsim: - intramodális biztosítása, - inter-modális javára visszavonulás >

rugalmasan- Versenyjog elégséges3 kritérium (nagyker, kisker)- Nincs JPENagyker szabályozás figyelembe vétele

(Ficora vétó)Párhuzamos hálózati átfedések

HarmonizációBefektetések védelme/ösztönzése

• Befektetések védelme/ösztönzése– Rövid távú szolgáltatás alapú verseny (statikus

hatékonyság) >< hosszú távon fenntarthatóinfrastruktúra alapú (dinamikus hatékonyság) > ehhez befektetés kell > cél:

• Ösztönözni – új piacralépőkét• Védeni – inkumebnsét• Ezáltal kiegyenlíthető a két hatékonyság közti feszültség

• Befektetések védelme: – JPE szolgáltatók esetében– Befektetés lehet first-mover és erőfölényt

megerősítő is > védelem előbbit illeti meg feltörekvő piac formájában

– Feltörekvő: 3 kritérium nem alkalmazható, SSNIP alapján nem helyettesítő


• Német szabályozás: „új piac szabályozás alá vonására akkor kerülhet sor, ha igazolt, hogy a fenntartható verseny fejlődése másként korlátozva lenne”

• Bizottság szerint ez regulatory holiday, a feltörekvő piacokat csak az NRA szabályozhatná, ezért sérül függetlenségük

• Regulatory holiday EU-ban emerging market formájában létezik


• Feltörekvő piacok és szabályozásuk

• Csak az új piacokat létrehozó befektetések mentesülnek:

Kiskereskedelmi szolgáltatásNagykereskedelmi infrastruktúra

Hagyományos piac/szolgáltatás Feltörekvő piac/szolgáltatás

Hagyományos

Ex-ante szabályozás(pl. PSTN)

Infrastruktúra szabályozhatóa kiskereskedelmi szolgáltatás nem

(pl. ADSL)

leverage

teljesen

Ha azt jelenti, nincsenek piacralépési korlátok, akkor nincs szabályozás

(pl. VoIP)

Nincs ex-ante szabályozás(pl. 2G)

Feltörekvő

részben

Ex-ante szabályozás nagykereskedelmi árazásában megnyilvánuló befektetés-

védelemmel(pl. VDSL)

Az infrasturktúra szabályozhatóa kiskereskedelmi szolgáltatás nem


• feszültség az új infrastruktúrán nyújtott régi szolgáltatás megítélését illetően: (befektetések védelme vs. Leverage), – USA: nincs LLU– EU: ha nincs piacralépési korlát, és leverage

lehetetlen> szintén nincs szabályozás• Befektetések ösztönzése:

– Infrastruktúra alapú verseny előmozdítása érdekében ösztönözni kell az új piacralépők befektetéseit

– Befektetési lépcső: WLR, WBA, LLU


• Versenyjogi befektetés-védelem– Nincs egy ennyire kiforrott védelmi teszt;– Sőt, egy ellentétes tendencia figyelhető meg

• Az éppen befektetéseket védő/ösztönző szellemi tulajdonjogi kizárólagosság alatt beavatkozás

• A fizikai tulajdon esetében a befektetés védelem (átmenti mentesség) kialakítása

• Szellemi tulajdon:– EKSz 295-re tekintettel a versenyjog az egyetlen harmonizációs eszköz– számos esetben indokolatlanul adott védelem


• Az engedély megadásától való elzárkózás csak kivételes körülmények között visszaélés, Magill:– Új, potenciálisan keresett, kötelezett által nem

nyújtott,– Objektív indokok nélkül,– Másodlagos piacon a verseny teljes kizárása• későbbi ügyek alapján:• kumulatív szempontok (IMS)• két piac kell (lehet hipotetikus is) (Ladbroke)• a jogosult szándéka nem irányulhat másolásra (IMS)• további kérdések maradtak nyitva, amit a Microsoft ügy megválaszolt


• Microsoft:– Újszerűség nem az egyetlen kritérium– A verseny kizárásnak kockázata elegendő– Objektivítás: szellemi tulajdon nem az, az egyéni

befektetés védelmet meghaladja a teljes iparágé• Fizikai tulajdon esetén alkalmazott versenyjogi

befektetés védelem:• versenyjogi fejlesztés (Bronner, Telefonica, DG Comp)• versenyben kifejlesztett hálózat védelmet élvezhet a hozzáférés alól egy átmenti időre ez alatt szellemi tulajdonhoz való hozzáférés szempontjai• JPE nem tartalmaz újszerűséget>arányos

HarmonizációVersenyjog

• Zöld könyv>Alkalmazhatóság

• liberalizáció előmozdításában:⇒ Atlas/Phoenix (DT/FT) a szövetség akkor kezdhette

meg működését, mikor mindkét tagállamban legalább két alternatív szolgáltató elkezdett működni

⇒ Telia/Telenor ügyben egy évvel a rendelet megjelenése előtt LLU kötelezettség

• szabályozási hibák kiküszöbölésében

⇒ Deutsche Telekom: versenyjogi beavatkozás, amikor a szabályozás nem képes hatékony feltételeket teremteni a downstream piacon

• Szabályozás kiegészítés: IC link, hangposta


• NRF: kiegészítő módon– versenyjog ugyanazon piac eltérő

problémájára párhuzamosan alkalmazhatólehet (Guidelines 31.)

– versenyjogi piacok, erőfölény a szabályozás által nem determinált (Framework art. 15., Guidelines 30.)


• Alkalmazhatóságán túl – liberalizáció alapja

EKSz 86 (3); BT ügy (USA: AT&T v. MCI)– harmonizáció arányos tartalma

• Inter-modális><intra-modális• Versenyjog arányos beavatkozást jelent• JPE, belső piac konszolidációja

– Különbségek:• Kiindulópont• előretekintés• Ex-ante><ex-post• Rendszeres felülvizsgálat• Fokozatosság (kisker>nagyker>kisker) • Private enforcement

Review• NGN

– A liberalizáció óta a legjelentősebb változást hozhatja– Alkalmazások és hálózat elválik: maghálózat,

hozzáférési hálózat (NGA) optika lehet, szélessávú, IP alapú

– NGA az érdekes szabályozási szempontból: • LLU v. befektetés védelem• 11-es elnevezés, alépítmény hozzáférés

kötelezettség, IP alapú összekapcsolás (pl. BiX)• Network neutrality:

– IP cím alapján blokkolás– Nagy sávszélesség nagy beruházás– Multilevel highway– Diszkrimináció mentesség van, minimum követelmények lesznek

Versenyjog és elektronikus hírközlés-szabályozás viszonya

• Kizárólagos (nincs JPE)– IC link finanszírozás-megosztás (Vj-66/2004), CS

kizárás gazdasági ösztönzőkkel (Vj-69/2005), mixed bundling (Vj-210/2005), must-offer (Vj-61/2006)

• Kiegészítés (főszabály, mégis ritka) – Ugyanazon piac eltérő problémái vagy ex-ante

elsőbbség– USA: Trinko ügy (magánjogi jogérvényesítés korlátja

az ex-ante kötelezettség)– EU: ENS ügy, Telecom Italia, Chellomedia/Sport1

(kötelezettésgszabásnak korlátja) DE párhuzamos közérdekű jogérvényesítésének nem korlátja


• Párhuzamos viszony – JPE köt. megsértése és erőfölénnyel

visszaélés– Bizottság: ugyanazon piac ugyanazon

problémáival foglalkozó párhuzamos eljárások kiküszöbölendőek: költséges, ne bis in idem kérdése

– Hogyan kell kiküszöbölni előtt azt kell megválaszolni, hogy mit is kell jogilag kiküszöbölni


• Párhuzamos eljárás a magyar jogban– Hatásköri összeütközés: eltérő hatáskörű szervek

között, ugyanazon tény és jog tekintetében kell fennállnia

– GVH: Tpvt-t alkalmazza, NHH az Eht-t, az Bíróság: NHH nem állapíthatja meg egy magatartás Tpvt-be ütközését, Vj-121/2003: önmagában a közös cél nem zárja ki a párhuzamos vizsgálatot

– Nemzeti – közösségi versenyjog közti párhuzamok: Tocai Carbon: ne bis in idem nem zárja ki a párhuzamos eljárást, de igazságosság érdekében bírság figyelembe vétele az elrettentés mellett

– Vj-69/2005: átfedő időszakra nincs bírság, összességében teljesült a preventív cél


• Párhuzamosság kiküszöbölése– Főszabály párhuzamosság lehet, de bíráságot,

kötelezettséget figyelembe kell venni– Mindkettő a versenyjogi közérdekű mérlegelés

keretében lehetséges– GVH Alapelvek: hatás, érintett fogyasztók köre,

jelentős jogi kérdés, jelzésértékű beavatkozás (prevenció), más módon megoldódik (NHH)

– De a gyakorlatban az eljárás indítás párhuzamos, így az NRA eljárás következményei a közérdekűmérlegelés szempontjából nem megítélhetők > bizottsági kivárás sem eljárás indítás előtt, hanem az alatt került alkalmazásara

– GVH: vizsgáló is megszüntethet


• Ütközés– Elektronikus hírközlési szabály/aktus

versenyjogba ütköző magatartást ír elő > elvonhatja a versenyjogi felelősségre vonáshoz szükséges autonómiát

– EU szinten: kizárt (versenyjogi alapú NRF, nincs EKSz 83. (2) szerinti rendelet)

– EK versenyjog><nemzeti ex-ante• Bizottság:

– Kettős jogalap: 86; effet utile (3., 10., 81/82): általános különös viszony

– Pusztán a korlátozó hatás nem elég: megerősít, ösztönöz• NCA:

– Ha Van Eycke valamely feltétele teljesül: félretétel a közösségi jog hatékony érvényesülése érdekében

– Vállalkozás elmarasztalható? Ha a deklaráció után sérti meg az EK versenyjogot> igen (CIF ügy)


• Közösségi és nemzeti hírközlés szabályozás– A versenyjog alkalmazhatósága szempontjából

kérdés– Bizottság közjogi eszközök (effet utile)– NCA: félretétel

• Közösségi jog elsődlegességének elve alapján• Minden kötelező, közvetlenül hatályos közösségi

jog• Irányelv: csak az elérendő cél tekintetében

kötelez, de ha pontos, világos, feltétel nélküli>vertikális közvetlen hatályú lesz>az át nem ültetett is elsőbbséget élvez a vele ellentétessel szemben


• Nemzeti versenyjog és hírközlés szabályozás– Alkotmányosan: két jogszabály ütközése még

nem alkotmány ellenes, ha a verseny szabadságával ellentétes>szélsőséges esetben lesz az

– Tpvt.: nincs helye eljárásnak• Jogszabály: megszüntetés• Közig. aktus: Tpvt. 85.§ (ORTT döntés, GVOP)


• Tpvt. tárgyi hatálya (vállalkozások piaci magatartása, ha törvény eltérően nem rendelkezik>kifejezettnek kell lennie)– Vállalkozás: funkcionális– Piaci magatartás:

• Autonómia (állami intézkedés egyenes következménye pl. Vj-73/2003)

• Általánosan érvényesülő üzletpolitika: állami szabályozás, közérdekű működés (állami vagyon hatékony használata:ORTT) nem, viszont a közérdekű működést támogató igen (elektronikus adóbevallás)


• NCA és NRA viszonya

Közös érdekű ügyek[keretirányelv 3. cikkely (4)]

Egységes jogalkalmazás

[Keretirányelv 16. cikkely (1)][Eht. 20. § (1)]

Nem taxatív:- piac-meghatározás- piacelemzés- kötelezettség szabás- árprés

Eljárások verseny védelmét szolgáló

érvényesítése(Iránymutatások 31. pont)

[Eht. 20. § (1)]-szükségtelen párhuzamok elkerülése-negatív és pozitív hatásköri ütközések elkerülése


• Együttműködés biztosítéka: információcsere– GVH az NHH által a JPE eljárás során

beszerzett adatokat, illetve számviteli szétválasztás adatait csak az Eht-ban megállapított feladataihoz használhatja fel,

• Együttműködés példái:– Bizottság: Art. 7 Task Force– UK: Ofcom (fúzió nem) -OFT-CAT-CC– Hollandia: OPTA-Nma (multiszektor

szabályozó is)

Magyar szabályozási modell

• Ideiglenesen fenntartott monopólium 1993-2002-ig– Országos– helyi koncesszió

• 2002-től követő (megegyezik az EU-val)– Piacnyitás kudarcai (erőtlen LTO-k,

világgazdasági visszaesés, lényeges szabályozási eszközök: CS, NP, nem működtek)

• Piaci konszolidáció

Elektronikus média hírközlés-szabályozása

• a tartalom végfelhasználókhoz valóeljuttatása,

• CATV kisker. szabályozása• a konvergencia horizontális eredőjeként

a technológia semleges szabályozás, illetve

• a digitális televíziózás szűk keresztmetszeteinek kezelése szempontjából vonja szabályozás alá.


• ex-18• tartalom hozzáférési igényét ismerte el• MGA alapján a nemzeti must-carry szabályok alkalmazási körét behatárolják• nem végződtetési típusú, kétoldali piac, a kisker. Helyettesítés függvénye• Dtv. Must-carry szabályozása

• nem függ a felhasználók jelentős számától (közszolgálati/helyi)• nincs rendszeres felülvizsgálat


• Kisker. CATV szabályozás– Nagyon széttöredezett piac– GVH 2005-ig szorgalmazta– A konvergencia megoldani látszik– E-hírközlés szempontból: el kell választani a

továbbítást és csomagolást, szabályozni csak az átviteli részt lehet, ehhez elválasztás előírható JPE alapon > Dtv. Szerzői jogi jogosultak érdekében de NHH megismerheti

a távközlés szabályozás alapjai - andrastoth.hu · (modified greenfield approach) statikus –...

Documents