A távközlés története

Az archaikus közösségek hírközlése

Az archaikus közösségeknek is voltak távközlési módszereik.

A beszéd és a nyelv az emberi hírközlés alapvető eszköze, amely túllépett az állatfajok hangon, mimikán és taglejtésen alapuló kommunikációján.

A ceyloni veddák illetve a közép-afrikai pigmeusok a híreket sajátosan suttogott dallamok segítségével közölték egymással.

Az új guinei törzsek különböző hangjelzésekkel hegycsúcsról hegycsúcsra adták a jeleket.

Füstjelek, faragott csontsípok, bőrdob

Viszont a füstjelek, a faragott csontsípok, keretre feszített bőr ütögetése alkalmas volt arra hogy a veszély közeledtét jelezze.

Bizonyos ritmusmintákat rendeltek adott eseményekhez:

Három lassú ütés és egy hosszú szünet- mammutnyomra bukkantak

Hat rövid ütés és egy hosszú szünet- jelzés a többieknek hogy térjenek vissza mert zsákmányt leltek.

Sok-sok ütés szünet nélkül: veszély van, meneküljetek.

Ókor

Az üzenetek továbbításának van néhány alapmódszere.

Az élő üzenetközvetítők mindig fontos szerepet játszottak.

Történelmi emlékek. Általában galamb (esetleg kutya) volt

az erre kiképzett állat.

Postagalambok

Kr. E 3000-től már nagy tömegben képeztek ki galambokat Egyiptomban, de az ókori rómaiak illetve görögök is használták őket hírvivőként. (Perzsia, Görögország) – fogyasztás kezdetben, a hírvivő funkció később alakult ki az ókori rómaiknál.

A hagyományok szerint a hírvivő galambokat a kínaiak már Krisztus előtt sok évszázaddal ismerték.

Kezdetben a postagalambok egy irányba vitték, az otthonukba, előtte el kellett szállítani őket távolabbi helyekre.

Később azonban úgy képezték ki őket hogy a táplálékukat egyik helyre, otthonukat egy másik helyre helyezték.

Így képezték ki őket az oda-vissza szállításra akár naponta kétszer is.

Fajta szerint: háziasított szirti galambok.

A postagalambtartás hobbija 1815 és 1825 között alakult ki Belgiumban.

Testfelépítés

Csontjainak nagy része üreges. Kis súly, erős mellizmok. Testhőmérséklet: több mint 41 °C. A Föld mágneses mezejét használják

tájékozódásra. A csőrük iránytűként szolgál.

A középkorban pedig a keresztes hadjáratok idején játszottak fontos szerepet.

A 16. században a nemesek galambdúcokat építettek, ez az ő kiváltságuk volt.

Az I. illetve II. világháborúban is hasznukat vették. Az Antant hatalmaknak 300000 postagalambjuk volt, a németeknek pedig 121000.

Harminckét galambot jutalmaztak Dickin medállal amelyet Maria Dickin alapított ( a Beteg állatokról gondoskodó emberek szervezetének az alapítója.)

Postagalambsport

Repülési szezon: április közepétől szeptember végéig tart.

A galambászok speciális szervezett repüléseken vesznek részt a galambokkal.

Futárok, hírvivők

Már az ókorban ismerték a futárszolgáltatot. Közel-keleti birodalmakban volt jellemző

megoldás futárokon, futárláncokon keresztül eljuttatni a híreket.

A legkorábbi feljegyzések szerint Kr e. 2900-ban Mezopotámiában működött futárposta.

A hírvivők, futárok biztonságának növelésére a babilóniai királyok őrségeket állítottak fel.

A hírnök nem csupán idegen uralkodók udvarából hozott híreket hanem a háborúk kimeneteléről is.

A futárok viszont küldeményeket is szállítottak. Pl.: királyi ajándékokat, leveleket.

Kifejezetten bizalmi munkakörnek számított. A küldő kénytelen volt bízni abban hogy futára pontosan és diszkréten hajtja végig feladatát.

Királyi futárszolgálat

Az üzenetek továbbítására az Árpád-házi fejedelmek és királyok követ és futárszolgálatot tartottak fenn.

Egész országra kiterjedt. A lovas futárok a descendus

(szállásszolgáltatás) szokásjoga alapján a királyi valamint az adománybirtokok népeitől szállást és ellátást követelhettek.

Szolgálatuk állandó vagy alkalmi jellege szerint a következő kifejezésekkel illették őket: „folyó” és „követ”.

Folyók: a külországba vezető főutak mellett laktak. Egymást váltva lovukat cserélve végezték szolgálatukat. Keleties viselet volt jellemző rájuk.

Követek: messziről felismerhetőek voltak. Vörös csuklyába és palástba burkolózva járták a közutakat

Az egyéni képességekre és leleményre felépített középkori hírszolgálatban a futárok még nem fizetést hanem jutalmat kaptak.

A jutalmazás az elismerés kifejezését szolgálta s ajándék jellege volt.

Bőkezűség jellemezte királyaink hozzáállását- oklevelek…hímondók, követek hírszolgálati eredményeinek megjutalmazása céljából bocsátották ki.

1240-ben IV. Béla király Corrardusnak (a királyné pohárnokmesterének) a soproni várhoz tartozó Padar nevű földet adományozta. (Ok: Corrardus megvitte István herceg születését.)

Évek múlva Domonkos főpohárnokmester unokájának születésének hírét vitte el a királyhoz, aki a gyermektelenül elhunyt Ipolitus birtokait adományozta neki.

Batiz ispán a Tátra alján fekvő Csetenye erdőt kapta meg.- ő volt az első aki a morvamezei csatában eltűnt de az ellenség kezéből szerencsésen megszabadult ifjabb király meneküléséről hozott hírt.

A legszerencsésebb magyar hírmondó hírében Miklós mester állt.

Ő a magyarok Uros szerb király feletti győzelmét hozta hírül.

Éppen akkor volt látogatóban IV. Béla királynál a görög, bolgár, cseh, tatár és francia követek kihallgatáson, lánya pedig látogatóban volt nála.

A győzelem híréről kelet és nyugat egyszerre értesült.

Miklós mester jutalma a liptói Verbic birtok lett.

Marathoni csata

I. e. 490-ben az athéni seregek Marathonnál vereséget mértek a perzsa seregre akik túlerőben voltak.

Egy hírvivő, Pheidippész, futva tette meg a 39 km körüli távot hogy a győzelem hírének vitele mellet figyelmeztesse az athéniakat a perzsa seregek közeledtére.

A legenda szerint az üzenet átadása után holtan rogyott össze.

Optikai távjelzők, távíró

Egyik érdekes próbálkozás a Nap fényének tükrözésével történő üzenettovábbítás a heliográf használata volt.

A módszer erős napfény esetén alkalmazható akkor is ha egyezményes jeleket akarunk továbbítani.

Szinkronrendszerű ingás távjelző

1763-ban Claude Chappe egyházi karrierje félbeszakadt ezért más megélhetési forrás után kellett néznie.

Akkoriban több francia hadihajó is heliográfok segítségével menekült meg az angol flotta elől a hadügyminisztérium komolyan támogatta azokat akik optikai fejlesztéseken munkálkodtak.

Ez inspirálta Claude Chappe-ot és testvéreit.

Abraham-Louis Breguet is csatlakozott hozzájuk, 1791 márciusában már be is mutatták a szinkronrendszerű ingás távjelzőt.

A két azonos ingaóra számlapja helyén egy tíz részre osztott körlap állt tíz számjeggyel.

Az órának egy mutatója volt amely lassan körbejárt.

Az egyik szerkezet az egyik helyszínen, a másik kilométerekkel odébb, a másik helyszínen működött a két mutató azonban szinkronban mozgott.

Az egyes üzeneteket vagy akár az ábécé betűit kétjegyű számokkal látták el, ezeket a számokat küldték el a távjelző segítségével úgy hogy amikor a mutató éppen a megfelelő számjegyre ért egy hang vagy fényjelzést küldtek a másik állomásra.

A kezelő leolvasta a megfelelő számjegyet majd ugyanilyen módon várta a kétjegyű szám második számjegyét.

Edencratz-féle redőnyös távíró

Nem sokkal Chappe találmánya után Svédországban Abraham Niclas Edencratz is kidolgozott egy távjelzőt 1794 november 1-jén mutatott be (IV. Gusztáv Adolf 14. születésnapján.)

Működése: nappal a redőny elütő színe , éjjel a mögötte világító lámpa fénye illetve takarása jelenítette meg az információt.

Edelcrantz tíz szekrényt használt a távírójához amely 1024 különböző információ továbbítására volt képes néhány másodperc alatt.

Azt is kidolgozta hogyan lehet előállítani a következő jelzés beállítását miközben a szomszéd állomás még az éppen beállított jelet olvassa le.

A váltáshoz csak egy lábpedált kellett megnyomni és az ellensúllyal ellátott redőnyök átálltak az új kombinációra. Ezzel a módszerrel igen hatékonyan lehetett továbbítani az üzenetet.

Morse távíró

A távíró használatának előnyei egyre nyilvánvalóbbá váltak.

Ezek a berendezések még csak továbbították a szavakat , nem írtak.

Samuel Finley Breeze Morse 1791-ben született a Massachusets állam-beli Charlestownban.

1811-1815 ig Angliában élt, eredetileg festőművésznek készült.

1813-ban már kiállíthatta a képeit a Királyi Akadémián.

1832-ben visszahajózott Amerikába mint a New York-i Egyetem leendő festészeti és szobrászati professzora.

Ezen a hajóúton ismerkedett meg az elektromágnesesség fogalmával.

Az a gondolat lebegett szeme előtt hogy a mágnesességet akár távolról is lehet működtetni.

1836-ban készült el az első kezdetleges távíróval.

A berendezést egy festővászon keretére építette fel.

1837-ben nyújtotta be szabadalmát a Morse abc-re.

Működése: a kapcsoló egy egyszerű billentyű volt, ami lenyomáskor zárta, elengedéskor bontotta az áramkört.

A vevőállomáson a billentyű nyomásakor az elektromágnes egy csapágyazott emeltyűt vonzott magához majd az impulzus megszűnésekor egy rugó az emeltyűt alaphelyzetbe hozta, amely alatt egy papírszalag mozgott melyet egy óramű továbbított

Erre a papírszalagra egy tintával telt edényben forgó korong rögzítette a jeleket.

1844 május 27-én Washington és Baltimore között megkezdte működését az első Morse-rendszerű távíróvonal.

Nem sokkal később Európa is csatlakozott. (Hamburg-Cuxhaven vonal.)

Kiforrott formában elterjedt, sorra épültek a távíró vonalak.

Hamar kiderült azonban, hogy a távíró nem képes a növekvő igények kiszolgálására.

Nem az üzenetek sebessége volt a lassú, hanem az okozott gondot, hogy a kapott szöveget a táviratok kézbesítéséhez a címzett által kellett leírni, és ez tetemes időt vett igénybe, hiszen a távírókezelők a nagy sebesség miatt erre nem vállalkozhattak.

Edelcrantz-féle redőnyös távíró

Edelcrantz

Chappe féle távíró

Claude Chappe

Morse távíró

Morse

Hans Holbein : Követek

Források

http://infohajdu.uw.hu/oktat/tavkozles.pdf

http://www.valtozovilag.hu/rx/posta.htm

http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=1009&issue_id=36

http://www.eskuvoigalambszolgalat.hu/eskuvoigalamb_tortenet.html

http://www.postagalamb.hu/?postagalambaszat

http://data.afsz.hu/data/mediatar/pdf/ujak/futar.pdf

Köszönöm a figyelmet!