a távközlés

A távközlés

A távközlés társadalmi szerepe

A távközlési piac kialakulása

A távközlés szabályozása

Távközlés helye és szerepe a gazdaságban

Gazdaság szektorai (egyfajta topológia szerint)• Primer szektor (pl. bányászat)• Szekunder szektor (pl. gépgyártók)• Tercier szektor (pl. egészségügyi ellátás)• Informatikai szektor (pl. számítástechnika)

A távközlés a világgazdaság egyik legfontosabb szolgáltatói szektora.A szektorok súlya a gazdaság egészében a társadalmi-gazdasági fejlődés különböző szintjein eltérő.• Foglalkoztatottság• Bruttó hazai össztermék (GDP) előállításában a részesedés

növekvő

Távközlés, mint sajátos szolgáltatás

• Szolgáltatások nem készletezhetők

< várható igényekre a kapacitások nagyságával kell felkészülni, a tartalékok itt jelentkeznek >

• Igényekhez igazodó, területi, földrajzi elhelyezkedés• Korlátozott a szolgáltatások külkereskedelme• A fogyasztó értékítélete, megelégedettsége a mérvadó a minőség

megítélésében, megállapításábanMinőség mérése: mutatók

Struktúra terv

A távközlés fejlődésének korszakai/1

Információs társadalom

Be

vé

tel/G

DP

[%]

1900 1985 2000 2010 -15

HÁLÓZAT- ALAPÚ TUDÁS TÁRSADALOM

Integrált információs társadalmi alkalmazások

KONVERGENCIA

Infokommunikáció Internet

Globális mobil

multimédia

LIBERALIZÁCIÓ verseny- környezet kialakítása

Mobil telefon

TERMÉSZETES MONOPÓLIUM Telefónia

Ny-Eu 1996Tk2,4%; IT 2,2%

Ny-Eu 2000Tk3,4%; IT 2,9%ICT 6,3%

USA 8,7%Japán 6,5%

A távközlés fejlődésének korszakai/2

KORSZAKOKTechnológia, hálózat Szolgáltatás Piaci struktúra Jogi szabályozás

1.Természetes monopólium

Országonként egy hierarchikus

hálózat

Távbeszélő szolgáltatás

Egyetlen monopol nemzeti szolgáltató

Műszaki szabályozás

2.Liberalizáció, a

versenykörnyezet kialakítása

Digitális hálózatokIntelligens és mobil

szolgáltatások

Új piaci szereplők, horizontális

átrendeződés

Aszimmetrikus, versenyserkentő

szabályozás

3.Infokommunikációs

konvergencia

Távközlés, informatika,

média konvergenciája

Internet; globális multimédia

Vertikális piaci integrációk

Speciális szabályozások harmonizálása, minimalizálása

4.Hálózat-alapú

tudástársadalom

Integrált információs társadalmi technológia

Integrált információs társadalmi technológia

Tovább szélesedő piaci integráció

Enyhén szabályozott

verseny (korlátos

erőforrások)

A távközlési rendszerek együttműködése/1

Az összekapcsolás fogalmaHkt 110.§ 45.(2001.XL.tv.) az elektronikus üzenettovábbítás szigorú technikai feltételek

betartását követeli meg a küldő és fogadó részéről egyaránt, mert biztosítani kell az indított és érkező jelek értelmezhetőségét, azonosíthatóságát és azt is, hogy a kommunikálni szándékozó felek távközlési rendszeri együttműködjenek, azaz összekapcsolhatók legyenek.

A szabványosítás célja a rendszerek funkcionalitásának javítása, amikor a választék-gazdaságosság, azaz a termékdifferenciálás költsége nagyobb, mint a különféle termékek közötti választás lehetőségével elérhető haszon. (kompatibilitási szabványok)

Versenyt segítik a kompatibilitási szabványok- nő az alkatrészek megválasztásánaklehetősége, míg egyedi rendszerek esetén (kényszerfogyasztás), magas váltási költségek

A távközlési rendszerek együttműködése/2

OSI (Open Systems Interconnection)- Nyílt Hálózati HozzáférésÖsszekapcsolás zavartalan biztosítására, illetve a nemzeti szolgáltató monopóliumok lebontásának segítéséreCélja: a különböző szolgáltatók rendszerei együtt tudjanak működni és így az

előfizető a végberendezései segítségével hozzájuthat az elektronikus információkhoz

A szabványosítás jelentősebb nemzetközi szervezetei:ITU -(International Telecommunications Union) az ENSZ szakosított szervezete ITU-T (Telekommunikációs témák – régebben CCITT) ITU-R (Rádiókommunikációs témák)ETSI- (European Telekommunikations Institute)ISO- (International Standardization Organization)ANSI- (American National Standards Institute)

Távközlés termékei

A távközlési piacon megjelenő kínálat részben,

• szolgáltatásokat, pl. vezetékes telefon, IP telefon,stb. részben,

• technológiákat pl. ATM, X25, és

• Információhordozó közegeket tartalmaz pl. LAN-helyi hálózat, vagy WAN-telephelyek közötti hálózat

TÁVKÖZLÉSI ELLÁTOTTSÁG (2000.12.31.)

TÁVBESZÉLŐ

Világ: 986 millió fővonal 16/100 lakosEurópa: 311 millió fővonal 40/100 lakosMagyarország 3,8 millió fővonal 38/100 lakos

MOBIL 741 millió előfizető 12/100 lakosINTERNET ~360 milló előfizető 6/ 100 lakos

Távközlési piacok fejlődésének útjai

1. Területileg tagolt többtársaságos rendszerek szolgáltatók zöme magántársaság, kevésbé jövedelmező területeken

szövetségi, tartományi tulajdonú társaságok erős verseny (összeolvadások, felvásárlások a társaságok között, rendkívüli

árverseny)2. Szolgáltatásonként tagolt többtársaságos rendszerek

országos hatáskörű, szolgáltatásokra szerveződő vállalatok állami és magántulajdon egy vállalaton belül is megjelenik

3. Állami monopóliumok (állami tulajdonban levő országos hatáskörű szolgáltatók)Európára ez jellemzőOkai:

kincstári bevételek védelme természetes monopólium jó minőségű szolgáltatás

STABIL STRUKTÚRÁK az 1980-as évek elejéig

Monopolhelyzet és liberalizáció a távközlésben/1

Monopóliumok fajtái: regionális (pl. USA) AT&T dominancia 1983-ig, bírói döntés… osztott

monopólium) országos duopóliumok ( pl.Nagy-Britannia)1984-ben British Postból leválasztották a

British telecomot, majd privatizálták és létrehoztak egy szolgáltatótól független szabályozó hatóságot. Aszimmetrikus szabályozás következtében megjelenik a versenytárs (kialakul a duopólium)

Monopólium létrejöhet jogi úton természetes úton (gazdasági szempontból)Jogi monopólium

magas rangú jogszabály biztosítja (távközlési tv. miniszteri rendelet)Természetes monopólium

Gazdasági alapon való megközelítésből adódik (méretgazdaságosság elve) Nem zárják ki egymást

Monopolhelyzet és liberalizáció a távközlésben/2

Liberalizációs hullám a nyolcvanas évektől

Lépései: Szétválasztották a hatósági és szolgáltatási feladatokat Liberalizálódik a végberendezések beszerezhetősége és javítása, valamint néhány

országban az első állomás felszerelése is

Szétválik a távközlési hálózati infrastruktúra és – szolgáltatások monopóliuma

Az állami távközlési vállalat átkerül a versenyszektorba és privatizálják

A régi szolgáltató szervezetét átalakítják (centralizálják vagy decentralizálják)

A szolgáltatók kibővített, átjárást biztosító szolgáltatási lehetőségeket szeretnének

Jelenlegi piaci helyzet

• A magyarországi elektronikus hírközlési piac stabilan bővült az 1999-2005-ös periódusban, és mind növekedése, mind GDP-beli súlya alapján a régióbeli országokhoz hasonló fejlődést mutatott.

• Belső struktúrájában a nagykereskedelemi bevételek súlya növekedett, míg a kiskereskedelmi hírközlési bevételekben a vezetékeshang-piac lassú visszaesése mellett a mobilhang-piac és az adatpiac jelentették a növekedés motorját.

• A piaci szereplők egyre nagyobb aránya nyújt hang-, adat- és audiovizuális szolgáltatást is, ez megmutatkozik a bevételi források megoszlásában és az új szolgáltatások indításában is.

• A hírközlési piacon ennek ellenére a Magyar Telekom domináns méretű szereplő: bevétel tekintetében súlya megközelíti a 60%-ot, bár ez a részarány folyamatosan csökken.

A teljes távközlési piac árbevételének összetétele

A legelterjedtebb elektronikus hírközlési szolgáltatások használatának elterjedése/1

Az elektronikus hírközlési szolgáltatások használatának elterjedése/2

A hírközlési szolgáltatások használata növekszik: a vezetékeshang-szolgáltatás kivételével minden fontosabb

szolgáltatás penetrációja növekedett 1999 óta (ábra).

A mobiltelefonnal rendelkező háztartások száma 2004-re elérte, majd 2005-re meghaladta a vezetékes telefonnal rendelkezőkét, és jelenleg a háztartások több mint 80%-ában van vezetékes telefon vagy mobiltelefon.

A műsorelosztási (túlnyomóan kábeltévé) előfizetések penetrációja stabilan növekedett, a 100 háztartásra eső internet előfizetések száma pedig 2005-re egy minimális bázisról kb. 20-ra nőtt.

Vezetékes- és mobilhang-piac/1

Vezetékes- és a mobilhang-piac eltérő dinamikájú fejlődést mutatott az elmúltévekben. Míg a vezetékes piac stagnált, addig a mobilhang-piac 2004-re mindentekintetben megelőzte a vezetékest:• A háztartások mobiltelefonnal való ellátottsága is elérte a vezetékesét• A híváspercek között több indul már mobilról, mint vezetékesről• Több bevétel képződött a mobilhívások (51%) után, mint a vezetékesek (49%)utánA Magyar Telekom domináns szereplő maradt a vezetékeshang-piacon 75-80%-nyipiaci részesedéssel (a bekapcsolt fővonalak, a kezdeményezett hanghívások időtartamaés a hangszolgáltatásból származó kiskereskedelmi bevételek alapján is), míg a mobil-piacon a Vodafone belépése óta erősödött a verseny, és a piac a részesedésekkiegyenlítődése felé halad.

A korábban koncesszióval rendelkező szolgáltatók lényegében ma is kizárólagosszereplők a korábbi szolgáltatási területükön lévő vezetékes hozzáférési piacon.

A kábeles és internetes hangszolgáltatás által támasztott verseny egyelőre nemszámottevő, de erősödő dinamikát mutat.

Vezetékes- és mobilhang-piac/2

Európai összehasonlításban a vezetékeshang-piacon 2004-ben Magyarországon averseny szintje a legalacsonyabbak közé tartozott, míg a mobilpiacon tapasztalhatóverseny szempontjából a középmezőnyben volt. 2005-re a helyzet javult, elsősorban avezetékes piacon a Tele2 és a UPC által támasztott, immár kimutatható verseny miatt.2005 első félévében a Tele2 a kezdeményezett hanghívások terén már a másodiklegnagyobb szereplő lett, és a kábeles telefonra előfizetők száma is több tízezerretehető.

A hanghívásokból származó bevételek dinamikája alapvetően különbözik a vezetékes-és a mobilhang-piacon. A vezetékes piacon az előfizetőnkénti átlagos bevétel stabilan6500 Ft körül maradt, míg a mobilpiacon az ARPU kevesebb mint felére - mintegy 4500Ft-ra - csökkent 1999 óta. Mindkét piacon nőtt az összekapcsolási díjbevétel, amely amobilpiacon már meghaladja a teljes mobil hangbevétel harmadát.

A fogyasztói érdekek mentén megfogalmazott szabályozói célok a mobilpiaconlátszanak jobban teljesülni, ugyanis, míg a vezetékeshang-piacon csökkenő forgalommellett az átlagos percdíjak megőrizték a reálértéküket, a mobilpiacon a növekvőpercforgalom csökkenő tarifákkal járt együtt, és elérte a vezetékes szintjét.

Adatpiac/1

A magyar adatpiac folyamatosan és dinamikusan bővül. Az internet-előfizetések számaátlagosan évi közel 40%-kal emelkedett 1999 óta, és 2005 végére meghaladta a 900ezret (beleértve a kapcsolt vonali, DSL, kábelmodemes, bérelt vonali, vezeték nélküli ésegyéb módon internet-hozzáférésre előfizetőket). Az internetpenetráció azonban mégmindig jóval az EU-15 átlag szintje alatt van, mind az internethasználók száma, mind a100 lakosra, illetve 100 háztartásra eső előfizetések számát illetően. Pozitív vonásaazonban a magyar internetpiacnak, hogy a szélessávú hozzáférések aránya jelentősenmeghaladja az EU-15 átlagot, és jelenleg az összes internet-előfizetés közel 70%-átteszi ki.

Az adatszolgáltatásból származó bevételek évente 44%-kal nőttek 1999 és 2005 között.Az egyes részpiacok közül az internetszolgáltatásból származó bevételek és a mobiladatbevételek nőttek a leggyorsabban. Ez utóbbin belül az SMS/MMS forgalomazonban az utóbbi három évben csak lassan növekszik, és az előfizetőnkénti átlagoshasználat is kitartóan az európai átlag alatt marad.

Adatpiac/2

Adatpiac/3

• 2006 harmadik negyedévében a szélessávú kapcsolatok száma 800 630 volt

– 476 600 xDSL (59,5%)

– 307 200 kábel (38,3%)

– 8800 fix vezeték nélküli (1%)

– 8030 egyéb szélessávú kapcsolat

• Az összes hazai vezetékes Internet csatlakozáson belül (977 ezer) a szélessávú kapcsolatok aránya 82% (előző évhez képest a kapcsolatok számának megduplázódása)

• Meghatározó az iskolai végzettség, a kor és a származás, de kicsi ill. csökkenő különbségek a nemek, valamint az anyagi helyzet és településtípus tekintetében

Adatpiac/4

• A hazai vállalkozások között a szélessávú Internet elterjedtsége 39%

• A nagy és közepes vállalatoknak szinte mindegyike rendelkezik szélessávú kapcsolattal, a kis cégek körében még alacsony a penetráció

• Lakossági szélessávú Internet használat a környező országokban:

– Magyarország 7,9%, ebből DSL: 4,7%, kábel 3% – Lengyelország 7%, ebből DSL: 4%, kábel 1,7%– Csehország 6,1%, ebből DSL: 3,9%, kábel 1,9%– Románia 3,4%– Oroszország 1,4%– Ukrajna 0,7%

Audiovizuális tartalom- terjesztési piac/1

A sugárzás módja szerint lehetnek:• földi sugárzású (hagyományos) • műholdas • kábeltelevízió (zárt láncú terjesztés) • internetes adók

Először kábeltelevíziót az USA-ban alkalmaztak 1950-ben

(magas épületek árnyékolása miatt)


A kábeltévé jelenleg a domináns tévéműsor-vételi mód. A háztartások közel 60%-akábelen keresztül veszi a tévéműsort, míg 35% földfelszíni sugárzásból, 10%-a pedigműholdon keresztül (minimális átfedések vannak a műsorvételi módok között). Akábeltévé-előfizetéssel rendelkező háztartások aránya európai viszonylatban is magas,köszönhetően elsősorban a lefedettségi területen belüli magas penetrációnak (aháztartások 65%-a volt 2004 végén kábeltévével lefedve, és a lefedett háztartások 86%-a előfizető volt).

A magyar műsorelosztási piac stabilan növekedett az elmúlt években. Az előfizetőkszáma 2004-ben meghaladta a 2 milliót, és a bevételek évente átlagosan 22%-kalnőttek 1999 és 2004 között (folyó áron).

A műsorelosztás piacán a két legnagyobb szolgáltató (UPC és T-Kábel) mellett számoskisebb vállalat létezik. A kábeltévé-szolgáltatók szolgáltatási területei között kicsi azátfedés, a cégek jelenleg lényegében monopolhelyzetben vannak. A műsorterjesztési(azaz műsorelosztás és műsorszórás) piac ugyanakkor igen koncentrált: a bevételekalapján a három legnagyobb szolgáltató lefedi a piac több, mint 80 százalékát.


A konkurens technológiák (elsősorban az IPTV*, illetve a műholdas szolgáltatások)azonban veszélyeztethetik a kábel pozícióját, mivel hasonlóan magas lefedettséggellehetnek képesek összehasonlítható minőségű szolgáltatást versenyképes áronnyújtani. A DSL-hálózaton terjesztett tévéadás előnyére szolgál a magyarországikábelhálózatok viszonylag alacsony innovációs szintje, aminek egyik mutatója akapcsolt szolgáltatások (internet, telefon) gyenge elterjedtsége.

Fogyasztói szempontból eléggé kedvezőtlen a műsorelosztási piac összképe. Egyrészt a reálértéken maradó előfizetési díjakat még mindig viszonylag sokan drágának találják.Másrészt az alacsony váltási lehetőség és - részben - hajlandóság miatt kicsi azügyfelek mozgása, műsorelosztók közötti váltása.

*(Az internetprotokoll alapján történő digitális jeltovábbítás bármilyen platformon megjelenhet(tipikusan kábel vagy xDSL), az IPTV kifejezést szűkebb értelemben a vezetékeshálózaton terjesztett műsorszolgáltatásra használjuk, amely a kábeltelevíziós szolgáltatásokversenytársa, illetve helyettesítő terméke lehet.)

Az éves távközlési kiadások szerkezete a hazai vállalatok körében

A TÁVKÖZLÉSI PIAC ÁTRENDEZŐDÉSE A szolgáltatói fókusz változása: globalizálódás és horizontális piaci konvergenciák

• 80-as évek: Megbízható, olcsó, belföldi alapszolgáltatás (telefon)Technológiai fejlődés: digitalizálás, optikai és műholdas átvitel Szabályozás változása: liberalizált távközlési környezet

- tulajdonlásban (privatizáció),- hálózatépítésben, szolgáltatás engedélyezésben

• 90-es évek: Földrajzi, pénzügyi és piaci diverzifikáció (távközlési szolgáltatások széles köre + informatika, média)

• Az új szereplők a legjövedelmezőbb piaci szegmensre koncentrálnak• Üzleti szemlélet, ügyfélorientált vállalati szervezetek kialakulása• Nemzetközi kilépés a veszteségek kompenzálására

Fő cél: Harmadik piacon való fellépés, globális szolgáltatások, egy-kapus kiszolgálás

Következmény : • nemzetközi szövetségek, fúziók, privatizáció, akvizíció• két vagy több szintű piaci struktúra kialakulása:

Világszolgáltatók és nemzeti, ill. speciális technológiai szolgáltatók

A távközlési piac szerkezetváltozásának példái

1. Liberalizáció a távk.-ben: EU1998, US1996, Jap1997Köv.: új belépők,helyközi / helyi / KTV “átjárás” Fokozódó verseny a Globális szolgáltatók (pl. GlobalOne, számára is

2. Globális mobilitás fokozódó szerepe:Műholdas szolgáltatók (GO-k): GlobalStar, Teledesic…? Globális szabványú mobil szolgáltatás: GSM, 3G (IMT2000)

3. Összeolvadások, konszolidáció: Vivendi/Invitel itthon, SBC és Ameritech, AT&T és MediaOne; Bell Atlantic és GTE (Verizon), BT és Telefonica? Vodafone és AirTouch, majd Mannesmann (199MrdUSD), stb.

4. Vertikális konvergencia hatása:Távközlés/Internet és Média/tartalom szövetségek/fúziók!Tk.operátorok és média szereplők: DT és Kirsch group, PanTel és EuroWeb;Internetszolgáltató és médiacég: részvénycserévelAOL(America Online) és Time Warner Inc. 155MrdUSDMobil szolgáltatók szövetsége tartalom- és alkalmazásszolgáltatókkal, pl. DoCoMo (i-mode)

A PIACI SZERKEZET VÁLTOZÁSAI

Szektorhatárok eltűnése: Távközlési cégek: Audiovizuális programok, Ktv, Internet; Kábeltv cégek: telefon, Internet; Műsorszórók: adat és távközlési szolgáltatás Internet cégek: AV anyagok, telefon, stb.Új szereplők: Információszolgáltatók (médiakiadó, adatbázis, internet cégek): infotárak

újrahasznosítása Informatikai cégek: részvétel a szoftver és a multimédia tartalom

elosztásban, kábeltv és tv üzletbenFelvásárlások, szövetségek, fúziók: Az integráció általános stratégiai célja: nagyobb méret, globalizálódás,

tudáskiegészítés, kockázatmegosztás Vertikális integráció: a stratégiai cél a konvergencia kiaknázása

– elmozdulás a nagyobb jövedelmezőségű értéklánc-elemek felé– a kapcsolódó piacok versenyének elhárítása– piaci pozicionálás, új képességekhez való hozzáférés– az igények bizonytalanságának enyhítése – az értékesítési csatornák feletti kontrol megszerzése

SZABÁLYOZÁS (MIT, KIT és HOGYAN SZABÁLYOZZUNK?)

Mit? Rendszer (Technológia, műszaki) szabályozás: a piac tárgyára (technológia., berendezés, hálózat, szolgáltatás) irányul.Kit? Piac (Gazdasági) szabályozás:

a piac szereplőire (szolgáltatók, gyártók) irányul.

A szabályozás területenként és időben változó. Függ: • a technológiai fejlődéstől (opt. méret, szolgáltatási skála, konvergencia) • a verseny intenzitásától, a piaci struktúrától (oligopólium) • a társadalmi igény alakulásától (pl. egyetemes távközlési szolgáltatás) • a politikai hatalom befolyásától (pl. kormányzati prioritások kezelése) TÁVKÖZLÉSBEN 4 fázis különíthető el: 1. A természetes monopólium időszaka 2. A versenykörnyezet kialakításának időszaka 3. A infokommunikációs konvergencia kibontakozásának időszaka 4. A fejlett információs társadalom időszaka, mint távlat.

A szabályozás oka, lényege és területei

• Szűkös erőforrásokkal való gazdálkodás (frekvencia, szám)

• Nincs tökéletes verseny• Méretgazdaságosság, választékgazdaságosság• Az állam beavatkozása a piac működésébe

Piacralépés és a piaci viselkedés befolyásolása által

A TÁVKÖZLÉS/INFOKOM FEJLŐDÉSÉNEK ÉS SZABÁLYOZÁSÁNAK IDŐSZAKAI/1

1. FÁZIS A TERMÉSZETES MONOPÓLIUM IDŐSZAKA

A monopólium biztosítja a gazdasági hatékonyságot Csak távbeszélő és távíró szolgáltatásokMűszaki szabályozás: Alapvető műszaki tervek formájában

Gazdasági szabályozás: Modellváltozatok:Állami tulajdon (Tipikus, a nemzeti PTT-k ) :

Gyenge gazdasági hatékonyság és igénykielégítés Az állam harmonizál (pl.: hatósági árak, igények sorolása) A szabályozás önálló funkcióként nem jelenik meg

Magán tulajdonú operátorok (Pl.: USA): Jó gazdasági hatékonyság, de sikertelenség a szociális célok és az egységesség teljesítésében

Független szabályozó (FCC, Federal Communications Commission) és piacszabályozás (pl.: árszabályozás) jön létre.

A technológiai fejlődés folytán a természetes monopólium már kevéssé igazolható, a versenyt kezdik a szabályozás alapvető eszközének tekinteni, amely biztosíthatja a gazdasági hatékonyságot és az ésszerű árakat is.


ALAPVETŐ MŰSZAKI TERVEK:

szabályozási eszközök a távközlés integritása érdekében:– a hálózat struktúrájának előírása – a forgalomirányitás szabályainak rögzítése – jelzési terv: a központok együttműködése végett (protokoll) – szinkronizációs terv (digitális hálózatoknál) – az átviteli terv: az átviteli utak megengedett csillapításának, késleltetésének, zajának,

stb. előírása – a kapcsolási terv: a központok megengedett torlódása, stb. – hálózatok megbízhatósági és használhatósági terve – hálózatok biztonsági és védelmi terve – berendezések forgalmazásának engedélyezése – szolgáltatások nyújtásának engedélyezése – számozási terv (számgazdálkodás, számkiosztás) – frekvenciaterv, frekvenciagazdálkodás

- rádióspektrum felosztása a szolgáltatások között, - frekvenciasávok használatának szabályozása, - a frekvenciahasználat engedélyezése/kijelölés


2. FÁZIS A VERSENYKÖRNYEZET KIALAKÍTÁSAFő szerepben a szabályozó (regulator, regulatory authority):

A piaci verseny kialakulásának elősegítése (liberalizálás, piacra lépés támogatása, erőfölény kezelése)

Az egyetemes szolgáltatási kötelezettség kialakítása (tartalma, kötelezettek köre, finanszírozás): 1996 USA: törvényi megfogalmazás 2002 EU: irányelv Több szereplő, de csak korlátozott verseny jön létre. A versenyintenzítás mérőszáma, pl. piaci részesedések alapján: 1-HHI, ahol a Herfindahl-Hirschman Index (HHI):

HHI = R i 2 , ahol R i az i-dik cég piaci részesedése.

i 0 < HHI 1

R i = 1 i

Elegendő számú egymással versengő szállító/szolgáltató már elkerülhetővé tenné a piaci erővel valóvisszaélést vagy az összejátszást.

Hatékony a verseny, ha HHI < 0,18 (US Dept. Justice), azaz legalább hat versenyző cég van, és 40%-nál kisebb a legnagyobb részesedés is.


TÁVKÖZLÉS SPECIÁLIS SZABÁLYOZÁSI ESZKÖZÖK

a piaci verseny kibontakoztatása és erősítése érdekében:– szolgáltatási piacra lépés egyszerűsítése (kizárólagosságok megszüntetése,

engedélyezés egyszerűsítése, csak regisztráció) – átlátható, nyílt eljárások az erőforrások megszerzésére (pályáztatás, árverés, pl.

frekvenciáért) – berendezések forgalmazásának felszabadítása (típusjóváhagyás helyett

megfelelőségi nyilatkozat) – számhordozhatóság, közvetítő-szolgáltató választás, – piaci erőfölény kezelése (aszimmetrikus szabályozás)

• hálózatok összekapcsolásának, szolgáltatók együttműködésének kötelezése • hálózatrészekhez való hozzáférés, előfizetői hurok átengedésének

(szétfejtés) kötelezése • vállalat egyesülések, felvásárlások kontrollja • költségalapúság figyelemmel kísérése • árszabályozás (pl. ársapka szabályozás, hatósági árak)

– minőség és megfelelőség felügyelete, stb.


3. & 4. FÁZIS INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM IDŐSZAKA

A technológiai fejlődés folytán a konvergálódó területek szabályozása összehangolt és az információs társadalom igényeinek megfelelő szabályozástkíván.

Az infokommunikációs konvergencia fokozatai:

Egységes rendszerek, hálózati platform

Termékpiacok, szervezetek integrációja

Szabályozás konvergenciája

!

SZABÁLYOZÁSOK HARMONIZÁLÁSÁNAK, a konvergencia kibontakoztatásának szabályozásieszközei

általános versenyszabályok távközlés-speciális szabályozás helyett (pl. versenyjogi megközelítés a piaci erőfölény kezelésére)

technológia-semleges szabályozás (lehetőség szerint) földfelszíni, műholdas, PSTN, IP, kábeltv, műsorszórás, stb. egységesen (pl. összekapcsolás, számhordozhatóság) szolgáltatási piacra lépés szabályainak egységesítése (általános engedély + egyedi bejelentés)

a szabályozás európai harmonizálása - közösségi kötelező szabályozási irányelvek - szabályozási hatóságok tevékenységének koordinációja (fokozott EC kontrol, együttműködési kötelezettségek)

a konvergenciából fakadó újabb szabályozási kérdések: - információ biztonság, azonosítás, titkosság, vírusok… - tartalomszolgáltatások szabályozása: nemkívánt infók, a használó védelme, a tartalom használhatósága - információhoz fűződő személyiségi jogok:

információszabadság és emberi méltóság, szerzői jogok, stb. újragondolása



A TÁVKÖZLÉS SZABÁLYOZÁS TERÜLETEI

Műszaki szabályozás (a hálózat integritása, biztonsága) Erőforrásokkal való gazdálkodás

Frekvenciagazdálkodás Azonosító-gazdálkodás (szám-, név- és címgazdálkodás)

Piacra lépés szabályozása (engedélyezés, felhatalmazás) erőforrás, hálózat, szolgáltatás berendezés forgalmazás műsorszolgáltatás (médiahatóság!)

A piaci tevékenység szabályozása Összekapcsolás, hozzáférés, közös eszközhasználat Speciális versenyszabályozás (pl. erőfölény, piaci struktúra)

Fogyasztóvédelem Fogyasztói jogok (pl. adatvédelem, számlázás, reklamációkezelés) Árszabályozás Minőség szabályozás (szolgáltatás-, berendezés megfelelőség) Egyetemes/univerzális szolgáltatás

Informatikai szabályozás (infrastruktúra, eljárások, biztonság…) Tartalomszabályozás (médiahatóság!) Szabályozási mechanizmusok, hatósági eljárások szabályai

nyilvános meghallgatás, vitarendezés, árverés, pályáztatás, stb.


Távközlés/Infokom szabályozás összegzés

Szabályozás: közérdek védelme, ha ezt a piaci erők önállóan nem teszik A távközlés/ infokom konvergencia elősegítése

Szabályozások konvergenciája

Versenyszabályozáshoz való közeledés Technológia-semleges továbbításszabályozás Biztonság- és tartalomszabályozás A szabályozás erős európai harmonizációja Magyarországon elektronikus hírközlési törvény (Eht)

2004. január 1-től

Köszönöm a figyelmet!

a távközlés

Documents