a szociális ellátás feltételeinek biztosítása – az … · web viewebből időpont Összesen...

0. A KONCEPCIÓ KÉSZÍTÉSÉRE, EGYEZTETÉSÉRE, ELFOGADÁSÁRA ÉS AKTUALIZÁLÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK MENETE, RENDJE

TEENDŐK KERÜLETI SZINTEN

0.1. A helyi Szociálpolitikai Kerekasztal résztvevői, működése

Jogszabályi kötelezettség

Ebből fakadó feladatok

létrehozandó intézmény

rendeletalkotás véleményeztetési kötelezettség

egyeztetési kötelezettség

Kerületi Szolgáltatás-

tervezési Koncepciót

kell készíteni(határidő: 2004. dec.

31.)

Kerületi Szociálpolitikai

Kerekasztal

önkormányzati rendelet a

kerekasztal szabályozására

intézményvezetőkkel Fővárosi Szolgáltatástervezési

Koncepcióval összhangban kell

lenniekisebbségi

önkormányzatokkalSzociálpolitikai Tanács területi

szerve (nemtelepülési önk

feladat)

Szoc. Tanácsok struktúrájáról, szervezetéről

(nem települési önk feladat)

Szociálpolitikai Tanács területi

szervével

Kerületi eljárási rend, egyeztetési menetrend

1. Az összehangolt Budapesti Szociálpolitikai Szolgáltatástervezési Koncepció-tervezet eljárásrendjének áttekintése, adaptálása.

2. A Kerületi Önkormányzat Szociálpolitikai Szolgáltatástervezési Koncepció-tervezete nulladik munkaváltozatának elkészítése (szükség esetén a majdani Fővárosi Egyeztető Bizottság Szakmapolitikai Munkacsoportjának támogató közreműködésével).

3. A Kerületi Szociálpolitikai Kerekasztalra vonatkozó rendelet-tervezet elkészítése.

4. A Koncepció-tervezet nulladik munkaváltozatának véleményeztetése legalább a Kerületi Önkormányzat fenntartásában és a Kerületi Önkormányzattal ellátási

szerződésben működő intézmények intézményvezetőivel a kerületi kisebbségi önkormányzatokkal a Fővárosi Önkormányzattal (Szakmapolitikai Munkacsoport) a Szociálpolitikai Tanács területi szervével (ha addig megalakul).

5. A vélemények feldolgozása, a Koncepció-tervezet nulladik munkaváltozatára vonatkozó módosítási javaslatok elkészítése (szükség esetén a Fővárosi Szakmapolitikai Munkacsoport közreműködésével ).

6. Szükség esetén a Koncepció-tervezet beterjeszttése a Fővárosi Egyeztető Bizottsághoz az összhang biztosítása érdekében.

7. A Kerületi Szolgáltatástervezési Koncepció-tervezet és a Kerületi Szociálpolitikai Kerekasztalra vonatkozó rendelet elfogadása (Képviselő Testület).

8. Az elfogadott Kerületi Szolgáltatástervezési Koncepció megküldése tájékoztatásul az egyeztetésben résztvettek és a Kerületi Szociálpolitikai Kerekasztal résztvevői részére.

1

TEENDŐK FŐVÁROSI SZINTEN

0.2. A Szociálpolitikai Tanács területi szervének résztvevői, működése

Jogszabályi kötelezettség

Ebből fakadó feladatoklétrehozandó

intézményrendeletalkotás véleményeztetési

kötelezettségegyeztetési

kötelezettségfővárosi

Szolgáltatás-tervezési

Koncepciót kell készíteni

(határidő: 2003. dec. 31.)

Fővárosi Szociálpolitikai

Kerekasztal

önkormányzati rendelet a

kerekasztal szabályozására

intézményvezetőkkel összhangban kell lennie a kerületi

szolgáltatástervezési koncepciókkal

kisebbségi önkormányzatokkal

Egyeztető Bizottság

kerületi önkormányzatokkal

Szociálpolitikai Tanács

(nem fővárosi önk feladat)

Szoc. Tanácsok struktúrájáról, szervezetéről

(nem fővárosi önk feladat)

SzociálpolitikaiTanács országos

szervével

Fővárosi eljárási rend, egyeztetési menetrend

1. A Fővárosi Önkormányzat Szociálpolitikai Szolgáltatástervezési Koncepció-tervezete nulladik munkaváltozatának elkészítése (FPH Szociálpolitikai Ügyosztály, BMSzKI).

2. A majdani Egyeztető Bizottság Szakmapolitikai Munkacsoportjának megszervezése. (BMSZKI Módszertani Csoportja + Fővárosi Közgyűlés Szociálpolitikai és lakásügyi Biz., Szociálpolitikai Ügyosztály + felkérés alapján a Budapesti Szociálpolitikai Forrásközpont, a Szociális Szakmai Szövetség, egyetemi szociálpolitikus képzőhelyek stb.)

3. A Fővárosi Szociálpolitikai Kerekasztalra vonatkozó rendelet-tervezet elkészítése. (Szociálpolitikai Ügyosztály)

4. A Koncepció-tervezet nulladik munkaváltozatának véleményeztetése a Fővárosi Önkormányzat fenntartásában és a Fővárosi Önkormányzattal ellátási

szerződésben működő intézmények intézményvezetőivel a fővárosi kisebbségi önkormányzatokkal a fővárosi kerületi önkormányzatokkal a Szociálpolitikai Tanács országos szervével (megalakulás hiányában ez nem

hajtható végre).

5. A vélemények feldolgozása, a Koncepció-tervezet nulladik munkaváltozatára vonatkozó módosítási javaslatok elkészítése (Szakmapolitikai Munkacsoport).

6. A Fővárosi Szolgáltatástervezési Koncepció-tervezet és a Fővárosi Szociálpolitikai Kerekasztalra vonatkozó rendelet elfogadása (Szociálpolitikai Ügyosztály, Közgyűlés)

7. Az elfogadott Fővárosi Szolgáltatástervezési Koncepció megküldése tájékoztatásul az EszCsM részére, valamint az egyeztetésben résztvettek és a Fővárosi Szociálpolitikai Kerekasztal résztvevői részére.

2

0.3. A szolgáltatástervezési koncepció-tervezet egyeztetési folyamata

A szolgáltatástervezési koncepció célja a fővárosban élő szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása és a biztosított ellátási formák megszervezésének módja. Tartalmát a Fővárosi Közgyűlés fogadja el és kétévente vizsgálja felül, aktualizálja.

A Fővárosi Önkormányzat a szolgáltatástervezési koncepciót saját területére készíti el. A koncepció összeállítása során előzetesen véleményezteti az intézményvezetőkkel, a kisebbségi önkormányzat(ok)kal, a Szociálpolitikai Tanács országos szervével, a települési önkormányzattal.

A települési önkormányzatok szolgáltatástervezési koncepcióját a Fővárosi Önkormányzat előzetesen véleményezi. Ha a települési önkormányzat által készített szolgáltatástervezési koncepció tervezete nincs összhangban a fővárosi koncepcióval, egyeztetést kell tartani a tervek közös irányainak meghatározásáról.

A szolgáltatástervezési koncepció meghatározza különösen:a) a lakosságszám alakulását, a korösszetételt, a szolgáltatások iránti igényeket, b) az ellátási kötelezettség teljesítésének helyzetét, ütemtervet készít a szolgáltatások

biztosításáról, c) a szolgáltatások működtetési, finanszírozási, fejlesztési feladatait d) továbbá az egyes ellátotti csoportok (idősek, fogyatékos személyek, hajléktalan

személyek, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek) sajátosságaihoz kapcsolódóan a speciális ellátási formák, szolgáltatások biztosításának szükségességét.

A Fővárosi Önkormányzat koncepciója tartalmazza:a) a fenntartott intézményrendszer struktúráját, szerkezetét, legfontosabb jellemzőit, b) a szakosított ellátások iránti igények alakulását, a várakozók számát, korösszetételét,

legfontosabb szociális jellemzőit, c) az intézményrendszer korszerűsítésének irányait, d) a módszertani feladatok ellátására vonatkozó koncepciót.

A helyi (kerületi) szociális szolgáltatástervezési koncepciók készítésének és elfogadásának pontos menete, szabályai (TERVEZET)

I. Fővárosi Önkormányzat: A Fővárosi Önkormányzat budapesti egyeztetésre kerülő szociális

szolgáltatásszervezési koncepciójának elkészítése, Budapesti Szociálpolitikai Egyeztető Bizottság megszervezése, az Egyeztető Bizottság

Szakmapolitikai Munkacsoportjának létrehozása, működtetése,(A megyei, fővárosi önkormányzat és a megyei jogú város a szolgáltatástervezési koncepciót a saját területére készíti el, amelyet az egyeztető bizottság is megtárgyal).

A Fővárosi Önkormányzat budapesti egyeztetésre kerülő szociális szolgáltatásszervezési koncepciójának megtárgyalása – Egyeztető Bizottság,

A Fővárosi Önkormányzat budapesti egyeztetésre kerülő szociális szolgáltatásszervezési koncepciójának elfogadása,

A helyi (kerületi) szociális szolgáltatástervezési koncepciók elkészítése és elfogadása, A Fővárosi Önkormányzat szociális szolgáltatásszervezési koncepciójának elfogadása.

II. Kerületi önkormányzatok:

3

1. Koncepció-tervezet elkészítése Ágazati információk, előtervek összegyűjtése (lásd külön)

(A … települési önkormányzat a településen élő szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót készít. A szolgáltatástervezési koncepció tartalmát a helyi önkormányzat kétévente felülvizsgálja, és aktualizálja

A koncepció tartalmazza különösena) a lakosságszám alakulását, a korösszetételt, a szolgáltatások iránti igényeket,b) az ellátási kötelezettség teljesítésének helyzetét, az ütemtervet a szolgáltatások

biztosításáról,c) a szolgáltatások működtetési, finanszírozási, fejlesztési feladatait, az esetleges

együttműködés kereteit,d) az egyes ellátotti csoportoko idősek, o fogyatékos személyek, o hajléktalan személyek, o pszichiátriai betegek, o szenvedélybetegek

sajátosságaihoz kapcsolódóan a speciális ellátási formák, szolgáltatások biztosításának szükségességét.)

Kapcsolódó településpolitikai ágazatok (egészségügyi-, fogyatékossági-, foglalkoztatáspolitikai-, lakásgazdálkodási-, településfejlesztési, városrehabilitációs-, stb.) szociálpolitikai elemeinek és vonatkozásainak összegyűjtése,

Más településpolitikai ágazatok (rész)koncepció-tervezetek elkészítése, Szakmai támogató konzultáció a Szakmapolitikai Munkacsoporttal a koncepció-tervezet

tartalmáról.

2. Helyi egyeztetés(A Szakmapolitikai Munkacsoport folyamatosan rendelkezésre áll, segít a szervezésben.)

Részkoncepció-tervezetek ágazatközi egyeztetése. A szolgáltatástervezési koncepció-tervezet véleményeztetése:

az intézményvezetőkkel, a kisebbségi önkormányzat(ok)kal a közalkalmazotti tanács(ok)kal a nem állami fenntartókkal a helyi civil fórumokkal (nyugdíjasok-, idősek-, fogyatékkal élők-,

kisebbségek társadalmi és civil szervezetei, egyházi fenntartók, főváropsi rétegtanácsok, fővárosi fórumok egy-egy delegáltja)

a budapesti nem állami fenntartók és civil szervezetek Fórumaival A szolgáltatástervezési koncepció-tervezet kerületközi (szomszédos kerületek…)

egyeztetése. A vélemények írásbeli csatolása a tervezethez.

3. A fővárosi előzetes véleményeztetés előkészítése(A települési önkormányzatok szolgáltatástervezési koncepcióját a megyei, fővárosi önkormányzat előzetesen véleményezi.)

Az elkészült helyi koncepció-tervezet egyeztetése a Szakmapolitikai Munkacsoporttal.

4

A Szakmapolitikai Munkacsoport feladatait a Budapesti Módszertani Szociálpolitikai Központ és Intézményei (BMSZKI) Módszertani Csoportja látja el, felkérés alapján a Budapesti Szociális Forrásközpont, a Szociális Szakmai Szövetség és más szakmai szervezetek, egyetemi szociálpolitikus képzőhelyek közreműködésével. (Amennyiben a települési önkormányzat és a megyei jogú város által készített szolgáltatástervezési koncepció tervezete nincs összhangban a megyei, fővárosi koncepcióval, egyeztetést kell tartani a tervek közös irányainak meghatározásáról.)

A Szakmapolitikai Munkacsoport írásbeli véleményének csatolása a tervezethez. A helyi koncepció-tervezetek benyújtása véleményeztetésre a Budapesti

Szociálpolitikai Egyeztető Bizottsághoz.(Amennyiben a települési önkormányzat és a megyei jogú város által készített szolgáltatástervezési koncepció tervezete nincs összhangban a megyei, fővárosi koncepcióval, egyeztetést kell tartani a tervek közös irányainak meghatározásáról.)

A helyi koncepció-tervezetek benyújtása véleményeztetésre a Fővárosi Önkormányzathoz.

(Amennyiben a települési önkormányzat és a megyei jogú város által készített szolgáltatástervezési koncepció tervezete nincs összhangban a megyei, fővárosi koncepcióval, egyeztetést kell tartani a tervek közös irányainak meghatározásáról.)

4. Helyi döntéshozatalA Fővárosi Önkormányzat véleményét követően a koncepció-tervezet elfogadása a helyi képviselőtestületben.(A koncepció végleges változatának elfogadása során a kialakított véleményeket az önkormányzat lehetőség szerint figyelembe veszi.)

III. Budapesti döntéshozatal A Fővárosi Önkormányzat szociális szolgáltatásszervezési koncepciójának elfogadása (2003.)

IV. Tájékoztatás(A megyei, megyei jogú városi önkormányzat a jóváhagyott szolgáltatástervezési koncepciót megküldi a Szociális és Családügyi Minisztériumnak.)

Budapest Főváros koncepciójának benyújtása az ágazatilag illetékes minisztériumhoz.

V. Koncepció-tervezet alkalmazása, aktualizálása

A szolgáltatástervezési koncepció minimális tartalmaTERVEZET

(A koncepció tartalmazza különösena) a lakosságszám alakulását, a korösszetételt, a szolgáltatások iránti igényeket,b) az ellátási kötelezettség teljesítésének helyzetét, az ütemtervet a szolgáltatások

biztosításáról,c) a szolgáltatások működtetési, finanszírozási, fejlesztési feladatait, az esetleges

együttműködés kereteit,d) az egyes ellátotti csoportok (idősek, fogyatékos személyek, hajléktalan személyek,

pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek) sajátosságaihoz kapcsolódóan a speciális ellátási formák, szolgáltatások biztosításának szükségességét.

A fővárosi önkormányzat koncepciója – az előzőeken túl - tartalmazza

5

a) az általa fenntartott intézményrendszer struktúráját, szerkezetét, legfontosabb jellemzőit,b) a szakosított ellátások iránti igények alakulását, a várakozók számát, korösszetételét,

legfontosabb szociális jellemzőit,c) az intézményrendszer korszerűsítésének irányait,d) a módszertani feladatok ellátására vonatkozó koncepciót.)

1. Helyzetkép – az ellátás állapotának leírása (mi van – nincs) statisztika – demográfiai ellátó-hálózat – kerületi helyi szociális ellátás mutatószám rendszere (HSzEMR) közigazgatási – szervezési – jogi – politikai pénzügyi, finanszírozási szempontból.

2. A koncepció aktualizálására, végrehajtására, az egyeztetések rendjére vonatkozó eljárások rögzítéseA „Szolgáltatástervezési koncepciók” készítésének és elfogadásának pontos menete, szabályai (lásd külön)

3. Kitűzött célok

I. Településpolitikai – társadalompolitikai - szakmapolitikai célok Településpolitikai célok A Fővárosi Szociális Chartából adódó társadalom- és szakmapolitikai célok

II. A megvalósítás lépései, eszközei, üteme A helyi szociális ellátó rendszer elemei

(önkormányzati és nem-önkormányzati)

Mindegyiknél:

Fenntartás – működtetés szakmai feladatok finanszírozási feladatok

Fejlesztés szakmai feladatok beruházási - finanszírozási feladatok

A helyi társadalompolitikai rendszer elemei lakás, városrehabilitáció foglalkoztatás sérültek egészségügy kisebbség infrastruktúra fejlesztés

A helyi döntések, elfogadott határozatok.

6

A BUDAPESTI SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓKÖSSZEHANGOLT SZERKEZETE

0. A koncepció készítésére, egyeztetésére, elfogadására és aktualizálásá ra vonatkozó eljárások menete, rendje

0.1. A helyi Szociálpolitikai Kerekasztal résztvevői, működése................................................10.2. A Szociálpolitikai Tanács területi szervének résztvevői, működése...................................20.3. A szolgáltatástervezési koncepció-tervezet egyeztetési folyamata.....................................3

I. A szolgáltatástervezési koncepció koncepcionális alapjai1.1. Helyi településpolitikai, társadalompolitikai célok.............................................................91.2. Alapelvek...........................................................................................................................111.3. A helyi szociálpolitika célcsoportjai, a szociális kirekesztettség enyhítése,.....................131.4. A megoldandó szociálpolitikai szakmai feladatok, programok.........................................15

II. Statisztikai adatok2.1. A lakosság demográfiai összetételének változásai............................................................202.2. A lakosság életminőségét befolyásoló feltételek változásai..............................................232.3. A szociális szolgáltatás, ellátás alakulásának mutatói.......................................................332.4. A fővárosi lakáshelyzetről …............................................................................................442.5. A szociális szolgáltatások iránti igények alakulása...........................................................48

III. A szociális ellátási kötelezettség általános tartalma

IV. Az egyes szociális ellátási formák, szolgáltatások helyzete, tervezett feladatok, tennivalók, célok 1

4.1. Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások............................................................564.2. Természetben nyújtott szociális ellátások.........................................................................704.3. Szociális szolgáltatások - alapellátási formák...................................................................774.4. Szociális szolgáltatások - szakosított ellátások.................................................................814.5. egyéb ellátási formák.......................................................................................................1174.6. Hiányos vagy hiányzó ellátások ellátási formák – teendők, terv....................................120

V. Egyes csoportok sajátos problémáihoz kapcsolódó speciális ellátási formák, ilyen ellátások kialakításának szükségessége

VI. A nem-önkormányzati szociális szolgáltatások helye és szerepe az ellátásban

VII. A különböző ellátó szervezetek együttműködésének módjai, keretei

VIII. A szolgáltatások korszerűsítésének irányai8.1. Teendők a szolgáltatások szakmai színvonalának emelése érdekében...........................1038.2. Koncepció a módszertani feladatok ellátására.................................................................1368.3. A szociális ellátások fenntartása-működtetése finanszírozási kérdései...........................1388.4. A szociális intézmények tervezett karbantartási-felújítási-beruházási feladatai.............1528.5. A jogszabályban előírt szakmai minimumfeltételek megteremtése................................157

IX. Szolgáltatástervezési koncepcióra vonatkozó képviselőtestületi határozatok

X. Kapcsolódó gyermekvédelmi, foglalkoztatás-, lakáspolitikai, egészségügyi és egyéb társadalompolitikai alrendszerek

1 Az összesítésre alkalmas sémát mellékeljük7

Az önkormányzat megnevezése: …... kerület

Az ellátás megnevezése: Szoctv-beli helye:

Fogalom (Szoctv-beli meghatározás):

Az ellátásra kötelezett:

Helyzetkép és adatok:

Célok, feladatok, tennivalók:

8

I. A BUDAPESTI SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ KONCEPCIONÁLIS ALAPJAI

1.1. Helyi településpolitikai, társadalompolitikai célok

Budapest Főváros Közgyűlése 1997 május 29-i ülésén elfogadta a „Budapesti Szociális Charta” –t, melyet ezt követően Budapest kerületi önkormányzati testületei megtárgyaltak, s a kerületi polgármesterek többsége aláírásával – mint a közös akaratot, szándékot, az összefogást megerősítő dokumentumot – hitelesített.

Budapest polgármestereinek közös állásfoglalása“Budapest szociálpolitikája az ezredfordulón

Mi Budapest 24 önkormányzatának polgármesterei, megismerve a főváros szociálpolitikai fejlesztéséről szóló középtávú szakmai koncepciót, ahhoz csatlakozva megállapítottuk, hogy Budapest szociális helyzetének jobbításában közösen vállalható és vállalandó feladataink vannak. Közösen vállalt felelősségünk nevében az alábbi nyilatkozatot tesszük:

1. Budapest szociális problémái - mindannyiunk közös gondja, a szociális feszültségek enyhítése - mindannyiunk közös feladata.Ahhoz, hogy Budapest valódi otthona legyen polgárainak, közös erőfeszítéseket teszünk azért, hogy a város társadalmi viszonyainak alakításában, szociális helyzetének jobbításában a lakosság minél szélesebb rétegei, intézményei, vállalkozásai, egyházi és világi civil szerveződései aktív, tevékeny részt vállalhassanak. Saját önkormányzataink hatáskörében és kialakítandó együttműködéseink keretében törekszünk arra, hogy Budapest önkormányzatai kivegyék részüket e közös feladatokból. Törekszünk arra, hogy az önkormányzatok saját intézményei és finanszírozási lehetőségeit eredményesebben hasznosítsák a szociálpolitikai feladatok ellátásában. Törekszünk arra, hogy az önkormányzati intézmények ágazatközi együttműködése, a különböző ágazatok munkájának összehangolása révén eredményesebben járuljanak hozzá a szociális problémák megoldásához.

2. A szociálpolitikai közös érdekeknek alárendelt közös fellépés feltételeinek kialakítása - tiszteletben tartva a résztvevők politikai, szakmai, intézményi és hatásköri szuverenitásátAz elmúlt években kialakult intézményi felépítés főbb elveit elfogadjuk, de tisztában vagyunk azzal, hogy bármilyen hatásköri szabályozás esetén lesznek olyan hézagok és átfedések, amely területeken csak közös megállapodásaink révén találhatunk megoldást. A szociálpolitikai feladatok területén az ilyen célú megállapodások irányait és kereteit illetően elfogadjuk a szakmai koncepció célkitűzéseit. A szakmai koncepció elfogadása kötelezettségvállalásunkat is rögzíti abban, hogy a megállapodások előkészítése és kidolgozása munkát és feladatot ró ránk magunkra is, de e munkában nem nélkülözhetjük a képviselők, tisztviselők, szociálpolitikai szakemberek munkáját sem.

3. Összehangolási feladatok a főváros szociálpolitikájábanSzükségesnek tartjuk azt, hogy a szociálpolitikai intézmények és ellátások áttekinthetőbbek és kiismerhetőbbek legyenek - úgy a szociális politika, mint az ellátásért folyamodó kliensek számára. E cél elérése érdekében közös fellépést tartunk szükségesnek: a segélyezési eljárás, a jogosultság mérlegelésének egyszerűsítésében, harmonizációjában és racionalizálásában, a szociális ellátások klienseinek jogait védő és garantáló feltételrendszer kialakításában és érvényesítésében.

9

a területi alapellátási formák és a szakellátások közötti összhang, differenciált munkamegosztás feltételeinek megteremtésében. az ágazatközi együttműködés elveinek és igazgatási, finanszírozási feltételrendszerének kialakításában, különösen a szociálpolitika illetve az egészségügy, oktatás, foglalkoztatáspolitika és gyermekvédelem ágazatai közötti együttműködés területén. ·az egyes ellátási formák tartalmának, szakmai és pénzügyi kritériumainak meghatározásában, a szakmai tartalmakra és gazdálkodási követelményekre egyaránt érzékeny igazgatási (finanszírozási, elszámolási, minőségbiztosítási stb.) feltételek kialakításában, a szakmai és politikai elvárásokat egyaránt átláthatóan és ellenőrizhetően érvényesítő, a nem-állami szervezetekkel kötött szerződések tartalmát és eljárási kereteit rögzítő, az önkormányzatok munkaszervezeti rendjében érvényesített szabályozásban.

4. A legelesettebbek, a legszegényebbek kiemelt támogatása, a társadalmi kirekesztettség és marginalizálódás enyhítése, a főváros társadalmi integrációjának erősítéseErkölcsi kötelezettségünknek tekintjük azt, hogy a rendelkezésünkre álló anyagi, emberi és intézményi erőforrások eszközeivel kiemelt támogatást biztosítunk a legelesettebb társadalmi csoportok tagjai számára. Erkölcsi kötelezettségünkön túlmutató felelősséget jelent e csoportok ellátása annyiban, hogy e csoportok ellátása gyakorlatilag teljes egészében az önkormányzatok hatáskörébe tartozó feladat. A szegénység enyhítése érdekében törekszünk arra, hogy· a segélyek hathatósabban célozzák meg a legszegényebbeket,· különös gonddal kezeljük a gyermekek és fiatalok szegénységét, a legszegényebb gyermekek számára is biztosítva az oktatásban való részvétel lehetőségét, legalább napi egyszeri étkezés és tanfelszerelés biztosításával, támogassuk a legszegényebb, marginalizálódott csoportok önszerveződését, érdekképviseleti lehetőségeit, speciális programok segítségével tegyük számukra is elérhetővé a közszolgálati intézmények által biztosított szolgáltatásokat, előnyöket.· az önkormányzatok lehetőségeit széles körben felmérve, közhatalmi szerepükön túl, mint hivatalaiban és intézményeiben munkaadók, mint piaci megrendelők is tegyenek erőfeszítéseket a leghátrányosabb helyzetű, megbélyegzett csoportok társadalmi integrációjáért.

Minden tőlünk elvárható eszközt igénybe véve küzdünk minden fajta diszkrimináció, így minden fajta rasszizmus ellen. Politikai és közhatalmi eszközeinkkel egyaránt küzdünk a megbélyegzett, diszkriminált csoportok társadalmi egyenjogúsításáért, azért, hogy e csoportok tagjai is teljes jogú, méltósággal felruházott tagjai legyenek Budapest társadalmának.

5. Követés, értékelésVállalt céljaink megvalósulását annak folyamatában is követni és értékelni szándékozzuk. A szakmai és társadalmi nyilvánosság bevonásával évente át kívánjuk tekinteni azt, hogy meddig jutottunk, és a megalapozott helyzetértékelés alapján fenntartjuk magunknak azt a lehetőséget, hogy céljainkat kiegészítsük, pontosítsuk, módosítsuk.

A Budapest 24 önkormányzata közötti szociálpolitikai együttműködés kialakításában és karbantartásában bizalmunkról biztosítjuk a testületek szociálpolitikai bizottságainak elnökeit, akiktől el is várjuk azt, hogy konstruktívan és hatékonyan lépjenek fel a szociálpolitikai együttműködés szakmai és politikai tartalmainak meghatározásában és ellenőrzésében.

Budapest, 1997,

10

Budapesten egyetlen ellátást biztosító szervezet (legyen az önkormányzati, vagy nem-önkormányzati) sem képes a partnerekkel való szorosabb együttműködés nélkül megfelelni a vele szemben támasztott követelményeknek.

Ezért a megfogalmazott szakmai teendők során kitérünk az úgynevezett “ágazatközi együttműködési rendszer” kérdéseire is, a szociális ellátás “határterületeire”, azok kooperatív kezelésére.

Az elkövetkező években a legtöbb gyakorlati teendő a szociálpolitika és az egészségügy, a foglalkoztatás, a lakásfenntartás és lakásgazdálkodás, a városrehabilitáció, a gyermekvédelem, a kisebbségi politika és a közbiztonság határmezsgyéin akad. Ezért elengedhetetlen, hogy az egyes szakterületek ismerői és irányítói a döntés előkészítésének idején átgondolják az adott program helyi társadalompolitikai következményeit, és azt, hogy ezeket a szociálpolitika eszközeivel miként lehet kezelni. Kívánatos, hogy az ágazatközi együttműködés tartalmában és működési formáiban is teljesen megújuljon.

Előljáróban azokat az alapelveket rögzítjük, amelyek – összhangban a “Budapesti Szociális Charta”-ban rögzítettekkel - meghatározzák cselekedeteink kereteit. A politikusokon és a szakembereken múlik, hogy mennyire tudják az elfogadott alapelveket és a gyakorlatot egymással összhangba hozni. Ez nemcsak a döntéseket hozó helyi politikusoknak ad feladatot, hanem a végrehajtásban, döntés-előkészítésben dolgozó szakembereknek is.

1.2. Alapelvek

A helyi politikusok, köztük a szociálpolitikával foglalkozók feladata, hogy a polgárok otthonuknak érezhessék a várost.

A polgárok önszerveződése, szolidaritása, érdekképviselete minél szélesebb keretek között szerepet kapjon a társadalmi kohézió erősítésében.

A közszereplők felelőssége, hogy megakadályozzák a város társadalmának szétszakadását, csoportok, vagy egyének kitaszítottságát, erősítsék a város társadalmának integrációját.

A helyi szociálpolitika gyakorlati alapelveként fogalmazható meg, hogy az ellátás középpontjában a szociális segítségre szoruló polgár áll.

A szociális segítségre szoruló polgár elidegeníthetetlen joga emberi méltóságának, állampolgári jogainak tiszteletben tartása a szociális eljárások során is. Minden szociális ellátásért folyamodó és abban részesülő ügyfélnek joga van

személyes önállóságára, erkölcsi méltóságának megtartására. A szociális ellátások célja e képességek elismerése és támogatása. A szociális

ellátások révén arra kell törekedni, hogy az ügyfelek életfeltételei jobbá váljanak, hogy teljesebb jogú tagjai legyenek a társadalomnak, hogy jogaik és érdekeik érvényesítésére képes polgárai legyenek Budapestnek.

Az ellátások meghatározásában és nyújtásában az ellátottak aktív részvételére kell törekedni. Ez a panaszra és tiltakozásra való jogra ugyanúgy vonatkozik, mint az egyéni és csoportos érdekérvényesítési eszközök alkalmazására.

A szociálpolitikai ellátásokhoz vallási, felekezeti, etnikai, nemi, fizikai és mentális helyzetétől függetlenül mindenkinek joga van. Az egyenlő esélyű igénylés és az egyenlő elvű elbírálás feltételeit diszkriminációtól mentesen kell biztosítani.

11

A szociális ellátások fontos funkciója az egyén autonómiájának, képességeinek megerősítése, egyedül-létének oldása. Bbiztosítani kell a gyermekek és felnőttek családban éléshez való jogát.

A helyi szociálpolitikának a szociális segítségre szoruló polgárok jogai mellett tiszteletben kell tartania a város polgárainak egyéb jogait és érdekeit is. Ezek közé tartozik a döntések nyilvánossága, a források ésszerű felhasználása és kalkulálhatósága, az igazgatási eljárások egyszerűsítése, az ellenőrizhetőség biztosítása, a civil szerveződésekkel és egyéb ellátó szervezetekkel való együttműködés fejlesztése, és az ehhez kapcsolódó eljárások új formáinak kialakítása.

A helyi szociálpolitika fontos feladata a kirívó esélyegyenlőtlenségek mérséklése, valamint az ebből adódó társadalmi feszültségek (a marginalizálódás, a kirekesztettség) csökkentése, a szegénységben élők esélyeinek, önálló boldogulási lehetőségeinek javítása. Ezen problémák kezelése a rendelkezésre álló források célzott felhasználását kívánja. A helyi szociálpolitikának közre kell működnie abban, hogy megelőzze a polgárok kisodródását a társadalom perifériájára.

Az alapelvek kijelölése a szociális ellátások fejlesztésében érdekelt politikusok és szolgáltató szakemberek közös érdeke. Szabályozott keretek között csak így lehetséges az együttműködés.

1.2.1. intézmények, eljárások fejlesztése

A helyi szociálpolitika feladata, hogy az intézményi és pénzügyi lehetőségek keretei között kialakítsa a segítségnyújtás azon formáit és eljárásait, amelyek a megfogalmazott alapelveknek megfelelnek. Fokozatosan pótolni kell a ma még hiányzó helyi szociális alapellátó intézményeket. Meg kell erősíteni a segítségre szoruló polgárokhoz közel lévő ellátási formákat. A speciális hátrányokra tekintettel ösztönözni szükséges a differenciált alapellátó és

szakosított ellátást. Ennek során kulcsszerepe van az ágazatok közötti együttműködés fejlesztésének, az

önkormányzatok közötti és a nem-önkormányzati szervezetekkel való együttműködési formák, eljárások bővítésének.

Időszerű a szektorsemleges “verseny” szabályainak a kialakítása és ezen belül az “esetmenedzselés” újszerű feladataihoz való alkalmazkodás annak érdekében, hogy ki-ki a neki legmegfelelőbb ellátási formához juthasson.

Az európai gyakorlatnak megfelelően – alapos szakmai munkára támaszkodva – fokozatosan ki kell alakítani az igénybe vevők és a szolgáltatók, vagyis a segítségre szorulók és az ellátó intézmények közötti szerződések rendszereit.

Ezek a szakmai célok, valamint az, hogy átlátható legyen az adófizető polgárok pénzének felhasználása, megkövetelik az egyes ellátási formák konkrét szakmai tartalmának részletes kimunkálását, az ún. szakmai, intézményi standardok kialakítását.

1.2.2. Budapest Főváros önkormányzata és a kerületi önkormányzatok által biztosított szociális igazgatási feltételek

A főváros 24 önkormányzatát érintő hatásköri szabályozást elvi ellentmondások terhelik. E nehézségeket tudomásul véve is lehetséges feladat a Főváros és a kerületek, valamint a kerületek egymás közötti megállapodásainak és szerződéseinek a megkötése. E

12

megállapodások eredményezhetik a szociális ellátások racionális működési feltételeinek javulását és az igazgatási feladatok munkamegosztását.

Az önkormányzatközi együttműködés a közös akaratot és szándékot feltételez. A kooperáció azonban nem csupán akarati kérdés, hanem a gyakorlatba átültethető elvek érvényesítését és a közösen működtetett mechanizmusok gyakorlását is jelenti. Ennek megfelelően:

Javítani kell az ellátásokhoz való hozzájutás átláthatóságán. Csökkenteni kell az ellátásokból indokolatlanul kimaradó és lemorzsolódó, elvileg

igényjogosultak számát. A legelesettebbek sem maradhatnak ki a támogatások köréből kulturális, a hivatali ügyintézést nehezítő hátrányaik miatt.

Mind az átláthatóság, mind a bürokratikus hatékonyság szempontjából kívánatos az igazolási eljárások és dokumentumok egyszerűsítése és egységesítése, a dokumentumok önkormányzatok közötti átadhatósága szervezési-technikai feltételeinek megteremtése.

Egységesebbé lehet tenni a különféle ellátásokra való jogosultság szempontjait és mértékeit.

A szolgáltatási területeken javítani kell a szolgáltató intézmények és vállalkozások ellenőrzésének és tárgyszerű értékelésének feltételeit. Ez fontos szempont a fogyasztóvédelem és minőségellenőrzés területén is.

Az igazgatási feltételrendszer fejlesztése érdekében rendszeressé kell válnia az igazgatási szakemberek közötti tapasztalatcserének. Ennek során széles körben ismertté válhatnak a bevált megoldások, az elért sikerek, a változások tapasztalatai és konklúziói.

1.3. A helyi szociálpolitika célcsoportjai, a szociális kirekesztettség enyhítése,

Számos fővárosi polgár számára a szociális eszközök nyújtják a megélhetés kizárólagos forrását. A főváros társadalmi békéje, társadalmi kohéziója szempontjából kiemelt feladat azokat a polgárokat a normális lét felszínén tartani, akik másképp, maguktól erre nem lennének képesek. E probléma mindenek előtt a következő szegény rétegeket veszélyezteti:

1.3.1. A fővárosi szociálpolitikai célcsoportjai:

Különösen hátrányban vannak azok az idősek vagy rokkantak, akiknek sem biztosítási jövedelemre nincsen joguk, és családjuk, rokonságuk sincs, akik befogadnák és eltartanák őket.

Vannak, akik nem jogosultak a “klasszikus” szociálpolitikai ellátásokra, mert nem is túl öregek, nem is túl betegek, de már hosszú ideje nincs munkájuk és önálló jövedelmük. Ezt a csoportot a hajléktalanná válás veszélye is nagymértékben fenyegeti.

Különösen veszélyeztetett az, akit etnikai hovatartozása miatt előítélettel kezel a többségi társadalom. (Ma már nem csak a cigányok, hanem harmadik világbeli, hazatérni képtelen menekültek is ide tartoznak).

Többszörösen sújtott az is, aki normasértő magatartása, “szerfüggősége”, vagy büntetett előélete miatt képtelen segítség nélkül beilleszkedni az őt befogadni nem hajlandó társadalomba.

13

A töredék családokban, nagycsaládokban, alacsony jövedelmű családokban élő gyerekek veszélyeztetettsége egyre fontosabb összetevője a városi szegénységnek, ezért e korcsoport szegénységének enyhítése ugyancsak kiemelt feladat.

A szegénység áldozatai mellett szintén kirekesztettséget eredményezhet az öregség, a mentális és fizikai egészség hiánya. Az igen öreg, mozgásában súlyosan korlátozott, valamint a fogyatékos polgárok társadalmi életfeltételeinek megfelelő szintű biztosítása szintén Budapest szociálpolitikájának kötelessége.

A marginalizálódott és szegény csoportok nem megfelelő szintű szociális ellátása más területeken is súlyos problémákhoz vezethet. E problémák könnyen kriminalizálódhatnak, elmérgesedésük ronthatja a város közbiztonságát, általános közhangulatát és arculatát is.

1.3.2. A szociális források és feladatok mértékének, egymáshoz való arányának várható alakulása

A feladatokat és igényeket növeli a városi társadalom folytatódó elöregedése; egyre bővülő létszámú, igen öreg időskorú lakosságot kell ellátni. Mindez nemcsak mennyiségi, hanem minőségi kihívást is jelent. A feladat elsősorban a szociális és egészségügyi ellátások közötti szakmai és szervezeti határterületeken jelentkezik.

Ugyancsak bővülő feladatkört vetít előre a munkanélküliség időtartamának növekedése is. A tartós munkanélküliségből következő helyzetek kezeléséhez a mai intézményrendszert fejleszteni és bővíteni kell. A tartós munkanélküliség kockázatával különösen sújtott rétegek – a roma lakosság, a hajléktalanok, korlátozott munkaképességgel rendelkezők – ellátása és segítése szintén így valósítható meg.

A feladatorientált – tehát nem intézmény-orientált – finanszírozás jelentősen javíthatja az ellátások hatékonyságát. Ki kell alakítani az integráltabb forrásfelhasználás feltételeit.

Ez jelentős hatást gyakorolhat a feladatok és források arányának viszonyára, érinti a feladat- és forrás-átcsoportosítás kérdéseit is. Hasonló problémák nemcsak a központi és önkormányzati alapok viszonyában várhatóak, hanem a budapesti önkormányzatok viszonyrendszerén belül is.

A szakmapolitika a bentlakásos intézményi ellátásra nehezedő nyomást az otthoni, családi környezetbe eljuttatott szolgáltatások fejlesztésével akarja tehermentesíteni. Sajátos problémát vet fel az átmenet időtartama alatt felmerülő, változó összetételű működtetési kiadások finanszírozása. Az átmenet alatt a működtetés költségei jellemzően magasabbak, mint egy kialakult rendszer kereteiben. Arra célszerű törekedni, hogy a csökkenő kapacitásokból származó megtakarítások átcsoportosíthatóak legyenek az újonnan fejlesztendő szolgáltatási területekre. Ezek a megtakarítások jelenleg központi szinten mutatkoznak. A feladatok és a források megosztása az egyes ágazatok között nem megoldott. Megválaszolásukra a mai viszonyok között a konkrét projektek kapcsán látszik esély. Érdemes megkezdeni az egyes önkormányzatokon belül különféle ágazatokért felelős szakemberek közti egyeztetést.

1.3.3. Szektorsemleges és normatív elvű finanszírozás, a nem-állami és a közintézmények Budapest szociálpolitikájában

Napjainkra igen színes paletta alakult ki a szociálpolitikai intézmények típusai között. Sajátos, meghatározó kört jelentenek a különféle vállalkozási és nonprofit formában tevékenykedő, egyházi és világi nem-állami szervezetek. E szervezetek térnyerését a politika és a széles körű lakossági nyilvánosság egyaránt pozitívan értékeli.

14

Megkerülhetetlen az önkormányzati politikák világos megfogalmazása, hogy milyen területeken, feltételekkel kívánnak együttműködni a nem-állami szervezetekkel.

Meg kell határozni, hogy milyen megállapodási keretekben kívánják az önkormányzatok bevonni a nem-állami szervezeteket a feladatok ellátásába.

Nagy gondosságot igényel az igazságos és méltányos elosztás biztosítása e szolgáltatási területeken. El kell kerülni, hogy a szociális ellátások finanszírozási forrásai túlzott arányban az amúgy is piacképes kereslet dotálására fordítódjanak. Éppen ezért a megfelelő ügyfélkör ellátására vonatkozó előírásokban különös gonddal szükséges eljárni.

A nem-állami szervezetek közfinanszírozásának alapvető jogi eszköze a szerződés. Olyan szerződés, amely képes a kölcsönös érdekeknek megfelelő garanciarendszert felállítani és intézményesíteni.

1.4. A megoldandó szociálpolitikai szakmai feladatok, programok

1.4.1. A szociálpolitika intézményeinek és eljárásainak fejlesztése

a) Az egyes ellátási formák konkrét szakmai tartalmainak meghatározásaA szociálpolitikai forrásokkal való racionális gazdálkodás hatékonyságának és átláthatóságának javítása megköveteli azt, hogy követhető legyen az ellátások tartalma, mennyisége és minősége. El kell érni, hogy a közpénzek elosztása a finanszírozandó, elvégzendő feladatokhoz kapcsolódjon.A tevékenységekhez és teljesítéshez kötődő elszámolás a feltétele annak is, hogy a már ma is teljesítményelv alapján finanszírozott egészségügyi szolgáltatások és a szociálpolitika határterületeinek finanszírozásában előbbre lehessen lépni, hogy az elvégzett egészségügyi szolgáltatások elszámolt teljesítése alapján a szociálpolitikai intézmények is szerződésképessé váljanak az Országos Egészségbiztosító Pénztár számára.

b) Súlypontáthelyezések a hagyományos szociálpolitikai ellátások közöttA főváros szociálpolitikai ellátási szerkezete, intézményeinek összetétele nem felel meg a lakossági szükségleteknek. Bár a legjelentősebb hiányosság a szegénység és marginalizálódás kezelésében mutatkozik, a hagyományosnak tekinthető szociális problémák területén is jelentős szerkezeti módosulásokra van szükség, és várhatóan az ez irányú igények csak fokozódni fognak.

IdősellátásAz egyik súlyos probléma a város elöregedéséből fakad, s e tendencián belül

kiemelendő jelentőségű az igen öreg - s ezért igen védtelen - lakosok arányának növekedése. A növekvő igényeknek való megfelelés megköveteli a kapacitások bővítését, úgy az otthoni, házi gondozás, mint a bentlakásos ellátás területén is. Kiemelt jelentőségű feladatok e területen: az egészségügyi alapellátás, a háziorvosi rendszer és az idősek szociális ellátását biztosító

intézmények közötti információcsere, kooperáció és koordináció erősítése, a házi ápolás és a szociális gondozás összehangolása, a kliensek igényeihez igazodó

komplex ápolási-gondozási formák fejlesztése, a kiegészítő egyéb szolgáltatási formák fejlesztése, így a különböző fizikoterápiás,

gyógytorna, mentális szolgáltatások erősítése, a bentlakásos intézmények kapacitásainak bekapcsolása a területi ellátásba, az ellátási

integráció erősítése,

15

a bentlakásos intézményi struktúra differenciálása, - bekapcsolva az ápolási otthonok kapacitásait is,

szükséges kialakítani annak igazgatási és finanszírozási feltételeit, hogy egyaránt elismerést nyerjenek az egészségügyi intézmények által ellátott szociális, illetve a szociális intézmények által ellátott egészségügyi szolgáltatások.

Sérültek ellátásaA főváros meglehetősen szegény ellátási kapacitásokat örökölt a fogyatékosok ellátása

területén. Mára fenntarthatatlanná vált az a korábbi szemlélet, amely a fogyatékos embereket “zárt” intézménybe, lehetőleg vidéki intézménybe akarta eltüntetni a város nyilvánossága elől. Az integrációs törekvéseket megerősítve az otthoni, közösségi ellátások fejlesztési igényeit kell megerősíteni. Az idősellátásban működtetett házi gondozási és nappali ellátási formák kiterjeszthetőek és adaptálhatóak a fogyatékosok ellátására

c) Az ágazatközi együttműködés erősítéseAz együttműködés iránti szociálpolitikai ágazati érdek ma erősebb, mint eddig bármikor volt: nem csupán a szociális problémák mértékének és mélységének tendenciái miatt, hanem olyan szakmai elvek térnyerése és elismertté válása miatt, mint amilyen pl. a prevenciós és rehabilitációs szemlélet. A kompetencia-viszonyok tisztázása és az együttműködési keretek tisztázása megoldandó feladat az egészségügyi és a gyermekvédelmi reform végrehajthatósága szempontjából, érzékelhető a határozott törekvés a foglalkoztatáspolitika részéről, és várható az együttműködés erősítése iránti igény az oktatás és kultúra ágazata felől is.

Az együttműködési keretek kialakítása döntően szakmai feladat, de keretek kialakításának az adminisztratív és finanszírozási felelősség-megosztás megfelelő formáira is vonatkozniuk kell. Szükséges megkezdeni az ágazatközi egyeztetés fórumainak, kereteinek és tartalmainak kialakítását a tervezésben, a követés területén, az egyes önkormányzatokon belül, de még inkább az érintett állami szervek szélesebb körének bevonásával. A szükséges ágazati keresztfinanszírozás mértékét és mikéntjét, a forrásátcsoportosítást támogató egyeztetett fellépés tartalmát és formáját az egyeztetési folyamat részeként tárgyalni és rendezni kell. E kérdések mindenek előtt az egészségügy, a gyermekvédelem és a szociálpolitika ágazatközi viszonyában sürgősen megoldandóak

1.4.2. A szegénység, marginalizálódás és kirekesztettség enyhítéseA szegénység enyhítése részben a jelentős életfeltételbeli hiányok pótlását jelenti. E

hiánypótlás egyik eszköze a segélyezés. Más jellegű eszközök magának a szegénységet eredményező helyzetnek a megváltoztatását vállalják fel. Ilyen jellegű programok a tisztes önálló keresettel járó munkavállaláshoz vezető programok: munkahelyteremtés, képzés, tágan értelmezett egészségügyi, mentális és szociális rehabilitációs programok. A kétféle program különböző intézményi kereteket és feltételeket követel meg, bár ezek nem függetleníthetőek egymástól. A szegénység enyhítésének mindkét célja jogos, mind a két irányba fejlődni kell.

A segélyezés fejlesztéseMa a főváros szociálpolitikájának egyik legneuralgikusabb pontja a segélyezés. A helyi

önkormányzatok segélyezési rendszereinek megkerülhetetlen reformja ki kell terjedjen: a segélyezési politikák racionalizálására és egyértelműbb vállalására, a segélyező munkaszervezet és eljárásainak fejlesztésére, a segélyezési mértékek koncepcionális rendezésére, valamint a segélyezettel való együttműködés erősítésére.

16

A segélyezés technikai lebonyolításában számos, a munka leegyszerűsítését és hatékonyságának növelését lehetővé tevő eszköz kiaknázására van lehetőség. Ilyenek: a jogosultságot szabályozó helyi rendeletek harmonizálása, a főváros egészében

érvényesítendő, garantált minimum kidolgozása, a jogosultság igazolási eljárásainak egyszerűsítése és egységesítése, egy-egy kerületen

belül, s a főváros egészében is, ezen belül a jövedelembevallás egységesítése és egyszerűsítése, a kifizetés egységesítése, egységes pénztári rendszerek és számítógépes nyilvántartások

bevezetése, készpénzkímélő (átutalásos) technikák bevezetése.

A szegények méltányos létfeltételeinek biztosítása során törekedni kell a pontos célzás feltételeinek biztosítására, vagyis arra, hogy az ellátások valóban a súlyos jövedelemhiánnyal küzdő csoportokat érjék el.

A munkahelyteremtés lehetőségeiA foglalkoztatáspolitika forrásai és szervezeti feltételei felett az önkormányzatok

gyakorlatilag nem rendelkeznek. De nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a szegénység egyik legfőbb oka és eredete a tartós munka- és önálló jövedelemhiány. Ezért megvizsgálandó, hogy milyen önkormányzati eszközök járulhatnának hozzá a tartós és végletesnek tűnő munkanélküliség enyhítéséhez: önként vállalt foglalkoztatási kvóták bevezetésével maguk az önkormányzatok is

alkalmazhatnak tartós munkanélkülieket, a tartós munkanélküliség veszélyének kitett személyeket;

a közhasznú foglalkoztatási programok erősítésével a résztvevők jövedelemszerzés esélye nő, s esélyük nyílik a munkakarrier megkezdésére,

az önkormányzatok hivatalai és intézményei piaci vásárlók is, s a közbeszerzés keretei között érvényesíthetnek olyan pozitív diszkriminációt, mely a hosszabb ideje munkanélküliek, a szegénység nagy kockázatával jellemezhető célcsoportok foglalkoztatását előnyként veszik figyelembe.

Fiatalok, gyerekek - képzés, oktatásA szegénység generációk közötti öröklődésének enyhítése a leghatásosabb eszköz a

szegénység, mint társadalmi strukturális probléma elleni küzdelemben. Ez messze túlmutat ugyanakkor a szegénység problémájához kötődő politikákon, hiszen alapvető elv az, hogy a fiatalabb generáció a szülők társadalmi helyzetétől függetlenül

rendelkezhessen a felemelkedés lehetőségeivel és esélyeivel, a város egészséges társadalmi dinamikájának záloga az, hogy ne születési előjogok,

hanem a tehetség és a képességek határozzák meg az érvényesülés sikereit.

E szempontokból különösen drámai az, hogy az elmúlt évek elszegényedési folyamatának legnagyobb veszteségeket elszenvedett generációja a gyerekek és fiatalok. Részben e veszteségek enyhítésére, részben a város társadalmi dinamikájára vonatkozó közérdek szempontjából jelentős erőfeszítéseket kell tenni a gyermekek és fiatalok közötti szegénység enyhítésére, a fiatalabb generációk perspektíváinak javítására. Mindenek előtt megvalósítandó cél az, hogy a szülők szegénysége esetén is, minden

gyerek étkezése elégítse ki a legszükségesebb biológiai igényeket, hogy minden gyerek legalább naponta egyszer meleg ételhez, egy pohár tejhez és valamilyen gyümölcshöz jusson..

Ugyancsak biztosítandó az, hogy a legszegényebb gyerekek is hozzájussanak az alapvető tanszerekhez, mindazokhoz az eszközökhöz, amelyek az iskola sikeres elvégzésében nélkülözhetetlenek.

17

Kidolgozandóak és megerősítendőek mindazok az ösztönzési eszközök, tanulmányi ösztöndíjak és más támogatási konstrukciók, amelyek erősítik a tanulás iránti motiváltságot a szegényebb csoportok gyermekei körében is.

Megerősítendőek azok a speciális felzárkóztató programok, célzott napközi és tanulószobai szolgáltatások, célzott felvételire előkészítő programok, kollégiumok, amelyek javítják a szegény gyermekek esélyeit az iskola sikeres elvégzésében.

E programok kapcsán különös gondot igényel a gyermekek kulturális és etnikai identitásának tiszteletben tartása, a kisebbségi lét értékeinek elismerése és integrálása - különösen a roma gyerekek esetében.

Városrehabilitáció, lakásügy és szegénységBudapest tagolt és szegregált város, a város egészének a szegénysége néhány

városrészben hatványozottabban jelentkezik, a város egészének sajátos problémái gyűlnek össze e városrészekben. A szegregációs tendenciák okozta egyenlőtlen szociálpolitikai igénymegoszlás kompenzálásának lehetséges eszköze a forrásmegosztás és az ún. Szolidaritási Alaphoz hasonló eszköz kialakítása - ezek egyszerre szolgálhatnak szociális intézményfejlesztési és területi egyenlőtlenségeket korrigáló célokat.

A város akut szociális problémákkal küzdő részei a deviancia (drog, szegénységi bűnözés, prostitúció) középpontjai ezek “szívják” fel a város hajléktalanságának jelentős részét is. Ma már a legszegényebb roma lakosság "etnikai gettósodási" folyamata is reális hátránynövelő veszélyként jelentkezik. Mára e problémák a városszerkezet egészséges fejlődését akadályozó körülménnyé léptek elő. Ezért a városfejlesztési szakmai terveknek kiemelten számolniuk kell ezen területek rekonstrukciójával, az itt sűrűsödő szociális krízis enyhítésével. Ennek egyik finanszírozási eszközeként továbbműködtetendő és fejlesztendő az ún. Fővárosi Városrehabilitációs Alap, s új kerületi, fővárosi, vállalkozói szervezeti formák is kialakítandóak. Nem mondhatunk le arról sem, hogy ezen problémák kezelésében a központi kormányzat is szerepet vállaljon.

A lakásügy szociális vonatkozásai hagyományosan a szegénység kérdésének fontos összetevői. Szociális lakáspolitika nélkül - amely azoknak segít, akik saját és családjuk erőfeszítései révén sem képesek elfogadható lakhatásukról gondoskodni - a szociális ellátó rendszerek segítsége gyakran eredménytelen marad. A szűkös erőforrásokat, lehetőségeket itt is ésszerű a legrászorultabb csoportok, egyének támogatására irányítani. Mára az egyik legégetőbb probléma a lakással rendelkezők lakhatásának megőrzése,

azoknál a csoportoknál, ahol a rezsiköltségekre nem áll rendelkezésre elegendő jövedelem. Ezen csoportok lakhatásának a megőrzése érdekében fenn kell tartani a közműdíj-kompenzációs rendszereket, a mainál is nagyobb súlyt kell helyezni a szociális segélyek célzott, lakásfenntartási támogatási formában történő nyújtásának.

Érdemes felülvizsgálni a lakásgazdálkodás helyi szabályait, eljárásait - mennyiben segítik, vagy hátráltatják az ilyen problémák megoldását.

A központi és helyi lakhatáshoz jutást támogató pénzügyi eszközök és szabályozók elemzése alapján - közvetlen, vagy közvetett formában mennyiben segítik elő a szegénység terjedésének megakadályozását - fogalmazhatóak meg korrekciós javaslatok.

Ösztönözni lehet a különböző speciális lakás-mobilitási kezdeményezéseket (önkormányzati "életjáradék" lakásért, hátralékosok lakáscsere programja, többlépcsős vállalkozói lakáshoz juttatás, telek akciók stb.).

Fenn kell tartani, illetve ki kell dolgozni azokat az eljárásokat, amelyek a lakásukat elveszítők helyzetén segítenek, a családi háttér nélküli állami neveltek, illetve a hajléktalan kisgyerekes családok lakhatására nyújtanak elfogadható lehetőséget.

1.4.3. Hogy előrelépések történhessenek... Budapest Főváros Önkormányzata

18

koordinatív szerepet vállal a szakmai munkák összehangolásában, lépéseket tesz a munkák elvégzéséhez szükséges szakértői segítségnyújtás utolérhetősége

érdekében, kezdeményezi az önkormányzatok közötti folyamatos és kölcsönös szakmai tájékoztatás

intézményi feltételeinek megteremtését, felvállalja, hogy fórumot biztosít a közösen elhatározott célok elérésének számbavételére,

a közös szándékok megfogalmazására, a közös tervek karbantartására, kezdeményezi szociálpolitikai adatbázis és informatikai-kommunikációs rendszer

kialakítását. A Fővárosi Önkormányzat vállalja a “rendszergazda” szerepét: a szakmai adatszabványok, kommunikációs, személyiség- és adatvédelmi, átviteli, stb. szabványok egységes kialakítása. Ugyanakkor az adatbázis feltöltését követően az informatikai rendszer képes lesz az elsődleges adatszolgáltatók tájékoztatására. A kialakult struktúra tervezési, menedzsment- és vezetői szociálpolitikai informatikai rendszerként is alkalmazható,

Teljesítménymérés és nyilvánosság: A Fővárosi Önkormányzat a kidolgozott sztenderdekről és minimumokról kialakítja a folyamatos és rendszeres tájékoztatási kötelezettség rendjét olyan normák szerint, amelyek alapján

lehetséges a visszacsatolás az intézményi munkára, kontrollálható az alapfeladat szerinti működés, az elvégzett szolgáltatások elszámolt teljesítése és a finanszírozási prognózisok készítése

is lehetővé válik, mind a beutaló, mind pedig a partner szervek és az ellátottak valamint a társadalmi

nyilvánosság számára áttekinthetővé válnak az intézeteken belüli folyamatok. Az átalakított felügyeleti és szakmai ellenőrzési rendszer fenntarttása: a felügyelet - a

kialakított ellátási minimumok és sztenderdek bázisán - egyaránt kiterjed a hatósági felügyelet-jellegű, fogyasztóvédelem-jellegű, valamint az intézmény-üzemeltető jellegű tevékenységekre. Az ellenőrzési rendszer inkább a menedzsment felelősségére, mintsem a folyamatos beavatkozásra bízza a pontosan megfogalmazott szabályzóknak megfelelő működést A felügyeleti és ellenőrzési rendszernek azonos mértékben kell támaszkodnia a szakmaiságra és az ellátottak által megfogalmazott jelzésekre, értékekre és érdekekre.

A Fővárosi Önkormányzat szakosított ellátásokra vonatkozó hosszú távú fejlesztési programja:

számol a Fővárosi Önkormányzat ellátási kötelezettségeivel, a jogszabályokban előírt ellátási minimum-paraméterekkel és szabványokkal, a valós szükségleteket figyelembe veszi, tekintettel van a nem állami-önkormányzati szervezetek fejlesztési elképzeléseire, a rendelkezésre álló forrásokból finanszírozható, megállítja, de legalább csökkenti a Fővárosi Önkormányzat működési kiegészítő

finanszírozását.

Ez a program a mennyiségi bővítést (visszapótlást) és a minőségi férőhely-fejlesztést egy koncepció keretében valósítja meg, illetve bemutatja a beruházások és az átmeneti működési többletkiadások megtérülési alternatíváit. A fővárosi önkormányzat szociálpolitikai információs rendszerének megtakarításokat kell

eredményeznie egyrészt a szociális adminisztráció költségeiben, másrészt az adminisztráció egyszerűsítése és gyorsítása által az adminisztráció emberi erőforrásai területén.

A szakmai támogatás intézményi rendszerének kialakítása során kívánatos, hogy a támogatás - szakmai tanácsadás és segítségnyújtás az ellátásokban partner társ-szervezetek szolgáltatói számára is hozzáférhető legyen.

19

II. STATISZTIKAI ADATOK

2.1. A lakosság demográfiai összetételének változásai

Budapesten 1990-ben 983 859 férfi és 1 077 915 nő élt. Ekkor a népesség 47 %-át tették ki a férfiak és 53 %-át a nők. 2000-re ez a különbség tovább nőtt. 2000-ben 823 913 férfi (45 %) és 987 639 (55 %) nő élt a fővárosban.

1. sz. táblázat fővárosi összehasonlító adatok -2002.

Megnevezés Buda-pesten

Pestmegyében

Közép-magyaro-i régióban

Országosan

Népesség Népesség száma, 1000 fő 1 738 1 088 2 826 10 179Népesség indexe 98,8 101,5 99,8 99,8

Gazdasági aktivitás Foglalkoztatottak, 1000 fő 762,5 426,9 1 189,4 3 828,5Munkanélküliek, 1000 fő 28,9 20,1 49,0 235,3Gazdaságilag aktívak, 1000 fő 791,4 447,0 1 238,4 4 063,8Gazdaságilag inaktívak, 1000 fő 600,0 352,2 952,2 3 600,8Aktivitási arány, % 56,9 55,9 56,5 53,0Munkanélküliségi ráta, % 3,7 4,5 4,0 5,8

Forrás: KSH. 2002.

2. sz. táblázat Budapest népessége száma, népsűrűsége

Lakónépesség Egy km2-re

Év eleje Fő változása az előzőidőponthoz képest

jutó lakó-

Fő % népesség1990 2 016 774 - - 3 8401991 2 018 035 1 261 0,1 3 8431992 2 015 955 -2 080 -0,1 3 8391993 2 008 546 -7 409 -0,4 3 8251994 1 995 696 -12 850 -0,6 3 8001995 1 930 014 -65 682 -3,3 3 6751996 1 906 798 -23 216 -1,2 3 6311997 1 886 215 -20 583 -1,1 3 5921998 1 861 383 -24 832 -1,3 3 5441999 1 838 753 -22 630 -1,2 3 5012000 1 811 552 -27 201 -1,5 3 450

2001 a) 1 759 209 .. .. 3 349

20

2002 a) 1.739.569 -21 000 -1,2 3 309

a) Bejelentett lakónépesség. Forrás: KSH. 2002.

Budapesten 1990 és 2000 között az élve születések száma 19 438 főről 14 737 főre csökkent. A halálozások száma is jelentősen csökkent. Míg 1990-ben 29 680 fő halt meg, addig 2000-ben 25 303 fő. A természetes fogyás tendenciája nem változott 10 év alatt. 1990-ben 10 242 fővel lettünk kevesebben, 2000-ben 10293 fővel. Az 1990. évi és a 2001. évi népszámlálás közt természetes fogyás következtében Budapest népessége 127ezerrel csökkent.

3. sz. táblázat: A népmozgalmi események

Időszak Házasság-kötés

Élve-születés Halálozás

Természetesszaporodás,ill. fogyás (-)

Egy évenaluli

meghaltakSzáma

1990 11 941 19 438 29 680 -10 242 2561991 10 975 20 140 29 106 -8 966 3061992 10 118 19 366 29 710 -10 344 2411993 9 409 18 226 29 684 -11 458 2471994 9 506 17 370 29 107 -11 737 1951995 9 033 16 593 28 425 -11 832 1681996 8 401 15 585 28 052 -12 467 1561997 7 910 14 968 27 443 -12 475 1251998 7 897 14 587 26 554 -11 967 1301999 8 029 14 243 26 893 -12 650 1202000 8 666 14 737 25 030 -10 293 1472001 7 981 14 656 24 676 -10 020 1292001. 999 3 659 5 992 -2 333 452002. 1 191 3 569 6 110 -2 541 31

1000 lakosra vetítve *1990 5,9 9,6 14,7 -5,1 13,21991 5,4 10,0 14,4 -4,4 15,21992 5,0 9,6 14,8 -5,1 12,41993 4,7 9,1 14,8 -5,7 13,61994 4,8 8,8 14,8 -6,0 11,21995 4,7 8,6 14,8 -6,2 10,11996 4,4 8,2 14,8 -6,6 10,01997 4,2 8,0 14,6 -6,7 8,41998 4,3 7,9 14,4 -6,5 8,91999 4,4 7,8 14,7 -6,9 8,4

21

2000 4,8 8,2 13,9 -5,7 10,02001 4,6 8,4 14,1 -5,7 8,8

Forrás: 2001. évi népszámlálás

* Az egy éven aluli meghaltaknál 1000 élveszülöttre számítva.4. sz. táblázat: A lakónépesség megoszlása nem és korcsoport szerint *

Férfi Nő Összesen

Életkor Fő megoszlása, % fő megosz

lása, % fő megosz lása, %

- 4 34 453 4,2 35 144 3,7 69 597 3,95 - 9 37 716 4,6 39 725 4,2 77 441 4,410 - 14 45 005 5,5 42 721 4,5 87 726 4,915 - 19 53 958 6,6 51 392 5,4 105 350 5,920 - 24 80 757 9,9 78 270 8,2 159 027 9,025 - 29 75 240 9,2 76 551 8,0 151 791 8,630 - 34 62 337 7,6 62 373 6,5 124 710 7,035 - 39 45 944 5,6 48 370 5,1 94 314 5,340 - 44 49 555 6,1 57 311 6,0 106 866 6,045 - 49 70 962 8,7 81 971 8,6 152 933 8,650 - 54 60 489 7,4 72 492 7,6 132 981 7,555 - 59 53 276 6,5 64 025 6,7 117 301 6,660 - 64 37 486 4,6 51 821 5,4 89 307 5,065 - 69 35 324 4,3 49 986 5,2 85 310 4,870 - 74 32 210 3,9 52 479 5,5 84 689 4,875 - 79 23 899 2,9 44 451 4,7 68 350 3,980 - 84 11 796 1,4 24 008 2,5 35 804 2,0

85 - 8 521 1,0 22 006 2,3 30 527 1,7Összesen: 818 928 100,0 955 096 100,0 1 774 024 100,0


* népszámlálási adat a képviseleti minta alapján

5. sz. táblázat - A lakosság életkor szerinti megoszlása Budapesten

1990 20000 - 14 15 - 39 40 - 59 60 felett 0 - 14 15 - 39 40 - 59 60 felett

Fő 351 274 702 178 527 895 435 427 235 502 652 158 525 350 398 542% 17 % 35 % 26 % 22 % 13 % 36 % 29 % 22 %

22


2.2. A lakosság életminőségét befolyásoló feltételek változásai

A munkanélküliségi ráta változásának iránya, törésvonalai eltérnek a foglalkoztatásitól, ezért az csak nagy óvatossággal használható a munkaerőpiaci helyzet jelzésére.

6. sz. táblázat A 15-74 éves népesség foglalkoztatási és munkanélküliségi rátái

Budapest Pest megye

Közép-Magyar-ország

Összesen

Foglalkoztatási ráta 54,6 53,2 54,1 50,1Munkanélküliségi ráta 5,3 5,2 5,3 6,4

Forrás: A Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium adatai 2002.

7. sz. táblázat: A regisztrált munkanélküliek összetétele 2002.

Budapest Pest megye Közép-Magyarország Összesen

Életkor szerint29 évesnél fiatalabb 25,3 30,2 27,6 34,330-44 éves 33,4 35,9 34,6 37,445 év felett 41,3 33,9 37,8 28,4Foglalkozás szerintFizikai 63,5 86,0 73,6 81,0Nem fizikai 36,5 14,0 26,4 19,0Iskolai végzettség szerintLegfeljebb 8 általános 27,5 35,0 31,1 41,0Szakképző iskola 25,6 32,8 29,0 32,4Középiskola 37,0 27,9 32,6 22,4Felsőfokú oktatási intézmény 9,9 4,4 7,2 4,1

100,0 100,0 100,0 100,0 Forrás: A Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium adatai 2002.

Jellegzetes különbségeket találunk a regisztrált munkanélküliek kor szerinti összetételében. A fővárosi, de – a fiatalabb munkavállalói állománnyal rendelkező - pest megyei munkanélküliek is idősebbek. Ennek kettős oka van: a kor előre haladtával párhuzamosan romló elhelyezkedési lehetőségek, valamint az, hogy kevesebb fiatal jelenik meg a munkaügyi kirendeltségeken. A pályakezdő (első állásukat kereső) munkanélküliek

23

súlya is fordítottan arányos a régió fejlettségével. A központi régióban a regisztrált munkanélkülieknek csak 6,1 – a fővárosban 5,4 – míg az országban, átlagosan 10,2 százaléka első munkahelyének megtalálásához kér a munkaügyi szervezettől segítséget.

A fővárosban élők munkaerőpiaci státuszát alapvetően a területenként eltérő demográfiai jellemzők és a munkahelyek viszonylagos bősége határozza meg.

8. sz. táblázat: A regisztrált munkanélküliek főbb jellemzői

2002. 2001. 2002.

Megnevezés száma előző év azonos időszaka =100,0 megoszlása, %

Nem szerintFérfi 8 529 86,3 45,8 46,7Nő 9 724 83,2 54,2 53,3

Foglalkoztatás jellege szerintSzakmunkás 4 400 82,7 24,7 24,1Betanított munkás 5 226 84,0 28,8 28,6Segédmunkás 2 363 83,5 13,1 12,9Fizikai foglalkozású összesen 11 989 83,4 66,6 65,7Felső vezető 41 87,2 0,2 0,2Vezető 532 120,6 2,0 2,9Irányító 399 74,3 2,5 2,2Ügyintéző 4 001 86,3 21,5 21,9Ügyviteli alkalmazott 1 291 83,6 7,2 7,1Szellemi foglalkozású összesen 6 264 87,0 33,4 34,3

Korcsoport (év) szerint- 16 16 88,9 0,1 0,117 - 20 270 66,5 1,9 1,521 - 25 1 897 79,3 11,1 10,426 - 35 4 823 84,8 26,4 26,436 - 45 3 871 79,8 22,5 21,246 - 50 3 101 84,4 17,0 17,051 - 55 2 548 90,4 13,1 14,056 - 60 1 655 98,2 7,8 9,161 - 72 153,2 0,2 0,4

Iskolai végzettség szerint8 általánosnál kevesebb 413 82,6 2,3 2,3Általános iskola 4 896 81,2 28,0 26,8Szakmunkásképző 4 274 83,0 23,9 23,4Szakiskola 562 76,4 3,4 3,1

24

Szakközépiskola 3 025 87,3 16,1 16,6Technikum 889 87,2 4,7 4,9Gimnázium 2 531 86,9 13,5 13,9Főiskola 1 055 95,5 5,1 5,8Egyetem 608 92,5 3,0 3,3

Munkanélküli összesenÖsszesen: 18 253 84,6 100,0 100,0

Forrás: A Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium adatai 2002.9. sz. táblázat: A népesség megoszlása munkaerőpiaci státusz szerint, 2001-ben

Budapest MO.-összesen0-14évesek 14,0 17,1Munkavállalási korúak 62,6 61,7

14 évesnél idősebb tanulók 6,3 6,4Gazdaságilag aktívak 43,7 42,0

Foglalkoztatottak 42,2 37,9Regisztrált munkanélküliek 1,5 4,0

Gazdaságilag inaktívak 9,1 10,7Nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesülők 5,8 7,7Gyermekgondozási szabadságon lévők 3,3 3,0

Kettős státuszúak 1,7 1,4Egyéb eltartottak 5,2 4,0

Munkavállalási koron felüliek 23,5 21,2Öregségi és öregségi jellegű nyugdíjban részesülők* 24,0 20,1Kettős státuszúak 1,4 0,8

Összesen 100,0 100,0 Forrás: A Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium adatai 2001.

Budapesten, jóval meghaladja az országos átlagot, a munkanélküliség pedig alatta marad annak. A nem foglalkoztatott népesség összetételében azonban jelentős eltéréseket tapasztalhatunk. A 14 évesnél fiatalabbak és a 15 évesnél idősebb tanulók együttes aránya kisebb, mint az országos átlag. Ennek több oka van: a legfontosabb, hogy Budapesten az átlagosnál jóval kevesebb a kisgyermek, és ezt nem

tudja ellensúlyozni a pest megyei magasabb gyermekszám, a 14 évesnél idősebb tanulók aránya ugyan a fővárosban is megközelíti az országos

átlagot.Ha csak a munkavállalási korúakat, a legalább 15 éveseket vizsgáljuk, az ő magasabb

gazdasági aktivitásuk mellett természetesen kisebb az inaktivitás. Budapesten kevesebb a munkavállalási korú nyugdíjas (kisebb a veszélyeztetettebb középkorosztályok súlya is), de meghaladja az országos átlagot a gyermekgondozási támogatást igénybe vevők aránya. Ebben minden bizonnyal meghatározó szerepe van annak, hogy a fővárosban relatíve magas a 20-29 éveseknek az összlakosságon belül képviselt súlya.

10. sz. táblázat: A 14 éves és idősebb népesség kor szerinti megoszlása

Kor

csop

ort

Népesség Foglalkoztatottak

Bud

ape

st Pest

m

egye

Köz

ép-

Mag

yar-

orsz

ág

Öss

zes

en

Bud

ape

st Pest

m

egye

Köz

ép-

Mag

yar-

orsz

ág

Öss

zes

en

25

15-19 6,8 7,6 7,1 7,8 0,9 1,7 1,2 1,520-29 20,2 19,0 19,7 18,7 25,5 25,9 25,6 25,130-39 14,2 16,3 15,0 15,5 22,8 25,4 23,7 25,140-49 16,9 18,2 17,4 18,2 28,0 28,9 28,3 29,850-59 16,3 16,1 16,2 15,4 19,7 17,1 18,8 16,860-69 11,3 12,0 11,6 12,0 2,4 1,0 1,9 1,370-74 5,5 4,6 5,2 5,1 0,4 0,1 0,3 0,275-X 8,7 6,3 7,8 7,2 0,2 0,1 0,2 0,1

Forrás: 2001. évi népszámlálás11. sz. táblázat: A családok megoszlása gazdasági összetétel szerint

Budapest Pest megye


Nemzet-gazdaság összesen

Van a családban foglalkoztatott 63,1 64,6 63,6 59,5Egy 34,7 31,6 33,7 30,7kettő, vagy több 28,3 33,0 29,9 28,8

Nincs a családban foglalkoztatott 36,9 35,4 36,4 40,5munkanélküli 2,4 2,7 2,5 4,2inaktív kereső 32,9 32,3 32,7 35,4csak eltartott 1,7 0,3 1,2 0,9

Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0100 háztartásra jutó foglalkoztatott 98 108 102 95 Forrás: 2001. évi népszámlálás

Országosan 100 közül 60, a régióban 64 a foglalkoztatottak száma. Kevesebb az olyan család, amelyben a felnőttek közül senkinek nincs munkája, munkajövedelme, mindenki inaktív kereső, vagy munkanélküli. Feltűnik itt is – most csak a fővárosban – a csupán eltartott taggal rendelkező családok magas aránya. Számuk nem sok, nem éri el a 13 ezret, de témánk szempontjából feltétlenül figyelmet érdemel, hogy Budapesten él a népszámlálásban szereplő, mintegy 34 ezer ilyen családnak több mint egyharmada.

A családok jó aktivitási mutatóiban több tényező játszik szerepet. Mindenekelőtt a kedvező munkaerőpiaci helyzetet említhetjük. A fővárosban lényegében egyedül erre a tényezőre vezethető vissza az átlagosnál jobb helyzet. A pest megyei családokban még a budapestieknél is több az aktív kereső, ami feltételezhetően a nagyobb családméretekre, a csonkacsaládok, egyszülős háztartások kisebb súlyára vezethető vissza.

12. sz. táblázat: Eltartottsági mutatók

Budapest Pest megye



100 foglalkoztatottra jutó14 éven aluli eltartott 31 46 36 4615-64 éves nem foglalkoztatott 68 82 73 9164 évesnél idősebb nem foglalkoztatott 37 33 36 39

Összesen 136 161 145 176Eltartottsági ráta: 100 lakosra jutóGyermeknépesség (0-14 évesek) 19 25 21 24

26

Idős népesség (64 éven felüliek) 25 20 23 22Összesen 44 45 44 47


A 64 éven felüliek aránya közelíti leginkább az országos átlagot, vagyis azé a csoporté, amelynek eltartása alig, vagy egyáltalán nem terheli az aktív családokat, hiszen közülük csaknem mindenki részesül saját jogon nyugdíjban. Kisebb a súlya, főleg Budapesten – az eltartott gyermekeknek, illetve a nem foglalkoztatott, tehát részben-egészben a családjuk gondoskodására utalt munkavállalási korúaknak.

Az időskorúak anyagi gondjainak növekedésére tehát nem csupán létszámarányuk emelkedése miatt számíthatunk, hanem a járulékfizetési szokások 90-es éveket követő változása, az állam – vélhetően szigorodó – nyugdíjpolitikája miatt.

A személyi jövedelemadózási adatok, az adózók relatíve alacsony és az adók átlagos színvonala alapján arra kell következtetnünk, hogy a háztartásstatisztikából a családi jövedelmekre, azok összetételére vonatkozó, kedvező kép alapvetően és elsősorban a fővárosra jellemző. Ugyanerre az eredményre jutunk, ha összehasonlítjuk, milyen arányban rendelkeznek saját jogon, rendszeres jövedelemmel az országban és ezen belül a Közép-Magyarországi régióban élők.

13. sz. táblázat: A nem tanuló népesség megoszlása a jövedelem forrása szerint, 2001.

Budapest Pest megye



Regisztrált rendszeres jövedelemmel rendelkezők 98,9 88,9 92,8 91,0Munkajövedelemmel 55,5 50,6 53,7 49,2Nyugdíjjal, nyugdíjszerű ellátással 38,3 34,5 36,9 35,6Egyéb társadalmi jövedelemmel 5,2 3,8 2,3 6,2

Regisztrált rendszeres jövedelemmel nem rendelkezők 1,1 11,1 7,2 9,0Kiegészítő családi pótlékot kap 2,5 6,5 4,0 7,5

Forrás: KSH munkaerő-felmérések, munkaerőmérleg, Foglalkoztatási Hivatal 2001.

Budapesten jóval kisebb azoknak – a nem tanulóknak - az aránya, akik nem rendelkeznek rendszeres jövedelemmel. Létszámuk az országban meghaladja a 600 ezer főt, közülük mindössze 11 ezren élnek a fővárosban. Ez az adat azt mutatja, hogy a fővárosban élők zöme kapcsolódik valamilyen nagy, foglalkoztatási, vagy szociális alrendszerhez.

14.sz. táblázat Aktív korúak jövedelempótló ellátásában részesülők létszáma és összetétele

Budapest Pest megye



Létszám, ezer főSaját jogú nyugdíjas, munkavállalási kor alatt* 104,2 78,2 182,4 778,2Munkanélküli ellátásban, JPT-ben részesül** 11,2 10,5 21,7 152,6Rendszeres szociális segélyezett 4,1 3,0 4,5 112,0Gyesen, gyeten, gyeden van* 60,0 20,0 27,1 297,0Kettős státuszú, munkavállalási kor alatt* 31,5 11,5 43,0 138,1

27

Összesen 211,0 123,2 278,7 1 477,9ÖsszetételeSaját jogú nyugdíjas, munkavállalási kor alatt* 49,4 63,5 65,4 52,7Munkanélküli ellátásban, JPT-ben részesül** 5,3 8,5 7,8 10,3Rendszeres szociális segélyezett 1,9 2,4 1,6 7,6Gyesen, gyeten, gyeden van* 28,4 16,2 9,7 20,1Kettős státuszú, munkavállalási kor alatt* 14,9 9,3 15,4 9,3

Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0

Forrás: KSH megyei adatok 2001.Budapesten mintegy 180 ezren kapnak valamilyen ellátást azért, mert ugyan

munkavállalási korúak, de munkavégző képességük csökkent, gyermeket gondoznak, vagy nem kapnak munkát. Közülük 36 ezren ún. kettős státuszúak, vagyis az ellátásuk mellett munkát is végeznek.

Túlnyomó többségük nyugdíjas, mert a munkanélküli ellátásra és a rendszeres szociális segélyre vonatkozó szabályok kizárják a párhuzamos munkavégzést, és egyéb forrásokból (így az időmérleg felvételekből) azt is tudjuk, hogy a gyest, gyedet igénybevevőknek csak elenyésző része végez munkát saját háztartásán kívül.

15. sz. táblázat: A regisztrált munkanélküliek és a betöltetlen álláshelyek főbb jellemzői

Időszak Regisztráltmunkanélküli

Ebből:pályakezdő

Munkanélküli-ségi ráta %

Bejelentettüres álláshely

Egy állás-helyre jutó mn

1995. 54 358 7 997 5,7 8 197 71996. 45 835 4 371 5,0 9 502 51997. 40 620 3 166 4,5 10 701 41998. 31 071 947 3,6 9 268 31999. 27 154 818 3,3 8 794 32000. 21 269 874 2,6 6 772 32001. 18 302 867 2,3 6 990 32002. 19 769 903 2,4 7 499 3

16. sz. táblázat: A regisztrált és a működő gazdasági szervezetek száma

EbbőlIdőpont Összesen társas egyéni összes Nonprofit

vállalkozás szervezetRegisztrált szervezet

1995. 342 693 111 713 217 193 328 906 11 6731996. 345 262 131 218 199 253 330 471 12 6821997. 334 312 146 405 172 408 318 813 13 4231998. 346 343 162 829 166 798 329 627 14 5471999. 350 562 166 821 166 419 333 240 15 2052000. 359 897 173 701 168 110 341 811 16 0032001. 363 748 177 114 168 038 345 152 16 5022002. 362 727 178 433 164 929 343 362 17 374

28

Működő szervezet1995. 184 474 76 632 94 055 170 687 11 6731996. 215 462 98 254 102 417 200 671 12 6821997. 230 663 112 261 102 903 215 164 13 4231998. 248 457 133 528 98 213 231 741 14 5471999. 254 378 138 200 98 856 237 056 15 2052000. 266 762 146 426 102 250 248 676 16 0032001. 258 022 149 149 90 277 239 426 16 5022002. 253 038 144 971 88 702 233 673 17 374

17. sz. táblázat: Az alkalmazásban állók száma

időszak fizikai szellemi összesenfoglalkozású száma

1995 474 082 472 316 946 3981996 442 345 449 203 891 5481997 422 419 440 054 862 4731998 421 029 446 618 867 6471999 446 909 505 304 952 2132000 451 249 513 244 964 4932001 442 607 511 677 954 2832002. 440 382 499 507 939 889

Forrás: KSH munkaerő-felmérések 2002.

18. sz. táblázat: Az alkalmazásban állók keresete *

Havi bruttó átlagkereset Havi nettó átlagkeresetIdőszak Fizikai Szellemi Össze- Fizikai Szellemi Össze-

foglalkozású sen foglalkozású senForint

1995 34 965 61 306 48 401 24 211 37 619 31 0501996 41 789 74 048 58 457 28 383 44 195 36 5531997 50 099 92 982 72 436 34 402 57 146 46 2491998 58 847 112 403 86 895 40 522 68 810 55 3371999 63 656 133 281 103 177 42 755 79 927 63 8542000 72 728 147 357 113 221 47 709 87 303 69 1922001 84 284 174 809 133 813 54 814 101 941 80 599

29

2002. 93 725 187 635 144 661 61 512 110 772 88 230Előző év azonos időszaka = 100,0

2002. 121,4 120,2 120,3 120,1 120,1 120,0

Forrás: KSH munkaerő-felmérések 2002.

* 1998-ig a 20 főnél, 1999-től a 4 főnél többet foglalkoztató megyei székhelyű vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a nonprofit

19. sz. táblázat: A nyugdíjban, járadékban részesültek száma és havi teljes ellátása

Nyugdíjban, Ebből

Időszakjáradékbanrészesültösszesen

öregségi ésöregségi jellegű

nyugdíjas

korhatár alattirokkantságinyugdíjas

saját jogonnyugdíjbanrészesültösszesen

hozzátartozóinyugdíjbanrészesült

száma

1999. 571 784 452 529 64 691 517 220 19 8162000. 559 947 445 913 60 963 506 876 18 4062001. 546 327 433 927 61 661 495 588 16 8792002. 535 665 428 114 58 432 486 546 15 7682002.* 98,0 98,7 94,8 98,2 93,4

Havi nyugdíj átlagos összege, Ft Férfiak

1999. 39 244 43 472 31 395 41 264 17 8912000. 42 399 47 169 33 376 44 694 17 9742001. 48 285 53 913 38 117 50 962 19 2512002. 55 923 62 478 43 633 59 074 21 254

2002. * 115,8 115,9 114,5 115,9 110,4Nők

1999. 32 712 34 847 28 135 34 236 24 7952000. 35 528 37 919 29 726 37 216 26 3862001. 40 604 43 367 33 956 42 533 29 5502002. 47 078 50 317 38 933 49 350 33 618

30

2002. * 115,9 116,0 114,7 116,0 113,8

összesen

1999. 35 089 37 830 29 900 36 838 24 4232000. 38 019 41 091 31 728 39 965 25 9032001. 43 373 46 938 36 234 45 606 28 9232002. 50 297 54 478 41 530 52 923 32 824

2002. * 116,0 116,1 114,6 116,0 113,5

Forrás: KSH. 2002.

* az előző év azonos időszakának %-ában.

20. sz. táblázat: A nyugdíjban, járadékban részesültek száma és havi teljes ellátása

Nyugdíjban, Ebből

Időszakjáradékbanrészesültösszesen

öregségi ésöregségi jellegű

nyugdíjas



hozzátartozóinyugdíjbanrészesült

száma

1999. 571 784 452 529 64 691 517 220 19 8162000. 559 947 445 913 60 963 506 876 18 4062001. 546 327 433 927 61 661 495 588 16 8792002. 535 665 428 114 58 432 486 546 15 768

* 98,0 98,7 94,8 98,2 93,4

Havi nyugdíj átlagos összege, Ft Férfiak

1999. 39 244 43 472 31 395 41 264 17 8912000. 42 399 47 169 33 376 44 694 17 9742001. 48 285 53 913 38 117 50 962 19 2512002. 55 923 62 478 43 633 59 074 21 254* 115,8 115,9 114,5 115,9 110,4

Nők1999. 32 712 34 847 28 135 34 236 24 7952000. 35 528 37 919 29 726 37 216 26 3862001. 40 604 43 367 33 956 42 533 29 5502002. 47 078 50 317 38 933 49 350 33 618

31

* 115,9 116,0 114,7 116,0 113,8

összesen

1999. 35 089 37 830 29 900 36 838 24 4232000. 38 019 41 091 31 728 39 965 25 9032001. 43 373 46 938 36 234 45 606 28 9232002. 50 297 54 478 41 530 52 923 32 824* 116,0 116,1 114,6 116,0 113,5

Forrás: KSH. 2002.

A 2002. január az előző év azonos időszakának %-ában ,21. sz. táblázat: A nyugdíjban, járadékban részesültek számának megoszlása a havi

teljes ellátás nagysága szerint 2002.

Nyugdíjban, Ebből

A havi teljes ellátásösszege, Ft

járadékbanrészesültösszesen

öregségi ésöregségijellegű

nyugdíjas



özvegyinyugdíjbanrészesült a)

száma- 14 999 5 011 227 147 374 95315 000 - 19 999 15 440 697 796 1 493 43020 000 - 24 999 17 488 3 490 3 812 7 302 1 44425 000 - 29 999 22 546 7 929 7 255 15 184 2 10530 000 - 34 999 37 440 21 354 9 480 30 834 5 21835 000 - 39 999 53 277 40 195 9 822 50 017 2 89140 000 - 44 999 76 287 66 499 8 326 74 825 1 29345 000 - 49 999 71 299 64 838 5 729 70 567 66150 000 - 54 999 56 239 51 941 3 956 55 897 29855 000 - 59 999 44 146 41 154 2 789 43 943 16160 000 - 64 999 33 194 31 008 2 054 33 062 10265 000 - 69 999 27 294 25 737 1 418 27 155 11070 000 - 74 999 20 545 19 459 1 045 20 504 3875 000 - 79 999 16 060 15 364 671 16 035 2380 000 - 39 399 38 222 1 132 39 354 31

összesen: 535 665 428 114 58 432 486 546 15 758megoszlása, %

- 14 999 0,9 0,1 0,3 0,1 6,015 000 - 19 999 2,9 0,2 1,4 0,3 2,720 000 - 24 999 3,3 0,8 6,5 1,5 9,225 000 - 29 999 4,2 1,9 12,4 3,1 13,4

32

30 000 - 34 999 7,0 5,0 16,2 6,3 33,135 000 - 39 999 9,9 9,4 16,8 10,3 18,340 000 - 44 999 14,2 15,5 14,2 15,4 8,245 000 - 49 999 13,3 15,1 9,8 14,5 4,250 000 - 54 999 10,5 12,1 6,8 11,5 1,955 000 - 59 999 8,2 9,6 4,8 9,0 1,060 000 - 64 999 6,2 7,2 3,5 6,8 0,665 000 - 69 999 5,1 6,0 2,4 5,6 0,770 000 - 74 999 3,8 4,5 1,8 4,2 0,275 000 - 79 999 3,0 3,6 1,1 3,3 0,180 000 - 7,4 8,9 1,9 8,1 0,2összesen: 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

a) Ideiglenes özvegyi nyugdíjakkal együtt. Forrás: KSH. 2002.22. sz. táblázat: A nyugdíjban, járadékban részesültek száma születési évek szerint 2002.

Nyugdíjban, Ebből

Születési évekjáradékbanrészesültösszesen

öregségi ésöregségijellegű

nyugdíjas



özvegyinyugdíjbanrészesült a)

- 1929 185 785 174 152 - 174 152 9 4171930 - 1939 168 707 166 649 - 166 649 1 0831940 - 1944 89 666 72 559 15 089 87 648 5821945 - 1949 37 571 12 420 19 976 32 396 1 2771950 - 53 931 2 330 23 367 25 697 3 399Besorolásból kimaradt 5 4 - 4 -Összesen: 535 665 428 114 58 432 486 546 15 758

a) Ideiglenes özvegyi nyugdíjakkal együtt. Forrás: KSH. 2002.

2.3. A szociális szolgáltatás, ellátás alakulásának mutatói

Budapest területén minden típusú ellátási formát megtalálhatunk a szociális szakellátást biztosító és az alapellátó intézmények körében. A mennyiségi fejlődés mellett mindenképpen nagy gondot kell fordítani a minőségi ellátásra. Az átmeneti intézmények körében mutatkozó hiányosságok az alap és tartós intézmények fejlesztését irányozzák elő. A tartós elhelyezést biztosító intézmények körében megjelenő egyházi és magán szerepvállalás mindenképpen segíti az ellátottak elhelyezését, de a rászoruló rétegek elhelyezésére ebben a formában nincs lehetőség, mert emeltszintű, emeltdíjas, alacsony férőhely sz. intézményeket hoznak létre.

A szociális ellátások iránti igények és szükségletek pontosan nem határozhatóak meg. Nem ismeretes azoknak a száma, akik rászorulnának, igényelnének bizonyos, akár alap, akár szakellátási formákat. Következtetni a szakellátási rendszerben várakozók számából, és a

33

lakossági kapcsolatok során felmerült esetleges problémákból lehet. Az ellátottak oldaláról fokozódik a minőségi, szakszerű, egyénre szabott, differenciált ellátás igénye. Magas az időskorúak, a fokozott ellátást igénylők, és szenvedélybetegek intézményi ellátási igénye.

Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

23. sz. táblázat: Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások adatai

munkanélküliek jövedelempótló

támogatásarendszeres szociális segély időskorúak járadéka

támogatásban részesítettek száma

főÖsszege (e

Ft) fő Összeg (e Ft) fő Összeg (e Ft)Budapest 2 807 852 400 3 183 416 686 515 92 317Pest megye 2 738 863 942 21 551 240 541 525 93 650Közép-magyarországi régió 5 545 1 716 342 5 334 657 227 1 040 185 967Országos összesen: 85 279 22 278 871 68 171 6 256 168 7 937 1 422 222

Forrás: KSH 2001.24. sz. táblázat: A rászorultak egyéb pénzbeli és természetbeni támogatása 2001

Megnevezés Támogatásban Támogatásra Egy támogatottraszáma előző 1000 Ft előző forint előző

összesenLakásfenntartási támogatás 26 475 94,8 876 692 101,5 33 114 107,1Átmeneti segély 64 314 86,1 929 058 101,1 14 446 117,5Rendkívüli gyermekvédelmi tám. 55 297 107,1 551 688 99,0 9 977 92,4Temetési segély 9 233 91,6 215 335 103,3 23 322 112,8

Ebből: pénzbeliLakásfenntartási támogatás 17 802 82,7 599 061 92,8 33 651 112,2Ebből: általános jellegű 14 653 83,6 534 017 96,5 36 444 115,4Fűtési 1 378 70,6 35 260 77,8 25 588 110,2Egyéb 1 771 86,9 29 784 64,3 16 818 74,0Átmeneti segély 46 156 98,0 800 989 109,9 17 354 112,1Ebből: egyszeri 23 141 107,1 240 353 112,7 10 386 105,2Rendszeres 1 065 95,0 57 591 124,2 54 076 130,7Rendkívüli gyermekvédelmi tám. 39 407 95,7 431 420 103,3 10 948 107,9Temetési segély 9 233 91,6 215 335 103,3 23 322 112,8

természetbeniLakásfenntartási támogatás 8 687 130,9 277 631 127,1 31 959 97,1Ebből: általános jellegű 6 280 131,2 229 859 131,1 36 602 99,9Fűtési 1 690 113,6 29 885 91,7 17 683 80,8

34

Egyéb 717 198,1 17 887 169,6 24 947 85,6Átmeneti segély 19 677 61,6 128 069 67,6 6 509 109,7Ebből: egyszeri 15 142 67,6 81 855 132,4 5 406 195,8rendszeres - - - - - -Rendkívüli gyermekvédelmi tám. 21 785 159,0 120 268 86,2 5 521 54,2Temetési segély - - - - - -

Forrás: KSH 2001.

25. sz. táblázat: Rászorultságtól függő egyéb pénzbeli és természetbeni ellátások

lakásfenntartási támogatás átmeneti segély ápolási díj temetési segély

támogatásban részesítettek száma

fő Összege (eFt) fő Összege (eFt) fő Összege (eFt) fő Összege (eFt)

Budapest 27 941 863 738 74 687 918 593 4 095 804 020 10 078 208 366Pest megye 15 981 267 760 50 674 367 572 2 612 460 556 7 464 84 061KM-i régió 43 922 1 131 498 125 361 1 286 165 6 707 1 264 576 17 542 292 427Országos 197 032 3 550 882 643 366 4 479 018 33 018 6 322 880 76 112 931 965

Forrás: KSH 2001.26. sz. táblázat: Rászorultságtól függő egyéb pénzbeli és természetbeni ellátások Köztemetés Közgyógyellátás Közlekedési támogatás száma összeg(eFt) igazolvánnyal rendelkező fő összeg(eFt)Budapest 1 719 100 541 75 163 19 562 173 236Pest-megye 407 21 688 44 189 24 122 208 724KM-i régió 2 126 122 229 119 352 43 684 381 960Országos 5 860 266 094 489 155 267 989 3 309 298

Forrás: KSH 2001.

A szociális alapellátásAz alapellátás keretében nyújtott személyes gondoskodást az ellátást igénybe vevő

lakóhelyén, ill. a lakóhelyéhez legközelebb eső intézménynek, szolgáltatást nyújtó személynek kell biztosítani. Az alapellátási formákat az önkormányzatnak valamennyi településen biztosítani kell. Az alapellátási formák falugondnoki szolgálat keretében is elláthatók.

Az alapellátás formái: - étkeztetés- házi segítségnyújtás- családsegítés

27. sz. táblázat: Szociális alapellátás

étkeztetésben részesül fő házi segítségnyújtásban étkeztetésben és házi

segítségnyújtásbanBudapest 14 101 2 288 4 310Pest-megye 4 326 956 1 645KM-i régió 18 427 3 244 5 955

35

Országos 84 764 12 697 27 595 Forrás: KSH 2001.

Az alapellátás és egyes nappali ellátási formák (házi segítségnyújtás) kiépítettségének megléte különösen fontos, mivel ezek a rendszerek vannak legközelebb a rászorulókhoz, az ellátásban hatékonyságuk igen magas fokú lehet, s ha jól működnek, tehermentesíthetik a szakosított ellátórendszereket.

Ezek az ellátási formák elsősorban saját otthonukban élők részére biztosítanak segítségnyújtást, és adnak intézményi lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra és biztosítják legalább a napi egyszeri meleg étkezést.Gondozottakra fordított napi négy óra a házi segítségnyújtásban kevés, a feladatok ellátásának biztosítására. A szolgáltatások nem minden esetben felelnek meg az idősek igényeinek.

A foglalkoztatottak körében némileg nőtt a régióban a hivatásos gondozók aránya, és lényegesen csökkent a tiszteletdíjas gondozók száma. Ennek egyik oka lehet, hogy a főállás biztosabb megélhetést nyújt, mint az igen alacsony tiszteletdíj.

A foglalkoztatottak számának csökkenése egyrészt az alapellátást igénybevevők számának csökkenésével (nagyobb arányban csökkent a foglalkoztatottak száma, mint az ellátottaké), az alacsony gondozói presztízzsel, az alacsony bérekkel és a nehéz munkakörülményekkel magyarázhatóak. A legrosszabb szakképzettségi arányokat a házi segítségnyújtásban dolgozók között találjuk. A régió helyzete jobb az országosnál: az országos átlag 30 %, a régióban 38%. A legjobb szakképzettségi arányokkal a fogyatékosok nappali intézetében találkozunk (országosan 79%, a régióban 89 %). Az idősek klubjaiban az átmeneti elhelyezést és tartós bentlakást nyújtó intézményekben dolgozók szakképzettségi arányai a régióban az országos átlaghoz képest jobbak, de a törvényi előírásoknak nem felelnek meg.

28. sz. táblázat: A szociális alapellátás keretében ellátottak száma összesen* (fő)

Kerület 1997 1998 1999 2000 2001Változás Index(%)

2001-2000 2001/1997 2001/2000

I. 919 992 904 678 744 66 81,0 109,7

II. 1408 1424 1405 1368 1311 -57 93,1 95,8

III. 517 551 598 571 505 -66 97,7 88,4

IV. 1787 1634 1451 793 795 2 44,5 100,3

V. 628 652 511 537 590 53 93,9 109,9

VI. 1200 1270 1097 944 981 37 81,8 103,9

VII. 1042 1061 1022 974 910 -64 87,3 93,4

VIII. 655 639 547 471 435 -36 66,4 92,4

IX. 677 732 644 575 656 81 96,9 114,1

X. 853 864 847 835 812 -23 95,2 97,2

XI. 2125 2333 2409 2512 2606 94 122,6 103,7

XII. 770 765 725 733 752 19 97,7 102,6

XIII. 1563 1409 1362 1413 1524 111 97,5 107,9

XIV. 1910 1874 1867 1587 1507 -80 78,9 95,0

36

XV. 958 839 824 734 717 -17 74,8 97,7

XVI. 1112 1100 909 843 814 -29 73,2 96,6

XVII. 609 603 546 540 493 -47 81,0 91,3

XVIII. 1244 1205 1260 1395 1274 -121 102,4 91,3

XIX. 584 566 581 573 487 -86 83,4 85,0

XX. 691 676 626 624 569 -55 82,3 91,2

XXI. 565 691 1299 1319 1330 11 235,4 100,8

XXII. 480 451 359 463 415 -48 86,5 89,6

XXIII. 286 298 258 217 349 132 122,0 160,8

Budapest összesen: 22583 22629 22051 20699 20576 -123 91,1 99,4*Csak étkeztetéssel, csak házi segítségnyújtással, illetve étkeztetéssel és házi segítségnyújtással

ellátottak száma összesen

29. sz. táblázat: Az étkeztetésben foglalkoztatottak számaFoglalkoztatottak száma Egy főre jutó étkeztetett

Budapesten 315 fő 41Pest megyében: 145 fő 58Közép-magyarországi régió 460 fő 53Országosan: 1829 fő 54 Forrás: KSH 2001.30. sz. táblázat: A házi segítségnyújtásban foglalkoztatottak száma

szakképzetlen szakképzettBudapesten 1671 fő 799 főPest megyében 605 fő 174 főKözép-magyarországi régió 2276 fő 973 főOrszágosan 8864 fő 3703 fő Forrás: KSH 2001.

31. sz. táblázat: A házi segítségnyújtásban foglalkoztatottak száma (fő)

Kerület 1997 1998 1999 2000 2001Változás Index(%)

2001-2000 2001/1997 2001/2000

I. 62 51 41 38 37 -1 59,7 97,4

II. 80 71 66 55 62 7 77,5 112,7

III. 135 120 120 84 90 6 66,7 107,1

IV. 283 226 168 53 53 0 18,7 100,0

V. 124 131 119 112 92 -20 74,2 82,1

VI. 56 56 56 57 68 11 121,4 119,3

VII. 124 99 99 102 140 38 112,9 137,3

37

VIII. 96 133 120 145 147 2 153,1 101,4

IX. 39 35 43 43 47 4 120,5 109,3

X. 66 73 61 57 58 1 87,9 101,8

XI. 103 101 99 103 90 -13 87,4 87,4

XII. 60 60 48 30 46 16 76,7 153,3

XIII. 275 260 252 107 168 61 61,1 157,0

XIV. 147 152 115 107 102 -5 69,4 95,3

XV. 319 277 291 272 180 -92 56,4 66,2

XVI. 56 69 55 60 60 0 107,1 100,0

XVII. 25 25 25 25 25 0 100,0 100,0

XVIII. 102 41 49 65 62 -3 60,8 95,4

XIX. 47 38 34 30 36 6 76,6 120,0

XX. 86 76 57 55 58 3 67,4 105,5

XXI. 45 42 41 41 39 -2 86,7 95,1

XXII. 71 51 41 26 16 -10 22,5 61,5

XXIII. 33 21 18 4 4 0 12,1 100,0

Budapest összesen: 2434 2208 2018 1671 1680 9 69,0 100,5 Forrás: KSH 2001.

A családsegítő szolgálatok fenntartói döntően a települési önkormányzatok (75 %) ill. azok társulásai (14 %), az alapítványok aránya 5 %, közös fenntartásban működik 2 %, a maradék 4 %-on egyesület, társadalmi szervezet, KHT, vállalkozás osztozik.Budapesten egy kivételével valamennyi családsegítő szolgálatot az önkormányzatok működtetik.

32. sz. táblázat: A családsegítő tevékenységén foglalkoztatottak száma munkakörönként

Tele-pülés

Vezetőfő

Család-gondozó

Orvos Pszichológus

Jogász Szociálisassziszt.

Gazda-sági

Egyéb Összes Önkén-tes

Budapest 31 212 2 17 6 49 54 9 380 78Pest m. 42 119 0.2 9 5.5 21 20 15 232 193Összes 73 331 2.2 26 11.5 70 74 26 512 271 Forrás: KSH 2001.

Budapesten a foglalkoztatottak létszáma átlagban mintegy 100 fővel marad el az előírtaktól. Ezen belül a családgondozói létszámnál tapasztalható a legnagyobb hiány, mintegy 90 fő. A szociális asszisztensi létszám kicsit felülreprezentált a családgondozók rovására, a pszichológiai, jogászi ellátottság megfelelő.Budapesten a foglalkoztatottak 78 %-a diplomás, 22 %-a középfokon végzett. Ez az országos átlagtól 8 %-al magasabb arányt jelent. A diplomások 74 %-a rendelkezik szakirányú képesítéssel. A középfokon végzettek 40 %-a szakképzett.

38

33. sz. táblázat: A családsegítő szolgáltatást igénybe vevők problémái

Életvi-teli

Családi Lelki Gyereknevelési

ANYAGI

Foglalkozási

Egészs-ségügyi

Ügyin tézési

Infor máció

Egyéb Össz

Budapest 3003 2307 2264 913 8826 3882 964 4486 3878 3861 34384Pest m 3574 2710 2586 1464 7683 2747 1202 4770 3205 1839 31780Összesen: 6577 5017 4850 2377 16509 6629 2166 9256 7083 5700 66164

Forrás: ESZCSM tájékoztató 2002.

A táblázatból látható, hogy a régióban az anyagi jellegű problémák dominálnak, ami mellett magas az ügyintézéshez, információhiányhoz, foglalkoztatáshoz kapcsolódó gondok részaránya.

Szociális szakellátás adatai

A szociális szakellátást biztosító intézmények körében is ugyanazt a jelenséget láthatjuk mint az alapellátási formák esetében. Budapest területén minden típusú ellátási formát megtalálhatunk, míg Pest megyében nem minden szakellátási forma biztosított. A mennyiségi fejlődés mellett mindenképpen nagy gondot kell fordítani a minőségi ellátásra. Az átmeneti intézmények körében mutatkozó hiányosságok az alap és tartós intézmények fejlesztését irányozzák elő. A tartós elhelyezést biztosító intézmények körében megjelenő egyházi és magán szerepvállalás mindenképpen segíti az ellátottak elhelyezését, de a rászoruló rétegek elhelyezésére ebben a formában nincs lehetőség, mert emeltszintű, emeltdíjas, alacsony férőhely sz. intézményeket hoznak létre.

A szociális ellátások iránti igények és szükségletek pontosan nem határozhatóak meg. Nem ismeretes azoknak a száma, akik rászorulnának, igényelnének bizonyos, akár alap, akár szakellátási formákat. Következtetni a szakellátási rendszerben várakozók számából, és a lakossági kapcsolatok során felmerült esetleges problémákból lehet.

Az ellátottak oldaláról fokozódik a minőségi, szakszerű, egyénre szabott, differenciált ellátás igénye. Magas az időskorúak, a fokozott ellátást igénylők, és szenvedélybetegek intézményi ellátási igénye.

34. sz. táblázat: Nappali ellátást nyújtó intézmények

idősek klubjafogyatékosok intézménye szenvedélybetegek intézménye

egységek száma

férőhelyek száma

egységek száma

férőhelyek száma

egységek száma

férőhelyek száma

Budapest 105 5 134 22 503 1 20Pest-megye 67 1 698 8 150 - -

KM-i régió 172 6 832 30 653 1 20Országos 1 287 38 502 84 2 071 Forrás: KSH 2001.

35. sz. táblázat: Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények

A férőhelyek száma és az intézmények típusa szerint

39

időskorúak

gondozó háza

fogyatékosok gondozó háza

pszichiátriai szenvedélybetegek

intézménye

Hajl. átmeneti szállása és

éjjeli menhelyeegyéb összesen

férőhely telephelyBudapest 93 5 - 3 063 994 3 914 79Pest megye 243 - - 94 77 486 29KM-i régió 336 5 - 3 157 1 071 4 430 108Országos összesen: 2 170 30 31 6 438 1 417 10 106 337 Forrás: KSH 2001.

Ha az életkoruk, egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt a rászorult személyekről az alapellátás keretében nem lehet gondoskodni, a rászorultakat állapotuknak és helyzetüknek megfelelő szakosított ellátási formában kell gondozni, tartós bentlakást nyújtó intézményben. A tartós bentlakást nyújtó intézmények az ápolást- gondozást nyújtó, a rehabilitációs intézmények, és a lakóotthonok.

36. sz. táblázat: Tartós bentlakást nyújtó intézmények

Intézmények száma Férőhely számBudapest 115 10 927Pest megye 101 5 991KM-i régió 216 16 918Országos 832 64 628 Forrás: KSH 2001.

37. sz. táblázat: A tartós bentlakásos és az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények

Év vége Tartós bentlakásosintézményben

Átmeneti elhelyezést nyújtó intézményben Összesen

működőférőhely

ellátottakszáma

működőférőhely

ellátottakszáma

működőférőhely

ellátottakszáma

Összes intézményben1995 8 780 8 365 3 651 3 526 12 431 11 8911996 9 112 8 733 3 982 3 778 13 094 12 5111997 10 160 9 428 3 934 3 816 14 094 13 2441998 10 771 9 973 4 027 3 695 14 798 13 6681999 10 743 10 143 4 155 3 641 14 898 13 7842000 10 797 10 362 3 944 3 388 14 741 13 7502001 10 885 10 519 4 013 3 703 14 898 14 222A 2001. év azelőző év %-ában 100,8 101,5 101,7 109,3 101,1 103,4

Ebből: önkormányzat által fenntartott2001 6 764 6 645 1 766 1 490 8 530 8 1352001. az előző év %-ában 99,3 98,7 95,8 109,3 98,6 100,5

40

egyházi jogi személy által fenntartott2001 1 193 1 095 188 167 1 381 1 2622001. az előző év %-ában 104,3 100,8 98,9 96,0 103,5 100,2

alapítvány, egyéni vagy társas vállalkozás által fenntartott2001 773 744 794 823 1 567 1 5672001. az előző év %-ában 102,8 106,6 119,2 120,5 110,5 113,5

Forrás: ESZCSM tájékoztató 2002.

Gyermekvédelmi ellátás helyzete

A rendszerváltozást követően megnövekedő családi válsághelyzetek felerősítették a veszélyeztetettség különböző típusait, megnövekedtek a deviáns magatartásformák, ennek ellenére a csökkenés tendenciája folytatódott. A gyermekvédelmi törvény is szigorúbb feltételekhez kötötte a gyermekek családból történő kiemelését, a gyermekjóléti szolgálatok is kudarcként élik meg, ha gondozási munkájuk eredménytelen, és ki kell emelni a gyermeket.Ezen okok miatt sok elhelyezésre szoruló gyermek él nevelésükre alkalmatlan családokban, elvesztve társadalmi beilleszkedésük esélyeit.

A második világháború előtt a családjukból kiemelt gyermekek többsége (Pl. 1938-ban 87 %-a, de még 1950-ben is 58 %-a) nevelőszülőhöz került kihelyezésre, amely tendencia lecsökkent, majd a nyolcvanas évektől ismét növekedésnek indult. 1990-ben a gondozott gyermekek 34 %-a, 2001-ben már 48 %-a került nevelőszülőhöz.

38. sz. táblázat: A gyermekvédelmi gondoskodásban levő kiskorúak gondozási hely szerinti megoszlása

Kiskorúak összesen

fő

Gyermek-otthon

Fő

NevelőszülőiHálózat

Fő

Hagyomá-nyos

Nevelő-szülő

HivatásosNevelőszülő

Fő

Ápolási-gondozási int. (Fő)

Budapest 2.351 1.710 583 455 128 58Országosan 17.994 9.245 8.193 6.284 1.909 556 Forrás: KSH 2001.

39. sz. táblázat: Gyermekotthoni férőhelyek, és elhelyezett gyermekek száma

engedélyezett férőhelyek száma

gyermekek számaösszesen

Gyermekotthon összesen 2.640 2.125Ebből: Gyermekotthon 1.510 1.218 Lakásotthon 361 308

Spec, gyermekotthon 23 23

ÁID és gyermekotthon 515 429

41

Utógondozó Otthon 195 144Egyéb 3

Forrás: KSH 2001.

40. sz. táblázat: A gyermekjóléti szolgálatnál foglalkoztatottak száma munkakörönként

Település Vezetőfő

Családgondozó

Orvosfő

Pszich.fő

JogászFő

Gyógypedfő

Fejl.pedfő

Asszisz.Fő

Gazd.Fő

Összfő

Budapest 24.5 191.58 1.0 13.06 3.33 1.0 15.0 37.0 28.0 314.47Pest megy 49.55 156.15 1.5 11.56 5.7 10.33 6.25 38.08 10.4 289.51Össz 74.0 347.7 2.5 24.6 9.0 11.3 21.2 75.0 38.4 604 Forrás: KSH 2001.

41. sz. táblázat: A gyermekvédelmi gondoskodás alatt állók létszáma gondoskodási forma szerint

Intézeti elhelyezett (Fő)

Átmeneti és tartós nevelt (fő)

Ideiglenesen elhelyezett (Fő)

Összfő

1975 492 34.326 0 34.8181980 1.188 33.148 624 34.9601985 1.352 30.927 822 33.1011990 764 25.177 920 26.8612000 133 16.943 1.027 18.1032001 88 17.024 882 17.994

Forrás: KSH 2001.

42. sz. táblázat: A bölcsődei ellátás adatai

Év vége Intézmény Működőférőhely

Beírt gyermek a)

Gondozó-nő

Beíratott gyermekeknapi átlagos száma aférőhelyek %-ában

Összesen1995 192 11 168 12 454 2 280 96,51996 177 10 086 10 529 2 025 89,61997 166 9 557 10 026 1 965 95,61998 166 9 529 10 732 1 984 101,61999 159 9 169 10 226 1 945 101,12000 149 8 661 9 450 1 807 97,82001 144 8 296 8 937 1 795 93,32001* 96,6 95,8 94,6 99,3 -

Ebből: önkormányzat által fenntartott1995 164 10 105 11 466 2 076 98,11996 153 9 202 9 785 1 866 91,0

42

1997 146 8 802 9 439 1 830 97,61998 146 8 767 10 097 1 861 103,91999 144 8 607 9 806 1 854 102,72000 136 8 117 9 029 1 721 99,52001 132 7 842 8 609 1 722 95,02001* 97,1 96,6 95,3 100,1 -

Forrás: KSH 2001. * az előző év %-ában

43. sz. táblázat: A gondozóintézetek forgalma

Vizsgálat (betegforgalom), 1000

Év Tüdőszűré-sek száma,1000

tüdő-beteg-

bőr- ésnemi-beteg- a)

felnőttpszichiátriai

gyermekpszichiátriai

addik-tológiai

gondozóban1995 761,8 434,4 806,0 261,9 46,6 69,81996 801,2 444,8 746,8 261,2 50,5 60,41997 720,8 449,2 760,1 266,0 41,2 62,31998 641,7 422,5 736,5 274,4 38,6 71,91999 601,3 419,5 678,0 264,7 44,5 60,72000 573,5 365,9 653,3 257,1 19,4 51,12001 535,1 350,9 647,0 267,3 19,6 49,0A 2001. év azelőző év %-ában 93,3 95,9 99,0 104,0 101,1 96,0

Forrás: KSH 2001.

44. sz. táblázat: A balesetek száma

Időszak Halálosbaleset

Súlyossérüléses baleset

Könnyűsérüléses baleset

ÖsszesenEbből: ittas állapotbanelőidézett

1995 161 1 149 2 639 3 949 1161996 139 1 000 2 483 3 622 1241997 134 969 2 549 3 652 1591998 133 1 060 2 685 3 878 1501999 115 905 2 773 3 793 1462000 114 953 2 576 3 643 1242001. január 8 74 179 261 6február 10 60 150 220 7

43

március 9 80 231 320 11I. negyedév 27 214 560 801 24április 7 70 210 287 5május 7 97 288 392 4június 6 75 250 331 9I. félév 47 456 1 308 1 811 42július 11 77 222 310 8augusztus 10 73 248 331 9szeptember 10 87 261 358 9I-III. negyedév 78 693 2 039 2 810 68október 7 79 280 366 6november 9 89 263 361 9december 14 113 259 386 17év 108 974 2 841 3 923 1002002. január 11 74 252 337 12február 8 72 203 283 11március 3 80 234 317 4I. negyedév 22 226 689 937 27április 6 74 248 328 17május 4 91 280 375 20június 2 79 255 336 12I. félév 34 470 1 472 1 976 76A 2002. I. félév az előző év azonos időszakának %ában

72,3 103,1 112,5 109,1 181,0

Forrás: KSH 2002.

45. sz. táblázat: A kórházak ellátási adatai

ÉvMűködő

kórházi ágyaz év végén

Elbocsátottbeteg, 1000

Ápolás átlagostartama, nap

Ágykihasz-nálás, %

Halálozásiarányszám, %

Összesen1995 27 803 675,0 11,6 76,8 3,41996 27 446 696,9 11,0 77,2 3,31997 23 693 682,6 10,3 81,7 3,21998 23 832 695,1 9,9 79,9 3,11999 23 898 702,5 9,6 78,1 3,12000 23 659 712,1 9,4 77,6 2,9

44

2001 22 574 721,0 9,2 80,7 2,8A 2001. év azelőző év %-ában 95,4 101,2 97,9 104,0 96,6

Ebből: önkormányzat által fenntartott1995 14 949 369,3 11,1 76,0 4,41996 14 640 370,3 10,9 76,2 4,41997 12 527 364,0 10,1 80,8 4,21998 12 612 366,8 9,9 79,5 4,11999 12 480 366,5 9,5 76,8 4,12000 12 389 366,6 9,4 76,8 3,92001 11 656 366,7 9,4 81,3 3,8A 2001. év azelőző év %-ában 94,1 100,0 100,0 105,9 97,4

Forrás: KSH 2001.

2.4. A fővárosi lakáshelyzetről …

A rendszerváltás után beindult nagyarányú lakásprivatizáció hatására 2000-ben, az önkormányzati bérlakás szektor szintje alig érte el a teljes lakásállomány 7%-át, ami körülbelül 87 ezer lakást jelent (ld. 63. táblázat). Az önkormányzatok hatásköre és felelőssége minimális, mert nincs olyan törvény mely a nagyobb szerepvállalást kötelezővé tenné.Ezt a szektort a legrosszabb műszaki állapotú lakások alkotják, melyekben olyan minőségi problémákat kell megoldani, melyekre sem az önkormányzatok, sem a lakók nem képesek. Itt mindenképpen központi és fővárosi beavatkozásra van szükség.

Az ún. lakás-kérdés tehát a rendszerváltás óta halmozódó megoldatlan probléma-halmaz, amely az egész országot érinti. A lakásprobléma megoldására a kormánynak ez ideig nem volt átfogó koncepciója, jelenleg készül a Nemzeti Lakásprogram, melyet a 2002. év végén hoznak nyilvánosságra. A főváros csak a városfejlesztési koncepció részeként foglalkozik a lakáshelyzettel, önálló lakáspolitikai koncepciót nem alakított ki.

46. sz. táblázat: A fővárosi lakásállomány adatai

KerületekLakónépesség Lakóházak Lakások

1990. jan. 1-jei száma az 2001. jan. 1-jei közigazgatási területre számítva

I. 34 778 1 255 16 405II. 102 758 10 122 42 540III. 149 028 8 709 54 131IV. 108 453 5 804 39 810V. 43 937 842 19 736

45

VI. 59 477 1 199 26 253VII. 82 864 1 351 35 473VIII. 92 386 2 005 39 974IX. 78 422 1 484 33 122X. 96 843 4 064 34 465XI. 174 509 8 926 68 027XII. 76 495 5 611 31 596XIII. 131 143 3 610 57 930XIV. 143 501 9 596 60 295XV. 95 581 10 555 35 939XVI. 69 410 16 274 25 142XVII. 72 317 15 874 25 293XVIII. 97 700 18 790 35 042XIX. 72 838 8 349 27 035XX. 71 658 11 537 28 116XXI. 90 197 9 769 31 692XXII. 53 282 9 381 18 635XXIII. 19 185 4 829 7 108

Budapest összesen: 2 016 774 169 941 793 764 Forrás: KSH 2001.

47. sz. táblázat: A lakásállomány és a laksűrűség

Megnevezés 1990 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001Lakásállomány 793 764 811 854 814 596 816 765 819 182 821 515 823 690 821 937100 lakásra jutó lakos 254 238 234 231 227 224 220 211

Forrás: KSH 2001.

48. sz. táblázat: Lakásállomány és laksűrűség kerületenként, 1990 és 2000.

kerület Lakásállomány 100 lakásra jutó lakos1990 2000 1990 2000

I. 16 405 16 595 212 163II. 42 540 46 566 242 188III. 54 131 56 250 275 246IV. 39 810 42 464 272 260V. 19 736 19 797 223 161VI. 26 253 26 054 227 176VII. 35 473 35 461 234 190VIII. 39 974 40 086 231 205

46

IX. 33 122 34 189 237 190X. 34 465 35 023 281 245XI. 68 027 69 938 257 201XII. 31 596 33 387 242 190XIII 57 930 59 328 226 194XIV. 60 295 63 207 238 199XV. 35 944 36 310 266 246XVI. 25 142 26 811 276 265XVII. 25 293 27 722 286 286XVIII 35 042 38 048 279 261XIX. 27 035 27 138 269 236XX. 28 116 28 797 255 231XXI. 31 692 32 269 285 258XXII. 18 635 20 113 286 264XXIII. 7 108 8 137 270 236

Összesen 793 764 823 690 254 220 Forrás: KSH Budapesti statisztika évkönyv 1990 és 2000.

A fenti ábra jól mutatja, hogy a főváros lakásállománya 10 év alatt 30ezer lakással növekedett. Ez a növekmény csaknem minden kerületet érint, legjelentősebb a II. (4000 felett) XIV. és XVIII. (3000 körül) kerületben. Néhány belső kerületben a tömb-rehabilitáció következtében a lakásállomány csekély mértékben csökkent, így a VI. VII. kerületben. A laksűrűség 2000-ben a belső kerületekben a legalacsonyabb 190 alatti érték található az I. II. V. és VI. kerületben 191 – 200 közé esik a VII. IX. XII. XIII. és XIV. kerület. 201 – 250 közötti tartományban van a III. VIII. XI. XV. XIX. XX. és XXIII. kerület. 250 feletti IV. XVI. XVII. XVIII. XXI. XXII. kerület. Az 1990-es helyzethez képest jól látható, hogy szinte mindenhol csökkent a laksűrűség, kivéve a XVII. kerületet, ahol stagnál.

A fővárosban az elmúlt évtizedben jelentősen mérséklődött a lakásépítés üteme, az 1990. évben felépített közel 7000 új lakással szemben, 2000-ben kb. 3100 új lakás épült. Míg 1990-ben még 1500-nál több lakás épült állami/önkormányzati forrásból, amely a teljes az évben épített állomány 22,5 %-a volt, addig 2000-ben már csak 32 lakás épült állami/önkormányzati forrásból, ami a teljes az évben épített lakásállománynak mindössze 1 %-a. Az állam tehát szinte teljesen kivonult a lakásépítésből. Az állami részvétel a kedvezményes lakásépítési kölcsönök rendszerének kidolgozásával vált ismét kifejezetté 2001-ben.49. sz. táblázat: A lakásellátottság főbb mutatói országos összehasonlításban

Területi egység100 lakott

lakásra jutó100 lakott szobára

jutó lakóegy lakott lakásra egy lakóra

lakó szoba jutó alapterület, m2Budapest 254 225 113 60 24Országosan 277 237 117 69 25Budapest az ország %-ában 92 95 96,6 87,01 96 Forrás: KSH, Lakásstatisztikai évkönyv, 1990




lakó Szoba jutó alapterület, m2

47

Budapest 218 302 72 101,5 47Országosan 246 301 82 98,4 40Budapest az ország %-ában 89 100 87,8 103 117,5 Forrás: KSH Területi statisztikai évkönyv 2000.

50. sz. táblázat: A lakásellátottság főbb mutatói országos összehasonlításban




lakó szoba jutó alapterület, m2Budapest 254 225 113 60 24Országosan 277 237 117 69 25Budapest az ország %-ában 92 95 96,6 87,01 96 Forrás: KSH, Lakásstatisztikai évkönyv, 1990




lakó Szoba jutó alapterület, m2Budapest 218 302 72 101,5 47Országosan 246 301 82 98,4 40Budapest az ország %-ában 89 100 87,8 103 117,5 Forrás: KSH Területi statisztikai évkönyv 2000.

A fenti adatokból jól látszik, hogy a lakásellátottság országosan javult az elmúlt tíz évben, mind a lakások száma, a lakóegységek száma, az egy lakásra jutó lakosok száma, valamint az egy lakóra jutó alapterület mértéke tekintetében. Az országos mértéknél jelentősebben javult a budapesti lakásellátottság e mutatókat tekintve.

51. sz. táblázat: A lakások felszereltsége

Területi egység

hálózati palack hálózati házi köz házi vízöblítéses WC-vel

központos egyedigázzal vízzel csatornával fűtéssel

Budapesten 79,8 5,9 98,1 0,6 86,9 12,1 91,5 51,3 48,7Országosan 40,5 45,1 77,6 5,7 43,6 40,2 74,3 41,6 58,4 Forrás: KSH, Lakásstatisztikai évkönyv, 1990

A fenti táblázatból látszik, hogy a budapesti lakások felszereltség szempontjából kiemelkedő helyzetben voltak már 1990-ben is az országos átlaghoz képest. Azóta a helyzet csak javult, hiszen az új lakások már a modernkor követelményeinek megfelelően épülnek, ill. a bontott (bontandó) lakások a rosszabb állapotúakból kerülnek(tek) ki. (32. melléklet)

Budapesten, 1990-ben a lakások közel 80 %-a rendelkezett vezetékes gázzal, országosan ennek a fele, csak 40 %. Hálózati víz ellátottság 98 % volt Budapesten, míg országosan csak 77 %. Hasonló az arány a vízöblítéses WC-vel rendelkező lakásoknál, ahol 91 %-os Budapest és 74 %-os országos szinten. A központos ill. egyedi fűtés nagyjából fele-fele arányban oszlik meg budapesti és országos szinten.

Komfortosság terén a budapesti lakások szintén jobb helyzetben vannak az országos szinthez képest. Budapesten az összkomfortos lakások aránya 49 %, míg országosan csak 38 %. A szükséglakások aránya mind Budapesten (2,4 %) mind országosan (3,4 %) alacsony szinten vannak.

48

52. sz. táblázat: A lakások számának százalékos megoszlása komfortosság szerint

Területi egység

összkomfortos komfortos félkomfortos komfort nélküli szükség egyéb összesenlakások

Budapesten 49,0 33,9 6,8 7,8 2,4 0,1 100,0Országosan 38,5 29,6 8,6 19,9 3,4 0,1 100,0

Forrás: KSH, Lakásstatisztikai évkönyv, 2000

A Budapesti Városfejlesztési Koncepcióban leírtak szerint az önkormányzatok szerepe, hatásköre és felelőssége az elmúlt évtizedben minimálisra redukálódott a lakásépítések és lakáshelyzet terén. A kétszintű önkormányzati rendszerben ez a szerepkör főleg a kerületekre korlátozódik. „A Főváros lakásszektorral kapcsolatos tevékenysége közvetlenül csupán néhány százas nagyságrendű nyugdíjasházi lakásra, átmeneti lakásra, illetve szobabérlők házában lévő lakásokra korlátozódik, és nincs olyan törvény, ami ennél nagyobb szerepvállalását kötelezővé tenné.” (Budapesti Fejlesztési Koncepció)

A fővárosi Városfejlesztési Koncepcióban megfogalmazott várható lakáskereslet és lakásigény előreszámítás szerint, ha Budapest népességmegtartó stratégiát kíván követni, akkor két-háromszor több lakást szükséges építenie a jelenleginél, ami a következő 20 évben 7 – 10 ezer új lakás építését jelent.

A koncepció a főváros fő szerepét egyrészt abban látja, hogy a lakásépítési piac élénkítéséhez szükséges feltételeket teremtse meg, másrészt segítse elő a lakásépítéssel foglalkozó non-profit jellegű vállalkozási formák kialakítását, melyek pótolhatnák a hiányt a középkategóriás lakások piacán.

2.5. A szociális szolgáltatások iránti igények alakulása

2.5.1. az ellátások iránti igények alakulása

A felvételre várakozók számának és összetevőinek elemzésénél figyelemmel kell lenni arra a fővárosi specialitásra, hogy a Fővárosi Önkormányzat által fenntartott tartós bentlakásos intézmények többsége - 15 intézmény - nem Budapesten működik.

Az idősek otthonai közül 10 intézmény van Budapesten és 6 otthon található vidéken.A 2002 december 31.-i statisztikai kimutatás szerint (64. sz. melléklet) ebbe az

intézménytípusba várakozók száma 2518 fő. A Fővárosi Önkormányzat által fenntartott pszichiátriai betegek otthona egy

kivételével vidéken van. A statisztika szerint a felvételre várakozók száma 439. A budapesti otthonba 185 fő a várakozó, a szentgotthárdi intézménybe 172 személy kérte felvételét. Ha összehasonlítjuk a férőhelyek számát a várakozókéval, egyértelmű, hogy a Ráday G. utcai 140 férőhelyre várakozók behívási esélye sokkal kisebb, mint a 720 férőhelyes szentgotthárdi intézménybe. A pszichiátriai betegek esetében még azzal is számolni kell, hogy a betegség típusa miatt sokkal alacsonyabb a halálozási arány , mint az idősek otthonainál, ami meghosszabbítja a várakozási időt.

Az értelmi fogyatékosok otthonaiba a várakozók száma a legalacsonyabb: 87.A legtöbben (39 fő) a fővároshoz legközelebb működő Tordas-i intézménybe kérik

felvételüket, de jelentős a darvastói intézményre várakozók száma (21). A zsirai intézményben a megyei Közigazgatási Hivatal határozata értelmében férőhely csökkentést

49

kell végrehajtani, ezért az intézményben felvételi zárlatot rendelt el a Fővárosi Közgyűlés Szociálpolitikai és Lakásügyi Bizottsága.

Az értelmi fogyatékos otthoni elhelyezést kérők alacsony száma több okkal magyarázható:

a) Magyarországon évek, évtizedek óta nagyon alacsony a születések száma, ezért a fogyatékos személyek száma (0,2 %) is alacsony,

b) tapasztalható, hogy a fogyatékos gyermekek szülei nagy százalékban csak a legvégső esetben adják intézménybe gyermeküket, ameddig csak lehet otthonukban gondozzák gyermeküket,

c) az elmúlt években az átmeneti elhelyezést biztosító intézményhálózat jobban kiépült, mint a pszichiátriai betegek esetében,

d) a fővárosban jelentős a fogyatékkal élők segítését felvállaló civil szervezetek tevékenysége, illetve vannak olyan nappali ellátó intézményeket működtető kerületek, amelyek azon szülőket segíti, akik nem kívánják gyermeküket intézménybe adni,

e) 2000-ben Tordason átadásra került egy 200 férőhelyes intézmény, amely a várakozók számának csökkenését eredményezte.

2.5.2. a várakozók száma és legfontosabb indikációi

Egyre emelkedik azon budapestiek száma, akik azért jelentkeznek a szociális intézményi elhelyezésre várakozók listájára, mert különféle problémák miatt nem megoldott a lakásban való ellátásuk, lakásban tartásuk. Szükségtelen részletezni, hogy idősödő lakosaink számára ez egyirányú kényszerdöntés, nem az ellátásuknak megfelelő ellátási forma, egészségi és szociális szempontok szerint is kedvezőbb lenne, ha minél tovább élhetnének saját otthonukban.

53. sz. táblázat: Az elhelyezésre várakozók számának alakulása

elhelyezésre várakozók száma 1992-2002 között 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002Idősek Otthona 534 839 1207 1727 1743 2193 2204 2191 2096 2344 2518Értelmi Fogyatékosok O 43 54 53 70 66 56 59 82 30 69 87Pszichiátriai Betegek O. 28 148 168 211 226 268 328 199 294 376 439

Összesen 605 1041 1428 2008 2035 2517 2591 2472 2420 2789 3044 Forrás: FPH Szociálpolitikai Ügyosztály adatbázisa 2002.A kérelmezők lakásban tartását akadályozó főbb probléma-csoportok:

a lakásmobilizáció- és a szociális lakásépítés hiánya; az emelkedő lakáskarbantartás költségei; a lakásfenntartási költségek fizetése; az ellátó intézményrendszer kiépítésének hiánya; az alapellátás működési zavarai/hiányosságai; az ellátással kapcsolatos tájékozatlanság és az információk hiánya.

a lakásmobilizáció- és a szociális lakásépítés hiánya

50

Ismeretes, hogy a fővárosban az elmúlt években nem, vagy alig épült szociális bérlakás, lakásmobilizációról nem beszélhettünk. Budapesten nagyon sok ember azért kéri a szociális intézményben való elhelyezését, mert lakását át tudja adni hozzátartozójának. Az idős ember számára ez nem szabad választás, de kényszerlépés, pedig tudja számára nem ez a megfelelő ellátási forma. Egyes statisztikák szerint, a fővárosban legalább 50-70 ezer bérlakásra és közel 20 ezer szociális bérlakásra lenne szükség.

az emelkedő lakáskarbantartás költségei

A következő faktorként említendő, mikor az idős lakástulajdonos/lakásbérlő nem képes az emelkedő lakáskarbantartás költségeit vállalni, illetve a munkákat végrehajtatni. Itt kell megemlíteni azt is, hogy az elmúlt években lefolyt lakásprivatizáció során az idős lakók nem minden esetben mérték fel jól, milyen terheket vállalnak magukra a tulajdonszerzéssel. Különböző életjáradéki konstrukciókkal, lakásért ellátást kínáló részvénytársaságokkal kötött szerződésekkel, illetve a tartós bentlakásos intézményekbe való jelentkezéssel próbálják terheiket enyhíteni ezek az idős emberek.

a lakásfenntartási költségek fizetése

Egyre kevesebben tudják fizetni, a nyugdíjak emelkedése arányaitól elszakadó és növekvő lakásrezsi-terheket. Általános érvényű megállapítás, hogy a fizetési hajlandóság mellől a képesség hiányzik. Nem kívánom sorolni a fővárosi lakosság rezsitartozásai nagyságára és jellemzőire vonatkozó adatsorokat, amelyek alapján levont következtetések segítették a fővárosi adósság-kezelési program kidolgozását. A probléma lehetséges kezelésében résztvevő felek (szociálisan rászorult lakosok, közmű-szolgáltatók és települési önkormányzat) együttműködését ösztönözte a Fővárosi Önkormányzat a díjhátralék-kezelési programja, amelynek keretében adósságkezelési támogatással és/vagy közműdíj-kompenzációval sikerült több tízezer család lakásban tartását lehetővé tenni.

az ellátó intézményrendszer kiépítésének hiánya

A települési önkormányzatok kötelező ellátási feladatához tartozó szociális- és/vagy gyermekvédelmi intézményrendszer még mindig nem épült ki, az ápolást-gondozást terheit másik ellátórendszernek szükséges felvállalnia.

A fővárosi kerületekben működő gondozási központok a jogszabályban előírt intézményrendszer keretében látják el szociális alapellátásként az étkeztetést, a házi segítségnyújtást, valamint a családsegítést. Az intézmények nem rendelkeznek az idősek számarányához viszonyított arányú gondozói létszámmal, ezért bizonyos feladatokat nem tudnak a létszám hiányból következően ellátni. Általános szakmai kritérium, hogy az a személy, aki napi 4 órát meghaladó gondozást igényel, annak az ellátását a házi segítségnyújtás keretében nem vállalja a gondozószolgálat.

A fővárosi kerületi önkormányzatok feladata az átmeneti elhelyezést nyújtó intézményhálózat kiépítése. Ezen ellátási kötelezettségüknek a kerületek nem teljes körűen tesznek eleget, az intézmények hiánya miatt sok esetben kényszerűségből kérik elhelyezésüket a tartós bentlakásos intézménybe.

Óriási teher a szakellátás számára, hogy a Szociális-, illetve a Gyermekvédelmi Törvény átmeneti elhelyezést biztosító-, nappali ellátást nyújtó intézményei még mindig nem épültek ki teljes körűen a fővárosi kerületekben. A felerészben kiépült intézménytípusok közé

51

tartoznak a hajléktalanok nappali melegedői, a családok-, a gyermekek átmeneti otthonai, a fogyatékosok nappali intézményei-, valamint a különféle gondozóházak is.

Az alapellátás működési zavarai/hiányosságai

Kétszintű intézményrendszerünkben manapság még előfordul, hogy az alap- és szakellátás nem erősíti egymást, hanem sok esetben egymás ellen dolgozik. Az alapellátás működési zavarai/hiányosságai miatt, sokszor olyan lakos is kéri felvételét az idősek otthonára várakozók közé, akinek otthontartása, családjának kellő felkészítésével, megoldható lenne. Az elmúlt néhány évben történtek kísérletek a háziápolás és gondozás, az otthoni szakellátás feladatai biztosítására, de sajnálatosan nem kaptak megfelelő támogatást, pedig ezek nagyon eredményes és ellátási szempontból pozitív kezdeményezések voltak. Ezek keretében a család, mint közvetlen, természetes erőforrás nagyobb esélyt és lehetőséget kaphatna, hogy idős rokonukat még otthonában, saját környezetében gondozhassa. A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapellátás feladatai nem kellően szervesültek még, nem képesek együttműködni saját intézményeikkel, illetve a tartós bentlakásos ellátási formákkal.

az ellátással kapcsolatos tájékozatlanság és az információk hiánya

Általános tapasztalat szerint, sajnos az idős emberek többsége-, a hozzátartozók jelentős része-, de sokszor a segítőfoglalkozású szakemberek sem tudják, hogyan lehet igénybe venni a szociális segítséget, hol kell étkeztetést kérni, házi segítségnyújtást igényelni, vagy a tartós bentlakásos intézményekbe jelentkezni.

A Főváros, tájékoztatási kötelezettségének megfelelően, minden lehetséges módot és információhordozó eszközt, valamint alkalmat megragad lakosai tájékoztatására, az információszolgáltatásra. A fővárosi intézmények szakdolgozói és vezetői a kerületi kollégákkal jó együttműködésben végzik ezt a munkát. Rendszeresen megjelennek például a kerületi idősklubokban, előfordul, hogy az alapellátásban részesülők foglalkozás keretében keresik fel az intézményeket, saját maguk meggyőződve így a körülményekről.

Jelentős lépes volt, a Főváros a 2001. évben létrehozta a Felvételt Előkészítő Csoportot. A szervezeti alrendszer lényege, hogy lehetőséget nyújt a folyamatos konzultációra az ellátottak, hozzátartozóik és a szociális segítés területén dolgozó szakemberek részére – írásban, telefonon, vagy személyesen, rendszeresen frissített adatbázisa segítségével.

A tájékoztatásban fontos szerepet töltenek be a Főpolgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Ügyosztálya és a Fővárosi Módszertani Osztálya által megjelentetett kiadványok és tájékozatók, amelyek természetesen szabadon hozzáférhetőek az elektronikus és az írott sajtóban és folyamatosan aktualizálásra kerülnek.

Összegzés a statisztikai adatok alapján:

Demográfiai folyamatok

1. Budapesten a természetes fogyás tendenciája folyamatos, magas a halálozás és kevesebb

gyermek születik.

2. Az országos átlagnál magasabb, különösen a fővárosban a 40 éven felüliek, még inkább a

60. évüket betöltők aránya, előrevetítve a munkavállalási korúak számának mérséklődését.

52

3. A nemek szerinti megoszlás - a népesség fogyással - egyre jobban a nők javára tolódik el,

Ezzel nő az egyedülálló idős nők aránya.

A munkaerőpiaci pozíciók és a megélhetési feltételek változása

1. Az életkörülményeket tekintve is az egyik legdinamikusabb a fejlődés, természetesen

domináns, meghatározó a főváros szerepe.

2. Magas a népesség aktivitása, az országos átlagnál kevesebb az inaktív kereső és az

eltartott. Ez demográfiai okokra és gazdasági tényezőkre is visszavezethető.

Budapesten az idős korhoz kapcsolódó egészségügyi és szociális rendszerek terhelése

különösen növekedni fog.

3. Nagyobbak az egy főre jutó jövedelmek, mindenekelőtt a munkajövedelmek. Többen

keresnek tehát és több pénzt. A társadalmi jövedelmek aránya is valamivel nagyobb az

országos átlagnál, egyértelműen a nyugdíjasok magas aránya és a magasabb nyugdíjak

miatt. A gyermekekhez kapcsolódó juttatásokból általában kisebb részesedése.

4. A szociális ellátás tervezésében több bizonytalansági tényezővel kell számolni:

5. Az állami szociálpolitika, mindenekelőtt a nyugdíjakkal kapcsolatos magatartás

változásának – a fővárosi korösszetétel miatt - e régióban az átlagosnál jóval nagyobb

szerepe van, mert alapvetően meghatározza az időskorúak jövedelmi pozícióit. Ez nem

csupán a szociális segélyezés méreteit, illetve az ezzel kapcsolatos igényeket

befolyásolhatja, hanem azt is, hogy a szolgáltatások fejlesztői mekkora fizetőképes

keresletre számíthatnak.

6. Az adatokból érzékeltük a mély szegénység jelenlétét is: a semmiféle jövedelemmel

nem rendelkezők viszonylag nagy számát, a cigány lakosság koncentrálódását egyes

térségekben.

III. A SZOCIÁLIS ELLÁTÁSI KÖTELEZETTSÉG ÁLTALÁNOS TARTALMA

A szociális ellátás feltételeinek biztosítása – az egyének önmagukért és családjukért, valamint a helyi közösségeknek a tagjaikért viselt felelősségén túl – az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata.

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 63/A § n.) pontja az egynél több kerületet, illetve a főváros területét meghaladó ellátási kötelezettség teljesítését a fővárosi, megyei önkormányzat feladatkörébe utalja.

A „szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló” 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) szerint a lakosság ellátását biztosítják

53

a szociális igazgatás általános szabályai –az I. fejezet III. címben meghatározottak alapján:

6. § A hajléktalan személyek ügyében szociális igazgatási eljárásra az a szociális hatáskört gyakorló szerv illetékes, amelynek illetékességi területét a hajléktalan személy az ellátás igénybevételekor nyilatkozatában tartózkodási helyeként megjelölte.

7. § (1) A települési önkormányzat, tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére, köteles az arra rászorulónak átmeneti segélyt, étkezést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti.(2) Az ellátást biztosító az (1) bekezdés szerinti ideiglenes intézkedéséről haladéktalanul értesíti a hatáskörrel rendelkező illetékes szervet. Az értesítéssel egyidejűleg követelheti a kifizetett átmeneti segély megtérítését.

pénzbeli ellátások –a II. fejezet I.-III. cím alapján

25.§ (3) A települési önkormányzat szociális rászorultság esetén - a szociális alapellátás keretében - a jogosult számára időskorúak járadékát, rendszeres szociális segélyt, lakásfenntartási támogatást, ápolási díjat, átmeneti segélyt állapít meg e törvényben, valamint az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint (a továbbiakban együtt: szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások).

26. § A települési önkormányzat a rendeletében meghatározott módon és feltételek szerint a szociálisan rászorultak részére az e törvényben meghatározott pénzbeli ellátásokat kiegészítheti, valamint más pénzbeli támogatásokat is megállapíthat.

természetben nyújtott szociális ellátásként –a III. fejezet alapján-

47. § (1) A képviselő-testület döntése alapján egyes pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók. Természetbeni szociális ellátásként nyújtható

a) a lakásfenntartási támogatás,b) az átmeneti segély,c) a temetési segély.

(2) Természetbeni ellátás különösen az élelmiszer, a tankönyv, a tüzelő segély, a közüzemi díjak, illetve a gyermekintézmények térítési díjának kifizetése, valamint a családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő támogatás.

szociális szolgáltatások – a IV. fejezet alapján

56. § (1) A szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást nyújtó ellátást (a továbbiakban: személyes gondoskodás) az állam, valamint az önkormányzatok biztosítják.

(2) A személyes gondoskodás magában foglalja a szociális alap- és szakosított ellátásokat.

57. § (1) A személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális alapellátási formák a következők:

a) étkeztetés;

54

b) házi segítségnyújtás,c) családsegítés,d) speciális alapellátási feladatok.(2) A személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátásta) az ápolást, gondozást nyújtó intézmény,b) a rehabilitációs intézmény,c) a lakóotthon (a továbbiakban a)-c) pont együtt: tartós bentlakásos intézmény),d) az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény (a továbbiakban a)-d) pont együtt:

bentlakásos intézmény),e) a nappali ellátást nyújtó intézmény,f) az egyéb speciális szociális intézmény nyújtja.

A személyes gondoskodás megszervezésére köteles szervek -az Szt. IV. fejezet IV. címben meghatározottak szerint:

86. § A települési önkormányzat, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat a személyes gondoskodás keretében köteles gondoskodni

a) az 59-65/D.. §-ok szerinti alapellátásról2, valamintb) az alapellátás keretében nem gondozható rászorultak szakosított ellátáshoz való

hozzájutásáról.87. § Az a települési önkormányzat, amelyiknek területén

a) kétezernél több állandó lakos él, idősek nappali ellátását nyújtó intézményi szolgáltatást;

b) tízezernél több állandó lakos él, az a) pontban foglalt ellátást, valamint az utcai szociális munkát, éjjeli menedékhelyet, nappali melegedőt és az az idősek átmeneti elhelyezését szolgáló intézményt;

c) húszezernél több állandó lakos él, a b) pontban foglalt ellátást, valamint nappali ellátást nyújtó intézményi formákat3;

d) harmincezernél több állandó lakos él, a c) pontban foglalt ellátást, valamint átmeneti elhelyezési formákat4 köteles biztosítani.

88. § (1) A megyei és a fővárosi önkormányzat (a továbbiakban: megyei önkormányzat) gondoskodik

2 57.§(1) A személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális alapellátási formák biztosítják: étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, speciális alapellátási feladatok.

3 75.§ (2) Nappali ellátást nyújtó intézmény az idősek klubja, a fogyatékosok nappali intézménye, a szenvedélybetegek nappali intézménye, a pszichiátriai betegek nappali intézménye, továbbá a nappali melegedő.

4 80. § (1) Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények - a hajléktalanok éjjeli menedékhelye és átmeneti szállása kivételével - ideiglenes jelleggel legfeljebb egyévi időtartamra teljes körű ellátást biztosítanak.

(2) Az átmeneti elhelyezés különös méltánylást érdemlő esetben az intézmény orvosa szakvéleményének figyelembe vételével egy alkalommal, egy évvel meghosszabbítható.

(3) Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények típusai:a) időskorúak gondozóháza;b) fogyatékos személyek gondozóháza;c) pszichiátriai betegek átmeneti otthona;d) szenvedélybetegek átmeneti otthona;e) k éjjeli menedékhely,f) hajléktalan személyek átmeneti szállása.

55

a) azoknak a szakosított ellátásoknak a megszervezéséről, amelyek biztosítására e törvény alapján a települési önkormányzat nem köteles;

b) a szakosított szociális szolgáltatások területi összehangolásáról;c) a módszertani feladatok ellátásáról.(2) A fővárosban - ha a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzat másként

nem állapodik meg - a fővárosi önkormányzat gondoskodik a hajléktalanok éjjeli menedékhelyének és átmeneti szállásának megszervezéséről és fenntartásáról.

A törvény végrehajtása érdekében -figyelemmel a fővárosi kerületi önkormányzatok ellátási kötelezettségére- a Fővárosi Önkormányzat a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális ellátások közül intézményei fenntartásával és működtetésével biztosítja

a tartós bentlakásos intézményi elhelyezés lehetőségét, a hajléktalan személyek átmeneti szállását és éjjeli menedékhelyet ellátja a hajléktalanok pénzbeli ellátásával kapcsolatos feladatokat módszertani feladatok ellátását végző intézményt működtet ellátja a szakosított szociális szolgáltatások területi összehangolásából adódó

feladatokat.

IV. AZ EGYES SZOCIÁLIS ELLÁTÁSI FORMÁK, SZOLGÁLTATÁSOK HELYZETE , TERVEZETT FELADATOK, TENNIVALÓK, CÉLOK

4.1. Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

Az Szt 32. § (1) bekezdése szerint: A szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások iránti kérelmet - ha e törvény másként nem rendelkezik - a kérelmező lakóhelye szerint

56

illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál vagy az önkormányzat rendeletében meghatározott önkormányzati szervnél kell előterjeszteni.

4.1.1. Időskorúak járadéka az Szt. 32/B. § (1) bekezdése alapján:

Fogalom:

32/B. § (1) Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás. A települési önkormányzat időskorúak járadékában részesíti azt a 62. életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személyt, akinek

a) havi jövedelme, valamintb) saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy

főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át, egyedülálló esetén 95%-át.

Az ellátás biztosítására kötelezett a települési –értsd Budapesten a fővárosi kerületi- önkormányzat.

Helyzetkép:

Adatok:

Feladatok:

4.1.2. Hajléktalan személy részére megállapított időskorúak járadékaaz Szt. 32/D.-32/E §-i alapján:

Fogalom:32/D. § (1) A hajléktalan személy részére megállapított időskorúak járadéka esetén az erről

rendelkező határozat egy példányát meg kell küldeni a fővárosi főjegyző (a továbbiakban: főjegyző) részére.

57

(2) A főjegyző az időskorúak járadékában részesülő hajléktalanról a 18. §-ban szabályozott nyilvántartást vezeti, és gondoskodik az időskorúak járadékának a hajléktalan személy által meghatározott, határozatban foglalt címre történő folyósításáról.

(3) Ha a hajléktalan személy a (2) bekezdés szerint folyósított időskorúak járadékát három hónap időtartamon keresztül nem veszi át, a támogatás folyósítását a főjegyző szünetelteti, és erről a tényről a járadékot megállapító önkormányzatot tájékoztatja, amely dönt az ellátás fenntartásáról, illetve megszüntetéséről.

(4) Ha ugyanazon hajléktalan személy részére két vagy több önkormányzat döntése szerint egyidejűleg kellene járadékot folyósítani, csak az utóbb megállapított járadék folyósítható. Ilyen esetben a főjegyző tájékoztatja a járadékot korábban megállapító önkormányzatot az általa megállapított ellátás folyósításának megszüntetéséről.

(5) A főjegyző által az (1)-(4) bekezdés szerint folyósított időskorúak járadékának összegét a Belügyminisztérium megtéríti a fővárosi önkormányzat részére.

32/E. § A fővárosban - ha a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzat másként nem állapodik meg - a hajléktalanok számára nyújtott időskorúak járadékának megállapítása a fővárosi önkormányzat feladata.

Helyzetkép és adatok:A fővárosban az ellátás biztosítása a Fővárosi Önkormányzat feladata.

Az Szt. 1996. évben történt módosítása alkalmával, a Fővárosi Önkormányzat kötelezettségébe sorolta a hajléktalanok pénzbeli támogatását is. Ennek megfelelően a törvényi kötelezettségnek eleget téve a Fővárosi Önkormányzat megalkotta a hajléktalanok pénzbeli szociális ellátásáról és a szociális ellátás egyes kérdéseiről szóló 24/1997.(V.22.) Főv. Kgy. sz. rendeletét. A rendelet 5/B.-6.§-ai értelmezik a hajléktalan személy részére megállapított időskorúak járadéka szabályait.

Budapesten, 2002. évben885 esetben került hajléktalan személy részére időskorúak járadéka folyósításra, 15635,926.-Ft. Értékben.

54. sz. táblázat: A hajléktalanok számára megállapított pénzbeni támogatások esetszáma és összege

ssz.: év: Támogatás évi teljes összege (Ft.) Esetek száma:1. 1998. 4.141761 3182. 1999. 7.318.290 5053. 2000. 9.194.759 6024. 2001. 12.965,581 7425 2002. 15,635,926 885

Forrás: Budapest Főpolgármesteri Hivatal 2003.Feladatok:

Az ellátás fenntartása, a vonatkozó Főv. Kgy rendelet évenkénti módosítása, a támogatás költségvetési forrásoktól függő lehetséges kiegészítése.4.1.3. Rendszeres szociális segély

-az Szt. 37/A. § (1) bekezdése alapján: Fogalom:

37/A. § (1) A települési önkormányzat rendszeres szociális segélyt állapít meg annak a személynek, aki

a) a 18. életévét betöltötte és aktív korú, továbbá

58

aa) munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, vagyab) vakok személyi járadékában részesül, illetőlegac) fogyatékossági támogatásban részesül,b) aktív korú nem foglalkoztatott,

feltéve, hogy megélhetése más módon nem biztosított.


Helyzetkép:

Adatok:

Feladatok:

4.1.4. Hajléktalan személyek rendszeres szociális segélye -az Szt. 37/G. § -a alapján: Fogalom:

37/G. § (1) A hajléktalan személy részére megállapított rendszeres szociális segély esetén az erről rendelkező határozat egy példányát meg kell küldeni a főjegyzőnek.

(2) A főjegyző a rendszeres szociális segélyben részesülő hajléktalanokról a 18. §-ban szabályozott nyilvántartást vezeti és gondoskodik a rendszeres szociális

59

segélynek a hajléktalan személy által meghatározott, határozatban foglalt címre történő folyósításáról.

(3) Ha a hajléktalan személy a (2) bekezdés szerint folyósított rendszeres szociális segélyt három hónapi időtartamon keresztül nem veszi át, a segély folyósítását a főjegyző szünetelteti és erről a tényről a segélyt megállapító önkormányzatot tájékoztatja, amely dönt az ellátás fenntartásáról, illetve megszüntetéséről.

(4) Ha ugyanazon hajléktalan személy részére két vagy több önkormányzat döntése szerint egyidejűleg kellene rendszeres szociális segélyt folyósítani, csak az utóbb megállapított segély folyósítható. Ilyen esetben a főjegyző tájékoztatja a segélyt korábban megállapító önkormányzatot az általa megállapított ellátás folyósításának megszüntetéséről.

(5) A hajléktalan aktív korú nem foglalkoztatott személy a 37/D. §-ban előírt együttműködési kötelezettsége azzal a települési önkormányzattal áll fenn, amelynek határozata alapján a főjegyző a rendszeres szociális segélyt folyósítja. Amennyiben a rendszeres szociális segélyt a (7) bekezdés szerint a fővárosi önkormányzat állapította meg, a hajléktalan aktív korú nem foglalkoztatott személy együttműködési kötleezettsége a fővárosi önkormányzattal áll fenn.

(6) A főjegyző által az (1)-(4) bekezdés szerint folyósított rendszeres szociális segély, valamint a közcélú munka szervezéséhez a foglalkoztatási támogatás összegét a Belügyminisztérium megtéríti a fővárosi önkormányzat részére.

(7) A fővárosban - ha a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzat másként nem állapodik meg - a hajléktalanok rendszeres szociális segélyezése a fővárosi önkormányzat feladata.


Budapesten, 2002. évben 950 fő részesült rendszeres szociális segélyben, 167.041.134 Ft összeg került kiutalásra..

55. sz. táblázat: A hajléktalanok számára megállapított rendszeres szociális segélyek száma és összege:

ssz.: év: támogatás évi teljes összege (Ft.) támogatottak száma (fő):1. 1998. 59.126.850 4952. 1999. 77.916.229 5883. 2000. 80.599.850 5624. 2001. 121.081.297 8945. 2002. 167.041.134 950

Forrás: Budapest Főpolgármesteri Hivatal 2003.

A települési önkormányzat a rendszeres szociális segély megállapítása előtt köteles az aktív korú nem foglalkoztatott személy foglalkoztatásának lehetőségét megvizsgálni5..

5 Szt. 37/A. § (6) bekezdése szerint: A települési önkormányzat az aktív korú nem foglalkoztatott személyek munkaerő-piaci helyzetének javítása érdekében foglalkoztatást szervez, melynek keretében különösen a rendszeres szociális segélyt kérelmező igényjogosult személyek foglalkoztatását kell biztosítani. A foglalkoztatási kötelezettség közmunka, közhasznú munka vagy közcélú munka (a továbbiakban együtt: az önkormányzat által szervezett foglalkoztatás) biztosításával teljesíthető. Az önkormányzat által szervezett foglalkoztatás időtartama legalább harminc munkanap, kivéve, ha az aktív korú nem foglalkoztatott személyt alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatják. Az alkalmi munkavállalói könyvvel közcélú munka keretében történő foglalkoztatásra abban az esetben kerülhet sor, ha a foglalkoztatás első napjától számított hat hónapon belül a foglalkoztatás együttes időtartama eléri a harminc munkanapot. m. A foglalkoztatás megszervezését az önkormányzat másik önkormányzattal

60

Hajléktalan személyek foglalkoztatása

A foglalkoztatáspolitikai feladatokat Budapesten elsősorban a Munkaügyi Központ látja el, de a Szociális törvény az önkormányzatokra további feladatokat ró, elsősorban az aktív munkaerő-piaci eszközök koordinációjával kapcsolatban.

A Fővárosi Közgyűlés 1996-ban alapította a Fővárosi Közhasznú Foglakoztatási Szolgálat Kht.-t, garanciát látva arra, hogy képes megfelelő válaszokat adni a tartósan növekvő foglakoztatási és kapcsolódó szociális gondok enyhítésére a közhasznú foglakoztatás megszervezése révén. A Szolgálat munkakapcsolatban áll a Fővárosi Munkaügyi Központ kirendeltségeivel, a kerületi önkormányzatokkal és a fővárosi közhasznú szervezetek jelentős részével. A Szolgálat megalakulásának kezdetétől vállalta a hajléktalan személyek foglakoztatását is.

A Közhasznú Szolgálat 1999. évben külön programot indított a fővárosi hajléktalanok közhasznú foglalkoztatására. A foglalkoztatás statisztikai adatait a ……. sz. melléklet szemlélteti. A program során 184 fővel sikerült eltérő időtartamra vonatkozó munkaszerződést kötni, amely jövedelmet biztosító munkához juttatta azon személyeket, akiket legálisan más munkáltató egyáltalán nem alkalmazott.

A Szolgálat számára a foglalkoztatáspolitikai feladatok végzése érdekében a Fővárosi Közgyűlés 2003. évi költségvetésében 75.680.000 Ft-ot biztosított eredeti előirányzatként - a 1999. évi 51.500.000 Ft-al szemben-.

56. sz. táblázat: A közfoglalkoztatottak megoszlása finanszírozók és szervezők szerint

Finanszírozókfinanszírozók szerint szervezők szerint

1999 2000 2001 1999 2000 2001Fővárosi. Önkorm. És intézményei 484 530 483 875 1025 1054Kerületi önkorm. (közhasznú) 3152 2691 2 267 2761 2211 2314Kerületi önkorm. (közcélú) 0 15 618 0 0 0Nonprofit szervezetek 138 175 186 138 175 186Egyéb 48 13 4 48 13 4

Összesen: 3822 3424 3558 3822 3424 3558 Forrás: Fővárosi Közhasznú Foglakoztatási Szolgálat Kht. 2002.

A regisztrált hajléktalan munkanélküliek száma (a munkanélküliek számával arányosan) folyamatosan csökkent. A munkanélkülieken belül viszont nőtt a hajléktalanok aránya. Amíg a regisztrált munkanélkülieknek 1999-ben 3,5 %-a volt hajléktalan, ez az arány 2001-ben már 3,9 % volt.

A Fővárosi Közhasznú Foglakoztatási Szolgálat Kht. adatai a regisztrált hajléktalan munkanélküliekről 1999-2001. között.

Év Regisztrált hajléktalan munkanélküli

Összes regisztrált munkanélküli

Hajléktalanok aránya %-ban

1999. 935 fő 26.303 fő 3,52000. 767 Fő 20.601 fő 3,72001. 690 fő 17.690 fő 3,9

létrehozott társulás vagy más szerv útján is végezheti.

61

Forrás: Fővárosi Közhasznú Foglakoztatási Szolgálat Kht. 2002.

A Fővárosi Munkaügyi Központ adatai 2001. január 1. és december 31. között havi átlagos kimutatás szerint a Hajléktalanok Információs Iroda forgalmát tekintve:

57. sz. táblázat: A regisztrált hajléktalan munkanélküliek számának alakulása havi átlagos kimutatásban:

ssz: Mutató: Létszám (fő):1. Nem résztvevő 314 2. Munkanélküli járadék 72 3. Pályakezdők munkanélküli segélye 0 4. Jövedelempótló támogatás 545. Rendszeres Szoc. Segély 2496. NYES 3

58. sz. táblázat: Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök adatai

ssz: Eszköz: Létszám (fő):1. Képzés 342. Vállalkozóvá válás 13. Foglalkoztatás bővítő bértámogatás 34. Közhasznú foglalkoztatás 2305. Részmunkaidős foglalkoztatás 16. Összesen: 268

Forrás: Fővárosi Közhasznú Foglakoztatási Szolgálat Kht. 2002.

A Fővárosi Közgyűlés által -2000. 05. 25-én- elfogadott Esélyegyenlőség 2000. Cselekvési Program alapozta meg a Fővárosi Önkormányzat szándékát, Budapest foglalkoztatáspolitikájának összehangolására. Ehhez a programhoz kapcsolódott 2000. 06. 07-én „40+Budapesti Etikai Kódex” elfogadása, amely az életkor szerinti hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem első lépcsője volt a fővárosban.

A 1088/2000.(V.25.) sz. Főv. Kgy. határozat szerint a „Fővárosi Önkormányzat a foglakoztatási szempontból hátrányos helyzetű társadalmi csoportok fővárosi esélyegyenlőségének elősegítésére – a kerületi önkormányzatokkal partneri kapcsolatban- szakmai koordinációs szerepet vállal.”

Feladatok: A továbbiakban is biztosítani a hajléktalan személyek közhasznú/közcélú

foglalkoztatásának kereteit, szélesíteni a munkába-állást elősegítő tréningek lehetőségeit. A Fővárosi Közhasznú Foglakoztatási Szolgálat Kht.-val kötött foglalkoztatási megállapodás további fenntartása, szélesítése a hajléktalanok foglalkoztatása hatékonysága növelése érdekében. A pénzbeli támogatás -mindenkori költségvetéstől függő- lehetséges önkormányzati kiegészítése pénzügyi feltételeinek megteremtése. 4.1.5. Lakásfenntartási támogatás

-az Szt. 38. § (1)-(2) bekezdései alapján: Fogalom:

38. § (1) A települési önkormányzat lakásfenntartási támogatást t annak a személynek nyújthat, akinek a háztartásában együtt élő személyek i a településen elismert minimális lakásnagyságot és minőséget meg nem haladó lakásban vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségbenélnek és lakáshasznosításából származó jövedelemmel nem rendelkeznek.

62

(2) Az önkormányzat rendeletében határozza meg a) a településen elismert minimális lakásnagyságot és minőséget, b)a lakásfenntartási támogatásra való jogosultságnak a háztartásban az egy főre

számított havi jövedelmi határát,c) a lakásfenntartási támogatásra való jogosultság feltételeként a havi

lakásfenntartás költségének a háztartás havi összjövedelméhez viszonyított legkisebb arányát..


Helyzetkép:

Adatok:

Feladatok:

63

4.1.6. Ápolási díj -az Szt. 40.-41. § -i alapján:

Fogalom:40. § Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó

nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás.41. § (1) Ápolási díjra jogosult - a jegyes kivételével - a hozzátartozó [Ptk. 685. § b)

pont], ha önmaga ellátására képtelen, állandó és tartós felügyeletre szorulóa) súlyosan fogyatékos, vagyb) tartósan beteg 18 év alatti

személy gondozását, ápolását végzi.


Helyzetkép:

Adatok:

Feladatok:

64

4.1.7. Átmeneti segély-az Szt. 45.§ -a alapján:

Fogalom:45. § (1) A települési önkormányzat képviselő-testülete a létfenntartást veszélyeztető

rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére a rendeletében meghatározott átmeneti segélyt nyújt. Átmeneti segély pénzintézeti tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható.

(3) Az átmeneti segély adható alkalmanként és havi rendszerességgel. Az alkalmankénti segély gyógyszertámogatásként, illetve az egészségbiztosítás által nem vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás díjaként is megítélhető. A havi rendszerességgel adott átmeneti segély jövedelemkiegészítő támogatásként, rendszeres nevelési támogatásként, továbbá az önkormányzat rendeletében meghatározott más ellátási formaként is nyújtható.

(4) Elsősorban azokat a személyeket indokolt átmeneti segélyben részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások, különösen betegség, elemi kár miatt anyagi segítségre szorulnak.


Helyzetkép:

Adatok:

Feladatok:

65

4.1.8 Hajléktalanok átmeneti segélye -az Szt. 45.§ -a alapján:

Fogalom:45. § (1) A települési önkormányzat képviselő-testülete a létfenntartást veszélyeztető

rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére a rendeletében meghatározott átmeneti segélyt nyújt. Átmeneti segély pénzintézeti tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható.

(5) A fővárosban - ha a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzat másként nem állapodik meg - a hajléktalanok átmeneti segélyezése a fővárosi önkormányzat feladata.

Helyzetkép:A fővárosban az ellátás biztosítása a Fővárosi Önkormányzat feladata.

A Fővárosi Önkormányzat 1994-ben hozta létre a Hajléktalanok Információs Irodáját, amelyet a Budapest, VIII. Baross u. 124-126. sz. alatt működtet. Az Iroda feladatai közé tartozik a hajléktalan személyek pénzbeli támogatásával, az érdeklődők információval történő ellátása (szálláshelyek, étkezési lehetőségek, stb.), valamint a hajléktalanok foglalkoztatása elősegítése érdekében kapcsolattartás és tájékoztatás a Munkaügyi Központ kirendeltsége és az érintettek között, illetve végzi a munkába álláshoz kapcsolódó ügyintézést.

A pénzbeli ellátási formák egyrészt a törvény által kötelezettek teljesítését -főjegyzői hatáskör-, másrészt az Ötv. felhatalmazása alapján hozott és vonatkozó Főv.Kgy,. rendelet végrehajtása –önkormányzati hatáskör- szerinti támogatások összességét jelenti .

A főjegyzői hatáskör keretében kifizetett pénzbeli támogatások esetében a támogatások regisztrációja, megállapítása és megelőlegezése-, míg az önkormányzati hatáskör keretében -a 24/1997.(V.22.) sz. Főv. Kgy. rendelete szabályai szerint- megállapított és kifizetett támogatások a Fővárosi Önkormányzat saját forrásaiból finanszírozott, önként vállalt feladataként biztosításra.

Az Szt. 1996. évben történt módosítása alkalmával, a Fővárosi Önkormányzat kötelezettségébe sorolta a hajléktalanok pénzbeli támogatását is. Ennek megfelelően a törvényi kötelezettségnek eleget téve a Fővárosi Önkormányzat megalkotta a hajléktalanok pénzbeli szociális ellátásáról és a szociális ellátás egyes kérdéseiről szóló -többször módosított- 24/1997.(V.22.) sz. Főv. Kgy. rendeletét.A rendelet szabályai szerint a szociálisan rászoruló személynek egy alkalommal csak egy jogcímen állapítható meg segély, amely kérelemre indul és a jogosultság megállapításához igazolások becsatolása szükséges.. A jogosultság fennállását évente felülvizsgálják.

Hajléktalan személyek átmeneti szociális segélyei

Budapest területén tartózkodó, bejelentett lakóhellyel nem rendelkező, vagy a főváros területén hajléktalan szálláson lakó hajléktalan személyek, vagy olyan rászoruló személyek - akiknek a Fővárosi Önkormányzat hatáskörére és illetékességére tekintet nélkül, az Szt. 7.§ (1) bekezdése alapján köteles étkezést, szállást, illetve átmeneti segélyt biztosítani- részére állapítható meg, amennyiben életük és testi épségük veszélyeztetve van és megélhetésük más módon nem megoldható.

a. Munkaképtelen hajléktalanok átmeneti segélye Átmeneti munkaképtelenség esetén, orvosi igazolás bemutatásával kérhető, amelyet évente egy alkalommal lehet megállapítani és legfeljebb 4 hónapon keresztül folyósítható. Összege

66

az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 30 %-a, a betegség időtartamára időarányosan számolva..

b. Rendszeres ellátást kérelmező hajléktalanok átmeneti segélye Azon hajléktalan részére, akinek rendszeres ellátás megállapítása ( TB, vagy szociális ellátás) van folymatban,, a rendszeres jövedelem folyósításának kezdetéig állapítható meg. E segélyt évente legfeljebb egy alkalommal lehet megállapítani, melynek összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 40 %-a.

c. Munkába álló hajléktalanok átmeneti segélye A segély a jövedelem nélküli hajléktalan személy részére az első teljes havi munkabér folyósításának kezdetéig terjedő időszakra, évente egy alkalommal lehet megállapítani. Összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50 %-a.

d. Jövedelem nélküli hajléktalanok átmeneti segélyeÉvente legfeljebb négy alkalommal állapítható meg azon munkaképes hajléktalanok részére, akik egyéb támogatási formákban nem részesülnek. Összege az i öregségi nyugdí mindenkori j legkisebb összegének 25 %-a.

e. Hajléktalanok lakhatáshoz jutását támogató segély ott nincsA segély a hajlétalan szállón lakó, rendszeres jövedelemmel rendelkező személy részére állapítható meg, albérlet, ágybérlet, lakásbérlet és munkásszállón fizetendő lakhatási költsége támogatásaként. A segélyt évente legfeljebb egy alkalommal lehet megállapítani,összegét legfeljebb hat hónapon keresztül lehet voltósítani. Havi öszsege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 60 %-át, kiskorú gyermekével(gyermekeivel) együtt költöző személy esetében a 70 %-át..l

f. Átmeneti krízis segélyRászorultság esetén a rendelet 7 §-ában szabályozott esetekben, évente egy alkalommal adható az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-os mértékéig.

Adatok:59. sz. táblázat: A hajléktalanok részére nyújtott pénzbeni támogatások adatai: -2002.


Ssz.: támogatási formák Esetszám: Támogatási összeg (Ft.)1. Átmeneti segély 3.5550 21,9805002. Jövedelempótló támogatás 262 4,934,6343. Rendszeres szociális segély 11.429 167,041,1344. Időskorúak járadéka 885 15.635,9265. Összesen: 16131 209592194

1998. 1999.Ssz. Támogatás folyósított

támogatás (Ft)esetszám folyósított

támogatás (Ft)Esetszám

1. Jövedelempótló tám. 63.264.206 5.452 58.714.870 4.7702. Rendszeres szoc.s. 59.126.850 5.945 77.916.229 7.0563. Időskorúak járadéka 4.141.761 318 7.318.290 5054. Átmeneti segély 13.662.048 3.585 21.787.059 5.092

Összesen 140.194.865 15.300 165.740.428 17.423

67

2000. 2001.Ssz. Támogatás folyósított

támogatás (Ft)esetszám folyósított

támogatás (Ft)Esetszám

1. Jövedelempótló tám. 47.072.851 3.637 24.098.358 1.9852. Rendszeres szoc.s. 80.599.850 6.743 121.081.297 9.9373. Időskorúak járadéka 9.194.759 602 12.965.581 7904. Átmeneti segély 22.319.800 4.569 21.657.831 3.780

Összesen 159.187.260 15.551 179.803.067 16.492

2002.Ssz. Támogatás folyósított

támogatás (Ft)esetszám

1. Jövedelempótló tám. 4,934.634 2622. Rendszeres szoc.s. 167,041,134 11,4293. Időskorúak járadéka 15,635,926 8854. Átmeneti segély 21,980,500 3,555

Összesen 209,592,194 16,131 Forrás: Budapest Főpolgármesteri Hivatal 2003.

60. sz. táblázat: A kifizetett támogatások összesítése és átlaga -1998-2002. között

Ssz. Támogatások Összesen/Ft Átlag/Ft1. Jövedelempótló támogatás 198,084,919 48.287.571!!!2. Rendszeres szociális segély 505.765,360 84.681.0573. Időskorúak járadéka 49,256,317 8.405.0984. Átmeneti segély 101,407,2388 19.856.658

Összesen 854,513,834 Forrás: Budapest Főpolgármesteri Hivatal 2003.

A Hajléktalanok Információs Irodájában 2002. január 1. és december 31. közötti összesítés alapján a fővárosban tartózkodó hajléktalanok részére a Fővárosi Önkormányzat rendelete alapján, a táblázatokban feltüntetett összegek kerültek kifizetésre:

Feladatok:

Az ellátás köteles és önként vállalt részterületei folyamatos jogszerű működésének és fenntartásának feltételei biztosítottak. Az önként vállalt, önkormányzati hatáskörben nyújtott támogatások finanszírozását legalább a jelenlegi szinten szükséges fenntartani, indokolt számolni -költségvetési szempontok figyelembe vétele mellett- az egyes támogatási formák lehetséges emelésével, illetve indexálásával. A pénzbeli támogatások biztosítása mellett, a vonatkozó önkormányzati rendelet módosításával összefüggésben meg kell vizsgálni az egyes támogatási formák hatékonyságát és hatásosságát, az ellátási célok megvalósulását, illetve lehetséges változatásaik szükségességét.

68

4.1.9. Temetési segély-az Szt. 46§ -a alapján:

Fogalom:46. § (1) A települési önkormányzat a rendeletében meghatározott feltétel szerinte temetési

segélyt álapíthat meg annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. A jogosultság megállapítása szempontjából figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatárt az önkormányzat rendeletében úgy kell szabályozni, hogy az az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél, egyedül élő esetén annak 150 %-ánál alacsonyabb nem lehetAz ellátás biztosítására kötelezett a települési –értsd Budapesten a fővárosi kerületi-

önkormányzat.

Helyzetkép:

Adatok:

Feladatok:

69

4.1.10. Más pénzbeli támogatások -az Szt. 26. § -a alapján:

Fogalom:26. § A települési önkormányzat a rendeletében meghatározott módon és feltételek szerint

a szociálisan rászorultak részére az e törvényben meghatározott pénzbeli ellátásokat kiegészítheti, valamint más pénzbeli támogatásokat is megállapíthat.


Helyzetkép:

Adatok:

Feladatok:

70

4.2. Természetben nyújtott szociális ellátások-az Szt. 47. § -a szerint

Az Szt. 47. § -a szerint: (1) A képviselő-testület döntése alapján egyes pénzbeli ellátások egészben vagy részben

természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók. Természetbeni szociális ellátásként nyújtható

a) a lakásfenntartási támogatás,b) az átmeneti segély,c) a temetési segély.

(2) Természetbeni ellátás különösen az élelmiszer, a tankönyv, a tüzelő segély, a közüzemi díjak, illetve a gyermekintézmények térítési díjának kifizetése, valamint a családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő támogatás.

4.2.1. Lakásfenntartási támogatás lásd II.2.1.3.

4.2.2. Átmeneti segély lásd II.2.1.5.

4.2.3. Temetési segély lásd II.2.1.7.

71

4.2.4. Köztemetés -az Szt. 48. § -a alapján:

Fogalom:48. § (1) A haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesterének kell

- a halálesetről való tudomásszerzést követő 30 napon belül - gondoskodnia az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, ha

a) nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagyb) az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik.


Helyzetkép:

Adatok:

Feladatok:

72

4.2.5. Közgyógyellátás -az Szt. 49. § -a alapján:

Fogalom:49. § (1) A szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapot megőrzéséhez és

helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentésére közgyógyellátási igazolvány (a továbbiakban: igazolvány) állítható ki.

(2) A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkező személy térítésmentesen jogosult a társadalombiztosítás által támogatott egyes gyógyszerekre és gyógyászati segédeszközökre, protetikai és fogszabályozó eszközökre, ideértve ez utóbbiak javításának költségeit is, valamint a járóbeteg szakellátás keretében gyógyfürdőben nyújtott fizioterápiás kezelésre (a továbbiakban együtt: gyógyszer).

Közgyógyellátási igazolvány a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapot megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentésére állítható ki alanyi és/vagy méltányossági alapon.

A Szt. 50.§ -a (1) - (3) bekezdései szerint:(1) Közgyógyellátásra jogosult a) a bentlakásos gyermek- és ifjúságvédelmi intézményben lakó, az átmeneti gondozott,

az átmeneti és tartós nevelésbe vett kiskorú; b) a 37/A. § (1) bekezdésének a) pontja szerint rendszeres szociális segélyben részesülő; c) a pénzellátásban részesülő hadigondozott és a nemzeti gondozott; d) a sorkatonai családi segélyben részesülő; e) a központi szociális segélyben részesülő; f) a rokkantsági járadékos; g) az, aki I., II. csoportú rokkantsága alapján részesül nyugellátásban, baleseti

nyugellátásban; h) az, aki, vagy aki után szülője vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékban

részesül – alanyi jogosultság.(2) A települési önkormányzat képviselő-testülete az (1) és (3) bekezdésben foglaltakon

kívül annak is megállapíthatja a közgyógyellátásra való jogosultságát, aki szociálisan rászorult és gyógyszerköltsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni. A szociális rászorultság megállapítása szempontjából figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatárt az önkormányzat rendeletében úgy kell szabályozni, hogy az az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-ánál, egyedül élő esetén annak 200 %-ánál alacsonyabb nem lehet.

(3) A települési önkormányzat jegyzője közgyógyellátásra való jogosultságot állapít meg egy év időtartamra - 1996. évben december 31-ig terjedő időre, illetve ha a jogosultságot 1996. július 1-jét követően állapították meg, hat hónap időtartamra - annak a személynek, akinek havi rendszeres gyógyszerköltsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 10%-át meghaladja, feltéve, hogy a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén 150%-át – méltányossági alapon.


Az alanyi jogon biztosított közgyógyellátási igazolvány megállapítása a települési önkormányzat-, finanszírozása a társadalombiztosítás feladata, míg a méltányossági alapon nyújtott igazolványok a települési önkormányzatok vonatkozó rendeletében meghatározott módon és paraméterek szerint kerültek megállapításra.

73

A méltányossági alapon kiállított igazolvány után a települési önkormányzat térítést fizet. A térítés az igazolvány kiállítását követő 1 év időtartamra szól. A térítés összege az átutalás időpontjában érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 75%-a, amelyet a kiállítástól számított három napon belül az önkormányzat székhelye szerint illetékes Fővárosi Egészségbiztosítási Pénztárnak utal át.

Helyzetkép és adatok:A települési önkormányzat/ok által természetben nyújtott szociális ellátási forma

kapcsolódik a tartós bentlakásos intézményi ellátás szolgáltatásai fenntartásához. (2002. december 31..-i állapot)

61. sz. táblázat: közgyógyellátási igazolványok száma és aránya intézményeinkben

ssz: intézmény címe betöltött férőhely(fő)

Közgyógy ellátottak (fő)

összes közgyógy ellátottak aránya

IDŐSEK OTTHONAI1. Mártonhegyi út 53-57. 175 38 (10A+ 28M) 21,72. Baross u. 100. 226 99 (35+64) 43,83. Rózsa u. 67. 201 58 (55+3) 28,84. Dózsa Gy. út 82/B. 209 60 (19+41) 28,75. Gergely u. 85. 159 139 (14+125) 87,46. Halom u. 31. 174 88 (1+87) 50,57. Kamaraerdei út 16. 590 62 (6+56) 10,58. Kútvölgyi út 20-22. 195 39 (9+30) 20,09. Pesti út 117. 543 90 (87+3) 16,510. Virág Benedek u. 36. 188 20 (20+0) 10,611. Gödöllő 244 91 (17+74) 37,212. Gyula 422 125 (87+38) 29,613. Polgárdi-Ipartelepek 147 21 (20+1) 12,814. Szombathely 140 17 (17+0) 12,115. Vámosmikola 148 13 (10+3) 9,716. Visegrád 95 38 (31+7) 40,0

Összesen: 3856 998 (438+560) 25,8 PSZICHIÁTRIAI BETEGEK OTTHONAI1. Ráday G. u. 3. 139 43 (42+1) 30,92. Szentgotthárd 720 196 (196+0) 27,23. Tompa 209 51 (50+1) 24,44. Zalaapáti 195 50 (50+0) 25,6

Összesen: 1263 340 (338+2) 26,9 ÉRTELMI FOGYATÉKOSOK OTTHONAI1. Bucsuszentlászló 99 97 (97+0) 97,92. Csákánydoroszló 255 239 (239+0) 93,73. Kéthely 211 197 (197+0) 93,44. Sümeg-Darvastó 242 198 (198+0) 81,85. Tordas 260 254 (254+0) 97,76. Zsira 308 270 (270+0) 87,7

Összesen: 1375 1255 (1255+0) 91,3Mindösszesen: 6494 2593 (2031+562) 39,9 Forrás: FPH. Szociálpolitikai Ügyosztály adatbázisa 2002.

74

Az igazolvány megállapításában a települési önkormányzat az illetékes, míg a Fővárosi Önkormányzat kapcsolódó feladata az általa fenntartott és érintett szakosított szociális intézmények előkészítő tevékenysége, illetve az együttműködés folyamatosságának biztosítása.

Az önkormányzatok közgyógyellátási igazolványt biztosítanak az ápolást, gondozást nyújtó ellátó intézményben élők számára, akik jogosulttá válnak a támogatási forma által biztosított gyógyszerekre, gyógyászati segédeszközökre és/vagy kezelés/ekre.

Feladatok:

1.) A szolgáltatás további biztosítása, az újonnan felvett gondozottak esetében, –a hozzátartozókkal, a segítő foglalkozású szakemberekkel és a helyi önkormányzati ügyintézőkkel együttműködve- az eljárás zökkenőmentes bonyolításának segítése.

2.) A fővárosi szakosított szociális intézmények és az érintett önkormányzatok közötti két-, vagy többirányú együttműködés folyamatos fenntartása.

75

4.2.6. Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság -az Szt. 54.§-a alapján:

Fogalom:54. § (1) A települési önkormányzat polgármestere önkormányzati hatáskörben az

egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából annak a személynek állapítja meg szociális rászorultságát,

a) akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét,

b) aki egyedülélő és jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át

nem haladja meg, és nem rendelkezik vagyonnal.


Helyzetkép:

Adatok:

Feladatok:

76

4.2.7. Adósságkezelési szolgáltatás -az Szt. 55.§-a alapján:

Fogalom:

55. § (1) A települési önkormányzat lakhatást segítő adósságkezelési szolgáltatásban részesíti azt a családot vagy személyt,a) akinek az adóssága meghaladja az ötvenezer forintot, ésb) akinek a (2) bekezdésben meghatározott adósságok valamelyikénél fennálló tartozása legalább hat havi, továbbác) akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az önkormányzat rendeletében meghatározott összeghatárt, valamintd) aki a településen elismert minimális lakásnagyságot és minőséget meg nem haladó lakásban lakik,feltéve, hogy vállalja az adósság és a települései önkormányzat által megállapított adósságcsökkentési támogatás különbözetének megfizetését, továbbá az adósságkezelési tanácsadáson való részvételt.


Helyzetkép:

Adatok:

Feladatok:

77

4.3. Szociális szolgáltatások - alapellátási formák

Szociális szolgáltatások Az Szt. 56. §-a szerint:

(1) A szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást nyújtó ellátást (a továbbiakban: személyes gondoskodás) az állam, valamint az önkormányzatok biztosítják.

(2) A személyes gondoskodás magában foglalja a szociális alap- és szakosított ellátásokat.

Szociális szolgáltatások - alapellátási formák Az Szt. 57. § (1) bekezdése szerint: 57. § (1) A személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális alapellátási formák a

következők: a) étkeztetés,

b) házi segítségnyújtás,;c) családsegítésd)speciális alapellátási feladatok..

4.3.1. Étkeztetés -a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális alapellátási forma- az Szt. 62.§-a

alapján: Fogalom:

62. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguknak, illetve önmaguknak és eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani.

(2) Étkeztetésben kell részesíteni azt az igénylőt, illetve általa eltartottat is, aki kora vagy egészségi állapota miatt nem képes az (1) bekezdés szerinti étkezésről más módon gondoskodni.

(3) A településen élő fogyatékos személyek, pszichiátriai betegek, hajléktala személyek vagy szenvedélybetegek részére lehetőséget kell biztosítani az étkeztetés igénybevételére, illetve segítséget kell nyújtani a saját lakóhelyükön történő étkezés biztosítására.


Helyzetkép:

Adatok:

Feladatok:

78

4.3.2. Házi segítségnyújtás -a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális alapellátási forma- az Szt. 63.§-a

alapján: Fogalom:

63. § (1) Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodnia) azokról a személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem

képesek, és róluk nem gondoskodnak;b) azokról a pszichiátria betegekről, fogyatékos személyekről, valamint

szenvedélybetegekről, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként önmaguk ellátására képesek,

c) azokról az egészségi állapotuk miatt rászoruló személyekről, akik ezt az ellátási formát igénylik, illetve bentlakásos intézményi elhelyezésre várakoznak.

(2) A házi segítségnyújtás kiegészítő szolgáltatása vagy önállóan megszervezett szolgáltatási formája a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló időskorú, valamint fogyatékos személyek részére nyújtott ellátás. Segítségével fenntarthatók a biztonságos életvitel feltételei, krízishelyzetben lehetőséget nyújt az ellátást igénybevevő személynél történő gyors megjelenésre és segítségnyújtásra.


Helyzetkép:

Adatok:

Feladatok:

79

4.3.3. Családsegítés -a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális alapellátási forma- az Szt. 64.§-a

alapján: Fogalom:

64. § (1) A családsegítő szolgáltatásban nyújtott általános és speciális segítő szolgáltatás olyan személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka eszközeinek és módszereinek felhasználásával hozzájárul az egyének, a családok, valamint a különböző közösségi csoportok jólétéhez és fejlődéséhez, továbbá a szociális környezetükhöz való alkalmazkodáshoz.

(2) A családsegítő szolgáltatás általános és speciális segítő szolgáltatása keretében a települési önkormányzat segítséget nyújt a működési területén élő szociális és mentálhigiénés problémái vagy krízishelyzete miatt segítséget igénylő személynek, családnak az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából(5) Az a települési önkormányzat, amely a családsegítő szolgáltatást önálló intézmény működtetésével biztosítja, az általános segítő szolgáltatáson túl speciális segítő szolgáltatást is nyújt. Ennek keretében a szociálisan rászorult egyének, csoportok számára önálló szolgáltatást biztosít, a gyermekeket nevelő családok számára speciális programokat szervez. A speciális segítő szolgáltatásokra vonatkozó részletes szabályokat - amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik - a települési önkormányzat rendelete határozza meg,

Az ellátás biztosítására kötelezett a települési –értsd Budapesten a fővárosi kerületi-

önkormányzat.

Helyzetkép:

Adatok:

Feladatok:

80

4.3.4. Speciális alapellátási feladatok-a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális alapellátási forma- az Szt. 65/B-65/E.§-

ai alapján: Fogalom: 65/B. § (1) A közösségi pszichiátriai ellátásról és a támogató szolgálatokról (a

továbbiakban együtt: speciális alapellátási feladatok) a települési önkormányzat gondoskodik.

(2) A közösségi pszichiátriai ellátás keretében a pszichiátriai beteg részére lakókörnyezetében komplex segítséget kell nyújtani mindennapi életvitelében, továbbá lehetőség szerint biztosítani szükséges a meglevő képességeinek megtartását, illetve fejlesztését. A pszichiátriai beteg állapotának figyelemmel kisérése érdekében a szociális ellátást végző személy kapcsolatot tart fenn az ellátott személy háziorvosával, illetve pszichiátriai szakorvosával, valamint családjával. A pszichiátriai beteg számára segítséget kell nyújtani

a)egészségi és pszichés állapota javításában,b)a mindennapi életében adódó konfliktusok feloldásában és problémái

megoldásában,c)a szociális és mentális gondozásában,d)az egészségügyi ellátáshoz való hozzájuttatásában.

65/C. § (1) A fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátása támogató szolgálat megszervezésével is megvalósulhat. (2) A támogató szolgálat célja a fogyatékos személy önrendelkezésén alapuló

önálló életvitelének megkönnyítése, elsődlegesen a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítésével, valamint önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása.

65/D. § Az alapellátás keretében a települési önkormányzat szolgáltatást nyújt a településen élő azon szenvedélybetegek részére, akik

a) intézményi jogviszony megszűnését követően saját lakókörnyezetükben élnek és megfelelő életvitelük fenntartásához segítséget igényelnek,

b) akik valamely más - nem bentlakásos - ellátási forma szolgáltatásaiban, orvosi vagy egyéb terápiás kezelésben részesülnek és önálló életvitelük fenntartásához segítségre van szükségük.

65/E. § Az utcai szociális munka keretében biztosítani kell az utcán tartózkodó hajléktalan személy helyzetének, életkörülményeinek figyelemmel kísérését, szükség esetén ellátásának kezdeményezését, illetve az ellátás biztosításához kapcsolódó intézkedés megtételét. Az utcai szociális munka megszervezhető önállóan, vagy családsegítő szolgálat, nappali melegedő, illetve gondozási központ keretein belül.


Helyzetkép:

Adatok:

Feladatok:

81

4.4. Szociális szolgáltatások - szakosított ellátások Az Szt. 66. § (1) bekezdése szerint:

Ha az életkoruk, egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt a rászorult személyekről az alapellátás keretében nem lehet gondoskodni, a rászorultakat állapotuknak és helyzetüknek megfelelő szakosított ellátási formában kell gondozni.

4.4.1. Ápolást, gondozást nyújtó intézmények -a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális szakosított ellátási forma- az Szt. 67.§-a

alapján: Fogalom:

Az Szt. 67. §-a szerint: (1) Az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek napi

legalább háromszori étkeztetéséről, szükség szerint ruházattal, illetve textíliával való ellátásáról, mentális gondozásáról, a külön jogszabályban meghatározott egészségügyi ellátásáról, valamint lakhatásáról (a továbbiakban: teljes körű ellátás) az ápolást, gondozást nyújtó intézményben kell gondoskodni, feltéve, hogy ellátásuk más módon nem oldható meg.

(2) Ápolást, gondozást nyújtó intézmény az idősek otthona, a pszichiátriai betegek otthona, a szenvedélybetegek otthona, a fogyatékos személyek otthona, valamint a hajléktalanok otthona.

A fővárosban az ellátás biztosítása a Fővárosi Önkormányzat feladata.

Helyzetkép és adatok:Budapesten az intézményi gondozás, mint klasszikus gondozási forma hosszú történeti

múltra tekint vissza. A Fővárosi Önkormányzat 10 évvel ezelőtt jogelődjétől a szociális ellátások iránti fokozott lakossági igénnyel együtt elavult, korszerűtlen intézményhálózatot örökölt. A jelenleg működő szociális intézmények jelentős része az 1950-1960-as években rendházak, kaszárnyák, kúriák, kastélyok átalakításával létesültek, alacsony komfortfokozattal, nagylégterű szobákkal, elégtelen sz. közösségi együttlétre, foglalkoztatásra alkalmas helyiségekkel, zsúfolt elhelyezési lehetőségekkel.

Másfél évtizede, 1986-ban az épületek minősítésekor megállapították, hogy a fővárosnak akkor 13 olyan szanálásra ítélt épülete volt (ez 635 férőhelyet jelentett) ahol tarthatatlanok voltak az elhelyezési körülmények. Az intézmények jelentős része a fővárostól távol, az ország különböző területein kerültek kialakításra. Az 1980-as években végrehajtott szakosítás eredményeként Budapesten kizárólag időskorúak otthona működött, míg a fogyatékosok és pszichiátriai betegek otthonait a fővárostól több száz kilométerre hozták létre. Az intézmények kialakítása során az elhelyezési igények magas számára való tekintettel az elsődleges feladat a férőhelyek számának a növelése volt. 1991-ben a fővárosban az intézményi elhelyezésre várakozók száma közel 600 fő volt, ebből a legtöbben időskorú szociális otthoni elhelyezésre vártak.

Az intézmények létrehozásának időpontját jól tükrözi, hogy 2001-ben öt intézményünk ünnepelte működésének 50. éves, két intézményünk 20 éves évfordulóját. Az elmúlt évben három intézményünk alapításának 50., egy intézményünk alapításának 20. évfordulóját. ünnepelte.

82

A Fővárosi Önkormányzat fenntartásában működő tartós elhelyezést nyújtó szakosított szociális intézményei, alaptevékenységüket illetően 4 csoportba sorolhatók:

időskorúak otthona, pszichiátriai betegek otthona, értelmi fogyatékosok otthona, lakóotthonok.

A Fővárosi Önkormányzat

tartja fenn az ország összes intézményi férőhelyeinek közel 18 %-át, ebből intézménytípusonként az időskorúakat gondozó otthonok 18,17 %-át-, a pszichiátriai betegek otthonainak 19,55 %-át-, az értelmi fogyatékosok otthonainak 13,75 %-át,

a szociális gondoskodás szakosított ellátási formái keretében 26 intézmény, 51 telephelyen, -melyek közül 15 intézmény a fővárostól jelentős földrajzi távolságra található- összesen 6556 férőhelyen biztosítja az ellátást igénylők elhelyezését, ápolását, gondozását.

A fővárosi szociális intézmények felölelik az ellátási kötelezettség jelentős részét, a 6556 működő férőhelyből: 3942 időskorúak-, 1235 pszichiátriai betegek-, 1379 értelmi fogyatékos személyek ellátását szolgálja (1. sz. melléklet –struktúra).

Az ellátás keretében a Fővárosi Önkormányzat önként vállalt feladata a tartós bentlakásos intézményi elhelyezés biztosítása Felvételt Előszítő Csoport létesítésével.

Az Szt rendelkezése értelmében 2000. december 31-ig a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételét a lakóhely szerint illetékes kerületi önkormányzatok beutaló határozata alapozta meg. A jogszabályváltozást követően, 2001. január 1-től megváltozott a tartós szociális intézményi ellátás igénybevételének módja. A Fővárosi Önkormányzat fenntartásában lévő személyes gondoskodást nyújtó szakosított szociális intézmények formáiról, azok igénybevételéről rendelkező 30/1993. (VIII. 1.) Főv. Kgy. rendelet értelmében az ápolást, gondozást nyújtó intézmények esetében a Fővárosi Idősek Otthona Felvételt Előkészítő Csoportjához kell benyújtani az elhelyezés iránti kérelmet. Az Előkészítő Csoport a Fővárosi Önkormányzat Ügyfélszolgálati Irodájában (V., Károly krt. 28.) működik.

Az Előkészítő Csoport felvilágosítást nyújt a Fővárosi Önkormányzat által működtetett intézményekről, tájékoztatást ad az intézménnyel kötendő megállapodás tartalmáról, a várható térítési díj mértékéről, ellátja az intézményi elhelyezéssel kapcsolatos ügyintézési feladatokat. Feladata a kérelem beérkezésétől számított 20 napon belül, soron kívüli elhelyezés esetén 5 munkanap – az előgondozás I. elvégzése, melynek keretében tájékozódik az ellátást igénylő életkörülményeiről, egészségi állapotáról, az ellátásra való jogosultságának fennállásáról, arról, hogy az intézmény szolgáltatása az ellátást igénylő állapotának megfelel-e, majd a kérelem továbbítása az ellátás igénylő által megjelölt intézmények vezetőihez.

Az elmúlt évben 2096 elhelyezés iránti kérelmet továbbítottak az intézmények részére. Az elhelyezést kérők 84 %-a idősek otthonába kérte felvételét. A jogszabály biztosította lehetőséggel élve 71 fő több helyre is benyújtotta elhelyezési kérelmét.

83

Megjegyzés: A csoport a folyamatos ügyfélfogadás mellett az előgondozások határidőn belüli elvégzését teljesíti. Tevékenységében segítséget jelent, hogy egyes kórházak szociális munkatársai az ápolás alatt állók felvételi kérelmének továbbításával egyidejűleg elvégzik az előgondozás I. szakaszát is.

62. sz. táblázat: A fővárosi szakosított szociális intézményekbe elhelyezésre várakozók száma -1992-2002 között

Int.típus/év 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002Idősek Otthona 534 839 1207 1727 1743 2193 2204 2191 2096 2344 2518Értelmi Fogyatékosok O 43 54 53 70 66 56 59 82 30 69 87Pszichiátriai Betegek O. 28 148 168 211 226 268 328 199 294 376 439

Összesen 605 1041 1428 2008 2035 2517 2591 2472 2420 2789 3044 Forrás: FPH. Szociálpolitikai Ügyosztály adatbázisa 2002.

A Fővárosi Önkormányzat 30/1993. (VIII.1.) Főv. Kgy. rendelet 4. §. (3) bekezdése lehetővé teszi, hogy a budapesti illetékességi körön kívül élők is kérjék felvételüket a Fővárosi Önkormányzat által fenntartott szociális intézményekbe. E szociális ellátás iránti eseti elhelyezési igények elbírálásához a főpolgármester előzetes engedélye szükséges.

A 2000. évben beadott 18 kérelemből, 16 engedélyező és 2 elutasító-, 2001. évben beadott 29 kérelemből, 23 engedélyező és 6 elutasító határozat keletkezett, míg. 2002. évben 40 területen kívüli elhelyezési kérelemből 29 engedélyező, 11 elutasító döntés született.

Az illetékességi körön kívülről érkező felvételi kérelmek indikációi:

egyedül él, önellátási képessége hiányzik életvezetési feladatok ellátására nem képes segítség nélkül folyamatos ellátása a családban nem megoldott és a települési önkormányzat

nem tud olyan szolgáltatást nyújtani részére, amellyel biztosítható lenne saját lakókörnyezetében történő ellátása

lakáshiány egészségügyi állapota miatt folyamatos ellátást igényel szociális körülmények életveszély az adott települési önkormányzat nem rendelkezik az ellátáshoz szükséges

ápolást-gondozást biztosító intézménnyel, ugyanakkor a kérelmező családi kapcsolatai fenntartása érdekében szeretne lakókörnyezetében maradni

az adott településen működik a fővárosi fenntartású intézmény, így kérelmező elhelyezése esetén lakókörnyezetéhez és (ha van) családjához közel maradna.

A Fővárosi Önkormányzat fenntartásában működő szakosított szociális intézményei közül két intézmény (Sümeg - Darvastó Foglalkoztató Intézete, és Budapest XVII. Pesti út 117.sz.alatti Idősek Otthona) kötelezett a jelenleg is érvényben lévő együttműködési megállapodás alapján nem fővárosi lakosok intézményi elhelyezésére.

84

Az idősek otthona -a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális szakosított ellátási forma- az Szt. 68.§-a

alapján: Fogalom:Az Szt. 68. §-a szerint:

(1) Az idősek otthonában elsősorban azoknak a nyugdíjkorhatárt betöltött személyeknek (a továbbiakban: időskorúak) ápolását, gondozását végzik, akiknek egészségi állapota rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényel.

(2) Az idősek otthonába az a 18. életévét betöltött személy is felvehető, aki betegsége miatt nem tud önmagáról gondoskodni.

(3) Ha az (1) és (2) bekezdésben említett személy pszichiátriai vagy szenvedélybetegségben szenved, ellátásáról más intézmény keretében kell elkülönítetten gondoskodni.

(4) Ha az idősek otthona ellátását igénybe vevő személy esetében demencia körébe tartozó kórkép került megállapításra, ellátásáról az intézményen belül intenzív gondozást biztosító részleg vagy gondozási csoport kialakításával, különállóan kell gondoskodni. Külön jogszabály határozza meg azon ellátottak körét, akik az egészségi állapot súlyosságából adódóan speciális ellátást igényelnek.


Az idősek otthonában elsősorban azoknak a nyugdíjkorhatárt betöltött személyeknek ápolását, gondozását végzik, akiknek egészségi állapota rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényelt. Az idősek otthonába az a 18. életévét betöltött személy is felvehető, aki betegsége miatt nem tud önmagáról gondoskodni.

63. sz. táblázat: A lakónépesség nem és főbb korcsoportok szerint - 2000. január 01.

korcsoport férfi nő összesen férfi nő Összesenév (fő) megoszlás (%)

- 14 130.125 123.536 253.661 15,8 12,5 14,015 - 29 204.380 209.771 414.151 24,8 21,2 22,930 – 49 232.544 264.402 496.946 28,2 26,8 27,450 – 54 59.696 74.462 134.158 7,2 7,5 7,455 – 59 53.773 66.930 120.703 6,5 6,8 6,760 - 143.395 248.538 391.933 17,4 25,2 21,6

Összesen: 823.913 987.639 1.811.552 100,0 100,0 100,0Forrás: KSH: Budapest, statisztikai zsebkönyve 2000.

Budapest lakossága rendkívüli mértékben elöregedett. A fővárosban 525 ezer fő nyugdíjszerű ellátásban részesülő él, ebből 363 ezer olyan idős ember él, aki betöltötte a reá irányadó nyugdíjkorhatárt – a 75 év felettiek 63 százaléka egyedül él. Az idősek száma, életminőségük egyes jellemzői mind-mind megoldandó feladatokat határoznak meg a szociális ellátásban dolgozó szakemberek számára. A szociális intézményekbe érkező beutaltak körében a fekvőbetegek száma folyamatosan emelkedik, az otthonok lakóinak egyre növekvő hányada ápolásra szorul.

A Fővárosi Önkormányzat 16 Idősek Otthonát – melyből 6 vidéken működik – tart fenn és működtet, mely 3942 fő ellátását biztosítja. Az otthonok egy része (19) határozott

85

idejű működési engedéllyel rendelkezik, mivel tárgyi feltételeik alakítása a hatályos jogszabályi rendelkezésekhez folyamatban van, jelenleg még nem felelnek meg.

Az idősek otthonai közül 10 intézmény van Budapesten és 6 otthon található vidéken, 5 intézmény az átlagot jóval meghaladó elhelyezési körülményeket és szolgáltatásokat tud biztosítani. Ezen intézmények 560 fő teljes körű ellátását biztosítják.

64. sz. táblázat: A Fővárosi Önkormányzat által fenntartott és működtetett Idősek Otthonai kapacitásadatai

Ssz:

Intézmény: Működő férőhely (fő)

Betöltött férőhely (fő)

Várakozók száma(fő)

1. Bp., XII. Mártonhegyi út 53-57. 76 76 2Bp., II. Gárdonyi G. út 4. 20 20 1Bp., XII. Zugligeti út 58- 34 34 14Bp., XII. Bürök u. 31. 45 45 20

2. Bp., IV. Baross u. 100. 139 138 42Bp., IV. Csokonai u. 38. 56 56 43Bp., IV. Béla u. 18. 30 32 35

3. Bp., VI. Rózsa u. 67. 151 152 95Bp., Knézits u. 14. 50 49 71

4. Bp., VII. Dózsa Gy. út 82/B. 81 80 69Bp., VI. Benczúr u. 46. 50 48 8Bp., XVI. Georgina u.32. 19 19 6Bp., XVI. Táncsics M. u. 2.-4. 29 29 -Bp., XVI. Pálya u.27. 39 33 4

5. Bp., X. Gergely u. 85. 160 159 986. Bp., X. Halom u. 31. 40 40 17

Bp., X. Óhegy u. 48. A+B épület 73 74 124Bp., XXI. Tapló u. 1. 60 60 43

7. Bp., XI. Kamaraerdei út 16. 400 369 371Bp., XI. Bánk Bán u. 12.-20. 120 119 61Bp., Rupphegyi út 7. 1260 102 98

8. Bp., XII. Kútvölgyi út 20-22. 135 123 470Bp., III, Ányos u. 3. 75 72 23

9. Bp., XVII. Pesti út 117. 544 543 26410. Bp., XX. Virág Benedek u. 36. 138 138 149

Bp., XIX. Mészáros L. u. 26. 50 50 9311. Gödöllő, Dózsa Gy. u. 65. 192 192 116

Erdőkertes, Petőfi u. 49. 53 52 3612. Gyula, Vértanúk útja 1.-5. 425 422 3613. Polgárdi-Ipartelepek 147 147 714. Szombathely, VI. Bogáti út 72. 140 140 715. Vámosmikola, Ipolysági út 9-11. 150 148 1916. Visegrád,Mogyoróhegy út 10. 95 95 46

Összesen: 39424003 3856 2518 Forrás: FPH. Szociálpolitikai Ügyosztály adatbázis 2002. 65. sz. táblázat: Más szervezetek által Budapesten fenntartott és működtetett Idősek

Otthonai kapacitásadatai Forrás: Főv. Közig. Hivatal 2002.

86

intézmény neve: címe: férőhely(fő)Farkas Edith Szeretetotthon 1016 Bp. Krisztina krt. 61/a. 40 „SAREPTA” Budai Evangélikus Szeretetotthon 1029 Bp. Báthory L. u. 8. 177 FÉBÉ Diakonissza Anya-ház 1029 Bp. Hűvösvölgyi út 193 12 Időskorúak Árpádházi Szt Erzsébet Szoc. Otthon 1021 Bp. Szerb A. u. 13-17 104 Jó Pásztor Otthon 1032 Bp. Zápor u. 50. 34 Oslay Oswald Ferences Infirmárium 1024 Bp. Margit krt. 23. 20 Senectus Idősek Otthona Kht. 1028 Patakhegyi u. 83-85. 80Cat Otthon Szociális Gondozó és Ellátó Kht. 1037 Bp. Újvár u.2. 100Újpesti Zsidó Szociális Otthon 1042 Bp. Liszt Ferenc u. 7. 95 Napfény Otthon 1083 Bp. Illés u. 38. 250 Arany Alkony Otthon Kht. 1084 Bp. Mátyás tér 6.

1154 Bp. Bánkút u. 67-69.1214 Bp. Tejút u. 1

85 540150

Szent Szív Otthon 1085 Bp. Mária u. 20. 30 Nyugdíjas Egyházi Alkalmazottak Otthona 1085 Bp. Üllői út 24. 20 Mandák Mária Evangélikus Szeretetotthon 1086 Karácsony S. u. 31-33 21 Nyugdíjas Evang. Egyházi Alkalmazottak Otthon 1085 Bp. Üllői út 24. 20 Szent Teréz Szeretetotthon 1092 Bp. Ráday u. 36. 45 Isteni Szeretet Leányai Kongregációja Otthona 1094 Bp. Viola u.32. 10Emberbarát Alapítvány Rehabilitációs Intézete 1105 Bp. Cserkesz u. 7-9. 55 Aranykereszt Idősek Otthona és Gondozóháza 1106 Bp. Jászberényi út 82.

1238 Felső-Dunasor 26-28.112 48

Szent Lujza Szeretetotthon (csak rendtagoknak) 1118 Bp. Ménesi út 27. 80 XXIII. János Szeretetotthon 1112 Dayka G. u. 102-104. 223 Napsugár Idősek Otthona 1121 Bp. Magasúti köz 3. 50 DOWN Alapítvány Ápoló-Gondozó Otthona 1119 Bp. Andor u. 6. II em 16 15 Down alapítvány Átmeneti Otthona 1116 Bp. Szalóki u. 53 30 Autonom Ortodox Zsidó Szeretetotthon 1122 Bp. Alma u. 2. 40Empátia Gondozóház Szociális Otthon 1135 Kerekes J. u. 12-20.I-IV 159 Meding Orvosi és Ápló Otthon Kht. 1139 Bp. Hajdú u. 46. 64 Gondviselés Háza Idősek Otthona 1142 Bp. Szatmár u. 26. 12Albert Schweitzer Református Nyugdíjasház 1146 Bp. Hermina u. 51. 100Arany Alkony Otthon 1154 Bp. Bánkút u. 67-69. 85Down Alapítvány Lakóotthona 1152 Bp. Petőfi u. 24. 12Kiss Ferenc Református Nyugdíjasház 1171 Bp. Lemberg u. 20 20Madárdomb Idősek Háza 1173 Bp. Uszoda u. 3. 44Szent Lujza Szeretetotthon 1118 Bp. Ménesi út 27. 80Gondviselés Háza Idősek Szeretetotthona 1188 Marosvásárhely u .27. 20Simeon Rózsatéri Öregotthon 1196 Bp. Esze T. u. 123. 14Kövező utcai Idősek Otthona 1203 Bp. Kövező u. 4. 14Akácfa Gondozóotthon 1201 Bp. Akácfa u. 39. 12Aranykor Gondozóotthon 1201 Bp. Vörösmarty u. 56. 65Szent József Otthon 1214 Bp. Béke tér 13. 40Szent Bernát Segítő Otthon 1224 Bp. Dózsa Gy. út 98. 25Római Katolikus Egyház Názáret Szeretetotthon 1238 Bp. Grassalkovich út 26. 40Feladatok:

87

A Fővárosi Önkormányzat fenntartásában 16 idősek otthona működik. Ebből 10 a főváros területén található, melyhez 15 telephely tartozik. A 6 vidéken működő otthon közül csak a gödöllői intézményhez tartozik egy telephely.

A Közigazgatási Hivatalok felülvizsgálatát követően a 33 idősek otthona (székely és telephely együttesen) közül 20 intézmény rendelkezik határozatlan idejű működési engedéllyel. A határozott idejű működési engedélyek többsége 2003. június 30-ig szól.

Az intézmények általában eddig a határnapig kaptak haladékot arra, hogy a jogszabályi feltételeknek megfelelő követelményeket teljesítsék. Az intézményeknek a hivatal határozatában előírt feltételek szerint elsősorban férőhelyet kell csökkenteniük, de több esetben kifogásolták a tárgyi feltételek elégtelenségét, illetőleg szakmai létszámfejlesztést kell a fenntartónak végrehajtania. Az intézmények jelenleg már rendelkeznek a jogszabályban meghatározott szakmai létszámnorma előírásaival.

A férőhelyeknek a működési engedélyben meghatározott mértékű csökkentése érdekében a Fővárosi Közgyűlés Szociálpolitikai és Lakásügyi Bizottsága döntéseivel elrendelte a férőhelycsökkentést. Ennek megfelelően több intézményben felvételi zárlat van érvényben, mely kedvezőtlenül érinti az elhelyezésre várakozók igen magas számát.

Egyes intézmények esetében a tárgyi feltételekre vonatkozó előírás az engedély érvényességéig várhatóan nem teljesíthető. Ezek az intézmények a Fővárosi Közgyűlés által elfogadott Rekonstrukciós Program szerint teljes rekonstrukció alá esnek (pl. Rózsa utca, Baross utca, Márton-hegyi út, Polgárdi).

Az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról rendelkező 2003. évi IV. tv. 37. §-a módosította a tárgyi feltételek kialakítására meghatározott határidőt. Az új rendelkezés szerint azok az önkormányzatok, amelyek az Szt.-ben meghatározott egyéb ellátási formák működési feltételeit teljes körűen még nem teljesítették, a tárgyi feltételek biztosításáról folyamatosan, de legkésőbb 2008. december 31-éig kell gondoskodniuk, azzal, hogy a szolgáltatások szakmai színvonala a 2002. december 31-i állapothoz képest nem eshet vissza.

88

A pszichiátriai betegek otthona -a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális szakosított ellátási forma- az Szt. 71.§-a

alapján: Fogalom: Az Szt. 71. §-a szerint:

(1) A pszichiátriai betegek otthonába az a krónikus pszichiátriai beteg vehető fel, aki az ellátás igénybevételének időpontjában nem veszélyeztető állapotú, akut gyógyintézeti kezelést nem igényel, és egészségi állapota, valamint szociális helyzete miatt önmaga ellátására segítséggel sem képes.

(2) Azon ellátást igénylő, akinek a kezelőorvos által meghatározott alapbetegségea) időskori vagy egyéb szellemi leépülés,b) súlyos antiszociális, közösségi együttélésre képtelen személyiségzavar,c) szenvedélybetegség,

csak abban az esetben vehető fel a pszichiátriai betegek otthonába, ha az intézmény az alapbetegségével összefüggésben is szolgáltatást képes nyújtani számára.


A pszichiátriai betegek otthonába az a krónikus pszichiátriai beteg vehető fel, aki az ellátás igénybevételének időpontjában nem veszélyeztető állapotú, akut gyógyintézeti kezelést nem igényel, és egészségi állapota, valamint szociális helyzete miatt önmaga ellátására segítséggel sem képes.

A Fővárosi Önkormányzat tartja fenn az ország összes intézményi férőhelyeinek közel 18 %-át, a pszichiátriai betegek otthonainak 13,75 %-át. A Fővárosi Önkormányzat négy pszichiátriai betegek otthonát működtet 1235 működő férőhellyel. Az ellátás jelentős eredménye volt a máriapócsi 100 férőhelyes pszichiátriai betegek otthonának kiváltása a Budapesten, a XVIII., Ráday Gedeon u. 3. szám alatt, ahol további 40 férőhelyfejlesztés is megvalósult a pszichiátriai betegek otthoni ellátás területén. Ez a tény azért is érdemel külön kiemelést, mivel jelenleg ez az egyetlen pszichiátriai betegek otthona, amely a főváros területén működik.

66. sz. táblázat: A Fővárosi Önkormányzat által működtetett Pszichiátriai Betegek Otthonok kapacitásadatai

Ssz:




1. Bp., XVIII. Ráday G. u. 3. 140 139 1852. Szentgotthárd, Hunyadi u.29. 720 720 1723. Tompa, Szabadföld u47. 209 209 374. Zalaapáti, Deák F. u. 3. 166 195 45

Összesen: 1235 1263 439 Forrás: FPH Szociálpolitikai Ügyosztály adatbázisa 2002.

Feladatok: A Fővárosi Önkormányzat által fenntartott és működtetett négy pszichiátriai betegek otthona közül egy intézmény működik a fővárosban. A négy intézmény közül a Zalaapátiban és Tompán lévő otthonok határozott idejű működési engedéllyel rendelkeznek. A tompai intézmény kiváltásáról döntött a Fővárosi Önkormányzat, a Zalaapáti intézményben pedig jelentős felújítási, beruházási feladatokat hajtottak végre. Mindként intézményben a Szociálpolitikai és Lakásügyi Bizottság döntése alapján felvételi zárlat van, a működési engedélyekben előírtak megvalósulása érdekében.

89

A szenvedélybetegek otthona -a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális szakosított ellátási forma- az Szt.

71/A.§-a alapján: Fogalom:Az Szt. 71/A. § (1) bekezdése szerint:

(1) A szenvedélybetegek otthonában annak a személynek az ápolását, gondozását végzik, aki szomatikus és mentális állapotát stabilizáló, illetve javító kezelést igényel, önálló életvitelre időlegesen nem képes, de - a külön jogszabályban meghatározott - kötelező intézeti gyógykezelésre nem szorul.

A fővárosban az ellátás biztosítása a Fővárosi Önkormányzat feladata. Ellátási kötelezettségét határozott idejű, Közszolgáltatási Szerződés keretében biztosítja, amelynek keretében 100 fővárosi lakos számára biztosított az ellátás.


Feladatok:

90

A fogyatékos személyek otthona -a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális szakosított ellátási forma- az Szt. 70.§-a


(1) A fogyatékos személyek otthonában elkülönítetten kell megszervezni a kiskorúak és a felnőttek, valamint az enyhe értelmi fogyatékos személyek és a középsúlyos, illetve súlyos értelmi fogyatékos személyek ellátását.

(2) A fogyatékos gyermekek esetében az ápolással, gondozással párhuzamosan - a külön jogszabályban foglaltak szerint - biztosítani kell a korai fejlesztést és gondozást, ötéves kortól a fejlesztő felkészítést, valamint az iskolai tanulmányok folytatásának segítését.

(3) A nagykorú fogyatékos személy intézményi ellátását úgy kell megszervezni, hogy számára az állapotának megfelelő önállóság, döntési lehetőség biztosított legyen. A fogyatékos személy részére biztosítani kell - a fogyatékosságának megfelelő - szinten tartó, képességfejlesztő, munkajellegű foglalkoztatást, továbbá sport- és szabadidős tevékenység végzését is.

(4) A fogyatékos személyek otthonában elkülönítetten rehabilitációs részleg is működtethető, feltéve, hogy az a külön jogszabályban meghatározott tárgyi és személyi feltételeknek egyébként megfelel.


A fővárosban az ellátás biztosítása a Fővárosi Önkormányzat feladata. A fogyatékossággal élők a társadalom tagjai, és joguk van helyi közösségük keretein

beül maradni. Kellő támogatást kell kapniuk az oktatás, az egészségügy, a foglalkoztatás és a szociális szolgáltatások hétköznapi struktúráiban.

A fogyatékos emberek a társadalom egyenlő méltóságú, egyenrangú tagjai, akik a mindenkit megillető jogokkal és lehetőségekkel csak jelentős nehézségek árán vagy egyáltalán nem képesek élni.

Budapest lakosainak száma 1.811.552 fő

Ebből: érzékszervi és mozgásfogyatékos 2.717 főértelmi fogyatékos 51.629 fő

Ebből: enyhe értelmi fogyatékos 41.304 főközépsúlyos értelmi fogyatékos 6.195 fősúlyos értelmi fogyatékos 4.130 fő

Ha az átlag életkort 60 évesnek tekintjük, akkor a fővárosban 860 fő fogyatékos ember születik évente, közülük

érzékszervi és mozgásfogyatékos 43 főértelmi fogyatékos 817 fő

ebből: enyhe értelmi fogyatékos 654 főközépsúlyos értelmi fogyatékos 98 fősúlyos értelmi fogyatékos 65 fő

91

A fővárosban az élve születések száma 14.737 fő

ebből: érzékszervi és mozgásfogyatékos 22 főértelmi fogyatékos 420 fő

ebből: enyhe értelmi fogyatékos 336 főközépsúlyos értelmi fogyatékos 50 fősúlyos értelmi fogyatékos 34 fő

A fogyatékos személyek otthonába az a fogyatékos személy vehető fel, akinek oktatására, képzésére, foglalkoztatására, valamint gondozására csak intézményi keretek között van lehetőség.

A Fővárosi Önkormányzat fenntartásában működő 6 értelmi fogyatékosok otthona vidéken működik és 1375 fő ellátását biztosítja.

67. sz. táblázat: A Fővárosi Önkormányzat által működtetett Értelmi Fogyatékosok Otthonok kapacitásadatai

Ssz:




1. Bucsuszentlászló, Arany J.u.17. 100 99 12. Csákánydoroszló, Fő u. 11. 255 255 73. Kéthely, Sáripuszta 1. 212 211 134. Sümeg-Darvastó 242 242 215. Tordas, Gesztenyés u.1. 260 260 396. Zsira, Rákóczi F.u.12. 310 308 6

Összesen: 1379 1375 87 Forrás: FPH Szociálpolitikai Ügyosztály adatbázisa 2002.

68. sz. táblázat: Más szervezetek által Budapesten működtetett Értelmi Fogyatékosok Otthonok kapacitásadatai Forrás: Főv. Közig. Hivatal 2002.

intézmény neve: címe: férőhely(fő)Mozgássérültek Állami Intézete Budapest, II. Marcibányi tér 3. 140Budapesti Zsidó Hitközség Szeretetotthon Budapest, IV. Liszt Ferenc u. 7. 14DOWN Alapítvány Budapest, XI. Andor u. 6. 15Mozgássérültek Állami Intézete Budapest, XIV. Hermina út 45. 60Vakok Állami Intézete Bp., XIV. Hungária krt. 146-148. 117Vakok Állami Intézete Budapest, XIV. Hermina u. 21. 153

Feladatok: A Fővárosi Önkormányzat 6 értelmi fogyatékosok otthonát tart fenn. Három

intézményhez kapcsolódik lakóotthoni, illetőleg lakóotthon jellegű ellátás (Kéthely, Darvastó, Zsira). Két intézményhez kapcsoltan működik (Tordas, Zsira) külön telephelyen fogyatékosok otthona. 4 intézmény és a lakóotthonok (székely és telephely együttesen)

92

határozott idejű működési engedéllyel rendelkeznek. A Közigazgatási Hivatalok döntéseinek indokai azonosak az időskorúak otthonainál felsoroltakkal.A hajléktalanok otthona -a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális szakosított ellátási forma- az Szt.

71/B.§-a alapján: Fogalom:Az Szt. 71/B. §-a szerint:

A hajléktalanok otthonában olyan hajléktalan személy gondozását kell biztosítani, akinek az ellátása átmeneti szálláshelyen, rehabilitációs intézményben nem biztosítható és kora, egészségi állapota miatt tartós ápolást, gondozást igényel.


Helyzetkép:

Budapesten, a Fővárosi Önkormányzat szolgáltató szervezetekkel kötött megállapodások és ellátási szerződések útján teljesíti ellátási kötelezettségét.

A hajléktalanok otthonait 4 civil szervezet működteti, összesen 126 férőhellyel, ez az összes férőhelyek 4,37 %-a.

69. sz. táblázat: Hajléktalanok Otthonai

fenntartó szervezet férőhely kapacitásLéthatáron Alapítvány 20Magyar Máltai Szeretetszolgálat 48Menhely Alapítvány 24RÉS Alapítvány 46

Összesen 138 Forrás: Fővárosi Közigazgatási Hivatal 2002.

Adatok:

Feladatok:

93

4.4.2. A rehabilitációs intézmények -a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális szakosított ellátási forma- az Szt. 72.§-a

alapján:

Fogalom:Az Szt. 72. §-a szerint:

(1) A rehabilitációs intézmény a bentlakók önálló életvezetési képességének kialakítását, illetve helyreállítását szolgálja.

(2) Rehabilitációs intézménya) a pszichiátriai betegek,b) a szenvedélybetegek,c) a fogyatékos személyek,d) a hajléktalan személyek rehabilitációs intézménye.


A pszichiátriai- illetve szenvedélybetegek rehabilitációs intézménye -a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális szakosított ellátási forma- az Szt. 73.§-a

alapján:

Fogalom:

Az Szt. 73. §-a szerint: (1) A pszichiátriai, illetve szenvedélybetegek rehabilitációs intézményében azt a 18.

életévét betöltött pszichiátriai, illetve szenvedélybeteget kell ellátni, aki rendszeres vagy akut gyógyintézeti kezelésre nem szorul és utógondozására nincs más mód.

(2) A pszichiátriai, illetve szenvedélybetegek rehabilitációs intézményében a gondozottak részére képzési, munka jellegű vagy terápiás foglalkoztatást kell szervezni és elő kell készíteni a családi és lakóhelyi környezetükbe történő visszatérésüket.



A Fővárosi Önkormányzat jelenleg pszichiátriai és szenvedélybetegek rehabilitációs intézményét nem tart fenn, ugyanakkor az alábbi közszolgáltatási szerződések keretében biztosítja fővárosi illetékességű pszichiátriai és szenvedélybetegek rehabilitációját:

1. Magyarországi Református Egyház Kallódó Ifjúságot Mentő Missziója (Ráckeresztúr, Dózsa u. 4.) 9 fő ellátása

2. Evangéliumi Pünkösdi Közösség „Hajnalcsillag” Rehabilitációs Otthon(Dunaharaszti, Vörösmarty út 17-19.) 11 fő ellátása

3. Emberbarát Alapítvány (Budapest XV., Cserkesz u. 7-9.) 30 fő ellátása

94

4. Szenvedélybetegek Rehabilitációs Intézete(Pomáz-Dolina) 100 fő ellátása

A Fővárosi Önkormányzat a Pomázi Rehabilitációért Alapítvánnyal kötött, határozott idejű közszolgáltatási szerződés keretében biztosítja 100 fő pszichiátriai és szenvedélybeteg rehabilitációs intézményi ellátását,. A Pomáz-i Rehabilitációért Alapítvány valamennyi jogszabályban előírt feltétellel, határozatlan idejű működési engedéllyel rendelkezik feladata ellátásához, az ellátási kötelezettség biztosított a szerződéses forma keretében és a civil szervezet 30 %- os kiegészítő normatív jellegű támogatásával.

Feladatok: A döntés-előkészítéshez nélkülözhetetlen felmérést kell végezni a törvényi kötelezettség

leghatékonyabb és szakmai szempontból indokolható ellátási formák közötti választás -közszolgáltatási szerződés útján-, intézmény/ek működtetésével-, illetve a kettő kombinációjával- után kialakított hozzáférés biztosítása érdekében.

70. sz. táblázat: Más szervezetek által működtetett rehabilitációs intézmények:

Az intézmény neve Címe: jellege Férő-helyek száma

Drogfree Alapítvány Budapest, IX.1092 Kinizsi u. 11. tartós ápolás, gondozás és rehabilitáció

6

Egészség Alkoholmentes Rehabilitációs Egyesület

Budakeszi 2092 Knáb J. u. rehabilitáció 6


Budakeszi 2092 Csák J. u. 5. rehabilitáció 11


Budakeszi 2092 Széchenyi u. rehabilitáció 11


Budakeszi 2092 Fő u. 258. rehabilitáció 11

Élő Reménység Alapítvány Dunakeszi 2120 Alsőgödi u. 16/a. rehabilitáció 10Emberbarát Alapítvány - Rehabilitációs Utógondozó Intézete

Budapest, X. Cserkesz u. 7-9. tartós ápolás, gondozás és rehabilitáció

25

Emberbarát Alapítvány - Rehabilitációs Utógondozó Intézete

Budapest, X. Gyöngyike u. 4. tartós ápolás, gondozás és rehabilitáció

10

Forrás: Fővárosi Közigazgatási Hivatal 2002.

95

A fogyatékos személyek rehabilitációs intézménye -a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális szakosított ellátási forma- az Szt. 74.§-a


(1) A fogyatékosok rehabilitációs intézménye azoknak a fogyatékos, valamint mozgás-, illetőleg látássérült személyeknek az elhelyezését szolgálja, akiknek oktatása, képzése, átképzése és rehabilitációs célú foglalkoztatása csak intézményi keretek között valósítható meg.

(2) A fogyatékosok rehabilitációs intézménye előkészíti az ott élők családi és lakóhelyi környezetbe történő visszatérését, valamint megszervezi az intézményi ellátás megszűnését követő utógondozást.


Ide kellene valami!

Helyzetkép:

Adatok:

Feladatok:

96

A hajléktalan személyek rehabilitációs intézménye -a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális szakosított ellátási forma-

az Szt. 74/A.§-a alapján:

Fogalom:

Az Szt. 74/A. §-a szerint: A hajléktalanok rehabilitációs intézménye annak az aktív korú, munkaképes hajléktalan

személynek az elhelyezését szolgálja, akinek szociális ellátása ily módon indokolt, és aki önként vállalja a rehabilitációs célú segítőprogramokban való részvételt.


A fővárosban az ellátás biztosítása a Fővárosi Önkormányzat feladata. Ellátási kötelezettségét szolgáltató szervezetekkel kötött megállapodások és ellátási szerződések útján teljesíti.

Hajléktalan személyek rehabilitációs intézményét négy civil szervezet összesen 123 férőhellyel működtet, ez az összes férőhely kapacitás 4,26%-át képviseli.

71. sz. táblázat: Hajléktalan rehabilitációs intézmények kapacitásadatai

fenntartó szervezet férőhely kapacitásHajléktalanokért Alapítvány 29Magyar Vöröskereszt 37Twist Olivér Alapítvány 33Üdvhadsereg 24Összesen 123


Feladatok:

97

4.4.3. nappali ellátást nyújtó intézmények -a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális szakosított ellátási forma- az Szt. 75.§-a

alapján:

Fogalom:

Az Szt. 75. §-a szerint: (1) A nappali ellátást nyújtó intézmények elsősorban a saját otthonukban élők részére

biztosítanak lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, étkezésre, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére.

(2) Nappali ellátást nyújtó intézmény az idősek klubja, a fogyatékosok nappali intézménye, a szenvedélybetegek nappali intézménye, a pszichiátriai betegek nappali intézménye, továbbá a nappali melegedő.

Az idősek klubja -a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális szakosított ellátási forma- az Szt. 76.§-a


(1) Az idősek klubja a szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes időskorúak napközbeni gondozására szolgál.

(2) Az idősek klubjába felvehető az a 18. életévét betöltött személy is, aki egészségi állapotára figyelemmel az (1) bekezdésben meghatározott támogatásra szorul.


Az ellátás biztosítására kötelezett a települési –értsd Budapesten a fővárosi kerületi- önkormányzat. A Fővárosi Önkormányzat szakosított szociális ellátó intézményei tevékenységéhez kapcsolódó feladat.

Egyrészt: A személyes gondoskodást nyújtó szakosított szociális ellátások igénybevételéhez az illetékes helyi önkormányzat Gondozási Központja írásos nyilatkozata szükséges arról, hogy az ellátást igénylő a szociális alapellátás keretében mennyiben ellátható. (Vő.: 30/1993. (VIII. 1.) Főv. Kgy. rendelet a Fővárosi Önkormányzat fenntartásában lévő személyes gondoskodást nyújtó szakosított szociális intézmények formáiról, azok igénybevételéről 5/A. §)A szakosított szociális otthoni elhelyezésre várakozó kérelmezők ellátása –férőhelyeik elfoglalásáig- a nappali ellátás keretében (is) lehetséges.

Másrészt: Az ellátás iránti kérelem benyújtását követően a Felvételt Előkészítő Csoport tájékoztatja -az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője hozzájárulása esetén- a kerületi önkormányzat alapellátást nyújtó intézményeit annak érdekében, hogy a szakosított ellátást igénylő állapotának megfelelő ellátása biztosított legyen az ápolást-gondozást nyújtó intézményi jogviszony keletkezéséig.

Harmadrészt: Az érintett intézmények az ellátást igénylő felvételéig, illetve folyamatos ellátása érdekében kapcsolatot tartanak és együttműködnek az alapellátást végző intézményekkel.

98

Az idősek klubjai működhetnek Gondozási Központokban, illetve Nyugdíjas házakban.

A Fővárosi Önkormányzat fenntartásában 9 nyugdíjas ház működik:

Budapest, IV. Pécsi Sándor sétány 1.-3.Budapest, IX. Napfény u. 26.Budapest, XI. Gazdagréti tér 4.Budapest, XI. Kenderes u. 4.Budapest, XIV. Bethesda u. 4.Budapest, XIV. Fogarasi út 165.-167.Budapest, XIV. Ond vezér sétány 7.Budapest, XIX. Batthyány u. 33.-39.Budapest, XXI. Duna u. 2.-4.

A Fővárosi Önkormányzat a IV., XI., XIV., XIX., XXI. kerületi Önkormányzatokkal Megállapodásokat kötött, hogy a nyugdíjasházak lakói számára 24 órás nővérszolgálatot biztosítanak. A IX. kerületi Nyugdíjas ház 24 órás nővérügyeletének ellátására a Guest Szolgáltató és Idegenforgalmi Rt.-vel (1077 Bp., Rottenbiller u. 17.) kötött szerződést a tulajdonos. A nyugdíjasházi elhelyezés kérelemre indul, szabályait a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő önkormányzati lakások bérletéről, a lakbérek mértékéről, valamint a Fővárosi Önkormányzatot megillető bérlőkiválasztási jogok hasznosításának szabályairól szóló 19/1998. (IV. 15.) Főv. Kgy. rendelet határozza meg.

Feladatok: A szakosított szociális ellátást igénylők –férőhelyeik elfoglalásáig tartó- ellátása

érdekében a kerületi önkormányzatok-, a nappali ellátást biztosító intézmények közötti folyamatos együttműködés és kapcsolattartás fenntartása. A Nyugdíjasházak működési feltételeinek további biztosítása.

99

A fogyatékosok nappali intézménye -a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális szakosított ellátási forma- az Szt. 77.§-a


(1) A fogyatékosok nappali intézménye a harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes fogyatékosok napközbeni gondozására, foglalkoztatására és nevelésére szolgáló, a közoktatás körébe nem tartozó ellátási forma.

(2) Rendkívül indokolt esetben gondozható a fogyatékosok nappali intézményében az a személy is, akire nézve szülője vagy más hozzátartozója gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül.

(3) Fogyatékos személyek nappali intézményében - külön jogszabályban meghatározott feltételek biztosítása esetén - önellátásra részben képes, vagy önellátásra nem képes és felügyeletre szoruló halmozottan fogyatékos, illetve autista személy részére is biztosítható szolgáltatás. Szükség esetén a települési önkormányzat kizárólag halmozottan fogyatékos, illetve kizárólag autista személyek ellátásáról is gondoskodhat nappali intézményi szolgáltatás keretében.

Helyzetkép és adatok:Az ellátás biztosítására kötelezett a települési –értsd Budapesten a fővárosi kerületi-

önkormányzat. A Fővárosi Önkormányzat szakosított szociális ellátó intézményei tevékenységéhez kapcsolódó feladat. Az ellátási forma személyi-, tárgyi feltételeinek megteremtését a Fővárosi Szolidaritási Alap működtetésén keresztül segíti a Fővárosi Önkormányzat.

A Fővárosi Szolidaritási Alap pályázatain, az 55/1997. (X.17.) Főv. Kgy. rendelet értelmében a kerületi önkormányzatok által igénybe vehető, a szociális ellátás fejlesztésére szolgáló fővárosi támogatás. Segítséget nyújt a kerületeknek, hogy részben az ágazati jogszabályokban előírt feltételeknek megfeleljenek (hiányzó ellátási formák kialakítása, meglévők korszerűsítése); részben pedig a helyi szociális szükségletek, speciális társadalmi igények kielégítéséhez ad pályázati támogatást. Szakmai célként jelöli meg a különböző hátrányos helyzetű csoportok integrációjának segítését, lakhatási válsághelyzeteket kezelő programok, modell értékű szociális programok, módszertani kísérletek megvalósítást.

72. sz. táblázat: A támogatás százalékos megoszlása célcsoportonként –2002.évben

támogatott pályázat jellege ArányaCsaládsegítés, gyermek, ifjúság védelem 27 %Idősek ellátása 13 %Fogyatékosok segítése 27 %Hajléktalanok ellátása 10 %Foglalkoztatáspolitika 9 %Információ, tájékoztatás, ügyfélszolgálat 1 %lakhatás, adósságkezelés 13 %

Összesen 100 % Forrás: Fővárosi Közgyűlés Szociálpolitikai és lakásügyi Bizottsága 2003.

A civil szervezetek többsége „visszatérő” pályázó. Folyamatos működésükhöz, szakmai programjaikhoz elengedhetetlenek a pályázati támogatások. Többségük rendszeres állami támogatással nem rendelkezik, olyan tevékenysége(ke)t folytat, amely(ek) után nem jár normatív támogatás. Közhasznúságuk ugyanakkor nem vitatható.

100

Feladatok: A kapcsolódó feladat jelentőségének megfelelően az ellátórendszer kiépítésének további

ösztönzése. A Fővárosi Szolidaritási Alap folyamatos működtetésének biztosítása, anyagi forrásainak Budapest Fővárosi Önkormányzat mindenkori költségvetésébe történő beépítése, illetve az anyagi eszközök nagyságának lehetséges indexálása.

101

A szenvedélybetegek nappali intézménye -a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális szakosított ellátási forma- az Szt. 79.§-a

alapján:


(1) A szenvedélybetegek nappali intézménye a szenvedélybetegséggel küzdő személyek napközbeni ellátását, gondozását végzi.

(2) A szenvedélybetegek nappali intézményében elsősorban azokat a személyeket kell gondozni,a) akiket szenvedélybetegségük miatt - korábban - fekvőbeteg-gyógyintézetben

kezeltek, illetve rehabilitációs intézményben gondoztak;b) akik az a) pontban megjelölt intézményi kezelés, gondozás megelőzése miatt erre

rászorulnak.


Helyzetkép:

Adatok:

Feladatok:

102

A pszichiátriai betegek nappali intézménye -a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális szakosított ellátási forma- az Szt.

79/A.§-a alapján: Fogalom:Az Szt. 79/A. §-a szerint:

A pszichiátriai betegek nappali intézményében az a személy gondozható, akia) korábban pszichiátriai betegsége miatt gyógykezelés alatt állt, illetve akit

pszichiátriai betegek intézményében gondoztak,b) az a) pontban megjelölt intézményi kezelés, gondozás megelőzése miatt erre rászorul

és napközbeni ellátása másképp nem oldható meg


Helyzetkép:

Adatok:

Feladatok:

103

A nappali melegedő -a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális szakosított ellátási forma- az Szt. 78.§-a


(1) A nappali melegedő elsősorban a hajléktalan személyek nappali tartózkodására nyújt lehetőséget.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szolgáltatásért nem lehet térítési díj fizetését igényelni.



A Fővárosi Önkormányzat önként vállalt feladata keretében, Budapest, X., Fehér köz 2. szám alatt 120 férőhelyes nappali melegedőt létesített. Az épületet a Főváros a Fővárosi Közterület-fenntartó Rt-től bérli. Az intézmény ellátási területe Budapest, a hajléktalanok megcélzott csoportja elsősorban az Örs vezér téren, és a Kőbánya-felső pályaudvar környékén életvitelszerűen tartózkodó, valamint a közelben lévő éjjeli menedékhelyeket rendszeresen látogató, az alapellátási szinten lényegében ellátatlan hajléktalanokból tevődik össze.

A nappali melegedő a jogszabály értelmében napi 8 órában a hajléktalanok részére a napközbeni pihenést lehetővé tevő, tisztálkodási és mosási lehetőséget, valamint szociális információt szolgáltató intézmény.

Feladatok:Az érintett települési önkormányzatok ellátási kötelezettségeik teljesítéséig az önként

vállalt, de fővárosi ellátási kötelezettséghez kapcsolódó feladat fenntartása. Az érintett ingatlan bizonytalan státusa miatt, vizsgálni szükséges a fővárosi nappali melegedő kiváltási lehetőségét átmeneti szállással és/vagy átmeneti szállásként. A férőhelycsökkentés-, a férőhelyvesztés ellentételezésének lehetséges eszköze.???ez a szakasz marad?

104

4.4. Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények -a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális szakosított ellátási forma- az Szt. 80.§-a


(1) Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények - a hajléktalanok éjjeli menedékhelye és átmeneti szállása kivételével - ideiglenes jelleggel legfeljebb egyévi időtartamra teljes körű ellátást biztosítanak.

(2) Az átmeneti elhelyezés különös méltánylást érdemlő esetben az intézmény orvosa szakvéleményének figyelembe vételével egy alkalommal, egy évvel meghosszabbítható.

(3) Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények típusai:a) időskorúak gondozóháza;b) fogyatékos személyek gondozóháza;c) pszichiátriai betegek átmeneti otthona;d) szenvedélybetegek átmeneti otthona;e) éjjeli menedékhelyf) hajléktalan személyek átmeneti szállása..

4.4.1. időskorúak gondozóháza -a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális szakosított ellátási forma- az Szt. 82.§-a

alapján:


Az idősek gondozóházába azok az időskorúak, valamint azok a 18. életévüket betöltött beteg személyek vehetők fel, akik önmagukról betegségük miatt vagy más okból otthonukban időlegesen nem képesek gondoskodni.



Az ellátás iráni fokozott igények, valamint a kellő mértékben ki nem épült kerületi intézmények hiánya miatti ellátási igények mérséklése céljából a Fővárosi Önkormányzat önként vállalt feladataként saját időskorúak gondozóházát is működtet.

A Fővárosi Önkormányzat Budapest XVII., Pesti út 117. szám alatti Idősek Otthona – érzékelve a lakossági igényeket – 1991. augusztus 16-án nyitotta meg az átmenti elhelyezést nyújtó „Gondozóházát” kísérleti jelleggel -a krízis helyzetben lévő ellátási igények kielégítése céljából.

Az épület kivitelezése 6 mFt volt, melynek felét az intézmény minisztériumi pályázaton nyerte, illetve a másik felét a Fővárosi Önkormányzat biztosította. A gondozóház 9 db két ágyas szobájában olyan 18 személy helyezhető el, aki tartós bentlakásos intézményi elhelyezésre várakozik, a kórházból elbocsátották, felügyeletre szoruló, s akinek azonnali gondozásáról, ellátásáról hozzátartozói más módon nem tudnak gondoskodni. Néhány évig –

105

a jogi szabályozás hiánya miatt – az intézmény vállalkozásban működtette a gondozóházat, mely nyereséget ugyan nem termelt, de nem volt ráfizetése. A napi térítési díj 1000 Ft volt. Az üzemelés első időszakában az igénybevevők rövid tartózkodása volt jellemző, 1998-tól általában egy éves időszakra kerül felvételre a kérelmező. Ennek az időszakban a lejártát követően az intézmény vezetője egy évvel meghosszabbíthatja a tartózkodást. A gondozóházi elhelyezés iránt igen nagy az érdeklődés.

Feladatok:

Az önként vállalt ellátás további fenntartása, az intézmény működőképessége feltételeinek biztosítása.

A fővárosi szakosított ellátás segítése –átmeneti elhelyezés a bekerülésig, kerületi előgondozás végrehajtása- érdekében a kötött Megállapodás fenntartása, további megállapodások kötésének vizsgálata pl. a Szolidaritási Alap támogatásán keresztül.

A Fővárosi Szolidaritási Alap támogatásán keresztül a továbbiakban is segíteni a működő átmeneti elhelyezést nyújtó kerületi intézmények fenntartását. A fővárosi Alapok és pályázati lehetőségek pénzügyi forrásainak biztosítása, értékállandóságának megőrzése.

Fővárosi pályázati támogatásokon keresztül hozzájárulni a meglevő és a jövőben létesítendő nappali intézmények fejlesztési-, működési költségei legalább részbeni finanszírozásához.

106

4.4.2. fogyatékos személyek gondozóháza -a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális szakosított ellátási forma- az Szt. 83.§-a alapján: Fogalom:Az Szt. 83. §-a szerint:

A fogyatékosok gondozóházában azok a fogyatékos személyek helyezhetők el, akiknek ellátása családjukban nem biztosított, vagy az átmeneti elhelyezést a család tehermentesítése teszi indokolttá.



Feladatok:

107

4.4.3. pszichiátriai betegek átmeneti otthona -a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális szakosított ellátási forma- az Szt.

83/A.§-a alapján: Fogalom:Az Szt. 83/A. §-a szerint:

A pszichiátriai betegek átmeneti otthonában az a pszichiátriai beteg helyezhető el, akinek ellátása átmenetileg más intézményben vagy a családjában nem oldható meg, viszont tartós bentlakásos intézményi elhelyezése vagy fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelése nem indokolt.


Helyzetkép:

Adatok:

Feladatok:

108

4.4.4. szenvedélybetegek átmeneti otthona -a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális szakosított ellátási forma- az Szt.

83/B.§-a alapján: Fogalom:Az Szt. 83/B. §-a szerint:

A szenvedélybetegek átmeneti otthonában az a személy helyezhető el, akinél szakorvosi (addiktológus, pszichiáter) szakvélemény alapján szenvedélybetegség került megállapításra, és ellátása átmeneti jelleggel családjában vagy lakókörnyezetében nem oldható meg.



Feladatok:

109

4.4.5. éjjeli menedékhely -a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális szakosított ellátási forma- az Szt. 84.§-a

alapján:


(1) Az éjjeli menedékhely az önellátásra és a közösségi együttélés szabályainak betartására képes hajléktalan személyek éjszakai pihenését, valamint krízishelyzetben éjszakai szállás biztosítását lehetővé tevő szolgáltatás . (3) Az éjjeli menedékhelyen térítési díj fizetését nem lehet igényelni.

A fővárosban az ellátás biztosítása a Fővárosi Önkormányzat feladata. A Fővárosi Önkormányzat ellátási kötelezettségét a Budapest Módszertani Szociális

Központja és Intézményei által nyújtott szolgáltatások és a fővárosi hajléktalan-ellátásban részt vállaló civil szervezetekkel kötött szerződések révén teljesíti.

73. sz. táblázat: A Budapest Módszertani Szociális Központja és Intézményei kapacitásadatai - a működési engedély alapján

XIII. Dózsa Gy. út 152 éjjeli mh. átmeneti krízis egészségügyi összesenátmeneti szállás 326 326

Anya-gyermek átm. szállás 14 14éjjeli menedékhely 120 120

krízis anya-gyerek lakás 12egészségügyi részleg (2) 73 73IX. Külső mester u. 84.

átmeneti szállás 129 129X. Bánya u. 37.átmeneti szállás 64 64

X. Előd u. 1.éjjeli menedékhely 180 180X. Vaspálya u. 56.

átmeneti szállás 66 66VIII. Alföldi u. 6-8.

átmeneti szállás 241 241VIII. Könyves K. krt. 84.

éjjeli menedékhely 50 50férőhely összesen (fő) 350 774 14 73 1275

ellátási forma megoszlása 27,4 60,7 1,09 5,720,01 0 100,00 Forrás: Budapest Főpolgármesteri Hivatal 2003.

A Fővárosi Közgyűlés 1999. május 27-én több hónapos szakmai egyeztetés után 1143/99. (V.27.) határozatával elfogadta a „Beszámoló a fővárosi hajléktalan-ellátás kiépüléséről és feladatok a továbbfejlesztés tükrében” című hajléktalanok ellátásának középtávú koncepcióját. A koncepció alapvető céljának tekintette, hogy a Budapesti Szociális Charta által megfogalmazott követelményeinek megfelelően a hajléktalanok ellátása - a szociálpolitikai intézményrendszer integráns részeként - beépüljön a várospolitikai szintű döntési és tervezési folyamatokba.

110

A Fővárosi Önkormányzat a rendszerváltás kezdetétől a várospolitika fontos kérdéseként, mindig kiemelt feladataként kezelte a hajléktalanok ellátásával kapcsolatos kötelezettségeket.

Elsők között látott hozzá a hajléktalan-ellátó intézmények létrehozásához és a rászorulók problémáinak kezeléséhez nyújtandó támogatási rendszer kidolgozásához. Még a Szociális törvény megjelenése előtt, annak első módosításáig önként vállalt feladatként hozta létre és működtette a Fővárosi Szociális Központ és Intézményeit, (jelenlegi neve: Fővárosi Önkormányzat Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei), amely ma is az ország egyedülállóan legnagyobb hajléktalanokat ellátó intézményrendszere.

A Budapest Módszertani Szociális Központja és Intézményeit a Fővárosi Önkormányzat 1993.-ban alapította, kezdetétől meghatározó szerepet tölt be a fővárosi hajléktalan ellátás területén. Különböző fejlődési szakaszokon, szervezeti és kapacitás-változásokon át alakult ki jelenlegi ellátási struktúrája, jelentős mértékben meghatározza a fővárosi hajléktalan-ellátás formáit és azok szakmai színvonalát, megújulásának lehetséges irányait.

Éjjeli menedékhelyAz éjjeli menedékhely az önellátásra és a közösségi együttélés szabályainak betartására

képes hajléktalan személyek éjszakai pihenését, valamint krízishelyzetben éjszakai szállás biztosítását szolgáló intézmény. Az éjjeli menedékhelyen a nyitvatartási időn belül legalább 4 órában az intézmény szociális munkás alkalmazásával szociális, mentális gondozást biztosít. Az éjjeli menedékhely ingyenesen vehető igénybe.

Az éjjeli menedékhely biztosítja az éjszakai pihenésre, személyi tisztálkodásra, étel melegítésére, betegek elkülönítésére, közösségi együttlétekre szolgáló helyiségeket. Működése folyamatos, nyitvatartási ideje: 18-8 óráig tart. Az ellátottak köre: 18 éven felüli, magyar állampolgárok, hajléktalan nők, férfiak.

Az éjjeli menedékhelyen biztosított szolgáltatások: tisztálkodási, ételmelegítési lehetőség, ruházat mosásának lehetősége, TV nézés lehetősége, Tisztálkodáshoz szükséges alapvető felszerelések, Kiegészítő étkezés biztosítása a téli időszak 6 hónapjában.

A XIII., Dózsa Gy. Út 152. szám alatti menhelyen 70 fő női részleg, és 50 fő férfi részleg került kialakításra. Az igénybevevők körét leginkább a jövedelem és munka nélküli hajléktalan emberek jelentik.

A VIII., Könyves K. krt. 84. sz. alatti éjjeli menedékhelyet igénybe vevők jelentős része (kb. 60 %a) állandó visszatérő, a menedékhelyet munkásszállóként használja. Tapasztalataink szerint, a hajléktalanná válás fő oka a családi körülmények megváltozása, munkahely elvesztése, italozás, válás stb. A lakók számára a szociális munka elsődleges feladata sok esetben a hiányzó okmányok beszerzése, munkába állítás.

A Bp. X., Előd u. 1. szám alatti éjjeli menedékhely 1996-ban nyílt meg. A szálló 180 férőhelyes. A menedékhely hajléktalan férfiak számára biztosít elhelyezést. A menedékhely lakóösszetétele többségében elvált, családi problémákkal küszködő, börtönből szabadult vagy állami nevelésből kikerült nehéz sorsú emberek. Jelentős számban vannak között középkorú, munkaképes személyek, akik állandó jövedelemmel nem rendelkeznek, szakmájukban elhelyezkedni nem tudnak.

111

Hajléktalan személyek átmeneti szállása

A hajléktalan személyek átmeneti szállása azoknak a hajléktalan személyeknek az elhelyezését biztosítja, akik az életvitelszerű szálláshasználat és a szociális munka segítségével képesek az önellátásra. A s szállása biztosítja az éjszakai pihenésre, személyi tisztálkodásra, étel melegítésére, étkezésre, betegek elkülönítésére, közösségi együttlétekre szolgáló helyiségeket, valamint a szociális és mentális gondozást. Működése folyamatos, nyitvatartási Ideje: 0-24. óra.

Az intézmény biztosítja a lakó

takaróját, ágyneműjét, tisztálkodáshoz szükséges textíliát, személyes ruházat tisztításának lehetőségét, személyes használati tárgyainak biztonságos őrzését, esetleges elsősegély-nyújtáshoz szükséges felszerelést.

Az átmeneti szállás igénybevételének feltétele a személyi térítési díj megfizetése. A személyi térítési díj a mindenkori intézményi térítési díj 100 %-a, mely a Házirend mellékletét képező szabályzat szerint egyedi helyzetre való tekintettel, méltányosságból mérsékelhető.Az intézmények között az elhelyezés körülményeiben jelentős különbségek vannak, mely az intézményi térítési díj mértékében jut kifejezésre.

A legszínvonalasabb körülményeket a Bp. XIII., Dózsa Gy. út 152. szám alatti átmeneti szálló nyújtja. Éppen ezért a szálló vezetősége a férőhelyek betöltésénél fontos szempontnak tarja, hogy olyan hajléktalan személyek kerüljenek elhelyezésre, akik hajlandók munkaviszonyba lépni, partnerek a kötelező előtakarékoskodásban, elfogadják a javasolt egészségügyi ellátást, a közösségi együttélés szabályait betartják, együttműködnek a szociális munkásokkal. A VIII., Alföldi u. 6-8- szám alatti átmeneti szálláson elsősorban a mozgáskorlátozott, halláskárosodott, szenvedélybeteg, illetőleg speciális gondozásra szoruló hajléktalan személyek nyernek elhelyezést.

A IX., Külső mester u. 84. szám alatti intézmény 129 féri hajléktalan személy elhelyezésére nyújt lehetőséget négy ágyas szobákban. Elsősorban állandó munkahellyel vagy rendszeresen alkalmi munkát végzők hajléktalanok elhelyezését biztosítják.

A Bp. X., Bánya u. 37. szám alatti átmeneti szálló „kiléptető” a szociális otthonba. A 64 férőhelyes intézménybe azok nyernek elhelyezést, akik tartós bentlakásos intézményei elhelyezésre várnak, egészségi állapotuk, szociális körülményeik alapján a civil életbe való visszatérésükre nincs esélyük.

A fővárosban működő éjjeli menedékhelyek kapacitása 1205 férőhely, ebből 1110 férőhely férfiak, és 95 férőhely szolgál nők elhelyezésére –az összes férőhelyek 3,23 %-a.

74. sz. táblázat: éjjeli menedékhelyek adatai

éjjeli menedékhelyek férfi fh. női fh. összesenférőhely kapacitás 1058 95 1153

férőhely % 92,12 7,88 100,0 Forrás: Fővárosi Közigazgatási Hivatal 2002.

112

Átmeneti szállásokAz átmeneti szállásokat 10 szervezet 17 telephelyén működteti, összesen 1457

férőhely kapacitással. Az összes ellátási kapacitás 51,4 %-a átmeneti szállás férőhely, mely 1483 fő elhelyezését teszi lehetővé. A férfi férőhelyek száma 1110, az összes férőhelyek 38,47 %-a, a női férőhelyek száma 373, ez az összes férőhelyek 12,93 %-a. Az átmeneti szállások férőhelyei 10 és 360 férőhely közötti nagyságban nyújtanak ellátást. (.. sz. melléklet) Az átmeneti szállás férőhely kapacitások 62,28 %-a - 923 fh. - fővárosi , 37,72 %-a a civil szervezetek fenntartásában működik. Egyházi fenntartó a kapacitás 6,7 %-át tartja fenn. Az átmeneti szállás férőhely kapacitás 76,18 %-a férfiak, míg 23,82 %-a nők ellátására szolgál.

75. sz. táblázat: átmeneti szállások adatai

átmeneti szállás férőhelyek férfiak nők összesen

férőhely kapacitás 1110 347 1457% 76,18 23,82 100,00


A Fővárosi Önkormányzat önként vállalt feladatai a hajléktalan-ellátás területén:

Anya-gyermek Átmeneti Szállás (Bp.XIII., Dózsa Gy. út 152.)Az Átmeneti és Krízis Anya-gyermek szállót az intézmény vezetése 1995-ben hozta

létre, olyan anyák és gyermekek részére, akik hozzátartozóik durva magatartása, vagy szociális helyzetük miatt kerültek utcára. Az intézmény az Átmeneti Szálló épületében, illetve a főváros különböző kerületében lévő 4 lakásokból állt. Jelenleg a krízisszálló 14 férőhellyel működik, a kiléptetést elősegítő lakások /4 lakás/ változó férőhelyszámmal működik. A krízisszállót 5 napig vehetik igénybe , ezért fő feladat a krízishelyzet gyors feldolgozása, a segítséget elfogadó anyák és gyermekeik biztonságos körülmények közé juttatása. A szálláson eltöltött 5 éjszaka után a szociális munkás értesíti a Gyermekjóléti Szolgálatot.

Krízis fektető – ápolási részleg (Bp. XIII., Dózsa Gy. út 152.)Az intézmény 73 férőhelyen működtet Orvos Krízis Szolgálatot, mely az arra

rászoruló hajléktalan személyek részére biztosít a gyógyuláshoz szakszerű ellátást. Az ambulancián pedig két háziorvos látja el a rendelést.

Nappali melegedőA nappali melegedő a jogszabály értelmében napi 8 órában a hajléktalanok részére a

napközbeni pihenést lehetővé tevő, tisztálkodási és mosási lehetőséget, valamint szociális információt szolgáltató intézmény.

A Fővárosi Önkormányzat a X., Fehér köz 2. szám alatt 120 férőhelyes nappali melegedőt létesített. Az épületet a Főváros a Fővárosi Közterület-fenntartó Rt-től bérli. Az intézmény ellátási területe Budapest, a hajléktalanok megcélzott csoportja elsősorban az Örs vezér téren, és a Kőbánya-felső pályaudvar környékén életvitelszerűen tartózkodó, valamint a közelben lévő éjjeli menedékhelyeket rendszeresen látogató, az alapellátási szinten lényegében ellátatlan hajléktalanokból tevődik össze.

Utcai szociális munkaA hajléktalan személyek felkutatása, tájékoztatása, tájékoztatás után és kérése esetén

megfelelő intézménybe juttatása. 1999-től a BMSZKI is részt vesz az utcai gondozásban. Az utcai szociális munka lebonyolítását két főállású és két részmunkaidős szociális munkás végzi. Az utcai szociális munka keretében a szociális gondozó élelmet (tea-szendvics), szükség esetén ruhát, esetenként gyógyszert biztosít az arra rászorulónak.

113

Hajléktalanok ellátását segítő pályázati támogatások

A Fővárosi Önkormányzat 1991-től évenként 10 millió Ft-ot különített el költségvetési keretéből -a kezdeti időszakban a nappali melegedők kialakítására és működtetésére-, idővel támogatva a hajléktalan ellátáshoz kapcsolódó átfogó tevékenységi formák kialakítását és fenntartását.

Az elmúlt esztendőben A téli időszakban működő nappali melegedők részére utcai étkeztetés biztosítására 6

szervezet 8 pályázata-, téli időszakban az éjjeli menedékhelyeken és nappali melegedőkben étkeztetés

biztosítására - 4 szervezet 6 pályázata-, börtönből szabadulók támogatására - 2 szervezet-, téli krízis időszakban lakhatási támogatásban - 2 szervezet, átmeneti szállás, éjjeli menedékhely és nappali melegedő felújítási munkálatainak

támogatására 3 szervezet 5 pályázata kapott támogatást.

A 10 éve működő támogatási rendszernek is köszönhető, hogy a fővárosban működő hajléktalan intézmények kapacitása a jelenlegi adatok szerint mennyiségi szinten megfelelnek, ellátási színvonaluk a törvény által meghatározott feltételekhez közelítenek.

76 sz. táblázat: A Fővárosi Önkormányzat pénzeszközei -a hajléktalan ellátás támogatására 2002.évben

1. Hajléktalan pályázat 10.000.000 Ft2. kiegészítő normatív támogatás (30 %) 107.135.000Ft3. Költségvetési soron levő támogatási összegek 161.307.000 Ft4. Pénzbeli támogatások 209,592,194 Ft5. Szociális célú pályázati támogatások 8,516,000 Ft

Összesen: 496,550,194 Ft Forrás: Budapest Főpolgármesteri Hivatal 2003.

A fenti összegek nem tartalmazzák a Fővárosi Önkormányzat Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei rekonstrukciós, beruházási- és működési költségét.

Hajléktalanok téli krízis ellátása

A Budapesten működő, 16 hajléktalan ellátással foglalkozó szervezet –köztük a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei- a korábbi évek hagyományai szerint, Együttműködési Szándéknyilatkozatot írt alá a téli kríziskezelés ellátására a fedél nélkül maradt emberek megsegítésére.

Az aláíró szervezetek az alábbi tevékenységekre vállaltak kötelezettséget:

utcai szociális munka: Az utcai szolgálatok gondozási tevékenységük során biztosítják a nem lakás céljára szolgáló helyiségekben éjszakázó emberek ellátását információval és a túléléshez szükséges eszközökkel (élelmiszer, ruházat, gyógyszer stb.).

utcai étkeztetés: 6 szervezet 9 területen biztosít étkezést.

114

speciális egészségügyi programok: a Magyar Máltai Szeretetszolgálat a hét minden napján mozgó orvosi szolgálatot, házi orvosi rendelőt biztosít – amelyhez orvosi ügyelet, fürdési, fertőtlenítési lehetőség társul.

ideiglenes férőhelyek létrehozására: A szabad férőhelyeken a Diszpécser Szolgálat jelzése alapján a gondozó szolgálatok, valamint a „Krízisautó” által fellelt hajléktalan embereket elhelyezik pályázati támogatás felhasználásával.

lábadozó férőhelyek: A Menhely Alapítvány 17 fő elhelyezését biztosítja, napi 24 órás ott tartózkodással – ahol napi háromszori étkezés, egészségügyi ellátás, szociális ügyintézés, ruházat és gyógyszer biztosítására van mód.

A Fővárosi Önkormányzat a Szándéknyilatkozatot aláíró BMSZKI által felvállalt tevékenységen túl – a hajléktalanok téli krízis ellátása érdekében

az utcai gondozószolgálatok tevékenységét külön pályázati keretből támogatja, folyamatos adatgyűjtést végez az éjjeli menedékhelyek kihasználtságának állapotáról a

krízis helyzet azonnali kezelésének előkészítése érdekében az éjjeli menedékhelyein napi egyszeri étkeztetésben részesülnek a rászorulók utcai gondozószolgálati tevékenységet lát el a Mindenki Karácsonya ünnepség sorozat keretén belül a karácsonyi ünnepek alatt

több mint hatezer fő részére ingyen ebédet oszt A Szociális Depóba érkezett felajánlásokból folyamatosan hozzájárul a hajléktalan

szervezetek támogatásához

Időszakos férőhelyek

A 17/2002. (XII.2O.) EszCsM rendelettel módosított 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet 107/A. §. alapján a fenntartóknak időszakos férőhelyek kialakításával lehetőségük van a téli krízis időszakban az ellátás bővítésére.

A 107/A. § (1) bek. A hajléktalanok átmeneti szállását, valamint a hajléktalanok éjjeli menedékhelyét működtető fenntartó a közterületen, vagy lakhatásra alkalmatlan helyiségben életvitelszerűen tartózkodó hajléktalan személyek téli időszakban történő ellátásának, a közvetlen életveszély elhárításának érdekében tárgyév november 1-jétől tárgyévet követő év április 30-áig terjedő időszakra időszakos férőhelyeket biztosíthat.

A Fővárosi Önkormányzat a jogszabályi lehetőség alapján, 4 telephelyen alakított ki időszakos férőhelyeket (Bp. VIII., Kálvária u. 23., Bp. IX., Táblás u. 1.., Bp. X., Előd u. 1. B p. VIII., Könyves K. krt 84. szám alatt) ezzel további 287 hajléktalan személy elhelyezését tudta megoldani.

Feladatok:

4.4.6. a lakóotthonok

115

-a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális szakosított ellátási forma- az Szt. 85/A.§-a alapján:

Fogalom:Az Szt. 85/A. §-a szerint:

(1) A lakóotthon olyan nyolc-tizenkettő, a külön jogszabályban meghatározott esetben tizennégy pszichiátriai beteget vagy fogyatékos személyt -ideérteve az autista személyeket is -, illetőleg szenvedélybeteget befogadó intézmény, amely az ellátást igénybevevő részére életkorának, egészségi állapotának és önellátása mértékének megfelelő ellátást biztosít.

(2) A lakóotthonok típusai a következők:a)fogyatékos személyek lakóotthona, b) pszichiátriai betegek lakóotthona,c)szenvedélybetegek lakóotthona.

(3) A lakóotthoni ellátás formái: a) fogyatékos személyek lakóotthona esetében, aa) rehabilitációs célú lakóotthon, ab) ápoló-gondozó célúlakóotthon, b) pszichiátriai, illetve szenvedélybetegek lakóotthona esetében rehabilitációs céló

lakóotthon.(4) A rehabilitációs célú lakóotthonba az a személy helyezhető el, a)aki intézményi elhelyezés során felülvizsgálatban részt vett, és a felülvizsgálat

eredménye, illetve a gondozási terv és egyéni fejlesztés alapján lakóotthoni elhelyezése az önálló életvitel megteremtése érdekében indokolt,

b)aki családban él és képességei fejlesztése, valamint ellátása lakóotthoni keretek között biztosítható és rehabilitációja családjában nem oldható meg,

c) az a)-b) pontban meghatározottakon túl önmaga ellátására részben képes,d) lakóotthonba kerülése időpontjában a tizenhatodik életévét már betöltötte, de a reá

irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt még nem.(5) A fogyatékos személyek ápoló-gondozó lakóotthonába - intézményből történő

elhelyezés esetén a felülvizsgálat és az egyéni fejlesztés eredményeire figyelemmel - a fogyatékosság jellegétől és súlyosságától függetlenül helyezhető el fogyatékos személy, figyelemmel a 4) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott rendelkezésekre

(6) A lakóotthonban elhelyezett személy részére - szükség szerint - étkezést, ruházattal, illetve textíliával való ellátást, mentális gondozást, a külön jogszabályban meghatározott egészségügyi ellátást, valamint az önálló életvitelhez szükséges feltételeket kell biztosítani.


Helyzetkép:2000-ben a szociális törvény módosításával a tartós bentlakásos elhelyezést nyújtó

intézmények köre a lakóotthoni ellátási formával bővült. A Fővárosi Önkormányzat által létrehozott lakóotthon fogyatékosok otthoni háttérrel

került kialakításra Zsírán, míg, Kéthelyen és Darvastón működő „Féluton” házak átminősítése folyamatban van.

116

Adatok:

Feladatok:

117

4.5. egyéb ellátási formák

4.5.1. a speciális intézmény -a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális szakosított ellátási forma- az Szt.

85/C.§-a alapján:

Fogalom:

Az Szt. 85/C. §-a szerint:(5) A megyei, fővárosi önkormányzat a megye, főváros területén ellátandó, intézményi keretek között gondozható, de speciális egyéni ellátást igénylő személyek részére - így különösen akik súlyos pszichés vagy disszociális tüneteket, magatartászavart mutatnak - külön-külön egyes ellátotti csoportok szerint - ide nem értve az időskorúakat - speciális intézményt alakít ki, amely az egyes ellátotti csoportok vonatkozásában legfeljebb húsz fő elhelyezését biztosítja.


Helyzetkép:

Adatok:

Feladatok: Szenvedélybetegek ellátását biztosító speciális intézmény létesítésének tervezése a

fővárosi szakosított szociális intézmények Rekonstrukciós Programja felülvizsgálatának részeként. A végrehajtási intézkedés megjelenését követően a szakmai standardok kidolgozása. Az intézmény normatív finanszírozásnak biztosítását követően az intézményi költségvetés összeállítása és biztosítása.

118

4.5.2. Az egyes intézményi szolgáltatások integrált szervezeti formában történő megszervezése

az Szt. 85/B-C §-i alapján:

Fogalom:

85/B. § (1) Az e törvényben meghatározott intézménytípusok által biztosított szolgáltatás megszervezhető önálló, illetve integrált szervezeti formában.

(2) A szervezeti integráció megvalósulhat több ellátási típus egy intézmény keretein belül történő biztosításával, illetve alap-, nappali, bentlakásos intézményi formák egymásra épülésével.

(3) A települési önkormányzat alapellátási feladatainak [57. § (1) bek.] ellátása érdekében szociális szolgáltató központot hozhat létre az alapellátás körébe tartozó szolgáltatások integrált formában történő megszervezésére. A szociális szolgáltató központ - belső szervezeti munkamegosztással - magában foglalja a családsegítő szolgálat és a gondozási központ feladatait.

(4) A szociális szolgáltató központon vagy gondozási központon belül legfeljebb ötven férőhelyes bentlakásos intézmény működtethető.

(5) Amennyiben a szociális szolgáltató központ vagy gondozási központ részét képezi az alap- és nappali, valamint bentlakásos intézményi ellátás is, a szakmai munkakörökben foglalkoztatottak részt vehetnek több ellátási forma munkájában is. Az erre vonatkozó létszámfeltételeket, illetve az egyes intézménytípusok közötti átcsoportosítás feltételeit külön jogszabály határozza meg.

85/C. § (1) Bentlakásos intézményi szolgáltatás megszervezése az alábbi formákban történhet:

a) egy ellátotti csoport részére azonos gondozási feladatok ellátása (tiszta profilú intézmény),

b) több intézménytípus szolgáltatásainak biztosítása részleg kialakításával, c) több intézménytípus egy bentlakásos intézményben történő megszervezése,

kialakítása (vegyes profilú intézmény), d) több intézménytípus különálló szervezeti egységekben történő

megszervezése (integrált intézmény). (2) Az (1) bekezdésben meghatározott intézményen belül - külön jogszabályban

meghatározott feltételek szerint - intenzív gondozást biztosító részleg is kialakítható.

(3) Átmeneti elhelyezést, illetve nappali ellátást biztosító intézmények esetében több ellátotti csoport részére nyújtható szolgáltatás, amennyiben az intézményben az ilyen ellátás szakmai feltételei biztosítottak.

(4) Az (1) bekezdés b)-d) pontjaiban meghatározott esetekben - külön jogszabályban meghatározottak szerint - a tárgyi-személyi feltételek tekintetében speciális feltételek állapíthatók meg, azonban az egyes intézménytípusoknak vagy részlegeknek külön-külön meg kell felelniük az

a) egy főre jutó lakóterület nagyságára, b) egy lakószobában elhelyezhető személyek számára, c) egyéb szakdolgozói munkakör létszámnormáira vonatkozó előírásoknak.

119

Feladatok, kiutak és lehetőségek:

kerületi ellátások harmonizációja (intézményi és pénzben biztosított);

komplex ellátások és szolgáltatások (egymásra épülő, több intézmény

és/vagy szakember együttműködésével –team munka);

alap- és szakellátó intézmények együttműködése (intézményközi,

szolgáltatási –háziápolás-gondozás);

ellátórendszerek együttműködése (egészségügy és szociális ellátás);

önkormányzatok közötti együttműködés (ki nem épült intézmények);

aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök;

kilakoltatások helyett lakásépítés, a lakásmobilizáció segítése

szakmai minimumfeltételek biztosítása (az ellátás személyi tárgyi feltételei-,

valamint megfelelő férőhely biztosítása, intézmények rekonstrukciói)

minőségfejlesztés, minőségbiztosítás

önsegítés, önkéntesek és/vagy társadalmi segítők részvétele az ellátásban

120

4.6. Hiányos vagy hiányzó ellátások ellátási formák – teendők, terv

Az Szt. alapján a Fővárosi Önkormányzat ellátási kötelezettségéből az alábbi ellátási forma hiányzik :

4.6.1. hajléktanok otthona és a szenvedélybetegek otthona, ( az ápolást-gondozást nyújtó intézmények közül)

A hajléktalanok otthonában olyan hajléktalan személy gondozását kell biztosítani, akinek az ellátása átmeneti szálláshelyen, rehabilitációs intézményben nem biztosítható és kora, egészségi állapota miatt tartós ápolást, gondozást igényel.

A szenvedélybetegek otthonában annak a személynek az ápolását, gondozását végzik, aki szomatikus és mentális állapotát stabilizáló, illetve javító kezelést igényel, önálló életvitelre időlegesen nem képes, de – a külön jogszabályban meghatározott – kötelező intézeti gyógykezelésre nem szorul.

4.6.2. a rehabilitációs intézményi formák (pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek, fogyatékos személyek, hajléktalan személyek)

A rehabilitációs intézmény a bentlakók önálló életvezetési képességének kialakítását, illetve helyreállítását szolgálja.

A pszichiátriai, illetve szenvedélybetegek rehabilitációs intézményében azt a 18. életévét betöltött pszichiátriai, illetve szenvedélybeteget kell ellátni, aki rendszeres vagy akut gyógyintézeti kezelésre nem szorul és utógondozására nincs más mód.

A fogyatékosok rehabilitációs intézménye azoknak a fogyatékos, valamint mozgás-, illetőleg látássérült személyeknek az elhelyezését szolgálja, akiknek oktatása, képzése, átképzése és rehabilitációs célú foglalkoztatása csak intézményi keretek között valósítható meg.

A hajléktalanok rehabilitációs intézménye annak az aktív korú, munkaképes hajléktalan személynek az elhelyezését szolgálja, akinek szociális ellátása ily módon indokolt, és aki önként vállalja a rehabilitációs célú segítőprogramokban való részvételt.

4.6.3. lakóotthonok ( pszichiátriai betegek-, szenvedélybetegek lakóotthona)

A lakóotthon olyan nyolc-tizenkettő, a külön jogszabályban meghatározott esetben tizennégy pszichiátriai beteget vagy fogyatékos személyt -ideértve az autista személyeket is-, illetőleg szenvedélybeteget befogadó intézmény, amely az ellátást igénybe vevő részére életkorának, egészségi állapotának és önellátása mértékének megfelelő ellátást biztosít.

Intézményhálózatunk már fogyatékos személyt befogadó lakóotthonával – fogyatékosok ápoló otthona háttérrel – rendelkezik, de pszichiátriai, illetve szenvedélybetegek lakóotthona még nem működik. Várhatóan ez év végén kerül egy 12 férőhelyes pszichiátriai betegek lakóotthona átadásra Szentgotthárdon.

A Budapest, XVIII. kerületben működő Pszichiátria Betegek Otthon megfelelő nagyságú területtel rendelkezik, így van lehetőség és elképzelés intézményi háttérrel 3x12 férőhelyes lakóotthont létesíteni -pszichiátriai betegek részére.

Az Szoctv. vonatkozó rendelkezése értelmében a fogyatékos személyek otthonában élő felnőtt személy állapotát folyamatosan figyelemmel kell kísérni. A Szakértői Bizottság az ápoló, gondozó otthonban ellátott fogyatékos személy állapotát, annak változását ötévenként felülvizsgálja. 2001-bem a fogyatékosok otthonaiban végzett felülvizsgálatok alapján

121

jelentősen növekedett azon lakók száma, akiknek lakóotthoni elhelyezésére tett javaslatot. A Szakértői Bizottság javaslatai a lakóotthoni ellátási forma bővítését támogatják.

V. EGYES CSOPORTOK SAJÁTOS PROBLÉMÁIHOZ KAPCSOLÓDÓ SPECIÁLIS ELLÁTÁSI FORMÁK, ILYEN ELLÁTÁSOK KIALAKÍTÁSÁNAK

SZÜKSÉGESSÉGE

5.1. Fővárosi lakásrezsi támogatási formák (közműdíj-kompenzáció, téli fővárosi kiegészítő lakásrezsi támogatás)

A Fővárosi Önkormányzat önként vállalt feladata, a szociálisan nehéz helyzetben lévő családok fővárosi lakásrezsi támogatására, illetve a lakás fenntartás rendszerszerű támogatására jött létre a Hálózat a Budapesti Díjfizetőkért és Díjhátralékosokért Alapítvány. A fővárosi polgárok széles körét érintő támogatási rendszer működésének kereteire vonatkozóan a Fővárosi Közgyűlés rendeletet alkotott (A Fővárosi lakásrezsi támogatásról szóló 71/1999. (XII.30.) sz. Főv. Kgy. rendeletet).

A fővárosi lakásrezsi támogatások forrása egyrészt a közüzemi szolgáltató részvénytársaságok közérdekű felajánlásának összege, másrészt - 1998. óta - a Fővárosi Önkormányzat adott évi költségvetéséről szóló rendeletében rendelkezésre álló összeg.

A Fővárosi Önkormányzat 1998-ban döntött a téli lakásrezsi támogatás biztosításáról, így bővült a támogatások fajtájának köre. Az egyszeri támogatás összege családonként távfűtés esetében 10.000 Ft., egyéb fűtés esetében 8.000 Ft. (Ez az összeg 2002.-ig nem változott.) A Hálózat Alapítvány szerződést köt az érintett szolgáltató társaságokkal, hogy forrást biztosítson a Hálózat Alapítványnak átadott közérdekű felajánlás formájában a szolgáltatást igénybe vevő, rászoruló lakossági fogyasztók fizetőképességének fenntartása céljából.

77. sz. táblázat: A fővárosi díjkompenzációra rendelkezésre álló összeg -1995-2002.

Szolgáltató 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002FŐTÁV Rt. 250 300 400 450 450 490 490 490Főv. Vízművek Rt. 125 150 200 230 260 287,3 287,3 295,7Főv. Csatornázási Művek Rt. 125 150 200 230 260 260 260 283Főv. Közterületfenntartó Rt. 0 100 125 145 145 170 170 185Összesen 500 700 925 1.055 1.115 1.207,3 1207,3 1253,7Téli lakásrezsi támogatás 0 0 0 525 150 150 150 150

Forrás: Fővárosi Közgyűlés Szociálpolitikai és lakásügyi Bizottsága beszámoló 2003.

A közműdíj kompenzáció keretén belül az alábbi támogatási fajtákat lehet igénybe venni:

Távhőszolgáltatási díjkompenzációban részesülhet -évente kb. 20.000 háztartás Vízszolgáltatási díjkompenzációban részesülhet -évente kb. 40.000 háztartás Csatornaszolgáltatási díjkompenzációban részesülhet -évente kb. 36.000 háztartás Szemétszállítási díjkompenzációban részesülhet- évente kb. 40.000 háztartás

Az elmúlt években a díjkompenzáció összegének emelésére is sor került a rendelkezésre álló pénzügyi források, valamint a díjkompenzációt igénylők számának figyelembe vételével. Az emelést a közüzemi díjak emelkedése indokolta.

2003.-ben a díjkompenzáció havi összege: vízszolgáltatás esetén 550 Ft/hó-, csatorna szolgáltatás esetén 550 Ft/bó-,

122

szemétszállítási szolgáltatás esetén 370Ft/bó-, távhőszolgáltatás esetén 2800 Ft/bó.Jövedelmi feltételek a támogatás igényléséhez:

Távhőszolgáltatási díjkompenzációnál: családonként 32.000 Ft/fő havi nettó jövedelem, a gyermekét egyedül nevelőknél, és az egyedül élőknél 42.000 Ftlfő havi nettó jövedelem.

Víz, csatorna-. szemétszálIítási díjkompenzációnál: 25.000 Ft/fő havi nettó családi jövedelem.

5.2. Fővárosi Szociális KözalapítványBudapesten –amely közel kétmillió polgár otthona– a szociális gondoskodás

megszervezése, a lakossági csoportok szociális biztonságának megteremtése és megtartása kiemelt várospolitikai kérdés. Az országosan ismert tendenciák -az elöregedés, a munkanélküliség, a rossz egészségi állapot, a szegénység- mellett a fővárosban az urbanizációra jellemző hajléktalanság, a szegregáció, a kriminalitás és a drogproblémák koncentrációja is tapasztalható. Mindezt még tetézi a szociális migráció, amely a városban remélt megélhetési előnyök miatt az ország leszakadó régióiból Budapestre irányul.A Fővárosi Önkormányzat az ország legnagyobb szociális ellátást biztosító intézményrendszerét működteti és tartja fenn .

A Fővárosi Önkormányzat törvényi kötelezettségein túl, önként vállalt feladatai révén segíti a fővárosi lakosok életminőségének megtartását, illetve lehetséges javítását. Ilyen támogatási formának kell tekinteni a budapestiek díjhátralék-támogatását, a közműdíj-kompenzációt, a kerületi szociális intézmények kiépítésének ösztönzését, illetve olyan egyedi szociális akciók lebonyolítását amelyek révén más módon nem támogatható- de támogatás nélkül elszegényedő lakosok/családok megsegítésére irányulnak.

Ebben az önként vállalt feladatcsoportban kitüntetett helye és szerepe van a Fővárosi Szociális Közalapítványnak.

A Budapest Főváros Önkormányzata által alapított Fővárosi Szociális Alapítványt a Fővárosi Bíróság 3063 sorszám alatt 1992. április 15-én vette nyilvántartásba. Ezt követően a Fővárosi Közgyűlés határozata alapján kértük a Közalapítvány kiemelten közhasznú szervezetté nyilvánítását, amelynek a Fővárosi Bíróság 1999. március 10-én kelt, jogerőre emelkedett végzésével helyt adott.

A Közalapítvány a rendelkezésre álló pénzeszközeit nyilvános pályázat útján osztja el a fővárosi szociális célú civil szervezetek tevékenysége segítése céljára. Rendszeresen támogat a Kuratórium olyan civil szervezeteket, akik szociális segítséget nyújtanak rászorultaknak, hátrányos helyzetben lévő csoportoknak, fogyatékosoknak stb.

78 sz. táblázat: A Közalapítvány 1996-2000 közötti tevékenységének főbb mutatói

Év Keretösszeg /eFt/

Kiosztott támogatás.

Beadott pályázatok száma

Nyertes pályázatok száma

1996 13.000 10.705 98 411997 16.000 16.000 98 411998 15.000 14.700 250* 461999 15.000 15.000 207** 602000 15.000 14.480 136 59

Összesen 74.000 70.885 789 247 Forrás: Fővárosi Közgyűlés Szociálpolitikai és lakásügyi Bizottsága beszámoló 2003.

123

A Közalapítvány a Fővárosi Önkormányzat mindenkori költségvetéséből támogatásban részesül, amely összegből pályázatot ír ki a nonprofit, magán és helyi önkormányzati kezdeményezések együttműködésén alapuló szolgáltatások -szociális tanácsadó és jogsegélyszolgálat működtetésére, szociális információs adatbázis kialakítására, és ez évben is jövedelem nélküliek, nagyon alacsony jövedelműeket segítő szolgáltatások támogatására és végül a szakmai munka minőségét fejlesztő programok támogatására.

5.3. A Budapesti Szociális Depo A Közalapítvány tevékenysége körében -a Fővárosi Önkormányzat felhívására- 1997.

december 1. óta működik a Budapesti Szociális Depó, amely ellenőrzött keretek között biztosítja, hogy a fővárosban működő cégek adományaikat a fővárosban élő rászorultak, így a szociális otthonokban élők stb. részére eljuttassák.

A Depó feltételei megteremtése érdekében, a Fővárosi Önkormányzat át-és kialakított egy a főváros területén levő több mint, 700m2-es őrzött és fűthető lerakatot. Ebben az őrzött raktárban egész évben elhelyezhetőek az adományok, amelyek felhasználásáról szoros elszámolást és nyilvántartást vezetnek. Az adományokat a rászorulók számára a Magyar Vöröskereszt Budapesti Szervezete közreműködésével és segítségével juttatjuk el.

A felajánlásokat a Fővárosi Szociális Közalapítvány veszi át és ad/hat ki adóigazolást az adományozók számára. Az -adóigazolás kiállítására jogosult- Közalapítvány évenként a sajtó nyilvánossága előtt, számol be és értékeli kiemelten közhasznú tevékenységét, rendszeresen összegzi a kapott pénzbeni és tárgyi támogatások felhasználását.

A Budapesti Szociális Depo alapítói szándéka a más ellátás által nem segíthető, de segítség nélkül egyre

lejjebb süllyedő hátrányos helyzetű lakosságcsoportok segítése; közvetítő tevékenysége felöleli az adományok és adományozottak teljes körét, az

elosztható javakat azoknak az adományozóknak köszönheti, akik méltányolandónak tartották célját, fontosnak tartották segítését termékeikkel, illetve pénzbeli felajánlásaikkal.

A Depó jelentősége, hogy más ellátási formával nem helyettesíthető társadalmi funkcióit tölt be. A Budapesti Szociális Depó szociálpolitikai szempontból olyan adományozók által támogatott szervezeti keretet biztosít, amelyben megtalálhatóak a prevenció és a szolidaritás fenntartásának nem nélkülözhető garanciális elemei.

79. sz. táblázat: A Budapesti Szociális Depóba érkezett támogatások értékének változásai, a támogatók száma:

ssz: év: támogatók száma: támogatás értéke:1. 1998. 5 21.413.2912. 1999. 12 37.519.8903. 2000. 17 39.782.1194. 2001. 9 17.333.1735. 2002. 17 21.225.453

Forrás: FPH Szociálpolitikai Ügyosztály adatbázisa 2003.

Az adományokból részesültek a fővárosi-, valamint a kerületi Önkormányzatok szociális, egészségügyi és gyermekjóléti intézményeiben élők, az ellátás biztosítására szerződött társadalmi/civil és karitatív szervezetek –különösen a hajléktalan-ellátás, a fogyatékosok-, a nagycsaládosok-, a sérült embereket segítése, rendkívüli események okozta károk enyhítése- (árvíz, kilakoltatott családok, romaprobléma-kezelése, stb.) területén.

124

Az elmúlt esztendőkben szervezett akcióink során, évente több mint 10000 fővárosi lakos-, illetve család, valamint ötvennél több intézmény kapott a rendezvényei keretében támogatandók részére az eljuttatott természetbeni adományokból.VI. A NEM ÖNKORMÁNYZATI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK HELYE ÉS

SZEREPE AZ ELLÁTÁSBAN

Ellátási kötelezettség teljesítése közszolgáltatási szerződések megkötésével

A Fővárosi Önkormányzat jelenleg ugyan pszichiátriai és szenvedélybetegek rehabilitációs intézményét nem tart fenn, ugyanakkor az alábbi közszolgáltatási szerződések keretében biztosítja fővárosi illetékességű pszichiátriai és szenvedélybetegek rehabilitációját:

1. Magyarországi Református Egyház Kallódó Ifjúságot Mentő Missziója (Ráckeresztúr, Dózsa u. 4.) 9 fő ellátása

2. Evangéliumi Pünkösdi Közösség „Hajnalcsillag” Rehabilitációs Otthon(Dunaharaszti, Vörösmarty út 17-19.) 11 fő ellátása

3. Emberbarát Alapítvány (Budapest XV., Cserkesz u. 7-9.) 30 fő ellátása

4. Szenvedélybetegek Rehabilitációs Intézete(Pomáz-Dolina) 100 fő ellátása

Hajléktalan személyek ellátása

A Fővárosi Közgyűlés 1998-ban döntött arról, hogy un. fővárosi normatíva létrehozásával támogatja a hajléktalanellátó civil szervezetek férőhelyfenntartó tevékenységét. Vagyis azon szervezetek, melyek a szociális törvényben előirt kötelező (állami normatív hozzájárulásra jogosult) fővárosi feladatokat látnak el, a mindenkori állami normatíva 30 %-ára jogosultak.

A fővárosi hajléktalan ellátásban 16 szervezet vesz részt férőhely kapacitás 2885 férőhely. (Fővárosi szálláshelyek fenntartói, ellátási formák és férőhely kapacitások. .. sz. melléklet)

80. sz. táblázat: civil szervezetek által fenntartott férőhelyek ellátási formák szerint –2002.

ellátási forma éjjeli menedékhely

átmeneti szállás HajléktalanokOtthona

rehabilitációs intézmény

Férőhely 1205 1485 126 123megoszlás (%) 41,00 50,53 4,28 4,19

Forrás: Szociálpolitikai Ügyosztály adatbázisa 2003.

Férőhelyek száma és megoszlása

Az összes fenntartott férőhelyek 41 %-a éjjeli menedékhely, 50,53 %-a átmeneti szállás, 4,28 %-a hajléktalanok otthona, 4,19 %-a rehabilitációs intézet.

125

Éjjeli menedékhelyek11 szervezet tart fenn éjjeli menedékhelyet, 17 telephelyen 1205 férőhely kapacitással.

81. sz. táblázat: éjjeli menedékhelyek kapacitásadatai

Fenntartó szervezet férőhely fh. %

Fővárosi Önkormányzat Budapesti Módszertani Központ és Intézményei

490 40,664

Magyar Vöröskereszt 130 10,788Magyar Máltai Szeretetszolgálat 158 13,112Oltalom Karitatív Egyesület 100 8,2988Léthatáron Alapítvány 124 10,29Hajléktalanokért Alapítvány 82 6,805Rés Alapítvány 35 2,9046Menhely Alapítvány 50 4,1494Tiszta Forrás Alapítvány 22 1,8257Szenvedélybetegeket M. Sz. E. 14 1,1618

éjjeli menedékhelyek kapacitása 1205 100 Forrás: Szociálpolitikai Ügyosztály adatbázisa 2003.

Éjjeli menedékhelyek fenntartói, férőhely kapacitás

A Fővárosi Önkormányzat az éjjeli menedékhely férőhelyek 40,66 %-át, a civil szervezetek a 59.34 %-át működtetik. Az éjjeli menedékhelyek fenntartói között nem találunk egyházi szervezetet. A 11 fenntartó szervezet 17 telephelyen nyújt ellátást.

A fővárosban működő éjjeli menedékhelyek kapacitása 1205 férőhely, ebből 1110 férőhely férfiak, és 95 férőhely szolgál nők elhelyezésére –az összes férőhelyek 3,23 %-a.

82. sz. táblázat: éjjeli menedékhelyek adatai

éjjeli menedékhelyek férfi fh. női fh. összesenférőhely kapacitás 1058 95 1153

férőhely % 92,12 7,88 100,0 Forrás: FPH. Szociálpolitikai Ügyosztály adatbázisa 2002.

Átmeneti szállásokAz átmeneti szállásokat 10 szervezet 17 telephelyén működteti, összesen 1457

férőhely kapacitással. Az összes ellátási kapacitás 51,4 %-a átmeneti szállás férőhely, mely 1483 fő elhelyezését teszi lehetővé. A férfi férőhelyek száma 1110, az összes férőhelyek 38,47 %-a, a női férőhelyek száma 373, ez az összes férőhelyek 12,93 %-a. Az átmeneti szállások férőhelyei 10 és 360 férőhely közötti nagyságban nyújtanak ellátást. (.. sz. melléklet) Az átmeneti szállás férőhely kapacitások 62,28 %-a - 923 fh. - fővárosi , 37,72 %-a a civil szervezetek fenntartásában működik. Egyházi fenntartó a kapacitás 6,7 %-át tartja fenn. Az átmeneti szállás férőhely kapacitás 76,18 %-a férfiak, míg 23,82 %-a nők ellátására szolgál.

83. sz. táblázat: átmeneti szállások adatai

átmeneti szállás férőhelyek férfiak nők összesen

126

Férőhely kapacitás 1110 347 1457% 76,18 23,82 100,00

Forrás: FPH. Szociálpolitikai Ügyosztály adatbázisa 2002.VII. A KÜLÖNBÖZŐ ELLÁTÓ SZERVEZETEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK

MÓDJAI, KERETEI

Az 1980-as évek vége felé megindult társadalmi változással új szükségletek kerültek felszínre ezek nyomása már abban az időben egyre inkább érzékelhetővé vált. A rendszerváltást követő években számos non-profit szervezet jött létre a civil társadalom érdekeinek képviseletére, a már korábban működő szervezetek tevékenységi köre pedig jelentősen bővült. Ez annak felismerésén alapult, hogy sem a piaci, sem az állami, önkormányzati szektor nem alkalmas minden társadalmi szükségleteinek kielégítésére.

A civil szervezetek biztosítják a társadalmi önszerveződés és érdekérvényesítés kereteit, lehetővé teszik a kisebb-nagyobb társadalmi csoportok sajátos igényeinek megfelelő szolgáltatások nyújtását, bizonyos társadalmi problémák közösségi kezelését. Lényegükből adódóan jól ismerik a helyi igényeket, így olyan szolgáltatásokat képesek létrehozni, amelyek nem tartoznak az állam, az önkormányzat érdekeltségébe. Azáltal, hogy a helyi szinten megjelenő szükségletekre reagálnak, a helyi társadalom értékrendjét fedik le, jelenítik meg. Különösen jelentős a szerepe a civil szervezeteknek azon társadalmi csoportok esetében, amelyeknek társadalmi helyzetükből adódóan gyenge az önérdek-érvényesítő képességük.

Szerepvállalásuk többféle módon valósulhat meg – önmaguk vállalhatják bizonyos feladatok ellátását, szolgáltatásaikkal az önkormányzat szolgáltatásait egészíthetik ki, alternatív szolgáltatásokat kínálhatnak vagy teljesen átvehetik bizonyos feladatok ellátását. Teljes mértékben azonban nem tudnak függetlenedni az állami, önkormányzati szférától, mert anyagi forrásaik bizonytalanok: működésük költségeit költségvetési támogatásokból igyekeznek biztosítani, illetve pályázati forrásokból egészítik ki azt.

Az elmúlt tizenkét év alatt a non-profit szervezetek száma mintegy ötszörösére nőtt. A szektor összetételében ugyanakkor a kilencvenes évek közepéig elég jelentős arányeltolódás következett be. A klasszikus szociális ellátással foglalkozó szervezetek részesedése 1991.-1995 között 25%-ról 11%-ra csökkent, és ezt követően csak minimális emelkedés történt. Az egyes ágazatokon belüli feladatmutatókat nem ismerjük pontosan, csak következtethetünk rá, hogy mely területeken vannak jelen nagyobb számban és súllyal.

A rendszerváltást követően a közigazgatás decentralizálásával az állami feladatok azon része, amely a helyi társadalom szükségleteihez kötődik, az önkormányzatokhoz került. Ebbe a körbe tartozik a szociális ellátások jelentős része is.Az 1993. évi III. tv. (Szt), a szociális ellátások kötelezettségét –a lakosság számától függően- a helyi önkormányzatokra ruházza. Ezzel ellátási kötelezettséget állapit meg számukra.

A törvény 120. §-a ugyanakkor kimondja, hogy „az e törvényben meghatározott személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátást a helyi önkormányzat az Ötv. 81.§ (1) bekezdése szerint, valamint az állami szerv szociális szolgáltatást végző személlyel, ezek intézményeivel, egyéni vagy társas vállalkozóval (...) kötött szerződés (...) útján is biztosíthatja.” Vagyis, az önkormányzat maga határozza meg a feladatellátás módját.

127

A Fővárosi Önkormányzat az elsők között élve ezzel a lehetőséggel, már 1994-ben kötött közszolgáltatási szerződéseket a hajléktalan-ellátás egyes feladatainak átadásáról: (étkeztetés, utcai gondozás, nappali ellátás). E közszolgáltatási szerződések keretében az önkormányzat költségvetési támogatást nyújtott a tevékenységekhez.

A Fővárosi Önkormányzat ellátási kötelezettsége a szociális szolgáltatások olyan széles körére terjed ki ugyanakkor, hogy mind a lakossági igényeket, mind a költségkímélés szempontjait figyelembe véve, egyre több területen indokolt a civil szervezetek bevonása a feladatok ellátásába. Ezt az is alátámasztja, hogy a fővárosnak figyelembe kell vennie nyilvánvaló célszerűségi szempontokat is. A szociális törvény például a hajléktalan-ellátást új feladatként határozta meg, mint a rendszerváltást követő gazdasági társadalmi változásokkal együtt járó tömegessé váló szociális problémára adott választ. Az újonnan kialakítandó ellátórendszer létrehozása és működtetése kiszámíthatóan jelentősebb költségvetési terheket jelentett volna a főváros számára, mint a szerződés útján történő „férőhely kivásárlás”. A már jelentős szakmai hagyományokkal rendelkező civil szervezetek megjelenése a palettán ugyanakkor valódi kínálatot képes nyújtani.

A feladatok egy részét, és az újonnan jelentkező szükségletek kielégítését át kell tehát adni a hatékonyabb és olcsóbb szervezeteknek. Ide kívánkozik ugyanakkor az a kérdés, hogy valóban olcsóbb-e ez a megoldás a szakellátásban, ahol a magas szakmai követelmények miatt kevés önkéntest lehet alkalmazni? A célszerűségi szempontot inkább az intézményfenntartás jelentős terhétől való megszabadulás, a költséghatékonyabb működ(tet)és jelenti.

Az elmúlt években az önkormányzat több olyan nonprofit szervezettel kötött közszolgáltatási szerződést, amelyek a fővárosban megjelenő speciális társadalmi szükségleteket próbálnak kielégíteni. A szerződéskötés technikája tovább finomodott, a szakmai megfontolások alapján a közszolgáltatási szerződések differenciáltabb rendszere jött létre.

Ennek megfelelően alapvetően háromféle jogcímen kötött közszolgáltatási, illetve támogatási szerződés típus alakult ki.

1. A már idézett törvényi felhatalmazás alapján a Fővárosi Önkormányzatnak 13 szervezettel van összesen 20 hatályos közszolgáltatási szerződése. Az ebbe a csoportba tartozó szervezetekkel kétféle feladatkörre kötött szerződést a főváros:

Az 1994-ben kötött „alap” szerződéseket a Fővárosi Közgyűlés 1999-ben hatályon kívül helyezte, és új közszolgáltatási szerződés(eke)t kötött az egyes szervezetekkel.A Budapesti Szociális Charta – a jogszabályi előírások mellett- alapelvként fogalmazza meg, hogy a „nem állami szervezetek közfinanszírozásának alapvető jogi eszköze a szerződés, olyan szerződés, mely képes a kölcsönös érdekeknek megfelelő garanciarendszert felállítani és intézményesíteni”. Az 1999-ben kötött szerződések már ennek szellemében készültek. Tartalmuk igazodik az időközben finomodott, átalakult feladatellátáshoz, és meghatározza a fővárosi támogatás egyes feladatokra fordítható arányát.Ebbe a kategóriába hét olyan civil szervezet tartozik, amelyek normatívával nem támogatott feladatok ellátására, a főváros költségvetési rendeletében önálló címen kapnak támogatást.

A másik feladatkörbe azok a szervezetek tartoznak, amelyek a szociális törvényben előírt (állami normatív hozzájárulásra jogosult) fővárosi feladatokat látnak el.

128

A Fővárosi Önkormányzat 1998-ban határozatot hozott arról, hogy úgynevezett fővárosi normatíva létrehozásával támogatja a hajléktalanellátó civil szervezetek férőhelyfenntartó tevékenységét: Ezen szervezetek a mindenkori állami normatíva 30%-ra jogosultak. Ennek alapján 13 jelenleg hatályos közszolgáltatási szerződés megkötésére került sor.

A többrétű, komplex feladatellátás következtében hét szervezet kétféle címen is kap költségvetési támogatást.A két csoportba tartozó civil szervezetek támogatására fordított összeg 2000-ben 241.830 eFt volt. (Ebből 85.350 eFt-ot a hajléktalan férőhelyek 30 %-os kiegészítő normatívájára fordított a főváros.)

2. A jogszabályok szerint kötelezően ellátandó személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatások mellett megjelennek bizonyos helyi, lakókörnyezethez kapcsolódó igények, illetve speciális célcsoportokhoz kötött szükségletek. Ezek kielégítése kiszámítható támogatás hiányában bizonytalanná válik, ellehetetlenül, ezért rendkívül fontos számukra a fővárossal kötött közszolgáltatási szerződés keretében nyújtott költségvetési keret.

Ebbe a körbe két olyan szervezet tartozik, amelyeknek határozatlan idejű szerződéses jogviszonya van a fővárossal. Határozott idejű közszolgáltatási szerződés keretében támogat a főváros évente olyan civil szerveződéseket, amelyek átmeneti finanszírozási nehézséggel küzdenek, illetve, az adott naptári évben kiemelt jelentőségű feladatot látnak el.

3. Az úgynevezett alapszerűen működő költségvetési keretekből nyújtott támogatások pályázat útján jutnak el a civil szférához. Ide tartozik a „szociális célú közszolgáltatási szerződéssel adható támogatási keret”, az „Esélyegyenlőségi Alap” és közvetett módon, a Fővárosi Szolidaritási Alap.

A versenysemlegesség és az esélyegyenlőség szempontjait figyelembe véve ezekből a keretekből nyújtott támogatások odaítélésének kritériuma, hogy a pályázatban kiírt célokkal összhangban legyen a pályázatok szakmai tartalma és megvalósíthatósága.A támogatásban részesülhetnek civil szervezetek, kisebbségi önkormányzatok, költségvetési intézmények, magánszemélyek.

Szociális célú közszolgáltatási szerződéssel adható támogatási keret:

A fővárosi illetékességű szociális célú közhasznú civil szervezetek fejlesztésének és működésének támogatására szolgál. Olyan szervezeteket támogat, amelyek tevékenysége speciális szükségletekkel rendelkező célcsoportokra irányul: család-gyermek- ifjúság; nyugdíjasok, idősek; hajléktalanok; fogyatékosok.A rendelkezésre álló költségvetési keret évente 30 mFt körül van. Az egyes szervezeteknek nyújtott támogatás összege 100.000 – 400.000 Ft között mozog.

Esélyegyenlőségi Alap: Célja a kisebbségekhez kapcsolódó célcsoportok, a kulturális, hagyományőrző és

közösségfejlesztő programok mellett szociális szolgáltatások, az egyházak és mellettük működő csoportok, szenvedélybetegekkel, egészségkárosodottakkal foglakozó, elsősorban laikus, önkéntes karitatív szervezetek tevékenységének támogatása.

84.sz. táblázat: A preferált területek részesedése az összes támogatáson belül /2000.

129

Hátrányos helyzetű gyermekek, családok segítése 15 %Fogyatékosok segítése 7 %Egészségkárosodottak segítése 7 %Összesen 29 %

Forrás: Budapest Főpolgármesteri Hivatal 2003.A pályázati célok megvalósítására fordítható éves keret mintegy 24 mFt. körüli. A

támogatási összegek 50.000 és 400.000 Ft. között mozognak.

Fővárosi Szolidaritási Alap: Az 55/1997. (X.17.) Főv. Kgy. rendelet értelmében a kerületi önkormányzatok által

igénybe vehető, a szociális ellátás fejlesztésére szolgáló fővárosi támogatás. Segítséget nyújt a kerületeknek, hogy részben az ágazati jogszabályokban előírt feltételeknek megfeleljenek (hiányzó ellátási formák kialakítása, meglévők korszerűsítése); részben pedig a helyi szociális szükségletek, speciális társadalmi igények kielégítéséhez ad pályázati támogatást. Szakmai célként jelöli meg a különböző hátrányos helyzetű csoportok integrációjának segítését, lakhatási válsághelyzeteket kezelő programok, modell értékű szociális programok, módszertani kísérletek megvalósítást. A pályázati célok megfogalmazása mindezek figyelembe vételével történik évente.Metodikai szempontból fontos, hogy a szolgáltatások fenntartására, a működési költségek biztosítására a kerületi önkormányzat garanciát vállal a megkötött támogatási szerződésben.

85.sz. táblázat: A támogatás százalékos megoszlása célcsoportonként:

Családsegítés, gyermek, ifjúság védelem 27 %Idősek ellátása 13 %Fogyatékosok segítése 27 %Hajléktalanok ellátása 10 %Foglalkoztatáspolitika 9 %Információ, tájékoztatás, ügyfélszolgálat 1 %Lakhatás, adósságkezelés 13 %Összesen 100 %


A pályázati eljárás során tapasztalható, hogy a szociális célú keretből pályázó szervezetek száma jóval meghaladja a nyertesek számát (mintegy duplája). A Szolidaritási Alapból a pályázati célokkal összhangban pályázók többségét támogatja a jogkörrel rendelkező Szociálpolitikai és Lakásügyi Bizottság. Ugyancsak ez a támogatási szempont érvényesül a Kisebbségi, Emberi Jogi és Vallásügyi bizottság által kezelt Esélyegyenlőségi Alap felosztása során is.

A civil szervezetek többsége „visszatérő” pályázó. Folyamatos működésükhöz, szakmai programjaikhoz elengedhetetlenek a pályázati támogatások. Többségük rendszeres állami támogatással nem rendelkezik, olyan tevékenysége(ke)t folytat, amely(ek) után nem jár normatív támogatás. Közhasznúságuk ugyanakkor nem vitatható.

86. sz. táblázat: Az Önkormányzat költségvetési kereteiből nyújtott támogatások:

Ssz: támogatási keret 1999.évben 2000.évbenszervezetek Összeg eFt. szervezetek Összeg eFt.

1. Szociális célú keret 37 81.000 34 18.269

130

2. Esélyegyenlőségi Alap 135 25.584 109 18.2693. Szolidaritási Alap 77 334.387 64 248.1124. Összesen: 249 440.971 207 284.650


VIII: A SZOLGÁLTATÁSOK KORSZERŰSÍTÉSÉNEK IRÁNYAI

8.1. Teendők a szolgáltatások szakmai színvonalának emelése érdekében

Az intézményi modell várható átalakulása elsősorban az ún fokozott ápolást igénylők, tartósan fekvőbeteg ellátás irányába tolódik, s az intézmények a fekvőbetegek nagy számára tekintettel jelenleg is rákényszerülnek a betegszobai részlegek kialakítására, működtetésére.

Az Szoctv. 2003. január 1. napjától hatályos rendelkezése értelmében a lakóotthoni ellátási forma kibővül, fogyatékosok ápoló-gondozó célú, a pszichiátriai és szenvedélybetegek rehabilitációs célú lakóotthona létrehozásával, valamint az idősek otthonaiban a demencia körébe tartozó kórképeknél az intézményen belüli elkülönített részlegekben történő gondozás lehetőségével. Ezzel lehetőség nyílik az egészségi állapot súlyosságából adódó intenzív gondozásra, speciális ellátásra.

A törvénymódosítás következtében a már működő szociális intézményekben ellátott fekvőbeteg, demencia kórképpel bíró, illetve az önkiszolgálás szintjén jelentős segítségre szoruló személyeket ellátó részlegek, otthonok emelt összegű állami normatív finanszírozásával biztosíthatónak látszik a szociális intézményi elhelyezettek teljes körű, illetve az ellátást igénylők törvényi előírásnak megfelelő szintű ellátása.

A törvény által előírt - települési önkormányzatok hatáskörébe utalt - speciális alapellátási feladatok megszervezése, úgymint a közösségi pszichiátriai ellátás, a támogató szolgálatokról való gondoskodás. A közösségi gondoskodás továbbfejlesztésével, otthonápolás, rehabilitáció, képességfejlesztés, felzárkóztató képzés, az egészségügyi és szociális ágazat szolgáltatásainak tudatos harmonizációjával, a civilszféra bevonásával és erősítésével, valamint az önsegítés formáinak kialakításával és működtetésével megteremtődne a bentlakásos intézmények és a területi ellátás összehangolásának feltételei, mellyel lehetőség nyílik a tartós bentlakásos intézmények tehermentesítésére. Az ágazatok közötti mikro-, és makro színtű együttműködés fejlesztési teendői a területeket érintő információs rendszer kiépítése, mely tartalmazza a fővárosi lakosság egészségügyi, szociális ellátásának jellemzőit, a szolgáltatók által nyújtott kapacitás mennyiségi és minőségi mutatóit, valamint az egymásra épülő szolgáltató rendszerek kapcsolódási pontjainak lehetőségeit.

A törvényben meghatározott intézménytípusok által biztosított szolgáltatások integrált szervezeti formában is megszervezhetők. Ennek megfelelően az ellátási típusok egy intézmény keretein belül is biztosíthatók, az alap-, nappali-, és bentlakásos intézményi formák egymásra épülésével, részlegek kialakításával.

A szociális ágazat fejlesztési teendői a feladatellátáshoz kapcsolódó finanszírozás feltételeinek megteremtése, mely lehetővé teszi a korszerű szakmai alapelvekhez igazodó ellátási formák, új szolgáltatási eljárások bevezetését. Bővíteni szükséges az átmeneti ellátás kínálatát, részint a meglévő intézmények férőhelyeinek átmeneti jellegű kihasználásával, részint új intézmények létesítésével. Kiemelt feladatként kezelendő a rehabilitációs intézményi férőhelyek fejlesztése, különös tekintettel a fogyatékosok, pszichiátriai betegek, baleseti sérültek, betegségből lábadozók ellátására.

Szükséges -az emelkedő igényekre való tekintettel- a hajléktalan személyek ellátását biztosító átmeneti elhelyezést nyújtó intézményrendszer bővítése, tartós bentlakást nyújtó

131

intézménnyel, hajléktalan idősek otthonával. Krízis otthonok létrehozása, ahol az átmeneti válsághelyzetben lévő családok elhelyezése biztosított, nyugdíjasházak, panziók, „szociális albérleti” rendszer megteremtésével.

Tovább kell fejleszteni a civil-, társadalmi- és egyházi szervezetekkel, szövetségekkel, egyesületekkel kialakult együttműködést, melynek keretében a Fővárosi Önkormányzattal szerződéses jogviszonyban lévő szociális ellátást nyújtó támogatott szervezetek köre kibővíthető.

A lakossági szükségletek és az egészségügyi rendszer nyújtotta szolgáltatások egyre növekvő eltérése miatt indokolt a szociális intézményi ellátás és egészségügyi ellátás szolgáltatásainak összehangolása. A beteg központú stratégia új alapellátási koncepció kidolgozását igényli, s célszerű az egyes egészségügyi szolgálatok közötti, valamint a szociális ellátás és az egészségügyi ellátás közötti koordinációt megteremteni.

A szociális és egészségügyi ellátás iránti szükségletek további növekedése valószínűsíthető a lakosság kedvezőtlen és számos tekintetben továbbromló egészségi állapota és elöregedése miatt. Hiányoznak a betegség megelőzését célzó szolgáltatások, jelentős arányeltolódás van az alapellátás és fekvőbeteg ellátás (kórház centrikusság), az aktív ágyak és krónikus ágyak között. Nem kellően kiépített az otthoni ápolás, hiányoznak a rehabilitációs intézmények, valamint az ápolási részlegek, az egészségügyben az ápolási otthonok.

Kiemelt feladatként jelentkezik az otthoni ápolás és az ápolási otthonok kialakítása, fejlesztése. Becsült adatok alapján, a meglévő intézményi férőhelyeken kívül további 4-5 ezer ápolási otthoni, szociális otthoni férőhelyre lenne szükség a lakossági igények kielégítéséhez.

Minőségfejlesztés, minőségbiztosításAz intézmények és szolgáltatásaik működését egyre szigorúbb követelményeket előíró

jogszabályok határozzák meg. Ennek alapján a fenntartók saját hatáskörben, rendeletben kötelesek szabályozni intézményeik, szolgáltatásaik működését. Ezek a követelmények, normákat testesítenek meg, amelyeket a működés során be kell tartani. Amennyiben az intézmények tevékenysége az előírásoknak megfelelő, úgy minimális szinten eleget tettek a minőségi követelményeknek.

A minőségpolitika és minőségbiztosítás kereteit a szakmai standardok, a jogszabályi háttér, az elméleti tudományos háttér, valamint a gyakorlati alkalmazások, ismeretek adják. A gyakorlati tapasztalatok alapján az ágazati minisztérium feladata az általános fejlesztési irányok meghatározása, melyek elkötelezett, következetes ágazati politikán, tudatos fenntartói és szervezeti politikán alapulnak. Mindezek együttesen a gyakorlati munkában is megkövetelik a minőségi elemek alkalmazását, valamint a szakterület alkalmazottainak képzését, hogy munkájuk szerves részévé váljanak a minőségbiztosítás elemei.

A minőségfejlesztés jogszabályi keretei a szociális szolgáltatások területén meghatározásra kerültek. Jelentős előrelépésként értékelhető az 1993. évi III. törvény, "A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról", s a hozzákapcsolódó kormány-, minisztériumi rendeletek, valamint az 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékosok esélyegyenlőségéről. Ennek megfelelően kidolgozásra kerültek a szakmai standardok, megfogalmazásra kerültek a minőségi elemek a gyakorlati munkában, s megtörtént azok beépítése a gondozási tevékenységbe.

Az ellátások, illetve szolgáltatások az egyéni szükségletekre épülnek. A személyre szóló szolgáltatásokkal a független életvitelt, az ellátottak kényelmét, a szolgáltatások könnyű elérhetőségét, az egyéni szükségletek kielégítését, a minőségi standardok érvényre jutását kell biztosítani. A minőség másik fontos eleme a szolgáltatások fejlesztése mellett az ellátást biztosító munkaerő képzése, továbbképzése, a szakmai gyakorlat támogatása, fejlesztése. Az általánosan megfogalmazott szolgáltatási szabályok mellett, a szociális munkára való képzés

132

rendszerének szabályozása is megvalósult a szociális munkát végző alkalmazottak regisztrációjával. Az ellátásban résztvevők a megfelelő képzés, és fejlesztés, valamint a szakmai szupervízión keresztül bizonyítottan elkötelezettek a minőségi szolgáltatások iránt.

A minőségi irányítás szervezeti kereteinek kiépítése, a minőségi munkavégzés ellenőrzése és szinten tartása fontos eleme a minőségbiztosításnak, figyelemmel a jogszabályi elvárásokra, a szociális ellátások szakmai, szervezeti sajátosságaira, a szolgáltatást igénybevevőkre. Az ellátások minőségének kulcsa az egységes alapon nyugvó eredményes minőségpolitika, megfelelő finanszírozási háttér, a minőségirányítással kapcsolatos képzési tájékoztató programok, a szakmai minimumszint meghatározása, ezen belül egy szakmailag megalapozottabb igénybevételi rend kialakítása, a gondozási tervek bevezetése, a hozzákapcsolódó módszertani irányelv, az intézménytípusok közötti differencia alapelveinek megfogalmazása, az ellátottak jogainak, az egyes intézménytípusok szakmai munkájának és az intézményben elhelyezettek felülvizsgálati rendszerének kialakítása.

Minőségbiztosítás a fővárosi szociális intézményekben

A Fővárosi Önkormányzat Idősek Otthona Módszertani Osztálya szakmai továbbképző tanfolyamot indított 2001. február 15-én „Belső minőségfejlesztés a Fővárosi Önkormányzat tartós bentlakásos otthonaiban” címmel, amelyet a Fővárosi Önkormányzat minden tartós bentlakásos szociális intézményének vezetője, illetőleg vezető munkatársai végeztek el.

A szociális szolgáltatási szektor korszerűsítésének folyamatában fontos szerepe van a minőségi ellátások biztosításának, a minőségi biztosítási rendszerek beépítésének a szervezetek tevékenységébe. A szociálpolitika szakterületén a szociális intézményi szektorban is megindult az egyes minőségbiztosítási irányok bevezetése, melynek elsősorban modell jellege érvényesül, úgymint gondozási munka központú, vezetési központú, lakóelégedettségi központú és szervezet-munkaügyi központú, melynek továbbfejlesztése a jövőben is indokolt.

A minőségi elemek megfogalmazása, gyakorlati alkalmazása, beépítése a gondozási folyamatba, az ellátásban a minőségmérés technikáinak kidolgozása, az egyes módszerek gyakorlati alkalmazása és a minőségi munkavégzés ellenőrzése, a fővárosi önkormányzat által fenntartott intézményekben képzési, tájékoztató programok szervezésével valósul meg.

A Fővárosi Önkormányzat fenntartásában működő személyes gondoskodást nyújtó szakosított szociális intézményeiben a minőségbiztosítás iránya: angol mintára a "White paper" és a LEWO-val végzett minőségellenőrzési eljárás alkalmazása. Ezen irányzat kritériumainak elsajátítására belső minőségfejlesztés címmel 2001. február hóban - szervezet munkaügyi keretek között - a Fővárosi Önkormányzat Idősek Otthona Módszertani Osztálya által szervezett tanfolyam biztosított lehetőséget. Célja a minőségi irányítás szervezeti kereteinek kiépítése, a minőségi munkavégzés ellenőrzése, valamint a minőségmérési technikák kidolgozása, mellyel lehetőség nyílik az egységes, szerves egységet alkotó minőségpolitika kialakítására.

A szabványok által meghatározott minőségen túl, elengedhetetlen az ellátásért felelős személyek szakmai fejlesztése, s a szolgáltatást igénybevevők visszajelzésein alapuló értékelés, amellyel megfogalmazódhatnak azok az elvárások amelyek a minőség szempontjából fontosak, mind a szolgáltatást nyújtó, mind pedig a szolgáltatást igénybe vevők részéről. Az intézményekben létrehozásra került a Minőség Ellenőrző Csoport. A csoport alapvető feladatát képezte saját területükön a helyzet felmérés: milyen az intézményi működés szabályozottsága, tárgyi-, személyi, feltételei, szolgáltatásai, azok minőségi jellemzőinek meghatározása. Majd ezt követően az adott területek fejlesztési célkitűzéseinek meghatározása, fejlesztési terv készítése, valamint azok értékelése, a változtatáshoz szükséges források megteremtése, azok hasznosítása, a meglévők átcsoportosítása. Az igényfelmérésben

133

részt vettek az ellátásban részesülők, hozzátartozók, illetve a fenntartó képviselői is javaslataikkal, visszajelzéseikkel elősegítve a minőségfejlesztő munkát. A minőségi munkavégzés szervezeti kereteinek kialakításával, folyamatos ellenőrzésével, a mérési technikák kidolgozásával, lehetőség van az ellátottak igényeire épülő, mérhető, garanciális és folyamatosan javuló szolgáltatások nyújtására, azok fejlesztési irányainak meghatározására. HACCP

A Fővárosi Önkormányzat fenntartásában működő szociális intézmények egyik fontos feladata a szolgáltatásaikat igénybe vevők részére biztosítandó élelmezési tevékenység szakszerű, a minőségbiztosítás követelményrendszerének is megfelelő megvalósítása.

Az intézmények döntő többségében saját főzőkonyha áll rendelkezésre a napi háromszori étkeztetés megvalósítása érdekében, míg 2 intézmény és egy intézményi telephely esetében vásárolt élelmezéssel és melegítőkonyha üzemeltetésével látják el ezt a feladatot.

A 80/1999. (XII. 28.) GM-EüM-FVM együttes rendelet a vendéglátás és közétkeztetés keretében történő élelmiszer-előállítás és forgalmazás feltételeit szabályozza.

A rendelet 3. paragrafus (2) bekezdése rögzíti: „Vendéglátásban, közétkeztetésben, valamint cukrászati és hidegkonyhai termékek előállítása során a vendéglátónak, közétkeztetőnek saját minőségbiztosítási rendszert kell működtetnie a biológiai, a kémiai és a fizikai veszélyhelyzetek megelőzését szolgáló „Veszélyelemzés Kritikus Szabályozási Pontok (HACCP)” rendszernek a Magyar Élelmiszerkönyvben meghatározott előírásai szerint.” A jogalkotók a bevezetés időpontját 2002. január 1-ben határozták meg.

A közétkeztető szervezetnek biztosítania kell, hogy a hatékony HACCP-dokumentáció kidolgozásához rendelkezésre álljon a megfelelő szaktudás, szakértelem. Az intézmények ezért külső szakértő cégek bevonásával készítették elő a jogszabályi előírásnak való megfelelés érdekében szükséges intézkedéssorozatot. A külső tanácsadók a belső munkatársak közreműködésével elvégezték a helyzetfelmérést, a minőségbiztosítási rendszer kiépítéséhez szükséges átvizsgálást, majd a tevékenységek szabályozása és a dokumentumok elkészítése is megtörtént. A helyzetfelmérésre a kapcsolódó előírások figyelembe vételével került sor, így vizsgálták többek között az élelmiszer-előállító helyre, épületre, környezetére, berendezésekre, az előállítás eszközeire vonatkozó előírásokat, az előállító helyek tisztántartása, karbantartása, tisztítása, fertőtlenítése gyakorlatát, a személyi higiéniát, az élelmiszer-előállítással kapcsolatos rendelkezéseket, a higiéniai ellenőrzést.

Az elkészített rendszerdokumentáció tartalmazza a szakértők által javasolt, és kötelezően megvalósítandó feladatokat is.

A szociális intézményekben végzett felmérés eredményeként megállapítható, hogy 380 millió Ft szükséges ahhoz összességében, hogy az előírt beruházási, felújítási és működési feladatok megvalósulhassanak.

Kiemelendő, hogy a 41/2001. (XII. 22.) GM-EüM-FVM együttes rendelet a HACCP rendszer alkalmazásának bevezetési határidejét 2002. december 31.-re módosította.

A 2001. év során külső szakértők bevonásával elkészített helyzetelemzés és a dokumentációk összeállításával párhuzamosan megkezdődött a konkrét megvalósítás is. A 2001. évben, döntően intézményi saját források felhasználásával az előkészítő munkálatok lezárultak. A 2002. évi költségvetésben a beruházási és felújítási feladatok megvalósítására 125 millió Ft áll rendelkezésre, mely a szükséglet egyharmadára biztosít fedezetet. További támogatás nyerhető majd el az intézmény-racionalizációs tartalék terhére is. Az Önkormányzat a fenntartásában lévő, közétkeztetési tevékenységet végző intézményei részére egy egységes tartalék létrehozására vonatkozó előterjesztést készíttet elő, mely a döntően egyszeri ráfordítást igénylő beruházási és felújítási feladatok ütemezését is tartalmazza.

134

Az egyszeri kiadást igénylő feladatok megvalósítása elsősorban a konyhák felújítását, az előírásoknak megfelelő szakosított tároláshoz szükséges hűtőgépek, a higiéniai követelményeknek megfelelő edényzet és tálalóeszközök, valamint az élelmiszerek elkülönített szállítását biztosító járművek beszerzését jelenti.

Az elkövetkező években döntően működési kiadástöbbletet eredményez majd a minőségbiztosítási rendszer kötelező alkalmazása, fenntartása azonban alapvető garancia a szociális ellátást nyújtó intézményekben folyó élelmezési tevékenység egységes alapokon nyugvó, színvonalas, szakszerű és a higiéniai követelmények tekintetében is megfelelő biztosításában.

LEWOAz értelmi és halmozottan fogyatékos személyek intézményes keretek közötti

lakhatásának, szociális re/habilitációjának javításához a LEWO elnevezésű, szociális szolgáltatások minőségkontrollját kívánjuk felhasználni és a működő intézményekben gyakorlattá tenni. A szolgáltatást nyújtó intézménynek és a működtetőnek figyelemmel kell lennie arra, hogy értelmileg sérült személyek esetében az élet végéig tartó fejlődés elismerésére kell épülnie az intézményi szolgáltatásnak. Ez által segíthető elő megfelelően az ellátottak szociális tanulási folyamatának és a szociális kompetenciák fejlődésének, s az egyének re/integrációjának sikere.

Mind a jogszabályi előírások, mind a korszerű szakmai irányelvek, követelmények a segítő gondozási modell napi gyakorlattá válását indokolják. Ennek jellemzője, hogy a sérült/fogyatékos személy jogait és autonómiáját tiszteletben tartva minden eszközzel segíteni kell az egyén integrációját. Cél, hogy a bentlakásos intézményi ellátást igénybe vevők közül mind többnek lehetősége legyen arra, hogy az adott társadalom és kultúra elfogadott életvezetési és viselkedési mintáit elsajátítsák és aszerint, - lehetőleg minél önállóbban, - élhessenek. A minőség biztosítása és fejlesztése érdekében e folyamat kontrollja indokolt.

A LEWO eszközkészletével végzett minőség-ellenőrzés az intézményes keretek közötti lakhatásnak elsődlegesen a belső (ön)értékelést szolgáló segédeszköze. Alkalmazása a megtervezett szociális változtatásokat célzó szervezetfejlesztéstől kezdődően a belső továbbképzések különböző formáinak kialakításáig, a fogyatékos emberek intézményes keretek közötti lakhatásának minden lehetséges szempontját felölelő minőség-ellenőrzési folyamat. Az általános emberi alapszükségletekből indul ki, hiszen az alapszükségletek teljes spektruma mindig minden emberre érvényes, függetlenül attól, hogy valaki fogyatékos-e, vagy sem. Az értelmi fogyatékossággal többnyire a külső segítségre szorultság mértékének megnövekedése, nagyobb fokú szociális függőség jár együtt, ami azonban nem jelenti a szükséglet struktúra megváltozását.

A szükségletek konkrét kifejeződéseit a személy individuális fejlődése és élettapasztalatai határozzák meg, az egyes szükségletek jelentősége életkortól és élethelyzettől függően változik. A mobilitás következtében a legtöbb ember új szociális és materiális feltételekhez kényszerül alkalmazkodni, így az intézményekben elhelyezett fogyatékos személyek is. Alapvető joguk azonban, hogy a társadalomban szokásos normákhoz a lehető legjobban közelítő feltételek között éljenek, s ehhez minden szükséges segítséget megkapjanak. Éppen a lakhatás terén mutatkozik meg a leginkább, mennyire tagozódik be a fogyatékos ember az őt körülvevő szociális környezetbe, ezért az erre irányuló vizsgálatok és fejlesztéstervezési elképzelések megkülönböztetett hangsúlyt kap a minőség-ellenőrzés során.

a Fenntartói Ellenőrzési Rendszer

135

Az intézmények működését, a szakmai programban meghatározottak teljesítését a fenntartó rendszeresen ellenőrzi.

A Fővárosi Közgyűlés Szociálpolitikai, Lakásügyi és Foglalkoztatási Bizottsága 1991. augusztus 31.-i ülésén úgy döntött, hogy a szakmai felügyeleti tevékenység gyakorlása érdekében készüljön el a „Szakmai felügyeleti és szupervíziós rendszer” felépítésére, működésére vonatkozó részletes anyag, amely alapján a Fővárosi Önkormányzat fenntartásában működő szakosított szociális intézmények ellenőrzését el lehet végezni. A szupervíziós vizsgálat egyik célja az volt, hogy az intézmények korszerűbb – szolgáltatás jellegű, egyéni igényeket is figyelembe vevő, az emberi méltóság megőrzését garantáló – működését elősegítse.

Az első vizsgálat 1992. XI. 25. és XII. 9. között zajlott a Visegrád, Mogyoróhegy út 10. szám alatti Idősek Otthonában. Ezt követően – 1999-ig - mind a 26 tartós bennlakást biztosító szakosított szociális intézmény ellenőrzésére sor került, (két intézményben több esetben is) a Bizottság által elfogadott szupervíziós vizsgálati szempontok alapján.

A Főpolgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Ügyosztályának munkaterve szerint évente 4 intézményben volt vizsgálat. A vizsgált területek közé tartozott az intézmény vezetése, az orvosi és az ápolási munka, a mentálhigiénés és az élelmezési tevékenység, a gyógyszerelés, valamint a gazdálkodás. A vizsgálatot egy-egy terület elismert szakembere végezte a Szociálpolitikai Ügyosztály és a Módszertani Intézmény felkérése alapján. A szupervíziós rendszer messzemenően támaszkodott az intézmények különböző munkaterületein dolgozó, tapasztalt szakemberekre, akik a szakmai munka és a jogi normák ellenőrzésén túl segítséget is nyújtottak és konzultációs lehetőséget biztosítottak. Azonban a szupervízió lehetőségének biztosítását és a fenntartói ellenőrzést – bár mind kettőre szükség van - szakmailag indokolt volt külön választani. Ez volt az egyik oka annak, hogy 1999-ben a Fővárosi Közgyűlés Szociálpolitikai és Lakásügyi Bizottsága 59/B/1999. (V. 21.) sz. határozatával úgy döntött, hogy készüljön előterjesztés a szupervíziós rendszer átdolgozására.

A szupervíziós rendszer felülvizsgálatában és átdolgozásában segítséget nyújtottak az intézmények vezetői is észrevételeikkel. Ők szintén javasolták a szakmai felügyeleti vizsgálat és a szupervízió szétválasztását. A Szociálpolitikai és Lakásügyi Bizottság 118/2000. (VI.23.) sz. határozatával elfogadta „A szakosított szociális intézmények fenntartói ellenőrzési rendszere” (a továbbiakban: FER) vizsgálati szempontjait.

A továbbiakban az egyes vizsgálatokat a Főpolgármesteri Hivatal Szociálpolitikai és Költségvetési-Revizori Ügyosztálya közösen végzi, a vizsgálatban részt vesz a Főjegyzői Iroda Védelmi Titkárságának szakembere is. A vizsgálatok helyszínét és idejét a Főpolgármesteri Hivatal Szociálpolitikai és Költségvetési-Revizori Ügyosztálya közösen határozza meg, és éves munkaterveikben szerepeltetik.

az intézmények szakmai tevékenységének éves értékelése

A szociális ellátásban bekövetkezett jogszabályi, valamint a gondoskodás szakmai követelményrendszerének jelentős módosulása, a szolgáltatást igénybevevők növekedett elvárásai mellett, az ellátó rendszer fenntartói körének kiszélesedése - minisztériumi, önkormányzati, egyházi, civil, magánszemélyek vállalkozása - piaci versenyt idézett elő és megnövelte a választási lehetőséget a nyújtott szolgáltatások és azok minősége iránt is.

Az ellátó rendszer intézményeinek és szolgáltatásainak működését egyre szigorúbb követelményeket előíró jogszabályok határozzák meg, ennek alapján a fenntartók saját hatáskörben, rendeletben kötelesek szabályozni intézményeik, szolgáltatásaik működését. Ezek a követelmények, normákat testesítenek meg, amelyeket a működés során be kell tartani

136

és amennyiben az intézmények tevékenysége az előírásoknak megfelelő, úgy alap szinten eleget tettek bizonyos minőségi követelményeknek.

Az előírásoknak való megfelelést hivatott szolgálni az ellenőrzések rendszere, mely két csoportra osztható, egyrészt a fenntartói ellenőrzések rendszerére, másrészt a működést engedélyező hatóság által történő ellenőrzésre.

A fenntartói ellenőrzés a szakmai követelményeknek és törvényi előírásoknak való megfelelés változó elemeinek vizsgálatára irányul. A törvényességi ellenőrzés elsősorban a jogszabályban meghatározott dokumentumok szerinti jogszerű működésre terjed ki. Legfontosabb elemét azonban a szakmai munka és a fenntartói célkitűzések közötti kapcsolat képezi: a szolgáltatások színvonala, minősége, az ellátottak jogainak érvényesülése, az intézmény vezetése, a hatékony működés feltételei. A jogszabályok tehát megteremtették a minőségpolitika, minőségirányítás szervezeti kereteit az intézményi reform, a szakmai standardok, a minőségi elemek, az ellátások szakmai tartalmának, minimumának a meghatározásával.

A Szociálpolitikai Ügyosztály az intézmények tevékenységének folyamatos figyelemmel kísérése és szakmai kontrollja érdekében minden évben elkészíti és végrehajtja ellenőrzési tervét, mely a szakmai, igazgatási és gazdálkodási feladatok egyes kiemelt részterületek vizsgálatának időrendi ütemezését tartalmazza. Az átfogó komplex vizsgálat, a szakhatósági vizsgálatok-, valamint az Ügyosztály éves ellenőrzései során tapasztaltak alapján készíti el az intézmények szakmai tevékenységének éves értékelését.

8.2. Koncepció a módszertani feladatok ellátására az Szt. 88.§ bekezdése alapján:


(1) A megyei és a fővárosi önkormányzat (a továbbiakban: megyei önkormányzat) gondoskodik a módszertani feladatok ellátásáról.

(2) A megyei önkormányzat a külön jogszabályban meghatározott szakmai követelmények figyelembevételével – a szociális és családügyi miniszter hozzájárulásával – az általa vagy a megye, főváros területén lévő települési önkormányzat által fenntartott ápolást-gondozást nyújtó vagy rehabilitációs intézmények közül módszertani feladatokat ellátó intézményt jelöl ki. A kijelölés 5 évi időtartamra szól, amelynek elteltét követően az intézmény ismételten kijelölhető. A kijelölt módszertani intézmény vezetőjének kinevezéséhez, illetve felmentéséhez a Szociális és Családügyi minisztérium egyetértése szükséges.

(3) A megyei, fővárosi módszertani intézmény feladta a megyei, fővárosi önkormányzat által fenntartott, illetve a területén lévő helyi önkormányzat által működtetett, továbbá a megye, főváros területén székhellyel rendelkező nem állami fenntartású szociális intézmény szakmai munkájának segítése, a szociális intézmény szakmai ellenőrzésében való részvétel a külön jogszabályban meghatározottak szerint.

Helyzetkép és adatok:A feladat ellátására kötelezett a Fővárosi Önkormányzat által kijelölt intézmény.Az Szt. rendelkezése értelmében a megyei önkormányzat a külön jogszabályban

meghatározott szakmai követelmények figyelembevételével – a szociális és családügyi miniszter hozzájárulásával – az általa vagy a megye, főváros területén lévő települési önkormányzat által fenntartott ápolást-gondozást nyújtó vagy rehabilitációs intézmények közül módszertani feladatokat ellátó intézménye jelöl ki.

137

A Fővárosi Önkormányzat fenntartásában lévő otthonok közül a Budapest XVII., Pesti út 117. szám alatti intézmény lett e feladat ellátására kijelölve. Az intézmény a módszertani feladatait igen jó színvonalon látja el, ezt támasztja alá a tevékenységük beszámolóját elfogadó Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium értékelő minősítése. Tevékenységének főbb területei:

Módszertani feladatok végzése-, Szociális intézmények szakmai tevékenységének ellenőrzése-; Kooperáció és koordináció, együttműködés szervezése és segítése (az alap és

szakellátó-, egyes ágazatok-, települési önkormányzatok) szakemberei és intézményei között;

Információs és tájékoztató anyagok készítése a média és a multimédia eszközeire; Képzések és továbbképzések, szakmai konzultációk és konferenciák szervezése.

A Módszertani Osztály évek óta működtet állandó szakmai munkacsoportokat (mentálhigiénés, főnővéri, élelmezésvezetői, kerületi szociális szolgáltatások vezetői munkacsoport). A munkacsoportok az egyes területek szakemberei részére nyújtanak segítséget az új jogszabályok értelmezésében, gyakorlati alkalmazásában, az új információk, módszerek eredmények közreadásában, szakmai dilemmák megoldásában.

A Módszertani Osztály tevékenységének jelentős részét képezi, hogy a Fővárosi Közigazgatási Hivatal felkérésére szakértőként közreműködik a szociális intézmények -2001 évben 32, 2002. évben 83 esetben- szakmai ellenőrzésében. Mivel a fővárosban koncentrálódik a szakosított szociális ellátás jelentős része, ezért az intézmény ellenőrzési feladatai rendkívül szerteágazóak.

Fentieken túl 2001. évben 18-, 2002.-ben 28 alap- illetőleg nappali ellátást biztosító intézmény ellenőrzését végezték el a kerületi önkormányzat jegyzőjének felkérésére.

A Pest megyei Közigazgatási Hivatal és a Hajdú-Bihar megyei Közigazgatási Hivatal felkérésére 2001. évben három, 2002.-ben kettő módszertani intézmény szakmai ellenőrzését végezte el.

Az állandó munkacsoportok mellett évente két alkalommal konzultációt szerveznek a nyugdíjasházak vezetői részére, illetőleg a Fővárosi Önkormányzat fenntartásában működő intézmények műszaki vezetői is közös értekezleten vitatják meg az aktuális problémákat.A munkacsoportok működtetése mellett, szükség esetén telefonon, személyesen tanácsadást biztosítanak a fővárosi szakemberek részére .

A főváros szociális ellátórendszerének sajátosságairól, problémáiról, a főváros területén alkalmazott módszerek, gondozási tevékenységek ellátásáról készített Tájékoztató kiadvánnyal széles körű információt nyújtanak e területen dolgozóknak.. Ugyanakkor e kiadvány segíti a Felvételt Előkészítő Csoportnál az elhelyezés iránt érdeklődőket döntéseik meghozatalánál.

2001 évben hat módszertani tájékoztatót jelentettek meg Hírlevél címmel. E tájékoztatók a szociális szférát érintő szakmai anyagokat, információkat, pályázati felhívásokat, szakirodalmi ajánlásokat, új intézmények bemutatását, továbbképzések összefoglalóját tartalmazzák. Ezen túl két szakmai konferencián elhangzott előadások megjelentetésével is segítik a szakembereket.

Kiemelt feladatként végzik az ágazatban dolgozók továbbképzésének szervezését. 2001 évben 5-, 2002.-ben 6 akkreditált tanfolyamot szerveztek.

A Szociális és Családügyi Minisztérium által 2000. évben a szociális Internet-alapú kommunikációs rendszer létrehozására nyertek pályázatot. A létrehozott kommunikációs rendszer egyedülálló hazánkban. Alkalmazási körének legfontosabb elemei az értekezletek, konzultációk, előadások, akkreditált képzések.

138

Az intézmények munkáját segítik a különböző szakmai rendezvények megszervezésével, rendszeresen megjelenő kiadványaikkal, a terülten szintén egyedülállónak tekinthető video konferencia és távoktatási rendszer működtetésével.

8.3. A szociális ellátások fenntartása-működtetése finanszírozási kérdései

Az intézményi feladatellátás keretei

A Fővárosi Önkormányzat az Önkormányzati törvényből és a Szociális törvényből adódó kötelező és önként vállalt szociális feladatait alapvetően 29 önállóan gazdálkodó – önkormányzati államháztartási szervezet - fenntartásával, működtetésével látja el. Az éves költségvetésben a működtetéshez, a fejlesztéshez és felújításhoz biztosított források nagyságrendje alapvetően befolyásolja az ágazat lehetőségeit.

Az Önkormányzat feladatainak egy részét civil szervezetekkel fennálló közszolgáltatási szerződések útján valósítja meg. A szociális alapellátást biztosító kerületi önkormányzatok részére pályázati úton biztosít forrást új ellátási formák kialakítására, a törvényben előírt ellátási formák újszerű szakmai elképzeléseinek megvalósítására, illetőleg a hiányzó ellátási formák létrehozásának segítése céljából.

A szakmai feladatok ellátása érdekében a Fővárosi Önkormányzat, mint fenntartó biztosítja az intézmények működtetéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket, valamint az azok fejlesztéséhez, állagmegóvásához szükséges forrásokat. Ugyanakkor meghatározza a gazdálkodás pénzügyi kereteit, valamint a költségvetés végrehajtásának szabályait is.

A fővárosi intézmények önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező önkormányzati államháztartási szervezeti formában látják el feladataikat. Működésük gazdálkodási kereteit az államháztartási szervekre vonatkozó jogszabályi előírások, valamint a Fővárosi Önkormányzat rendeletei szabályozzák.

Az intézmények alapfeladataikat, kiegészítő és vállalkozási tevékenységüket a részükre kiadott alapító okiratban határozta meg a fenntartó önkormányzat. Minden intézmény rendelkezik működési engedéllyel, melyek egy része határozott idejű, és a határozatlan idejű engedélyek kiadását bizonyos feltételek teljesítéséhez kötötte a területileg illetékes Közigazgatási Hivatal.

Ágazati sajátosság, hogy szakmai jogszabályi előírás határozza meg a bentlakásos intézményekben megvalósuló feladatokhoz szükséges szakdolgozók számát, összetételét, szakképzettségének követelményeit, ajánlás jelleggel tartalmazza továbbá a nem szakmai feladatot ellátók (intézmény-üzemeltetésben foglalkoztatottak) létszámirányszámait is.

Az intézmények feladataikat döntően közalkalmazottak foglalkoztatásával látják el, de vállalkozási szerződések, megbízási szerződések is részét képezik a rendszernek.

A Fővárosi Önkormányzat szociális ágazatának költségvetése az általa fenntartott intézmények költségvetéséből, a szociális feladatokat ellátó civil szervezetek támogatásából, a szociális célú közszolgáltatási szerződéssel adható támogatási keretből, a hajléktalan ellátásra kiírt pályázat költségvetéséből, a Szolidaritási Alap költségvetéséből,

139

a szociális fejlesztések működési tartalékából, a szociális ágazat működési tartalékából, az Ügyfélszolgálaton keresztül a hajléktalanok segélyezésére fordítható kiadásokból és az Ügyosztály szakmai feladatainak megvalósítását szolgáló keretből tevődik össze.

További forrásbővítésre ad lehetőséget a Fővárosi Önkormányzat által 1996-ban létrehozott intézmény-racionalizálási célú tartalékból pályázat útján elnyerhető támogatás is, mely döntően felújítási, beruházási feladatok megvalósításához biztosíthat forrást az intézmények részére. A pályázat kiírását és értékelését követően, a Közgyűlés döntésének megfelelően tovább növekednek az intézmények rendelkezésére álló előirányzatok.

Az ágazat szempontjából kiemelkedő fontosságú a Közgyűlés által elfogadott Rekonstrukciós Program, mely nem csupán a rendelkezésre álló források nagysága, de az ellátó rendszer tárgyi feltételeinek minőségi fejlesztése szempontjából is meghatározó jelentőséggel bír.

A Fővárosi Önkormányzat költségvetési rendeletében címkódonkénti bontásban, kiemelt előirányzatonkénti részletezésben megtalálhatóak a szociális ágazathoz tartozó intézmények előirányzatai, az alapítványok, társadalmi szervek, alapok támogatására fordítható források, valamint az intézmények beruházási és felújítási feladatai feladatsoros részletezésben.

A rendelet tartalmazza továbbá az intézmények feladatainak ellátása érdekében foglalkoztatható létszámkeretet is.

A következő, 87. sz. táblázatban összefoglalóan kerül bemutatásra a Fővárosi Önkormányzat, valamint az általa ellátandó szociális feladatok érdekében tervezett előirányzatok alakulása a 2001-2002. években:

140

A Fővárosi Önkormányzat és a szociális ágazat kiadásainak és bevételeinek 87. sz.táblázatalakulása a 2002-2003. évi tervezett adatok alapján

2002. évi teljesítés Rész- 2003. évi eredeti előirányzat Rész-

Fővárosi Szoc.Civil szerv. Szoc. arány Fővárosi Szoc.

Civil szerv. Szoc. Arány

Megnevezés Önkorm. intézm. alapok összesen Önkorm. intézm. alapok összesen ezer Ft ezer Ft ezer Ft ezer Ft (%) ezer Ft ezer Ft ezer Ft ezer Ft (%) 1 2 3 4=2+3 5=4/1 6 7 8 9=7+8 10=9/6KIADÁSOK Személyi juttatás 62 885 603 4 827 928 4 827 928 7,7 81 171 770 5 903 000 5 903 000 7,3Munkaadókat terhelő jár. 21 823 353 1 724 834 1 724 834 7,9 28 006 649 2 139 828 2 139 828 7,6Ellátottak pénzbeli juttatása 585 730 41 364 41 364 7,1 544 880 43 638 43 638 8,0Dologi kiadások 78 152 285 3 266 754 3 266 754 4,2 65 008 544 3 189 985 3 189 985 4,9Műk. célra átadott pénzeszk. 24 938 351 4 013 868 608 872 621 3,5 13 706 020 921 623 704 624 625 4,6Tartalék 8 384 435 123 349 123 349 1,5Működési kiadás összesen 188 385 322 9 864 893 868 608 10 733 501 5,7 196 822 298 11 277 372 747 053 12 024 425 6,1Felhalmozási kiadás 59 905 169 1 167 855 8 750 1 176 605 2,0 112 924 200 5 223 831 5 223 831 4,6Felújítási kiadás 12 179 566 491 756 491 756 4,0 8 094 765 338 289 338 289 4,2Felvett hitelek tőketörlesztésEgyéb kiadás 15 824 622 51 691 292Kiadások összesen 276 294 679 11 524 504 877 358 12 401 862 4,5 369 532 555 16 839 492 747 053 16 839 492 4,6BEVÉTELEKIntézm. működési bevételek 30 832 968 2 410 522 2 410 522 7,8 23 043 223 2 379 644 2 379 644 10,3Önkorm.sajátos műk.bev. 80 288 601 94 696 483Önkorm. kv. szervek tám. 29 056 690 29 635 202Felhalm. és tőkejell. bev. 26 598 460 9 489 9 489 - 68 294 926 2 300 2 300Működési célra átvett pénze. 4 906 302 174 047 174 047 3,5 8 588 504 95 284 95 284 1,1Felhalm. célra átvett pénze. 6 511 177 19 946 19 946 0,3 7 950 097TB alaptól átvett pénze. 53 322 498 62 694 027Hitel 36 962 120 34 011 061Pénzmaradvány 29 929 965 1 015 666 1 015 666 3,0 27 052 805Egyéb bevétel 13 566 227Önkorm.bevételeiből 8 981 254 877 358 9 858 612 - 14 362 264 747 053 15 109 317Bevételek összesen 332 698 597 12 610 924 877 358 13 488 282 4,1 396 532 555 16 839 492 747 053 17 586 545 4,8

Létszámkeret 39 835 3 553 - 3 553 8,9 46 818 3 962 - 3 962 8,5 Forrás: FPH Szociálpolitikai Ügyosztály adatbázisa 2003.

102

A táblázatban szereplő 2002. évi tény és a 2003. évi tervezett adatok alapján az alábbiak kiemelése szükséges:

A Fővárosi Önkormányzat költségvetésén belül nőtt a szociális ágazatra fordítható kiadások részaránya (4,5 %-ról, 4,8 %-ra).

A működési kiadások részaránya 0,4 %-kal növekedett (5,7 %-ról 6,1 %-ra), a volumenbővülés abszolút értékben megközelíti az 1,3 milliárd Ft-ot (1.290.924 ezer Ft).

A szociális ágazat felhalmozási kiadásaira fordítható előirányzat az előző évi tényadatot 4.047 millió Ft-tal haladja meg.

A felújítási kiadásokra fordítható előirányzatok 153,5 millió Ft-tal maradnak el az előző évi tényadattól. (A 2002. évi feladatok áthúzódó kiadásai évközi előirányzat módosítással épülnek be az intézményi költségvetésekbe.) Az önkormányzat összes felújítási kiadásán belül az ágazat részesedése 4,0 %-ról 4,2 %-ra nőtt.

Az alapok, alapítványok, társadalmi szervezetek támogatása jelentősebb mértékű csökkenést mutat, melyet a Szolidaritási Alap „0” Ft-os eredeti előirányzata eredményezett. A Szolidaritási Alap módosított előirányzata az előző évi pénzmaradványnak megfelelő mértékű lesz (143.513 ezer Ft). Az összes előirányzat csökkenésével egyidejűleg azonban növekedett a civil szervezetek részére folyósítható támogatás összege, döntően azoknál a feladatoknál, ahol az ellátás érdekében normatív állami hozzájárulást is igénybe vesznek a civil szervezetek.

Az ágazati tartalékok 123 millió Ft-ot tesznek ki, melyből a működési tartalék 3 870 ezer Ft, a további összeg a Szociális fejlesztések működési tartalékán áll rendelkezésre 2003-ban.

A bevételeken belül nőtt az intézményi működési bevételek részaránya (7,8 %-ról 10,3 %-ra), abszolút összege azonban 30,9 millió Ft-tal elmarad az előző évi tényszámtól. Ennek döntő oka az, hogy az intézményi férőhelyek egy részét meg kell szüntetni az intézményekben, így a térítési díj tételén bevétel kiesést prognosztizáltak az intézmények.

Az ágazat létszámkerete az alábbiak szerint módosult: A 2002. évi 4.021 álláshely tényleges teljesítése (átlagos statisztikai állományi létszám) 3.553 volt, mely a Fővárosi Önkormányzat teljes átlagos statisztikai állományi létszámán belül 8,9 %-os részarányt képviselt. 2003-ban a létszámkeret 3.962 fő, mely az előző évi 4.021-hez viszonyítva 59 álláshely csökkenést jelent. (A létszámkeretet a férőhelyek száma változásának megfelelően módosítani kellett.) A 2003. évi ágazati létszámkeret adata 8,5 %-os részarányt mutat az önkormányzaton belül.

A Fővárosi Önkormányzat kötelező és önként vállalt szociális feladatai döntő részét költségvetési intézmények fenntartása révén biztosítja.

Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést biztosító intézményei főbb működési költségvetési adatait a következő, 88. sz. táblázat szemlélteti.

103

88.sz. táblázatMűködési kiadások és ellátottak száma

Feladat megnevezése

ellátottak száma (fő)

eredetielőirányzat

ezer Ft

ellátottakszáma

teljesítés (fő)

ténylegesteljesítésezer Ft

ellátottakszáma (fő) tervezett

eredetielőirányzat

ezer Ft

ellátottakszámánakváltozása

eredetielőirányzatváltozása

2002. évben 2003. évben % %1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.=6.o./2.o. 9.=7.o./3.o.

Idősek Otthonai 4.033 4.502.233 3 811 5 195 677 3.879 5.933.598 96,2 131,8

Fogyatékosok Otthonai 1.389 1.888.362 1.382 2.104.822 1.348 2.461.630 97,1 130,4

Pszichiátriai Betegek Otthonai

1.2751.503.696 1 278 1.712.986 1.250 1.901.475 98,0 126,5

Hajléktalan személyek ellátása

- 636.449 769 463 897.458 141,0

Ebbőlátmeneti szállások, éjjeli

menedékhelyek1.321 - 1.319 1.166 88,3

nappali melegedő 120- 99 120 100,0

Intézmények összesen: 8.138 8.530.740 7.889 9 782 948 7.763 11.194.161 95,4 131,2


104

* A hajléktalan személyek átmeneti szállásai, éjjeli menedékhelyei és a nappali melegedő esetében a ténylegesen ellátottak száma helyett a gondozási napokon rendelkezésre álló férőhelyek száma a mutatószám.

105

A bentlakásos szociális intézményi ellátás a 2002-2003. években az eddigi éveket meghaladó mértékű működési költségvetés-bővüléssel számolhatott -a táblázatban adatai alapján: A jelentős mértékű költségvetési volumen bővülés a férőhelyek csökkentésével

párhuzamosan valósult meg. A Közigazgatási Hivatalok által az intézmények számára kiadott működési engedélyek egy részében további férőhely-csökkentést kell végrehajtani. A férőhelyek számának változása maga után vonta a közalkalmazotti létszám csökkentését is, mely azonban a jelentős sz. üres álláshelyek miatt csupán néhány esetben kellett betöltött álláshelyet megszüntetni. Legnagyobb számban az idősek otthonai és a hajléktalan személyek ellátását biztosító átmeneti szállásokon vált szükségessé a férőhelyek csökkentése.

A 2003. évben lehetőség nyílt arra, hogy a téli krízis időszakban további férőhelyeket biztosítson az önkormányzat a hajléktalan személyek számára, melyet pótlólagos normatív állami hozzájárulási igény benyújtásával kérhet le a központi költségvetéstől.

A 2003. évi eredeti előirányzat változása az intézmények összesen adatai alapján 31,2 % volt a 2002. évhez képest. Ezen belül legnagyobb mértékben a hajléktalan személyek ellátására fordítható előirányzatok növekedtek. Intézmény-típusonként megállapíthatjuk, hogy az előirányzatok előző évhez viszonyított változása 26,5-41 % között mozgott. (A legalacsonyabb értéket a pszichiátriai betegek otthonainál találjuk.) Az intézmények rendelkezésére álló előirányzatok közel 2,6 milliárd Ft-tal haladják meg a 2002. évit. A 3. sz. táblázatban majd látható lesz, hogy a növekedés döntő része a személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok tételén tapasztalható.

A személyi juttatások és a szakdolgozói létszám vonatkozásában az alábbiakat szükséges kiemelni a 2002-2003. év adatai közül: A Fővárosi Önkormányzat fenntartásában lévő bentlakásos szociális intézményekben

2002. év elején zárult le a 6 éven át tartó szakdolgozói létszámfejlesztés programja, mely közel 800 szakdolgozói álláshely fejlesztést eredményezett az ágazatban. Az önkormányzat 1997-ben megkezdett létszámfejlesztését a Szociális és Családügyi Minisztérium (jogelődje a Népjóléti Minisztérium) támogatásával megvalósuló program egészítette ki, melynek révén biztosítottá vált a jogszabályi előírásoknak megfelelő mennyiségű szakdolgozói létszám foglalkoztatásának lehetősége.

A 2002-2003. években végrehajtott bérfejlesztések hatásaként a szakdolgozók jövedelme, ill. átlagkeresete az előző éveket lényegesen meghaladó mértékben emelkedett, ugyanakkor jelentős különbségek jöttek létre az intézményen belül a szakdolgozói és az intézmény-üzemeltetői munkakörben foglalkoztatottak között, mely kedvezőtlen hatást gyakorolt a munkaerőmozgásra.

Az elmúlt években a szakdolgozói munkakörökben volt a legmagasabb az üres álláshelyek száma, ill. ezen a területen volt a legélénkebb a munkaerőmozgás. A fluktuáció élénkült az intézmény-üzemeltetés területén is. Az éves szinten átlagosan 400 betöltetlen álláshely rendkívüli módon megnehezíti a feladatellátást.

Az intézményekben foglalkoztatott szakdolgozóknak csupán 10-12 %-a rendelkezik felsőfokú végzettséggel, a bérfejlesztések ellenére csökken a legalább középfokú végzettségűek száma. Az üres álláshelyeket elsősorban szakképzetlen munkaerővel lehet feltölteni. Ez a tendencia döntően a budapesti intézményekre jellemző, továbbá az is, hogy itt a legmagasabb a tartósan üres álláshelyek száma.

A következő, 89. sz. táblázatban a fővárosi szociális intézmények működési adatai szerepelnek, mely intézmény-típusonként tartalmazza a főbb kiemelt kiadási előirányzati tételeket, valamint az egy férőhelyre jutó kiadások adatait is. A 2002-2003. évi adatok jól szemléltetik az otthonok és az átmeneti szállások, valamint a nappali melegedő fenntartására fordított és fordítható működési kiadások alakulását.

106

89.sz. táblázat

A szociális ágazat bentlakásos intézményei működési költségvetésének kiemelt adatai a 2001-2003. években

Megnevezés Személyi MunkaadókatEllátottak pénzbeli Dologi Működési célra Működési kiadások

juttatás terhelő járulékok juttatása kiadások átadott pénzeszk. összesen IDŐSEK OTTHONAI Kiadás összesen eFt 2001. év 1 676 389 694 331 11 158 1 242 525 99 3 624 502 2002. év 2 501 017 899 041 11 143 1 783 573 903 5 195 677 2003. év terv 3 051 596 1 115 270 12 709 1 753 355 668 5 933 598Változás előző évhez (2002/2001 %) 149,19 129,48 99,87 143,54 912,12 143,35Változás előző évhez (2003/2002 %) 122,01 124,05 114,05 98,31 73,98 114,201 férőhelyre jutó kiadás Ft/f.h. 2001. év 442 436 183 249 2 945 327 930 26 956 585 2002. év 656 262 235 907 2 924 468 007 237 1 363 337 2003. év terv 786 697 287 515 3 276 452 012 172 1 529 672Változás előző évhez (2002/2001 %) 148,3 128,7 99,3 142,7 911,5 142,5Változás előző évhez (2003/2002 %) 119,9 121,9 112,0 96,6 72,6 112,2 ÉRTELMI FOGYATÉKOSOK OTTHONAI Kiadás összesen eFt 2001. év 700 581 283 112 4 041 451 642 96 1 439 472 2002. év 1 101 314 391 174 4 270 607 868 196 2 104 822 2003. év terv 1 342 917 498 763 4 741 614 991 218 2 461 630Változás előző évhez (2002/2001 %) 157,2 138,2 105,7 134,6 204,2 146,2Változás előző évhez (2003/2002 %) 121,9 127,5 111,0 101,2 111,2 117,01 férőhelyre jutó kiadás (Ft/f.h.) 2001. év 503 653 203 531 2 905 324 689 69 1 034 847 2002. év 796 899 283 049 3 090 439 846 142 1 523 026 2003. év terv 996 229 370 002 3 517 456 225 162 1 826 135Változás előző évhez (2002/2001 %) 158,2 139,1 106,4 135,5 205,8 147,2Változás előző évhez (2003/2002 %) 125,0 130,7 113,8 103,7 114,1 119,9


107

A szociális ágazat bentlakásos intézményei működési költségvetésének kiemelt adatai a 2001-2003. években

Megnevezés Személyi MunkaadókatEllátottak pénzbeli Dologi Működési célra Működési kiadások

juttatás terhelő járulékok juttatása kiadások átadott pénzeszk. összesen PSZICHIÁTRIAI BETEGEK OTTHONAI Kiadás összesen eFt 2001. év 565 561 230 278 7 404 437 741 35 1 241 019 2002. év 824 175 295 826 9 235 583 715 35 1 712 986 2003. év terv 988 265 353 978 10 188 549 009 35 1 901 475Változás előző évhez (2002/2001 %) 145,7 128,5 124,7 133,4 100,0 138,0Változás előző évhez (2003/2002 %) 119,9 119,7 110,3 94,1 100,0 111,01 férőhelyre jutó kiadás (Ft/f.h.) 2001. év 443 578 180 610 5 807 343 326 27 973 348 2002. év 644 895 231 476 7 226 456 741 27 1 340 365 2003. év terv 790 612 283 183 8 150 439 207 28 1 521 180Változás előző évhez (2002/2001 %) 145,4 128,2 124,4 133,0 100,0 137,7Változás előző évhez (2003/2002 %) 122,6 122,3 112,8 96,2 103,7 113,5 HAJLÉKTALAN SZEMÉLYEK ELLÁTÁSAKiadás összesen eFt 2001. év 203 198 81 958 0 141 441 0 426 597 2002. év 372 973 129 160 0 267 330 0 769 463 2003. év terv 491 348 161 170 0 244 940 0 897 458Változás előző évhez (2002/2001 %) 183,6 157,6 - 189,0 - 180,4Változás előző évhez (2003/2002 %) 131,7 124,8 - 91,6 - 116,61 férőhelyre jutó kiadás (Ft/f.h.) 2001. év 137 668 55 527 0 95 827 0 289 022 2002. év 263 028 91 086 0 188 526 0 542 640 2003. év terv 382 075 125 326 0 190 467 0 697 868Változás előző évhez (2002/2001 %) 191,1 164,0 - 196,7 - 187,8Változás előző évhez (2003/2002 %) 145,3 137,6 - 101,0 - 128,6


108

Az egy férőhelyre jutó kiadások változása a négy intézmény-típusban az alábbiakkal jellemezhető:

Az idősek otthonaiban az engedélyezett férőhelyek számának csökkenése mellett az egy férőhelyre jutó tervezett kiadás 42,5 %-kal emelkedett 2001-ről 2002-re, míg 2002-ről 2003-ra ez az érték 12,2 % volt.

Az értelmi fogyatékosok otthonaiban a legmagasabb az egy férőhelyre jutó kiadás mindkét évben. A 2002. évi növekedés az előző évhez viszonyítva 47,2 %-os értéket mutat, míg 2003-ban lényegesen kisebb mértékű a növekedés (19,9 %).

A pszichiátriai betegek otthonaiban az engedélyezett férőhelyek száma minimális mértékben változott, ugyanakkor az 1 férőhelyre jutó kiadás 37,7%-os illetőleg 13,5 % emelkedést mutat.

A hajléktalan személyek ellátása érdekében működő intézmény esetében 87,8 %-os emelkedés mutatható ki 2002-re, míg a 2003. évi adat 28,6 %-kal haladja meg az előző évi szintet.

Kiemelendő, hogy milyen mértékben változott a normatív állami hozzájárulás, illetőleg hogyan változott az egy férőhelyre jutó kiadáshoz viszonyított aránya, melyet a következő, 90. sz. táblázat tartalmaz.

90. sz. táblázat

A normatív állami hozzájárulás és az egy férőhelyre jutó átlagos működési kiadás alakulása a 2002-2003. években

MegnevezésIdősek

OtthonaiÉrtelmi

Fogyatékosok Otthonai

PszichiátriaiBetegekOtthonai

Hajléktalanszemélyekellátása

2002. év tényEgy férőhelyrejutó működési

kiadás (Ft/férőhely/év))

1 363 337 1 523 026 1 340 365 542 640

Normatív államihozzájárulás

(Ft/férőhely/év)539 200 606 380 606 380

átlagosan218 019

Normatív államihozzájárulásaránya (%)

40,0 39,8 45,2 40,2

2003. év tervEgy férőhelyrejutó működési

kiadás (Ft/férőhely/év))

1 529 672 1 826 135 1 521 180 697 868

Normatív államihozzájárulás

(Ft/férőhely/év)725 000 770 000 770 000

átlagosan378 644

Normatív államihozzájárulásaránya (%)

47,4 50,7 50,6 54,3


108

A táblázat adataiból levonható az a következtetés, hogy a normatív állami hozzájárulás aránya az egy férőhelyre jutó működési kiadáshoz viszonyítva mindhárom intézmény-típusban növekedett az előző évihez képest. (A normatív állami hozzájárulás növekedését döntően a bérfejlesztéshez, pótlékemeléshez kapcsolódó kiadások befolyásolták.) Megállapítható továbbá, hogy csökkent az idősek otthona és az értelmi fogyatékosok, valamint pszichiátriai betegek ellátására fordítható normatíva közötti különbség.

A 2003. évi tervszámok közül az idősek otthonaiban mutatható ki a legalacsonyabb érték (47,4 %) a normatív állami hozzájárulás egy férőhelyre vetített aránya tekintetében, míg a legmagasabb a hajléktalan személyek ellátásánál (54,3 %).

Az intézmények működtetésén túl jelentős forrás szükséges a fejlesztési és felújítási feladatok megvalósításához is.

A 84. sz. táblázatban látható, hogy a felhalmozási kiadások részaránya hogyan változott a 2002.-2003. években. 2002-ben 1 167 855 ezer Ft felhasználása történt meg, mely az intézményi rekonstrukciókhoz szükséges előirányzatokon túl az intézmény-racionalizációs pályázaton elnyert összeget is tartalmazta. A teljesítésben megtalálható a nagy értékű berendezések és gépek pótlására szolgáló keret, valamint a hajléktalanok ellátása érdekében civil szervezetek részére kiírandó pályázati támogatáshoz biztosított 10 millió Ft-os előirányzat felhasználása is. A szociális ágazat felhalmozási kiadásainak részaránya az összes önkormányzati felhalmozási kiadáson belül 2,0 %-os részarányt képviselt ebben az évben.

A 2003. évi előirányzat 5 223 831 ezer Ft, mely az előző évit jelentős mértékbenmeghaladja. A felhalmozási kiadások részaránya ebben az évben 4,6%-ot képvisel az önkormányzat összes felhalmozási kiadásához viszonyítva.

A 2002. év jelentősebb fejlesztési feladatai az alábbiak voltak: Az év elején befejeződött a Kamaraerdei úti Idősek Otthona Rupphegyi úti telephely

teljes rekonstrukciója, melynek eredményeként126 férőhely áll rendelkezésre a fokozott ápolást, gondozást igénylő idősek számára.

Szintén az év elején fejeződött be a vámosmikolai Idősek Otthona férőhelyfejlesztéssel együtt megvalósuló rekonstrukciója, mely címzett támogatás igénybe vétele mellett 40 férőhely-bővülést eredményezett.

Ebben az évben felépült négy újabb Félúton-ház a darvastói Foglalkoztató Intézetben (32 férőhely).

Több intézményben folytatódnak, illetve ebben az évben kezdődnek további intézményi rekonstrukciós munkák előkészítő feladatai.

A megtervezett fejlesztési feladatok megvalósításához döntően önkormányzati támogatás biztosított fedezetet. Az intézmények akadálymentesítése érdekében kiírt Szociális és Családügyi minisztériumi pályázaton 6 intézmény nyert el támogatást, melyek teljes körű befejezésére a 2003. évben kerül sor. Kiemelendő a fejlesztési feladatok közül a HACCP közétkeztetés minőségbiztosítási rendszer bevezetéséhez szükséges munkák befejezése. A még szükséges előirányzatokat a 2003. évi költségvetés tartalmazta, fedezetét az intézmény-racionalizációs tartalék adta. Az év során több intézmény rekonstrukciójának előkészítése, tervezése valósul meg.

Az intézmények bevételeinek alakulása a 2001-2003. évekbenAz intézmények bevételeinek alakulását szemlélteti a következő, 91. sz. táblázat,

mely a 2001-200. évi ténylegesen teljesült bevételeket tartalmazza, valamint a 2003. évre vonatkozó eredeti előirányzatot. A táblázat tartalmazza továbbá ez előző évhez viszonyított változások adatát is. (A támogatás tételén kizárólag az intézmények működtetéséhez szükséges források szerepelnek):

109

Az intézményi bevételek alakulása 91. sz. táblázat

MegnevezésIntézményiműködésibevételek

ezer Ft

Felhalmozásiés

tőkejellegűbevételezer Ft

Működési célra átvettpénzeszköz

ezer Ft

Támogatás

ezer Ft

Összesen,átlagosan

IDŐSEK OTTHONAI2001. 1 216 978 500 335 2 406 689 3 624 5022002. 1 468 378 4 342 19 777 4 360 378 5 852 875

2003. terv 1 499 428 100 418 4 749 318 6 249 264Változás előző évhez 2002/2001 120,7 868,4 5 903,6 181,2 161,50Változás előző évhez 2003/2002 102,1 2,3 2,1 108,9 106,8

Részarány 2001. 33,6 - - 66,4 100,0Részarány 2002. 25,1 0,1 0,3 74,5 100,0Részarány 2003. 24,0 - - 76,0 100,0

ÉRTELMI FOGYATÉKOSOK OTTHONAI2001. 306 070 0 2 500 1 130 902 1 439 4722002. 421 137 3 332 6 108 2 065 376 2 495 953

2003. terv 407 316 500 2 866 2 224 626 2 635 308Változás előző évhez 2002/2001 137,6 - 244,3 182,6 173,4Változás előző évhez 2003/2002 96,7 15,0 46,9 107,7 105,6

Részarány 2001. 21,3 - 0,2 78,5 100,0Részarány 2002. 16,9 0,1 0,3 82,7 100,0Részarány 2003. 15,5 - 0,1 84,4 100,0

PSZICHIÁTRIAI BETEGEK OTTHONAI2001. 363 456 0 0 877 563 1 241 0192002. 475 886 1 815 2 674 1 402 287 1 882 662

2003. terv 440 000 1 700 0 1 629 822 2 071 522Változás előző évhez 2002/2001 130,9 - - 159,8 151,7Változás előző évhez 2003/2002 92,5 93,7 - 116,2 110,0

Részarány 2001. 29,3 - - 70,7 100,0Részarány 2002. 25,3 0,1 0,1 74,5 100,0Részarány 2003. 21,2 0,1 - 78,7 100,0

HAJLÉKTALAN SZEMÉLYEK ELLÁTÁSA2001. 28 552 0 62 000 336 045 426 5972002. 43 186 0 145 488 731 593 920 267

2003. terv 32 000 0 92 000 838 342 962 342Változás előző évhez 2002/2001 151,3 - 234,7 217,7 215,7Változás előző évhez 2003/2002 74,1 - 63,2 114,6 104,6

Részarány 2001. 6,7 - 14,5 78,8 100,0Részarány 2002. 4,7 - 15,8 79,5 100,0Részarány 2003. 3,3 - 9,6 87,1 100,0

ÖSSZESEN2001. 1 915 056 500 64 835 4 751 199 6 731 5902002. 2 408 587 9 489 174 047 8 559 634 11 151 757

2003. terv 2 378 744 2 300 95 284 9 442 108 11 918 436Változás előző évhez 2002/2001 125,8 1 897,8 268,5 180,2 165,7Változás előző évhez 2003/2002 98,8 24,2 54,8 110,3 106,9

Részarány 2001. 28,4 - 1,0 70,6 100,0Részarány 2002. 21,6 - 1,6 76,8 100,0Részarány 2003. 20,0 - 0,8 79,2 100,0

110

A táblázat adatai az alábbi főbb folyamatokat tükrözik:

A működési kiadásokhoz kapcsolódó bevételek összességében 6,9 %-kal növekedtek a 2002. évhez viszonyítva.

Az összes bevételen belül nőtt a támogatás részaránya, mely az előző évi 70,6 %-ról 768, %-ra, illetőleg 79,2 %-ra emelkedett. (összesen sorok részarány)

A 4 intézmény-típuson belül az idősek otthonaiban a legmagasabb az intézményi működési bevétel részaránya, mely az emeltszintű elhelyezést biztosító idősek otthonai magasabb térítési díjából, és a beköltözéskor fizetendő egyszeri hozzájárulásból adódik. Ezen kívül az idősek otthonai átlagos intézményi térítési díja is magasabb, mint a többi intézményé.

A hajléktalanok ellátását biztosító intézmény működési bevételei - az ellátottak különleges helyzetéből adódóan - nem számottevőek. A működési célra átvett pénzeszközök között az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott egészségügyi feladatok ellátáshoz szükséges források találhatók. Jellemzően ebben az intézmény-típusban a legalacsonyabb az intézményi működési bevétel részaránya.

Az elmúlt évek tapasztalati adatai alapján megállapítható, hogy az intézményi működési bevételek közel 80 %-át a térítési díjakból befolyó bevételek teszik ki.

Térítési díj

A Közgyűlés rendeletével megállapított intézményi térítési díjakon alapul az intézmények szolgáltatásait igénybe vevők személyi térítési díja.

A lakók által teljesített befizetésekből származó intézményi működési bevételek a folyamatosan növekvő kiadásokkal nem képesek lépést tartani, ezért látható, hogy az intézményi saját bevételek mellett egyre jelentősebb részarányt képvisel a támogatás. Az elkövetkező időszakban továbbra is a támogatás részarányának növekedésével kell számolni, míg a térítési díjak emelkedése nem haladhatja meg az infláció szintjét.

Az intézményi térítési díj megállapításakor évek óta az alábbi főbb szempontok érvényesülnek:

Az intézményit térítési díj

álljon arányban a lakókörnyezet adottságaival, legyen figyelemmel a tárgyi körülményekre, az intézmény által az igénybe vevők részére biztosított szolgáltatásokra, a lakók többsége saját jövedelméből képes legyen a díjat megfizetni, a lakók kialakult fogyasztási szokásait ne változtassa meg radikálisan.

A következő, 92 sz. táblázat a 2001-2003. évi térítési díj emelésének mértékét, illetve a lakók jövedelmi viszonyainak alakulását mutatja be intézmény-típusonként.

111

92. sz. táblázat

Az intézményi térítési díjak változása a 2001-2003. években

Megnevezés 2001 év 2002. év 2003. év

NYUGDÍJSZERŰ ELLÁTÁSOK

Tervezett nyugdíjemelés 13,8 % éves szinten14,2 % a január 1-ig

visszamenőleges hatályú 4,5 %-os emelést

követően

8,4 %

Családi pótlék emelése 33,1 % 4 400 Ft 4 600 FtRokkantsági járadék emelése

40 % 3 000 Ft 20 %

Fogyatékosok ellátása

2001. júl. 1-től amindenkori nyugdíj minimum 80 %-a a súlyos, halmozottan

fogyatékosoknál,50 % az enyhe

fokban sérülteknél

Nyugdíjminimum emelkedésének

megfelelően növekedett

Nyugdíjminimum emelkedésének

megfelelően növekedett

INTÉZMÉNYTÍPUSOK IDŐSEK OTTHONAI Átlagosan 10 %

4 telephely eltérőÁtlagosan 10 %

3 telephely eltérőÁtlagosan

6 %EMELTSZINTŰ ELHELYEZÉST BIZTOSÍTÓ IDŐSEK OTTHONAI

Átlagosan 10 %Átlagosan 10 %

Két telephelyen nem emelkedett,

Kútvölgyi 13 %

Átlagosan6 %

PSZICHIÁTRIAI BETEGEK OTTHONAI

Átlagosan 10 % Átlagosan 10 % Átlagosan6 %

ÉRTELMI FOGYATÉKOSOK OTTHONAI


- hagyományos intézményi elhelyezés


- családi házas, vagy lakóotthoni elhelyezés

5000 Ft Átlagosan 10 % Átlagosan9,5 %

HAJLÉKTALAN SZEMÉLYEK ÁTMENETI SZÁLLÁSAI, ÉJJELI MENEDÉKHELYEI

Átlagosan 10-16 %között

Átlagosan 10 %Vaspálya u. nem vált.

Átlagosan 5,9-8,3 % között


Az átlagostól eltérő adat a rekonstrukciót követő jelentősebb összegű emelkedést jelenti egy-egy telephely esetében

112

8.4. A szociális ellátások, intézmények tervezett karbantartási-felújítási-beruházási feladatai

8.4.1. A fővárosi szakosított szociális intézmények Rekonstrukciós Programja

Az 1990-es évek elején a Fővárosi Önkormányzathoz tartozó bentlakásos szociális intézetek többsége zsúfolt és alacsony komfortfokozatú épületekből állt. Az 1994. évben elkészült a szociális otthonok rekonstrukciós programja, amelyet a Fővárosi Közgyűlés 654/1994. (VI. 23.) Főv. Kgy. sz. határozatával elfogadott. Az 1994. évben elkészült program a szociális otthonokat felmérte és osztályba sorolta annak megfelelően, hogy mely intézmény milyen jellegű és mekkora mértékű rekonstrukcióra szorul.

Az osztályozás során az alábbi szempontok kerültek figyelembevételre: az épületek műszaki állapota, a lakók elhelyezési körülményei, a feladat ellátására való alkalmasság, fejlesztési, valamint korszerűsítési lehetőség, tulajdoni viszonyok.

Az osztályba sorolás eredményeként az alábbi csoportosításra került sor: I. Változatlan férőhellyel, a jelenlegi kialakításban működő intézetekII. Folyamatban lévő fejlesztésekIII. Rekonstrukcióra szoruló intézetekIV. Bizonytalan helyzetű intézetek, az egyház által visszaigényelt ingatlanokV. Értékesíthető ingatlanokVI. A rekonstrukcióból és az értékesítésből származó férőhely csökkenés visszapótlásához

szükséges, valamint mennyiségi férőhely-fejlesztés részére létesítendő új intézmények

A tartós bentlakásos elhelyezést biztosító intézetek teljes egészében, továbbá az átmeneti elhelyezést nyújtó ellátások egy részének fenntartása (kialakítása) a Fővárosi Önkormányzat feladata. A szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény 86-92. §-ának előírásai szerint nyújtandó ellátások közül jelenleg a Fővárosi Önkormányzat rehabilitációs intézményt nem működtet, ezért a rekonstrukció során jelentkező férőhelyvesztéssel párosuló visszapótlás körében feltétlenül számolni kell a pszichiátriai és szenvedélybetegek (alkohol, drog) rehabilitációs és foglalkoztató intézetének, a fogyatékosok rehabilitációs intézetének kialakításával. Az említett törvényi kötelezettség azonban az ellátási kötelezettség nagyságrendjére semmilyen előírást nem tartalmaz.

A szükséges férőhelyek számának becslésénél statisztikai tényekre és társadalmi viszonyokat tükröző kutatásokra kell támaszkodnunk. A demográfiai folyamatok alakulása ismert. Ennek fő összetevője a fővárosi lakosság elöregedése, illetve kiegészítő jelensége a lakosság egészségi állapotának változása, egyes lakossági csoportokban romlása. Ennek következtében a szociális otthonokba érkezők körében a fekvőbetegek száma nő, az otthonok (amelyek ápolási-gondozási feladatokat látnak el) lakóinak több mint 50 %-a ápolásra szorul.

Az említett jelenséggel párhuzamosan jelentkezik a kórházi kapacitások csökkentése, ezért a korábban szociális indikációval kórházban ápolt betegeket a szociális otthonokban és/vagy a házi gondozás kereteiben kell ellátni, miközben ezek a többlet kapacitások a szociális szektorban még nem állnak rendelkezésre. A fővárosban és országszerte egyre csökken a családok eltartó képessége, a családok jellemzően több háztartásra szakadnak és a generációk közötti kötelékek oldódnak. A kicsi alapterületű, kevés helyiségből álló, leromlott infrastruktúrájú, komfort nélküli lakásokban az idős és beteg emberek otthoni ellátása szinte lehetetlenné vált.

113

Az időskorú lakosság köréből jellemzően a maguk ellátására nem képes és többségében ápolásra szoruló személyek kerülnek szociális otthonba. A valós szükségletek alapján kialakítható a szakosított szociális ellátás olyan modellje, amelyben:

krónikus beteg, otthonában nem ápolható, de kórházi ápolásra nem szoruló polgárok ellátását kell megoldani (ebben az esetben nagyobbrészt szakápolási feladatokat kell végezni),

aki otthonában nem ellátható és ezrét szorul intézeti elhelyezésre (nem betegsége, hanem fogyatékossága, dezorientáltsága, dementáltsága 24 órás felügyeletet tesz szükségessé),

önmaga ellátására képes, otthonában ellátható, de szociális indikáció miatt gondozni szükséges.

A korábbi esztendőkben meghatározott prioritásokat középtávon is fenn kell tartani az alábbiak szerint:

az intézmény-hálózat mai szerkezetét (idősek, pszichiátriai betegek, fogyatékosok ápoló-gondozó otthona) fent kell tartani avval a kiegészítéssel, hogy rehabilitációs és foglalkoztató intézmények létrehozására is sor kell, hogy kerüljön,

folytatni kell a nagy létsz. intézmények kitagolását, a távoli, 100 km –en túli intézmények Budapesten vagy Budapest környékén történő

kiváltását.

A Szolgáltatástervezési Koncepció szempontjából elegendő a változtatások irányainak meghatározása:

1. Technikai jellegű változtatási igények: 1.1. Egyes konkrét feladatok megnevezésének pontosítása érdekében (az adott feladat

elnevezésének egységesítése a Fővárosi Önkormányzat különböző dokumentumaiban).1.2. A konkrét feladatok előkészítése során felmerülő késedelmek miatti ütemezésbeli

eltérések elfogadtatása. 1.3. A korábban becsült költségek felülvizsgálata.

2. Szakmai követelmények, előírások módosításából következő változtatási igények: 2.1. Az Idősek Otthonainak kapacitás bővítésénél előtérbe kell helyezni a fokozott ápolást-

gondozást igénylő személyek elhelyezésére alkalmas intézetek létrehozását. 2.2. A pszichiátriai betegek, a szenvedélybetegek és fogyatékos személyek esetében nem kell

ragaszkodni a hagyományos intézményi formák megújításához, hanem előtérbe kell helyezni a lakóotthon elhelyezési formákat.

3. Forgalomképes ingatlanok hasznosítása, megszerzéseEllátási és költséghatékonysági szempontok alapján preferálni kell azon megoldásokat, amelyek Budapesten vagy környékén szociális intézmények olcsóbb létesítését hivatottak megvalósítani erre alkalmas fővárosi ingatlanok karitatív, nonprofit, illetve forprofit szervezetek biztosításával pályázati úton, közszolgáltatási szerződési keretben, kiszerződéssel, valamint kész intézményként megfelelő ingatlan vásárlásával.

Az intézmény-hálózat Rekonstrukciós Programját a Fővárosi Közgyűlés legutóbb 2000. november 30. napi ülésén vizsgálta felül és a javasolt módosítások figyelembevételével meghatározta a további feladatokat. A Program végrehajtása érdekében a Fővárosi Önkormányzat 2003. évi költségvetésében a következő módon rendel forrásokat egyes feladatai valóra váltásához:

114

93.sz. táblázat: Budapest Főváros Önkormányzata fenntartásában működő szakosított szociális intézmények Rekonstrukciós Programja

ssz intézmény: feladat megnevezése:A*

megvalósítás összege (eFt.):

A* megvalósítás időtartama:

A6

feladat megvalósítása

IDŐSEK OTTHONAI1. Bp. XII. Mártonhegyi

út 53-57. rekonstrukció bővítéssel. 968 /1100 2001-2004/

2001-2005.X

2. Bp. IV. Baross u. 100. rekonstrukció bővítéssel/ címzett állami támogatás

1190/2350 2001-2004/2003-2008.

X

3. Bp. VI. Rózsa u. 67. rekonstrukció bővítéssel . 910/1080 2001-2004./2001-2005.

X

4. Bp. VII. Dózsa György út 82/b.

Bp. XVI. Pálya u. 27. rekonstrukciója bővítéssel.

700 2001-2004.

5. Bp. VII. Dózsa György út 82/b

Bp. XVI. Táncsics Mihály u. 2-4. rekonstrukciója bővítéssel/ címzett állami támogatással.

840/1300 2001-2004./2004-2008.

X

6. Bp. X. Gergely u. 85. férőhely visszapótlás bővítéssel.

850 2001-2003

7. Bp. X. Halom u. 31. Rekonstrukció. 300/500 2001-2002./2001-2005.

X

8. Gödöllő, Dózsa Gy. út 65

bővítés –Erdőkertes kiváltása saját területen.

350 2001-2003.

9. Polgárdi-Ipartelepek, Somlyói u. 2.

rekonstrukció bővítéssel. 1320 2001-2004 X

10. Visegrád, Mogyoróhegy út 10.

intézményi telephely kiváltása saját területen.

1000 2002-2005.

11. Új Idősek Otthona -80 fh-s pufferintézmény- létesítése

kész épületegyüttes vásárlása - férőhely visszapótlás céljából.

950 2001-2002./2002-2003.

X

12. Új Idősek Otthona -100 fh- létesítése

kész épületegyüttes vásárlása- címzett állami támogatással-fhvisszapótlás

1000 2003-2004.

13. Új Idősek Otthona -100 fh- létesítése

kész épületegyüttes vásárlása- címzett állami támogatással-fhvisszapótlás

1000 2004-2006.

PSZICHIÁTRIAI BETEGEK OTTHONAI14. Szentgotthárd,

Hunyadi u. 2914 férőhelyes lakó otthon kialakítása -Szentgotthárd, Május 1. út 19. szám alatt.

90/130 2000-2001./2000-2003.

X

15. Tompa, Szabadföld u. 47. – ingatlanértből/ címzett állami tám.

kiváltás és kötelező műemléki kastélyrekonstrukció

1897,5/2700 2002-2006./2004-2009.

X

16. Zalaapáti, Deák F. u. 3.

Rekonstrukció- az ingatlanértékesítésből.

1500/1530 2003-2006./2004-2007.

X

6 A Fővárosi Önkormányzat 2003. évi költségvetéséről szóló rendelete tartalmazza.

115

ssz intézmény: feladat megnevezése:A*

megvalósítás összege (eFt.):

A* megvalósítás időtartama:

A 7

feladat megvalósítása

17. Bucsuszentlászló, Arany J. út 17.

A rekonstrukció befejezése az ingatlanértékesítésből.

200 2003-2004

18. Új Pszichiátriai Betegek Otthona létesítése -100 fh-

kész épületegyüttes vásárlása- címzett állami tám.- fhvisszapótlásra.

1000 2003-2005.

19. Pszichiátriai Betegek otthona Bp., XVIII. Ráday G. u. 3.

3 db. 12 férőhelyes lakóotthon létesítése –saját ingatlanon.

313 2004-2006. X

ÉRTELMI FOGYATÉKOSOK OTTHONAI20. Kéthely, Sáripuszta 1. A kastélyépület kiváltása. 906,5/1056,5 2000-2003./

2000-2004.X

21. Tordas, Sajnovics tér 5. -a kastélyépület kiváltása

lakóotthoni formában -12 férőhelyen –ingatlan-vásárlással.

50 2001-2002./2002-2003.

X

22. Tordas, Sajnovics tér 5. -a kastélyépület kiváltása

lakóotthoni formában -48 férőhelyen –építéssel, saját területen.

250 2001-2002./2002-2003.

23. Zsira, Rákóczi F u.12. Az intézmény kiváltása. 2.687 2005-2007.24. Zsira, Rákóczi F. u.

12.A peresznyei telephely kiváltása – ingatlanértéke-sítésből.

313 2006-2007.

25. Sümeg-Darvastó Foglalkoztató Intézet

rekonstrukció. 1058 1999-2003./1999-2004.

X

26. Szenvedélybetegek Rehabilitációs Intézménye –2x50 fh- létesítése

kész épületegyüttes vásárlása- címzett állami támogatással, férőhely visszapótlás céljából.

1350 2003-2005.

BUDAPESTI MÓDSZERTANI SZOCIÁLIS KÖZPONT ÉS INTÉZMÉNYEI27. Bp., X. Bánya u. 37.

szám alatti telephelyátmeneti szállás bővítése. 150 2001-2002.

28. Bp. X., Előd u. 1. szám alatti telephely.

éjjeli menedékhely korszerűsítése.

30 2001-2003. X

31. Bp., X. Vaspálya u. 56. alatti telephelye

Átmeneti szállás korszerűsítése

30 2002./2003. X

29. Bp. VIII. Kálvária u. 23. telephely

Átmeneti Szállás (48 fh) kialakítása.

100 2001-2004. X

30. Bp. XI Kocsis u. 26. szám alatti telephely

Átmeneti szálló és munkás-szálló kialakítása I. ütem

600 2001-2004. X

31. Bp., XI Kocsis u. 26. Átmeneti szálló és munkás-szálló kialakítása II. ütem

285 2004-2005. X

32. Az intézmény bérelt lakásai

kiváltása hajléktalanok rehabotthonaiként –3x10 fh

90 2001./2003. X

33. szociális intézmények akadálymentesítése

29 telephely 42 épületét érintő megvalósítása.

349/155,7 2004. X

7 A Fővárosi Önkormányzat 2003. évi költségvetéséről szóló rendelete tartalmazza.

116

Szükséges az új szakmai törekvések figyelembevétele, az állandó társadalmi mobilitás, továbbá a gazdasági környezet változásaival való lépéstartás miatt a Fővárosi Önkormányzat részéről a Rekonstrukciós Program kétévenkénti felülvizsgálata. A kérdés szerteágazó volta és a konkrét feladatok bonyolult egyeztetési mechanizmusa miatt a már jóváhagyott feladatokról szóló döntés módosítását célszerű külön előterjesztésben taglalni.

8.4.2.Az intézmény-racionalizációs célú tartalék szerepeBudapest Főváros Önkormányzata, a Fővárosi Közgyűlés döntésének megfelelően

1996-tól kezdődően az intézményi reform elindításának pénzügyi eszközeként intézmény-racionalizációs alap képzését határozta el. Az önkormányzat költségvetési rendeletében határozta meg a főbb támogatási célokat, a pályázat során elnyerhető támogatásokhoz kapcsolódó feltételrendszert. Fő célkitűzésként a működési kiadások növekedési ütemét mérséklő, konkrét és tartós kiadáscsökkenést eredményező beruházási, felújítási és átszervezési feladatok támogatásának egységes elvek alapján történő finanszírozási lehetőségét teremtette meg az önkormányzat.

Az utolsó pályázati kiírásban négy fő támogatandó cél került meghatározásra, melyek az alábbiak voltak:

szakmai minimumfeltételek megteremtése, nem dohányzók védelme érdekében szükséges feladatok, az intézmények épületeinek akadálymentesítési programja, folyó működési kiadások megtakarítását szolgáló feladatok.

A benyújtott 216 pályázat összesen 1,85 milliárd Ft értékű feladatot tartalmazott, melyből 92 pályázatot támogatott a Fővárosi Közgyűlés. Az intézmény-racionalizációs tartalék terhére 506,7 millió Ft összegű támogatást nyertek el az intézmények.

94.sz. táblázat: Az Intézményracionalizálási Program támogatási adatai /-1997-2001. 8

1997. 1998. 1999. 2000. 2001. összes:Támogatott feladatok db. 71 46 +26* 76 88 +13* 92 412Ebből: beruházás 68 31 45 69 72 285 Felújítás 3 15 31 19 20 88Jóváhagyott összeg: eFt. 1856800 850835+

147902*700147 678821 +

51022*506719 4792246

Ebből: beruházás 1845500 601650 480816 367969 404188 3700123 Felújítás 11300 249185 219331 310852 102531 893199

Forrás: FPH Szociálpolitikai Ügyosztály adatbázisa 2002.* támogatás működési kiadásokra

A szociálpolitikai ágazathoz tartozó intézmények 1996-tól a 2001. év végéig 412 db pályázat keretében nyertek el támogatást, mely 4,8 milliárd Ft fővárosi önkormányzati támogatással egészítette ki a szociális feladatok ellátását szolgáló forrásokat.

Budapest Főváros Önkormányzata 2002. évi költségvetéséről szóló 85/2001. (XII.18.) Főv. Kgy. sz. rendelete értelmében tárgyévben is lehetőség van

8 2002. és 2003. évben az intézményracionalizálási program keretösszege kizárólag intézményeink kötelező HACCP élelmezési minőségbiztosítási feladatai megvalósításának fedezetét szolgálhatja.

117

az ágazati szinten koordinált átszervezési, létszámcsökkentési, önkormányzati forrásból finanszírozott folyó működési kiadás megtakarítását eredményező feladatok megvalósításának támogatására, amennyiben a vállalt megtérülési idő nem haladja meg a 10 évet,

a megtérülési idő és megtakarítás figyelembe vétele nélkül a szociálpolitikai ágazatban az ágazati törvények által előírt szakmai minimumfeltételek megteremtéséhez szükséges átalakítások, berendezések és felszerelések támogatására.

A felújítási kiadások alakulását az alábbi adatok jellemzik:A 84. sz. táblázatban látható, hogy a 2002. évi ágazati teljesítés 491 756 ezer Ft volt,

mely az önkormányzat összes felújítási kiadásán belül 4,0 %-os részarányt képviselt. A 2003. évi . 338 289ezer Ft-os eredeti előirányzat 4,2 %-os részarányt jelent az összes önkormányzati felújítási feladatokon belül.

A felújítási kiadások jelentős részét a szakmai minimumfeltételek megteremtése érdekében szükséges munkálatok, valamint a szakhatóságok előírása miatti feladatok megvalósítására fordítják az intézmények.

A felújítási kiadások egy része év közben, a pénzmaradvány jóváhagyását követően válik az intézményi költségvetések részévé.

8.5 A jogszabályban előírt szakmai minimumfeltételek megteremtése

A szakmai feladatokat az elkövetkező években sem egy végleges formájában kialakult, változatlan szerkezetű intézmény-hálózattal látja el a Fővárosi Önkormányzat.

A Rekonstrukciós Program befejezéséig több intézmény átalakítása szükséges, mely a jelenlegi férőhelyek számának átmeneti csökkenésével jár együtt. A ténylegesen rendelkezésre álló férőhelyek számának csökkenését eredményezi az is, hogy az intézmények egy részében a határozatlan idejű működési engedélyek kiadásának feltételeként írta azt elő a területileg illetékes Közigazgatási Hivatal.

Az intézményekben átmenetileg csökkenő férőhelyszám és dolgozói létszám-, az ezzel egy időben megvalósuló rekonstrukciós program, valamint a feladatellátással szemben támasztott minőségi követelmények együttes hatásaként a fajlagos ráfordítások növekedése lesz a jellemző tendencia.

Tovább növeli a területre fordítandó kiadásokat a hiányzó ellátási formák kiépítésének kényszere. Az értelmi fogyatékosok, a pszichiátriai betegek és szenvedélybetegek esetében a szükségleteknek megfelelő mértékben kell bővíteni a lakóotthoni ellátást. Az idősek otthonaiban biztosítani kell a demencia körébe tartozó kórképet mutató szolgáltatást igénybe vevők külön gondozási egységben történő ellátását. A fekvőbetegek számának növekedése miatt az ún. ápoló otthonok létrehozása, fejlesztése szükséges.

További feladat az akadálymentes közlekedés, és a nem dohányzók jogainak érvényesítése miatt az előírásoknak megfelelő feltételek biztosítása is valamennyi intézményben.

118

8.5.1. Az intézményekben dolgozók képzése, továbbképzéseA szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, többször módosított 1993. évi

III. törvény 92/B. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt rendelkezés értelmében a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény állami fenntartója gondoskodik a szakemberek képzéséről, továbbképzéséről.

A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről rendelkező 6/2000. (VII.6.) SzCsM rendelettel módosított l/2000. (I.7.) SzCsM. rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza a személyes gondoskodás körébe tartozó egyes feladatokat ellátó személyek képesítési előírásait. E rendelet 6. §. (1) bekezdése értelmében a szakosított ellátást biztosító intézményekben az ellátottakkal közvetlenül foglalkozó dolgozók 80 %-ának szakképzettnek kell lennie.

A személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról szóló 9/2000. (VIII.4.) SzCsM rendelet folyamatos szakmai továbbképzést kötelezően írja elő azoknak a szociális tevékenységet végző személyeknek, akik a szakmai jogszabályban meghatározott képesítési előírásokhoz kötött tevékenységet főállásban munkaviszonyban vagy közalkalmazott jogviszonyban végzik.

Az elmúlt évben az intézmények adatszolgáltatása alapján a Fővárosi Közgyűlés Szociálpolitikai és Lakásügyi Bizottsága, majd a Fővárosi Közgyűlés részére tájékoztató anyag készült az ágazathoz tartozó intézmények képzési, továbbképzési helyzetéről, illetőleg az intézmények 2002-2003 évre vonatkozó képzési, továbbképzési tervéről.

95. sz. táblázat: A fővárosi intézményekben foglalkoztatottak továbbképzési terve - 2002-2003. között

SzakdolgozóiIdősek Otthona Pszichiátriai

Betegek OtthonaÉrtelmi Fogyatékosok

OtthonaFSZKI

2002. 2003. 2002. 2003. 2002. 2003. 2002. 2003.munkakörök ( fő ) ( fő ) ( fő ) ( fő ) ( fő ) ( fő ) ( fő ) ( fő )

igazgató 8 8 1 1 3 1 0 0orvos 10 10 1 1 0 0 0 0

intézményvezető ápoló

9 8 2 2 4 1 0 0

osztályvezető ápoló 46 41 26 23 18 16 0 0ápoló, szociális

gondozó186 166 48 50 109 84 0 0

diétás nővér 2 1 0 0 0 0 0 0mozgásterapeuta 1 2 0 0 1 0 0 0

szociális, mentálhigiénés

munkatárs

29 27 29 28 19 25 2 2

foglalkoztatás szervező

14 10 1 1 10 8 0 0

szociális mentálhigiénés csoportvezető

9 9 2 2 0 0 0 0

részlegvezető (önálló telephelyen működő részleg 50 férőhely

felett)

4 5 0 0 0 1 0 0

Összesen 318 287 110 108 164 136 2 2 Forrás: FPH Szociálpolitikai Ügyosztály adatbázisa 2003.

119

A felmérés során három területre vonatkozóan kívántunk pontos információt kapni:

1.) a betöltött szakdolgozói álláshelyek számáról, a szakképzettséggel rendelkezők számáról, arányáról, illetőleg hogy jelenleg hány fő vesz részt a szakdolgozói munkakör ellátásához szükséges szakképzettség megszerzésében.

2.) Az intézmények hány fő továbbképzését tervezik a 2001-2003 években.3.) A képzések éves tanfolyami költsége, képzéstípusonként/fő.

A felmérésből megállapítható volt, hogy 15 intézményünkben a szakképzettségi arány jóval elmarad a jogszabályi előírástól. Ennek fő okai: Alacsony közalkalmazotti illetmény, fokozott fizikai és pszichés terhelés, három műszakos munkaidő-beosztás, a multinacionális cégek, a vállalkozói szféra munkaerő elszívó hatása. Intézményeink már eddig is igyekeztek dolgozóik beiskolázásával elősegíteni a szakképzettségi szint emelését, 2002-ben 178 fő vett részt munkakörének ellátásához szükséges szakképzettség megszerzésében

Az intézmények a 2002-2003-ra elkészített képzési terve szerint ezen idő alatt összesen 245 dolgozó beiskolázását tervezik. A már képzésben résztvevők száma és az intézmények által tervezett beiskolázási ütem alapján – további munkaerő-mozgás nélkül – az intézmények szakképzettségi aránya 3 év alatt olyan szintre emelkedik, amely jóval meghaladja a jogszabályi minimum előírást.

A szociális tevékenységet végző személyek folyamatos szakmai továbbképzésben kötelesek részt venni. A továbbképzési időszak hét év. Az intézmények által összeállított továbbképzési terv alapján 2002-2003. között 1127 fő továbbképzésben való részvételét tervezik.

Az intézmények az ellátási színvonal, a szakképzettségi arány javítása érdekében a szakképzetlen munkaerő beiskolázását vállalták, ami igen jelentős többletköltséget jelent az részükre. De a jogszabályi előírás szerint a szakmai továbbképzésre kötelezett dolgozók képzési költségei is az intézményt terhelik.

A növekedett kötelezően ellátandó feladatok mellett a továbbiakban nélkülözhetetlen a fenntartói intézkedés a szak- és továbbképzések finanszírozása érdekében.

A Fővárosi Közgyűlés 2251/2001 (XII.30.) Főv.Kgy. határozatával támogatta az ágazathoz tartozó intézmények szakképzési, továbbképzési tervét, 2252/2001. (XII.20.) Főv. Kgy. határozatával kötelezettséget vállalt arra, hogy Budapest Főváros Önkormányzata 2003. évi költségvetésében az ágazathoz tartozó intézmények képzési, szakképzési tervének végrehajtására 16millió Ft fedezetet biztosít. [A 2003. évi költségvetés tartalmazza a 16 millió Ft-os támogatást. Ezen túlmenően - kötött felhasználású normatív állami hozzájárulást (22.300 Ft/foglalkoztatott) - is biztosított a központi költségvetés a továbbképzések és szakvizsga támogatására.]

A 16 millió Ft-os önkormányzati forrásból az intézmények pályázat útján nyerhetik el a támogatást. Az elnyerhető támogatást hozzájárulásként kapja meg az intézmény, mely saját képzési célú pénzeszközeik kiegészítésére szolgál. Az ágazat képzési, továbbképzési tervét a Fővárosi Közgyűlés Szociálpolitikai és Lakásügyi Bizottsága fogadja el és a Bizottság javaslata alapján a főpolgármester dönt az elkülönített képzési keret felosztásáról. A kötött felhasználású normatíva - igénylés alapján számításba vett összege - az intézmények költségvetésébe beépült.

120

8.5.2. Szakmai minimum feltételek megteremtésére vonatkozó feladatok:

A szakmai minimum feltételek megteremtéséhez szükséges kiadások támogatásával az a cél, hogy

az intézmények végleges, határozatlan időre szóló működési engedéllyel rendelkezzenek (a határozott időre szóló működési engedélyekben rögzített kikötéseket maradéktalanul teljesíteni kell),

a hatályos jogszabályokban előírt ellátási kötelezettségek biztosítva legyenek, a zavartalan működési körülmények megteremtődjenek az otthonokban.

a.) Az idősek otthonaiban élő demens lakók ellátásáról az intézményen belül intenzív gondozást biztosító részleg vagy gondozási csoport kialakításával, különállóan kell gondoskodni. Fenti új feladat azt jelenti, hogy betegszobai részleget, vagy külön gondozási csoportot kell létrehozni. A szakmai minimumfeltételek közül az eddigi előírásokon túl a demens részlegek kialakítása tárgyában benyújtott pályázatok kiemelten támogatandók.

b.) Jelenleg még megoldásra várnak a szakhatóságok által eddigiekben megállapított, és a működési engedélyekben feltételként megfogalmazott – a tárgyi feltételek megteremtésére vonatkozó - feladatok megvalósításai is.

c.) A vendéglátási és közétkeztetési minőségbiztosítási rendszer, Veszélyelemzés Kritikus Szabályozási Pontok (HACCP) bevezetését és személyi, tárgyi feltételeit 2002. december 31-től biztosítani kell. Az előző évben elkészített folyamatszabályozások alapján szükséges az előírt feladatok megvalósítása annak érdekében, hogy a tanúsítványt az intézmények megkaphassák. A HACCP feladatainak megvalósítására irányuló pályázatok támogatandók (a jelenleg rendelkezésre álló keret felosztásának figyelembe vételével).

d.) Az 1993. évi III. törvény legutóbbi módosítása (2001. évi LXXIX. törvény) és a szakmai ellátás irányelvei alapján további támogatandó cél - a lakók egészségügyi állapotának figyelembe vételével - a lakóotthoni ellátási forma tárgyi feltételeinek fejlesztése, bővítése, illetőleg kiépítése.

Folyó működési kiadás megtakarítást eredményező feladatok

Folyó működési kiadás megtakarítását eredményező feladatoknál elsődlegesen a rendszeresen jelentkező kiadások csökkentésére, az intézmény működésének racionalizálására kell irányulniuk a pályázatoknak. A feladatok megvalósítása tárgyi és személyi feltételeket érinthet, valamint esetenként átszervezéssel, az eddigi tevékenységek módosításával kell törekedni a működési kiadás csökkentésére.

Az intézmény-racionalizációs tartalék évek óta jelentős szerepet tölt be az intézmények rendelkezésére álló források kiegészítésében oly módon, hogy a felhasználásuk révén megvalósuló beruházási és felújítási feladatok az ésszerűbb, hatékonyabb gazdálkodást és a szakmai minimumfeltételek teljesíthetőségét egyidejűleg biztosítja. A pályázati kiírásban megfogalmazott fő célkitűzések, prioritások meghatározásával a Fővárosi Önkormányzat rugalmasan tud reagálni a jogszabályi előírások változásából adódóan állandóan megújuló követelményrendszerre. Kiemelkedő szerepe van a szociális ágazat tekintetében a szakmai minimumfeltételek megteremtésében, kiegészítve a Rekonstrukciós Programban meghatározott fejlesztéseket is.

121

A Fővárosi Önkormányzat a 2003-2006. közötti években az alábbi főbb alapelvek figyelembe vételével tervezi szociális szolgáltatásai ellátását:

Alapelvek:

A Fővárosi Önkormányzat az általa jelenleg is biztosított tartós és átmeneti bentlakásos ellátás kapacitását meg kívánja tartani.

A hiányzó ellátási formák biztosításáról a jogszabályi előírásban foglalt időpontig gondoskodik.

A fenntartásában lévő intézményekben megteremti, illetőleg biztosítja a folyamatos feladatellátás személyi és tárgyi feltételeit.

A szociális ellátás területén elsősorban a jövedelemmel nem rendelkező, illetőleg alacsony jövedelemmel rendelkezők ellátását tekinti súlyponti feladatának.

A rekonstrukciós programban megfogalmazott feladatait a Fővárosi Közgyűlés döntéseinek megfelelően végrehajtja, a program szükséges korrekcióját elvégzi. A kiváltásra tervezett intézmények férőhelyeit Budapesten, ill. annak közelében pótolja vissza.

Az ápolási részlegek iránt megmutatkozó igények növekedése miatt feladatának tekinti azok mind nagyobb számban történő kialakítását.

A lakóotthoni ellátási forma további fejlesztése támogatott cél, mely a tényleges igények és a rendelkezésre álló források figyelembe vétele mellett valósítandó meg.

A feladatok ellátását szolgáló személyi és tárgyi feltételek mennyiségi növelésén túl minőségében is javuló szolgáltatást kíván biztosítani az igénybe vevők részére.

A 2003-2006. közötti időszakban ellátandó feladatok megvalósításának feltételrendszere:

A kötelező feladatok mértékét, valamint a feladatellátás személyi és tárgyi feltételeit meghatározó jogszabályi környezet alapvető változása nem prognosztizálható.

A rendelkezésre álló férőhelyek intézmény-típusok közötti aránya számottevően nem változik.

A feladatellátás finanszírozásába bevonható források fő összetevő elemei nem, csak részarányuk változik.

Az előirányzatok növekedése minimálisan inflációkövető. Az intézményi térítési díjak emelkedése nem haladja meg a tényleges infláció mértékét.

A jogszabályi előírásban foglalt feltételeknek való megfelelés érdekében szükséges beruházási és felújítási feladatok megvalósulnak.

A szakmai létszám mennyiségi fejlesztésére irányuló program lezárult. A rendelkezésre álló létszámkeret mind teljesebb feltöltése, a munkaerő szakképzése, továbbképzése érdekében további források bevonása szükséges.

Az intézmény-üzemeltetés területén foglalkoztatottak létszámát felül kell vizsgálni az ágazati minisztérium által megfogalmazott - ajánlás jellegű - létszám-irányszámok figyelembe vételével.

A bázis szemléletű tervezést fokozatosan felváltja a feladatfinanszírozás. Az intézmények finanszírozásában jelentkező indokolatlan eltérések mérséklése megtörténik, mely az ágazaton belül rendelkezésre álló források intézmény-típusok közötti allokációját eredményezheti majd.

A fokozott ápolást, gondozást igénylők ellátását lehetőség szerint az intézményen belül szükséges megoldani. A költségigényes ápolási feladatok finanszírozásához többlettámogatási rendszer kidolgozása indokolt, melynek három fő forrása az egészségbiztosítási pénztárral kötendő szerződésen alapuló támogatás, az emelt összegű

122

normatív állami hozzájárulás megállapítása, ill. a kiegészítő önkormányzati támogatás összegének növelése lehet.

2002-ben, illetőleg 2003-ban valamennyi intézményben bevezetésre kerül a HACCP rendszer, melynek felügyelete, felülvizsgálata folyamatos feladat. Az érintett munkatársak oktatása, képzése megtörténik, a folyamatos továbbképzésről az intézmény gondoskodik.

A hajléktalan személyek ellátása érdekében létrehozott intézményen belül az egymásra épülő, a minőségi ellátást fokozatosan biztosító rendszer kiépítése és működtetése valósul meg.

A feladatok egy részét az intézmény által alapított közhasznú társasági formában látja el az intézmény, , míg a feladatok másik jelentős hányadát civil szervezetek támogatása révén biztosítja az önkormányzat. A növekvő kiadások, a jelenleg meglévő és támogatott férőhelyek folyamatos, zavartalan működtetése miatt a civil szféra számára folyósítandó támogatás növekedésével kell számolni.

123

IX. A SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓRA VONATKOZÓ KÉPVISELŐTESTÜLETI HATÁROZATOK

124

X. KAPCSOLÓDÓ GYERMEKVÉDELMI, FOGLALKOZTATÁS-, LAKÁSPOLITIKAI-, EGÉSZSÉGÜGYI ÉS EGYÉB TÁRSADALOMPOLITIKAI

ALRENDSZEREK

125

MELLÉKLETEK:

126

96. sz. melléklet

Hajléktalan személyek foglalkoztatásának adatai I.

Megnevezés I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII, havi átlag

Nemek szerint: Férfi 560 595 574 545 529 540 591 502 510 476 455 477 529,5 Nő 153 160 161 165 166 169 185 151 158 156 153 157 161,2Összesen 713 755 735 710 695 709 776 653 668 632 608 634 690,7Állománycsoporok szerint: Szakmunkás 182 180 183 185 178 185 196 169 184 184 166 174 180,5 betanítottmunkás 143 155 156 154 153 157 177 144 146 129 125 123 146,8 Segédmunkás 339 372 352 323 315 313 349 294 290 271 274 294 315,5 fizikai együtt 664 707 691 662 646 655 722 607 620 584 565 591 642,8 szellemi 49 48 44 48 49 54 54 46 48 48 43 43 47,8Összesen 713 755 735 710 695 709 776 653 668 632 608 634 690,7Életkor szerint: 20 éves és fiatalabb 1 2 2 2 6 2 4 1 1 1 2 0 2,0 21-25 12 12 13 12 12 13 12 10 10 13 8 11 11,5 26-35 101 117 114 118 107 112 131 100 84 78 78 92 102,7 36-45 éves 245 256 251 240 226 222 252 199 223 200 198 200 226,0 46-55 285 294 283 274 275 292 309 282 286 278 267 273 283,2 56 éves és idősebb 69 74 72 64 69 68 68 61 64 62 55 58 65,3Összesen 713 755 735 710 695 709 776 653 668 632 608 634 690,7 Forrás: Fővárosi Közhasznú Foglakoztatási Szolgálat Kht. 2002.

128

96. sz. melléklet

Hajléktalan személyek foglalkoztatásának adatai II.

Megnevezés I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII, havi átlag

Iskolai végzettség szerint: 8 általánosnál kevesebb 38 40 42 39 39 36 42 40 33 30 35 36 37,5 Általános iskola 386 418 402 376 367 387 427 353 358 327 310 326 369,8 Szakmunkásképző, szakiskola 182 183 187 182 174 172 191 162 169 169 161 172 175,3 Szakközépiskola, technikum 48 51 51 56 55 55 52 43 49 46 46 47 49,9 Gimnázium 40 43 38 40 42 43 46 38 41 38 37 36 40,2 Főiskola, egyetem 19 20 15 17 18 16 18 17 18 22 19 17 18,0Összesen 713 755 735 710 695 709 776 653 668 632 608 634 690,7A munkanélküliség időtartama szerint: .- 30 5 12 6 22 9 12 5 5 11 10 6 5 9,0 31-180 28 23 20 20 29 20 29 27 22 21 22 21 23,5 181-360 napja 14 12 12 12 18 20 11 9 13 16 13 7 13,1 361-720 44 38 36 33 26 22 27 20 19 18 19 22 27,0 721- 622 670 661 623 613 635 704 592 603 567 548 579 618,1Összesen 713 755 735 710 695 709 776 653 668 632 608 634 690,7 Forrás: Fővárosi Közhasznú Foglakoztatási Szolgálat Kht. 2002.

129

97. sz. melléklet

A Fővárosi Önkormányzat szakosított szociális intézmények ellátási paraméterei és költségvetési jellemzői

Pszichiátriai Értelmi HajléktalanÉv Tervezett adatok Idősek Betegek Fogyatékosok Otthonok személyek Ellátás

Otthonai Otthonai Otthonai Összesen: ellátása összesen:összesen: összesen: összesen: összesen:

Férőhelyek száma (db) 3 873 1 275 1 389 6 537 1356 + 69 Működési kiadás (e Ft) 3 624 502 1 241 019 1 439 472 6 304 993 426 597 6 731 590

2001. Intézményi saját bevétel (e Ft) 1 217 813 363 456 308 570 1 889 839 90 552 1 980 391Normatív állami hozzájárulás(e Ft) 1 764 926 685 823 747 143 3 197 892 282 956 3 480 848Önkormányzati támogatás (e Ft) 641 763 191 740 383 759 1 217 262 53 089 1 270 351

Normatív állami hozzájárulás Ft/fő/év 455 700 537 900 537 900 202650 +118300 Férőhelyek száma (db) 4 033 1 275 1 389 6 697 1381 + 100 Működési kiadás (e Ft) 4 356 007 1 503 696 2 034 588 7 894 291 636 449 8 530 740

2002. Intézményi saját bevétel (e Ft) 1 366 085 400 200 360 968 2 127 253 90 552 2 217 805Normatív állami hozzájárulás(e Ft) 2 174 594 773 135 842 262 3 789 991 319 339 4 109 330Önkormányzati támogatás (e Ft) 815 328 330 361 831 358 1 977 047 226 558 2 203 605Normatív állami hozzájárulás Ft/fő/év 539 200 606 380 606 380 230200 +143300 Férőhelyek száma (db) 4 043 1 220 1 364 6 627 1146 + 100 Működési kiadás (e Ft) 5 053 000 1 744 000 2 360 000 9 157 000 738 300 9 895 300

2003. Intézményi saját bevétel (e Ft) 1 502 694 440 220 397 065 2 339 979 91 000 2 430 979Normatív állami hozzájárulás(e Ft) 2 463 400 821 060 917 972 4 202 432 314 160 4 516 592Önkormányzati támogatás (e Ft) 1 086 906 482 720 1 044 963 2 614 589 333 140 2 947 729Becsült normatív állami hozzájárulás Ft/fő/év 609 300 673 000 673 000 260000 + 162000


130

98. sz. melléklet

A Fővárosi Önkormányzat szakosított szociális intézmények prognosztizált ellátási paraméterei és költségvetési jellemzői

Pszichiátriai Értelmi HajléktalanÉv Tervezett adatok Idősek Betegek Fogyatékosok Otthonok személyek Ellátás

Otthonai Otthonai Otthonai Összesen: ellátása összesen:összesen: összesen: összesen: összesen:

Férőhelyek száma (db) 3 994 1 190 1 361 1115 + 100Működési kiadás (e Ft) 5 760 420 1 988 160 2 690 400 10 438 980 841 662 11 280 642

2004. Intézményi saját bevétel (e Ft) 1 622 910 475 438 428 830 2 527 178 92 000 2 619 178Normatív állami hozzájárulás (e Ft) 2 676 899 872 270 997 613 4 546 782 336 710 4 883 492Önkormányzati támogatás (e Ft) 1 460 611 640 452 1 263 957 3 365 020 412 952 3 777 972Becsült normatív állami hozzájárulás Ft/fő/év 670 230 733 000 733 000 286000 + 178200Férőhelyek száma (db) 4 237 1 165 1 398 1115 + 100Működési kiadás (e Ft) 6 336 462 2 186 976 2 959 440 11 482 878 925 828 12 408 706

2005. Intézményi saját bevétel (e Ft) 1 720 285 503 964 454 560 2 678 809 92 000 2 770 809Normatív állami hozzájárulás (e Ft) 3 067 588 921 515 1 105 818 5 094 921 364 035 5 458 956Önkormányzati támogatás (e Ft) 1 548 589 761 497 1 399 062 3 709 148 469 793 4 178 941Becsült normatív állami hozzájárulás Ft/fő/év 724 000 791 000 791 000 309000 + 192000Férőhelyek száma (db) 4 237 1 227 1 398 1115 + 100Működési kiadás (e Ft) 6 843 379 2 361 934 3 196 195 12 401 508 999 894 13 401 402

2006. Intézményi saját bevétel (e Ft) 1 806 299 529 162 477 288 2 812 749 93 000 2 905 749Normatív állami hozzájárulás (e Ft) 3 249 779 1 028 226 1 171 524 5 449 529 385 512 5 835 041Önkormányzati támogatás (e Ft) 1 787 301 804 546 1 547 383 4 139 230 521 382 4 660 612Becsült normatív állami hozzájárulás Ft/fő/év 767 000 838 000 838 000 327500 + 203500


131

98. sz. mellékletA fővárosi hajléktalan ellátás kapacitás-adatai I.

fenntartó szervezet kapacitás Összesen: %Fiatalok Önsegítő Egyesülete 13 0,45XI. Major u.37. 13Budapesti Módszertani Központ és Intézményei 1387 48,08XIII. Dózsa Gy. út 152. 539VIII. Alföldi u. 6-8. 261VIII. Könyves K. krt. 84. 80IX. Külső Mester u. 84. 129X. Bánya u. 64X. Előd u. 248X. Vaspálya u. 66Hajléktalanokért Alapítvány 141 4,89X. Jászberényi u. 47. 92X. Gránátos u. 2. 49Léthatáron Alapítvány 144 4,99IV. Külső Váci u. 121. 68XIII. Zsilip u. 13. 76Magyar Máltai Szeretetszolgálat 222 7,69III. Miklós u. 32. 48IX. Távíró u.3-5. 36XI. Borszéki út 1. 28XIV. Vágány u. 3. 110Magyar Vöröskereszt 402 13,93XIII. Madridi u. 7. 270XXI. Ady E. u. 62-64. 132Menedék Alapítvány 24 0,83XXII. Péter Pál u. 12. 12XXII. Szt. Gellért u. 9. 12Menhely Alapítvány 74 2,56VIII. Vajdahunyad u. 3. 74Oltalom Karítativ Egyesület 182 6,31V. József Nádor tér 10. 64VIII. Dankó u. 9. 118Rés Alapítvány 81 2,81VI. Podmaniczky u. 33. 35XVII. Pesti út 237. 46Szenvedélybetegeket Mentő Szamaritánus Egyesület 14 0,49VIII. Őr utca 9. 14Szeretet Misszionáriusai Rend 12 0,42VIII. Tömő u. 19. 12Szociális és Rehabilitációs Alapítvány 10 0,35XV. Aporháza u. 61. 10Tiszta Forrás Alapítvány 22 0,76XVIII. Üllői u. 373. 22Twist Olivér Alapítvány 33 1,14IV. Fóti u. 4. 33Üdvhadsereg 124 4,30VIII. Dobozi u. 29. 100XVII. Lemberg u. 38. 24

összes férőhely kapacitás 2885 2885 100,00 Forrás: Fővárosi Közigazgatási Hivatal 2002.

132

98. sz. melléklet

Fővárosi szálláshelyek fenntartói, ellátási formák és férőhely kapacitások II.

Fenntartó szervezet, telephely, ellátási forma

éjjeli átmeneti. otthon. rehab. össz. fennt.

férfi női férfi női férfi női férfi női fh fh.Fiatalok Önsegítő Egyesülete 13XI. Major u. 37. 13 13Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei 1387XIII. Dózsa Gy. út 152.éjjeli menedékhely 50 60 110Átmeneti szállás 116 244 360Védett átmeneti szállás 43 43anya-gyermek szállás 26 26VIII. Alföldi u. 6-8.Átmeneti szállás 214 17 231Átmeneti szállás 30 30VIII. Könyves K. krt. 84. 80 80VIII. Kálvária u.IX. Külső Mester u. 84. 129 129X. Bánya u. 64 64X. Előd u. 248 248X. Vaspálya u. 56 10 66XI. Kocsis u. Hajléktalanokért Alapítvány 141X. Jászberényi u. 47.éjjeli menedékhely 52 52átmeneti szállás 30 30rehabilitációs szálló 10 10X. Gránátos u. 2.éjjeli menedékhely 30 30átmeneti szállásrehabilitációs szálló 19 19Léthatáron Alapítvány 144IV. Külső Váci u. 121.éjjeli menedékhely 48 48hajléktlan otthon 20 20XIII. Zsilip u. 13. 76 76Magyar Máltai Szeretetszolgálat 222III. Miklós u. 32. 48 48IX.Távíró u.3-5. 36 36XI. Borszéki út 1. 28 28XIV. Vágány u. 3. 110 110Menedék Alapítvány 24XXII. Péter Pál u. 12. 12 12XXII. Szt. Gellért u. 9. 12 12 Forrás: Fővárosi Közigazgatási Hivatal 2002.

133

99. sz. melléklet

Fővárosi szálláshelyek fenntartói, ellátási formák és férőhely kapacitások III.


éjjeli átmeneti. otthon. rehab. össz. fennt.

férfi női férfi női férfi női férfi női fh fh.Magyar Vöröskereszt 402XIII. Madridi u. 7.Éjjeli menedékhely 40 40átmeneti szállás 193 193rehabilitációs otthon 37 37XXI. Ady E. u. 62-64.Éjjeli mendékhely 90 90átmeneti szállás 42 42Menhely Alapítvány 74VIII. Vajdahunyad u. 3.Éjjeli menedékhely 50 50hajléktalan otthon 24 24Oltalom Karítativ Egyesület 182V. József Nádor tér 10. 64 64VIII. Dankó u. 9.Éjjeli menedékhely 100 100átmeneti szállás 18 18Rés Alapítvány 81VI. Podmaniczky u. 33. 35 35XVII.Pesti út 237. 46 46Szenvedélybetegeket Mentő Szamaritánus Egyesület 14VIII. Őr utca 9. 14 14Szeretet Misszionáriusai Rend 12VIII. Tömő u. 19. 12 12Szociális és Rehabilitációs Alapítvány 10XV. Aporháza u. 61. 10 10Tiszta Forrás Alapítvány 22XVIII. Üllői u. 373. 22 22Twist Olivér Alapítvány 33IV. Fóti u. 4. 33 33Üdvhadsereg 124VIII. Dobozi u. 29. 100 100XVII. Lemberg u. 38. 24 24Összesen (férőhely) 1058 95 1110 373 126 99 24 2885 2885% 36,7 3,29 38,5 12,9 4,37 0,00 3,43 0,83 100 Forrás: Fővárosi Közigazgatási Hivatal 2002.

134

100. sz. melléklet

Átmeneti szállások fenntartói, telephelyek, férőhely kapacitások


átmeneti szállás összesenférfi női

Fiatalok Önsegítő Egyesülete XI. Major u. 37. 13 13Budapesti Módszertani Szociális Központ és IntézményeiXIII. Dózsa Gy. út 152.átmeneti szállás 116 244 360védett átmeneti szállás 43 43VIII. Alföldi u. 6-8.átmeneti szállás 214 17 231átmeneti szállás 30 30IX. Külső Mester u. 84. 129 129X. Bánya u. 64 64X. Vaspálya u. 56 10 66Hajléktalanokért Alapítvány X. Jászberényi u. 47.átmeneti szállás 30 30Magyar Máltai SzeretetszolgálatIX.Távíró u.3-5.XI. Borszéki út 1. 28 28Magyar VöröskeresztXIII. Madridi u. 7.átmeneti szállás 193 193XXI. Ady E. u. 62-64.átmeneti szállás 42 42Menedék AlapítványXXII. Péter Pál u. 12. 12 12XXII. Szt. Gellért u. 9. 12 12Oltalom Karítativ EgyesületV. József Nádor tér 10. 64 64éjjeli menedékhelyátmeneti szállás 18 18Szeretet Misszionáriusai RendVIII. Tömő u. 19. 12 12Szociális és Rehabilitációs AlapítványXV. Aporháza u. 61. 10 10ÜdvhadseregVIII. Dobozi u. 29. 100 100összesen (férőhely) 1110 347 1457

% 76,18 23,82 100,00 Forrás: Fővárosi Közigazgatási Hivatal 2002.

135

a szociális ellátás feltételeinek biztosítása – az … · web viewebből időpont Összesen...

Documents