A szláv írásbeliség kialakulása

Lőrinczné dr. Bencze Edit

A szláv írásbeliség kezdetei A szláv nyelv első írásos emlékei:

• ? szláv rúnák (rovásírás) ? óbolgár rúnák

A szó és írás szakrális és mágikus jellege

• latin és görög betűs glosszák: Emmerami kéziratokban (4 szó) és a Freisingi lapokon (mondatnyi szöveg)

Cirill és Metód

Cirill vs glagolita ábécé 860 körül két testvér, Konstantin, a Filozófus (= Cirill) és Metód Mihály bizánci császár parancsára dolgozza ki. 43 betűből álló írás, alapja a görög ábécé, kiegészítve új betűkkel (a görög nyelvben nem létező szláv hangokra) Nagy kérdőjelek: A cirill írás az első? Akkor a glagolita ennek titkosírása? A korábbi létező szláv ábécé csekély módosítása? Vagy a testvérek maguk állították össze a meglévő szláv és görög ábécé alapján? 885-ben V. István pápa betiltotta. Elsőként, a 9. sz. hivatalossá tették Bulgáriában, egy 44 betűs változatát használták ekkor, minden betűnek volt egy szóértéke (a szimbólum neve), és néhány szimbólumnak számértéke is

Felül a glagolita, lent a cirill írásjelek

Glagolita vs cirill írás

885 Metód halála: V. István pápa betiltja a szláv liturgikus nyelvet,

Metód tanítványai bolgár területre menekülnek, 10. sz. elején Simeon bolgár cár idején Cirill

betűtípusát továbbfejlesztették, kidolgoztak egy új ábécét,

Görög + héber betűk + új szimbólumok, 41 betűből áll - ebből 40 önálló egy pedig egy kiegészítő jel,

A glagolita írásnak két változata alakult ki: obla glagoljica, mely jelentése "kerek, kerekített"

uglata vagy hrvatska glagoljica, azaz szögletes, ill. horvát glagolita írás. (ez utóbbi a modern időkig fennmaradt)

ÁBÉCÉK

Különböző stílusú cirill ábécék

A

A cirill írás fejlődése során sok betű merült feledésbe. Ezeket részben az óegyházi szláv nyelv,

részben az óorosz használta.

Az orosz írás fejlődése Usztáv = nagybetűs írással rajzolták a cirill betűket, Később folyóírás is 11-16. sz. iniciálék, 16. sz. nyomtatás, Két nagy reform: 1. Nagy Péter egyszerűsítették, szabályozták a betűk formáját, törölték a görög nyelv hangzóinak betűit, 2. 1918. további felesleges betűk száműzése

1564 első nyomtatott munka

Oroszországban hivatalosan, országosan a cirill írást 1708-ban vezették be, mint "orosz polgári írás, ami ma, 1918 óta, 33 betűből áll

Az írásbeliség = ábécé és a nyelv, amely a fordítás folyamatában alakult ki → elsődlegesen vallási, sok műfajú (stílusú) szövegek

(példázatok: a magvetőről, Máté 13, 3–8; Márk 4, 3–8; Lukács 8, 5–8) – a népi szláv dialektus).

A lexika gazdagítása a görög nyelvből:

• transzpozícióval (hétköznapi szóra átvisznek a görög nyelvben létező elvont jelentéseket),

• kölcsönzéssel,

• tükörszavak képzésével;

A mondattan bonyolultabb eszközeinek

alkalmazása a klasszikus retorikából.

A normarendszer kialakulása (kiejtés,

helyesírás) → oktatási rendszer:

az első tanítók (A Hét Szent Írástudó :

Kliment, Gorázd, Naum, Angelarij és Száva,

Borisz és Simeon)

893 – Bulgáriában az egyházi (ó) szláv nyelv az egyház (liturgia) és az államiság hivatalos nyelve.

Szt. Simeon cár (893–927) uralkodása – a bolgár kultúra „arany százada“.

A bolgár kultúra öt „ajándéka“ (elsősorban az irodalom terén):

1) A szláv írásbeliség és a szláv mint szent nyelv megvédése Rómával és Bizánccal szemben.

2) Az ábécé tökéletesítése (a cirill írásbeliség).

3) A szláv hivatalosan elismert „irodalmi” nyelv kodifikálása – az ortodox szláv népek közös nyelveként rögzítése.

4) A keresztény tartalmú szláv nyelvű fordítások és irodalom „arany kincsestárának“ megteremtése Simeon cár korában.

5) Az eredeti bolgár középkori irodalom nemzetközi elterjedése és hatása a déli és keleti szláv, valamint a morva és valahiai (román) nemzeti irodalmak fejlődésére.

Csernoricez Hrabar (IX. sz. vége): За буквите (О писменех, A betűkről) – az első szláv nyelvű filológiai értekezés, a szláv írásbeliség és a szláv nyelvű istentisztelet, a Cirill szláv ábécéjének dicsérete.