1 1

Számviteli törvény változásai

2016

2 2

Sztv módosítás okai• 2000. évi C. törvény jogharmonizációs célú módosítása• Összhangban legyen ez európai uniós irányelvvel• 2013. június 29-én hirdették ki az Európai Parlament és a

Tanács 2013/34/EU irányelvét a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról (2006/43/EK, 78/660/EGK, 83/349/EGK irányelv hatályon kívül helyezése)

• Hatályba lépését követő két éven belül, 2015. július 20-áig kell a tagállamoknak átültetniük a nemzeti jogukba

• Sztv módosítása mellett a sajátos számviteli kormányrendeleti előírások felülvizsgálata, és év végéig történő módosítása

3 3

Fogalmak változásai Sztv 3§

• Mértékadó befolyást gyakorló vállalkozás• Jelentős tulajdoni részesedés• Társult vállalkozás• Kapcsolt vállalkozás• Egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás• Közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó• Üzleti vagy cégérték

4 4

Mértékadó befolyást gyakorló Sztv 3§2/4a

az a vállalkozás, amely egy másik gazdasági társaságnál legalább a szavazatok – 115. § (4) bekezdésében előírt számítási eljárás értelemszerű alkalmazásával számított – 20 százalékával közvetlenül vagy közvetetten rendelkezik

5 5

Jelentős tulajdoni részesedés Sztv 3§2/9más vállalkozások tőkéjében való, értékpapírban megtestesülő vagy más módon meghatározott jog, amelynek célja az említett vállalkozással való tartós kapcsolat kialakítása révén hozzájárulás annak a vállalkozásnak a tevékenységéhez, amelyik e jogok birtokosa; és amely részesedés mértéke a 20 százalékot meghaladja(2013/34. EU irányelv számottevő tulajdoni részesedés fogalma)

6 6

A korábbi két csoport helyett 3 csoportot kell elkülönítetten feltüntetni a mérlegtételeknél (Befektetett pénzügyi eszközök, Követelések, Értékpapírok, Kötelezettségek (hátrasorolt, hosszú, rövid))• Kapcsolt vállalkozások• Jelentős tulajdoni részesedések• Egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozások

7 7

Társult vállalkozás Sztv 3§2/2az a – konszolidálásba teljeskörűen be nem vont – gazdasági társaság, ahol az anyavállalat vagy a konszolidálásba bevont leányvállalata a 9. pont szerinti jelentős tulajdoni részesedéssel rendelkezik, és mértékadó befolyást gyakorol a gazdasági társaság üzleti és pénzügyi politikájára;

Társult vállalkozás: • jelentős tulajdoni részesedés és mértékadó befolyás

8 8

Kapcsolt vállalkozás Sztv 3§2/7

Fogalom szűkülés• Anyavállalat• Leányvállalat• Közös vezetésű vállalkozás• Új szabály: nem minősül kapcsolt vállalkozásnak a

társult vállalkozás

9 9

Egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás Sztv 3§2/5

az a gazdasági társaság, amelyben a vállalkozó nem rendelkezik a 9. pont szerinti jelentős tulajdoni részesedéssel, és amely nem tartozik a 2–4. pont szerinti vállalkozások közé(nem leányvállalat, nem közös vezetésű vállalkozás, nem társult vállalkozás)

10 10

Közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó Sztv 3§15

a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 2. § 19. pontjában meghatározott fogalom• Az a gazdálkodó, amelynek átruházható értékpapírjait az Európai Gazdasági

Térség valamely államának szabályozott piacán kereskedésre befogadták• Ezeken kívüli gazdálkodó, amelyet jogszabály közérdeklődésre számot

tartónak minősít• Biztosítók• Hitelintézetek• Befektetési vállalkozások

• Cél: átláthatóbb működés biztosítása• Sztv. egyszerűsítési lehetőségeit nem alkalmazhatja• Szigorúbb közzétételi szabályok• Szigorúbb könyvvizsgálati szabályok – közfelügyeleti minőségellenőrzés

11 11

Üzleti vagy cégérték-negatív üzleti vagy cégérték fogalma Sztv 3§5/1-2

• üzleti vagy cégérték: a megvásárolt társaságért, annak üzletágáért, telephelyéért, üzlethálózatáért fizetett ellenérték és a tételesen állományba vett egyes eszközök piaci értékének a tételesen állományba vett, átvállalt kötelezettségek – e törvény szerinti értékeléssel meghatározott – értékével csökkentett értéke közötti különbözet, ha a fizetett ellenérték magasabb;

• negatív üzleti vagy cégérték: a megvásárolt társaságért, annak üzletágáért, telephelyéért, üzlethálózatáért fizetett ellenérték és a tételesen állományba vett egyes eszközök piaci értékének tételesen állományba vett, átvállalt kötelezettségek – e törvény szerinti értékeléssel meghatározott – értékével csökkentett összege közötti különbözet, ha a fizetett ellenérték alacsonyabb, és ez a különbözet a megszerzett immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek reális értékének arányos csökkentésével sem szűnik meg;”

12 12

Üzleti vagy cégérték• Fogalmi változás miatt az új szabályok szerint ha

tulajdonosi jogokat megtestesítő részesedés megvásárlására kerül sor, nem keletkezhet üzleti vagy cégérték

• Részesedés vásárláskor a teljes vételár összege (és nem a mindenkori piaci érték) a részesedés bekerülési értéke lesz Sztv 49§3

• „A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés bekerülési (beszerzési) értéke a vásárláskor a részvényért, üzletrészért, egyéb társasági részesedésért fizetett ellenérték (vételár)"

• Törlésre került a minősített többséget biztosító befolyásszerzés esetén keletkező üzleti vagy cégérték aktiválásának a lehetősége

13 13

• A változás a már állományba vett üzleti vagy cégértékre is vonatkozik

• A 2015. december 31-én kimutatott üzleti vagy cégérték könyv szerinti értékét a kapcsolódó részesedések 2016. üzleti évi nyitó könyv szerinti értékét módosító tételként kell elszámolni előjelének megfelelően Sztv 177§46

• „Azon vállalkozónak, amely a 2016. évben induló üzleti év nyitó adatai között a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi …….törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos 3. § (5) bekezdés 1. pont b) és c) alpontja, valamint 2. pont b) és c) alpontja alapján keletkezett üzleti vagy cégértéket mutat ki, annak összegével (könyv szerinti értékével) a kapcsolódó részesedés 2016. üzleti évi nyitó értékét kell módosítania”

14 14

• Terv szerinti értékcsökkenési szabályok változása: a pozitív üzleti vagy cégértéket legalább öt év, de legfeljebb tíz év alatt lehet értékcsökkenési leírásként elszámolni Sztv 52§4

• „A befejezett kísérleti fejlesztés, a befejezett alapítás-átszervezés aktivált értékét 5 év vagy ennél rövidebb idő alatt, az üzleti vagy cégértéket legalább 5 év, de legfeljebb 10 év alatt lehet leírni, amennyiben ezek hasznos élettartamát nem lehet megbecsülni”

15 15

• Negatív üzleti vagy cégértékként kimutatott halasztott bevételt a cégvásárlást követő legalább 5 év, de legfeljebb 10 év alatt lehet egyéb bevétellel szemben megszüntetni Sztv 45§4

• „A negatív üzleti vagy cégértékként kimutatott halasztott bevételt a cégvásárlást követő legalább 5 év, de legfeljebb 10 év alatt lehet az egyéb bevételekkel szemben megszüntetni. Amennyiben a vállalkozó a negatív üzleti vagy cégértéket 5 évnél hosszabb idő alatt írja le, azt a kiegészítő mellékletben indokolnia kell. A negatív üzleti vagy cégértékként kimutatott halasztott bevételt az egyéb bevételekkel szemben meg kell szüntetni az alapul szolgáló részesedés bármilyen jogcímen történő könyvekből való kivezetése esetén,…”

16 16

• Üzleti vagy cégértékre a piaci érték változása miatt elszámolt terven felüli értékcsökkenés nem írható vissza Sztv 53§3

• „Ha az immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél a piaci érték alapján meghatározott terven felüli értékcsökkenés elszámolásának okai már nem vagy csak részben állnak fenn, az elszámolt terven felüli értékcsökkenést meg kell szüntetni, az immateriális jószágot, a tárgyi eszközt piaci értékére - legfeljebb a terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értékére - vissza kell értékelni. Az üzleti vagy cégérték esetében ez az előírás nem alkalmazható.”

17 17

Egyszerűsített éves beszámoló készítésére vonatkozó szabályok módosítása Sztv 9§2-3

határértékek jelenleg 2016. évi üzleti évtől

Mérlegfőösszeg (MFt) 500 1200

Nettó árbevétel (MFt) 1000 2400

Létszám (fő) 50 50

Az egyszerűsített beszámoló 2 mutatóértékében jelentős értékhatár emelkedés történt.Egyszerűsített éves beszámolót készíthet a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:

Nem készíthet egyszerűsített éves beszámolót a nyilvános rt, anyavállalat, közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó, olyan vállalkozó, amelynek kibocsátott értékpapírjai tőzsdei kereskedelme engedélyezett, vagy az engedélyezést kérelmezték.

18 18

Mikrogazdálkodói beszámoló Sztv 9§6

határértékek jelenleg

Mérlegfőösszeg (MFt) 100

Nettó árbevétel (MFt) 200

Létszám (fő) 10

Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló készíthet a könyvvizsgálatra nem kötelezett vállalkozó, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéke

Nem készíthet mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót • a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk 14. pontja szerinti

befektetési vállalkozás,• a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk 15. pontja szerinti pénzügyi

holdingvállalkozás.

19 19

Konszolidált éves beszámoló Sztv 117§1

határértékek jelenleg 2016. évi üzleti évtől

Mérlegfőösszeg (MFt) 5400 6000

Nettó árbevétel (MFt) 8000 12000

Létszám (fő) 250 250

Konszolidált beszámoló esetén is jelentős értékhatár növekedés

Az anyavállalatnak nem kell az üzleti évről összevont (konszolidált) éves beszámolót készítenie, ha az üzleti évet megelőző két – egymást követő – üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:

20 20

Mérlegtételek változásai• Fogalmi változások (jelentős tulajdoni részesedés) miatt új

mérlegsorok a Befektetett pénzügyi eszközök, Követelések, Értékpapírok, Kötelezettségek mérlegcsoportokban

Befektetett pénzügyi eszközök Tartós jelentős tulajdoni részesedés Tartósan adott kölcsön jelentős tulajdoni részesedési viszonyban álló vállalkozásban Követelések Követelések jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben Értékpapírok J elentős tulajdoni részesedés Hátrasorolt kötelezettségek Hátrasorolt kötelezettségek jelentős tulajdoni viszonyban lévő vállalkozással szemben Hosszú lejáratú kötelezettségek Tartós kötelezettségek jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal szemben Rövid lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal szemben

21 21

http://systemmedia.hu

• Kreditpontos képzéseinket keresse honlapunkon!

• A tudás csak egy kattintás!