a projekt fő mutatói: megvalósítási időszak: 2009. iv.1.-2013.vi.30
DESCRIPTION
TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem – a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése Közigazgatás közösen Workshop a közigazgatásban dolgozók számára 2011. október 26. Hotel Astoria Nemzeti Fejlesztési Ügynökség www.ujszechenyiterv.gov.hu - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem – a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése
Közigazgatás közösen
Workshop a közigazgatásban dolgozók számára2011. október 26.Hotel Astoria
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség www.ujszechenyiterv.gov.hu 06 40 638 638
A projekt fő mutatói:
Megvalósítási időszak: 2009. IV.1.-2013.VI.30.
Támogatási összeg: 911 440 838 Ft
Megvalósító: az Egyenlő Bánásmód Hatóság
3500 fő közvetlen érintett
A program 4 pillére:
1.) Megyei egyenlőbánásmód-referensi hálózat
2.) Képzések3.) Kutatások4.) Kommunikáció
1.) Ügyfélszolgálat
• elérhetőek vagyunk 19 megyében és Budapesten• az egyenlőbánásmód-referensek heti
rendszerességgel tartanak ügyfélfogadást• havi rendszerességgel kistérségi jelenlét
Megyei egyenlőbánásmód-referensek ügyfélfogadási adatai
2009. szeptember 1. - 2011. szeptember 30.
Ügyfélforgalmi adatok
Ügyfélforgalom havi átlaga: 116,6 főÖsszesen: 2915 fő
305
2610
Panaszbejelentő lap Regisztrációs lap0
500
1000
1500
2000
2500
3000
db
Kistérségi ügyfélfogadáson történt-e a panasz felvétele?Összesen: 305 fő
igen
nem23,8%76,2%
Panaszosok demográfiai adataiAz ügyfél lakóhelye a kistérségek típusai szerint
Összesen 305 fő
hátrányos helyzetű
LHH
LHH KPS
nem hátrányos helyzetű15,5%
6,6%
9,9%
68,0%
Ügyfélelégedettség-mérésaz egyenlőbánásmód-referensi ügyfélszolgálatokon
2009. október 1. - 2011. szeptember 30.
Önkitöltős kérdőívvel
Mindent egybevetve mennyire volt megelégedve az ügyintézés színvonalával?
Összesen: 1139 darabÁtlag: 9,53
0,2 0 0 0,2 0,3 1,2 1,1 1,35,9
16,7
73,2
teljes
en el
éged
etlen 1 2 3 4 5 6 7 8 9
teljes
en el
éged
ett0
20
40
60
80
%
2.) Képzések
• „Az egyenlő bánásmód érvényesítése és
a társadalmi érzékenység fejlesztése”
című képzés résztvevőinek statisztikai adatai
a 2010 szeptember- 2011. szeptember 25-ig megrendezett 25 képzés alapján
Képzésen résztvevőkDemográfiai adatok: az ügyfél lakóhelye kistérségek szerint
Összesen 459 fő
HH
LHH
LHKPS
nem hátrányos helyzetű
12,0%
1,5%
11,5%
75,0%
Leghátrányosabb helyzetű komplex programmal segítendő kistérség
Leghátrányosabb helyzetű kistérség
Hátrányos helyzetű kistérség
Nem hátrányos helyzetű kistérség
Rendelkezik-e valamilyen védett tulajdonsággal?Összesen 459 fő
„Igen” válasz esetén 1-5 védett tulajdonságot jelöltek meg a válaszadók.
igen
nem
43,3%
56,7%
„Az egyenlő bánásmód érvényesítése és a társadalmi érzékenység fejlesztése”
című képzés hallgatóinak véleménye
a 2010. szeptember és 2011. szeptember közötti időszakban megrendezett
25 képzés alapján
Mindent egybevetve mennyire felelt meg várakozásainak a képzés?Összesen 459 fő
Átlag: 9,33
0,2
1,1
0,7
5,1
11,2
20,4
61,3
Egyáltalán nem felet meg
1
2
3
4
5
6
7
8
9
Teljesen megfelelt
0,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 60,0 70,0
%
A képzésen szerzett ismeretei és személyes élményei hozzájárultak-e társadalmi érzékenységének fejlődéséhez, a kisebbségiek/többségiek
elfogadásához?Összesen 459 fő
Igen
Nem
97%
3%
3.) Kutatások7 társadalomtudományi kutatás:
Az „Esélyegyenlőség a munka világában” című kutatás keretében a TÁMOP 2.5.2. projekttel együttműködésben megvalósuló kutatási
programok:• Egyenlő munkáért egyenlő bért• A munkáltatók kiválasztási gyakorlata a diszkrimináció tükrében• Az esélyegyenlőségi terv hatásának vizsgálata• A munkáltatók attitűdjeinek és a fogyatékos munkavállalók
munkaerő-piaci foglalkoztatottságának, a megfelelő munkafeltételek biztosításának összefüggései
7 társadalomtudományi kutatás:
5. A szegregált – különös tekintettel a roma – lakókörnyezetek felszámolását célzó önkormányzati programok hatásvizsgálata, megoldási és intézkedési javaslatok megfogalmazása.
6. A közigazgatás és a jogalkotás kirekesztő mechanizmusainak feltárása, különös tekintettel a település lakosainak roma tagjait érintő döntésekre.
7. Országos reprezentatív – fókuszban a romák és a fogyatékos emberek és az LMBT - mintavételen alapuló közvélemény-kutatás az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság növekedésének témájában
Néhány eredmény a Jogtudatosság és az egyenlő bánásmód követelménye 7. kutatási témából
Magyar Tudományos AkadémiaSzociológiai Kutatóintézet
1000 fős országos reprezentatív lakossági vizsgálat
A személyesen megélt és a társadalomban érzékelt diszkrimináció
A népesség 1/3-át érintette már diszkrimináció Külön-külön vizsgálva a 19 védett tulajdonságot a legfontosabb
diszkriminációs okok:1. életkor, 2. társadalmi származás, 3. egészségi állapot
Faktoronkénti sorrend:1. Életciklus/családi, (életkor, anyaság, családi állapot)2. Etnikai/szociális (etnikai hovatartozás, társadalmi származás)3. Egészségi állapot (fogyatékosság, egészségi állapot)
Meghatározó jelenség a halmozott diszkrimináció (a diszkrimináltak 2/3-át, a népesség 1/5-ét több védett tulajdonság miatt ért diszkrimináció.
A munkahelyen és szociális ellátásban a legjellemzőbb
Országos átlagban 100 főre 54 diszkriminációs eset jut, vagyis 100 ember közül 54-en tanúi voltak diszkriminációnak az elmúlt 12 hónapban.
TÁMOP-5.5.5/08/1 - A diszkrimináció elleni küzdelem – a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése
Miért nem jelentette diszkriminációs tapasztalatát? (%) - 1000 fős országos reprezentatív minta
57,1
21,8
18,5
11,2
10,9
6,5
4,0
Nem tudnak segíteni rajta
Félt, hogy rosszabb helyzetbe kerül
Nem tud kihez fordulni
Nem tudta, hogy büntethetõ
Nem súlyos az eset
Félt a megaláztatástól
Szégyellte
0,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 60,0
%
Mindössze 5,5%-a zárkózik el teljesen a pozitív diszkriminációtól, azaz egyetlen esetben sem tartja indokoltnak a megerősítő intézkedés alkalmazását.
Akik társadalmi okokat feltételeznek a hátrányos helyzet kialakulása hátterében, azok nagyobb valószínűséggel értenek egyet a pozitív diszkriminációs eszközök alkalmazásával.
Akik maguk is nagyobb valószínűséggel vannak kitéve a különböző hátrányoknak (nők, alacsony iskolai végzettségűek, rosszabb anyagi viszonyok között élők), inkább mutatják a szociális érzékenység jeleit, mint a társadalmi pozíciójuk alapján jobb helyzetű társaik.
Létezik-e Magyarországon olyan törvény, amely tiltja a diszkriminációt és védi az emberek egyenlő bánásmódhoz
fűződő jogát?
igen
nem
nem tudja
57,4%
16,3%
26,3%
Mennyire tartja fontosnaka diszkrimináció és az egyenlő bánásmód kérdéseit?
33,5
48,2
15,0
1,7
0,5
1,0
nagyon fontosnak tartom
fontosnak tartom
közömbösnek tartom
nem tartom fontosnak
egyáltalán nem tartom fontosnak
nem tudja
0,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 60,0
%
Hallott-e már az Egyenlő Bánásmód Hatóságról ?
igen
nem
30%
70%
Esélyegyenlőség a munka világában kutatássorozat 4 témája
• 1.) Egyenlő munkáért egyenlő bért• 2.) Munkáltatók kiválasztási gyakorlata• 3.) Esélyegyenlőségi terv• 4.) Védett tulajdonságú munkavállalók munkaerő-
piaci helyzete
1.) Egyenlő munkáért egyenlő bért
• A kutatás adatai alapján megállapítható, hogy az úgynevezett üvegplafon-jelenség, másfelől a nemek szerinti szegregáció egyéb tényezők hatásával kombinálódva, a nők egyes csoportjában az ugyanezen csoportba tartozó férfiakhoz képest nagy jövedelemhátrányt okoz.
• A nők több mint 10 százalékos jövedelemhátrányát egyedül a legnagyobb jövedelműeknél tapasztalható egyenlőtlenség „termeli ki”.
A férfiak és nők havi nettó jövedelme korcsoportonként a versenyszférában (ezer forint)
116
131 129125 123 123 124
108 10599 101 102 101 101
80
90100
110
120
130140
150
18–30évesek
31–35évesek
36–40évesek
41–45évesek
46–50évesek
51–55évesek
56– évesek
Férfiak
Nők
A jövedelemhátrány jövedelem-kvintilisenként a teljes mintában, a verseny- és a költségvetési szférában (%)
-1
0
-1
0
14
1 0 0 0
12
-1
1
-1
2
9
-5
0
5
10
15
20
Teljes minta
Versenyszféra
Költségvetési szféra
Forrás: Bértarifa-felvétel, 2009.
2.) Munkáltatók kiválasztási gyakorlata
• Mind a szellemi, mind a fizikai munkakörök betöltése esetén a formális csatornák mellett vagy helyett jelentős arányban alkalmazzák a munkahelyek az informális csatornákat
• Magyarországon a hátrányos megkülönböztetés döntően nemi és életkori megkötést jelent, emellett szórványos esetben találkoztunk családi állapotra vonatkozó kitétellel.
• A munkáltatók és a HR-esek többsége nincsen tisztában azzal, hogy hátrányos megkülönböztetést eredményezhetnek, pl. a családi állapottal és a gyermekvállalással kapcsolatos kérdések feltevése, ugyanakkor a munkavégzés szempontjából fontosnak tartják ezeket megkérdezni.
A tiltott kérdések feltevő munkahelyek aránya az egyes szférákban
3.) Az esélyegyenlőségi terv hatása
• a közszférában az intézmények több mint felében (55-60%) van esélyegyenlőségi terv, a versenyszférában mindössze 6%, a civileknél 7% számol be ilyen dokumentumról.
• A terv meg(nem)születését befolyásoló tényezők: törvényi kötelezettség és pályázati feltétel.
• Azon munkáltatóknál, amelyeknél van valamilyen esélyegyenlőségi dokumentum, nagyobb arányban (a versenyszférában: 13%, a civileknél 9%) számoltak be diszkriminációs tapasztalatról az elmúlt egy évre vonatkozóan.
Milyen okból vagy céllal jött létreaz Esélyegyenlőségi terv/az esélyegyenlőség kérdésével foglalkozó
más írásos dokumentum
11
2228
15
31
84
44
83
50
6
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
törvényi kötelezettség a külföldi központ/ afenntartó/finanszírozó elvárása
EU-s pályázati esély növelése
versenyszféra (N=180) köztisztviselő (N=18) közalkalmazott (N=34) civil szervezet (N=40)
4.) A védett tulajdonságokkal rendelkező munkavállalók foglalkoztatottsága a munkáltatók attitűdjeinek
tükrében• A városban vagy faluban élők esélyei nem rosszabbak a
fővárosiakéhoz képest a rugalmas munkavégzési formák elérése szempontjából.
• A régiós különbségekből kiemelendő, hogy Kelet-Magyarországon jobbak a rugalmas munkavégzés lehetőségei, mint Nyugat-Magyarországon.
• A magántulajdonban lévő magyar vállalatok nagyobb részben biztosítják a rugalmas munkavégzés lehetőségét, mint a külföldi tulajdonú vállalatoknál.
• A hátrányos helyzetű munkavállalók közül a kisgyermekeseket és a nyugdíjasokat foglalkoztatják leginkább a munkahelyek, és alapvetően megbízhatónak, terhelhetőnek és lojálisnak tartják őket.
• A romák több mint tízszeres eséllyel tapasztalnak hátrányos megkülönböztetést származásuk alapján, mint a többi vizsgált munkavállaló.
A különféle rugalmas munkaidő változatok választásának esélye a munkavállalók körében szektoronként (százalékban)
4.) Kommunikáció
A Fiatalok a diszkrimináció ellen című ifjúsági akcióra benyújtott alkotások 2010-ben:
• 59 novella• 7 fénykép• 332 grafika és festmény• 18 szobor
Élőben a játszótérrőlországos vándorkiállítás
Időpont Település Helyszín2010. október 21. - 2010. november 08. Budapest Csepel Plaza2010. november 11. - 2010. november 30. Szentendre Pest Megyei Könyvtár2010. december 06. - 2010. december 10. Esztergom Féja Géza Közösségi Ház2011. január 10. - 2011. január 14. Oroszlány Művelődési Központ2011. február 01. - 2011. február 04. Tatabánya Puskin Művelődési Központ2011. március 04. Pécs PTE Jogtudományi Kar2011. március 05. - 2011. március 12. Kecskemét Vásárhelyi Pál Általános Iskola2011. március 16. - 2011. március 19. Kecskemét Tóth László Általános Iskola2011. március 23. - 2011. március 30. Jászberény Déryné Művelődési Központ2011. április 19.- 2011. április 27. Szolnok Aba-Novák Kulturális
Központ2011. május 3.- 2011. május 5. Tatabánya Vértes Center2011. május- július Országszerte Esélynap 20112011. augusztus 12.- augusztus 14. Budapest Sziget Fesztivál2011. szeptember 15.- 2011. szeptember 30. Eger Bartakovits Béla Közösségi
Ház
A referensek kommunikációs eredményei
Eszköz Célérték 2013. június 30-ig
2009. szeptember- 2011. október
25. között
Nyomtatott sajtó (cikkek, interjúk) 120 126
Televízió 160 34
Rádió 500 19
Internet 1 203
Egyéb rendezvény, konferencia 10 83
Hírleveleink
2009 júliusa óta
11 magazint
jelentettünk meg.
Köszönöm a figyelmet!Dr. Pánczél Márta
projektvezető
EBH TÁMOP 5.5.5.
00 36 (1) 336 76 [email protected]