A népköltészeti alkotások jellemzői

❖ közösségi jellegű

❖ szóbeliséghez kötődik

❖ ismeretlen a szerzője

❖ szájhagyomány útján terjed

❖ változatokban él

A monda A monda a népköltészet egyik prózai elbeszélő műfaja.

Monda szavunk a mendemonda ikerszóból származik (nyelvújítás), jelentése kósza hír (lehet benne igazság, de nem ellenőrizhető). A népnyelv nem ismerte a kifejezést, helyette igaz történetként, históriaként emlegették.

Valós jelenséghez kapcsolódik, de gyakran csodás elemekkel átszőve meséli el az adott helyhez, személyhez, történelmi eseményhez, jelenséghez fűződőtörténeteket / hiedelmeket.

Mondáinkat a latin nyelvű krónikák őrizték meg.

A népmondák és a középkori krónikák történetei gyakran váltak irodalmitémává a XIX. század magyar irodalmában (pl. Vörösmarty M.: Zalán futása, Arany J.: Toldi, Rege a csodaszarvasról stb.)

Benedek Elek állította össze a legteljesebb és legismertebb

magyar mondagyűjteményt.

A monda összevetéseMONDA – MESE

A mesére abban hasonlít, hogy csodás eseményeket tartalmaz, de a monda érintkezik a valósággal, a mese viszont nem. A monda

történetibb és tanító célzatú, a mese költőibb, szórakoztat.

MONDA – LEGENDA

A mondák történelmi személyeket állítanak a középpontba, a legendák szentekről szóló történetek példamutatás céljából.

MONDA – MÍTOSZ

A mítosz olyan monda, amely istenekről, isteni eredetű hős tetteirőlszól.

A monda főbb típusai

hiedelemmondák történeti mondákeredet- és

eredetmagyarázó mondák

• babonás történetek • történelmi eseményekről, személyekről, egy közösségkiemelkedő alakjánaktetteiről szóló történetek

• népcsoportokeredetéről, a világ, azember, természetijelenségek, növények, állatok keletkezéséről szóló történetek

❖ hősmondák – nagy tetteket végrehajtó hősökről szólnak, akik maradandó példává váltak

❖ helyi mondák – kisebb közösség által ismertek

mondakör = összefüggő mondák csoportja (pl.: Mátyás-mondakör)

❖ vándormondák – nagyobb területet bejáró, különböző népekhez eljutó mondák; megváltozik a helyszín és a szereplők, az alaptörténet megmarad

A csodaszarvas• A szarvas jelentős helyet foglal el a különböző népek kultúrájában.

• A hun-magyar mondakörben és a magyar népi hagyományban is ismert.

• honfoglaló magyarság keleti típusú mondája + keresztény mondakör

• A csodaszarvas az újjászületést és a megújulást szimbolizálja.

• Totemállat: a nomád népeknél a közösség őseként tisztelt állat.

• Az eredetmagyarázó vándormondákban a szarvas ősanya, aki

vezércsillagként új hazába vezeti üldözőit. Természetfeletti lény.

Jordanes és Kézai Simon krónikája

A krónika meghatározása:

„A középkori történetírás kezdetleges műfaja: rendsz. latin nyelvű hosszabb

feljegyzés, ill. elbeszélés, amely időrendben mondja el az eseményeket, főként

az uralkodó(ka)t állítva a középpontba… A krónika szerzője rendszerint papi

ember volt. A krónikában a valóság mondai elemekkel keveredik…” (A magyar

nyelv értelmező szótára)

• Jordanes krónikája: Kézait megelőző krónika,

a hunok történetét beszéli el, és hasonlóan

szerepel benne az új hazát mutató csodaszar-

vasra vadászó testvérek története.

• Kézai Simon XIII. századi krónikás.

• IV. László király udvari papja volt.

• Gesta Hungarorum - Gesta Hunnorum et Hungarorum (A hunok és a magyarok cselekedetei)

• A hunok és a magyarok történetét beszéli el (1282-1285).

• Forrásai: korábbi magyar, emellett olasz, francia, német krónikák, néphagyomány

• A krónika négy főrészre oszlik: Előbeszéd, Első könyv (a hunoktörténete), Második könyv (a magyarok története), Függelék

A CSODASZARVAS (TK.: 25. oldal)Szómagyarázat:

- Meotisz – az Azovi-tenger régi neve

- ingovány – süppedős, lápos talaj

- nyom nélkül marad: teljesen eltűnik

- elenyész: lassacskán eltűnik

- tartomány: meghódított országrész, vidék

- gázló: folyó- vagy állóvíz, amelyen lábbal át lehet kelni

- magukkal ragadták: erőszakkal magukkal vitték, elrabolták

- fejedelem: választott uralkodó, az ország feje

- alánok – iráni eredetű, lovas, nomád nép

Székely Bertalan: A csodaszarvas (Forrás: Magyar Nemzeti Galéria - https://mng.hu/mutargyak/falfestmeny-vazlat-a-vajdahunyadi-varkastely-reszere-a-csodaszarvas/ )

Elemzés Tartalom –

Mese – monda kezdetének összevetése

Szarvas szerepe: új, kedvezőbb területre vezető út

megmutatása, ezáltal a hun és a magyar nemzet alapítása

Főhősök: népi hősök, akiknek népe együtt él, és népük

eredetét jelképezik.Hunor – Magyar

hun nép – magyar nép

a) két fiútestvér elhagyvarégi otthonát, új hazát alapít

b) eltűnő, majd felbukkanóállat (szarvas) vezet nyomra

c) a nőrablás motívuma

három fő motívum

A csodaszarvas másként…

Ajánló

Művészeti ábrázolások (festmények, homokképek, domborművek stb.)

Benedek Elek: A csodaszarvas (meseátdolgozás) https://bit.ly/2JRikM6

Műköltészeti megformálása Arany János: Rege a csodaszarvasról

Jankovics Marcell: Ének a csodaszarvasról (animációs film) https://www.dailymotion.com/video/x6e707q

Sub Bass Monster - Rege a csodaszarvasról https://www.youtube.com/watch?v=HpMnsYOyHG4

Csodaszarvas-milliomos: https://bit.ly/2HM7qoZ

Összegzés A csodaszarvas – eredete: népköltészeti alkotás

– műneme: epika

– műfaja: eredetmagyarázó monda

A monda: – népköltészeti elbeszélő műfaj, amely történelmi eseményekről, személyekről, földrajzi, természeti jelenségek létrejöttéről, népek eredetéről, hiedelmeiről szól;

– mindig tartalmaz valamilyen valós és csodás elemet;

– főbb típusai: hiedelemmonda, történeti monda, eredetmagyarázó monda.

Zárógondolat

„Eredetmondája minden nemzetnek van és azt kegyeletes hagyományként tiszteli.

Nem kérdi, mennyi benne a valóság és mennyi az őshomályba vesző képzeleti

elem ; amilyen formában fennmaradt, olyan ereklyének tekinti változatlanul.

Még a mai kijózanult világ, ha talán nem is tudatosan, de kiérzi belőle a benne

lappangó összetartó, egybeforrasztó erőt.”

(Solymossy Sándor: A magyar csodaszarvas-monda)

Készítette: Bohata Zsuzsanna