A megyei (fővárosi) közművelődési szakmai

tanácsadás és szolgáltatás

A vizsgálat céljai• Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti

Lektorátus Kutatási Igazgatóság, 2007.

• 1. terveztük annak vizsgálatát, hogy a törvényi szabályozás előírásai a gyakorlatban, hogy valósulnak meg

• 2. elemezni kívántuk, mely feladatelemek erősek, melyek gyengébben ellátottak

• 3. a megyei feladatellátás megoldásának módjait szerettük volna tipizálni a praktikum szempontjából

• 4. elemezni a rendelkezésre álló adatokból, dokumentumokból léteznek-e olyan trendek, amelyek előrevetítették az intézményrendszer[1] átalakítását.

A munka során szeretnénk

• Segítséget nyújtani a megyei művelődési központok, a megyei közművelődési feladatellátás korszerű értelmezésében

• Hozzájárulni egy módszertani-érdekvédelmi anyag kimunkálásához

• Megállapításainkat egy szűkebb szakmai körben megvitatni, lehetőséget adni további feladatok megfogalmazására, a lehetséges fejlesztési feladatok kidolgozására

A vizsgálat módszerei

• Dokumentumelemzésmunkatervek, megyei rendeletek

• Statisztikai jelentések 2002-2005.

A megyékről

• 1990. óta keresik identitásukat, legitimációjukat ( nemcsak a közművelődési feladatellátás kapcsán)

• A közigazgatási rendszer és a kulturális törvényi szabályozás is megőrizte a megyei szintet működésében

• A települési és megyei önkormányzatok feladatait rögzíti konkrétan (kistérség, régió említésszerűen)

Az önkormányzatiság filozófiája

• a megye és a település önkormányzata nincs alá-fölérendeltségi viszonyban

• újraosztó szerepkör, ellenőrző szerepkör sincs• szakfelügyeleti rendszerben sem (elsődleges)

ellenőrző szerepkört tölt be

A kötelező feladatok

• A törvény a közművelődéssel kapcsolatos megyei feladatok középpontjába a tanácsadást és a szolgáltatást helyezi. Az alanyok, akik számára a megye tanácsot adni és szolgáltatni köteles, a következőek: a megye[1] települései- önkormányzatai- közművelődési intézményei- szervezetei és közösségei.

A kötelező feladatok tételesen• A 85.§ hét pontja adja meg a feladatok csomópontjait,

amelyek:• a) elősegíti a területén működő települési

önkormányzatok, nemzeti és etnikai kisebbségi önkormányzatok és a megye területén működő közművelődési szervezetek művelődési céljának megvalósulását

• b) együttműködik a Magyar Művelődési Intézettel, az országos szakmai érdekképviseleti szervekkel

• c) közművelődési tevékenységgel összefüggő elemzéseket és fejlesztő programokat készít és hasznosít

A kötelező feladatok 2.• d) részt vesz a térség nemzetközi, országos, megyei

közművelődési rendezvényeinek szervezésében, gondozza a kistérségi, megyei, regionális, országos és nemzetközi kulturális kapcsolatokat

• e) gyűjti és összesíti a közművelődési információkat, megyei (fővárosi) adattárat kezel

• f) elősegíti a megye (főváros) környezeti, művészeti, közművelődési értékeinek, sajátosságainak bemutatását

• g) végzi a közművelődési tevékenységek szervezőinek, vezetőinek szakmai képzését és továbbképzését.

A rendeletek

• Formálisak• Helyzetelemzés nincs ( vagy nem a jogi

szöveg része)– Hatály: – többnyire a feladatot ellátó intézmény, szerv neve áll, a

vele igénybevevői viszonyban állókra kiterjesztve (pl. Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)szélesebben értelmezett hatály (közgyűlés, annak bizottságai, önkormányzat hivatala, intézmények megyeszerte) (pl. Pest megye, Nógrád megye)

A rendeletek

• A feladatok felsorolása a törvényi szabályozás a-g pontjáig tartó ismétlése

• éves munkatervekre utal• a finanszírozásnál pedig az éves költségvetési

rendeletek említődnek

• A 86. § b. pontjának megfelelően• A rendeletek mellékletei tartalmazzák a díjköteles

és díjmentes szolgáltatások körét• Sajátos köztes kategóriák

A térítésköteles esetek

• ha a tanácsadás, szolgáltatás szervezetre, településre szabott, konkrét, részletező

• átfogó elemzések esetén ( fejlesztési alternatívák kidolgozása, a közművelődési fejlesztő tevékenység elemzése, a megye közművelődési mozgalmainak bemutatása)

• szolgáltatások (technika, hangosítás, sörsátor, asztalok-padok kölcsönzése)

Az állami támogatás mértéke, megoszlása

2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

Fej-kvóta(Ft)

265 287 373 385 409 394 375

Fajla-gos támo-gatás(Ezer Ft)

67 500 73 200 94 450 98 676 103952 98 754 91 720

A feladatellátás anyagi környezete

• Állami támogatások– Megoszlás lélekszám szerint– Megoszlás a települések száma szerint

842788 761 724 705 696 657 641 637 630 625 624 620 575 573 570 548 526 485 451

0

200

400

600

800

1000

Megyei feladatellátás támogatása, 2006Az egy főre jutó támogatás mértéke a fajlagos támogatással és a

fejkvótával együtt (Ft/fő)

Átlag: 634 Ft/fő

0

1000000

2000000

3000000

4000000

5000000

Megyei feladatellátás támogatása, 2006A fejkvóta szerinti és a fajlagos támogatás összege a települések

számának megfelelően

Átlag: 247.534 Ft/település

A megyei fejkvóta értékének változása folyóáron, ill. összehasonlító áron, 2001-2007, %

020406080

100120140160180

2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

2001-hez képestfolyó áron2001-hez képestindexálva

Az összes bevétel alakulása az „intézményeknél”

• Állami támogatás hányada• Az önkormányzat (megyei, városi)

támogatása• Saját bevételek

0

100

200

300

400

Komárom-Esz

tergom

Pest

BAZ

Zala

Jász

-Nag

ykun

-Szolnok

Győr-S

opron

Veszp

rém

BMK

Csongrá

d

Fejér

Az összes bevétel alakulásának összehasonlítása, 2005/2002, összehasonlító áron, %

0

100

200

300

400

Békés

Vas

Szabolcs

-Sza

tmár

Tolna

Somogy

Heves

Bács-K

iskun

Hajdú-B

ihar

Baranya

Nógrád

Az összes bevétel alakulásának összehasonlítása, 2005/2002, %

Az összes bevétel és a fenntartói támogatás aránya, 2005.

0

20

40

60

80

100

BMKZala

Békés

Vas

Fejér

Heves

Hajdú

Baranya

BAZ

Veszpré

m

Győr-M

Somogy

Komárom-E

Pest

JN-S

zolno

k

Szabo

lcs-S

z

Bács-K

kToln

a

Csongrá

d

Nógrád

0

50000

100000

150000

200000

250000

300000

350000

Összes bevétel (eFt) Fenntartói támogatás aránya (%)

A megyei feladatellátók típusai, avagy vannak-e típusaink egyáltalán

A megyei feladatellátást végző alapintézmények nevének változása a

statisztikai jelentések szerint 2002.-2005.

• BAZ Megyei Közművelődési és Idegenforgalmi Intézet • Bartók Béla Megyei Művelődési Központ Közhasznú Társaság • Bartakovics Béla Művelődési Központ (Heves megye)

Magyary Zoltán Városi és Megyei Művelődési Központ( Komárom-Esztergom)

• Nógrád Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet

• Pest Megyei Közművelődési Intézet • Megyei Pedagógiai, Közművelődési és Képzési Intézet (Szabolcs-

Szatmár-Bereg)• Zala Megyei Művelődési és Pedagógiai Intézet, Szakképző Iskola

(MMIK)

Lehetőségek

• Nagy különbségek• Rendelkezésre álló tér (6900nm-Vas

megye-60nm Csongrád)• Nem változott:

BMK,Baranya,Békés,Heves,Nógrád,Szabolcs-Szatmár-Bereg,Jász-Nagykun-Szolnok, Tolna, Vas,Somogy,Csongrád, Zala

• Nőtt:Veszprém, Komárom-Esztergom

• Csökkent:Bács-Kiskun,Borsod-Abaúj-Zemplén,Fejér megye,Hajdú-Bihar megye, Pest megye, Győr-Moson-Sopron

Személyi feltételek

23

12

5

13

8

4

15

6

9 10

2

56

56

56

1011

10

23

9

5

14

8

4

9

4

9

12

5 56

57

53

13

10

13

0

5

10

15

20

25

BMK

Baranya

Bács-K

kBék

és BAZ

Csongr

ádFejé

r

Győr-S

Hajdú-B

Heves

Komárom-E

Nógrád Pest

Somogy

Szabolcs

-Sz

J-Nk-S

zolnok

Tolna

Vas

Veszp

rém Zala

Főállású szakmai dolgozók száma 2002-ben és 2005-ben (közalkalmazottak és a munka törvénykönyve szerint foglalkoztatottak

együttesen)

Típusok

• sajátos formációk, együttállások(elnevezések)• különféle feladatelemek együttélése• még mindig formai oldalról közelítve két típust

képezhetünk• -a néhány fővel működő, kis alapterületen

működő szolgáltató jellegű, intézettípus• -a nagy épülettel rendelkező, sok szakemberrel

működő kultúrpalota jellegű típus

A két típus tevékenysége

• Nem tér el jelentősenA „szakmai könnyűlovasság”(Németh

János) is végez rendezvényszervező munkát (arányok, méretek, lehetőségek)

A tevékenységek és az előírások

• (a) elősegíti a területén működő települési önkormányzatok, nemzet és, etnikai kisebbségi önkormányzatok és a megye területén működő közművelődési szervezetek művelődési céljának megvalósulását

• Hagyományos művelődési házas tevékenység– Jól megjelenített a munkatervekben, különösen az amatőr képző és

iparművészeti tevékenységek, népművészeti, művészeti csoportok, alkotók esetében

• Az önkormányzat, mint megrendelő ???– Fizetőképesség– A terület elhelyezkedése az önkormányzatok logikájában– A tudatosság hiánya

• (b) együttműködik a Magyar Művelődési Intézettel, az országos szakmai érdekképviseleti szervekkel

• MMIKL• Erikanet közművelődési portál• Közkincs program• MMIKL Művészeti Főosztálya-zsűrizés, szaktanácsadás, kiállítások,

Amator Artium• Kutatások

• Érdekvédelem• Hiányzik a gondolkozásból ennek hangsúlyos szerepe• „külső szem” objektivitása az önkormányzati világban

• (c) közművelődési tevékenységgel összefüggő elemzéseket és fejlesztő programokat készít és hasznosít

• A legmostohább sorsú feladatelem• A napi gyakorlatban, de még a tervezés szintjén is elsikkad

(az igény szerint, megrendelésre fordulatok baljósak)

Nem lebecsülve azt a néhány nagyon nívós szakmai kiadványt, amit pont megyei kollégák dolgoztak ki a szakma számára.

• (d) részt vesz a térség nemzetközi, országos, megyei közművelődési rendezvényeinek szervezésében, gondozza a kistérségi, megyei, regionális, országos és nemzetközi kulturális kapcsolatokat)

• A rendezvényszervező, kapcsolattartást szorgalmazó pont jó meghallgatásra talált.– A különféle művészeti csoportok, alkotók „szakági” rendszerben

felmenő rendszerrel kapnak lehetőséget a bemutatkozásra, versenyzésre.

– (Nagyon gazdag ez a tevékenység csoport, selejtezők, válogatások, találkozók, jeles események felkarolása hangsúlyos feladat a munkatervek többségében.)

• A nemzetközi kapcsolatok nem mondhatóak gazdagnak, a határontúli kapcsolatok inkább, de nagyon eltérő megyénként.

• A pályázati logikában előretörő kistérségi, regionális gondolkozás két eleme között nem jelenik meg a megye mint „közvetítő” közeg a két szint között a munkatervek szerint.

• (e) gyűjti és összesíti a közművelődési információkat, megyei (fővárosi) adattárat kezel

• Nagyon jelentősek a különbségek , bár „említés szintjén” minden munkatervben szerepel.

• Az leszögezhető az éves statisztikai jelentésen túl nincs a közművelődéssel kapcsolatos információk gyűjtésének kialakult egységes országos rendje.

• A web-lapok sokat segítenek, de ezek szerkezete sem egységes.• Az eltérő mélységű, szerkezetű adatállományok „összefűzése”

lehetetlen.

• f) elősegíti a megye (főváros) környezeti, művészeti, közművelődési

értékeinek, sajátosságainak bemutatását • A megyeszékhely, város reklámozása, arculatgondozása nem jelent

meg hangsúlyosan, pedig fenntartói nyomásra is gyanakodhattunk volna.

• Nagyon eltérő módon tesznek ennek a feladatnak eleget a megyei feladatellátók, Békés esetében megyearculat kialakításában vesznek részt, komplex feladat részeként, míg más megyék esetében csupán néhány szórólap gyűjtésére és terjesztésére jut figyelem.

• (g) végzi a közművelődési tevékenységek szervezőinek, vezetőinek szakmai képzését és továbbképzését

• Szakmai képzésre kevés példa akad. (BMK, Békés)• (felsőoktatási túlkínálat, nem igényelt)• Továbbképzésre, szakmai találkozó annál több példa van, ezek

hasznosságát nem kérdőjelezhetjük meg, de ezek nem kimunkált tematikájú képzések.

• Sok olyan képzés akad, OKJ-s, s egyéb ahol a célközönség nem szakma, hanem a lakosság.

A megyei művelődési központok célcsoportjai

• A szabályozás alapeleme a település.– A rendezvényszervezői, művészetpártolói attitűd erőssége miatt

inkább a megyeszékhelyen élők szólítódnak meg, illetve aki vállalja az utazást.

– Alig akad arra konkrét példa, hogy a „megye” ellátogatna a településekre, ott módszertani tanácsot ad, szolgáltat.

• ez drága, időigényes, • a fenntartó által kevéssé „látott” tevékenység.

– Bár működnek a tájoltatások, a kölcsönzések, ajánlások a település irányába, de ezek inkább technikai jellegűek.

A településekkel való együttműködés fő iránya

• Két egyenrangú önkormányzat• Sajátos a helyzet, kötelező feladat szolgáltatni

és tanácsot adni, de ezt a másik fél nem biztos, hogy igényli– Kérdéses az igénygenerálás

• A települések, azok önkormányzatai, szervezetei számára nyújtott szolgáltatás többnyire a megyeszékhelyen valósul meg, az utat szimbolikusan és gyakorlatban is azok képviselőinek kell megtenni.– A legelszigeteltebbek, leghátrányosabbak hátrányai

tovább növekedhetnek.

Trendek• A rendelkezésre álló adatok alapján nem mondhatjuk el,

hogy 2005-2006. évig érzékelhető lett volna a területet jelentősen megkurtító intézkedés (országosan)

• Rendelkezésre álló területek, létszám, fenntartói támogatás• Az állami támogatás azonban nominál értékben is csökkent• Feltételezhető, hogy az önkormányzatok a többi megszorítás

együttes hatása miatt kényszerűen ehhez a területhez nyúlnak

» Bár nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt sem, hogy a megyei intézményrendszer (nem csak a kulturális) recseg-ropog.

Trendek

• Egyáltalán nem mutatható egyértelmű összefüggés /okszerűség az átalakításra, megszűntetésre kerülő intézmények tartalmi és gazdasági körülményei között.

Lehetőségek• Szükséges lenne egy egységes szakmai megjelenés,

amely a kialakult helyzetre felhívja a figyelmet, egyúttal kimunkált érvrendszert is tartalmaz.

• A fenntartói logika (ne keressünk találkozási pontokat a szakmai logikával) két esetben lát/láttat el egy feladatot:

– ha kötelezőnek tudja– ha erősen érdekében áll

Feladatminimum és cselekvési terv

• Ha olyan szakmai érvrendszer kidolgozásához kezdünk, amely segít a még működő, de erősen „megérintett” intézményrendszer munkájában

• Két úton indulhatunk el – Egyrészt a „kötelezőség” irányába

a tanácsadó, elemző, adatgyűjtő funkció gyengébbezt a funkciót lehet erősíteni, hangsúlyozva a feladat kötelező

jellegét.Kétséges mennyire erős ehhez a szankcionálási lehetőségünk.

- Másrészt az érdekeltté tétel irányábaez az irány a rendezvényszervező, művészetpártoló

tevékenység felé mutat.

Szakmai döntést igényel a fenntartókat melyik úton lehet, érdemes elérni, hogy a nagy múlttal rendelkező megyei rendszer el ne gyengüljön a régiók és a kistérségek

között.