a megismerÉs kalandja a rÉgisÉg Útja...a megismerÉs kalandja 2015. szeptember 940 f t...

A MEGISMERÉS KALANDJA

2015 . SZEPTEMBER WWW.AFOLDGOMB.HU

940

FT

ALAP

ÍTVA

: 192

9

A Magyar Földrajzi Társaság folyóirata

A RÉGISÉG ÚTJA

TUNÉZIAFÁJÓ PONTRA CÉLOZVA

VÁMBÉRY UTAZÁSAEGY VESZÉLYES NYÁR, 150 ÉVE

DRÁMA A DUNÁNA DUNAVIRÁG FÉNYBÖRTÖNE

KOSZOVÓÚJ ÁLLAM SZÜLETIK

FELHÔKARCOLÓK ÁRNYÉKÁBAN

Dr. Nagy Balázs főszerkesztő

ÉPSÉGBEN ÁTVÉSZELHETETLEN ÚTÁLL MÖGÖTTE

ÚtrakelőkVILÁGBAN VALÓ TÁJÉKOZÓDÁSHOZ, AZ ESEMÉNYEK ÉRTELMEZÉSÉHEZés a megoldáskereséshez a közoktatásban földrajznak és történelem-nek nevezett tantárgyak ismeretanyagai a legfontosabbak. Bár ez szá-

munkra nyilvánvaló, sokaknak korántsem. A földrajzi analfabetizmus ri-asztóan gyakori jelenség. Ez persze nem azt jelenti, hogy valaki nincstisztában a térképi tartalommal vagy hiányzik a földrajzi helyismerete – hi-szen a geográfia már régen nem erről szól. A lényeg, hogy megértsük a tér-ben és időben is változó természeti és társadalmi folyamatokat. És gondol-kodjunk el ezek gazdasági-kulturális, éghajlati, népesedési vagy épp politikaikapcsolatain.

A migránsoknak nevezett, hazánkba érkező, rajtunk áthaladni szándé-kozó, nyugatra tartó sokaság megértése és kezelése pont e tudáshiány miattfut zátonyra! Amikor egyetlen masszaként próbálják kezelni az amúgy is nyo-morgó-hajléktalanstátuszúnak tekintett érkezőket: a konkrétan üldözötte-

ket a jobban fizető helyszínekre utazókkal, agazdasági menekülteket a háborúkat túlélniigyekvőkkel, a létminimumért küzdőket azáltalánosan könnyebb életre vágyókkal. Ésközben még azt sem tudjuk, ki mihez ért, mitszeretne csinálni, mit tud adni.

Nyilvánvalóan mindnyájan a jobb élet re-ményében kelnek útra a vágyott célpontokfelé, de a vándorlás okai és szereplői is rend-kívül különbözőek.

Ahogy korábban, úgy most és a jövőben isbőven foglalkozunk e témával – ezúttal egynem túl távoli hátország, Koszovó kapcsán.

A vándorlás azonban egészen más kérdé-sek kapcsán is megjelenik e számunkban: vé-gignézzük, milyen utat járnak be a gazda-váltó régiségek, követjük Vámbéry Ármint150 évvel ezelőtti, álruhás útján, rárepülünka halálos dunai fénycsapdákra, és ingázunk aKomáromok között...

A

FOTÓ: BOGNÁR SZILVIA

A MAGYAR FÖLDRAJZI TÁRSASÁG ISMERETTERJESZTÔ MAGAZINJAAlapítva: 1929

XXXIII. évfolyam, 296. lapszám2015. szeptember

Fôszerkesztô: Dr. Nagy BalázsHelyettes fôszerkesztôk:

Farkas Péter, Dr. Nemerkényi ZsomborMunkatársak:

Barabás Ambrus, Bugya Éva, Dr. Mari LászlóÁllandó szerzôink:

Francsics László, Dr. Jakab Gusztáv, Dr. Karácsonyi Dávid, Kálló Péter, Kerekes István, Kirschner Péter,Ladányi Tamás, Méhész Zsuzsa, Sánta Gábor,Süveg Áron, Szirmai Gábor, Dr. Tamáska Máté, Dr. Telbisz Tamás

Térképek: Dr. Nemerkényi Zsombor

Tervezôszerkesztô: Heiling ZsoltTördelôszerkesztô: Máté GáborKorrektor: Márton Béla

Nyomás: Pethô Nyomda Kft.

Kiadó: Heiling Média Kiadó Kft. 1142 Budapest, Erzsébet királyné útja 125. Tel.: (1) 231-4040. Fax: (1) 231-4045 E-mail: [email protected]

A kiadásért felel: a kiadó igazgatója

Értékesítési és marketingigazgató:Sekoulopoulu Márta. Tel.: (30) 650-6801 E-mail: [email protected]

Megjelenik minden hónap elsô hetében, évente 10 alkalommal (két összevont lapszámmal).

Terjeszti a Lapker Rt. és alternatív terjesztôkElôfizetés 1 évre: 7500 FtElôfizethetô a kiadóban Zimay Viktóriánál

Tel.: (1) 231-4040 E-mail: [email protected] webáruházunkban: EBOLT.AFOLDGOMB.HU

Régebbi lapszámaink megvásárolhatók a kiadóban,vagy az EBOLT.AFOLDGOMB.HU webáruházban

Minden jog fenntartva! A magazinban megjelent képe-ket, ábrákat és szövegeket a kiadó engedélye nélkültilos közzétenni, reprodukálni, számítás tech nikai rendszerben tárolni és továbbadni! Meg nem rendeltfényképeket és kéziratokat nem ôrzünk meg és nem küldünk vissza. A lapban megjelent hirdetésektartalmáért a kiadó nem vállal felelôsséget.

HU ISSN 1215-8690

Lapunkat rendszeresen szemlézi a megújult

PILLANTÁS AZ ÉGREFrancsics László–Sánta Gábor: A FÁTYOL-KÖD – A SZUPERNÓVA ÉS EMLÉKE 4

TÉRFIGYELÔDevecseri Anikó: FOGYATKOZIK A MAGYAR, DE... 7

FEL A FEJJEL!Francsics László–Sánta Gábor: SZUPERHOLD, AMI NINCS 8

ÚTI TIPPNagy Balázs: A DOMBVIDÉK MÉLYÉN, A SZÉLES ÉG ALATT 12

FLÓRA ÉS FAUNA Jakab Gusztáv: RÖMER-CSÜDFŰ 14

ÉG ÉS FÖLD Ladányi Tamás: CSILLAGÍVEK A TEIDE FELETT 16

Bognár Szilvia:A RÉGISÉG ÚTJA – FŐVÁROSI KINCSKERESKEDELEM 18

Kálló Péter:TUNÉZIA – A TERJESZKEDŐ ISZLÁM ÁLLAM ÁRNYÉKÁBAN 32

Farkas Alexandra:A DUNAVIRÁG FÉNYBÖRTÖNE – KÉRÉSZDRÁMA A DUNÁN 46

Pete Márton:ÚJ ÁLLAM ÉPÜL – KOSZOVÓ 56

Holzinger Géza:A FELHŐKARCOLÓK MÖGÖTT 70

Somfai Kara Dávid:VÁMBÉRY UTAZÁSA – EGY VESZÉLYES NYÁR 150 ÉVE, KÖZÉP-ÁZSIÁBAN 76

Tamáska Máté: A HARMADIK KOMÁROM 86

Pulitzer-emlékdíj (2008)Gárdi Balázs szerzônk, lapunkban megjelent anyagai elismeréseként

Szociográfia-különdíj (2012)Társadalmi témájú riportjaink, képsorozataink elismeréseként

Címlapkép: Stock photo © Dmitry Fisher

„Ésszel járom be a Földet!” Vámbéry Ármin

Az elhivatott régiségvásárlók az antik vásárokon, a régiség -kereskedőknél, az aukciókon és az internetes oldalakon is vadász-nak a ritkaságokra. Mindez nagyon fényűzően hangzik, és

valóban borsos árat lehet kérni a ritka, egyedi darabokért,de eredeti felbukkanási helyüket tekintve nagy a kont raszt:a kincsek nagyobb hányada a ha gya tékfelszámolásokbólés a szemétből kerül elő18

A régiség útja

Év elején 23 halálos áldozatot követelt a Bardo Múzeumban tör-tént túszejtés. A népszerű intézmény a turisták számára már csakazért is kihagyhatatlan, mert falai között olyan kincseket őriznek,

mint a Kr. e. 81-ben elsüllyedt görög hajó, melynek rakománya nagyban hozzájárult, hogy pontosabbanmegismerjük az ókori életet és történelmet. És pont evonz erő került a terroristák célkeresztjébe is!

Tunézia

Véget ért egy közel félszáz éves álom: késő nyári estéken helyenkéntújra milliószámra lepik el a Dunát a védett dunavirágkérészek. Ficánkoló táncuk ugyan csak néhány órán át figyelhető meg,

a szerencsés szemtanúk így is életre szóló élménnyelgazdagodhatnak. Bár a rovarok életét beárnyékolja egy„fényes” probléma, csóvákban örvénylő egyedeik ámu-latba ejtő látványa azonban igazi kuriózumnak tekinthető

A dunavirág fénybörtöne

Koszovó és a koszovói albánok sorsa talán sohasem képezte annyira amagyar mindennapok részét, mint manapság, ugyanakkor a déliországhatáron tömegesen feltartóztatott migránsok csoportjai csupánegy szeletét képezik a koszovóiak vándorlásának... Vajon melyek azok

a nehézségek, amelyekkel e napjainkban formálódó ország-nak szembe kell néznie, hogyan hat ez a helyiek gondol -kodására és mindennapjaira, és végső soron miként járul hoz-zá mindez a tömeges elvándorláshoz?

Új állam épül – Koszovó

... Kőrösi Csoma Sándor volt az első, aki nekivágott, hogy eljus-son Belső-Ázsiába. Rövidesen számos, vállalkozó szellemű hon-fitársa indult el Belső- és Közép-Ázsiába, hogy felkutassák az ős-

hazát. Azt ugyan nem találták meg, de közben feltártákaz itt élő népek gazdag kultúráját, megtanultáknyelveiket, világhírűvé téve ezzel a magyar Kelet-ku-tatást. Vámbéry Ármin az egyik leghíresebb közülük

Vámbéry utazása

32

46

56

76

PILLANTÁS AZ ÉGRE

A FÁTYOL-KÖDA SZUPERNÓVA* ÉS EMLÉKE

Valamikor réges-régen egy új csillag jelent meg az égen, ragyogóbb, mint eddig bármelyik.A telihold-fényességű jövevény még a nappali égen is látszódott, éjszaka pedig árnyékot vetett. A 3000-4000 évvel ezelőtt élők nemzedékeken át emlegethették a feltűnő égitestet, a nyári Tejút sávjában az óriáscsillag végső robbanását. Akár feljegyezte az akkori ember,akár nem, az esemény nem múlt el nyomtalanul. A robbanás hat telihold-kiterjedésű kozmikus nyoma ma is felkereshető távcsövekkel a Cygnus, vagyis Hattyú csillagképben

4 A FÖLDGÖMB 2015. SZEPTEMBER

A felvételt ÉDER IVÁN készítette 30 cm tükörátmérôjû

f/4-es Newton asztrográfjával, QSI 683 WSG-8 CCD

és átalakított Canon EOS 5DmkII kamerájának közös munkájával

Az ősi szupernóva* robbanása és a ma is vészjóslóantovaterjedő, kavargó lökéshulláma nem más, mintegy nagy tömegű csillag végső pusztulása. Ez a ve-lőtrázó folyamat is része a kozmosz mindennapiéletének, sőt, az egyik legfontosabb eleme a világ-egyetem teremtő mechanizmusainak. Ha tetszik,ha nem, mi is így születtünk. Természetesen nemmaga az ember, hanem azok a kémiai elemek, me-lyeknek köszönhetően bonyolult létformák ala-kulhattak ki itt, ezen a csendes helyen, a Földön.

Az első pillanatokJárjuk végig azt a folyamatot, ahogy az ősrobba-náskor keletkezett anyag a csillagok belsejében át-alakul, új kémiai elemek születnek, miközben acsillagok energiát termelnek, azaz szépséges ragyo-gásuk közben fénnyel és meleggel töltik be az Uni-verzum terét!

Az ősrobbanás után a forró anyagóceán hűlése-kor az első töredékmásodpercekben neutronok ke-letkeztek, melyek igen hamar protonokká és elekt-ronokká bomlottak. A proton- és elektronplazmaa következő pillanatokban hidrogén- és hélium -atommagokká, pontosabban 74 százalékban hid-rogén-, 26 százalékban héliummagokká állt össze.A többi, számunkra létfontosságú kémiai elemnyomokban is alig fordult elő. A következő évmil-liárdban a hidrogénből, héliumból csillagok ésazokból galaxisok születtek. Ettől a pillanattólkezdve a csillagoké a főszerep, hogy megváltoztas-sák az Univerzum anyagának összetételét és a bennelévő rendszerek fejlődésének kimenetelét.

* A nóva, pontosabban „nova stella”, azaz „új csillag”egy hevesen felfénylő égitest, ami amúgy nyugalmi ál-lapotában nem más, mint egy közönséges fényerejű,speciális változócsillag. Kitörése közben a nóva kitű-nik a Tejút többi csillaga közül, és könnyen észreve-hetővé válik, majd visszatér nyugalmi állapotába, és el-halványodik. Ám a kozmoszban van egy méghevesebb jelenség is, melynek során egy egész csil-lag pusztul el, s végső robbanásának fényereje nem-csak más nóvákét, hanem egy egész galaxisét túl-szárnyalja. A neve „nóva feletti”, vagyis szupernóva.

A FÁTYOL-KÖD 5


PILLANTÁS AZ ÉGRE

Út a szupernóváigA csillagok közül a legtöbben parányi vörös törpéklesznek, melyek a magfúzió során hidrogént héliummá alakítva halványan, de nagyon sokáig vi-lágítanak, majd akár 100 milliárd év múlva csön- desen kihűlnek, miután „felélték” kevéske hid ro- génkészletüket. A naptípusú csillagok, a sárgatörpék hidrogén-üzemanyaguk elfogyasztása utánkicsit tovább haladnak a magfúzió létráján, életükvégén a héliumból többek között berilliumot, sze-net, oxigént és még néhány könnyebb elemet hoz-nak létre, majd vörös óriássá fúvódva tömegük egyrészét planetáris ködként a kozmoszba sugározzák.Ők így járulnak hozzá a kozmosz új elemekkelvaló lassú gazdagításához.

Ám vannak óriáscsillagok, melyek élete nemcsendes átalakulással, hanem egy katasztrofális je-lenséggel, szupernóva-robbanással ér véget. A Na-punknál 15-ször nagyobb tömegű csillagokra ez asors vár! Fejlődésük alatt a kémiai elemek sorátlétrehozó magfúzió nem áll meg a szén és oxigénmegtermelésénél. Az óriáscsillag magja az élete vé-gén egyre forróbbá válik, és képes lesz még nehe-zebb kémiai elemek – mint a szilícium, a nikkel ésa vas – előállítására is. A szupernóva-jelölt az időelőrehaladtával sebesen aknázza ki a különbözőatomok fúziójából nyerhető egyre kevesebb ener-giát. Amikor belsejében a nikkel fúziójához érkezik,már csupán egyetlen órája van hátra, hogy a nik-kelből vas képződjön.

Ha kialakult a vasmag, megpecsételődött azégitest sorsa, és a csillag eddigi létformája véget ér.A vas további fúziója már nem szolgáltat többlet-energiát, hanem éppen ellenkezőleg, elvesz. Akkoraz óriáscsillag saját, önmagát összepréselni akaró,hatalmas gravitációjával vívott évmilliós harcát el-vesztette. Nem tud már elég energiát termelni ah-hoz, hogy melegével termikus egyensúlyt tartsonfenn saját nehézségi erejével szemben. Elérkezett avég pillanata. A hatalmas csillagtömeg a másodperctöredéke alatt összeroppantja a benne lévő magate-hetetlen vasmagot. Az ősrobbanás egyik első má-sodperce játszódik le visszafelé: a roppant összeom-lás következtében a vas protonjaiba bele préselődnekaz elektronok, és együtt újra neutronokká válnak.

A neutron-csillagmag kialakulása azonban óri-ási energia felszabadulásával jár. A folyamat követ-keztében neutrínók áradata, elektromágneses su-gárzás és egy mechanikai lökéshullám – amit acsillagászok magvisszalökődésnek neveznek – egy-szerre indul kifelé a neutron-csillagmag felszínéről.Együttes energiájuk és a lökéshullám másodper-cenkénti 10 000 km-es sebessége elég ahhoz, hogy

néhány óra alatt áthatoljanak az óriáscsillag kül-sőbb rétegein, és azokat kifelé taszítsák. Sőt arra ismarad energia, hogy a kataklizma során a vasnálmég nehezebb elemekké préselődjenek az atom-magok. Ritkafémek, mint az arany, platina és azurán is ekkor keletkeznek.

Egy nap alatt a legkülsőbb csillagburok is át-forrósodik és áttetszővé válik a tágulás során, sza-bad utat engedve az intenzív elektromágneses su-gárzásnak. Ekkor a csillag felragyog, és megszületika szupernóva, aminek irdatlan fénye lassan elériőseink Földjét – és az ember megpillantja azt a ha-talmas ragyogást, ami a Tejút, vagyis saját galaxi-sunk együttes fényével vetekszik.

Amikor már csak emlék…A fénylés napról napra erősebb, majd egy maxi-mum elérése után hónapokig, akár egy évig is hal-ványodik, amíg teljesen el nem tűnik. Hátramaradazonban a neutroncsillag és a körülötte hatalmas se-bességgel, lökéshullámként táguló, ledobott csil-lagmaradék. Néhány ezer éves tágulás után a szá-guldó lökéshullám eléri, és ráront a környezőcsillagközi felhőkre.

Ekkor a szupernóva anyagfoszlányai – főként abenne lévő vörös fényű hidrogén és a kékes oxi-gén – felforrósodik és felfénylik, így az amatőrtáv-csővel is észlelhető jelenséget, látványos szuper-nóva-maradványt hoz létre: a Fátyol-ködöt.Mindeközben összepréseli és nehézelemekkel telítia csillagközi felhőket, így azokban újabb csillagokszülethetnek, immáron – a nehezebb elemeknekköszönhetően – gazdagabb bolygórendszerekkel.

A Tejútrendszerben 1604-ben, 4 évvel a távcsőfeltalálása előtt robbant utoljára szupernóva. Azótacsend honol az óriáscsillagok birodalmában. A csil-lagok születésére és ebből következően a pusztulá-sukra is vonatkozó modellek szerint galaxisunkbanátlagosan 100 évente várhatunk szupernóva rob-banására. Az utolsó óta eltelt több mint 400 év bi-zakodásra ad okot, hogy a modern kori ember ismeghajolhasson a kozmosz e dühöngő jelenségeelőtt. Amíg várakozunk a néhány kiszemelt, lassan-lassan robbanni szándékozó csillagjelöltre, gyö-nyörködjünk az emberi történelem egyik legfé-nyesebb szupernóvájának fénylő emlékében, aFátyol-ködben!

SZÖVEG: FRANCSICS LÁSZLÓ: WWW.PTES.HU, SÁNTA GÁBOR: WWW.MCSE.HU

NÉPESSÉGTÉRKÉP 7

TÉRFIGYELÔ

FOGYATKOZIK A MAGYAR, DE…Hazánk népessége kb. 2,5%-kal csökkent az utóbbitíz évben. A népszámlálási adatok szerint 2001-ben10 198 315 lakosa volt az országnak, 2011-ben vi-szont már 260 687 fővel kevesebben, 9 937 628-anéltek határainkon belül.

A Lechner Tudásközpont által működtetett Or-szágos Területfejlesztési és Területrendezési Infor-mációs Rendszerben (röviden TeIR) elérhető KSHnépszámlálási adatok szerint a népességcsökkenésterületileg nem egyenletesen zajlott, s vannak olyantelepülések, ahol az országos tendenciákkal ellen-tétben a lakosságszám növekedése figyelhető meg.

Gyarapodó népesség mutatható ki például:– a legnagyobb városok (Budapest, Debrecen,

Győr, Kecskemét, Miskolc, Pécs, Sopron, Szeged,Székesfehérvár, Szombathely) körüli agglomerá-ciókban, aminek egyik forrását a városból kiköltö-zők jelentették;

– az autópályák (M1, M5, M7) mentén;– a Balaton és a Velencei-tó térségében.A települések lélekszáma Győr-Moson-Sopron és

Pest megye nagy részén általában növekedett vagyalig csökkent, s csak kisebb változás tapasztalható Fe-jér, Hajdú-Bihar, illetve Komárom-Esztergom me-gye jelentős részén is. Ezzel szemben Baranya, Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Somogy,Tolna és Zala megye településein igen nagy mértékűnépességcsökkenés zajlott le.

17 településünk lakossága fogyatkozott többmint 40%-kal egy évtized során, s közülük nyolcBorsod-Abaúj-Zemplén megye északi, aprófalvastérségében helyezkedik el. Kiemelkedően magas,40%-nál nagyobb növekedés pedig 36 településesetében figyelhető meg, amelyek főként nagyvá-rosaink vonzáskörzetében találhatók.

A népességváltozás területi mintázatát két de-mográfiai tényező, a természetes szaporodás és avándorlási különbözet határozza meg. Mindkettő-nek lehet pozitív és negatív értéke, ezért akár erő-síthetik vagy ki is olthatják egymást. A leginkább„kiürülő” településeket egyszerre jellemzi termé-szetes fogyás és vándorlási veszteség (például Békésmegyében), míg a növekvő lakosságszám főként atermészetes fogyást meghaladó odavándorlásbólszármazik (például a Balaton térségében), s csakritka esetben fordul elő, hogy a két tényező egy -aránt pozitív értékű legyen (például a budapestiagglomeráció északi és nyugati részén).

Mindezeket a térbeli folyamatokat részletesen isbemutatja a Lechner Tudásközpont által készített,a gis.lechnerkozpont.hu/foldgomb weboldalon elérhető interaktív térkép.

SZÖVEG: DEVECSERI ANIKÓ

jelentôs növekedés (legalább 10%)növekedés (0—10% között)enyhe csökkenés (0—2,5% között)csökkenés (2,5—10% között)jelentôs csökkenés (legalább 10%)

FORRÁS: WWW.TEIR.HU

A települések lakónépességének változása (2001—2011)

FEL A FEJJEL!

SZUPERHOLD*, AMI NINCSBOLYGÓNKHOZ IDÉN A SZEPTEMBERI TELIHOLD ESIK A LEGKÖZELEBB* Super, supera, superum – latin melléknév, jelentése: feletti, felül lévő, térben felette elhelyezkedő

Míg a szuperhold elnevezéssel – többnyire a bulvármédia felületein – időről időre talál-kozhatunk, addig a természetben magával az így megnevezett jelenséggel is. Ha újholdvagy telihold idején kísérőnk perigeumban, azaz éppen pályájának földközeli szakaszántartózkodik, gyakran hallhatjuk a szenzációs hírt: szuperhold van! Vagyis a kisebbFöld–Hold-távolságnak köszönhetően a telihold kicsit nagyobbak látszik, mint máskor.Az elnevezést és a jelenség leírását azonban nem csillagászok találták ki, ezért egy kissétamáskodva fogadjuk az eseményt. A csillagászok közös kételkedése pedig kétrendbeli:egyaránt fenntartással kezelik a jelenség leírását és a hozzá tartozó elnevezést is!

BÁR A HOLD NEM SZUPER, de a látványa a pannonhalmi bencés apátsággal

HORVÁTH ATTILA RÓBERT (HOZÉ) felvételénmégis az. A felvétel az apátságtól 8, a Holdtól

több mint 356 000 km-re készült csillagászati távcsôvel. A Hold korongjának

vörösségét sivatagi por jelenléte okozza


Kering és forog

Nézzük először magát a jelenséget! Holdunk a Földkörül ellipszispályán kering, melynek bolygónkhozlegközelebbi pontja 356 000, legtávolabbi pedig405 000 km-re esik. Ezen a pályán haladva a Holdhol megközelíti a Földet, hol pedig eltávolodik tőle.Ezt a mozgást, közeledést-távolodást minden hó-napban, azaz minden keringésekor megteszi. A Holdellipszispályájának földközel-, illetve földtávolpontjanem követi a holdfázisok váltakozását.

Az egyes holdfázisok (újhold, első negyed, teli-hold, utolsó negyed) folyamatosan eltolódnak égikísérőnk pályáján. Ennek az az oka, hogy a Holdellipszispályája kis hatásfokkal, de igyekszik az úgy-nevezett nagytengelyét (a földközel- és földtávol-ponton át húzott egyenest) a környező égitestek zavaró hatásainak ellenére egy meghatározott csil-lagászati irányban tartani. Mindeközben a holdfá-zisok egy év alatt a Föld Nap körüli keringésénekköszönhetően körbejárnak a holdpályán, ahogy afázisokat meghatározó Nap–Föld-irány körbefor-dul a Naprendszerben. Természetesen előfordul,hogy egy kitüntetett holdfázis, például a teliholdpályamenti helyzete közel egybeesik a pálya földközelpontjához, csillagászati szaknyelven azúgynevezett perigeumhoz. Ekkor a telihold –magától értetődően – nagyobbnak látszik, mintmás esetben.

Indokolatlanul szuper

A keserű hír: a telihold időpontja sohasem találja elpontosan a perigeumban tartózkodás időpontját. Akét jelenséget semmilyen fizikai folyamat nem szink-ronizálja, így a két független jelenség – a Hold föld-közelsége és a kitüntetett holdfázis időpontja – egy-más közelébe eshet, de sohasem találkozhat egyadott, igen rövid időtartamon belül. Éppen ezért Ri-chard Nolle amerikai asztrológus, vagyis csillagjós, aszuperhold megfogalmazója 1979-ben így határoztameg a jelenséget: „Ha az újhold vagy a telihold azadott holdpályán a Földhöz legközelebbi pontján kö-vetkezik be, vagy a legközelebbi ponthoz [a legtá-volabbitól] 90%-on belül, akkor szuperhold van.”

A 90%-os határ pont azt a problémát oldaná fel,hogy a földközelpont és a telihold nem esnekegybe. Ez azonban önkényes meghatározás, nincsfizikai tartalma, hiszen semmilyen csillagászati,vagy asztrofizikai értelemben vett változás nem

A TELIHOLD PÁLYAMENTI POZÍCIÓJÁNAK ELMOZDULÁSA EGY ÉV ALATT Amíg a telihold 29 napos lépésekben 360°-os körbenbarangolja körbe a Földet, addig a holdpálya földközelpontja csak 19°-ot fordul arrébb. Így évente kettô, maximum három földközelbe esô telihold látványában lehet részünk

a szuperhold önkényes, 90%-os határa

a telihold pályamenti pozíciója körbejár a Föld körül egy év alatt

apogeum — a holdpályaföldtávolpontja

a holdpálya nagytengelyerövid idôskálán rögzítettirányba mutat

a Hold ellipszispályánkering a Föld körül

perigeum — a holdpályaföldközelpontja

perigeumközeli telihold

következik be, amikor a Hold belép a 90%-os tar-tományba. Így nagyon nehéz csillagászati jelen-ségről beszélni, sokkal inkább csupán egy mellékesérdekesség, hogy éppen perigeumközeli a telihold,vagyis a telihold a holdpálya földközelpontjánakközelében tartózkodik.

Ráadásul indokolatlan a szuper előtag is. Van-nak olyan csillagászati jelenségek, melyeknek a pe-rigeumközeli teliholdhoz hasonlóan nincs valós jelentősége, csupán a látvány, vagy más okból ér-dekesek a szemlélődő ember számára. Ilyen példáulaz általános értelemben vett együttállás is: ekkor aFöldről szemlélve két vagy több naprendszerbéliégitest, ritkábban távoli csillag látszólag egy égte-rületen tartózkodik. Természetesen legtöbbszörcsak a földi nézőpont hozza őket közel egymáshoz,az égitestek valójában ugyanolyan távol vannak. A sokszorta szépséges látvány miatt mégis saját elnevezést, az együttállást kapták. Ám amíg azegyüttállás a nevében leírja a jelenséget, a szuper-hold elnevezés félrevezető. Korunk szenzáció éh-ségre szocializált társadalma használja sokszor ilyenérdemtelen módon a szuper előtagot, nem a csil-lagászat közege.

Azért van, ami szuper...

A kozmosz világát érdemes kellő méltósággal meg-közelíteni. Számtalan jelenségét osztályozták márnagy pontossággal a tudósok, és elnevezéseinekgyökerei több száz évesek. Nem véletlen tehát,hogy a szuper előtagot csak a leghatalmasabb égicsodák érdemelhetik ki, például a szuperhalma-zok, melyek több ezer galaxist tömörítenek ma-gukba, és tömegvonzásukkal jól érzékelhetőenmeggörbítik a környező intergalaktikus tere t; aszuperóriások, melyek a Napnál akár milliószortafényesebb csillagok, és elnyelnék a Föld-pályát is,ha a Nap helyére kerülnének, vagy a szupernóva-robbanások, melyek éppen a szuperóriás csillagokvégső kataklizmikus pusztulásai.

A Hold pedig csak egy porszem a kozmosz lép-tékével mérve. Bár számunkra felfoghatatlanul fon-tos égitest, nem lesz attól szuper, mert egy hajszál-nyival közelebb van. (Azért nem mellesleg érdemesrá egy pillantást vetni szeptember 28-án, mert a te-lihold ebben az évben éppen ezen a napon lesz alegközelebb hozzánk…)

SZÖVEG: FRANCSICS LÁSZLÓ WWW.PTES.HUSÁNTA GÁBOR WWW.MCSE.HU

ÚTI TIPP

A DOMBVIDÉK MÉLYÉN, A SZÉLES ÉG ALATT

Mielőtt elérnénk az erdővidéket, farmok tűnnek fel– hívogatóan rendezett környezettel, tágas völgy-páholyokban kiépülve, erdőkkel szegélyezve. Bentaztán a fák között folytatódik a dombvidéki szelídhullámzás, de a sűrűnek csak nem akar vége sza-kadni. Végül egy tetőre érünk, s terjedelmes tisz-tásáról meglepően széles, egyenes horizont nyílik.De még van feljebb! Gyalog 25 méter, vagyis egy

Szépen megművelt földeket, legelőket és halastavakat érintő, kanyargós útonhullámvasutazunk – vízben bő dombvidéken, ritkán egy-egy falvat is érintve.Talán Kaposvárott volt utoljára benzinkút. A Zselic belsejébe igyekszünk...

A 25 MÉTERES KILÁTÓBÓLA Csillagpark épülete (fent)

METEORITOK TESTKÖZELBENA Csillagpark a családos ismeretszerzés színhelye is

jó nagy fa magassága. S valóban fán mászunk, csaképp a frissen épült kilátótoronyba, a lombok fölé.Alattunk pedig ott nyújtózik a Zselici Csillagparkközpontja – tehát még sokkal-sokkal feljebb is vanitt mit nézni!

A Zselici Tájvédelmi Körzet 2009-ben nyerte ela Nemzetközi Csillagoségbolt-park címet, s e te-rület szívében jött most létre a Zselici Csillagparképületegyüttese. Maga az elnevezés és a helyszín iskülönleges: a fényszennyezésből adódó égi háttér-fényesség itt eleve kisebb volt, mint sok-sok máseurópai helyszínen, és e kiemelt státusz is azértszületett, hogy az éjszakai égnek ez a paramétere ígyis maradjon. Az égbolt fényességét mindazonáltalrendszeresen és számos vdéken mérik az SQM-eszközzel (sky quality meter), ennek köszönhetőenazóta már a Hortobágy is megkapta a NemzetköziCsillagoségbolt-park címet.


FOTÓ: BUGYA ÉVA

FOTÓ

: BUG

YA É

VA

A zselici erdők közepén valóban semmi semzavarja az égbolt-fürkészést, és nyilvánvaló, hogy ittaz égbolt maga a látványosság. Ráadásul ezt mégnappal is megtehetjük, hiszen Napmegfigyelő távcsőbe is tekinthetünk a csillagpark épületében.És meteoritokat, planetárium-vetítést, plusz élővi-lág-betekintést is kaphatunk. De vajon mit hoz azéjszaka?

Egy települési környezethez képest rendkívüli alátványkülönbség, és ha például erre jár egy üstö-kös, az is sokkal nagyobb élmény, mint a városból.Bár a fényszennyezéstől többnyire mentes, széleshorizontú helyszíneken máshol is láthatunk ha-sonló eget, az átlagosan jó magyar észlelőhelyek(Bükk, Mátra) nagyjából ezt nyújtják, de itt szer-vezetten, koncentráltan lehet elmélyedni az égi lát-ványban.

Azt persze tudnunk kell mindehhez, hogy az ég-bolt mint látványosság jellemzően nincs égi jelen-séghez kötve, csupán a Hold járása és az időjárásbefolyásolja az élményt. Leginkább újholdkor ér-demes fürkészni menni, olyankor szinte semmilyenfény nem zavarja az észlelést. Innentől kezdve az éj-szakai észlelő-túra vezetőjén múlik, hogy ki, milyenélményekkel érkezik haza.

Egy olyan égbolton, mint a zselici, nyaranta éskora ősszel szinte a teljes Tejút jelenségeit el lehetmagyarázni, de az Androméda-ködöt, vagy a Tri-angulum-galaxist is meg lehet pillantani szabadszemmel – nem beszélve a fényes nyílthalmazokról!

Cél a Zselic, jó időben, nappal vagy éjszaka, asötétben égre emelt szemmel és távcsővel – bármi-lyen évszakban!

SZÖVEG ÉS KÉP: NAGY BALÁZS

Új turisztikai szolgáltatóval bővült a dél-dunántúli régió. A Zselicvölgy Szabadidőfarm Kaposvártól 20 kilométerre, Hajmáson található. A város zajától távol, mégis a látnivalóktól ésa színes programoktól karnyújtásnyira, a dombok közt megbúvó Zselicvölgy Szabadidőfarm ter-mészetközeli élményekkel és szolgáltatásokkal várja a pihenni, feltöltődni vágyókat.

A Zselicvölgy Szabadidőfarm a családi üdülések mellett kiváló helyszínt kínál esküvők, céges rendezvények, csapatépítő tréningek, születésnapok és családi programok lebonyolí-tására. 70 fős vadásztermével, hangulatos à la carte éttermével, exkluzív, 150 fős látványpin-céjével, tájjellegű vendégházaival, modern teniszcsarnokával, bowlingpályáival, wellness-szol-gáltatásaival, színes szabadidős és fakultatív programjaival a térség egyik legújabb és legszebbturisztikai paradicsoma.

A vendégeket 8, igényesen berendezett házban (29 szoba), illetve a központi épületben ta-lálható szobákban (4 szoba) látják vendégül, így egyidejűleg 72 személynek tudnak szállást biz-tosítani. Az ételkínálat a tradicionális, hazai ízekre, a környékbeli vadakra, de leginkább a far-mon nevelkedő francia charolais marhára épül. A különleges hangulatú látványpincében a régiólegnevesebb pincészeteiből származó, zamatos magyar borokat kóstolhatják meg a vendégek.

A Zselicvölgy 80 hektáron biztosítja a felhőtlen kikapcsolódást az aktív pihenésre vágyók-nak. A természetet kedvelők megismerkedhetnek háztáji gazdasággal, horgászhatnak vagy akárgyalogtúrára, kerékpáros kirándulásokra indulhatnak. A szabadidőfarm a Zselici Csillagrezer-

vátum területén található,amely 2009-ben Európábanelsőként kapta meg a „Nem-zetközi Csillagoségbolt-park”címet, így tiszta időben több tízezer csillag és a Tejút ismegcsodálható.

SZABADIDŐFARM A CSILLAGREZERVÁTUMBAN

www.zselicvolgy.hu

ZSELICVÖLGY 13

FLÓRA ÉS FAUNA

RÖMER-CSÜDFŰA Römer-csüdfű (Astragalus roemeri) a Kárpátok erdélyi részének bennszülött-ritkasága.A fajt Römer Gyula (1848–1926), a brassói evangélikus líceum tanára fedezte fel. Tu-dományos leírása viszont Simonkai Lajos érdeme, aki Erdély növényvilágának egyik leg-jelentősebb kutatója volt az 1800-as évek végén. A növényt a gyergyótölgyesi Veres-kőnfedezték fel, majd később előkerült a Keleti-Kárpátok mészkőszirtjeiről is – egészen aNagy-Hagymásig. Újabban az Erdélyi-középhegyvidéken is megtalálták, mégpedig aSzkerice-Bélavár szikláin.

A mintegy 3000 fajt számláló csüdfűnemzetség az egyik legnagyobb a világon. Azeurázsiai sztyeppéken és mediterrán hegységekben találkozhatunk a legtöbb képviselő-jével. Gyakran alkotnak szúrós párnanövényzetet, mellyel a legelő állatoktól védik ma-gukat. Maga a Römer-csüdfű viszont kifejezetten védtelen. Nagy termetű, hajtásai és le-velei lédúsak, ezért a havasi sziklagyepek legeltetése különösen veszélyezteti. Élőhelyeima már a nehezen hozzáférhető sziklafalakra korlátozódnak. Az itteni képek a Nagy-Hagymás-hegységben, a Veres-kő szikláján készültek.

SZÖVEG ÉS KÉP: JAKAB GUSZTÁV

A RÖMER-CSÜDFÛ ibolyás rózsaszín virágaival a csüdfüveknemzetségénekegyik legdekora-tívabb faja(balra)

SZIKLAFALRASZORULVA talált menedéketa Römer-csüdfûa legelô állatok elôl(jobbra lent)

A NAGY-HAGY-MÁS MÉSZKÔ-VONULATA számos erdélyibennszülött- faj élôhelye (jobbra fent)

CSILLAGÍVEK A TEIDE FELETT

A Kanári-szigetcsoport, Spanyolország és egyben azAtlanti-óceán legmagasabb csúcsa a 3718 méterrel atengerszint fölé emelkedő vulkáni kúp. Természeti ér-tékei miatt környékét, a Teide Nemzeti Parkot 2007-ben az UNESCO-világörökségek közé sorolták.

A terület legszebb arcát májusban mutatja, amikor virágba borul a Las Canadas-kaldera területe. Itt aholdfény deríti az emblematikus vulkáni formát, amely felett csillagívek húzódnak. Az egyórás expozí-ció alatt a cirkumpoláris, azaz pólus környéki csillagok forgását láthatjuk északi irányban. Tankönyvbeillő, hogy – mivel hazánk földrajzi szélességénél majd’ 20 fokkal délebbre vagyunk – a Sarkcsillag is ez-zel arányosan alacsonyabban látszik a horizont felett.

SZÖVEG ÉS KÉP: LADÁNYI TAMÁS

A RÉGISÉGÚTJA FŐVÁROSI KINCSKERESKEDELEMA múzeumok, régiségboltok különlegességeiben gyönyörködvekézenfekvő, hogy felidézzük magunkban az adott történelmi kor-ról tárolt tudásunkat, és megpróbáljuk elhelyezni benne a szóbanforgó tárgyat, elképzelni köré a pezsgő életet, egyféle időutazás eszközeként használjuk. A személyes régiségek (bútor, dísztárgy,festmény, fotó, ruha) vagy a kereskedők, kézművesek, iparosok,hivatalok speciális használati cikkei a városi társadalom közelmúltjá-nak – hétköznapi történelembe ágyazott – kulturális jegyei.

Sokakat vonz az elmúlt idők hangulata, ezért testközelben szeretnének tartani korabeli tárgyakat. Az elhivatott régiségvásár-lók az antikvásárokon, a régiségkereskedőknél, az aukciókon ésaz internetes oldalakon is vadásznak a ritkaságokra. Mindez nagyon fényűzően hangzik, és valóban borsos árat lehet kérni a ritka, egyedi darabokért, de eredeti felbukkanási helyüket tekintvenagy a kontraszt: a kincsek nagyobb hányada a hagyatékfelszá-molásokból és a szemétből kerül elő

SZÖVEG ÉS KÉP: BOGNÁR SZILVIA


Guberáló „városi régészek”

Budapesten a Fővárosi Közterület-fenntartóZrt. szervezett akció keretében, minden évbenelszállítja és ártalmatlanítja a háztartásokbankeletkező nagydarabos hulladékot úgy, hogy akerületekben körzetenként haladva folyama-tosan lomtalanít. Ez rövidebb szüneteket le-számítva egész évben tart: minden ház megha-tározott napot kap a lomok kikészítésére.

A lomtalanítást azonban nemcsak a lakók várják, akik végre megszabadul-hatnak a régóta útban lévő kacatoktól, hanem azok is, akik rendszeresen va-dásznak a szemétnek minősített kincsekre: a lomisok. A lomtalanítás a régi-ségkereskedelem egyik fontos állomása, ahol a hajléktalantól az elitig mindenkorosztály és társadalmi réteg képviselteti magát. Itt dől el a régiség útiránya.Ez pedig attól függ, hogy kinek a kezébe kerül az utcáról!

A legrövidebb út, amikor magángyűjtő találja meg, ám ő pénzért is csak ritkaesetben válna meg a daraboktól, fő célja a gyűjtemény gyarapítása. Léteznek el-hivatott gyűjtők, akik közgyűjteményekbe, múzeumok számára adományozzáka tárgyakat: az ő szempontjuk az érték megőrzése és közszemlére bocsátása. A lomisok igen jelentős része viszont a jobb megélhetés reményében keresgél.Gyakran fő-, vagy mellékállásként tekintenek rá, vagy mindez épp a puszta lét-fenntartáshoz szükséges minimális anyagi forrást jelenti, sokuk ugyanis mély-szegénységben él.

A lomtalanítás a régiségkereskedelemegyik fontos állomása, ahol a hajlék ta-lantól az elitig minden korosztály és társadalmi réteg képviselteti magát.

TELJES HELYKIHASZNÁLÁSA kincsvadászok szívesen járnak a VII. kerületbe, ahol általában bôven találmindenki kedvére való zsákmányt. Az elszállítás azonbannéha még azoknak is gondot okoz, akikjármûvel érkeznek...(jobbra)

ENYÉM A VÁR!A lomisok a meghirdetettlomtalanítási idôpontok elôtt már napokkal lejátsszáka területfoglalást — nem mindenki megelégedésére

A RÉGISÉG ÚTJA 21

KELENDÔ FORMÁKA Corvin Áruház régikirakati babáit hamarelkapkodják a gyûjtôkés a képzômûvészek,de a járókelôk is megörülnek a különleges tárgyak-nak, és sok esetbenôk is visznek belôle

ÉLETRE KELT LOMA Vígszínház

környéke a lomisokon kívül

az utca mûvészeit isvonzza: a kihajigált

színházi kellékekbôlinstallációk

készülhetnek


A legrosszabb helyzetben lévők gyalogosan járnak, lehetőleg egyedül, de hameg tudnak egyezni, akkor párosan. Jármű híján korlátozott mennyiségű tár-gyat tudnak összeszedni, ezért csak az értékes holmit viszik el, vagy lefoglalnakegy helyet, ahol gyűjtik a dolgokat. Összeszedik a kilóra eladható hulladékot:fémet, papírt, üveget, tollat, ám mindezt nem tudják elszállítani, hanem mégott, helyben eladják a felvásárlókollégáknak.

A régiségek akkor kerülhetnek veszélybe, ha egyik kereskedelmi partner semismeri fel az értéket. A lomisok nagy része igyekszik kiképezni magát a régiségekalapvető ismeretére: főként a saját érdekében, hisz nem mindegy, hogy egy régikávéfőzőért vagy kályháért súlyban, vagy időben mért értéket fizetnek, és a sze-cessziós bútorokért is többet kapnak egy darabban, mint amennyit tűzifakéntér… Van, aki könyvekből tanul, mások tapasztalatból, de egyre többeket képeznek ki a munkaadóik, akik csak nagy ritkán jelennek meg személyesen a lomtalanításon. Akkor pedig álcaként munkásruhában, majd beszállnak drágaautóikba, körbejárják a kijelölt körzeteket, és mindenkitől megkísérlik felvásá-rolni a régiségeket, a lehető legolcsóbban. Őkvalóban értenek a régi tárgyakhoz, előfordulköztük értékbecsüs, művészettörténész vagyépp restaurátor.

A budapesti profi lomisok évtizedek óta is-merik egymást, összedolgoznak, egymásnak isgyűjtenek, majdnem mindenki bolhapiaciárus. Ez pedig a régiségkereskedelem másikfontos helyszíne, ahol összeérnek a szálak, ígyaz egymás közt zajló ügyleteiket nem mindig apénz motiválja.

A lomisok nagy része igyekszik kiké-pezni magát a régiségek alapvető ismeretére: főként a saját érdekében,hisz nem mindegy, hogy egy régi kávéfőzőért vagy kályháért súlyban,vagy időben mért értéket fizetnek…

VILLÁMVÁSÁRA lomisok nagy részearra törekszik, hogy a talált tárgya-kat a helyszínen értékesítse vagy elcserélje, ezért azonnal helyszíni eladópultok születnek


KÖZELMÚLT-NOSZTALGIANem elég, hogy a szocializmus idô -szakának tárgyai ma már régiségnek szá-mítanak, a vásárlókkörében sokszor népszerûbbek, mint a jóval korábbról származók(jobbra fent)

KÜLTÉRI BERENDEZKEDÉSA lomisok néha családostul teleped-nek ki több napra a lefoglalt helyre. Ha ez zöldövezet, a kidobott bútorokbólrendeznek be ideigle-nes „belsô” enteriôrt


Lomizó-koreográfia

Az elmúlt öt-hat évben megemelkedett a lo-misok létszáma a fővárosban, az ország mindentájáról érkeznek nélkülözésben élő, népes csa-ládok, akik napokig, néha hetekig az autóikbanlaknak, és hatalmas területeket foglalnak lemaguknak a kizárólagos lomizásra, minden lefoglalt szakaszra egy-két embert állítva. A férfiak pakolják meg a teherautók utas- és rak-tereit – kihasználva minden egyes köb centimé-tert –, a nők pedig őrzik a kisdarabos dolgokata lom mellett, és a lakók elé mennek, ha azok épp hozzák a házból a hul-ladékot. Ez nem jelenti azt, hogy a kupachoz más ne mehetne oda, de nekik van előjoguk a frissen kirakott anyag átválogatására. Amire nincs szük-ségük, azt nem veszik el, továbbra is szabad préda. A kiragadott kincsekettovábbi felhasználási szándék szerint rendezik, és még a helyszínen igyekeznek minél többet eladni. Így a régiség már itt továbbkerülhet a viszonteladóhoz vagy gyűjtőhöz.

A hulladéktörvény szerint azonban lopásnak minősül, ha bárki elvesz va-lamit a kikészített lomokból, mert miután azok az utcára kerülnek,

A hulladéktörvény szerint lopásnakminősül, ha bárki elvesz valamit a kikészített lomokból, mert miutánazok az utcára kerülnek, a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.tulajdonának számítanak…

CSÜTÖRTÖKÖNKÉNT 16.35-KORA rádióban vendégünk a témáról:BOGNÁR SZILVIAKorábbi mûsoraink meghallgathatók:www.afoldgomb.hu/radio

FM 105.9


a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. tulajdoná-nak számítanak, a lopásért pedig pénzbüntetés,vagy akár két év szabadságvesztés járhat. A ba-rátságosabb lakók névre szóló levelekkel látják ela lomisokat, melyben igazolják, hogy ajándékgyanánt adták a tárgyakat. Ám új jelenségkéntelőfordul, hogy a helyiek pénzért adják el dol-gaikat a lomisoknak, akiknek ideig lenes tábo-rozását amúgy ők, maguk és a járókelők sem nézik jó szemmel.

A professzionális régiségvadászoknak a siker érdekében céltudatosan kell el-indulni lomizni. A hivatalos lomtalanítási szolgáltatás változó térbeli határait fi-gyelembe véve jó tisztában lenni a város részek építéstörténetével és az ott élő né-pesség összetételével, annak változásaival, hogy szűkíteni lehessen azt a területet,ahol nagyobb eséllyel fellelhetők a kívánt kincsek. Érdemes ismerni a város kor-szakainak életmódtörténetét, a korokra jellemző tárgykultúrát, s ezek utánjönnek csak az olyan finomságok, mint a porcelángyártók által használt, időn-ként megváltoztatott jelzések, vagy a bútorkészítő műhelyek jelölései, festő-művészek szignói – és még sorolhatnánk.

… jó tisztában lenni a város részeképítéstörténetével és az ott élő népesség összetételével, annak

változásaival, hogy szűkíteni lehessenazt a területet, ahol nagyobb eséllyel

fellelhetők a kívánt kincsek.

FOLYAMATOS ÜZLETMENETHa szieszta idejénszeretnénk alkudoznia használt holmira, a szomszédos kupacéberebb ôrei mindigszívesen állnak rendelkezésünkre

KINCSRE LELVEA régi fotók és festmények népszerû árunak számítanak


HobbilomisokGyula és Dóri munkájuk melletti másodállásként vásárokon, fesztiválokon és polc-bérletes rendszerben az önkiszolgáló bolhapiacon árulnak régiségeket, de múze-umnak is szívesen adományoznak. A gyűjtőpáros önvédelemből tett egy olyan fo-gadalmat, hogy nem tartanak meg semmit. Nehéz lehet betartani, mert kizárólagolyan dolgokat gyűjtenek, amiket szívesen megtartanának. Az árubeszerzés nemkönnyű – lomtalanításokra és bolhapiacokra járnak.

– Retrotárgyakat gyűjtök – ha marad még valami, mire kiérek. Este hétigdolgozom, utána tudok csak kijönni a lomira, addigra viszont elvisznek min-den értékesebb darabot. Ha azon a környéken van lomtalanítás, ahol lakunk,akkor szabadságot szoktam kivenni, naponta többször kimegyek, hátha akadvalami, elkapott az egész szelleme. Két éverendszeresen „lomizunk”, főleg bőröndöket éstáskákat kezdtünk el gyűjteni, amiket aztánfelújítunk és eladunk. Ketten foglalkozunkaz egésszel, van egy jó kis pincénk, ott tárol-juk az eladásra szánt árut, a műhelymunkaegy másikban zajlik. Én vagyok a bőröndös ésférfitáskás, mellette a 70–80-as évek tárgyai a

A gyűjtőpáros önvédelemből tett egyolyan fogadalmat, hogy nem tartanakmeg semmit. Nehéz lehet betartani,mert kizárólag olyan dolgokat gyűjte-nek, amiket szívesen megtartanának.

MÍVES LOMIZÁSA régiségek, különle-ges darabok felújításaTóth Gyula számára él-ményt és kikapcsoló-dást jelent, mindamel-lett, hogy csak ép,használható tárgyakatbocsátanak áruba


kedvenceim. Most vettem egy vállra akasztható walkmant, már csak fülhall-gatót kell hozzá vadászni, de ettől izgalmas. Dóri a női táskákat, esernyőket,dobozokat, apróságokat gyűjti, egyébként meg mindketten összeszedünkmindent. A ritkább darabokat, például a kalapdobozokat hagyatékfelszá-moláson vagy bolhapiacon vesszük. A lomtalanításon ilyeneket már nem le-het találni.

Élvezzük azt, amikor az emberek azonosulni tudnak az árunkkal. Ezek nagy-részt olyan típusú régiségek, amik a mai ember életéből származnak, és jó látnia felderülést, ahogy az érdeklődők megtalálják gyermekkoruk tárgyait. Sokanmegállnak, nézegetik, tudunk velük beszélgetni, nekünk ez a fontos. Egyszer el-

jött valaki a pincébe, felvásárolt harminc-negy-ven bőröndöt, nagyon furcsa érzés volt, nemvolt benne élvezet. Vásárolt volna többet is, denem adtunk.

És eljárunk a Magyar Kereskedelmi és Ven-déglátó-ipari Múzeumba, ahol sokat tanulunk,a muzeológust faggatjuk. Két alkalommal máradományoztunk is számukra tárgyakat.

Egyszer eljött valaki a pincébe, felvásárolt harminc-negyven

bőröndöt, nagyon furcsa érzés volt,nem volt benne élvezet. Vásároltvolna többet is, de nem adtunk.

GYULÁÉK KEZDETBENrégi bôröndöket és táskákat árultak,mára ez egészült ki játékokkal és ritkaságnak számítóhasználati tárgyakkal


Ószeresek

A bolhapiac, mely főként magánemberek kö-zötti használtcikk-kereskedelmet takar, rugal-mas áraival egyre többeket vonz külföldről is.Az első ilyen a 19. század második felében azOperaház helyén működött Budapesten: az1848-as forradalom emlékeit és a forradalmá-rok elkobzott értékeit árulták, vagy az elszegé-nyedett családok holmijára alkudoztak. A Ha-jós és a Párisi utcákat akkoriban Zsibárusutcának nevezték, de az Operaház felépítésemiatt az Újvásártérre (mai Köztársaság tér) ke-rültek az árusok, majd innen később a Telekitérre, mivel a városvezetés a belvárosból történő kiszorításukra törekedett. Deez sem lehetett tartós végállomás: az 1940-es években a rossz közbiztonságukmiatt hírhedtté vált bolhapiacokat a város szégyenének tartották, így újra köl-tözni kellett, ezúttal a Valéria-telepi Ecseri útra, gyakorlatilag nyomortelepi kör-nyezetbe. Az ócskapiac 1964-ben került át a Nagykőrösi útra, ahol egy kerítéssel

A Hajós és a Párisi utcákat akkoribanZsibárus utcának nevezték, de az Operaház felépítése miatt az Újvásár-térre (mai Köztársaság tér) kerültek az árusok, majd innen később a Telekitérre, mivel a városvezetés a belváros-ból történő kiszorításukra törekedett.

HÍRE VANAz Ecserin a külföldiek is élénken vásárolnak

FORRÁSKUTATÁSA bolhapiacok árukészlete sokszor magántulajdonból növi ki magát, hosszú évekalatt aztán mindenkinek kialakul a beszerzôi forrása. A használható régi tárgyak fôként hagyaték- és intézményfelszámoláskor kerülnek az eladókhoz (jobbra lent)


körbezárt bódésort építettek fel az árusoknak, de azátköltözés ellenére a neve megmaradt Ecseri piac-nak, és a mai napig működik.

A 80-as évektől a régiség irányába tolódott el akereslet, a 90-es évek óta ez a legnépszerűbb áru. Akereskedők hamarosan specializálódtak, némelyekaz ékszerekre, mások porcelánra, gyerekjátékokravagy festményekre. Az Ecseri az ország egyik leg-felkapottabb régiséglelőhelyévé nőtte ki magát,rengeteg külföldi viszonteladó érkezett a világ min-den pontjáról. Sőt, megjelentek az aukciósházak tulajdonosai is, és persze a hamisítók, de ekkorbővült ki az árusok köre is. Viszont akinek nincsmár kezdésként gyűjteménye, nehezen ereszt gyökeret a piacokon. Néha a saját tárgyak válnak a készletté, de az 1970-es évek óta a lomizás ameghatározó árubeszerző forrás.

A GYÛJTÔK LEGNAGYOBB ÖRÖMÉREAz Ecseri piac árusainak nagy része a nyitás óta stabil hellyel és bôvülô áruválasztékkal rendelkezik (jobbra fent)

TÚL AZ ECSERINA közelmúltig nagy népszerűségnek örven-dett a Verseny utcai piac, amely 1997-től 2009-igüzemelt, akkor aztán könyörtelenül bezárták,ugyanis még az üzemeltető kiléte is homályosvolt. Ez volt a lomisok kedvelt piaca, de sok haj-léktalan árus is megjelent, akik a kukákból gyűj-tötték össze nap mint nap az árut mint elsődle-ges megélhetési forrást. Nyitva tartott egészhéten, hétvégeken telt házzal működött, pediga Petőfi Csarnok és a mellette tartott bolhapiacvolt a konkurenciája.

A Bakancsos utcai régiségvásár egy mármeglévő és működő piacterületen kapott tereta XVII. kerületben: az ócskapiac 2011 óta mű-ködik, a fontos napok a hétvégék. Ma ez és abudaörsi bolhapiac a legnépszerűbb, ámegyre több a belvárosi antikvásár, ráadásulmellettük egy újfajta üzletág is betört: az önki-szolgáló bolhapiac.

A 21. század régiségvásárainak igazikonkurenciája az internetes aukciók világa,ahol azok is vásárolnak, akik nem szeretneka híres-hírhedt piacokon kincsekre va-dászni. Az aukciók mellett aktívan működikpersze az internetes oldalakon zajló csere-kereskedelem is.


Önkiszolgáló bolhapiacE régiségkereskedelmi formánál az üzletben található polcokat, vitrineket, áll-ványokat vagy épp vállfákat a tulajdonos heti vagy havi elszámolásban bérbeadja. A bérlők aztán telepakolhatják használt holmival, amit az üzlet eladói ér-tékesítenek.

Németországban például régóta közismert ez az üzlettípus. Szabó Ádám isszívesen látogatott ilyen boltokba, amíg ott élt. Ezért is honosította meg a kul-turált bolhapiac ötletét:

– A fiatal dizájnerek felkarolása is motivált az üzlet megnyitásában: a hasz-nált cikkek, régiségek mellett helyet biztosítunk fiatal művészek alkotásainak,melyek amúgy is jól illenek az arculatba. Nagy rajongója vagyok a régi tárgy-aknak, lomtalanításokra viszont nem szeretek járni. A polcbérlők árui kapcsánélem ki a tárgyak iránti szeretetemet. A rom-landó, élő, fegyvernek vagy önkényuralmi jel-képnek minősülő, illetve pornográf jellegű áru-kon kívül mindent árulhatnak a bérlők.Legnagyobb keletje az 1960–80-as évek tár-gyainak van, az antik áru meglepő módon in-kább porfogóként szolgál. A vásárlók fele kül-földi, nem sok magyar szót hallani az üzletben.

E régiségkereskedelmi formánál az üzletben található polcokat, vitrineket, állványokat vagy épp vállfákat a tulajdonos heti vagy havi elszámolásban bérbe adja.


Nyíri Szilvia a kezdetektől Ádámmal dolgozik. Jelenleg mintegy százötvenpolcbérlővel tartják a kapcsolatot, akik igencsak különböző karakterek, ma-gyarok és külföldiek egyaránt, korosztályt tekintve húsztól hetvenévesig.

– Itt A-tól Z-ig minden van, és egyre több a törzsvásárlónk, még más kon-tinensekről is érkeznek rendszeres vevők. Járnak hozzánk régiségkereskedők a Falk Miksa utcából, az Ecseri piacról és még ki tudja, honnan, ők viszont kimondottan antik tárgyakat vásárolnak. Jelenleg már többen árulnak régiséget,mint kézművesdolgokat. Persze ehhez nem árt tudni, hogy ma a régiség alatt a 80-as évek végével bezáródó időszakot nevezzük – bármilyen furcsán han-gozzék is.

Rutinosak a bérlőink, mert kitapasztalták, hogy mire van kereslet, és csak azthozzák. Dobozok, üvegek, zománcozott edények, bármi régi használati tárgy; akülföldi turistáknál a repülőút miatt viszont jócskán számít a súly, a méret. Ren-geteg régiség kerül külföldre, sok esetben nem magán kézbe, hanem vásárlóink isviszonteladók. Rendszeres vevőink a színházi kellékesek, akiknek általában min-den „tegnapra kell”, vagyis az aznap esti színdarab kellékei… És bejárnak ide az„elit” régiségvásárosok is – ugyanazok az arcok árulnak a felkapottabb belvárosibolhapiacokon és vásárokon, akik a Bakancsos utcai piacról és a polcbérletes bol-hapiacokon szerzik be árukészletüket.

KÉZZEL FOGHATÓ EMLÉKEKA polcbérletes bolhapiacárusai fokozatosan áttértek a közelmúlthasználati tárgyainakértékesítésére. A tapasztalatok alapjánugyanis sokan vásárol-nak olyan dolgokat, amia saját, megélt múltjukemlékeit jelentik

ÉRTÉKES MOTÍVUMOKIgazi kuriózumnak számít az eredeti kalocsai hímzésesruha, ami az elmúltévekben a nemzetközidivat világába is betört, részben JensonButton angol autóver-senyzônek köszönhe-tôen: a 2011-es BrazilNagydíjon kalocsaimintás overallt viselt

ÖNKISZOLGÁLÓ RENDSZERBENSzabó Ádám és NyíriSzilvia kreativitása a kulcsa az elsô magyar önkiszolgálóbolhapiac sikerének,melyet Ádám németországi mintaalapján nyitott meg2011-ben, Budapesten(balra fent)

TUNÉZIAA TERJESZKEDŐ ISZLÁM ÁLLAMÁRNYÉKÁBANAz elmúlt hónapokban egyre többször hallhattunk Tunéziáról, és nem úgy, mint a magyar turisták egyik kiemelt idegenforgalmi célpontja – hanem jóvalinkább a terrortámadások miatt

SZÖVEG ÉS KÉP: KÁLLÓ PÉTER


Év elején 23 halálos áldozatot követelt a BardoMúzeumban történt túszejtés. A népszerű in-tézmény a turisták számára már csak azért iskihagyhatatlan, mert falai között olyan kincse-ket őriznek, mint a Kr. e. 81-ben elsüllyedt gö-rög hajó, melynek rakománya nagyban hozzá-járult, hogy pontosabban megismerjük az ókoriéletet és történelmet. És pont e vonzerő okánkerült a terroristák célkeresztjébe is!

A nyár közepén sokkolta a közvéleményt, amikor egycsónakon érkező támadó a Sousse üdülőparadicsom öt-csillagos Imperial Marhaba és Soviva szállodáinak ma-gánstrandján nyitott tüzet a napozókra. 38 emberéletetkövetelt az akció, s bár a terroristát végül lelőtték, nyil-vánvalóvá vált, hogy nem magányos merényletről van szó– azóta több mint 10 embert vettek őrizetbe, s kiderült,hogy mindkét támadás elkövetői közös kiképzést kaptakLíbiában.

AZ ALGÉRIAI HATÁR MENTÉN Tunézia e részét országhatáron átnyúlócsaládok irányítják. Könyörtelenül biztonságot teremtenek, hiszen pontosantudják, ez alapvetô létfeltételük

HATALMAS ÉRDEKLÔDÉS MELLETTA Szahara tunéziai részén, igen komoly biztonsági intézkedésekmellett rendezik a Les Dunes elektronikus zenei fesztivált, mert a fundamentalisták szemében az ehhez hasonló rendezvények bûnös események (kezdô oldalpár)

TUNÉZIA 35

BÁTOR PIKNIKTextilgyári varrónôk szabadnapjukon, Tuniszban. A Bardo Múzeum elleni támadás másnapján már a helyszínen, a múzeumnál voltak, ezzel is kifejezve, hogy elítélik az erôszakot, és nem félnek

CSÜTÖRTÖKÖNKÉNT 16.35-KORA rádióban vendégünk a témáról:KÁLLÓ PÉTERKorábbi mûsoraink meghallgathatók:www.afoldgomb.hu/radio

FM 105.9


Fájó pontra célozva

A terrorizmus az ország legérzékenyebb pontjára tapintott. A halálos áldoza-tok nagy része külföldi turista volt: brit, német, spanyol, lengyel, olasz, dél-afrikai és kolumbiai nyaralók vesztették életüket, s miközben Tunéziában úgyfélmillióan élnek közvetlenül a turizmusból, ésközvetett kapcsolaton keresztül még ennél issokkal többen, a Bardo Múzeum elleni támadásután az ország a fokozott biztonsági kockázatotrejtő államok körébe sorolódott! A strandolóturisták ellen elkövetett merénylet pedig egyér-telművé tette, hogy az Iszlám Állam, mely ma-gára vállalta a gyilkosságokat, a nyugati turisták

A strandoló turisták ellen elkövetettmerénylet egyértelművé tette, hogy azIszlám Állam, mely magára vállaltaa gyilkosságokat, a nyugati turistákelijesztésére törekszik.

TUNÉZIA 37

elijesztésére törekszik – a gyors, súlyos és sok-sok család számára hamar ta-pasztalható gazdasági károk által pedig a belső feszültség gerjesztése a célja (a múzeumi merénylet utáni hónapban több mint negyedével esett vissza a kül-

földi látogatók száma). Mindkét esemény után terrorellenes tünte-

tések, felvonulások szerveződtek, biztatva a nyu-gat-európai közvéleményt, hogy ne veszítsék elhitüket az országban, hiszen végső soron Tuné-ziában a turizmus a legreménytelibb, nagyobbtömegeknek is hosszú távon, kiszámíthatóanmegélhetést nyújtó ágazat.

Mindkét esemény után terrorellenestüntetések, felvonulások

szerveződtek, biztatva a nyugat-európai közvéleményt, hogy ne

veszítsék el hitüket az országban.

BÜSZKÉN ÉS AGGÓDVAAz idôs hölgy fia idegenvezetô a Bardo Múzeumban.Hallva az eseményekrôl — nagyon megijedt, hogy elveszíti gyermekét. Késôbb a kórházban tudtameg, hogy fia egy turistacsoport mentése során sérültmeg. Büszke a fiúra, és aggódik, hogy az ország visszasüllyed az évtizedekkel ezelôtti állapotba

SZEM- ÉS FÜLTANÚ— Hét durranást hallottam, de azt hittem, az épületrôl omlott le egy nagyobb faldarab. Még akkor sem fogtam fel, mi történik, amikor megláttam a fegyvereseket — meséli Ammar,aki árusként dolgozik a múzeum elôtt

TUNÉZIA 39

Nyugatra nyitottan

Tunézia az 1970-es években nyitott a turizmusfelé, s viszonylag kicsiny területe ellenére a leg-jelentősebb idegenforgalmú afrikai országokközé emelkedett. Ez – eddig – stabilitásának ésbiztonságának, baráti árainak, valamint kiválóföldrajzi elhelyezkedésének volt köszönhető. A

turizmus döntő része a tengerszegélyre koncentrálódik: a Földközi-tenger part-jának teljes hosszában turisztikai zónákat alakítottak ki, melyeken a tömegtu-rizmusra alapozva szállodaláncok épültek.

Az elmúlt 15 évben Tunézia fokozatosan leépítette a kereskedelmi akadá-lyokat az EU-országokkal szemben, szélesebb körű privatizáció indult, ami elő-segítette a külföldi beruházások megjelenését, s közben 2008-ban az EurópaiUnió partnerévé vált.

Nincs épp teljes demokrácia, de a kormányok nemcsak a szavak szintjén nyi-tottak a külföldi kapcsolatokra. Az életszínvonal a harmadik világot tekintve alegmagasabbak közé sorolható, és az ország mentes maradt az Afrikában számoshelyen tapasztalható éhínségektől, járványoktól. A szabadságjogok még a cen-zúra mellett is magasabbak, mint a többi arab államban, a nők egyenjogúságapéldául garantált, s csak a monogámia elfogadott. Az utóbbi években jelentősgazdasági fellendülésnek lehetünk tanúi: csökkent az infláció, és a GDP növe-kedése 5% körül stabilizálódott.

Tunézia az 1970-es években nyitott a turizmus felé, s viszonylag kicsiny

területe ellenére a legjelentősebb idegenforgalmú afrikai

országok közé emelkedett.

TERROR ELÔTTAz Imperial Marhaba5 csillagos szállodastrandján a lövöldö-zés elôtt egy hónappal szinte unal-masan zajlik az élet. Ebbe a környezetbeérkezett a tengerfelôl a merénylô (balra fent)

FRISS ÉS MELEGA sajtóhírek ellenére az országban nyugalom van. Az itteniek ugyanaztakarják, mint mindenhol — megélhetést és békét. Az idôs hölgy a helyikenyeret vásárolja, közvetlenul a kemencébôl (balra lent)

MINÔSÉGI ÁRUTozeur piacán kelendô a tevehús. Kicsit száraz és édes, de a helyifûszerekkel ízletes ebéd összetevôje


A megélhetés békét hoz

– Az elmúlt hónapban érezhetően visszaesett az országba látogató külföldiekszáma, a foglalások alapján azonban augusztusban már telt házra számítunk –hallom Nabil Bziouechtől, a tunéziai Turisztikai Minisztérium miniszterhe-lyettesétől nem sokkal a Bardo Múzeum elleni támadás után, a helyszínen. – A köztes időszakban a kormány az erre elkülönített keretből támogatja a szál-lodákat, hogy megakadályozza a bevételkiesést.

A miniszterhelyettes bejelentette, hogy rövidesen a fapados légitársasá-goknak is megnyílik a légtér, így a szervezett utak mellett azok is könnyen ésolcsón eljuthatnak Tunéziába, akiket inkább az ország belsejében található lát-nivalók vonzanak. – Civil és egyenruhás rendőrökkel, a katonai jelenlét megerősítésével és tér-figyelő kamerákkal védjük még jobban a turistákat – tette hozzá, s még meg-említi, hogy francia és német szakértőket is bevontak a biztonsági intézkedé-sek kidolgozásába.

ÁLLAMI SZEREPVÁLLALÁSNabil Bziouech, a Turisztikai Miniszté-rium képviselôje: „Gyorsszállodatámogatásokatés kedvezményes hiteleket nyújtunk, nehogy megroppanjanakmost a vállalkozások...”(jobbra lent)

BELVÁROSI BIZTONSÁGA Tuniszban mozgó turistacsoportok civil ruhás fegyveres kíséretet kapnak

TUNÉZIA 41

A szezon közepén történt támadás azonbanbebizonyította, hogy ez kevés. Pofonegyszerűen,a szomszédból egy gumicsónakon a megcélzottstrandra beevezve a terrorista könnyedén kike-rülte az egyébként valóban nagyon szigorú el-lenőrzést...

Éppen ezért félő, hogy a szélsőséges csopor-tok akciói visszavethetik az országot a Ben Ali el-nök uralkodása előtti állapotba – aki amúgy ahatalmát is jórészt a fundamentalisták erőszakostevékenysége elleni harcának köszönhette. Per-

sze a jelenlegi vezetés is tisztában van vele, hogy a rendfenntartásért mindentmeg kell tennie – akár hatalmas anyagi áldozatok árán is, mindezt a turizmus,a prosperitás és általa a belső béke érdekében.

… félő, hogy a szélsőséges csoportokakciói visszavethetik az országot a Ben Ali elnök uralkodása előtti

állapotba – aki amúgy a hatalmát isjórészt a fundamentalisták

erőszakos tevékenysége elleni harcának köszönhette.

LÖVÉSNYOMOK Nemcsak a mûkincsekben, de az országimázsban is nehezen helyreállítható károk keletkeztek


Az Arab Tavasz után

Bár általánosságban a szélsőségesek mozgolódásarégiós összehasonlításban itt még szerény – leg -inkább a szomszédos államokból beszivárgó ki-sebb csoportokról van szó –, ahhoz, hogy meg-értsük a támadásokat, vissza kell nyúljunk azArab Tavasz eseménysorozatához, illetve követ-kezményeihez, az Iszlám Állam kialakulásához és agresszív ténykedéséhez.

A 2011-ben az észak-afrikai arab államokban kirobbant – egyenlőtlenségek, kor-rupció, hatalmi túlkapások kiváltotta – kormányellenes tüntetéssorozat, majderőszakos forradalmi hullám jázminos forradalom néven épp Tunéziában kezdő-dött, és végigsöpört Algérián, Egyiptomon, Jordánián, de Jemenben, Líbiában ésSzíriában egészen a rendkívül véres és máig is zajló polgárháborúig fajult a helyzet.

A 2011-ben az észak-afrikai arab ál-lamokban kirobbant kormányellenestüntetéssorozat, majd erőszakos forra-dalmi hullám jázminos forradalomnéven épp Tunéziában kezdődött.

TUNÉZIA 43

Tunéziában végül lemondott a 23 éve ál-lamfő Zín el-Ábidín Ben Ali – 60 éve ez volt azelső olyan eset, hogy egy arab kormányzatotközvetlenül az utcai tüntetések hatására távolí-tottak el. Ám az Arab Tavasz felkelései nem fel-tétlenül döntötték meg az autokratikus vezetést

az érintett országokban: a „tavaszt” nem követte „nyár”: A forradalmi meg-mozdulások valójában a nyugati államok támogatását élvező, ott tanult, ottanimintákat követő, ám diktatórikus és nem feltétlenül vallásos gondolkodású el-nökök és híveik ellen irányultak. Emellett mindenhol rövidesen megjelent azaz erős vonal is, ahol az iszlámhoz sokkal hűségesebb csoportok követelték aziszlámmal átitatott politika visszaállítását.

Ám az Arab Tavasz felkelései nem feltétlenül döntötték meg

az autokratikus vezetést az érintettországokban: a „tavaszt”

nem követte „nyár”

BERBER ESKÜVÔ Touzeurban, a Tunéziai-Szahara fôvárosában félelem nélkül zajlanak tovább a hagyományosesemények(balra)

FINOM KENDÔBENIdegen férfiként nyíltan, az utcán nem kérdezhettem.A hátsó udvarban beszélgetünk a berber lánnyal —angolul és franciául. E két nyelv ismerete kötelezô, a turizmushoz kötôdôk számára elengedhetetlen


Az élhető rendszer lebontóiDe hogyan kerül az Iszlám Állam ebbe a képbe?Nyilvánvaló, hogy mint szinte mindenhonnan,Tunéziából is képes beszippantani a fanatizálásraalkalmas híveket. De a szélsőséges szunniták, va-lamint a meglepően sok, korábban céltalan nyu-gati muszlim fiatal körében népszerű, terjesz-kedő szervezet tunéziai akcióira ez még soványmagyarázat. Ez inkább a stabilitásban és a vilá-gias, céltudatosan gazdálkodó, Nyugat-barátberendezkedésben keresendő – ami végső soronaz Iszlám Állam terjeszkedésének fő gátja.

Tunézia nagy hangsúlyt fektet a biztonságra, hiszen az a legfontosabb, hogya bevételhozó turista jól érezze magát. A tuniszi utcákon ma hamar észreve-hetjük, hogy civil ruhás rendőr kísér bennünket: nemcsak minket, média- munkásokat, de minden turistacsoport mellett is vigyázó szemek figyelnek. Hi-szen valóban nem érdeke az itt boldogulni vágyóknak, hogy az aranytojást tojótyúkot kivégezzék! Hasonlóképpen az sem, hogy robbantásokról, lövöldözé-sekről legyen híres az otthonuk. És ők is ugyanazt akarják, mint bármely más

A tuniszi utcákon ma hamar észrevehetjük, hogy civil ruhásrendőr kísér bennünket: nemcsakminket, médiamunkásokat, de minden turistacsoport mellett is vigyázó szemek figyelnek.

TUNÉZIA 45

ember: előrejutni az életben és boldogan élni. Elítélik az Iszlám Állam fanati-kus és erőszakos cselekedeteit, az idegenforgalomban pedig mentik a menthetőt– kifejezetten kevés táptalajt adva a szélsőséges szervezet számára. A szállodastrandján történt merénylet után meglepő volt, hogy a nyugati turisták igenjelentős része nem fogta menekülőre: a külügyi figyelmeztetések ellenére semhagyták el az országot, megszerették vendéglátóikat, s talán ez igazolja legjob-ban a helyiek hozzáállását a helyzethez.

Az Iszlám Államnak pont ez a „világi” gondolkodás a fő problémája Tuné-ziával. A szervezet tulajdonképpen a muszlim világ vezetőjeként kommunikál,és felhatalmazva érzi magát, hogy megtorlásokat hajtson végre a dzsihád szel-lemében. Mégpedig olyan, szerinte bűnös muszlim országokban, ahol – értel-mezése szerint – nem megfelelően kezelik a Korán szavait, ahol „lepaktálnak aNyugattal”.

Ezzel valójában abban az irányban halad, hogy a fanatikus vallási ideológiamiatt egy gazdaságilag jól működő ország a helyzethez mérten jól élő lakóit fo-kozatosan visszanyomja a szegénységbe. Ez a nehezen értelmezhetően lesújtó sze-génység pedig hosszú távon újabb híveket szül számára, újabb tagokkal bővül-het a dzsihadista csoport.

SZÛKMARKÚ KÔSIVATAGBeteg birkát cipel a pásztorfiú. A nyáj már hazatért, ám az ivóvízhiány miatt jelentôsaz elhullás. A helyiek megbírkóznak a problémákkal, de a terjeszkedô Iszlám Államáltal okozott gondok senkinek sem hiányoznak

A SZAHARÁBÓL A MOZIVÁSZONRAA Les Dunes fesztiválhelyszínének közelé-ben találjuk a Star Wars néhányforgatási terepét.Ezek ma a rajongókzarándokhelyei

A DUNAVIRÁG FÉNYBÖRTÖNEKÉRÉSZDRÁMA A DUNÁNVéget ért egy közel félszáz éves álom: késő nyári estéken helyenként újra milliószámra lepik el a Dunát a védett dunavirágkérészek. Ficánkoló táncuk ugyan csak néhány órán át figyelhető meg, a szerencsés szemtanúk így is életre szóló élménnyel gazdagodhatnak.Bár a rovarok életét beárnyékolja egy „fényes” probléma, csóvákbanörvénylő egyedeik ámulatba ejtő látványa azonban igazi kuriózumnak

SZÖVEG: FARKAS ALEXANDRA, KÉP: POTYÓ IMRE

A DUNAVIRÁG MÁSIK NEVE: FEHÉR KÉRÉSZA karcsú fénytáncosok nôstényénektestvégén három, a hímén pedig két fonálszerû nyúlvány van, ami segít a nemek megkülönbözte-tésében. A fejen az összetett szemek és a három pontszem mellett rövid csápok és csökevé-nyes szájszerv található. Az egyedek kérészéletük során nem táplálkoznak, bélcsatornájukatazonban — levegôvel felpumpálva —repülésük megkönnyítésére használják

A Duna kérésze korábban számos vízfolyásban elő-fordult, ám a fokozódó vízszennyezések miatt visz-szaszorult a Rába, a Répce és a Tisza egyes szaka-szaira. Újbóli térhódításáról már korábban isbeszámoltak, a Budapest környéki Duna-szaka-szon való, négy évtized utáni megjelenéséről ugyan-akkor 2012 nyarán szerezhettünk csak tudomást,amikor Tahitótfalu, Göd és Vác térségében is meg-figyelték tömeges rajzását. Élete legnagyobb ré-szét – Tiszában élő rokonához hasonlóan – e faj islárvaállapotban tölti a folyó aljzatába fúródva, ámmíg a tiszavirág (latin nevén Palingenia longicauda)három éven át készül néhány órás násztáncára, adunavirág (Ephoron virgo) csupán fél évig fejlő-dik. Ráadásul a méretkülönbség sem elhanyagol-ható: míg a tiszavirág testhossza a 8–12 cm-t is el-érheti, a dunavirág pusztán 3 cm-es.

Aki lemarad az adott folyószakaszon mindösszeegy-két nyári délutánon zajló tiszavirágzásról, azkénytelen egy újabb évet várni a következő lehető-ségre. Ezzel szemben a Duna kérészének tömegesrajzása egy helyszínen akár két hétig is eltarthat, ígyez utóbbi megfigyelése könnyebben megszervez-hető… lenne, ha a „kérészmeteorológia” nemhúzná keresztül számításainkat. A szárnyas rovarokugyanis csak akkor jelennek meg tömegesen a vízfelett, ha nyugodt, szélcsendes időnek örvendhe-tünk. Ha csepergő eső vagy szél töri meg a csendet,repülésük kevéssé látványos.

DUNAVIRÁG 49

SodrásbanA dunavirágok a násztánc után hamar elpusztulnak,ám nőstényeikre haláluk közeledtével még vár egyfeladat: a megtermékenyített tojáscsomók lerakása.Ha minden kérész a párzás helyszínén rakná le azo-kat, akkor a víz gyors folyását figyelembe véve évrőlévre egyre messzebb sodródnának, így előbb-utóbba faj eltűnne az adott folyószakaszból. A nőstényektehát először a folyó folyásirányával ellentétesen re-pülnek 1-2 kilométert, és csak ezután rakják le to-jáscsomóikat, amivel elérik, hogy utódaik az adottélőhelyen maradjanak.

Az úgynevezett kompenzációs repülésük során anőstény kérészek mindvégig a folyó középvonala fe-lett haladnak, amiben a vízfelszínről visszaverődőfény polarizációját érzékelni képes szemük nyújt se-gítséget. A vizeket tehát nem az emberhez hasonlóan,a kékes hullámzó felszín alapján azonosítják, hanema vízfelszín robusztus, folytonosan jelen lévő, víz-szintesen poláros jele vezeti őket. Víz feletti repülé-sük azonban csak addig maradhat zavartalan, amígsemmilyen mesterséges építmény nem állja útjukat.Amint a nőstény kérészek egy Duna-híd közelébe

RAJZÁS A DUNA GÖDI SZAKASZÁNA természetközeli, kivilágítatlan ártéri partsáv menténrajzó kérészek kevésbé kiszolgáltatottak az összetettökológiai csapdák káros hatásainak

érnek, nem repülnek át alatta, hanem feltorlódnakelőtte, és egyfajta örvénylő mozgásba kezdenek. Aszokatlan viselkedésért a híd vízfelszínen megjelenőtükörképe okolható, az ugyanis megszakítja a folyóvízszintesen poláros jelét, ami korábban vezérfonalatnyújtott számukra. Hiába érzékelhető a híd túlolda-lán lévő hatalmas víztömeg, a tükörkép (függőlege-sen poláros) jelét látva lényegében olyan érzésük tá-mad, mintha a parthoz, vagy egy számukra mostohakörülményekkel bíró élőhelyhez érkeznének, amittúlélésük érdekében messze el kell kerülniük.

A milliónyi kérész híd előtti feltorlódása mégnem jelentene különösebb gondot, ám az igazi ve-szedelem csak most közeledik… A dunavirágugyanis nem napközben, hanem sötétedés utánbújik elő, így a hídnál összezsúfolódó kérészekazonnal észreveszik a híd lámpáinak magával ra-gadó, ellenállhatatlan fényeit. Nyomban a köze-lükbe is repülnek, majd egészen a híd aszfaltútjáigérő, káprázatos látványt nyújtó csóvákat alakítanakki azok körül. Pongrácz Sándor 1936-ból szár-mazó leírása is megörökíti, hogy a Duna kérésze

csak „akkor jelenik meg, amikor már besötétedik,akkor lepi el az éjjeli lámpákat”.

Nyár esti sétáinkon számos más helyen is meg-figyelhetjük, amint az épületeket és utakat megvi-lágító lámpák fényével különféle rovarok százai„szimpatizálnak”, állandó körkörös repülést vé-gezve. E rovarok viselkedése teljesen eltér a termé-szetestől, önszántukból ezután képtelenek lesznekszabadulni a lámpák bűvöletéből, és legtöbbszörfénybörtönükben vesznek oda. Hiába terjedt elújra a dunavirág, most a fényszennyezés jelenségé-vel kell megküzdenie. És ha csak azzal kellene…

Az úthálózat csapdájában

Az ELTE Környezetoptika Laboratórium és azMTA Duna-kutató Intézet Horváth Gábor ésKriska György által vezetett kutatócsoportjai ko-rábban már számos esetben felhívták a figyelmetazon sötét és fényes felületekre, melyek optikaiszempontból nagyon hasonlítanak a vizekre, hiszenaz azokról visszaverődő fény ugyanolyan polarizá-ciós tulajdonságokkal rendelkezik. A hasonlóságeredményeként a vizet kereső polarotaktikus rova-rok e mesterséges, poláros fényszennyező felüle-tekhez is ugyanúgy vonzódni fognak, és inni pró-bálnak azokból, vagy rájuk petéznek. Ha túl sokat


időznek, akkor pedig kiszáradva el is pusztulnakazokon. Ilyen szemfényvesztő felületek lehetnekpéldául a sötét fényezésű autók, a fekete márványsírkövek, a folyóparti üvegpaloták, a napelemek ésaz aszfalt útfelületek is.

A közlekedési lámpákon csóvákban csüngő csel-

lengők következő bűvöletét tehát a híd aszfaltútjakelti: milliónyi kérész száll és petézik le a tahitót-falui hídra, mivel az aszfaltút által visszavert, erő-sen és vízszintesen poláros fény vizet utánozvamegtéveszti őket. A kifáradva az útra hulló, és afénycsapdák körül tébolyultan repkedő dunavirá-gok látványa olyan, mintha váratlanul egy óriási„nyári hóviharba” kerülnénk. Az aszfaltra leszállórovarok hamar kiszáradnak, majd sárga petéikkelegyütt az enyészetéi lesznek, több centiméteres ké-résztetem-réteget hagyva maguk után.

KÉRÉSZCSÓVA A TAHITÓTFALUI DUNA-HÍDNÁLA kivilágított hídlámpák körül tébolyultan örvénylô forgatag alakul ki a kérészek fényhez való vonzódása(pozitív fototaxisa) következtében

DUNAVIRÁG 53

Mészárszék

Ha figyelembe vesszük, hogy egyetlen egy kérészegyetlen tojáscsomója több ezer petét is tartalmaz-hat, a természetvédelmi oltalom alatt álló faj egyet-len egyedének eszmei értéke pedig 10 000 forint,akkor már egyetlen Duna-híd esetében óriási ter-mészetvédelmi kárról beszélhetünk. Márpedig a2013-as III. Nemzetközi Duna-expedíció kutatóia teljes magyar folyószakaszon, illetve Ausztriában,Szerbiában és Romániában is bizonyították a kérészjelenlétét. Tömeges pusztulásukat sem kizárólagBudapest környékén figyelték meg, hanem pél-dául a Rába-menti nicki duzzasztónál is.

Érdekesség, hogy a dunavirág e helyszíneken azévnek nem mindig ugyanazon szakában rajzik:násztáncuk a Rábán júliusban figyelhető meg, aDuna mentén azonban néhány éven belül is vál-tozott annak időpontja. 2012–2013-ban augusztusközepétől szeptember elejéig, 2014-ben pedig jú-liusban kereshettük a természeti csodát, az adottnapokon mindig este 20–22 óra körül.

ZIZEGÉS A LÁMPAFÉNYBEN

A tahitótfalui hídnál napról napra ismétlődőóriási kérészrajzások fényképészmágnesekis. Potyó Imre természetfotós így emlékszikvissza a százezres kérészfelhő táncára: „Elő-ször csak néhány fehér rovart lehetett látni afelkelő Hold és a zseblámpa fényében, majdegyre több kérész lepte el a vízfelszínt és apartot. A langyos vízben térdig gázolva ke-restem a megfelelő kompozíciót, majd vaku-derítéssel emeltem ki a kérészrajok sűrűségétés röpképük irányvonalát. A hosszabb zár-időnek köszönhetően a rovarok »csíkot« húz-tak a fotóra, mintha egy légi csúcsforgalom-ban fényképeztem volna, emellett pedigsikerült érzékeltetnem az esti derengő táj han-gulatát és szépségét is. Bámulatos élményvolt a hangosan zizegő, gyorsan mozgó ro-varfelhőben komponálni, a fehér kérészekmint éjjeli világító fecskék mutatnak az elké-szült fotókon.”


És vajon van-e megoldás a túlélésre? A védett fajmegmentése érdekében kézenfekvő lenne a híd-lámpák rajzás idejére történő lekapcsolása, ez azon-ban közlekedésbiztonsági okokból kivitelezhetet-len. A dunavirág látásáról megszerzett további újismeretek azonban talán a védett faj megmentésérefordíthatók. A magyar kutatók által elvégzett kí-sérletek ugyanis azt mutatják, hogy ha a dunavi-rágnak egy egyszerű reflektor és egy polárszűrővelellátott reflektor közül kell választania, akkor

utóbbi átlagosan 5-10-szer vonzóbbnak bizonyul.Ha tehát a Dunán átívelő hidak oldalára polárosreflektorokat szerelnének, akkor a rajzó kérészek ahagyományos hídlámpák mellett ezeket vehetnékészre korábban. Mivel a poláros reflektorok erősebbingert váltanak ki belőlük, a kérészek közvetlenüla folyó felett, ezek körül alakítanák ki látványoscsóváikat. Az ökológiai fényszennyezés tehát – a bá-mészkodni vágyók nagy örömére – továbbra is el-kerülhetetlenül fennállna, viszont a kérészek a po-láros reflektorokat vonzóbbnak találva nemrepülnének fel az aszfaltút feletti hagyományoslámpákhoz. Így nem láthatnák a hidak aszfaltútjátsem, s az elfáradó kérészek nem arra, hanem peté-ikkel együtt a Duna vizébe hullnának, ezáltal utó-daik megmenekülnének. A megoldás tehát egyfényhíd kialakításában rejlik, a bámulatos csóvákpedig várhatóan kedvelt turistalátványossággá vál-hatnak.

CSÚCSFORGALOMA lámpák fényében örvénylô csóvákat százezres kérésztömeg alkotja. Az egyedek órákkal késôbb végelgyengülésben elfáradva hullanak a híd aszfaltjára, majd kiszáradva ott pusztulnak el

DUNAVIRÁG 55

ÚJ ÁLLAM ÉPÜL

KOSZOVÓSZÖVEG: PETE MÁRTON, KÉP: KUMMER JÁNOS


Immár közel másfél évtizede, hogy a koszovói háború hivatalosan véget ért, és hétéve, hogy a tartomány kikiáltotta függetlenségét – de jure önálló állammá válva –,jóllehet, ezt a mai napig a Föld országainak csak alig több, mint fele ismerte el. Azelmúlt évtizedekben konfliktusokkal terhelt politikai-hatalmi helyzetet tehát lát-szólagos konszolidáció követte, s Koszovó is megindulhatott az önálló állami lét ki-építésének ösvényein, melynek szimbolikus (nemzeti jelképek megalkotása, ál-lamtudat erősítése) és stratégiai jelentőségű(nemzetgazdaság kialakítása, központosított in-tézményrendszerek kiépítése) állomásait vala-mennyi újonnan létrejövő államnak teljesíteniekell, hogy létét a külföld irányába és saját állam-polgárai felé is sikeresen hirdesse.

Ám a mai médiában Koszovó térsége újfentveszélyzónaként jelenik meg!

Koszovó és a koszovói albánok sorsa talán sohasem képezte annyira a magyar mindennapokrészét, mint manapság, ugyanakkor a déli országhatáron tömegesen feltartóztatott migránsokcsoportjai csupán egy szeletét képezik a koszovóiak vándorlásának, miközben például az elmúltévekben itthon növekvő számban megjelenő – elsősorban éppen Koszovóból érkező – albán pékekés hozzátartozóik, alkalmazottaik száma immár ezres nagyságrendűre tehető.

Vajon melyek azok a nehézségek, amelyekkel e napjainkban formálódó országnak szembekell néznie, s hogyan hat ez a helyiek gondolkodására és mindennapjaira, és végső soron mikéntjárul hozzá mindez a tömeges elvándorláshoz?

Az elmúlt évtizedekben konfliktusok-kal terhelt politikai-hatalmi helyzetettehát látszólagos konszolidáció követte,s Koszovó is megindulhatott az önállóállami lét kiépítésének ösvényein...

KOSZOVÓ 59

ÜNNEP PRISTINÁBAN A társadalom fiataloskorszerkezete, a gyermekek és fiatalok magas arányaszinte bármely település utcáit járvaszembeötlô

KÉZZEL FORMÁLT ALBÁN SASOKa mitrovicai albán srá-cok mögött a szerbekés az albánok lakta vá-rosrészeket összekötô híd fut, amely egykorheves harcok színhelyevolt, s ma is a városmegosztottságánakszimbóluma

Elsöprő albán többség

Az ország, amit mi ma Koszovói Köztársaság néven ismerünk, valójában az egy-kori jugoszláv tagállam, a Szerb Szocialista Köztársaság területén belül 1946-banlétrehozott Koszovó és Metóhia Autonóm Tartomány földrajzi kereteit hordozza.

E terület ebben a formában korábban azonbansohasem volt egy közigazgatási egység, már csaka természetföldrajzi viszonyok miatt sem. A tar-tomány ugyanis alapvetően két különálló me-dencéből, az Ibar és a Sitnica folyók völgyét je-lentő Kosovo Polje (magyarul: Rigómező)síkjából, valamint a Fehér-Drin völgyét jelentőMetóhia területeiből és e két medencét keretezőhegységekből állt.

Bár Koszovót gyakran jellemzik úgy, mint az egykori Nagy-, majd Kis-Ju-goszlávia, illetve Szerbia albánok lakta részeit tömörítő terület, ez csak részben fedia valóságot. Az persze tény, hogy a tartomány szinte megalakulása pillanatától al-bán többséggel rendelkezett, a lakosság közel kétharmada albán anyanyelvű volt.Az átlagosan 7-8 gyermeket nevelő, hagyományos albán nagycsaládos modell, valamint a gazdasági nehézségek miatti szerb elvándorlás eredményeként az1990-es évek elejére az albánok aránya 85-90%-ra, napjainkra pedig még ennélis magasabbra emelkedett – bár Koszovó ma sem kizárólag albán nyelvű! Az észak-koszovói Kosovska Mitrovica-i Kerület négy várostérsége (amelyek alatt egy-egyváros és a környező falvak összessége értendő), valamint Koszovó-szerte néhánykisebb, enklávészerűen létező település, illetve településegyüttes a mai napig túl-nyomórészt szerb többségű. Emellett a majd’ 2 millió lakos között számos egyébkisebbség is megjelenik: bosnyákok, goránok, törökök, askáli és egyiptomi cigá-nyok, valamint horvátok. Ráadásul albánok az egykori Jugoszlávia más területeinis élnek kisebb, ám kompakt tömbökben: Szerbiában a szerb–koszovói–macedónhármashatárnál fekvő Presevó-völgyben, Macedóniában a Vardar felső völgyébenés Szerbia és Montenegró határvidékén, az egykori Novi Pazar-i Szandzsák terü-letén. E területek pedig – amint azt a közelmúltbeli kumanovói (Macedónia) ösz-szecsapások is mutatják – továbbra is feszültséggócokat jelentenek.

Bár Koszovót gyakran jellemzik úgy,mint az egykori Nagy-, majd Kis-

Jugoszlávia, illetve Szerbia albánoklakta részeit tömörítő terület, ez csak

részben fedi a valóságot.


Szerbia nem ereszt

Az önálló állammá válás Koszovó esetében isszámos konfliktussal járt. Alapvető problémátjelentett, hogy a szerb nemzeti identitás szem-pontjából mind Kosovo Polje, mind pedig Me-tóhia kiemelt jelentőségű. A rigómezei csata(1389) – amely magyar nézőpontból a mohácsicsata szerb megfelelője – a 19. századi nemzetiébredés (vagy inkább nemzetépítés) során aszerb nép kollektív tragédiájaként, egyúttal anemzeti összetartozás szimbólumaként épült bea nemzeti tudatba.

A másik országrészt, Metóhiát – melynek neve a görög metochion szóból szár-mazik, és „kolostori birtokok”-at jelent – az itteni görögkeleti kolostorok miatta szerb nemzet és kultúra egyik bölcsőjének tartják. Ezek igen fontos szerepet ját-szottak az oszmán-török megszállás évszázadai alatt az ortodox keresztény vallásés a szerb nyelv átmentésében.

A másik országrészt, Metóhiát – mely-nek neve a görög metochion szóbólszármazik, és „kolostori birtokok”-atjelent – az itteni görögkeleti kolosto-rok miatt a szerb nemzet és kultúraegyik bölcsőjének tartják.

KOSZOVÓ 61

Szerbia igyekezett is megakadályozni a tar-tomány leválását, és népszerűvé tenni a „Ko-szovó Szerbiához tartozik (Kosovo je Srbija)” jel-szót. Ráadásul Koszovó – az egykori Jugoszláviatöbbi utódállamától eltérően – nem volt tagál-lami státuszú, csupán mint autonóm tartománylétezett, így az 1974-es jugoszláv alkotmány ésa nemzetközi jog szerint nem rendelkezett a ki-válás jogával. Ám Tito halála (1980), de főként

1989 óta – amikor a Jugoszlávia szerblakta területeit egyben tartani kívánó mi-losevicsi szerb rezsim megszüntette autonóm státuszát – egyre inkább a de factofüggetlenség irányába haladt. Az albán lakosság nem fogadta el az anyanyelvioktatás és adminisztráció eltörlését, és kollektíven kivonult a közszférából, sa-ját párhuzamos rendszereket kiépítve, amelyek az albán anyanyelvűek egyre nö-vekvő száma miatt át is vették az állami intézmények szerepét. Ezek jócskán erő-sítették a koszovói identitást, és előkészítették a tartomány függetlenné válását.

Az albán lakosság nem fogadta el az anyanyelvi oktatás és adminiszt-

ráció eltörlését, és kollektíven kivonult a közszférából, saját

párhuzamos rendszereket kiépítve...

A PALÁNK ALATT, ÉSZAK-MITROVICÁBAN A szerb többségû városrészben számos falfestmény jelzi, hova szeretnének inkább tartozni az itt lakók

SIETÔSEN A HÍDONPrizren. Az albán hagyományok továbbélése és a globalizáció fogyasztási szokásai egyaránta hétköznapok részét képezik


Függetlennek lenni

A koszovói identitás kialakulása igen lényegeselem az ország jelenét és jövőjét nézve. Miköz-ben ugyanis Koszovó elszakadását követően aközvélemény – az évszázados nagyalbán elkép-zelések fényében – az Albániához való csatlako-zást tekintette a következő logikus lépésnek, eza mai napig nem történt meg. Noha az elszaka-dásért harcoló félkatonai szervezet, az UÇK (Koszovói Felszabadítási Hadsereg)hátországát Albánia jelentette, s a harcok távlati céljai közt elvben az albánoklakta területek egyesítése is szerepelt, az egyesülés a külföld mellett az albánságoldaláról sem élvez egyértelmű támogatást! Ennek okai igen összetettek: egyfe-lől a külön állami keretek között történő fejlődés igencsak eltávolította egymástóla két albán csoportot, így miközben a 20. század során Albánia nagyrészt ate-istává vált, Koszovó jobban megőrizte mérsékelt, ám egyértelmű muszlim ka-rakterét. A gazdasági érvek sem az egyesülés mellett szólnak: Koszovóban az élet-

... bár Nagy-Albánia-ábrázolások Koszovó-szerte fel-feltűnnek, az egyesülés a közeljövőben igencsak valószínűtlen.

KOSZOVÓ 63

színvonal a nyugati segélyeknek és a külföldön élők hazautalásainak köszön-hetően viszonylag magasabb, mint Albániában. Ugyanakkor az albániai gaz-dasági élet jelentősebb szereplői sem járnának jól a kedvezőbb kapcsolatokkalés nemzetközi bekötöttséggel rendelkező, több nyelvet is anyanyelvi szinten be-szélő koszovói elittel folytatott versenyben. Így tehát, bár Nagy-Albánia-ábrá-zolások Koszovó-szerte fel-feltűnnek, az egyesülés a közeljövőben igencsak va-lószínűtlen.

A függetlenség feladása koszovói részről azért is valószínűtlen, mert kivívásakomoly áldozatokkal járt. Az 1998–1999-es háború több mint 10 000 áldozataés az anyagi károk mellett számos továbbélő probléma nehezíti a helyzetet.Trepça (Trepča) bányászati komplexuma ennek szemléletes példája. Ez egykorJugoszlávia legnagyobb vállalatai közé tartozott, és volt időszak, amikor a tarto-mányi össztermék 70%-át állította elő! Mára minden elavulttá vált, a működésjelentős beruházásokat igényelne. A tulajdonviszonyok tisztázása azonban a füg-getlenség kikiáltása után is hosszan húzódott, s máig tisztázatlanok olyan kér-dések, mint például az, hogy ki fizesse a jugoszláv idők bányászainak nyugdíját...

ÖNKÉNTES IDEGENVEZETÔADEM JASHARI HÁZÁNÁLA harcokban elesett (a szerb erôk által családjávalés követôivel együtt itt megölt), legendás UCK-vezetôlerombolt otthona ma a fiatalnemzet egyik legfontosabbemlékhelye (fent)

PIACI PISZTOLYÖNGYÚJTÓPristina. A koszovói albán nagycsaládok hagyományosan védelmi közösségeket is alkottak,és ha kellett, fegyvert ragadtakbirtokaik védelmében

CSÜTÖRTÖKÖNKÉNT 16.35-KORA rádióban vendégünk a témáról:PETE MÁRTONKorábbi mûsoraink meghallgathatók:www.afoldgomb.hu/radio

FM 105.9


Nyomás alatt, mozgásban

Trepça problémái – a használhatatlan infrastruktúra és a zűrös tulajdonviszo-nyok – az egész koszovói gazdaság kerékkötői. Amint arra Márkusz László, Ma-gyarország koszovói nagykövete is rámutatott, az újonnan kialakuló nemzet-gazdaság alapvetően vonzó a külföldi befektetők számára, ám e problémák a mainapig nehezítik a külföldi tőke érkezését. A főként mezőgazdasági termények-kel és gépekkel kereskedő magyar befektetők számára különösen problémás avasúthálózat használhatatlansága. Az áramellátás ugyancsak érzékeny kérdés,részben az erőművek elavultsága, részben pedig a szerb–koszovói határon fekvőUjmani (Gazivoda) vízerőmű termelésének elosztása körüli viták miatt.

Koszovó gazdaságára azonban a demográfiai oldalról érkezik a legnagyobb nyo-más. A népsűrűség másfélszer nagyobb, mint nálunk, a nagycsaládos modell to-vábbélésének eredményeként a lakosság többmint negyede 14 év alatti (Magyarországon ez azarány 14%). A gyorsan növekvő népességnekmég egy stabil gazdasági környezet is csak nehe-zen tudna megfelelő számú munkaalkalmat te-remteni, Koszovó esetében pedig ez még hatvá-nyozottabban problémás.

Az 1990-es években, amikor az albánok tö-megével hagyták el a szerb nyelvű iskolákat, azanyanyelvi oktatás lényegében önszerveződően,

A gyorsan növekvő népességnek még egy stabil gazdasági környezet iscsak nehezen tudna megfelelő számúmunkaalkalmat teremteni, Koszovó esetében pedig ez még hatványozottabban problémás.

VESZÉLYES UTAKONÉszak-Mitrovica. A háttér szerb zászlói és plakátjai az észak-koszovóikerületek Szerbiához csatolásáértküzdô nacionalista propaganda tevékenységét jelzik

A NEWBORN-EMLÉKMÛ A függetlenség kikiáltása alkalmából felállított pristinai térinstalláció mára Koszovó Szabadság-szobra lett

KOSZOVÓ 65

házaknál zajlott, nem feltétlenül képzett tanárok vezetésével. A háborút köve-tően vált lehetővé az albán nyelvű oktatási rendszer megteremtése, de angolszásztípusú iskolák is indultak, amelyek színvonalas nyelvi képzést és versenyképestudást kínálnak. A tanári szakma megbecsültsége mind társadalmi, mind anyagiszempontból igen magas, ezt jelzik a koszovói viszonylatban kiemelkedően jó-nak számító, 700-800 euró körüli fizetések is. Mindezek eredményeként a fia-talok többsége ma igen jól beszél idegen nyelveket, angolul szinte minden ti-

zenéves tud. A nyelvtudás, valamint a mobilitásra való haj-

landóság egyébként hagyományos jellemzője a ko-szovói, illetve az albán társadalomnak. Már azOszmán Birodalom idején is nagyon jelentős voltaz albánság mozgékonysága, mivel igen nagyarányban voltak jelen a hadseregben, a közigazga-tásban, a kereskedelemben. Az egykori Jugoszláviaegyik legfejletlenebb térségében élőkként pedigrákényszerültek, hogy vendég munkásként Nyugat-Európában dolgozzanak. A háború idején vi-szont a menedékstátusz tette lehetővé, hogyakár Nyugat-Európában, akár Észak-Ameriká-ban vállaljanak munkát.

A tanári szakma megbecsültségemind társadalmi, mind anyagi

szempontból igen magas, ezt jelzik a koszovói viszonylatban kiemelke-dően jónak számító, 700-800 euró

körüli fizetések is. Mindezek eredményeként a fiatalok többsége

ma igen jól beszél idegen nyelveket,angolul szinte minden tizenéves tud.


Csábító kivándorlás

És épp a kivándorlási kedv miatt tett szert Ko-szovó igencsak negatív hírnévre az elmúlt idő-szakban, különösen Magyarországon. A hónapokóta tartó tömegessé váló emigráció ugyanakkortöbb tényező összjátékára vezethető vissza. Azegyik – némileg paradox módon – a szerb–ko-szovói kapcsolatok normalizálódása volt. A kö-zelmúltban a két kormányzatnak sikerült megál-lapodnia néhány állandó határátkelő létesítéséről,illetve a koszovói okmányok szerbiai elfogadásá-ról, s 2014 szeptemberétől a koszovói állampolgárok korlátozások nélkül léphet-tek Szerbia területére, amely jelentős könnyebbséget jelent az útrakelők számára.Ezzel párhuzamosan 2014 októberében Franciaország levette Koszovót a bizton-ságos országok listájáról, amely nyomán elterjedt a hír, hogy a koszovóiak mene-kültstátuszhoz juthatnak Franciaországban. Az embercsempészek megtévesztő

A hónapok óta tartó, tömegessé válóemigráció ugyanakkor több tényezőösszjátékára vezethető vissza. Az egyik – némileg paradox módon – a szerb–koszovói kapcsolatok normalizálódása volt.

A SÉTÁLÓUTCÁN Pristina. A tizenéves fiatalok — noha szeretik hazájukat — rendkívülcéltudatosan készülnek a külföldreköltözésre

BELVÁROSI ERÔPRÓBAA közterek a társadalmi élet fontos színterei: a koszovóiak szívesen töltik estéiket családjaikkal, barátaikkal az utcákon, tereken

Geopolitikai sorozatunk támogatója a

KOSZOVÓ 67

információi, valamint néhány félreértelmezett politikusi nyilatkozat szintén sze-repet játszott a kivándorlás felfutásában. Ilyen volt Angela Merkel 2015. januárikijelentése is: „Németországban mindenki szívesen látott, vallástól függetlenül, akibetartja a német törvényeket, és megtanulja a nyelvet.” Ezt sokan úgy értelmez-ték, hogy az ország bárkit befogad, a kivándorlók áradata pedig a szerb–magyarhatáron tetőzött.

A teljes igazsághoz hozzátartozik, hogy Koszovó polgárait az EU nem men-tesítette a vízumkötelezettség alól (az egyetlen nyugat-balkáni országként), vi-szont – sajátos státusza miatt – valamennyi lakója jogosult szerb útlevélre, melykönnyebbséget jelent az unión belül. Közép-, illetve hosszú távon ugyan vár-ható a vízummentesség kiterjesztése, addig azonban mind hazai, mind nem-zetközi oldalról komoly erőfeszítéseket igényel a megfelelő tájékoztatás és azembercsempészet elleni küzdelem. Mindemellett számos ország, így Magyarország is állami ösztöndíjakkal kívánja bevonzani a tehetséges koszo-vói fiatalokat.


„Koszovó úton van”A súlyos problémák dacára Koszovó a Balkán különlegesen egyedi pontjává kezdválni. Noha eredeti etnikai sokszínűsége a háborús konfliktusok hatására meg-kopott, és a korábban vegyesen együtt élő népcsoportok – elsősorban a szerbekés az albánok – ma már egyre inkább egymástól elkülönülő, zárt tömbökbenélnek, a sokszínű egymásmellettiség még számos helyen fellelhető, sőt egyes ese-tekben új elemekkel is gazdagodott. A főváros, Pristina ma már egy modern vá-ros arcát mutatja: az ENSZ és az EU kihelyezett szerveinek köszönhetően szá-mos külföldi diplomata dolgozik a városban, kisebbfajta Genf- vagyBrüsszelként. Ezt erősítik az egyre-másra épülő irodaházak, a gyorsforgalmi utak,az amerikai stílusú gyorséttermek, az ír pubok és más, manapság a világ legtöbbnagyvárosában nélkülözhetetlen alkotóelemek. Mindemellett mutatóban még megmaradt a régi óváros egy része a hagyományos balkáni hangulatotárasztó piaccal.

Egészen másfajta kultúrközi hangulatot áraszt Prizren, az ország másodiklegnagyobb városa, mely az albán nemzeti gondolat kiindulópontjának tekin-tett Prizreni Liga megkötése (1878) óta kultikus jelentőségre tett szert az al-bánság körében, egyfajta kulturális és szellemi központtá válva. Mindemellettjelentős török, bosnyák és egyéb nemzetiségnek ad otthont, amely bekapcsoljatöbb kultúrkör határok feletti vérkeringésébe is.

KÖZÖS TELKENNoha Koszovó vallásilag megosztott, Ferizaj (Uroševac) fôterén évszázadok óta egymás mellett áll a két nagy egyházi közösség, a muszlimok és az ortodoxok imahelye

A PRIZRENI KORZÓN A város történelmi öröksége, gazdag tradíciói és kulturális sokszínûsége az ország egészét is jól tükrözi (jobbra)

KOSZOVÓ 69

A szerzôk ezúton mondanak köszönetet a Balkan Calling Egyesületnek, az Experience Balkan (www.experiencebalkan.com) nonprofit szervezetének a helyszíni bejárást és információgyûjtést lehetôvé tevô Kosovo Contact „VIP tour” megszervezéséért és lebonyolításáért

A hagyományosan mezőgazdasági irányult-ságú vidék ugyancsak átalakulóban van. Metó-hia kis családi borászatai mellett ma már szépszámmal találunk albán–amerikai borászatinagybirtokokat is. Az egykori jugoszláv sípara-dicsom, a Šar-hegységbeli Brezovica a közeljö-vőben várhatóan francia befektetők pénzébőlújul meg, a Macedónia és Görögország irányábavezető főút mentén pedig egyre több külföldicég telepedik meg.

Kiegészítve mindezt pedig török kormány-zati és civil támogatással régi mecsetek újulnakmeg, miközben új, hófehér minaretek nyújtóz-

nak az égbe szaúdi pénzből épített dzsámik mellett, egyfajta kulturális offenzí-vát jelezve. Mindezek jól tükrözik az országot egyébként is jellemző összetett-séget, ellentmondásosságot és azt is, hogy – ahogy az itteniek gyakran mondják –„Koszovó úton van”.

Egészen másfajta kultúrközi hangula-tot áraszt Prizren, az ország második

legnagyobb városa, mely az albánnemzeti gondolat kiindulópontjának

tekintett Prizreni Liga megkötése(1878) óta kultikus jelentőségre tettszert az albánság körében, egyfajta

kulturális és szellemi központtá válva.

A FELHŐKARCOLÓKMÖGÖTT

SZÖVEG ÉS KÉP: HOLZINGER GÉZA

BANGKOK 71

A Földön ma legalább egymilliárd ember él olyan területen, amelyet hivatalosan nem birtokol,s jelentős részük szegénynegyednek minősülő körzetekben lakik. 2025-re az ENSZ becsléseiszerint az itt élők száma akár meg is duplázódhat. Több ezer nagyvárosi helyszínről van szó,de tévedés azt hinni, hogy a népesség egyre növekvő koncentrációja okvetlenül káoszhoz vezetne.

Az „újurbanizmus” mint várostervezési irányzat például kezelhetőnek tekinti a nagy nép-sűrűséget – amennyiben például a háztartási hulladékok újrahasznosítását, vagy épp azerőforrások egymás közötti megosztását nézzük a rendkívül zsúfolt, gyakran nyomor-negyedekként emlegetett helyszíneken


Bangkok „szegénynegyedeiben” az élet korántsemolyan sanyarú, mint az az elnevezésből várhatólenne. A legtöbb háztartásban van televízió, hűtő-gép és sokféle szórakoztatóelektronikai cikk. Azitt elők jelentős részének van rendszeres munkája,igaz, nagyon alacsony fizetésért, amely nem teszi le-

hetővé az elköltözést egy jobb környékre. Marad amegszokás és az elfogadás.

A gazdasági szegénység pedig korántsem azonosés nem is párosul a lelki szegénységgel. A buddhizmusszerint az ember a korábbi karmája miatt születik sze-génynek, amely szükséges a személyiség fejlődéséhez.

VÁGÁNYNYILADÉKONTömegek rendezkedtek be az állandó ittlétre: meggyôzôdésük, hogy számukra máshol nincs hely a világon

VÉDERNYÔ NÉLKÜLA nôk többsége iskolázatlan, így a hosszú távú lehetôségeik jelentôsen rosszabbak, mint a férfiakéi(jobbra)

BANGKOK 73

Buddhista szempontból a boldogságot nem a va-gyon, a bőség és a fogyasztás, hanem a családi életegyszerü örömei, a szabadság, a szorongástól valómentesség, az élet és a tulajdon biztonsága jelenti.

Több alkalommal jártam a Khlong Toey-tele-pen, ahol nem feltétlenül a szomorúság tükröződikaz arcokon.

A thai kultúrában a szegénységhez való viszo-nyulás egészen különleges módon nyilvánul meg, sahhoz, hogy ezt megértsük, nemcsak a buddhista fi-lozófiát kell tanulmányoznunk, hanem be kell pil-lantanunk az emberek lelki világába is, és meg kellismernünk – legalábbis részben – a kultúrájukat.


A thaiok a türelem és a tolerancia mintaképei.Ugyanabban a helyzetben, amelyben a külföldiekdühöngenek és akár káromkodnak, ők csak moso-lyognak. Türelmesen várnak, amíg egy dolog megnem valósul, és ha ez nem következik be, akkoregyszerűen lemondanak róla.

Szigorú kulturális szabályok szerint élnek, nincsmód a pozitív vagy negatív érzelmek kifejezésére. Aleggyarlóbb emberi tulajdonságok közé tartozik, havalaki elveszti a fejét: ez rossz neveltetésre és legin-kább gyenge jellemre utal.

MINDEN HELY FOGLALTE mintegy 3 km2-nyi területen legalább 100 ezren laknak — közvetlenül az ipari vágányok mentén

BANGKOK 75

Jellemző példaként, amíg itt, Európában álta-lános a bűnbakkeresés – hiszen nálunk mindig va-laki más hibás az egyén sikertelenségéért –, addigez Thaiföldön alig érhető tetten. Emelt fővel, mél-tósággal viselik a szegénységet és a nélkülözést egy -aránt. Míg ez a fejlett Nyugaton bebetonozza a ki-látásokat, mindent kiöl az egyénből, gyűlölködővéés önzővé tesz, addig a bangkoki telepeken össze-kovácsol, reményt ad.

MEGSZOKÁSAz újonnan ide kerülôk eleinte még félnek, késôbbmegszokják a helyzetet — együtt élnek a mindennapiszegénységgel és bizonytalansággal

ITT KELL MEGÉLNIMinden ilyesfajta telep a bûncselekmények melegágya, de erröl itt nem illik tudni. Mindenki éli rutinszerû, napi életét (jobbra fent)

VÁMBÉRY UTAZÁSAEGY VESZÉLYES NYÁR

150 ÉVE, KÖZÉP-ÁZSIÁBANA 19. századi magyar felvilágosodás korában lelkesen folytnépünk gyökereinek kutatása, az őshaza keresése. KőrösiCsoma Sándor volt az első, aki nekivágott, hogy eljusson

Belső-Ázsiába. Bár eredeti kutatási célját nem érte el, himalájai tudóstevékenységének hatása óriási volt.

Rövidesen számos, vállalkozó szellemű honfitársa indultel Belső- és Közép-Ázsiába, hogy felkutassák az őshazát.Azt ugyan nem találták meg, de közben feltárták az itt élő

népek gazdag kultúráját, megtanulták nyelveiket,világhírűvé téve ezzel a magyar Kelet-kutatást. Vámbéry Ármin az egyik leghíresebb közülük

SZÖVEG: SOMFAI KARA DÁVID

FOTO: SOMFAI KARA DÁVID


Hősünk Hermann Wamberger néven látta meg anapvilágot a Pozsony melletti Szentgyörgyön, 1832-ben, midőn Csoma Sándor épp a nyugat-himalájaiLadakhból Kalkuttába ment, hogy megírja ti-beti–angol szótárát. Egyéves korában elvesztettezsidó hittudós apját, anyja újra férjhez ment, és a csa-lád Dunaszerdahelyre költözött. Tanulmányait Po-zsonyban és Pesten végezte a piaristáknál (1845–50).Miután önerőből megtanult törökül, 1857-ben Eötvös József támogatásával Isztambulba költözött,ahol négy év alatt szinte tökéletes oszmán-török lettbelőle. 1861-ben visszatért Pestre, ám a Magyar Tudományos Akadémia szinte nyomban Közép-Ázsiába, az őshaza felkutatására küldte.

Hívában, kánvizitenResid efendi néven török dervisnek álcázta magát, ígyjutott el Teheránba, ahol a perzsa nyelvet is elsajátí-totta, majd 1863-ban fergánai és Tarim-medencei(üzbég és ujgur) dervisekhez csatlakozott, akik Mek-kából tartottak hazafelé. Először a Perzsia északi ré-szén élő jomut türkménekhez utaztak, majd észak-kelet felé tartva tevekaravánnal keltek át asivatagokon. Majd’ egy hónapos utazás után érték elHívát, a horezmi özbeg (üzbég) kánság székhelyét.

Vámbéry „Dervisruhában Közép-Ázsián át”című, először 1864-ben Londonban angolul meg-jelent művében így ír:

„Hogy miképp éreztem magamat június 3-ánHíva kapui előtt, azt képzelheti az olvasó, ha elgon-dolja azon veszélyeket, melynek annyira ki voltam tévefeltűnő európai ábrázatom következtében (oly köny-nyen támadható minden legkisebb gyanú által). A vá-ros kapuinál már számos khívai várakozott reánk, kikkenyeret és aszalt gyümölcsöt nyújtogattak fel hozzánk,tevéink fölé. Már évek óta nem érkezett ekkora csapathádzsi Khívába, mindenki bámulva nézett minket,s mindenfelől ezen megszólalások hangzottak felénk:aman-eszen keldingiz!”

Vámbéry és turkesztáni útitársai először egy ka-ravánszerájban szálltak meg, később a Tört-Savvaz-mecset dervisszállójába kerültek.

„Midőn visszajöttem a karaván-szerájba, ott aztmondták, hogy útitársaim már el vannak helyezveaz utazó dervisek számára szállóul használatos ko-lostorszerű helységbe, melynek Tört-Savvaz a neve.Odamentem hát magam is, s úgy találtam, hogy azén számomra is készen tartottak egy cellát.”

A nagy oázisvárosba érkeztük után, már másnapaz udvarmester (a mehter) hívatta a palotába: Ho-rezm kánja, a Kongrát Szaid Mohamed fogadja őt.

„A mehter elmondta továbbá nekem, hogy a kán en-gem látni kíván, s hogy nagyon szeretné, ha az oszmánszultántól néhány sort hoztam volna magammal. Én erreazt feleltem, hogy az én utazásomnak nincsenek világicéljai. Csupán személyes biztonságom okáért hoztammagammal egy parancsot, mely el van látva a szultán pe-

SZENT SÍRNÁLBeháeddín szúfi sírhelyének egyik ôrzôje az oszlopos tornác alatt



VÁMBÉRY 79

csétjével. A mehter felkelt, hogy levelemet átadja a kán-nak, s nemsokára azzal tért vissza, lépjek be a kihallgatóterembe. Néhány perc múlva két jaszaul (őr) tisztelet-teljesen karon fogott, a függöny felgördült, s ott láttammagam előtt Szaid Mohamed kánt, Horezm padisahját.Egy teraszféle emelvényen, bal karjával párnára tá-maszkodva, jobbjában arany kormánypálcát tartva.”

A vár külső falai már nem állnak, de a Belső-vá-ros, Icsen-kala teljes épségében megmaradt, és ma„múzeum”. A palotába lépve, az udvar közepénálló kútból ma is iható vizet lehet húzni. A kán ud-varában az özbeg asszonyok manapság kelméketárulnak a turistáknak. A káni palota mellett ma-gasodik a Kelte-minaret, mely csak félkész álla-potú, mivel a mesterember a buharai emír harag-jától félve elmenekült Hívából. Itt ismerkedett megVámbéry Iszhak mollával, aki Kongrat városábólszármazott, és elvitte őt szülőföldjére is – későbbpedig egészen a magyar fővárosig kísérte őt.

„A fiatal kongrati molla, aki további utazás végettkaravánunkhoz csatlakozott, fel akarta használniHívában mulatásunkat arra, hogy szülővárosánakés ottani rokonainak istenhozzádot mondhasson, snagy volt az öröme, mikor megtudta, hogy magam isazon gondolkozom, hogy őt oda elkísérjem.”

ÔSI VÁROSMAGHíva épen megmaradt belsô vára: elôtérben a káni palota

udavara, ahol a kán fogadta Vámbéryt, mögötte a félbemaradtKelte-minaret

VÍZ AZ OÁZISBAN. Özbeg kelmeárus asszony vizet húza káni palota kertjének kútjából Hívában. A kút vize még ma is iható (jobbra)



Vízi úton és félsivatagbanVámbéry Iszhak mollával a széles vizű Amu-darjá-hoz utazott, ahol hajóra szálltak.

„A parton izzó, csaknem tűrhetetlen hőség ural-kodott, s midőn emiatt aggodalmamat fejeztem ki,a hajósok azzal nyugtattak meg, hogy e bajon köny-nyű lesz segíteni egy pesse-háne (szúnyog-ház) által.Ezt mennyezet alakjában azonnal föl is állították ahajón, hogy nappal a nap ellen, éjjel a szúnyogok el-len védelmezzen. Miután az imákat elvégezték anégy hajós és két más utazó társaságában a partot el-hagytuk.”

Ám amu-darjai hajózásról a 21. század elején neis álmodjunk! Az öntözés elvitte a javát, és a folyóegykor bő vize a síkvidéki területeken már alig-aligcsörgedezik.

Vámbéry elhaladt Nöküsz, a kazakokkal rokonkarakalpakok fővárosa mellett. Összesen öt napighajózott, mire elérték Kongratot, mely akkoriban80 km-nyire volt az Aral-tó partjától. Mára az Amu-darja vize el sem éri a felére-harmadára zsugorodotttavat, holott egykor virágzott errefele a halászat.

„Ősszel különösen a halászás űzi az özbegeket a tó-hoz, és a szárított tavi halakkal űzött kereskedés a há-rom kánságban jelentékeny. Ebben az évszakban tör-ténik errefele a legtöbb búcsújárás is, melyeket a kegyesözbegek visznek végbe Tokmak-baba sírjához a tor-

kolathoz közel. Ez a szent, ki egyszersmind a halászokvédszentje, egy kis mauzóleum alatt pihen.”

Vámbéry viszontagságos szárazföldi utazás utánKöne-Ürgencsen keresztül, 10 nap alatt jutott visz-sza Híva városába.

„Midőn visszaérkeztem Khívába, barátaim márbeleuntak a várakozásba, s unszoltak, hogy indul-junk tovább. A kánra ráadtam búcsúzó áldásomat.Fölszólított, hogy visszafelé is Khívának vegyemutamat, mert követet akar velem Isztanbulba kül-deni. Elbúcsúztam minden barátomtól s ismerő-sömtől, mielőtt távoztam Khívából, ahol háromhetet töltöttem.”

FOTO: MILAN SVARC

VÁMBÉRY 81

A Kizil-kum sivatagon át

A dervisekkel az Amu-darja partjára mentek, aholcsatlakoztak egy Buharába tartó karavánhoz. Június29-én vágtak neki a Kizil-kum sivatagnak. Az utolsótelepülésen, Szurahánban, a bazárban találkozott elő-ször Vámbéry a sivatag nomádjaival, a kazahokkal.

„Minden ember lóháton ült, vevők úgy, mint azárusok, s mulatság volt nézni, mikor a kazak asszo-nyok kumisszal töltött nagy bőrtömlővel ülve lovukona tömlő csapját a nyeregből irányozták annak a szá-jába, aki kumiszt kért. Megérkezésünk után tüsténtútra keltünk, s varázsszerű látványt nyújtott fényesholdvilágnál a tovahaladó karaván, melynek jobbjafelől az Amu-darja hullámai hömpölyögtek, tompamorajjal, bal felől Kizil-kum iszonyú sivataga terültel. Tízórányi idő alatt három kazak családot láttam,

melyek egymás után legföljebb három óráig laktak, sfelszedődvén tovább mentek.”

A sivatagi utakon autózva mi is rábukkanunkegy nomád kazah szállásra. Életmódjuk mit semváltozott az elmúlt másfél évszázadban...

Vámbéry békés utazásának hamarosan vége sza-kadt, mert a kazahok nyájait fosztogató teke-türk-mének hírére a karaván az Amu-darja partjáról a si-vatag mélyére húzódott. A júliusi forróság miatt asivatagban a karaván egy csepp vizet sem talált, smivel öt napig így haladtak, vizük teljesen elfo-gyott, és Vámbéryt a szomjanhalás fenyegette.

„Már nem bírtam a magam erejéből leszállani,úgy fektettek a földre. Pokoli hőség égette belsőmet,a fejfájás is elbódított. Azt hiszem, nincs ennél fáj-dalmasabb halál, s azt hittem, nem érek több haj-nalt. Dél fele megindultunk, én elaludtam, s miremásnap reggel (július 10.) fölébredtem, egy agyag-kunyhóban találtam magam.”

Buhara közelében jártak már, ahol juhokat őrzőperzsa rabszolgák mentették meg Vámbéry életét.Nekünk a remek aszfaltúton viszont mindössze 6 órába telik, hogy átkeljünk a teljes sivatagon, melyméltán viseli a Kizil-kum (vörös homok) nevet.

FONATOSAN A SIVATAG FELÉTurkesztán legnagyobb folyója, a Pamír hegységbeneredô Amu-darja Híva környékén, madártávlatból (balra lent)

NOMÁD KAZAK CSALÁD a Kizil-kum sivatagban. Akárcsak Vámbéry idejében, a sivatagokat Üzbegisztánban is kazakok lakják, akik közül néhányan ma is ôrzik ôsi életmódjukat és kerek nemezházakat használnak


A CIKK MEGJELENÉSÉNEK TÁMOGATÓJA AZ

STA TRAVEL — STATRAVEL.HU


Buhara és Beháeddin

„El is indultunk, s lassan haladtunk kertekkel ésszántóföldekkel belepett vidéken, midőn megpillan-tottuk Bukhara-i serifet, a nemes Bukharát, hatal-mas tornyaival, melyeknek tetején gólyák fészkel-tek. Megkerültük a városfalat, s a Mazár-kapun átjúlius 12-én a téres, szép fákkal benőtt dervis-szál-lásra értünk, negyven nyolc földszintes cellával vanellátva. Másnap reggel négy társammal elmentem avárost és a bazárt megtekinteni, s meg voltam lepve,midőn először léptem a bazárba, az ott hullámzóembertömeg közé. Majdnem három órát járván ides tova, megkértem barátomat, hadd pihenjem kimagamat. Ő a híres Déván-bégi tavacskához veze-tett, melyet Bukharában igen csinosnak találtam.”

Vámbéry részletesen leírta az ősi Buhara épüle-teit, a Nagy-mecsetet (Maszdzsidi-Kelán), annakhatalmas minaretét, az emír palotáját. Buhara a 9-10. században a tádzsik Számánida-dinasztiaszékhelye volt, és az arab hódítás révén az iszlámvallás központja. Hívával ellentétben itt ma is fő-leg perzsául beszélnek a helyi lakosok. Közép-Ázsianagy hódítója, Timur idején a főváros Szamar-

kandba költözött, de később, amikor a nomád öz-begek elfoglalták a vidéket, s elűzték a timuridákat,Mohamed Sibani itt alapított birodalmat. A 18.századtól aztán a mangit törzs került hatalomra, ésVámbéry idején Muzaffareddin lett a buharai emír.

Az emír épp a kokán kánság ellen harcolt, ígyVámbéry nem találkozhatott vele Buharában. Ti-zennyolc nap után indult tovább Szamarkandba, deelőtte még elment a híres szúfi, Szent Beháeddinsírjához, aki a 14. században itt alapította meg anaksbendí szúfi rendet, és Közép-Ázsia legnagyobbmuszlim szentjének tartották. Vámbérynek valójá-ban e szent hely felkeresése volt az ürügy, hogy tö-rök dervisálcában jött Közép-Ázsiába (európaikéntakkoriban esélytelen lett volna e tájon járnia).

„Búcsút vettem minden barátomtól s ismerő-sömtől, Rahmet bég ajánlólevelet adott Szamar-kandba, s megígértem, hogy ott az emírnél fogoktisztelegni. Azon kokáni kocsit, melyet Szamarkan-dig béreltünk Beháeddin faluig előre küldtünk, merte búcsújáró helyet meg akartuk látogatni. Beháed-din falu kétórányira fekszik Buharától, temetkező-

A FÉL KONTINENSEN KERESZTÜLA 14. századi szúfi, Szent Beháeddin Naqsbandi mauzóleuma máig híres búcsújáró hely. Vámbéry török dervisként érkezett tiszteletét tenni a sírhoz (fent)

BUHARA SZÍVEAz ôsi városközpont látképe a káni palota felôl: a Nagy mecset, a Nagy-minaret és a Páj-i Kelán kék kupolája (jobbra lent)

helye a híres Beháeddin Naksbendínek. Őt, mintTurkesztán szentjét, második Mohamednek tisztelik,a buharai meg van győződve, hogy a szent őt min-den veszélytől megmentheti.”

A sírkert ma is zarándokokkal teli, akik a szentközbenjárását kérik magukra és családtagjaikra.

FÉL ÉVEZREDES ÖRÖKSÉGA buharai Nagy mecset (Maszdzsid-i Kelán), a Nagy minaret és vele szembe a Mír-i Arab-medresze

FOTO: MARIUSZ KLUZNIAK


Szamarkand: a győzedelmes és gyanakvó emírnél

Vámbéry a zarándoklat után szekéren indult továbbSzamarkandba, ahová négy nap zötykölődés utánérkezett meg. A város épp izgatottan várta az emírt,aki győztes hadjáratából készült visszatérni.

„Minthogy az emír megérkezése Kokánból, holgyőzelmes hadjáratot fejezett be, néhány nappal ké-sőbbre volt jelentve, útitársaim az én kedvemért el-határozták, hogy Szamarkandban mindaddig várnifognak, míg az emírt látom.”

Addig is Vámbéry felkereste Szamarkand neve-zetes helyeit: a Sáh-i-zinda (Élő király)-mecsetet. Ittnyugszik Kászim bin-Abbasz, a próféta unoka-öccse, akit állítólag a pogányok lefejeztek, de nemhalt meg, hanem élve emelkedett a mennyországba.A nagy közép-ázsiai hódító, Timur sírhelye is ittvan: ezt eredetileg Mohamed szultánnak, szeretettunokájának építtette, de pár évre rá magát Timurtis elérte a vég, mikor Kína ellen indult hadjáratra

KÖZÉP-ÁZSIA KULISSZÁIÖzbeg lányok hosszú selyemingben sétálnak a Sáh-i-zinda-síremlék mellett, Szamarkandban. Az épületegyüttes ôsét a 12. században emelték, de mai formáját Timur unokája, Ulugbég alatt nyerte el a 15. században

FOTO: GUSTAVO JERONIMO


Otrárból (1405), és végakarata szerint Mohamed mellé temették egy feketenefritkoporsóban.

„Elutazásom előkészületeivel voltam már teljesen elfoglalva, midőn az emírdiadalmas menettel vonult be. A Régisztánba nagy néptömeg gyűlt össze, de abevonulás különleges pompa által nem tűnt ki. Másnapra nyilvános audien-cia volt meghirdetve, s meg voltam lepve, midőn egy hivatalnok feltartóztatottbarátaimmal, és tudtunkra adta, hogy a felség engem egyedül kíván látni. Nem-csak én, de barátaim is rosszat gyanítottak.”

Vámbéry találkozott az emírrel, akit akkor sikerült meggyőznie, hogy ki-

zárólag a híres szent, Beháeddin sírjához kívánt elzarándokolni. Ám Vámbéry– háta mögött a nagy hatalmú emír gyanújával – mégis jobbnak látta, ha nemindul tovább a Tarim-medencébe, a sejtett őshaza irányába, hanem vissza-fordul Perzsiába, a mai Afganisztán északi részén keresztülvágva.

„Barátaim ez után azt tanácsolták, hogy Szamarkandot a legsietősebbenhagyjam el, s hogy lehetőleg sebesen menjek át az Amu-darja túlsó partjára, hola vendégszerető erszári türkmenek között a Herátba menő karaván megérkezé-sét bevárhatom. A válás órája ütött, érzem, tollam gyönge arra, hogy a köztemés barátaim közti jelenetről hű képet tüntessek elő. Hat hónapon át megosztoz-tunk a legnagyobb veszélyekben. Egyetlen családnak tekintettük magunkat.Mint a gyermek sírtam, midőn a legutolsó ölelkezésből kibontakozva a kocsibaléptem. Barátaim arcát is ellepte a könny. Többször visszatekintettem, de csak-hamar eltűntek, s csak Szamarkand kupoláit láttam a fölkelő hold halvány vi-lágában.”

Vámbéry 1863-as utazása után az oroszok úgy döntöttek, nem várnakaddig, amíg a Brit Birodalom gyarmatosítani kezdi Közép-Ázsiát. Kezde-ményezőleg léptek fel, és miután a kazah kánságok már korábban behó-doltak, 1865-ben támadásba mentek át: 20 év alatt egész Nyugat-Tur-kesztánt bekebelezték, míg Kelet-Turkesztán a Mandzsu Kínai Birodalomrésze maradt.

FOTO: FULVIO SPADA

A SZAMARKANDI FÔTÉRENA Régisztán (homokos terület), ahol Vámbéry látta a gyôztesen bevonuló buharaiemírt. A tér körül három híres medresze áll: az Ulugbég, a Sérdár (tigrises) és a Tillákári (aranyozott)

A HARMADIK KOMÁROMKomáromból legalább három van. Az egyik egy fiatal kisváros a folyó jobb partján; a másikJókai Mór szülőházát öleli körül Szlovákiában, míg a harmadikat a dunai levegőt átszelőhidak alkotják: a belvárosi Erzsébet Duna-híd és a távolban kirajzolódó vasúti összekötőDuna-híd. Előbbi egymaga annyi helyet foglal el a kettéosztott ikerváros identitásában,mint a budapestieknek a sok-sok híd Megyertől Lágymányosig. Szépsége sem utolsó.Néhanapján íves, zöld vasszerkezetét megkettőzi a víztükör. Ilyenkor a világ épített csodái-ba beleunt lelkek is elmosolyodnak egy pillanatra. Ha pedig performanszos világunkbanez sem lenne elég, és valakinek eszébe jutna felöltöztetni, minden pillérre ráírhatna egy-egy rövid idézetet Komáromról. Ilyesmiket például: „Az erődváros: a Duna Gibraltárja”;„A nagy földrengés áldozata: a magyar Lisszabon”; „A kettéosztott város: az örök Berlin”.

SZÖVEG ÉS KÉP: TAMÁSKA MÁTÉ

KOMÁROM 87

A magyar Lisszabon

„Komárom városát a Duna két részre, jobb- és balpartira osztja. A jobbpartonfekszik Komárom-Újváros, a régi Újszőny, melyet 1900. évben a várossal tör-vényesen egyesítettek” – olvashatjuk a századforduló alapművének tekinthetőBorovszky-féle vármegyei monográfiában. Az Erzsébet híd akkor már majd’ tízéve szolgálta a két település közötti forgalmat. Külön érdekessége, hogy terve-zését és kivitelezését hazai, illetve hazánkban végleges otthont találó szakemberekvégezték, ami a francia mérnökök uralta nemzetközi versenyben korántsem voltmagától értetődő.

A gyönyörű vasszerkezetet országos jelentő-ségű kapocsnak szánták a Kisalföld és a Felvidékközött. Emellett reményt is jelentett, hogy aváros visszanyeri történeti rangját, amelyet éppa dualizmus első évtizedeiben vesztett el.

Komárom a török időktől a Magyar Király-ság legfontosabb nagyvárosai között tudhattamagát, és még Jókai Mór születésének évében,1825-ben is ott sürgölődött a Pozsony, Szeged,Kassa, Győr fémjelezte élmezőnyben. A csendesgyarapodással eltelő, szűk másfél évszázad le-

nyomatát azonban hiába keressük a mai utcákat járva. Kiváló barokk épületeinagyrészt elpusztultak vagy meg sem épültek. A már idézett vármegye-mo-nográfiában olvashatjuk ennek okát: „Komárom múltja a sors csapásainak lán-colatából fűződik egybe és lakosai szívós kitartásáról tesz tanúságot, hogy min-dig újból és újból felépítették annyiszor romba dőlt városukat.” Ezután négybekezdésbe rendezve kapunk tájékoztatást a rombolások történetéről, hadsere-gek, tűzvészek, árvizek és földrengések telefonkönyvszerűen sűrű évszámhal-mazába tévedve.

… a török időktől a Magyar Királyságlegfontosabb nagyvárosai között tud-hatta magát, és még Jókai Mór szüle-

tésének évében, 1825-ben is ott sürgö-lődött a Pozsony, Szeged, Kassa,

Győr fémjelezte élmezőnyben.

AZ 1891—92-BEN ÉPÜLT ERZSÉBET DUNA-HÍD karcsú, sarló alakú vasszerkezetével a budapesti hidak szépségversenyébe is benevezhetne

A FOLYÓ TEHERFORGALMA DRASZTIKUSAN VISSZAESETTA kikötôi bevételek növekedését a nyugati nyugdíjasokkal teli szállodahajóktól remélik (balra fent)


A FOLYAMI KIKÖTÔKNEKma még nincs olyan kultusza, mint a tengerieknek, holott a látvány és a hangulat megérné a figyelmet (jobbra)

A VÁROS NAGYRÉSZTFÖLDSZINTES HÁZAKBÓLÁLLÓ SZÖVETÉT a hetvenes évekbendrasztikusan átszabták.A megkímélt belsô mag ma városképi védelmet élvez

Mind között a legsúlyosabb az 1763-as nagy földrengés, amely a magyarvárostörténet Lisszabonja. Az 1755-ben elpusztult portugál város a felvilá-gosodás korának állandó témája, vita arról, vajon a bűnök miatt haragvó Is-ten bosszúja vagy a természet szeszélye felelős-e a katasztrófákért? A nyugatratekintő honi értelmiségnek éppen kapóra jött egy hazai földrengés, amelyetazonmód versekben, prózákban, festményeken és tudományos értekezésekbenörökített meg. A hosszúra nyúlt emlékezéssorban az „i”-re a pontot Jókai Mórtette fel, aki az „Elátkozott család”-ban a haragvó Istent tette meg oknak. Hajobban belegondolunk, az emberi lélek számára elfogadhatóbb a bűnök bün-tetéseként reája szabott szenvedést elviselni, mint a fatális véletlent. Még ak-kor is, ha utóbbinak megvan az a kiszámítható tulajdonsága, hogy a fizikai tör-vényeknek engedelmeskedik. Jókai egyébiránt a tőle megszokott túlzásokkaldolgozott. Egyedül a beomlott ferences templom alá több halottat temetett,mint amennyi áldozat összesen volt. Az aránytalanság rémisztő. A történészekáltal elfogadott, városszerte összeírt 63 áldozattal szemben Jókai verziójában„másfélezer ember feküdt halottan az összedűlt templom romjai közt”. Így az-tán azt is érdemes vízügyes barátainkkal ellenőriztetni, vajon a föld mozgásanyomán a folyó mikre lenne képes. Jókai szerint sok mindenre: „A menekü-lést kereső nép megrettenve látá, hogy a Dunának e keskeny ága nincs többé;a háborgó föld úgy felemelte annak medrét, hogy a víz a szigeten keresztül aszélesebb ágba futott át, s a város előtt nem volt más, mint egy nagy zátonyosmocsár.”

KOMÁROM 89

1909 ÓTA VASÚT IS ÖSSZEKÖTI A KÉT VÁROSTA kétezres évektôlazonban a Komárom—Komárno-viszonylatothiába keressük a nemzetközi vasúti menetrendben (jobbra fent)

A Duna Gibraltárja Az életerős városokat a természeti csapások nem szokták tartósan tönkretenni.Ez alól Komárom sem volt kivétel, s bár a nagy földrengést követően is rend-szeresen megmozdult alatta a föld, sőt felmerült az ötlet, hogy lakói átköltöz-nek a nyugodtabb déli partra, kereskedői továbbra is mesés üzleteket kötöttek.A polgári Komárom helyzete a napóleoni háborúk idején vett gyökeres fordu-latot, mikor is I. Ferenc császár elhatározta, hogy a birodalom végső menedék-helyévé teszi a Duna és a Vág háromszögét. A hadászati építkezések miatt az óvá-ros egy részét elbontották, és minden további urbanisztikai változás csak akatonai igények árnyékában valósulhatott meg.

A katonasággal teli várost a 19. század má-sodik felének ipari forradalma messze elkerülte.Ezért tűnt mentőkötélnek a központi kor-mányzat jóvoltából megvalósult közúti híd,majd nyomában a két part közjogi egyesítése, azállami hajógyár, a vasúti híd, később pedig a lő-porgyár. Az addig 48-as érzelmű Komárom pe-dig hálából az uralkodó pár neveivel aggattatele a Duna-partokat. Született Ferenc József

rakpart, Erzsébet királyné pedig kétféle formában is szerepelt: hídként és szi-getként. Nem feledkeztek meg a miniszterekről sem: Baross Gábor utca és Darányi-liget is fellelhető a sorban. Vonzódásuk az uralkodó elithez érthető, hiszen állami segítség nélkül aligha emlékezhetnének a krónikák a századfor-dulóra úgy, mint a kétparti város aranykorára. Ám a sok államférfi neve az 1920-as határváltozással egyszeriben történelemmé vált. Egyedül a királynéé ma-radt, aki a hivatalos térképeken Alžbetínsky ostrov felirattal szerepel.

A hadászati építkezések miatt az óváros egy részét elbontották, és minden további urbanisztikai

változás csak a katonai igények árnyékában valósulhatott meg.


Az örök BerlinAmi 1920 és 1989 között történt, arról lehe-tetlen röviden írni. Cseh légionáriusok, me-nekültek, kitelepítettek és elhurcoltak, zász-lók és beszédek, tankok, egymást hivatalbólnem értő határőrök emlékképei sűrűsödnekössze. Gyorsan pörgő események, mindössze400 méteren.

Ezt a távot egy profi futó 45–60 másodperc alatt tenné meg. Magunknakpersze számolhatunk negyedórát is, főként, ha hozzávesszük a két lehajtót, amiegyütt megint csak egyhídnyi hosszúságú. Autóval néha ennél is több időnk juta hídra. A dugókról régen a határőrök gondoskodtak, ma egy közlekedésilámpa magában is elég.

Amióta Szlovákiában euróban kapják az emberek a fizetésüket, megélén-kült az észak–déli vásárlási ingamozgás. A két város új szíve ott dobog a pá-lyaudvar mögött terpeszkedő nagy dobozban. „Bekövetkezett, amitől féltem.Kultúrház, park, templom vagy mozi helyett a TESCO-ban találkoznakegymással az emberek” – meséli egy komáromi értelmiségi. Teszem hozzá:kétparti komáromi, merthogy ritka dolog, ha valaki itt is, ott is otthon tudjamagát. A születési anyakönyvén Komárno szerepel, kilencvenig szlovák nyel-vet oktatott egy ottani magyar iskolában. Utána naponta járt át Magyaror-szágra, Győrben dolgozott magyartanárként. Nyugdíj előtt megint Szlová-kiában kapott állást, majd euróban eladva a panellakást, forintért vett amagyarországi oldalon egy kis kertes házat. „Ha kérdezik, hova való vagyok,

„Ha kérdezik, hova való vagyok, aztmondom igazi „rév”-komáromi. Féléletemet ingázva töltöttem két város,sőt két ország között.”

EURÓPA-UDVAR AZ ÖNÁLLÓ SZLOVÁKIAKISEBBSÉGI FELLEGVÁRÁBAN A Litomericzky Nándorfémjelezte épületegyüt-tes a kilencvenes évekelejére jellemzô regionális törekvéseket tükrözi

KOMÁROM 91

azt mondom, igazi »rév«-komáromi. Fél életemet ingázva töltöttem két vá-ros, sőt két ország között.”

Noha normális dolog lenne, a szlovákiai tanárnő kétparti életútja korántsemtipikus. A társadalombiztosítás, adópapírok, születési kivonatok jogszabály-rendszere szigorúan tartja a két város közötti határokat – egyenruhás ellenőröknélkül is.

CSÚCSFORGALOM Az euró bevezetéséig a magyar oldalról jártakát „zlátyi-bázsánt”- túrákra az emberek.Azóta Magyarország váltaz olcsó szomszéddá, még a sört is kedvezôbbáron mérik

TÚLADAGOLT NEMZETKÖZISÉG A SZOCIALISTA MODER-NIZMUS JEGYÉBENA csehszlovák hídfônélfelépített szálloda márakkor Európát hirdette,amikor az még csak a kontinens nyugati felén volt valóság


Az írás az NKA által támogatott,a „Dunai városok településképe— épületszociográfiai sorozat”része. A háttér-kutatómunka azOTKA PD 108532 számú kutatásiprojekt keretében valósulhatottmeg, amely a „Kettéosztott városok tér- és társadalom-szerkezete” címet viseli.

VÁLTOZÓ VILÁGA hajógyár csarnokait

már bontják, de a jachtokra,

elegánsabb motorcsónakokra

nagy a kereslet (jobbra fent)

KOMÁROMI HÍDFÔ EGY ÉLÔ DUNA-PARTÉRT

Löw Attila 2014-es diplomamunkája Komárom legfájóbb szerkezetiproblémáját, a Duna-part kihasználatlanságát kívánja orvosolni. A fiatal építész nem irányoz elő nagy összegű beruházásokat. Az Erzsébet híd gyalogosjárdáit kiszélesíti, egyik oldalra kerékpársávottesz. A két hídfő közötti 600–800 méteres távolság valóban indokolttáteszi a kerékpár használatát. A volt határőrség vízre néző épületétmegtartja, oda éttermet és kávéházat vizionál. A habos kávé felett ki-kukucskálva olyan látványban gyönyörködhetnénk, amelyet eddigmásodpercekben mértek a gyorsvonat utasainak. Kitárulkozna a Vágés a Duna tónyi széles összefolyása, távol a Gerecse világoskék szi-luettje, szemben az erőd, előtte a kikötő óriásdaruinak sorával. Nemrossz ötlet a kávéház, de erre még ritkán szoktak olyat írni, hogy: „...a diplomamunka kimondottan jó”. Az Építészfórum internetes szakmai portálon olvasható bírálat is inkább a folyóra helyezett uszály-sorral foglalkozik.

Mivel a parton amúgy is szűkös a hely, az uszályok fogadnák be akerékpárosszállókat, -pihenőket, játszótereket és kerteket. (Kérdéspersze, hogy a látványrajzon zöldellő facsemetéknek elég lenne-e azuszály rakterében felhalmozott termőtalaj, hogyan lehetne a beépítettvaselemeket a víz alatt javítani, de ami a legfőbb, kik és mikor hasz-nálnák az uszályokat?)

Komárom alvóváros. Reggel megindul a Győr, illetve a Budapestelőterében található üzemek felé, este pedig fáradtan siet hazafelé.A pályaudvar környékén még egy resti sem üzemel. Akinek pedig ked-ves a Duna-part, ha tehette, rég kiköltözött Koppánymonostorra. Azegykori szőlőhegy legrégibb nyaralói százévesek is elmúltak, a fo-lyópart pedig a lehető legvadregényesebb arcát mutatja, Jókai-féle„Senki szigete”-hangulattal. Ennek fényében különösen meggondo-landó a tervet véleményező Pákozdi István hozzászólása, miszerintaz Erzsébet híd környékére tervezett „… parkot és a sétányt jobbankellene közelíteni a hajdani természetes, ártéri erdős állapothoz. (…)Legyenek dús lombúak a parti fák, legyen cserjeszint és fű, rajta több,alternatív ösvény!” Az ilyen tér „… ha senki sem jár ott, akkor sem tű-nik üresnek, ha sokan vagyunk, akkor sem zsúfolt.”

KOMÁROM 93

A harmadik Komárom A hídon átkelni ma is határátlépési ceremónia. Annak ellenére az, hogy zsebünkben évekóta nem kell útlevelünk után kutatni. A vasúti sínek, az egymásra torlódó raktárak ésa századfordulós hajógyár szép, de lerobbant csarnokai vendégtaszító külvárosi hangu-latot árasztanak. A megüresedett vámpavilonok és a kihasználatlan autósvárakozó-sá-vok pedig felidézik a határátkelők építészetének végletekig funkcionális gépiességét.

A kép azonban változóban. Az erődre kíváncsi turisták, a lakótelepek méreté-től sem megriadó szállodahajók, de leginkább a helyi felső tízezer új divatja, a jach-tozás lépésről lépésre írja át a helyszínt. A fagylaltszínű szállodák kertjét a gazdag-ság elcsépelhetetlen szimbólumai díszítik: üres teniszpályák, portásfülkék és berregőfűnyírók. Ha éppen nincs vágható fű, egy elektromos seprű hangja is megteszi, csakhallható legyen a gondozottság. Nem hiányoznak a sorfalban ültetett örökzöldeksem. Nem kevés hivalkodás szorul itt össze, amit mégis tompít a provinciákra jel-lemző általános pénztelenség.

A magyar oldal is átalakulóban, igaz, egészen más módon. A galériaerdőt az ár-vízvédelmi töltés építése során kivágták. A tervek szerint előbb-utóbb sétány is futmajd a gáton, az örök Berlinben mégis nehezen szabadul az ember a fal építésénekkísértő metaforájától.

„Hogyan is legyen e két városból újra egy test?” – tette fel magának az azóta újraaktuálissá vált kérdést Borbíró Virgil, aki az 1940-es évek elején megbízást kapotta visszacsatolt Komárom rendezési tervének elkészítésére. Pedig akkoriban csak 20 év „szétfejlődését” kellett volna áthidalni. Ahogy egykor a határrevízió, úgy maa légiessé (valójában mélységivé) váló határőrizet nyomán vált egyértelművé, hogya külön töltött idő masszív elválasztó teret hagyott maga mögött a városszerkezetben.

Borbíró trolibuszjáratot javasolt az Erzsébet hídra, a mai EU-támogatások még to-vább mennek: egy újabb híd készül majd. A sok-sok hivatalt megjárt terv szerint 2017-ben a budapesti Megyeri hídhoz hasonló elkerülő útvonal áll majd az autósok ren-

delkezésére. Az EU-híd lesz tehát a harmadik elema folyami panorámában. Ilyen sűrűségű látképe leg-feljebb Budapestnek és Bécsnek van. Ám, ha a hi-dakat egy főre számoljuk, Komárom még ezeket ismegelőzi. A harmadik Komárom tehát nemcsak lé-tezik, de láthatóan dinamikusabban is fejlődik, minta két part külön-külön.

Az EU híd lesz tehát a harmadikelem a folyami panorámában. Ilyen

sűrűségű látképe legfeljebb Budapestnek és Bécsnek van.

Kummer János (1983) fotográfus,dolgozott a Zoom.hu, a Napi Gaz-daság, a Figyelőnet és a Hír24.hu szer-kesztőségében mint fotóriporter. Je-lenleg a VS.hu külső munkatársa. Fo-tósként a dokumentarista-szociovonaláll hozzá a legközelebb

Ladányi Tamás (1972) asztrofotós, tanár, a „The World At Night” nem-zetközi elit fotográfusszervezet tagja.Munkájában a csillagászat és a föld-rajz kapcsolatának megjelení tésérefókuszál, művészeti aspek tusból éstudományos is meret terjesztés céljából

Pete Márton (1987) geográfus, azELTE doktori ösztöndíjasa. Kutatásiterülete a politikai földrajz, ezen belülelsősorban az államhatárok, valamintaz általuk lehatárolt államterületekkialakulása, szerepeik és a társadalmi in-terakciókra gyakorolt hatásaik

Potyó Imre (1982) okleveles kör-nyezetkutató, hazai és nemzetközi si-kereket elért természetfotós, az ELTEBiológia Doktori Iskola doktoran-dusza

Somfai Kara Dávid (1969) 1993-tólsokat utazott és élt Belső- és Közép-Ázsiában, Szibériában, Mongóliá-ban, Kínában. 2000-ben az ELTEBTK-n szerzett török és mongol fi-lológiából diplomát, 2007-ben lett anyelvtudományok doktora. 2003 ótaaz MTA BTK tudományos munka-társa, etnológusként dolgozik.

Tamáska Máté (1976) szociológus,szociográfus, a váci Apor Vilmos Ka-tolikus Főiskola oktatója. Érdek-lődésének középpontjában a társadalomés az épített környezet kölcsönhatása áll.Aktuális munkáiban a Dunatelepülésképi helyzetét vizsgálja a Bécsés Budapest közötti szakaszon.

Bognár Szilvia (1975) újságíró ésfotós, kulturáis antropológus. Élet-móddal, tárgykultúrával és identitásikérdésekkel foglalkozik – az EgyesültÁllamoktól Görögországon át Kam-bodzsáig

Devecseri Anikó építőmérnök, ko-rábban a VÁTI, jelenleg a LechnerTudásközpont vezető térségi tervező-jeként 1997 óta foglalkozik területitervezéssel, mely során Magyar országtelepüléseit statisztikai adatokonkeresztül is vizsgálja

Farkas Alexandra (1988) az ELTEKörnyezetoptika Laboratóriumánakdoktorandusza és az MTA ÖkológiaiKutatóközpont Duna-kutató Inté -ze tének kutatója. 10 éve foglalkoziklégkör optikai jelenségek vizsgálatával

Francsics László (1984) építész mér -nök, fotográfus, egyetemi oktató, aMagyar Csillagászati Egye sü let tagja.Csillagászati kép rögzítéssel 2003 ótafoglalkozik, szakterülete az asztro fi zi -kai ér de kességek esztétikus bemu-tatása. A hazai asztrofotós-mozgalomegyik fő szervezője

Holzinger Géza fotóriporter, elsö-sorban a kihalófélben lévö kultúrákmindennapjainak dokumentálásáraspecializálódott, de fontos feladatánaktartja a jelenlegi társadalmi és politikaikonfliktusok, humanitárius válságok,a környezeti pusztítások követ -kezményeinek bemutatását is

Jakab Gusztáv (1975) biológus, aSzent István Egyetem GAEK egyete-mi docense. Szakterülete a Kárpát-medence virágos növényeinek rend-szertana, valamint a negyedidőszakiklíma- és vegetációfejlődés. Kutatásaimellett különösen fontosnak tartja azeltűnő természeti értékek fényképesdokumentálását

Kálló Péter (1978) a Metropol fotó-riportere, számos rangos díj nyertese.Fotóblogja (kallopeter.hu) 2012-benGoldenblog Awardot (a Legjobb fo-tóblog – 1. hely) kapott, majd – aPhotoblog Awards 2012 keretében –bekerült a világ legjobb 20 fotóblog-ja közé

1112 Budapest, Budaörsi út 45.Telefon: (1) 231-4040. Fax: (1) 231-4045Honlap: www.foldrajzitarsasag.huE-mail: [email protected]

Elnök: Dr. Gábris GyulaAlelnökök: Dr. Kovács ZoltánDr. Michalkó GáborFõtitkár: Dr. Mari LászlóÜgyvivô: Heiling ZsoltTitkár: Erôss ÁgnesKönyv- és térképtáros: Pétervári László

1929—1933, felelôs szerkesztô:Dr. Milleker Rezsô

1934—1944, szerkesztôk:Dr. Baktay Ervin és Dr. Kéz Andor

1999—2005, fôszerkesztô: Dr. Nemerkényi Antal

2005—2006, fôszerkesztô: Dr. Vojnits András

2006-tól fôszerkesztô: Dr. Nagy Balázs

Szakosztályok:Biztonságföldrajzi és Geopolitikai Szakosztály Expedíciós SzakosztályTársadalom- és Gazdaságföldrajzi Szakosztály Hegymászó SzakosztályOktatás-módszertani SzakosztályEgészségföldrajzi SzakosztályTermészetföldrajzi SzakosztályTérképészeti SzakosztályTurizmusföldrajzi Szakosztály

Területi osztályok: Bakony–Balaton-vidéki Osztály (Veszprém)Békéscsabai OsztályBorsodi Osztály (Miskolc)Debreceni OsztályDél-dunántúli Osztály (Pécs)Duna-völgyi Osztály (Szekszárd)Eger–Bükk-vidéki OsztályGyöngyös–Mátra-vidéki Osztály Kisalföldi Osztály (Gyõr)Kiskunsági Osztály (Kecskemét)Közép-dunántúli Osztály (Székesfehérvár)Körös-vidéki Osztály (Békéscsaba)Nyírségi Osztály (Nyíregyháza)Nyugat-magyarországi Osztály (Szombathely)Szegedi OsztálySzékelyföldi Osztály (Csíkszereda)Tolna megyei Osztály (Dombovár)Zalai Osztály (Nagykanizsa)

Könyvtár és gyôjteményei:1112 Budapest, Budaörsi út 45.Tel.: (06-1) 309-2600/1443E-mail: [email protected]

Az éggömböt tartó Atlasz a Magyar Földrajzi Társaság védjegyként bejegyzett jelképe

Tavaly, a meteorológiai tél elsőnapján az időjárás az egyik legve-szélyesebb „fegyverét” vette előarzenáljából. Sok mindennelszemben – legalább is elvben –tudunk védekezni, de az ónos esőnem tartozik ezek közé. Ezúttal isa víz az úr, még szilárd halmazál-lapotában is. Mi történt akkor er-deinkben, s mi lett mindennek akövetkezménye?

Lapalapító (1929):Dr. Milleker Rezsô

Az új sorozat újraindítói (1999):Dr. Nemerkényi Antalés Farkas Péter

OKTÓBERI LAPSZÁMUNK TARTALMÁBÓL

BALÁZS ISTVÁN (BALU):

BRITANNIA GONDOLÁI

VOJNITS ANDRÁS:

SOSEMVOLT KATASZTRÓFA?

A helyzet: óceáni éghajlat,folyamatos csapadék, ked-vező domborzat. A szán-dék: a természeti adottsá-gok ésszerű használata aközlekedés és áruszállításterületén. A végeredmény:a természetes élővízi háló-zatra épülő, hajózható ví-ziútvonal-szövevény – különleges, keskeny jár- mű vekre tervezve

ALAPÍTVA: 1872

Stéphane Mifsud 2009 júniusában 11 perc 35 másodpercen át nem vett leve-gőt – a statikus levegő-visszatartás jelenlegi világrekordjaként. Ám léteznekolyanok, akik hisznek az ilyen kihívások nehezítésében: bármikor, szívesen és mi-nél nagyobb mértékben vonják el a próbálkozóktól a szinte egyetlen elenged-hetetlen kelléket: az oxigént. Ők a magashegyi búvárok.

TÓSOKI ERNŐ:

MÉLY LÉLEGZETEK A – MAJDNEM – SEMMIBŐL

FOTÓ: BALÁZS ISTVÁN (BALU)

FOTÓ: TÓSOKI ERNÔ

FOTÓ: LENGYEL LÁSZLÓ

a megismerÉs kalandja a rÉgisÉg Útja...a megismerÉs kalandja 2015. szeptember 940 f t...

Documents