a magyar nyelv szókészletének története

3. A magyar nyelv szókészletének történeteKiss Jenő – Pusztai Ferenc (szerk.): Magyar nyelvtörténet. Osiris Kiadó, Budapest, 2003.173–203, 372–392, 618–631, 725–738, 804–823.

SZÓKÉSZLETTÖRTÉNET

a szókészlet a legnagyobb változatosságot mutató elem a nyelv összetevői közül szoros kapcsolatban van a nyelvet beszélő társadalom életével viszonylag laza rendszert alkot, könnyen enged be új elemeket és hullat ki régieket

A) A MAGYAR SZÓKÉSZLET EREDET SZERINTI CSOPORTJAI

1. ALAPNYELVI EREDETŰ SZAVAK

legrégebbi típus uráli → finnugor → ugor eredetű szavak nagyon részük származékokban (csak a töve alapnyelvi, a szóalak belső keletkezésű, pl. ered, fazék) él tovább, csak

kevés tőalakban (él, hal)

2. BELSŐ KELETKEZÉSŰ SZAVAK

A. A SZÓTEREMTÉSSEL LÉTREJÖTT SZAVAK

érzelmi indíttatású spontán hangkitörésekre és a tartalom hanggal való kifejezésének szándékára vesztethetők vissza

indulatszók: érzelmek kifejezése gyermek- és dajkanyelvi szavak: gyermek által legkorábban megismert egyszerű

fogalmak hangutánzó szavak: a környezet hangjelenségeit reprodukálják, többségük ige hangfestő szavak: hanggal igyekszik megjeleníteni a környezet nem hangzásbeli

jelenségeit

B. A SZÓALKOTÁSSAL KELETKEZETT SZAVAK

képzett szavak (származékszavak) képezik a legnagyobb csoportot; tő + képző összekapcsolódásából létrejött önálló lexémák

összetett szavak szerves összetétel: alkotóelemei között jól felismerhető szintaktikai kapcsolat van

(lélekszakadva, favágó) szervetlen összetétel: nem alkotnak szintagmát (hiszekegy, miatyánk) alárendelő: alanyos (felemás)-, tárgyas (favágó) -, határozós (fülbevaló)-, jelzős

(vöröshagyma)-, összetételekre vezethetők vissza mellékrendelő: mondatban halmozott mondatrész (árvíz, búbánat) ikerszavak: két tag hangtani felépítése részleges hasonlóságot és meghatározott

szabályokhoz igazodó részleges különbséget mutat- forradásos: két rokon- vagy ellentétes értelmű szó kapcsolódik össze pl. ágas-

bogas- osztódásos: egy szóalak válik ketté pl. giz-gaz

népetimológia: idegen szóelem hangalakját hasonló hangzású magyar szó felhasználásával összetett szóként értelmesítik pl. latin tuberosa ’gumós’ > tubarózsa

rag- és jelszilárdulás: határozói viszonyokat jelölő ragos névszók és névmások pl. reg-gel, engem

szórövidítés

1

nevek: régen egyházi is pl. Petrus > Pet; becenevek közszók pl. bugyi, foci

mozaikszó-alkotás: régen nevek is pl Jézus > JHS, X-pus; KRE BTK elvonás: leggyakrabban igékből főnevek pl kapál > kapa szóhasadás: azonos szóhoz tartozó alak-és jelentésváltozatok szétválása pl. szaru és szarv tudatos szóalkotás: kifejezési szükségletek kielégítésére írók és tudósok hoznak létre

szavakat

3. AZ IDEGEN EREDETŰ SZAVAK

A. A JÖVEVÉNYSZAVAK

a szóátvétel térben és időben érintkező népek között történik egy részük új tárgyakkal, fogalmakkal érkezik, nincs szinonimája pl. kémény; más részük a

már meglévő heteronimák körét bővíti pl. nádméz : cukor

vándorszavak: azoknak a tárgyaknak, fogalmaknak a vándorlási útvonalát követi, amelyeket a szó jelöl pl. selyem Kínából valamelyik közvetítő nyelven át a magyarba

nemzetközi szavak: a 18. század második felétől napjaink keletkezetett szavak, melyek más nyelvek mellett Európa három nagy nyelvcsaládjának (germán, szláv, újlatin) legalább egy-egy nyelvében előfordulnak pl. parlament

B. A TÜKÖRSZÓK

az átvevő mintegy lefordítja az idegen szót, vagyis az átvett szó nyelvi tartalmát a saját nyelvi elemeivel tükrözteti vissza pl. ném. einsehen > m. belát

4. AZ ISMERETLEN EREDETŰ SZAVAK

örökölt szó kiveszése a rokon nyelvekből jövevényszavak esetében az átadó nyelv vagy adott elem eltűnése elhomályosult származék alapszavának eltűnése

pl. gyík, has, vak, harcsa, hiúz

2

B) AZ ŐSMAGYAR KOR SZÓKÉSZLETE

1. AZ ÖRÖKÖLT (ALAPNYELVI EREDETŰ) SZAVAK

igék- elemi jelenségek: él, hal, szül, van- elemi munkafolyamatok: főz, mos, vág, lő- elvont cselekvések: akar, fél, kér

főnevek- testrészek: kéz, láb, fej- rokonsági kapcsolatok: apa, anya, fiú- helyzetviszonyítás: bal, szél- természet tárgyai, jelenségei: csillag, éj, ősz, tó- növények; a gyűjtögető , halász-vadász életmód terminológiájának elemei: ág,

bogyó, hagyma- állatok: egér, róka, nyúl- ház, ház körüli eszközök: ágy, ajtó, fazék- ásványok, fémek: arany, vas

melléknevekagg, ifjú, meleg, lágy, kemény, keserű

számnevekegy, első, harminc, száz

névmásokén, te, ő, mi, ti; ki? mi?; a, az

határozószókát, fel, ki, túl

2. A BELSŐ KELETKEZÉSŰ SZAVAK

a. szóteremtéssel létrejött szók

indulatszók: Liutprand cremmonai püspök Antapodosisa őrizte meg a magyarok csatakiáltását: huj, huj!

hangutánzó és hangfestő szavak: fakad, köp (egyszerre érzékeltetnek cselekvést és az azzal együtt járó hanghatást)

b. a szóalkotással keletkezett szavak

képzett szavakÓMS.: thudotlon ’tudatlan’ -talan/-telen képző (névszóból névszót)HB.: jorgossun ’irgalmazzon’ -gat/get képző (igéből igét)

összetett szavak- kevés van még belőlük- ember ’nő’ +’férfi’

leány ’kicsi’ +’anya’orca ’orr’+’száj’hatvan ’hat’+’tíz’

3

ragszilárdulásalól, mögül

szóhasadás- ősmagyar kori hangváltozásokra visszavezethető hangalaki különbségek- szókezdő sz : s szenved : senyved

3. IDEGEN EREDETŰ SZAVAK

Urál déli vidékén éltünk az 5. századig → Kubán folyó vidéke → Etelköz

permi (rokon nyelv)harminc, kilenc

iráni tehén, tej, tíz, asszony, vám, vásár

török - az Urál vidékéről való kimozdulás utánról; állandó érintkezés a török törzsekkel,

erős nyelvi hatás

bika, disznó, tyúkgyapjú, sajt, túrógyeplő, kantás, ólárpa, borsó, búzagyümölcs, alma, dióeke, sarlóbölcső, kapu, székács, szatócs, gyűszűbársony, csat, gyöngygyász, kölcsönbetű, ír, számboka, térd, gyomor, köldök, szakállnyár, szél, tengerborz, sólyom, béka

szláv - kevés nyom, laza kapcsolat

kereszt, szombat, halom

4

B) AZ ÓMAGYAR KOR SZÓKÉSZLETE

- Kárpát-medence- szlávok- nyugati-civilizáció


a. szóteremtéssel létrejött szavak

indulatszókó ÓMS.jaj BécsiK.

hangutánzó és hangfestő szavakzörög, szepeg JókaiK..csorog, lehel MünchK.

b. szóalkotással keletkezett szavak

képzett szavak

igei származékok

igei tőből

foglal (gyakorító) JókK.pillant (mozzanatos) JókK.vetekedik (visszaható) BécsiK.éleszt (műveltető) HBK.

névszói tőből

gonoszkodik GuaryK.nyájaskodik JókK.

névszói származékok

igei tőből

viadal BécsiK.eledel JókK.

névszói tőből

fejedelem JókK.rózsaszínű BécsiK.

- tulajdonnevek

családnevek -a/e ~ i/-fi képzővel Balassa/Balassi, Paulfy

5

helynevek kicsinyítő képzővel Jánosd, Füred, Bányácska

összetett szavak

vakmerő, mindenható JókK.személynevek: Kétnejű, Farkasverő, Nagyravágyóhelységnevek: Királyszállása, Simonlaka, Hidegkút

elvonáskapál > kapa

szóhasadássudár : sugár

tudatos szóalkotásbírságnap HBK.bútőr ÓMS.


a. jövevényszavak

szláv - egyházi, állami, gazdasági élet, valamint a művelődés minden területén

jelentkezik a szláv hatás

keresztény, pap, apácakirály, pecsétborona, gabona, kalász, rozs, mák, barackbárány, galamb, macskadeszka, lánc, kovács, takácsablak, asztal, konyha, kulcsebéd, kolbász, szalonna, kalácsszoknya, nadrág, szappan, borotvacsalád, unokanémet, olasz, zsidómocsár, szikla, patakgomba, galagonya, jegenyehörcsög, medve, bolhabolond, drága, szabad, gonoszhahotál, parancsol, kapál

német - a királyság megalakulása utáni kapcsolat- 12-14 század németek tömeges bevándorlása- a jövevényszavaknak jelentős közvetítője a főúri- és udvari élet, ill.

hadviselés + a városi élet, céhrendszer

herceg, gróf, zsákmány, páncél kastély, toronycéh, polgár, cégér, borbély

6

fillér, garaskályha, matracperec, fánkkaptár, majorpélda

latin - egyház, műveltség nyelve, hivatalos iratok nyelve

apostol, fráter, klastromiskola, lecke, tinta, táblaelefánt, pávaviola, liliom, mentabalzsam, patikalámpás, tégla, kamaragyömbér, petrezselyemnótárius, testamentum

újlatin

francianevek: Roland, Oliverparaj, furmint

olaszgálya, partnarancs, füge, mandulalándzsa, pajzsbolt, piacfátyol, szamár, remete, mankó

románkatrinca ’kötény’, berbécs ’kos’, cimbora

török (kun-besenyő) - bevándorlók, csekély nyelvi hatás

komondor, kalauz, balta, csákány

b. vándorszavak- fűszer, fegyver, divatcikkek megnevezései

Kelet- Európa felől : szablya, selyem, majom, suba, köményGörög-latin kiindulású szavak: paripa, kártya, tarisznya, szoba, kapitányNyugat-Európából: címer, must, mustár

c. tükörszavak- latin, szláv eredetűek, egyházi terminológia

szláv: virágvasárnap, vízkeresztlatin: lapis vinei > borkő

7

C) A KÖZÉPMAGYAR KOR SZÓKÉSZLETE

- Mohács- a lakosság nyelvi-etnikai összetételének megváltozása- anyanyelvű írásbeliség



indulatszókhahó, ejnye, hejehuja

hangutánzó és hangfestő szavakpiheg, szürcsöl, doromboldöcög, hömpölyög


képzett szavak

igei származékok

igei tőből

pityereg, sírdogál, irkál, olvasgat (gyakorító)füllent, kacsint, legyint (mozzanatos)termeszt, fogyaszt (műveltető)lódul, pendül (visszaható)

névszói tőből

madarászik, nyulászikcsinosít, pirosítkényeskedik,barátkozik

névszói származékokmind jobban elkülönül a főnév- és melléknévképzés

igei tőből

- főnevekgyűjtemény, költemény, találmány

- melléknevekaluszékony, fáradékony, feledékeny

névszói tőből

- főnevekbabácska, fogócska, nyulacskaanyós, após, jós

- melléknevek

8

parasztikus ’tudatlan’ :Dcsinos, magyaros, szőkésírásbeli, szóbeli

összetett szavak

agyafúrt, ügyefogyott (alanyos)szemfényvesztés, vendégfogadó (tárgyas)főbenjáró, fülbevaló (határozós)árvalányhaj, göngyház (jelzős)kecskebéka, fűzfapoéta (jelentéssűrítő)

elvonás

igéből főnévfütyül > fütty, parancsol > parancs

szóhasadás

csekély ~ sekély, padló ~ palló

tudatos szóalkotás

Sylvester János: köznév, tulajdonnévGeleji Katona István: képzelet, lelkiség, független, istenítApáczai Csere János: nevező, osztó, számlálóFaludi Ferenc: vélemény, otthonos, álomkép, útvesztő


a. jövevényszavak

szláv

jérce, repcekukac, poloskacsatagaluskakomorna, pesztonkagatya, kabát, sapkanátha, zsábababona, kuruzsol, pletykabetyár, haramia, csizmadia

német - Habsburg-uralom a törökök kiűzése után- egyre több német település

dáma, lakájcukor, karalábéprés, drótkartács, muskétaplajbász, rajzol

9

latin

eklézsia, kollégium, presbiter, gyehennaceruza, kréta, grammatika, egzámenkonvenció, dirigál, apellál, protestáldiéta, gargarizál, kúrabazsalikom, bazsarózsa, citrom, levendulafóka, hiéna, krokodilus elemózsia, virtus

újlatin

franciakurtizán, pikk, raport

olaszdárdamazsola, osztriga, rizs, tortafurfang, korall, gondola, maskara

románáfonya, palacsinta, poronty, tokány

oszmán-török - másfélszáz éves török hódoltság

kajszi, tarhonyadohány, kávépamut, papucs, zsebkorbács, díványharács

b. vándorszavak

csokoládé, limonádé, paróka, gavallérbomba, karabély, pisztoly

c. tükörszavak

lat. oculus pullinus > tyúkszem, lat. via lactea ném. Milchstrasse > Tejút

10

D) AZ ÚJMAGYAR KOR SZÓKÉSZLETE- írott köznyelvi változat kialakulása- nyelvújítás



indulatszóktyű, nos, ohó

hangutánzó és hangfestő szavak- nagyon számban a nyelvjárásokban

dorombol: brúgól, dúdikál, mörmicöl zihál, nyávog, nyüszít, röfög, zümmög


képzett szavak

igéképítkezik, szórakozik, koccint, véleményez

főnevekfogalom, mozgalom, forradalom, bizonyítvány ,igazolvány

melléknevekelőzékeny, gyúlékony, hallgatag

elavult képzők felújításával hozták létreengedély, szenvedély, illem, dallam

összetett szavak- legerőteljesebben ezek szám nő (német minta)

agyalágyult, nyakatekert (alanyos)csepűrágó, fényűző (tárgyas)éhenkórász, körmönfont, napraforgó, papramorgó (határozós)selyemfiú, szökőév, babérlevél, félnótás (jelzős)bűbelebalázs, nebáncsvirág, keljfeljancsi (szervetlen)

igekötős igék

becsiccsent, berúg, felszarvaz, kiebrudal, kikosaraz

ikerítés

gidres-gödrös, irgum-burummézesmázos, tutyimutyi

elvonás

11

lötyög > lötty, bozontos > bozont

szóhasadásbogyó : bigyó, nevel : növel

tudatos szóalkotás

bankjegy, biztosíték, rovar, mozi

mozaikszókFTC Ferencvárosi Torna Club


a. jövevényszavak

szláv - jóval kisebb hatás mint az előző korokban; többségük regionális jellegű

bukta, trehány, kadarka, mangalica

német- erős német hatás- Bécs kultúraközvetítő szerepe- általánossá vált a német nyelv oktatása

cigaretta, eszpresszó, pucc, vicccilinder, frakk, slicc, sminkfasírt, snapszparkett, sámlibronz, furnér, smirglideka, kuncsaftdocens, orkánegzaltált, stréber, bliccel, tupíroz

angol- csak a reformkortól kezdve

sport, boksz, tréning, doppingfilm, pókerimport, export, inflációszendvicsdetektív, interjú, revolverkenguru, pinvinhormon, sokk, teszt

latin- hivatalos nyelvhasználat

amputáció, artikuláció, definíció, egzisztenciaepika, taktikaprodukció, reakció

12

újlatin

francia- felerősödött hatás; felvilágosodás, romantika

affér, intrikabohém, zseniblúz, trikó, rúzspüré, ragukánkán, sanzon, passziánszminiatűr, operatőrbulvár, volánargó, szondareklám, brosúra

olasz- Itália egy része a Monarchia része volt

ária, móka, pojácaspagetti, szalámikarnevál, tombola

román- inkább a nyelvjárásokban

fuzsitos ’hóbortos’, árdéj ’paprika’, prikulics ’manó, kísértet’

b. nemzetközi szavak

atom, energia, demokráciainternacionalizmus, kommunizmus, szocializmusbacilustelefon, hotel

c. tükörszók

ang. greek fire > görögtűzolasz fuoco greco > kékvérűang. bluestocking, ném. Blaustrumpf > kékharisnyaegyenruha, karácsonyfa, mosómedve, felhőkarcoló

13

E) AZ ÚJABB MAGYAR KOR SZÓKÉSZLETE- globalizációs jelenségek- gazdasági, kulturális, nyelvi integráció


a. szóteremtéssel létrejött szavak- a korábban keletkezettek tovább élnek, az állomány dinamikus gyarapodása nem

folytatódik

pittyeg (elektronikus berendezés)


képzett szavak- a képzőrendszer produktív elemeinek száma tovább csökken, egyes képzőkkel

nagyszámú új származék

-l, -zlízingel, stresszel

-kodik/-kedig/-ködiktanárkodik, jópofáskodik

-i kicsinyítőképzőcuki, csoki, süti

összetett szavak- sok a jelentéssűrítő

béranya, kopogtatócédula, médiatörvénykerékbilincs, pénzmosás, pillepalack

elvonás- ige > névszóhoz képest elterjedt az a módja, mikor az összetett

főneveknek csak a képzőjét választják le

gyorsírás > gyorsír, közvéleménykutatás > közvéleménykutat

szóhasadás

neje : nője, daruk : darvak

tudatos szóalkotás- szaknyelvek kialakítása- média, politika

hátvéd, le, szögletegér, lemez, meghajtókreálmány, celeb

mozaikszók14

ELMÜ, BKV, KRE BTK


a. jövevényszavak

szláv (orosz)

diszpécser, kombájn, sztahanovista

- kisebbségi magyar nyelvváltozatokban

fix ’golyóstoll’, doktorka ’doktornő’

román - főleg Erdélyben

buletin ’személyi igazolvány’, vineta ’padlizsán’

német

flekken, kuplung, konnektor, rádió

angol

xerox, detektor, bikini

b. nemzetközi szavak- főleg angol

nejlon, vitamin, videólízing, lobbi, menedzserbit, csip, hardver

c. tükörszók

német mintára önindító, pótkerék, űrhajó

15

F) A MAGYAR SZÓKÉSZLET VÁLTOZÁSAINAK ÁTTEKINTÉSE

1. SZERKEZETI VÁLTOZÁSOK (Az alaki szerkezet változásai)

a. változás a mássalhangzók és magánhangzók arányábanb. változás az egyes hangok gyakoriságában

ezeket nem fejti ki, hangtöri…c. jövevényszavak és belső szóalkotás nőtt a szavak hossza

átlagos szótagszám átalakulása ősmagyar kor: általában kétszótagúak ómagyar kor: még mindig többségben a kétszótagúak, a háromszótagúaké száma csekély középmagyar kor: még mindig jelentős a kétszótagúak aránya, de csökken az

egyszótagúaké és nő a háromszótagúaké a mai magyarban az átlagos szótagszám 3 körül van, de nem ritkák az ennél hosszabb

szavak semd. a különféle szóalkotási módok, elsősorban az összetétel és a képzés révén nőtt a több

morfémából álló, világos szerkezetű, motivált szavak száma az ómagyar korban a szavak mintegy fele még alakilag differenciálatlan = alakilag nem

bontható (pl. angyal, gyümölcs, úr), másik fele tagolható (mennyei, munkás, bírságnap) a középmagyar korban egyharmad : kétharmadra módosult az arány az alakilag bontható

lexémák javára a mai magyarban mintegy 80% a motivált szavak részesedése

2. A SZAVAK JELENTÉSSZÁMÁNAK ALAKULÁSA

legnagyobb arányú jelentésbeli differenciálódás a leggyakrabban használt szavak körben pl. áll, fej, jár

TESz. alapján átlagos jelentésszám: 2,47

3. A SZÁRMAZÁSI KATEGÓRIÁK ALAKULÁSA

Időszak Származási kategóriák %-ban

alapnyelvi tisztázatlan jövevény belső keletkezésű

Ómagyar kor (HB.)(Benkő 1962)

30 10 10 50

Középmagyar kor(Benkő 1962)

15 10 10 65

Újmagyar kor(Benkő 1962)

8 5 7 80

Újabb magyar kor(Horváth. L 2000)

10*15**

6*7*

8*5 *

76*72**

*szótári szó**szóelőfordulás

jövevényszavak többsége az ősmagyar korban török az ómagyar korban szláv, latin és német napjainkban angol

4. A SZÓKÉSZLET VÁLTOZÁSAI A NYELVHASZNÁLAT TÜKRÉBEN

16

területi, társadalmi különbségek neologizmusok, archaizmusok

fogalmi archaizmus, neologizmus = megjelenése vagy eltűnése a hozzá kapcsolódó tárgy vagy fogalom megjelenésével vagy eltűnésével van kapcsolatban pl. számítógép, pedellus ’iskolai segéd’

rokonértelműséggel összefüggő neologizmus és archaizmus = új megnevezés kiszorítja a régebbit pl. okuláré- pápaszem- szemüveg

a. A nyelvjárások szókészletének változásai ez a rész arról szól, hogy minden területnek megvoltak a sajátos tájszavai…

a magyar nyelv története mintegy három évezredből két és fél évezreden át kizárólag a nyelvjárásokhoz kötődött

a köznyelvi hatások és az ezeket mind jobban felerősítő modernizáció a tájszavak visszaszorulásához majd fokozódó pusztulásához vezettek; ma már csak magánéletben, bizonyos beszédhelyzetekben

valódi tájszó: az adott nyelvjárásban létezik, máshol ismeretlen (pityóka = ’krumpli’, kulyak = ’ököl’)

alaki tájszó: csak kiejtésbeli eltérés (gyisznó, bagár, vótak) jelentésbeli tájszó: más-más jelentést hordoz nyelvjárásonként (bogár = légy, kap

= talál)

b. A társadalmi változatok szókészletének alakulása

szociolektusok: társadalmi hovatartozás, életkor, műveltség, foglalkozási ágak határozzák meg; minden korban léteztek…

jellemzőjük a változékonyság, gyakran cserélődik az elemek egy része: életmódváltás, a tudományok fejlődése stb.

ősmagyar kor: mesterségek, vezetők ómagyar kor: királyi és egyházi szolgáltató népek külön falvakba tömörültek

(méhészek, kőfaragók stb.); a szavaknak egy részét csak az írástudók ismerték és használták pl. glossza ’magyarázat’, könyvesház ’könyvtár’ stb.

a középmagyar korban már tapasztalhatók törekvések a tudományok, és egyes szakágazatok terminológiájának kialakítására

az új- és újabb magyar korban ugrásszerűen megnőtt a szociolektusok szerepe → a szókészlet bővülésében a legnagyobb szerep

5. A KÖZNYELVI SZÓKINCS KIALAKULÁSA ÉS VÁLTOZÁSAI

írásos formájának kialakulása már a 16. században megkezdődött, beszélt formája csak a 19.-ben

különböző területi változatokból, integrációs folyamat eredményeképpen jött létre szókészlete több elemből ötvöződött

olyan szavak, melyek a nyelvterület egészén ismertek, alapfogalmak pl. áll, eszik, alma, ház

nyelvjárásokból beáramló szavak, fő közvetítőjük az irodalom pl.burgonya,lepke, pata

szakaszavak, főként sajtó, politika, közélet, tudományos irodalom útján terjedtek pl. diplomata, reakció, klinika

tudatos szóalkotással létrehozott új szavak pl. elnük, összeg, tömeg

17

a magyar nyelv szókészletének története

Documents